Discover millions of ebooks, audiobooks, and so much more with a free trial

Only $11.99/month after trial. Cancel anytime.

Létbüfé: Őszológiai gyakorlatok
Létbüfé: Őszológiai gyakorlatok
Létbüfé: Őszológiai gyakorlatok
Ebook569 pages5 hours

Létbüfé: Őszológiai gyakorlatok

Rating: 0 out of 5 stars

()

Read preview

About this ebook

Parti Nagy Lajos tizennégy év után jelentkezik újra verseskötettel. A Létbüfé a költészet igazi mesterfoka. Parti Nagy lírai teremtménye, Dumpf Endre létiparos itt van újra. 2000 óta írja verseit a kórházkerttől a létbüféig és tovább. Sorai mögött ott a komplett lírai emlékezet, és Dumpf is ott van minden félrecsúszott fülkefényben.
A Létbüfé hatalmas szövegterében minden töredék, és minden egész. Bármerre elindulhat az olvasó, ez a büfé mindig nyitva. Bravúrlíra, az egyik legklasszikusabb műfajnak és beszédmódnak, az elégiának a továbbgondolása; matt-mély vallomás a nyelv végtelen lehetőségeiről, az élet érzéki szépségéről a halál állandó közelében.

LanguageMagyar
PublisherMagvető
Release dateNov 17, 2017
ISBN9789631432909
Létbüfé: Őszológiai gyakorlatok

Read more from Parti Nagy Lajos

Related to Létbüfé

Related ebooks

Related categories

Reviews for Létbüfé

Rating: 0 out of 5 stars
0 ratings

0 ratings0 reviews

What did you think?

Tap to rate

Review must be at least 10 words

    Book preview

    Létbüfé - Parti Nagy Lajos

    borito

    Parti Nagy Lajos

    Létbüfé

    (őszológiai gyakorlatok)

    Mlogo2017

    MAGVETŐ

    KÖNYVKIADÓ ÉS KERESKEDELMI KFT.

    www.magveto.hu

    www.facebook.com/magveto

    magveto.kiado@lira.hu

    Felelős kiadó Dávid Anna

    © Parti Nagy Lajos, 2017

    Felelős szerkesztő Szegő János

    Korrektor Hradeczky Moni

    A borító Szilágyi Lenke fotójának

    felhasználásával készült

    Művészeti vezető Pintér József

    Műszaki vezető Takács Klári

    Elektronikus verzió

    eKönyv Magyarország Kft., 2017

    www.ekonyv.hu

    Elektronikus könyv Nagy Lajos

    ISBN 978 963 14 3642 6

    most így írom át

    át és ide

    ez a sorrandom

    nem mintha nem

    vagy ige

    vagy csak

    ez a rendje

    írta Dumpf Endre

    verseket az őszről

    más egyéb témákról

    életről halálról

    nővér- s büfésnéni

    kedvtelve iromtam

    sok-sok füzetem van

    csak tele kell írni

    egyéb dolgom nincs is

    plusz röntgenre járok

    nagyjátékfilm készül

    belső szerveimről

    arányos léptékű

    főszereplésemmel

    mit szívből kívánok

    pamparárom éves vagyok

    ősz van

    legfő stúdiumom

    penzumom az ősztan

    ennek arányában

    iszapfürdő a bányában

    de felettem ég van

    s talán még elég van

    már ébredés előtt

    vályogomat vetem a véget

    törekedem vért és velőt

    mikor hold nem süt nap nem éget

    mint valamely épületet

    habbá imádkozom a levegőt

    Isten nem tűr tökéletességet

    engem nagyon szeret

    megtart mint ágykeret

    kívül-belül

    égbe kötött leppentőcskék rajtam

    bársony piócáid

    szabadidős romjaimom

    szalad ki alólam a világ

    mint egy kórházi futópadon

    monitorodra kötve uram

    fogsz leszívsz magamról

    testem távolléti harang

    atommagány zenei hang

    szilárdságom puszta látszat

    a szike is a fűrész is

    amivel majd összevágnak

    máj és tüdő érszűkölt vér

    csak üres tér

    kis szőrtüszők

    hunyorgóversenye

    egy kertiszék

    egy önfeledt nyugágy

    a lombok forró berzsenye

    kupac életerőm

    ahol nyugodni vágy

    halmazati jövőm

    multom

    egyszer hujom

    másszor helyem

    e létbüfé nekem

    hol kisötét kivilágos

    itattatom és etetem

    ahol teszem magam tűvé

    s búvok teveként

    fokomon padlón és

    pulton

    mégsem leletem

    föl sem kever sem melegít

    semmi expresso cappuccino

    semmi finó

    bedönti sebre lob

    doktor Hidegh a pácienseit

    mint kávéport az ideges eső

    pedig az egészség nem vica versa

    mentes kávék által a világ elébb?

