Életre keltett falak

A Murál Morál Csoport közösségfejlesztő

projektjének bemutató kiadványa

“A Murál Morál sok fiatalnak lehetőséget nyújt, hogy kifejezze önmagát, és hogy
felismerhesse képességeit, és ezáltal jobbnak fogja látni a világot.
Gyimesi Sándor, 19 éves
Ajánlás
Dr. Kleisz Teréz egyetemi docens (PTE FEEK):
Ajánlom a Murál Morál Csoport munkájának mélyebb megismerését,
mert oly korban élünk, amikor a fogyasztás igézete uralja az emberi vágyakat, s ez sokakat eltávolít a fontos kérdések feltevésétől mind a globális világ,
mind a helyi társadalom metszetében.
A Murál Morál módszer reflexióra késztet, rádöbbenteni akar a lényegi értékek kiválasztására!
Ajánlom azért is,
mert az individualizációs folyamatok áramában problematikussá válik a közösségi kötelékek teremtése, az erős mi-tudatok megjelenése, s a hatékony kollektív
mobilizáció.
A Murál Morál módszer alkalmazása nagyon különböző társadalmi hátterű fiatalokat integrált és tette őket képessé együttes munkára, közös eszmék és
érzések kibomlására, közösségépítésre!
Ajánlom azért is,
mert ha a magyar társadalom értékrendjét összevetik a világ más országaival, akkor kiderül, hogy az ún. önkifejezés-értékek tekintetében hátul kullogunk,
alacsony mértékű a társadalmi részvétel, a különbözőségekkel szembeni tolerancia és a képzelőerő, magas fokú a bizalmatlanság.
A Murál Morál koncepciója és gyakorlata az ügyekbe való bevonás, a bizalom növekedését célzó interakciók és a közösségi önkifejezés irányába mutat!
Ajánlom azért is,
mert ma nem könnyű az ifjúság számára vonzó és értékes szabadidős formákra rálelni, s megteremtésüket segíteni.
A Murál Morál csoportokban tevékenykedők csillogó szemei arról tanúskodnak, hogy a célt sikerült elérni!
Ajánlom azért is,
mert a Murál Morál Program fiatal szakemberek első szakmai projektjeként született.
Büszke vagyok azon fiatal művelődési szakemberekre, akik kezdeményezői és professzionális alkotói voltak a projektnek, s akiket módom volt tanítani a pécsi
egyetemen. Öröm, hogy a diplomaszerzés után, egymással szakmai szolidaritáshálóban, közössé tett tudásukra és kreativitásukra építve ilyen nívós projektet
tudtak életre hívni, s képesek voltak más szakembereket lelkesíteni, támogatásukat megnyerni.”

2 Ajánlás
 Letenyeiné Mráz Márta, igazgatóhelyettes, FSZH-MOISZ
Örömmel vállaltam el, hogy a Murál Morál-projekt megnyitóján köszöntőt mondjak. Ennek az elköteleződésnek az oka, hogy magam is megtapasztaltam ezt
a módszert és megismertem Katona Krisztinát, aki nagyon elkötelezetten, nagyon szisztematikusan építette fel azt az utat, amely a technika megismerésétől,
Nicaraguától az első pécsi festett fal elkészültéig nyomon követhető.
Másrészt a Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat Nemzeti Irodája kezeli azt a forrást, amelyet az Európai Unió biztosít a fiatalok és az őket támogató szervezetek,
ifjúsági munkások számára. Az Európai Unió a közös Európa építésének egyik fontos állomásaként gondolkozik arról, hogy a fiatalok aktívan vegyenek részt a szűkebb
és tágabb környezetük alakításában, vonódjanak be a döntések meghozatalába, legyenek nyitottak, mobilak, értelmes, innovatív ötleteik valósuljanak meg.
A hazai statisztikák szerint a fiatalok 10-12 százaléka vesz részt szervezett formában valamilyen egyesület, társadalmi szervezet munkájában. A fiatalok
kimozdítása a megszokott, mindennapi tevékenységből, a biztonsági zónából, nagyon nehéz feladat, még a szakember számára is. Védett környezetet biz-
tosítani a nem-formális tanulás során, annak érdekében, hogy kompetenciáik fejlődjenek, minél többet megtudjanak magukról, az őket körbevevő világról.
Az ifjúságsegítő feladata, hogy megtalálja azokat a felületeket, azokat a technikákat, módszereket, amelyekkel az úgynevezett „kalandzónába” mozdítja ki a
fiatalokat. Melyek ezek a kalandzónák, amelyek kihívást jelentenek, de mégis a képességeiket figyelembe véve, sikerélményhez juttatják őket a kreativitásu-
knak, innovatív törekvéseiknek teret adva. Az utcai művészetek közül ilyen a tánc, a zsonglőrködés, a graffiti, az utcazenélés, az extrém sportok (a gördeszka, a
görkori) vagy a színház (élő szobor, utcai színház). Ebbe a sorba tartozik ez a falfestési technika, amelyet a Dél-dunántúli régióban egyre többen ismernek, de
meg merem kockáztatni, hogy általában is nagyon ismertté vált az ifjúsággal foglalkozók körében.
Ez alatt a kb. két éves időszak alatt olyan sikertörténetet futott be, amely a Zöld-Híd Alapítvány és a Murál Morál Csoport hírét is eljuttatta az országban
sok helyre. A módszer ismertté válásának állomásai, amelyekben valamilyen szerepet vállaltam: 2007 februárjában indult az emberi jogi képzés Szekszárdon,
ahova Katona Krisztina az utolsó pillanatban csöppent és nagyon üde színfoltjává vált a munkacsoportnak. A Nicaraguában készült diák segítségével megis-
mertük a technikát, a történetét, alkalmazási lehetőségeit, majd körvonalazódott egy műhelynek a terve, ahol ezt a technikát egy két napos tréning keretében
– Berecz Ágival közösen - megismertették pécsi pedagógusokkal, szociális munkásokkal, ifjúságsegítőkkel az emberi jogi témát feldolgozva. A műhelymunka

Ajánlás 3
eredményeként csodálatos alkotások születtek, több helyszínen, kiállításon csodálhatták meg az érdeklődők. Szekszárdon a Nyárnyitó buli rendezvényen a helyi
fiatalok is megismerték ezt a technikát, majd Budapesten az Európai Ifjúsági Hét rendezvényén az emberi jogokat bemutató műhelyben is helyet kapott.
2007 nyarán a Diagonál Magyarország Egyesület Szegeden, egy szimpózium keretén belül is fontosnak tartotta a falfestési technika elterjesztését, a fiatalok
közösségfejlesztésének egyik módszereként. Majd, pedig 2008 márciusában a Mobilitás által szervezett „Nem-formális tanulás és a fiatalok” szimpóziumon is
ismerkedhettek a módszerrel a résztvevők.
Katona Krisztina és Berecz Ági a Dél-dunántúli régióban olyan civil szervezeteket tudott megszólítani és együttműködésre késztetni, akik hátrányos helyzetű
fiatalokkal foglalkoznak. Sikerült bebizonyítania, hogy működik a módszer, hatással van nemcsak a fiatalokra, hanem a helyi közösségre is visszahat. Úgy gon-
dolom, hogy ez a folyamat, aminek az eredményeként gyönyörű falak születnek az ország különböző pontjain, az ehhez vezető út mindazt egyesíti, amit ma
Magyarországon ifjúsági munkának nevezünk.
A Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat célkitűzései között szerepel az ifjúsági szakma fejlesztése, a fiatalok bevonása a demokratikus társadalmi működésbe.
Ezért tartunk fontosnak minden olyan kezdeményezést bemutatni, támogatni, amely a fiatalok aktív részvételét erősíti, módszert ad az ifjúságsegítők kezébe,
amelyen keresztül eljuthatnak a fiatalokhoz.
Gratulálok az eddig megtett úthoz, ahhoz, hogy egy külföldi tapasztalat adaptációja során a Murál Morál Csoport megtalálta a helyét a mai magyar valóság-
ban, gazdagította az ifjúsági szakma módszertárát.
Gratulálok, hogy a helyi közösséget meg tudta mozdítani, cselekvésre ösztönözte a fal elkészítése során, maradandó értéket teremtett az ott élők számára.

Elhangzott a projekt első falfestményének avatóünnepségén

2008. május 12., Pécs – Borbála telep

4 Ajánlás
Előszó
2006 novemberében az irodában ültünk Berecz Ági barátnőmmel, kollégámmal, amikor az íróasztal túloldaláról megkérdezte tőlem: „Van kedved eljönni ve-
lem Nicaraguába?”. Ez a kérdés úgy hangzott, mint egy soha vissza nem térő ajánlat. Megtiszteltetéstől és örömtől meghatottan feleltem neki szinte gondolkodás
nélkül: „Hát, persze, hogy van!”. És akkor varázsütésre, mintha ettől a pillanattól kezdve beköltözött volna az életembe valami láthatatlan erő, ami tovább
göngyölítette az eseményeket, irányt mutatott. A nicaraguai barátokkal, tanítómesterekkel való találkozás meghatározó volt a mural painting közösségfejlesztő
módszerben felhalmozódott tudás hiteles elém tárulásában. Támogató jelenlétük, a velük való lelki-szellemi közösség hitet adott és megerősített a számomra
is ismeretlen helyzetekben, segített előre nézni, látni a célt és bátorsággal venni az akadályokat.
A projekt kétségtelenül eddigi életem legnagyobb kihívása volt feladatok, tanulás, felismerések szempontjából, igen sok nehézséggel, amivel kapcsolatban
néha úgy éreztem, nem nőttem még fel a megoldásukhoz. Ilyenkor lendített át az a bizonyos erő, a HIT és azok az emberek, akikkel együtt bontogattuk ki ennek
a messzi idegenből érkezett „csomagnak” a hazánkban életképes, átvehető tartalmát. Végül mindig sikerült megoldani az ismeretlent, és nem bukott meg a bi-
zonytalanság bölcsessége. Minden szinten megmozgatott, áthatotta az életemet a FELADAT, amihez képességeimet a tőlem telhető legmagasabb fokon kellett
mozgósítanom. Ettől válhatott számomra – és talán más számára is – flow-élmények sűrű láncolatává ez a projekt.
Az igazi kiteljesedés (és beteljesülés) érzése a közösségekkel való egység-élményen keresztül született meg, amit alkotó folyamat lévén, semmilyen eddigi
csoport-élményemhez nem tudok hasonlítani. A falfestés egy rituálé: egy felület lelki tartalmakkal való közös felöltöztetése, miközben a fal szépül, a festő
csoport pedig épül. Azt hiszem, akivel egyszer falat fest az ember, azzal tudattalanul kialakul egy olyan mély kapcsolódás, ami mindig összeköti őket. Így van ez
azokkal a fiatalokkal és felnőttekkel is, akik a projektünk résztvevői voltak. Ők bármikor is találkoznak az életben, ezután a meghatározó közös élmény után biz-
tos, hogy máshogy fognak egymás szemébe nézni, mást jelent majd az arcukon megjelenő mosoly, ami mögött sok-sok apró, együtt megélt történet sejthető.
Köszönöm a nicaraguai FUNARTE vezetőinek és fiataljainak, hogy minden jóságukkal megosztották velünk ezt a csodálatos eszközt, és az ír Mayfield Community
Arts Centre ifjúsági munkásainak, barátainknak, akik meghívtak minket Nicaraguába, hogy mindennek részesei lehessünk.
Köszönet illeti a Zöld-Híd Alapítványt, amiért lehetővé tette a nicaraguai képzésen való részvételemet és szabad teret engedett számomra a projekt
lebonyolításához, családtagjaimat is, akik türelmesen elfogadták, ha nem tudtam teljes-értékű tagja lenni a családnak és barátaimat, akikhez bármikor fordul-
hattam, támaszt, megértést találtam. Sokat jelentett ez nagyon!
Ajánlom ezt a könyvet azoknak, akik hasonló közösségi élményeket szívesen megélnének, és fontosnak tartják az emberek és saját lényük kiteljesedését,
szeretnék segíteni a fiatalok világhoz és önmagukhoz való viszonyának fejlődését, gondolataik, érzéseik vizuális megelevenedését, mellyel közösségek
kelhetnek életre és válhatnak még erősebbé.
Külön ajánlom és köszönöm Berecz Áginak, barátomnak, aki egyszer megszólított. A „beszélgetés” köztünk azóta is tart.
Katona Krisztina, projektkoordinátor

Előszó 5
Bevezető
Kiadványunkban a Zöld-Híd Alapítvány és a Murál Morál Csoport 2007. szeptember 1. és 2008. november 30. között megvalósult „Utcai képzőművészet –
életre keltett falak” című közös projektjét szeretnénk bemutatni. A könyv a résztvevők és a programhoz kapcsolódók írásain és a velük készített interjúkon alapul.
A projekttel a Közép-Amerikából származó mural painting (falfestés) közösségfejlesztő módszer első magyarországi alkalmazása valósulhatott meg, mely 7
hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozó pécsi és egy bajai szervezet összefogásán alapult.
A Murál Morál Csoport története Berecz Ági és Katona Kriszti „nagy” utazásával kezdődött, amikor 2007 januárjában felkerekedtek, hogy a Zöld-Híd Alapítvány
képviseletében részt vegyenek egy 10 napos képzésen Nicaraguában, Estelíben, a falfestmények városában. A „Mural painting as a tool for youth empower-
ment” (“A falfestés, mint a fiatalok felemelkedésének eszköze”) címet viselő képzés az ottani FUNARTE – a gyermekek jogait, boldogulását a művészet és a
közösség erejével támogató szervezet – , és a hasonló célokért tevékenykedő ír Mayfield Community Arts Centre közös szervezésében valósult meg 6 ország
(Nicaragua, Írország, Guatemala, El Salvador, Columbia és Magyarország) fiataljainak és ifjúsági munkásainak részvételével. A képzésen megismerhették a mural
painting teljes folyamatát úgy, ahogyan Estelíben, a FUNARTE - a gyerekek kreatív művészetét támogató szervezet - már 15 éve használja.
Hazatérve az ott megtanult mural painting (falfestés) közösségfejlesztő módszert mindenképpen tovább akarták adni itthoni, fiatalokkal foglalkozó
érdeklődőknek, akik szívesen kipróbálnák eddig alkalmazott módszereik közé építve ezt az új, komplex módszert.
Az első megmozdulás a 2007 áprilisában a KOMPASZ program támogatásával megtartott „Egy csipet murál morál” nevet viselő kétnapos program volt, ahol
a résztvevő szociális munkások, ifjúságsegítők, pedagógusok, ifjúsági munkások megismerhették a módszer alapjait, és a második nap végére a közös munka
eredményeként megszületett 7 három négyzetméteres lepedőplakát az emberi jogokról az ő olvasatukban, melyek aztán vándorkiállítás formájában útnak in-
dulva láthatóak voltak különböző pécsi helyszíneken, Szekszárdon, Baján és Budapesten. A plakátok alkotóiból alakult a Murál Morál Csoport, s született meg
a közös gondolkodás eredményeképpen az „Utcai képzőművészet – életre keltett falak” projekt ötlete, mely, azóta fő támogatóink: az FSZH-Mobilitás Országos
Ifjúsági Szolgáltató Iroda – „Fiatalok Lendületben Program”, és a Pécs 2010, Európa Kulturális Fővárosa Program segítségével bejárta 15 hónapos nagy útját,
színesítve falakat és lelkeket.
A projekt kezdete előtt 2007 júniusában másodszor nyílt lehetőségünk a módszerről tanulni a nicaraguai mesterektől az írországi “Citizenship and public art“

6 Bevezető
című ifjúsági cserén, ezúttal már a Murál Morál csoportot is képviselve Fehér Angival és Pajor Zsófival.
Projektünk látható eredményei, csoportunk nagy büszkesége az a 11 alkotásból álló lepedőplakát-kiállítás, melyet a résztvevő csoportok az első félévben az
esélyegyenlőségről készítettek első nagyméretű közös alkotásukként és négy hatalmas falfestmény, melyek közül három Pécs központjától kívül eső városrészek-
ben található, egy, pedig a központban, a hátrányos helyzetű fiatalok egy marginális csoportját „szolgálva”, a fiatalkorú fogva tartottak börtönében.
Projektünk sikeréhez a Murál Morál Csoport tagjain és határain túlmutató társadalmi összefogásra volt szükség, melyet a pályázatok írásánál, a program meg-
álmodásánál még nem is sejtettünk. Az isteni gondviselés azonban mellénk rendelt olyan szervezeteket, magánszemélyeket, akiknek jelenléte, segítsége nélkül
most nem írhatnánk egy ilyen sikeres projektről.
Szeretnénk megköszönni a támogatását: az Antigravity Zsonglőrklubnak, az Art-Export Művészellátó Szakáruháznak, a Bajai Ifjúsági –és Sportegyesületnek, a
Baranya Ifjúságáért Nonprofit Kft-nek, a Baranya Megyei Kulturális –és Idegenforgalmi Központnak, a Budai Városkapu Intézmény Gyárvárosi Általános Iskolája
kis tánccsoportjának , Budai-Városkapu Iskola VSH Somogyi Általános Iskolájának, az Egy Hajóban Alapítványnak, az Együtt a Kémes Körzet Gyermekeiért
Alapítványnak, az Emberség Erejével Alapítványnak, a pécsi Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézetének, az FSZH-Mobilitás Országos Ifjúsági
szolgálatának, a Gravír Technika Kft-nek, az Istenkúti Közösségért Egyesületnek, a Kallódó Gyermekekért Alapítványnak, a Kerek Világ Alapítványnak, a Khetanipe
a Romák Összefogásáért Egyesületnek, a Miskolci Mágnes Önkéntes Csoportnak, a Mecseki Erdészeti Zrt-nek, a Patacsi Művelődési Egyesületnek, a Pécs2010
Európa Kulturális Fővárosa Programnak, Pécs MJV Önkormányzatának, a Pécsi Nőegyletnek, Pécsi Városi Kulturális Központnak, a Pécsi Vízműnek, a Retextil
Alapítványnak, a Rigóder-domb Egyesületnek, a Szivárvány Gyermekháznak, a Tuar Együttesnek és a Zöld-Híd Alapítványnak.
Külön köszönet Balikó Leventének, Barkóné Viola Orsolyának, Boros Beátának, Breidung Ildikónak, Csorba-Simon Lászlónak, Dékány Zsoltnak, Dézsenyi
Zoltánnak, Egerszegi Krisztinának, Fehér Virágnak, Dr.Gallovich Évának, Gargya Enikőnek, Haraszti Tamásnak, Horzsa Gábornak, Kleisz Teréznek, Knopp Péternek,
Koncz Katalinnak, Lassúné Urbán Erikának, Letenyeiné Mráz Mártának, Lévai Gábornak, Magdali Csabának, Mészáros Andrásnak, Nagy Ildikónak, Németh
Annamáriának, Németh Gábornak, dr.Németh Ibolyának, Nyirati Andrásnak, Nyirati Istvánnak, Óbert Adriennek, a Pécs-Somogyi Általános Iskola dolgozóinak
és szülői munkaközösségének, Pető Bernadettnek, Pongrácz Évának, Rafa-Gyovai Tibornak, Somlai Eszternek, Szabó Zsuzsannának, Szatmári Bélának, Szekeres
Balázsnak, dr. Tímár Csabának, Vasvári Marcinak, Vizin Antusnak, Wawra Leventének.

Bevezető 7
A mural painting módszer
A módszer gyökerei
A falfestés (mural painting) őshazája Latin-Amerika, ahol minden országban, közösségben megvannak a falfestés sajátosságai. Ami mindegyikben megegyezik,
hogy a festményeket közösen alkotják egy nagy falfelületre, és számtalan színt használnak a megfestésükre, melyeket legtöbbször a három alapszínből kev-
ernek. Komplex közösségfejlesztő módszerként való alkalmazása azonban egyedül Nicaraguában, Estelí városában jelenik meg.
A falfestés úttörői –nicaraguai és ott tevékenykedő európai művészek és tanárok- 1987-ben kezdték a gyerekekkel való munkát. Akkor a közös falfestés az ép-
pen sokaknak reményt adó szandinista forradalom részeként, annak szellemiségét megjelenítve működött először Managuában, majd Bataholában.1
„Estelíben, az ország északi részén található városban, 1989-ben kezdődtek a falfestő műhelyek a szegény utcagyerekek bevonásával. Mára 9 falfestő
műhely működik fiatalok kisközösségeivel, melyeket a FUNARTE fog össze. Estelí a falfestmények városaként ismert a világban, és a Guiness - rekordok
könyve is feljegyzi, mint a valaha alkotott legnagyobb falikép városát.
Ott, ahogy sok más szegénység sújtotta országban, a fiataloknak sok nehézséggel kell szembenézniük: a pénztelenséggel, kilátástalansággal, elérhetetlen
felsőfokú oktatással, gyermekmunkával, munkanélküliséggel, családon belüli erőszakkal, hogy csak néhányat említsünk a legsúlyosabb gondok közül. Mindezeket
a fiatalokban lévő ellentmondásokkal teli feszültségeket enyhítheti a FUNARTE elhivatott ifjúsági munkásainak tevékenysége, akik ezekkel a gyerekekkel dolgo-
znak Estelíben. Ismereteik bővítésével, identitásuk erősítésével és saját jogaik megismertetésével, egy-egy témával kapcsolatos kérdéseiket, véleményüket
színekbe és formákba öntve a közös alkotás során a művészeti kifejezés sokat segíthet ezeknek a fiataloknak életminőségük javításában, és az egész közösség
fejlesztésében, lehetőségeik szélesítésében.”2
1.
„A 70-es években Nicaragua lakossága Somoza diktátúrájától szenvedett, aki nagy hatalommal és sok pénzzel rendelkezett, míg az emberek nagy része súlyos szegénységben élt. A szandinista for-
radalmi mozgalomnak sikerült megdöntenie a diktátor hatalmát, habár az Egyesült Államok illegálisan támogatott egy ellenmozgalmat, amelynek a szandinisták leverése volt a feladata. Ez a harc
sok emberéletet követelt, sokan eltűntek. Az USA, ezenkívül gazdasági blokádot hirdetett, ami további nehézségeket okozott, és még nagyobb szegénységbe taszította Nicaragua lakóit.
Ezekben az időkben a falfestmények a nicaraguai élet nagyon fontos részévé váltak: ahogyan a művészet egyszeriben az emberek hitvallásának, vágyainak, a forradalom eszméjének közvetítését
tudta szolgálni.
A forradalom falfestő-művészei elhatározták, hogy megtanítják a gyerekeknek és a fiataloknak, hogyan kell falat festeni, hogy ők is kifejezhessék véleményüket és hallathassák hangjukat. Így indul-
tak a gyerekek falfestő műhelyei 1993-ban Estelíben, melyek később FUNARTE néven váltak ismertté.
A FUNARTE egy olyan szervezet, mely nemcsak falfestményeket fest gyerekekkel és fiatalokkal a gyerekek jogairól, hanem speciális oktatási intézményekben, börtönökben, óvodákban és a
közösségekhez kapcsolódó szülőkkel és családokkal egyaránt dolgozik.”, Equality –Raise the issue,szerk: Mayfield Community Arts Center, Ford.: Katona Krisztina
2.
Berecz Ágnes

8 A mural painting módszer

A módszer lényege
A mural painting az utcai művészetek egy olyan különleges formája, mely képzőművészeten alapul, ami „csak” eszköz a legfőbb cél: a közösségek fejlesztésének
eléréséhez. Magába foglalhat bármilyen más művészeti tevékenységet, nem-formális nevelési módszereket, melyek segítik a művészi önkifejezést és a közösség
tagjainak egységgé formálódását, erősödését.
Lényege a közös gondolkodás és közös alkotás a csoporttagok teljes bevonódásával. A festés nem igényel művészi előképzettséget, a nagy méretben való képi
megjelenítés által kiküszöbölhetők olyan hiányosságok, melyek az iskolában megszokott kis méretű, részletezett alkotásoknál kitűnnének, így mindenkinek
sikerélményt nyújt a nagyméretű közös festmény elkészítése.
Az alkotás folyamata két részre bontható: a folyamat hosszabbik részét kitevő témafeldolgozó, a festést előkészítő szakaszra és a folyamat kicsúcsosodását
jelentő festménynek, mint fő produktumnak az elkészítésére.
A témafeldolgozás során a csoportvezető különböző nem-formális nevelési módszerek segítségével (drámapedagógia, művészetterápia, emberi jogi nevelés,
környezeti nevelés, globális nevelés és egyéb az ifjúsági munkában és a tréneri munkában használatos gyakorlatok) formálja a csoportot, és megpróbálja
előcsalogatni a csoporttagokból az adott témával kapcsolatos gondolataikat, vágyaikat, érzéseiket, vagyis a tagokat véleménycserére ösztönzi.
Komplexitása nemcsak abban rejlik, hogy segítségével bármilyen téma feldolgozható, és a közösségi tudat tükreként egy nagy felületen megjeleníthető, hanem
a művészi önkifejezésnek is nagyszerű eszköze. Ezenkívül az egész folyamatot végigkísérő csoportmunkában megvalósuló közösségi munka és alkotás fejleszti
a fiatalok alkalmazkodó, kooperációs és kommunikációs készségét, véleménynyilvánításra, gondolataik kifejezésére, érvényesítésére ösztönzi őket, mely mind-
enképp hozzájárul a résztvevők közösségi-állampolgári részvételéhez. A módszer által kompetenciáik nemcsak közösségi szinten bővülnek, hanem a vizuális és
más kreatív művészi eszközök alkalmazásával egyéni szinten is fejlődnek, az önkifejezés útján önismeretük, kreativitásuk, problémamegoldó készségük is fejlődik
és a témafeldolgozás-feltárás révén a világról szerzett ismereteik bővülnek. Egymásról és önmagukról alkotott képük pedig tágul, egyre holisztikusabb látásmód
alakul ki bennük.
A falfestéshez a festési technika, a nagy felületen, nagy méretben közösen történő alkotás megismerésén, alapelveinek elsajátításán keresztül vezet az út. Ez
azt jelenti, hogy először egyre nagyobb méretű (A/4 – A/0) papíron, majd lepedővásznon készülnek egyéni, kiscsoportos és egész csoportos közös festmények. A
résztvevők mindvégig csak a 3 alapszínt (piros, sárga, kék), feketét és fehéret használják, és abból kevernek minden további színt. Természetesen ecsettel dolgo-
znak (2 cm-10 cm-es szobafestő ecsettel), és figurális, univerzális szimbólumok ábrázolásával fejezik ki a mondanivalójukat, arra törekedve, hogy a mű mindenki

A mural painting módszer 9

 számára érthető legyen. Ez szolgálja a plakátszerű megjelenítést, a kompozíció néhány, a képet kitöltő, kifejező formából, figurából való felépítését.
.Ahogyan a természet is a maximális térkitöltésre törekszik, úgy a művészetekben is tetten érhető az „űrtől való irtózás” (horror vacui). A mural painting
technikában is alapvető a tér minél teljesebb kitöltése egy-egy kifejező szimbólummal, azok összekapcsolásával, az ezeket kiemelő megfelelő háttérszínnel. Ez
az elv segíti a nagy formákban való gondolkodást –nem az a cél, hogy sok apró részlettel telezsúfoljuk a képet-, a képi egyensúly megtalálását. A plakátszerű,
figyelemfelkelő alkotások készítésénél ezek alapvető szempontok, melyek fejlesztik a fiatal lényeglátását, a számára legfontosabb információk összefoglalását,
képbe sűrítését. Mindez a készség az élet egyéb területein is hasznos lehet számára, akár szóban, akár írásban fejez ki valamit.
Látszólag könnyű nagy felületre alkotni, mégis rengeteg időbe telt, míg a gyerekek hozzászoktak a tér kitöltéséhez, a nagyméretű ecsetkezeléshez, a nagy
formákban való gondolkodáshoz. Döbbenetes volt látni, hogy micsoda önbizalmukat porba tipró, rájuk nehezedő nyomással rendelkeznek –„Én erre nem vagyok
képes”, „Jó ez így?”, „Én nem tudok olyat, mint…”, melyek legtöbbször az iskolai elvárások –„Ezt így kell csinálni”, „Az úgy nem jó…” - vagy a családi körülmények
hatására alakultak ki bennük. Különösen arra gondolok itt, amikor olyan fiatallal találkoztunk, akit esetleg ezelőtt még tehetségtelennek is nyilvánítottak rajzból,
és sikerült elhitetnie magával is, hogy ő nem tud rajzolni. Pedig ahhoz, hogy ép és egészséges személyiség válhasson egy gyerekből, támogatnunk kell ter-
mészetének, egyéniségének kifejezését, akár a művészet eszközeivel is. Először tehát le kellett bontani szépen lassan ezeket a falakat, amik a gyerek köré épültek,
és arra ösztönözni, hogy úgy fejezze ki magát, ahogyan tudja, mert annál több nem is kell. A technika pontosan ezt a folyamatot hivatott támogatni: azt, hogy az a
gyerek is, akinek nem adatott meg eredendően a magas szintű vizuális kifejezőkészség, az is fel tudja fedezni magában az értékeket, sikerélményhez jusson a saját
szintjének megfelelő alkotás és a visszajelzések által. Mindezt egy csoport részeként teheti meg, ahol egymást kiegészíthetik az egyéni képességek, csökkentve
ezzel az egyes ember egyéni felelősségét, mely inkább kollektív felelősséggé alakul. Ha önbizalma növekszik, egyre nyitottabb lesz, egyre több mindent megoszt
magából a közösséggel, ami visszatükrözi számára a saját értékeit. Ha ezt megtapasztalja, képes másokban is meglátni a jót, és tisztelni őket.
A módszer demokratikus jellege nemcsak a csoport résztvevőinek teljes bevonódásából adódik, hanem a csoportvezető és a résztvevők viszonyából is: azáltal,
hogy mindent együtt csinálnak. Egyenrangú partnerekként haladnak a folyamatban lépésről-lépésre, a tanulás felfedezéssé válhat, ahol a vezető nem minden-
tudó, hanem segítő, akinek bátorítása, szeretetteljes jelenléte által a fiatal képességei, önértékelése fejlődik, magabiztosabb, önállóbb lesz, a közösség egyre
teljesebb tagjává válik.
A koordinálást a vezetéstől sokszor csak egy hajszál választja el: csoportvezetőként nehéz megtalálnunk saját gondolataink, kifejezési szintünk megosztásának
mértékét. Azt, hogy mikor van helye a példamutatásnak, és mikor válik nyomasztó mintává a gyerek számára, amitől nem bátorságot nyer, hanem megijed a

