KLTEMNYES

HOLMI
EGY

NAGYSGOS ELMTL.

A KLTEMNYES GYJTEMNY
REGBEDSRE

A NAGYSGOS

SZERZNEK
KLNS ENGEDELMVEL
KZRE BOTSTOTTA

RVAI MIKLS.

POZSONBANN,
LOEWE ANTAL BETIVEL. 1787.

TARTALOM
SZALAI GRF BARKTZI FERENTZ ESZTERGAMI RSEK S MAGYAR ORSZG PRIMSA HAMVAINAK. SZALAI GRF BARKTZI FERENTZ ESZTERGAMI RSEK RNAK. KEGYELMES HERTZEG! EZEN MUNKHOZZ. EZEN MUNKBANN FOGLALT VERSEKHEZZ. BOETIUS VERSEI. I. A SZERENTSE VLTOZSRL PANASZOLKODIK. II. ELMLKEDSNEK VLT TRGYAIT EMLEGETI. III. VDLS. IV. HOL AZ IGAZ BTOR SZABADSG. V. AZ ISTENI GONDVISELSNEK KNYRG. VI. MINDENEK BIZONYOS RENDTL FGGENEK. VII. A TISZTA LLEK LTHATJA AZ IGAZSGOT. VIII. MIKNT JTSZIK A SZERENTSE. IX. AZ EMBEREKNEK TELHETETLEN KVNSGOK. X. VLTOZ A SZERENTSE. XI. HOV BTORSGOS PTENI. XII. A RGI IDKET HAJTJA. XIII. A GONOSZ KIRLYRL. XIIII. MEG ALZ A HALL EMLKEZETE HVSGOS VGYDSINKBANN. XV. A SZERETET MINDENT EGYBE TSATOL. XVI. AZ IGAZ JT HOGYAN ESMRHETNI MEG. XVII. MINDEN LLAT TERMSZETHEZZ TART. XVIII. A KINTSEK AZ EMBERT, MG L, FONYNYASZTJK, HA MEG HAL, NEM KVETIK. XIX. NEM SZABADSG BS GONDJAIT KI NEM RTANI. XX. ISTEN A MI ATYNK, KITL EREDNK. XXI. MINDENT AZ IGAZ HELYN KERESNK, TSAK A BOLDOGSGOT NEM. XXII. AZ ISTENNEK KNYRG LELKI VILGOSSGRT. XXIII. AZ IGAZ BOLDOGSGRA VEZET. VILGI HVSGOKNAK MEG VETSRL. SENECA. SZABAD K MVESEK TRVNYE. BETSLETES EMBER TRVNYE. BKESG KVNSA. A MAGYAR HAZNAK. LOM A TUDOMNYOKNAK JOBB RENDBENN VAL INTZSRL. 1760. MRIA KIRLYN BESZDJE APOLLHOZ. APOLL BESZDJE. MRIA KIRLYN BESZDJE JUPITERHEZZ. RICHVALDSZKI PREPOST RNAK. SZVBLI SHAJTS A BLTSESG UTNN. A MULANDSGRL. NAGY URAKHOZZ, A GYNYRSGEK VLTOZSOKRL. 1759. HORTZ X. NEKE A II. KNYVBL. HVSGOK MEG VETSRL.

VILGI TEKNTETEK MEG VETSRL. EGY IFJHOZZ, KI A VROSI LAKST FALUSINL INKBB SZERETI. 1762. GENERLIS BELEZNAINAK. QUADRILIANAK EREDETE. SALAMON EGYIK VERSRE GONDOLAT. 1762. EGY IFJ RNAK, KI HADI LETRE ADTA MAGT. 1756. A TSENDESSG S J NYUGODALOM DTSRETE. 1761. TRTNETBL TALLT RS. 1759. A SZERENTSNEK VALSGOS KPE. 1760. NAGYSG S SZERETET EGYBENN VETSE. 1760. SZERELEM S SZERENTSE KSZKDSE. RGI, S JABB SZERELEM. 1760. A MAGYAR SZPEKHEZZ. 1760. A MDI BARTSGOS BESZDJE EGY RNAK A KPLNYVAL. 1762. EGY MEG MTKSODOTT IFJNAK. 1761. SZABAD E SZERELEMRL RNI VN POTNAK? 1759. SZERELEM S BOR. BUGATZI TSRDNAK TISZTELETRE. VIGASZTAL BESZD A TZIGNYOKHOZZ. 1762. EMBERI NEMZET GYALZATJA. A SZEGNY PARASZT NPHEZZ BESZD. 1756. FUT GONDOLATOK.

SZALAI GRF

BARKTZI FERENTZ
ESZTERGAMI RSEK S MAGYAR ORSZG PRIMSA HAMVAINAK. Szent Hamvak! kik hajdan ama Nagy Lleknek, Alkot szjbl lehellett Remeknek, Hogy nemesebb lakst mltn adhassatok, Tsoda kpen testt szve llottatok: Mrt tetszett az gnek kis llandsgot, Adni rszetekbenn gyenge tartsgot? Hideg mrvny alatt hamar oszlottatok, A Haznak menynyi haszot mulattatok! El vlt a Nagy Llek, felsges kezdeti, Mind flbe szakadtak szp igyekezeti. O! melyly rszek benne g szv vltatok, Sgjtok meg, mire buzgott ltalatok! Melyly rszek vltatok szent agynak veleje, Bennetek mit gondolt ltet ereje? Melyly rszek vltatok hangz r nyelvbenn, Mirl szllt leg tbbszr forr beszdbenn? Mit rzett, mit gondolt, mit beszllt, tettivel, Mutatta nagysgos igyekezetivel. Ide nzznk, ide, gyszos hallgatssal, Meg telnk srjnl a szent rtzssal. Itt igazat titkon sg az elmlkeds, Melylyet Nagyok eltt a rosz hzelkeds El hmez, el hmoz, s ktelessgeket, Felejteti vlek nemesb tisztsgeket, Mit r a Haznak ltni a Nagy Papot, Mint ki derlt gben a dli szp napot, Ragyogni Hertzegi kevly palstjbann, Hdt Rmnak drga bborbann, Utnna hzdni hoszsz fardaglyt, Emelkedni pomps lpsbenn daglyt? Mit r nagy jelekkel rakott tzmerbenn, Hzni Nagy Atyjnak nagysgos tettbenn; Ha here ilyly nemes vrnek szrmazatja, S a Hazt felejti el fajlt magzatja? A szles hatr jszg jvedelmt, Romladozni indlt Haza segedelmt, Pazarolja hitvny innepelsekre, S talm tbbszr erklts vesztegetsekre.
4

Ktelessg vlna oda takargatni, A Magyar Nagysgot abbl tmogatni: A nagy pusztasgot, melylyert immr rgtl Rtl gyalztatunk szomszd nemzetsgtl, Szpen ki tlteni ri dombjaira, S omlott k maradvny gyszos halmaira Oszlopokon ll Palott emelni, A F Szent egy hznak szpsgt nevelni. Ktelessg vlna a npnek vaksgt Oszlatni, s gyjtani igaznak vilgt: S azrt Jobb Lelkeket buzgn segteni, Bennek a szp tzet jobban gerjeszteni: Kik rszint versekkel, rszint ms rssal, Ketsegtet sznnel, s egyenes mondssal, Rtat hogy kerljn, szpet hogy kvessen, F Jt s boldogsgot mibenn helyheztessen, Oktassk, mi szent tiszt a Hazt szeretni, Melyly vtek szakadst a tagokbann tenni. Ezek kedvelltessk velek szp nyelveket, Hogy ne tsodljanak idegen npeket, Mint ha tsak egyedl azok elmlkedni, Tudnnak leg szebben Jrl bltselkedni, Tsak azoknl vlna nyelvnek olyly ereje, Melyly ltal ki tessk mindennek veleje. Fszkedet rtt el fajult rosz madr! Kls ganj utnn mohn msz bogr! Hazd gyalzatja! miknt vakoskodol, Mikor idegen hang utnn majmoskodol. Nagy Llek! mg kztnk testbenn ltzkdve Vltl, szp bajt vttl ezekkel kszkdve: Ezek is pirltak nagysgos plddra, Hozzd hdltatvn hathats munkdra. Ah! vlnl mg, vlnl! mg is lesztgetnd, Tbbi kzt az anya nyelvet nevelgetnd. Menynyire ment vlna, ha, miknt kezdettk, S nyelveket alattad miknt meg szerettk, Tbb Nagysgos Elmk olyly elevensggel Tovbb is futottk vlna sernysggel A dits szp plyt, miknt jeleskedni, Tsak ez is szavadra kezdett emelkedni, Kinek szp munkja hogy fnyt nem lthatott, Vletlen gyszoddal akadlyoztatott. Nagy Vr, s szp Llek, igaz bltsesgre, A ki trekedett val ditssgre: Ki igazn tl a vilg dolgrl, Buzgn gondolkozik a Haza javrl: Nem eleg, hogy fegyvert viselt vdelmre,
5

Tollat is koptatott szebb el mentre. Szavam hazudtol kajn br olvassa, Itt vagyon eltte, maga is lthassa. Had Vezr, F Ispn, Oszlopa Haznak rhatta ezeket - jaj! de hagysnak Engednem kell, mint hogy Nevt ki tttetni, Tiltotta rdemt ezzel tiszteltetni. Mennl magasabbra a nap emelkedik, Annl kitsinyebbre az rnyk vettetik: gy magasztalst is inkbb nem kvnnak, Mennl szebb rdemek a Nagy Frfiaknak. Elg gynyrkds br mi nagy dolgokbl, Hogy a npre haszon rad munkjokbl. Szentsges Trsasg! boldog kert, vg rnyk, Egri, vagy Kvesdi, vagy Pozsoni krnyk! Hol az a Nagy Llek forrn sztnztt Ms ilyly szp Lelkeket a virgok kztt: Ah! jrna mg most is ott krnyl vttetve, S hallgatn mr Pap is jobbakra gerjedve! Knonok, Aptr talm ritkbb vlna, A gonosz maszlagtl a ki gy bdlna: Hogy, ha ki gyulladna Haza szeretstl, Br Pap, vagy Szerzetes, gne ilyly rzstl, S fbb trvnyt kvetvn, kz jnak szolglni, Igyekeznk is olylyast irdoglni, Mire Haza npnek szebben meg virradna, S a rejtett valsg tisztbban tmadna, Jobb z nevekednk zsibbadt rzsbenn, Jzanabb tlet vlekedsbenn: Ezt a szegny jmbort, szorgalmas mhetskt, Trsasg szeret rtatlan lelketskt, Az a dong darzs rtl hborgatn, Szomor napjait insggel zavarn: Tenn mind ezeket Istennek lelkvel, Mert gondolna annak az dvzsgvel. Ki nagy vtkes! mert lett termszetnek hve, Tsak vilgi gonddal meg telt lepke szve, Az ektl htra mert a gonosz nzni, S vilg tetszsre munkjt intzni. Minek r jsgot? alagyt? neket? Minek gyjt tbb ilylyen kros eszkzeket? Mg szent ruhjt is mi ritkn viseli, Tsoda! hogy mr helyt pokolbann nem leli. Rajta menne teht, mindent fel keverne, Vagy trjen, vagy veszszen, addig nem heverne, A titkokkal viszsza lne romlsra, Szent szket indtna krhoztatsra, Hirdetn tzgres botrnkoztatnak,
6

Szentek kztt helyet a tzre valnak Nem engedne, hanem tova el zetn, Ott is skldva ktsgbe ejtetn. O ldott termszet! tadat vesztetted, Mikor ezt a dhdt tsodt teremtetted. A roszl kelt agyag farkas akart lenni, Mar indlatot melylybenn kezdtl tenni. Ihol ltzteted emberi formbann, Jaj! mi romlst tend ez a szebb munkbann: Kivlt hogy reja a vak trtnet is Roszl vesztegette a szent kenetet is: Kullog ember s a szentsg szne alatt, Jaj! mr minden jmbor nki kszlt falat. De te, Boldog Llek! ki mr a nagy gbenn, Mint Angyal, ltzvn fnyes ditssgbenn, Vdelmez Szentje vagy dl Haznknak, Hogy most is mondhassunk Kegyelmes Atynknak, Engem is vdelmezz, s valakik fradunk, s a Haza nyelvnek szebb fnyt, s jobb zt adunk, Mosolyogj kedvesen igyekezetemre, Mosolyogj Annak is, a Ki krsemre Nked kszlt Knyvt mr sznre adatja, Hogy Hamvaidbann is tisztel, itt mutatja. jl Magyroknl szp emlkezeted, Kikkel mg mulattl, vlt nagy tekinteted: Tled fggtt nyilvn Orszgunknak fnye, Kz j meg szerzse, s mindennek remnye. Hiszem, rlsz ennek, s talm ott is lebeg Szent rnykod, a hol Magyar Tged rebeg, Rebegi Nevedet, rebegi tettidet, Mikor srja flbe szakadt kezdetidet. Maradj dtsretnek trgya mind ezekrt, Lgy sztn annak is, a ki ilylyenekrt El sohajtja magt, s Vre mltsga Mire inti, arra gerjed buzgsga: Szeretni Hazjt, s a Magyar Nagysgot Emelni, szerezni npnek boldogsgot. A SZENT HAMVAKAT TISZTEL RVAI MIKLS.

