STATISZTIKA 2.

PLDATR






idsorok
statisztikai becslsek
hipotzisvizsglat
regressziszmts




A FELADATOK MEGOLDSAIT A www.mateking.hu OLDALON A STATISZTIKA 2
MENPONTBAN TALLOD TMAKRK SZERINT. A FELADATSZMOT A
SCROLLOZHAT RSZBEN KERESD!

www.mateking.hu STATISZTIKA 2. PLDATR
info@mateking.hu
tel:06705411417
2
6. IDSOROK


6.1. Az albbi tblzat egy zem ltal gyrtott, illetve elszllts eltt raktrozott veges
plinkk mennyisgt tartalmazza. Tltsk ki. Mrmint a hinyz rszeket a tblzatban.
llaptsuk meg az tlagosan ellltott mennyisget s az tlagos raktrkszletet.

Ellltott mennyisg Raktrozva
(a hnap elejn)
jan.=100% elz
hnap=100%
db marc.=100% elz
hnap=100%
db
jan. - 125 -
febr. 120 110 1100
marc. 3500
apr. 150 3750 87,5



6.2. Egy rszvny rfolyamnak alakulst 20 napig figyeltk. Illessznk az adatokra
hrom napos mozgtlagols trendet, majd lineris trendet. Szmtsuk ki a vltozs
tlagos napi mrtkt s hasonltsuk ssze a lineris trend megfelel paramtervel.

nap Rszvny ra
(USD)
1. 90
2. 91
3. 88
4. 87
5. 87
6. 86
7. 88
8. 91
9. 93
10. 94
11. 93
12. 95
13. 97
14. 98
15. 97
16. 100
17. 99
18. 102
19. 98
20. 95









www.mateking.hu STATISZTIKA 2. PLDATR
info@mateking.hu
tel:06705411417
3
6.3. Egy j termk piacra trtn bevezetsnek adatai az albbiak voltak.


v
1000 emberbl a termkkel rendelkezk szma

I. negyedv

II. negyedv III. negyedv IV. negyedv

2008


10
1
= y

12
2
= y

14
3
= y

15
4
= y

2009


17
5
= y

19
6
= y

20
7
= y

21
8
= y

2010


23
9
= y

25
10
= y

28
11
= y

30
12
= y

2011


35
13
= y

39
14
= y

43
15
= y

46
16
= y

Illessznk az adatokra lineris, majd exponencilis trendet s dntsk el, hogy melyik
illeszkedik jobban. Mindkt esetben vizsgljuk meg a szezonalitst.

6.4. Egy cg rszvnykibocstsba kezd. Az rfolyam alakulsa az els hrom htben
az albbi volt:

nap Rszvny ra
(USD)
1. 50
2. 52
3. 54
4. 57
5. 58
6. 56
7. 60
8. 64
9. 65
10. 68
11. 64
12. 65
13. 67
14. 70
15. 72

Illessznk az adatokra exponencilis trendet, llaptsuk meg a szezonalitst s
prbljuk elrejelezni a kvetkez egy htre az rfolyamokat.











www.mateking.hu STATISZTIKA 2. PLDATR
info@mateking.hu
tel:06705411417
4
7. STATISZTIKAI BECSLSEK




7.1. Egy vasttrsasg nagysebessg jratain az utasok szma lnyegben normlis
eloszls. Adjunk becslst az utasok tlagos szmra 90%-os konfidenciaszinten, ha 10
megvizsglt jraton az utasok szma: 360; 453; 467; 451; 487; 491; 390; 512; 488;
495.

A vonaton 480 lhely van. Adjunk becslst, arra, hogy az esetek hny szzalkban
fordul el, hogy van lhely nlkli utas. (a konfidenciaszint legyen 90%)


7.2. Egy bankfikban a sorra kerlsig eltelt id lnyegben normlis eloszls. Adjunk
becslst az tlagos vrakozsi idre 95%-os konfidenciaszinten az albbi minta alapjn:

5; 12; 4; 7; 6; 8; 4; 3; 2; 5

Az 5 percnl hosszabb vrakozst a bank vezetsge nem djazza, s ezt igyekszik
alkalmazottjai tudomsra hozni. A minta alapjn adjunk becslst, hogy az gyfelek hny
szzalknl haladja meg a vrakozsi id az 5 percet.