10 A mural painting módszer

számára elérhetetlen „szinttől”. Hiszen a versenyszellem világában kevés olyan szituáció van, amikor az ember azt érezheti, hogy amit csinál, az éppen akkor, és
úgy a legjobb, mert akkor arra képes. Általában elégedetlenek vagyunk magunkkal, mindig jobban, máshogy akarjuk csinálni a dolgainkat, állandó feszültséget
teremtve ezzel magunkban. Tehát az a cél, hogy megfelelő instrukciókkal, kérdésekkel segítve, minél kevesebb beleszólással és elvárással önkifejezésre ösz-
tönözzük a fiatalokat, segítsük gondolataik, kreativitásuk kibontakozását. Ebben a módszerben ennek a határnak a megtalálása, és át nem lépése a legnehezebb
feladat. A festés során, ha a csoportvezető és a csoport jól alkalmazza: a tisztelet, a nyitottság, a szeretettel való megközelítés és a részvétel „törvényeit”, akkor a
résztvevők megtanulnak türelmesnek lenni magukkal szemben és értékelni magukat azon a szinten, ahol tartanak –s ebben a közösség is segít.
A teljes bevonódás, mindenkinek a részvétele által „betömődnek a lyukak”. Mindenki megtalálhatja a neki megfelelő feladatot, és érezheti, hogy valamiben jó,
jelenléte hasznos a csoportnak. Egymás hiányosságainak a kiegészítése biztonságot is ad, mert számíthatunk mások segítségére, ha valamit egyedül nem tudunk
megoldani.
A falfestésnél sokszor megriadnak a nagy felülettől, és elképzelni sem tudják, hogyan fogják ők megfesteni a tervezett festményt. Fontos lépése a technikának
a tervrajz négyzetháló segítségével való arányos felnagyítása, mely egyben kapaszkodót nyújt azok számára, akik nem olyan tehetséges rajzolók, ugyanis így csak
másolniuk kell a tervrajzot, és a vonalak, betű- és számjelölések segítségével pillanatok alatt egyszerűen fel tudják vázolni azt, amire szabad másolással nem len-
nének képesek. Ez szokott lenni az első nagy sikerélmény, amikor a vázlat felkerül a falra, és minden fiatal csodálkozva, a munkájával elégedetten nézi, hogy ezt ő
rajzolta. A másik nagyon jelentős élmény, amikor a festmény elnyeri térbeliségét, színekkel való telítettségét, akkor még hihetetlenebb számukra, hogy képesek
voltak minderre, mikor nem is tudnak festeni. (Ebben a pillanatban fordul meg a fejükben: „Talán egy kicsit én is művész vagyok?”)
A folyamat akkor teljes, ha létrejön a végső alkotások, a falfestmények nyilvános bemutatása, a közös ünneplés, ahol „a falfestmények megtestesítik a tár-
sadalommal való vizuális kapcsolatot, és e művészet társadalom általi értékelése, méltatása visszatükröződik a gyermekben. A folyamat így körbeér.” 3

Csoportvezetői tapasztalatok
Nem volt könnyű feladat egy kísérleti projekt vezetőjének lenni: a hiteles forrás 10 000 kilométerre van tőlünk, magyarországi minta - a falfestés komplex
közösségfejlesztő módszerként való alkalmazása -, pedig még nem szolgálhatott segítségül. Egyszerre voltam tehát vezetője és résztvevője a folyamatnak: a nica-
raguai és írországi falfestésekben való részvétel után először álltam a másik oldalon: fogadóból adó lettem, és mivel először alkalmaztam másokkal a módszert,
ezért minden helyzet új volt, aminek én ugyanúgy résztvevője voltam, mint a csoport többi tagja –a kísérlet együtt zajlott, ami a csoportvezetőktől nagyfokú

A mural painting módszer 11

 bizalmat igényelt. Éreztem, mekkora felelősségem van a módszer helyes továbbadásában, a minőség megtartásában úgy, hogy közben a pályázati ütemtervnek
is meg kellett felelnünk.
Ez esetben is az egyszerűség nagyszerűsége volt a helyzet nyitja: a sok szorító tényező ellenére azért tudott bárkivel működni Magyarországon is ez a mód-
szer, mert az emberekben már meglévő gondolatokra, tartalmakra épült, és a már meglévő képességek felébresztésén alapult. Amint mi magunk megértettük
a színek és formák használatának egyszerű szabályait - ami további segítő gyakorlatok kitalálására inspirált, és elkezdtük merni, használni őket. Saját gátlásaink
megszűnése és sikerélményeink által megélhettük azt, ahova a gyerekeket is el akartuk juttatni. Tudtuk, hogy melyek azok a kritikus pontok, ahol fokozottan szük-
ségük van „terelgetésre”, s így tapasztalati tanulás útján jól működött a továbbadás.
Négy falfestéssel a hátunk mögött érzem, hogy mennyire összetett műfaj, amit űzünk. Testet-lelket-szellemet teljesen igénybe vevő feladatok (szervezői,
- csoportvezetői készségek, művészi érzékenység, érzelmi intelligencia, fizikai teherbírás, stb.) sora, ahol, ha egy is hiányzik ezek közül, akkor megbukik a „produk-
ció”. A Murál Morál Csoport tagjaiban szerencsére ezek a jegyek mind egyesültek, így jó esélyünk volt a módszer sikeres magyarországi alkalmazására.
A közösségfejlesztésnek az az áldásos tulajdonsága, hogy bármelyik oldalon is áll benne az ember, hat rá a folyamat. Velem is így történt. Hol az egyik, hol a
másik szerepben tanultam bizalmat és egyre többet magamról a többiek visszajelzéseiből, és találtam meg egyre inkább a csoportban betöltendő helyemet.

3.
Janet Pavone-Daniel Hopewell: Children’s Mural Workshops – Talleres de Muralismo con Ninas y Ninos
4.
Pongrácz Éva Zsuzsanna, Bernáth Elek-díjas művésztanár Komlón és Pécsett vezetett festőműhelyeket hasonló szellemiségben, viszont egy jelentős különbséggel: az ő munkája inkább a tehetség-
es gyerekek felfedezéséről szólt, és nagy szerepe volt falfestéseinél a spontaneitásnak, az improvizációnak, és ő művészként egymaga vezette a csoportokat.
Csorba-Simon László, festőművész-művészetterapeuta, az SZMM Aszódi Javítóintézetében fiatal fiúkkal festett falfestményeket a művészetterápia eszközeinek alkalmazásával, hangsúlyt fektetve a
mély spirituális tartalmak kibontakozására.

12 A mural painting módszer

A projekt
Projektünk egy kísérleti program volt, mellyel a mural painting módszer első magyarországi alkalmazása valósulhatott meg. Hátrányos helyzetű fiatalok
önmaguk és környezetük iránti felelősségérzetének növelése volt a célunk, valamint személyiségük önkifejezés, véleménynyilvánítás, közösségi alkotó mun-
ka, csoporttevékenységek általi fejlesztése. Mindezek során nemcsak az emberi jogok, esélyegyenlőség, kulturális identitás, környezetvédelem, globalizáció,
egészségkultúra témáit ismerhették meg jobban, változhatott ezekhez való viszonyuk, s ezáltal társadalmi felelősségérzetük és közösségi részvételük, hanem
összetartóbb, erősebb kisközösségekké formálódhattak.

A Murál Morál Csoport 8 szervezet összefogásából alakult, és ez az együttműködés volt a projekt egésze alatt a szervezeteknél párhuzamosan működő
kiscsoportok, 72 fiatal 15 hónapon keresztüli megmozgatásának a záloga.
Tevékenységeink pillérei a műhelyfoglalkozások voltak, melyek során a kiscsoportok az esélyegyenlőség és a környezet- és egészségkultúra témáját dolgozták
fel, s vizualizálták gondolataikat a mural painting technika segítségével, lépésről-lépésre való alkalmazásával. Minden csoport a saját helyén működött, állandó
csoportvezetővel, alkalmanként önkéntes segítővel, gyakorlatát töltő ifjúságsegítővel vagy a Murál Morál Csoport vezetőjével, aki igyekezett a projekt közben
minden csoport munkájába személyesen betekinteni.
A résztvevő fiatalok többnyire hátrányos helyzetűek voltak, de akadt olyan csoport is, amelynek a tagjai között a hátrányos helyzetű fiatalok kisebbségben
voltak, tehát különböző társadalmi rétegből jövő, eltérő szociális helyzetű, korú gyerekek alkották a közösségeket. Ebből a sokszínűségből adódóan a tanulási
lehetőségek is megsokszorozódtak, egymást taníthatták, nyilvános vagy összcsoportos eseményeink alkalmával kapcsolataikat bővíthették a fiatalok.
Az esélyegyenlőség témáját 3 négyzetméteres lepedőplakátok festésével zártuk, csoportonként 1-2 plakát készült, s a pécsi Szivárvány Gyermekház színház-
termében tartottunk egy nyilvános, a félév minden alkotását felvonultató kiállítással egybekötött bemutatót, ahol a 7 csoport fiataljai először találkozhattak
egymással, és lehetőség nyílt a csoportok munkájának vetítéses bemutatására.
A második felvonás a környezet- és egészségkultúra témájának megismerésével, és a festési technika gyakorlásával telt.
A falfestések előtt – a módszer szellemiségéhez hűen – szükséges volt megteremteni a kiscsoportok találkozási lehetőségét a falfestmények terveinek közös

A projekt 13
 tervezése céljából. Ezt egy másfél napos együttlét, az “Összeáll a kép – színesednek a falak” című programunk keretében sikerült megvalósítanunk május
elején.
Május közepétől szeptember végéig pedig elkészült négy nagyméretű falfestményünk, melyeket mindig falavató ünnepséggel, az alkotó fiatalok megün-
neplésével zártunk, kulturális műsorral igyekeztünk ünnepivé varázsolni a hangulatot, melyet baranya megyei tehetséges fiatalok produkcióiból állítottunk
össze, lehetőséget adva nekik a nyilvánosság előtti megmutatkozásra.
Az ütemtervben jelzett eseményeken kívül sok egyéb programmal bővült a projektünk az időközbeni érdeklődésnek, megkeresésnek köszönhetően: szá-
mos kiállításunk volt az elkészült munkákból, Pécsen kívüli fiatalok csoportjainak tartottunk 1-3 napos tréningeket, megjelentünk szimpóziumokon, országos
találkozókon, jeles napokon, nyilvános eseményeken, ahol szélesebb körben ismertethettük meg a módszert interaktív festéssel egybekötve.
Az Európai Ifjúsági Hét keretében a Dél-dunántúli régió 3 napos záró programját tartottuk Kaposváron, és az országos események lezárásaként a Parlamentben
egy politikusokkal folytatott párbeszéd keretében számolhattunk be a mural painting módszer részvételt támogató elemeiről, a magyarországi ifjúsági munkában
való alkalmazásának eredményeiről, főleg a kaposvári program tükrében. Nagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy ilyen „magaslatokban” is beszámolhat-
tunk munkánkról.
A projekt megvalósítása folyamán újabb és újabb partnerségeink születtek más szervezetekkel: az Emberség Erejével Alapítvánnyal, a Baranya Megyei
Kulturális- és Idegenforgalmi Központtal, a Pécsi (Városi) Kulturális Központtal, a pécsi Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézetével, a Pécsi Vízmű
Zrt-vel, a Miskolci Mágnes Önkéntes Csoporttal, a Demokratikus Ifjúságért Alapítvánnyal, a Rigóder-domb Egyesülettel, a Simon László Alapítvánnyal, a Diagonál
Magyarországért Egyesülettel és a Magvető Alapítvánnyal.
A Murál Morál Csoportban egy ifjúságsegítő és egy szociológia szakos hallgató is önkéntes munkát végzett a projekt teljes időtartama alatt, mely egyetemi
tanulmányaikban is elismertethető gyakorlati helynek bizonyult. A falfestések alkalmával helyi közösségek is bevonódtak, tehát plusz közösségfejlesztő hatása
is volt a munkánknak: főleg Borbálatelepen, Pécs-Somogyban, de a büntetés-végrehajtási intézetben is.

14 A projekt
Eseménynaptár
Megvalósulás ideje
2007. szeptember 18.
2007.szeptember 14 -–október 15.
2007. szeptember 17.
2007. október 12.
2007. október 13-14.
2007. október 20 –2008. április 16.
2007.október 15 –2008. február 19.
2008. február 20.
2008. március 1–10.
2008. március 10 – április 30.
2008. március 27.
Helyszín
Pécs, BMKIK (Baranya Megyei Kulturá-
lis- és Idegenforgalmi Központ)
műhelymunkáknak helyet adó 7 szervezetnél
Pécs, Sétatér
Szigetvár, Művelődési Központ
Orfű, Tekeresi Lovaspanzió
Pécs, Zöld-Híd Alapítvány Öko-Kuckó
műhelymunkáknak helyet adó 7 szervezetnél
Pécs, Szivárvány Gyermekház
Kémes, Drávafok
műhelymunkáknak helyet adó 7 szervezetnél
FSZH- Mobilitás Országos Ifjúsá-
gi Szolgáltató Iroda (Bp.)
Tevékenység, résztvevők
Projektnyitó bemutató - 38 fő
Toborzás, a lepedőplakátok kiállítása , interaktív festés - 150 fő
Örökség Fesztivál, Roma Nap - festés a szegénység leküzdéséért - 230 fő
Határon Túli Magyarok Fesztiválja – Ifjúsági Nap, - festés a magyarságról, közös értékeinkről - 70 fő
„Egy csipet murál morál” - nyitótréning a csoportvezetőknek - 16 fő
Önképző foglalkozások -a mural painting technika elsajátítása, témák feldolgozása - 8 fő
ESÉLYEGYENLŐSÉG témájának feldolgozása a kisközösségek
műhelyfoglalkozásai heti rendszerességgel - 60-70 fiatal
Félévzáró kiállítás, a csoportok bemutatkozása, lepedőplakátjaik kiállítása - 75 fő
Million Culturelog projekt, ifjúsági csereprogram, - Egy öreg malomépület újjáélesz-
tése- a globalizáció és a fenntartható értékek témájának feldolgozásával - 35 fő
KÖRNYEZET és EGÉSZSÉGKULTÚRA témájának feldolgozása - a kisközösségek
műhelyfoglalkozásai heti rendszerességgel - 60 fő
„Nem-formális tanulás” szimpózium -„Módszertani mozaik” szek-
cióban bemutató a projektről és közös festés - 32 fő
Eseménynaptár 15
 Megvalósulás ideje Helyszín Tevékenység, résztvevők

2008. március 30. Pécs, Kodály Zoltán Úti Kollégium Zöld Szervezetek XVI. Országos Találkozója - interaktív értékelő festés a találkozó zárónapján - 25 fő

2008. április 02. Fiatalkorúak Regionális Büntetés-

Félévzáró kiállítás - 50 fő
végrehajtási Intézete, Pécs
2008. április 05. Kisbér Országos Futómaraton, „Fuss és fess!” - 103 fő
2008. április 06. Pécs, Irgalmasok útja 500 méteres rendezvény - esélyegyenlőségről készült plakátjaink kiállítása - kb. 600 fő
2008. április 10. Pécs, Gandhi Gimnázium Projektóra a Gandhi Gimnáziumban, esélyegyenlőség témájának feldolgozása plakátfestéssel -35 fő
2008. április 11. Baja, Központi-Alsóvárosi ÁMK Félévzáró kiállítás - 44 fő
2008. április 14-18. Baja, Eötvös József Főiskola Lepedőplakát kiállítás -50 fő

2008. április 19. „KÖZÖD Nap”, DIA Napok - önkéntes akció: plakátfestés a társadalmi felelősségvállalásról
Budapest
-24 fő a festésen, (a rendezvény összes résztvevője: kb.300 fő)
2008. május 3-4. „Összeáll a kép –színesednek a falak” - A nagyméretű falfest-
Pécs, Koch Valéria Iskolaközpont Kollégiuma
ményeink közös megtervezése csoportpárokban -34 fő
2008. május 5-8. Pécs, PTE- Közgazdaságtudományi Kar aulája Lepedőplakát kiállítás - 370 fő

2008. május 9-12. 1. nagyméterű falfestményünk festése -a Rigóder-domb Egyesület közösségi parkjában - 60 fő
Pécs, Borbálatelep
Falavató ünnepség: 2008. május 12. - kb. 130 fő
2008. május 19-27. 2. nagyméretű falfestményünk festése - 58 fő
Pécs-Somogyi Általános Iskola udvara
Falavató ünnepség: 2008. május 27. - kb. 100 fő

16 Eseménynaptár
Megvalósulás ideje Helyszín Tevékenység, résztvevők

2008. május 19-31. Pécs, PTE- Felnőttképzési és Emberi
Erőforrás Fejlesztési Kar aulája
2008. május 20-22. FSZH- Mobilitás Országos Ifjúsági
Szolgáltató Iroda (Bp., Zivatar utca)
2008. május 23. Szekszárd, Babits Mihály Művelődési Központ
A kémesi „Million Culturelog”c. projekt bemutató kiállítása - a 6 x 3 m nagyságú lepedőplakát, a makett
és fényképek kiállítása - 254 fő
„Nem-formális tanulás és ifjúsági munka” című képzés - 20 fő
„Nem formális tanulás” szimpózium -A szekcióban 10 fő

2008. június 6-8.
Miskolc, Vasmű egyik gyárcsarnokában
2008. június 12-25. Fiatalkorúak Regionális Büntetés-
végrehajtási Intézete, Pécs
2008. július 16. Fiatalkorúak Regionális Büntetés-
végrehajtási Intézete, Pécs
2008. szeptember 26-30.
Pécs, Uránváros: Béke park és
Tesco közötti válaszfal
2008. október 11-12. Pécsvárad, Dombay-tó, Ifjúsági tábor
P.E.M.P.Ő. – Pécs-Miskolc Projekt Összefogás - Az erőszak témájának feldolgozása festéssel a Miskolci
Mágnes Önkéntes Csoport 14-18 éves fiataljaival - 21 fő
3. nagyméretű falfestményünk festése - 19 fő
2008. június 26.: Falavató ünnepség - 30 fő
2. félévzáró ünnepség - a festésről készült 6 perces kisfilm levetítése - 55 fő
4. nagyméretű falfestményünk festése
2008. szeptember 30.: KreARTív Parkoló interaktív családi délután, falavató ünnepség - kb 70 fő
Határtalan Ifjúsági Fórum - fiatal közöségfejlesztők és kultúraközvetítők párbeszéde - 30 fő

2008. november 7-9. Kaposvár Az Európai Ifjúsági Hét dél-dunántúli zárórendezvénye - plakátfestés a régió fiataljaival - 20 fő

2008. november 8. Budapest Mintaprojektek díjátadó ünnepsége és a “Kavalkád” (az Európai Ifjúsági Hét zárórendezvénye)

2008. november 12. Budapest, Parlament Parlamenti vitanap - fiatalok és politikusok párbeszéde - beszámoló a kaposvári programról

Eseménynaptár 17
 Szakmai szemmel
Egy drámapedagógus szemével

A KheTanoda Programban résztvevő gyerekekből alakult falfestős csoportban az esélyegyenlőség, a faji, nemi, vallási, szociális helyzetből fakadó hátrányos
megkülönböztetés és a globalizáció, a környezettudatosság témáit dolgoztuk fel a közel 6 hónapos közös munka során, a drámapedagógia, mint komplex
nevelési módszer eszköztárát alkalmazva. a
A falfestős foglalkozások köré szerveződött gyermekek valamennyien hátrányos helyzetűek és/vagy cigány/roma származásúak, több éve ismerik egymást és
az egyesületben őket segítőket. Ez utóbbit azért fontos megjegyeznem, mert nálunk a csoport alakulásától fogva nagy volt az összetartó erő és a bizalom. Az
egy éves közös munka alatt a csoport létszáma viszonylag stabil volt, általában 8-10 gyermek vett részt a heti rendszerességű foglalkozásokon. Előnyt jelentett,
hogy a gyerekek nap, mint nap jöttek hozzánk az iskolai tanítás után, így igény-idő függvényében be tudtunk iktatni egy második, harmadik foglalkozást is a heti
ütemtervbe, ha el voltunk maradva a munkával.
Választásom – drámapedagógusként – azért is esett erre a komplex nevelési módszerre, mert a drámapedagógusok demokratikus nevelési légkört ter-
emtenek, ahol a tanár nem mint „mindentudó” hatalom magasodik a diákok fölé, hanem egyenrangú partnerként szerepel a tapasztalási folyamatban, ezzel
eltüntetve a tanár és a diák közti hierarchiát. Ebben az esetben együttgondolkodásról, együttműködésről van szó, ahol mindenki hozzáteszi a saját tapasztalatait,
személyiségét, élményeit. A drámapedagógus feladata ennek a tanulási folyamatnak a vezetése, irányítása egy olyan helyzetben, ahol nincsenek előre rögzített
helyes, jó válaszok, így rossz válaszok sem léteznek, valamint ebből kifolyólag nincsenek az eltérő családi szocializáció miatt eleve kudarcra ítélt gyermekek. Ez a
fajta tanári viselkedésminta és módszer a gyermekeket egymás véleményének tiszteletére, elfogadására neveli. A tanár játékával nyelvi és viselkedésbeli mintát
mutat, játékra késztet. Leggyakrabban használt eszköze a kérdés a kijelentés, kinyilatkoztatás helyett. Ebben a tanítási légkörben valamennyi diák megoldási
stratégiája, nyelvi kifejezése helyes, felhasználható, a más helyzetben „kirekesztett” gyerekek csoporton belüli szerepe is megváltozik1. A témák feldolgozása
szituációs játékokkal, komplex tanítási drámafoglalkozásokkal történt. A KheTanodás gyerekek 2006 áprilisa óta vettek részt drámafoglalkozásokon, így nem
voltak ismeretlenek számukra ezek a gyakorlatok. A témák elmélyítése után a vizuális alkotómunka következett egyéni, kiscsoportos rajzolás, festés keretében,
majd közösen készítettük el a lepedőplakátot. Hosszú folyamat volt, amíg a gyerekek megtapasztalták és sikerrel alkalmazták a nagy felületre való festést és a
közös alkotást. Több foglalkozást szántunk arra, hogy az eddig megszokott rajzlapméret (A/4, A/3) helyett megtanuljanak „nagyobban” gondolkodni, nagyobb

18 Szakmai szemmel - egy drámapedagógus szemével

felületre rajzolni arányosan. A témák alapos feldolgozása, elmélyítése nagyban segítette a szimbólumokkal való munkát. Törekedtünk arra, hogy a bonyolult-
nak, komplexnek tűnő témák is egyszerűen, mindenki számára egyértelműen kerüljenek ábrázolásra. Ehhez szükség volt egy nagyfokú egyszerűsítésre, a saját
élmény ábrázolásából több fázison keresztül eljutni egy általánosan érthető, átlátható képhez. Az első rajzokat az azt készítő gyerekek kommentálhatták, majd
a későbbiekben arra kellett törekedniük, hogy a társaik tudjanak beszélni alkotásukról, megértve azt.
A drámában használt néhány forma (fénykép, tabló) segített a gyerekeknek az erős képek, ábrázolás megtalálásában. Egy-egy testtartás, mozdulat, térkitöltés
közös elemzése nagy segítséget jelentett a későbbi vizuális munkában, ezért volt előnyös a két módszert egymással párhuzamosan alkalmazni.
Érdekes tapasztalat számomra, hogy az esélyegyenlőség, a megkülönböztetés témájának feldolgozását jobban kedvelték a gyerekek, mint a globalizációét.
Elmondásuk szerint azért, mert több személyes élményük, tapasztalatuk fűződik az előbbihez, és még nem érzik annyira a második hatását saját életükön, noha
próbáltam közel vinni hozzájuk mindkét témát.
Másik komoly és hasznos tapasztalatként említeném az egész folyamat és a falfestéssel töltött néhány nap okozta csoporton belüli változásokat. A gyerekek
egyre komolyabban vették a megkezdett munkafolyamatot, amit a lepedőplakátokból szervezett kiállítás és a borbálatelepi falfestés tovább mélyített. Azok,
akik végig részt vettek a közös alkotásban, nagyszerű és jól működő kis közösséggé formálódtak, ami így, hónapok távlatában, a munka befejeztével látszik
igazán. A csoport koordinátoraként ugyanezt tapasztalom a mai napig; egy apró mosoly, egy-egy néhány szavas, a közös festést idéző mondat összeköt minket
egymással, ha csak az utcán találkozunk is dolgunkra rohanva….
Fehér Angéla
drámapedagógus, romológus
Khetanipe Egyesület
1.
Kirekesztett szerep alatt értem itt, ha a gyermeket (és itt legyen szó akár a roma-nem roma oppozícióról, vagy a szociális helyzetéből adódóan hátrányos helyzetűnek minősített tanulóról, akár fogy-
atékkal élő diákról) valamilyen különbsége miatt nem fogadják el/be társai. A drámapedagógia sokrétű eszköztárát alkalmazva a szóban forgó gyermekek értékei és „normalitásai” megmutathatókká,
elfogadhatókká válnak a többség számára.

Szakmai szemmel - egy drámapedagógus szemével 19

 Egy hitoktató szemével

Mi haszna származott a Csoportunknak? A kérdés sok újabb kérdést vet fel.

Szakmailag az volt haszna, hogy elsajátítottunk egy csoport olyan fejlesztő módszert amit még nem ismertünk, viszont az eddigi tevékenységeinkbe jól
beilleszthetők. A felvetett témák a mindennapi életünk kérdései, és kimondva-kimondatlanul ott bujkálnak minden Gyermek gondolataiban. Most úgy
formálódhatott a véleményük, hogy több oldalról is körüljárták a témákat. Számomra érdekes volt, hogy hogyan lehet egy csoportot egy közös cél érdekében
demokratikusan mozgatni. Úgy festeni a kerítést, hogy aki látja, mind késztetést érezzen magában a kerítésfestésre.
A csoport szempontjából is járt haszonnal. Az közös munkában megtestesült átgondolkodott órák, mélyítették a közösség tagjainak személyes kapcsolatait.
Máshogy, másnak láttuk a Gyermekeket. Ki az, aki továbbviszi a gondolatot, ki az, aki elég bátor az első ecsetvonáshoz, és ki az, aki kézügyességével az utolsó
simításokon segíti át a csapatot. Igen, itt az egyik lényeg, hogy a Csoportból egy Csapat alakul.
Az a tény, hogy hónapokig “rágtunk” egy témát, ráadásul nagyon jó motiváló tényezővel a kezünkben, olyan rejtett energiákat, gondolatokat mozgósított,
amik addig rejtve maradtak. Így természetesen a téma nem csupán a foglalkozások idején foglalkoztatta a Gyermekeket, hanem átszőtte hétköznapjaikat is.
Használható tudást és nem felületes ismereteket szereztek általa. Ahogy mindez megjelent egy élettelen falon, az ottani közösség életét is képes volt befolyá-
solni. Közöl, mond számukra valamit úgy, ahogy Ők azt befogadni képesek.
Azon helybéliek, akik részesei lehettek a munkának, akár egy virág festésével, vagy egy pogácsa sütésével, magukénak érzik az alkotást. A hétköznapjaik
részévé válik, a környezetüket szépíti a falfestmény. A szürke hétköznapokat vidám színekkel tölti meg sokak örömére, ráébresztve őket: nem kell belenyugodni
az elsivárosodott környezetbe.
A Gyermekek vágya napjainkban, hogy kifejezhessék magukat, sőt, hogy mindezt megmutassák a világnak. A módszer alkalmas erre is, igaz, korlátok közé
szorítja az alkotást kifejezésmódjának sajátossága miatt. Mégis megjelenhet benne az a belső világ, ami a GYERMEKEK, AZ IFJAK VILÁGA! Amit hajlamos a
FELNŐTT társadalom lesöpörni az asztalról. Pedig sok megfontolandó, jó ötlettel lennének képesek gazdagítani ÉLETÜNKET!
Úgy érzem a Murál Morál módszerével egy használható csapatépítő önkifejező módot, módszert sajátítottunk el!
Krisztával az egész projekt alatt többször is beszélgettünk arról, hogy milyen gyakran és milyen átütő erővel jelennek meg keresztény szimbólumok a rajzokon,
plakátokon, falakon. Nekem, mint hitoktatónak igen nagy örömet jelentett megjelenésük, amit a későbbiekben szeretnék kamatoztatni. Ami a legmeglepőbb

20 Szakmai szemmel - egy hitoktató szemével

volt, hogy gyakran nem is kifejezetten eme szimbólumok megjelenítése volt az alkotó célja, hanem valami más mondanivaló ábrázolásában, mintegy rejtve
odaférkőzött az alkotásra. Az első nagy témánk az esélyegyenlőség volt, amiből nálunk a huszonegyedik század elején nem a vallás és a valláskülönbség jut
elsőre az eszünkbe. A Gyerekek mégis felvetették, sőt, meg is jelenítették egy képen, pozitív megközelítésben, egymás mellé festve egy mecsetet és egy kato-
likus templomot. Később a lepedőplakátnál is előkerült, ahol a házasságban a felek egyforma joggal rendelkeznek, szabadon választhatnak párt valláskülönbség
nélkül. Egymás mellé festették a hatágú csillagot, a félholdat és a keresztet.
Az egyik, csoportvezetők számára tartott foglalkozáson készült képen egy figyelmeztető kéz jelenik meg: “Ember vigyázz!” - inti a szemlélőt.
Mondhatnánk, hogy ezek a témák magukban foglalják a vallás, a kereszténység gondolatát. A képek egyfajta fejlődésen mennek keresztül, míg a gondolatból
rajz, a rajzból terv és a tervből a kész kép elkészül. Eme folyamat alatt alakult ki, - az első falfestmény esetében - hogy a kép közepére egy mérleget kellene fes-
teni két oldalán megjelenítve a jót és a rosszat. Így is történt. Egy egyszerű mérleg kétserpenyős. Érdekes, hogy nem egyszerű vékony fém vázat kapott, hanem
robosztus fából készült váza két gerenda egymásra merőlegesen, vagyis egy feszület. Nagyot dobbant a szívem, mikor megláttam a majd két méter magas
„kulcsfigurát ”. A kép rejt még meglepetést: egy hajót, mely egyszerű kis hajó, nincs rajta árboc, sem evezők, olyan egyszerű, mint egy bárka. Hívő szemmel akár
Noé bárkája is lehet. Ha valaki nem lenne benne egészen biztos, mit lát, mellé került egy fehér galamb és a szivárvány. Mindez lehet, hogy pusztán véletlen,
vagy inkább valami régről bennünk élő kifejezése?
Aztán a börtönfalon szándékosan megjelenő fa, amiből kezek formálódnak, melyek egy feszületbe kapaszkodnak. Igen, itt kifejezetten szándékos az ábrázolás.
Nagyon mély átgondolt kompozíció. Elgondolkodtató! Nem hinném, hogy nekem, avatatlannak ebbe bármit is bele kellene magyaráznom, hiszen önmagáért
beszél a kép.
Köszönet, hogy ezekkel az élményekkel gazdagabb lehettem.
Péterfia Zoltán
hitoktató
Kallódó Gyermekekért Alapítvány

Szakmai szemmel - egy hitoktató szemével 21

 Egy szociális munkás szemével

Szociális munkásként a kezdettől fogva dolgozom a következő fogalmakkal: integráció, közösségfejlesztés, jól lét, szegregáció, xenofóbia, depriváltság, devi-
ancia, képességfejlesztés, stb.
Az eseti és csoportos foglalkozásokon a problémafeltáró- és megoldó képesség előhívása egy folyamat, mely alkotással, különböző művészeti elemek
használatával időben lerövidülhet. Ezért alkalmazom gyakran a hozzám legközelebb álló képzőművészeti elemeket.
A murál painting módszer komplex módon kezeli a realitást és a szimbólumokat, valamint szabad bejárást biztosít az én és az én ideáljai között egyéni krea-
tivitással, indulatáttétellel, megoldási javaslattal segíti az egyén integrálódását, illetve reintegrálódását egy közösségbe, majd a társadalomba (pl. Pécs-Somogy,
ill. FKBVI).
A „mural painting” elsősorban a közösségi szociális munkát segíti.
A gyerekek aktív bevonása után végig a közösség erejére támaszkodtunk. A gyerekekkel való közösségi munkánk az egyének azon képességéről szólt, hogy
együtt cselekedjenek azért, hogy a maguk szintjén befolyásolják, sőt, irányítsák a társadalmi kérdések megoldását. Felhasználtuk a gyerekek képességeit,
meglévő tudását azon program kezdeményezése során, amely valamely társadalmi, gazdasági problémára hivatott válaszolni.
A fal, melyet megfestünk, a közös gondolataink, értékeink kivetítésére szolgáló felület. A módszer használata egy új lehetőség a gyerekekkel, ifjúsággal
foglalkozó szociális munkás szakemberek számára. A munka során a közös cél eléréséhez képessé teszi a feleket az együttműködő partnerség kialakítására, az
addig lappangó képességek kibontakoztatására, egymás tiszteletére, önálló problémamegoldó kezdeményezésekre, aktív részvételre ösztönöz, kialakítja a „MI”
életérzést, ami a szociális munkában elengedhetetlen.
A fal tervezésekor több műhelycsoportból jöhettek a gyerekek. Az együttes munka során a fiatalok integrálni tudták eredeti csoportjukat egy tágabb közösség-
be, valamint eredeti csoportjukhoz is jobban ragaszkodtak. Vitatkoztak, véleményt cseréltek, kialakult közöttük egy képzőművészeti elemekre épülő strukturált
párbeszéd. Az egyén önmagát a közösség tükrében szemlélhette, vezérgondolatok és közös értékrendek alapján, lépésről-lépésre kialakult a fal terve.
A kész terv egy minta lett, amely az összetartás bázisait is jelentette, egyben köteléket a közösségek tagjai között. Ez a fal festése során még inkább igaz volt.