KLTEMNYES

HOLMI
EGY

NAGYSGOS ELMTL.

SZALAI GRF

BARKTZI FERENTZ
ESZTERGAMI RSEK RNAK. Emlkezem, Hertzeg! s tudom, parantsoltl, Mikor a forrsnl Kvesden stltl, De bnom, ha bennem Te meg tsalatkoztl, S otromba hajdra harang ntst bztl. Hogy rnk foglalnk mit azt Magyar nyelvbenn, Ne rothadnk n is lmos henyesgbenn, Eresztenk hasznost, vagy trfst, versekbenn, Mivel Te, s tbben gynyrkdnek ebbenn. Meg vallom, ilyly rtl szrmazott bztats Sarkanty: nehezen gyzi ezt hallgats. De jaj az rnak, ha elme kbls Nevetsget okoz, s nem tetszik talls. Tudod, melyly nehz most knyv szerznek lenni, A ki ezt miveli, soktl kell rettegni: Vlasztott elmnek illik ditsekedni, Kzp talentomnak hasznosabb rejtezni. Most alig prs all knyetske szabadl, Mr ezer rgynek kezbenn meg fordl, Tudsok serege ellene, fel zdl rnak munkja, neve is, meg tsorbl. Flek n mostani vilgnak mdjtol, Mint juhok gyapjbann takart farkasoktl, Mert vagynak elegen, kik futnak munktl, A felett nem sznnek az ember szllstl. Ha ambr vlna is anynyi btorsgom, Minek nevettetnm al valsgom, Hasztalan dologbann lenne fradsgom, Br nlkl maradna ilylyen gondossgom.

Mert tuds vilgnak mit lehetne rni, Melylyet rgiektl nem kellene venni? Nem illik pediglen msbl szedegetni, Egy ntt szntelen egy hron pengetni. Valls llapotja ezer knyvbenn fekszik, Milliom a Tomus, ki ezzel ditsekszik, Klastromokbl renk, mint felleg, tenyeszik, Milta az Hitrl ember kteskedik. Ms kp is menynyei dolgoknak nagysgit, Fnyes tudomnynak rejtett igazsgit, Tsak azok rjk jl ldott mltsgit, Kik jl meg tanltk halandk vaksgit. Imdni szksges menynyei dolgokat, Kvetni szeldsg Trs Tantkat, Kvezni ellenbenn azon hdtkat, A kik jtszisgra veszik a titkokat. Eleget beszllett goston, Cirillus, Arany szj Jnos, Calmet, Cornelius, Bossuet, Graveson, a Nagy Bellarminus, m mg is meg nem trt Luter, sem Calvinus. Philosophinak hasonl a sorsa, Szz ezer formra lett mr vltozsa, Ha Stagyri Bltsnek bszke tantsa Oda van, kinek lesz lland rsa. Blts Politicnak menynyi regulit Lttuk, m naponknt tarkzzk formit, Minden j Minister sajt Maximit, Vilg eleibenn adja Systemit. Hadi mestersgrl, kit harag ki gondolt, Hajdani Vitzsg menynyit nem karatyolt, Ki talm puska port ltbenn nem szagolt, Mg az is regult errl bven tsaholt. Milta villml pornak fundlja, Plt orszgnak blts szaportja, Fekete, fel tmadt s lett npek rontja, Vrak, vrasoknak rdemes bontja. Thucididest, Caesrt, Homrt, s Xenophont Kvettk jabbak, mint Turenn Vaudemont, Leg tbb a Tant, ki seregeket bont, Mert mr rgen vagyon, hogy ember embert ront. Potk eleget elsbb Istenekrl, Az utnn tudsan rtak vitzekrl, Tovbb nekeltek szv rszegsgrl, Menynyit nem zavartak hibs szerelemrl.

zeltvn hangjt meg kttt szavaknak, Rvid sorbann ejtett szp gondolatoknak, Vgt nem lelhettk gondos munkjoknak, Szma nints rnk hagyott tarka rsoknak. Trja veszedelmt, Rmnak szllst, Aenaeas, Ulysses hoszszas bujdosst, Sztzitk, Szarmatknak vres vndorlst, Vilg brinak trtnt orszglst. Le rvn, mentenek alatsony dolgokra, Vetemedtek k is sok bolondsgokra, Szabadon jtt minden sebes pennjokra, Miolta koszort tettek homlokokra. Hector szekernek le rtk tengelt, Achilles lovnak nyergt, s kengyelt, Vnusnak az vt Jnnak pendelt, Jupiter menykvt, Ceresnek kebelt. Ht ember szvbenn rejtett erkltsket, J vagy hibs magbl jv gymltsket, Titkos indlatbl eredt vtsgeket, Nlok nem leljk e, nzvn verseiket? Habort, pusztlst, harag boszsz llst, Bkesges lakst, szerelmet, mosolygst, Egyenetlensget, zrzavart tmadst, Hvsg bartsgot, tsendes meg maradst. Az illend szpet, s a dtsretest, Az igaz llandt, a gynyrsgest, Erszak hatalmat, galibt, insgest, Nlok meg tallunk minden lehetsgest. gy hogy ha egyb knyv nem vlna vilgbann, Tudomnyt nyomoznnk els homlybann, Fel tallnnk aztat bven Potkbann, k mentek mlyebben elme hvsgbann. A Tsillag vizsglk hibs mestersgrl, Menynyit nem rtanak vndorl egekrl, Elg Krnikink vagynak Nemzetekrl, Ezer meg ezer szz s j Trvnyekrl. Kirlyok lete, Nagyok vitzsge, Pldl embernek fel vagynak jegyezve, Nints semmi is htra, reslt veleje, Nem tud mr jsgot klteni elmje. Most is, hogy ezt rom, Bart, Pirista, Kirly, Pap, Katona, Borbly, Botanista, Doctor, Praedicator, Mester, Patvarista, Bba, Szakst, Kovts, lett mind Concipista!

10

Madam Daciernek menynyi tantvnya! ltalok jn hozznk Romnsok falkja: Szp Nemnek is vagyon ezer tallmnya, Kivel szaporodott elme takarmnya. Egy szval, ha mibenn van is fogyatkozs, E rszrl mltatlan a panaszolkods, El lepte vilgot a j s hibs rs, Knyv elg van, szinte nehz a vlaszts. Fordlj tsak nagy r Knyveid hzbann, Kiket b takartl egy Liberibann, Tekingess mdosan fel rakott sorjbann, lmlkodj rknak balgatagsgbann. Mind ezek, mind azok, kik Budn vesztenek, S a kik Egyiptombann hamuv gtenek, Kikbl ditssget a Szerzk vettenek, Engem az rstl jobban ijesztenek. Hanem ha azt mondod, ne gy elmlkedjek; Pldt trtnetrl fontosabban vegyek, n is szokott ton bzvst el eredjek, A Szerentse lssa, meddig s mikp megyek. Ha vesztek rsi leg bltsebb Kirlynak, Meg marad lete Stilfrid Argrusnak, Mst mg rljk Nyl Histrinak, Ilylyen sorsa lehet te monda monddnak. Jl van, Fejedelem! hdlok szavadnak, Helyt adok botstott j biztatsodnak, Ha ms haszna nem lesz e kisded munknak, Magnossgodbann j lesz ht osztnnak. Nem tagadom, elmm gyakran sztnztt Firklni, Fbustl a mit kltsnztt, Szndkom azonbann mindenkor tkztt, Mert bajos hivatal dolgomhozz ktztt. Tudod, Fejedelem! mibl ll Gazdasg, Tseldes embernek melyly szksg gondossg, Mi boldog Haznkbann, tudomny, okossg, Klastrombann penszlik, kvl kell fradsg. Ha ki Tudsoknl akar tndkleni, Bltsesge ltal vilgbann fnyleni, Nagyobb s jobb idejt ennek kell szentelni, Ekt, sarlt, kaszt tsak flre kell tenni. Ezek nlkl pedig nehz boldoglni, Ha tsak Bartokkal nem megynk koldlni, Maroval, Nasoval, ki akar ddolni, El kell piartzrl vilgnak ldlni.

11

De mivel kvntad, m neked szentelem, J vagy rosz munkmat lbadhozz le teszem, Tled, ha meg veted, rmest fel veszem, Pirongatsodat j nvvel szenvedem. Nem mlt, hogy jusson sok ember kezbenn, lljon Tudsoknak gylekezetbenn, Azrt is nevemet szrtam tsak vegbenn, Senki ne tudhassa, maradjon rejtekbenn. gy vegyd, mind tallod, ez nem Historia, pen nem Poma, nem is Elegia, Oda vagy Satyra, nintsen titulusa, Rszeg Potnak mzolt paprosa.

12

KEGYELMES HERTZEG! Akr ki mit mondjon, nem olyly knyny Magyar nyelven rni, a mint gondoljuk, f kpen versekbenn. Egy az, hogy nintsen nknk anynyi ell jrnk, mint egyb nemzeteknek, s gy ltszik, ezen Tudomny a Magyaroknl nagy betsbenn soha nem vlt. Mind eddig kezembe igen kevs nyomtatott versek jhettek. Ltszik a Vilgi, s Istenes nekekbl, hogy a nemzetnek vlt hajlandsga verselni. De, mivel msodszor az anya nyelvnk igen kemny, s drg, gy tartom, el ijesztett sokakat a szknak ktzsitl; mivel a vgs hangja a szavaknak a hallomst nem desgettk. De lgyen mbr gy, ltom, a Nmetek szinte tsak ezen esztendkbenn kezdettek tsinosabban rni, s verselni. Azrt n sem vesztem remnysgemet, s azt tartom, valamint a Frantzik nyelveket ki pallroztk egy szzad esztendtl fogva, a mi Magyarink is fogjk ezeket kvetni, s fogunk rni mind szpen, mind tsinosan. Br tsak olyly bbjosok ne vlnnk a kltznzsbenn, mernnk idegenektl szkat venni, melylyeket magunk nyelvn ki nem mondhatunk, s a verset vgez hangot is ne tsinlnnk olyly sok betkbl! m a Frantzik sem ngy Strft nem szmllnak, sem pedig hrom ngy bett nem kvnnak Cadentikra. M pedig el nem akarunk menni a rgi szokstl: anynyira szereti nemzetnk a rgisget. n nem vltam olyly szorosan ktve ezen el tlethezz. Azrt is flek, hogy Fldi Uraimk, ha kezekbe akad ezen papros, meg tlnek. Meg vallom Hercegsgednek, n egsz tzlom az vlt, ezen zavart rsombann, mi kpen fel breszthetnm Nemzetnket rsra. Mert meg kell vallani, sok tuds embernk vagyon, de flnk. S n is, ha tsak Hertzegsged szrnyval nem fedeztetnm, ezen Kltemnyt el ereszteni nem mernm. gy pedig, tudom, hogy olyly kzhezz jut, ki egyenes Br lesz, s a mi j s rdemes, meg engedi, msokkal is kzltessk, a mi pedig hibs, szokott kegyessgvel el takarja. n Verseket ms forma lbokra is mrtem, s nem kvettem Gyngysinek mdjt, kinl jobb Potnk ugyan tsak nintsen. De azt tsak azrt tselekedtem, hogy valamelyly ms formbann is ltztessem verseimet. Lszen talm olylyan, ki kvetni fogja. Egyb arnt meg vallom Hertzegsgednek, hogy n is leg inkbb tsak Fordt vagyok, s nem szgyenlem, mivel ezt tselekedte elttem Hortzius, Voltr, Boal, s leg tbb leg jobb Dek s Frantzia Potk. De vagyon ellenbenn magam Kltemnye is

