Kisebbség mint missziói lehetőség

2010. okt. 4
IV. Kárpát-medencei Missziói- és Diakóniai Konferencián Page | 1

Témája: Elhívással – Egységben

(Ef. 4, 1-6)
Célja: A magyar reformátusság társadalmi
felelősségének ébresztése
– a missziói elköteleződés megerősítése –
cselekvésre buzdítás
Dr. Anne-Marie Kool
Károli Gáspár Református Egyetem
Közép- és Kelet-Európai Missziói Tanulmányi Intézet

I. Bevezetés
„Kisebbség mint missziói lehetőség”. Előadásom címe úgy hangzik, mint egy pályázati
felhívás. A misszió ügye egyik fontos dimenziójává vált a támogatásra való pályázásnak. Ha
„szerencsésen” pályáztunk, és befejeztük a projektet, előbb utóbb be kell számolni az elért
eredményekről, az „output”-ról, fel kell tudni mutatni a missziói szolgálatunknak a „sikereit”,
a statisztikákat. Meg kell felelni a projektleírásban saját magunk által megfogalmazott
elvárásoknak. A pályázati leírás így diktálta. A mennyiség az, ami számit. Ezt részletesen
dokumentálni kell. Sok papír készül így el. Így akaratlanul is, missziói szolgálatunkat
szekuláris, üzleti értékrendszer irányíthatja.

Amikor a missziót jézusi módra végezzük, nem a pénz, nem a papír, hanem a people, az
emberek, a kapcsolatok számítanak. Isten országa láthatatlanul növekszik. Isten Országa
hasonló a mustármaghoz, hasonló a kovászhoz.1 Nem a mennyiség, hanem a minőség
számit. Isten országában a kicsiből sok lesz, a minőség mennyiséget teremt. Isten a
névtelenek, a kisebbséget használja az evangélium terjedésében.

Missziói szolgálatunk során könnyen kétféle elvárási rendszer közé szorulunk, a szekuláris
„világi” és az Isten rendszere közé. Szinte naponta érzem ennek a terhét, feszültségét.
Naponta szükségem van arra, hogy Jézus felszabadítson engem az emberi elvárások
fogságából, hogy szabadon csak őt szolgáljam, és az ő akarata szerint végezzem a rám bízott
szolgálatot.
Manapság nagyon gyakran hallani a kisebbség fogalmát. A kisebbségi fajták vallási, vagy
nemzetiségi, etnikai, s ezek összetett missziói lehetőségeket és akadályokat rejtenek
önmagukban. Ez is külön előadást érdemelne meg. Fontos, hogy először megértsük
református keresztyénekként saját kisebbségi létünknek lényegét, mégpedig bibliai
szempontból: jövevények vagyunk ezen a földön. Előadásomban szeretném megmutatni,
Page | 2
hogy a missziói mozgalmat kezdete óta a kisebbségi lét jellemezte, és így mindig megújító
ereje volt, és ébredést is hozott a többségi egyház életébe.

Fontos, hogy reformátori módra a sola scriptura alapelvét alkalmazzuk a misszióra és bibliai
szempontból ’igazgassuk’ missziói gyakorlatunkat, hogy eligazitjuk gyakorlatunkat a bibliai
alapelveihez. Emiatt is nagyon örülök, hogy a missziói év a Kálvin emlékévek részévé vált és a
konferencia témájának: Elhívással és egységben, az Efézusi levél alapján.

Zárójelben jegyzem meg, hogy ha a misszióról beszélek, ha a misszió fogalmat

használom, akkor egyben a diakóniáról is beszélek. Az evangéliumot szóval és tettel
kell hirdetnünk, az evangélizáció és a diakónia, a társadalmi felelősség nem
létezhetnek egymás nélkül. Külön előadást igényelne kitérni e fogalmak jelentésére
és jelentőségére. Sokat írtak már erről, de folyamatosan szükséges tisztázni ezeket a
fogalmakat bibliai szempontból is. Könnyen üres fogalmakká válnak. Tehát, a misszió
szót, mint gyűjtő, ernyő fogalmat használom.

Az angol teológus J. E. Lesslie Newbigin szerint, aki 40 évig misszionáriusként szolgált

Indiában, először is le kell fektetnünk a misszió megfelelő bibliai és teológiai alapjait:

„A keresztyén misszió nem úgy indult, hogy valamit tenni kell a világért, hanem úgy,
hogy Isten már megtett valamit mindenkiért – legyőzte a halált.

A velünk levő, feltámadt Úr – ez a kiindulópont.