22 Szakmai szemmel - egy szociális munkás szemével

Érdekes volt számunkra az, hogy a nagy felület miatt sokszor hátra kellett lépni - akár 25-50 métert is -, ha egészben akarta látni az alakuló képet az ember.
Ilyenkor ráláthatott a csoportra is, mint egészre. Teljesen mindegy volt, hogy melyik csoporthoz tartoztak az emberek. Ugyan szabad volt a ki -és bejárás, a fal
összetartott bennünket.
Az az élmény, melyet a fal avatásakor a végeredmény ünneplésével, a szalag átvágásával, a jutalmak kiosztásával átélhettünk pótolhatatlan és katartikus.
Bármikor ki tudok menni a falhoz, hosszú idő elteltével is segít majd felidézni a készítésének folyamatait. Mások számára, pedig a látványosságon túl 10-15
évig közvetíti a ma élő fiatalok társadalomról és a világról kialakult gondolatait, véleményét.

dr. Tímárné Réti Tímea

szociális munkás
Egy Hajóban Alapítvány

Szakmai szemmel - egy szociális munkás szemével 23

 Egy önkéntes egyetemi hallgató szemével

Számomra egy nagyon hasznos gyakorlati lehetőség volt a projektben való immár több mint egy éves részvétel, ahol mind a szociológia, mind az ifjúságsegítés
terén új tapasztalatokat szereztem. Ezt az élményt nem lehet az iskolapadban ülve átélni. Az aktív részvétel hiányában, csupán e kiadványt olvasva irigykedhet a
Kedves Olvasó. Kívánom, hogy életében egyszer mindenki vegyen részt egy ilyen programban! A 11 hónapos közösségfejlesztő projektnek köszönhetően megis-
mertem a Murál Morál Csoport mind a hét nagyon értékes tagját, akikkel együtt dolgoztam a hónapok során, és akiktől rengeteget tanultam. Többször alakultak
ki konfliktushelyzetek, amelyeket minden esetben közösen, a másik véleményét meghallgatva oldottunk meg. A csoporttagok nyíltságának köszönhetően nem
voltak tabutémák, mindenki őszintén, szemtől szembe elmondta a véleményét. A projekt során dolgoztam először vezetőként ilyen hosszú időn át fiatalokkal.
Nagy kihívás volt ez számomra, kezdetben nehézségekbe is ütköztem, de a tapasztalt, idősebb trénerek tanácsai segítségével sikerült átlépnem a felmerülő
akadályokon. A műhelycsoportomban 12-15 éves általános iskolások voltak, akikkel a serdülő koruk küszöbén gyakran nehéz volt közös nevezőre jutni. A Murál
Morál Csoport legfiatalabb tagjaként, csoportvezetőként életemben először vettem részt egy ilyen volumenű, több hónapos projektben. Remélem, a Murál
Morál és a műhelycsoportok a jövőben is folytatják a közös munkát. Terveink szerint a későbbiekben a saját időnket beosztva foglalkozunk majd a fiatalokkal.
Mint „szociológus” a társadalmi tőke kialakulását és fejlesztését elősegítő programmak lehettem részese. A projekt eredményeképpen a különböző státuszú,
hátrányos és nem hátrányos helyzetű fiatalok kerültek kapcsolatba, ismerkedtek meg egymással. A hátrányos és átlagos, vagy magasabb státuszú csoportok
közös munkája során létrejött a híd a különböző társadalmi rétegek között. A 10 hónapos munka folyamán az egyes szervezetek képviselői által koordinált fiata-
lok csoportjai összetartó, egymást segítő kisközösségekké alakultak. A kohézió növekedése a megkötő társadalmi tőkét erősítette a program alatt. A különböző
helyen működő csoportok fiataljai a falfestések, a közös munka által közelebbi kapcsolatba kerültek egymással, a trénereikkel email címet, telefonszámot
cseréltek, barátságok szövődtek. Fontosnak tartom, hogy a csoportvezető része legyen a csoportnak, és ne tanárként, oktatóként vegyen részt az életükben.
Ez a nem-formális nevelésnek egy nélkülözhetetlen alapelve. Az idősebb generáció is képviseltette magát a Murál Morál Csoportban, ők az évek során szerzett
tapasztalatuk átadásával segítették az ifjabb tagok - mint magam is vagyok - munkáját. Az információáramlás csatornája, a lehetőségek sokasága ezáltal meg-
nyílt mindenki előtt.
A projekt szociológiai eredményvizsgálatával foglalkozom: mennyiben hozta létre, fejlesztette a társadalmi tőke különböző dimenzióinak erősségét.
Szakdolgozatom oldalain bizonyítom mindezt, szociológiai elméletekkel alátámasztva.

24 Szakmai szemmel - egy önkéntes egyetemi hallgató szemével

 Mint „ifjúságsegítő” a fiataloknak lehetőséget kínáló programban vettem részt. Az ifjú generáció nem ismeri, így ki sem használja a körülötte lévő lehetőségeket.
Egy civil kezdeményezésű projektben részt venni, életre szóló élmény, valamint egy új módszer megismerése lehet, és ami a legfontosabb: közösség alakulhat
ki hasonló vagy éppen teljesen más érdeklődésű fiatalokból. Bekapcsolódnak az adott szervezet munkájába, tevékenységi körébe, életébe. A program során az
egyes műhelycsoport tagjainak alkalmuk adódott miskolci, kaposvári, lengyel, német és francia fiatalokkal megismerkedni egy-egy hosszú hétvégés, vagy akár
8-10 napos projekt alkalmával. Egyik - számomra - legemlékezetesebb esemény a márciusi MILLion Culturelog ifjúsági csereprogram volt, amelyen ormánsági és
külföldi fiatalok vettek részt. A külföldi csere helyszíne az ormánsági Kémes és Drávafok volt. A 10 nap során elkészült óriási (6 méter hosszú és 3 méter magas)
lepedőplakát és a kémesi malom makettje a pécsi Felnőttképzési- és Emberi Erőforrás Fejlesztési Karon volt látható. A kiállításon keresztül lehetővé vált, hogy
az ott tanuló ifjúságsegítő szakos hallgatók egy megvalósult ifjúsági projekt eredményét láthassák, kiemelve a gyakorlatban szerzett tapasztalatok fontosságát.

Kovács Orsolya
szociológia-ifjúságsegítő szakos egyetemi hallgató
Bajai Ifjúsági- és Sportegyesület

Szakmai szemmel - egy önkéntes egyetemi hallgató szemével 25

 Egy művelődési menedzser szemével

A Murál Morál Projektben számomra is különleges élmény volt részt venni. Egyike vagyok azon szerencséseknek, akik találkozhattak a nicaraguai alkotókkal
egy írországi tréningen tavaly nyáron. A közös tervezés és egyéni alkotás örömét csodálatos volt személyesen megtapasztalni. A négynapos, reggeltől
estig tartó munka a más nyelveket beszélő és más kultúrából érkező fiatalokból büszke csapatot kovácsolt. A hazai pályázat kidolgozásakor még nem gondoltuk,
mekkora munka vár ránk. Alaposan át kellett gondolnunk, milyen módon alkalmazzuk a módszert, mit, hogyan és mennyit vegyünk át. A 11 hónapos munka
során kristályosodtak ki a munkafolyamatok lépései. A mural painting alapvető célja a közösségi terek szebbé, színesebbé tétele, élhetőbbé téve azt helyi
közösség számára. A módszer különlegességét adja, hogy nem kíván előzetes tapasztalatokat, bármely korosztály alkotó ötlete beépülhet a tervekbe, ezáltal
mindenki magáénak érezheti a közös falat, vagy lepedőt, megtapasztalhatja a közös festés örömét.

Bár saját csoportot nem volt módom vezetni, a módszert többször is kipróbálhattam ifjúságsegítőként különböző tréningeken, előző közösségfejlesztő
programokon már jól bevált technikákkal kombinálva. Mindig kicsit másképpen és másokkal készültek el a nagyméretű lepedőplakátok, mégis a tervezés izgal-
mai, majd a nyugodt, szinte meditatív állapotba ringató festés mindenki megelégedésére szolgált. Az általam vezetett egy hetes vagy pár napos tréningeken
nem volt sok idő a nagy méretben való festést segítő technikák elsajátítására, ennél mindig nagyobb hangsúlyt fektettünk az aktuális téma átgondolására. A
pontosan megfogalmazott, átbeszélt problémák, ötletek, gondolatok által születhet csak igazán jó, mindenki számára érthető, megfogható és értéket képező
alkotás. Számomra a csoportban és nagy méretben való festés, az együtt gondolkodáson túl annak a megérzését, megtapasztalását jelenti, hogy nem vagyunk
rosszabbak, gyengébbek vagy kevesebbek másoknál. „Az én ötletem is fontos, én is számítok” élmény meghatározó a gyerekek személyiségfejlődésében. A
komplex módszer olyan kompetenciákat fejleszt, melyek alapvetően fontosak a felnőtté válás útján. Az együttműködési, kommunikációs képességeket erősítő
foglalkozások növelik a gyermekek önbecsülését, javítják kritikai érzéküket, élesítik vitakultúrájukat, kreativitásukat. Friss felmérések szerint Magyarországon
számos gyermek küzd önbizalomhiánnyal, önértékelési problémákkal. Ez a módszer is segíthet a gátlások leküzdésében, a rejtett tudások, kompetenciák fel-
színre hozásában.

A Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ is figyelemmel kísérte a projektcsapat munkáját, így az intézmény két programjában, a Határon Túli
Magyarokért Fesztivál ifjúsági rendezvényein (Szigetváron, Pécsváradon) is helyet kapott a módszer bemutatása, gyakorlatban való alkalmazása.

26 Szakmai szemmel - egy művelődési menedzser szemével

 Bár a Murál Morál “mozgalom” nagyon fiatal, az eddigi munka alapján rengeteg jótékony hatását tapasztaltuk. Ezért is tartjuk fontosnak, hogy kistel-
epülésekre is eljuttassuk a módszert. A hátrányos helyzetű kistelepüléseken a környezet fejlesztésére, alakítására kevés a forrás, így ez a viszonylag olcsó
módszer látványos változást hozhat, amiből töltekezhetnek fiatalok és idősebbek egyaránt. A közös alkotás által erősödhet a fiatalok identitástudata, az ot-
thonhoz, helyi közösséghez való kötődése. Ebben a feladatban a Murál Morál közösségfejlesztő csapat tagjaként a jövőben is szívesen részt veszek.

Pajor Zsófia
ifjúságsegítő, művelődési menedzser
Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ

Szakmai szemmel - egy művelődési menedzser szemével 27

 A műhelycsoportok
Zöld-Híd Alapítvány, az „elindító és befogadó”
A Zöld-Híd Alapítvány jelenlegi formájában 2000 óta működik Pécs központjában, a Széchenyi téren. Célja a környezettudatos gon-
dolkodás terjesztése, (városi) környezeti nevelés a 2004 őszén megnyílt Öko-Kuckó Interaktív Környezetvédelmi Oktatótermében,
tanácsadó és ismeretterjesztő munka az energetika és a környezetvédelem területén nyilvános eseményeken és szakmai pro-
gramok által. Tevékenységünk célcsoportja Pécs és a Dél-dunántúli régió lakossága, szakmai csoportjai, iskolái, óvodái.
Jelenleg futó projektek:
~~ Ö
KO KUCKÓ Interaktív Környezetvédelmi Oktatóterem - a fenntarthatóságért nevelés jegyében (egyedülálló az országban)
2004 őszén indult oktatási programunk célja a városi környezeti kérdések megismertetése a résztvevő gyerekekkel, a felelős
életmód kialakításának érdekében. A részvételre, kreativitásra és a játékokra épülő foglalkozások során a gyerekek kötetlenül
tanulnak arról, mit tehetnek nap mint nap környezetükért.
~~ J árulj te is hozzá a klímaváltozás csökkentéséhez!” kampány, mely a Szentlőrinci Kistérségben valósul meg, célja, a lakosság
figyelmének felhívása az éghajlatváltozásra, arra, hogy mindenki tehet egy kis lépést a probléma csökkentése érdekében, a
kis lépések javítják a térség környezeti állapotát és az itt élők életminőségét.
~~ Ó
vodai környezeti nevelési projekt: a 2007/2008-as tanévtől környezeti nevelési foglalkozásainkat óvodás korosztályra is
kibővítettük.
~~ Ö
TLET országos önkéntes program: a fiatalok munka-erőpiaci esélyeinek növelését elősegítő országos programban a Dél-
dunántúli régióban résztvevő önkéntes fiatalok tevékenységének koordinálása.
~~ “UTCAI KÉPZŐMŰVÉSZET –ÉLETRE KELTETT FALAK” CÍMŰ PROJEKT

28 Műhelycsoportok - Zöld-híd Alapítvány

A Murál Morál Csoport önképző foglalkozásai

Az Alapítvány fő tevékenységi köre két környezetvédelmi oktatójának nicaraguai élményei után természetszerűen bővült az ifjúsá-
gi munka, a művészi eszközökkel történő közösségfejlesztés irányába. Az ÖTLET-program után pedig újra a hátrányos helyzetű
fiatalok bevonását céloztuk. A környezeti nevelés, a globális nevelés addig is használatos ismeretanyaga nagyon jól illeszkedett
a mural painting módszer témafeldolgozó szakaszába, különösen a környezet- és egészségkultúra megismerésénél, a Kuckó-
foglalkozásokon is alkalmazott nem-formális eszköztár pedig nemcsak a témafeldolgozást, hanem a közösségfejlesztő folyamatot
is támogatta.
Az Öko-Kuckó barátságos környezete jó helyszín volt a Murál Morál Csoport tagjainak megbeszéléseire, az önképző foglalkozások
tartására, az irodai infrastruktúrát igénylő feladatok elvégzésére és nem utolsó sorban helyet adott a projekt során felgyűlt esz-
közök és alkotások tárolására.
A környezet és egészségkultúra témájának kibontása idején a projektben részt vevő több műhelycsoportnak is tartottunk foglal-
kozást a Kuckóban, ahol a hulladékról, vásárlásról, energiáról, vízről és természetről szóló játékpanelek segítségével érzékeik és
kreativitásuk bekapcsolásával érthették meg a fiatalok a környezetünkre való érzékenység, a környezettudatos, felelős magatartás
égető szükségének okait.

“Egy csipet murál morál” program - a magyarországi kezdetek

2007. április 13-14-én tartottuk meg azt a kétnapos tréninget, mely a mural painting alaptechnikáját volt hivatott megismertetni
a találkozóra érkezett 15 résztvevővel, akik 10, a módszer iránt érdeklődő pécsi és bajai szervezet „küldöttei” voltak. A következő
szervezetektől érkeztek emberek: a Szigetvári Kultúr- és Zöld Zóna Egyesület, Amrita OBK. Egyesület, Istenkúti Közösségért
Egyesület, Forrás Általános és Szakiskola, Egy Hajóban Alapítvány, Bajai Ifjúsági– és Sportegyesület, a Pécsi Székesegyház
„Családért” csoportja (később Kallódó Gyermekekért Alapítvány), a Fund Cigány Alapfokú Művészetoktatási és Módszertani
Bázis, a KÓPÉ és az Ormánsági Kistérségi Ifjúságsegítő Szolgálat. A 15 résztvevőn kívül a LiberArte Alapítvány egyik munkatársa is

Műhelycsoportok - Murál Morál csoport 29

 segített. A második nap helyszínéül a Pécs-Patacsi Művelődési Ház szolgált, mely a Patacsi Művelődési Egyesület nagylelkű fela-
jánlásaként mint festésre alkalmas helyszín nagyban hozzájárult a 3 m2 -es lepedőplakátok sikeres elkészítéséhez. A programban
részt vevő ifjúsági munkások, ifjúságsegítők, tanárok munkájának eredményeképpen 7 darab lepedőplakát született – ezeket pár-
ban vagy hármasával festették, melyeken a fiatalok életében – a plakátok alkotói által - leginkább sérülőnek vélt emberi jogokat
jelenítették meg.
A kétnapos programon elkészített lepedőplakátok vándorkiállítás formájában „útra keltek”. A tréning a KOMPASZ-program tá-
mogatásából valósult meg, lebonyolításáért a Zöld-Híd Alapítvány környezetvédelmi oktatói feleltek. A projektünk szempontjából
ez volt az első, fontosabb állomás, ugyanis ekkor alakult a Murál Morál Csoport a program azon résztvevőiből, akik úgy gondolták,
szeretnék még jobban elsajátítani és fiatalokkal alkalmazni a módszert. A Csoport megalakulása után kezdtük el közösen kidolgo-
zni az “Utcai képzőművészet – életre keltett falak” című projektet.

Az Orfűi nyitótréning – 2007. október 13-14., Orfű

Ahogyan a fiatalok kisközösségeiben, a csoportvezetők műhelycsoportjában is szükség volt egy csapatösszerázó, intenzív indító
élményre, ahol a technikával is tovább tudunk haladni ahhoz képest, ahol a „Csipet murál morál” programon abbahagytuk. Ezt
a célt szolgálta a 2007. október 13-14-én a Pécs közeli Orfűn tartott nyitótréningünk. Ezen a hétvégén lehetőség nyílt egymás
már eddig is használt módszereinek megismerésére is: tudatosan úgy építettük fel a programot, hogy az egyes blokkok egy-egy,
a projektünkben mindenki számára hasznos nem-formális módszer megismerését lehetővé tegyék „jó” gyakorlatok segítségével.
Eszerint ismerkedtünk a művészetterápia, a drámapedagógia, az emberi jogi és a globális nevelés eszközeivel, és természetesen a
mural painting módszer következő „leckéjével” : hogyan jutunk el a témától a szalagtervig. E két nap erre futotta. Mivel érezhető
volt, hogy a csoportvezetők nem rendelkeznek még a módszerről a csoportvezetéshez szükséges megfelelő tudással, így már
akkor biztos volt, hogy ezt a hiányt valahogyan pótolni kell, meg kell oldani számukra a saját élmény megszerzésének módját,
további tanulásuk útját.

30 Műhelycsoportok - Murál Morál csoport

A Murál Morál Csoport önképző foglalkozásai
Mivel a Murál Morál Csoport tagjai -a csoportvezetők és az önkéntesek- nem rendelkeztek művészeti végzettséggel, a módszer továbbadásának viszont alapvető
követelménye a saját élmény, ezért indítottuk el azt az önképző foglalkozást, ahol hetente egyszer 2-3 órában a Zöld-Híd Alapítvány Öko-Kuckójában „áteshet-
tek” azokon a lépéseken, amiket azután a csoportjaik fiataljaival is használtak. Megismerhették a festési technika alapelveit, lépéseinek egymásra építését,
miközben ugyanazokat a témákat dolgoztuk fel, amiket párhuzamosan a saját csoportjukban is. Így, mire a fiatalokkal alkalmazniuk kellett a technikát, már ren-
delkeztek saját tapasztalattal.
Katona Krisztina, projektkoordinátor
Zöld-Híd Alapítvány

„A tanulva tanítás érzése kis kétségeket ébresztett ugyan, mivel a célt még csak homályosan láttuk. Ekkor segített az a lelkesedés, amivel Kriszta előadta terveit,
vezette a felkészüléseinket.”
(Péterfia Zoltán, Kallódó Gyermekekért Alapítvány)
Murál Morál Csoport tagjai:
Borda László, művelődési menedzser - Együtt a Kémes Körzet Gyermekeiért Alapítvány
Fehér Angéla, drámapedagógus, romológus - Khetanipe a Romák Összefogásáért Egyesület
Kató Anita, ifjúságsegítő - Ormánsági Kistérség Ifjúságsegítő Szolgálat
Katona Krisztina, művelődési menedzser - Zöld-Híd Alapítvány
Kovács Orsolya, szociológia és ifjúságsegítő szakos hallgató - Bajai Ifjúsági- és Sportegyesület
Pajor Zsófia, művelődési menedzser - Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ
Péterfia Zoltán, hitoktató - Kallódó Gyermekekért Alapítvány
Tímárné Réti Tímea, szociális munkás - Egy Hajóban Alapítvány

Műhelycsoportok - Murál Morál csoport 31

 Bajai Ifjúsági- és Sportegyesület
A Bajai Ifjúsági-és Sportegyesület egyedüli délalföldi partnerként vett részt a projektben. Az Egyesület megújult formában
2006 augusztusa óta működik. Jelenleg 25 tagja van, akik 17 és 35 év közöttiek. A tagok kulturális, kreatív és sport munka-
csoportban dolgoznak. A kulturális munkacsoport szakemberek segítségével drogprevenciós előadásokat tart, valamint par-
tiservice-t üzemeltet a NiNCS PaRDoN! által szervezett bulikon, melyeknek hónapról-hónapra rendszeres visszatérője volt az
igényes zenére éhes bajai underground ifjúság. Az Egyesület sport munkacsoportja a kerékpáros bemutatóival kápráztatja
el a közönséget, rendszeres szervezői a Critical Mass (Kritikus Tömeg) kerékpáros felvonulásnak. A kreatív munkacsoport a
kézműves foglalkozások alkalmával (melyek állandó programelemei a megye különböző rendezvényeinek) invitálják alko-
tásra a fiatalokat. Többfajta technikával ismerkedhetnek az érdeklődők, néhány hónapja az újrahasznosítást, ezáltal a
környezetvédelmet is beleépítették a foglalkozásaikba, előszeretettel használják a fiatalok körében a recycling-technikát. Az Á
Tötyöda –a kreatív munkacsoport- partidekorációs elemek, színházi díszlettervezés terén is otthonosan mozog. Az Egyesület
városi szinten már megállta helyét, regionális szinten is előkelő pozícióban van, rövidtávú tervei között szerepel egy ifjúsági
központ létrehozása, mely még inkább szolgálná célját: hogy a fiatalok körében új lehetőségeket nyisson.
A műhelycsoport
A bajai Murál Morál Csoport a Központi-Alsóvárosi Általános Művelődési Központ 5-8. osztályos tanulóiból alakult a 2007.
október 10-ei toborzás alkalmával. A foglalkozások kéthetente péntekenként zajlottak az iskola aulájában, valamint az éppen
rendelkezésre álló osztályteremben. A program ideje alatt összesen 32-en fordultak meg a csoportban, az állandó létszám 7
fő volt. Működésünket nehezítette, hogy a fiatalok rendkívül leterheltek, fáradtak voltak - érthető okokból - a hét utolsó nap-
jának délutánján. Mint vezetőjük a hétköznapjaimat Pécsett töltöttem, így csupán a pénteki nap volt alkalmas a velük való
találkozásra. A gyerekek elevensége miatt sokszor nem lehetett a megfelelő módon haladni, de mindig öröm volt a velük való
találkozás, a közös alkotás. A visszajelzéseikből egyértelműen arra jutottam, hogy rengeteg új tapasztalatot, önállóságot sz-
ereztek a program során, és én is most foglalkoztam először ilyen hosszú időn át egy csoporttal. Megszerettem a fiatalokat,
a több hónapos közös munka összehozott minket: megismertük és megszerettük egymást, ezért szeretném, ha a jövőben is
együtt maradhatna ez a csoport.

32 Műhelycsoportok - Bajai ifjúsági- és sportegyesület

 „Fantasztikus élmény volt ennek a csapatnak a tagja lenni és ennek a programnak a részévé válni. Számomra nagyon
hasznos volt ez a foglalkozás. Megtanultam többféleképpen kifejezni magam, nemcsak a rajz, hanem más technikák seg-
ítségével is. Orsiban, a csoportvezetőnkben én nem egy tanárt, hanem egy barátot találtam, és ő is így viszonyult hozzánk.
A csoporttársainkkal eleinte idegenek voltunk egymásnak, még ha úgymond ismertük is egymást, de a végére barátság
szövődött köztünk. A kezdeti létszám azért csökkent le ennyire, mert a csoport egy része nem volt elég érett ezekhez a
témákhoz. Minden téma felkeltette az érdeklődésem, de legjobban a lepedőfestést élveztem. Sok mindent tanultam az
arányos ábrázolásról, és a festészet kisebb titkai sorban tárultak fel előttem. Jó volt a pécsi találkozón új emberekkel is-
merkedni, főleg olyanokkal, akik ugyanúgy viszonyulnak ezekhez a témákhoz, mint én. Sok szempontból könnyebb volt
megismerkedni velük, mint az idegenekkel, mert olyan volt egy pár perces beszélgetés után, mintha évek óta ismernénk
egymást. Sokat beszélgettünk, és az eső még jobban összehozott minket, rengeteg közös témát találtunk. Szerintem senkit
sem zavart, ha valaki más volt, mint mi. Más vallás vagy nemzetiség nem számított, jól kijöttünk egymással. Nálunk ter-
mészetes volt, hogy tiszteljük egymást ennyire. Most festettem először falat, hihetetlen élmény volt. Büszke vagyok rá, hogy
murálos vagyok. Megtisztelő, hogy oklevelet kaptam és örülök, hogy ennek az egésznek a részese lehettem.”
Petres Emma, 13 éves
„Hogy megtanítsátok Nekünk és még sok-sok “murálosnak”, hogy a világot jobbá lehet tenni, ha összefogunk, ha segítünk
azokon, akik nem boldogulnak egyedül az életben, hogy környezetünkre figyeljünk, és hogy közösségi munkákban tudjunk
alkalmazkodni. Rengeteg dolgot tanulhattam, azt hiszem érdemes volt járnom. Egy ideig nem foglalkoztattak ezek a témák,
amikről az utóbbi időkben beszélgettünk, és feldolgoztuk őket, úgy érzem hasznos volt, és jót tett, hogy segítettetek átérezni
azt, milyen a világ a rossz helyzetűeknek, és hogyan segíthetünk nekik, és hogy hogyan lehet a környezetünket tisztán tarta-
ni, no, meg kreativitásunkat is növeltétek. Sokkal jobban tudok csoportban dolgozni, bár én már korábban is megtanultam,
hogy egyedül senki nem boldogulhat az életben, szükségünk van csapattársakra, akik kiegészítenek minket az ő tudásukkal
és tapasztalataikkal.”
Solymosi Anita, 14 éves
A bajai csoport:
Ádám Hanga, Balogh Niké, Csility Dávid, Kelemen Márk, Kovács Orsolya, Petres Emma, Solymosi Anita, Szarka Emese,
Urbán Laura, Urbán Vivien, Vörös Imre

Műhelycsoportok - Bajai ifjúsági- és sportegyesület 33

 Egy Hajóban Alapítvány
Az Egy Hajóban Gyermek és Ifjúságvédő Alapítvány munkatársai különböző tevékenységi körökből kerültek ki: jogászok, szo-
ciális munkások, 15-60 éves önkéntesek, kortárssegítők, pedagógusok, józan szenvedélybetegek, valamint egy pszichológus, egy
pszichiáter, egy művészetterapeuta, egy drámapedagógus és egy védőnő multiprofesszionális teamben végzik munkájukat.
Az Alapítvány ifjúsági tevékenységeinek célja, hogy a fiatalok általánosan tájékozottabbak legyenek, a világ dolgaira nyitottabbá
váljanak, és gyakorlatias módon pozitív életvezetéshez jussanak, kapcsolódni tudjanak hatékony ifjúságsegítő intézményekhez
Kiemelkedő munkát végez továbbá a fiatal felnőttek jogi segítségnyújtásában, valamint az áldozatvédelem területén is. Ez utóbbi
tevékenységét 2007-ben közel 400 településen végezte ingyenesen.
Az Alapítvány akkreditált intézményként is azt a célt szolgálja, hogy képzéseivel hosszú távon integrálni és reintegrálni tudja
az egyént a társadalomba. Fontos továbbá programjaiban a generációk találkoztatása is, ezért elsősorban művészeti és sport-
tevékenységeink révén egyre inkább törekszünk ezirányú nyitott műhelyek kialakítására.
Az utcai képzőművészet bevezetését 2006-ban kezdtük, Máskép(p) Csoportunk létrehozásával. Célja a széles nyilvánosság
elérésével társadalmi integrációt segítő sport- és művészeti foglalkozás bevezetése, a hátrányos helyzetű, illetve marginalizáló-
dott fiatalok bevonása. E programban közel 80 fiatalt vett részt a város különböző szabadidős terein.
Miért pont Pécs-Somogy?
Alapítványunk a Budai Városkapu Iskola Somogyi Általános Iskolájával 2001 óta szoros kapcsolatot ápol. Az iskola vezetése
nyitott a kívülről jövő programok befogadására. Az ökoiskola és mindkettőnk fontos küldetése, hogy a hagyományok ápolásával
olyan nem-formális képzéseket tudjunk biztosítani a gyerekek számára, melyek által személyiségük fejlődhet. A „mural painting”
e célnak megfelel, és alkalmazása hosszú távon fenntartható.
A Pécs-Somogyi Általános Iskola, bár Pécshez tartozik, földrajzi elhelyezkedése (pl. ritka buszjáratok a városba, valamint hely-
enként ingerszegény környezet) miatt kiesik a város lüktető életmódjából. A lakosság véleménye saját településéről megoszlik.