13

EZEN MUNKHOZZ. Nem bszke gondolat Tudsnak ltszatni, Hvsgos akarat Szerznek mondatni E mzolt papirost kld el nyomtatni, Knyvnek neveztetni, vilgra adatni. Nagy Pap! ki szereti maga anyja nyelvt, Mutatta, kzltte ezekhezz kegyelmt, Nemzethezz inkbb, mint hozzm szerelmt, lssa, s vegye magra vdelmt. Menj teht nyomorlt verseknek zgsa, Kedvetlen Muzknak rendetlen sgsa, Nzd, mit hoz red is rigyek morgsa, Tuds tudatlanok fondor susogsa. Mondd meg, a Szerznek nem ftt ebbenn feje, Nem trdtt rajta sokig veleje, Hzi Gondtartsbann lopva vett ideje, Szlt, tsak midn btl reslt elmje. Mondd azt is, hogy nha gy zengs kztt Nmelyly vers, ki itt van, szve ktzdtt: Nem tsoda, zgsbann ha roszl ejtdtt, Sz szvl, vg vggel buszmn ttetdtt. Ne flj, b vttetik ilylyetn mentsged, Meg engedtetik gy minden szenynyessged, Hanem lsz sokaknak tetsz rvidsged, Vagy vers ktzsbenn hibs hidegsged. Tudjk, tsendessg kell tudomny s vershezz, Maro, Ovidius nem fogtak ilylyekhezz, Mikor jtt Annibal Rmai kertekhezz, Vagy kzel jrt a nyl koszors fejekhezz. Nem fltlek n tged mostani bltsektl, rk ellen rgy fondorl nyelvektl, tadra eresztlek btran n ezektl, Rettegek retted az el mlt vnektl. Cicero, Seneka, Maro, Claudinus, Mit mond Ovidius, Flaccus, Boetius, Az jabbak kzl Pope, Bernis, Barrus, Voltair, a Gond nlkl val Philosophus. Ha ezeknek jutok valahogy horgra. Tudom, hogy fel hznak tged a rmra, Meztelen maradsz szajknak mdjra, Meg tpnek, akadvn ki ki a tollra.

14

Elszr regek tged meg tsipdesnek, Az utnn ifiak meztelentnek, Egsz leveleket belled ki szednek, Tsak tblja marad e nyomorlt knyvnek. gy lvn e dolog, krjed ket szpen, Ne bnjanak veled ilyly kegyetlen kpen, Nem tettl te nagy krt hrekbenn, nevekbenn, Hogy kisded lopsok jttek Magyar nyelvbenn. Inkbb dtsretek ltalad terjedett, Kit szp tallmnyok kz jnl rdemlett, Ezzel tallsz nlok taln engedelmet, Nagyoknl kegyelmet, nyjadnl szerelmet. Menj teht Hertzeged szne elejbenn, Ragaszkodj kt kzzel palstja prmbenn, Fusd ltal a Hazt, Magyarok szvbenn, Tgy hasznot, ha lehet, minden szegletbenn. Siess, mg jsg vagy, te is Gyngysivel, Benitzki, Balassa, Kohri versivel, Hadakozz, mint lehet, molyok seregvel, Ppt ne gyujtsanak veled, jrj bkvel.

EZEN MUNKBANN FOGLALT VERSEKHEZZ. Vers, kit tsak termszet tud jl fel tallni, s nem a mestersg szokott hagyiglni: Kit pomps szavakkal nem illik tzifrlni, Mrt mgy a vilgbann ilyly mdon tzirklni. Mint jsz? mit tantasz? akarsz e tetszeni? Akarsz e mrvnyos asztalon heverni? Ki kelvn prs all meszszre terjedni? Vagy fbb Knyvek poltzn porbann penyszedni? Bjj el, egygy vagy, nem tetszel senkinek, Ms rsnak mdjt hozz a Nemessgnek, Romns kell mostani Aszszonyi Rendeknek, Ki sok rtt le rja mdjt szerelemnek. Rendetlen te nked majd minden tzikkelyed, Sok fel zavaros zgsod el szlylyed, Hoszszas brzols rendt sem kedvelled, Trvnyt rsnak, mdjt sem kveted.

15

Nem ilyly szlemny kell mostani idbenn, Ki tantst foglal nmelyly tzikkelybenn, Nem jl zg ilylyetn hang azok flbenn, Kik nem gynyrkdnek az anyjok nyelvbenn. Nintsen e sorokbann brillanti concetti, Gustus, Harmonia, melyly magt tetszeti; Turneurs Materit nem meszsze vezeti, A szt nem keresvn imgy amgy ejti. Semmi pompa nintsen, semmi elevensg, Semmi tz szavakbann, sem nagyobb erssg, Alszik a te Musd, nintsen benne szpsg, Nem tudom, mitl jtt red e betegsg. Nyilvn Minervnak ki estl kedvbl, Cadentid roszl ddorog fejedbl, Simetria nlkl bfgsz rszegsgbl, Ki vetnek, el higyed Parnassus hegybl. Sok festk szksges, ha verset kell rni, Sokszor jlsbann elmnek kell jutni, Nha fel bredni, nha kell aludni, Nha el lankadni, nha fel gerjedni. Most srni, tovbbra kell ismt katzagni, Eleven kpzssel dolgot fel ruhzni, Ugrndoz trft bele kell tssztatni, Fknak, virgoknak szavakat kell adni. Madarak , forrsok hogy s mi kp beszllnek, Tengernek habjai, tz, hogy ijesztenek, Az Istenek, Nymphk, hogy vendgeskednek, A fekete lelkek mi kp rettentenek. Te ezen trvnytl tvl akarsz jrni, A kilentz Muskat sem akarod vrni, Kik arany betkkel szp verset firklni Szoktak, s a rtat meszsze hagyiglni. Meg lehet, Blnak boldog idejbenn, Mikor mg a Sztztk laktak e megybenn, Leltl vlna olylyat, kinek szerelmbenn Jutvn, fel vett vlna rejtvn kebelbenn. Nked madaraknak tetszik neklse, Kta, pausa nlkl ejtett tsevegse, Menj azrt erdbenn, hol ezek zengse Tsnosabb is, szebb is, mint szarkk tsergse. Puszta templom van ott Pnnak fel szentelve, Ez idegen gzzel nem vlt meg fstlve, Az oltr nints ugyan aranynyal terhelve, Tsak termszet szerint vagyon kestve.

16

Ide jnnek nha a Nagyok ldozni, Kik nagy mltsgtl szoktak unatkozni, Itt teher s gond nlkl szoktak szunynyadozni, Igaz bartsgbann vgan mulatozni. Itt teht akadj fel vn tserfa gra, Ha meg zol, rd jn a napnak sgra, gy lehet, akadhatsz olylyan Kadikra, Ki hzhozz viszen, s fel tesz gerendra.

17

BOETIUS VERSEI. Boetius Tudsoknl olyly betsbenn tartatik, hogy ritka, ki az t Knyvt, melylyet a Philosophinak Vigasztalsrl rt, ne olvasta vlna. Nmelyly verseit meg kedvellvn, me ki adom. Nem ditsekedem, hogy a fordtsom szrl szra egyez, st akartva a fabuls historikhozz tartoz hasonlatossgokat ki hagytam. Az tdik Knyvbl pedig, mivel mg Nemzetem mlyebb magyarzat nevezetekkel, kik a Philosophibann helyt vettek, tsak ritkn l, igen keveset rtam: ne talm az homlyossgnak ltszatvn, az Olvasknak kedvt szegjem, s n tzlomtl el essem: a melyly is az, hogy valamelyly rszrl hasznlhassak. Mert, noha scribimus docti indoctique, ugyan tsak non est liber tam malus, qui aliqua ex parte prodesse non possit. n egyb rst nem fordtottam Boetiusnak, tsak egyedl a Verseit, a mint azok fekszenek, egyb elmlkedsit flre tvn.
I. A SZERENTSE VLTOZSRL PANASZOLKODIK.

Mg n Tudomnyom vala virgjbann, Addig vg verseket rtam a tblmbann, Most, midn szerentse meg fordlt sorsombann, Srnkoz szkat rakok e sorokbann. Rongyos az n Musm, rongyosok a Versek, Nints kedv az nekhezz, szemeim knyvesek, Nem lsznek, mint vltak az eltt rendesek, Ha btor igazak lsznek, s nemesek. Noha szemlyemre gyakori b radt, Az rsra val kedv mg is meg maradt, Ifi korombann mibenn elmm fradt, Vnsgbenn is kedvem arra meg nem szradt. m el jtt regsg vratlan sok roszszal, Meg tlt testemet gyakor nyavalyval, Fejemet b vonta fehr patyolattal, Reszket tagomat tmogatom bottal. A kik boldog sorsbann tltik idejeket, A hallt nem krik, vegye el ezeket; De kik nehz sorssal eszik kenyereket, rmest el hagynk szomor lteket. Mikor a szerentse javakkal kedvezett, Akkor sok veszlybenn letem evedzett, Most, hogy sok ezer bajt, bjt, s gondot szerzett, A hall is ksik, s vgemre nem vezett. Mrt anynyiszor engem, Bartim! boldognak Mondtatok? ne tartsa senki llandnak Azt, a mi vltozik, sem maradandnak, A ki llott, s el dlt, tartsuk mulandnak.

18

II. ELMLKEDSNEK VLT TRGYAIT EMLEGETI.

Mikor az p elmt rtalmas gond tartja, Akkor mly rvnybenn magosrl tasztja, Meg tomptvn sett homlylyal bortja, Fldi gondolattal menynyeit meg rontja. Szoktam n az eltt gbenn emelkedni, Nap, hold, tsillagoknak tjn tvelyedni, Hol erednek szelek, hov mennek, tudni, Tenger zrzavarja mrt szokott tmadni. Mrt tavaszi ver gynyrsgvel, Fldet kesti zldellsgvel, S kit b fedett vlt tl zz fehrsgvel, Ezer szn virgot tmaszt ki kelettel. Vagy ki adja, hogy, nyr st melegsge, Meg rlelvn mindent, legyen olyly hvsge, Hogy szszel gymltsnek lehessen bsge, Bor, bza, s egyebek ldott termssge. Termszet ereit ilyly kpen vizsgltam, El rejtett titkait vilgosra hoztam, Most elmm nints arra, mert meg lntzoltattam, Kesersg ltal fldre hzatattam.

III. VDLS.

Ilyly sorsbann zokogvn, hlyoga szememnek Le esett, s elbbi ereje elmmnek Meg jtt, vdlsa rkezett testemnek, jlst rzm szomor kedvemnek. Mint, mikor a kk g b borlt felleggel, Ijesztvn a fldt rtalmas eskkel, Keletrl rkezik szl nagy sebessgel, A nap ismt fel j szokott fnyessggel.

IV. HOL AZ IGAZ BTOR SZABADSG.

A ki magt egyszer olyly karbann tehette, Hogy a trtnetet lb al vetette, Egy mdon mind j s bal szerentst nzhette, Mint annak, gy ennek jtkt nevette.
19

Aztat nem tengernek zavarodott habja, Nem Aethna tznek gzld lngja, Sem drg villmnak rtztat hangja, El kezdett tjbann meg nem gtolhatja. Nem fl, nem rettegi kirlynak hatalmt, Mert j s vg kedvbl tartja hagyomnyt; De nem is vadszsza iraml malasztjt, Msoknak krval prselt ajndkt. Ki semmit nem remnl, ki senkitl nem fl, Az igazn boldog, s szabad letet l: Nem frasztja tet res hvsgos szl, Azrt nem is ri, mint msokat, veszly. De a ki rettegve kri vilg javt, Vltoz, el adta arany szabadgt, Paizst el hajtvn rabb adta magt., nnn maga tette bkbann a lbt.

