Szent Laszlo nyomdokain Istenert es Magyarorszagert

Nagy Lajos kiralyunk kapcsan sokaknak az jut eszebe, hogy birodalmanak ,,harom tenger mosta partjait". Ez ilyenforman nem igaz, de a hatalma alatt allo teruletek nagysaga, azok gazdasagi es katonai volumene miatt stabil es eros kozep-kelet europai nagyhatalomkent tekintett ra a Jarvanyokban es a szazeves haboruban hatalmas veszteseget szenvedett Anglia es a Francia Kiralysag, valamint a gyengulo Nemet-Romai Csaszarsag. Az Anjou-hazbol szarmazo, leanyagon Arpadot es Szent Laszlot felmenoinek valid Lajos - akit az utokor a magyarok uralkodoi kozul a Nagy elonevvel tisztelt meg - valositotta meg a magyar nagyhatalom legnagyobb kiterjedeset.

Magyarorszag az Arpadok alatt tobbszor szami'tott Kelet-Europa legstabilabb, legerosebb, befolyasoktol leginkabb mentes orszaganak. Ezt a hagyomanyt ujftotta meg Karoly Robert, aki a belvillongasokat letorve megteremtette a belso beket, es tobb sikon folyo intezkedessorozattal jelentoscn novelte a kiralyi jovedelmeket. 1326. marcius 5-en megsziiletert Lajos, Karoly Robert
BARIKAD 2011. Julius 14. www.barikad.hu

es Lokietek Erzsebet harmadik gyermeke, aki apjanak 1342. Julius 16-an bekovetkezett halala utan egy stabil, eros es fiiggetlen orszagot kapott orokiil. A fiatal tronorokost a ,,het szabad miiveszeten" kiviil hittudomanyi, jogi, rortenelmi es politikai ismeretekbe is bevezettek, valamint anyanyelven kiviil birta a francia, a latin, az olasz es a nemet nyelvet is. Katonai

kepzettsege magas szintii volt, Nagy Sandor mellett Szent Laszlo volt a peldakepe. Anyja, Erzsebet, ferje halalat kovetoen is az udvarban maradt es kivette reszet az orszag iranyi'tasabol. I. Lajos uralkodasa mentes volt a belvillongasoktol, es idegen had sem taposta a magyar foldet. Apja fiara kiilpolitikai iranymutatasokat hagyott oroksegiil.

Occse, Endre herceg reven akarta befolyasat a napolyi kiralysagra kiterjeszteni. Azonban Napolyi Johanna es tamogatoi, akik feltek az eszakra szakadt Anjouk hatalmi aspiraciojatol, 1345. szeptember 19-en meggyilkoltattak Endre herceget. Ez vezetett ket italiai hadjarathoz, amelyek a gyoztes csatak es elfoglalt varak, varosok szamat nezve sikeresek voltak, de az eredmeny tekinteteben a magyar jelenlet nem bizonyult tartosnak. A harcokban gyakran harcolt az elso sorokban. Tobbszor keriilt veszelyes helyzecbe es szerzett sebesiileseket. Azt vallotta, hogy

a harcban is a kiralye az elsobbseg. Canossa ostromanal egy, a varfalrol ledobott ko sodorta le az ostromletrarol. Salerno ostromakor egyik vitezet a varos melletti folyo vizsgalatara utasi'totta. Miutan a katonat az ar elragadta, a kiraly maga sietett a megmentesere. A kronikasok szerint vitezsege es bajtarsiassaga miatt kedveltek katonai. Az 1350 aprilisaban megindulo masodik hadjaraton a kiralyt Aversa ostromanal egy nyilvesszo sebesftette meg sulyosan. A komoly fajdalmakat elszenvedo kiraly a satrat elhagyta, es lovara iilve szemelyes jelenletevel buzdftotta katonait. Hadjaratanak vegen ismet bevonult Napolyba, de a lakossag fellazadt ellene egyreszt ellensegei bujtogaEredetiben igy hangzott: - Wezteg kwrwanewfya zaros nemeth, tasai miatt, masreszt a szolgalataban allo nemet zsoldosok kegyetlenkedesei miatt, iwttatok werenkewth ma yzzywk thy akik aztan tobbszor is elarultak 6t. Lajos wertheketh! belatta, hogy nem tudja hatalmat tartosan fennrartani az elfoglalt italiai varosokban, Lajos orszagainak szamat gyarapi'totta az ezert fegyverszunetet kotott, amit ket ev apja es Nagy Kazmcr altal kotott megallamulva bekeszerzodes kovetett. A magyar podas, amelynek eredmenyekepp 1370-ben fegyverek sikeret megismero italiai herce- megkapta a lengyel koronat. Ettol kezdve a gek, grofok es maga a papa is zsoldjaba foga- lengyel teriileteket elorzo pogany litvanok dott magyarokat. Az egyik leghiresebb ma- ellen haboruzott sok even keresztiil. gyar zsoldosvezer maga Toldi Miklos volt. A belpolitikaban is aktfvan reszt vett. Nagy Lajos osszeiitkozesbe keriilt Velen- Lajos alapvetoen a fourakkal egyetertes-