34 Műhelycsoportok - Egy hajóban alapítvány

Egy része városinak, más része inkább falusinak vallja magát. Ez sajnos generál egyfajta különbségtételt is a lakosság között. Ezt
a különbséget csak a nagy munkanélküliség erősíti, mely sajnos kihat arra is, hogy a fiatalok különböző hátrányokkal küzdenek:
információ- és ingerszegénységgel. A településen igen sokan élnek a rendszeres gyerekvédelmi kedvezmény igénylésével, sok
gyermek halmozottan hátrányos helyzetű.
Az Egy Hajóban Alapítvány pécs-somogyi csoportja nem csupán egy falfestmény elkészítését vállalta, hanem leginkább azt a
folyamatot, ami az egyént, az önkifejezésen túl, integrálni tudja egy közösségbe, majd eredeti közösségét is tovább, egy tágabb
közösségbe, csökkentve ezzel a fenti szegregáltságot. Egy ilyen innovatív, Magyarországon eddig még nem alkalmazott módszer
bevezetésében nem volt részünk, nagy izgalommal vártuk.
A műhely:
A műhelybe jelentkezők motiváltságát erősítette, hogy a 2007 áprilisában készített 7 db 3 m2-es plakátunkat egy héten keresztül
kiállítottuk az iskolában. Nagy érdeklődés övezte: „Figyusz! Hát, ez meg mi?!”.
A gyerekek toborzása egy 10 m2 méretű dipakép csoportos elkészítésével kezdődött, szabad témafeldolgozással. Műhelyünk
kialakítása során törekedtünk arra, hogy a két fő témát (1. esélyegyenlőség, 2. környezet és egészség) ne csak egyéni és páros
munkában, valamint ne csak vizuális eszközök használatával dolgozzuk fel. A dráma és zenés foglalkozásaink együttesen segítettek
minket a témakörhöz kapcsolódó fogalmak értelmezéséhez és kidolgozásához.
Az alkotás során az egyéni gondolatok és ötletek jól tudtak illeszkedni egymáshoz, és helyet találtak a csoportban is. A csoport
„eggyé érett”, közösségtudat formálódott. A lemorzsolódásaink ellenére, a 12-14 évesek köréből 8-10 fő mindig jelen volt a fogla-
lkozásokon. Egyre többen lettünk egy-egy kép tervezésekor, kivitelezésekor. A nagy képek festésében azonban jóval többen részt
vettek, hiszen azok is jöttek, akik csak ritkábban jártak a műhelybe. A csoportból 6 fő képezte a „magot”, ők a mai napig motivál-
tak a folytatásra.

Műhelycsoportok - Egy hajóban alapítvány 35

 A műhelyeinkbe felnőttek is bekapcsolódtak: külföldi önkéntesek (görög és német), gyakorlati idejüket töltő ifjúságsegítők, szakkört
vezető vizuális nevelő. A generációs különbségek jó irányban hatottak egymásra: a gyermeki és az „érett” felnőtt gondolkodásnak
egyaránt fontos szerepe volt a képek tervezésében. Informális módon tudatosodott bennünk kulturális identitásunk, szűkebb és tá-
gabb környezetünkhöz való viszonyunk.
Tímárné Réti Tímea, csoportvezető
„Amikor megkérdeztek, hogy akarunk-e részt venni ebben a Murál Morál Csoport programjában, rögtön igent mondtam. Timi néni
elmesélte, hogy mennyi sok jóban lesz részünk. Gondoltam, nekem a fele is elég lesz. Jéééé! Mennyi mindenre kell most visszaem-
lékeznem. Mert tényleg megtörtént velünk, amit hallottunk. Már az idejét sem tudom, hogy az iskolai rajzórákon kívül mikor rajzoltam
ennyit utoljára.”
Kovács Judit, 12 éves
“One week later I met „my“ group the first time. It was a little difficult for me, because my Hungarian is very bad and the children and
the two teachers didin´t speak English or German. But it was great to see, that nobody cared. We communicated with hand and feet and
had a lot of fun! I think mural moral is a great opportunity. Especially for me- now I´m studying arts and pedagogic.”
Franziska Wilke, 21 éves, német önkéntes

„Találkozások kicsikkel és nagyokkal, sok játék és nevetés, gondolkodás, üzenet, alkotás, ünneplés. Az alkotás és játék közben
rengeteget tanultam a környezetről és az emberekről, hogy vigyáznunk kell arra, amink van. Óvjuk és ne szennyezzük környezetünket,
és amin tudunk, változtassunk már gyerekként is, bár néha ez nem könnyű. Érdekes volt számomra, hogy minden fal témája, amit a
programban megfesthettünk, ugyanaz volt ugyan, de mennyiféle szemszögből volt megtervezve és megfestve. Bár a módszer, amivel
dolgoztunk ugyanaz volt (fehér alapozás, kockázás, vázlatkészítés, kontúrozás, festés, falavatás), mégis látszik, hogy új emberekkel, új
ötletekkel és új színekkel is dolgoztunk minden egyes fal megfestésekor.”
Tímár Fanni, 14 éves

36 Műhelycsoportok - Egy hajóban alapítvány

„Szülőként rendkívül jó kezdeményezésnek tartom a Murál Morál Csoport tevékenységét. A gyerekekkel végzett közös munka, az
egy-egy programrész lezárását követő falátadó ünnepség, a kapcsolódó kézműves és kulturális programok, a műhelymunkák,
a közös kirándulások hatalmas élményt jelentettek gyermekem számára. Szívesen és nagy lelkesedéssel vett részt a változatos,
különleges programokon. Tartós barátságokat kötött alkotótársaival. Köszönet érte!”
Fogtné Áman Krisztina, szülő

„Szerintem ez a program nagyon jó dolog, főleg az, hogy az országban elsőként készítettünk ilyen nagyszabású dolgot. Szuper
érzés, hogy én is hozzá tudtam járulni településem környezetének szebbé tételéhez. Ez a program abban is nagyon jó, hogy olyan
gyerekekkel ismerkedtem meg, akiket eddig soha nem ismertem. A falfestéseknél pedig az ország más-más részeiből is jöttek.”
Gölöncsér József, 14 éves

„Három falfestmény „kitervelésében” részt vettünk. Arra, hogy mit is lenne jó megrajzolni, heteket, sőt volt, hogy hónapokat is
igénybe vettünk, mert nagyon jó munkát akartunk végezni. Ez a program nemcsak a falfestésekről szól, hanem, hogy mi emberek
ne tegyünk különbséget egymás között, csak azért, mert fogyatékos vagy mert más a bőre színe, vagy mert szegény, vagy mert
nem olyan, mint mi. Ez a módszer Nicaraguából származik. Ilyenfajta festést Magyarországon még senki nem csinált. Menet köz-
ben természetes volt számomra, hogy nem egyedül készítek egy képet, hanem csoportban és nem papírra, hanem nagy vásznakra,
majd falra. Eddig csak azt hallottuk, hogy „ne firkáld össze a falat!!!”. Hát itt falfirkáról szó sincs, ez engedélyezett. Nagyon jó a
falunkra ránézni az iskola ablakából. Nagyon színes, és most pl. tél lesz. Izgalmas volt végig az egész, nagyon-nagyon. Remélem
2010-re majd sok turista fogja megnézni a falképeinket, ott a nevünk, és mi is része voltunk ennek a felejthetetlen élménynek.”

Kovács Judit, 12 éves

Műhelycsoportok - Egy hajóban alapítvány 37

 „Először elkezdtünk a két barátnőmmel rajz szakkörre járni, mert szeretünk rajzolni. Kati néni, aki a rajz szakkört vezeti, Timi
nénivel együtt megismertették velünk a „mural painting”-et. Témákat is kaptunk, olyat is, amit nekünk kellett kitalálnunk. A fő
vonal az esélyegyenlőség és a környezetvédelem volt. Akkor éppen a drámajátékon keresztül dolgoztuk fel az esélyegyenlőséget.
Nekem az tetszett a legjobban, amikor azt játszottuk, hogy más bőrébe lehetett bújni, és a másik ember szemével is láthattuk a
világot. Nagyon érdekes volt, amikor az egész csapattal elkezdtük megtanulni, hogy hogyan lehet kivetíteni a mondanivalónkat,
gondolatainkat egy nagy felületre, amit mások is láthatnak. Nagyon érdekes volt. Néha elfáradtunk és nem volt ötletünk, de ak-
kor ezt is megbeszéltük. Köszönettel tartozom mindenkinek, akik részt vettek a program megvalósításában, és segítettek, hogy
megtapasztaljam ezt az érzést.”
Kovács Kitti, 14 éves

„Nagyon szeretek rajzolni. Ezért tevékenykedem egy képzőművészeti csoportban a Pécs-somogyi Általános Iskolában. Úgy
érzem, hogy nem feleslegesek az erőfeszítéseim. Ezt az idei munkám és munkánk is bebizonyította nemcsak az iskolának, de a
lakókörnyezetemnek is. Érdekes volt, hogy a rajz szakkör nem csak rajz szakkör volt. Azon kívül, hogy kiélhettük művészi „tehet-
ségünket”, megtudhattuk, hogy hogyan kezeljük környezetünket és a velünk élő embereket”
Németh Klaudia, 14 éves

„Egyik nap az iskolában nagyon unatkoztam, ezért megnéztem, tudok-e valami izgit csinálni. Véletlenül benyitottam egy ter-
embe, és láttam, hogy egy nagy vászon van kiterítve. Az összes haverom és barátnőm ott ül, térdel, csúszik-mászik a vászon körül,
és festenek. Nagyon izgalmasnak tűnt, ezért én is csatlakoztam hozzájuk. Új volt számomra ez a festési eljárás és a technika: a
sárga, kék, piros, fekete és fehér, csak ennyi szín állt rendelkezésünkre. Ha más színekkel is akarunk dolgozni, akkor mi magunknak
kell kikevernünk őket. A csoportvezető gyakran ismételte, hogy „…nézzétek, ha sok vízzel dolgozunk, és nem feltétlenül tiszta
színekkel, valamint összemossuk a színeket elválasztó vonalakon őket, valamint eltüntetjük az éles határokat, milyen érdekes át-
menetet kapunk”. Ellesve tapasztaltam meg, hogy ezeket az átmeneteket valószínűleg csak egyszer lehet kidolgozni. Ezen a napon

38 Műhelycsoportok - Egy hajóban alapítvány

döntöttem el, hogy csatlakozom a csoporthoz, azóta aktív tagja vagyok, és ezt a döntésemet nem bántam meg. Ajánlom mindenkinek, hogy kipróbálja a „mural
paintinget”, és a falfestésnek ezt a formáját. Egy a lényeg: egyedül nem megy.”
Taliga Zsaklin, 14 éves

„…úgy érzem, hírnökei vagyunk a jövőnek. Remélem, sőt tudom, hogy amit mi elkezdtünk, azt nagyon sok ember folytatni fogja. Úgy gondolom, fontos meg-
említenem, hogy ezt egyedül, külön-külön mind megálmodhattuk volna, de álom maradt volna és semmi több. Így együtt teljesítettünk egy még meg nem
álmodott vágyat. Egy olyan álmot, ami eszünkbe sem jutott, hiszen olyan távolinak tűnt.”
Fogt Adél, 12 éves

A pécs-somogyi csoport:
Fogt Adél, Gölöncsér József, Horgasné Varga Katalin, Kovács Judit, Kovács Kitti, Márkus Kata, Márkus Nóra, Németh Klaudia, Orsós Mariann, Orsós Viktória,
Petrovics Cintia, Taliga Zsaklin, Tímár Fanni, Tímárné Réti Tímea

Műhelycsoportok - Egy hajóban alapítvány 39

 Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézete, Pécs

Az Európai Unióhoz való közeledés idején, az 1990-es években került sor a PHARE program meghirdetésére. A program a volt szocialista kelet-közép-európai
országok felzárkóztatását célozta meg. Ennek keretében hirdették meg a „Börtönkörülmények javítása, fiatalkorú bűnelkövetők társadalomba történő vissza-
illeszkedésének elősegítésére” című pályázatot. Intézményünk is pályázott egy új, 50 fő fiatalkorú bűnelkövető elhelyezésére alkalmas büntetés-végrehajtási
intézet megépítésére. Az új épület alapkövének letétele 2004. december elején megtörtént, majd az építési munkák befejezését követően az ünnepélyes
átadásra 2006. május 5-én került sor. Az utómunkák és a felszereléssel való végleges ellátást követően a tényleges betelepítés 2006. szeptember 28-án valósult
meg.
A Regionális Fiatalkorú Bv. Intézet már mindenben megfelel az európai normáknak, az 50 fős intézetben a fogva tartottak 3 szinten, a végrehajtási foko-
zatuknak megfelelően egy-két és három személyes zárkákban vannak elhelyezve. Jelenleg 15 fő börtön, 19 fő fogház fokozatú és 16 fő előzetes letartóztatásban
lévő elítélt elhelyezésére van lehetőség.
„Le kell foglalni a fogva tartottakat, mert különben ők foglalnak le engem!”
A foglalkozások tekintetében megkülönböztetünk csoportos és egyéni foglalkozásokat.
A csoportoknak fontos szerepük van a fiatalok életében, mert ez a forma hozzájárulhat ahhoz, hogy az egyéni, csoportos, közösségi igények kifejezésre
kerüljenek, illetve ezek az igények teljesülni tudjanak. Az Intézet csoportfoglalkozásainak fő céljai: a személyes önállóság előmozdítása abban az értelemben,
hogy a fogva tartottak maguk döntsenek cselekedeteikről, és azért vállalják a felelősséget, felismerjék újabb személyiségfejlődési lehetőségeiket. Intenzív
emberi kapcsolatok, spontán jellegű cselekvés alakulhasson ki közöttük, a változást akadályozó bűntudat, szorongás, csökkent önértékelés feloldódhasson ben-
nük, létrejöhessen világlátásuk korrekciója, saját életrajzukhoz való viszonyuk megjavítása. A társadalomba való visszailleszkedésüket segíti még: a szakmai
felkészítés, a munkaügyi regisztrációba való bekerülés elősegítése, oktatási, képzési, foglalkoztatási és munkaerő-piaci tréningeken való részvételük, drogfogyasz-
tók rehabilitációja, a pártfogói rendszeren keresztül megvalósuló utánkövetés és folyamatos segítségnyújtás.
Mindezeket a következő foglalkozásokon keresztül próbáljuk elérni: ifjúsági klub, életvezetési ismeretek, készségek megtanulását szolgáló foglalkozás,
agresszióhelyettesítési tréning, drogmegelőzési csoport, művelődési és szabadidős tevékenységeket magába foglaló önképző körök, versmondó szakkör,

40 Műhelycsoportok - Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézete, Pécs

filmklub, kézműves foglalkozás, állami és egyházi ünnepek megünneplése, zenés-táncos előadások, ismeretterjesztő előadások, sportfoglalkozások, szakmai
tanfolyamok, képzések, általános iskolai oktatás. Ezt a sort gyarapította és az említett célokat szolgálta a Murál Morál Csoport által megvalósított program is,
mely a fogva tartottak életében fontos kérdések, témák csoportos feldolgozása, azokról való alkotás révén segítette a csoportba illeszkedésüket, önértékelésük
és önismeretük fejlődését, indulataik alkotásban történő levezetését.
Koncz Katalin, bv.százados, vezető nevelő

A Zöld-Híd Alapítvány környezetvédelmi oktatójaként 2007 márciusában egy környezeti nevelő barátommal kezdtem önkéntesen kézműves foglalkozásokat
tartani az Intézetben. Kezdettől fogva az lebegett a szemem előtt, hogy meg kell tudnom mutatni ezeknek a nehéz sorsú fiatal fiúknak, hogy mennyi érték és te-
hetség van bennük, és ha ezekben megerősödnek, más emberek lehetnek. Szerencsére soha nem tudatosult bennem igazán, mit követtek el, ugyanolyan fiatal
EMBEReknek tudtam őket látni, mintha nem falak, súlyos fémajtók és drótok által körbezárt „más” világban lennének. Így valóban nyitottan, félelemmentesen
és szeretettel tudtam feléjük fordulni, ami elengedhetetlen volt az említett cél eléréséhez.
Projektünk tervezésekor még nem gondoltunk ennek a csoportnak a bekapcsolására. Mivel ősszel egyedül maradtam a kézműves foglalkozáson, hirtelen
felvillant előttem, miért ne lehetnének ők is részesei a módszer kipróbálásának, egy sokkal összetettebb közösségfejlesztő folyamatnak, mint amiben valaha is
részt vehettek. Megszületett az elhatározás, és már láttam is magam előtt, ahogyan a sétaudvar fala színekben pompázik. Persze akkor csak reméltem, hogy
egyszer eljutunk odáig, és nagyon is tudtam, hogy sok-sok akadályt kell leküzdeni még ahhoz, hogy minden kapu megnyíljon. Hála a vezető nevelő, Százados
Asszony kitartásának, hitének, bátorságának és a Parancsnok Úr nyitottságának és támogatásának, beengedtetett!
Nagyjából heti rendszerességgel 2-2 és fél órában zajlottak a foglalkozások, általában 6-8 fős csoporttal, ám a résztvevők gyakran cserélődtek az elszállítá-
soktól, szabadulástól, új bekerülőktől függően, ami rendkívül megnehezítette a foglalkozások egymásra építését, nagyfokú rugalmasságot, türelmet igényelt a
stabil tagoktól és a csoportvezetőtől egyaránt. Összesen 32 fogva tartott fordult meg a foglalkozásokon, közülük 12-en festették végül a falat (egy csoporttag a
falfestés alatt szabadult), ebből csak 3 fő volt, aki elejétől a végéig részt vett a programban. A foglalkozásokon nem-formális módszerekkel dolgoztunk először
az esélyegyenlőség témáján, aztán a környezet és egészség témakörén.

Műhelycsoportok - Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézete, Pécs 41

 Már az elején, az egyszerű csapatépítő és beszélgetésen alapuló gyakorlatoknál kiderült, milyen nehéz számukra a céltudatos munka, az egymásra figyelés,
a koncentrált, aktív jelenlét. S még egyik pillanatban a hatalmas közlésvágyuk miatt zsongott a terem, a gondolkodást, kreativitásukat, együttműködést, fizikai
munkát igénylő feladatoknál mintha megbénultak volna, sokszor hitetlenül, passzívan ültek, és elhitették magukkal, hogy ők nem képesek arra, amit várok
tőlük.
Aztán a hetek-hónapok múlása engem igazolt: a szerepjátékok, manuális gyakorlatok, élőszobrok, egyszerű koncentrációs ritmusgyakorlatok, az egyéni- és
csoportos szabad rajzolások és festések, a közös zenélés és éneklés, a viták, a hulladékból való makettépítés mind megmutatta nekik, hogy mennyi érték rejlik
bennük. Mire eljutottunk a falfestmény tervezéséig egy együttműködő, aktív, akár foglalkozáson kívüli feladatokat is vállaló, önszervező, a közös munkáért és
egymásért felelősséget érző társasággá formálódtak, ami a falfestmény létrejöttében koncentrálódott és vált leginkább láthatóvá.
Katona Krisztina, csoportvezető
„A bevonás úgy kezdődött, hogy jeleztük, hogy indulna ilyen foglalkozás. Az a 12 fő önkéntes alapon vállalta, hogy részt vesz a csoportfoglalkozásokon. Nyilván
volt olyan napjuk is, amikor nem szerettek ott lenni, attól függött, hogy a csoportvezető milyen témát hozott fel, ugyanis ennek a programnak több momen-
tuma volt. Kezdték előbb a kisebb fajta festésekkel A/4-es lapon, akár még énekeltek is közösen nem egy dalt. Közösségformáló volt ez a program. Amit lehet
látni, hogy még olyan fogva tartott nem volt, aki szabadulása után vissza szeretett volna jönni a megnyitóra, illetve, hogy segítsen, hogy befejeződjön a fal.
Mivel az egyik fogva tartottunk éppen hétfői nap szabadul, fájó szívvel, ő maradna, de hát, ugye nem tudjuk itt tartani, de mondta, hogy szívesen visszajönne.
Annyira jó közösségformáló hatása volt a programnak, amit nyilván a kinti életben is tudnak alkalmazni, hisz együtt kellett megbeszélni az egész folyama-
tot, hogy hogyan legyen kivitelezve a rajzos elképzelés, mik kerüljenek a falra. Ez azt jelenti, hogy volt vita is. Nyilván fontos, hogy kinek a véleménye fog
érvényesülni. Kommunikálniuk kellett, és azt láttam, hogy akkor jöttek elő a gondolatok, meg kellett beszélniük egymással, mi is lenne a jó. Tudtak egymás közt
kommunikálni és nem egyből úgy, ahogy a kinti életből belekerültek: hogy most ez az enyém és elveszem különböző negatív módszerekkel. Nem beszélve ar-
ról, hogy a börtönön belül sok minden függött a csoportvezetőtől, tehát, ugye egy zárt közösségen belül kellett olyanokat alkotni, hogy egy picikét szárnyaljon
a képzelőerejük és meg tudják beszélni az egészet. És hát nyilván a keretek között, meg volt adva egy időkeret, hogy mettől meddig lehetnek együtt, és azon
belül hogyan, meddig tudnak eljutni. Nem beszélve arról, hogy ha kikerülnek, a munkahelyeken csoportban kell dolgozniuk mindenhol, és ritka az, amikor valaki
egyedül tud érvényesülni.”
Koncz Katalin, bv.százados, vezető nevelő

42 Műhelycsoportok - Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézete, Pécs

 „Ennek a projektnek azért volt kiemelkedő jelentősége számunkra, mert ez a módszer nemcsak egy, hanem több személyiségjegyre is kihat, hiszen a fogva
tartottak, az elítéltek, akik ebben részt vettek, az a 12 fő közösen tervezték meg magát azt a motívumot, amit összeállítottak. Közösen készítették el azokat
a vázlatokat, amelyek később megvalósultak, közösen beszélték meg azokat a színalkalmazásokat, amelyek a falra kerültek és természetesen a gyakorlati
megvalósításban is közösen vettek részt. A foglalkozásokon megtanultak egymással kommunikálni, megtanulták egymás véleményét elfogadni, építő vitákat
folytatni. Tudniuk kell elfogadni a másik embert, a másik elítélt véleményét, szokásait, adott esetben tudni kell alkalmazkodni hozzá, vagy éppen építő módon
megvitatni az adott problémát.”
Dékány Zsolt, bv alezredes, intézetparancsnok
„Először is ahhoz, hogy elérjünk addig, hogy életre keltsünk egy falat, festészettel kellett emberségesen foglalkoznunk, amit Katona Kriszta megtanított
nekünk. A foglalkozás során megtanultunk együtt dolgozni közösen, és egymás munkáját készségesen segíteni és tisztelni egymást. Az alapok megtanulásával
elment egy pár hónap, de végül is eljutottunk arra a szintre, hogy elkezdhessük a falfestést.”
H.I., 20 éves
„Olyan dolgokat csináltam, amit eddig még életemben nem csináltam, de akik bejöttek, megismertették velem ezt a fajta munkát. Ami engem nem érdekel,
azt általában nem csinálom. De most rájöttem arra, hogy ami nem érdekel, azzal is kell törődni, mert bíztattak, hogy csináljam.”
T. L., 18 éves
„Azért jöttem le az első foglalkozásra, mert egy barátom elcsalt azzal az ürüggyel, hogy „tudsz rajzolni”. Ráadásul meg is tetszett. A közös munkáról, a foglal-
kozásokról az jut eszembe, hogy az idő elment, és az, hogy emberek közt voltam, nem unatkoztam, ami hosszú távon még hasznomra is vált. Külön nem volt
kedvenc foglalkozásom, mert szerintem egységben az erő.“
B.J. Sügér, 20 éves
„Azért csatlakoztam a csoporthoz, hogy kapjak érte jutalmat, hogy ne kelljen egész nap a szinten punnyadni, és hogy hülyéskedjünk egy csomót. Szerintem
semmiben sem változtam, talán kezdem értékelni a saját és más munkáját. Persze, jó érzés tudni, hogy én is ott lehettem az egészen.”
J.M., 18 éves

Műhelycsoportok - Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézete, Pécs 43

 „Sok kedves emlékem van, például a falfestés, a kisebb foglalkozások is tetszettek, amikor szemétből kastélyt csináltunk és sok díszeket, azok is tetszettek, meg
a néma mutogatások. Olyan téren érzek változást, hogy fontosabbnak érzem magam. A foglalkozások ideje alatt váltam el, akkor erőt adott, jó volt idejárni. Én
úgy érzem, normálisabb lettem, és segítőkész voltam a foglalkozások és a falfestés alatt.”
O.I., 20 éves
„Megtanultam türelmesnek lenni az emberekkel, pedig előtte nem voltam az, mert az agresszivitás tört belőlem ki. Megtanultam közösségben dolgozni több
emberekkel, eltöltenem az időmet hasznos dologgal, megtanultam nyugodtan festeni, higgadtan, precízen, pontosan, meg megtanultam értékelni a munkát
meg a dolgokat. Legszebb emlékem a tervezés, festés, közös beszélgetés a projektről.”
O.L., 18 éves
„Sok mindenben sokat tanultam, amit kint a civilben már láttam az emberektől: hogy hogyan festenek, ezelőtt nem érdekelt, de hogy megismertem közelebbről,
nagyon jó tulajdonságokat szereztem, például, hogy egy ecsetet hogy kell megfogni és kezelni. Jó, ha valamit alkotunk, és a végén csodálkozunk rajta, hogy mi-
lyen jó és szép a festés, mert ha van türelmed, akkor mindenre képes vagy.”
Cs.K., 18 éves

„A színek: lehet velük dolgozni, ki lehet fejezni magunkat, le lehet rajzolni a szeretetünket. Festettünk lent, mindenki festett, saját magát kellett lefesteni, hogy
hogy nézünk ki. Hulladékból is csináltunk dolgokat, megtanítottátok nekünk azt, hogy a hulladékkal lehet bánni. Lehet, hogy valaki kidob egy papírt, egy dobozt,
amiből lehet csinálni egy kis házat, ami itt bent nagyon nagy dolog, ki tudtuk díszíteni a zárkánkat.Lehet, hogy ti azt gondolnátok, hogy abban a két órában el
tudjuk felejteni, ami volt, de mikor feljövünk, még beszélgetünk róla nagyon sokat, hogy milyen jó volt, mit csináltunk, hogy csináltuk. És egy idő után sok mind-
enki bereccsent, hogy milyen jó lenne minden nap ezt csinálni: beszélgetni a kinti világról az emberekkel, akik bejönnek a civilből.”
“Szerinted mi volt a célja ennek a programnak?
Első dolog, hogy elfelejtsük a börtönt, a második dolog, hogy megtanuljuk a színek világát, a színekkel hogy lehet bánni, hogy lehet dolgozni, és a csoportmunka.”