V. AZ ISTENI GONDVISELSNEK KNYRG.

O vgetlen Felsg! ki, rk szkedbenn lvn, e vilgot alkottad mrtkbenn: Kinek a szavra tsillag, nap, hold gbenn Mozdl; s mutatod hatalmad mindenbenn, Te vagy, ki a napnak rendeled jrst, Nyri hnapokbann hoszszabb tozst, Tlre kelvn ismt kisebb mulatst, Most hoszsz, most rvid kelst, mlst. A hold te szavadra nyl, fogy, idejbenn, Tled van, hogy nyrbann gykerek psgbenn, Vagynak, el hervadnak szi hideg drbenn, S a fa fel ltzik tavaszkor zldbenn. Trvnyit te szabtad minden alkotmnynak, Ettl el nem trven sok idktl jrnak, Mg el nem jn id, mikor mind el mlnak, Parantsolatodtl fggvn hven vrnak. Van e olyly kis gondod egyedl emberre? Vagy nzni nem akarsz tselekedetre? gy hagyol e minket tndr szerentsre? s ki teszel sokszor ezernyi veszlyre?

20

m rzik igazak sulylyt kezeidnek, A melyly tsapst tled roszak rdemelnek, Azok veszik, ezek vagynak bntetlenek, gy ltszik, nints bre mr helyes erkltsnek. Mert a gonoszoktl homlyba tttetett, Ellenbenn minden rosz nagyra emeltetett: Tsalrdsg, hamissg olyly sznnel festetett, Tklletessgtl alg ismrtetett. Nzd, hatalom birtok miknt terjesztetik, Sok hatr tres fld tsak egynek adatik, Az ersebb ltal szegny el nyomatik, Klds keresmnye gazdagnak hagyatik. Menynyei szkedbl te ki az egeket Fondltad, ereszszed eldbe ezeket: Hozzad jobb formra fldi nemzeteket, Vegyd ki e szlvszbl a romlott npeket.

VI. MINDENEK BIZONYOS RENDTL FGGENEK.

A ki e vilgot semmibl formlta, Minden teremtsnek rendit gy meg szabta, Ha ki egy tzikkelyt ennek ltal hgta, J ki menetelt dolgnak nem ltta. Annak boldog sorsot nem szokott engedni, Ki nem igaz ton akar emelkedni, Jratlan svnyen ki fel kvn jutni, Szerentstlen eset szokta ezt kvetni.

VII. A TISZTA LLEK LTHATJA AZ IGAZSGOT.

Az rm, remnysg, flelem, s bnat, Olyly gnts ember eltt, ki miatt nem lthat: Ha idejn korn ezektl nem vlhat, Igazsg tjra nehezen akadhat.

21

VIII. MIKNT JTSZIK A SZERENTSE.

A kevly szerentse szeret jtszodozni, Mint tenger, szl nlkl, habokat tsapdozni, A hatalmasakkal szeret hadakozni, A szegnyt tsak lbbal szokta rugadozni. Rgen fel lltott orszgot el venni, Annak birtokbl kirlyt ki vetni, Al val embert helybenn b tenni, Hoszsz boldoglst nem akar engedni. Srssal nem gondol, a panaszt nem hallja, Neveti, ha vagyon, ki sorst zokogja, gy jtszik, erejt ilyly formn mutatja, A koldst emeli, kirlyt le tasztja.

IX. AZ EMBEREKNEK TELHETETLEN KVNSGOK.

m kvnsgodat az Isten b tltse, Aranyt tkozl kezvel ki ntse, Fnyl gazdagsgit tr hzidbann hintse, Mg is nlad marad kvnsg bilintse. Br fnyes tisztekkel kestse nemed Tndkl hr nvvel emelje te neved, Meg nem elgedhetsz, beteg bels rszed, Romlott szdnak ze szomjsgot szenved. Ha, a mit el vettl, az nem betsltetik, Halmozott ragadmny kevsnek tartatik, Szegnysg hzadtl gy nem hrttatik, Mert tsak, ki nem kvn, gazdagnak mondatik.

X. VLTOZ A SZERENTSE.

Ne higyen az ember tndr szerentsnek, Mert adott javai ennek knynyen vesznek, Kikhezz tegnap bztl, ma azok enysznek, Siralom vlgyre rmdbl visznek.

22

XI. HOV BTORSGOS PTENI.

Ki lland hzat akar pteni, Szkt rksen meg ersteni, Sem ers szeleknek ki nem kell azt tenni, Sem tenger partjra nem kell azt ejteni. Amazt a zrzavar knynyen el forgatja, Ezt slylyed rvny napon knt szaggatja, Ki pitzin gunynyjt sziklra rakhatja, Gonosz idbenn is magt b hzhatja. Ne fljen, nevesse szeleknek zgst, Tsendesen nyugodvn hallgassa fvst, Hegyrl men sebes patak radst, Mosolyg szemekkel nzze zuhanst.

XII. A RGI IDKET HAJTJA.

Hol vagy boldogsga jmbor eleinknek, Kik fld gymltsvel meg elgedtenek, Hvsgot, henylst magoktl ztenek, Egygy rtatlan idkbenn ltenek. Nem tudtak k mustot mzzel vegyteni, Sem a puhbb gyapjt mreggel festeni, Kevlysget szl bogarat nevelni, Meszsze orszgokra nyalnksgrt futni. A hol vastag tlgy fa terjesztett gakat, A puha fves gyep nyjtotta lmokat, Tseng vz patakja oltott szomjsgot, Fld s fknak gymltse adott vatsorkot. Tengeren nem szklt hajja senkinek, Nem is vlt mg hre a kereskedsnek, Hat esztends tra el nem kltztenek, Hogy idegen mvel onnan meg trjenek. Trombita harsogs sohl nem hallatott, Boszsz llsokra szvet nem indtott, Fegyver haragosnak mg nem koholtatott, Melylyel id mlvn anynyi vr ontatott. Mert mi okbl kellett vlna hadakozni, Egy vrbl valknak egy mst lvldzni, Hatrrl hatrra trsokat ldzni, Nem lvn ditssg ilyly kpen ldozni?

23

Br jhetne viszsza a rgi bartsg, Igaz szeretettel meg rztt nyjassg! De, mint Aethna tze, gy terjed roszasg, Egy mst emszteni van bennnk szomjsg. Valylyon ki vlt els, ki fld gykerbenn sott arany rtzet? ki tenger mlybenn El rejtett gyngykrt szllott rvnybenn? Ez vlt! a vilgot ki ejt veszlybenn.

XIII. A GONOSZ KIRLYRL.

Boldogtalan id, nehz sors haznak, Hol hatalma vagyon vr szop kirlynak! Nem lehet ott biztos nyugta a polgrnak, Kegyetlensgbl jut ott minden hznak. Mint Nero nevetve nzi Roma lngjt, Mosolyogva li meg a testvr btyjt Anyjnak vrvel fetskendik ruhjt, Sznakods nlkl engedi hallt. Ilyly fene llatnak meg gyzni haragjt, Nem lehet, rtatlan sem hajtja boszszjt, Trvnynyel mentheted gyd igazsgt, Hvelybenn azrt nem teszi szablyjt.

XIIII. MEG ALZ A HALL EMLKEZETE HVSGOS VGYDSINKBANN.

Mikor a szerentse jl szolgl mindenbenn, Emeli az embert szp ditssgbenn, Vigyzzon, ne vigye rejtett keleptzbenn, Magasrl le tsszvn az ember mlyebbenn. Igaz, a vgyds sztn nemes szvnek, Dtsrt nehz dolgok mind ebbl erednek, De ha mrtke nints, meszsze el vezetnek, Ditssg helybl gyalzatbann ejtnek. Nem kell azrt meszsze az elmt jrtatni, Nyughatatlansgt illik meg fojtani, Hallt is esznkbl ki nem kell rtani, Ezzel hatrbann meg lehet tartani.

24

Mondd meg, o balgatag nyomorlt haland! Mrt emeled fejed, kevly rothadand! Mid vagyon e fldn nked maradand? Nem de nem, az egsz vilg el muland? Ambr nemes neved idegen orszgon Hirdessk, sok tzmer fggjn torntzodon, Kszntk serege vrjon palotdon, A hall nem kedvez, el jn, hogy meg rzzon. Hol tallod tsontjt hv Fabriciusnak? Temet helyt hol leled fel Catnak? Sok Kirlyi, Hadi, Egyhzi Nagyoknak, Kik tndklttenek, mondd meg, most hol vagynak. Egy nmelylynek ugyan kopors kvre, rtak kevs bett emlkezetre, De ha meg keressk, rothadt tetemre Nem akadunk, mert mr rgen fldd tre. Tndkl hreket id emsztette, Mirl dtsrtettek, azt el felejtette: Ki a ditssgnek szelt meg vetette. Jobbann jrt, elre zsoldjt meg fizette.
XV. A SZERETET MINDENT EGYBE TSATOL.

A ki e vilgot formbann nttte, Minden alkotmnynak rendt meg szerzette, Ennek trvnyeit olyly mddal intzte, Hogy meg ne vltozna, maga gy vgezte. A nap most is tartja a rgi jrst, Egyenlen ltjuk keltt, nyugovst, Harmintz nap a kze, hldnak jlst, Ltjuk, ezek telvn, el fogyatkozst. Tenger fel dagadvn meg marad blbenn, rjval nem tszen krt szomszd mezbenn, Isten szeretete tndklik mindenbenn, Ki uralkodhatik nlnl rendesben? egyeztet szve idegen szveket, s tart bkesgbenn hatros npeket, d Orszgoknak boldog trvnyeket, bkltet szve korons fejeket. Ki ha szeretett meg vonja vilgtl, El slylyed nap, fld, g, higyed, haragjtl, Rettegj azrt ember igaz boszszjtl, J Atyd egyszersmind Uradnak karjtl.

25

XVI. AZ IGAZ JT HOGYAN ESMRHETNI MEG.

A Gazda, ha fldt akarja hizlalni, Bves aratsbl asztagokat rakni, Avart, gazt, tviset ki szokott gyomllni, gy tiszttott fldbenn magvt bele hnni. Te is az Igaz Jt meg akarvn ltni, Szksg ellenbenn gonoszt lltatni, Kls formjval nem kell tsalattatni, Gonosz szokott Jnak, J rosznak ltszatni. Innt, sznes Jnak ha jrmt fel vetted, Helybenn igaz J igjt le tetted: Rzd le, mert ms kpen ezt nem esmrheted, Az terhes, ez des, jobban viselheted.

XVII. MINDEN LLAT TERMSZETHEZZ TART.

Kss az oroszlnyra btor arany lntzot Kezedbl vegye el naponknt a kontzot, Medve eledelrt jrja meg a tntzot, Mestere szavra hnja a bak fintzot. Tsak addig lesz szeld, addig fl urtl, Mg rve szakadvn szabadl prztl, Akkor meg nem retten mestere botjtl, Dl fl, emsztetel dhs haragjtl. Fk tetejn jr tstsog madrkt, Meg fogvn, laksl adsz festett kalitkt, Mint nemes llatnak, gy viseled gondjt, Hintesz elejbenn tzkoros magotskt. De aranyos hzbl hogy ha ki tekintett, Kzel lv zld fa szembenn tnhetett, Tapodja ebdt, melyly nki hintetett, Gyakor Ugrsval prbl, ha ki mehet. gy van! minden llat tart termszethezz, Minden dolog siet, fut, eredethezz, Nem frhet szeldsg a dhs fenhezz, Durvasg sem frhet szeldtett szvhezz.

26

XVIII. A KINTSEK AZ EMBERT, MG L, FONYNYASZTJK, HA MEG HAL, NEM KVETIK.

Patak folyjon mbr aranybl ezstbl Fsvnynek, tornyokat rakjon gazdag kintsbl, Nyakt terhelje meg tengeri sok gyngybl, Szz krt fogjon ki estve az ekbl. Mg l, fonynyaszt gond rad tsak ezekbl, Ha meg hal, nem viszen semmit e flkbl Nem ll a boldogsg arany peretzekbl, Sem lda fenekn penszl kintsekbl.

XIX. NEM SZABADSG BS GONDJAIT KI NEM RTANI.

Hogy ha akarsz lni arany szabadsgbann, Magad kvnsgt tartsad zabolbann, Fkeld akaratod rosz vgydsbann, Ksei gytrelmet ne hajtson nyakadbann. Mert mbr Thulbann neked szolgljanak, Indibann lesz is vge jszgodnak, Szeretsen reszketve ismrjen urnak, Mg mind ezekkel is nem mondlak szabadnak. Hasztalan bslst elmdbenn forgatni, Epeszt gondokat szvedbenn faggatni, Nem szabadsg; lehet rabsgnak tartani, Ki kell nemes szvbl ezeket rtani.

