Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság

04 / VFFR / 2009

VILLAMOS FORGALMI FŐMÉRNÖKI RENDELKEZÉS

Tárgy: A közúti vasutak F.1-F.2. számú jelzési és forgalmi utasítását kiegészítő

végrehajtási rendelkezések

I.

Bevezető rész

A közúti vasutak F.1-F.2. számú jelzési és forgalmi utasítását a Nemzeti Közlekedési

Hatóság 3443/1/2008. számon hagyta jóvá. A jóváhagyás kapcsán egyúttal úgy
rendelkezett, hogy a BKV Zrt.-re vonatkozó sajátos szabályozások kiadását –
figyelembe véve a jóváhagyott jelzési és forgalmi utasítás rendelkezéseit – társasági
hatáskörbe utalja. A társasági utasítás gyakrabban változó elemeit villamos forgalmi
főmérnöki rendelkezésben szabályoztuk. Az új utasítás bevezetésével kapcsolatos első
tapasztalatok, továbbá a váltókon történő újabb sebességemelések miatt a
01/VFFR/2009. számú utasítás módosítása szükségessé vált.

A közúti vasutak F.1-F.2. számú jelzési és forgalmi utasításának (továbbiakban: utasítás)

társasági sajátosságokat tartalmazó kiegészítéseként a következőket rendelem el.

II.

Az utasítás kiegészítése

1. Az utasítás 9.14. pontjának kiegészítése: Utastájékoztatás

Azokon a szerelvényeken, amelyeken nincs telepítve, nem működik vagy automatikus

megállóbemondással nincs ellátva a rendszeresen ismétlődő információk közlésére
telepített utastájékoztató berendezés, a járművezető forgalmi szolgálata ellátása
közben a hangerősítő berendezésen keresztül utastájékoztatást köteles végezni.
Ennek során időben be kell mondani:

• a soron következő megállóhely, illetve végállomás nevét,

• a baleset-megelőzéssel és forgalmi változásokkal összefüggő tájékoztatást.

A szolgáltatás színvonalának növelése érdekében a járművezetők feladata, hogy:

• rendkívüli zsúfoltság esetén a szerelvény indíthatósága és az egyenletes

közlekedés érdekében az utasok figyelmét udvariasan hívják fel a felszállás
befejezésére és az ajtók záródására,

1
 • amennyiben a megállóban vak, vagy látásában korlátozott személy várakozik, a
külső hangszórók, azok hiányában pedig megállás és ajtónyitás után a belső
hangszórók használatával mondja be a viszonylat számát és azt, hogy melyik
végállomás felé halad a szerelvény.

Ha a szerelvényen olyan műszaki hiba áll elő, amely mellett nem engedélyezett az utasok
szállítása, akkor az utasokat a hangerősítő berendezésen keresztül (annak hiányában
élőszóval) meg kell kérni, hogy szálljanak le, és tájékoztatni kell őket a továbbutazási
lehetőségekről. A szerelvénynek legalább az első szélvédője mögé olyan
homlokirányjelzést kell elhelyezni vagy kivezérelni, amely arról tájékoztat, hogy a
szerelvény nem szállít utasokat.

2. Az utasítás 9.15. pontjának kiegészítése: Utastéri fűtés rendje

A fűthető utasterű szerelvények fűtési rendjét az alábbiak szerint szabályozom:

Szünetel - ha reggel üzemkezdetkor a hőmérséklet +5 °C felett van. Ekkor

az utasteret fűteni tilos, kivéve, ha a homokszóró fűtése
szükséges, és másképp nem oldható meg.
Részleges - ha reggel üzemkezdetkor a hőmérséklet +5 °C alatt
van, de napközben a hőmérséklet +5 °C fölé
emelkedik. Fűteni kell az utasteret reggel szolgálat
kezdettől 8 óráig, és délután 18 órától
üzemzárásig.
Egész napos - ha a hőmérséklet napközben sem emelkedik +5 °C fölé.