cevel is, mert az Adria keleti partjan levo kereskedovarosokat akarta hodoltatni. 1345tol kezdodoen kisebb sziinetekkel folyt a hare a kiralvsae; es a befolyasos es eazdae J o J t> varoskoztarsasag kozott. 1357-ben szovetsegben Genovaval sikeriilt sarokba szoritaniuk Velencet. A genovai flotta vezerhajojan a magyar kiraly lobogoja lengett. Kesobb tobbszor is kiujultak a harcok, de az adriai tengermellek varosai magyar fennhatosag alatt maradtak. A magyar kiralysag tengeri hatalomma valt. Sajat hasznara gyiimolcsoztethette a dalmat kikotokon at a Szerbia es Bosznia, Magyarorszag es Lengyelorszag fele iranyulo levantei kereskedelmet, aminek haszna eddig Velence jb'vedelmet gyarapitotta. Hosszu ideig lefoglalta a balkani nepek iigye, akik kozott hodi'tott az eretnekseg egyik fajtaja a ,,bogumilizmus". Lajos kiraly a papa keresere viselt hadat es probalta erosi'teni a magyar kiralysag balkani befolyasat. Havasalfold is tobbszor kikeriilt a fennhatosaga alol. A valtakozo szerencsevel folyo harcok soran eloszor szembekeriilt a torokokkel is, akik nem egyszer pont bolgar csapatokkal kiegeszitve tamadtak. 1366-ban a magyar uralkodo egy europai osszefogas tagjakent Nikapoly alatt kiilon megveri a torok-bolgar sereget. A torok forrasok torok gyozelemrol, a kereszteny forrasok magyar sikerrol irnak. Az Erdelybe be-becsapo tatarok ellen 1342-ben Lackfi Endret kiildte, aki a szekely csapatokkal kicsapott Moldvaba, es egy harom napig tarto csataban tonkreverte a tatarokat. Szekely mondak szerint a gyozelemben nagy resze volt Szent Laszlo kiralynak es Sziiz Marianak. A kiraly - erdekeinek megfeleloen - szovetsegeseit is tamogatta. A magyar virtus es hadi tehetseg peldaja volt II. Albert osztrak herceg megsegftesere kiildott, Lackfi Pal vezette 400, egyes forrasok szerint 600 lovas ijasz kalandja Tullnal. Az osztrak tartomanyokat 5000 fos sereggel megvedeni nem tudo herceg a nehanyszaz fos magyar seregnek koszonhette gyozelmet. A magyarok a csata heveben a kovetkezo, igen lelekemelo gondolatot kiabaltak az ellensegnek a kronikas szerint: - Veszteg (Vesszetek?), k....nofia BZ...S nemet, ittdtok verunket, ma isszuk ti vereteket!

ben kormanyzott, de a koznemesseget is igyekezett megnyerni maganak. Az 1351es torvenyek egeszen 1848-ig a magyar nemesi alkotmanyozas gerincet kepeztek. Rendezte az urberi viszonyokat is. Folytatta apja varostamogato politikajat. Lajos a kiilfoldi kereskedok athaladasat tamogatta, ezen beliil a dalmaciai kereskedoket kiilon vammentesseggel osztonozte. A bevetelek tekinteteben a varosok es jobbagyok adoin tul az uralkodo a penzkamarak berleteibol szarmazo osszegekre, vamokra, a somonopoliumbol es banyaszatbol eredo hasznokra szamithatott. Az allamigazgatas mukodese hatekonyabba valt. Fenyes udvaraban a lovagi kultiira is jelen van. Eletrajziroja, Kiikullei Janos is tipikus lovagkiralykent abrazolta Lajost, aki a hirnevet, dicsoseget, a hadi serenykedest alli'totta kovetendo peldakent. A kiraly maga is apolta Szent Laszlo kultuszat. Udvaraban nyiizsogtek az aprodok es a lovagok. Uralkodasa alatt jelenik meg a gotika. 1367-ben Pecsett egyetem nyitja meg kapuit. Lajos nemcsak a Balkanon es a litvanok kozott szorgalmazta a katolikus hit felvetelet, hanem a tatarjarast kovetoen vegleg megtelepedett kunok es jaszok terfteset is befejezte. Az akkor egyre nagyobb tomegekben bearamlo romanok katolikus hitre ten'teseben csak reszleges sikereket err el. Az orszagban elo zsidok eseteben viszont kudarcot vallott. Kiiktillei ekepp emlekezik meg kiralyanak kudarcarol, intezkedeserol: Miutan azonban szandeka a zsidok kitarto makacssaga miatt meg nem valosulhatott, egesz Magyarorszagbol elbocsatotta mind a zsidokat, s meghagyta, hogy uzzek ki oket. Kamatszedesbol felhalmozott javaikat es vagyonukat megvetette mint a sarat, nem akarta sem birtokaba venni, sem lefoglalni. Masodik hazassagabol harom lanya sziiletett. Koziiliik Hedvig a lengyelek kiralynoje lett. Maria pedig fiu utod hianyaban orokolte Nagy Lajos kiralysagat. A kiraly elete utolso eveiben gyakran vonult el a palosok budaszentlorinci vagy az altala alapitott marianosztrai kolostoraba. A lovagkiraly 1382. szeptember 10-en halt meg. Az orvostorteneszek szerint a pestisbol felgyogyulo es a csatakban tobbszor is sulyosan megsebesiilo kiralyt a lepra gyiirte le. Van olyan feltetelezes, hogy megmergeztek. 56 evig elt, ebbol 40 evet uralkodott. A Magyar Kiralysag Lajos uralma alatt nagyhatalomma valt. Lajos belviszalyoktol es kiilso tamadasoktol mentes kiralysaga lehetove tette a tarsadalom valsagoktol mentes fejlodeset mind politikai, mind gazdasagi tekintetben. Manapsag aligha talalni hozza hasonlo szemelyisegeket a magyar politikaban. Elgondolkodtato, hogy egy magyar lovagkiraly Istenert es a hazaert valo kiizdelme miert nines benne a koztudatban.
KbkenyFerenc

BARIKAD

2011. iulius 14. www.barikad.hu