    akárhogy is rángat

    s ki nem számíthatom

    életem valamely

    ösztövér vagy fényes lényegében ténye

    nem aszerint számít

    hogy a valóságban

    az úgynevezettben vajon megtörtént-e

    hogy a kiskanálról volt-e

    avagy mégse

    egy lecsöppenése

    hanem mit jelentett

    lecsöppente volna

    és mit hogyha meg nem

    nem narancs- de dodzsem

    akárhogy is rángat

    a tavasz blúzával

    se tudtam mit csinálni

    a szép cici rügyekkel

    most az ősszel

    mértne éppúgy

    ügyetlen az ember

    még a nyakát is

    boldogan behúzza

    ha kidűl rá édes medúza

    az a két tengeri tömjén

    Hold Ödönnénél

    felcsergőzött őszi gálya

    átevez a szín azúr

    ég boltján az alkonyat

    kései fürdőszolgája

    mert azért a víz az úr

    nap és az éj

    sirályok varjak ellen

    mint egy esőre álló

    akvarellen

    a szürkemély

    csönd tengerén

    vakvarjúcska

    evez a kedély

    avaromba beletörődve

    az meg belém nyirkocska koffer

    hol száraz szívem fölle üt-ver

    egyengetem az őszt az őszre

    az élet jön-megy mint a gólya

    de az én pakkom költözetlen

    de púpom s szárnyam öltözetlen

    felszabdalta az ősz ollója

    befűz megint az obligát bú

    legkisebb fokomon is átbú

    rám tevegel

    s én tarlok ott mint kerti bábu

    aki a farszín holdra bámul

    lengő tekel

    darázsparádé

    késen és kanálon

    a még csuromegy máris

    elszenderedsz

    mint egy drónfelvonuláson

    édeserű és sűrüres

    az idő tömblekvárja

    oly drabális

    nézz rám ki nem ragyog

    nagy sötét ablakod

    nézek völgyedre

    lement mögöttem

    az úgynevezett nap

    elhagyott reflektor

    pillantásod borzasztó hőmérője

    lemond rólam

    túlvilági teniszpályák

    veres haja fakón fáj át

    az égbolton s tekergőzi

    át magát a csendes őszi

    estén s ki ez estét lakja

    a föld csak az ég salakja

    s rajta minden csak tenisz

    az eurosport kis darabja

    a labda is az ember is

    egy ütőről fakadtomban

    messze szállok alattomban

    s mindeneken átüt nyomban

    pukkanásunk lenge kis

    zajzata a gyászfasorban

    én olykor vértet köhögök

    védem magam

    doktor Hideghtől

    pedig támadnak a dögök

    testem repíti jajj a szél

    Hádész felé

    lármája kék vizeknek

    szegény kis atlaszom suhog

    avval legyezlek

    kertem vad vidékem

    mit vetkeztedben ad rád

    ama hatalmas úr

    a lógó öltönynadrág

    sós jódos farzsebében

    ücsörgök éppen

    amikor benyúl értem

    a sorsom mint a nyers frottír

    e testet úgy dörzsölte le

    akárha lángot gyújt vele

    s már-már lobogva

    kötötte bogra

    kucorgok fekete papír

    kisbiciklik söprűnyelek

    dalol az ősz bőrülése

    forrón nyekereg

    kiket roppant irigyelek

    albatrózok és gyerekek

    alapjában kétkerekek

    imbolyognak a galandság

    fedélzetén a szeretet

    semmi sérülés

    se megtérülés

    bércodvak és

    nektárpohár

    elment a nyár

    szemhéjmérleg

    rolóhalál

    könnysúlyocskák

    kerékpoár

    lánca csörög

    talpra magyar

    talpra horác

    el a madár

    fiaival

    isa hamuc

    isa porác

    túl a fák már

    aranykezük

    intenek hogy

    megérkezük

    részvéttelen

    sötét smaragd

    egy fehér pad

    protézise

    tökéletes

    el nem hibban

    van ami van

    bő oxigén

    szűk szóm egén

    óh lankadó szökőkutak

    piros ősz ázott bugyogói

    mindenről Mórickánk

    könny jut a szembe

    elnyílt őszi naszály

    elnyílnak a völgyben

    szisszenésük selyem

    szívemen találnak

    szitáló dämmerung

    e kerti tar böröndben

    az ember elmereng

    szép szabadtéri röntgen

    a vasra szól az Isten

    helyezzem rá az állam

    és ne idegesítsem

    s beteglap van-e nálam

    s bár bennszakad a lég

    én pizsamátalan

    szólok beh szép vagy ég

    s te föld beh szép alant

    stb. mind ti csontok

    élek sőt colát bontok

    szinszirli folt a könnyű öltönyén

    hunyorgok lassanként kibontom

    gyűszűnyi víz lavornyi szenvedés

    az őszi szellő váltig könnyön él

    a hold e chilis vaniliabonbon

    eloson és valami ráz

    a távolban egy schölleres traráz

    a fogszabályzó

    intim ketrecében

    kiflis szivárványod

    fel-felragyog nékem

    az örökíró kicsi nyál

    amit a költészet csinál

    uzsonnányi húrokon

    durumbúza fürdőnadrág

    első fecske letüdőzni

    azután az egész dózni

    azután hogy

    Enjoying the preview?
    Page 1 of 1