PASSZÍVHÁZAK

megépült haz Nemetorszagban, Ausztriában, Svájcban

Anton Gráf

Passzívházak
24 megépült ház Németországban, Ausztriában, Svájcban
 Tartalom

6 Előszó 82 Bécs peremén

Családi ház, Deutsch-Wagram (Ausztria) - <baukanzlei>, Georg Lux
8 Amit a passzívházépítésről tudni kell 86 Csak három homlokzat
Családi ház, Herzogenaurach (Németország)-
33 Épületek Burkhard Schulze Darup és Thomas Meyer
$4 Igényes és meggyőző 90 Ház a sorból
Lakóház, Steyr (Ausztria) - Proyer & Proyer Architekten Sorház utolsó lakása, Erding (Németország) - Gernot Vallentin
10 Megérte kivárni 92 Lejtőre épült ház belső udvarral
Családi ház, Adelzhausen (Németország) - Werner Friedl Családi ház, St. Marienkirchen/Hausruck (Ausztria) - PAU.AT-Architekten
14 Ház polikarbonát lemezzel 96 Télikert és cserépkályha
Családi ház, Satteins (Ausztria) - W a l t e r Unterrainer Családi ház, Innsbruck (Ausztria) - J o s e f Király
Architekturatelier 100 Külső falburkolattal
50 Klímadobozka az árnyas kertben Családi ház, Ganderkesee (Németország) - T e a m 3, Ulf Brannies
Családi ház, Erlangen (Németország) - KJS Architekten
+
és Rita Frederwels
54 A beépítési terv szerint 102 Bemutatóprogram - EXPO 2000
Családi ház, Ellwangen-Neunheim (Németország) - Hariolf Brenner Sorház, Hannover (Németország)- Faktor 10, Folkmar Rasch és Petra Grenz
56 Passzív szoláris hőtároló fal 106 Pontos árnyékolástechnika
Családi ház, Ebnat-Kappel (Svájc) - Díetrich Schwarz Családi ház, Biburg (Németország) - Gernot és Rainer Vallentin
50 Passzívházba illő elemekből 110 Irányított kilátás
Családi ház átépítése és felújítása, Münchwilen (Svájc) - Családi ház, St. Martin/lnnkreis (Ausztria) - PAU.AT-Architekten
Birri Architekten AG 114 Fatüzelésű kazánnal
54 Kilátással a völgyre Családi ház, Wegenstetten (Svájc) - Kági Architektur
Családi ház, Bludesch (Ausztria) - Caldobau GmbH 116 Időskori visszavonulás
58 Vakáció szalmaházban Családi ház, Kirchheimbolanden (Németország) - Müller + Mizera Architekten
Nyaraló, Disentis (Svájc) - Atelier Werner Schmidt 120 Keskeny déli oldal
72 Határmezsgyén Családi ház, Mauer-Öhling (Ausztria) - Poppe * Prehal Architekten
Családi ház, Ardagger (Ausztria) - Poppe * Prehal Architekten
76 Modultechnológia - előre gyártott elemekből 124 Függelék
Sorház, Stein (Svájc) - Birri Architekten AG 124 Építészek neve és elérhetősége, képjegyzék
80 Energetikailag önellátó 126 Irodalom
Kétgenerációs családi ház, Holzlar bei Bonn (Németország) - 127 Rövidítések, impresszum
Rainer Grotegut
 Előszó

Az első passzívházat 1991-ben építették meg Darmstadt-Kranichsteinben

(Németország), azt a prototípust, amely az elméleti számítások és következ­
tetések gyakorlati bizonyítékát volt hivatott igazolni. A munkálatokat tudo­
mányos szemmel is végigkísérték, és beigazolódott, hogy a „fűtés nélküli
lakás" ötlete megvalósítható. Azóta villámgyorsan terjednek a passzívházak.
Csak Németországban 2002 szeptemberéig mintegy 3500 lakás épült
a passzívház szabványának megfelelően, amibe épületek, pl. az iskolák, óvodák,
kormányzati, iroda- és gyárépületek nincsenek beleszámítva. A fejlődés
várhatóan hasonló tempóban folytatódik. Jelenleg az éves növekedési ráta
100% felett van! Mire vezethető vissza ez a történelemben szinte egyedül­
álló siker? A válasz valószínűleg az építtetők minimális energiafelhasználásra
való törekvéséből és felelősségtudatából ered. Nem kétséges, hogy ennek
a hozzáállásnak fontos szerepe van az elsöprő fejlődésben, hiszen az, hogy
a szokásos évi 2000-3000 I fűtőolaj helyett 200 I is elegendő, szinte már
álomszerű. Manapság a költséghatékonyság is felettébb kívánatos. Azt a
primerenergia-mennyiséget, amit nem használunk el, nem kell sem megter­
melni, sem a helyszínre szállítani, elkerülhetők a tankerbalesetek miatti
tengervízszennyezések és háborúskodások is az energiakészletek megszer­
zésére. Azonban nem követ minden energiatakarékos újítást hasonló át­
törés, hiszen legtöbbjük valamiféle lemondást követel, s a teljesítmény csök­
kenésével vagy más hasonló veszteséggel jár. Nem igya passzívház. Sikere
sokkal inkább a lakók számára nyújtott plusznak, a magasabb komfort­
szintnek és a kellemesebb lakókörülményeknek köszönhető. A passzívház
télen egyenletes meleget biztosít, nyáron pedig kellemes hűvöset. Aki már
megtapasztalta a komfortszellőzés előnyeit, a későbbiekben sem szeretne
lemondani róla. Atömítetlenségből adódó hideg huzat és az alultemperált
falak éppúgy a múlté lesznek, ahogy a penészgombák és a hőhidak is.
A passzívház a jövőbeni lakóépületek etalonjává válhat.
Gyakran hasonlítják a passzívházat a „háromliteres autóhoz". Jóllehet
mindkét innováció a fejlődés mérföldkövét jelenti a maga területén, jobban
átgondolva azonban sántít ez a hasonlat. Hisz a mostanáig kínált három­
literes autók ára mindig lényegesen a hasonló modelleké felett van, ráadásul
kizárólag csak kisautók gyárthatók ilyen alacsony fogyasztással.

6 Előszó
 Nem így a passzívház! A hihetetlen energiamegtakarítás, amely egyide­
jűleg a komfortérzet növekedésével is jár, csekély többletköltséggel, sőt akár
a nélkül is megvalósítható, emellett a személyes ízlést sem korlátozza.
A passzívházépítés technológiája nem jelenti bizonyos formák és anyagok
kizárólagos használatát. Bármely építészeti stílus és bármilyen elképzelés
megvalósítható, legyen az villa vagy társasház, magasba törő, meredek
cseréptető vagy a kubus. A lakás elrendezését tekintve sem kell engedni az
igényeinkből. Modern alaprajzú épület éppúgy építhető szervesen egymás­
ba kapcsolódó terekkel és nyitott galériával, ahogyan zárt alaprajzú is, egy­
mástól szigorúan elválasztott szobákkal. Ugyanez vonatkozik az építőanya­
gokra is, szabad a választás a könnyűszerkezetes és a hagyományos építkezés,
a tégla, mészkő, beton, fa, acél, ásványgyapot, a parafa vagy a birkagyapjú
között. A döntési szabadság nagymértékben hozzájárul a passzívház ötleté­
nek általános elfogadásához, és megmagyarázza, hogy miért dönt egyre
több építkező amellett, hogy saját otthonának is passzívházat válasszon.
Az első passzívházaknak még elnézhettük, hogy a tervezők elsősorban
a műszaki tulajdonságokra és a koncepció kivitelezhetőségére koncentráltak.
Időközben azonban érett megoldások születtek számos részletkérdésre, és
bevált építőanyagok közül választhatunk. Mindez teret enged annak, hogy
több figyelmet szenteljünk az épület elrendezésének.
A könyv példái ízelítőt adnak a széles alkalmazhatóságról mind a különböző
anyagok és formák, mind a különböző műszaki megoldások tekintetében.
A kiválasztott példákkal természetesen képtelenség lefedni az összes építő­
anyagot és az összes lehetséges kialakítást, azonban segítségükkel alapos
áttekintést kaphatunk a jövő energetikai és lakóépület szabványainak aktuá­
lis helyzetéről.
A bemutatott épületek
Minden épületet színes fényképekkel részletesen dokumentáltunk, és - ahol
más erre vonatkozó utalás nem szerepel - az alaprajzokat 1:200, ill. 1:250
méretarányban ábrázoltuk. A pinceszint és a tetőtér alaprajzát csak azokban
az esetekben mutatjuk be, ahol jelentősége van az épület egésze szem­
pontjából. Mindezek mellett a szerkezeti elemek felépítésére, a műszaki
felszereltség energetikai mutatószámaira és egyéb, az építményre vonatkozó
adatok megadásával engedtünk belátást az egyes épületek szerkezeti és
energetikai jellemzőibe. A szakmában jártas műszaki szakembernek
és tervezőnek rengeteg hasznos információt nyújtanak a részletes adatok,
egyúttal ösztönzőleg hatnak későbbi munkájukra.
Építési költségek
Az egyes épületeknél megadott építési költségek - a jobb nemzetközi
összehasonlíthatóság érdekében - nettó értékek, és az ún. szerkezetkész
költségeket jelentik. A megadott költségek több szempontból is csak durva
tájékoztató értékeknek tekinthetők, hiszen számításuknak és a terület meg­
határozásának módja országonként kismértékben eltérhet, ami hatással
van a négyzetméterárra is. Ezenkívül az építési költségek nemzeti és regio­
nális ingadozásnak is ki vannak téve. Továbbá a megadott értékek mindig
az építési, ill. elszámolási évre vonatkoznak, és a szerzőnek nincs arra lehe­
tősége, hogy a megadott költségeknek részletesen utánajárjon.
Köszönet
Köszönetet szeretnék mondani a Callwey Kiadónak, aki már az előző,
a „Passzívház - Lakások fűtés nélkül" c. kötettel is hozzájárult a passzívházak
elterjedéséhez, és a jelenlegi kiadvánnyal tovább támogatja a fejlődést. Köszö­
net mindenekelőtt Baur-Callwey, Dr. Stefan GranzowésTim Westphal uraknak.
Megköszönöm Susanne Zech építésznő segítségét, az ábrák elkészítése
során tanúsított elkötelezettségét és szakértelmét. Köszönöm továbbá saját
építtetőm türelmét, és feleségem, Maria és fiam, Tiago támogatását és
megértését.
Köszönettel tartozom továbbá mindazon építészeknek is, akik rendelkezésre
bocsátották anyagaikat és számos beszélgetés során megosztották velem
alapos, részletekbe menő tudásukat. Legvégül pedig rendkívüli köszönet
minden építtetőnek nem csupán azért, mert hozzájárultak házaik megjelen­
tetéséhez, hanem sokkal inkább azért, mert felvilágosultságuk, kockázat­
vállalási készségük és személyes tőkebefektetésük példaértékű a jövőt
jelentő fejlődés további elterjedése szempontjából.
 Amit a passzívházépítésről tudni kell

Klímavédelem és passzívház
Jelenleg a Földet mintegy 6 milliárd ember népesíti be. Ebből csak 1 milliárd
él jólétben, mégis ez az egyhatod rész egymaga felelős közel a teljes energia-
és nyersanyagfogyasztásért. Csak annyit tételezzünk fel, hogy a Föld népes­
sége stagnál ezen a hatmilliárdos szinten, miközben a jóléti szint meghárom­
szorozódik, tehát ezzel együtt a szükségletek is háromszorosára nőnek! Te­
kintve ökoszisztémánk már most riasztó állapotát az évente visszatérő „év­
százados" katasztrófákkal, a szükségletek tényleges megháromszorozódása
aligha lehetséges. A sürgős cselekvés tehát elkerülhetetlen! Vagy korlátoz­
zuk a jólét növekedését, amit természetesen senki sem tekint ténylegesen
járható útnak, vagy más utakat találunk. Dr. Ernst Ulrich von Weizsácker és
társai rámutatnak a „Négyes faktor" c. könyvükben, hogy a jövőnek arról kell
szólnia, hogy „egy hordó olajból (...) négyszeres jólétet nyerjünk ki". (Ernst
Ulrich Weizsácker, Amory B. Lovins, L Hunter Lovins: Négyes faktor-Jelentés
a római klub részére, 1995.)
Németországban az összes energiafelhasználás 37%-a - beleértve a közle­
kedést és az ipart is - kizárólag a házak fűtésére és háztartási meleg víz elő­
állításra fordítódik. A magánháztartások energiafelhasználásának mintegy
76,5%-át teszi ki a helyiségek temperálása. A hagyományos családi házak
fűtéséhez éves szinten mintegy 2000-2500 I fűtőolaj szükséges, amelynek
tárolásához hatalmas, pinceméretű tartályra van szükség. Egy családi ház
méretű passzívház ezzel szemben évente mintegy 150-200 l-t használ el,
ami űrtartalmát tekintve egy átlagos akváriumnak felel meg! A passzívház
tehát nemcsak a „Négyes faktor" energiahatékonyságát éri el, hanem akár
a tízes faktorét is.
Sajnos a mi szélességi körünkön épített „fűtés nélküli ház" sok építtető fejé­
ben egy high-tech űrállomás képét idézi. Egy olyan épületét, amelyet meg­
csonkított és mindennemű komforttól megfosztott a technika. Ennek azon­
ban éppen az ellenkezője igaz! A passzívházak nem csupán úgy néznek ki,
mint a szokványos lakóépületek, hanem ezzel egyidejűlegtöbb komfortot
és magasabb minőséget biztosítanak. A beépített műszaki berendezések
is egyszerűek, kezelésük semmivel sem nehezebb, mint a hagyományos
fűtőtestek termosztátszelepének beállítása. Ráadásul megfizethetők.

8 Amit a pa ss z ív h á z é pít é s rő I tudni kell

A passzívház építési költségei csak csekély mértékben haladják meg a hagyo­
mányos családi házakét, az energiaárak várható növekedését tekintve pedig
mindez elenyésző, villámgyorsan megtérülő befektetés.
Az az elképzelés, hogy éghajlatunkon hagyományos fűtés nélküli lakások
épüljenek, lenyűgöző, és éppen a fentebb megnevezett tények ismeretében
valós hozzájárulást jelent a jövőt biztosító és környezetkímélő fejlődéshez.
Itt különösen érdekes a felismerés, hogy áttörő újítások a gyakran elenged­
hetetlen „forradalmi felfedezések" nélkül is lehetségesek. A 80-as éves végen
a passzívház kifejlesztése során a már ismert fizikai tudást kombinálták újra
a technika aktuális állásával és a rendelkezésre álló építőanyagokkal. A kom­
binációs lehetőségeket tudományos módszerekkel vizsgálták, amelyek már
akkor előrevetítették a sikert. Nem csak az építészet berkein belül kellene is­
kolát teremtenie annak a gondolkodásmódnak, amikor alapos utánajárással,
lényegretörő kérdések feltevésével haladó szellemű dolgokat hozunk létre.
A passzívház azért üzemeltethető minimális energiával, mert az épület­
elemeket összehangolták egymással, így a házból kijutó, tehát veszendőbe
menő hőmennyiség minimálisra csökken, emellett a beeső napfény és a ház­
ban egyébként is termelődő hő maximálisan hasznosul. Az idevágó fizikai és
műszaki összefüggéseket és kapcsolatokat már számos tudományos igényes-
ségű publikációban megvitatták.
A következőkben felvezetésként egyszerű módon érthetővé és szemléletessé
tesszük a rendszer és komponensei tematikáját. Ezáltal az olvasó számára is
érthetővé válik a passzívház működésének alapelve, és az ismeretek nagyban
megkönnyítik a későbbi döntéshozást akár tervezőként szeretne mélyebben
megismerkedni a témával az olvasó, akár leendő építtetőként szeretné fon­
tolóra venni a passzívház építését. Utóbbi esetben a könyv segítségével
elsajátított alaptudás az építész hozzáértő partnerévé teszi az olvasót.
A működési elv
Ki ne ismerné a napenergia passzív hasznosulását? A napon álló autó még
télen is kellemes hőmérsékletűre melegszik. Ugyanezt az elvet használja ki
a passzívház is. Az autó hátránya, hogy később nagyon hamar ismét kihűl.
Ezzel szemben a passzívháznál megfelelő módszerek alkalmazásával
a kihűlés minimálisra csökkenthető. A vastag hőszigetelés a termoszhoz ha­
sonlóan a házon belül tartja az ingyen termelődő energiát.
Atermoszhoz képest annyi a különbség, hogy a házat lakják is. Mindez
annyit jelent, hogy minden benne tartózkodó személy, minden egyes felkap­
csolt villanyégő, bekapcsolt mosógép, tévé vagy számítógép, esetleg működő
gázrózsa hőt ad át a helyiségek levegőjének. A hagyományos házakban
folyamatosan akkora mennyiségű hő vész el, hogy ezek a hőforrások lénye­
gében észre sem vevődnek és nagyon csekélynek tűnnek, azonban ha tíz-húsz
ember egyszerre tartózkodik a nappaliban, már érzékelhetővé válik a fűtő­
hatás. Passzívház esetén, ahogyan a termosznál is, annyira csekély a hővesz-
teség, hogy az ilyen jellegű hőforrások igen komoly szerephez jutnak.
Rögtön jöhet az ellenvetés, hogy ha termoszban lakunk, akkor valahonnan
friss levegőre is szükségünk van! Pontosan. Éppen ezért a passzívházakat
szellőzőberendezéssel látják el. Ezeket semmiképpen sem szabad összeke­
verni a klímaberendezésekkel! Az egyszerű szellőztetőberendezéseket már
ismerhetjük: ilyen a konyhai páraelszívó vagy az ablaktalan fürdőszobák és
vécék ventilátora. Annyi a különbség, hogy a passzívház szellőztetőkészüléke
valamivel pontosabb kialakítású, hiszen enélkül a termosznak egyszerűen
hiányozna a teteje, és így kihűlne a tartalma. Ezért az elszívott levegő átadja
hőtartalmát a beáramló levegőnek.
Ez a talán kissé egyszerű, de mindenképpen találó leírás szemléletesen
összefoglalja a passzívházak működési elvét. Többről nincs is szó! A hőcsere
tényleges megvalósulását, a hozzá szükséges eszközöket és intézkedéseket
az elkövetkezőkben részletezzük.
 Egy kis épületfizika
A jobb megértés érdekében tekintsük át az épületfizika néhány mutató­
számát.
Az építésügy az energiafelhasználás mértékére az évente 1 m lakóterületre
2
jutó kilowattórák számát (kWh/m -a) használja energetikai mutatószámként.
2
Ez az érték azt írja le, hogy egy évben összesen mennyi energia használódik
el. A különböző lakások összehasonlíthatósága érdekében a felhasznált meny-
nyiséget 1 m lakóterületre vonatkoztatják.
2
Ez a vonatkoztatott érték további részekre bontható: fűtési energiára, a
használati meleg víz termeléséhez szükséges energiára, háztartási áramra,
üzemi áramra, vagyis arra az áramra, amely a műszaki berendezések működ­
tetéséhez szükséges.
Fűtési hőigény
Először is vizsgáljuk meg a szükséges fűtési energiát. A meleg kétféle módon
juthat a házon kívülre és ezáltal veszendőbe. Transzmissziós hőveszteségnek
nevezzük azt a hőmennyiséget, amely az épület részein, tehát a padlón,
falakon, tetőn és ablakon keresztül jut ki. Az ily módon veszendőbe ment hő­
mennyiség az egyes elemek hőszigetelő tulajdonságai, vagyis a felhasznált
anyagok és eszközök minősége és vastagsága segítségével szabályozható és
számítható is egyúttal. A második lehetőség a szellőztetés. Amikor télen ki­
nyitjuk az ablakot, a szobában hideg lesz. Mindez banálisan hangzik, mégis
alábecsülik azt a hatalmas hőmennyiséget, amely szellőztetéssel megy veszen­
dőbe. Erre a „Szellőztetés"című fejezetben (I. 20. o.) részletesebben kitérünk.
A transzmissziós hőveszteséggel és a szellőztetéssel elpazarolt hőmennyi­
ségettulajdonképpen fűtéssel kellene pótolni, hogy kellemes hőmérsékletet
tartsunk fent. Mint ahogyan korábban már említettük, a lakáson belül talál­
hatók energiaforrások, tehát hőnyereség is. Első helyen természetesen a Nap
áll és a már említett „belső hőforrások", mint az ember, a gépek vagy az elekt­
romos áram. Ebből adódóan a ténylegesen szükséges fűtési hőmennyiség
az energiamérlegből meghatározható.
Az energiamérlegben először is a veszteségek szerepelnek, tehát a transz­
missziós és a szellőztetési veszteségek. Ebből levonva a tervezett hőnyereséget,
10 Amit a passzívházépítésről tudni kell
mely a napsugárzásból és a belső hőforrásokból tevődik össze, megkapjuk
az éves fűtési igényt, amit aztán a hasznos négyzetméterek számára vonat­
koztatunk.
Passzívház esetén ez az érték max. 15 kWh/m -a - az érték mintegy 1,5 I
2
fűtőolajból kinyerhető hőmennyiségnek felel meg. Ez éves szinten 20 m -es 2
lakóteret feltételezve 180 l-es igényt jelent. Tekintve, hogy az érték igen ala­
csony, nem érdemes beruházni hagyományos, drága fűtésrendszerbe. Sokkal
kifizetődőbb más úton előállítani a szükséges hőt. De miért éppen 15 kWh/m -a 2
lett a fűtési igény felső határa? Ennek oka, hogy ennél magasabb igényt
hagyományos fűtésrendszer nélkül csak a komfortérzet csökkenésével lehet
megvalósítani. Az energiatakarékos házakban éppen ezért a korábbi gyakor­
lathoz hasonlóan megmarad a szokásos fűtés. Ennek megfelelően
a 15 kWh/m -a nagyságrendi ugrást jelent.
2
Primerenergia mutatószáma
Primer energiának számít minden olyan energia, amelyet nem megújuló
energiaforrásból nyertek ki, tehát nem olajból, gázból vagy szénből. Leg­
többször a szokásos háztartási áramot is a primer energiaforrások elégeté­
sével termelik. Az energiamérlegre tekintve adódhatna az ötlet, hogy tudato­
san növeljük a belső hőforrások mennyiségét nagy számú villanyégő vagy
más hasonló eszközök segítségével, csökkentve ezzel a maradék hőigényt.
Ezt elkerülendő, a passzívháznál az összesen felhasznált primer energiának
szabunk felső határt: a primer energia mutatószáma max. értéke 15 kWh/m -a. 2
Ez az érték magában foglalja a ház teljes energiaszükségletét, tehát figye­
lembe veszi a fűtést, a meleg vizet és az abszolút áramfelhasználást is.
A gyakorlat azt mutatja, hogy passzívházaknál a figyelem elsősorban a fűtés
hőigényére irányul, és a primerenergia-mutatószám sok esetben (egyébként
teljesen jogtalanul) háttérbe szorul.
Fűtés
A passzívházak elterjedésének kezdeti szakaszában a fűtési hőigény számí­
tásakor az átlagos külső és belső hőmérsékletekkel számoltunk, és a Német­
országra jellemző átlagos napsütéses órák számát vettük alapul. Időközben
zonban szinte egész Európában elterjedtek a passzívházak, megtalálhatók Definíció és összehasonlítás
ehát egymástól nagyban különböző éghajlati körülmények mellett is. An- A passzívházak számszerűsített definíciója a következő:
ak érdekében, hogy a számítási módszer nemzetközivé egyszerűsödjön,
jövőben a fűtés 15 kWh/m -a-s feltételezett éves hőigénye másodlagos
2
max. fűtési hőigény: 5 kWh/m -a 2

zempont lesz. Helyére a tényleges négyzetméterenkénti fűtési igény lép, max. primer energia-mutatószám: 120 kWh/m -a 2

iszen ez a fajta megközelítés figyelembe veszi a regionális különbségeket max. fűtésigény: 10 W/m 2

s egyéb olyan tényezőket, melyekre itt nem térünk ki egyesével. Határ- max. tömítetlenség (légcsereszám): n 5 0 < 0,6 h" 1

rtéknek a 10 W / m érték tekinthető, és ez inkább összekapcsolható

2

primerenergia-felhasználással. Jelenleg a mutatószámok meghatározásá- Különösen érdekes lehet a passzívházak fűtésigényének összehasonlítása
lak legelterjedtebb módszere a darmstadti Passzívház Intézet által kidolgo- a hagyományos családi házakéval (németországi adatok):
ott számítógépes program, a Passzívház-Projekt-Csomag (eredeti neve
assivhausprojektierungspaket), amellyel a szükséges kulcsadatok gyorsan, régi épületek: mintegy 280-300 kWh/m -a 2

gyszerűen és megbízhatóan meghatározhatók. A legújabb, 2004-es verzió az 1984-es hőszigetelési rendelet

nár a fűtésszámítást is tartalmazza. után épült házak: mintegy 210 kWh/m -a 2

az 1995-ös hőszigetelési rendelet

iz U érték után épült házak: mintegy 160 kWh/m -a 2

v hőszigetelés témakörében a legfontosabb épületfizikai jellemző az U érték, energiatakarékos házak: 65-140 kWh/m -a 2

agyis a hőátbocsátási tényező, amely megadja, hogy 1 m épületrészen

2
passzívház: max. 15 kWh/m -a 2

fal, ablak, tető stb.) 1 K hőmérséklet-különbség hatására (a fizikában

hőmérséklet-különbséget Kelvinben mérik) mennyi energia halad át,
bből adódik a mértékegység is: watt per négyzetméter x Kelvin (W/m -K). 2
U értéke tisztán számított mennyiség, azonban tartalmazza az összes
snyeges befolyásoló tényezőt. U értékéből kiolvasható az anyagok vagy
(több anyagból összetevődő) épületrészek hőszigetelő tulajdonsága, és
egítségével számítható a transzmissziós veszteség, vagyis az a hőmennyi-
ég, amely az adott épületrészen keresztül kijut a szabadba. Alapvetően
rvényes szabály, hogy minél kisebb az U érték, annál jobb a hőszigetelő
épesség. Ennek megfelelően mindig alacsony U értékre kell törekedni,
z azonban a legtöbb olvasó számára már bizonyára ismert tény.
Ezen a ponton, tekintve az előbbi nagyon meggyőző összehasonlítást,
érdemes visszaemlékeznünk a „Négyes faktorra", amelynél az a cél, hogy
„1 hordó olajból négyszeres jólétet nyerjünk ki". Az összehasonlító értékek
alapján kiderül, hogy egyetlen hagyományos, régi épület fűtési energiája
19 passzívházra elegendő!
Hőszigetelés és épületburok
Irányítsuk figyelmünket az épületek hőszigetelésére, és ezzel együtt a külső
épületburokra. Vegyük elő ismét a termoszos példánkat. Mindenki megta­
pasztalhatta már, hogy léteznek jobb és rosszabb minőségű termoszkannák.
Vannak típusok, amelyek egész napon át kellemesen forrón tartják a kávét,
viszont vannak, amelyekben néhány óra elteltével langyosra hűl. A jobb
minőségű termosznak kisebb a transzmissziós vesztesége, mint a rosszabb­
nak. Ugyanez mondható el az épületek burkáról is.
 A mészhomokkő falazatra
31 cm vastag polisztirol
szigetelőréteget visznek fel,
amelyet végül bevakolnak
Ennek a falnak az alapja
a „tignotrencT-rendszerű
fa tartószerkezet, amelynek
külső oldalára szigetelő­
anyagként 20 cm vastag­
ságú farostlemezt és 5 cm
vastagságú bitumennel be­
vont farostlemezt erősítet­
tek fel - a képen látható
modellben a szigetelőanya­
gok a ténylegesnél kisebb
vastagságúak
12 Amit a passzívházépítésről tudni kell
A burokhoz tartozik minden épületrész, amely elválasztja egymástól a me­
leg belső és a hideg külső levegőt, idetartoznak tehát a külső falak, a tető,
a padló, az ablakok és a külső ajtók. (A nyílászárókról külön fejezetben lesz
részletesebben szó.) A padló esetében meg kell jegyeznünk, hogy csak
az a rész számít, amely a hideg és meleg közötti határt jelenti, tehát fűtött
pince esetén a pincepadló, fűtetlen pincénél vagy nem alápincézett házak­
nál a földszinti padló.
A passzívházaknál elengedhetetlen, hogy a burok kivétel nélkül kiváló hő­
szigetelő tulajdonságú legyen. Annak érdekében, hogy a rendkívül kicsi hő-
veszteségek tartományába kerüljünk, az összes épületrésznek el kell érnie
legalább a 0,16 W/m -K hőátbocsátási tényezőt. Csak összehasonlításképp:
2
egy hagyományos 36,5 cm vastagságú, üreges téglából épített, kívül-belül
bevakolt fal 0,45 W/m'-K-s U értékkel rendelkezik. Ez annyit jelent, hogy ha
ugyanilyen építőanyagok használatával szeretnénk elérni a 0,16 W/m -K-s U
2
értéket, közel 1,10 m vastag téglafalat kellene építenünk, fgy már belátható,
hogy a hőszigetelő réteg alkalmazása az épületburkon olyan hatást vált ki,
mintha vastag pulóvert húznánk a házra.
Falszerkezetek és szigetelőanyagok
A falak és a tető szerkezete, a konstrukció, a felhasznált építő- és szigetelő­
anyagok az épületfizikái törvényszerűségek keretein belül szabadon meg­
választhatok az egyéni ízlésnek és elképzelésnek megfelelően, vagy a leg­
gyakoribb döntő tényező: a költségfaktor szerint. A legközkedveltebb fal­
szerkezetek a következők: hőszigetelő magos kéregvakolatos falrendszer,
zsaluzóelemek előre gyártott polisztirolelemekből, előre gyártott gázbeton
szendvicselemek, könnyűbeton vagy vasbeton, könnyűszerkezetes építkezés,
acél vázszerkezetek és hasonlók. A szigetelés anyagát tekintve sincsen
semmiféle korlátozás. Használhatunk polisztirolt, ásvány- és kőgyapótot,
habüveget vagy természetes építőanyagokat, például parafát, lent, kendert,
fát vagy cellulózpelyhet- a passzívházszabvány szempontjából az egyedüli
döntő szempont az épületrész teljes hőátbocsátása. A szigetelőréteg vastag­
sága, ami legtöbbször 25-40 cm között van, igazodik a választott anyag
hőszigetelő tulajdonságaihoz. Alapvetően tehát nincs semmiféle kötelező
 A szabadalmaztatott
TJI-tartók rendkívül nagy
statikus szilárdságúak,
ami nagyobb terhelést
és fesztávot tesz lehetővé,
és a T alak egyben a hőát-
bocsátást is lényegesen
csökkenti
A TJI-tartók különböző
méretben és magasságban
kaphatók, segítségükkel
kivitelezhető a passzívházak­
nál szükséges szigetelőanyag­
vastagság

anyagi előírás. Természetesen - ha úgy látjuk jónak - akár az említett 1,10 m

vastagságú téglafalat is megépíthetjük, ha van, aki finanszírozza.
A kőépületekben általában a statikailag szükséges, 15-17 cm-es falvas­
tagságot alkalmazzák (mészkőből, téglából, gáz- vagy könnyűbetonból építve),
amelynek külső felületét hőszigetelő réteggel látják el. Gyakori az ún. hőszi­
getelő magos kéregvakolatos rendszer - más néven Dryvit-rendszer - alkal­
mazása, amely során 25-30 cm vastag hőszigetelést ragasztanak vagy dübe-
leznek a falra, majd ezt a réteget bevakolják. A „Klímadobozka az árnyas sör­
kertben" c. projekt esetében a Dryvit-rendszer helyett fa könnyűszerkezetes
konstrukciót és hőszigetelést erősítettek a mészhomokkő falazatra.
Olykor problémát okozhat a külső falburkolat, például klinkerrel burkolt
homlokzat esetében, mert ilyenkor a legkülső burkolatréteg legfeljebb
17 cm távolságra lehet a teherhordó faltól, és a burkolat súlyát a fugákba
helyezett acéldrótoknak kell megtartaniuk. Amennyiben a légrést elhagyjuk,
a szigetelőanyag max. vastagsága is 17 cm lesz, ez pedig passzívházaknál
messze nem elegendő. Ha túllépjük ezt a távolságot, az építésfelügyelet
nem ad engedélyt a külső burkolat megépítésére. Ez a tény elsősorban azok­
ban a régiókban okozhat gondot, ahol jellemzően elterjedt építkezési mód fennmarad a hőhidak problémája, hiszen minden egyes horog átfúródik
a homlokzatok égetett téglával való burkolása. Különösen akkor, ha a beépí­ a szigetelőanyagon.
tési előírások kötelezően előírják a klinker használatát. Ilyen jellegű problé­ Az ún. könnyűszerkezetes építkezésben a piacvezető alapanyag a fa, amit
mákjelentkeztek Németországban Münster környékén és az Észak-Német­ többnyire előre gyártott elemeket használó építési technológiákkal kombi­
alföldön. Ez több esetben egyedi konstrukciókat eredményezett, mint nálnak. A konstrukciót tekintve semmiféle korlátozás nincsen. Számtalan
például a Dryvit-rendszerre felragasztott vékony klinkerlapocskákat, vagy példát találhatunk a hagyományos oszlop-borda, a fakeretes és balloon fra-
- a h o g y a n a „Külső falburkolattal" c. projektben is-faszerkezetre felerősí­ me-szerkezetekre, de ugyanígy használnak tömörfa és rétegeitlemez-
tett klinkerburkolatot. A problémára megoldást jelenthet az ún. „csúszó- konstrukciókat, háromrétegű lemezből készült üreges elemeket, az állvány­
horog", amellyel akár 20-25 cm-es távolságok is áthidalhatók, azonban je­ építésből ismert hordozóelemeket és így tovább.
lenleg minden egyes esetre külön statikai tanúsítvány szükséges. A „Bever" A faszerkezeteknél többnyire problémát jelentenek a vastag fabordák,
nevű horgokat gyártó német cégjelenleg azon fáradozik, hogy az építési amelyek lényegesen több hőt engednek elszökni, mint a közéjük helyezett
felügyelettel olyan dróthorgokat engedélyeztessen, amelyek 20 cm-es (lég­ szigetelőanyag, így ezeket külön is le kell szigetelni, ami természetesen több
rés nélküli) szigetelőanyag-vastagságot tesznek lehetővé anélkül, hogy munkát és plusz anyagi ráfordítást jelent. (A hőhidak témakörére a későbbiek­
minden esetben egyedi tanúsításra lenne szükség. Eltekintve attól, hogy ben még részletesebben visszatérünk.)
ez a távolság passzívházaknál még mindig nem elegendő, további problé­ A hőhidak hatásának enyhítésére a faszerkezetes építkezésben meglepően
mátjelent, hogy amíg ragaszkodunk a horgos megoldáshoz, továbbra is gyorsan elismertté vált a TJI-tartós rendszer (FrameWorks™). Ez a szabadal-