7.3. Egy mzeum ltogatinak tlagletkort szeretnnk megbecslni.
A megkrdezett 30 ember megoszlsa:

letkor ltogatk
szma
10-29 5
30-49 13
50-69 12
ssz. 30

Adjunk becslst 0,95-s konfidenciaszinten a mzeum ltogatinak tlagletkorra s az
50 v alatti ltogatk %-os arnyra.


7.4. Egy tteremben felmrst ksztettek arrl, hogy a vendgek tlagosan mennyi idt
tltenek nluk. A 40 megfigyelt vendg adatai:

Az tteremben
eltlttt id (perc)
vendgek
szma
0-29 4
30-59 12
60-89 18
90-119 6
ssz. 40

Adjunk becslst 0,95-s konfidenciaszinten az tteremben tlagosan eltlttt idre s a
msfl rnl tovbb maradk rszarnyra.
Mekkora mintra lenne szksg, ha ugyanezen a konfidenciaszinten az tlag hibjt
felre akarjuk cskkenteni?
Mekkora mintra van szksg, ha az eredeti hiba mellett, de 99%-os konfidenciaszintet
szeretnnk biztostani?

www.mateking.hu STATISZTIKA 2. PLDATR
info@mateking.hu
tel:06705411417
5
7.5. Korbbi felmrsek alapjn valamelyik egyetemi elads tlagos ltogatottsga 98
f, a szrs pedig 34 f. Egy j felmrs ksztst tervezik, hogy kiderljn, van-e olyan
rossz az elads, hogy elegend legyen 100 fs eladban tartani. Hny elads
ltszmt kell megvizsglni, hogy az tlagos ltszm becslsnek hibja 10 fnl kisebb
legyen 90%-os konfidenciaszinten? Mi mondhat ugyanekkora hiba, de 95%-os
konfidenciaszint esetn?



7.6. Egy utazsi iroda opcionlisan meghirdetett vrosnz trja minimum 35 f esetn
indul el. A csoport 70 fbl ll s 40-en mr nyilatkoztak, kzlk 28-an mutatnak
hajlandsgot vrosnzsre. 90%-os konfidenciaszinten kijelenthetjk-e, hogy lesz
csoportos vrosnzs?



7.7. Egy mozi felmrst kszt ltogatinak letkorval kapcsolatban. A moziltogatk
letkora tekinthet normlis eloszlsnak. A 400 fs minta eredmnye:










Adjunk becslst 95%-os megbzhatsggal az tlagos letkorra, szrsra s a 20 vnl
idsebb nzk rszarnyra. Hny embert kne megkrdezni, ha ugyanekkora hibval,
de 99%-os megbzhatsgot szeretnnk?


7.8. A naponta tlagosan hztartsi tevkenysggel tlttt idt szeretnnk megbecslni.
A becslshez rtegzett mintt vettnk, a rtegkpz ismrv az volt, hogy a megkrdezett
n-e vagy frfi. A nk s frfiak rszarnya egyeznek tekinthet.

megkrdezettek
szma
tlag
(perc)
szrs
(perc)
n 180 74 28
frfi 120 32 19


Adjunk 90%-os megbzhatsg becslst az tlagosan hztartsi tevkenysggel tlttt
idre.