44 Műhelycsoportok - Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézete, Pécs

 „Én nem tudtam annyira rajzolni, amennyire kellett volna akkor, de most már igen. Elsőre nem lehetett összedolgozni, de második, harmadik foglalkozáson,
már igen. Elsőre persze, hogy nem lehet összedolgozni, mert ki kell ismerni egymást, másodszorra már össze lehet dolgozni. Csoportmunkáról szólt szerintem ez
a foglalkozás. Szerintem minden fiatalkorúak börtönében ezt mindenkinek ki kellene próbálni. Mert szerintem megszeretnék, ahogyan mi is megszerettük.”
F.M., 20 éves
„A börtönben a „társadalmi helyzet” (ezt a címet adta egy fiatal elítélt ember a fogalmazásának) nem fontos. Az ide érkező önkéntes nő – NŐ lesz. Nem lesz
fontos a kora, a vonásai, kilói …sem. SZÉP és VÁGYKELTŐ. „LUK, aminek kerete mindegy.” A börtön egy hely, ahol még el lehet igazodni. A szeretetre szeretet
jön válaszul.”
Dr. Németh Ibolya (Bia), 49 éves önkéntes

Műhelycsoportok - Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézete, Pécs 45

 Kallódó Gyermekekért Alapítvány
A Napközink idén szeptemberben kezdte a 13. tanévét. A Pécsi Székesegyházi Caritas Csoport egykori lelkes tagjainak kezdeményezésére
jött létre. Látták az utcákon kallódó Gyermekeket és elhatározták, hogy tesznek értük valamit. A gondolatot tett követte, és Dr. Mezey
Klára vezetésével megalakult a napközink, melyhez a helyet a Pécsi Székesegyházi Plébánia biztosítja, az élelemről a Püspökség gon-
doskodik. A sportszerek és kézműves anyagok előteremtése a csoport és az Alapítvány dolga.
A szakmai továbbképzéseket és a lelkigyakorlatokat valamint a fiataljaink csoportvezetési tréningjeit a Szalézi Szent Ferenc rend
biztosítja számunkra. Napközink igyekszik követni a Böjte Csaba atya által vezetett gyermekotthonok elvét. Ö egy fához hasonlí-
totta otthonait. „Van, aki csupán leszáll ágaira, van, aki meg is pihen köztük, és vannak, akik fészket raknak közéje, és maradnak.”
Napközink célja, hogy valamilyen szinten rászoruló Gyermekeket támogasson. Sérült családból, roma családból, tanulási
problémákkal küzdők, vagy csupán társaság hiányában tébláboló Gyermekeknek nyújtja a fészek melegét. A csoport 15 pedagógusa
és négy munkatársa, valamint négy egyetemistája, 25-30 Gyermeknek segít a tanulásban, a szabadidő hasznos eltöltésében, a hét
minden munkanapján ,délután kettő és öt óra között, a Káptalan utca 8. alatti közösségi házban. Munkatársaink önkéntes alapon végzik
tevékenységüket, oly sikerrel, hogy több tantárgyból bukott Gyermek is javított a bizonyítványán és sikerrel fejezte be az évet, majd az
általános, valamint a középiskolát.
Nyaranta egyhetes ingyenes táborba jöhetnek a gyerekek, és a szünet minden hetében egy kirándulós játszós napot szervezünk szá-
mukra. Úgy hívjuk, összetartó nap, melynek segítségével a nyári szünet alatt sem széled szét a csoport.
Céljaink között szerepel a 19. század nagy nevelőjének, Don Bosco nevelési módszerének szélesebb körben való elterjesztése. Az ő
nevelési módszere a megelőző szeretetre épülő pedagógia, melynek segítségével kiemelkedő eredményeket ért el, és érnek el azóta
is a Szalézi rend iskoláiban, Oratóriumaiban a nehezen kezelhető Gyermekek körében. A hozzá fűződő mély elkötelezettség és tisztelet
jeléül vette fel napközink Don Bosco nevét.
A napközi támogatására és a fiatalokkal való együtt gondolkodásra, alkotásra, tevékenykedésre hívtuk egy éve életre a Kallódó
Gyermekekért Alapítványt, amelynek rövidke életéhez már sikerek is fűződnek. Tavasszal megrendeztük a Dankó Ilona szavalóversenyt

46 Műhelycsoportok - Kallódó Gyermekekért Alapítvány

százötven fiatal részvételével, Afrika tábort szerveztünk a Szent Egyed közösséggel bemutatva az afrikai szegénység életét, valamint
a falfestő projektben is részt vettünk. Úgy éreztük, hogy a Murál Morál programja beleillik a mi tevékenységeinkbe. Így szívesen és
lelkesen fogtunk munkához!
Péterfia Zoltán, csoportvezető
„Mikor meglátom, „Murál Morál”, nekem a csoport által megismert emberek jutnak az eszembe. Szívesen emlékszem vissza a pro-
jektre, mert jó hangulat volt mindig, minden találkozásnál. Nagyon jó emlékeim vannak a felkészülésekről, mind a tervezésekről, mind
a falfestésekről. Mikor először találkoztunk nem ismertük egymást, de ez nem hatott ki a csoportmunkára. A társaság annyira jó,
hogy nincs semmilyen kellemetlen emlékem. Nem éreztem semmilyen változást magamon, de lehet, hogy mások ezt nem így látják.
Új ismeretet szereztem a közép-amerikai diákok életéről. Szívesen részt vennék még ilyen programokban. El tudnám képzelni, hogy
bejárjuk Magyarországot, festenénk a falakra. Egy dolgot tudok ezért tenni: részt veszek a programban. Szerintem a falfestésnél mind-
enki feloldódik. Így kicsit nagyon jó hangulat alakul ki. Én a kikapcsolódás, az ismerkedés és a kimozdulás miatt ajánlanám másoknak.
Kiválóan éreztem magam a program alatt.”
Bérdi Kata, 13 éves
„Nagyon örülök, hogy részt vehettem ebben a projektben, mert ezzel a módszerrel úgy tudunk az emberekkel ”beszélni”, hogy nem
szólunk egy szót sem. Jelbeszéddel és ezzel a módszerrel minden ember megérti, amit közvetíteni szeretnénk, akkor is, ha nem értik a
nyelvünket. Pontosan el tudtam képzelni magam előtt azt, ami majd a falon fog megjelenni.”
Péterfia Enikő, 13 éves

A csoport tagjai:
Bérdi Kata, Kaszai Viktória, Péterfia Enikő, Péterfia Nóra, Péterfia Karola, ifj. Péterfia Zoltán, Péterfia Zoltán,
Uzdrovszky Márk, Orsós Sándor, Orsós János, Milák Richárd, Arató Csaba, Radnai Áron, Princz Anna, Ruppert Renáta

Műhelycsoportok - Kallódó Gyermekekért Alapítvány 47

 Khetanipe a Romák Összefogásáért Egyesület

A Khetanipe a Romák Összefogásáért Egyesület küldetése, hogy a hátrányos helyzetű és/vagy cigány/roma lakosság
részére segítséget nyújtson akár adminisztratív teendőik intézésében, akár a foglalkoztatás, képzések terén. Kiemelkedő
fontosságú programja az évek óta működő, tanulószobából átalakult, általános iskolás korosztályt célzó KheTanoda
Program, amely a tantárgyi segítségnyújtáson túl lehetőséget teremt a szabadidő hasznos, kreatív eltöltésére is.
A program az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásában, a HEFOP intézkedéscsomag keretében valósult
meg. Az elmúlt években közel 40 gyermek fordult meg a programban, és 28 állandó résztvevője van a délutáni fogla-
lkozásoknak. A KheTanoda programban valamennyi humán és reáltárgyból egyéni, illetve kiscsoportos foglalkozás
keretében képzett, lelkes pedagógusok segítenek a gyerekeknek esetleges lemaradásukat, hiányosságukat pótol-
ni. A tanulás végeztével a gyerekek kézműves foglalkozásokon, számítástechnikai képzésen vehetnek részt, illetve
lehetőségeinkhez mérten mozi- és színházlátogatást, kirándulásokat, a nyári szünidőben tábort szervezünk nekik.
2007 októberében a KheTanodás gyerekek is csatlakoztak a Murál Morál Csoport szervezte falfestéshez, elindultak a
heti egyszeri foglalkozások, elkezdtük a készülődést a kiállításra, a falfestésre. Eleinte félve ragadtak ceruzát, ecsetet a
gyerekek, nem voltak biztosak rajztudásukban, tehetségükben. Az egyéni, majd a közös rajzok, illetve a lepedőplakát
elkészítése ráébresztette őket, hogy nem egyéni rajzkézségük, hanem a közös gondolkodás, a közösen megalkotott ala-
kok adják a munka gyümölcsét, amely nem egy személy dicsősége, hanem valamennyiünké. A több hónapos munka
során megtapasztalták, hogy milyen közösen, egymást segítve alkotni, kritikusan – de nem bántó módon - véleményt
formálni. Az előre megadott témakörök feldolgozása komoly tudásanyaggal gyarapította őket, formálta látásmódju-
kat az esélyegyenlőség és a globalizáció részükről amúgy is nap mint nap megtapasztalt témájában. A közös munka
legnagyobb eredményének csoportvezetőként azt tartom, hogy egy motivált, a világ dolgaira, eseményeire nyitottabb
közösség formálódott a résztvevő gyerekekből, akik 3 nappal a borbálatelepi falfestés után a délutáni tanulás idejében
„elzarándokoltak” a falhoz, mondván, hogy „hiányzik nekik”.

48 Műhelycsoportok - Khetanipe a Romák Összefogásáért Egyesület

Interjú a csoporttal:
A kérdező a csoport vezetője, a válaszadók a gyerekek közül: Horváth Dóri, Laboda Lilla, Boros Viktória, Sánta Lúcia.
K: Mi jut eszetekbe, amikor meghalljátok azt a szót, hogy Murál Morál? Elég, ha szavakat mondtok.
V: Program, közösség, festés, együtt lenni, együtt festeni…
K: Milyen új dolgokat tanultatok a közös programunk ideje alatt?
V: A témák nem voltak újak, mert előtte drámán már találkoztunk vele…..de furcsa és új volt nagyban festeni és falra
festeni, ennek a technikája is új volt.
K: Mire emlékeztek vissza a legszívesebben és miért?
V: Az utolsó nap. A megnyitó. Jó volt látni, amit festettünk, és tök jó volt, hogy a végére mindenkivel jóban lettünk. Rossz
érzés is volt elköszönni tőlük a végén.
K: Mire nem emlékeztek vissza szívesen az egész program kapcsán?
V: Az gáz volt, amikor valaki nem akart semmit sem csinálni. Rossz volt, amikor a többiek beszélgettek, mi meg
festettünk.
K: A csoportunkban változott valami az elmúlt egy évben?
V: Igen, sokkal jobban összeszoktunk, mindenkit megismertünk. Lett egy közös élményünk. De rosszul esett, hogy nem
volt tőlünk mindenki kint a falnál, és a két napos tervezős hétvégén sem voltak ott a fiúk.
K: Azt tudjátok, hogy én nem mondtam nekik, hogy nem jöhetnek, annak ellenére, hogy év közben nem dolgoztak an-
nyit, mint ti. Hívtam őket a falhoz is, de nem jöttek.
V: Ez elég gáz volt. Biztos megsértődtek…..vagyis rosszul érezték magukat, hogy nem jöttek. Ilyen cserbenhagyás….ez
szerintem bennük is megvolt.
V: A két napos tréning is jó volt, mert így jobban tudtunk együtt dolgozni. Mármint a nagy fal festésénél.
K: Mások voltak ezek a foglalkozások, mint az iskolai órák?
V: Persze, hogy mások voltak, jobbak voltak, mint az iskolában. A témák is érdekesebbek voltak, érdekeltek mindenkit….
és nem volt az, hogy akkor most ülj le, figyelj ide, mindenki mondhatta a véleményét, gondolatait.
A Khetanipe csoport:
Bagó Hajnalka, Bagó János, Bagó László, Bagó Sándor, Boros Adrienn, Boros Viktória, Horváth Dóra, Laboda Georgina,
Laboda Lilla, Petrovics Attila, Petrovics Dávid, Sánta Lúcia

Műhelycsoportok - Khetanipe a Romák Összefogásáért Egyesület 49

 Elszakadók és visszatérők
Az Istenkúti Közösségért Egyesület

“Az Istenkúti Közösségért Egyesület egy – Pécs észak-nyugati peremkerületében működő – lakóterületi érdekvédelmi szervezet, mely
1997-ben alakult, a helyi iskola bezárása elleni harc első lépéseként. Igazi fontosságát az Istenkúti Általános Iskola 1999-es bezárásával
kapta meg. A lakóterület központjában álló iskola-művelődési ház megóvása és fejlesztése lett elsődleges céljuk, mellyel a helyi közösség
életminőségének javítását, a társadalmi részvétel fokozását igyekeztek elősegíteni.
Az utóbbi években kapcsolati, képzési, együttműködési, közművelődési programjai kapcsán tevékenységünk kibővült. Egyesületünk
2005-ben bekapcsolódott az Európai Önkéntes Szolgálat (EVS) hálózatába, küldő, fogadó és koordináló szervként. A Murál Morál fal-
festéssel 2007-től ismerkedhettek meg az arra fogékony helyi és EVS-es fiatalok. Heti rendszerességgel tartottunk csoportépítő, kreatív
és festéstechnikai foglalkozásokat. Közben megismerkedhettek a mural-festés eredetével, történetével. A csoportépítés kapcsán vált
érezhetővé, hogy a helyi fiatalok és az EVS önkéntesek között hatalmas kommunikációs szakadék tátong a nyelvi és kulturális különbségek
miatt. De ezt a problémát a közösen alkotás, együtt ötletélés megkezdésétől egyre kevésbé lehetett érzékelni. „Mindkét” alkotócsoport
nyitottan és igen érdeklődően várta a „többiek” kultúrájáról szóló elkészült műveinek bemutatóját, melyek értelmezése néha kézzel-láb-
bal folyt, hiszen általában 4-5 különböző anyanyelvű fiatal vett részt a foglalkozásokon (francia, német, spanyol, holland, lengyel, stb.).
Sok pozitív tapasztalatra, megerősítésre, önbizalomépítő kritikára tehetett szert minden résztvevő, melynek segítségével nemzeti,
kulturális határok, vallási, faji, nemi előítéletek csökkentek vagy dőltek meg, lehetőséget teremtve ezzel a tartalmas, mély, országokon
átívelő barátságok kialakulására. Hiszen az egyéni szabadság csak közösségben bontakoztatható ki, saját szabadságunk és méltóságunk
csak együttes fellépéssel őrizhető meg.”
Boros Beáta, csoportvezető
Az Egyesület 2007 és 2008 fordulóján nehéz időket élt: forrás hiányában elbocsátani kényszerült hosszú ideje ifjúsági és kulturá-
lis munkájuk szolgálatában álló alkalmazottakat, akik kulcsszerepet töltöttek be a helyi hátrányos helyzetű fiatalok motiválásában,
odavonzásában, foglalkoztatásában. Köztük volt az istenkúti murál-csoportot vezető Boros Beáta is, akinek az Egyesülettől való távozá-
sa után vezető hiányában, a csoport is felbomlott. Egy darabig az EVS-önkéntesekkel tovább tudtuk vinni a foglalkozásokat a Zöld-Híd
Alapítvány Öko-Kuckójában. Sikerült eljutnunk az első nagyméretű lepedőplakát megfestéséig, melyet ők a kulturális, faji, vallási
sokszínűségről alkottak, és ezzel részt vettek a félévzáró kiállításon és csoportbemutatón is. Mire a falfestésig jutottunk sajnos többüknek

50 Elszakadók és visszatérők - Az Istenkúti Közösségért Egyesület

véget ért az önkéntes szolgálata, így a borbálatelepi falfestésünkön közülük már csak egy német lány tudott részt venni. Az istenkúti fiata-
lok a számukra elfogadott csoportvezető távozása után elmaradtak a foglalkozásokról, a helyi környezetükből való kiszakításuk –a belvárosi
foglalkozásokra való bevonásuk - pedig lehetetlennek bizonyult.
Katona Krisztina
„I remember lots of times my Pècs-life... lots of good moments, and mural -moral project is one of them...With mural moral was the first
time that I tried to paint something. My most beautiful memories are the moments making the mural with Marta. My worst memories are the
minutes speaking in font of all the people in Szivarvany...I’m not used to speak in front of a microphone and not in my language. Making the big
mural I discovered that working in group I could help with my skills. To draw is important, and it’s not my best, but is important to have ideas
too, calculate the measures, choose the colours, to colour...and we did it all together. It was really satisfactory to see the final work, our work.
If I had possibility, I would participate again, because I want to learn more. I feel I won’t use it in my work because I need to continue learn-
ing about it.”
Blanca Quiroga García – Boente, 24 éves spanyol önkéntes
„My experiences with the mural moral were very good. I think back very often. I got in contact with mural moral one day, when Krisztina Katona
came to Istenkút. I was volunteer in Pécs this time and in Istenkút at my organisation. Krisztina asked us if we would like to participate and I told her
that I really would like to. The experience with mural moral in Pécs made me very shure about my futureplans and if I´ll have the chance one day I
would love to learn the technique of mural moral from the beginning on to work with it on my own. It´s a great thing to participate in something
like this with children, youth and adults, to take their fear of painting. Especially in surroundings where it is the first time they get in contact with
a kind of art. Mural moral offers a lot more possibilities to talk about problems, make concious about problems and substain the selfconfidence.
I remember that situation in Szivárvány when there was the presentation of all the murals, the children saw me and their faces were so
proud! They were so happy to have done something, that people come for to see! I think it´s important that projects like this exists and
maybe one day I´ll find someone in Germany who makes the same thing like Krisztina here.”
Franziska Wilke, 21 éves német önkéntes
A csoport tagjai: Blanca Quiroga García – Boente, Boros Beáta, Franziska Wilke, Dorothea Passlick, Marta Gonzales Garcia de Parades

Elszakadók és visszatérők - Az Istenkúti Közösségért Egyesület 51

 Együtt a Kémes Körzet Gyermekeiért Alapítvány

Az Együtt a Kémes Körzet Gyermekeiért Alapítvány 1997-ben alakult. Tevékenysége öt ormánsági falu civil lakosságára terjed ki:
Kémes, Cún, Szaporca, Tésenfa és Drávapiski. Célunk az itt élő emberek esélyegyenlőségének biztosítása, életminőségének javítá-
sa, a falvak fejlődésének elősegítése és a térségben élő fiatalok összefogása. Különösen nagy hangsúlyt fektetünk továbbá új civil
közösségek létrehozásának elősegítésére, valamint a meglévő civil szervezetek tevékenységének támogatására, a lakosság és a tel-
epülési önkormányzatok együttműködésében rejlő értékek kibontására, szociális szolgáltatásaink fejlesztésére, a lakosság szociális és
egészségügyi helyzetének javulása érdekében a roma lakosság felzárkóztatására, az elvándorlás megakadályozására, településeink
mint perspektivikus élettér megjelenítésére: gazdasági, természeti, építészeti, gasztronómiai és folklór értékeinek bemutatására, vala-
mint új munkahelyek létrejöttének elősegítésére. Alapítványunk égisze alatt működik az Ormánsági Kistérségi Ifjúságsegítő Szolgálat
(OKISZ), amely felkereső információ-szolgáltatással, tréningek és nemzetközi csereprogramok szervezésével és lebonyolításával
foglalkozik.
Az Együtt a Kémes Körzet Gyermekeiért Alapítványnál három évig voltam önkéntes, és egy évig főállású művelődési menedzser. A
Murál Morál-projekt vezetőjével, Katona Krisztinával barátságunk egyetemi éveinkre nyúlik vissza, így szinte természetes volt, hogy
Alapítványunk partnerként csatlakozik a projekthez. A baráti szálakon túl persze érdekelt minket az új nicaraguai közösségfejlesztő
módszer is, főként az, hogy vajon sikeresen tudjuk-e alkalmazni tevékenységeink fő célterületén, az Ormánságban. Mielőtt azonban
erre rátérnék, szeretném röviden bemutatni az Ormánságot közösségfejlesztő szemmel, hogy érthető legyen az a különleges hatás,
melyet e program adott néhány fiatalnak.
Az Ormánság egy speciális terep, Magyarország egyik legszegényebb, leghátrányosabb helyzetű vidéke. Az évtizedekre visszan-
yúló – az ország mindenkori vezetése által meg nem oldott gazdasági és szociális – nélkülözés elültetett az emberekben egy amolyan
„mi úgysem vagyunk jók semmire”, „nekünk mindegy” érzést. Ez a közöny tovább öröklődött/öröklődik a családok nagy részében
nemzedékről nemzedékre, így észrevehető az itt élő mai tinédzserek gondolkodásában, mentalitásában is. A tréningekre, foglalkozá-
sokra azért jönnek el, mert a falvaikban nincs semmi program és unatkoznak, de az igazán aktív fiatal – aki tenni is akar - nagyon ritka.

52 Elszakadók és visszatérők - Együtt a Kémes Körzet Gyermekeiért Alapítvány

Továbbá alapvető kommunikációs problémákat is megfigyelhetünk a helyi emberek többségénél. Arra utalok, hogy bár felismerik
hátrányos helyzetüket, de igényeiket, szándékukat nem, vagy csak igen nehezen tudják megfogalmazni. Ehhez is a legtöbbször
speciális kommunikációs-közösségfejlesztő módszerekre van szükség, mert azok a motiváló, közösségi gyakorlatok, melyeket más
térségekben gond nélkül tudunk használni, itt az előbb említett okok miatt befulladnak.
Az OKISZ – túlzás nélkül – Magyarország egyik legnehezebb terepén dolgozik, ezért érthető, hogy mennyire megörültünk, mikor
lehetőségünk nyílt megismerni -az általunk használt technikák mellett- egy igazán friss és új módszert. A Murál Morál ormánsági
fiatalokra gyakorolt hatása meglehetősen vegyes volt. Ennek oka egyrészt az, hogy a program odafigyelést, valódi csapatmunkát
igényel, amihez a helyi ifjúság zömének egyszerűen nem volt sem türelme, sem kapacitása. A türelmetlenség és érdektelenség
egyik oka az, hogy a fiatalok 30-60 km-re járnak iskolába, és a ritkán járó buszok miatt kevesebb időt tudnak otthon tölteni, te-
hát a családot és a baráti beszélgetéseket helyezik előtérbe a közösségi programokkal, ifjúsági projektekkel szemben. A másik ok
pedig az, amit fent említettem, hogy ezek a fiatalok közönyösek és befelé fordulóak, akik az egyszerű, gyors, a lehető legkevesebb
cselekvéssel és gondolkodással járó feladatokat képesek csak megoldani, de az igazi kihívásoktól sokan meghátrálnak.
Mégis néhányukra (konkrétan két főre) bámulatos hatást gyakorolt ez a projekt. Az egyikük Gyimesi Sándor, aki már az előző
tréningeinken is kiemelkedett tenni akarásával és nyitottságával, és ez a program tovább fejlesztette őszinte és tiszta személy-
iségét, erősítette kommunikációs képességét: például még a Parlamentben is volt lehetősége felszólalni. A másik fiatal Mikulka
Tündi, aki egy igazi hozománya a Murál Morál ormánsági jelenlétének és bizonyítéka annak, hogy bár ezen a vidéken nem tudott
csapatot alkotni a projekt, de a módszer segítségével „felébredt” egy fiatal, ami ebben a térségben óriási eredménynek számít.
A „felébredt” alatt a nyitottságot, szélesebb perspektívájú gondolkodást, valamint a véleményformáló képesség javulását, és a
csapatban gondolkodás kialakulását értem. Hozzájuk csatlakozott egy máriagyűdi kortárssegítő is Szilágyi Lilla személyében, és
így hárman alkották az ormánsági és máriagyűdi „különítményt”, akik a falak festésénél és az előkészítő tréningeken aktívan részt
vettek, és munkájukkal hozzájárultak a Murál Morál- projekt sikerességéhez.

Elszakadók és visszatérők - Együtt a Kémes Körzet Gyermekeiért Alapítvány 53

 Mivel konkrét csoportot nem volt lehetőségünk vezetni, úgy gondoltuk, hogy a dokumentációs, szervezői és logisztikai munkában nyújtunk segítséget, ezzel
is erősítve partneri együttműködésünket.
“Ha én meghallom, hogy Murál Morál először is egy jó kikapcsolódás jut eszembe. Másodszor valamilyen témával kapcsolatban érzelmek, gondolatok kifejez-
ése szavak nélkül. Magát a technikát tartom új dolognak, amit megtanultam. De úgy gondolom sokat változtatott rajtam is a projekt. Megtanultam nyitottabb
lenni emberek felé, és elmondani szavak nélkül olyan gondolatokat, amiket előtte még szavakkal is nehezen fogalmaztam meg. A legeslegelső próbálkozás előtt
tartottam a festéstől, mert még idegen volt a technika, meg persze nem vagyok festőművész és féltem attól is, hogy mások számára nem lesz világos az, amit
lefestettem, hogy az valójában mit is akar ábrázolni. De aztán rájöttem, hogy ez nem nehéz dolog, és mindenki számára megtanulható. Én minden programra
szívesen emlékszem vissza. A programok barátságos hangulatban telnek és szabadabbak is, mint egy tanóra. Festés közben sok dolgot megtudhatunk a társain-
król amire órán lehetőségünk sincs. Azt tudom, ha lesz lehetőségem még ilyen programokon részt venni, akkor szeretnék ott lenni és a csapatot erősíteni.”
Mikulka Tünde, 17 éves, Ormánság, Baranyahídvég
“A Murál Morál sok fiatalnak lehetőséget nyújt, hogy kifejezze önmagát, és hogy felismerhesse képességeit, és ezáltal jobbnak fogja látni a világot. Tartottam
attól, hogy mi lesz, ha elrontom vagy mi lesz, ha nem jó színt keverek ki. De a munka közbeni hangulat, jókedv és a kiváló csapatmunka ráébresztett arra, hogy
ha elrontom, nincs semmi baj, mert a csapattársak mindig segítették egymást. A falfestésről azt gondoltam, hogy nagyon nehéz lesz nekem, őszintén mondom,
nem is tetszett, de ezt már megbántam, hogy ilyen gondolatok megfordultak bennem. Féltem, hogy a fal nem lesz kész a határidőre, és hogy nem fog tetszeni a
közönségnek. Amit üzenni szeretnénk a helyieknek, a társadalomnak és a fiataloknak, hogy bármire képesek vagyunk, ha van erkölcsi, anyagi és lelki támogatás,
szerintem. Jó lenne, ha több fiatal venne részt az ország más pontjairól, és nagyobb médiahangja lenne az egész projektnek, és több-több vállalkozó cégek tá-
mogatását élveznék.”
Gyimesi Sándor, 19 éves, Ormánság, Mailáthpuszta
A csoport tagjai:
Borda László, Gamos István, Gyimesi Sándor, Mikulka Tünde, Szilágyi Lilla, Uzsoki József

54 Elszakadók és visszatérők - Együtt a Kémes Körzet Gyermekeiért Alapítvány

Elszakadók és visszatérők - Együtt a Kémes Körzet Gyermekeiért Alapítvány 55
 Eseményeink
Félévzáró kiállítás - Szivárvány Gyermekház, Pécs

2007 szeptemberében projektünk indulásakor a Baranya Megyei Kulturális-és Idegenforgalmi Központban egy vetítéssel egybekötött bemutatót tartottunk a
módszerről, programunkban kitűzött céljainkról, s kiállítottuk az „Egy csipet murál morál” programon a csoportvezetők által festett plakátokat is. A nyilvánosság
számára először adtunk hírt ezzel kezdeményezésünkről, ünnepélyesen, hivatalossá téve a kezdést, vágtunk bele a feladatokba. A csoportvezetők és a part-
nerszervezetek szempontjából is fontos volt ez az első löket, a közös fellépés, az első közösen szervezett rendezvény-adta csapat-érzés.

A műhelycsoportok és a projekt eredményeinek nyilvános megjelenítése szempontjából ugyanilyen jelentősséggel bírt a féléves csoportmunka értékeléseként,
arra visszajelzésként szolgáló félévzáró kiállítás, melyet 2008. február 20-án a Szivárvány Gyermekház színháztermében rendeztünk. Nemcsak a féléves mun-
ka gyümölcseinek, az esélyegyenlőségről készített plakátoknak, az első nagyméretű közös alkotásoknak a bemutatója volt ez, hanem a műhelycsoportok első
találkozója is egyben, ahol minden csoport bemutatkozhatott. Itt érezhették a csoportvezetők és gyerekek először, mekkora is az a nagy egész, aminek ők a
részei.
Katona Krisztina

„A félévzáró kiállításunk nagyon fontos volt minden csoport számára. Erre az alkalomra a bemutatkozó vetítésünkön kívül egy vagy két lepedőplakátot is
készítettünk szervezetenként. Ez volt az első alkalom, amikor egyrészt megmutathattuk magunkat a széles nyilvánosság előtt, másrészt a csoportok fiataljai
is ekkor találkoztak először egymással. Várakozásunk nem volt fesztelen. A nagy találkozásra közel 50 gyerek készült, és Fehér Angéla drámapedagógus seg-
ítségével, játékokkal oldottuk az izgalmakat és a bennünk levő feszültséget. A csoportok egyenként bemutatkozhattak a meghívottaknak, akik főleg a leendő
ifjúságsegítőkből, pedagógusokból, művelődési menedzserekből és szociális munkát végző szakemberekből álltak. Kivetítőn keresztül nyerhettünk betekintést
nemcsak a hat külső szervezet, de a pécsi Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézetében végzett műhelymunkába is, ami nagyrészt megkönnyítette az akkor
még leendő nyári falfestésünket az FKBVI-ben.
A média jelenlétének egyik hasznos hozadéka volt számunkra, hogy megismertük Dr.Gallovich Évát, a Rigóder-domb Egyesület elnökét, akivel együtt szervez-
tük-terveztük a borbálatelepi fal festésének forgatókönyvét a terep előkészítésétől az étkezésen át az átadó ünnepségig. Ezen a napon sok önkéntes fiatal jelezte

56 Eseményeink - Félévzáró kiállítás - Szivárvány Gyermekház, Pécs

munkánkhoz való csatlakozási szándékát, akik a félévzáró után többször betekinthettek a fiatalokkal folyó műhelymunkába. A lepedőplakátok egy hónapon át
voltak láthatók, melyeket a Szivárvány Gyermekház programjaiban résztvevőkön kívül a kiállításra toborzott különböző iskolák fiataljai is megtekinthettek.”
Tímárné Réti Tímea
„A félévzáró kiállításunk az addigi munkáinkból a Szivárvány Gyerekházban volt. Akkor láttam leginkább, hogy ebben a programban hány helyről, és milyen
sokan veszünk részt.”
Gölöncsér József, 14 éves, Egy Hajóban Alapítvány

„A rajz szakkört Timi néni műhelyeknek hívta. A műhelyben vidám volt a hangulat, és néha csodálkoztam, hogy mennyi ember csatlakozott. Főleg, amikor a
nagy méretű vásznakat festettük. Ezeket jó volt látni a Szivárvány Gyerekházban.”
„A legelső plakátunk az esélyegyenlőségről szólt. Más-más nemzetiségű embereket festettünk fel, akik elfogadták egymást. Volt köztünk egy vendég, egy
német lány, akit úgy hívtak, hogy Franciska. Nagyon kedves volt, bár nem tudtunk vele sokat beszélgetni, de jelenlétével nagyon jó hangulatot teremtett, miv-
el nem igen találkozunk külföldi emberekkel. Az első nagy lepedőplakátunkon is megfestettük a más kultúrájú emberek találkozását. A kiállítás a Szivárvány
Gyermekházban volt, ahol én beszéltem a képünkről. Szerintem nagyon jól sikerült.”
Kovács Kitti, 14 éves, Egy Hajóban Alapítvány

Eseményeink - Félévzáró kiállítás - Szivárvány Gyermekház, Pécs 57

 Összeáll a kép - Színesednek a falak - Pécs, 2008. május 3-4.

Már a kezdetek kezdetén tudtuk, hogy a módszer közösségi és demokratikus jellegét a falfestmények tervezésénél lesz a legnehezebb megvalósítani, mivel
5 különböző helyen és körülmények közt működő csoport összehozására lenne szükség. Egy biztos volt: egyszeri találkozás és intenzív együttlét jöhet csak
szóba. A gondolat megszületett, és hamarosan segítség is érkezett hozzá: a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány „Kapcsolódj be!” címmel helyi ifjúsági kez-
deményezéseket ösztönző és támogató pályázatot hirdetett, melynek híre minket is elért. Mintha csak a célunk eléréséhez szabták volna: éppen egy két napos
program lebonyolítása fért bele a pályázati keretbe.