A passzívházszabvány nem
jelenti bizonyos építőanya­
gok kizárólagos alkalma­
zását, akár szalmából is
épülhetnek a falak. Ilyen
esetben azonban 120 cm-es
falvastagságra van szükség
maztatott tartószerkezet egy felső és egy alsó hevederből áll, közöttük fa­
lemezzel. A tartó T alakjának köszönhetően a vékony közbülső lemez mi­
nimálisra csökkenti a hőátbocsátást, és ez akár 20%-kal is képes javítani U
értékén a hagyományos hasáb alakú fatartókhoz képest, ugyanakkor magas
statikai szilárdságot biztosít, és alkalmazása nem jár a költségek növekedé­
sével. Elterjedt megoldás, hogy a tartókat kívül és belül is falemezekké
burkolják, és a köztesteret teljes egészében kitöltik hőszigetelő anyaggal,
legtöbbször cellulózzal. Ilyen típusú konstrukciókat használnak falakhoz,
födémekhez és tetőhöz, de a beton padlólemez fölé is, hőszigetelés gyanánt.
ATJI-tartó titka az előállításában rejlik. A szükséges fát dél-amerikai ültet­
vényeken termesztik, Észak-Amerikában dolgozzák fel, majd hajón szállítják
Európába. Az ökológiai egyensúly és a termék jelenlegi európai sikeressége
mind amellett szól, hogy gyártóüzem épüljön Európában is - ilyen irányú
szándékát a gyártó cég már be is jelentette.
Érdekes és szokatlan falszerkezetet talált ki Werner Schmidt svájci építész:
tömör szalmabálákból építkezik. A módszer lényege, hogy préselt szalma­
bálákat, amelyek egyébként mezőgazdasági melléktermékek, rétegez egy-
14 Amit a passzívházépítésről tudni kell
A segédközeges hőtároló
falnál a napsugárzás
parafinréteget melegít fel,
ami mintegy tízszer annyi
energiát képes tárolni, mint
a beton
másra oly módon, hogy azok egyidejűleg tartó és szigetelő funkciót is
ellássanak. Persze a passzívházaknál 120 cm-es falvastagságra van szükség.
(A „Vakáció szalmaházban" c. projektben részletesen taglaljuk a szalmabálás
építkezést.)
Miután feltételezhető, hogy a szokásos szigetelőanyagok, beleértve a termé­
szetes anyagokat is, az olvasó számára ismertek, itt csak egyetlen új fejlesztés­
re térünk ki részletesebben: a vákuumszigetelő panelre. A vákuumcsomagolt
kávéhoz hasonlóan itt is rétegelt alumíniumfóliába csomagolják a közeget,
amely lehet mikroporózus kovasavpor, üvegszövet vagy nyitott pórusszerke­
zetű hab. Az egészet evakuálják, vagyis kiszívják belőle a levegőt. Ezek a pane­
lek már 4 (!) cm-es vastagság esetén elérik a 0,15 W/m -K-s U értéket, tehát
2
hőszigetelés tekintetében egyenértékűek egy mindkét oldalán bevakolt, 110 cm
vastag téglafallal. A paneleket egyedileg gyártják le a felhasználás helyének és
az egyedi igényeknek megfelelően, utólag természetesen nem megmunkál­
hatok. Síkban történő lerakáskor, vagyis padlónál és a falakon be kell tartani
a kétrétegű, eltolt kötésbeni lerakást, hogy az extrém mértékű hőszigetelés
mellett elkerüljük a hőhidakat. A munkálatokat különös gondossággal kell vé­
gezni, hiszen a panelek nem sérülhetnek meg. Áruk jelenleg 80 €/m (áfa- és
2
fuvarköltség nélkül). Atermék teljesen új távlatokat nyit meg, és miután a költ­
ségei is elfogadható mértékűre csökkennek, majd forradalmasítani fogja a teljes
építőipart. A könyvben szereplő termékminta a würzburgi (Németország)
va-O-tec Rt.-től származik, azonban több más gyártó is jelen van a piacon.
AThyssenKrupp tempsafe Kft. merev alumíniumlemez-rétegbe csomagolt vá­
kuumpaneleket gyárt, elsősorban könnyűszerkezetes épületek homlokzatára.
Transzparens hőszigetelés
A transzparens hőszigetelő anyagok kifejlesztése a 80-as években kezdődött,
mára több gyártó terméke is megtalálható a piacon. A transzparens hőszige­
telők áttetsző, de nem átlátszó anyagok. Segítségükkel hasznosítható a köz­
vetlen napfény és a szórt sugárzás is, miközben a fal hővesztesége a szoláris
hőnyereség által csökken. Ezek az anyagok tehát egyúttal hőszigetelők és
napkollektorok is. A szoláris falrendszerben az áttetsző szigetelőanyagra eső
fény a többnyire fekete színű falfelületen hővé alakul át.
 A gap solar Kft. szoláris fal­
rendszerében egyszerű
hullámpapírból készül
transzparens hőszigetelő
anyag
Afal tárolókapacitásától függő mértékben a hő időben késleltetve jut a falon
belülre. A direkt hőnyerő rendszer az ablakokhoz hasonlóan működik.
A fény közvetlenül a hőszigetelő rétegen átjut a belső térbe, ahol hővé alakul,
például a kőpadlón. Az ablakokkal ellentétben az anyag jó hőszigetelő képes­
sége csak kismértékben engedi elillanni a hőt. Ennek a rendszernek megvan
az az előnye, hogy a hőnyereség mellett intenzíven képes kihasználni a nap­
pali fényt. Mivel itt nincs szó időbeni eltérésről, tehát hő a fény beesésével
egyidejűleg fejlődik, külső árnyékolás (rolók, napellenzők) segítségével kell
megóvni az épületet a túlhevüléstől. Különösen tanácsolt hasonló rendsze­
rek alkalmazása az irodákban, ahol rendszerint egész nap szükség van
a melegre. Termikusan csatolt rendszereknél az abszorbeáló felület és a fal
között köztes tér található, és a napenergia más csatornákon keresztül jut
be az épületbe.
A transzparens hőszigetelők többnyire üvegből (párhuzamosan elrendezett
üvegcsövecskékből vagy kis üveggolyókból) vagy műanyagból készülnek.
A szoláris falrendszerben a transzparens hőszigetelő elemeket hagyományos
oszlop-borda homlokzatként helyezik fel a fal külső oldalára, vagy homlokza­
ti modulokból állítják össze őket. A keretmodulok ára 350-500 €/m között
2
van, az árban nincs benne a belső fal. Léteznek olyan rendszerek is, ahol
a transzparens hőszigetelést hőszigetelő magos kéregvakolatos rendszerbe
integrálják. Ilyenkor a szokásos hőszigetelésből kihagyják a transzparens
hőszigetelő anyag helyét, amelyet végül fekete színű ragasztóval rögzítenek
a falon. Ennél a megoldásnál az energiamegtakarítás kicsit kevesebb, mint
az ún. keretmodulos technológiánál, így az ár is alacsonyabb.
Ennél is újabb verziót fejlesztett ki Dietrich Schwarz svájci építész, mégpe­
dig a segédközeges hőtároló falat. Ez egy többrétegű táblás szerkezet,
amelyben prizmaréteg engedi bejutni az alacsonyan járó téli nap sugarait,
és amely paraffin réteget melegít fel és olvaszt meg. A paraffin tízszer annyi
energiát képes elraktározni, mint a beton. (A „Passzív szoláris hőtároló fal" c.
projektben további részletek is megtudhatók a módszerről.)
Van egy másik nagyon érdekes rendszer, amely ugyancsak korlátozottan
tekinthető transzparens hőszigetelőnek, azonban időközben számos épület­
ben, akár nagyobb beruházásoknál is sikeresnek bizonyult. A néha meglehe-
A modellfotó kész falszerke­
zetet mutat, fedőlemezzel,
hullámpapírral, mögötte
cellulózszigeteléssel
tősen bonyolult üveg- és műanyag konstrukciók helyett egyszerű, sejtszerű
elrendezésű kartonpapírt vagy egymásra rétegzett hullámpapírt használ.
A papírrétegek merőlegesen állnak egy teherhordó lemez és egy fedélként
szolgáló üveglap között. Télen, amikor a nap alacsonyan jár, a fénysugarak be
tudnak hatolni a sejtekbe és így fel tudják melegíteni a mögöttük álló falat.
Nyáron, a meredek beesési szögnek köszönhetően a sejtek saját magukat
árnyékolják le, ennek hatására feleslegessé válik az igen költséges árnyékolás­
technika. A rendszer segítségével szoláris hőnyereség valósítható meg az
északi oldalon is, ezért a homlokzatrendszer gyártója, a greini székhelyű
(Ausztria) gap solar Kft. kétféle U értéket ad meg: egy statikus, vagyis számí­
tott és egy effektív, tényleges értéket. Az „Időskori visszavonulás" c. projekt
épületében ilyen típusú rendszert alkalmaztak. A teljes külső falazat költsége,
beleértve a sejtes elrendezésű paneleket, mintegy 200 €/m volt. 2
Kompakt épülettest
Ahogy az eddigiek során láthattuk, a passzívház legfőképpen arra törekszik,
hogy csökkenjen a transzmissziós hőveszteség. Idáig annak tekintetében
vizsgáltuk az épület külső burkát, hogy hogyan csökkenthetjük minimálisra
a megfelelő szigetelés segítségével a hőátbocsátást - más szóval azt a hő­
energiát, amely 1 m -nyi felületen keresztül elillan. Ebből az egységnyi terü­
2
letre vonatkoztatott állításból világossá válik, hogy külső felület csökkenté­
sével is kevesebb lesz a hőveszteség. Ha például 120 m lakóteret U alakban
2
rendezünk el, vagy számos kiszögellést és beugrót alakítunk ki a házon,
egyforma hasznos területhez lényegesen nagyobb külső felület fog tartozni,
mint egy kompaktabb épülettestnél. Az épület külső falfelületének és a belső
terek térfogatának kedvező aránya {A/V arány) ennek megfelelően jelentősen
képes hozzájárulni a hőveszteség csökkentéséhez.
A veszteségek és a szoláris hőnyereség energiamérlegéből nem nehéz le­
vezetni, hogy a kedvező hőmérleg szempontjából az a kedvező, ha a napsü­
tötte déli oldal lehetőség szerint nagy, és a „hideg" északi oldal pedig, ahol
semennyi vagy csak nagyon kevés napsugárzás hasznosítható, minél kisebb
felületű. Ez az oka, hogy sok passzívház fél nyeregtetős kialakítású, ez azon­
ban semmi esetre sem tekinthető kötelezőnek.
 Hideg helyiségek
Hőátadás csak hőmérséklet-különbség hatására mehet végbe. Ha a fűtött
épületburkon belül találhatók kisebb hőmérsékletű helyiségek, akkor a hő
ezek irányába fog áramlani. Ezért tehát már a tervezés során rögzíteni kell,
hogy például a pince fűtött legyen vagy fűtetlen. Amennyiben a pincét is be­
vesszük a temperált burokba, akkor ennek megfelelően folyamatosan fűteni
is kell. Ellenben ha úgy döntünk, hogy a pince hideg helyiség lesz, akkor érte­
lemszerűen a földszinti padlót kell leszigetelni. Ilyenkor a pincébe vezető lép­
csőjelent némi nehézséget, hiszen termikus válaszfalat kell képeznie hideg
és meleg között. Ugyanez vonatkozik a ház szélfogójára is. Nagyon okos öt­
letnek bizonyult a szélfogót mint pufferzónát a ház elé helyezni. Ezt a köztes
részt nem érdemes fűteni, azonban csökkenti a ház hőveszteségét, ami
például ajtónyitogatással keletkezik, és a napsugárzás is kellő mértékben
felfűti. Itt gond nélkül elhelyezhető a fűtetlen pince lejárója is.
Hőhidak
Hőhidaknak nevezzük azokat a helyeket, amelyeken a hő „gyorsabban"
képes áthatolni, mint az épületrész felületének többi részén. Egy példa:
tegyük fel, hogy a tetőgerendák 20 cm vastagok és fából készültek, a hő­
szigetelő anyag pedig egyszerűen közéjük van elhelyezve. Ilyenkor a szige­
telőanyag U értéke 0,19 W/m -K, míg a fagerendáknál az érték 0,59 W/m -K.
2 2
Teljesen nyilvánvaló, hogy a gerendáknál lényegesen több hő áramlik ki,
mint a szigetelőanyagon keresztül. Az ilyen és ehhez hasonló különbsége­
ket azonban mindenképpen el kell kerülni. A példaként hozott esetben
a probléma megszüntethető, ha a szigetelést a gerendákra helyezzük, mivel
ilyenkor a szigetelőréteg megszakítás nélkül fut végig. Ugyanígy folyama­
tos, megszakítás nélküli szigetelőrétegre kell törekedni az épület többi
részénél is, tehát ott is, ahol a fal és a padlólemez vagy a fal és a tető talál­
kozna, továbbá a kiugró épületrészeknél is. A szigetelőréteg sehol sem sza­
kadhat meg, eltekintve azoktól a helyektől, ahol ez a konstrukció rögzítése
és stabilitása szempontjából elkerülhetetlen. Az ilyen helyek számát az
abszolút minimumra kell csökkenteni, és lehetőség szerint rossz vezető­
képességű anyagot kell használni.
16 Amit a passzívházépítésről tudni kell
A hőhidak kiküszöbölése nem csupán a hőveszteség miatt elengedhetetlen,
hanem a páralecsapódás és penészedés elkerülése miatt is. Néhány évvel
ezelőtt még makacsul tartotta magát az a nézet, hogy lehetetlen hőhidaktól
mentes házat építeni. Bízvást állíthatjuk, hogy ez a kijelentés már pusztán
történelem, hiszen számos passzívház épp az ellenkezőjét bizonyította be.
A sikerhez azonban elengedhetetlen, hogy a tervezők gondolkodásmódja is
gyökeresen megváltozzon.
Tömítettség
Ahogyan már az elején is kifejtettük, nemcsak transzmissziós hőveszteség-
gel kell számolni, hanem a szellőzés okozta veszteséggel is. Szellőzés alatt
nem csak a nyílászárók nyitogatását értjük, idetartozik az a levegőáramlás
is, amelyet az épületburok kisebb tömítetlenségei idéznek elő. Öreg házak­
ban gyakran hallható az ismerős zaj, amikor a téli szél üvöltve keresztülfúj
a réseken. Ilyenkor hatalmas hőveszteség keletkezik a szellőzés által. Ha ma­
radunk a termosz képszerű példájánál, az ilyen fugázat és a repedések úgy
viselkednek, mintha a tető csak lazán rá lenne helyezve a termoszkannára.
Ilyenkor a kávé természetesen rövid időn belül ki is hűl. A hőveszteség
elkerülése érdekében a passzívházak burkának légmentesen zárt kiala­
kításúnak kell lennie. Mindez egyúttal segít elkerülni az épületkárokat is,
például a penészedést, és egyben a hangszigetelést is növeli. A légmentes
zárás megvalósítható például folyamatosan felvitt beltéri vakolattal,
amennyiben az minden szükséges épületrészt befed, beleértve az álmeny-
nyezetet és az álpadlót is. Könnyűszerkezetes épületeknél a légmentesség
párazáró fólia alkalmazásával érhető el, az illesztéseknél ragasztószalagot
kell használni. A szomszédos épületrészek mentén és a megszakításoknál
(csövek) a fóliát időtállóan és ráhagyással kell összeilleszteni. A módszert
már régóta alkalmazzák például a tetőépítésnél. A légmentesség biztosí­
tása érdekében már a tervezés során figyelembe kell venni ezt a lehetőséget,
és a kivitelezéskor a munkálatokat megfelelő ellenőrzés alatt kell tartani.
Könnyűszerkezetes épületeknél a belső födémlemez alatt helyezik el
a tömítősíkot. Mivel a dugaljak és a gépészeti kábelek elhelyezésekor
minden egyes csavar és aljzat megtörné a tömítősíkot, ezért sok építész
kiegészítő épületgépészeti síkot alkalmaz, és ezen keresztül húzza át az összes
kábelt és vezetéket.
A dugaljak ilyenkor a gépészeti sík belső burkolatára kerülnek anélkül, hogy
a tömítősíkot károsítanák. A fennmaradó üregek kitölthetők szigetelőanyag­
gal, tovább csökkentve ezzel a hőhidakat.
Hogy a ház valóban légmentesen zár-e, az a 70-es évek közepén kifejlesztett
nyomáskülönbség-méréssel ellenőrizhető. A vizsgálat során ventilátort épí­
tenek be közvetlenül a ház bejárati ajtajába, ami levegőt fúj be az épületbe,
vagy levegőt szív ki onnan. A házban keletkező túlnyomás vagy vákuum egy egyúttal rossz páraáteresztő képességet is jelent. A légmentes tömítettséget
bizonyos ideig megmarad; a nyomáskülönbség kiegyenlítődése a réseken gyakran bizalmatlanság fogadja, azonban ezt semmilyen tény nem indokolja.
keresztül be- vagy kiáramló levegő miatt következik be, tehát a tömítetlenség A téma részletes taglalása csupán annak köszönhető, hogy egy, a passzív­
fokára utal. 100%-os tömítettséget képtelenség elérni, a döntő tényező házak esetében kulcsfontosságú paraméterről van szó.
a tömítetlenség mértéke. Passzívházaknál az előírás szerint az n 5 0 légcsere­
szám nem lehet nagyobb 0,6h -nál, sőt inkább ez alatt az érték alatt kell
_1
Ablakok
lennie. Optimális értékek a 0,4-0,5 közöttiek, de kivételes esetben 0,18-0,3/T 1
A napfény az ablakon keresztül jut a lakásba, és az ablakfelületen áll be a
is elérhető. Az n 5 0 = 0,6/r légcsereszám érték 50-100 m -nyi, vagyis tenyérnyi
1 2
hőveszteség és a szoláris hőnyereség egyensúlya. Mindebből egyértelműen
méretű résnek felel meg, természetesen az egész épületben, összesen - ez következik az ablakok meghatározó szerepe a passzívházakban. Azonban
valóban nem túl sok! Annak érdekében, hogy ne a kész épületnél szembesül­ az ablakoknak két nagy hátrányuk van: relatíve rossz hőszigetelő tulajdonsá­
jünk a tömítetlenség problémájával, tanácsos többször, már az építkezés gaik miatt sok hő illan el rajtuk keresztül, ezenkívül drágák is.
közben elvégezni a mérést. Ilyenkor még gond nélkül felismerhető és javít­ Az ablakok két részből állnak: üvegből és keretből. Ennek megfelelően
ható a tömítetlenség. Különösen figyelemre méltó volt az erlangeni építé­ az ablak U értéke is több részre bontható: egyik az U érték, ez az ablaküveg
g

szek munkája a „Klímadobozka az árnyas sörkertben" c. projekt során. Itt már hőátbocsátási tényezője, a másik az U érték, ami a keretre vonatkozik,
f

a pályázatkiírás is kötelezően előírt három mérést: az elsőt szerkezetkész a harmadik pedig az U w érték, ami a teljes épületelemet, tehát a keretet
állapotban, a másodikat közvetlenül az elkészülés után, a harmadikat pedig és az üveget együttesen jellemzi.
röviddel a mesterek által vállalt garanciája lejárta előtt. Ezáltal megfigyelhető
az építőanyagok hosszú távú viselkedése, és felderíthetők az épület esetleges
károsodásai is.
A passzívház légmentes tömítettségének témája újra és újra téves véle­
ményekhez és hamis híresztelésekhez vezet. Ezért fontos megjegyezni, hogy Régi jelölés Új, európai jelölés

a légmentes tömítettség olyan tulajdonság, amelyre a hagyományos építésű

épületeknél is érdemes figyelni. Egy hagyományos, kívül-belül lelkiismeretesen Ablak k (F = Fenster)
F U w (w = window)

bevakolt falazat légmentesen tömítettnek tekinthető. A nyílászárók tömített­ Üveg k v (V = Verglasung U ( g = glazing)
g

ségét Németországban 1981 óta törvény írja elő. A légmentes tömítettség Ablakkeret k R (R = Rahmen) U f (f =frame)
 Üvegezés
Nem olyan régen még az 1,8-2,5 W/m -K U értékű szigetelőüvegek egészen
2

jónak számítottak. Csak összehasonlításképpen: ez az érték 6 (!) cm vastag,

mindkét oldalán bevakolt, üreges téglából épített falnak felel meg. Mára elér­
hetők a 0,4-0,7 cm-es értékkel rendelkező szigetelőüvegek, ezek 41 (U = 0,4)
és 21 (U = 0,7) cm vastagságú téglafalnak felelnek meg.
Az ilyen jó hőszigetelő képességű ablaküvegeknél a korábban megszokott
két réteg üveglap helyett három réteget alkalmaznak. A rétegek közötti teret
a jobb hőszigetelés érdekében nem levegővel, hanem speciális gázokkal,
például argonnal, kriptonnal vagy xenonnal töltik meg. Annak érdekében,
hogy helyiségekből a lehető legkevesebb nagy hullámhosszú hősugárzás
jusson ki, az ablakok felületére láthatatlan, hártyavékony fém-oxid- (általá­
ban ezüst-) réteget visznek fel. Az ablaküveg pereme különös figyelemre
ad okot. A megszokott szigetelőüvegeken az üvegtábla peremén fémből
készült távtartók vannak, amelyek kiváló hővezetők és ezzel hőhidakat
képeznek. Passzívházakban kizárólag nemfémes távtartókkal készült ablakok
alkalmazhatók.

Ablakkeret
Legtöbbször alábecsülik az ablakkeret részarányát, pedig legtöbbször kiteszi
az ablak teljes felületének 30-35%-át. Nemrég még az ablakkeretet tekintet­
A „drei3Holz" (három fa)
ték a „leggyengébb láncszemnek". A hagyományos konstrukciók a maguk fantázianevű ablak az osz­
3,3 W/m -K U értékével rendkívüli hőhidakat jelentettek. Paradox megoldás
2
trák Freisinger cég terméke,
U értéke 0,8 W/m -K. Az ab­
2

volt a legújabb hőszigetelő üvegeket ilyen keretekbe helyezni. A passzívházak lak kizárólag fából készült,
által szabott speciális követelmények nagymértékben előmozdították az a külső és belső takaró­
lemezek egyszerűen leve­
ablakkeretek fejlesztését. Darmstadt-Kranichsteinben az első német passzív­
hetők festés, javítás vagy
ház építésekor egyedileg gyártott ablakkereteket használtak, amelyeket külső csere céljából
hőszigeteléssel láttak el. Időközben több gyártóüzem ablakkeretek egész
sorát fejlesztette ki, olyan tulajdonságokkal, amelyek lehetővé teszik
a passzívházakban történő alkalmazást. A hőszigetelés mellett az ablak­
szárny és a keret közötti háromszoros tömítés garantálja a légmentes zárást.
Az imént bemutatott üvegezéssel és kerettel rendelkező passzívházakba
építhető ablakok U w értéke 0,7-0,8 W/m -K között van. Ha ezt az érteket
2

18 Amit a passzívházépítésről tudni kell

 Már a szerkezeti kialakítás
fázisában beépítik a szellőző­
csöveket. Vastagabb elosztó­
csőről ágainak le az egyes
helyiségek csatlakozói.
A központi elrendezés rövi­
debb csöveket, tehát kisebb
költséget jelent. A vasta­
gabb csövek a hangszigete­
lést szolgálják, gátolják
a hang terjedését a helyisé­
gek között

átszámítjuk szokásos referencia téglafalunkra, 21 cm-es falvastagságot ka­
punk. Ez az érték még mindig lényegesen a passzívház falának 0,16 W/m -K
értéke alatt van, ahol a referencia téglafal vastagsága 110 cm lenne.
Ez a hasonlat igen nyilvánvalóvá teszi, hogy a passzívházakban a transz­
missziós hőveszteség 50%-a az ablakokon keresztül következik be.
Figyelembe véve a nagy hőveszteséget világossá válik, hogy az ablakok mé­
retének és számának összhangjával kell megtalálnunk az egyensúlyt a szo­
láris hőnyereség és a hőveszteség között. Túl kicsi ablakfelületek mellett nem
lesz elegendő a hőnyereség, a túl nagy felület pedig a magas hőveszteség
veszélyét rejti magában. Ezenkívül a költségkérdést sem hagyhatjuk figyelmen
kívül. Érthető okokból a passzívházba építhető ablakok árszínvonala maga­
sabb, mint a hagyományos ablakoké. Átlagos áruk mintegy 500-550 €/m .
Magától értetődik, hogy az ablakokkal szemben támasztott követelmények
a külső ajtókra is vonatkoznak. Ügyelni kell a keretek hőhidaktól mentes
rögzítésére is.
Szellőztetés
Ahogyan azt a „Tömítettség" c. alfejezetben is kifejtettük, már a hagyomá­
nyosan épített új épületek is légmentesen zártnak tekinthetők. Ezekbe a
friss levegő az ablakok kinyitásával jut be. Annak érdekében, hogy a ház le­
vegőjének levegő-, szén-dioxid- és egyéb káros anyagok mennyiségét szabá­
lyozzuk és egészséges szinten tartsuk, és emellett a páramentesítést is biz­
tosítsuk, személyenként és óránként 25-30 m friss levegőre van szükség.
3
Ehhez manuális szellőztetés esetén 3 óránként 15 percre ki kell nyitni az
ablakot. A lakások penészedésével kapcsolatos bírósági ügyek egyre növekvő
száma jól mutatja, hogy a szükséges mértékű szellőztetés gyakran nem
történik meg, és amennyiben a ház lakói dolgozó emberek, nem is történhet
meg. Tehát szellőztetőberendezés alkalmazása ezekben az esetekben is
indokolt lenne.
További érv is szól a szellőztetőberendezés mellett. Az ablakok kinyitásakor
nem csak az elhasznált levegő távozik, hanem vele együtt a levegő hőtartal-
ma is végérvényesen veszendőbe megy. Ezzel szemben a szabályozott
szellőztetés esetében a távozó levegő egy hőcserélőben adja át hőtartalmát
a beáramló levegőnek, tehát a hőmennyiség nem vész el. Ezért olyan fontos
2
a ház légmentes lezárása, hiszen a réseken és repedéseken kiáramló levegő
hője nem nyerhető vissza a hőcserélőben.
A hőcserélő berendezés működését a lakók szabályozhatják, ahogyan tették
eddig a fűtőtestek szabályozószelepével. A berendezés ki is kapcsolható, de
állítható minimál vagy normál üzemmódra is. Ha mindez nem lenne elég,
az ablakot is ki lehet nyitni! Ez a megjegyzés újra és újra bizonytalanságot
kelt. Különféle híresztelések ellenére a passzívházakban igenis ki lehet nyitni
az ablakokat, hiszen a lakók között vannak, akik dohányoznak. Az ablakok ki­
nyitásával elvész némi hő, ez azonban legtöbbször nem veszélyezteti magát
a rendszert. Számos passzívház tulajdonos, akik között akad a friss levegő
2
valódi fanatikusa is, azt nyilatkozta, hogy egyáltalán nem jut eszébe kinyitni
az ablakot, hiszen állandóan friss a levegő a házban. Manuális szellőztetésre
csak kivételes esetekben van szükség, például ha odaég valamilyen étel.
Tehát a helyes felhasználói magatartás legtöbbször magától is kialakul.
A házak többségében a szellőztetőberendezés novembertől februárig üzemel,
a fennmaradó időszakban amúgy is az ablakokon keresztül valósul meg
a szellőztetés.
Sok házban az egyes helyiségekbe áramoltatott levegő mennyiségét mérő­
óra szabályozza. így például beállítható, hogy mely időpontban növekedjen
meg a hálószobába bevezetett levegő mennyisége. A szellőztetőberendezés
segítségével a múlté lehet a reggeli, áporodott levegő.
A szellőztetőberendezésnek további, nem alábecsülendő előnye a levegő
állandó kiváló minősége. A berendezés a szén-dioxid mellett a bútorokból
és építőanyagokból keletkező káros anyagokat is elvezeti, sőt szűrők beépí­
tésével a külső levegőből kiszűrhető a por és a pollenek. A porterhelés csök­
kenése miatt kevesebb házimunkát kell végezni, ráadásul mindez élhetőbb
környezetet teremt az allergiások számára.
A szellőztetőberendezés elszívja az elhasznált levegőt és frisset áramoltat
be. Az elszívás értelemszerűen ott történik meg, ahol a legrosszabb a levegő,
vagyis a WC-ben, fürdőszobában és a konyhában, illetve néhány esetben a
kamrában és a tárolóhelyiségben, a lakó- és hálószobákba pedig friss levegő
áramlik be. A szellőztetéshez általában elegendő 10-20 cm átmérőjű csövek

20 Amit a passzívházépítésről tudni kell

 A mülseni St. Jákob cég
ellenáramú hőcserélőjében
a levegő négyzetes kereszt­
metszetű csatornákon
áramlik át, amelyek sakk­
táblaszerűen vannak elren­
dezve. A hagyományos
lemezes hőcserélőkhöz
képest így a megszokott két
oldalról négyre nő a meleg
és hideg levegő érintkezési
felülete, ezáltal a hatásfok
is növekszik