XX. ISTEN A MI ATYNK, KITL EREDNK.

Mindennek e fldn gi eredete, Az, a ki emberbenn lelkt b nttte, Ez alkotott minket, ennek vagyunk kpe, Egybl egy testvrek, egy magnak npe. Ha nyomta is fldbl e gyarl testnket, Tulajdon rszbl teremt lelknket, gy nemest meg mi eredetnket; Betsljk mg azrt menynyei ltnket.

27

Isten a mi Atynk, mi ettl szrmaztunk, Nemesek, ha nemes trvnyein jrunk, Alvalk, s akkor nemtelen mi sorsunk, Ha mi Vezrnktl meszszebb el tvozunk.

XXI. MINDENT AZ IGAZ HELYN KERESNK, TSAK A BOLDOGSGOT NEM.

Tudod e, balgatag! mrt vagy boldogtalan, Mert mibenn kellene, vagy igen tudatlan, Boldogsgod hol nints, keresed hasztalan, zd, a mit nem kell, nints nyugtod untalan. Az aranyat tudod fld gyomrbl hzni, A tenger mlyjre gyngykrt le tsszni, Ms z halakrt meszszre evezni, Vizeknek szlein kveket bengzni. Hol kell a vadakat lesbenn meg ejteni, Horgot ritkbb halnak mint kell el rejteni, Hlbann madarat hogy kell kerteni, Tudod, de igaz Jt te nem tudsz keresni. Kintset, mltsgot gy bajjal kerestl, Nagy fradva izzadt homlokkal szerzettl, Nyugodalmat mg is elmdnek nem leltl, sztl hvsgokbann, mg sem elgedtl.

XXII. AZ ISTENNEK KNYRG LELKI VILGOSSGRT.

O rks Felsg! vilg alkotja, Fldnek s az egeknek blts igazgatja, Tz, vz, fld, leveg gnek mozdtja, Minden alkotmnynak f kormnyozja! Ember szemeinek vond le a hlyogt, zd el szveinknek settes homlyt, Hagyd, esmrhesse meg valsgos tzljt, Elejt, utljt, tjt, nyugodalmt!

28

XXIII. AZ IGAZ BOLDOGSGRA VEZET.

Vilgi javaktl, kik terhelve vagytok, Ide siessetek, nyugovst talltok, Itt vagyon a rv part, ide tzlozzatok, Olyly helyre vezetlek, hol nem lesz bntstok. Nem vezetlek ugyan Tgus partjairra, Aranyos homokon foly patakira, Indinak kvr gazdag orszgira, Mzzel tjjel foly fldnek hatrira. Ezek meg vaktjk inkbb a szemeket, B szenynyezik jobban emberi kezeket, Menybenn kell fel hatni, meg vetni ezeket; Mivel tmasztanak nagy veszedelmeket. m, hogy minden llat nzhet tsak a fldbenn, Egyedl az ember egyenest az gbenn, Jelenti, marads nem lehet e vlgybenn, Mivel mi vrosunk s tzlunk vagyon menybenn.

29

VILGI HVSGOKNAK MEG VETSRL. Sznlett tsendessggel a vilg mulattat, Gynyr kezdettel maghoz kaptsolgat, Hamis nagysgval vonsz hozz s tsalogat, Hlbann gy kert, s magnak szolgltat. Boldog, ki maradhat magnossgbann, Neveli gait fknak, majorjbann Zld gyepen hevervn kertje szuglyjbann, Gyakran kevlyeknek nem hg pitvarbann. A szerentse gr j sorsot mindennek, Osztatik tbb msnak, mint adatott ennek, Az ifjnak sokszor jobbatska, mint vnnek, Puszta remnysg jut tbbszr rdemesnek. Szerentse olyly furtsn jtszik javaival, Kevlyt egytt veszt el kvnsgival, Teli vagyon a fld tett tsalrdsgival, Tndr mdon osztott vett ajndkival. Fekete tengernek ereszti glyjt Pter, s b rakja nagy r marhjt, Hrom kis mrt fldre szmllja hazjt, Zrzavar fergeteg merti hajjt. Betsesebb kintsei sznak a habokon, Maga kapdoz inkbb deszka darabokon Vgre ki veretik szltl, s a homokon Zokogva bnkdik, mrt nem maradt otthonn. Pl sorst meg veti, melylybenn szlettetett, Mezei laksn udvarit tserltet, Nem tsalta remnysg, pltzra emeltetett, De tsak hamarjbann onnan le veretett. gy jr, tsendessgt a ki nem szereti, Ki egygy ltt tzifrbbrt meg veti, Az udvari kontzot gyomra nem eheti, Ers termszet kell, ki azt emsztheti. Vg szokott mutatni igaz embersget, Nem teszen sorsokbann akkor klmbsget, Kirlyi pltzval rongyos szegnysget, Hall szve kever rttal fnyessget. n kis hajlkombann lek n tsendesen, Szabadon, j kedvvel, mindennel bkesen, Versek, knyv, kert, mez mulattat desen, Kis asztalom nintsen vendgtl resen.

30

Ki vgyhat udvari pomps tzifrasgra, Hol igaz monds rt, s magyarzzk balra, Hol a hzelkeds betsltetik nagyra, S az igaz erkltsnek tsak alatson ra. Ki vilgnak tsalrd fortlyit esmrte, Maga kvnsgit szksgvel mrte, Istentl, nem mstl, szerentsjt krte, s tsendes letbenn igaz tzljt rte.

SENECA. lljon, a ki akar nagy hatalmassgbann, Udvarnak iraml ml nagysgbann, Engem elgtsen des nyugodalom, Tsendessg leg nagyobb kints, n gy gondolom. Flre val helyen el rejtezett polgr Kevsnek esmrs, szelid kisded bogr rtatlan ltemnek nzem a folyst, Hallgatsbann vrom annak el mlst. Nem lesz annak nehz vilgtl meg vlni, Ki halllal szokott nha szembenn szlni. Nem kell ezt szvnkbl soha is ki zrni, gy lehet btrabban e vendget vrni.

SZABAD K MVESEK TRVNYE. Az Istenre bzzad, Pajts! te gyedet, Hozz fohszkodvn emeljed kezedet. Hallgat lgy inkbb, nagyra ne pffeszkedj. Keveset kivnvn kevssel elgedj. Tanlj meg tartani red bzott titkot, Kissebnek engedni, betslni nagyokot. Ne fenegess senkit, ne hallaszd munkdat, Vess meg kevlyeket, viseljed sorsodat. Istenes letet lj, s kszlj hallhoz, gy, s nem mskp juthatsz igaz boldogsghoz.

BETSLETES EMBER TRVNYE. A te Teremtdhz jrlj hldlssal, Dlgaidhoz fogjl szorgalmatossggal. Trsasgod lgyen jkkal s okosokkal, Mrtkletesen lj a tudomnyokkal.
31

Msok tantshoz szabjad dolgaidat, Engedj betslettel, ha javaslsidat Nem veszik, jl vigyzz figyelmezz szavokra, rtsed, a mit mondnak, bzd nha msokra. Beszdedet szabjad trsod elmjhez, Te ne vgy el, ne is adjl beszdhez. Szavadat meg tartsad felbartodnak, Ha grsz, meg adjad jnak gy, mint rosznak. Szolglatod kzld rmest mindennek, Szves kegyes vltod tessen embereknek. Kznsges lehetsz, de olyly vlasztssal, Hogy rdemetlennek jusson rsz szabssal. Ha szeretsz, ne lgyen az haszon fejbenn, Engedj bartodnak tsak Isten nevbenn. A nagyobnak adjl ill tisztessget, Alzatossgbann tarts illendsget. Kss minden emberrel szves bartsgot, A nyomorltakbl ne tgy kordlysgot. Msok dolgairl ne krdezskdjl, Magadt folytassad, s n prlekedjl. Sznd meg trsaidat meg esett gykbenn, Segtsd, el ne hagyjad, ha vagynak veszlybenn. s, ha aszerentse fel emel tgedet, Vgyzz, kevlysgre ne vigye fejedet. Hol egyenetlensg van, hozz bkesget, Jval, nem gonoszszal, fizesd a vtsged. Bartodnak szemre ne hnd, ha mit adtl, Tsak titokbann tartsad, ha mibenn szolgltl. Elzd meg szksgit szorlt bartodnak, Esmrjen b kez ksz adakoznak. Dorglj harag nlkl, tlj hzelkedst, rts trft, mrtkelj katzag nevetst. Fel indlt epdnek gyzd meg sebes tzt, Rgalmaz szknak kerld el a bzt. Ne ditsekedj soha meg vetvn msokat, Betsld s segljed a Professikat. Hl adatlansgrt ne vdoljon senki, Jtszl mulatsgrt, s az utnn menj ki. Keveset szllj, ne tsalj, ne lgy hl adatlan, Ha mit adtak, ne lgy arrl is gondatlan. Ne kemnykedj soha szegny adsoddal, Trssal vagyon dolgod, nem pedig raboddal. Titkt bartodnak ne jelends senkinek, Kerld, a mint lehet, szenynyt rgysgnek. Magad titkait se fittsd ki mindennek, Ne tartsanak gyva sok sz fetsegnek.

32

BKESG KVNSA. Hallatik mindentt fegyvernek tsrgse, Szz ezer gyilkosnak mezn van gylse, Ezeknek lsrt vagyon fizetse. Iszony azoknak vgsa lvse. Drg menykveket kezekbenn hordoznak, Npet, vrosokat, falukat fel dlnak, Mezt, erdt, marht egy arnt prdlnak, Pusztlst, jajt, srst magok utnn hagynak. hsg, s a szkg vagyon, a hol jrnak, Nyomorsg, insg, a hov meg szllnak, Jaj ott minden rendnek, leg inkbb gazdnak, Ki eleget nem d ltal men hadnak. Olyly sebes jrsok, mint ha replnnek, Mert ditssg szrnyn leg inkbb vitetnek, Fejedelmi gyrt, Kiralyrt, tkznek, Trvny alatt lvn mindent vghez visznek. Igaz, meg rdemlik zld koszorjokat, Melylyel kestik vgott homlokokat, Mert sok fradsggal nyerik k azokat, Vres vertkkel szedik jutalmokat. Nem krdezem teht a vitzl rendet, Mi gynyrsggel lnek sok ezreket, Fldi blvnyokat a Fejedelmeket Krdem, mrt emsztnek rtatlan npeket? O kevly hdtk! Orszgok Nagyai! Tletek gyjtattak hbor fklyi, Melylytl le omlottak vrasok bstyi, Bldog s szegnyeknek itt amott hzai. Nerot egsz vilg ktelen tsodnak Hjja, hogy tzet vet Romai falaknak, Valylyon ht titeket mr minek mondjanak, Kik tzet hnytatok egsz fl vilgnak? Ha tovbb is marad ezen kvnsgtok, Nem sznik, nem alszik ilylyetn hagymsztok, Fldnek lakosait lni akarjtok, S fogyatni, trlni: tltstek boszsztok. De fegyverkezstl, krlek, meg sznjetek, Inkbb fldieknek maszlagot hintsetek, Mrget, dgleletes magot termeszszetek, Nem vassal, szebb mddal npet veszejtsetek.

33

Mikor mr puszta lesz embertl orszgtok, Fene vadak lak helye lesz vrostok, Az lk el mlnak, ti uralkodjatok Holtakon, barmokon. Ez lesz kirlysgtok! Ha btor vr onts haznak jt szerzett, Az ltal jobb sorsbann Kirlytl tttetett, Nzze meg ellenbenn, mi ron vttetett, Egy kis j bizonynyal drgn fizettetett. Sok ezer fegyveres, szne orszgoknak, Szeretett szlse sok des anyknak, Egyetlen remnye rgi nemes gnak, Halombann tttettek, fel tmadst vrnak. A haza tartomny, melylyen Mrs tzirkzott, Most egy, most ms flnek szerentst laptzott. Fld npe, ki egynek, most msnak adzott, A mez, kin sokszor mind kt fl tsatzott, Oda van, el romlott, szegnylt, s puszta, Igaz keresmnyt fegyveres ki hzta, Hzt, kertsit lgy szve zzta, Nints kenyere immr, mindent fel dlta. Halljtok, Kirlyok, npek hajtsit, Szvetekre vvn rvk jajgatsit, Nem kvnjk ezek fegyver diadalmit, Bkesget krnek, nem npek versit. Tartoztok is ezzel, ez ktelessgtek, Nem azrt adattak altok a npek, Hogy azt mszr szkre, mint tartja kedvetek, Kldvn, le vgatvn, ti ditsekedjetek. Thersia! Lajos! kiknek szeldsgt A vilg tsodlja, s tudja kegyessgt, Hagyd, lssk nemzetek ktstek szentsgt, Szerezztek hamar kvnt bkesgt. Szeldebb tudomny, a mint kezdetttek, Szeldebb erkltsre tantsa npetek, Vr ontsra indlt szvt el vegytek, Tsendessg szeret polgrt teremtsetek. A katona menjen lakta orszgbann, Trjen nyertes zszl kedves hazjbann, Dtssg jelei Jnus templombann Fggjenek pntzlok, sisakok sorjbann. Kerekes pusktok menjen a bstyra, Lakatot tegyetek a kisebb lyukra, Ne sljn soha is embernek krra, Slylyedjen, ne mszszon idegen hatrra.