Jézus uralkodik; Ő az Alfa és az Ómega; földön és mennyen övé minden tekintély. Ő

emel fel és vet le, tép ki és ültet el. *Jézus+ Nem egy olyan világgal küzd, amely túl
erős számára. Nem azt kéri tőlünk, hogy segítsünk neki legyőzni a világot. Ő már
legyőzte a világot, és minden – az is, ami összezavar és megijeszt minket – az Ő
kezében van, azért hogy úgy tegyen velük, ahogy akar.

„Milyen bolondok vagyunk [folytatja Newbigin], amikor megengedjük magunknak,

hogy megkísértessünk és más tekintélyt és biztosítékot keressünk a missziónknak…
Mintha Krisztus személye, és amit ő tett nem lenne elég ok arra, hogy énekelve
elmenjük akár a világ végére is. (Newbigin 1962:2)”

A keresztyén misszió nem akciótervvel kezdődik, hanem a feltámadt Úrral.

„Nincs benne a feszültségnek és az idegességnek az a légköre, ami mindig jellemzi az

emberi programokat. Örömujjongással kezdődik… Feltámadt a halálból!” (:2).
A keresztyén világmisszió Jézus Krisztus feltámadásával kezdődött,

„a reménynek ez a kirobbanása vitte el a hívőket a szélrózsa minden irányába.”

(Newbigin 1977:209)

Ez a konferencia tehát fontos lehetőség a megállásra, elcsendesedésre, hogy Page | 3

 őszintén szembenézzünk saját valóságunkkal,
 reflektáljunk arra, hogy miért is futunk, rohanunk annyit a misszió ügyéért? Kinek
engedelmeskedek leginkább? Támogatóinknak? Az Úr Jézusnak? Tudom, hogy nem
egyszerű erre választ adni.

Sokan talán azzal az imádsággal érkeztek:

 „Urunk itt vagyunk. Megfáradtan, kimerülten a különféle harcok miatt, talán

tehetetlen érzésekkel is, de nagy várakozással jöttünk hozzád, hogy megújuljunk ez
alatt a pár nap alatt.
 Saját erőnk végéhez jutottunk, amit igazán senkinek nem merünk bevallani.

Azzal az imádsággal:

 Te mit akarsz, hogy cselekedjünk? Készek vagyunk a te hangodra figyelni, letenni

terheinket a te lábad elé.
 Könyörgünk, Úr Jézus Krisztus, adj ébredést, kezdjél valami újat közöttünk, a magyar
református egyházban és kezdjél valami újat velem, velünk, itt és most. ÁMEN.

Előadásomban először röviden

 a jelen helyzetről beszélek, különösen az elhívatás, a misszió és az egyház kríziséről

Európában;

 utána a keresztyénség alakulásával foglalkozom bibliai szempontból: (névtelen)

kisebbségek hogyan használták fel a missziói lehetőségeket, hogyan használta Isten
őket eszközeiként az Ige növekedésében. (múlt)

 Végül arra térnék ki, hogyan újulhatunk meg elhívásunkban egyénileg és közösségileg,
hogy itt és most mi is (újra) Isten eszközeivé válhassunk. (jövő)

II. Jelen

1. Elhívás
Krízis figyelhető meg az elhívás terén. Sokan elcsüggedtek. Kezdő lelkesedés után
belefáradtak szolgálatukba. Viszonylag kevés ember nagyon sok terhet visel. Isten
országában nincs munkanélküliség. Elterjedt a túlterheltség, kiégés, lelkierő elvesztése. Néha
megkérdezzük magunkat: talán valamit nem jó csinálunk. Nem mondok újat. Tudjuk. Sokan
passzívak a misszió ügye iránt. Sok a konfliktus, az irigység, a versengés, a hatalmi harc, kevés
és nehéz az együttműködés, – emiatt az ELHIVÁS és EGYSÉG téma nagyon aktuális. Ha nincs
elhívatás tudat, nehéz kitartani nehéz helyzetekben. Mikor néztünk őszintén egymás
szemébe és mondtunk utoljára egy bátorító szót egymásnak? Itt a lehetőség!

2. Misszió Page | 4
Sokan rájöttek arra, hogy itt és most a missziót másképpen kell végezni, mint régen, de
tehetetlenség uralkodik afelől, hogy hogyan kellene másképp csinálni. Amellett sokan
elveszítették bizalmukat abban, hogy Isten fel tudja ébreszteni az európai egyházakat, a
magyar református egyházat, minket, engem?

3. Egyház
A harmadik válság, amelyre utalok, a nyugati egyházak válsága, amelyben az egyházak
röviddel az edinburghi 1910-es világ missziói konferencia után bele estek, vagy már előbb
benne voltak. Egyre inkább világossá vált, hogy Európa és Észak Amerika már nem nevezhető
keresztyénnek. Bár még az akkori hivatalos statisztikák szerint, Európa lakossága 100%
keresztyén volt.

Az egész világ missziói területté vált.