alkalmazása. Hangszigetelés beépítésével megakadályozhatjuk a hang

terjedését a helyiségek között. A ház szellőzőrendszerében a zsírlerakódás
elkerülése érdekében a konyhai páraelszívónál javasolt keringtető szellőz­
tetést alkalmazni.
A beszívott hideg levegőt a távozó elhasznált levegő melegíti fel egy hőcse­
rélőben. Tételezzük fel, hogy a beszívott levegő hőmérséklete 0 °C, a távozóé
pedig 20 °C. A hőcserélőben az elhasznált levegő lehűl, a friss pedig körül­
belül 18 °C-ra melegszik. A friss és az elhasznált levegő nem keveredik egy­
mással, csak elhaladnak egymás mellett, az autó hűtőjéhez hasonlóan,
ahol a menetszél átfúj a hűtőbordákon, és ezzel hőt von el a hűtővíztől.
A hőcserélő legelterjedtebb típusai a lemezes, az ellenáramú, a keresztáramú
és az ellenáramú csöves hőcserélők. Tényleges hatékonyságuk az elhasznált
és a friss levegő közötti hőátadás hatásfokától és a szellőztető áramfelhasz-
nálásától függ. A 87%-os hővisszanyerés már jónak tekinthető. Ha a gyártó
90%-os vagy annál nagyobb értéket ad meg, érdemes utánanézni, a számítás
során mely tényezőket vette figyelembe. A hagyományos ventilátorok áram-
felhasználása meglehetősen nagy, ami nagyban csökkenti a készülék tényle­
ges hatásfokát. Sok gyártó ezért a számítástechnikából ismert egyenáramú
ventilátorokat használja, ezek kb. 70%-kal kevesebb áramot fogyasztanak.
Egy további szempont, amire figyelni kell, az a levegő pillanatnyi hőmérsék­
lete. Ha például a friss levegő-2 °C-osan lép be a nagy hatásfokú hőcserélőbe,
akkor megtörténhet, hogy az elhasznált levegő fagypont alá hűl. Ez nemcsak
annyit jelent, hogy a távozó levegőben lecsapódik a pára, hanem a kilépőcsonk
teljes eljegesedését, miáltal a hőcserélő eltömődését és tönkremenetelét is
okozhatja. Ezt elkerülendő a friss levegő először egy talaj-levegő hőcserélőn
áramlik át: Ne hagyjuk magunkat megtéveszteni a fogalom által! Itt nem egy
műszaki berendezésről van szó, hanem egy nagyon egyszerű, ámde annál
hatékonyabb megoldásról, ami hasznosítja a talajban elraktározódó hőt.
A Paul nevű cég ellenáramú hőcserélőjében a levegő négyzet keresztmetszetű
csatornákon áramlik keresztül, melyek sakktáblaszerűen helyezkednek el.
A hagyományos lemezes hőcserélőkhöz képest ennél a megoldásnál a hideg
és meleg levegő az eredetei kettő helyett négy oldalon érintkezik, lényegesen
növelve a hatékonyságot.
 A talaj-levegő hőcserélőknél
kereskedelemben is kapható
csöveket helyeznek a földbe.
A képen látható példában
200 m m átmérőjű PVC
csöveket használtak
Talaj-levegő hőcserélőnél a szabadból beszívott és megszűrt levegőt először
20-50 m-es csővezetéken vezetjük át, ami a ház mellett és alatt található,
kb. 1 m mélyen beásva a földbe, a csatornarendszerhez hasonlóan. A hideg
és átszűrt külső levegőt a föld előmelegíti, mielőtt belépne a következő hő­
cserélőbe, ahol az elszívott levegővel találkozik. A beszívott levegő még ex­
trém hideg időjárás esetén is felmelegszik kb. + 6 °C-ra. - 1 4 °C-os külső
hőmérséklet mellett ez 20 °C-os hőmérséklet-emelkedést jelent, minden­
nemű műszaki vagy energetikai ráfordítás nélkül. Sőt, a módszerrel elkerül­
hető az imént említett jegesedés is.
A talaj-levegő hőcserélő miatt elméletileg lehetséges, hogy a szellőztető-
berendezés nyáron is üzemeljen. A forró kinti levegő lehűl a földben, csökkent­
ve ezzel a ház levegőjének hőmérsékletét. Azonban ha nyári működést is
tervezünk, a csöveket lejtősen kell elhelyezni, a lecsapódó kondenzvíz elve­
zetése érdekében. Hogy érdemes-e nyári üzemmel kalkulálni - elvégre
a szellőztetés áramot fogyaszt-, azt mindenki maga döntse el.
A talaj-levegő hőcserélő ára viszonylag alacsony, haszna azonban annál
nagyobb. A csöveket többnyire az amúgy is kiásott munkagödörbe helyezik
el, az esetlegesen szükséges plusz földkitermelés pedig elenyésző mértékű.
A beömlőcsonknál elhelyezett szűrő javítja a levegő minőségét, emellett
megvédi a csöveket és a berendezést a szennyeződéstől. A szűrő cseréjének
gyakorisága sokat vitatott téma. Néhányan az évenkénti csere mellett érvel­
nek, különösen, ha nyáron nem üzemel a berendezés, mások csak két- vagy
esetleg háromévente cserélnek. A helyes döntés érdekében mindig érdemes
kikérni és követni a gyártó és az üzembe helyező tanácsát.
Maradék fűtés és meleg víz
Az eddigiek alapján láthatjuk, hogy a passzívházakban olyan szinten minimá­
lisra csökken a maradék hőigény, hogy nem éri meg hagyományos fűtés­
rendszert beépíteni. Az energiatakarékos házak kifejlesztése során próbál­
koztak olyan megoldásokkal, hogy hosszabb ideig tároljanak hőt a földben
vagy hatalmas víztartályokban. Sajnos azonban a hosszú idejű hőtárolás túl
költségesnek bizonyult és gazdaságilag nem térült meg. De akkor mi termeli
meg a maradék hőt?
22 Amit a passzívházépítésről tudni kell
Először is tisztázzuk, hogy milyen nagyságrendben mozgunk. A passzívhá­
zakban a fajlagos fűtési igény még igen kedvezőtlen időjárás esetén sem
haladhatja meg a 10 W/m -t, ez 30 m -es nappali esetén 300 W energiát
2 2
jelent. Az érték három villanykörte teljesítményének felel meg. Mivel tehát
a szükséges hőmennyiség nagyon csekély, és a megfelelő légcsere és higié­
nia miatt mindenképpen szükség van szellőztetőberendezésre, fűtőközeg­
ként a levegő is használható. Ilyenkor a beszívott levegő kismértékű utó­
fűtésére van szükség. Azonban a beszívott levegő hőmérséklete nem halad­
hatja meg a 49 °C-ot, mert e fölött felizzanak a porszemcsék, és így csökken­
tik a levegő minőségét, illetve fekete szennyeződéshez vezetnek a kiömlő-
csonk környékén. A berendezés megfelelő méretezése mellett azonban ez
a veszély nem áll fenn.
Számos mérés azt az eredményt hozta, hogy a passzívházak fűtésére nem
az extrém külső hőmérséklet mellett van szükség, hanem amikor a hőmér­
séklet 0 és +5 °C között mozog, ugyanis ennél hidegebb napokon rendszerint
tiszta az ég és így a szoláris hőnyereség elegendő fűtést biztosít. Maguk
a lakók is megerősítették, hogy még extrém mínuszfokok mellett is minden
további nélkül elboldogultak bárminemű (!) fűtés nélkül. Néhányan még
az ablakot is kinyitották, ugyanis bent túl meleg volt. Ebből többi között az is
látható, hogy a fűtési napok számát egyértelműen meghatározza a napsugár­
zás mennyisége, vagyis a napfényes órák száma. Ez az oka annak, hogy a hegy­
vidéken épült passzívházakban az alacsonyabb átlaghőmérséklet ellenére
kevesebb fűtéspótlásra van szükség, mint az alföldön épült, vagy völgyben,
esetleg nagyvárosban fekvő épületeknek, ahol párás és ködös idő nagyban
lecsökkenti a szoláris hőnyereséget. A ház fekvését és a nap járásához viszonyí­
tott elhelyezkedését figyelembe kell venni a maximális fűtési igény kiszámí­
tásakor. Passzívházaknál a fűtési időszak a hagyományos házak átlag 225 nap­
járól mintegy 150 napra csökken. Pótfűtés csak az év 30-50 napján szükséges,
a fennmaradó időben elegendő a szoláris hőnyereség és a belső hőtermelődés.
A kiegészítő fűtésrendszer kiválasztásakor nem szabad figyelmen kívül hagy­
ni, hogy a szobák levegőjén kívül a háztartási meleg vízre is szükség van.
A hagyományos lakóházakban a fűtésre használt hőmennyiség a teljes fel­
használás 76,5%-át teszi ki, míg a háztartási meleg vízhez a teljes energia-
 A melegvíz-kollektorok
szervesen integrálhatók
a homlokzatba. A homlokzati
kollektorokról e könyv több
helyen említést tesz,
például a „Csak három
homlokzat" c. projekt
kapcsán is
mennyiség 12%-ára van szükség. A passzívházban már egész más az arány,
a háztartási meleg víz előállításához arányait tekintve éppen kétszer annyi
hőre van szükség, mint a fűtéshez. Ehhez járul továbbá, hogy fűteni csak télen
kell, viszont a meleg vizet egész évben biztosítani kell.
Elektromos pótfűtés
A szükséges hőmennyiség fedezése érdekében a beszívott levegő ún. pót­
fűtőtestben melegszik fel. A legegyszerűbb megoldás elektromos fűtőszálat
helyezni a légáramba, mindezt természetesen szabályozható műszaki beren­
dezésként. A megoldás hátránya, hogy amennyiben szeretnénk elkerülni az
egyéb műszaki berendezéssel járó költségeket, a vizet is árammal kell felme­
legítenünk. (Az elektromos áram értékeléséről később lesz szó.)
Napkollektorok
Már 5,5 m napkollektorral fedezhető a meleg víz hőigényének 60%-a. Tovább­
2
növelve a kollektorok felületét, az arány is növekszik, és érdemes lesz fon­
tolóra venni a kollektorok fűtéstámogató szerepét is. A módszer előnye
a melegvíz-tároló, amely egy készülékben foglalja össze a fűtéshez szükséges
és a háztartási melegvizet. Megoldást jelenthet az ún. réteges hőtároló,
amelyben a hőtároló közeg napokon keresztül képes elraktározni az ener­
giát. Ilyenkor a víz a rendszeren való átfolyás alatt melegszik fel, így elkerül­
hető az ivóvízben a legionella elszaporodása is.
Fűtőolaj
Ennél a rendszernél szükség van egy hagyományos olajégőre, ami felmele­
gíti a vizet, emellett melegvíz-tárolóra. A fűtéshez szükséges hőmennyiség
a víztárolóból kerül elvonásra. Tekintve a passzívházak alacsony fűtési igényét,
erősen megfontolandó, hogy az olajtartály és a hozzá szükséges olajtároló
telepítése kifizetődő lesz-e, és hogy van-e értelme ilyen kis teljesítménnyel
olajfűtést üzemeltetni.
Gázfűtés
Gázfűtésnél a gázégő hatásfoka többnyire már maximalizálva van. A gázégő itt
is vizet melegít fel, a szükséges hő a víztartályból kerül elvonásra, és a beszívott
levegőt hőcserélőn keresztül vezetjük be. A rendszer abban az esetben bizonyul
igazán gazdaságosnak, amikor a háztartási meleg víz előállítását napkollektoros
kiegészítő fűtéssel oldjuk meg. Időközben minden gond nélkül beszerezhetővé
váltak a passzívházakban használatos alacsonyabb teljesítményű készülékek.
Ahogyan minden melegvizes rendszernél, itt is érdemes a keringtetőszivattyút
olyan kicsire méretezni, hogy ne legyen felesleges áramfelhasználás. Okos dolog
gondoskodni arról is, hogy a keringtetőszivattyút ki lehessen kapcsolni, így távol­
létünkben leáll a vízcirkuláció. Ezzel elkerülhetjük a felesleges energiapazarlást.
Kompaktkészülék
Már mintegy négy éve vannak a piacon ún. „kompaktkészülékek", és mosta­
nában gyakran használják is őket. Esetükben ugyanaz a készülék foglalja
magában a hőcserélős szellőztetést, a háztartási meleg víz előállítását és
a hőszivattyút. Éppen a passzívház csekély energiafelhasználása miatt
válhat érdekessé a hőszivattyú.
 A képen látható kompakt
szellőztetőberendezés
szűrő, szellőztető, hőcserélő
és hőszivattyú is egyben,
a Paul cég terméke.
A melegvíz-tároló a készülék
mellé kerül, használható
bármely, a rendszerhez
tartozó vagy az esetleges
szolárberendezéshez illő
gyártmány
A hőszivattyúk összes típusa szóba jöhet. A legelterjedtebbek a levegő-levegő
berendezések, amelyek az elhasznált levegőből nyernek ki energiát. Más
típusok talaj-levegő hőcserélővel vannak összekapcsolva, ahol levegő vagy
valamilyen segédközeg áramlik keresztül az elkülönített talaj-levegő
(vagy talaj-segéd közeg) hőcserélőn.
A berendezés kompaktsága miatt kevesebb gépészeti berendezésre van szük­
ség, ezáltal erősen költségkímélő hatású. A hőszivattyúk hátránya azonban
az, hogy árammal működnek. Ahol van rá mód, érdemes az elektromos áramot
a fényelektromos hatás kihasználásával, vagyis fotovoltaikus rendszerekkel meg­
termelni, tehát primer energia felhasználása nélkül -jelenleg ez a párosítás
tűnik a legkorszerűbbnek. A piacon jelenleg óriási fejlődésnek lehetünk tanúi.
Kazán a lakásban
Különösen vidéken, ahol az emberek fel akarják használni közvetlen környe­
zetük fa készleteit, sokan nem szívesen mondanak le a kazános fűtésről. Ebben
az esetben arra kell ügyelni, hogy a használaton kívüli napokon a szoba leve­
gője elillanhat a kéményen keresztül - ezt megfelelő intézkedésekkel feltét­
lenül meg kell akadályozni!
Különösen hatékony megoldásnak bizonyult a pelletkazán. A fapelletekhez
selejtes fadarabokat és fűrészport szárítanak meg és préselnek apró virslihez
vagy száraztakarmányhoz hasonló alakúra. A termék 1 kg-ja kb. 15 eurócent-
be kerül, 2 kilogramm fűtőértéke pedig megfelel egy liter fűtőolajénak.
A pelleteket 19 vagy 50 kg-os zsákokban hozzák forgalomba, vagy ömlesztett
formában, teherautóval szállítják le. A fapelletpiac kiváló felvevője az eddig
kihasználatlan fahulladéknak és fellendítheti az erdőgazdálkodást is.
A pelletkazánokat hátoldalukon kell megtölteni a zsákokba csomagolt pellet-
tel. A pellettárolóból a tüzelőanyagot automatikus szállítócsiga továbbítja
24 Amit a passzívházépítésről tudni kell
a tűztérbe. A szükséges táplevegő szabályozottan áramlik be, az elszívó
pedig a füstgázok biztonságos eltávolítását garantálja. A kazánok fűtőtelje­
sítménye 2-9 kW között állítható. A fapelletekkel táplált kazán napokig
képes égni anélkül, hogy hozzá kellene nyúlni. A hagyományos kazánokhoz
hasonlóan az égés az elülső oldalon elhelyezett üveglapon keresztül követ­
hető figyelemmel. A pelletkazán előnye az egyszerű kezelés, az alacsony
emisszió és a jó hatásfok. Áruk 3000 és 8000 € között van.
Néhány passzívházban a kazánfűtést a háztartási meleg víz előállításával
kombinálták. Azonban, ha a meleg víz előállítása kizárólag a napenergiára
és a kazánfűtésre támaszkodik, akkor ködös napokon előfordulhat, hogy
a napsugárzás nem elegendő. Ilyenkor szükségszerűen be kell gyújtani
a kazánt, holott ezt a szobahőmérséklet egyáltalán nem indokolná. Ezt elke­
rülendő az ilyen rendszert tanácsos további kiegészítő fűtéssel, például
elektromos fűtőszállal ellátni.
Hidrogén alapú tüzelőanyag-cellák
Jelenleg előre még nem látható, hogy a hidrogén alapú tüzelőanyag-cellák
alkalmazása mekkora sikerre számíthat a passzívházakban. Az ilyen típusú
tüzelőanyag-cellák működtetéséhez hidrogénre van szükség, ami például
földgázból állítható elő. A tüzelőanyag-cellába hidrogén és oxigén kerül be­
vezetésre, a veszélyes durranógáz kialakulásának elkerülésére a hidrogént és
oxigént egymásra fektetett cellalemezek keskeny járataiba vezetik. A folya­
matban elektromos áram termelődik. Legvégül a felszabaduló elektronok a
katód oldalán ismét találkoznak a protonokkal, és az oxigénnel vízzé reagál­
nak. A reakció során hő fejlődik. A kipufogógázokat utóégetik, ekkor további
hő nyerhető ki belőlük. A tüzelőanyag-cellák segítségével kétszeres energia­
kibocsátás érhető el, közben egyidejűleg a káros anyagok mennyisége is
feleződik. A jövőbeni elképzelés szerint az üzemeltetéshez közvetlenül hasz­
nálnák a hidrogént.
Annak ellenére, hogy az utóbbi időben többször is hallhattuk, hogy az
épületgépészetben használatos tüzelőanyag-cellák sorozatgyártásra érettek,
a piaci bevezetés egyelőre még késlekedik.
Egyéb technológiák
Éppen az épületgépészet tette lehetővé a különböző technológiák és meg­
oldások korábban elképzelhetetlen kombinációját. Sajnos könyvünkben nem
tudjuk ezek mindegyikét részletesen bemutatni.Természetesen számításba
jöhet a Stirling-motor vagy más néven forró levegős motor, a kisebb hőerő­
gépek, de elképzelhető számtalan egyéb megoldás is - a találékonyságnak
semmi sem szab határt.
Elektromos áram
Az elektromos áram környezetre gyakorolt hatása folyamatos vizsgálatok
tárgya, és újra meg újra heves vitákat robbant ki. Vitathatatlan tény, hogy
egyetlen kilowattóra háztartási áram előállításához az erőművekben 3 kWh
primer energiát kell elégetni. Éppen ezért teljesen érthető és indokolt, hogy
a házi villanyóráról leolvasható fogyasztást az energiamérleg számításakor
megháromszorozzuk. Enélkül ugyanis az energia különböző formáinak össze­
hasonlítása durván meghamisítaná az eredményeket. Az elektromos áram
használata társadalmunk alapvető szükségleteihez tartozik, azonban az
energiának ezt a költséges formáját a meglehetősen rossz, 1 : 3 hatásfok
miatt csak nagyon célirányosan és takarékosan szabadna használnunk.
Ökológiai szempontból még a passzívházaknál sem elfogadható megoldás
a teljes épület kizárólag elektromos árammal való fűtése. Passzívház építé­
sekor előtérbe kerül az energiatakarékos építkezés, tehát a ház áramszükség­
letét sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Annak ténye, hogy Németországban
egy erőmű csak az elektromos készülékek készenléti állapotát szolgálja,
magáért beszél. Ez is az egyik oka annak, hogy a jövőben a fűtési igény
számítása sokkal inkább összekapcsolódik majd a primerenergia-felhaszná­
lással, ahogyan már bevett gyakorlatként működik is a svájci Minergie-
tanúsítórendszerben. Mindenki számára ismeretes, hogy az elektromos
készülékeket energiatakarékossági osztályokba sorolják, és az áramtakarékos
modelleket megfizethető áron lehet megvásárolni. Bizonyára túllőne a célon,
ha megkövetelnék a passzívház-tulajdonosoktól, hogy rögtön áramtakarékos
technológiával szereljék fel az új házat. Azonban idővel, ha a régi készülékek
cseréje időszerűvé válik, mindenképpen tekintettel kell lenni erre a szem­
pontra is. Meg kell vizsgálni az áram egyéb szóba jövő alternatíváit is, például
érdemes előnyben részesíteni a gáztűzhelyet, vagy - ha már eleve ki van
építve a gázcsatlakozó - a gázüzemű törölközőszárítót.
Habár a fényelektromos berendezések üzemeltetése jelenleg nem térül meg,
a megfelelő állami szabályozás azonban reményre adhat okot. Németország­
ban például sikeresnek bizonyult a megújulóenergia-törvény, amely árgaranciát
nyújt a felesleges áramra, és államilag támogatja már a fényelektromos
berendezések megvásárlását is. Ebben az összefüggésben nagyon érdekes
és sokatmondó, hogy elsősorban a nagy olajtársaságok fektetnek rengeteget
napcellák fejlesztésébe és gyártásába. A Shell cég például abból indul ki,
hogy 2050-re a világ energiafelhasználásának mintegy 50%-át (!) fény­
elektromos berendezésekkel fogják fedezni.
Nyári napvédelem
Gyakran felmerül a nyári árnyékolást illető kérdés. A passzívházak déli tájolása
és a sok dél felé néző ablak miatt elméletileg fennáll a veszély, hogy a ház
nyáron túlzott mértékben felmelegszik. Azonban a hagyományos árnyékolás­
technika elegendő a túlhevülés megakadályozásához.
A tapasztalatok és a számítások azt mutatják, hogy az ablak fölé épített
kiugró erkély, napellenző vagy a megfelelően felszerelt szolárberendezés
- a nyári nap meredek beesési szöge miatt -jelentősen csökkenti a felhevü-
lést. Az 1,25 m-nél nem szélesebb kiszögel lések pedig a téli napsugarak be­
jutását sem korlátozzák számottevően. Egyébként pedig a legtöbb esetben
redőnyök, előtető és egyéb árnyékolástechnikai eszközök szintén meghozzák
a kívánt eredményt.
Annak érdekében, hogy a keleti és a nyugati oldalon minimálisra csökkent­
sük a nap alacsony állása miatti felmelegedést, itt a lehető legkisebbre kell
megválasztani az ablakfelületek méretét, és/vagy megfelelő növényzettel
kell árnyékolni őket. Amennyiben kicsi ablakokat építünk a keleti, nyugati
és északi oldalra, csökkenthetjük a téli hőveszteséget is.
Az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy nyáron a fokozott hőszigetelés
(amennyiben kielégítő éjszakai ablaknyitással történő szellőztetéssel párosul)
hűvösebb beltéri klímát eredményez. Az erre különösen érzékeny emberek,
 vagy az idősebb vagy beteg lakók számára fennáll annak lehetősége, ahogyan
azt a „Szellőztetés" c. alfejezetben is bemutattuk, hogy a természetes hűtést
a talaj-levegő hőcserélős szellőztetőberendezéssel egészítsék ki. A szellőző
nyári működtetése emellett a pollenek ellen is kiváló védelmet nyújt. Azonban
az üzemeltetésnek az áramhasználat miatt a tényleges szükségletekre
(időskor és betegség) kellene korlátozódnia.
Üzemeltetés
Alapvető tényként kezelhető, hogy a passzívházak üzemben tartása nem
igényel semmiféle plusz erőfeszítést, hiszen nem high-tech űrállomásról,
hanem teljesen átlagos házról van szó, így ennek megfelelően is kell kezelni.
Miért szentelünk akkor mégis egy külön fejezetet az üzemeltetésnek?
Csupán azért, hogy tisztázzuk a fennálló előítéleteket, kérdéseket és bizony­
talanságokat.
Műszaki szakértelem
Néhányan kritikusan állnak hozzá a passzívház-elképzeléshez, mivel úgy
gondolják, műszaki hozzáértésük nem elegendő. A lakóknak semmiféle mű­
szaki háttérismeretre nincs szükségük - a tervezőnek annál inkább! A lakó
beleáshatja magát az összefüggésekbe, ahogyan azt is megtanulhatta, hogyan
működik a hagyományos fűtés, a gázégő, az olajtartály és így tovább. Mindez
azonban nem kötelező. Kicsit talán eltúlozva annyi is elég, ha valaki ahelyett,
hogy a hagyományos fűtőtest szabályozószelepét állítaná be, a szellőztető-
berendezést állítja minimumra vagy maximumra. Egy korábbi, passzívház­
ban tett látogatásunk során a vendéglátónk, aki praktizáló orvos, elma­
gyarázta nekünk háza komplett energetikai rendszerét, beleértve a mért
energiafelhasználást és az egyes készülékek előnyeit és hátrányait. Mindezt
büszkén mesélte. Egy másik háznál tett látogatásunk alkalmával az akkori
vendéglátónk, aki számítógépes szakember, kifejtette nekünk, hogy szándé­
kosan nem foglalkozott elmélyültebben az alkalmazott technológiával. Csak
annyit tud, hogy a házában nem fűtés van, hanem szellőztetőberendezés.
Észrevette azonban, hogy reggelente, amikor a nappaliban valamivel hide­
gebb van, a mennyezeti lámpák bekapcsolása után újra kellemes meleg lesz.
26 Amit a passzívházépítésről tudni kell
A két példa tisztán rávilágít, hogy mennyi „tudás" lehetséges és mennyi
szükséges a lakók számára.
A szellőztetés módja
A témát már érintettük a „Szellőztetés" c. alfejezetben. Az elképzelés, misze­
rint a passzívházakban telente sosem szabad kinyitni az ablakokat, egyértel­
műen téves. Elszórtan akár olyat is lehet hallani, hogy a passzívházakban
nincsenek nyitható ablakok - ez természetesen ostobaság. Az ablakok kinyi­
tása nem gyakorol túl nagy hatást a szobahőmérsékletre. Ennek ellenére a
hosszabb ideig tartó ablakon keresztüli szellőztetést érdemes kerülni, és mivel
a szellőztetőberendezés gondoskodik az állandó friss levegőről, az ablakok
nyitva tartásának igénye tulajdonképpen fel sem merül. Az átállási időszak
után szinte az összes házban automatikusan, tehát előzetes oktatás és mű­
szaki ismeretek nélkül is kialakult a helyes viselkedés. Még a friss levegő fa­
natikusai is el voltak ragadtatva a passzívházak levegőjének minőségétől.
Két kirívó esetet mégis meg kell említenünk. A Fraunhofer Intézet az egyik
passzívház tudományos kiértékelésekora többi passzívházzal összehasonlít­
va hatalmas energiafelhasználást állapított meg. Az utánajárás eredménye­
ként kiderült, hogy a teraszajtó egész télen át csak be volt hajtva, hogy
a macska ki- és bejárhasson. Hőszigetelt macskaajtó beépítése után a prob­
léma megszűnt.
Néhány háztulajdonos számára kezdetben furcsa volt, hogy csukott ablak­
nál aludjon. De miért is nyitották ki korábban szinte egész éven át az abla­
kot? Hogy elég oxigén jusson a házba. A szellőztetőberendezés több friss
levegőt juttat a házba, mint amennyi résnyire nyitott ablakokon keresztül
beáramolna. Legtöbb esetben az egyhetes tesztidőszak, amelyet a lakók zárt
ablakok mellett töltöttek el, meggyőzte őket a szellőztetőberendezés előnyei­
ről. Amennyiben az építtető mindezek ellenére a hűvösebb hálószobához
ragaszkodik, annak a lehetősége is adott, hogy plusz hőmennyiséget juttas­
sunk a házba, a szellőztetéstől független fűtésrendszeren keresztül. így
a hálószoba kismértékben alultemperálható.
Függönyök és piszkos ablaktáblák
Többen kinyilvánították abbéli aggályukat is, hogy a passzívházakban nem
szabad függönyt tenni az ablak elé, és folyamatosan ablakot kell tisztítani -
hogy semmi se álljon a napsugarak útjába. A német Lakás és Környezet Inté­
zet egy vizsgálat során ezt a tévhitet is megcáfolta. Az ablakok kismértékű
szennyezettségét már a hőmérlegszámítás is figyelembe veszi. Függönyök
esetében a következő megállapításra jutottak: kedvezőbbek a laza szövésű,
átlátszó anyagok, pláne, ha emellett még sötétebb színűek is, mint a világos,
sűrű szövésű textilek. Azonban a függönyök hatása a hőnyereségre összes­
ségében nagyon csekélynek tekinthető.

Éjjeli ingadozás, üdülés

Annak következtében, hogy a pótfűtés alacsony hőmérsékletekkel dolgozik,
a passzívházak fűtésrendszere a hagyományoshoz képest viszonylag lomhán
reagál. Ez annyit jelent, hogy amikor szobahőmérséklet a napsugárzás hiánya
miatt érezhetően, néhány °C-kal csökken, a felfűtés hosszabb időt vesz
igénybe, mint a hagyományos házaknál. Persze az időszakosan alacsonyabb
hőmérsékletre való termosztálásnak a kis fogyasztás miatt nincs is értelme.
A szobahőmérséklet csökkentése éjszakára teljességgel feleslegessé válik.
Sőt, még a kéthetes síelés alatt sem kell „kikapcsolni" a házat.
Egy passzívház lakói a kéthetes síelésük alatt kíváncsiságból elvégezték
a kísérletet, és kikapcsolták a szellőztetést, fűtést és az összes elektromos
készüléket. Egyedül a mérőműszerek működtek. Annak ellenére, hogy a vizs­
gált időszak alatt komoly mínuszértékek váltakoztak borús, felhős napokkal,
a mérési jegyzőkönyvek szerint a szobahőmérséklet sosem csökkent 18 °C
alá, sőt még ezt az értéket is csak pár órára érte el, és a hőmérséklet magától
beállt 20-21 °C közé.
Kényelem
A passzívházak kényelmesebbek a hagyományos épületeknél! A légmentes
zárás abszolút huzatmentességet biztosít. Emellett, mivel az alaposan leszi­
getelt épületelemek, vagyis a falak, a tető és a padló belső felszíni hőmér­
séklete magas, hideg sem sugárzik belőlük. Még az ablaküveg felszíne mint
a ház leghidegebb része is eléri a 18-19 °C-os hőmérsékletet. A huzat
hiánya, és a melegpadló és falfelszín azt eredményezik, hogy már 19-20 °C-os
szobahőmérséklet mellett is sokkal magasabb komfortérzet alakul ki.
A hagyományos építésű huzatos házakban mindehhez lényegesen maga­
sabb hőmérsékletre van szüksége. A szellőzőberendezés által biztosított
folyamatos friss és pormentes levegő előnyeivel együtt passzívházak
esetében bárminemű korlátozás nélkül a komfortfokozat növekedéséről
beszélhetünk.
Beépítési terv és a telek adottságai
A passzívházak fekvésére és tájolására találóan ráillik Diogenész mondása:
„Ne takard el előlem a napot!" Mivel a passzívházak lényege a napenergia
intenzív hasznosítása, természetesen biztosítani kell, hogy a nap sugarai
el is érjék a házat. Magas fák vagy árnyékot vető szomszédos épületek
kedvezőtlen hatásúak a szoláris hőnyereségre. Minél inkább déli tájolású
a ház és minél kevesebb az árnyék, annál könnyebb a passzívház szabványt
elérni. Több építési területen, ahol régebben készült a beépítési terv, nehéz­
kes megoldani az árnyékmentes déli tájolást. Sok építésügyi hivatal azonban

27
 soron kívüli engedélyekkel támogatja a környezettudatos építkezést. Csak
remélhetjük, hogy az újabb keletű beépítési tervek már célirányosan tekin­
tetbe veszik a környezetbarát építkezés követelményeit. Mivel azonban min­
denki számára ismert, hogy kivétel nélkül nem létezik szabály, nem szabad
elhallgatnunk azt sem, hogy időközben épültek erősen leárnyékolt passzív­
házak is, amelyek kiválóan megfelelnek funkciójuknak.
Költséghatékony passzívházak
Az első német passzívház 1991-ben épült Darmstadt-Kranichsteinben.
A Lakás és Környezet Intézet a kezdetektől fogva tudományos figyelemmel
kísérte az építkezést. A prototípus építésekor természetesen még fennállt
néhány probléma, hiszen az előírásoknak megfelelő erősen leszigetelt
épületelemek, ezek közül is legfőképpen az ablakok kereskedelmi forgalom­
ban még nem voltak kaphatók, így egyedileg kellett legyártani őket. Ez volt
az oka annak, hogy az építési költségek kb. 20%-kal meghaladták a hasonló
épületeknél megszokott összeget.
Mostanra azonban sok gyártó, közülük is elsősorban a közepes nagyságú
cégek kimondottan erre a piacra álltak rá. A passzívházak építési költsége
napjainkban csak csekély mértékben haladja meg a hagyományos házak
árát, sőt néhány esetben egy passzívház akár olcsóbb is lehet. Vannak
építészkollégák, akik a passzívházak többletköltségének említésekor dühbe
gurulnak, hiszen a kérdés már eleve azt feltételezi, hogy a passzívházak min­
den esetben drágábban építhetők meg, mint a hagyományos épületek.
Ennek azonban nem kell szükségszerűen így lennie, hiszen éppen az előre-
gyártás teszi lehetővé, hogy hatalmas költségeket takarítsunk meg.
A jelenleg hatályos törvényeknek megfelelően épült hagyományos ház,
az energiatakarékos ház és a passzívház költségeinek közvetlen összehason­
lítása már csak azért is nehezen kivitelezhető, mert az összehasonlítandó
épületeknek elméletileg teljes mértékben meg kellene egyezniük. A passzív­
háznál a többletköltség a plusz hőszigetelésből, az extra minőségű ablakok­
ból és a hővisszanyerést szolgáló szellőztetőberendezésből adódik. Ezt a
többletráfordítást kell összevetni egy komplett fűtésrendszer kialakításának
árával, beleértve a kazánt, a csővezetéket, a fűtőtesteket és a kéményt is.
28 Amit a passzívházépítésről tudni kell
A felmerülő többletköltségek finanszírozását tekintve nem szabad elfelejteni
egy további fontos tényezőt sem: házépítéskor minden finanszírozási mo­
dellben a havi jövedelmet vetik össze a fix költségekkel, beleértve a szemé­
lyes szükségleteket is. A kettő különbségéből fedezik az új épület költségeit,
ez az összegnagyság határozza meg az építési költségek maximumát. Passzív­
ház építésekor arra kell figyelni, hogy jelentősen csökkennek a havi energia­
költségek, vagyis a fix költségek. Az így megspórolt pénz tehát hozzáírható
az építési költségekhez.
Az építési mód tekintetében is számos előnye van a passzívháznak. A külső
falak, a tető és a födém vastag hőszigetelése miatt gyakran könnyűszerkeze­
tes épületre esik a választás, melyek előre gyártott elemekből meglehetősen
költségtakarékosán állíthatók össze. Ezzel munkaidő takarítható meg, a hiba­
lehetőségek száma is kevesebb lesz és a rövid szerelési idő miatt a ház is
hamarabb kerül költözhető állapotba. A fűtésrendszer hiányának köszönhe­
tően nem kell minden egyes helyiségbe csőszerelvényeket fektetni - ez a
tény is az előre gyártott elemek alkalmazásának kedvez. Az teljes épület­
gépészet előre összeszerelt blokként, daru segítségével állítható be a házba.
Ügyes alaprajzi elrendezés mellett minimálisra rövidül a vezetékek hossza,
ami mind energetikailag, mind a gazdaságosságot és az előregyárthatóságot
tekintve kedvező. A passzívházszabvány teljesen új utakat nyit meg az előre-
gyártás számára, ahogyan azt a „Bemutatóprogram - EXPO 2000" c. projekt
is bemutatja.
Aki mélyebben szeretné magát beleásni a passzívházak költségeibe, első­
sorban külföldi szakirodalomból tájékozódhat. Javasoljuk a német építészka­
mara információs központja által kiadott „Energiatakarékos és passzívházak"
c. könyvet (eredeti cím: BKI-Objekte, Niedrigenergie- und Passivháuser).
A kiadvány részletes felbontásban taglalja több energiatakarékos épület
és passzívház építési költségeit.
Mivel a laikusok a költséget meghatározó tényezőket csak nagyon körül­
ményesen tudnák megbecsülni, mindenképpen érdemes szakemberrel
konzultálniuk.
 René Birri építész passzív­
Meglévő épületállomány házakban használatos mód

Németországban a teljes épületállománynak közel 80%-a még az 1985-ben szerekkel 163 kWh/nf-a-rő!
22 kWh/m -o-re csökkentet­
2

hozott hőszigetelési rendeletnek sem felel meg, vagyis mintegy te ennek a családi háznak
280-300 kWh/m -a fűtési energiát használ, illetve jobban mondva inkább
2
a fűtésigényét. A könyv
60. oldalán mindezt
pazarol el. Dr. Helmut Prehal építész kiszámította, hogy csak Ausztriában részletesebben is kifejtjük
közel 140 millió km lakótér szorul felújításra. Ez kb. egymillió családi háznak
2

felel meg. Mindebből könnyedén belátható, hogy a felújítás is roppant

mennyiségű energia- és C0 -megtakarításra adna lehetőséget, hiszen ha
2

300-ról 20 kWh/m -a-re csökkenne a felhasználás, csak Ausztriában

2

39,2 milliárd kWh megtakarítás keletkezne éves szinten.

Sajnos azonban jelenleg a modernizálás nem jelent többet minimális újítás­
nál: új fűtésrendszer, új ablakok, leheletvékony hőszigetelés, ami szinte előre­
vetíti a penészesedést és az épület károsodását. Pedig a passzívház-techno­
lógia régi épületeknél is alkalmazható lenne. Nincs még egy olyan terület,
ahol ilyen kedvező ár-érték arány mellett ekkora energiamegtakarítás és
szén-dioxid-kibocsátás csökkenés érhető el. Természetesen az már nem lenne
gazdaságos, ha a legutolsó hőhidat is meg szeretnénk szüntetni, de erről
természetesen nincs is szó. A meglévő épületállománynál nem az a fontos,
hogy a fűtési energiaszükségletet ténylegesen 15 kWh/m -a-re csökkentsük.
2
A 20-35 kW h/m -a közé eső értékek már vállalható ráfordítás mellett is bár­
2
mikor megvalósíthatók. A passzívházakhoz is megfelelő elemeket, például
vastag hőszigetelést, extra minőségű ablakokat, szellőztetőberendezést
és hasonlókat alkalmazó modernizálás költségei kb. nettó 2200-2500 €/m
közé tehetők.
Néhány építészkollégát az a téves elképzelés riaszt vissza az ilyen típusú
munkálatoktól, hogy a vastag hőszigetelő réteg elkerülhetetlenül hőhidak-
hoz vezet, például a kiálló betontartók mentén, ez pedig a kondenzvíz le­
csapódását és az épület károsodását eredményezi. Ennek azonban éppen
az ellenkezője igaz! Hiszen a jól kivitelezett hőszigetelés által melegebb lesz
a falak belső felszíne, és általában a hőhidat magában foglaló épületrész
hőmérséklete is a harmatpont fölé melegszik.
Támogatások
Mivel a könyv Németország, Ausztria és Svájc területéről vonultat fel sike­
resen megvalósult projekteket, ezért a következőkben is ezen területek
támogatási rendszerét mutatjuk be, ami - sikerességét tekintve - bármely
ország számára követendő példaként szolgálhat.
2
Németország
Hogy Németországban szinte robbanásszerűen elterjedtek a passzívházak,
abban nagyon fontos szerepet játszott az állami támogatás. Miután 2001-ben
az energiatakarékossági rendelet meghozásával az energiatakarékos ház is
építési szabvánnyá minősült, a passzívházak is jogosulttá váltak az anyagi
támogatásra.
A legszámottevőbb támogatás az Újjáépítési és Hitelbanktól származik.
A bank kedvező kamatozású hitelt nyújt passzívházak építéséhez: a fény­
elektromos berendezések beszerzésére és a megújuló energiaforrások mint
a biomassza, biogáz, geotermikus energia, víz- és napenergia hasznosítá­
sára. A későbbiekben a meglévő épületek felújítását is támogatni fogják.

29
 A kérelmeket bizottság bírálja el, a hitelt pedig az építtető saját bankján
keresztül folyósítják. A feltételekről, a támogatás maximális összegéről,
a különböző programok kombinálhatóságáról és egyéb hasonló kérdésekről
az Újjáépítési és Hitelbank nyújt felvilágosítást.
Szoláris berendezésekre a Gazdasági Hivatal engedélyezhet támogatást,
legfeljebb 100 m sík kollektorra és 75 m vákuumcsöves kollektorra. A jövő­
2 2
ben támogatást élveznek majd a 100 kW-os teljesítményt meg nem haladó
pelletkazánok és hőszivattyúk is, illetve tanácsadó program jön létre a haté­
kony és racionális energiafelhasználás érdekében.
A pénzügyminisztérium ún. ökopótlékot engedélyezhet szoláris berendezé­
sek, hőszivattyúk és hővisszanyerő berendezések beépítésekor, és támogat­
hatja energiatakarékos házak építését is. Néhány tartomány egyéni támo­
gatási rendszert is kialakított, de néhány város és körzet is támogatja az
energiatakarékos építkezést, sőt néhány regionális áramszolgáltató szintén
támogatja a passzívházak építését és az energiatakarékos elektromos
készülékek és lámpák vásárlását.
Különösen figyelni kell arra, hogy nem vagy csak korlátozott mértékben
kombinálhatók egymással a különböző támogatások, kölcsönök és üzemel­
tetésiköltség-hozzájárulások. Ezért tehát nagyon fontos a kérelem benyújtása
előtt utánajárni, hogy mi-mivel kombinálható, és hogy adott esetben melyik
támogatási változat lesz a legkedvezőbb.
A fényelektromos berendezéseknél a térítés mértéke a megújuló energiák­
ról szóló törvény értelmében a megtermelt és a lakossági hálózatba betáp­
lált áram mennyiségétől függ. A részletekről a helyi áramszolgáltató ad fel­
világosítást.
Ausztria
Ausztriában az állami támogatás mértéke tartományonként különböző.
Pontos felvilágosítással a helyi szervezetek szolgálhatnak. Példaként hozhat­
juk Alsó-Ausztriát, ahol 2002 óta kizárólag a passzívházak kaphatnak támo­
gatást. A folyósítás lakossági kölcsönök formájában történik. Alsó-Ausztriában
ehhez be kell nyújtani a megadott számítási módszer szerint elkészített
energiatanúsítványt. Továbbá kapható még támogatás fényelektromos
30 Amit a passzívházépítésről tudni kell
berendezésre (a max. juttatás 2200 €), szoláris berendezésekre (1500 €),
napenergiával működtetett fűtésrendszerre (2200 €), hőszivattyú telepítésére
(1100 €) és hőszivattyús fűtésre plusz melegvíz-előállításra (2200 €). A teljes
támogatás azonban nem haladhatja meg a 2200 €-t. A különböző juttatások
kombinálhatóságáról a helyi hatóságoknál lehet érdeklődni.
Svájc
Svájcban - Ausztriához hasonlóan - az energiatakarékos építkezésért nem
az állam, hanem az egyes kantonok a felelősek. Ezért a támogatás mértéke
igen erősen függ az épület földrajzi helyétől. Néhány kanton egyelőre
semennyire nem támogatja az energiatakarékos építkezést. Baselban és
környékén a Minergie-tanúsítvánnyal rendelkező ingatlanoknak 50 svájci
frank támogatás jár a hasznos lakótér minden négyzetmétere után.
Ezenkívül támogatás igényelhető szoláris és fényelektromos berendezések
vásárlása esetén, ennek mértéke 1000-2000 svájci frankig terjedhet. Továbbá
néhány bank a piacinál 0,25-1%-kal kedvezőbb kamatozású hitelt biztosít.
A „jó" és a „rossz" passzívház
A tényleges energiafelhasználás több éven át tartó mérése működő passzív­
házakban bebizonyította, hogy az elv működik, efelől nincs kétség. Ahogyan
bármely más számítási módszernél és tudományos elmélkedésnél, a passzív­
házaknál különböző részmegoldásokkal és értelmezésekkel támasztják alá
az egyéni érvrendszereket. A szakemberek között az egyes részletkérdések,
a különböző módszerek összehasonlítása és értékelése újra és újra elkesere­
detten vívott harcok kiváltója. Ezek a nézetkülönbségek a további fejlődés
szempontjából elengedhetetlenek, azonban a viták során egymás személyes
érdemeit mindenképpen illik tiszteletben tartani. Egy kívülállónak, aki mé­
lyebben szeretne megismerkedni a témával, nem szabad elrettennie ezektől
a vitáktól.
A terület folyamatos és gyors fejlődése a számítástechnikához hasonlít­
ható. Aki PC-t vásárol, a saját igényeinek szem előtt tartása mellett mindig
az adott időpontban legfejlettebb technikából választja, még ha tudatában
is van, hogy már 1-2 év múlva újabb fejlesztések lesznek a piacon. A magán-
emberek többnyire csak egyetlen házat építenek életük során, ezért foko­
zottan kell figyelniük arra, hogy az a ház megfeleljen a technika aktuális
állásának. Napjainkban ez a passzívházszabványt jelenti. A szakemberek
részletekbe menő vitái a számítástechnika apró finomságaihoz hasonlít­
hatók, azonban nem kell minden PC-felhasználónak számítógépzseninek
lennie.
Sajnos van egy probléma, ami folyamatosan vissza-visszatér, mégpedig a
„passzívház"fogalmának téves használata. Ezért röviden erre itt is kitérünk.
Különösen készházgyártók és építési vállalkozók, de elvétve építészek is rek­
lámoznak a „passzívház" címszóval, közülük többen sajnos bárminemű
bizonyíték hiányában, ami tanúsítaná, hogy betartják a passzívházszabványt,
és hogy szerződéses formában garantálnák a konkrét mutatószámokat.
A „passzívház" mint fogalom jogilag nem jelent semmiféle biztosítékot,
a definíciók és az előírások (I. a megfelelő bekezdést), amelyeket passzívház
építésekor be kell tartani és alkalmazni kell, tudományos számítások és
a sokéves tapasztalat eredményei, törvényileg nincsenek rögzítve. Ezért
különösen fontos, hogy az elvárt mutatószámokat törvényes formában is
lefektessük. Amikor autót vásárolunk, és olyan modellt választunk, amelyet
különösen alacsony fogyasztásúnak hirdetnek, természetesen ragaszkodunk
a hirdetésben megadott üzemanyag-felhasználáshoz. Ha végül mégis ki­
derül, hogy a kocsi ennek kétszeresét fogyasztja, becsapva érezzük magun­
kat. Ezért jegyezzük meg: az épületnek csak a szerződésben garantált tulaj­
donságait követelhetjük jogi úton! A dolognak természetesen nem az
erkölcstelenségről vagy a szenvedélyes pereskedésről kell szólnia, azonban
sajnos ez az egyetlen járható út, amellyel megálljt parancsolhatunk a vissza­
éléseknek.
A darmstadti Passzívház Intézet Dr. Wolfgang Feisttel az élén irányadó szere­
pet vállalt a passzívház ötletének kifejlesztésében. Az intézetben előre meg­
határozott számítási módszer, az épület tervrajza, sikeres nyomáskülönbség­
vizsgálat és az energiamérleg alapján megvizsgálják, hogy az adott épület
kielégíti-e a passzívházszabványt, és pozitív eredmény esetén tanúsítványt
állítanak ki. A módszer megegyezik a svájci Minergie-minősítéssel. A díjköte­
les eljárás megbízható információt ad a várható használati értékről.
Különösen generálkivitelező megbízása vagy készház vásárlása esetén java­
solt a passzívház-tanúsítvány kiállításáról és átadásáról szerződéses formá­
ban megegyezni. A Passzívház Intézet foglalkozik nyílászárók, szellőztetőbe-
rendezések és hasonló épületelemek vizsgálatával, azok passzívházba való
beépíthetőségével. Az intézet tanúsítópecsétje jó támpont lehet a válasz­
táshoz, a tanúsított cégek és termékeik neve megrendelhető az intézettől.
Magyarországon egyelőre ilyen típusú tanúsítórendszer nem létezik.
Kitekintés
Már a könyv legelején elmondtuk, hogy mennyire fontos takarékoskodni
az energiával. Ennek tükrében belátható, hogy az is tesz valamit, aki semmit
sem tesz - mégpedig igen felelőtlenül jár el! A pozitív tapasztalatok a passzív­
házak építésével, amelyeket tudományos számítások és maguk a lakók is
alátámasztanak, a költséghatékony kivitelezés és a jelenlegi, 100% feletti
növekedési ráta mind magukért beszélnek. A passzívház bebizonyította,
hogy az energiatakarékosság nem jár automatikusan lemondásokkal, sokkal
inkább az teszi lehetővé a komfort és a kényelem fokozását. Tekintve ezeket
a tényeket, teljességgel érthetetlen, hogy még egyáltalán építenek hagyo­
mányos házakat, hiszen fűtésük ablakon kidobott pénznek tekinthető.
A passzívház elvének alkalmazhatósága nem korlátozódik kizárólag a családi
házakra. Időközben több társasház, számtalan kormányzati és irodaépület,
gyár és ipari létesítmény, iskola, óvoda, sportcsarnok, sőt akár templom épült
a passzívházszabványnak megfelelően, ezek közül több is meglévő
épület modernizációjával valósult meg.
További hatalmas felhasználási terület kínálkozik a déli országokban,
remélhetőleg lassacskán ott is gyökeret ereszt a passzívház építésének ötlete.
Görögországban, Dél-Olaszországban vagy Spanyolországban és Portugáliá­
ban a parasztházak kivételével korábban egyáltalán nem kellett fűteni
a lakóházakat.
Azonban a fagypont és 15 °C közé eső téli hőmérséklet nem túl kellemes
a szobahőmérséklet szempontjából. Ezekben a régiókban elsősorban az új
építésű lakásokat látják el és szerelik fel fűtésrendszerrel, legtöbbször elekt­
romos radiátorokkal. Ezen területek magas napsütéses óráinak száma
 rögtön felveti a kérdést, hogy nem értelmetlen-e ennyire energiapazarló
módszereket alkalmazni? Előreláthatólag ezekben az országokban komoly
igény lesz a passzívházak építésében jártas építészekre.
De mi következik a passzívház után? A nullenergiaház vagy még tovább
menve a pluszenergiaház? Az ilyen irányú fejlődés kivitelezhető és valószerű,
ez vitathatatlan - már léteznek megépült példák is. Csupán ki kell várnunk,
sikerül-e elég gazdaságos megoldást találni.
Dr. Wolfgang Feist, a német Passzívház Intézet vezetője nagyon impozáns
jövőképet vázol fel: „A passzívház-technológiával lehetőség nyílik alacsony
energiaszükségletű települések felépítésére, amelyek már versenyképesen
fedezhetők megújuló energiaforrásokból is. Nemcsak a nullenergiaház,
de a nullenergia-település is elérhető közelségbe került." És hogy visszatérjünk
a legelejére: Azt a primerenergia-mennyiséget, amelyet nem használunk el,
azt sem megtermelni és a helyszínre szállítani nem kell. Nem kerülhet
tankerbalesetek miatt a tengerbe, és nem is robbant ki az energiakészletek
megszerzésére irányuló háborúkat sem.

