Elbeszls

Esemnyek idbeli lefolyst rzkeltet szveg. Elfordul: Regnyben, mesben, mondban, de a szpirodalmon kvl a termszettudomnyos ismertetsekben is. Szemlyes kzlsekben; levl, napl, nletrajz, emlkiratokban is jelen van. Lncszer, lineris szerkezet. Jellemzje a prbeszd, az lmnyszersg. A cselekmnyt elbeszlhetjk mltbl a jv fel, fordtva, vagy in medias res. Az elbeszl szempontja szerint: - kvlrl: tudst elbeszls - jelenlvknt: jelenetszer elbeszls Az elbeszls menett rendez elv: - idrend - a trtnsek helyszneinek azonossga - a jellegkben hasonl esemnyek egymshoz kapcsolsa. Eladsmdunk szerint: - rszletezbb - elnagyoltabb

rvels
Clja: a meggyzs ( hatst szeretnnk gyakorolni a hallgatra) Szerkezete: logikai rendre, ok-okozati kapcsolatra pl. Logikai, nyelvi eszkzei: kvetkeztets, magyarzat, bizonyts, cfolat; pldk, prhuzamok, ellenttek. Mfajai: tanulmny, essz, rtekezs, sznoklat, felszlals, elads, vita, jsgcikk. lltsokat:- bizonytunk - cfolunk Az rvel szveg rszei: 1. Problmafelvets 2. Tmamegjells 3. A kifejts menetnek a vzlata 4. A ttel megfogalmazsa 5. Bizonyts 6. sszegzs 7. Kitekints a jvre

Lers
tfog, rszletez /kznapi beszd, szpirodalom, tudomnyos/ egyszer, trgyilagos, statikus Nyelvi megformlsra jellemz: nvszk tlslya, hinyos mondatok. A lerst trgyrl, szemlyrl, vidkrl, munkafolyamatokrl kszthetjk. Fajti: htkznapi, publicistai, hivatalos, tudomnyos, irodalmi Haladsi irnya szerint: rszbl egsz fel egsztl a rszletekig menete szerint: kzelebbitl a tvolabbi fel, vagy fordtva, ill. koncentrikus krkben Kzlsmdja: trgyilagos

Az rvels jellemz utal- s ktszavai: azrt mert; mivel ; ha akkor; hiszen ; egyrszt msrszt; kvetkezskppen ; teht ; ugyanis ; gy aztn ; ezrt .