A híres holland teológus Hendrik Kraemer az egyház „legnagyobb hiányosságának” tekinti

azt, hogy ritkán tudatosul benne az, hogy

„lényegbeli természete és a tapasztalt valósága között folyamatos feszültség

létezik.”2

Ennek egyik oka, hogy az egyház gyakran

„belenyugszik abba, hogy csupán vallásos és erkölcsi intézmény, akár erősen

befolyásos, akár elhanyagolt pozícióban él.” 3

Mintha Kraemer az itteni helyzetet látná maga előtt, amikor így szól (1938-ban!):

“a szétesett tömeg az élet értelmét adó új tekintélyek és szimbólumok után vágyik,

de egy pillanatig sem gondol arra, hogy az egyházhoz forduljon, hanem inkább
elfordul tőle.”4

Kraemer szerint ezt a tényt az egyháznak el kell fogadnia.

Magunk körül látjuk, hogy sok egyházközség küzd az elöregedéssel, azzal a kérdéssel, hogy
hogyan lehet megszólítani a mai fiatalokat, akik drogba, alkoholba, nyereségjátékokba
menekülnek. De jó hogy vannak olyanok, akik komolyan foglalkoznak velük, itt is!

Ahhoz, hogy a mai kihívásoknak eleget tegyenek, az európai egyházak már lassan ötven éve
törekednek olyan, megfelelő missziói struktúrák kialakítására, amelyek a gyülekezeteket
támogatnák missziói elhívatásuk betöltésében. Ez a törekvés sok akadályba ütközik.
Három fő akadályt látok:

1. Hatalom kérdése (– Kisebbség)

2. Passzív tagság kérdése (– Aktív tagság)

Page | 5
3. Az egyház (egyre inkább üzleti alapon működő)
intézményes jellege (- Test)

Ugyanakkor magam körül nagy nyitottságot és igényt tapasztalok és tapasztaltam, amikor

tavaly 10 hónapig „kötelező” ”kórházmissziót”végeztem, és bejártam a mo-i egészségügyi
rendszert. Sokan vágynak egy biztató szóra, mosolyra vagy hallgató fülre magányukban,
küzdelmükben.

Egy alkalommal éppen a váróteremben ültem, amikor egy középkorú hölgy mellém
ült, nagy sóhajjal. Csak annyit mondtam: „ez nagyon mélyről jött”. És máris elkezdte
kiönteni szívét, elmondani, mivel is küzd…

Sokszor annyira jók voltak ezek a beszélgetések, hogy már nem is bántam a sok várakozást.

Nagyon jól esett nekem is, amikor valaki az én ágyam mellé ült, akivel lelki küzdelmeimet
meg tudtam osztani.

III. Múlt
Témánk szempontjából bibliai eligazítást, és teológiai alapozást látok az ApCsel könyvében az
antiókhiai gyülekezet alakulási történetében.

1. Az antiókhiai gyülekezet alapítása

Antiókhia a Római Birodalom harmadik legnagyobb városa, több mint 500 ezer fős
lakossággal. Igazi kozmopolita hely, számos kultúra keveredett benne. Rómaiak, görögök,
zsidók, és különböző keleti népek (Perzsiából, sőt, Indiából és Kínából is) éltek itt. Szíria
római tartomány fővárosa volt, igen gazdag település. Heródes negyedes fejedelem
márványlapokkal építette ki a város főútját, amelyet csodálatos oszlopsor szegélyezett.

Az antiókhiai missziói gyülekezet igazi nagyvárosi környezetben született meg. Olyan

sokszínű, sok kultúrájú városban, mint amilyenek a mai nagyvárosok, Budapest is. Egy
missziói gyülekezet dinamikusan fejlődik, gyarapodik egy ilyen környezetben, sőt
misszionáriusokat küld ki távoli pogány vidékekre. 5

Néhány mozzanat ebből a történetből :

 Apcsel 8: 1:
„Azon a napon nagy üldözés kezdődött a jeruzsálemi gyülekezet ellen, és az
apostolok kivételével mind szétszóródtak Júdea és Samária területén.”
  ApCsel 11: 19:
„Azok, akik az István miatt támadt üldözés következtében szétszóródtak,
eljutottak Föníciáig, Ciprusig és Antiókhiáig, de senki másnak nem hirdették az
igét, csak a zsidóknak.”

 Apcsel 11: 20-21: Page | 6

„Volt azonban közöttük néhány ciprusi és cirénei férfi. Mikor ők eljutottak
Antiókhiába, a görögökhöz is szóltak és hirdették az Úr Jézust. És az Úr keze velük
volt, úgy hogy sokan hittek, és tértek meg az Úrhoz.”

Néhány megjegyzés:

 üldözés következtében terjedt az evangélium

 a menekültek „hirdetik az Úr Jézust” csak zsidóknak

Tehát zsidók hirdetik az evangéliumot csak zsidóknak.