7.9. Egy vros hrom kerletben 250 000, 320 000 s 180 000 lakos l. Adjunk
becslst 95%-os konfidenciaszinten a naponta tlagosan utazssal tlttt idre az albbi
rtegzett minta alapjn:

megkrdezettek
szma
tlag
(perc)
szrs
(perc)
1. kerlet 180 75 28
2. kerlet 220 54 19
3. kerlet 100 43 10

letkor
nzk
szma
0-10 7
11-20 132
21-40 157
41-60 104
ssz 400

www.mateking.hu STATISZTIKA 2. PLDATR
info@mateking.hu
tel:06705411417
6
7.10. Egy banknl dolgoz 9576 alkalmazott napi tlagosan a munkahelyre trtn
utazssal tlttt idejt szeretnk megbecslni. A teljes ltszm megoszlst az albbi
tblzat tartalmazza:

alkalmazottak
szma
fels vezet 24
vezet 544
beosztott 9008

A becslshez egy 300 fs mintt vettek, amibl 10 fels vezet, 50 kzpvezet, a tbbi
beosztott. A fels vezetk tlagosan 75 percet tltenek utazssal, a szrs 17 perc. A
vezetk tlag 67 percet, a szrs 27 perc, mg a beosztottakrl az albbi kimutats
kszlt:

naponta utazssal
tlttt id (perc)
megkrdezettek
szma
0-30 20
31-60 56
61-90 75
91-120 83
121- 6
ssz. 240

Mekkora az tlagosan a munkahelyre val utazssal tlttt id 95%-os
konfidenciaszinten?














www.mateking.hu STATISZTIKA 2. PLDATR
info@mateking.hu
tel:06705411417
7
8. HIPOTZISVIZSGLAT






8.1. Egy zemben 5kg-os mosporokat tltenek 21 gramm szrssal s lnyegben
normlis eloszlssal. Az egyik gp ltal csomagolt mosporok kzl egy 41 elem minta
tlaga 4980 gramm, szrsa 25 gramm.
5%-os szignifikanciaszinten megfelel-e a gp belltsa a szabvnynak?




8.2. Egy zemben literenknt 300 mg C-vitamint adagolnak a dobozos narancslevekhez,
kzeltleg normlis eloszlssal, 20 mg szrssal. Egy szlltmnybl vett 50 elem minta
tlagosan 310 mg C-vitamint tartalmazott, 22 mg szrssal.

10%-os szignifikanciaszinten a szlltmny megfelelt-e a szabvnynak?



8.3. Egy svnyvz literenknt 650 mg oldott svnyianyagot tartalmaz, 5 mg szrssal.
Az svnyianyag-tartalom eloszlsa normlisnak tekinthet.

Ellenrizzk a megadott paramterek helyessgt 10%-os szignifikanciaszinten az albbi
6 elem, egyenknt egy literes minta alapjn: 648 mg, 658 mg, 642 mg, 643 mg, 654
mg, 661 mg.



8.4. Korbbi felmrsek szerint, egy mzeum ltogatinak 65%-a n.
Egy vletlenszeren vlasztott nap 300 ltogatja kzl 207 n volt.

Ellenrizzk a nk arnyra vonatkoz lltst 10%-os szignifikanciaszinten. Mekkora az
a legkisebb szignifikanciaszint, amelyen a nullhipotzis, vagyis az, hogy a ltogatk 68%-
a n, mg ppen elvethet?



8.5. Egy vizsgn maximum 100 pont rhet el. Az egyik vizsgn 80 hallgat vett rszt,
eredmnyeik:

pontszm
i
f
0-20 12
21-40 16
41-60 25
61-80 18
81-100 9

10%-os szignifikanciaszinten tekinthet-e a vizsgzk pontszma egyenletes
eloszlsnak? Tekinthet-e normlis eloszlsnak?


www.mateking.hu STATISZTIKA 2. PLDATR
info@mateking.hu
tel:06705411417
8

8.6. A naponta olvasssal eltlttt idrl terveznek egy felmrst kszteni Nmet-
orszgban. A npessg korcsoportonknti megoszlsval egybevetve tekinthet-e
reprezentatvnak a felmrshez hasznlt minta 10%-os szignifikanciaszinten?



letkor


Npessg
(%)

Minta
(db)
0-14 13,5 18
15-34 25 22
35-64 41,5 27
65- 20 13
sszesen 100 80




8.7. Egy lgitrsasg felmrst kszt az utasok testslyval kapcsolatban. Korbbi vek
adatai alapjn az utasok testsly szerinti eloszlsa kzeltleg normlis, 81 kg-os tlaggal
s 16 kg szrssal.