32 Amit a pa sszív há zé pít é s rő I tudni kell

Épületek

33
 Igényes és meggyőző

Lakóház, Steyr (Ausztria)

Proyer & Proyer Architekten OEG, Steyr (Ausztria)

Az épület adatai
Építés éve: 2000
Telekméret: 1740 m 2
Lakótér: 228 m 2
Hasznos terület a termikus burkon
kívül: 35 m pince, 15 m tároló
2 2
a kerti szerszámoknak
Építési költségek, nettó: nincs adat
Tájolás: dél-délkelet
Lakók száma: 5-7
A burok tömítettsége, h : 0,45
Éves hőigény 0 H , kWh/m -a: 18,8
Passzívház-tanúsítvány: nincs
Az Enns folyó völgyében lévő panorámás, dél felé lejtő álomtelek Felső-
Ausztriában, Steyr városában található. A bekötőút fekvése szintén ideális,
a telek északi peremén, tehát a hegy felőli oldalon fut végig. A ház négy fő
elemre tagolódik, amelyek teraszossá teszik a lejtőt és ügyesen szétválaszt­
ják egymástól az egyes funkciókat. A legalsó szint a stúdióval, vendégszobá­
val és pincével a lejtőre merőleges irányban lett a talajba süllyesztve, az úszó­
medence pedig a szint meghosszabbításának tekinthető. A földszinten,
az utcafronttól indulva könnyűszerkezetes fal fut végig a lejtés irányában,
felfűzve magára a garázst, a telek bejáratát és a fedett, de oldalról nyitott
melléképületet. A tető a behajtónál indul és elvezet a bejáratig. A bejárattól
indulva egy tengelyre van felfűzve a közlekedő, a konyha és a háztartási
1
helyiség, és a tengely a nappaliban hosszabbodik meg, amely térben túlnyúlik
2
a pinceszint felett. Harmadik elem a földszinti keresztfal: az étkezőt és a
nappalit határolja el az utcafronttól. A fal mentén vezet az egyirányú lépcső
a pinceszinttől egészen az emeletig. Az étkező és a nappali nagyvonalúan
beüvegezett fala délnyugatra, egyenesen a völgyre néz.
A nyugati tájolású üveghomlokzathoz csatlakozik a terasz és az úszómedence.
Keskeny, hosszúkás szerszámoskamra jelenti a keresztfal és a lépcső külső
meghosszabbítását, emellett egyúttal lezárást és védelmet jelent a terasz és
az úszómedence számára. Negyedik elemként a fehérre vakolt emeleti szint
„úszik" keresztelemként minden felett, magában foglalva a hálóhelyiségeket.
A szokatlanul előreáIló tető az árnyékolást szolgálja, és egyben optikailag el­
fedi a 2,64 kW-os fényelektromos berendezést és a 27 m melegvíz-kollektort.
2

A pinceszint statikai okokból betonhéjas szerkezetű, a statikailag kevésbé

terhelt pontoknál pedig téglafalas kialakítású. A földszint és az emelet néhány
fala szintén 17 cm-es üreges téglából épült, melyet aztán polisztirol külső
hőszigeteléssel láttak el. A földszinti épületrésznél a döntés előre gyártott
faszerkezetes megoldásra esett, amit már gyártás közben lávagranulátum
Garázs, bejárat, előszoba,
hőszigetelő közeggel töltöttek meg. Helyben már csak a belső burkolat
konyha és a völgy irányába
kiugró nappali - mind
ugyanarra a tengelyre lett
felfűzve

34 Igényes és meggyőző
35
készült 12 cm-es birkagyapjúból és gipszkartonból. A földszinti födém szintén
előre gyártott, lávagranulátummal töltött TJI-tartókból készült, a hálószint
feletti betonfödémre pedig ugyanilyen konstrukció került.
A szabályozott szellőztetést két készülék oldja meg: a talaj-levegő hőcserélő
és a hővisszanyerő készülék. Előbbi szolgálja ki a földszintet és a pinceszintet,
utóbbi pedig a hálóhelyiségeket. Az ezen felül szükséges hőmennyiséget hő­
Az utcafrontról az épület
szivattyúval és a puffertartállyal pótolják (padlófűtéssel, vagy falfűtéssel
zártnak mutatkozik,
a fürdőszobában és néhány egyéb helyiségben). A hőszivattyú mellett de mégsem visszautasitó
a 2000 l-es „Okozón" réteges hőtárolót 23 m -es Tinox-kollektor látja el
2

energiával. Vésztartalékként egy 6 kW-os fűtőszálat is beépítettek. Az esővíz

10 m -es ciszternában gyűlik össze, és öntözővízként vagy szürke vízként
3

használják. Tervben van a mosógép mosóvizének elkülönített gyűjtése is.

A vörösfenyő ablakok 4 cm parafa betéttel készültek, üvegezésük három­
szoros, argon töltőgázzal.

Az egyes épületrészek
teraszosan tagolják a lejtőt,
ügyesen pozícionálják
a beépített és a szabadon
hagyott részeket. Az archi­
tektúra egyben biztosítja
a kellemes fekvést és
a passzívházszabványnak
való megfelelést is

37
Emelet

Földszint
M 1:250

1 bejárat
2 szélfogó
3 étkező-nappali
4 konyha
5 nappali
6 háztartási helyiség
7 terasz
8 úszómedence
9 kerti szerszámok
10 szoba
11 szauna
12 garázs
 Műszaki felszereltség
Felépítés

Talaj-levegő hőcserélő 3 x 19 m, NA 150

Épületrész Anyagrétegek Anyag­ U érték
vastagság (cm) W/W-K hővisszanyerő keresztáramú, Aerex

Pincepadló ipari parketta 2,2 U = 0,18 szellőzőberendezés gyártmány, 2 készülék

(fentről lefelé) fűtött esztrich 7,6

Bevezetett levegő elektromos,
polietilénfólia
utánfűtése hőszivattyú
lépéshang-szigetelés 2,0
Víztároló 20001
polisztirolszigetelés 15,0
kiegyenlitő réteg 1,3 Háztartási meleg víz 27 m' „Solar-focus-
polietilénfólia előállítása Tinox" homlokzati
vasbeton 30,0 kollektor, elektromos
extrudált polisztirolszigetelés 10,0 fűtőszál (6 kW)
elválasztó betonréteg 15,0
Pótfűtés 15 n f falfűtés és
Külső fal 1 beltéri vakolat, glett 1,0 U = 0,116
padlófűtés a két
hosszanti gerendák üreges tégla 17,0
fürdőszobában
(belülről) polisztirol-keményhab szigetelés 30,0
(puffertartá lyból)
szálerősítésű vakolat („Stolit") 1,5
Külső fal 2 gipszkarton 1,2 U = 0,123 Napkollektor 2,64 kWp típus: 22 KC
keresztgerendák gyapjú szigetelőfilc 12,0 elektromos energia 120 polikristályos
(belülről) légzáró diffúziós fólia („Tyvap") termelésére
OSB-lemez 1,6 Esővízciszterna 10 000 I
Thermo-Fill szigetelés 19,0
rétegelt farostlemez 1,5
lécezés/légrés 3,0 Az étkező és a nappali déli
három rétegben ragasztott, és nyugati irányban hatal­
olajjal kezelt vörösfenyő 2,0 mas ablakokkal lett beüve­
gezve, a padló, a terasz és
Tető glett 1,0 U = 0,130
az úszómedence átlátható,
(belülről) vasbeton 20,0
összefüggő síkot alkotnak
légzáró diffúziós fólia („Tyvap")
hőszigetelt TJI-tartó 40,0
„Tyvek-soft" légzáró fóliás
keresztlécezés 8/10 légrésse! 10,0
fazsaluzat 4,0
„Superseal ST"tetőfólia 0,2
Ablakok keret: vörösfenyő, 4 cm parafa réteggel L/ = 0,96
f

üvegezés: háromrétegű, argontöltettel U = 0,79

g

g (%) = 50

39

Az épület adatai
Építés éve: 2000-2002
Telekméret: 1873 m
Lakótér: 285 m (a fűtött pincével
2
együtt)
Hasznos terület a termikus burkon
kívül: nincs
Építési költségek, nettó: nincs adat
Tájolás: dél-nyugat
Lakók száma: 2
A burok tömítettsége, h ' : még
nem mérték
Primerenergia-felhasználás,
kWh/m -a: 64,3
2
Éves hőigény 0 H , kWh/m -a: 14,2
Passzívház-tanúsítvány: nincs
„Kinyitni és l e z á r n i " - ezt az
ellentmondást kellett
feloldani a ház délnyugati
oldalán. Kinyitni, hogy
minél több napfény
áramoljon be, és lezárni
az alig 200 m-nyire futó
autópálya miatt
Megérte kivárni
Családi ház, Adelzhausen (Németország)
Építész: Werner Friedl, Adelzhausen (Németország)
Az építési telek egy kis német község, Adelzhausen határán fekszik. A hatályos
törvények értelmében a ráépített épülettestnek illeszkednie kell az egy- és
kétszintes nyeregtetős családi házak, illetve kisiparosüzemek által alkotott
2
környezetbe. A fiatal építésznek, aki az épületet saját maga számára tervezte,
és aki egyébként részt vett a szomszédos telken felépített energiatakarékos
ház megvalósításában, természetes törekvése volt, hogy a saját lakóházában
is kifejezésre juttassa az építészetről alkotott nézeteit. Ehhez azonban
legelőször az engedélyeket jóváhagyó hatóságokat kellett megpuhítania.
Ebben - ahogy képeken mindannyian láthatjuk - sikerrel járt.
Az épületet kezdetben energiatakarékos háznak tervezték, és ennek meg­
felelően engedélyeztették. Csak később, az ütemterv elkészítésekor döntött
1
úgy Werner Friedl, hogy a passzívházszabványnak megfelelő házat épít fel.
Mindez kényszerűen vezetett néhány egyedi megoldáshoz. A tagolt épület­
test nem felelt meg a passzívházaknál szokásos kompakt, zárt egységnek.
Az épületen belül található pincelépcső egyértelművé tette, hogy a pincét is
2
bele kell vonni a termikus burokba, emellett néhány sarokpontnál, mint
például a szabadon álló külső tartószerkezetek épülethez való csatlakozásánál,
a terv szerinti hőhidakat is „hatástalanítani" kellett. Azonban a tervezőnek
nem ez okozta az egyetlen gondot. Egy további problémára is megoldást
kellett találnia. Éppen a ház délnyugati oldala mentén, tehát ott, ahol
az épületnek-energetikai okokból - a legnyitottabbnak kellene lennie,
fut végig mintegy 200 m távolságban a München-Stuttgart irányú A8
autópálya, Az út zaja kb. 70 dB (A) zajterhelést jelent a homlokzati résznél,
míg a hálóhelyiségekben éjszakára biztosítani kell a 25-30 dB-t (A) meg
nem haladó zajszintet, és a zajszint a lakóhelyiségekben sem mehet
30-35 dB (A) fölé.
Az építész tudatosan leválasztotta a hálószobát a (hangszigetelő) déli
homlokzatról, beljebb tolta a célirányos anyaghasználattal hangsúlyossá tett
épületrészt, kialakítva ezzel a „dobozban alvás" érzését. Az alvóhelyiség és
a külső fal közötti légtér egyúttal a térszerkezetet is gazdagítja, a folyosó
feletti galéria összekapcsolja egymással az alsó és a felső szintet. Ezzel
egyidejűleg a tető szegélye segít egymástól funkcionálisan elválasztani
Ha a házat kezdetektől
fogva passzívháznak, nem
pedig energiatakarékos
háznak szánták volna,
az építész biztosan homo­
génebb épülettömb mellett
döntött volna. Szerencsésnek
bizonyult, hogy a tervezési
fázisban még „szabadon"
lehetett gondolkodni

41
 A tágas szélfogóban
a háztartási helyiség íves
fala vezeti a látogatót
a félhomályból a fény felé,
a napos déli oldalra nyíló
nappaliba
42
Megérte kivárni
az étkezőt és a nappalit: bár a terek egymásba folynak, optikailag mégis vilá­
gosan elkülönülnek.
A ház szabályozható szellőzőberendezéssel van felszerelve, amely az elszívott
levegő hőjét hivatott visszanyerni, emellett a bypass-szabályozás segítségé­
vel a nyári hónapokban képes hűteni is a beszívott levegőt. A szellőzőberen­
dezés kényelme ebben az esetben nem csak az energiamérlegnek válik
javára. Ha figyelembe vesszük a magas zajszennyezést, különösen kedvező,
hogy a friss levegő egész évben biztosított anélkül, hogy ablakot kellene
nyitni. Az építtetőket azonban más is gondolkodásra késztette. Mivel a pin­
cét belevonták a termikus burokba, 285 m -re növekedett a szellőztetendő
2
alapterület, ezzel együtt a beszívott levegő mennyisége is lényegesen meg­
emelkedett. Mindez szélsőséges esetben igen alacsony páratartalmat ered­
ményezhet. Ezt megelőzendő elválasztották egymástól a szellőztetést és
a pótfűtést, vállalva az ezzel járó többletköltségeket. A szükséges hőmeny-
nyiséget padlófűtés pótolja, a meleg vizet gázkazán és egy 700 l-es puffer-
tartály szolgáltatja. Ezenkívül a nappaliban már elő van készítve a pelletkazán
helye, amely közvetlen kapcsolatban lenne a puffertartállyal. Tervezik továbbá
napkollektorok felszerelését a garázs tetejére. Hogy a természet is „vissza­
kapja, amit elvettek tőle", még ha nem is teljes értékűen, mindenhol zöldtetőt
alakítottak ki.
Emelet
M 1:250

Felépítés Műszaki felszereltség

Tala-levegő hőcserélő 3 x 1 8 m, NA 200,

Épületrész Anyagrétegek Anyag­ U érték
1,3-2 m mélységig
vastagság (cm) W/m'-K
Kellerboden juharparketta 1,0 U = 0,147 Hővisszanyerő ellenáramú rendszer,
(fentről lefelé) cementesztrich 4,5 szellőzőberendezés „Paul Thermos"
lépéshang-szigetelés gyártmány
Földszint
fűtéscsövekkel 3,5 Bevezetett levegő a puffertartállyal
aluborítású PUR-szigetelés 5,0 utánfűtése megoldható, nem
polisztirolszigetelés 4,0 használják
bitumenréteg 1,0
Víztároló 750 1, kollektor
vasbeton 25,0
összeköttetéssel
polietilénfólia
perimeter hőszigetelés 10,0 Háztartási meleg víz gázkazánnal,

tisztasági betonréteg 5,0 előállítása puffertartály beépítve

kavics 32/64 25,0 Pótfűtés decentralizált

Külső fal 1 mész-/gipszvakolat 1,0 U = 0,15 padlófűtés a puffer-
talajszint felett mészkő 20,0 tartályon keresztül,
(belülről) polisztirol, hőv. cs. 035 22,0 a fűtésrendszerrel
ásványi vakolat összekapcsolt pellet­
Külső fal 2 farostlemez U = 0,145 kazán beépítése tervbe
pince, talajszint felett 5 cm szigetelés 6,5 van véve
(belülről) vasbeton 24,0
Napkollektor nincs
polisztirolszigetelés 12,0
6,0 elektromos energia
polisztirolszigetelés
termelésére
ásványi nemesvakolat
Külső fal 3 farostlemez U = 0,195 Esővízciszterna esővíz-biotop

pince, talajban lévő rész 5 cm szigetelés 6,5 Egyéb a nappaliban a fűtés­

Pinceszint 1 bejárat
(belülről) vasbeton 24,0 rendszerrel összekap­
2 szélfogó
polisztirolszigetelés 12,0 csolt pelletkazán besze­
3 háztartási helyiség
Tető mész-/gipszvakolat 1,0 U = 0,13 relése elő van készítve,
4 tároló
(belülről) vasbeton 20,0 a belső kémény extra
5 konyha
bitumenréteg hőszigetelése szintén
6 étkező
polisztirolszigetelés 10,0 meg van oldva
7 nappali
polisztirolszigetelés 16,0
8 terasz
„Alwitra Eva Ion" szigetelés, ragasztva
9 szoba
zöld tető 8,0
10 iroda
Ablakok 1 „RAICO, HP76" rendszer U =0,76
11 gardrób
f

oszlop-borda homlokzat passzívház-fahomlokzat háromrétegű U = 0,6

12 gépészeti helyiség
g

üvegezéssel, egy részük hangszigeteléssel g (%) = 45

13 pince
Eurotec Serié 05 (fa-alu) betételemekkel, L/ = 0,77
14 tároló
f

háromrétegű üvegezéssel ^ = 0,6

15 garázs
Ablakok 2 „Eurotec e C 0 2 " műanyag ablakok U = 0,77
LR légtér
f

egyéb ablakok háromrétegű, hőszigetelő üvegezéssel U = 0,6

g

g (%) = 45

43
 Ház polikarbonát lemezzel

Családi ház, Satteins (Ausztria)

Walter Unterrainer Architekturatelier, Feldkirch (Ausztria)

Az épület adatai Walter Unterrainer osztrák építész az energiatakarékos építészet úttörőihez

tartozik Ausztriában. Az energiatakarékosság eszméje már korábbi munkáiban
Építés éve: 2002 is felfedezhető - függetlenül attól, hogy privát lakóházakról, ipari épületekről
Telekméret: 730 m 2
vagy állami iskolákról van szó. Kollégaként nyitott beszélgetőpartner, aki
Lakótér: 155 m 2
kész továbbadni tapasztalatait. így épülhettek meg támogatásával az első
Hasznos terület a termikus burkon passzívházak Észak-Olaszországban.
kívül: pince a garázs alatt, garázs, A sattains-i lakóház négy különböző elemből tevődik össze: a kétszintes
szélfogó lakóházból mint fő volumenből, az előreugró tetejű alápincézett garázsból,
Építési költségek, nettó: nincs adat a ház és garázs között termikus pufferzónaként szolgáló szélfogóból és végül
Tájolás: délnyugat a fedett teraszból mint nyílt volumenből. A garázs és a ház eltolt helyzete
Lakók száma: 4 definiálja a bejáratot az utca irányába, amely az enyhén előreálló szélfogó
A burok tömítettsége, h ' : 0,4 1
által válik hangsúlyossá, és így szélvédett terasz jön létre a kertben.
Primerenergia-felhasználás, Az utcára csak két keskeny ablak nyílik, ezektől eltekintve az utcafront felé
kWh/m -a: 25,5
2
az épület zártnak tekinthető. A szélfogó szatinált üvegezésű, ezáltal átlátha­
Éves hőigény Q , kWh/m -a: 14,7
H
2
tatlan. Csak az ajtón belépve tárulnak elénk a belső tér titkai. Bal oldalon
Passzívház-tanúsítvány: a garázs bejárata található, amely egybeépült a kerékpártárolóval, és szintén
nem igényelték balra van a pincelépcső, ami a garázs alá vezet. A garázs statikai kialakításá­
nál ügyeltek arra, hogy később lakó- vagy irodaszintet lehessen ráépíteni.
Amennyiben ez megvalósul, az ezekbe a terekbe vezető lépcső is a szélfogó­
ban helyezkedne el. Egyenesen a bejárati ajtóval szemben a kertre nyílik
kilátás, jobbra pedig hatalmas üvegfal magasodik, amely a kétszintes lakó­
A földszinti szoba
közvetlenül kívülről is épületet rejti maga mögött.
megközelíthető A földszinten szinte az összes helyiség egymásba nyílik, fokozva ezzel a
térélményt. Egyedül a háztartási helyiség lett zárt kialakítású, ezt felszerel­
ték mozgáskorlátozottaknak kialakított zuhanyozóval. A nappali nagyméretű
tolóajtóval választható ketté. Leginkább az emeletre vezető lépcső osztja
meg a teret. Szerepe leginkább egy bútordarabéhoz hasonló, annál is inkább,
mert a folyosó felőli oldalába gardróbszekrényt, a konyha felőli oldalába pedig
konyhaszekrényt és néhány kihúzható tárolót építettek. A konyha és az étkező
a kétemeletnyi magasságú térben találhatók, a nappali a heverővel és egy
kis fatüzelésű kályhával pedig az alacsonyabb belmagasságú térrészbe húzódik
vissza. A felső szinten a szabad légteret a galéria fogja közre, innen nyílnak
a négytagú család hálószobái és a fürdőszoba.
A 10 m' meleg vizes Az épülettömb négy tégla­
kollektor a felső szint sötét testből tevődik össze: ház,
homlokzatába lett beépitve. szélfogó, garázs és terasz.
Az észak-dél irány átlósan Belül a kétszintes lakótér
szeli át a házat és a garázst. jelenti a ház központját
Szoláris hőnyereség csak
az északnyugati homlok­
zaton és a kétszintes
lakótér délkeletre néző
ablakain valósulhat meg

45
 A fa tartószerkezetet kívülről
teljesen beburkolták farost­
lemezzel, amelyre polikar-
bonát lemezeket erősítettek
fel, hogy megvédjék az
időjárás viszontagságaitól.
A lemezeket csavarozással
rögzített szálcementsávok
tartják. Az emeleti szint
12 cm-nyire nyúlik előre

Az utca irányában a ház

szinte teljesen zárt. Csak
a tejüveg ajtón belépve
tárul elénk a térszerkezet.
Mivel a garázs a délkeleti
homlokzaton helyezkedik el,
érdemes volt kihasználni
a kétszintes lakótér
ablakain beáramló napfény
szoláris hőnyereségét

Ház polikarbonát lemezzel

47
 Míg az étkező és a mögötte
található konyha egy légtér­
ben van a galériával, addig
a nappali az alacsonyabb
belmagasságú térbe húzódik
vissza
48 Ház polikarb
A teljes épülettest alaprajza tulajdonképpen játék a négyzetekkel, noha
alapformaként csak a főépületben fordul elő, 10 m-es élhosszúsággal.
Az épülethez toldva vagy alakját enyhén módosítva azonban rendező szerepet
tölt be, legyen szó a dupla garázsról, a szélfogó dupla négyzetes alapterületéről,
a négyzetes belső légtérről, a nappaliról és különféle kisebb alakzatokról és
támasztékokról.
Az alápincézés nélkül épült ház előre gyártott faszerkezetes épület, amit
két munkanap alatt felszereltek a minden oldalról leszigetelt alapzatra.
A külső falak és a tető cellulózzal töltött keményfa tartószerkezet, belül
lenszigeteléssel és gépészeti síkkal, kívül 4 cm vastag farostlemezzel borítva,
a hőhidak kiküszöbölése érdekében. Az építtető karbantartást nem igénylő,
könnyen kezelhető kültéri falfelületet szeretett volna, amit szükség esetén
akár gőzborotvával is megtisztíthat. Ezért a farostlemezt polikarbonát lapokkal
borították be, amely amellett, hogy UV-áIló, ökológiai szempontból is kevésbé
kártékony, mint az üveg.Távtartónak keskeny, szálcementből készült sávo­
kat használtak. A polikarbonát fedőréteg látni engedi ugyan a szigetelést,
segítségével azonban a fa mégsem válik zavaróan dominánssá.
A lépcső szinte olyan,
mint egy bútordarab,
a folyosó felől a gardróbot,
a hátoldalon pedig
a konyhaszekrényt rejti
magában
 • \y Emelet
Felépítés Műszaki felszereltség

Talaj-levegő hőcserélő 2 x 25 m, NA 180 7 7

Épületrész Anyagrétegek Anyag­ U érték
vastagság (cm) W/m -K
2
hővisszanyerő keresztáramú
Padlólemez szalagparketta 2,7 U = 0,118 szellőzőberendezés kompaktkészülék
(fentről lefelé) lécezés cellulóz szigeteléssel 15,0 hőszivattyúval,
vasbeton 25,0 Aerex gyártmány
PUR-hab-lemezek
mint perimeter hőszigetelés 15,0 Bevezetett levegő hőszivattyú LR
Külső fal „Fermacell" gipszburkolat 1,25 U = 0,133 utánfűtése
(belülről) lécezés lenszigeteléssel 5,0 Víztároló 240 1, a kompakt­
párazáró réteg készülékben
OSB-lemez 1,8
Háztartási meleg viz 10 n f homlokzati
Isocell szigetelt faszerkezet 26,0
előállítása kollektor, hőszivattyú
OSB-lemez 1,8
„Pavatex" farostlemez 4,0
Pótfűtés fatüzelésű kandalló
légrés lécezéssel (4,0 cm)
a nappaliban, 1,4 kW
polikarbonát lemez (1,6 cm)
lécezésre erősítve, légréssel Napkollektor nincs
Tető háromrétegű lemez 2,0 U = 0,119 elektromos energia
(belülről) párazáró fólia termelésére
cellulóz szigetelésű faszerkezet 30,0 Esővízciszterna van, a kert öntözéséhez
OSB-lemez 2,5
PUR-hab 6,0
lapostetős kialakítás Földszint
Ablakok keret: fa, légzárványokkal U =0,83
f
M 1:250
Külső borítás: alumínium, „Sigg gyártmány
1
U =0,7
g

üvegezés: háromrétegű g (%) = 53 1 bejárat

2 szélfogó
3 konyha
4 étkező
5 nappali
6 nappali
7 szoba
8 terasz
9 pincevilágító
udvar
10 garázs
tR légtér

49
 Klímadobozka az árnyas kertben

Családi ház, Erlangen ( N é m e t o r s z á g )

K J S A r c h i t e k t e n , Erlangen ( N é m e t o r s z á g )
+

Az épület adatai
Építés éve: 2003
Telekméret: 638 m 2
Lakótér: 182 m 2
Hasznos terület a termikus burkon
kívül: kamra, gépkocsibeálló
Építési költségek, nettó: 1720 €/m
Tájolás: dél-délnyugat
Lakók száma: 5
A burok tömítettsége, h ' : 0,53
1
(mérés szerkezetkész állapotban)
Helyszínrajz
Primerenergia-felhasználás,
kWh/m -a: 26
2
Éves hőigény 0 H , kWh/m -a: 19
2
Passzívház-tanúsítvány: nincs
A sarkos üvegezés nem csak
esztétikailag nyújt vonzó
látványt. Növeli a térérzetet,
nagyobb kilátást enged
a környező tájra, és még
inkább beereszti a keleti
és a nyugati napfényt.
A rézsűnél a be nem
fejezett levegőcső látható
Az egykori falusi idillt a 60-as években benőtte a robbanásszerűen gyorsan
terjeszkedő város. Élettelenül és használaton kívül maradt a csend és
a nyugalom utolsó maradványa, egy fogadó a sörkerttel és táncteremmel.
Ahogyan sok más esetben is megtörtént, ezt a telket is kettéosztották és
eladásra kínálták. A fiatal építtetők a hátsó részt vásárolták meg a tánctérrel,
penészesen és bontásra ítélten.
A hosszanti irányú épülettest olyan közel fekszik az északi telekhatárhoz,
2
amennyire csak lehetséges. így a kert déli részéből viszonylag nagy terület
marad szabadon, és az esetleges jövőbeni beépítés sem fog zavaróan sok
árnyékot vetni az épületre. Az épülettől délkeletre ugyan daliásan áll még
a - jelenleg lakóházként működő - fogadó és a sörkert lombos fáinak egy
része, mégis napsütötte marad a hátsó telekrész. A „klímadobozka"- így
nevezik az új épületet - mással össze nem hasonlítható bájt sugároz.
A homlokzatot és a kis hajlásszögű nyeregtetőt teljes egészében lucfenyőbe
burkolták, homogén téglatestet hozva létre, amelyet nagy ablaknyílások
tesznek tagolttá. Az összképből egyedül a piros bejárati ajtó tűnik ki, szinte
mutatja az utat a látogatóknak. Miután véget értek a ház körüli munkálatok,
zöld növényekkel befuttatott lépcsőn átjuthatunk el az üvegtető által
védett piros ajtóhoz, rajta keresztül a szélfogóhoz, és csak ezután tárul fel
előttünk a klímadobozka.
Az építtető és az építész közötti hosszas, minden részletre kiterjedő meg­
beszélést követően született csak döntés a szerkezeti anyagokat illetően,
végül hibrid megoldást választottak. Minden (külső és belső) fal mészkőből
készült, amelyre kívül keresztirányú falécezés került 24 cm-es ásványgyapot
szigeteléssel. A tetőn a gázbetonlemezeket 20 cm-nyi szigetelőanyaggal
burkolták be. A rossz vízelvezető tulajdonságú talaj vízzáró betonból épült

50 Klímadobozka az árnyas sörtkertben

51
 A tetőtéri ablakon át
beáramló napfény a rácsos
mennyezeten keresztül
eljut egészen a pincéig.
Lenyűgöző a fénnyel és
a zárt-nyitott felületekkel
való játék

pincét tett szükségessé. Mivel a vendégszobát és a hobbihelyiséget a pincé­

ben helyezték el, a teljes pinceszintet belevették a termikus burokba. A friss
levegő az épület nyugati homlokzatánál kerül beszívásra, ahol hirtelen meg­
ugrik a talajszint. A talaj-levegő hőcserélő a pince irányába lejt, hogy a nyári
üzemeltetés közben lecsapódó párát a gépészeti helyiségben gond nélkül fel
lehessen fogni. A beszívott levegőt nem fűtik tovább. Az elhasznált levegő
először a nagy hatékonyságú keresztáramú hőcserélőn megy keresztül, majd
a berendezés kettős burka mentén áramlik tovább, ezzel „temperálva" azt,
végül a gépkocsibeállónál jut ki a szabadba. A 300 I űrtartalmú melegvíz­
tartályt elsősorban kb. 60%-ban vákuumkollektorokkal fűtik, a maradék 40%-nyi
hőmennyiség pedig a távhőhálózatból származik. Az építész eredeti célját,
vagyis hogy energetikailag önellátó épületet alakítson ki, meghiúsította
a távhőszolgáltató rendkívül kedvező árú ajánlata. Mivel a család várhatóan
növekedni fog, a melegvíz-tartályt és a kollektorfelületet is bővíthetőre
tervezték. Az ezen felül szükséges hőmennyiséget az emeleten és a pincében
meleg vizes fűtőtestek biztosítják, míg a földszinten konvektorral oldják meg
a pótlást. A konvektorok padlóban elhelyezett csövezése mellett futnak
a levegőt vezető csövek is. A fényelektromos berendezés installálása minden
részletében elő van készítve, a kollektorok bármikor a tetőre szerelhetők.
A tömítettség mérésekor az építészek érdekes koncepciót követtek. Már
a szerkezetkész épületnek is megmérték a tömítettségét, a második mérés
pedig az építkezés befejezésekor következett. Tervben van egy harmadik
mérés is öt év múlva, röviddel a kivitelezők által vállalt garancia lejárta előtt.
A módszer segítségével szemléletes kép kapható a tömítések hosszú távú
viselkedéséről és az építőanyagok formatartóságáról.

52 Klímadobozka az árnyas sörtkertben

 Földszint Emelet
M 1:200

1 bejárat
2 szélfogó
3 közlekedő
4 konyha
5 étkező
6 nappali
7 szoba
8 terasz
9 gépkocsibeálló
10 kamra

Műszaki felszereltség
Felépítés
Talaj-levegő hőcserélő 18 m, NA 300
Épületrész Anyagrétegek Anyag­ U érték
vastagság (cm) W/m -K !

Hővisszanyerő keresztáramú
Padlólemez linóleumréteg 0,5 U = 0,15 szellőzőberendezés rendszerű,
(fentről lefelé) cementesztrich 4,5 Avent E99 gyártmány
szigetelés 11,0 térfogatáram 400
párazáró réteg 1,0 m / h , kb. 9 5 %
J

vízzáró betonalap 25,0 hővisszanyerés

perimeter hőszigetelés 12,0
kavics 10,0
Bevezetett levegő nincs pótfűtés
Külső fal 1 beltéri vakolat 1,5 U = 0,14
utánfűtése
pince vízzáró vasbeton 25,0
(belülről) perimeter hőszigetelés 25,0 Víztároló jelenleg 300 1
Külső fal 2 gipszvakolat 1,5 U = 0,14 kombinált szolártároló,
EG és OC mészkő falazat 17,5 bővíthető
(belülről) tartólécek {keresztirányban elhelyezve)
Háztartási melegvíz kb. 60% vákuumcsöves
ásványgyapot szigetelés 24,0
előállítása kollektor.
vízelvezető réteg
Votosol 300 gyártmány
lécezés 2,4
keresztlécezés 2,0
Pótfűtés fűtőtestek a fürdő- és
faburkolat
hálószobákban
Tető párazáró gipszkarton 1,25 U = 0,11
konvektorok a
(belülről) szigetelés a lécezés között 5,0
lakóhelyiségekben
gázbeton tetőlemez 20,0
hőszigetelés 20,0
Napkollektor jelenleg nincs.
PVC-tetőszigetelés 0,5
elektromos energia szerelésre előkészítve
tetőgerendák 14,0
termelésére
faborítás 2,0
Esővízciszterna 5000 1 (WC, mosógép,
Ablakok keret: fából, háromszoros enyvezéssel U = 1,7
f

kert)
termikus elválasztás nélkül U
g = 0,9
Egyéb elektromosan vezérelt
hőszigetelt fali csatlakozással U
g °' = 7

napvédelem
üvegezés: déli oldalon kétrétegű g (%) = 68
északi oldalon háromrétegű szélfogóval

Az épület adatai
Építés éve: 2001
Telekméret: 732 m 2
Lakótér: 133 m 2
Hasznos terület a termikus burkon
kívül: melléképület, 23 m
Építési költségek/m hasznos 2
lakótér, nettó: 1623 €
Tájolás: dél-délnyugat
Lakók száma: 4
A burok tömítettsége, h ' : 0,50
Éves hőigény Q , kWh/m -a:
H
kb. 15,0 (számított) < 13,5 (mért)
Passzívház-tanúsítvány: nincs
Annak érdekében, hogy
a csapott déli oldalon is
teljesüljön a hatóságok
által előírt ereszmagasság,
a tető az acélszerkezetben
hosszabbodik meg. A déli
ablakok melletti t profilok
tartják az árnyékolórolókat
A beépítési terv szerint
Családi ház, Ellwangen-Neunheim (Németország)
Hariolf Brenner, Ellwangen (Németország)
A kétgyermekes család már azzal a szándékkal vásárolta meg a telket, hogy
energiatakarékos házat épít rajta. Ehhez Hariolf Brenner építészben tapasz­
talt partnerükre akadtak, hiszen Ellwangen környékén már több energia­
takarékos épület és passzívház épült az ő felügyeletével, beleértve a saját
irodáját is. A legmeghatározóbb tényező a beépítési előírás volt, amely szerint
az épület homlokzatának észak-déli irányultságúnak kell lennie. Külön kére­
2
lem benyújtása és tárgyalások sora után a helyi hatóságok engedélyezték az
épület elforgatását, azt azonban kikötötték, hogy a ház legfeljebb 20 cm-rel
lehet az utcaszint felett, hogy ne okozzon zavart a szomszéd telken. Erre
azonban a szomszéd is benyújtotta a saját kérvényét. A Berreth-család a ter­
veket látva arra a következtetésre jutott, hogy a szomszéd ház által vetett
1
árnyék veszélybe sodorhatja a passzívház megvalósíthatóságát. Számítógé­
2
pes animációval sikerült megvizsgálni, hogy a szomszéd épület mekkora
árnyékot vet a homlokzatra a legkedvezőtlenebb napállás mellett. Az az
eredmény született, hogy habár az árnyék a homlokzat egyharmadát ki­
takarja a napsütés elől, a nap járásával együttmozogva eltolódik, így a hom­
lokzat felületének fennmaradó kétharmad részén keresztül elegendő
mennyiségű szoláris energia jut az épületbe.
Maga a ház igen egyszerű épülettest, a legmesszebbmenőkig megfelel az
építési előírásoknak. A déli oldalon a csapott tető lehetővé tette a kétszintes
homlokzat kialakítását, így a felső szint helyiségei is elég fényhez és naphoz
jutnak, ezzel elegendő hőmennyiség jut be az épületbe. A csapott tető azon­
ban ellentmondott az előírásokban szereplő ereszmagasságnak, azonban
a tervekben szereplő acélszerkezet a tetőt meghosszabbítja az előírt mérték­
ben, így az „álereszt" végül a hatóságok is jóváhagyták.
Pinceszintet már kezdetekkor sem tervezett az építtető, elégnek találta
a földszinti tárolóhelyiséget és a gépkocsibeállót. Az alaprajz funkcionálisan
tagolt: a földszinten, egy légtérben található a konyha, az étkező és a nappali,
a szeparált hálóhelyiségek pedig az emeleten. A gépészeti berendezéseket
sikerült úgy elhelyezni, hogy nem zavarják a térélményt: a talaj-levegő
hőcserélős szellőzőberendezést a lépcső melletti helyiségben, a melegvíz­
tartályt és a kollektorokat pedig a beépítetlen tetőtérben.
 Felépítés Műszaki felszereltség

Talaj-levegő hőcserélő 2 x NA 160 mm

Épületrész Anyagrétegek Anyag­ U érték
vastagság (cm) W/m -K
!