Az automatikus hőmérséklet-szabályzó rendszerrel ellátott szerelvényeken az utastéri

fűtés kapcsolóját mind részleges, mind egész napos fűtési rend esetén bekapcsolva kell
tartani (TW6000), illetve a beállított alapértéken kell tartani (Combino NF12B/1).
A fűtési rend meghatározása a Forgalmi Üzemeltetési Diszpécserszolgálat (Szépilona
kocsiszíni diszpécser) feladata. A fűthető utasterű szerelvényeket üzemeltető kocsiszín
szolgálatban lévő diszpécserének biztosítania kell, hogy a járművezetők tudomást
szerezzenek az aktuális fűtési rendről.
Ha a kocsiszíni járműátvétel során az utastéri fűtés nem működik, akkor a szerelvény a
hiba ellenére forgalomba adható, de a továbbiakban a rendellenességre vonatkozó
szabályok (utasítás 9.2. pont) szerint kell eljárni.

3. Az utasítás 11.1. pontjának kiegészítése: A szerelvényeken elhelyezett jegykezelő

készülékekkel kapcsolatos feladatok

3.1. Utastájékoztató berendezés által vezérelt jegykezelő készülékek esetén:

A járművezető járműátvételkor a jegykezelők működőképességét köteles ellenőrizni, a

jegykezelőn található üzemképességet mutató jelzés alapján. A beltéri utastájékoztató
kijelzőjén – amennyiben az a pontos időt is mutatja – ellenőrizni kell az időpont
helyességét, mivel a kezelt jegyen ez az adat jelenik meg. Amennyiben a jegykezelő
készülékkel együtt működő kijelző adatai nem pontosak, a járművezetőnek meg kell tennie
a szükséges intézkedéseket a hiba kijavítása érdekében.
A szerelvény csak a pontos időt mutató beltéri utastájékoztató kijelzővel állhat forgalomba.

2
 3.2. Kódszeges jegykezelő készülékek beállításával kapcsolatban:

A jegykezelő készülékek éjszakai kódolását a reggeli járműkiadás előtt a kocsiszínekben a

szolgálatra beosztott munkavállaló végzi el az előre megadott kódolási ütemterv alapján.
Beosztott dolgozó hiányában a telepi diszpécser feladata annak biztosítása, hogy a
szerelvények átkódolva álljanak ki a forgalomba. Amennyiben ennek nem tud eleget tenni,
ezt írásban kell jelentenie szolgálati vezetője felé.
Azokon a telepeken, ahol a létszám feltétel nem adott – a forgalmi szolgálatvezető
döntése alapján – a járművezető köteles a jegykezelő készülékek kódját a szerelvényén
átállítani.

3.3. Teendők a jegykezelő készülékek meghibásodása esetén:

Közúti vasúti szerelvény a kocsiszínből csak akkor állhat forgalomba, ha az összes

jegykezelő készülék üzemképes. Meghibásodásuk esetén a szerelvény csak akkor
maradhat forgalomban, ha járműegységenként vagy kocsinként a jegykezelő készülékek
legalább 50%-a működőképes. Amennyiben a jegykezelő készülékek járműegységenként
vagy kocsinként 50%-nál nagyobb része meghibásodik, akkor a meghibásodásra
vonatkozó szabályok (utasítás 9.2. pont) szerint kell eljárni.

3.4. Jegykezelő készülék kódjának bizonylatolt kimutatása a szerelvényen

A reggeli járműátvétel során a járművezető köteles egy kódszeges jegyérvényesítő

készüléket kinyitni vagy próbajegyet lyukasztani, és a beállított kódszámot a forgalmi
munkalap e célra kijelölt részére rájegyezni.
Amennyiben a járművezető az itt meghatározott feladatainak rajta kívülálló okból nem tud
eleget tenni, szolgálatának végeztével azt írásban köteles jelenteni a telepi diszpécsernek.
A jelentésre a forgalmi munkalap megjegyzés rovata is felhasználható.