Kálvin megjegyzi kommentárjában:

„Talán megakadályozták, hogy a pogányoknak hirdessék az Igét, nem csak az

üldözéstől való félelem miatt, hanem azért a balga gondolat miatt hogy
nehogy a fiak kenyerét a kutyák elé dobják. De feltámadása után maga
Krisztus parancsolta meg, hogy az evangéliumot az egész világon hirdessék.” 6

 közöttük néhány névtelen ciprusi és cirénei férfi görögökhöz is szólt és „hirdették az

Úr Jézust”.

A gyülekezet alapítói névtelen menekültek. Eddig a Jézusról szóló hírt csak zsidóknak
hirdették. Még a válságban is Jézusról tesznek bizonyságot.

A görögül beszélő ciprusi zsidó kisebbség kihasználja nyelvtudását, kétnyelvűségét és

görögül hirdeti az evangéliumot az antiókhiaiknak. Rajtuk keresztül az antiókhiaiak
találkoztak Jézussal.

Kulturális és nyelvi határokat lépnek át. „Nem azért, mert parancsot kaptak az
evangelizációra, nem azért mert ezt elvárták tőlük, hanem azért, mert Jézus csordult
túl szívükben. Vajon mi ennek, és ezen keresztül az antiókhiai missziói gyülekezetnek
a titka?”7

„Az antiókhiai gyülekezet születése mögött nem állt gyülekezet plántálási stratégia,
szociológiai felmérés, felekezeti döntés, egyházi hivatalnokok és pontosan
megszabott költségvetés.”8

 Üzenetük egyszerű: „hirdették az Úr Jézust”, Jézus Kurios.

(A skót missziológus Andrew Walls azt írja ezzel kapcsolatban:

 „Azok az antiókhiai keresztyén zsidók, akik észrevették, hogy Jézusnak
mondanivalója van pogány barátaik számára is, hatalmas kockázatot vállaltak.
Készek voltak feladni az idők során tisztelt Messiás szót, tudván, hogy ez nem
mondana semmit szomszédjaiknak és talán félre is vezetné őket – akkor is ha
megértették ezt a fogalmat, mit érdekelne őket Izrael megváltója?... De
Page | 7
kulturális határokat átívelő kommunikációjuk megmentette a keresztyén hitet
az egész világ számára.” 9

 … és megtérnek!

Kálvin: „Ha ez a hír megérkezett volna mielőtt Péter megvédte cselekedetét, ezek a jó
férfiak, akiknek a szolgálatát Isten Szent lelke megerősítette, sok embert kritizáltak volna.
De Isten most kitisztította ezeket a gondolatokat értelmükből azzal, hogy egyértelmű
tette, hogy nincs olyan nemzet, amely tisztátalannak tekinthető.” 10

2. Antiókhiai gyülekezet bizonyságtételének kettős módja (kik

hirdetik az igét)
Lukács két szövegrészben is bemutat egy-egy normatív modellt, amely meghatározza az
egyház missziói jelenlétét a világban, (Shenk 1999:132.133) a föld végső határáig.

i. Misszionáló gyülekezet – organikus mód

Az egyik az organikus mód, amikor a tanítványok közössége szétszórva él az üldözések miatt.
Egészen Antiókhiáig elmentek, és ott bizonyságot tettek zsidók és pogányok között is. Ennek
eredményeképpen „sok hívő megtért az Úrhoz”, és az egyház növekedett (:133). Wilbert
Schenk szerint a történelem folyamán leginkább így nőtt az egyház.

Példaadó, ahogyan a gyülekezeti tagok betöltik missziói felelősségüket, misszionálják

környezetüket. Az 1989-es Lausanne-i konferencián hallottam a következő történetet.

A békák és a gyíkok11

Megfigyeltétek-e valaha, hogy a békák és a gyíkok egymástól mennyire különböző módon

szerzik meg ételüket? A béka ül és várja, hogy az étel odaérkezzen hozzá. Amikor egy
szerencsétlen rovar éppen arra repül, ő egyszerűen kinyújtja a nyelvét és bekapja! Ha a gyík
úgy ülne, mint a béka, akkor éhen halna; ő kimegy a világba, vadászik.

A béka ebben a hasonlatban a szakképzett keresztény munkás. Ő elmegy a teológiára,

diplomát szerez, és valahol állás után néz vagy kineveznek. Mielőtt észreveszi, szolgálati
lehetőségek jönnek hozzá, amelyek teljesen betöltik idejét. Valójában, amikor a nagy békák a
városba jönnek, el kell őket rejteni a szállodai szobákban, másképpen elárasztják őket.