Szerencsénknek köszönhetően, így 2008. május 3-4-én összejöttek a csoportok és megvalósulhatott a falfestmények közös tervezése.
A pécsi Koch Valéria Iskolaközpont Kollégiumát szemeltük ki a tréning helyszínéül, ami ideálisnak bizonyult a csoportos alkotófeladatokra és a csapatépítésre is
alkalmas nagy termei miatt. A négynapos ünnep veszélyes időpontválasztás volt, csábító családi és kellemesnek ígérkező tavaszi elfoglaltságokkal konkuráltunk.
Nehéz volt egy dolgos, kötött időbeosztású másfél napos „ottalvós” programmal motiválni a gyerekeket és meggyőzni a szülőket, amikor egyébként is kevés a
kikapcsolódási és találkozási lehetőség a családdal.

Nagy előkészítés és utánajárás után a csapatok krémje mégiscsak eljött, így 25 fiatallal, a Murál Morál Csoport 6 tagjával és 3 önkéntes külső segítővel meg-
tartottuk a programot, melynek nemcsak a falfestmények terveinek elkészítése, hanem a csoportok egymáshoz való közelítése, egymás jobb megismerése is
célja volt. Vagyis az, hogy mire eljutunk a falhoz, felbomolhassanak a csoportok szerinti klikkek, és bátran merjenek fordulni alkotás és játék közben a másik
csoportokból már megismert barátokhoz, mindenkihez. Csapatépítő játékokkal próbáltuk oldani a kezdeti bátortalanságot, hallgatagságot, majd két csoportba
osztottuk őket aszerint, ki melyik falfestményt fogja tervezni. A leendő falfestményekhez való földrajzi közelség alapján a borbálatelepi fal gazdái a pécs-so-
mogyi és a Khetanipe Egyesület gyerekei lettek, az uránvárosi Tesco mögötti, a Béke-parkban található falé a Kallódó Gyermekekért Alapítványhoz, az Együtt
a Kémes Körzet Gyermekeiért Alapítványhoz és a Bajai Ifjúsági –és Sportegyesülethez tartozó fiatalok. Először pajzsot gyártottunk, amire minden csoportta-
gról felkerülhetett valami rá jellemző sajátosság, amit a többiekkel meg akart osztani. Egy ötletrohammal felidéztük az esélyegyenlőségről és a környezet –és
egészségkultúráról bennük lévő gondolatokat, aztán montázst készítettünk a témákról. Majd a saját életükből kellett olyan szituációkat keresniük, amelyek a
témákhoz kapcsolódó jó példák vagy éppen negatív helyzetek voltak. Ezeket élőszobrok formájában jelenítették meg, amit a többiek kitalálhattak.

58 Eseményeink - Összeáll a kép - Színesednek a falak

 A témák felfrissítése, súlypontozása és vizualizálása után készen álltunk a rajzolásra és a festésre. Az egyéni és kiscsoportos rajzokból így végül mindkét
csoportban néhányan megrajzolták a teljes kompozíciót, ami a csoport által elfogadott és egymáshoz kapcsolt rajzos ötletekből épült fel, míg mások felnagyítva
festették meg a tervnek egy részletét, jellemzően azt a figurát, ami a saját ötletük volt a rajzolásánál.
Így született meg két falunk tervrajza, melybe az csoportot sikerült bevonni (az FKBV kivételével).
Katona Krisztina

„Élveztem a kétnapos felkészülést. Nagyon jó hangulat alakult ki a játékokkal. Így a tervek is vidám hangulatban készültek ezen a két napon. Sokat gondolkod-
tunk, mi kerüljön a falra. Összegyűjtöttük az ötleteket, fogalmakat, amik a témához tartoznak. Szavazás döntötte el, mi kerüljön biztosan a tervre. Azután azon
ötleteltünk, hogy mik legyenek a tartó elemek. Végül több terv közül választottuk ki a megfelelőt. Kisebb képet készítettünk egy - egy motívumról, majd meg-
rajzoltuk a tervet.”
Bérdi Kata, 13 éves, Kallódó Gyermekekért Alapítvány

Eseményeink - Összeáll a kép - Színesednek a falak 59

 Falfestéseink
Borbálatelep – Rigóder-domb
egy közösségi park csinosodása- 2008. május 9-12.

Borbálatelep Pécs keleti városrészén található peremterület, egykor bányavidék volt, ma túlnyomórészt szegény családok lakják. Ebben a szegregált csopor-
tok lakta környezetben, egy közösségi parkban készült el 2008. május 9-12. között az első falunk. Nagy öröm volt számunkra, mikor Dr. Gallovich Éva, a körzeti
orvosi rendelő doktornője és a Rigóder-Domb Egyesület vezetője megkeresett minket, és felajánlotta, hogy a Támasz Alapítvány női menedékének park felé eső
határfalát megfesthetnénk. Az első falfelület tehát a semmiből hullt az ölünkbe, ami azért nagy adomány, mert meglehetősen nehéz olyan falat találni, amire
engedéllyel festhetünk. Álmaink találkozása után nem kellett tovább fal után kutatnunk.
A borbálatelepi Rigóder-domb az ottani, hasonló nevű Egyesület tagjai önkéntes munkájának köszönhetően kezdett szépülni. A helyi lakosok rendbe szedték,
feltöltötték homokkal a dombot, felújították a játszóteret, filagóriát ácsoltak, facsemetéket ültettek. Ők így készültek a nagy eseményre: a falfestmény születésére
és nyilvános ünneplésére.
A Murál Morál Csoport gyerekei, pedig a festésre koncentráltak. A 24 x 2,5 méteres falfestmény terveit az Egy Hajóban Alapítvány pécs-somogyi gyerekei és
a Khetanipe Egyesület fiataljai készítették el, a festésben viszont részt vettek a Don Bosco Napközisek, az EVS-önkéntesek, a helyi szülők és gyerekek – köztük
graffitis fiúk -, önkéntes egyetemi hallgatók is.
Nagy izgalommal fogtunk hozzá életünk első saját nagyméretű falfestményéhez, s a kezdeti bizonytalanságok után egyre biztosabban haladtunk a festmény
kiteljesedése felé. A hosszú hétvége 4 napja során reggeltől estig dolgoztunk, az idő kedvezett, így igazi késő tavaszi melegben alkothattunk.
Gallovich Éva a városrészt egy nőhöz hasonlította, aki hiába kedves, ha mocskos a ruhája. A gyerekek, a helyi lakók és egyesületi tagok munkája által a koszos
ruha megtisztult, kiszínesedett, a nő életre kelt.
Kovács Orsolya
„Bámulatos volt a folyamat, ahogyan létrejött az alkotók közti munkamegosztás: mindenki magától értetődő természetességgel kiválasztotta azt a falrészletet,
amit kiszemelt magának, és pillanatok alatt kialakultak az egyes részekért felelős párok-hármasok. Sosem véletlen, ki miért éppen az adott szimbólumot válasz-
tja magának – akár tudattalanul - a hozzá tartozó színekkel: dolgoznia kell azzal a tartalommal, amit az a szimbólum vagy szín hordoz. Így ki-ki az elemek, a férfi
és női minőség egységéről, a családi harmóniáról, a gondoskodásról, a szeretetről, békéről, hitről, az elfogadásról vagy éppen ezek hiányáról alkotott, és mélyült

60 Falfestéseink - Borbálatelep – Rigóder-domb

el a festés által ezekben az egyetemes értékekben, melyek bennünk vannak, vagy szeretnénk, hogy részünk legyen, és ezért fejezzük ki képekkel, színekkel, mert
a vizualizálás, a manuális tevékenység segít ezek megerősítésében. Érdekes, hogyan találják meg a gyerekek a vágyaikat legjobban megjelenítő szimbólumokat.
Nem tanítunk nekik szimbolikát, azokkal a képekkel dolgoznak, ami bennük vannak, azt társíthatják a kifejezendő gondolataikhoz. Minden esetben lenyűgöző,
ahogyan a vezérszimbólumokat kiválasztják, és ahogyan kombinálják őket az egyesített tartalmak felerősítése érdekében. Ez is bizonyítja, hogy mélyen
mennyire elevenen élnek bennünk az ősi, egyetemes képek, jelek, melyek minden embernek megközelítőleg ugyanazt jelentik.”
Katona Krisztina

„Krisztának egy fal kellett a kész álmaihoz. Nekünk meg itt volt ez a falunk, amivel szerettünk volna kezdeni valamit már rég óta.” „Rengeteget dolgoztunk
együtt, de mára a munka is szórakozássá vált.”
Dr Gallovich Éva
„…Európa Kulturális Fővárosa nemcsak a belvárosról szól, természetesen szól ezekről a kisebb közösségekről, a város különböző részeiről.”
Mészáros András
„Rengeteget dolgoztunk mi itt azért, hogy egy kicsit szebb legyen a környezet, de hát most már évek óta működik ez a 10-15 fős itteni lakossági összefogás,
maga az Egyesület a doktornőnek a vezetésével.”
Balikó Levente

„Láttam, hogy le van „diszpózva” a fal, az első gondolat, ami átfutott az agyamon, hogy illegálba idejövök, és jól lefedem, de hát megelőztek. Idejöttem, nem
kaptam szabad felületet aztán gondoltam, akkor segítek.” „Ezt a falat, ezt ők megkapták”.
„A graffiti művészet. Ez nem ismert, kinti művészet, mert ugye a graffitisek legtöbbje, az illegálba vonatokat fújkál, falakat fújkál”
„Aki éppen, hogy elkezd festeni, az nem megy le a legálra és gyakorol, hanem jól összefest mindent.”

Falfestéseink - Borbálatelep – Rigóder-domb 61

 „A Kodály, vagy nem tudom, milyen iskola, ott van egy illegál fal, amin van vagy 20 kocka, aztán oda így nagyon sokan mentünk le, és az is szerintem nagyon
jól néz ki. Ugyanúgy van háttér, fekete, benne ilyen vonalak, és mindenki a nevét odafújja például.”
„Annyi, hogy egy kis vidámságot akarnak ide a kisgyerekeknek a játszóra.”
„Ha rajtam múlik, akkor egy vonalat sem húzok bele. Meg szerintem senki, mert elég szépen meg van csinálva, meg amúgy is annyival azért megtiszteljük a
másikat, hogy ha már itt szarakodtak rajta, akkor nem piszkítunk bele.”
Egy helyi graffitis fiú

“Mi olvasható le a részt vevő fiatalok szeméből, cselekedeteiből, a megélt változásaikból? Én a módszer végső pillanataiban, a falak avatásakor a következőket
tapasztaltam. Mosolyok, öröm, izgatottság, büszkeség, közös ünnep. Egy lépéssel korábban ott van az utolsó ecsetvonásokban a sürgető határidő szorítása,
„meg tudom csinálni, képes vagyok rá”. Előtte a tervezés fázisa, melyben a tudatosság, a kognitív funkciók mellett ott van a kreativitás, az önmagát megújító
csoda. „Művész vagyok!” Ezt megelőzően a témafeldolgozás lüktető gondolatviharai, „Fontos, amit gondolok!” Az induláskor pedig az ismerkedésben, csapa-
tépítésben, első közös lépésekben ott van a gondolat, hogy „Fontos vagyok!” A legszebb az egész módszerben, hogy nemcsak egyénre, hanem a teljes közösségre
vonatkoztatva is megjelennek ezek a gondolatok, többes szám első személyben.”
Rafa-Gyovai Tibor

“Az első falfestményünk Borbála-telepen készült. A fal az esélyegyenlőségről, környezetünk megóvásáról, a jó és rossz dolgokról szól.
“Ez a program nemcsak a falfestésekről szól, hanem arról, hogy mi emberek ne tegyünk különbséget egymás között, csak azért, mert fogyatékos vagy mert
más a bőre színe, vagy mert szegény, vagy mert nem olyanok, mint mi. “
“Borbála-telepen nagyon sok barátom lett, és alig vártuk, hogy újra találkozhassunk. “
Kovács Judit, 12 éves
“Az első falunk Borbála telepen volt. Elég nagy fal volt, de megcsináltuk. Nagyon sok gyerekkel ismerkedtünk meg.”
Kovács Kitti, 14 éves

62 Falfestéseink - Borbálatelep – Rigóder-domb

Pécs-Somogy – Iskolaudvar
a raktárépület új ruhája- 2008. május 19-27.

Pécs-Somogy Pécs városhoz tartozik, mégis jellemzi egyfajta falusias életvitel. Olyan, mint egy kis sziget a nagyvárosban a maga sajátosságaival. Minden
közintézményből egy van, az általános iskolából is.
A tanulók zömének szabadidős programjához az iskola udvara biztosítja a helyet, a fiatalok visszajárnak, hogy pótolják a délelőtt kiesett játékigényüket.
Ez a gyönyörű, erdei környezet szinte kínálja a fiatalok számára, hogy elvegyék, és magukba szívják azt, ami eredendően is emberi kívánalom: a természet
közelségét.
Az iskolavezetéssel közösen arra gondoltunk, hogy ha a program megengedi az iskolaudvarban is kellene keresni egy falfelületet, ami megfestve nemcsak
csinosíthatja ezt a teret, de kifejezheti ezeket a nem csak gyermeki vágyakat is. A lépcsőfeljáró mellett áll egy három ajtós raktárépület, mely terjedelmében
és elhelyezkedésében is megfelelt. Ez a közel 50 m2 falfelület igen régi vakolattal, 3 vasajtóval elsőre nem volt túl bizalomgerjesztő. Nehéz feladatnak tűnt.
Ráadásul hátrafelé lejt, ami a festéskor okozott meglepetéseket, valamint rendelkezik egy oldalfallal is, aminek megfestésére ekkor még senki nem gondolt.
A falterveket a pécs-somogyi csoporttagok (8 fő) készítették a belső műhelymunkáink során. A terveken egyértelműen megjelennek azok a szimbolikus el-
emek, melyek a fiatalok vágyainak kivetülését jelentik. Sok bennük a vízelem (pl. folyó, vízesés), melyek elérése szinte lehetetlen, és hiányát nyáron sokszor
megérzik a helyi fiatalok.
A fal előkészítésében sokat segítettek a műhelybe nem járó fiatalok is. Szüleiket motiválták arra, hogy önkéntesen segítsék munkánkat. Szállítás, vakolás,
előkészítés. A régi vakolat leverésekor, majd az újravakolás során éreztük igazán a nagyságát, és elkezdtük a falfestés forgatókönyvének részletes kidolgozását.
Május végére esett a választás, ami tanítási időben van. A festést így a délutánokra hagytuk. Túl voltunk már egy falfestésen, amikor a Pécs-somogyi falnak
nekiálltunk. A festés lebonyolításában a Borbála-telepi tapasztalatok nagy segítséget jelentettek számunkra. Egyet azonban kétség kívül menet közben, a festés
másnapján tapasztaltunk meg: az érdeklődés igen nagy volt, jöttek kicsik és nagyok egyaránt korlátlanul. Ezt a harmadik napon kényszeresen átstrukturáltuk,
megszerveztük, hogy ki, mettől-meddig festhet azok közül, akik nem voltak a csoport tagjai. („Timi néni, azok is festhetnek, akik nem jártak a műhelybe?”)
Nagy érdeklődés mutatkozott nemcsak az iskola fiataljai között, de az iskola környékén lakók körében is. Fel-fel járogattak és nézegették a raktár épület „új
ruhájának” alakulását. Voltak, akik nem látták értelmét tevékenységünknek („…úgyis csak két napig lesz ilyen szép, majd meglátjátok!”), de azért ott maradtak, és
nézték, ahogy festünk. Az idő igen meleg volt, ami egyrészről a nyár hangulatát idézte, másrészről igen kellemetlen volt. A festék nagyon hamar száradt, és sokat
kellett vizezni, ami azoknál okozott igazán nehézséget, akik még nem dolgoztak ezzel az alapanyaggal. Nehézséget jelentett az is, hogy az eredeti tervből egy

Falfestéseink - Pécs-Somogy 63
 képelemet festés közben, a kép zsúfoltságának megelőzése érdekében, ki kellett hagyni, valamint egy képelemet át kellett alakítani. A 3 dimenzió és a felület
nagysága miatt másképpen jöttek elő az eredeti motívumok.
Élveztük, ahogyan szépül ez a környezet. A tanárok és diákok együtt festettek. Az iskola udvara sok mindenkié volt egyszerre. Az intézmény pedig betöltötte
azt az alapfunkcióját is, amely sajnos a jelenlegi pénzhiányos helyzetben úgy néz ki, egyébként igen nehéz: nemcsak tanított, de nem formálisan nevelt is. A fal
avató ünnepségére nagyon készültünk. Szülők, tanárok, gyerekek is besegítettek az ünnep lebonyolításában. A Murál Morál Csoport tagjain és szervezeteinek
képviselőin túl visszajöttek az iskola tanulói, jelenlegi és volt dolgozói, eljöttek a szülők, képviseltette magát a város vezetése, terápiában, rehabilitációban,
pedagógiában jártas szakemberek, a helyi média. Jelen volt az EKF Program főigazgatója, a MOBILITÁS irodavezetője, és mindazon cégek képviselői, akik a
támogatóink voltak. Meghívásunkra szintén eljöttek más iskolák tanulói, illetve a Kerek Világ Alapítvány kliensei is, hogy műsorukkal velünk együtt megün-
nepeljék egy kis közösség egy éves munkáját.
Tímárné Réti Tímea, csoportvezető
„A falfestés az önbizalmamat rendkívül erősítette, hogy a gyerekek szemében és jelenlétében láttam a lelkesedést. Annyira igyekeztek és gyorsan akartak
mindent csinálni, hogy szinte veszekedtek egy-egy felületért. Ahogyan látták a kép alakulását, jöttek a különböző ötleteikkel, amit időnként nehéz volt kordában
tartani. Amikor kész lett egy-egy felület izgalmas volt számomra magamban annak a felfedezése, hogy nem tudtam otthagyni a választott területemet, mindig
újabb és újabb igényességgel akartam folytatni. Érdekes volt számomra a témafeldolgozás a szakkörben. Magam is fejlődtem, mert óráimon is többet haszná-
lom, illetve motiválom a gyerekeket a szimbólumok keresésére, megjelenítésére.”
Horgasné Varga Katalin, vizuális tanár
“<<Az ért el sikert, aki jól élt, gyakran nevetett és sokat szeretett; aki élvezte a jó emberek bizalmát és szeretetét; aki kitöltötte a helyét és betöltötte a helyét
és bevégezte feladatát; aki jobb világot hagyott maga után, mint amilyent talált…>> Bessie A. Stanley szavaival én is tudok azonosulni a mindennapi munkám
során. Ez a szellemiség késztetett arra, hogy beálljak én is a sorba, és egy maradandót, újat hozzunk létre együtt a gyerekekkel, ahol a közös tevékenységen volt
a hangsúly. Nem kellett megfelelni egy intézményi rendszer hierarchikus felépítésének sem. “
Szende Csabáné, intézményegység-vezető
„Tánc-szakkörvezetőként fontosnak tartom, hogy a gyerekek olyan események résztvevői és részesei legyenek, amelyek korosztályukhoz közel állnak.

64 Falfestéseink - Pécs-Somogy
Fellépéseikkel ne csak adjanak, de informális módon ők is gazdagodjanak az élményeken keresztül. A végeredményt látva, csodálkozva néztem, hogy a képen
mennyi szín, mennyi ötlet származik a gyerekektől. Az ember nem is gondolná… Rá kell döbbennünk időnként, hogy jobban meg kell bízni a gyermekből fakadó
természetes adottságokban.”
Óbert Adrienn, tánctanár
„Az első falfestésnél nagyon féltem. Attól hogy elrontom, mert nem vagyok egy Picasso, de megnyugodtam, mert láttam, hogy a többiek sem azok. Rájöttem,
hogyha együtt csináljuk, akkor ez nem is olyan fontos. Nagyon izgalmas volt falra festeni. Azt élveztem nagyon, hogy nagy a felület, és széles, vastag ecsettel
még sosem festettem. Általában, ha festek, papíron festek. A nagy felületen való festés közben jöttem rá, hogy olyan hibák, melyek általában a papíron elő
szoktak fordulni, itt nem tűnnek fel. Ami furcsa volt, hogy a hátteret festjük meg legelőszőr a kontúr után. Amikor én festettem otthon vagy akárhol, nem a hát-
teret festettem meg elsőként, hanem a figurákat, mert az sokkal jobban érdekelt a képről, de utána már nem volt kedvem tovább festeni, mert kész volt az ami
érdekelt. Itt megtanultam, hogy tényleg milyen fontos ez a sorrend. Jó volt csoportosan festeni. Festés közben beszélgettünk egymással: egy csomó hétköznapi
élményt, problémát megoszthattunk a másikkal. Sok helyről, sok embert ismerhettem meg. Ez a legszebb emlékem a Murál Morál kapcsán. Azt is nagyon
szerettem, amikor végignéztem a falon, és láttam azt a sok embert, és tudtam, hogy én is közéjük tartozom, hogy én is festettem. Az, hogy a fal avatásakor
mondták a nevemet, és tudtam, hogy igen, én is beleraktam magam, nagyon jó, semmihez nem hasonlítható érzés.”
Tímár Fanni, 14 éves
„Elhittem, hogy kész lesz a somogyi falunk is. Elkezdtük gyűjtögetni az anyagokat, és nagyon vártam a fal festését. Nagyon jó érzés volt az is, hogy a többiek
és az én ötleteim alapján készültek a tervek. Május lett, és eljött ez az idő is. Falra festeni nagyon különös és egyben jó érzés, mert eddig még soha nem volt
esélyem, hogy falra festhessek, mindig tiltott dolog volt, amit nem szabad kipróbálni. De ez más!!! Ez nem graffiti és nem falfirka. Ez egy kép, amit nem egyedül
csinál az ember, hanem sok-sok más személlyel együtt, akik között baráti kapcsolat is kialakulhat. A falfestés területei Pécs külvárosai voltak: 1. Borbálatelep,
2. Pécs-Somogy, 3. Uránváros. Bár a borbálatelepi volt a legizgalmasabb, mert ez az első fal, a szívemhez a legközelebb a pécs-somogyi áll. Iskolám udvarát
díszíti, amit bármikor láthatok, nagyon széppé teszi a területet. Az ötlet a mienk ugyan, és a tervezés is főleg a miénk, de a festéskor szükségünk volt olyan
segítségre, amit a Murál Morál Csoport felnőtt tagjain kívül csak a tanárainktól kaphatunk. Együtt festettünk az iskola tanáraival is, ami sok örömöt szerzett. A fal
avató ünnepségére rengetegen kijöttek a városból. Büszke vagyok rá, hogy én is részt vettem a Pécs Európa Kulturális Fővárosa programban. Szívesen részt veszek
egy folytatásban is, mert remélem, nem ez volt az utolsó ilyen program!”
Gölöncsér József, 14 éves

Falfestéseink - Pécs-Somogy 65
 „A második fal, hol máshol, mint a mi iskolánk udvarán készült. Annyira jó érzés volt, hogy én is hozzájárulhattam az iskolánk szebbé tételéhez. Sajnos itt csak a
mi iskolánk tanulói vettek részt a festésben, Timi néni, Nati és Kati néni segítségével. Egy egész hetes munka volt, egy csomó gyerekkel. Hét vége felé azonban már
megjelentek a Murál Morál Csoport más tagjai is. Nagyon hiányoztak azok a gyerekek, akiket Borbála-telepen megismertem. A fal avató ünnepsége gyönyörű volt.
Nagy híre lett Pécs-Somogyban. Büszke vagyok rá, hogy részt vehettem a településünk szépítésében. El sem tudom hinni, hogy más iskolában nincs ilyen az egész
országban. Még a helyi lapban is írtak rólunk, és a Pécs TV-ben is szerepeltünk.”
Kovács Judit, 12 éves
„A második fal itt volt a mi sulink területén, Pécs-Somogyban. Elég sokan jöttek el. Még emléklapot is kaptunk. Nagyon jó élmény volt nemcsak a festés, de az ün-
neplése is. Fontosnak éreztem magam.”
Kovács Kitti, 14 éves
„A falfestések során nagyon sok új embert ismertem meg. Nagyon hasznosnak érzem ezt a programot, mert amellett, hogy szebbé tehetjük a környezetünket a
falfestményekkel, sokat is fejlődünk. Az új emberek megismerése miatt nyíltabbak vagyunk egymással és az idegenekkel is. Sok emberrel, akiket a falfestések során
ismertem meg, még azóta is tartom a kapcsolatot. Mit jelent ez nekem? A festés nemcsak hobbi, hanem akár egy klassz időtöltés is, megnyugtat, feldob, és ha pont
egy falat festünk, akkor az a legjobb érzéseket adja számomra. Ezt a csoportos játékot komolyan veszem. Értékes pillanatokat szereztem, melyek sokszor eszembe
jutnak, és már ettől is jobban érzem magam. A pécs-somogyi falat minden nap láthatom, és úgy gondolom, hogy naponta feltöltődhetek. Előnyben vagyunk azokkal
a csoporttársaimmal szemben, akik csak a Borbála telepen vagy a Béke parkban festettek.”
Taliga Zsaklin, 14 éves
„Ezek mögött a remekművek mögött, sok ember kitartó munkája áll. Egy fal megálmodásához több idő kellett, mint néhány nap. Másfél év csoportmunka
készített elő minket a „megmérettetésre”, majd két nap tervezés, kép-és színsémák próbája, és végül az izgalommal teli művészkedés. A Murál Morál CSOPORTban
eltérő érdeklődésű emberek vannak, és mégis eggyé válnak az alkotás által.”
Fogt Adél, 12 éves

66 Falfestéseink - Pécs-Somogy
Egy börtönfal színesedik

2008. június 12. és 26. között a pécsi fiatalkorúak börtönébe is beköltözött a falfestés immáron látható szelleme. Ez alatt a két hét alatt készült el az Intézet
sétaudvarán az a 14,6 m hosszú és 4,1 m magas falfestmény, melynek már az előkészítését is kőműves tanfolyamot végzett fogva tartottak végezték, a fal-
festéshez kapcsolódó minden mozzanatot – a téma kitalálásától a fal lelakkozásáig - pedig az a 11 srác, akik a program előző 10 hónapjában kitartóan jártak a
foglalkozásokra.
A falfestés alkalmával még többnek tűnt az a sok „lépcső”, amit meg kellett járni és az a sok papír, amit meg kellett írni, akár csak a festéshez szükséges
ecsetek, létrák, festékek, ajándékpólók, hangszerek beviteléhez vagy a külső segítők, a megnyitóra érkező vendégek, a média emberei bejövetelének engedé-
lyeztetéséhez. Ebben az esetben az Intézmény zárt, komolyan szabályozott jellegéből adódott a „helyi közösség”, vagyis az intézmény dolgozóinak a falfestésbe
való kénytelen-kelletlen bevonódása. Ugyanis a két hétig tartó program mondhatni, teljesen felborította az egyébként megszokott rendet az egyik fontos
közösségi tér, a sétaudvar igénybe vételével. Átszervezést igényelt a feladatokat, napirendet illetően, amiben a többi fogva tartottól kezdve, az őrök, a nevelők,
a tisztek mind érintettek voltak. Mindennap megjelentek az udvaron érdeklődő dolgozók – rendszeresen visszatérők is akadtak köztük, sétára kísért fogva tar-
tottak, vagy éppen intézeti idegenvezetésen részt vevő külföldi vagy magyar delegáció, és olykor kommentálva kísérték figyelemmel, ahogyan ez a furcsa, nagy
alkotás a fiúk keze munkáját, szellemét, kitartását dicsérve készül.
Végig a tűző napon dolgoztunk, és sokszor szívesebben pihentünk volna az árnyékban, de a festésnek haladnia kellett, és ezt mindenki érezte. A fogva tar-
tottak általában nincsenek hozzászokva az egész napos „igénybe vételhez”, és éppen ezért is komoly megpróbáltatás volt nekik egész nap koncentráltan, a
csoport iránt felelősen, aktívan jelen lenni. De sikerült! Mindenki megtalálta a testhezálló feladatot, a tudásának, képességeinek megfelelő kihívást, és amit
sehol máshol nem sikerült ennyire természetesen megvalósítani: eltűnt a képzetlenségükből adódóan rájuk nehezedő nyomás, elhitték, hogy annál jobban nem
kell festeni, ahogyan tudnak, és ebből a megkönnyebbült, felszabadult állapotból születtek azok a motívumok, melyek naiv egyszerűségétől vált valóban élővé
a festmény.
Katona Krisztina, csoportvezető
„Igaz, festeni nem tudok annyira, jó volt részt venni, mert láthattam olyan embert, aki kintről jött be. Ettől kicsit megkönnyebbültem, hogy olyan emberrel
lehettem, aki nem bent van, hanem kintről jött be.”
T. L., 18 éves

