A higany

A kzpkori alkimistk nagyon fontos elemknt tartottk szmon az arany ellltshoz. (Az 1990-es vekben valban sikerlt higany felhasznlsval egy termszetben nem elfordul aranyizotpot ellltani, de ez az eljrs nagyon kltsges s nem kifizetd.) A legtbb nyelvben neve frgesgt fejezi ki. Magyarul sokig knesnek hvtk, a XIX. szzadban kezdtk el elszr szerdanynak, majd higanynak nevezni. Legelterjedtebb rce a cinnabarit. Ellltst prklsnek nevezik. Az egyetlen szobahmrskleten cseppfolys fm, vegyjele Hg, rendszma 80. Szrke szn, nagy srsg (13,6 g/cm szobahmrskleten), nehzfm. Vezeti a ht s az elektromos ramot. Knnyen prolog, zrva troland, mert gzei tartsan bellegezve mrgezek. Alacsony reakcikpessg, a leveg oxignjvel szobahmrskleten nem reagl, sem hg, sem tmny ssavban nem olddik. Csak a hg saltromsav s forr, tmny knsav kpes megtmadni. Ms fmekkel alkotott tvzeteit amalgmoknak hvjuk (pl.: ammnium-amalgm). Knnel szobahmrskleten reagl: Hg+S HgS (higany-szulfid) Oxignnel alkotott vegylete ers mreg: A htkznapokban leggyakrabban hmrkben, lzmrkben, baromterekben, vrnyomsmrkben, higanygzlmpkban tallkozhatunk vele. Amalgmjait a fogszatban hasznljk fogak tmsre. Az iparban a higanykatdos NaCl-elektrolzisben hasznostjk. Ksztette: Buzs Boglrka 8. o. tanul