A gyík, azonban egy laikus személy. Szolgálata nem jön hozzá magától. Emiatt körül kell
néznie a környezetében, s felmérni érdekszféráját, barátságokat létesíteni, az embereket
szolgálni, és, miután kiérdemelte a meghallgatáshoz való jogot, készen áll arra, hogy számot
adjon arról a reménységről, amely benne van.

Azt hiszem, a fő probléma a mai misszióban és világ evangelizációban a gyíkok

alulhasznosítása. Ennek nagy része a békáknak köszönhető. Nézzünk szembe a tényekkel: a
béka hajlandó arra, hogy előtérbe helyezze magát. Page | 8

Ráadásul, a laikus felnéz rá, a szakképzett keresztény munkásra és azt mondja magában:”Én
soha nem lehetek olyan nagy, mint ő.” És talán igaza is van, addig ameddig ő határozza meg
a szolgálatot, békás fogalmakban, békás módra!

A gyíknak tudnia kell, hogy Isten hogyan használhatja őt gyíkként, a maga mivoltában.
Amikor a gyík belátja, amikor rájön arra, hogy a misszió, az evangelizáció nem egy esemény,
hanem egy folyamat, és amikor megkóstolja azt az örömöt, hogy egy barátja megtalálja a
Megváltót, akkor soha többé nem akarja csak a békákra bízni a szolgálatot!

A misszió, az evangélizáció életstílus, hozzáállás, életünknek integrált része és nem

valamilyen elkülönített tevékenység, amelyet hetente egy órát végzünk, aztán ki van pipálva.

ii. Innovatív kezdeményezés – kiegészítő

A bizonyságtevés másik módja az antiókhiai gyülekezetben a kiegészítő mód: egyes
emberek vándor-missziót folytatnak (:133).

A Szentlélek megújító munkájával kiválasztott egy-egy embert, hogy vándor-missziós

szolgálatot végezzenek, és így a hit elterjedjen a Római Birodalom legfontosabb helyeire.

„Ez a precedens a kiküldésre és – továbbgondolva – a kultúrák közötti misszióra,

amely éppen azért játszott fontos szerepet az egyház növekedésében, mert
megvédett a szűklátókörűségtől… amely a hit lassú elhalását eredményezi”.

Newbigin figyelmeztet, hogy maga a Szentlélek a misszió cselekvője, aki megerősíti a

tanítványokat (ApCsel 1,8), hogy folytassák Krisztus munkáját (Newbigin 1958:18).

Pált és Barnabást az antiókhiai gyülekezet küldi ki, de úgy mentek el, mint a Szentlélek
képviselői (:26). Az antiókhiai misszió nem az „emberek által szervezett kampány” mintájára
indult (:19), vagy úgy, mint egy „testület, amelyet Krisztus megbízott, hanem úgy mint egy
test, amit a Lélek megelevenít és vezet. Jézus ránk bizta az ügyét! Nem tökéletes életre
hivott, hanem hiteles, őszinte életre, mert ugyanolyan nyomorú bünös vagyok mint mások. A
Lélek szabad és független. Mutatja az utat, az egyház előtt jár, meglepetést okoz az
egyháznak új dolgokkal, és vezeti az egyházat a misszió által a teljes igazság felé…” (Newbigin
1977:215).

Amennyiben e két bizonyságtevő mód (az organikus és a kiegészitő) eltávolodik egymástól,

 „az egyház befelé forduló közösség lesz, amely csak a saját jóllétével foglalkozik az
Isten országa helyett, és ha mások végeznek is sikeres missziót, az egyház nem lesz
képes otthont adni azoknak, akik összegyűlnek” (:46).

Hozzáteszi, hogy
Page | 9
„ha az újonnan megtérteket… kezdettől fogva arra tanítják, hogy keresztyénnek lenni
nem jelent mást, mint részt venni a világ felé irányuló folyamatos misszióban, akkor
természetesen fognak csatlakozni az egyház evangelizáló munkájához” (:46).

3. Antiókhiai fiatal gyülekezet diakóniai szolgálata a jeruzsálemi

gyülekezet felé (11:29)
Figyelemre méltó, hogy ez a fiatal gyülekezet azonnal belevág a diakóniai szolgálatba,
kész volt arra, hogy Istennek adjon abból amit az Igén keresztül kapott. Felelősséget
vállaltak a jeruzsálemi anyagyülekezet szükségleteiért és segélyt küldenek az aszály
miatt alakult nehéz helyzet enyhítésére.

