1, Zrvaterm nvnyek A nvnyvilg legfejlettebb s fajokban leggazdagabb trzse.

A fajaik tbbsge lgyszr, ezek rendszerint egy vagy kt vig lnek, vagy velk. A fs szrak tbb vig lnek s tbbszr is teremnek. Vltozatos alak, szl, tbbnyire lapos leveleiket levlerek szilrdtjk. Virgaik tbbsgnl takarleveleik ktflk. A kls takarlevelek a virg vdelmt biztostjk, a sznes belsk pedig a rovarokat csalogatjk megporzsra. A ktfle virgtakar mellet gyakori az egynem takarleveles leplesvirg . Vannak olyan virgok is, melyek takarlevelei hinyoznak. A virgok belsejben talljuk az ivarleveleket. A ni ivarlevl als rsze teljesen zrt, gy vdelmet nyjt a magkezdemnynek. Ezrt kaptk a zrvatermk nevet. Megporzsukat tbbnyire a rovarok vgzik, de gyakoriak kztk a szlmegporzsak is. A rovarporozta virgok sznesek, illatosak s sok nektrt tartalmaznak. A szllel porzdk virgai jellegtelenek, sok virgport termelnek. A megporzst kvet megtermkenyls sorn a termbl terms fejldik. Ez a mag vdelmt s terjesztst egyarnt biztostja. A trzs kpviselit a magokban lv sziklevelek szma s szerveik jellemzi alapjn kt osztlyba soroljuk. ktszikek osztlya

A zrvatermk tbbsge a ktszikek osztlyba tartozik. Gykrzetk f s oldalgykrzetekbl ll fgykrzet. Szruk elgaz, lehet lgy vagy fs szr. Levlerezetk feres. Virgaik takarlevelei tbbnyire ktflk. Kvl vannak a gyakran zld szn csszelevlkk, bell a sznes sziromlevelek. A takarlevelek vdelmben helyezkednek el a porzk s a termk. Magjaik kt sziklevelet tartalmaznak. Innen ered az osztly neve is : ktszikek. pl : petnia, napraforg, almafa egyszikek osztlya

A zrvatermk trzsn bell az egyszikeket lnyegesebben kevesebb faj kpviseli. Gykrzetk mellkgykerekbl ll mellkgykrzet. Szruk nem elgaz. Levlerezetk mellkeres. Virgaik ivarleveleit tbbnyire egynem takarlevelek, gynevezett lepellevelek vdik. Magjaikban csak egy sziklevelet tallunk, innen kapta az osztly az egyszikek nevet. pl : tulipn, fokhagyma, kukorica, bza