34

Ereszsztek haza a szegny foglyokat, Hagyd, lelhessk meg kedves rokonokat Sirssal egyeslt rmmel hzokat, Hagyd, lssk el hagyott atyjokat s anyjokat. Fl ugyan a vilg, s gondolja, rabsgot Hoz ktstek re, vagy szomorsgot: T pedig adjatok kvnt boldogsgot, rkststek e nagy bartsgot. Voltaire utnn 1758.

A MAGYAR HAZNAK. Fld! kinek hatrt az Isten rztte, Hogy hbor lngja tsak nem is rhette, Bkesgbenn a sok veszlyt tvl nzte, Szabadsg, ldoms, bsg keste. Fld! kit a J Isten minden vltozstl, Meg mentett fegyveres kznek rontstl, Ki nyertes tbornak nem flsz haragjtl, Sem erszakosnak rd rohanstl. Mond meg, des Hazm! Istennek kegyelmt, Ismred e valylyon klns szerelmt, Ltvn sok npeknek szrny veszedelmt, Egyb orszgoknak srn vett srelmt. De mirt krdezlek? m ltod mi kpen Npek a npekre tldlnak szntelen, A tbor tbort z hegyeken vlgyeken, Mint r vz, gy szakad er er ellen. Lsd meg, m a mezn, melylyen sok keresztet Rakott sznt vet, most temet testeket, Rten, kin takartak vlt sr rendeket, Most gdrbenn hnnak fel puffadt dgket. Vad vagy, ha mind ezek szemedbenn nem tnnek, A sok jajgatsok, melylyet eresztenek, El rabolt vrasok, fel prdlt vidkek, Knyveket, zokogst, sznst nem prselnek. Vegyd szre sorsodat, szemllvn gyket, Boldog tsendessgbenn te mivelsz fldeket, s danolva kaplsz sok frts tveket, Nyjas mulatsggal szedsz szp gymltsket.

35

Nem flsz, hogy fegyveres hzadbl ki zrjon, Kertedbenn b hgvn marhstl el hajtson, El takart keresmnyt bltodbl ki hozzon, Prdl portz jl meg is botozzon. Vagy hogy el pusztlvn el hagyjad hzadat, Mr regsgbenn idsebb trsadat, Kedves gyermekidet, s rokonsgidat, S hzrl hzra vigyed res tarisznydat. Melyly nagy ditsretet kell adnod Istennek, Ki keztl mentett fene fegyveresnek, Ht szz hld napja mlt, hogy az ellensgnek Tbora nem rte hatrit fldednek. Nints buzg szveknek olyly ajtatossga, Nints szeld lelkeknek olyly nagy buzgsga, Kit nem rdemelne az Isten jsga, Nagy ezen vett jkrt lelknk adssga. Ilyly jdat esmrvn adj hlt az rnak, Sznakodjl sorsn felebartodnak, Szved gbenn emeld, keresztyn vilgnak Menybl krj olyly jkat, mint vagyon magadnak. Meg ne sznjn nyelved zengeni neket, Hla ad szvbl mondj vg dtsretet, Emelvn fel fel nem vres kezedet, Engeszteld, mint lehet, a te Istenedet. Mond: Uram! ne keverj mrget poharadbann, Npekre ne ontsad azt boszszsgodbann, Itletet renk ne tgy haragodbann, Ez lnok vilgot ne veszejtsd boszszdbann. Hogy ha tsapsiddal mutatod hatalmad, Boszszsgodbann is ne mljon Irgalmad, Elgg tndkltt mr vres pallosod, Ne terjedjen, krnk, vas veszszd s tsapsod. Haragodtl ugyan pokol s menyny reszket, De bnst, ki meg tr, soha el nem veszted, Ez remnysg szvbenn vigasztalst ejtett, Mivel kegyelmedet gyakran ismrteted. Parantsolj teht mr vres pallosodnak, Hvelybenn trjen, mondd a Kirlyoknak, Hamar bkesget npeknek adjanak, Hla ad szvvel eldbenn lljanak. Nked pedig, Hazm! kinek hatrbann Boldogsg, s bsg virgzik javbann, Tovbb is, kvnom, Isten hatalmbann Rszeslj, rvendezz, maradj ldsbann.

36

LOM A TUDOMNYOKNAK JOBB RENDBENN VAL INTZSRL. 1760. Az rk Bltsesg le tekntvn menynybl, Szebb npet akara tenni az emberbl, El vgz, ki viszi settsg vlgybl, Tudatlansgnak knos szigetbl. s mivel nagy dolgok jobban ell mennek, Ha Nagyok s Kirlyok eszkznek tttetnek, Mria Kirlynt vlaszt ilylyennek, Ki ltal emberek fel bresztessenek. Teht e nagy Aszszony a kilentz Mskat Apollval egytt az egsz Nymphkat Kr, rendbenn szednk a Tudomnyokat, Jobb mdbann intznk a romlott Scholkat.

MRIA KIRLYN BESZDJE APOLLHOZ. Szz Sereg Istene! hajdant Athensbann ltl, virgoztl Nagy Grg orszgbann, Onnan vndorolvn jutottl Rombann Noha eredeted vlt paraditsombann. Ltod, te szked is, mint egyb, vltozott, Most e, most ms nemzet magval hordozott, Sok Orszg, ki nked ez eltt ldozott, Tudatlansg ltal meg homlyosodott. A melyly templomakat neked ptettek Nap keleten, azok mr le trettettek, jak nap nyugaton nked emeltettek, Kpeid helybenn msok fel tttettek. me orszgomat nagy homly b fogta, rtetlensg hibs npemet el zrta, Igaz tudomnytl, e miatt nem ltja, Mi javra vlna, jr tsak tapogatva, Rgen van, hogy tged hasztalan sohajtlak, Lehegvn kereslek, mindentt nyomozlak, rnykodat ltvn magamhoz szortlak, Engedd, mr igazn fel tallhassalak.

37

Jjj le, ltrt teszek tres orszgombann, Oszlopot emlek el fajlt vrambann, A perl feleket ki rtom hazmbann, Nem lesz hamis tuds Academimbann. Hagyd el rveszknek bszke seregeket,(a) Hagyd el sajttl bds hering keresket,(b) s a szabadsgtl rszeglt szleket,(c) Trj le szegletembenn, nlam tgy bltseket. Mondd meg, mi tartztat ama nagy szigetbenn, Hova menni lehet tsak tsendes idbenn, Trj hozzm, telepedj az n szegletembenn, Gynyrkdj mr egyszer az n nemzetembenn. Ilylyetn krdst Apoll flbenn Vvn, Mrinak gerjed szvben Jobb tzet lobbanta s ad elmjbenn E letzkt, foglalvn ilylyetn gkbenn.

APOLL BESZDJE. Nagy Nmet orszgnak hatalmas Tsszra! Kit rk nagy Isten rendelt orszglsra, Kit halandk kztt emelt olylyan sorsra, Honnan tsak egy lps van f boldogsgra. me meg hallottam nemes akaratod, Nped s orszgodra vagyon melyly nagy gondod, Meg lesz, ha akarod, el red j tzlod, Ha szavam s tantsom mindenbenn fogadod. Elbb mind az ltal nem juthatsz partodhoz, Fradsggal fogni kell ilylyen munkhoz, Mert ers orvossg szksg nyavalyhoz, Kit ksre vittek, btor j Orvoshoz. Mert mbr Nagy Isten a nemes lelkekkel, Minden nemzeteket lda rtelemmel, Mg is a bltsesg furtsa mestersggel Tartatik, nyl s megyen serny vezrekkel!

(a) (b) (c)

Itt az nglusok rtetdnek. Itt a hollandusok. Itt a helvtusok. 38

Nem is marad sok olyly nemzet keblbenn, Kinl a j erklts hibzik szvbenn, s a roszat zi mr kisdedsgbenn, El kell hrtani gntst idejbenn. Az els gardits melyly visz bltsesgre, Abbl ll, hogy lgyen hzi nevelsre, Olyly tants menjen gyermeknek szvre, Ki hasznot hajthasson mr reg lettre. Szvbl azonbann a rosz ki rtassk, J plda vnektl azoknak adassk, Szeretet, buzgsg mlyen ltettessk, Harag, s kevlysg meszsze zettessk. Mikor az ifi gy lesz el ksztve, Lelke j magokkal b leszen ltetve, Msik garditsra menjen vezettetve, Jobb tudomnyokra lpjen destve. Vagyon Orszgodbann sok jeles Tant, De vagyon ellenbenn sok is, ki hdt, Elme lest nints, hanem tsbit, Br ne vlna kztk olylyan, mint mt. Fekete sereged, ki l cathedrbann, Ngy taraj sapkt nyomvn homlokbann, Kilt majd egesz nap torka szakadtbann. Mondd meg, mi hasznot tesz akr mi Scholbann, A kisded rmlve fel mondja letzkjt, Melyynek nem rtheti vgt vagy elejt, Ktszer jtottk mr az btzjt, Mg is elmjnek nem nztk erejt. Felylyebb hgott fitzk mr kt garditstsal, Az oskolt jrja tbb nagy kamaszokkal, Meg terhelik tet comparatikkal, Sok zetlen formn tsinlt regulkkal. Hat esztend el foly, Verset, oratit, Kohol, szve zavar sok hibs Dek szt, Egy knyvbl msikbl r occupatit, res tk fejjel vr kt h vacatit. A Dek szrt van mind ezen fradsg, Grammt, s Syntaxist tudhat ifisg, Mi haszna, nem ebben ll igaz tudssg, Lelket szpteni kell, ez a tanltsg. rdemes e valylyon, hogy kilentz esztendt Gyermek Dek nyelvrt veszejtse az idt, Ki jvn ne tudjon hanem tsak veszendt, Ilyly mddal tanlja az el felejtendt.

39

Az igaz bltsesg, melyly azrt adatott, Hogy esmretre vigye a halandt, Sok versengs ltal meg homlyosodott, Tzljtl el trvn mire tsuszamodott. Kt szz esztendeje, hogy rgi bltseknek, Plto, Epicurus, tbb Grg Szenteknek, Leg inkbb pediglen Arisztotelesnek Vlekedsein Lojolistk mennek. Mire vittk, krded, magas elmjeket, Nem trtk hasznosban, higyd el, az eszeket, Szedegettek olylyan gyva krdseket, Kivel meg tomptk az kes elmket. Vlekedseket koholtak magoknak, Kire eskettettk javt Tantknak, Boldogtaln vlt az, ki ms blts Authornak Tartotta hagyst, adtk azt pokolnak. Mire vetemedtek ilylyen kblsbann? Bel ereszkedtek mly disputlsbann, Rekedtek hasztalan syllogizlsbann, Ki nyert? ki ersebb vala kiltsbann. Krded, mire ment ki az ilylyen versengs, Nem vlt, tsak el higyed, neheszkes a krds, Hasztalan szn, semmin, vlt a vetekeds, Nevetsgre fordlt heves veszekeds. El hagyvn azokat, melylyeket kell tudni, Homlyossgokat kezdtek ell hozni, Kit a halandktl Istenek tudatni Nem akartak, aztat meg akark fogni. Nem kdeztetett mr, mibenn ll boldogsg, Mikp rontattassk a rosz hajlandsg, Vtek virtus kztt vagyon e rokonsg Hogy gyzettessk meg szvbenn a romlottsg. Vagy mi ktelessg marad az atyknak, Melyly az a szeldsg, ki szksg fiaknak, Min visels kell hazbann polgrnak, Hogy hasznos tag lgyen kirlynak, vilgnak. Mi lehet illend a nemesi vrhez, Mi ktelessg tart igaz vitzsghez, Ha kell e tudomny az kes termethez, Min btorsg kell igaz ersghez. Innen naprl napra a rosz szaporodott, Az igazsg el tnt, szeretet el fogyott, Boldogtalan ember! tsak ttovzott, Vak lvn vezre tsak tapogatdzott.