Falfestéseink - Egy börtönfal színesedik 67

 „Elsősorban az az interjú maradt meg bennem konkrétan, amit a kereskedelmi tévének adtunk, másod- és egyben harmadsorban a sok pakolás és a sok
retrózás a régi emlékek között egy „kinti” baráttal. Amit otthagytam magamból, az egy cseppnyi közreműködés, bizonyítási vágy és a végén a sikerélmény meg
az elismerések öröme. A LEGJOBB, hogy tudom, hogy az én időm, energiám és részben szellemem kibontakozása van benne a munkában, ezért nagyon jó, hogy
az alkotók közt lehetek. Nagyon is érdemes volt részt venni a munkában, mert ez hosszú távon hasznomra válik. Szíves örömest részt vennék megint, ha azelőtt
lenne, hogy szabadulok, meg civilben talán. A legszebb emlékem a megnyitóról az, amikor az egyik barátom, az Imre (Öreg) egy szám erejéig koncertezett.”
B.J.Sügér, 20 éves
„Először képeket néztünk és sztorizgattunk, aztán rengeteget gyakoroltunk, de nem volt olyan nehéz, hiszen volt segítség és a társaink közt is volt egy em-
ber, aki előtt le a kalappal. Nehezen kezdtük a falfestést, de simán értünk a végére, hiszen mindenkinek megtetszett a festés és a legjobb az egészben, hogy
csapatmunka volt, szerintem jó volt. A többiek kajakra röhögtek, de így jártak, ezek szerint csak irigyek, hogy ők nem vehettek részt, de nem érdekel, hogy mit
gondolnak. A legjobb az volt a megnyitóból, hogy mi voltunk a legjobbak!!!! Biztos, hogy máshol is örülnének mindennek! Annak, hogy vannak olyan emberek,
akik törődnek és figyelnek ránk, nem azzal foglalkoznak, hogy hol és miért vagyunk, ez azért klassz érzés, szerintem. Részt vennék újra, persze idebent, ha még
ülnöm kellene.”
J.M., 18 éves
„A falfestés nagyon tetszett, mert jó időtöltés volt, jókat beszélgettünk, hülyéskedtünk, nevetgéltünk, élveztem csinálni is. Érdekes volt, sokat tanultunk belőle,
amit kint a civil életben nem tanultunk volna meg, mert kint szerintem nem érdekelt volna vagy nem értem volna rá. A foglalkozásokon megtanultam festeni
normálisan, mert előtte nem tudtam. A szobafestő tanfolyamon egyedül én tudtam egyenesen végigmenni ecsettel a falon – a festőmester csodálkozott, hon-
nan tudom, mondtam: <<A falfestésnél, a foglalkozásokon tanultam meg.>> A megnyitó jó érzés volt, a sírás kerülgetett, az ilyen dolgok meg tudnak hatni.
Amikor vettetek fel kamerára, kérdezősködtetek, az is nagyon szép volt, meg amikor szoktunk beszélgetni. Jó érzés tudni, hogy az alkotók között vagyok, mert
látom, hogy a másik ember is olyan, mint én, talán azért. Nekem csak annyi közöm volt hozzá, hogy segítettem felrajzolni a falra és kifesteni. Örülök, hogy részt
vehettem, elejétől fogva itt voltam. Festenék még falat, ha meg lehet úgy oldani, hogy lejönnék Pécsre egy héten kétszer.
Az itteni börtönéletről festettünk. Arról beszélgettünk, hogy jó lenne ezt a falat megfesteni, hogy önmagunkat fessük fel a falra, hogyan kerültünk be, ki mit cs-
inált, ki szomorkodott, ki sportolt. Benne van az emberek életvonala. Elsőre elkövették a cselekményt –rablás, zsarolás, késsel megfenyegetett hölgytől elveszik

68 Falfestéseink - Egy börtönfal színesedik

a táskáját, utána középen van egy fa, az életfa, az élet fája. Utána volt az, hogy a család bejön beszélőre, akik elbúcsúztak: a gyerekei elbúcsúztak tőle, a fe-
lesége meg azért sírt, mert az ura börtönben van, fáj, hogy el kell tőle búcsúznia.”
O.I., 20 éves
„Hát először is összeültünk mindannyian, mindenkinek volt egy olyan dolog, amit szeretett volna, hogy a falon legyen, utána kiválasztottuk azokat, amiket
egymáshoz tudnánk valahogy kapcsolni és én meg B.J. megterveztük piciben papíron, elkészült, Kriszta megnézte, ellenőrizte, hogy minden jó-e rajta, és pár
napon belül megkezdtük a nagy falfelület megrajzolását. Mikor kész volt a tervezés, elkezdtük a festést, kezdetben lassan, bonyolultan ment a dolog, de aztán
beindult a csipet csapat egy-két segédekkel a Murál-Morál Csoporttól, és a végére értünk… A sok ácsorgás nem volt jó, az, hogy a másik emberre várjak, mire
készen van, mert kell a segítsége, vagy a tárgy, ami éppen a kezében van. …Hogyha kint egy ilyen képzésre vagy hasonló társulathoz csatlakozok, megpróbálok
gyakorolni otthon a „ház falán”  . …Először is olyan gyerekeknek ajánlanám, akik kicsit agresszívebbek az átlagnál, mert leköt, lefoglal, kikapcsol, nem gondol
a problémáira ideig-óráig, és örömöt okoz neki.”
O.L. ,18 éves
„Mindenki tett azért, hogy minél jobb legyen (egyedi) és sajátos érzelmek tekinthetők rajta. A munkálatok folyamán felszabadultnak érezhettük magunkat,
és végre olyan dolgot csinálhattunk, ami mindenkit érdekelt.”
H.I., 20 éves
„Én a mások elképzeléseit festettem inkább, mert én úgy éreztem, hogyha nem azt festem, amit én tervezek, hanem mások dolgait, amiket ők szerettek volna
látni a képen, vagy amiket ők éreznek, akkor én is át tudom érezni azt a dolgot, amit ők szerettek volna. Szóval nekem is volt szimbólumom, ami fönn van a
falon, nekem is voltak elképzeléseim, de azokhoz nem nyúltam hozzá egyszerűen, azokat nem csináltam, hagytam másoknak, hogy ők csinálják, és ők színezzék
ki olyan érzésekkel, amilyennek ők szeretnék látni. És én azokat csináltam, amiket pedig mások terveztek meg. És ezáltal, ugye, hogy én más terveit megcsinál-
tam, ezáltal én is átéreztem azt, hogy ők mit szeretnének vagy mi az a dolog, ami nekik sokat számít az életben vagy a bentlétben. Ezekkel azonosulni tudtam,
mert, mint említettem, ez egy közös megállapodás volt, hogy mi legyen a rajzon, s mindenkinek volt, s mindenki mindent szeretett ezen a rajzon, s mindenki az
ő véleményét, az ő sorsát tükrözi ebben a rajzban. Szóval mindenki tudta, hogy mit szeretne a másik, és mindenki a saját családját vagy saját önmagát kép-
zelte oda a falra, abba, amit rajzolt.”
H.T., 21 éves

Falfestéseink - Egy börtönfal színesedik 69

 A falfestmény megjelent-e valaha álmodban?
“A falfestmény nem, hanem különböző más dolgok. Például zárkán belül vagy körleten belül olyan dolgok, ami lehetetlenség itt bent: a szabadságérzet, a
szabadságérzet volt, konkrétan így nem voltak dolgok, hogy mik történtek, csak mindenhol éreztem a pozitív kisugárzást, a szeretetet és a segítőkészséget érez-
tem itt az egész álmaim során. És hát, így konkrétan nem a rajzra terelődött a figyelem, vagy, hogy volt-e rajz vagy nem volt rajz, csak azt tudom, hogy volt egy
személy, aki nagyon sokat segített nekem a dolgokban. Most lehet, hogy pont te vagy az, vagy más segítő, de hát nem tudom, ez olyan furcsa dolog.”
H.T., 21 éves
„A falról elsősorban az ugrik be, hogy festettünk egy falat bent a börtönben, lefestettük a rosszat, a jót és a szeretetet. Ki milyen régóta ül benn és hova lehet
jutni. Kimegy mindenki, és nézi a falat. Megnézi, hogy ki milyen, felméri, hogy hogyan lehet elindulni egy életrajzon. Ez egy életrajz, mindenki azt mondja, hogy
egy életrajz, mert van az ördög, van a jó, és van a közép, ahol meg kell, hogy álljon mindenki. Mindenki arra törekszik, hogy minél hamarabb otthon legyen a
családjával. Aki nem vett részt, az megbánta. Azt mondja, jó lett volna, ha benne lehet a keze, és akkor büszkén jön ki, és büszkén néz rá a társaira, hogy együtt
dolgoztunk, együtt csináltuk ezt itt.”
F.M.,20 éves
„A legszebb az volt, amikor átadtuk az egész munkát.”
Cs.K., 18 éves

70 Falfestéseink - Egy börtönfal színesedik

Béke park

A falfestéseinkre általában igaz: ha nincs fal, nincs falfestmény sem. A Tesco-fal esetében ez többszörösen igaz volt, ugyanis hiába fedeztük fel ezt a parlagon
„heverő”, még a graffitisek által sem igazán felfedezett, szűz falfelületet, majdnem másfél éves próbálkozás, a vállalati üzletpolitikának való kiszolgáltatottság
és többszöri visszautasítás után Pécs Megye Jogú Város Önkormányzatának közvetítő segítsége kellett ahhoz, hogy végül elnyerjük a Tesco Global Áruházak
Zrt. beleegyezését a falfelület megfestésébe. Ez alkalommal tehát egy multicéggel kerültünk partnerségbe, ami a bürokráciából származó nehézségek mellett
sok pozitívummal is járt: a Béke park zöldje és tágassága csapatépítés, kikapcsolódás és a megnyitóhoz kapcsolódó kulturális rendezvényünk szempontjából
jó lehetőségeket biztosított. A falfestmény avató ünnepségével megint csak a város egy kívül eső, de kulturális -és szabadidős rendezvényeknek ideális hely-
et kínáló, a jövőben kiváló programhelyszínként használható területére próbáltuk ráirányítani a figyelmet. A megnyitó napjára a Pécsi Kulturális Központtal
együttműködve „KreARTív parkoló” néven családi délutánt szerveztünk az interaktivitás és az utcai művészetek jegyében a Pécsi Napok „Perem” programjaihoz
kapcsolódva.
A falfestmény tervét már májusban, a kétnapos tervező programon összeállították a gyerekek. Akkor még csak bizakodtunk abban, hogy egyszer falfest-
mény lehet belőle. Nagy volt az örömünk, amikor kiderült, hogy reményeink beteljesülhetnek, főleg a kémesi, a bajai és a Don Bosco-napközis fiatalokból álló
DonBOrka (Don Bosco Napközi, Baja, Ormánság szavakból álló mozaikszó) csoportnak, akik a terv készítői voltak és közülük a kémesiek, bajaiak és a miskol-
ciak ezelőtt még nem vettek részt falfestésen, tehát ez lehetett az első fal-élményük. Az említett három csoporton kívül a pécs-somogyi gyerekek és a Miskolci
Mágnes DIA-csoport fiataljai is erősítették a festő csapatot, így összesen 28-an dolgoztunk három és fél napig a festményen. E további két csoport integrálása
érdekében a tervrajz végső kidolgozása előtt mindkettőjüknek elküldtük a májusban készült tervrajz fénymásolatát, amit kiegészíthettek ötleteikkel, és vissza-
juttatva hozzánk, belefoglalva gondolataikat a rajzba egy teljesebb kompozíció születhetett, aminek mindenki része volt.
A csapat korosztály szerinti összetétele itt volt a legvegyesebb: 10 évestől a 40 évesig (a csoportvezetőkön kívül), aminek pozitív hatását napról napra érez-
tük a falnál és a bentlakásos estéken együtt töltött idő alatt is: a 18-25 éves ormánsági és miskolci fiatalok kortárssegítőként igazi támaszaink tudtak lenni,
jelenlétük, pedig a 10-15 éves korúakat arra ösztönözte, hogy ők is felelősebben, a munkából komoly részt vállalva tevékenykedjenek. Érezték, most nekik kell
tanulni.
„Szavakkal elég nehéz kifejezni egy olyan dolgot, amit érezni érdemes. Tapintani egy első látásra egyszerűnek tűnő fehér falat. Hallani az ecset lágy ser-
cegését a falon, és látni, megélni azokat a színeket, amik a változást jelentik. A Murál Morál szabadságot, játékot, vidámságot és végtelen határt jelent nekem.
Festettem már többször. Szeretem csinálni, az egyik legkedvesebb hobbim. Ezelőtt, sohasem dolgoztam ekkora felülettel, és mikor szembesültem a méretekkel,

Falfestéseink - Béke park 71

 megijedtem, hogyan állunk neki? Elegen leszünk? Van elég festékünk? Egyáltalán, befejezzük valaha? Mindig is imádtam arra kelni reggelente, hogy ma
megint festünk. Szerettem látni, ahogyan fokozatosan kiépült az üzenetünk, lépésről lépésre. Nap végére mindig elfáradtam, a többiekkel együtt. A munka
hevében, az izgalomban nem nehéz. Ez mégsem érintett rosszul. Kellemes volt, és annál jobbat aludtunk. Mindent a saját bőrünkön tapasztalhattunk meg,
és egymás ötleteiből táplálkoztunk. A vezetőnk, Kriszta, csak az instrukciókat adta meg, és hagyta, hogy kibontakozzunk. Sokkal közvetlenebb és kötetlenebb
volt, mint egy iskolában. Egy dinamikus, és jól működő csoport összetart, és jó munka kerül ki a kezük alól, legyen szó bármiről. A festés azért volt különösen jó
társaságfejlesztő, mert felfedezhettük a bennünk lakozó művészt, és új kapuk nyíltak meg előttünk, és nem utolsó sorban, ismeretségeket szereztünk.”
Szilágyi Lilla, 19 éves, Máriagyüd
“Az első nap zárása: fent van a falon, a négyzetrácsos háló, és a legtöbb rajz is, valamint a kontúrok (szép kis teljesítmény!). Szombat reggel az eső sza-
kad, a kedvünk mínuszba. Kikászálódtunk a falhoz, és elkezdtük gyorsan (akkor még csak hittük) felállítani a sátrat. Aztán nehezen, de sikerrel lefóliáztuk a
falat, tiszta kis tetőt barkácsoltunk a tetejére. Elkezdődhetett hát a munka 12-13 óra körül. A kezdeti kedvetlenséget gyorsan felváltotta a lendület, és sikerült
minden motívumot felvinni és kijavítani, valamint még a színek is tisztázódtak, és felkerült nagyrészük. Az este számomra felejthetetlen volt, mikor kicsikkel és
nagyokkal (majdnem mindenkivel), bementünk a városba és közösen töltöttük el az időt, amit talán pár szóval úgy tudnék jellemezni, hogy: önfeledtség,
nevetés, figyelemfelkeltés, sok-sok fénykép, művészettörténet stb. Eljött a vasárnap is ami 25-én oly távolinak tűnt. Szintén kimentünk, de most jó idő, és nap-
fény fogadott minket. Az utolsó simítások maradtak csak hátra, és a szponzorok ábráinak felfestése, ami nekem a 3 nap alatt talán az egyik legjobb élményem
volt, hogy a murálos logót ketten hoztuk össze, és a kivitelezése nagyon mulatságos volt. Már a körrel is meggyűlt a bajunk, aztán a felosztásával, de a kézleny-
omatok tökéletesen mentek. Azt hiszem csak a búcsú maradt hátra. A szorgos kis embereket, akik festegettek még javában, kiragadtuk a faltól, megöleltük és
pár szóban megköszöntük ki-ki, amit szeretett volna. Majd kimentünk az állomásra, felültünk a vonatra, és mikor elindult, csak lestük a falat az ablakból, amiből
elcsíptünk pár színt, az általunk (is) alkotott képből.”
“A Viszontagságok Között Született Mestermű”, Gecse Gergő, 18 éves, Sátoraljaújhely
“Miskolcról indultunk kora reggel, és máris új ismerősöm lett. Pécsen barátságos emberekkel találkoztunk már a buszon, és ez a szerencseszéria a festés
helyén is folytatódott. Bemutatkozó/csapatépítő játéknál érdekes módon a neveket meg tudtam jegyezni, de a mutatott jeleknél már zavarban voltam. Azután

72 Falfestéseink - Béke park

krétával felvittük a rajz alapjait, és átfestettük a kontúrt. Első naphoz képest szerintem nagyon produktív volt. Tökéletes kikapcsolódás volt. Szombaton rájöt-
tem hogy rossz falrészletet választottam, földrajztudásom nuku, így a kisebbek festették meg a földgömb részleteit. De a nő ruhájára nagyon büszke vagyok.
Vasárnap már a búcsúzás volt a fő téma, de nagyon örülök hogy a pécsiek személyében ilyen remek embereket ismertem meg. “
Mikola Tímea, 15 éves, Sátoraljaújhely
“A falnál először krétával dolgoztunk, rámértük a négyzethálót. Utána narancssárga festékkel felfestettük az alakokat. Következő napon nekiláttunk a háttér
kitöltésének. A kép már igen bíztatónak tűnt, ami még szebb lett az elkövetkező napokon, ahogy a téma is kiteljesedett.”
Bérdi Kata, 14 éves
“Aztán az átadásra érkező gyerekek is odajöttek, hogy segítsenek. Mikor az egész készen lett, elfutottunk a faltól jó messzire, és megnéztük úgy is. Olyan volt,
mintha a lapot látnám, amit pár héttel előtte kézbe kaptunk. Aztán következett az átadás. Az ikertesóm és én vágtuk el a szalagot, és nagyon vicces volt, mert
először nem sikerült, mert az olló életlen volt. Utána kapott mindenki egy oklevelet és minden csapat egy ajándékcsomagot.”
Péterfia Enikő, 12 éves
“Örömmel tölt el az is, hogy a Béke park fala 150 méter hosszú és még csak 25 méter van készen. Reményt ad a folytatásra és a többiekkel való találkozásra
egyaránt.” Tímár Fanni, 14 éves
“A harmadik falat a Béke parkban festettük a TESCO mögött. Ezt a falat nemcsak az eddig megismert gyerekekkel festettük, hanem jöttek az Ormánságból,
Miskolcról és sok más helyről is. Ez egy hatalmas fal. Ennek a falnak az avatásakor kaptuk a legszebb oklevelet. Nagyon jó lenne, ha jövőre is folytatnánk, mert
itt igazán van felület.”
Kovács Judit, 12 éves
“Tőlünk a legtávolabbi fal az uránvárosi Béke parkban volt. Furcsa érzés volt, hogy olyan emberekkel találkozhattam, akiket akkor láttam először. Először ide-
genkedtem tőlük, de a program sokszor megkívánta tőlünk, hogy nyitottak legyünk az új emberek befogadására, és a négy napos együtt munka, a közös falunk
összehozott bennünket. Még oklevelet is kaptunk, amit nagyon tiszteletre méltó emberek írtak alá.”
Kovács Kitti, 14 éves

Falfestéseink - Béke park 73

 Projektek a projektben
Határtalan Ifjúsági Nap
2007. október 12. Szigetvár, Vigadó Kulturális Központ

2007-ben XVI. alkalommal rendezte meg a Határokon Túli Magyarságért Alapítvány és a Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ a Határon
Túli Magyarok Fesztiválját. A rendezvényt ebben az évben Ifjúsági Nap színesítette kiteljesítve a fesztivált és szélesítve a résztvevők körét. A Határtalan Ifjúsági
Napon baranyai és határon túl élő fiatalok figyelmét hívtuk fel közös kultúránk megőrzésének, ápolásának fontosságára interaktív, nem-formális művészeti
és közösségfejlesztő módszerek alkalmazásával. A rendezvényre Szigetvárról, Kémesről, Királyegyházáról és Eszékről, a Horvátországi Magyar Oktatási és
Művelődési Központból érkeztek 14-25 év közötti fiatalok.
A délelőtt levezetett kiscsoportos workshopokon a szolidaritás, az esélyegyenlőség, a részvétel és a demokrácia közötti összefüggéseket kerestük. Az egyé-
ni gondolatokat, ötleteket a nap végére gondos tervezés után közös alkotásokban, 15 megfestett lepedőplakáton jelenítették meg a fiatalok. Az elkészült
festményekből kiállítást rendeztünk, melyet Zentai Gábor, a Szigetvári Kultúr- és Zöld Zóna Egyesület elnöke nyitott meg. A rendezvényt a Levendula Bábszínház
előadása, majd a Mahala Hora zenekar fergeteges táncháza zárta.
A Határtalan Ifjúsági Nap megszervezésében és lebonyolításában a Szigetvári Kultúr- és Zöld Zóna, a Zöld-Híd Alapítvány, a Baranya Ifjúságáért Nonprofit Kft,
az Együtt a Kémes Körzet Gyermekeiért Alapítvány, az Ormánsági Kistérségi Ifjúságsegítő Szolgálat, a Bajai Ifjúsági- és Sportegyesület és a Mohácsi Ifjúsági Klub
munkatársai segítettek.

74 Projektek a projektben - Határtalan Ifjúsági Nap

Határtalan Ifjúsági fórum
2008. október 11-12. Pécsvárad, Dombay-tó, Ifjúsági tábor

A Határtalan Ifjúsági Nap sikerének köszönhetően 2008-ban is helyet kapott a rendezvény a Határon Túli Magyarokért Fesztivál programjai között. Az Ifjúsági
Fórum ezúttal Baranya megyei és határon túli fiatal kultúraközvetítő, ifjúságsegítő, közösségfejlesztő szakembereknek szólt.
A két nap során a résztvevők többek között a közösségfejlesztés fontosságáról, jól bevált módszereiről (pl. svéd tanulókör) előadást hallhattak Vercseg Ilonától,
a Közösségfejlesztők Egyesületének elnökétől, kerekasztal beszélgetések alkalmával, pedig betekintést nyerhettek egymás tevékenységébe, az ifjúsági munka,
öntevékeny ifjúsági szerveződések munkájába, sikereikbe, nehézségeibe. A fiatalok saját élményen keresztül megtapasztalhatták a mural painting és a fórum-
színház módszerek hatékonyságát, és megismerkedhettek az ifjúsági önkormányzatok működésével is. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az ifjúságsegítés
szorosan összefügg a településfejlesztéssel és a települések humánerőforrás-fejlesztésével. Nehéz, de fontos feladat a fiatalok bevonása, aktivizálása a helyi
társadalom életébe, hiszen ők lesznek a mai döntések kárvallottjai vagy haszonélvezői. A fórumnak köszönhetően több szervezet már közös programokban,
a kapcsolatok erősítésében gondolkodik. A Határtalan Ifjúsági Fórum lebonyolításában partnerünk volt a Baranya Ifjúságáért Nonprofit Kft., a Murál Morál
Csoport és a Pécsváradi Ifjúsági Önkormányzat.
Pajor Zsófia, művelődési menedzser
Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ

Projektek a projektben - Határtalan Ifjúsági Nap 75

 DIÁ-s élményeink
KÖZÖD Nap, P.E.M.P.Ő.

A Murál Morál Csoport 2008. februárjában csatlakozott a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (DIA) önkéntes csoportjainak hálózatához. Mintha csak a 2008-
as évi helyi kezdeményezések támogatására elindított „Kapcsolódj be!” elnevezésű program hívó szavára reagáltunk volna. Megterveztük „Összeáll a kép
– színesednek a falak” című kétnapos programunkat, pályáztunk, és nyertünk.
A DIA sok száz fiatal önkéntest megmozgató programjai minket is magukkal sodortak. Így találtuk ott hirtelen magunkat a 2008. április 18-20. között Budapesten
megrendezett DIA-napokon és az ebbe ékelődő KÖZÖD Nap önkéntes programján és az Iránytű-kampányon.
KÖZÖD Nap – 2008. április 19., Budapest
A DIA-napok résztvevői közül ezúttal a Murál Morál Csoport képviselői -2 csoportvezető, a pécs-somogyi csoportunk 4 fiatalja és egy önkéntes segítőnk- egy
18 fős csoporttal dolgozták fel a társadalmi felelősségvállalás kérdéseit, és alkottak rekordidő -4 óra- alatt egy 6 négyzetméteres lepedőplakátot.
A DIA-Napok gyümölcse a Miskolci Mágnes Önkéntes Csoporttal kialakított partnerségünk, aminek elindítója a miskolci csoport egyik tagjának Közöd-napi
saját festős élménye volt, melynek hatására született meg bennük a mural painting módszert is magába foglaló projektötletük, a P.e.m.p.ő.
P.e.m.p.ő (Pécs És Miskolc Projekt Összefogás ) – 2008. június 6-8., Miskolc
Csoportunk 3 tagja utazott Miskolcra a 3 napos vasgyári nagy kalandra. Valóban új kihívásokkal telinek ígérkezett ez a projekt: egy eddig általunk még nem
tárgyalt, őket foglalkoztató téma, az erőszak feldolgozására kértek meg bennünket az ismeretlen ismerősök, a Miskolci Mágnes kedves, kis csapata. A munka
előkészítéséről, a projekt céljairól Gulyás Barnabás, a csoport egyik tehetséges vezető személyisége a következőket írja:
„A miskolci Civil Házzal együttműködve, az erőszak témában, három előkészítő foglalkozást, a lepedőfelület megfestésére felkészítő találkozókat szervez-
tünk, amelyekre meghívtunk fiatalokat középiskolákból, a Miskolci Egyetemről, ifjúsági szervezetektől. A három foglalkozásra felkészült egy-egy ember, ők
moderálták a találkozót, ők építették fel, mindig az előző beszélgetésre építve. A pécsi kapcsolattartásért felelős személy beszélte át a pécsiekkel azt, hogy mi-
lyen instrukciókat használnak ezekhez a foglalkozásokhoz, melyek a téma feldolgozását segítették, milyen eszközökre van szükség, milyen részekből kell, hogy
felépüljenek ezek. A projekttel több célunk is volt, amelyeket fontosnak tartunk. A legfontosabb, hogy a Vasgyárra, a kolóniára, az itt élő emberek hátrányos

76 Projektek a projektben - DIÁ-s élményeink

helyzetére, az erőszak elterjedésére felhívjuk a miskolci emberek figyelmét. Azért ez a legfontosabb, mert mi, a csoport tagjai, itt élünk, ide járunk iskolába,
itt van az önkéntes irodánk, fiatalok járnak hozzánk, viszont Miskolcnak a Vasgyár olyan része, amellyel az emberek nincsenek megbékélve. Azt reméljük,
hogy ezzel az akciónkkal felhívjuk erre a problémára még jobban a figyelmet, és az emberektől és Miskolctól is támogatást kapunk, így a Vasgyárat „használ-
hatóvá” lakhatóvá tehetjük. Szeretnénk azt is, ha a pécsi barátainktól azt a módszert, amivel ők dolgoznak, sikeresen át tudjuk venni, és majd idővel, ez lánccá
kialakulva, mindenhova eljuthasson. Másrészt a csoport szempontjából is van célunk: szeretnénk elérni azt, hogy a fiatalok is megismerjenek bennünket, és cs-
atlakozzanak hozzánk, s, ha csatlakoznak, ne félelemmel, sztereotípiákkal jöjjenek el a Vasgyárba a régi kohászat területén működő Factory Extrém Arénában
szervezett programjainkra.”
A hosszú vonatút után üdítő volt a lelkes miskolci fiatalokkal való találkozás, és az a csoda, amit a Vasgyár általuk önkéntes munkával újjávarázsolt csar-
nokaiban láttunk. A délután és az este az ismerkedés jegyében telt együttműködést ösztönző gyakorlatokkal, alkotással, játékokkal, ekkor még mi is résztvevők
lehettünk. A szombat és a vasárnap az erőszak témájához kapcsolódó személyes tapasztalatok és gondolatok feltárásával, majd a festésre való hangolódás után
a mural painting technika fokozatos megismerésén keresztül ezek feldolgozásával telt. A két nap végeredménye két 3 négyzetméteres lepedőplakát lett, amit
aztán a Miskolci Mágnes nyári fesztiváljain is kiállított a Vasgyár hatalmas csarnokaiban. Számunkra a legszebb élményt az jelentette, hogy olyan önálló gon-
dolkodású, tettre kész, aktív 14 és 18 éves fiatalokat ismerhettünk meg, akik főleg így, csapatban ritkán „teremnek”. Még „városbújócskát”, vagyis városfelfedező
kalandtúrát is szerveztek nekünk, amit az eső és a késői fáradt óra ellenére is megtartottak nekünk, hármunknak. Le voltunk nyűgözve!
A DIA 2008. évi programjai közül a P.e.m.p.ő., főként a régiók közötti együttműködés és az újfajta közösségfejlesztő módszer alkalmazása miatt mintaprojekt lett. A
Pécs és Miskolc közötti összefogás, -mely nagyszerűen illeszkedik a Pécs 2010, Európa Kulturális Fővárosa céljaihoz is a magyarországi partnervárosokkal történő
közös programok megvalósítását illetően- 2008. szeptemberében érkezett következő állomásához, amikor miskolci barátaink kerekedtek fel a nagy útra, és jöt-
tek el Pécsre, hogy végre megtudják, milyen érzés falat festeni, a „csúcsalkotás” részesének lenni.
Katona Krisztina
„Sok olyan dolgot tanultam a DIA Napok rendezvényén is, melyekről még sosem hallottam, és azóta magam is jobban odafigyelek a környezetemre és
másokra.”
Németh Klaudia, 14 éves, Egy Hajóban Alapítvány

Projektek a projektben - DIÁ-s élményeink 77

 Európai Ifjúsági Hét
Festés a részvételről a részvételért - 2008. november 7-9., Kaposvár

Az Európai Ifjúsági Hét dél-dunántúli ifjúsági és szakmai programjai a régió 12 fiatalokkal foglalkozó szervezetének összefogásából létrejött “Öt pont egyet
ért” elnevezésű projekt keretében zajlottak. A Murál Morál Csoport ezúttal a dél-dunántúli programok zárórendezvényét, három napot felölelő festést valósí-
tott meg a 12 szervezet legaktívabb, fiatal küldötteivel. 15 fiatal és 5 felnőtt érkezett a következő civil szervezetek és iskolák képviseletében: Forgatós Közhasznú
Egyesület - Fácánkert, Balatonboglári Általános Iskola, Sásdi Kistérségi Ifjúsági Programszervező Kerekasztal (SIPKA), Baranya Ifjúságáért Nonprofit Kft, Tetthely-
GYIK, Kaposvári Egyetem Gyakorló Általános Iskolája és Gimnáziuma, Együtt a Kémes Körzet Gyermekeiért Alapítvány, Zöld-Híd Alapítvány – Murál Morál
Csoport. Az együttlétünk célja az Ifjúsági Hét programjai során “boncolgatott” témának, az ifjúsági demokráciának, a fiataloknak a döntéshozásban és a tár-
sadalomban való aktív részvételének feldolgozása volt. A mural painting módszer ezúttal különösen jól támogatta a témafeldolgozást : mindaz ugyanis, ami a
lényegét jelenti –a közös alkotás, téma megvitatása -véleménynyilvánítás, döntéshozás, kreativitást igénylő technikai és alkotói feladatok- a gyakorlatban seg-
ítette a részvétel fogalmának tudatos, vagy akár tudattalan megértését. A közös munkánk egyik csúcspontjaként emlékszem arra a szimulációs játékra, amikor
a jelenlévő fiataloknak egy kis falu kultúrházának sorsáról kellett dönteniük úgy, hogy a szerepkártyáiknak megfelelően a település egyik lakójának szerepébe
kellett beleélniük magukat, és a szerep szerinti életkoruknak megfelelően a 18 éven aluliak csak írásban, az idősebbek szavakkal is kifejezhették véleményüket.
Ezzel kiderülhetett, mennyire tudnak érzékenyek és nyitottak lenni ők maguk a játékban fiatalokat játszókra, és az utóbbiak hogyan viselkednek a hátrányos
helyzetükben (szótlanok). Megdöbbentő volt látni, hogy a csoport legfiatalabbjai, 11 éves kisfiúk és a többi “beszélő” játékos a játékidő háromnegyedénél vette
észre, és döbbent rá először, hogy a játékban fiatalok is szerepelnek, és meg kellene kérdezni őket is. A fiatalok, pedig megszeppenve, beletörődve helyzetükbe
várták, hogy észre vegyék őket. Tanulságként megfogalmazták, hogy ezt látják, és érzik a felnőttektől, ezért ők sem tudtak máshogy viselkedni, illetve akarat-
lanul is ezt a szerepet érezték reálisnak. Megerősítést nyert tehát, hogy milyen fontos a minta, a jó példa az életünk minden területén. A hétvége tanulságait,
a fiatalok részvételével kapcsolatban felmerült akadályokat - tájékozatlanság-tudatlanság, információhiány, bátortalanság, önbizalomhiány, időhiány, félelem,
lenézés, megfélemlítés, elnyomás, kiközösítés, odafigyelés hiánya, kultúrák közti különbségek, meg nem értés – süket fülek, nyelvi nehézségek, zártság, kom-
munikáció hiánya, mobilitás nehézsége - és ezek megoldásait jelenítették meg a résztvevők 4 nagy lepedőplakáton.
Katona Krisztina
„Az Európai ifjúsági Héten Kaposváron voltam, és ott is festettünk egy lepedőre, nagyon jó volt így, hogy a csapatban csak 3 fő volt velem együtt, és hogy már
nekem volt egy kis tapasztalatom a fetés terén előnyt jelentett számomra. Itt is meghallgattuk egymást, egymás véleményét. Peóbáltunk 3 gondolatból egyet
készíteni. Nehéznek tűnt, de a végén boldogok voltunk, hogy milyen szépet alkottunk, és hogy készen vagyunk.”
Gyimesi Sándor, 18 éves, Ormánság, Mailáthpuszta