4. Kisebbségi lét és a misszió

Összefoglalva azt látjuk, hogy az antiókhiai gyülekezet a görög ajkú zsidó kisebbség által
alakult. Üldözés miatt szétszóródott az evangélium. Ez a gyülekezet egy sokszínű,
multikulturális világban éli meg életét, mint kisebbség. Bizonyságtevő munkája egyfelől
közösségi jellegében nyilvánul meg; maga a gyülekezet jele Isten országának; közösségi
élettel missziónál, mint missziónáló gyülekezet, másfelől egyéni jellegében: maguk a
gyülekezeti tagok is bizonyságot tesznek hitükről és a gyülekezet kiküldi Pált és Barnabást,
hogy ők maguk is kisebbségként más kultúrában hirdessék az Evangéliumot.

IV. Változnak a korok és körülmények

1. Corpus Christianium
A korok és körülmények változnak. A 4. század óta Európában az üldözött, kisebbségi létben
élő keresztyénséget felváltotta az elfogadott, egyre inkább többségi keresztyén lét. Nagy
általánosságban elmondható, tudjuk, hogy ez a népegyházi helyzet mivel jár, az egyháztagok
passzívan élik meg vallásos életüket, élnek az egyházi szertartásokkal és ezzel „elintézik”,
eleget tesznek vallásos kötelezettségeiknek. A kulturális egyháztagság a tanítványság helyére
került.

A 16. században Európából indult a missziói mozgalom, a keresztyén világból a nem

keresztyén, pogány világ felé. A misszió az egyház külügyi osztályaként működött és sokszor
még mindig így működik. Misszionáriusok, mint pld. Molnár Mária, Pál és Barnabás
nyomdokaiban járva, vállalták a kisebbségi létet, és hirdették az evangéliumot más
kultúrákban, más nyelveken.
Így jutott el az evangélium az egész világra. „Klímaváltás” történt a világ keresztyénségben.
Ma már nagyobb az afrikai, ázsiai és latin-amerikai keresztyénség, mint az európai és észak-
amerikai. A világkeresztyénség „színe” megváltozott. Egy átlag vasárnapon Amszterdamban
több afrikai, és szürinám jár templomba, mint etnikai holland.

2. Post Christianium felé Page | 10

Az Európai keresztyénség legnagyobb része már nem többségi létben éli meg hitéletét,
hanem kisebbségben. Ez a valóság a 21. század elején. A kérdés az, hogy készek vagyunk-e
őszintén szembenézni ezzel a valósággal.

Az Európai egyház missziói területen él. Sok kérdés átgondolásra vár, hogy ez a kisebbségi
helyzet mit jelent missziói szempontból, mik a missziói lehetőségek (vagy akadályok). Több
európai egyház komolyan reflektál ezekre a kérdésekre, új útkeresés folyik. Tehát, nem
vagyunk egyedül ebben a keresésben.

Érdekes módon, segítségünkre jönnek például az afrikai, ázsiai és latin-amerikai egyházak,

akik imádkoznak a „pogány” Európáért és ide küldik misszionáriusait. A kérdés, hogy
mennyire készek az európai egyházak elfogadni, hogy a misszió már nem egyirányú
mozgalom, hanem többirányú, amit mindenhonnan mindenhová kell végeznünk.

Olyan kérdések kerültek előtérbe, mint például hogyan viszonyul az egyház és a misszió
egymáshoz, mit jelent misszionáló gyülekezetnek lenni, hogyan lehet a passzív egyháztag
felfogást aktív egyháztagsággá vátoztatni, a teológiai oktatás megújulása stb. De olyan
kérdések is felmerülnek mint az, hogy mit jelent konkrétan missziói lehetőséget látni a
kisebbségek, mint pld. a Romák ügyével kapcsolatosan.

Egyetértek azokkal, akik ezt a kérdést európai szinten az egyik legégetőbb kérdésnek
tekintik. Egyetértek azokkal is, akiknek meggyőződése, hogy az egyháznak kulcsfontosságú
szerepet kell játszania a Roma helyzet átalakításában valamint a többség társadalom
szemléletváltoztatásában.

Nagyon sok tennivaló van még ezen a téren. Meggyőződésem, hogy mindehhez az egyházak
csak akkor foghatnak hozzá, csak akkor foghatunk hozzá mi is, amikor saját kisebbségi
létünket átgondoltunk és azt mind teológiailag, mind gyakorlatilag elfogadtuk. Előadásom
terjedelme nem engedi, hogy ezt jobban kifejtsem. A felvázolt antiókhiai modellt rendkívül
aktuálisnak tekintem. Nekünk elsősorban bűnvallásra, megtérésre van szükségünk, ugyanúgy
mint Péternek.