40

A lelki dolgokbann, melyly gy is homlyos, Melylynek az svnye gy is akadlyos, Tbb gntsot tevnek, mr tsak nem blvnyos Lett ember, nem mondom, hogy pen bubjos. Mit hasznl azt tudni? nap forog e, vagy fld, Nap sgra nlkl melyly sznt mutat a zld, Holdbann ha laknak e, vagy az tsak puszta fld, Gmbly, vagy hoszszas, ez s amaz al fld. Hny rt vagyon gnek puha boltozatja, Melylyikbenn fszkelnek tsillagok soksga, Gntzl szekernek hol vagyon szllsa, Mikor hat holnapig nem ltszik jrsa. Tengernek honnan van naponknt daglya, gi plntknak melylyik a kirlya, Felhkbenn a drgst s tzet mi tsinlja, Melyly szl a felleget jobban tasziglja. Mitl vagyon napnak nyri melegsge, Mi mozdtja, hogy van olyly nagy sebessge, Hny mrt fldni lehet szraz kereksge, Polustl polusig mit tesz szlessge. rtsd ki fbb Scholkbl az olylyan tudomnyt, Ki igazat el rejt, tszen sok anigmt, Inkbb nped hzzon napon knt taligt, Ne rjon, ne halljon rosz Astrologit. breszd fel lmbl a tnya sereget, Ki hoszsz tbuson nzi az egeket, Ki holdbann keresni megyen egereket, Ottann trteni akar embereket. Tudod, betegsge ketts az embernek, Egyik rt a testnek, msik a lleknek, Mind kettbenn vagyon rsze te npednek, Rendelj azrt orvost, s tegyd egszsgesnek. Vad ltod az ember, s hibs termszete, Ha tsak jra nintsen egyenes vezre, Munkval addik j annak szivre, Okos erszakkal vittetik jobb vgre. Teht, hrtsd flre a gykeres dudvt, Szerezd tudomnynak hasznosabb jobb magvt, Tsak J Tantknak tegyd fel laurus gt, Mria! gy red tzlodnak a trgyt. zd ki orszgodbl az olyly mestereket, Kik monda mondval tartjk a npeket, Egy zerrt rnak sok ezer rendeket, Hibs calculuson tltnek esztendket.

41

Mert ms a tudomny, ms pedig bltsesg, Nagyobb ebbenn, mint a msbann, az erssg, Ez hasznos, szksges: az tsak kls szpsg, Az virg, ez gymlts, ilylyen a klmbsg. Tudomny kvl van, bltsesg llekbenn, S igazn mutatja, mi lakik emberben: Amaz, egen, fldn, mulat a klskbenn, A bels bltsesg visz egyedl menynybenn. A Nagy Jupiternek ez fbb adomnya, Kibenn ditsekedik leg szebb alkotmnya, Ez ltal klmbz teremtett llatja, Ez ltal tndklik tsods llapatja. Ki mivel nem lakik a romlott szvekbenn, Ilyly javt nem osztja a vtkes elmkbenn Ilylyen menynyei rsz tsak tiszta lelkekbenn ntetik, gymltst gy hoz szeldsgbenn. Teht ezt kell minden erbl tisztelni, Ezt kell a kezdetnek, a vgnek tartani, Ettl flvn a bnt s roszat kell kerlni, Eztet jsgrt egyedl szeretni. Tudni kell, hogy az lknek Brja ltala adatik jknak koronja, igaz trvnynek ki szolgltatja, Vg napkor roszaknak bntets adja. E felett, hogy embert kt vgbl teremt, Testt a llekkel midn ltztet, Testt mulandnak romlandnak tev, Halhatatlansggal lelkt kest. Hagyd esmrje teht maga mltsgt, Fojtsa roszra hajl gonosz kvnsgt, tlja jobbtsa bels romlotsgt, Ms letbenn vrja igaz boldogsgt. Itten ltzzn fel dszes szelidsgbenn, Felebartjval ljen szeretetbenn, Igazsgot tgyen, s nem az rgysgbenn, A kz jt keresse a szp egyessgbenn. Kiknek jobb rsz jutott muland javakbl Szegnyebb trsokat tplljanak abbl, Rest a henylvel menjen a vrasbl, Hogy gy kenyr szke tvozzon hazbl. Betslje azonbann np nagy hatalmadat, Tisztelje, b tltse parantsolatodat, Hallgassa hvsggel tett ell jrdat, Flje, szeresse is uralkodsodat.

42

Nem jutott anynyira roszasg vilgbann, Hogy ilyly tantssal ember jobb formbann Ne jutna. Lgy azrt j bizodalombann, Ilyly tudomnyt hirdess npes orszgodbann. Kzel vagy, J Kirly! az ldott j vghezz, Melyly ltal juthatol menynyei sereghezz, Mert egyedl ezrt adatl e nphezz, Hogy kzelebb vinnd igaz bltsesghezz, Mindjrt orszglsod els zsengjbenn, Hogy Atydnak ltl tntorg szkbenn Mi kp gynyrkdl emberi nemzetbenn, Meg mutatd hamar tsoda ttelidbenn. Krnyl vettek mbr fegyveres npekkel, Lakta vrasadra kszltek tzekkel, Ijesztettek itt is ott is tkzettel, Egyezett szndkod boldog vgezettel. Kintsed pazarolvn bven hadaidra, El maradott rszt nem a tzifrasgra, Kit Kirlyi udvar kvn a pompra, Add, mert ki ntd Academidra. Nyri mulatoz seid Kastljt Caesrok tsnosabb Residentijt Rendeld olyly helynek, hol az Oskoljt Venn Nemesi Rend, s let reguljt. Sok tselekedetid fnylenek vilgbann, Egy sem adott tbb fnyt neked menyny orszgbann Mint hogy sok rvkat nevelsz a vradbann, Oktatod, ruhzod, viszed tudomnybann. Bts azrt hamarbb ismt erd lszen, Nmet vri domb el slylyed egszen, Mglen a Te Neved vilgbl enyszszen, Ez, a mi Tgedet Nagy Aszszonyny tszen. Menj azrt Istenes elmd kvnsgn, Ne akadozz semmit azok tsalfasgn, Kik a rgisgnek ktsges nyomdokn Most is vakoskodnak, ltni nem akarvn. Tudom, Tzksoknak egsz regementje, Calasantzi Jzsef s Loyola serege, E felett Klastromok henyl fellege Ellened lesz, de Te bzzl, jl lesz vge. Jupiter el rendelt kt Nagy Tantkat, Ezekre hrthatd a terhesb munkkat, Ezek, hagyd, gyjtsk meg az g fklykat, Engedd, hozzk helyre a dlt orszgokat.

43

Azoknak parantsolj Kirlyi szkedbl, Gynyrkdj kezeddel plntlt gymltskbl, Nzzd, igaz akarat mit tehet npedbl, Ha hatalmat vesznek ezek Te kezedbl. A Btsi Nagy Papot tegyd egyik Vezrnek,(a) Ki jobb Tanltsgot mutasson Nmetnek, Zrja el tjait idegen vtkeknek, Kik, mint a partka, mdinak tttetnek. Ell ment valamit ezen esztendkbenn Tudomny npednl, de egsz fnyebenn Nem juthatott, ktve maradott fggbenn, Mert elme nem mene szabadon tzbenn. Nem szgyen Haznak, mi nints, kltsnzni, Tudomnyt, erkltst, mdit mstl venni, Ha jt magunkv mstl kell tserlni, Drga pnzen szksg eztet ltal tenni. m a brdolatlan Nmet nyelv mire ment, Hogy Gotsched Leiptzigbl Btsbenn b tekntett, Elejn munknak rtetlen nevetett, Most mr gynyrkdik, hogy verset is ejthet. Tsak j vezet kell Bltsesg tjra, Az ember szomjan megy ennek a ktjra, Vgyzs meg lehet, hibs tantsra Ne menjen, akadjon igaz forrsra. Aprdk szoksok a lelki dolgokbann, Melylyeket tanlnak a rosz trsasgbann, El mlnak, Bourdaleu ha lesz cathedrbann, s ha a meszst hagyjuk a fonbann. A meg rgztt szoks ugyan gtlst tehet, Melyly npedet tartja, mert ez meg feneklett, E miatt lmbl nem hamar bredhet, De azrt tsak kezdet j lgyen, el mehet. Menyny orszgnak tjt j Theologia, Az igaz erkltst blts Philosophia Meg fogja mutatni, ne flj, J Mria! Te vagy Augustusnak, Trajanusnak Prja. Barktzit azonbann szegny Magyaroknak, Ezen j Nemzetnek, de brdolatlannak, Add! hogy k is mit azt jmborok tudjanak, Tbbi nemzet ltal ne tsfoltassanak.

(a)

Migazzi Kristfot rti a Btsi rseket. 44

Esmrvn e Nagy Pap hasznt Tudomnynak, Fel tallja mdjt igaz Tantsnak, Olyly hatrt fog tenni az Okoskodsnak, Honnan haszna lgyen az egsz Orszgnak. gy is mr a Magyar Helicon fel jr, St oldalbann is taln fel jutott mr, Onnan viszsza lpni vlna neki nagy kr, Engedd, jusson feljebb, hol vagyon a hatr. m meg tantottad hadi reguldra, Szz tzikkelybl ll mdos forgsokra, Gondod vlt tsnosabb teste llsra, Rginl alkalmasb hadi ruhjra. E felett ki vetted azt durvasgbl, Ki hzvn ervel des hazjbl, Kt roszat ki irtl szinte orszgbl, Kinek Nagy Kitsiny is ivott poharbl. Hov lett dzsls rszegsg eszkze? Hov kromlsnak knyes bszkesge? Nem hallik, mr el mlt ennek szenynyessge, Letzkd ltal b jtt nemzet szeldsge. A ki eddig tlt szomszd szoksokat, Btor magnl ltott is jobbakat, me Te ltalad tanlt mr olylyakat, Honnan Te is, k is veszik jobb hasznokat. Nintsen egyb htra, helyes boldogsga, Tsak bresztessk fel jobban tanltsga, Vagyon arra nki nagy hajlandsga, Ha gtlst nem tszen llhatatlansga. Elg sebessge vagyon elmjnek, Vagyon erssge rt tletnek, Knynyen viszi sulylyt tanls terhnek, Fojtani kell inkbb lngjt a tznek. Minden tudomnyra e np alkalmatos, Noha kitsint fejes s nha tsodlatos, Lgy tsak Theresia! ebbenn llhatatos, Nem lszen ebbenn is Magyar akaratos. Ez gket tvn Mria keblbenn, Ott nyoma Apoll koszort fejbenn, Viv sok Menynyei Sereg kzepbenn, Mondvn: m gynyrkdj Trsok gylsbenn. Itt vagyon egeknek s vilgnak Tsszra, Ki a Kirlyoknak vigyz a sorsra, Mindent meg nyerhetsz ma Npednek hasznra, Meg adja, tsak krjed Hzadnak javra.

45

Mrit elszr a helynek szentsge, Menynyei Seregek tetsz fnyessge, Leg inkbb Jupiter kpzett felssge, Rettent, de meg trt hamar szvessge. s btran, mint igaz gynek sz szllja, Fel vett nagy munknak el mozdtja, Nemzetektl ki krt vilg jobbtja, gy kezde beszllni hibknak rontja.