4. Az utasítás 11.7., 11.8., 11.9. pontjainak kiegészítése: Ajtóműködtetés,

megállóhelyen történő megállás és megállóhelyről történő elindulás
szabályozása

a) A 2-es, 24-es, 52-es, 59-es és 59A, 2009. április 1-től pedig a 3-as, 4-es, 6-os,
17-es, 42-es, 50-es, 61-es, 62-es, 62A, 69-es, továbbá hétvégenként és
ünnepnapokon a 21-es és 21A viszonylaton közlekedő forgalmi járatok
esetében (forgalmi zavar esetén az ezekre a viszonylatokra terelt forgalmi járatok
esetében is) az utasítás 11.7. pontja szerint kell eljárni; tehát ha a megállóban
utas nem tartózkodik, és a szerelvényen üzemképes leszállásjelző berendezés
működik, amivel leszállási szándékot nem jeleztek, akkor – a biztonsági
megállóhelyeket kivéve – a megállóhelyen át lehet haladni. Ha a megállóhelyen
meg kell állni, akkor a b) pontban foglaltak szerint kell az ajtókat működtetni.
Olyan megállóhelyen, ahol a megállóhely után 50 méteren belül olyan működő
forgalomirányító fényjelző készülék (holdfényjelző) van, amelynek középső
lámpája nem villogó fehér fényt ad, a járművezető csak akkor haladhat át, ha a
jelzőlámpa Szabad jelzésén előre láthatóan megállás nélkül át tud haladni.
Ellenkező esetben a megállóhelyen meg kell állni, és ajtónyitási engedélyt kell adni.
Az elinduláskor a j) pont szerint kell eljárni.
Amennyiben egy kettős megállóhelyre két, eltérő végállomás felé továbbhaladó
szerelvény érkezik, akkor a megállóhelyen mindkét szerelvénnyel meg kell állni,
és az utasok átszállását a g) pontban foglaltak szerint lehetővé kell tenni.

3
 • A fenti viszonylatokon – a 2-es és 42-es viszonylatot kivéve – a
járművezetőket a részmenetidőket is tartalmazó bővített forgalmi
munkalappal kell ellátni. A 2-es viszonylaton a Fővám téri aluljáró
átadásáig egy részmenetidőket tartalmazó táblázatot kell az egyes
forgalmi számokhoz tartozó mappákban elhelyezni, a Fővám téri
aluljáró átadása után pedig a járművezetőket bővített forgalmi
munkalappal kell ellátni. A 42-es viszonylaton a részmenetidőket
tartalmazó táblázatot kell az egyes forgalmi számokhoz tartozó
mappákban elhelyezni. A járművezetők az ezen feltüntetett vonalközi
átfutási pontokon megadott indulási időknél korábban nem haladhatnak
át (vagy nem indulhatnak el). A menetsebességet úgy kell szabályozni,
hogy az átfutási pontokon a szerelvények ne kényszerüljenek hosszú
várakozásra, és a több viszonylat által használt átfutási ponton más
viszonylaton közlekedő szerelvényt indokolatlanul ne tartsanak fel.
• Forgalmi zavar esetén a vonalközi átfutási pontokon a munkalapon
feltüntetettnél korábban áthaladni csak a járművezető munkáját
közvetlenül irányító személy utasítására lehet, a korábbi végállomási
indulás mértékének megfelelően.

b) Az a) pont hatálya alá nem tartozó forgalmi járatként közlekedő

szerelvénnyel minden megállóhelyen meg kell állni, és annak álló helyzetében
az ajtóműködtetést a következők szerint kell végezni:

o egyedi ajtóműködtetésre nem alkalmas szerelvény esetén az utascserére

kijelölt oldalon az ajtókat ki kell nyitni.

o egyedi ajtóműködtetésre alkalmas szerelvény esetén az utascserére

kijelölt oldalon ajtónyitás engedélyt kell kiadni (ideértve a végállomások le-
és felszállóhelyét is). KCSV7 és egyedi ajtóműködtetésre alkalmas Ganz
csuklós típusú szerelvény esetén a végállomásokon központi ajtónyitást is
lehet alkalmazni, amennyiben a járművezető a szerelvényt a visszafogás
időtartamánál hosszabb időre elhagyja a végállomási tartózkodás alatt.

c) Egyedi ajtóműködtetésre alkalmas szerelvényeken szükség esetén minden

időszakban lehet központi ajtónyitást alkalmazni, amennyiben a járművezető
látásában, mozgásában korlátozott vagy gyermekkocsit toló utas fel- vagy
leszállási szándékáról szerez tudomást, és a központi ajtónyitás segítségével
meg tudja könnyíteni e személyek le- vagy felszállását. Vonali késés vagy az
átlagosnál jóval nagyobb utasforgalom esetén szintén alkalmazható a központi
ajtónyitás, ha az egyedi ajtónyitás alkalmazása az utascserét jelentősen
lelassítaná.