V. Jövő: Elhívásunk megújulása: kisebbség mint missziói lehetőség

1. Egyéni elhívásunk megújulása

Hol, mivel kezdjünk konkrétan? Egyénileg és közösségileg. Hogyan fogjunk hozzá? Most már
fel szabad tenni ezt a kérdést.
Megtérésre van szükségünk, kin körül forog munkánk? Min vagy kin körül forog életünk? Mi
hajt minket? Őszinte bűnbevallásra van szükségünk mindannyiunknak, akár itt és most, négy
szem közt. Mivel van tele kezünk? Milyen terheket cipelünk, amit le kell tenni? Kit vagy mit
imádunk? Ki került Krisztus helyére az életünkben? Melyik hangra figyelünk? És
elhívásunkkal kapcsolatban, mire hívott téged Krisztus? Mennyire igaz a te életedben, hogy
Page | 11
Krisztus szeretete szorongat minket? Valljuk meg túlfűtöttségünket, aktivitásunkat és lelki
életünk elhanyagolását. Lenni/létezni fontosabb mint tenni.

Lehet, hogy a kisebbség szó hallatán inkább kisebbségi érzések jönnek elő, ki vagyok én hogy
Isten szolgálatában állhatnék. Én ott voltam. Nagyon fontos ezt elmondani négyszemközt
valakinek, együtt imádkozni. Isten országában a névtelen munkatársak a hősök, a fontosak,
úgyanúgy, mint ezek a ciprusi emberek.

2. Keresztyén közösségi elhívásunk megújulása

Az egység kérdéssel kapcsolatban is fontos őszintén Isten színe előtt megállni, mennyire
segítjük elő vagy romboljuk az egységet missziói szolgálatunkban. Merjünk konkrétak lenni.
És ha igazán reformátori alapelvek szerint veszünk részt Isten missziójában, akkor rájövünk,
hogy ez a szemlélet kapukat nyit más készek leszünk más felekezettel is együttműködni. Kivel
kell jóvátenni kapcsolatunkat?

3. Nemzeti identitásunk megújulása

Átgondolandó kérdés az is, hogy mit jelent missziói szempontból a kisebbségi magyar
valóság a Kárpátmedencében, mit jelent a diaspora mint missziói lehetőség (vagy mint
akadály?), a kétnyelvűség mint lehetőség ahogyan Dr. Bütösi János a 1992-es világtalálkozón
hangsúlyozta.

Néhány személyes megjegyzéssel és egy történettel fejezem be előadásomat.

Személyes példa: bevallani ürességünket, könnyen kettős életet élünk („its raining on the
inside”), nem átlátszót.

Krisztusban a gyógyulás lehetséges a süketségünkből, a vakságunkból, meggörbültségünkből,

kisebbségi érzéseinkből. Keresztyén közösség, a közös imádságnak gyógyító ereje van.

Újra felfedezni, hogy Krisztusban értékes vagy, téged fel akar használni; úgy ahogy és
amilyen vagy, a tőle kapott ajándékokkal.

A hitbe járás nem elsősorban érzés, hanem az ígéretekhez való ragaszkodás.

4. Bambusz története12

Nagyon régen élt egyszer egy földműves, akinek két kertje is volt. Az egyik a hegyen, a másik
pedig a síkságon. A gazda mindkét kertjét nagyon szerette, de a hegyi kertjében volt egy fa,
amelyhez különösen is ragaszkodott. Ez a fa történetesen egy bambuszfa volt..
A bambusz nagyon magas és nagyon szép volt. A gazda minden este ellátogatott a hegyi
kertjébe, hogy megcsodálja és élvezze a bambusz szépségét. Valamennyi alkalommal a
bambusz gyönyörű táncba kezdett, így még boldogabbá téve a gazdát. A gazda nagyon
megszerette a bambuszt, minden más fájánál jobban szerette azt.

Történt azonban egyszer, hogy nagy aszály keletkezett. Az alsó kert már kezdett száradni. A
Page | 12
szárazság oly súlyos volt, hogy a növények kezdtek elhalni. A gazda kétségbeesetten
öntözéssel próbálkozott. Rengeteg víz volt a hegyekben, de hogyan lehet azt a síkságra
vezetni? A gazdának hirtelen eszébe jutott kedves barátja, a bambuszfa.

Egy este a földműves felment a Bambuszhoz, és elkezdett beszélgetni vele:

-”Bambusz,”mondta a gazda- én nagyon szeretlek téged.”

Bambusz nagyon boldog volt; örömében táncra perdült, és így válaszolt:”Én is szeretlek
téged, mester.”A mester elégedett volt.

„Nos, Bambusz,”mondta a mester:”Szükségem van rád; használnom kell téged valamire”

"Kész vagyok mindenre, uram” felelte Bambusz.

„De van egy feltétel,”a mester folytatta.”Annak érdekében, hogy használni tudjalak, ki kell
hogy vágjalak..”

Bambusz elszomorodott, a mester szavai fájtak neki, és nem tudott mit kezdeni a
helyzettel:”Mester, mondta a bambusz, te azt mondtad, hogy szeretsz. Akkor miért akarsz
engem elpusztítani?”

