18. fejezet Charlotte Amikor halltvolsgon kvl jutottak, Charlotte nem brta visszafojtani az rzseit. Sajnlom mondta.

a. Elton meglepetten fordult fel. Mit? krdezte rtetlenl. Az egsz ebdet. Amit a szolglkrl mondhat... Nem tehet rla, hogy mit mondanak msok. Egybknt pedig mr megszoktam. Charlotte vrta, hogy Elton folytassa, ezrt hallgatott. Szolglnak szlettem, s gy is nttem fel. Rosszabbakkal is tallkoztam mr, mint k, s durvbb dolgokat is mondtak mr, pedig akkor mg tudtk is, hogy az vagyok. Sajnlom ismtelte Charlotte, mert tnyleg gy rezte. Elton megvonta a vllt. Nem vltoztathatunk azon, aminek szlettnk. Nem, nem vltoztathatunk suttogta Charlotte. De megprblhatjuk kihozni belle a legtbbet folytatta Elton mosolyogva. Soha nem zavart, hogy nem vagyok nemes. Rengeteg dolog van az letemben, aminek rlhetek. Pldul? Charlotte valban kvncsi volt. mindig csak az udvari letet ismerte. Vannak bartaim. Szeretem a munkmat. Imdom, amikor szabadon vgtathatok s ahogy a szl a hajamba kap. Az valban j rzs lehet blintott Charlotte, s remlte, nem nagyon hallatszik a vgy a hangjbl. Nmn folytattk tovbb az tjukat a lakosztlyig. Charlotte idrl idre lopva Elton fel pillantott. Ltta, hogy a fi szinte mindenre rcsodlkozik, br prblja nem mutatni. Charlotte teljesen j szemmel nzett vgig a folyoskon. Itt ntt fel, mr tkletesen megszokta a palott. De most kpes volt egy kls szemll szemvel nzni. Tudta, hogy a csillrok tbbe kerlnek, mint amennyit Elton egsz letben keresett, s hogy az aranyozott stukkk, a festmnyek, a sznyegek mind olyasmik, amiket Elton mg sohasem ltott. Charlotte-nak volt egy kis bntudata emiatt. De valamit Elton nem tudhatott. Lehet, hogy minden gazdagon dsztett, de attl ez mg ugyangy csak egy brtn.