d) Amennyiben a végállomáson az indulásig hátralévő idő meghaladja a két

percet, és a külső levegő hőmérséklete +5°C alatt – utastéri légkondicionáló
berendezéssel ellátott szerelvénynél ha a levegő hőmérséklete +5°C alatt vagy
+25°C felett – van, a járművezető az utastéri fűtés, illetve hűtés hatékonyságának
növelése érdekében lehetőség szerint csukja be az ajtókat úgy, hogy azokat az
utasok bármikor vissza tudják nyitni (az egyedi ajtóműködtetés használatával).

e) Egyedi ajtóműködtetés alkalmazása során az utas fel-, vagy leszállási szándékában

– amennyiben tájékozatlansága vagy figyelmetlensége miatt az ajtónyitót vagy
leszállásjelzőt nem kezeli és erről a járművezető tudomást szerez – néhány
másodperces türelmi idő után központi ajtónyitással kell segítségére lenni. Ilyen

4
 helyzetekben udvarias utastájékoztatást kell adni az utasaink kényelmét szolgáló
ajtóműködésről.

f) Az egyedi ajtóműködtetés meghibásodása esetén minden megállóhelyen, illetve

végállomáson a megfelelő oldalon az összes ajtót ki kell nyitni. A hibát a járműlapra
rá kell jegyezni. A szerelvény forgalomban maradhat, de kocsiszínbe történő
beálláskor a járművezetőnek meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a hiba
kijavítása érdekében.

g) A kettős megállóhelyre másodiknak beálló szerelvény vezetője köteles a

szerelvény ajtóit kinyitni, vagy ajtónyitási engedélyt adni, és amennyiben a két
szerelvény eltérő végállomás felé közlekedik, úgy az első szerelvény vezetője
köteles megvárni a másodiknak beállt szerelvényről átszálló utasokat.

h) A járművezető által működtetett végállomási utastájékoztató berendezést a

végállomásra való megérkezést követően kezelni kell. A számítógép által vezérelt
utastájékoztató berendezés esetén menetrendi, vagy a forgalmi helyzettől függően
azonnali indítást kell kérni. A végállomási utastájékoztató berendezés működése
esetén végállomásról elindulni csak akkor szabad, ha az indulásig hátralévő időt
mutató utastájékoztató berendezés a 00:00 értéket mutatja (az elindulás egyéb
feltételeinek megléte esetén).

i) Ha a végállomáson külön leszálló- és felszállóhely létesült, az utasok leszállása

után (a forgalmi körülményeket és egészségügyi szükségletek elvégzési
lehetőségeit figyelembe véve) a felszállási helyre beállva kell az indulási idő
elérkezését megvárni.

j) A járművezető olyan helyen, ahol a megállóhely után 50 méteren belül működő

forgalomirányító fényjelző készülék (holdfényjelző) van, amelynek középső
lámpája nem villogó fehér fényt ad, szerelvényével a megállóhelyről csak akkor
indulhat el, illetve a megállóhelyen csak akkor haladhat át, ha a jelzőlámpa Szabad
jelzésén előre láthatóan megállás nélkül át tud haladni.

5. Váltókon való közlekedés szabályozása

5.1. Az utasítás 3.4.19. és 3.4.20. pontjainak kiegészítése: Váltókon és

vágánykereszteződéseken alkalmazható sebességek

A Társaság kezelésében lévő pályahálózaton található váltókon az engedélyezett

sebesség csúcs felől legfeljebb 10 km/h, gyök felől legfeljebb 15 km/h. Amennyiben a
váltó szerkezeti kialakítása ettől eltérő sebesség alkalmazását teszi lehetővé, akkor a
váltót az utasítás 58. ábráján látható táblával, és szükség esetén kiegészítő
jelzőtáblával kell megjelölni. A biztosított vágányutas biztosítási körzetekben található
váltókon az utasításban meghatározott sebességgel lehet közlekedni, amennyiben más
jelző eltérő utasítást nem ad.
A Társaság kezelésében lévő pályahálózaton található vágánykereszteződéseken az
engedélyezett sebesség legfeljebb 15 km/h lehet. Amennyiben a vágánykereszteződés
szerkezeti kialakítása ettől eltérő sebesség alkalmazását teszi lehetővé, akkor azt az
utasítás 59. ábráján látható táblával, és szükség esetén kiegészítő jelzőtáblával kell
megjelölni.