Padlólemez parkett 2,2 Hővissza nyerő Fresh Reco.Box 90

U = 0,115
(fentről lefelé) esztrich 6,0 szellőzőberendezés
PUR-hab 20,0
vasbeton padlólemez 20,0 Bevezetett levegő elektromos pótfűtés
kavics 15,0 utánfütése
Külső fal beltéri vakolat 1,0 U = 0,11
(belülről) mészhomokkő, alatta Víztároló 800 1
üreges falazóelem 17,5
polisztirol, hőv. csop.: 035 30,0 Háztartási melegvíz 10 m kollektor és
2

kültéri vakolat 0,8 előállítása elektromos pótfűtés

Tető gipszkarton 1,2 U = 0,095
(belülről) ásványgyapot lapok lécekre erősítve Pótfűtés nincs
hőv. csop.: 040 2,4
21. Dezember, 13.00 Uhr Számítógépes animációval
PE párazáró fólia Napkollektor nincs
modellezték a szomszéd
ásványszálas TJI-tartó elektromos energia
ház árnyékoló hatását a déli
hőv. csop. 040 (2 x 20) 40,6 termelésére
homlokzatra és a szoláris
kezeletlen fa, ill. farostlemez 1,9 Esővízcíszterna 7 m'
hőnyereségetlegkedvezőt­
páraáteresztő fólia
lenebb napállásnál
keresztlécezés, lécezés, tetőcserép
Ablakok erdeifenyő, PUR-réteggel U =0,80
f

enyvezett,háromrétegű,
hőszigetelő üvegezés

Földszint Emelet
M 1:200

1 bejárat
2 szélfogó
3 közlekedő
4 háztartási helyiség
és szellőztetés
5 konyha
6 étkező
7 nappali
8 terasz
9 szoba
10 gardrób
11 víztároló
12 tárolóhelyiség
13 gépkocsibeálló

55

Az épület adatai
Építés éve: 2000
Telekméret: 736 m 2
Lakótér: 109 m J
Hasznos terület a termikus burkon
kívül: 73 m pince, 18 m garázs,
2 2
13 m tároló
2
Építési költségek, nettó: 1763 € / m
hasznos lakótér
Tájolás: dél-délkelet
Lakók száma: 4
A burok tömítettsége,/?" : 0,3
Primerenergia-felhasználás,
kWh/m -a: -26 (Minergie-specifiká-
2
ció)
Éves hőigény 0 H , kWh/nV-a: 5,77
Passzívház-tanúsítvány: Minergie-
tanúsítvá ny
Az építtetők ez a házat
szánták öregkoruk ottho­
nának, ezért egyszintes
épületben volt érdemes
gondolkodni. A pontos
kidolgozás semmilyen
támadási felületet nem
hagyott a helyi erős szélnek
Passzív szoláris hőtároló fal
Családi ház, Ebnat-Kappel (Svájc)
Dietrich Schwarz, Dómat - Ems (Svájc)
Az energiatakarékos építkezés Dietrich Scwarz svájci építész számára a még
jobb, még hatékonyabb technológiák és megoldások folyamatos keresését
jelenti. Itt fontos kihangsúlyozni, hogy kísérletezgetés és a különböző
módszerek kipróbálása közben sosem téveszti szem elől az építészeti
szempontokat. Az ilyen hozzáállás sajnos egyre ritkább manapság. Dietrich
Schwarz már évekkel ezelőtt kifejlesztette az átlátszó hőszigetelés egy
formáját: négyszeres üvegezést alkalmazott, ahol az üvegrétegek között
vizet áramoltatnak keresztül. A felmelegedő víz tárolja a napenergiát,
2
ami később visszanyerhető. Az Ebnat-Kappelben található ház esetében
az építész továbbfejlesztette a módszert, ún. passzív szoláris hőtároló fal­
rendszert alakított ki. Ebben St. Callen kanton kormányzata maximálisan
támogatta.
1
A hőtároló fal integrálja a termikus szolártechnika minden egyes elemét:
a transzparens hőszigetelést, az abszorbert, a termikus hőtároló rendszert
és a túlhevülés elleni védelmet. A külső réteg nagy fényáteresztő képességű
biztonsági üvegből készült, ezt 12 mm argonréteg követi. A második üveg­
réteg 6 mm vastag prizmaüveg, ami a meredeken beeső nyári napfényt teljes
mértékben visszaveri, míg az alacsonyan járó téli nap fényét átereszti.
Ezáltal teljesen kizárható a nyári túlhevülés. Végül argon-, biztonságiüveg-,
argon- és még egy biztonságiüveg-réteg következik, majd 40 mm-es PCM-Akku
és a belső tér irányában egy lezáró biztonságiüveg-réteg. A PCM-Akku kis
műanyag fakkokból áll, amelyeket speciálisan e célra kiválasztott paraffinnal
töltöttek meg. A beeső téli napsugarak hatására a paraffin szobahőmérsék­
leten is felolvad, és hőtároló segéd közegként funkcionál. A szilárd-folyadék
és folyadék-szilárd halmazállapot-változás miatt a paraffin tízszer annyi
hőt képes tárolni, mint a beton. Mivel a kis műanyag fakkok színesek, a fényt
közvetlenül a tárolóközeg nyeli el, ami egyenletes felolvadást biztosít.
A tárolt hőmennyiséget a fal folyamatosan, hősugárzás formájában adja
át a belső levegőnek. A működési folyamat szemmel is jól követhető, hiszen
az olvadt paraffin jobban átereszti a fényt, tehát napfényes téli napokon
a fal belülről világosabbnak látszik, a hidegebb napokon pedig, amikor
a tárolt hőt folyamatosan leadja, ismét besötétedik. Mivel nyáron a prizma­
réteg miatt a fény nem jut át a falon, ilyenkor szintén nem olvad fel a paraf-
57
 Az emelkedő tető definiálja
a belső teret, optikailag el­
választja a közlekedőt a
nappalitól. Télen a zöldesen
csillogó hőtároló fal egyen­
letes meleget sugároz.
Ezenkívül az időjárástól füg­
gően több-kevesebb fényt
is átereszt

A konyha a nappali felől.

Az átjáró tolóajtóval
zárható le
fin réteg, a fal sötét marad. A belső üvegrétegre szitanyomással bármilyen
színt és mintázatot fel lehet vinni, ezáltal a látvány igény szerint alakítható,
de választhatjuk a semleges fehér színt is. A rendszer a beépítés után azon­
nal működőképes, és semmiféle üzemeltetési költséggel nem jár. A hőtároló
fal előnyös tulajdonságait m á r a neve is jól kifejezi. Felveszi és tárolja a nap­
energiát, amit később átad a ház levegőjének. A bemutatott megoldással
elhagyható a passzívházban a sokat vitatott hőtároló közeg, és hővezetési
vagy hőtárolási veszteség sem lép fel.
Az ebnat-kappeli egyszintes ház mintegy 20 m hosszú és 6,50 m széles
épülettest, amelyhez hozzájön még a garázs és a tárolóhelyiség is. Az északi
homlokzat 3,30 m magas. A félnyeregtető a déli oldalon 4,50 m magasságig
emelkedik, így a napos oldal irányában megnő a benapozott felület. Csak
a konyha és a nappali lett alápincézve. A hosszanti irányban futó szalagalap
nem nyúlik bele a pincerészbe, amelyet vasbetonból alakítottak ki. Az épület
fennmaradó szerkezeti része - tehát az átszellőztetett padlólemez és a pin­
cefödém is - előre gyártott, cellulózzal szigetelt faszerkezetes kialakítású.

58 Passzív szoláris hőtároló fal

 Pinceszint Földszint
M 1:250

n
bejárat
7 g konyha
étkező-nappal
szoba
garázs
7 tároló
pince
gépészeti helyi

A szitanyomással díszített
segédközeges hőtároló fal
látványa belülről

Felépítés Műszaki felszereltség

Épületrész Talaj-levegő hőcserélő 33 m, NA 250

Anyagrétegek Anyag­ U érték
vastagság (cm) W/m -K 2

Padlólemez burkolat: háromrétegű, viasszal U = 0,12 Hővissza nyerő kompaktkészülék

(fentről lefelé) kezelt lucfenyő lemez 2,7 szellőzőberendezés Maico Aerex
lécezés száraz gyártmány

kvarchomok töltettel 4,0

háromrétegű lucfenyő lemez 2,7 Bevezetett levegő hőszivattyú és

rétegelt fenyőlemez (14%) utánfűtése víztároló

cellulózszigeteléssel (86%) 35,0

OSB-3 faforgácslap 1,5 Víztároló 400 1
Külső fal 1 olajjal kezelt, háromrétegű U= 0,11
ucfenyő lemez 2,7 Háztartási meleg víz 4,5 m síkkollektor,
2

(belülről) rétegelt fenyőlemez (11%) előállítása levegő-levegő és

cellulózszigeteléssel (89%) 35,0 evegő-víz hőszivattyú

háromrétegű, kezeletlen (JAZ 3,3)

vörösfenyő lemez 2,7 kompaktkészülékben

Külső fal 2 edzett üveg szitanyomással 0,6 U = 0,40 Pótfűtés elektromos fűtőtest
szoláris hőtároló fal PCM-Akku 4,0 a fürdőszobában, 2 kW
(belülről) biztonsági üveg 0,6
argontöltet 1,2 Napkollektor 20,4 m = 22 modul.
2

biztonsági üveg 0,6 elektromos energia 2,64 kWp

argontöltet 1,2 termelésére
plexi prizma 0,6 Esővízciszterna van,öntözéshez
argontöltet 1,2
biztonsági üveg 0,6
Tető háromrétegű lucfenyő lemez, U = 0,12
(belülről) olajjal kezelve 2,7
lucfenyő (14%)
cellulóz szigeteléssel (86%) 35,0
háromrétegű lucfenyő lemez, kezeletlen 2,7
csupasz tető, Sucoflex 1,8 m m ,
kvarchomok fedőréteggel 0,2
Ablakok keret: délen fa szendvicskeret U = 0,94
f

északon beépített üvegezés, keret nélkül U

g °' = 5

üvegezés: háromrétegű g(%)=45

 Passzívházba illő elemekből

Családi ház á t é p í t é s e és f e l ú j í t á s a , M ü n c h w i l e n (Svájc)

Birri A r c h i t e k t e n A C , Stein (Svájc)

Az épület adatai Már a kötet elején is találhatunk útmutatást a meglévő épületek passzívház­
szabvány szerinti felújításához, ebben a münchwileni családi házban pedig
Építés éve: 1953/2002 egy ilyen ingatlan átalakításának a gyakorlatban is tanúi lehetünk. A körül­
Telekméret: 644 m 2
mények ideálisak voltak, hiszen az 1953-ban épült ház állapota egyébként is
Lakótér: 110 m 2
indokolttá tette a nagyobb átalakítást: a tetőt fel kellett újítani, de ugyanígy
Hasznos terület a termikus burkon le kellett cserélni a régi, egyszeresen üvegezett fa nyílászárókat, és cserére
kívül: pince, fűtetlen, 55 m 2
szorult a teljes épületgépészet is, beleértve az elektromos vezetékeket és
Télikert 12 rn 2
a teljes fűtésrendszert.
Építési költségek, nettó: 250 000 € A télikert kivételével egészében megtartották az eredeti épület alaprajzát
Tájolás: déli és a nyílászárók helyét és méretét is, mindez igen kedvezően befolyásolta
Lakók száma: 2 az építési költségeket. A régi, fából készült ablakokat lecserélték a passzívház­
A burok tömítettsége, h : 0,6 1
szabványnak megfelelőkre, meghagyva az ablakok eredeti tagolását. A külső
Helyszínrajz
Éves hőigény 0 H , kWh/m'-a: falakra 24 cm-es polisztirol szigetelőréteget erősítettek, a földszinti födémre
22 (számított), 22 (mért) pedig ugyanilyen vastagságú kőzetgyapotot. Az eresz mentén különösen
Passzívház-tanúsítvány: nincs ügyeltek a két szigetelőanyag találkozási pontjának összedolgozására, mindez
jól látható a 62. oldalon található keresztmetszeti ábrán. A pincében az ala­
csony belmagasság csak a pincefödém 16 cm-es ásványgyapot szigetelésére
adott lehetőséget. A régi olajfűtést teljes mértékben megszüntették, helyette
hővisszanyerős szellőzőberendezés és levegő-levegő hőszivattyú került kiala­
kításra. Mivel a passzívházszabvány szerint az épület éves fűtési igénye meg­
haladja 15 kWh/m -a határértéket, hideg téli napokon termosztátos pellet­
2

kazán pótolja a hiányzó hőmennyiséget.

Kívül minimális változtatás elég volt ahhoz, hogy megszűnjenek a jelentős
hőhidak. A bejárat előtti lépcsőt és a hozzá tartozó, feltehetőleg a ház építése
után emelt erkély alatti falat teljesen elbontották. Az új lépcső szerkezetileg
némiképp eltávolodik a faltól, ezáltal nem szakítja meg a hőszigetelő réteget.
Az építés éve 1953,
gyengélkedő tetőszerkezet, A garázs és a ház közötti tárolóhelyiség két fala is hasonló kialakítású. Itt is
egyszeres üvegezésű fa leválasztották a tárolóhelyiség falát a házról, így az nem bontja meg a hő­
nyílászárók, pergő vakolat
szigetelés folyamatosságát. A bejárati ajtó felett kiugró, vasbetonból készült
nedvességfoltokkal, hőhi­
dak és elöregedett fűtés­ erkély gyakorlatilag „hűtőbordaként" viselkedne, így komoly hőhidat jelentene.
rendszer: ideális állapot
Ebben az esetben három lehetséges megoldás kínálkozott: 1. Minden úgy
a passzívházszabványnak
megfelelő felújításra marad, ahogy eredetileg volt. A vastag szigetelőréteg hatására még így is
megnövekszik annyira a fal belső felszíni hőmérséklete, hogy a kiugró erkély

60 Passzívházba illő elemekből


Az étkező-nappalihoz épí­
tették hozzá a télikertet ha­
talmas ablakokkal, így biz­
tosítva a ház és az üvege­
zett épületrész termikus el­
választását
Ahogyan minden frissen
renovált épületnél, itt is
hiányzik még a falakról a
patina. Négy-öt év alatt
lágyulnak az élek, kissé
megtörik a homlokzat
fehérje
 A konyhaablakot
megnövelték,
és a bútorzathoz
igazították

A keresztmetszeti ábra
a hőszigetelő rétegek
elhelyezését mutatja.
A pince alacsony belma
gassága csak 16 cm-es
hőszigetelést engedett
meg a födémen

ellenére sem kell páralecsapódásra számítani. Azonban rengeteg energia Sőt a hatalmas energiaigény ingadozó szobahőmérséklettel és alacsonyabb
veszendőbe megy. 2. A teljes erkélyt hőszigetelő rétegbe csomagolják, min­ komfortérzettel is együtt járt. A felújítás utáni energiaszükséglet kWh/m -a,
2

dez azonban érzékenyen érintené a filigrán megjelenést. A harmadik lehe­
tőség - amelyet végül választottak - az erkély teljes letörése volt, a helyére
vasbeton szerkezetből alakították ki újra.
René Birri gondos és körültekintő alkotómunkája átmentette a ház eredeti
ami évente 243 I fűtőolaj megvásárlását jelentené, ez a térfogat egy átlagos
akvárium névleges űrtartalmának felel meg. Emellett a fűtőolaj tárolására
szolgáló pincehelyiség is értelmesebb célokra használható. Példánk arra is
rámutat, hogy felújításkor gyakran nem érjük el a 15 kWh/m -a határértéket,
2

elrendezését a következő évezredbe. A felújított épület ránézésre minimáli­
san különbözik az eredetitől, azonban komfortérzet, kényelem és energia­
igény szempontjából szinte egy világ választja el a múltat és a jelent. A fel­
újítás előtt a fűtéshez éves szinten mintegy 1800 I fűtőolajra volt szükség,
ez a mennyiség 1,63 l/m -nek felel meg, vagy 163 kWh/m -a-nek.
2 2
de sok esetben erre nincs is szükség. Hiszen nem arra kell törekednünk,
hogy a legutolsó hőhidat is maradéktalanul felszámoljuk, inkább a problé­
más helyek energetikailag hatékony enyhítését kell szem előtt tartanunk,
aminek egyensúlyban kell lennie a velejáró anyagi ráfordítással.

62 Passzívházba illő elemekből

 Felépítés Műszaki felszereltség Emelet

Épületrész Anyagrétegek Talaj-levegő hőcserélő 3 x 20 m, NA 110

Anyag­ U érték
vastagság (cm) W/m -K 2

Pincefödém ragasztott bükkfa padló 1,0 U = 0,2 Hővisszanyerő keresztáramú

(fentről lefelé) esztrich (meglévő) 3,5 szellőzőberendezés hőcserélő

lépéshang-szigetelés (meglévő) 1,0 Drexel + Weiss

égetett agyag vázkerámia gyártmány

födémelemek, vasbeton (meglévő) 16,0

kőzetgyapot hőszigetelés (új) 16,0 Bevezetett levegő levegő-levegő
Külső fal 1 beltéri vakolat (meglévő) 2,0 U = 0,13 utánfűtése hőszivattyú
(belülről) téglafal, mint szigetelés 30,0
polisztirol (új) 24,0 Víztároló 300 1
kültéri vakolat (új) 1,0
Külső fal 2 beltéri vakolat (meglévő) 2,0 U = 0,23 Háztartási melegvíz hőszivattyú és elektro­
a télikert felé téglafal mint szigetelés 30,0 előállítása mos fűtőszál(pótfűtés)
(belülről) polisztirol (új) 12,0
kültéri vakolat (új) 1,0
Tető Pótfűtés egy fűtőtest a fürdő­
gipszfödém náddal (korábbról) 3,0 U = 0,14
(belülről) szobában / pelletkazán
lenrost (korábbról) 2,4
a nappaliban
fagerendák (korábbról) 18,0
farostlemez (korábbról) 6,0 Földszint
Napkollektor nincs
kőzetgyapot hőszigetelés (új) 24,0 M 1:200
Ablakok keret: PVC-szigetelt, szálerősítésű elektromos energia
U = 0,8
f

240 mm-es külső hőszigeteléssel termelésére

i
U =
°' 5

üvegezés: háromrétegű, kriptontöltettel g {%) = 60 Esővízciszterna nincs

1 bejárat
2 konyha
3 étkező
4 télikert
5 nappali
6 szoba
 Kilátással a völgyre

Családi ház, Bludesch (Ausztria)

Caldobau GmbH, Ludesch (Ausztria)

Az épület adatai Eltelt már néhány év azóta, hogy Richárd Caldonazzi építész lakó- és iroda­
épületet tervezett fivére számára. A testvér passzívházat szeretett volna,
Építés éve: 2001 de a saját céggel rendelkező bátyja mindettől eltanácsolta. Hosszadalmas
Telekméret: 627 m 2
győzködés során végül kipattant a szikra, és elkészült Ausztria első passzív­
Lakótér: 150 m 2
háza. Mára a passzívházépítés a cég portfoliójának egyik húzóeleme.
Hasznos terület a termikus burkon Az itt bemutatott ház felépítéséhez egy déli lejtésű, a Walgaura néző telek
kívül: 120 m pince, szélfogó, kamra
2
állt rendelkezésre. A táj magában rejti a betonból készült pincét, ami egyben
Építési költségek, nettó: nincs adat a kétszintes családi ház alapja.
Tájolás: dél-nyugat A pincefödémre húzták fel a két 18 cm vastag tégla oromfalat, amelyeket
Lakók száma: 4 kívülről 35 cm vastag parafával szigeteltek. A légmentes zárást 2,5 cm-es
A burok tömítettsége,/!" : 0,66 1
vastag agyagvakolat biztosítja, amely a páratartalomtól függően nedvessé­
Primerenergia-felhasználás, get ad le vagy vesz fel, így kedvezően befolyásolja a helyiségek klímáját.
kWh/m -a: 120
2
Az északi homlokzat és a tető könnyű faszerkezetesek, 36, illetve 40 cm-es
Éves hőigény Q , kWh/m -a: 15
H
2
cellulózszigeteléssel. A szintek közti multibox rendszerű fafödém acéltartókra
Passzívház-tanúsítvány: nincs fekszik fel, amelyeket a gipszkarton válaszfalakba építettek be.
A termikusan el nem választott ablakokhoz a Caldobau cég egyéni meg­
oldást fejlesztett ki, amelynek során az ablaktokot és -keretet kívülről le­
szigetelik. A Caldo-házak tipikus jellemzője a nagyvonalúan méretezett
puffertartály a pincében, jelen esetben 3000 I űrtartalommal. A 12,5 rrr -nyi!

homlokzati kollektor a fűtésnek mintegy 85%-át képes szolgáltatni. Igény

esetén a fűtésbe az éjjeli árammal üzemeltetett bojler is bekapcsolódik.
A friss levegő a lépcsőház falánál, a fából készült terasz alatt jut az épületbe,
a levegőszűrőt a pince lépcsőfordulójában helyezték el. Innen ismét kifelé
mennek a vezetékek, a háztól 13 m-re északra fekvő gépészeti helyiség
irányába. Itt található az „Aerex" kompaktkészülék integrált hőszivattyúval
és ellenáramú lemezes hőcserélővel. Az elhasznált levegő közvetlenül távozik
az északi oldalon elhelyezett aknán keresztül.

A ház dél felé megnyílik,

beengedve a napfényt és
a gyönyörű kilátást, északon
a keskeny ablaknyílások
az erdős hegyvonulatokra
néznek
A 12,5 m -nyi homlokzati
2

kollektort leszámítva
a teljes déli homlokzatot
beüvegezték
66 Kilátással a völgyre
 Felépítés Műszaki felszereltség

Talaj-levegő hőcserélő 18 m, NA 200,

Épületrész Anyagrétegek Anyag­ U érték
polietilénlemezes
vastagság (cm) W/m -K 2

1,8 U = 0,11 Hővisszanyerő ellenáramú hőcserélő,

Pincefödém parketta
szellőzőberendezés kompaktkészülék
(fentről lefelé) esztrich 6,0
Aerex gyártmány
lépéshang-szigetelés 4,0
párazáró réteg
vasbeton födém 20,0 Bevezetett levegő levegő-levegő

cellulózszigetelés 30,0 utánfűtése hőszivattyú

gipszkarton függő mennyezet 1,5 kompaktkészülék

Külső fal 1 beltéri agyagos vakolat 2,5 U = 0,10 Víztároló 3000 I, integrált
keleti és nyugati oldal téglafal 18,0 bojlerreJ_ _
(belülről) parafa szigetelés 35,0 Háztartási melegvíz 12,5 m kollektor
2

kültéri vakolat 1,0 előállítása (kb. 85% lefedettség)

Külső fal 2 gipszkarton fedőréteg 2,5 U = 0,10
északi oldal gépészeti sík 6,0 Pótfűtés padlófűtés (meleg víz
(belülről) párazáró réteg a puffertartályból)
OSB-lemez 2,2
enyves fa tartószerkezet
Napkollektor nincs
cellulózszigeteléssel 36,0
OSB-lemez 1,9 elektromos energia Étkező-nappali, kilátással

lécezés 4,0 termelésére _ _ 3

Walgaura
alumínium-cink hullámlemez Esővízciszterna nincs
Tető gipszkarton függő mennyezet 1,5 U = 0,09
(belülről) lécezés 6,0
párazáró fólia
OSB-lemez 2,2
fakonstrukció cellulózszigeteléssel 40,0
OSB-lemez 1,9
lécezés, lapostető-szigetelés
zöldtető
Ablakok keret: fából, termikus elválasztás nélkül U = 0,82
{

keret és szárny: „Caldo-Haus" U = 0,50

g

rendszerrel szigetelve g (%) = 55

üvegezés: háromrétegű, hőszigetelő
üveg, kriptontöltettel

67
 Vakáció szalmaházban

Nyaraló, Disentis (Svájc)

A t e l i e r Werner S c h m i d t , Trun (Svájc)

Az épület adatai Jól ismert tény, hogy a passzívházszabvány nem írja elő kötelezően bizonyos
építőanyagok és konstrukciók használatát, így a szokásostól eltérő megoldások
Építés éve: 2002/2003 is születhetnek. Werner Schmidt leleményes építészként legújabban nagy
Telekméret: 320 m 2
sikerrel építkezik szalmabálákból, amit egyúttal szerkezeti és hőszigetelő
Lakótér: 115 m 2
anyagként is használ. Időközben számos építési megbízással keresték meg.
Hasznos terület a termikus burkon A szalma a mezőgazdaság egyik mellékterméke, és szinte mindenhol felesle­
kívül: 80 m a ház aiatt 35 m terasz
2 2
ges mennyiségben termelődik. Megújuló nyersanyagnak tekinthető, hiszen
Építési költségek, nettó: nincs adat használat után biológiailag százszázalékban lebomlik, kedvező áron elérhető
Tájolás: dél-nyugat és könnyen megmunkálható, így tökéletes az építtetők egyedi igényeinek
Lakók száma: 3 kielégítésére. Hozzáértő tervezéssel és anyaghasználattal a szalmaházak
A burok tömítettsége, h : 1
nem akár vihar- és földrengésbiztossá is tehetők. Az ötlet az USÁ-ból származik,
mérték ahol már 1900 körül építkeztek szalmából. Világszerte mintegy 10 000
Helyszínrajz
Primerenergia-felhasználás, szalmabálából készült házat tartanak nyilván, és még a legrégebbieknél sem
kWh/m'-a: 117 tapasztalható különösebb károsodás, amennyiben betartották a legfontosabb
Éves hőigény 0 H , kWh/m -a: csak
2
szerkezeti követelményeket. A szalma legnagyobb ellensége a nedvesség,
hétvégi házként használják az mert a víz hatására beindul a rothadás folyamata. A préselt szalma hőszige­
épületet (becslés: 5 kWh/m -a) 2
telő tulajdonsága a cellulózéval, birkagyapjúéval és a többi megújuló nyers­
Passzívház-tanúsítvány: nincs anyagéval is vetekszik (lambda-értéke: 0,045 W/m -K). Az összepréselt
2

szalmával végzett tesztek azt mutatják, hogy a szalmabálák égési tulajdon­

ságai a blokktégláéhoz hasonlók. Kizárólag az össze nem préselt szalma
esetében kell különösen odafigyelni, hiszen nagy mennyiségben előfordulhat
az építkezéseken.
A Disentisben épült nyaralónál már a megfelelő kombájn kiválasztásával
elkezdődött a minőségbiztosítás, hiszen szükség volt a bálák megfelelő
összepréselésére és a szemek és a szalma minél jobb szétválasztására. A szal­
mában maradó magok ugyanis erősen vonzzák a rágcsálókat. Aratás közben
ügyeltek a megfelelő időjárásra és a szalma alacsony nedvességtartalmára
is, végül a bálákat egy tehénistállóban különítették el, hogy a kívánt méretre
alakítsák őket. A padlólemez a magasabban fekvő oldalon beton támfalra,
a mélyebben fekvő oldalon pedig tartóoszlopokra fekszik fel, ezzel mintegy
6 m-rel az utca szintje fölé magasodik. A padlólemez körbefutó betonpere­
mére vékony vízelvezető kavicsréteg kerül, idejönnek és az előre gyártott,
háromrétegű falemezből készült ajtó- és ablaktokok, illetve a szintén előre

68 Vakáció szalmaházban
 A padlólemezre rögzítve Daruval teszik a helyükre
állnak az előre gyártott az előre beméretezett
ablak- és ajtótokok, szalmabálákat, a csatlako­
a lecsapódó pára ellen zási pontokhoz és a héza­
kavicsréteg nyújt védelmet. gokba kézzel tömködnek
A betonba fektetett szalmát
csőhüvelyekkel húzzák át
a kötözőszalagot, amellyel
a bálákat rögzítik

gyártott déli homlokzat. A kavicsrétegre jönnek a szalmabálák, amelyek

hosszúsága 255-260 cm között mozog, magasságuk 70 cm, szélességük
125 cm-es falvastagságnak felel meg. Az illesztéseknél a hézagokat és rése­
ket kézzel kell szalmával kitömni. A földszinti falakra háromrétegű falemez­
ből készült koszorú illeszkedik körgerendaként. Ezeket az üreges testeket
Miután emeletnyi magasan
állnak a szalmabálafalak, kőzetgyapottal töltötték meg, és a sarkoknál szilárdan összecsavarozták őket.
háromrétegű falemezből Belül mindig kiállnak a födémlemezek, ebbe a horonyba helyezik később
készült üreges, kőzetgyapot­
tal töltött koszorút helyez­
a kábeleket. Hagyományos műanyag kötözőszalagokkal rögzítik egymáshoz
nek rájuk, majd ezeket a szalmabálákat és a körbefutó koszorút. A szalagokat a betonperem men­
szorosan egymáshoz rög­
tén futó csőhüvelyek rögzítik. Végül 15 cm vastag tömörfa födémet helyez­
zítik a sarkoknál. A szalma
erős tömörödése miatt az nek a koszorúra, amelynek alsó és felső felülete is látható marad.
ablaktoktól való távolságot A felső szinten hasonló a szerkezeti kialakítás, itt fekszenek fel a tetőgerendák
szigorúan be kell tartani!
a koszorúra. A gerendák alsó oldalára légzáró fóliát erősítettek fel gondos
ragasztással, majd a kész födémre 70 mm vastagságú, háromrétegű lemezt
csavaroztak. A tetőtérben 72 cm vastag szalmaréteg szolgálja a hőszigetelést.
A tető héjszerkezetének és az oromzat lezárását követően négyhetes
munkaszünetet iktattak be, amely során a szalma össze tudott tömörödni
(kb. 10 cm-nyit). A tömörödés miatt az ablaktokok és a körgerendák között
A bálákat és a fa koszorút is
műanyag kötözőszalaggal
elegendő tér maradt. Miután a szalma összetömörödött, újra meghúzták
rögzítik a betonalapra, a műanyag kötözőszalagokat. A beltéri és kültéri vakolat jobb tapadásához
a kiálló szalagrészekre
plusz kötözőszalagokat helyeztek a vízszintes irányú fugákba, amelyeken
rögzítik később a vakolat­
hálót. A koszorúra 15 cm szilárdan rögzül a vakolatháló is. Végül a felületeket hagyományos vakolattal
vastag tömörfa födém vakolták be, kültéren háromrétegű mész-cement vakolatot hordtak fel.
fekszik fel. A födém alatt
körbemenő vájatban
helyezik el a csöveket és
a vezetékeket

A tetőtérben 72 cm vastag
szalmaréteg adja a hőszige­
telést

70 Vakáció szalmaházban
 Emelet

Felépítés Műszaki felszereltség

Talaj-levegő hőcserélő nincs

Épületrész Anyagrétegek Anyag- U érték
vastagság (cm) W/m -K
!

Padlólemez palaréteg (padlóburkolat) Szellőzőberendezés nincs

2,0 U = 0,095
(fentről lefelé) beton hövisszanyeréssel
8,0
műanyag fólia
szalmabálák 72,0 Bevezetett levegő nincs
filc utánfütése
kavics (vízelvezető réteg) 3,5
vasbeton lemez 25,0 Víztároló 200 I
Külső fal páraáteresztő festékréteg U = 0,037
(belülről) előre gyártott, hidraulikus mészvakolat 0,5
Háztartási melegvíz elektromos bojlerrel,
szálerősítésű simítóvakolat 1,5
előállítása tervben van a
mész-cement könnyűvakolat 3,0
napkollektorok felsze­
fémrács
relése
szalmabálák 120,0
fémrács
Pótfűtés kandalló
mész-cement könnyűvakolat 3,0
Földszint
szálerősítésű simítóvakolat 1,5
M 1:200
előre gyártott hidraulikus mészvakolat 0,5 Napkollektor nincs
páraáteresztő festékréteg elektromos energia
Tető fazsaluzás 2,0 U = 0,072 termelésére
(belülről) papírréteg Esővízciszterna
szalmabálák a tetőgerendák között \

tetőgerendák (20,0 cm)

Tető gerendák 20,0 hidegtető
(belülről) zsaluzás 2,7
tetőfólia
keresztlécezés és átszellőztetés 9,0
bádogréteg 5,0

Ablakok keret: lucfenyő U = l,2

f

üvegezés: háromrétegű U„ = 0,7

1 bejárati lépcső
2 szélfogó
3 közlekedő
4 konyha
5 étkező-nappa
6 terasz
7 szoba
 Határmezsgyén

Családi ház, Ardagger (Ausztria)

Poppe * Prehal Architekten, Linz - Steyr (Ausztria)

Az épület adatai Hagyományos családi házakkal beépített település és mezőgazdasági haszon­

terület határmezsgyéjére álmodta meg az épületet az építész. Az északi
Építés éve: 2002 oldal a bejárattal és a garázsbehajtóval a szomszédok irányában szinte telje­
Telekméret: 203 m 2
sen zárt. A mélyen a kertbe nyúló falamellás fal egyrészt a szabad szántóföld
Lakótér: 183 m 2
és a telek elhatárolódását hangsúlyozza ki, miközben laza átlátszóságával
Hasznos terület a termikus burkon kapcsolatot is teremt a két oldal között. Ez a hosszanti irányú elem tartást
kívül: melléképület és garázs ad a háznak, a keleti oldalon felépített melléképülethez hasonlóan védelmezi
Építési költségek, nettó: nincs adat a privát szférát és kihangsúlyozza a ház arányait. Úgy tűnik, mintha rajta
Tájolás: déli úszna a bádoggal borított emeleti szint.
Lakók száma: 4 A falamellák által védelmezve minden lakóhelyiség délre nyílik, szabad
A burok tömítettsége, h ' : 0,16 1
kilátást engedve a mezőre. Az előreálló földszinti födém és a tető megvédik
Éves hőigény Q , kWh/m -a: 15,2
H
2
a hatalmas ablakfelületeket a nyári napfénytől, a lamellás fallal és a mellék­
Passzívház-tanúsítvány: nincs épületekkel együtt tagolt, tágas megjelenést kölcsönöznek a háznak. Maga
a ház mégis egy kompakt épülettest, amely minden szempontból megfelel
a passzívházak követelményeinek. A kiálló és beugró épületelemek termikusan
le lettek választva az épületburokról.
A ház nem lett alápincézve, a padlólemez betonból készült. Erre 31 cm magas
Ul-tartókat helyeztek, melyek között a szabadon maradt teret cellulóz szige­
telőanyaggal töltötték ki, felületüket OSB-lemezréteggel borították be, amely
egyben a dióparketta alapja. A külső falaknál és a tetőszerkezetnél is cellulóz­
szigetelésű TJI-tartókat használtak, míg a köztes födém tömörfa szerkezetű.
A hatalmas ablakok beépítésekor egy különleges technológiát dolgoztak ki,
külön e célra. A vörösfenyő keretek összeenyvezésekor ügyeltek arra, hogy
belsejükben légzárványok maradjanak, ezekkel fokozva a hőszigetelési tulaj­
donságokat. A módszer előnye abban rejlik, hogy teljesen elhagyhatók az
egyébként szokványos ragasztó- és rögzítőanyagok, mint pl. a PUR-hab,
a purenit, a parafa és hasonlók. Hiszen ezek a ragasztóanyagok később csak
nagyon költséges módszerrel választhatók szét az eredeti fától, megnehezít­
ve ezzel a későbbi újrahasznosítást. Az ablakkeretek U értéke 1,0 W/m -K.2

Egy kivétellel a ház összes A vörösfenyő keretekbe háromszoros üvegezés került Thermfix távtartókkal,
ablaka a természetre nyílik, így 0,70 W/m -K U értéket sikerült elérni. A szellőztetést Maico-Aeronom WS
2

a meredek lejtő még inkább

kihangsúlyozza a mélyebben 250 gyártmányú kereszt-ellenáramú hőcserélő biztosítja.Teljesítménye
fekvő kert privát jellegét. kb. 85%-os. Levegő-víz hőszivattyú fűti a 150 l-es puffertartályt, amely
 A hatalmas beépített
szekrény a közlekedő és az
étkező között rengeteg
holmit képes tárolni, az
üvegajtó pedig a bejárat
felé vezet

a használati melegvizet, a friss levegő pótfűtését és az 5 négyzetméternyi

falfűtést biztosítja. Ezzel a 203 m -nyi lakófelület éves fűtési költsége
2

kb. 100 €-ra csökken.