78 Projektek a projektben - DIÁ-s élményeink

Nemzetközi vonulat
MILLion Culturelog
2008. március 1-10. Drávafok, Kémes

Az Ormánsági Kistérségi Ifjúságsegítő Szolgálat és külföldi partnerei, a YER – Youth in European Regions hálózat tagjai (Lengyelország, Franciaország,
Németország, Magyarország) által szervezett MILLion Culturelog című nemzetközi ifjúsági csereprogram lebonyolítására 2008. március 1. és 2008. március 10.
között került sor.
Projektünk az Interkulturális Párbeszéd Európai Éve programsorozathoz kapcsolódóan kiemelt figyelmet fordított a kultúrák közötti párbeszéd, a globalizáció
és a fenntartható fejlődés kérdéseire, valamint a hagyományok és a helyi közösségek szerepére. A Kémes községben lezajlott program során, tematikus work-
shopok keretében a 24 résztvevő fiatal egy üresen álló egykori malom épületet kívánt a figyelem középpontjába állítani, ahol a közeljövőben ifjúsági szálláshely
és ifjúsági képző központ kialakítására nyílhat lehetőség a nemzetközi összefogás révén, a múlt és a jövő találkozásának szimbólumaként.
A program során a fiatalok koncepciókat alkottak, hogy milyen szerepet játszhat az intézmény a jövőben az interkulturális párbeszéd elősegítése terén, és
milyen programoknak biztosíthat helyet. Ezen kívül kreatív workshopok keretében egy rövid performance előkészítése folyt, sokatmondó mozgáselemekkel
és ritmussal, valamint az épület jövőbeli funkcióival kapcsolatosan víziókat alkottak a fiatalok egy makett elkészítése során. A harmadik csoport egy hatalmas
vászon megfestésével, az utcai művészet módszereinek közösségformáló szerepét használta a témák feldolgozására. A workshopok eredményeinek bemu-
tatására, állófogadással egybekötött prezentáció keretében került sor.
Amikor még csupán a tervezés fázisában volt a MILLion Culturelog című projekt és először hallottam a Murál Morál Csoportról, valamint módszerükről, három
dolog jutott az eszembe. Kreatív, hiteles, ez kell nekünk!
Az tetszett, hogy kézzelfogható eredménye volt a workshopnak, amely megszólítja annak nézőközönségét is, az alkotás során, pedig igazi közössé-
gi munka keretében, jól felépített menetrenddel születtek meg az eredmények, hála a workshopvezetők lelkiismeretes munkájának és felkészültségének.
Örülök, hogy a Murál Morál Csoporttal együttműködve megismerhettem közelebbről a közösségi alkotás ezen kreatív formáját, és közös munkánk során sikerült
a kémesi malom kezdeményezésére, és nemzetközi ifjúsági kapcsolataink fontosságára irányítani a figyelmet.
Horváth Zoltán, Együtt a Kémes Körzet Gyermekeiért Alapítvány

Nemzetközi vonulat - MILLion Culturelog 79

 A MILLion Culturelog nevű 4 oldalú csereprogram 2008. március elején valósult meg német, lengyel, francia és helyi (ormánsági) 18-26 éves fiatalok rész-
vételével. A program helyszínéül az Ormánságban található Drávafok és Kémes szolgált. Az ifjúsági cserét Horváth Zoltán, az Együtt a Kémes Körzet Gyermekeiért
Alapítvány vezetője koordinálta. A 10 nap során a résztvevők a fenntarthatóság, hagyományos értékeink és a globalizáció témákat dolgozták föl, három szek-
cióban különböző módokon. A három csoportban vegyesen vettek részt a négy nemzet fiataljai. A kortárs- és kontakttánc és a dráma, a makettépítés és a festés
módszerek segítségével dolgoztak, gondolkoztak együtt. A „munkanyelv” az angol volt, ezáltal remek alkalma nyílt mindenkinek a kapcsolatteremtés mellett az
angol tudását is feleleveníteni.
A Murál Morál Csopotból Pajor Zsófi és jómagam instruáltuk a 13 főből álló lepedőplakát-festő csoportot. Első közös csoportvezetői munkánk volt Zsófival,
tökéletesen kiegészítettük egymást, élmény volt együtt dolgozni. 3 méter széles és 6 méter hosszú lepedőre festettünk a fiatalokkal, akik nagy része –az ormán-
sági fiatalok kivételével- akkor ismerkedett meg a mural painting módszerrel. A lepedőplakát a rendelkezésünkre álló 10 nap alatt elkészült, köszönhetően a
felnőtt korosztályú csoportnak. Remek ötleteikkel hamar felvázolták a közös tervet, s az utolsó napokra csupán a festés maradt.
A program zárónapján élettel telt meg a kémesi malom: a fiatalok bemutatták a helyieknek és érdeklődő szakmabelieknek a 10 napos közös munka gyümölc-
sét. A táncos csoport egy performanszot, a makett csoport a malom kicsinyített mását, a festős csoport pedig az elkészített óriási lepedőplakátot mutatta be.”

„Ha belekezdesz egy murálba, tudnod kell, mit szeretnél elmondani. Ha mégsincsen szilárd elképzelésed, feltétlenül járj nyitott szemmel, és füllel. Halld meg
azt, amit mások mondnak, és lássad meg azokat a dolgokat, amik körül vesznek. Mindenki ember, és mindenkinek vannak jó gondolatai, kortól, nemtől és szár-
mazástól függetlenül, még ha Franciaországból, Németországból, KUALA LUMPURBÓL, vagy más országból érkeztek is.”
Szilágyi Lilla, 19 éves, Máriagyüd
„The project was very good to come in contact with other cultures, also the workshop was important to exchange ideas and opinions, and we had a lot of very
good discussions about global problems and possibilities.”
Moritz Kaplonek, német csoportvezető

80 Nemzetközi vonulat - MILLion Culturelog

 „It was a great experience to remove prejudices and learn something from each other”
Daria Oertel, francia csoportvezető
“Those who came with good English could help others and it was very good for group integration. Process of communication was harder but it was quite
amazing to see how people can overcome language barrier. We used our gesticulation and mimic to describe words we don´t know and helped each other.”
„The exchange was perfect, it was really nice experience. I like very much the atmosphere. There were a lot of things what we were doing. Everybody was
involved in the workshops, and we had really a lot of things to do, and it makes the people connected. Painting group was the best group in my opinion. I like
big pictures like we made. I like mixing the coloures, and I’ve never done it before, so it was nice.”
Iva Katzerova, francia csoportvezető
„Subject like globalization, tradition, national values become for them more clearly. They had chance to see other cultures, break stereotypes. Overcome
their difficulties with comunication. They felt more valuable. And they saw that they are smart and intelligent young persons. And that they have chance to
have good life in the future. That future is their hands. One of our goals was to open them for others, other culture and make them active. Encourage to be
active. They were so happy that they took part in such an interesting art event. Yes, I think that this project had good space for involving people with fewer
opportunities. My group have got a precious experience during the exchange. They were suprised that people with different level of English and from different
culture can work together, and create amazing things. In this exchange they felt the atmosphere of tolerance, and power of creativity and young people.
Participants become more creative and open minded... Precious thing was that partcipants could take part in workshops without experience before. They
could learn new things and discover new talent in themselves. They loved workshops!!!”
Monika Zlakowska, lengyel csoportvezető
„Painting was cool! I’m not so a big painter or such emotional like this, but it was great experience, I didn’t want to miss it. Maybe next time I can bring in my
skills that I got here. It was a really really great project!!!”
Moritz Kaplonek, német csoportvezető

Nemzetközi vonulat - MILLion Culturelog 81

 Eredményeink
~~ 8 együttműködő szervezet
~~ 7 ifjúsági munkás (csoportvezető) 15 havi önkéntes munkája
~~ Csoportonként 8-10 résztvevő, összesen 72, többnyire hátrányos helyzetű résztvevő fiatal
~~ 25 héten keresztül heti 2-3 órás műhelyfoglalkozások, csoportonként összesen 75 festéssel és témafeldolgozással töltött óra
~~ 4 falfestmény, amelyeket, ha egymás mellé raknánk, 78,6 méter hosszú és 12,5 méter magas, vagyis 238,4 négyzetméternyi nagyságú felületet kapnánk
~~ 35 db lepedőplakát, köztük egy 18 négyzetméteres, összesen 84 négyzetméternyi festett lepedőfelület
~~ 26 nap, 156 óra falfestéssel töltött idő
~~ 200 liter akril festéket falakra, 115 litert lepedőre, 54 liter temperát papírra kentünk
~~ 150 db ecsetet használtunk el
~~ 34 munkamegbeszélést tartottunk
~~ 2 nagy témát dolgoztunk fel
~~ 1 honlapunk és 1 blogoldalunk készült el
~~ 21 nyilvános eseményen vettünk részt
~~ Lepedőplakátjaink 17 alkalommal kerültek kiállításra
~~ Partnerség 11 további szervezettel
~~ 100-nál is több összefestett nadrág
~~ Rengeteg önkéntes segítő
~~ Megszámlálhatatlan mosoly

82 Eredményeink
Utószó
Reméljük, hogy ez a könyv megmutatja, milyen sok munka és élmény áll a program résztvevői mögött!
A Murál Morál Csoport tagjainak találkozása és a projekt megszületése a csillagok szerencsés állásáról tanúskodik. Sorsok és körülmények olyan összefonódá-
sa és együttléte adatott meg, amilyenre ritkán van példa az életben. Hatalmas teljesítmény ilyen hosszú időn keresztül, ilyen intenzitással SZOLGÁLNI egy közös
ügyet – ahogyan a partnerszervezetek és a gyerekek időt és energiát áldoztak egy számukra teljesen ismeretlen, új dologra, ami aztán egy évre kinek sűrűbben,
kinek ritkábban átszőtte az életét. Minket valóban a nagy FELADAT hozott össze, és remélhetőleg tart is meg ebben a kötelékben még sokáig.
Kívánom, hogy a nyitottság, a nagy lendület és kifelé fordulás után meg tudjuk adni a megszerzett tapasztalatainknak a megszilárdulásra, tudatosulásra való
időt, és tudjunk alázatosak lenni a saját magunk és a gyerekek fejlődésével, a módszer szellemiségével és gyökereivel szemben.
Kívánom, hogy egyszer eljöhessen az az idő, amikor ennek a projektnek a résztvevő fiataljai a segítségünk nélkül tanítják a falfestést kicsiknek és nagyoknak,
igazi tanítómesterekké válva, amikor mi már csak a háttérből figyeljük egy közösség általuk való előremozdulásának lépéseit.
Katona Krisztina

Utószó 83
 Mellékletek
Murál Morál Csoport önképző foglalkozásai

“Ne a szemeddel ítélj, a szíveddel láss!” Feladatmegoldás “fogyatékkal” - az emberi jogokról Lego-kompozíciók az emberi Önarcképfestés ujjal
jogokról
1. plakátfestés, Pécs-Patacs

Kiscsoportos festés az Lepedőplakát vázolás „A jéghegy csúcsa –egy 12 éves fiú története” „A csapat”
esélyegyenlőségről görög – lepedőplakát festés
önkéntesekkel

84 Mellékletek
Bajai Ifjúsági –és Sportegyesület foglalkozásai

„Mi az, amit igazán szeretnél, hogy teljesüljön az életedben?” Egy képzeletbeli arc festése Félévzáró kiállítás Baján az Alsóvárosi Központi ÁMK-ban
-dipafestés toborzáskor - az emberi arc arányainak gyakorlása

Falmegnyitó ünnepség Pécsen a Béke parkban, a bajai csoport „Fogadjuk el egymást” „Mind egyek vagyunk”
- lepedőplakát-készítés, kontúrok megerősítése - lepedőplakát készítés, a háttér kitöltése

Mellékletek 85
 Egy Hajóban Alapítvány foglalkozásai

„Veszélyben az állatok” A lepedőplakát tervezése, közös ötletelés A lepedőplakát vázolása krétával

dipafestés toborzáskor az Állatok Világnapján

Hajrááááá!!!!! A lepedőplakát festése I. A lepedőplakát festése II.

86 Mellékletek
Együtt a Kémes Körzet Gyermekeiért Alapítvány foglalkozásai

„Mi az, amit igazán szeretnél, hogy teljesüljön az életedben?” Színek-formák-plakátszerűség MILLion Culturelog projekt, Kémes -lepedőfestés
dipafestés toborzáskor

Falfestés a Béke parkban

négyzetháló készítése

Európai Ifjúsági Hét, Kaposvár Falfestés a Béke parkban – négyzetháló készítése Falfestés a Béke parkban Európai Ifjúsági Hét, Kaposvár
kiscsoportos festés a megfélemlítő hatalomról a vázlatrajz megerősítése kiscsoportos festés a kirekesztésről

Mellékletek 87
 Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézete, Pécs

Festés a vágyakról Közös festés szabadon Lepedőfestés az esélyegyenlőségről, kontúrok megerősítése

egy-egy motívum megragadása, felnagyítása

„Az ideális lakókörnyezet” „Ami az egészséghez szükséges” – festés párban Testlenyomat készítés Festés a fogyatékosságról
makettépítés hulladékból az első nagy közös alkotás

88 Mellékletek
Bezártságérzet

A lelke, lelkem mélázó, borongó
És benne sok dal él titokban zsongó.
El nem dalolja, rejtegeti mélyen,
De én szeméből valahogy kinézem.
Magányosan, börtönben élek rég,
Delelőn lomhán mélázgatok én.
Végigterülök a börtönfal árnyékán,
S álmodozok az alvó föld szívén.
Ó, bánatos és barna asztagok,
Hol van a nyár, a tűz nyilak, a táncok?
Elítélt gunnyaszt a kék ég alatt,
S az őszi könny szivárog.
Kis kölyök, aki voltam, ma is él!
A felnőttet a bánat fojtogatja,
De nem könnyezik, csak egy dal zöngicsél,
És az egészet a fal hallja.
Mindegy már a kín,
Gondjaim magamra vettem.
A börtönvilág árkain,
Az emlékek őrködnek felettem.
Lassan véget ér ez a rémálom,
Érezni a levegőben a szabadság mámorát.
Hirtelen egy szokatlan, forró érzés önt el,
Furcsa, de a boldogság lehet, hidd el!
Télapóváró
Nemsokára itt a karácsony
Diós kalács, bejgli,
Minden gyerek imádja enni.
Tűzhelyben ropog már a fa,
Sülve jó a hálaadási pulyka.
Nem kérnek mást az újesztendőtől,
Mint szabadulást, eltávozást,
Nem kérnek lehetetlent, hiszen jószívű a
Mikulás.
Eljött a reggel vidáman ébredve,
Ma van Mikulás ünnepe!
Ujjong, kacag minden gyerek,
Ajándék, labda, mackó,
Csoki is van, ez a nagy szó!
Jól jár mindig a kisgyerek,
Ha szorgalmas, szófogadó, ezt üzeni Télapó.
Írta: H.I., 20 éves

Tamás, Pisti, Imi, Jancsi

Négy fal támogat, szívemet szorítja,
Tisztogatja csizmáját,
Sírni volna kedvem,
Énekre zendülve várja Télapó ajándékát.
De minek is sírjak,
Idén is jók voltak mind a négyen,
Hiszen oly hasztalan. Hajtották a bádogot serényen.

Mellékletek 89
 Istenkúti Közösségért Egyesület

A diszkrimnácó megjelenítése élőszoborral Színek-formák, egy jól sikerült kis plakát Színek-formák-plakátszerűség, EVS önkéntesek

„Mi az, amit igazán szeretnél, hogy teljesüljön az életedben?” - „Kulturális sokszínűség” - lepedőplakátfestés A három művésznő
dipafestés toborzáskor

90 Mellékletek
Kallódó Gyermekekért Alapítvány

„Mi az, amit igazán szeretnél, hogy teljesüljön az életedben?” Dipafestés toborzáskor Csoportos tervezés az esélyegyenlőség témájáról
dipafestés toborzáskor

Festékes kezek „Családalapítás és vallási hovatartozás” Falfestés Borbála telepen Falfestés a Béke parkban
lepedőplakát-festés

Mellékletek 91
 Khetanipe a Romák Összefogásáért Egyesület

„Mi az, amit igazán szeretnél, hogy teljesüljön az életedben?” Dipafestés toborzáskor Dipafestés toborzáskor A lepedőplakát közös tervezése
dipafestés toborzáskor

Szituációs gyakorlat az esélyegyenlőségről A lepedőplakát tervének kidolgozása “A mindennapi betevő“

lepedőplakát vázolása

92 Mellékletek
Félévzáró kiállítás – „Összeáll a kép – színesednek a falak”

Ismerkedés – a csomó közös kibogozása A csoportok fiataljai, háttérben összes alkotásuk kiállítása A csoportok bemutatkozása
a bajai csoport képes beszámolója

Csapatcímer bemutatása Egyéni festés – motívumok a közös tervhez A falfestmény tervének „összerajzolása”

Mellékletek 93
 Borbála telepi falfestés

Négyzetháló készítés A vázlatrajz megerősítése A háttér színezése

- nagy biztonságban

94 Mellékletek
Terjed a taps, mint a tűz! Büszke alkotók a kész falnál A legkisebbek is felsorakoztak

Mellékletek 95
 Pécs-somogyi falfestés

Az egyenes vonalak titka Fő a pontosság! Vázolás – kontúrok megerősítése A színkeverés rejtelmei

96 Mellékletek
Falat fest az iskola Háttérkitöltés A legkitartóbbak Ez is nagy segítség!
apraja-nagyja

Jéééé!!! Piszkos kezek A fal megnyitó ünnepsége

Gyárvárosi Általános Iskola kis tánccsoportja

Mellékletek 97
 Falfestés a börtönben

A falfestmény tervének közös összeállítása Színterv készítése Kontúrok megerősítése a falnál

98 Mellékletek
 Alakul a kép! Egy fokkal a föld fölött Részletek kidolgozása Az alkotók a falnál – ünnepélyes átadás
születőben a törvény

Elismerés a vezető nevelőnek „Taves baxtalo” – Járj szerencsével! A fiúk ünnepi műsora

Mellékletek 99
 Falfestés a Béke parkban

A szerelés ördögei 4 méter vagy 5 méter? Készül a krétarajz Egy öreg néni felruházása Serény kezek színesítik a hátteret

100 Mellékletek
„Hogy jól induljon a reggel!” Akik megérdemlik! Záró pillanatok

Mellékletek 101
 Így készült a fal
“Egy csoporton belül fogtuk, “Majd ezekből a nagy
és ezt mind felvittük egy pa- képekből megcsináltuk a
“Először csak a saját pírra, és a lényeges dolgokat fal méretarányosan leki-
ötleteinket rajzoltuk le ma- kiemeltük belőle” csinyített vázlatát”
“Összegyűjtöttük az
gunknak...megterveztük “Azután azon ötleteltünk, hogy
ötleteket, fogalmakat, “Kiválasztottuk azokat,
kicsiben, mindenki a saját mik legyenek a tartó elemek,
amik a témához tar- amiket egymáshoz
véleményét lerajzolta” végül több terv közül válasz-
toznak” tudnánk valahogy tottuk ki a megfelelőt”
kapcsolni”

1 2 3 4
A folyamat a téma
kiválasztásával indul, Kiválasztjuk a legfon-
amiről gyors ötlet- tosabb fogalmakat, Az egyéni rajzok közt kapcsolatot keresve A csoportos rajzokból születik meg a szalagkép
rohamot tartunk, gondolatokat, amikről a résztvevők kiscsoportokat alakítanak, terve, ahol egy-egy csoportrajz a kompozíció egyik
minden gondolatot mindenki egyénileg raj- és az ötleteiket összekomponálják egy pillérét adja majd. Összekötőelemként az egyéni
lejegyzünk, ami a fi- zolhat, amit szeretne. csoportos rajzba. rajzokból használhatók szimbólumok.
ataloknak eszébe jut
azzal kapcsolatban.

102 Mellékletek
 “Megterveztük piciben
“Kisebb képet készítettünk “A legfontosabb részeket felrajzoltuk papíron” “Kimentek, hogy levakolják a falat,
egy - egy motívumról, egy normál papírra, úgy próbáltuk
ugye lesimították, mint egy papírt,
majd megrajzoltuk a meg elhelyezni a dolgokat, hogy
mint egy fehér lapot, előkészítették
tervet” mindennek a lényege meglegyen”
nekünk.”
“Lemértük a falterületet, és
a falterület egy kicsinyített
másához felosztottuk a papírt “A színelosztás ötleteit
négyzetrácsba” kellett kidolgozni”

5 6 7-8 9
Elkészül a szalagkép
méretarányos kicsinyített Az egyik másolatra elkészítjük a falra vázolást
rajza, melyet néhány A rajzos tervet lefénymásoljuk segítő négyzethálót A kiválasztott falfelületet be-
ember dolgoz ki pontos legalább 2 példányban. A másik másolatra a végső színterv kerül, vakoljuk, fehérre festjük.
körvonalakkal. Aztán a aszerint kiszínezzük az egész képet.
színterv is elkészül több
variációban.

Mellékletek 103
 “Utána föl lett húzva ugye, egy
ilyen alapfestékkel, úgymond
“Utána felrajzoltuk a bábukat – istent,
“Kockákat húztunk a falra” egy alapozóval, hogy a vonalak,
ördögöt, galambokat, virágokat-
amiket szerettünk volna”
krétával felnagyítottuk a vázlatképet”

“A falon följelöltük ugyanezeket a

méreteket ugye, csak már nagyított “Kockától kockáig, vonaltól vonalig
ábrába, ott akkor bevonalaztuk az “Rámértük a négyzethálót.” kell húzni a dolgokat, és akkor kiadja “Utána narancssárga festék-
egészet” magát ez a rajz” kel felfestettük az alakokat”

10 11 12
A fehér falon elkészítjük a
négyzethálót.
Betűvel és számmal
jelöljük a négyzetháló
vonalait
Krétával felvázol-
juk a figurákat.
13
A krétarajzot megerősítjük
narancssárga festékkel.

104 Mellékletek
 “Amikor készen volt a falfestés, le kel-
lett lakkozni a falat, hogy ne sérüljön
“Aztán lefestettük a bábukat, meg- meg a fal, amikor fociznak”
“Utána a hátteret le kellett festeni festettük az embereknek a szemüket,
kékre, alul meg mindenféle színre” lábukat, nyakukat, orrukat, fülüket”
“A legvégén le lett kenve egy olyan
védőréteggel, ami ugye az eső meg
a különböző környezeti hatások ne
“Nekiláttunk a háttér kitöltésének”
rongálják annyira”

14
A háttér felületeit kitöltjük színekkel.

15
Az alakokat kitöltjük színekkel, majd
kidolgozzuk a részleteket.

16
Lelakkozzuk a falfestményt.

Mellékletek 105
 Projekten kívüli programok
Határon Túli Magyarok Fesztiválja, Ifjúsági Nap 2007-2008

Egyéni ötletek lerajzolása, Szigetvár Montázskészítés a magyarságról, közös értékeinkről, Szigetvár Lepedőplakát készül a házasságról, a család melegéről,
Szigetvár

Közös festésre hangolva Egyéni tervek rajzolása, Pécsvárad Plakátkészítés párban, Pécsvárad
„Na, melyik legyen?”
Pécsvárad

106 Mellékletek
KÖZÖD Nap – P.E.M.P.Ő.

Félelmek, elvárások Egy nagy lepedőplakát vázolása Színesedik a lepedőplakát a társadalmi felelősségvállalásról A KÖZÖD napi festőcsapat
„Mit hoztál magaddal?”

Szoborcsoport –egy tanárról és az őt elnyomó gyerekekről, Napi értékelés, Miskolc Lepedőfestés, Miskolc
Miskolc

Mellékletek 107
 Európai Ifjúsági Hét –Kaposvár, Budapest

„A lakásodban fogok csocsózni!” „Időhiány” Vázolás lepedőre, Kaposvár

szimulációs játék a döntéshozatalról, Kaposvár kiscsoportos festés a részvétel akadályairól, Kaposvár

Kis bohócaink a Parlamentben „A beszéd” Szokatlan kép a kivetítőn A mintaprojekt-díj átvétele után
„Ez nem vicc!” rajtunk az ország szeme

108 Mellékletek
Oklevél

Mellékletek 109
 Nemzetközi program
MILLion Culturelog projekt, Kémes

Hangulatok-kompozícióalkotás Színpróba Tesztfestés Legnagyobb lepedőplakátunk

vázolása

A szorgos nemzetközi festő csoport Már majdnem kész!! Egy plakát a globalizációról – a projektcsapat

110 Mellékletek
Tartalomjegyzék
Ajánlás........................................................................................... 2
Előszó............................................................................................ 5
Bevezető......................................................................................... 6
A mural painting módszer............................................................ 8
A projekt........................................................................................ 13
Eseménynaptár.............................................................................. 15
Szakmai szemmel........................................................................... 18
Egy drámapedagógus szemével.....................................................................................18
Egy hitoktató szemével...................................................................................................20
Egy szociális munkás szemével.......................................................................................22
Egy önkéntes egyetemi hallgató szemével.....................................................................24
Egy művelődési menedzser szemével............................................................................26
A műhelycsoportok....................................................................... 28
Zöld-Híd Alapítvány, az „elindító és befogadó”..............................................................28
A Murál Murál Csoport önképző foglalkozásai...............................................................29
Bajai Ifjúsági-és Sportegyesület......................................................................................32
A műhelycsoportok bemutatkozása...............................................................................32
Egy Hajóban Alapítvány..................................................................................................34
Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézete, Pécs........................................40
Kallódó Gyermekekért Alapítvány..................................................................................46
Khetanipe a Romák Összefogásáért Egyesület...............................................................48
Elszakadók és visszatérők............................................................. 50
Az Istenkúti Közösségért Egyesület................................................................................50
Együtt a Kémes Körzet Gyermekeiért Alapítvány...........................................................52
Eseményeink................................................................................... 56
Félévzáró kiállítás - Szivárvány Gyermekház, Pécs.........................................................56
Összeáll a kép - Színesednek a falak - Pécs, 2008. május 3-4.........................................58
Falfestéseink.................................................................................. 60
Borbálatelep – Rigóder-domb........................................................................................60
Pécs-Somogy – Iskolaudvar............................................................................................63
Egy börtönfal színesedik.................................................................................................67
Béke park.......................................................................................................................71
Projektek a projektben................................................................. 74
Határtalan Ifjúsági Nap . ................................................................................................74
Határtalan Ifjúsági Fórum . ............................................................................................75
DIÁ-s élményeink...........................................................................................................76
Európai Ifjúsági Hét ......................................................................................................78
Nemzetközi vonulat...................................................................... 79
MILLion Culturelog.........................................................................................................79
Eredményeink................................................................................ 82
Utószó............................................................................................ 83
Mellékletek.................................................................................... 84
Murál Morál Csoport önképző foglalkozásai..................................................................84
Bajai Ifjúsági –és Sportegyesület foglalkozásai...............................................................85
Egy Hajóban Alapítvány foglalkozásai............................................................................86
Együtt a Kémes Körzet Gyermekeiért Alapítvány foglalkozásai......................................87
Fiatalkorúak Regionális Büntetés-végrehajtási Intézete, Pécs........................................88
Istenkúti Közösségért Egyesület.....................................................................................90
Kallódó Gyermekekért Alapítvány..................................................................................91
Khetanipe a Romák Összefogásáért Egyesület...............................................................92
Félévzáró kiállítás – „Összeáll a kép – színesednek a falak”...........................................93
Borbála telepi falfestés...................................................................................................94
Pécs-somogyi falfestés...................................................................................................96
Falfestés a börtönben.....................................................................................................98
Falfestés a Béke parkban................................................................................................100
Így készült a fal...............................................................................................................102
Projekten kívüli programok............................................................................................106
Oklevél...........................................................................................................................109
Nemzetközi program......................................................................................................110
Tartalomjegyzék 111
 www.nincspardon.com http://www.luna.hu/ www.egyhajoban.hu
donboscopecs/bosco.html

www.khetanipe.hu www.zold-hid.hu www.istenkut.hu www.informansag.hu www.bvop.hu

Kiadja:
Zöld-Híd Alapítvány, 2008. - www.zold-hid.hu

Szerkesztette: Katona Krisztina

Lektor: Zsák Judit
Fotók: Murál Morál Csoport - www.muralmoral.org, www.muralmuralcsoport.blogol.hu
Grafikai tervezés, nyomdai előkészítés: Lévai Gábor - www.manografia.hu
Nyomtatás: Duplex-Rota Nyomda, Pécs
ISBN 978-963-06-6441-7

A kiadvány megjelenését támogatták:

Pécs2010, Európa Kulturális Fővárosa - www.pecs2010.hu
Szociális és Munkaügyi Minisztérium