5
 5.2. A közlekedés szabályozása váltón engedélyezett sebesség jelzőtáblával
megjelölt, rendszeresen csak gyök felöl használt váltókon

Azokra a váltókra, amelyek nem biztosított vágányutas biztosítási körzetben fekszenek,

és a rajtuk történő közlekedésre váltón engedélyezett sebesség jelzőtábla a jelen
rendelkezés 5. pontjában foglaltnál nagyobb sebességet engedélyez, alapállást
határozok meg. A váltó alapállása az az állás, amelyben a váltókat normál üzemi
körülmények között tartani kell. A fenti váltók alapállása az egyenes irány. Amennyiben
ezeken a váltókon kitérő irányú közlekedésre kerül sor, akkor a kitérő irányban
közlekedő szerelvény járművezetője a váltót az áthaladás után köteles újra alapállásba
állítani. Kivételt képez az az eset, amikor forgalmi zavar miatt egymás után több
szerelvény kitérő irányú közlekedése (visszafogása) válik szükségessé. Ebben az
esetben az első olyan szerelvény vezetőjének kell a váltót alapállásba állítania, amely
már csak egyenes irányban halad át a váltón. Váltók hasításakor az engedélyezett
sebesség az utasítás 8.10. pontja értelmében legfeljebb 15 km/h lehet.

6. Az utasítás 12.5. pontjának kiegészítése: Közlekedés vízzel elöntött

pályarészen

Vízzel elöntött pályarészen ha a víz a sínkorona szintjét meghaladta, de nem éri el a 10

centiméteres magasságot, akkor kellő óvatossággal, Combino NF12B/1 típusú
szerelvénnyel legfeljebb 5 km/h, a pályahálózaton közlekedő más típusú közúti vasúti
szerelvényekkel pedig legfeljebb 15 km/h sebességgel szabad közlekedni.

7. Az utasítás 3.4.14. pontjának kiegészítése: Találkozási tilalom kezdete

jelzőtábla

Ha a találkozási tilalom kezdete jelzőtábla olyan kiegészítő jelzővel van ellátva, amelyen
járműtípus(ok) van(nak) felsorolva, akkor a találkozási tilalom a kiegészítő jelzőn nem
szereplő járműtípusokra is vonatkozik abban az esetben, ha a találkozási tilalom
kezdete jelzőtáblával megjelölt pályaszakaszhoz érkező ellenirányú szerelvény típusa
megegyezik a kiegészítő jelzőtáblán feltüntetettel.
Hóseprő mozdonnyal a találkozási tilalom kezdete jelzőtábla alá tartozó pályaszakaszra
történő behaladáskor minden esetben elsőbbséget kell adni a szembejövő szerelvény
részére (a hóseprő mozdony vezetőjének az elsőbbségről le kell mondania).

8. Az utasítás 3.4.16. pontjának kiegészítése: Lassan járható pályarész kezdete

jelzőtábla

Amennyiben a lassan bejárandó pályaszakasz végét újabb, az előző megengedett

sebességértéknél nagyobb sebességet engedélyező „Lassan járható pályarész kezdete”
jelző jelzi, úgy ezzel a nagyobb sebességgel csak akkor szabad haladni, ha a
szerelvény utolsó kereke is elhaladt a lassan járható pályarész eleje jelző mellett.
Amennyiben a lassan bejárandó pályaszakasz végét újabb, az előző megengedett
sebességértéknél alacsonyabb sebességet engedélyező „Lassan járható pályarész
kezdete” jelző jelzi, úgy a jelzőtábla vonalától legfeljebb az alacsonyabb megengedett
sebességgel haladhat a szerelvény. (1. ábra)

6
 1. ábra

III.

Rendelkező rész

Jelen rendelkezést a Nemzeti Közlekedési Hatóság által 3443/1/2008. számon

jóváhagyott, 2009. február 1-től érvényes „F.1-F.2. számú jelzési és forgalmi utasítás a
közúti vasutak számára” részeként kell kezelni.

Jelen rendelkezés a Társaság belső intranetes hálózatán való megjelenés napján lép
életbe. Életbelépésével egyidejűleg hatályát veszti az 1/VFFR/2009. számú villamos
forgalmi főmérnöki rendelkezés.
Jelen rendelkezésben foglaltakat kimutathatóan az érintett munkavállalók tudomására
kell hozni.
A rendelkezéssel kapcsolatban felvilágosítást ad a Vasútbiztonsági csoport a 243-53-as
telefonszámon.

Budapest, 2009. február 25.

Szedlmajer László sk.

Villamos forgalmi főmérnök