Ellenrizzk az eloszlsra s a paramterekre vonatkoz hipotziseket az albbi 141
elem minta segtsgvel 5%-os szignifikanciaszinten.


Testtmeg
(kg)

Utasok szma
0-50 13
51-70 23
71-90 56
91-110 38
111- 11
sszesen 141



8.8. Egy felmrs sorn 400 frfit s 400 nt vizsgltak meg, hogy megllnak-e
kocsijukkal a zebrnl, ha a gyalogos a jrdn vrakozik. A frfiak kzl 310-en, a nk
kzl 215-en lltak meg.

Fggetlen-e a nemtl a zebrnl val meglls 5%-os szignifikanciaszinten?
Ellenrizzk azt a hipotzist, hogy a nk a zebrnl kevsb engedik t a gyalogosokat
5%-os szignifikanciaszinten.



8.9. Egy vrostl szakra s nyugatra lavinafog vderdk tallhatk. A fallomny
llapotnak felmrshez mindkt vderdben vletlenszeren kivlasztottak 150 fenyt,
a mintk eredmnyt tartalmazza az albbi tblzat.






www.mateking.hu STATISZTIKA 2. PLDATR
info@mateking.hu
tel:06705411417
9

Eltr-e szignifiknsan a kt vderdben a fk tlagos letkora? Szignifiknsan
egyformnak tekinthetk-e a kt vderd fallomnya? A szignifikanciaszint legyen 5%.

Fk letkora
(v)
szaki
vderd

Nyugati
vderd
0-10 13 8
11-20 28 32
21-50 67 58
51-100 31 42
101- 11 10
sszesen 150 150



8.10. A nem munkval tlttt aktv tevkenysg (kertszkeds, sportols, stb.)
megoszlsa Magyarorszgon s Nmetorszgban egy-egy 100 elem minta alapjn:

Nem munkval tlttt
aktv tevkenysg
idtartama naponta
(perc)


HU


DE
0-50 43 10
51-100 30 35
101-150 16 27
151-200 8 20
201-250 3 8

10%-os szignifikanciaszinten a minta alapjn azonosak-e a szoksok a kt orszgban?




8.11. Egy tehenszetben a tehenek tejnek zsrtartalmt vizsgltk. A ksbbi
hasznosts sorn nem kedvez, ha a zsrtartalom szrsa 10%-nl nagyobb.
Literenknti 5 grammos tlagos zsrtartalommal szmolva s felttelezve annak normlis
eloszlst, szignifiknsan eltr-e a tehenek tejnek zsrtartalma a megengedett 10%-tl
az albbi 10 elem minta alapjn?

A tehn
sorszma
Zsrtartalom
(gramm/liter)
17. 4,7
19. 4,9
34. 5,6
36. 4,3
37. 5,1
38. 5,4
57. 6,1
58. 5,8
63. 4,2
64. 4,2

A szignifikanciaszint legyen 5%.


www.mateking.hu STATISZTIKA 2. PLDATR
info@mateking.hu
tel:06705411417
10
8.12. Egy els osztly almaszlltmnyban az almk tmegnek tlaga 110 gramm,
megengedett szrsa 20 gramm lehet. Ellenrizzk 85 elem minta alapjn, hogy egy
adott szlltmny megfelel-e az elrsoknak. Az almk mretnek eloszlst nem
ismerjk, a szignifikanciaszint legyen 10%.


alma tmege
(gramm)
i
f
50-69 12
70-89 16
90-109 25
110-129 24
130-159 8


8.13. Ktfle juhfajta, a nmet hsmerin s az j-Zlandi Romney gyapjjnak
finomsgt vizsgltuk meg. A nmet hsmerin gyapjjnak finomsga egy telem
minta alapjn 26 mikron, 27 mikron, 22 mikron, 28 mikron, 30 mikron.
Az j-Zlandi Romney gyapjjt egy hatelem mintval vizsgltuk, ennek eredmnye
30 mikron, 28 mikron, 32 mikron, 33 mikron, 29 mikron, 30 mikron.