„Bambusz,”a mester mondta:”Én nem akarlak téged elpusztítani. Használni akarlak téged.
Ahhoz azonban, hogy használni tudjalak téged, ki kell hogy vágjalak. Ha nem vagy kész arra,
hogy kivágjalak, nem tudlak használni téged.

Bambusz nagyon elkeseredett. Ugyan nagyon félt a fájdalomtól, de mert nagyon szerette a
mestert, bízott benne, ráhagyatkozott. Úgy döntött, hogy megengedi, hogy a mester használja
őt. Úgyhogy a mester vett egy szekercét és kivágta a bambuszt. Nagyon fájdalmas volt.

A mester azt mondta,”Jól van, ezen túl vagyunk, de van még néhány tennivaló rajtad. Az
ágaidat is le kell nyesnem.”

Bambusz panaszosan szólt.”Mester, mégiscsak meg akarsz ölni.”A mester néma maradt, és a
bambusz úgy döntött, hogy tovább kell folytatni a munkálatot. A mester fogta fejszéjét és
Bambuszt teljesen megkopasztotta ágaitól. „ezen is túl vagyunk, Bambusz, mondta a gazda,
de még van egy utolsó dolog, amit meg kell tenni”- teljesen ki kell üresítened magad, ahhoz
hogy tudjalak használni.

Bambusz nagyon megrémült. Az utolsó két lépés is nagyon fájdalmas volt, de hogyan üresítse
ki magát? Teljesen elképzelhetetlen.

„Ha a belsőd nem lesz teljesen üres, nem tudlak használni”- mondta ismét a gazda. A
bambusz, látván gazdája komolyságát, engedett a szónak. A mester egy vasrúddal teljesen
üressé, átjárhatóvá tette a bambusz belsejét. Ez volt a legfájdalmasabb eljárás. De Bambusz
most már használatra kész.

A mester csőként, vezetékként fektette Bambuszt a két kert közé. Hamarosan a víz elkezdett
folyni a hegyi kertből az alsókertbe. A növények újjáéledtek. A bambusz belátta a fájdalmas
folyamat eredményét. Mind ő, mind gazdája nagyon örültek az eredménynek. Nagyobb
Page | 13
barátok lettek, mint előtte bármikor.13

Készek vagyunk felajánlani magunkat Krisztusnak, hogy használhasson minket, mint a

névtelen ciprusi férfiakat akinek, bátorságuk volt görögül megszólítani a pogányokat? Mik az
akadályok benned, hogy Isten téged teljesen használhasson az ő missziójában az ő
dicsőségére? 84. zsoltár.

Calvin, John. Acts: Crossway Books, Wheaton, 1995.

Walls, Andrew F. The Missionary Movement in Christian History: Studies in the Transmission
of Faith: Orbis Books, New York, 1996.

1
Vö. Lk. 13: 18-21.
2
Ibid. 24–25.
3
Ibid. 25–26.
4
Kraemer, The Christian message in a non-Christian world 28.
5
Ld. András Lovas prédikáció ApCsel 11: 19-30, 13: 1-3, 2009. május 17.
6
John Calvin, Acts (Crossway Books, Wheaton, 1995)., 192.„Perhaps they were prevented from speaking to the
Gentiles not only by fear of persecution, but also because of their foolish idea that the children’s bread was
being thrown to the dogs. But Christ himself had commanded generally that the Gospel was to be preached to
the whole world after his resurrection.”
7
András Lovas predikáció ApCsel 11: 19-30, 13: 1-3, 2009. május 17.
8
Ibid.
9
Andrew F. Walls, The Missionary Movement in Christian History: Studies in the Transmission of Faith (Orbis
Books, New York, 1996)., 17. Cf. p 34 and 35. „Those Christian Jews in Antioch who realized that Jesus had
something to say to their pagan friends took an immense risk. They were prepared to drop the time-honoured
word Messiah, knowing that it would mean little to their neighbors, and perhaps mislead them – what concern
was the redeemer of Israel, should they grasp the concept, to them?...But their cross-cultural communication
saved Christian faith for the world.”
10 Calvin, Acts., 193. „If this news had arrived before Peter had defended his action, those good men whose
ministry had been sealed by the grace of God’s Spirit would have been criticized by many people. But God had
now cleared those ideas out of their minds by making it obvious that no nation was to be regarded as unclean.”
11
Lee Yih, Ld. http://www.urbana.org/whole-life-stewardship-reflections/of-frogs-and-lizards.
12
Ld. http://findarticles.com/p/articles/mi_m2065/is_n4_v49/ai_20150887/pg_3/?tag=content;col1, 2010.
okt. 2
13
Ld. http://findarticles.com/p/articles/mi_m2065/is_n4_v49/ai_20150887/.