Az épület nagyszerű példája annak, hogyan érdemes építkezni a természet
és az emberi kultúrtér határmezsgyéjére nemcsak az építészeti formanyelv,
hanem az építkezés módja tekintetében is. Legalább ennyire körültekintően
válogatták össze a megújuló és újrahasznosítható nyersanyagokat amellett,
hogy a természeti erőforrásokat kímélő passzívházszabvány szerint építkeztek.

Nemes anyagok és letisztult,

pontos részletek - időtlen,
modern és előkelő atmosz­
férát teremtenek. Balra a
fürdőkád falfülkéje látható
az ablak alatt, szemben
pedig, a mosdó feletti
tükörben a tágas tusoló
ajtaját ismerhetjük fel

74 Határmezsgyén
 Felépítés

Emelet Épületrész Anyagrétegek Anyag­ U érték

vastagság (cm) W/m -K !

Padlólemez diófa parketta 2,0 U = 0,13

(fentről lefelé) OSB-lemez 1,8
fagerendák cellulózszigeteléssel 31,2
vasbeton 30,0
kavics/sóder 9,0
Külső fal agyagvakolat, II. Fermacell 1.5 U = 0,11
(belülről) fa lécezés (gépészeti sík) 3,0
OSB-lemez 1,5
TJI-tartó cellulózszigeteléssel 35,0
MDF-lemez 1,5
lécezés 5,0
zsaluzat és bádog, II rétegelt lemez 2,0
Tető Fermacell 1,5 U = 0,10
(belülről) lécezés (gépészeti sík) 3,0
OSB-lemez 1.5
TJI-tartó cellulózszigeteléssel 41,0
MDF-lemez 1,5
tetőzsaluzat
hidegtető 10,0
Ablakok keret: vörösfenyő ablakok U =0,82
f

belső légréssel (passzívház minősítéssel) az összes

ablak
üvegezés: Unitop A 0,6Thermfix középértéke
távtartókkal U = 0,7
e

g (%) = 53

Földszint
Műszaki felszereltség
M 1:300
Talaj-levegő hőcserélő 30 m, NA 200
1 bejárat
2 közlekedő
Hővisszanyerő kereszt-ellenáramú
3 konyha
szellőzőberendezés hőcserélő
4 étkező
Maico Aeronom WS
5 nappali
250 gyártmány
6 dolgozószoba
7 gardrób
Bevezetett levegő puffertartá lyból
8 gépészeti helyiség
utánfütése
9 szoba
10 gardrób
Víztároló 150 1 puffertartály
11 veranda
12 garázs
Háztartási meleg víz Vaillant levegő-víz
13 melléképület, alápincézve
előállítása hőszivattyú
ER légtér

Pótfűtés 5 m falfűtés,
2

1 db fűtőtest
a fürdőszobában

Napkollektor nincs
elektromos energia
termelésére
Esővízciszterna nincs

75

Az épület adatai
Építés éve: 2000, 2002
Telekméret: 190-300 rn
Lakótér: 125 m nettó hasznos
2
terület, 153 m terület a termikus
2
burokban
Hasznos terület a termikus burkon
kívül: 64 m (pince)
2
Építési költségek/m hasznos
lakóterület, nettó: 1530 €
Tájolás: kelet-nyugat
Helyszínrajz
Lakók száma: 3-5
A burok tömítettsége, h ': 0,59
Éves hőigény 0 H , k W h / n f - a : a ház
sarkánál: 7,8, a ház közepében: 6,4
Passzívház-tanúsítvány: igen
A földszinti modul a padló­
val együtt illesztik a pince
masszív falaira, klasszikus
értelemben vett pince­
födém itt nincs. A szintek
közötti födémet és a tetőt
pedig az emeleti modullal
együtt szerelik
76 Modultechnológia - előre gyártott elemekből
Modultechnológia - előre gyártott elemekből
Sorház, Stein (Svájc)
Birri Architekten AG, Stein (Svájc)
René Birri építész sorházai több szempontból is meglehetősen izgalmasak,
hiszen az építtető és az építész közös, világosan meghatározott célja volt,
hogy az épület megfeleljen az építészet, a fenntartható fejlődés és a haté­
2
kony energiafelhasználás megnövekedett igényeinek, mindez persze össze­
kapcsolva a gazdaságos kivitelezéssel. Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy az
egyenként négy lakásból álló három sorház és a kissé elkülönülő ikerház
számára a passzívházszabvány szerinti építkezés nemcsak a környezettuda­
tosság, hanem a gazdaságos építkezés szempontjából is érdekes lehet.
A tervezés kezdetekor az építés módja és a szerkezet kiválasztása teljesen
2
nyitott volt, párhuzamosan tanulmányozták az előre gyártott elemekből
való építkezést a tércellás módszerrel. Csak a funkcionális kiíráskor, amely
egyébként nyitott volt mindkét megoldásra, született az az eredmény, hogy
a modultechnológiás építkezés kismértékben kedvezőbb a tércellásnál.
Ezenkívül a modultechnológia pontosabban legyártott elemeket kínált,
ezzel együtt jobb tömítettséget is egyben.
A pincék hagyományos módon, betonból épültek, azonban pincefödém
nélkül, ugyanis a födém könnyűszerkezetes és a földszinti modullal együtt
került beépítésre. A pincét kihagyták a termikus burokból, ezért csak külső
lépcsőn keresztül közelíthető meg, a gépészeti központ a szellőzőberende­
zéssel a ház közepében lett elhelyezve. A földszint és az emelet is 5,2 x 14
méter nagyságú előre gyártott tércellából áll. Az építkezés során a födémet,
a külső falakat és a tetőt 40 cm-es TJI-tartókkal látták el, 52 cm-es tartótá­
volsággal, ezeket szigetelőanyaggal töltötték ki, s farostlemezzel borították
be őket. A modulok közepét a lépcső és a mosdó közé utólag beépített fal
merevíti ki. A falban futnak végig közvetlenül egymás mellett a vízcsövek,
az elektromos vezetékek és a szellőzőrendszer vezetékei és csövei, függőleges
irányban a pincétől egészen a tetőig. Minden csonk és csatlakozó közvetlenül
a gépészeti fal mentén található, lehetővé téve a minimális vezeték- és
csőmennyiség beépítését. Mivel a keresztfal nem csatlakozik közvetlenül
a lakásokat elválasztó falhoz, megvalósul a hangszigetelés is. A teljes épület­
gépészetet már a modulgyártás fázisában előkészítették, így az építkezés
helyszínén már csak a végső simításokat és csatlakoztatásokat kellett
elvégezni.
 Az ablaktalan fürdőszobába
a lépcsőház hatalmas
tetőtéri ablakán keresztül
j u t be a napfény. A tükör
oldalirányban mozgatható

A konyha, tárolóhelyiség és
mosdó bútordarabként oszt­
ja meg a teret. A középső
falon, a lépcső és a „bútor"
között található a teljes
épületgépészeti egység

Különös figyelmet igényel az ügyes alaprajz. Az 5,2 m-es telekszélességgel
az épület a sorházak kategóriájában a megvalósíthatóság határát súrolja,
ennek ellenére - összehasonlítva a hagyományos sorházakkal - j á t s z i
könnyedségű, nyílt alaprajz született. A bejáratot csak a beépített gardrób­
szekrény választja el az étkezőtől. A konyha, mosdó és tárolóhelyiség szinte
kompakt „bútordarabbá" állnak össze, és a gépészeti falsíkkal és az emeletre
vezető lépcsővel együtt az egyetlen, a lakósíkot kettéosztó elemet jelentik.
A konyhabútor megfelelő elhelyezésével az étkezőasztal kényelmesen
a keleti ablak elé állítható, és az előtér még a szabadban kialakított étkezőt
sem zárja ki, hogy a lakók élvezhessék a reggeli nap sugarait, vagy hogy
visszavonulhassanak az árnyékba forró nyári napokon. Az emeleten három
szoba található, egy nagyobb a ház teljes szélességében és két kisebb,
mindegyik félháznyi szélességű, cserébe azonban kicsit hosszabb. A két
kisebb szoba közötti válaszfal nem épült egybe a homlokzattal. Éppen ez
teszi a szobákat rugalmassá, hiszen nem feltétlenül a hagyományos módon,
mint tágas szülői háló és kisebb gyerekszobák kell őket használni - a funk­
ciók szabadon variálhatók a család méretétől, igényeitől és kedvétől
függően. Kisebb szülői háló hozzákapcsolódó dolgozószobával vagy gardrób­
bal, kettéosztott szülői háló, kisebb gyerekszoba két ággyal és a szobához
kapcsolódó játszó- és tanulóhelyiség, illetve annak lehetősége, hogy toló­
ajtóval vagy valamilyen falelemmel időszakosan elválasszák egymástól
a két szobát, hogy a kialakítás illeszkedjen a gyerekek különböző életkorához.
A folyamatosan változó életmód és a családok változó struktúrája a jövőben
még inkább meg fogja követelni a lakások rugalmasan változtatható alap­
rajzát. A René Birri építész által tervezett épület ebből a szempontból
a helyes utat mutatja.

78 Modultechnológia - előre gyártott elemekből

 Felépítés Műszaki felszereltség

Épületrész Talaj-levegő hőcserélő 3 x 25 m, NA 90

Anyagrétegek Anyag­ U érték
vastagság (cm) W/m'-K
Pincepadlólemez, beton alaplemez 20,0 Hővisszanyerő keresztáramú
fűtetlen soványbeton 5,0 szellőzőberendezés rendszerű, Stork G90
Pincefödém tölgyparketta 1,0 u = 0,10 gyártmány
(fentről lefelé) esztrich anhidrit 3,5
lépéshang-szigetelés 1,0 Bevezetett levegő hőszivattyú
OSB-lemez 1,8 utánfűtése
rétegelt, ragasztott tartó, 40 x 360 m m /
üveggyapot (2 x 180 = 360 cm) 36,0 Víztároló 750 I, ebből 200 I ivóvíz

OSB-lemez 1,8 tároló

Külső fal szálerősítésű gipszlapok 1,5 u = 0,11

oromzat rétegelt, ragasztott tartó, 40 x 160 m m / Háztartási meleg víz napkollektor, a központi
(belülről) ásványgyapot 160 mm 16,0 előállítása fűtés/távfűtés hője
OSB-lemez 1,5
rétegelt, ragasztott tartó, 4 0 x 200 m m ,
ásványgyapot 200 m m 20,0 Pótfűtés nincs
„Tyvec"-tömítés 0,1
Napkollektor nincs
lenrost/átszellőztetés 3,0
elektromos energia
Homlokzat szálerősítésű cement, ill.
termelésére
rétegelt lemez 1,0
Esővízciszterna nincs
Tető háromrétegű lemez 2,7 U = 0,11
(belülről) 40 x 360 mm palló
2 x 180 = 360 m m ásványgyapottal 36,0
farostlemez 2,2
„Deltafolie PVG" tetőfólia 0,1
kiegyenlítő lécezés 2 4 0 - 8 0 x 60 mm 10-16
háromrétegű lemez 2,7
Ablakok keret: szigetelt műanyag, üvegszál U = 0,8
f

erősítéssel, külső szigeteléssel Emelet

g ' °'
U 5

ellátva. g ( % ) = 55
üvegezés: háromrétegű
kriptontöltet
árnyékolás: motoros textilfüggöny

Földszint
M 1:200

1 bejárat
2 közlekedő

I
6
3 konyha-étkező
4 nappali
5 szoba
6 tárolóhelyiség

3> 7 előtér a pincelépcsővel

8 terasz
 Energetikailag önellátó

Kétgenerációs családi ház, Holzlar bei Bonn (Németország)

Rainer Grotegut, Bonn (Németország)

Az épület adatai A Bonn melletti Holzlar nevű településen épült kétgenerációs családi ház
olyan koncepcióval épült, hogy éves átlagban pontosan annyi energiát
Építés éve: 2002 termeljen, amennyit fel is használ, ezáltal energetikailag önellátó. Az épüle­
Telekméret: 450 m 2
tet 2002-ban Német Szolárdíjjal tüntették ki. A garázs alatt 23 m-es t a l a j ­
Lakótér: 183 m 2
levegő hőcserélő található, a friss levegő ezen áthaladva jut be a szellőző­
Hasznos terület a termikus burkon berendezésbe. A beszívott levegő pótfűtése elektromos. A használati meleg
kívül: 103 m 2
víz tárolására szolgáló 200 l-es tartályt a homlokzati kollektorok, egy hő­
Építési költségek, nettó: nincs adat szivattyú és egy elektromos fűtőszál fűtik. A ház központi témája mégis
Tájolás: dél a fényelektromos berendezés. Az építtető a bonni székhelyű „SolarWorld"
Lakók száma: 4 nevű cég vezetőségének tagja, és saját házát használta az új fejlesztésű
A burok tömítettsége, h~ : 0,5l
„energiatető" demonstrálására. A déli tájolású fél nyeregtetőre 60 szolármo-
Primerenergia-felhasználás, dult szereltek fel, amelyek összteljesítménye 9 kW. Kísérletképpen az északi
Helyszínrajz
kWh/m -a: 117
;
tetőre is felhelyeztek 48 modult, 7,2 kW összteljesítménnyel. A hatékonyság
Éves hőigény 0 H , kWh/m -a: 14,0
2
itt - a déli oldallal összehasonlítva - 63%-os. A keret nélküli modulok keresztet
Passzívház-tanúsítvány: nincs adat formázó alumíniumprofilokból kialakított rácsra illeszkednek fel, és
szigetelőgumival fixálják helyüket. Ezáltal a fényelektromos berendezés
esőbiztos - hasonlóan a hagyományos tetőcserepekhez. A cserepekhez
hasonlóan itt is csak egy réteg tetőfóliát helyeztek el a modulok alatt. A köztes
tér átszellőztetését lécezéssel és keresztlécezéssel oldják meg, hogy a modu­
A tetőgerendák mentén
lok hátoldala ne hevüljön fel, és ezzel ne veszítsenek teljesítményükből.
a hőhidak minimálisra
csökkentése érdekében Összességében éves szinten 11 400 kW/h megtermelt energiával lehet szá­
és a kiálló tetőrészek molni - ez másfélszerese annak, amennyi a fűtéshez, a háztartási meleg
kialakításához az építész
kétrétegű konstrukciót vízhez és az elektromos készülékek üzemeltetéséhez szükséges. A déli tetőn
választott összesen 35 cm lévő modulok ára szereléssel együtt 62 275 € volt, azonban támogatásokkal
tetőszigeteléssel a tető
és kedvező kamatozású hitelekkel a saját tőke arányát 16 373 €-ra sikerült
északi és 49 cm-rel a tető
déli oldalán. csökkenteni. A Németországban hatályos megújuló energiákról szóló törvény
értelmében a német állam a felesleges elektromos áramra 20 éves árgaran­
ciát biztosít, vagyis minden egyes kilowattóráért 50,6 € centet fizet.

Az eltolt félnyeregtetők
találkozásánál találhatók
a melegvíz-kollektorok

80 Energetikailag önellátó
 Műszaki felszereltség Felépítés

Talaj-levegő hőcserélő 23 m, NA 200 Épületrész Anyagrétegek Anyag­ U érték,

Emelet vastagság (cm) W/m -K
2

Hővisszanyerő keresztáramú Pincefödém juhardeszkák 2,4 U = 0,076

szellőzőberendezés hőcserélő, Westaflex (fentről lefelé) párnafák cellulózszigeteléssel 4,6
gyártmány fagerendák cellulózszigeteléssel 4,0
vasbeton 18,0
Bevezetett levegő elektromos felfüggesztett hőszigetelés 37,5
utánfűtése gipszkarton 1,0
Külső fal 1 két réteg mészvakolat 1,0 U = 0,122
Víztároló 2000 I keleti és nyugati oldal mészhomokkő falazat 17,5
(belülről) ragasztó 1,0
Háztartási melegvíz homlokzati kollektor, keményhablapok 27,0
előállítása elektromos fűtőszál kültéri vakolat 1,0
Külső fal 2 két réteg mészvakolat 1,0 U = 0,098
Pótfűtés falfűtés a nappaliban északi és déli oldal mészhomokkő falazat 17,5
és a lépcsőházban, (belülről) ragasztó 1,0
padlófűtés a fürdő­ keményhablapok 34,0
szobában kültéri vakolat 1,0
Napkollektor 137 m , Solarworld
2 Tető gipszkarton lécekre erősítve 4,1 U = 0,077
elektromos nergia típusú (belülről) párazáró fólia
termelésére TJI-tartó ásványgyapot
Esővízciszterna 6000 szigeteléssel (hőv. csop. 035) 35,0
Földszint farostlemez 1,0
M 1:250 szelemen ásványgyapot szigeteléssel
(hőv. csop. 035) 14,0
1 bejárat farostlemez 1,0
2 közlekedő páraáteresztő fólia
3 konyha keresztlécezés 4,0
4 étkező tartólécezés 6,0
5 nappali fényelektromos berendezés
6 szoba Ablakok keret: lucfenyő ablakok 26 mm-es U =0,76
f

7 szoba galériával parafa betéttel, Freisinger gyártmány U = 0,7

g

8 terasz-erkély üvegezés: háromrétegű g (%) - 53

9 garázs pincelépcsővel

A fél nyeregtetők találko­

zásánál szerelték fel a
melegvíz-kollektorokat.
Az északi tájolású hálószoba
két ablaknyílásán keresztül
elegendő napfény j u t a
helyiségbe. A félnyereg­
tetőkön a fényelektromos
berendezés egyúttal az
időjárás elleni védelmet is
szolgálja
 Bécs peremén

Családi h á z , Deutsch-Wagram ( A u s z t r i a )
< b a u k a n z l e i > , Georg Lux é p í t é s z , Bécs ( A u s z t r i a )

Az épület adatai Nem messze a bécsi városhatártól található az egykor haszonkertként funk­
cionáló telek, amelyen korábban egy mára már lakatlan, kb. 50 éves házikó
Építés éve: 2002 állt. Az utóbbi években egyre sűrűsödött a szomszédos telkek beépítettsége.
Telekméret: 1125 m 2
Az építtető parcellája mintegy 20 m széles és pontosan 60 m hosszúságú,
Lakótér: 146 m 2
hosszanti oldala déli fekvésű. Az építtető kívánsága volt, hogy a meglévő
Hasznos terület a termikus burkon növényzet - amennyire csak lehetséges - érintetlen maradjon, és minél
kívül: 27 m garázs/tároló, télikert
2
nagyobb összefüggő kertrész álljon rendelkezésre.
(tervben) Georg Lux építész a déli oldalon, a szomszéd házhoz közel a garázst helyezte
Építési költségek, nettó: nincs adat a telekhatárra. Előtte zárt bejárati rész alakul ki, amely egyben a lakóházat is
Tájolás: dél-délkelet (22°) védelmezi valamennyire a kíváncsi tekintetek elől. Maga az épület keskeny,
Lakók száma: 3 mintegy 6 m széles és 18 m hosszú épülettest, amely hosszanti oldalát
A burok tömítettsége, h ' : 0,27 az építész - amennyire csak lehetséges - az északi telekhatárhoz közelítette.
Primerenergia-felhasználás, Az alaprajz keskenysége miatt a garázs és a ház között éppen annyi hely
kWh/m -a: 92
2
marad szabadon, hogy a déli homlokzat árnyékoltsága minimális marad, így
Éves hőigény 0 H , kWh/nr-a: 11 az a télen alacsonyan járó nap teljes mélységükben megvilágítja a helyiségeket.
alsó-ausztriai hatóságok szerint, 15 A tulajdonos egy későbbi építési szakaszban tervezi a garázst és a házat
a Passzívház-Projekt-Csomag szerint összekötő télikert felépítését, amely nem lesz benne a termikus burokban,
Passzívház-tanúsítvány: nincs azonban befedi a garázs és a ház közötti összekötő járdát. A szükséges alapo­
zási munkálatok mártervben vannak. A belsőtér központi eleme az emeletre
vezető lépcső. Alatta gyakorlatilag a lehető legkisebb térben sikerült elhelyezni
a gépészeti helyiséget. A lépcső mögött húzták el a vezetékeket és építették
be a csöveket, ezáltal viszonylag rövid kábelezésre volt szükség.
A házat a kompakt szellőzőberendezésbe integrált hőszivattyúval és
melegvíz-tárolóval látták el. A friss levegő beszívása egy régi kútaknában
történik, amelyben a szűrőt is elhelyezték. Az akna a déli fekvésű terasz
faburkolata alatt található. A talaj-levegő hőcserélő csöveit közvetlenül
Alaposan megfontolták
alulról a kompakt szellőzőberendezéshez vezették. Az elhasznált levegőt
minden egyes nyílászáró
fajtáját, méretét, tájolását a padlólemez alatt vezetik ki, végül pedig az északi homlokzatnál, egy kisebb
és anyagválasztását.
világítóaknán keresztül hagyja el az épületet. Az éves fűtési hőigény
A formák játékos bája
a télikert elkészültével a Passzívház-Projekt-Szoftvercsomag szerint 15 kWh/m -a. Ettől eltérő, 2

fog igazán kibontakozni 11 kW h/m -a eredményt hozott az alsó-ausztriai energiatanúsítvány.

2
A bejáraton belépve
a látogató pillantása rögtön
átszeli az épületet, és
a nappali földig beüvege­
zett délkeleti sarkára, ezen
keresztül pedig egyenesen
a kertre vetül. A fantasztikus
látvány, amit már a bejárati — _ _ L . -V
Pontos illesztések, az élek
ajtó előtti tér is sejtetni _ \ összepasszolnak, mintha
enged, és ami a házon maga az árnyék is meg lett
belül váratlan látvánnyal volna tervezve
folytatódok, csak akkor lesz
az igazi, amikor a télkert is
felépül
83
 A földszinten, ahol a hatal­
mas ablakok és a teraszajtó
is található, a homlokzat
eternit lemezekkel fedett,
az emeleten pedig
láthatatlan elemekkel
rögzített vörösfenyő
borítást kapott

Az építtető maga is faház­

ban nőtt föl, ezért ragasz­
kodott új otthonában is
a fa használatához.
A lépcsőfeljáró jobb szélén
megfigyelhetjük a két
fehér színű fúvókát,
amelyek a friss levegő A garázs és a falak zárt
bevezetését látják el bejáratot definiálnak,
amit a kiugró emeleti
szint hangsúlyoz ki.

84 Bécs peremén
 Felépítés

Épületrész Anyagrétegek Anyag­ U érték,

vastagság (cm) W/m K 2

Padlólemez bükkfa parketta 1,8 U = 0,124

(fentről lefelé) fólia 1,3
lépéshang-szigetelés 3,0
OSB-lemez 1,9
kereszt-párnafák
ásványgyapot töltettel 24,0
bitumenszigetelés 1,0
vasbeton 20,0
kavics/sóder 20,0
Külső fal lucfenyő burkolat 1,2 U = 0,093
(belülről) ásványgyapot/lécezés 5,0
Fermacell-lemez 1,0
OSB-lemez fugatömítéssel 1,8
fatartók ásványgyapottal 12,0
ásványgyapot szigetelősík 8,0
fatartók ásványgyapottal 12,0
farostlemez 2,0
lécezés 3,0/5,0
földszint: eternittáblák 1,2
emelet: eternit rombusztáblák 2,2
Tető Fermacell-lemez 1,0 U = 0,094
(belülről) zsaluzás 2,4
párazáró fólia
ásványgyapot szigetelés 26,0
második gerendaréteg
ásványgyapot szigeteléssel 14,0
zsaluzás 2,4
tetőfólia
ékfa/átszellőztetés
zsaluzás, vlies
tetőfedés: kaucsukfólia
kavics
Ablakok keret: fa-alu ablakok,
Styrodur szigeteléssel U = 0,74
f

Lederbauer ÖKOPIus-Alu gyártmány L/ = 0,7

g

üvegezés: háromrétegű,
Thermix távtartókkal g (56) = 53

85
 Csak három homlokzat

Családi ház, Herzogenaurach (Németország)

Burkhard Schulze Darup, Nürnberg (Németország), és Thomas Meyer,
Cadolzburg (Németország)

Az épület adatai Herzogenaurachtól nem messze, a falu központjából keskeny aszfaltút vezet
a völgyben a lejtőn felfelé. Kis- és közepes méretű házak szegélyezik az utat.
Építés éve: 2002 Atisztásánál, ahol az aszfaltozás véget ér és a kaviccsal leszórt dűlőút
Telekméret: 732 m 2
kezdődik a gyümölcsfák és a szántó között, a vasárnapi kirándulók gyakran
Lakótér: 162 m 2
megállnak kerékpárjukkal. Nemcsak azért, hogy a kilátást élvezzék, hanem
Építési költségek, nettó:. 1450 € / m 2
hogy megcsodálják a csupán három homlokzatú szokatlan házat.
hasznos lakóterület A negyedkör ívű, kétszintes, szigorú elrendezésű homlokzat hatalmas ablak­
Tájolás: déli nyílásokkal közvetlenül szembefordul a nappal, mintha a legutolsó napsuga­
Lakók száma: 5 rakat is be akarná fogni. A keskeny, szoknyára hasonlító cserepekkel fedett
A burok tömítettsége, h ': 0,30 előtető a földszinti ablakokat árnyékolja, és egyúttal optikailag csökkenti
Éves hőigény 0 H , kWh/m -a: 13,4
2
a falmagasságot is, miközben az emeleti résznek az előreálló tető nyújt
Passzívház-tanúsítvány: nincs árnyékot. A szemlélő számára csak később tűnik fel, hogy a hatalmas emele­
ti ablakok valójában napkollektorok két integrált, ajtónyi méretű ablakkal.
Az északi irányban meredek lejtésű tetőnek köszönhetően az északkeleti
homlokzat ék alakú, rajta néhány kisebb, lazán elrendezett ablakkal. A ház
délnyugati oldala a bejárat számára van fenntartva. A konyha apró sarok­
ablaka lehetővé teszi a rálátást a konyhából az útra és a bejáróra. A dupla
garázs és a ház között szabadon maradó területen át lehet lemenni a kertbe,
az átjárót a túlnyúló garázstető fedi be. A bejárati ajtó teljes felülete üveg,
belátást enged az étkezőn és nappalin keresztül egészen a teraszajtóig.
A szokásos lakóhelyiségeken kívül a szülői háló és a hozzá tartozó fürdőszoba

A hideg irányában a ház

bezárul, esetünkben a
klasszikus északi homlok­
zat „kimaradt"
 A ház íves déli homlokzata
öntudatosan néz szembe
a nappal

eí«í«{«íi{«;M;«iBiBi:i. •':i>-.> o \\ J5SS3S

 A szokatlan alaprajz és
a félnyeregtető együttesen
egyedi homlokzatot
eredményez

Emelet

^7

8 8 \

is a földszinten lett kialakítva. Az emeleti szinten négy szoba sorakozik az íves

déli oldal mentén.
A ház alatt nem alakítottak ki pincét, a padlólemez felső oldalát 27 cm-nyi
Földszint 1 bejárat
polisztirollal szigetelték le. Míg a hidegvíz-csöveket közvetlenül a betonlemez
M 1:200 2 közlekedő
felett helyezték el, a melegvíz- és fűtéscsöveket a szigetelés felsőbb rétegei­ 3 konyha
ben fektették le. A külső falak legbelső rétege porózus beton 0,14-es lambda- 4 étkező
5 nappali
értékkel, erre 17,5 cm vastag mészkőréteg került, legkülső szigetelőrétegként
6 szülői háló
pedig 30 cm-nyi polisztirolt ragasztottak fel. A homlokzati kollektoroknál 7 háztartási helyiség
külső falként könnyűszerkezetes fakonstrukciót alkalmaztak. A tető tartó­ szoba

szerkezete 6 x 40 cm vastagságú fagerendákból készült, amelyek között a ré­ 9 tároló, gépészeti

helyiség
seket cellulózzal töltötték ki, kívülről pedig 2 cm vastag farostlemez borítással 10 garázs
küszöbölték ki a hőhidakat.
A ház íves déli oldalát öntudatosan és jól láthatóan mutatja a tájnak.
A kert idilli módon megy át gyümölcsfaligetbe, és amikor majd a kerékpáro­
sok is megszokják a szokatlan épület látványát, a lakók is nyugalomra lelnek.

88 Csak három homlokzat

 A konyha sarokablakábó
Felépítés Műszaki felszereltség
a bejáróra nyílik kilátás
Talaj-levegő hőcserélő 25 m
Épületrész Anyagrétegek Anyag­ U érték,
vastagság (cm) W/m -K
2

Padlólemez deszkaburkolat Ü = 0,137 Hővisszanyerő gyártó: Pluggit, talajon

1,5
(fentről lefelé) úsztatott cementesztrich 6,0 szellőzőberendezés át bevezetett levegő,

polisztirolszigetelés 25,0 konvektorok

bitumenes szigetelés V60 S4 1,0

vasbeton lemez 25,0 Bevezetett levegő puffé rtartályból
kavics/sóder utánfütése
Külső fal 1 beltéri vakolat 1,5 U = 0,125
Víztároló puffertartály réteges
(belülről) mészhomokkő falazat 17,5
hőtárolóvá
polisztirolszigetelés (hőv. csop. 040) 30,0
kültéri vakolat 1,5 Háztartási meleg víz 12 m kollektor (sík és
2

Külső fal 2 Fermacell-lemez 1,5 L/ = 0,129 előállítása folyadékközeges),

(belülről) gépészeti sík gázkazán, Solvis Max
farostlemez szigeteléssel 6,0
párazáró-/tőmítősík Pótfűtés nincs
OSB-lemez 2,0
fa távtartók cellulózszigeteléssel 20,0 Napkollektor nincs
OSB-lemez 2,0
elektromos nergia
tartólécek ásványgyapot szigeteléssé termelésére
a kollektorok számára 10,0
Esővízciszterna 6000 1 kerti öntözés­
Tető gipszkarton lemez 1,5 U = 0,106
hez, WC-használathoz
(belülről) „Sisalex 303" párazáró réteg
„Gutex Multiplex Top" lemez 2,2
szarufa tömörfából (6 x 40)
cellulózszigeteléssel 40,0
tetőfólia
keresztlécezés/lécezés/tetőcserép
Ablakok keret: „Eurotec e C 0 " műanyag
2 U =0,64
f

üvegezés: háromrétegű, „meleg ablaküveg" U = 0,70

g

mit Argon g (%) = 50

 Ház a sorból

Sorház utolsó lakása, Erding (Németország)

Gernot Vallentin, Dorfen (Németország)

Az épület adatai Az itt bemutatott projekt egy sorház utolsó lakása, ahol az építkezés alatt
a szomszédok által már definiált épületformát és a tető hajlásszögét is
Építés éve: 2000 követni kellett. Az építtető kívánalma szokatlan alaprajzi megoldást tettek
Telekméret: 460 m 2
szükségessé: a földszinten egyazon légtérben található a nappali, az étkező
Lakótér: 176 m 2
és a konyha. A nyugati homlokzaton kétemeletnyi magasságú ablakfülke
Hasznos terület a termikus burkon ugrik ki a homlokzati síkból, megnövelve ezzel a konyha területét és teret
kívül: nincs engedve a csigalépcsőnek, amely a galériás emeleti szintre és a szülői hálóhoz
Építési költségek, nettó: 1331 € / m 2
vezet. A tényleges főlépcső, amely a pincétől egészen a tetőtérig vezet,
hasznos lakóterület, a beépített sorházra nem jellemző módon egy különálló, zárt lépcsőházban található.
bútorokkal együtt Ezáltal a tetőtéri stúdiórész, ahol a felnőtt leánygyermek lakik, gyakorlatilag
Tájolás: dél önálló lakásként használatos, saját kis terasszal, amelyet az ablakfülke tetején
Lakók száma: 3 alakítottak ki. Szakmai okokból a pincében zenei stúdiót építettek ki, ezért
Helyszínrajz
A burok tömítettsége, h ' : 0,41
1
a pincét is bele kellett vonni a fűtött épületburokba.
Primerenergia-felhasználás, Az ingatlan építése során a legnagyobb nehézséget a talaj minősége jelen­
kWh/m -a: 54,4
2
tette, az ugyanis csak 3 m-rel a pincepadló alatt hordképes. Mindez költsé­
Éves hőigény 0 H , kWh/m a: 13,5
2
ges kútalap építését tette szükségessé, és a szomszéd ház oromzatára is rá
Passzívház-tanúsítvány: van kellett kapcsolódni. A szomszédos épület és az új beton válaszfal közé 8 cm-es
szigetelést tettek. A pince és a többi szint födémét is betonból öntötték ki,
a belső válaszfalakat pedig téglából építették. Amíg ezek a nehezebb épület­
elemek beltérben komoly hőtároló kapacitást biztosítanak, addig a vastagon
szigetelt külső falak és a tető esetében könnyűszerkezetes megoldásra esett
a döntés TJI-tartókkai és cellulózszigeteléssel.
A szellőzőberendezés friss és elhasznált levegőjének elvezetése a tető síkjá­
ban valósul meg. A 87%-os hővisszanyeréssel működő szellőzőberendezésnél
ügyeltek az energiatakarékos ventilátorok alkalmazására. A számítástechniká­
ban is elterjedt egyenárammal működő készülékek mintegy 70 százalékkel
kevesebb energiát fogyasztanak, mint a hagyományos szellőztetők. A pót­
fűtés a puffertartályból történik, melyet a napkollektorok és egy gázkazán
táplál. A takarékos áramfelhasználás érdekében itt is a szokásosnál kisebb
keringtető szivattyút építettek be, amely automatikusan kikapcsol, amikor
nincs szükség a pótfűtésre. Hogy tovább csökkentsék a primerenergia-fel­
használást, gázüzemű konyhai tűzhely és törölközőszárító került beépítésre.
 Miközben a helyükre
kerülnek a szerkezeti
elemek, a szerelőcsarnok­
ban a fából készült
részeket készítették elő

Műszaki felszereltség Kizárólag a kiugró falfülke

Felépítés
megépítése tette lehetővé
Talaj-levegő hőcserélő 35 m a két szint tereinek egy­
Épületrész Anyagrétegek Anyag­ U érték,
másba fonódását, növelve
vastagság (cm) W/m K 2

ezzel az épület praktikus­

Hővisszanyerő keresztáramú hő- Pincepadló linóleum (0,5 cm) U = 0,14 ságát. A csigalépcső
szellőzőberendezés cserélő szellőzőberen­ (fentről lefelé) vagy bükkfa parketta 0,8 a galériáról vezet le
dezés: LF 300/400 esztrich és párazáró réteg 5,0 a konyhába és a nappaliba
(hatásfok 87%) szigetelőréteg 12,0
vasbeton 25,0
perimeter szigetelés 14,0
Bevezetett levegő puffertartályból Külső fal gipszkarton L/ = 0,11
1,5
utánfütése (belülről) légrés/hőszigetelt gépészeti sík 4,0
OSB-lemez 1,5
Víztároló 600 1 szolár tároló
TJI tartó cellulózszigeteléssel 40,6
MDF-lemez 1,6
Háztartási meleg víz 5,5 m napkollektor.
2
lécezés (3,0 cm) faburkolattal (2,4 cm) 5,4
előállítása gázkazán Tető gipszkarton 1,5 U = 0,10
(belülről) légrés/gépészeti sík
hőszigeteléssel 4,0
Pótfűtés fűtőtest a fürdőszobá­ OSB-lemez 1,5
ban, termosztátos TJI-tartó cellulóz szigeteléssel 40,6

Napkollektor 1 kWp DWD-lemez lécezés, 1,6

elektromos nergia keresztlécezés, betonréteg

termelésére Ablakok keret: PUR-betétes fa, Eurotec gyártmány U = 0,76

f

üvegezés: háromrétegű, argontöltettel U = 0,7

Esővízciszterna nincs g

g (%) = 55

Földszint Emelet Tetőtér

M 1:250

1 bejárat
2 közlekedő
3 konyha
4 étkező
5 nappali
6 terasz
7 háló
8 galéria
9 stúdió
10 tároló
LR légtér

91

Az épület adatai
Építés éve: 2002
Telekméret: 1090 m 2
Lakótér: 254 m lakótér a termikus
2
burokban, ebből 80 m pince
Hasznos terület a termikus burkon
kívül: gépkocsibeálló, tárolóhelyiség
Építési költségek, nettó: nincs adat
Tájolás: dél-délnyugat
Lakók száma: 3
A burok tömítettsége, h
Éves hőigény Q , kWh/m -a: 14,3
H
Passzívház-tanúsítvány: nincs
A behajtó, gépkocsibeálló
és a mellékhelyiségek
a szélesen kifeszített tető
alatt helyezkednek el,
amely balra a ház bejárata
mellett még a kertbe
vezető lépcsőt is befedi
92 Lejtőre épült ház belső udvarral
Lejtőre épült ház belső udvarral
Családi ház, St. M a r i e n k i r c h e n / H a u s r u c k ( A u s z t r i a )
PAU.AT-Architekten, Wels ( A u s z t r i a )
A felső-ausztriai St. Marienkirchen/Hausruckban épült családi háznál Heinz
Plöderl építész hasonló sémát vett alapul, mint a St. Martin-i épületnél
(I. az „Irányított kilátás" c. projektet). Azonban a telket itt nem utak veszik
körbe, hanem a lejtése, a mintegy 3 m-nyi szintkülönbség a rendkívüli.
A kétemeletes, alápincézett főépület a lejtőre merőlegesen épült, igya bejá­
2
rat gyakorlatilag egy szintbe került a felső bekötőúttal, a mélyebben fekvő
telekrészen, a völgy irányában a pince emelkedik ki a talaj síkjából. Ennél
alacsonyabb, egyemeletnyi magasságú a gépkocsibeálló, a nyári terasz és
a tárolóhelyiség. Mindhárom épületelem külső felülete látszóbeton. Három
oldalról fogják közre a bensőséges hangulatú, a széltől és a kíváncsi tekinte­
tektől egyaránt védett, a ház földszintjével egy szintben található belső
0,21 udvart az úszómedencével. A völgyre való kilátást semmi sem korlátozza.
2
Két lépcső jelenti az összeköttetést a kert többi részével, az egyik az udvar
irányában, a másik pedig a ház mögött található.
A ház bejárata a telek északkeleti sarkában található. A belépő számára
rögtön megnyílik a tér, és pillantása végigsiklik a keleti fal mentén, belátást
engedve az összes lakóhelyiségbe, ugyanakkor a helyiségek mélysége még­
sem tárul azonnal a látogató szeme elé. Ez egyrészt feszültséget, kíváncsisá­
got is szül, másrészt pedig nem szolgáltatja ki első pillanattól kezdve a magán­
szférát. A hatalmas szélfogóból, ahol a gardrób is található, közvetlenül el
lehet jutni a kamrához, igya kényelmesen le lehet pakolni bevásárlás után.
A szélfogóból léphetünk be az előszobába, ahonnan lépcső vezet az emelet­
re. A szélfogón keresztül juthatunk az étkező-nappaliba, amely hatalmas
ablakaival egyenesen az udvarra nyílik. Az emeleten találhatók a pihenő- és
alvóhelyiségek, a fűtött pincében helyezték el az épületgépészetet és a tároló­
helyiségeket, illetve egy - a völgyre nyíló - vendégszobát is. Nagyon hasznos
és rugalmas kialakítású a „nyári szoba", amely az északi oldalán kapcsolódik
az udvarhoz. Ez a fűtetlen térrész rendkívül sokoldalú: működhet télikertként,
Bár az ablaknyílások elhe­
lyezése az épülettesten
véletlenszerűnek tűnhet,
mégis, a kilátás és a nap­
fény beesésének megterve­
zése igen gondosan tör­
tént. A lejtős fekvést
az udvar lakószintre eme­
lésével ügyesen ellensú­
lyozták

A mellék- és tárolóhelyisé­
gek mellett emelkednek
a főépület lazacszínű
betonfalai és az úszó­
medence támasztófalai

Lakóház, kocsibeálló, nyári

szoba és a tárolóhelyiségek
veszik közre és védelmezik
a nappali szintjére emelt
belső udvart. A völgyre
nyíló kilátást semmi sem
korlátozza
 A bejárati közlekedőből be­ A konyha az étkező
láthatjuk az összes lakóhe­ irányából, innen belátható
lyiséget, azonban ebből az előszoba és az emeletre
a pontból nem érzékelhető vezető lépcső is. A munka­
a terek mélysége, mindez pulttól balra található ajtó
feszültséget, kíváncsiságot a mosdóba, a jobb oldali
ébreszt pedig a kamrába vezet

növényházként, műteremként, fitneszszobaként, de akár lehet partihelyiség

is, ahogy a lakók igénye és az időjárás megkívánja. Sőt, a hatalmas üvegajtók
kinyitásával fedett terasszá varázsolható.
A 254 m -nyi fűtött lakóterű passzívház energetikai koncepciója eltér
2

a hagyományos rendszerektől, mert a pótfűtés a szellőzőberendezés

működésétől függetlenül történik. „Aktivizálták" az egyes épületelemeket,
vagyis a padlófűtéshez hasonlóan levegőtől elszigetelt csövekkel hálózták be
a vasbeton födémet, az anhidritesztrichet és részben a falakat is. A csövek­
ben áramló vizet közvetlenül fűti a hőszivattyú, a fölös energiát pedig
a 800 l-es puffertartály „raktározza el". Ezzel a rendszerrel 8-20 W/m -nyi 2

energia állítható készenlétbe. A módszer további előnye, hogy a pótfűtés

függetlenül jól szabályozható, így például a hálószobákban beállítható
a lakás többi részénél egy-két fokkal alacsonyabb hőmérséklet.
Ahogy a St. Martin-i háznál, az építésznek itt is sikerült a szabad teret be­
vonnia a védett magánszférába anélkül, hogy teljesen kizárta volna a külvi­
lágot. A terasz és az udvar csak így válik igazán értékessé, így szolgálja leg­
inkább a lakók kényelmét. Az intelligens megoldásokat alkalmazó minőségi
épületet 2003-ban az Osztrák Szolár-építészeti Díjjal tüntették ki.