Ellenrizzk 10%-os szignifikanciaszinten, az albbi lltsokat:
a) A Romney gyapjnak szlvastagsga nagyobb
b) A Romney gyapjnak szlvastagsga 4 mikronnal nagyobb
c) A ktfle juh gyapj-szlvastagsgnak szrsa megegyezik


8.14. 200 f rszvtelvel teszteltk egy vitaminksztmny hatkonysgt. 100-an
rendszeresen szedtk a ksztmnyt, mg a msik 100 rsztvev egyltaln nem szedett
semmit, vagy msfajta vitaminokat szedett. Az vente betegsg miatt kies munkanapok
szmt hasonltottk ssze a kt csoportban, ezek eloszlst normlis eloszlsnak
tekinthetjk. 5%-os szignifikanciaszinten mi mondhat az albbi lltsokrl?

csoportok Betegsg miatt kies munkanapok
tlaga szrsa
Szedtk a
ksztmnyt
7,2 3,7
Nem szedtk a
ksztmnyt
7,8 3,4

Megegyezik-e a kt csoportban a kies munkanapok tlaga s szrsa?
Szignifiknsan eltr-e a betegsg miatt kies munkanapok szma a kt csoportban?


8.15. Egy gyrtsor gumicukrokat tlt zacskkba. A zacskknak azonos arnyban kell
tartalmaznia kk, piros, zld, srga s fehr szn gumicukrokat. Ellenrizzk 4 zacsk
megvizsglsval egy 80 elem minta alapjn, hogy 5%-os szignifikanciaszinten, hogy a
gp megfelel-e a szabvnynak.

szn db
Kk 24
Piros 16
Zld 12
Srga 18
Fehr 10

www.mateking.hu STATISZTIKA 2. PLDATR
info@mateking.hu
tel:06705411417
11
8.16. A naponta utazssal eltlttt idt vizsgltk kzpiskolsok s egyetemistk
krben. A kzpiskolsok utazssal tlttt ideje egy 60 elem minta alapjn naponta
tlag 83 perc, a szrs 17 perc. Ugyanez az egyetemistknl a kvetkezkppen alakult:









5%-os szignifikanciaszinten megegyezik-e a kt csoportban a naponta utazssal tlttt
id tlaga s szrsa? Szignifiknsan eltr-e az utazssal eltlttt id a kt csoportban?









































Utazssal
tlttt id
(perc)
Vlaszolk
szma
-50 12
51-100 36
101-200 24
201- 8

www.mateking.hu STATISZTIKA 2. PLDATR
info@mateking.hu
tel:06705411417
12
9. REGRESSZISZMTS






9.1. Nhny orszg kzpfok iskolai kpzsnek egy dikra jut oktatsi rfordtsa
illetve az ves egy fre jut GDP adatai lthatk az albbi tblzatban. Adjuk meg a
lineris regresszis modellt, a rezidulis szrst, hatrozzuk meg a modell magyarz
erejt.



orszg
x

GDP/f
(EUR)
y

Oktatsi rfordts
(Kzpfok kpzs dik/EUR)
Ausztria AT 28 978 76 900
Belgium BE 30 349 61 000
Csehorszg CZ 15 216 33 800
Franciaorszg FR 26 656 57 600
Grgorszg GR 17 941 59 200
Hollandia NL 28 669 61 500
Lengyelorszg PL 10 135 30 700
Magyarorszg HU 13 767 33 000
Nmetorszg DE 28 232 65 300
Svjc CH 31 987 60 400



9.2. Egy strand forgalmnak alakulsa a napi kzphmrsklettl fggen 12 megfigyelt
nap alapjn az albbi volt:

nap napi kzp-
hmrsklet
(C)
forgalom
(f)
1. 22 765
2. 23 1572
3. 18 510
4. 25 1967
5. 22 1142
6. 16 576
7. 24 986
8. 20 1216
9. 24 1267
10. 26 1686
11. 19 981
12. 20 1412