94 Lejtőre épült ház belső udvarral

 Felépítés Műszaki felszereltség

Épületrész Anyagrétegek Anyag­ Talaj-levegő hőcserélő 2 x 20 m NA 125

U érték,
vastagság (cm) W/m K J

Padlólemez, pince linóleum U = 0,12 Hővisszanyerő keresztáramú hő­

(fentről lefelé) esztrich 6,0 szellőzőberendezés cserélő,
lépéshang-szigetelés 3,0 Troges TLW 300
kiegyenlítőréteg 6,0 gyártmány
párazáró réteg 0,9 Bevezetett levegő nincs
padlólemez 30,0 utánfűtése
habüveg kavics 40,0
Emelet
Külső fal 1 glett 1,0 U = 0,122 Víztároló 300 1 melegvíz-, 800 1
falak a földben vasbeton fal 20,0 puffé rtartály.
(belülről) perimeter hőszigetelés 24,0
Háztartási melegvíz napkollektor, hőszivaty-
Külső fal 2 gipszkarton lemez F30 1,5 U - 0,10 előállítása tyú 2,8 kW (max. 3,8
falak a föld felett gépészeti sík hőszigeteléssel 8,0
kW) direkt elpárolog­
(belülről) gipszkarton lemez 1,25
tatóval,
párazáró réteg
elektromos fűtőszál
OSB-lemez 1,5
Pótfűtés padló- és falfűtés,
fatartók, cellulózszigetelés 18,0
talaj kollektoros
DWD-lemez (Agepan) 1,6
hőszivattyú, 3,8 kW,
kéregvakolatos hőszigetelő rendszer
1 db elektromos
szilikonvakolattal (3 mm) 20,0
törölközőszárító a
Tető F30 gipszkarton lemez 1,5 U = 0,095
fürdőszobában,
(belülről) hőszigetelt gépészeti sík 12,0
Napkollektor nincs
párazáró réteg
elektromos nergia
tartószerkezetre erősített OSB-lemez 1,5
termelésére
fagerendák cellulózszigeteléssel 35,0
zsaluzás 3,0 Esővízciszterna 75001

lapostető (SaarCummi)
Ablakok keret: fa, cserélhető alumíniumborítással. U" =0,74
f

Styrodur szigeteléssel, Lederbauer gyártmán U -0,70

g

üvegezés: háromrétegű, uniTop Földszint

g (%) " 54
M 1:250

1 bejárat
2 konyha
3 étkező
4 nappali
5 szoba
6 terasz
7 nyári terasz-fitnesz
8 medence
9 tároló
10 gépkocsibeálló

95
 Télikert és cserépkályha

Családi ház, Innsbruck (Ausztria)

Josef Király, Sistrans (Ausztria)

Az épület adatai A legtöbb Josef Király építész által tervezett ház saját, egyéni nyelven beszél,
azonban mindezt sajátos bájjal és vonzerővel teszi. Az itt bemutatott épület­
Építés éve: 2002 nél ehhez két további szokatlan körülmény is társul: egyrészt az épület
Telekméret: 800 m 2
meredek lejtésű területen fekszik, a telek két vége között kb. 3 m magasság­
Lakótér: 147,5 m 2
különbség van, másrészt pedig az építtető fazekasmester, aki cserépkályhák
Hasznos terület a termikus burkon készítésével foglalkozik. A mesterség űzői nagy általánosságban nem tartoz­
kívül: 57,5 m pince, garázs
2
nak a passzívházak elkötelezett hívei közé. Annál inkább meglepő, hogy
Építési költségek, nettó: 1500 €/m , 2
a tulajdonos, egy fazekas a saját házát a passzívházszabvány szerint kívánta
ebből 15% az épületgépészet felépíteni, természetesen oly módon, hogy saját tudásával és ötleteivel is
és a cserépkályha részt vegyen az építési folyamatban. Ugyanis az épületgépészet központi
Tájolás: dél eleme egy-természetesen saját készítésű - cserépkályha, amely közvet­
Lakók száma: 3 lenül melegíti fel az épület levegőjét, ezzel egyidejűleg azonban a szellőző­
Helyszínrajz
A burok tömítettsége, h~ : < 0,8 l
berendezés hőcserélőjével is össze van kapcsolva, plusz az 1000 l-es melegvíz­
Éves hőigény 0 H , kWh/m -a: 14
2
tartályt is fűti.
a tiroli átlagos időjárás szerint, A lejtős fekvés miatt a telek két részre oszlik: a mélyebben fekvő garázsra
9 a helyi időjárás szerint (számított a bejárattal, és a lakóhelyiségekkel egy szintben fekvő kertre. A lakás bejára­
értékek) ta a pinceszinten található, a szélfogón és az előszobán keresztül lépcső
Passzívház-tanúsítvány: nincs vezet fel a földszinti lakóhelyiségekhez, majd tovább az emeletre, ahol
a hálószobák találhatók. A hálószinten a galéria egy légtérben található
az alatta, a ház középpontjában kialakított étkezővel. Egy további beltéri
ablak a légtérben beereszti a szülői hálóba a lemenő nap fényét. Az étkező­
nappali elé, a ház déli oldalára kétemelet magas télikert épült, íves

A ház fő ismertetőjegye
a kétszintes télikert, amely
az átmeneti évszakokban
ténylegesen megnöveli
a lakóteret. Balra a télikert
meghosszabbításaként
húzódik a terasz, egészen
a garázs tetejéig

96 Télikert és cserépkályha
„Nyári lak"az idilli alpesi
panoráma előterében.
A lejtős fekvésnek köszön­
hetően a garázs és a pince­
szint nem láthatók a kert­
ből, ami az épület arányai­
nak határozottan hasznára
válik

Télikertet csak nagyon

ritkán találni passzívházak­
ban, azonban Josef Király
építésznél szinte már
hagyománynak számítanak.
A tó már a ház felépítése
előtt is létezett

97
 A nappali a konyha és az
étkező felől. Az üvegházat
a lakótértől hatalmas,
hőszigetelt harmonika­
ajtók választják el, amelye­
ket csak igen extrém nyári
vagytéli hőmérséklet
esetén csuknak be

üveghomlokzattal. Hatalmas, hőszigetelt harmonikaajtóval választható el

az üvegház a lakótértől, és ugyanezek az ajtók teszik lehetővé az egybe-
nyitást az átmeneti évszakokban.
A padlólemez, a pince külső fala és a födémek helyben kevert betonból
készültek. Jóllehet nem fűtik a teljes pincerészt, ennek ellenére 12-15 cm-es
szigetelőanyaggal burkolták be. A pincefödém szintén 12 cm-es hőszige­
telést kapott. A külső falak a földszinti és emeleti tartományban 25 cm
vastag téglafalak, alsó gázbetonréteggel. Erre kívülről 20 cm-es polisztirol­
hab hőszigetelést erősítettek fel, amely az ablaktokokat is leszigeteli. A fa
szarufás tetőszerkezetet a főépület és az üvegház felett is 30 cm-es szigetelő­
A télikert mint „köztes
helyiség", a barokk kori
anyaggal töltötték ki. A tető bádogtető, átszellőztetéssel. A normál ablakok
pálmaházakra emlékeztet esetében fakeretes ablakokra esett a választás, külső aluborítással és három­
szoros, xenontöltetű üvegezéssel. Az üvegházra és a télikertre nyíló ablakok­
nál ezzel szemben elegendőnek bizonyult a kétszeres üvegezés is.

98 Télikert és c s e r é p k á l y h a
 Emelet

Felépítés

Épületrész Anyagrétegek Anyag­ U érték,

vastagság (cm) W/m K 2

Pincefödém fapadló 1,5 U = 0,322

(fűtetlen, de szigetelt) esztrich 6,5
polisztirolszigetelés 5,0
expandált polisztirol 7,0
vasbeton födém 20,0
Külső fal 1 beltéri vakolat 1,5 U = 0,161
téglafal üreges tégla, porózus 25,0
(belülről) expandált polisztirol 20,0
vékony vakolatréteg 0,5
Földszint
Külső fal 2 beltéri vakolat 1,5 U = 0,217
pincében betonfal beton 30,0
(belülről) expandált polisztirol 15,0

Tető gipszkarton lemez 1,5 U = 0,126

(belülről) fa zsaluzás 2,4
hőszigetelt szarufák 30,0
zsaluzás 2,4
altető/átszellőztetés 5,0
Ablakok keret: f a - a l u m í n i u m , U = 0,7
f

üvegezés: háromrétej ű, xenontöltettel U = 0,5

g

g (%) = 60

Műszaki felszereltség

Talaj-levegő hőcserélő 30 m, NA 200

Hővissza nyerő keresztáramú

szellőzőberendezés hőcserélő

Bevezetett levegő hőcserélő a cserép­

Bejárati szint
utánfütése kályha felett (saját
M 1:250
építésű)

Víztároló 1000 1

Háztartási meleg víz melegvíz-tározóból.

1 bejárat
előállítása cserépkályhával
2 szélfogó
3 előtér Pótfűtés cserépkályha, fafűtéses

4 nappali tűzhely

5 étkező Napkollektor nincs

6 konyha elektromos nergia
7 kamra termelésére
8 üvegház
Esővízciszterna nincs
9 terasz
Egyéb napkollektorok
10 szoba
felszerelése tervben, a
11 ga rdrób
fafűtéses tűzhely belső
12 galéria
fűtőtestként is szolgál
13 pince
14 garázs-fatároló
LR légtér

99
 Külső falburkolattal

Családi ház, Ganderkesee (Németország)

Team 3, Ulf Brannies és Rita Frederwels, Oldenburg (Németország)

Az épület adatai Ez a családi ház Ganderkesee-ben található, egy kisvárosban, nem messze
Brémától. Ahogyan az épület fekvéséből is látható, a főleg újabb házakkal
Építés éve: 2001 beépített területet zsákutca határolja és a szomszédos telkek tortaszelet-
Telekméret: 643 m 2
szerűén lettek felparcellázva. Ezáltal szabálytalan alakú telkek jöttek létre,
Lakótér: 137 m 2
amelyek beépítése legtöbbször igen nehézkes, és csak a minőség csökkené­
Hasznos terület a termikus burkon sével megoldható.
kívül: gépkocsibeálló, kamra Az épület nem lett alápincézve, a sávalap és a padlólemez helyben kevert
Építési költségek, nettó: 1343 €/m 2
betonból készült. A külső falaknál és a tetőnél TJI-tartószerkezeteket használ­
Tájolás: dél tak, 30 (ill. 35) cm vastagságban, cellulóz szigetelőanyaggal kitöltve. A bel­
Lakók száma: 2-4 téri oldalon 8 cm-es gépészeti síkot alakítottak ki, amelyet további 6 cm-es
A burok tömítettsége, h ' : 0,46
1
szigeteléssel láttak el, kívülről pedig DWD-lemezzel burkolták be a TJI-tartókat.
Primerenergia-felhasználás, A homlokzat két részre tagolódik, a déli oldalra, amely faburkolatot kapott,
Helyszínrajz
kWh/m -ax: 40,6
2
és az északi oldalra, ahol a helyben szokásos klinkerhomlokzatot alakították
Éves hőigény Q , kWh/m -a: 14,8
H
2
ki. A kétféle burkolat a tetőgerinc vonalában találkozik. A fa- és a klinkerbur-
Passzívház-tanúsítvány: nincs kolatú homlokzat is átszellőztetett, a DWD-lemez és a tartófal közötti rés
6 cm-es. Ekkora távolságnál még gond nélkül lehet alkalmazni a hatóságok
által is jóváhagyott rögzítőelemeket. Ahogyan már a bevezetőben is említet­
tük, a vastagabb rétegben alkalmazott szigetelőanyagok passzívházak
esetében problémássá tehetik a különböző falburkolatok rögzítését, mivel
az ipari sorozatgyártás jelenleg képtelen lépést tartani a gyors fejlődéssel.
Az itt bemutatott esetben a téglaburkolat és könnyűszerkezetes építkezés
kombinációjával sikerült elkerülni a problémát.
A kivitelezés során ügyeltek arra, hogy épületbiológiai szempontból veszély­
telen anyagokat építsenek be a házba. Kizárólag cellulóz szigetelőanyagot
használtak, a látható fa épületrészeket, mint pl. a lépcsőket, padlót és ajtókat
pedig csak olajjal és viasszal kezelték, míg a faablakokat és kültéri ajtókat
természetes falazúrral kenték át. Az energiamérlegnek mindenekelőtt
a lakóház déli fekvése válik a javára. A 10 m -nyi kollektor a fűtés és a vízme­
2

legítés hőigényének mintegy 65-70%-át fedezi. A maradék hőmennyiséget,

ami a 450 l-es réteges hőtároló felmelegítéséhez szükséges, gázkazán szol­
gáltatja. A hőcserélős szellőzőberendezés egész évben működik. A kivitelezés­
ben résztvevő cégek kontrollálhatósága és a garancia esetleges érvényesíthe­
tősége érdekében az építtető nyomáskülönbségtesztet és termográfos
vizsgálatot végeztetett.

100 Külső faburkolattal

 Felépítés

Épületrész Anyagrétegek Anyag­ U érték,

vastagság (cm) W/m K 2

Padlólemez 1 vlies 1,0 U = 0,132

vliesburkolat esztrich 6,0
(fentről lefelé) Styrodur hőv. csop. 025 18,0
Tetőtér
vasbeton 20,0
Padlólemez 2 deszkaburkolat 2,2 U = 0,127
faburkolat keresztlécezés hőszigeteléssel
(fentről lefelé) hőv. csop. 040 9,8
préselt lemez 0,8
Styrodur hőv. csop. 025 12,0
Műszaki felszereltség vasbeton 20,0
Külső fal 1 Fermacell-lapok 1,0 U = 0,106
Talaj-levegő hőcserélő 40 m, mintegy 1,80 m
klinkerhomlokzat gépészeti sík (8 cm)
melységben
(belülről) hőszigeteléssel (6 cm) 8,0
Hővisszanyerő kereszt-ellenáramú
OSB-lemez 1,5
szellőzőberendezés rendszer egyenáramú
TJI-tartó cellulózszigeteléssel 30,0
ventilátorral, Fresh
DWD-lemez 1,6
gyártmány
légrés 6,0
klinkerburkolat 11,5
Bevezetett levegő réteges hőtárolóval Külső fal 2 Fermacell-lapok 1,2 U = 0,106
utánfütése fahomlokzat gépészeti sík (8 cm),
Víztároló 450 1 réteges szolár (belülről) hőszigeteléssel (6 cm) 8,0
hőtároló (Solvismaxx) OSB-lemez 1,5
Háztartási meleg víz 10 m Solvis napkollek­
J TJI-tartó cellulózszigeteléssel 30,0
előállítása tor (65-70%), DWD-lemez 1,6
a maradék gázzal lécezés/keresztlécezés 10,0
vörösfenyő burkolat 2,5
Tető Fermacell-lapok 1,2 U = 0,109
Pótfűtés cserépkályha, fafűtéses
(belülről) zsaluzás 2,2
tűzhely
OSB-lemez 1,5
Napkollektor nincs
TJI-tartó cellulózszigeteléssel 35,0
elektromos nergia
DWD-lemez 1,6
termelésére
lécezés/keresztlécezés 6,0
Esővízciszterna 6500 1 a kert hullámpala
öntözéséhez Ablakok keret: vörösfenyő álfákkal, U. 0,76
üvegezés: háromrétegű, hőszigetelő üveg U = 0,7
g

g (%) = 53

1 bejárat
2 konyha
3 étkező
4 nappali
5 háztartási helyiség
6 szoba
7 gépészeti helyiség
8 kamra
9 gépkocsibeálló

101

Az épület adatai
Építés éve: 1998-1999
Telekméret: a ház típusától függ
Lakótér: 137 m 2
Hasznos terület a termikus burkon
kívül:
„Jangster de Lüx": 118,3 m lakótér
2
és 9,2 m egyéb hasznos terület
2
„Jangster": 97 m lakótér és 7,6 m
2 2
egyéb hasznos terület
Építési költségek, nettó: 838 €/m
Helyszínrajz
hasznos lakótér (tároló nélkül)
Tájolás: dél
Lakók száma: átlagban 4 fő/ház
A bejárati oldalon
A burok tömítettsége, h " : 0,3
1
a - szintén előre gyártott - Primerenergia-felhasználás,
tárolóhelyiségekkel alakul
kWh/nV-a: átlagban 100, beleértve
ki a félig nyitott előtér
minden ház előtt a háztartási áramot is. A számítás­
nál nem vették figyelembe, hogy az
áramot megújuló energiaforrásból
állítják elő, tehát nem a szokásos
hármas áramfaktort kell alkalmazni!
Éves hőigény Q , kWh/m -a: 3,5-14
H
J
Passzívház-tanúsítvány: nincs
102 Bemutatóprogram - EXPO 2000
Bemutatóprogram - EXPO 2000
Sorház, Hannover ( N é m e t o r s z á g )
Faktor 10, Folkmar Rasch és Petra G r e n z , D a r m s t a d t ( N é m e t o r s z á g )
Újra és újra elhangzik a kérdés, miszerint „Mennyivel kerül többe a passzív­
ház, mint...?" Folkmar Rasch tervezőmérnök és a betonszerkezetek szakértője
erre legtöbbször azt a választ adja, hogy „Nem többe, hanem kevesebbe,
mint..." Hiszen eddigi munkáival bebizonyította, hogy a passzívház a költsé­
ges fűtésrendszer nélkül éppen hogy kedvez az előre gyártott elemekből való
építkezésnek, ezáltal jelentős költségmegtakarítást tesz lehetővé. Folkmar
Rasch és Petra Grenz nevű kolléganője a passzívházszabvány szerinti építke­
zés első úttörőinek számítanak, és jelenleg ők azok, akik az elemes építkezés­
mód legelkötelezettebb hívei.
Korábbi projektjeik során különböző konstrukciókkal próbálkoztak, és a kísérle­
tezés során gyűjtött tapasztalatok alapján jött létre a Hannoverben megren­
2
dezett EXPO 2000-re az összesen 32 lakásból álló település, a lakásokat négy
házsorra osztották el. Az érdeklődők három korlátozott felszereltségű ház­
típusból választhattak. Gyakorlatilag minden előre gyártott, amit csak el lehet
képzelni. Először is az alapozást készítették elő a vezetékezéssel. Ezt követő­
en a 13 m hosszú sávalapokat helyezték el a soványbeton-„tócsákban", majd
helyben kevert betonnal rögzítettékőket. Ezekre fekszik fel házanként három
padlólemez, amelyekre már gyártás közben rábetonozták a szigetelőanyagot.
A hőhidak elkerülése érdekében nem lineárisan helyezkednek el, hanem
az alap alsó betonperemére felfektetve. Erre jönnek a lakásokat elválasztó
falak tömör betonból kiöntve, az előre gyártott tetők és a lépcsők is. A sor­
végi házak oromfalára, ami szintén vasbetonból készült, már az előregyártás
fázisában rá betonozták a hőszigetelő réteget. A WC-k és a fürdőszobák
vasbeton tércelláit már gyártás közben leburkolták csempével és járólapok­
kal, a szaniterek helyét pedig előkészítették szerelésre. Ugyanígy jártak el
a gépészeti helyiség esetében, amelyet víztárolóval és szellőzőberendezéssel
láttak el. A gépészet a ház teljes szélességében végigmegy, a tetőgerinc alatt
lett elhelyezve. A tetőtérbe helyezett épületgépészet hatékonyan kihasz­
nálja az alacsony teret, emellett meg is támasztja a tetőszerkezetet.
Összesen 32 ház épült fel
négy sorban.Ezek közül
22 „Jangster de Lüx"típusú,
1 „Eins-Zwei-Drei"', 9 pedig
„Ja ngster" típusú. Az erké-
lyek és a teraszok a kiugró
alapra fekszenek fel

103
 A 13 m hosszú előre
gyártott sávalapokat két
soványbeton-alapra
helyezték el és helyben
kevert betonnal támasztot­
ták alá őket

Míg a padlólemezek három

darabból tevődnek össze,
addig a falazati elemek
szintenként egyetlen
összefüggő elemből állnak.
A házak magassága a telek
lejtését követi
A vasbeton térmodul
a teljes épületgépészetet
magában foglalja, ezért
csak időjárás ellen védő
ponyvával fedték le. Mivel
a tetőgerinc alá helyezték,
a tető megtámasztását is
biztosítja, emellett
kihasználja az alacsony
tetőteret és lehetővé teszi
a minimális vezeték­
hosszúságot
A homlokzat és a tető,
amelyek termikus burok­
ként vonják be a beton
tartószerkezetet, az épület­
gépészetet és a felületi
megmunkálást tekintve is
teljes mértékben előre
gyártottan készültek

Központi elhelyezése révén minimálisra csökken a házban használandó
vezetékek hossza. A helyiségek előre gyártott falai sima felülettel készülnek,
utólag csak az illesztések glettelése és a festés történik.
Azáltal, hogy a tömör épületelemek egyben tartószerkezetek is, a kültéri
könnyűszerkezetes elemeket - a homlokzatot és a tetőt - hőszigetelés
szempontjából optimalizálni lehet. Ezek hőhidaktól mentesen beburkolják
a teljes betonszerkezetet. A könnyűszerkezetes elemek is előre gyártva
érkeznek, az elektromos kábelezés és a végső belső felületkezelés az építke­
zés helyszínén történik. Csupán az üvegezés marad későbbre. A teljesen
előre gyártott épületgépészeti elemeket helyben már csak össze kell kapcsol­
ni egymással. A belső falak, a teraszok és erkélyek, a tárolóhelyiségek boxai,
sőt még a napkollektorok is előre gyártottak.
A padlóburkolatot utólag építették be. A kész parkettát habosított polie­
tilén fóliára rakták le esztrich nélkül, ezzel biztosítva egyben a családi házak­
nál megkövetelt hangszigetelést is.
A tervezőpáros korábbi projektjeihez hasonlóan itt is az angelburgi székhe­
lyű Müller Gönnern Fertigteilbau GmbH szállította a betonelemeket. A ha­
gyományos munkafolyamat, vagyis a munkaterv-pályázatkiírás-munka­
kiosztás különböző alvállalkozóknak ennél az építkezési módnál nem igazán
tanácsos. Sokkal inkább érdemes négy fő részre bontani a teljes munkafolya­
matot: szerkezet, termikus burok, épületgépészet és a finis.
Atervezőkkel együtt olyan csapat jött létre, ahol az összes partner már
a tervezési fázisban megosztja egymással a saját tapasztalatait és műszaki
lehetőségeit, ugyanakkor senki sem hallgatja el az esetleges korlátozó
tényezőket és az építőjellegű véleményeket. Az összes alvállalkozó számára
már idejekorán lefektetik az ún. „költségsávot". Az építési költségek
(I. Az épület adatai) magukért beszélnek.

104 Bemutatóprogram - EXPO 2000

 Műszaki felszereltség Felépítés

Talaj-levegő hőcserélő nincs

Épületrész Anyagrétegek Anyag­ U érték,
vastagság (cm) W/m -K
2

Hővisszanyerő ellenáramú hőcserélő, Padlólemez bükkfa készparketta 1,4 U = 0,122

szellőzőberendezés PaulThermosl (fentről lefelé) lépéshang-szigetelés,
gyártmány habosított polietilénfólia 0,3
Bevezetett levegő meleg vízzel kész betonlemezek, B45 24,0
utánfütése polisztirolszigetelés 30,0
Külső fal 1 betonfal, B45 12,0 U = 0,10
Víztároló 300 I házanként oromfalak polisztirolszigetelés 40,0
(belülről) vakolat 1,0
Háztartási melegvíz napkollektorok
Külső fal 2 gipszkarton lemez 1,2 U = 0,126
előállítása és távhö
északi és déli homlokzat párazáró réteg
(belülről) farostlemez 1,6
Pótfűtés 1 db fűtőtest
hőszigetelt boxtartók
a fürdőszobában
ásványgyapot 30,0
Napkollektor nincs
farostlemez 1,3
elektromos nergia
lécezés 2,2
termelésére
fa lécezés 2,2
Esővízciszterna nincs, a településnek Tető gipszkarton lemez 1,2 U = 0,095
közös vízelvezető (belülről) párazáró réteg
hálózata van farostlemez 1,6
Egyéb az összes ház részesül hőszigetelt TJI-tartó
a szélerőmű által ásványgyapot 40,0
termelt energiából, farostlemez 2,5
az áramszükségletét fólia 0,2
megújuló energia vlies 0,2
fedezi. A település C 0 -2 táptalaj 10,0
semleges zöldtetö
Ablakok keret: hőszigetelt f a - a l u m í n i u m keret L/ = nincs
f

adat
üvegezés: háromrétegű, középen U = 0,7
g

argontöltettel, kívül kriptontöltettel g (%) = 60

Emelet

1 bejárat ülősarokkal
2 tároló
3 étkező
4 konyha
5 nappali
TI 6 szoba
7 terasz

105
 Pontos árnyékolástechnika

Családi ház, Biburg (Németország)

Gernot és Rainer Vallentin, Dorfen/München (Németország)

Az épület adatai Biburgban, egy Münchentől nem messze fekvő faluban található a nyeles
építési telek, közvetlenül az utca mentén épült ingatlanok mögött. Adott
Építés éve: 2000 volt egy korábbi építési engedély, földszintes épülettel, tetőtér-beépítéssel,
Telekméret: 684 m 2
1,4 m-es tetőmagasítással és 30-35°-os tetőhajlásszöggel. A passzívház­
Lakótér: 179 m 2
szabvány szerinti építkezéshez ez a háztípus alkalmatlannak bizonyult, hiszen
Hasznos terület a termikus burkon a megfelelő minőségű tetőablakok 2000-ben még nem álltak rendelkezésre,
kívül: 57 m pince, 34 rn gépkocsi­
2 2
sőt beépítésük a mai napig problematikus. Ezenkívül a csapott tető alatti
beálló terület kedvezőtlenül befolyásolja a térérzetet és az épület kompaktságát is.
Építési költségek, nettó: 1072 €/m 2
A hatályos előírások sajnos nem sok mozgásteret engedtek. Végül azonban
hasznos lakótér, beleértve a gép­ a hatóságokkal folytatott tárgyalások befejezéseként megszületett az enge­
kocsibeállót dély a 18°-os hajlásszögű tetőre és a teljes szintmagasságú, hagyományos
Tájolás: délkelet homlokzati ablakokkal felszerelt emelet megépítésére. A telket a településre
Helyszínrajz
Lakók száma: 6 jellemző környezet veszi körül, közelálló épületekkel és magas beépítettség­
A burok tömítettsége, h ' : 0,31
gel, ami egyben meglehetősen sok árnyékos felületet is jelent. Az épület­
Primerenergia-felhasználás, gépészet és a méretezés meghatározásához szükség volt a ténylegesen
k W h / m - a : 69,1 megvalósítható szoláris hőnyereség kiszámítására. Ehhez a városépítészet­
Éves hőigény 0 H , k W h / m a : 12,8
2
ben használt GASOL szimulációs program eredményeit vetették össze
Passzívház-tanúsítvány: van a Passzívház-Projekt-Csomag számításaival. Az árnyékvetődés elemzésének
eredménye közvetlenül befolyásolta a hatalmas ablakfelületek helyét és
elrendezését. Az már inkább a véletlennek köszönhető, hogy az ablakok
a legszebb kilátás irányában lettek elhelyezve.

Minden helyiség két égtáj

felől kap természetes
fényt. A képen az oromzat
ablakai láthatók
A délnyugati homlokzat és
a ház hosszanti irányában
elhelyezkedő terasz
látványa. Elsősorban a sűrű
növényzet követelte meg
a ténylegesen megcélozandó
szoláris hőnyereség pontos
elemzését

107
 A könnyűszerkezetes épületre a rövid építési idő és a megbízhatóbb, stabi­
labb minőség miatt esett a választás. A külső falak és a tető is cellulózzal
töltött TJI-tartókból állnak, a konstrukció nélkülöz mindenféle pára- és gőzzáró
réteget. A friss és az elhasznált levegő a tetőn keresztül lép be az épületbe
illetve távozik, ezért a gépészeti helyiség is az emeleten került kialakításra.
A fűtetlen pincébe, a termikus burkon kívül található szélfogóbóí vezet lépcső.
A tetőszerkezetet és a köztes födémet párosával elhelyezett tömörfa tartó­
oszlopok támasztják meg. Az oszlopok és a gerendák között futnak a szellőző­
berendezés csővezetékei. Az emeleten négy apróra méretezett gyerekszoba
található és a tágas, többfunkciós közlekedő. A szülői háló a földszintre
került. A hálóhelyiségek megteremtik a visszavonulás lehetőségét, azonban
a közös terek nyitottak és kommunikatívak. A különböző padlóburkolatok
által az egyes funkciók is elkülönülnek egymástól.

108 Pontos árnyékolástechnika

 Épületrész Anyagrétegek Anyag­ U érték,
vastagság (cm) W/m -K2

Pincefödém deszkapadló 2,2 U = 0,097

(részben alápincézve) lécezés légréssel 2,4
(fentről lefelé) esztrich párazáró rétegen 5,0
PUR-hab hőszigetelés,
(hőv. csop. 025) 24,0
párazáró réteg 1,0
vasbeton 18,0-25,0
Külső fal gipszkarton lemez 1,25 U = 0,089, ill.
(belülről) gépészeti sík, földszinten légréssel, U = 0,094
az emeleten hőszigeteléssel 4,0
OSB-lemez 1,5
TJI-tartó cellulózszigeteléssel 40,6
DWD-lemez 1,6
vörösfenyő lécezés 5,0
Tető gipszkarton lemez 1,25 U = 0,089
(belülről) légrés/gépészeti sík
hőszigeteléssel (hőv. csop. 040) 4,0
OSB-lemez 1,5
TJI-tartó cellulózszigeteléssel
(hőv. csop. 040) 40,6
DWD-lemez 1,6
lécezés, keresztlécezés, beton
Ablakok keret: faablakok parafa betéttel U =0,8
f

Freisinger gyártmány U = 0,7

g

üvegezés: háromrétegű, argontöltettel g (%) = 55

Földszint
M 1:200
Műszaki felszereltség

1 bejárat Talaj-levegő hőcserélő nincs

2 szélfogó a
pincelépcsővel Hővisszanyerő LF 300/400, 87%

3 konyha szellőzőberendezés hatásfok

4 nappali Bevezetett levegő a szolártárolóból

5 étkező utánfütése fűtött fűtőtesttel
6 háló és dolgozó
7 szoba Víztároló 400 1 szolár tároló

8 közlekedő
Háztartási meleg víz 8,1 m napkollektor
2

9 gépészeti
előállítása (57% lefedettség),
helyiség
gázkazán
10 terasz
Pótfűtés fűtőtestek
a fürdőszobában.
termosztátos
szabályozás
Napkollektor nincs
elektromos nergia
termelésére
Esővízciszterna van

109

Az épület adatai
Építés éve: 2002
Telekméret: 1412 m 2
Lakótér: 331 m hasznos terület a
2
termikus burokban, pincével együtt
Hasznos terület a termikus burkon
kívül: gépkocsibeálló, tárolóhelyisé­
gek, nyári szoba
Építési költségek, nettó: nincs adat
Tájolás: dél-délnyugat
Lakók száma: 4
Helyszínrajz
A burok tömítettsége, h ' : 0,34 1
Éves hőigény 0 H , kWh/m'-a: 14,8
Passzívház-tanúsítvány: nincs
A kék színű homlokzat
nem csupán a felületek
izgalmas játékát jelenti,
hanem kiugró tetejével
a hálóhelyiségeket is óvja
a napsütéstől. A keskeny
résen bepillantást nyerhe­
tünk a földszinti homlokzat
mentén, a szélfogón keresz­
tül egészen a ház szemben
lévő falán elhelyezett
bejáratig
110 Irányított kilátás
Irányított kilátás
Családi ház, St. Martin/lnnkreis (Ausztria)
PAU.AT-Architekten, Wels (Ausztria)
Több, mint 1400 m -nyi a hatalmas építési telek St. Michael centrumának
2
szélén. Sajnos azonban a telket három oldalról út határolja, sőt a keleti
oldalon egy igen forgalmas út található, csak az északi oldal mentes minden­
féle utcai forgalomtól. Mind az építtető, mind pedig az építész igen nehéz
helyzetben voltak. Mit lehet ilyenkor tenni? Hiszen egy passzívháznak délre
kell néznie, ebben az esetben azonban ez azt jelentené, hogy a lakók a
nyilvánosság elé tárják életüket. Christian Plöderl azonban a megfelelő
építészeti választ adta az ellentmondásos adottságokra.
A fő épülettest az északi határral párhuzamos. A keleti oldalon található
bejáró mentén csak egy emeletnyi magas és L alakban folytatódik a gépkocsi­
beállóban, fűtetlen mellékhelyiségekben és az erősen kiálló tetőben. Az alap­
rajz ügyesen megválasztott. A keleti oldalon fekvő út irányában zárt, és ezzel
egyidejűleg az épülettestbe integrálja a gépkocsibeállót és a mellékhelyisé­
geket, így kompakt egész épület áll előttünk ahelyett, hogy az épületelemek
csak lazán egymás mellé sorakoznának - sajnos ezzel igen gyakran találkoz­
hatunk más lakóházak esetében. A dupla gépkocsibeállót fa tárolóboxok
határolják, a tetőn „fényhasíték"jelzi az erősen visszahúzódó bejárat helyét.
A bejárati ajtó és a tárolóhelyiségek között az ablakokkal ellátott keresztfal
teremti meg a kapcsolatot. Ezáltal az egész bejárati zóna tömör kialakítású,
védett a kíváncsi tekintetek elől.
A helyiségek sorrendje a földszinten szintén ügyes megoldásnak bizonyult.
Az egész a szélfogóból nyíló pici közlekedővel és a vendégszobával indul,
amely egyúttal bármikor használható irodaként is. Idecsatlakozik a gépészeti
helyiség, a kamra és a mosdó. A lezárást a tényleges lakóhelyiségek, a konyha,
étkező és nappali jelentik. A szélfogótól jobbra, azonban a termikus burkon
kívül található a vadászszoba, amelyet a gépkocsibejáró és a kert között
alakítottak ki. Amikor a ház ura hazatér pl. vadászatból, a teljes felszerelésével,
szennyezett ruházatával és a kutyával a gépkocsibeállón és az egyik tároló­
helyiségen keresztül ebbe a „zsiliphelyiségbe" érkezik először. Itt átöltözhet,
leteheti a vadászfelszerelést, és csak ezután lép be a házba.
A szemben fekvő nyugati oldalon két szabadon álló, hosszú betonfal ír
le egy másik L alakot, megvédve ezzel az étkezőt, a nappalit és az előtte
A betonfalak és a tároló­
helyiségek alacsonyabbak,
mint a tető szintje, ezáltal
szoborszerű forma-, szín­
es anyagjáték jön létre.
A faburkolatú terasz teteje
a homlokzatnál a gyerek­
szoba apró erkélyébe megy
át. A kert nincs teljes
mértékben elhatárolva -
célirányosan elhelyezett
nyílásokon keresztül válik
lehetővé a be- és kilátás
111
 Emelet
A lépcső faburkolata
a vörös színű külső fal előtt
kontrasztosan érvényesül
és tartást ad az étkezőnek
is. Az egész házban ipari
tölgyparkettát raktak le

található teraszt a medencével a kíváncsi szemek elől. A célirányosan elhe­

lyezett nyílások azonban több helyen is kilátást engednek a fallal határos
kertre és a környezetre, a belátást azonban apró szakaszokra korlátozzák.
Ebből következik, hogy a terek intimitása a szabadban is folytatódik anélkül,
hogy a ház teljesen elzárkózna környezetétől. Sem a kerttől, sem a szomszéd­
ságtól és a körülvevő természettől nem határolódik el az épület, hiszen
mindegyik szerves kapcsolatban áll vele. Éppen annyira, amennyire kívána­
tos és még elviselhető. Ezzel a kombinációval zseniálisan és egyszerűen
sikerült megoldani a nyílt napos oldal és a zárt utcafront ellentmondását.
Az épületgépészeti felszereltség megfelel a szokásos passzívházszab­
ványnak a szellőzőberendezéssel, napkollektorral és talajhőszivattyúval.
Az egyetlen eltérést ebben az esetben is a pótfűtés jelenti, mivel nem
a beszívott friss levegőt fűtik. Ehelyett a födémet, a padlót és a falakat
„aktivizálták", a „Lejtőre épült ház belső udvarral" c. projektben bemutatott
módszerrel. Annak ellenére, hogy a pincét belevették a termikus burokba,
mégis 22 cm-es plusz hőszigetelést ragasztottak a pincefödémre. A padló­
lemez szigetelésére 40 cm-nyi habüvegből készült perimeter hőszigetelést
választottak.

112 Irányított kilátás

 Felépítés Műszaki felszereltség

Épületrész Anyagrétegek Talaj-levegő hőcserélő 2 x 20 m NA 125

Anyag­ U érték,
vastagság (cm) W/m -K
!

Hővisszanyerő keresztáramú hő­

Padlólemez, pince padlóburkolat 1,0 U = 0,12
szellőzőberendezés cserélő Troges TLW 300
(fentről lefelé) esztrich, helyszínen keverve 4,0
gyártmány
lépéshang-szigetelés 2,5
Bevezetett levegő nincs
kiegyenlítőréteg
utánfütése
(préselt Styropor granulátum) 5,0
párazáró réteg 0,9 Víztároló 300 1
padlólemez 20,0
Háztartási meleg víz 8 m napkollektor,
!

folyami sóder (Millcell) 40,0

előállítása elektromos fűtőszál
Külső fal 1 vasbeton fal 20,0 U = 0,225
padló- és tetőfűtés,
föld alatti falak perimeter hőszigetelés 20,0
talajkollektoros hő­
(belülről)
szivattyú (3,8 kW), 1 db
Külső fal 2 gipszkarton lemez F30 1,5 U = 0,10
elektromos törölköző­
föld feletti falak gépészeti sík hőszigeteléssel 5,0
szárító a fürdőszobában
(belülről) OSB-lemez 1,5
TJI-tartó cellulózszigeteléssel 18,0
Napkollektor nincs
DWD-lemez (Agepan) 1,6
elektromos nergia
hőszigetelő magos
termelésére
kéregvakolatos rendszer 20,0
Esővízciszterna 7500 1
vakolat 1,0
Tető F30 gipszkarton lemez 1,5 U = 0,089
(belülről) hőszigetelt gépészeti sík 10,0
párazáró fólia, sd = 1500
TJI-tartó cellulózszigeteléssel 38,0
fazsaluzás 3,0
lapostető (SaarGummi)
Ablakok keret: fából, cserélhető alu-borítással, U = 0,74
f

Styrodur szigeteléssel, Lederbauer

gyártmány U = 0,70
g

üvegezés: háromrétegű, uniTop g (%) = 54

Az étkező és a térelválasztó
mögötti nappali látványa
a szélfogó irányából. A nap­
pali szalagablakai extra
fényt és a zöld növények
látványát engedik a nap­
paliba, a megszakítás nél­
küli födém pedig még
nagyobbnak láttatja
a lakóhelyiségeket
 Fatüzelésű kazánnal

Családi ház, Wegenstetten (Svájc)

Kagi Architektur GmbH, Frick (Svájc)

Az épület adatai Eleinte az építtetők csupán jó hőszigetelésű házat szerettek volna, az építész
pedig tette a dolgát. Csak a tervezési munkálatok során, a hatékony együtt­
Építés éve: 2001 működés gyümölcseként született meg a passzívház ötlete, amit aztán meg
Telekméret: 752 m 2
is valósítottak. Az építési telek a Wegenstetten nevű település keleti szélén
Lakótér: 182 m 2
fekszik, a városka pedig a svájci Aargau kanton területén található. És mi sem
Hasznos terület a termikus burkon természetesebb ezen az erdőkben gazdag vidéken: az építtetőnek saját
kívül: tető, pince, fáskamra, garázs erdőgazdasága van. Ez a tény döntően befolyásolta az épületgépészeti
Építési költségek, nettó: nincs adat megoldásokat, ugyanis a 3120 l-es kombitárolót nemcsak a kollektorok fűtik,
Tájolás: délkelet hanem egy fatüzelésű kazán is, amelyben 50 cm hosszú farönköket lehet
Lakók száma: 2-4 eltüzelni. A leszállított fát a garázspadlóban található csapóajtón át dobják
A burok tömítettsége, h ' : nem
1
le, és innen viszik tovább a pincetárolóba. A használati meleg víz a kombi­
mérték tárolóból származik, de ugyanezzel oldják meg a beszívott levegő pótfűtését.
Helyszínrajz
Primerenergia-felhasználás, Érdekes apró részlet a szellőztetéssel kapcsolatban: az egyik elszívócsonk
kWh/m -a: Minergie-mutatószám
2
a gardróbszekrényben található.
14,8 A vasbeton pince a fűtött termikus burkon kívül van, a pincefödém alsó
Éves hőigény Q , kWh/m -a: 11,6
H
2
oldalára 20 cm-es Styropor szigetelőanyagot ragasztottak. A pincefödémet
Passzívház-tanúsítvány: Minergie- és a pince falait szigetelőtömbökkel termikusan elválasztották. Mivel a föld­
tanúsítvány AG 034 (Svájc) szintre vezető lépcső is a házban található, azt is le kellett választani termi­
kusan, és szigetelésre is szükség volt. A két lakószinten a falak 15 cm-es
vastag téglafalak, a hagyományos téglaépítkezés minden előnyével és
a hőmérséklet-ingadozás pufferolásának képességével. A külső falakat
34 cm-es hőszigeteléssel látták el. A ház tetőterét nem építették be,
az emeleti födém fagerendáit 26 cm vastag cellulózréteggel szigetelték,
és a gerendák alsó oldalára egy réteg farostlemezt csavaroztak.

Fatüzelésű kazánnal
 Az alsó szinten található A folyosó a nappali és a
lakóhelyiségek és az fűtött pad irányából. Az
emeleti hálószobák okkersárga fal a mennyezet
délnyugati tájolásúak alatti üvegezéssel mindkét
és a mezőre néznek

Felépítés Műszaki felszereltség

Épületrész Anyagrétegek Anyag­ Talaj-levegő hőcserélő 4 x 40 m, NA 110

férték,
vastagság (cm) W/m -K !

Hővisszanyerő kereszt-ellenáramú
Pincefödém öntött aszfalt réteg 4,0 U = 0,16
szellőzőberendezés rendszer, Schrag C 2500
(fentről lefelé) vasbeton 25,0
gyártmány
„Styropor Sagex 30 kg/m " szigetelés
2
20,0
beltéri vakolat, pincefödém 1,0
Bevezetett levegő kombitá rolóból
Külső fal beltéri vakolat 1,0 U = 0,10
utánfütése
(belülről) tégla, 15,0
„Styropor Sagex 30 kg/m " szigetelés
2
34,0 Víztároló 3120 1 kombitárolós
kültéri vakolat 2,0 fűtés és melegvíz
Pincelépcső „Styropor" beltéri szigetelés 14,0 L/ = 0,23 Háztartási meleg víz napkollektorral és
(belülről) előállítása fatüzelésű kazánnal
Födém „Taefer" fafödém, fehér 1,3 U = 0,14
(belülről) lécezés 2,4 Pótfűtés a víztárolóból beveze­
„Pavatherm" farostlemez 6,0 tett vízzel fűtött
„Tyvex" légzáró fólia, kanapé a nappaliban,
fagerendák „SR22" csőkötegek a víztároló
üveggyapot szigeteléssel 26,0 felől

MDF-lemez fenyő/lucfenyő 2,5 Napkollektor szerelésre előkészítve

Ablakok keret: üvegszál erősítésű műanyag- U =0,8
f
elektromos nergia
„EGO Kiefer, Schweiz" gyártmány <J = 0,5
g
termelésére
üvegezés: háromrétegű g (%) = 45 Esővízciszterna 6000 1

115
 Időskori visszavonulás

Családi ház, Kirchheimbolanden (Németország)

AAüller + Mizera Architekten, Dannenfels (Németország)

Az épület adatai Az építtetők 60 év körüliek, és idős korukra új otthonba szerettek volna

költözni. A kellemes környezetben elhelyezkedő telek adott volt. Már az építész­
Építés éve: 2002 szel folytatott első beszélgetés során kiderült, hogy az építtető foglalkozásá­
Telekméret: 1119 m 2
ból adódóan (erdőgazdálkodási szakember) az építési anyag kérdése kétség­
Lakótér: 237 m 2
telen: faháznak kellett épülnie! Hamar felmerült a passzívház ötlete is,
Hasznos terület a termikus burkon és rövid magyarázatot követően a további győzködés feleslegessé is vált.
kívül: tárolóhelyiség Az alaprajzot és az épületgépészeti megoldások egy részét egyértelműen
Építési költségek, nettó: nincs adat az építtetők kora határozta meg, akik érthető módon sokkal inkább gondol­
Tájolás: dél nak a későbbi mozgásbeli korlátozottságra, mint a fiatalabbak. Ebből adódott
Lakók száma: 2, időszakosan 4 a törekvés, hogy az összes lakó-, háló- és vizeshelyiség a földszinten legyen
A burok tömítettsége, h ' : 0,24 1
elhelyezve, hogy a lakók ne legyenek mindenképpen ráutalva az emeleti szint
Éves hőigény 0 H , kWh/nr-a: 9,7 használatára.
(a szolárhomlokzatot figyelembe Az épületet hővisszanyerős szellőzőberendezéssel és 45 m-es talaj-levegő
véve) hőcserélővel látták el. A friss levegő pótfűtését az 1200 l-es réteges hőtáro­
Passzívház-tanúsítvány: nincs lóval oldják meg. A meleg víz előállításához szükséges energiát lényegében
a 40 db csöves kollektor fedezi. Ha mindez nem elég, a pelletkazán a nappa­
liban automatikusan bekapcsol, az általa termelt hőmennyiség 80%-a a réte­
ges hőtárolóba kerül. A pellettároló közvetlenül a kazán felett található, így
a pelletek pótlása automatikus, a gravitáció hatására magától végbemegy.
A tárolót kívülről - a kocsibeálló melletti tárolóhelyiségből - töltik fel, köz­
vetlenül a teherautóból, tárolókapacitása kb. 1 m vagy 680 kg, ez 1 évre
3

Az északi és a keleti oldal

hagyományos vakolt
elegendő mennyiség. A folyamatos üzem tehát biztosítva lesz a lakók idő­
homlokzat, a domború tető sebb korában is, ha mozgásuk netán valamennyire korlátozódik majd.
pedig zöldtető
A házat modern BUS-rendszerrel szerelték fel. Egy központi kijelző segítségé­
vel maga az építtető is megváltoztathat számos, előre beállított paramétert,
így például a lakók távollétében a háromfokozatú szellőzőberendezés auto­
matikusan 1. teljesítményfokozatra kapcsol vissza, hazaérkezésükkor pedig
a 2. szint aktiválódik. A melegvíz-szivattyú is ki- és bekapcsolható a kijelző
segítségével. Ugyanígy az automatikus kikapcsolás távozáskor, vagy egy
előre beállított vezérlési program elindítása is lehetséges. Az összes ilyen
technikai finomság további energiamegtakarítást jelent. Miért is kellene
folyamatosan működnie a melegvíz-szivattyúnak vagy a szellőzőberende­
zésnek? Hiszen amikor senki sincs otthon, ez felesleges áramfelhasználást
A déli és nyugati oldal ESA
méhsejtpapír homlokzat,
az elemeket szürkére
(estettek

A nyári napvédelmet az
erkély és a fényelektromos
kollektorberendezés
szolga Itatja

117
A filigrán lépcső elegánsan
vezet fel a nappaliból
a galériára. A fa mint fő
építőanyag szépen érvé­
nyesül a belső térben,
kellemes egyensúlyt
teremtve a fehér falfelüle­
tekkel

jelent, illetve a víz szükségtelen cirkulálásával hő is veszendőbe megy.

A BUS-rendszer még egy további funkciója érdemel különös figyelmet:
a réteges hőtárolót a napkollektorok fűtik, és amikor a hőmérséklet a tároló­
ban egy bizonyos szint alá ér, automatikusan bekapcsol a pelletkazán.
A ház déli és nyugati oldalán a homlokzat az ESA cég által gyártott
méhsejtpapír homlokzatot alakították ki, amelyet már a bevezetőben részle­
tesen taglaltunk. A meglepően egyszerű rendszer előnye, hogy a homlokza­
ton keresztül további hőnyereség jön létre. Mivel a hagyományos számítások
ezt a nyereséget nem veszik figyelembe, a táblázatban megadott éves hő-
igényt ezzel az értékkel korrigálni kellett. A bingeni főiskola két éve tudomá­
nyosan is kíséri a házban zajló eseményeket. Ehhez számos mérőszondát
installáltak, amelyek a tényleges energiafelhasználás mellett folyamatosan
mérik és jegyzik a szolárhomlokzat aktuális hőmérsékletprofilját. Az ered­
mények többi között az ESA-homlokzat hatékonyságát igazolják.

A méhsejtkarton szárazon
tartásához a karton és az
edzettüveg közötti légteret
átszellőztetik, ezért [átható
az ajtó felett a rácsszerkezet
Emelet
Műszaki felszereltség Felépítés

Talaj-levegő hőcserélő 45 m, NA 200

Épületrész Anyagrétegek Anyag­ U érték,
Hővisszanyerő Paul gyártmány, WRG- vastagság (cm) W/m'-K
szellőzőberendezés 9 0 t h e r m o s 300 DC Padlólemez parkett 1,5 U = 0,190
típus (fentről lefelé) OSB-lemez 2,2
T tartó
Bevezetett levegő réteges hőtárolóból celiulózszigeteléssel 20,0
utánfűtése bitumen szigetelőréteg 1,5
vasbeton lemez 18,0
Víztároló 1200 1 réteges hőtároló
tisztasági réteg 5,0
kavicságy 25,0
Háztartási meleg víz csöves kollektor, Külső fal 1 ásványi festék U = 0,108
előállítása pelletkazán északi és keleti homlokzat két réteg gipszkartonon 2,5
(belülről) gépészeti sík,
Pótfűtés pelletkazán (10 kWh)
cellulózszigeteléssel 16,0
Napkollektor 2,99 kWp OSB-lemez 1,5
elektromos nergia tartófelület cellulózszigeteléssel 20,0
termelésére vakolathordó farostlemez 5,0

Esővízciszterna 6 m 3 kültéri vakolat

Külső fal 2 ásványi festék dél: U = 0,04
déli és nyugati homlokzat két réteg gipszkartonon 2,5 nyugat: 0 0 , 0 7
(belülről) gépészeti sík cellulózszigeteléssel 6,0
OSB-lemez 1,5
tartófelület cellulózszigeteléssel 20,0
farostlemez 1,8
méhsejtszövet 5,0
Földszínt légrés 3,0
M 1:300 egy réteg biztonsági üveg 0,6
Tető gipszkarton lécezésen 3,0 U = 0,119
(belülről) OSB-lemez 1,5
íves faszerkezet cellulózszigeteléssel 45,0
farostlemez 2,2
1 bejárat
hidegtető szerkezet mint zöldtető
17 2 szélfogó
Ablakok keret: Bühlmaier Fensterbau Kft.
3 nappali, étkező
lenbetétes, tanúsítvánnyal rendelkező
9 4 konyha
ablakok U = 0,7
16 3 : :
:; 5 kamra g

üvegezés: háromrétegű, argontöltettel g (%) = 48

6 üvegtetős közlekedő
IÍ «
ÜE: 7 háztartási helyiség
8 gardrób
9 háló
10 dolgozó
11 vendégszoba
12 szauna
13 gépészeti helyiség
14 galéria-tévészoba
15 garázs
16 gépkocsibeálló
17 tárolóhelyiség
18 terasz-balkon
19 zöldtető
LR légtér

119
 Keskeny déli oldal

Családi ház, M a u e r - Ö h l i n g ( A u s z t r i a )
Poppe * Prehal A r c h i t e k t e n , Linz - Steyr ( A u s z t r i a )

w \ 1 „
Az épület adatai Az építésznek semmiben sem kellett győzködnie az építtetőket, hiszen ők
már korábban „megfertőződtek" a passzívház ötletével, és ennek megfelelő­
Építés éve: 2000 en műszaki információik is voltak. Ragaszkodtak a passzívház építéséhez,
Telekméret: 1344 m 2
azonban a meglévő telek nem igazán tűnt megfelelőnek a szoláris építkezés­
1 Lakótér: 149 m 2
hez. A telek lejtése nyugati irányú, és az út dél felől a telekhatár mentén
Hasznos terület a termikus burkon vezet. Ha a ház merőlegesen áll a lejtőre, akkor ugyan a lehető legtöbb nap­
kívül: 188 m pince
2
fényt tudja befogni, viszont a lábazati szint túlságosan magas lenne.
Építési költségek, nettó: 830 €/m 2
Az építészek végül megtalálták a megoldást, ami a kezdeti kételkedés elle­
hasznos lakóterület, plusz saját nére meggyőzőnek és működőképesnek bizonyult.
munka A négytagú család életmódja a szokásos lakó- és hálóhelyiségek mellett
Tájolás: dél (keskeny oldal) megkövetelt két autó számára elegendő beállóhelyet, rengeteg közlekedő-
Lakók száma: 4 és tárolóhelyet, és egy nagyobb szabadidős helyiséget sportoláshoz és egyéb
Helyszínrajz
A burok tömítettsége, h ' : 0,28
1
tevékenységekhez. A különböző elvárásokat az építész egy hosszúkás épület­
Éves hőigény 0 H , kWh/nr-a: 14.7 testbe foglalta össze, amelybe belehelyezte a termikus burokkal körbevett
Passzívház-tanúsítvány: nincs központi részt. Az épülettest hosszanti oldala párhuzamos az utcával, egy
kisebb törés beiktatásával felveszi annak enyhe ívét. Az elhelyezés egyúttal
a környezettel is kapcsolatot teremt, hiszen a szomszédos parasztházaknak
és pajtáknak szintén a hosszanti oldala néz az utca felé. A tájolás hátránya,
hogy csak a keskeny déli oldal nyílik délre. Annak érdekében, hogy az épület

Mivel elsősorban a keskeny

oldalt éri a nap, meghagyták
a hatalmas ablakok, kollek­
torok és a fényelektromos
berendezés számára

120 Keskeny déli oldal

A keskeny vörösfenyő léc­ A környék tipikus paraszt­
burkolat a környékre jel­ házaihoz hasonlóan
lemző építkezési hagyo­ az épület az úttal párhuza­
mányokat követi. Az erkély mosan épült, így csak
stégszerűen nyúlik ki a keskeny déli oldal orien­
az épületből, a kéményhez tálódhatott a napsütés
pedig az építési hatóság irányába
ragaszkodott

121
 minél több napenergiát tudjon befogni, ez a homlokzat szinte kizárólag
üvegfelületekből áll, ez jelenthet akár ablakfelületet, akár homlokzati vagy
fényelektromos napkollektort. A hosszanti oldalakra az erkélyajtók kivételé­
vel csak normál méretű ablakok kerültek, a keleti és nyugati oldal magasra
nőtt fái pedig a nyári túlhevülés ellen nyújtanak védelmet.
A teljes épület alá lett pincézve. A kocsibeálló alatt és felett fűtetlen
tárolóhelyiségek találhatók, a lakószint alatt pedig a hagyományos szige­
telésű, ennek következtében csak „elnagyolt"fűtéstechnikával ellátott
helyiség a szabadidő eltöltésére mosdóval, majd mosókonyha és a gépészeti
helyiség. A pincébe a szélfogóból lehet lejutni, így a pincelépcső a termikus
burkon kívül marad. A pince, amelynek fele a lejtőbe van ágyazva, előre
gyártott betonelemekből készült. A termikus burok esetében, vagyis a
pincefödémnél, a külső falaknál és az emeleti födémnél a tervezők a jól
bevált cellulózszigetelésű TJI-tartószerkezethez nyúltak. A fából készült
épületrészek előre gyártottak és páraáteresztők, tehát nem jelentenek
párazáró réteget. A felső épületrész teteje a hosszanti irányban lejtő nyereg­
tető bádogborítással, amely hidegtetőként feszül ki az egész épület felett.

A déli tájolású ablak egész napos

kilátást nyújt a faluközpontra,
éjszakára pedig védőréteggel
takarják el a homlokzatot

oldal
Emelet Földszint Pinceszint
M 1:250

r r-riTnTrrTTf^^^^^l

12 8

y 10
?
C\ 1
ffi °
i

j &

1 bejárat
2 konyha
Felépítés Műszaki felszereltség
3 étkező
Talaj-levegő hőcserélő 26 m PE, NA 200 4 balkon
Épületrész Anyagrétegek Anyag­ U érték,
5 nappali
vastagság (cm) W/m -K2

kereszt-hővisszanyerés,
Hővissza nyerő 6 szoba
Pincefödém nyír parketta 2,0 U = 0,116 ellenáramú rendszer,
szellőzőberendezés 7 gardrób
(fentről lefelé) OSB-lemez 1,8 Aerex gyártmány, 8 közlekedő-nappali
TJI-tartó cellulózszigeteléssel 31,2 kompakt szellőzőbe­ 9 gépészeti helyiség
vasbeton 20,0 rendezés levegő-levegő 10 mosókonyha
hőszigetelés 5,0 hőszivattyúval; 11 gépkocsibeálló
Külső fal gipszkarton lemez 1,5 U = 0,102 szellőztető teljesítmény­
12 tároló
(belülről) fa lécezés (gépészeti sík) 3,0 felvétele: 2 x 35 W,
OSB-lemez 1,5 höszivattú teljesít­
TJI-tartó cellulózszigeteléssel 35,6 ményfelvétele: 400 W
DWD-lemez 1,5
lécezés 5,0
Bevezetett levegő puffertartályból, 700 1
vörösfenyő burkolat 5,0
utánfütése
Tető gipszkarton lemez 1,5 U = 0,091
(belülről) falécezés (gépészeti sík) 3,0 Háztartási meleg víz napkollektorral,

OSB-lemez 1,5 előállítása hőszivattyúval és

TJI-tartó cellulózszigeteléssel 40,6 elektromos fűtőszállal

DWD-lemez 1,5 Pótfűtés elektromos fűtőtest

átszellőztetési sík 8,0 a fürdőszobában
tetőzsaluzás és tetőfólia 3,0 Napkollektor 10 m 2

LJginox bádogtető
elektromos nergia
Ablakok keret: vörösfenyő ablakok U =0,82
f
termelésére
parafa betéttel, az összes
Esővízciszterna nincs
üvegezés: Unitop A 0,6, ablak
Thermfix távtartókkal középértéke

g (%) = 53

123
 Építészek neve és elérhetősége, képjegyzék

<baukanzlei> Architekturbüro Werner Friedl KJS Architekten

+

Georg Lux oki. építészmérnök oki. építészmérnök Prof. H. Kress, R. Johannes, R. Stralsgürtel,
Barichgasse 11/14 Bergstraíse 12 M. Sattler
A-1030 Bécs 86559 Adelzhausen Bismarckstraíse 9
office@baukanzlei.at friedl.werner@t-online.de 91054 Erlangen
82-85. o., képek: PohIVision, St. Pölten 4 0 - 4 3 . o„ képek: Archiv Architekt mail@kjs-architektur.de
50-53. o., képek: Erich Malter Fotografie,
Birri Architekten AG Architekturbüro Rainer Grotegut Erlangen
Blumenweg 1 Heerstrafse 58
CH-4332 Stein 53111 Bonn Müller + Mizera Architekten
info@birri.ch info@grotegut.de Bennhauser Straíse 15
60-63., 76-79. o. képek: Archív Architekt 80-81. o., képek: Archiv Architekt és 67814 Dannenfels
SolarWorld, Bonn info@mueller-mizera-architekten.de
Hariolf Brenner 116-119. o., képek: Archiv Architekten
Wolfgangstraíse 8 Kági Architektur GmbH
73479 Ellwangen Beat Kági, oki. építész PAU.AT-Architekten
info@architekt-brenner.de Mühlegasse 11 Heinz Christian Plöderl oki. építész
54-55. o., képek: Archiv Architekt CH-5070 Frick Bernardingasse 14
b.kaegi@popp.agri.ch A-4600 Wels
Caldobau GmbH 114-115. o., képek: Archiv Architekt office@PAU.AT ; 92-95. és 110-113. o.,
Richárd Caldonazzi oki. építészmérnök képek: 91., 94. o.: Foto_Stadler, Bad Ischl,
Walgaustralse 123 Josef Király 92. és 110-113. o.: Wolf Grossruck, Bécs
A-6713 Ludesch oki. építészmérnök
office@caldobau.at Oberdorf 242 Poppe * Prehal Architekten
64-67. o., képek: Archiv Caldonazzi A-6073 Sistrans Dr. Helmut Poppe
arch@kira ly.at Coulinstrasse 13/1
Faktor 10 - Gesellschaft für Stádte- 96-99. o., képek: Archiv Architekt A-4020 Linz
und Hochbauplanung mbH office.linz@poppepreha Lat
Folkmar Rasch oki. építészmérnök Andreas Prehal
és Petra Grenz oki. építészmérnök Bahnhofstrafse 12
Steubenplatz 12 A-4400 Steyr
64293 Darmstadt office.steyr@poppeprehal.at
Fa ktorlO@t-online.de 72-79. o., képek: Archiv Architekten
102-105. o., képek: Petra Grenz, Darmstadt 120-123. o., képek: DietmarTollerian

124 Építészek neve és elérhetősége, képjegyzék

Proyer & Proyer Team 3 Képek:
Architekten OEG Ulf Brannies és Rita Frederwels, építészek
Schwarzmayrstraíse Dragonerstraíse 38 2. o.: DietmarTollerian
A-4400 Steyr 26135 Oldenburg 4. o.: Frederic Comtesse
office@proyer.com mail@team-3.de 6. o.: Architekten Proyer & Proyer
34-39. o., képek: Archiv Architekten 100-101. o., képek: Worpsweder Informations 8. o.: Mathias Weissengruber
+ Photo Service, Dietmar Blome, Worpswede 12. o. fent: Burkhard Schulze Darup
Atelier Werner Schmidt 12. o. lent: a szerző archívuma
Areal Fabrica Walter Unterrainer 13. o.: a szerző archívuma
CH-7166Trun Architektur Atelier 14. o. fent balra: a szerző archívuma
atelier_schmidt@bluewin.ch Marktgasse 17 14. o. fent jobbra: Frederic Comtesse
68-71. o., képek: Archiv Architekt A- 6800 Feldkirch 14. o. középen: Werner Schmidt
office@architekt-unterrainer.com 15. o.: Michael Palfi
Burkhard Schulze Darup 44-49. o., képek: Archiv Architekt és 17. o.: Ingenieurgemeinschaft Bau + Energie +
építész Matthias Weissengruber Umwelt GmbH
Augraben 96 18. o.: Bau- und Möbeltischlerei Freisinger
90475 Nürnberg Gernot Vallentin 19. o. balra: Sigg GmbH & Co. KG
schulze-darup@t-online.de Scháfflergasse 7 19. o. középen: Fenster Striegel GmbH
és 84405 Dorfen 19. o. jobbra: eurotec GmbH
Thomas Meyer vallentin.architektur@t-online.de 20. o.: Burkhard Schulze Darup
építész és 21. o. fent: Paul Wármerückgewinnung
Brunnlohweg 11 Rainer Vallentin 21. o. lent: Hariolf Brenner
90556 Cadolzburg Nimrodstraíse 1 22. o.: a szerző archívuma
architektmeyer@gmx.de 80639 München 23. o.: a szerző archívuma
86-89. o., képek: Archiv Architekten 90-91. o. és 106-109. o., képek: Archiv 24. o.: Paul Wármerückgewinnung
Architekten 27. o.: Hariolf Brenner
Dietrich Schwarz Dipl. Architekt ETH/SIA 29. o.: René Birri
oki. építészmérnök
Via Calundis 8
CH-7013 D ó m a t / E m s
schwarz@schwarz-architektur.ch
56-59. o., képek: Frederic Comtesse

125
 Irodalom
Arbeitskreis kostengünstige Passivhauser,
Darmstadt 1997:
Protokollkötetek
Nr. 2: Wármedámmung, Wármebrücken,
Luftdichtigkeit (Hőszigetelés, hőhidak,
tömítettség)
Nr. 3: Superfenster im Passivhaus
(Passzívházak szuperablakai)
Nr. 4: Lüftung im Passivhaus (Passzívházak
szellőztetése)
Nr. 5: Energiebilanz und Temperaturverhalten
(Energiamérleg és hőmérséklet)
Nr. 6: Haustechnik im Passivhaus (Passzívházak
épületgépészete)
Nr. 7: Stromsparen im Passivhaus
(Áramtakarékosság a passzívházakban)
Nr. 8: Materialwahl, Ökologie und
Raumlufthygiene (Anyagválasztás,
ökológia, a beltéri levegő higiéniája)
Nr. 9: Nutzerverhalten (Passzívházak használat
közben)
Nr. 10: Kostengünstige Passivhauser
(Költséghatékony passzívházak)
Nr. 11: Das Passivhaus - Baustandard der
Zukunft? (Passzívház-Ajövő energetikai
szabványa?)
Nr. 12: Energiebilanzen mit dem Passivhaus-
Projektierungs-Paket (A Passzívház-
Projekt-Csomag energiamérlegei)
Nr. 13: Passivhaus-Sommerfall (Passzívházak
nyár idején)
126 Irodalom, rövidítések, impresszum
Bauökologie (Épületek ökológiája)
Burkhard Schulze Darup,
Bauverlag, Wiesbaden und Berlin 1996
Bauphysik (Épületfizika)
Walter Blási, Europa-Lehrmittel Kiadó,
2. kiadás, Haan-Gruiten 1998
BKI Objekte, Niedrigenergie- und Passivhauser
(Energiatakarékos és passzívházak építési
költségei)
BKI Deutscher Architektenkammern
(A Német Építészkamara költségadatbázisa),
Stuttgart 2001
Energierechtes Bauen und Modernisieren
Bundesarchitektenkammer
(Energiatakarékos és Modern Építkezés)
Német Építészkamara
Birkháuser Kiadó, Basel, 1996
Faktor Vier - Der neue Bericht an den
Club of Romé (Négyes faktor - A római Klub
beszámolója)
Ernst Ulrich von Weizsácker, Amory B. Lovins,
L. Hunter Lovins, Droemersche Kiadó Th. Knaur
nyomán, München 1995/1997
Grundlagen der Gestaltung von Passivháusern
(Passzívházak építésének alapjai)
Wolfgang Feist, Darmstadt, 1996
Lehrbuch der Bauphysik
(Az épületfizika tankönyve)
Lutz, Jenisch, Klopfer, Freymuth, Krampf
Petzold, Teubner Kiadó, 4. kiadás, Stuttgart,
1997
Solaratlas für Nordrhein-Westfalen
(Szoláratlasz, Észak-Rajna-Vesztfália)
Energieagentur NRW, Wuppertal, 2002
Tagungsband der 4. Passivhaus-Tagung
(4. Passzívház Kongresszus - Összefoglaló)
Passivhaus Dienstleistungs-GmbH és
Passzívház Intézet, Kassel, 2000
Tagungsband der 7. Internationalen
Passivhaustagung
(7. Nemzetközi Passzívház Kongresszus -
Összefoglaló)
Hrsg. Wolfgang Feist, Passzívház Intézet
Darmstadt, Darmstadt, 2003
Rövidítések Impresszum

© Hungárián edition TERC Kft., 2008

© 2003 Verlag Georg D.W.Callwey GmbH&Co.
KG, Streitfeldstrasse 35, 81673 Munich,
Germany (ISBN 3 7667 1568 2)
BUS-rendszer központilag vezérelt elektromos hőátbocsátási tényező www.callwey.de
kapcsolórendszer (korábban: k érték)
cm centiméter hőátbocsátási tényező A fordítás a „Neue Passivháuser" c. mű alapján
EPS-szigetelés hőszigetelés expandált - ablakkeret (frame) készült, amelyet a Verlag Georg D.W.Callwey
polisztirol keményhabból hőátbocsátási tényező GmbH&Co. KG 2003-ban adott ki.
g összes energiaátbocsátás %-ban - üvegezés (glazing) A magyar nyelvű kiadás a Silke Bruenink
hőv. csop. hővezetési csoport hőátbocsátási tényező Agency, Munich, Germany közreműködésével
GK gipszkarton - a teljes ablak, keret jött létre.
hl hektoliter + üveg (window)
kWp kilowattpeak XPS-szigetelés hőszigetelés extrudált A szöveget írta és a könyvet szerkesztette:
= csúcsteljesítmény polisztirol keményhabból Anton Gráf
I liter A könyvet tervezte:
m méter Griesbeck & Griesbeck, München
m 2
négyzetméter
m 3
köbméter ISBN 978 963 9535 75 6
MDV-lemez középvastag rostlemez
(Mitteldichte Faqserplatte) Magyarra fordította: Valentinyi Edit
mm milliméter A borítót tervezte: Hári Péter
NA normál átmérő
(pl. DN 90 = 90 mm 0 ) Kiadja a TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
OSB-lemez fából préselt lemez Szakkönyvkiadó Üzletága, az 1795-ben
(Oriented Strand Board) alapított Magyar Könyvkiadók és
PCM-AKKU paraffinnal töltött, Könyvterjesztők Egyesülésének a tagja
segédközeges hőtároló
PE polietilén Felelős kiadó: Lévai-Kanyó Judit kiadóvezető
PHI Passzívház Intézet Kereskedelmi és marketingvezető:
PS polisztirol Szekeres Judit
PUR poliuretán Azonossági szám: JT-1144
TJI „TrusJoist" I
(levédett márkanév, I. TJI-tartó) Nyomdai előkészítés: ElektroPress Stúdió
Nyomás és kötés: Mesterprint
Felelős vezető: Mádi Lajos

www.terc.hu
 A passzívházak fűtésére a hagyományos épületekhez képest
akár 80 százalékkal kevesebb energiát is elég fordítani.
Az egyre növekvő energiaárak idején ez a tény robbanáshoz
vezetett, és a passzívházak száma az utóbbi időben több,
mint kétszeresére nőtt.
Könyvünk 24 kortárs épületet mutat be, családi és sorháza­
kat Németország, Ausztria és Svájc területén, amelyek ala­
csony üzemeltetési költség mellett kimagasló komfortot és
élhető elrendezést nyújtanak. Minden projektet

és az energiafelhasználás részletes bemutatásával dokumen­

táltunk, értékes tervezési segédletet és inspirációt nyújtva
ezzel az építészek, tervezők, kivitelezők és építtetők számára.
A szerző Anton Gráf nürnbergi építész, ebben a témában
több szakkönyv szerzője.

w w w . t e r c . h u