Adjuk meg a lineris regresszi egyenlett, adjuk meg a korrelcis s a determincis
egytthatt s dntsk el, hogy a lineris vagy a hatvnykitevs regresszi illeszkedik-e
jobban, ha ismeretes, hogy

91 , 100
2
=

x d 847 155 2
2
=

y d 67 , 894 10 =

dy dx
17 , 2
43 , 1 x y =

www.mateking.hu STATISZTIKA 2. PLDATR
info@mateking.hu
tel:06705411417
13
9.3. Az albbi tblzat nhny orszg egy fre jut GDP-jt s a nk letkort
tartalmazza els hzassgktsk idejn. Ksztsnk lineris regresszit, ahol a
magyarz vltoz az egy fre jut GDP. rtelmezzk a modell paramtereit, ksztsnk
varianciaanalzis tblzatot, adjuk meg a modell magyarz erejt!



orszg

GDP/f
(EUR)

Nk letkora
hzassgktskor

Ausztria AT 28 978 26,6
Belgium BE 30 349 29,8
Csehorszg CZ 15 216 28,9
Franciaorszg FR 26 656 31,6
Grgorszg GR 17 941 26,9
Hollandia NL 28 669 26,9
Lengyelorszg PL 10 135 25,3
Magyarorszg HU 13 767 29,7
Nmetorszg DE 28 232 31
Svjc CH 31 987 29,4

= 336 956 579

2
x d 484 56

= dy dx


9.4. Nhny orszg adatai alapjn vizsgljuk meg az tlagos iskolzottsgi szint s a
szletskor vrhat lettartam kzti kapcsolatot. Adjunk meg a lineris s az
exponencilis regresszis modellt, amiben magyarz vltoz az tlagos iskolzottsgi
szint. Melyik modell illeszkedik jobban?

tlagos
iskolzottsgi szint
(v)
Szletskor
vrhat lettartam
(v)
1. 12,6 81,1
2. 12,4 78,5
3. 11,6 75,4
4. 10,4 74
5. 4,4 65,4
tlag 10,3 74,9



9.5. Egy cgnl 30 alkalmazottat vizsgltak meg, hogy miknt magyarzza az letkor,
illetve az, hogy az illet frfi-e vagy n (frfi=0, n=1) a fizets nagysgt. A kapott
regresszis modell a havi fizets nagysgt ezer forintban adja meg, ahol
1
x jelenti az
letkort s
2
x jelenti azt, hogy az illet frfi-e vagy n.

2 1
7 , 16 6 , 7 64 x x y + = 2 , 4
1

=
|
s 83 , 10
2

=
|
s 2 , 81 = SSE 7 , 105 = SST

Adjuk meg a modell paramtereinek jelentst. Szignifiknsnak tekinthet-e modell
alapjn az letkor, illetve a nem, az alkalmazott fizetse szempontjbl 10%-os
szignifikanciaszinten? Teszteljk a teljes modellt 10%-os szignifikanciaszint mellett.



www.mateking.hu STATISZTIKA 2. PLDATR
info@mateking.hu
tel:06705411417
14
9.6. Egy strand forgalmnak modellezsre kt magyarz vltozt hasznlunk, a napi
kzphmrskletet (
1
x ) illetve azt, hogy htvge van-e vagy sem (
2
x =0 ha nincs
htvge s
2
x =1 ha igen). Egy 12 megfigyels alapjn ksztett modellrl az albbiakat
tudjuk:

2 1
18 6 , 12 396 x x y + + = 19 , 2
1

=
|
s 15 , 38
2

=
|
s
|
|
|
.
|

\
|

=
1 67 , 0 57 , 0
1 92 , 0
1
R


Adjuk meg a lineris regresszis modell paramtereinek jelentst. Szignifiknsnak
tekinthet-e modell alapjn a napi kzphmrsklet a strand forgalmnak
szempontjbl 10%-os szignifikanciaszinten? Adjuk meg a forgalom s a hmrsklet
kapcsolatt ler parcilis korrelcis egytthat rtkt. Adjuk meg a tbbszrs
determincis hnyados rtkt.