MRIA KIRLYN BESZDJE JUPITERHEZZ. Vgetlen hatalm Tsszrok Tsszra! Ki eltt tsak semmi fldieknek Ura, Ki nem tsak vgyzol szentelt homlokokra, Hanem gondot tartasz szegnyebb sorsokra. Esmrem, ltalad van uralkodsom, Sok kln nemzeten vagyon orszglsom, Tudom, hogy kirlyi szkbenn tsak szllsom Vagyon, s htrbb lesz mg boldog laksom. m koronimat teszem thronusodhozz Ezen terheimet tertem lbadhozz, Ragaszkodom hozzd sajt Alkotmhozz, Els kezdetemhezz, s vgs tzlomhozz. Kzlt ideje, hogy sfrsgomrl, n is szmot adjak rm bzott fiakrl, Tudom, hogy szorosan tlsz te azokrl, Melylyeket Kirlyra bztl mulandkrl. Hogy ha igaz tra nem vittem npedet Eddig, s el nem rtem ezen kegyelmedet, Meg botsss, ne szegd meg ezentl kedvedet, Kltsnzd mg egyszer segt kezedet. m, a mint lehetett vittem bltsesgre, Meg tantm nped a szentebb letre, Fel bresztvn minden fle mestersgre, tjt meg nyitottam llek dvzsgre. Igyekeztem; lgyen boldog llapotbann Szegny s gazdag: kolds ne lgyen orszgbann, Erszak ttelek sznjenek hazbann, A mi j, mi kedves, terjedjen vrambann.

46

Hatrt, mint lehetett, tettem sok vtkeknek, Melyly nagy rszt immr el fogta npemnek, Hatalmt meg ktm fene fegyveresnek, Zsldjt fizettettem adstl bresnek. Nem nyomhatja nlam ers az ertlent, Van brm, ki tl pazarlt, kegyetlent, A vas veszsz sem r nlam fedhetetlent, Igaz br kveti a szgyent s betstelent. Valamint pediglen vtket a bntets, gy a j tetteket ri a kedvezs, Min a szolglat olylyan a fizets, Tvl udvaromtl van a hzelkeds. Ilylyen bldogsgnak van tsak egy tsorbja, Krlek ezt hrtsd el, lknek Brja! Ebbenn szndkomnak el mozdtja Lgy, s e dolognak f kormnyozja. m Zsidk, Pognyok nlam telepednek, Idegen valls sok npek fszkelnek, Vagynak, kik f Psztort s Rmt nem esmrnek, Nem lehet e valylyon, hogy k meg trjenek? s el hagyvn ezer valls klmbsgt, Ismrnk Rmai Hitnek a Szentsget, Egy szjjal, egy szval, Isten ditssgt Hirdetvn, el rnm npek egyessgt. Erre fnyes felleg b fog Mrit, Titkos sekrestynek b tevk ajtajt, Nem tudja Istennek senki akaratjt, Hanem ki szjbl rtette szzatjt.

RICHVALDSZKI PREPOST RNAK. Egerbenn 15 Octoberb. 1761. A szke nyr el mlt, az sz kvetkezett, Minden virgjbl mez ki vetkezett, Fonynyaszt dr hozott renk hidegsget, Sgrja nem d mr napnak melegsget. Mez kessge b jtt a tsrkbenn, Virgok nintsenek a mivelt kertekbenn, Tsak a kedv nevel gymlts van hegyekbenn, Eztet most takarjk vgan a prsekbenn.

47

Zeng sros Vrasunk ostor pattogstl, Iszony a zrgs az abrontsozstl, Nyugta nints senkinek nagy kiltozstl, Tsa, hajsz, tsihi, hott, hord kd hordstl. Rendetlen kilts tmad sok helyeken, Vr szn takarmnyt hznak szekereken, Amott mr ki nyomott levet a tsebrekbenn Tltnek, szurkos kzzel hnyjk a pintzkbenn. Ez kdra fordtja a meg szedett szllt, Ez tri, ez szri az ldott gymltst, Amaz igaztja az szve trt ltst, Ez hozza, ez viszi hegyre a szedkt. A gazdag termsnek minnyjan rlnek, Meg pezsdlt desebb musttl dlngznek, Szomszd szomszdjnak vgadva krkednek, Mit adott az Isten, szmmal ditsekednek. Krded, e tsrgs kzt ht n mit mivelek? Nem unom el magam, imgy elmlkedek: n Uram Istenem! melyly boldogok ezek, Meyly j llapotbann vagynak az ilylyenek. Ezeket a bsg vgsgra breszti, Gond b nlkl val letre vezeti, A szp tsendessget hvsg el nem veszti, A komort szabadsg s vg kedv szleszti. Boldogabb ilyly polgr nlam s nladnl, Noha fnyes kapa vrja gunyhjnl, De jobb ez akr melyly tzifra patiknl, Egri vz, vagy Sndor kz balsamumjnl. Szarvas argumentum nem frasztja eszt, Melyly Theologusnak lepi az elmjt, A Harmadik gnek nem tudja seregt, Antipodkrl sem indtja beszdt. Hny szrnya van a fbb menynyei Angyalnak, Tollas e, vagy nem az, vagy mikp szllanak, Az gi lakosok nem de gondolkoznak, Az elementumok mi kp hadakoznak. Honnan vagyon tenger fel hborodsa, Honnan nap s holdnak a fogyatkozsa, gi tzek, drgs, fldnek indlsa, Napnak e, vagy fldnek vagyon e forgsa. Ertlen elmnket mikor mi ezekkel Frasztjuk, s rekednk vetekedsekkel, k vg leteket trfs nevetsggel Mulatjk, fel kelnek, feksznek j kedvvel.

48

Vgydsnak lntza nem kti semmihezz, Nem kap szerentsnek forg kerekhezz Kintsekrt nem indl ms fld tengerhezz, Kelst fekvst szabja Gntzl szekerhezz. Nem terhelik Istent hoszsz krsekkel, Hogy eztet adja meg, aztat hritsa el, Mivel elgednek sajt kitsinyekkel, Prbenn nem szllanak a Nagyobb Szentekkel. Folydogl letek nyjason ezeknek, Koma Sgorval gond nlkl dzslnek El rejtett titkokat k nem feszegetnek, A tudomnyokbl nevetsget znek. Holott te izzadvn poros Auctorokat, Szu ette tblj molyos Doctorokat Forgatsz, s grnyedve nagy Folintokat, Ki hzasz, el bontod , s b rakod sorokat. Majd a Grgkkel indlsz Athnsbann, Majd a Dekokkal kerlsz Latiumbann, Viszsza mgy, el merlsz rgi rsokbann, lsz a knyvek kztt, mint bagoly udbann. Lttam n a minap szobdbann fel jutvn, Arany szj Jnost eltted tallvn, Mi kpen levlrl levlre forgatvn, Kerestl egy mondst, melylyen ragadtatvn Meg tudni akarod Valls klmbsgt, Mind j, mind rgiek fbb eretneksgt, Simontl Lutherig Rma ellensgt Kergeted, hallgatod azoknak mentsgt. Manesnek lmait tudod gostonbl, Rgibb vetemedst Tertullianusbl, Ritust bizonytod Szent Basiliusbl, Vallsunk Szentsgt Vn Cyprianusbl. Turnelli, Bossuet , Calmet, Bellarminus, Forog a kezeden Becanus, Sylvius, Pallavicinivel le Blanc, Cornelius, Ntalis, Szent Gergely, s Athanasius. El menvn ezektl Assisi Ferentztzel, Loyola Igntztzal, Ferreri Vintzvel, Xaverius , Kempis, Diatelevivel, tazol Ascetk jeles seregivel. A fldet el hagyvn, mint Ilylys szekrbenn, B trsz Szent Aszszonyok gylekezetbenn, Rszeslsz azoknak elmlkezetekbenn, Klra s Brigyittval meg nyugszol a kertbenn.

49

El jsz ismt hozznk s Baroniussal, Az idnek folytt nzed Spondanussal, A mlt eseteket kpzed Gravesonnal, A Paraditsombann szve jsz dmmal. Ki jvn tazol gret fldre, Fel msz szent Vrosbann Zsidk innepre, Ama nagy dolognak s tsodknak helyre, Nzel szomoran szent Kereszt hegyre Nem nzhetvn tovbb Zsidknak vaksgt, Sem Pogny Papoknak tsfos ldozatjt, Nzed vgre mind a ngy Evangelistt, Kibl az Eretnek tmasztja vallst. Itt meg boszonkodol az jtok ellen, Kolb, Fleurit, Pzmnt is kred, hogy segtsen, A Ppknak szere mi knt, s hogy menjen, Ki igaz, ki nem az, mi kp esmrtessen. s mivel Platina minap haragtott, Hogy nmelyly Ppnak rosz festket adott, Hogy egyet kzlk Kis Aszszonynak mondott, Tzfolni akarod ezen hazugsgot. Szaladsz tsalhatatlan Conciliumokhozz Mint anynyi ersen ll oszlopokhozz, Nicaetl fogva egsz Tridentumhozz Mly rvnyek ltal rkezel Romhozz. Hol Isten szolgi szolgja szknl, Meg llvn szent Egy hz rdemes fejnl, Ketts klts hatalmt, kit ltsz kezeinl, Tsodlod, le borlsz, ldst krsz trdinl. Meg tskolvn lbt, kldesz Genevra, Svecia, Dnia, Anglus hatrra, Anathemt, Bullt Pekinre, Mechra, Conftz s Mahomet tgas orszgira. Excommuniclvn minden eretneket, Ezektl nem veszel ki talm engemet, Hogy jtszi Voltairbl mondok nha verset, s Pope vagy Racine ragadja elmmet, Meg botsss, ha nha veled nem egyezek, S frt esz Frantzik tvelygsin megyek, Tudod, n elttem Potk kedvesek, Kik nagyobb rszre furtsk, s szelesek. Dtsrem azonbann szent fradsgodat, Magasztalom mltn te terhes munkdat, Hogy szent halottak kzt tltd napjaidat, Trsalkodvn velek mulatod magadat.

50

Vajha tbbszr hozzd, mint hajdant juthatnk, Kisded szobtskdbann n b fordlhatnk, Mint Pl Gamaliel lbnl lhetnk, des intsedbl mit azt tanlhatnk. De most mit vlsz rlam? mire vetemedtem? Hortius verst egyet meg kedvelltem, Rgen van, hogy rajta ktsgem vezettem, De mr igazsgt magam meg esmrtem. Azt mondja: bolondsg nknk minden dolgunk, Hoszsz remnysgre nem kell tmaszkodnunk, Hogy ha vgan lnk, j bort ki vlasztunk, Ez a jobb llapot, mert hamar el mlunk. Valbann gy vagyon, igaz ezen monds, Nkem is, nked is szll ezen tants, Nem de fradsgos tudomny tanls, Valylyon mi hasznot d ilyly id mulats? Br maga Apoll koszort fejedbenn, Nyomjon, b ereszszen zrt sekrestyjbenn, Mit nyertl gytrelmes munka mlysgbenn? Bizonytalansgnak jutl rvnybenn. Szabadsgod vesztvn egsz letedet Szenteled is, soha nem red vgedet, Kevs, mi embernek tudni engedtetett, Tbb, mi elmjtl rkre rejtetett. Hogy ha termszetnek el rejtett okait, Theologinak petstlett titkait, Meg lehetne fogni az Isten dolgait, rdemlen mg is elmnknek munkit. De m Salamon is Bltseknek Kirlya, Midn a vilgot mrtkli, vizsglja, A ht Bltstsel egytt tsak ugyan azt vallja, Minden bizonytalan, s hvsgok hvsga. gy van, egsz eddig menynyei dolgokbann Tsak vak hit szksges, a vilgiakbann, Menynyi rejtett dolog vagyon Phisicbann, Melyly kevs, kit tudunk Astrologibann. Keveset prblunk, a mit el kell hinnnk, Tapogatzva kell e settbenn mennnk, Sokszor mit msokkal rgen el hitettnk, Jobban meg gondolvn, mr ms nyomba lptnk. Melyly elttnk mozog leg gyengbb bogrka, Az gbenn repdes leg kisebb madrka, F, fa, gykr, virg, az gi karika, Melyly tsodra val el rejtett partka!

51

Oldhatatlan mese ember az embernek, Sok fle rejteke van e teremtsnek, Nem lehet fel jutni meszsze rtelemnek, Hatrt tett Alkot haland elmnek. Azrt, J Bartom! trtsd meg tadat, Tudomny mlyre ne ereszd hajdat, Ms jobbra fordtsad fonynyaszt munkdat, Trlj viszsza hozznk, tegyd le sok gondodat. Eleget fradtl lted virgbann, Nyugovs kell immr idnknek folytbann, Nem j megy, ki lovt el fojtja futtbann, Elme is el frad szntelen munkbann. m az id, fld, fa, mezk is nyugosznak, Ezek tlbenn halnak, s mlyen alusznak, Tavaszkor fel kelvn ismt virgoznak, Emberi elmnek imgyen pldznak. Aluvs szksges higyd el, az elmnek, Mulatsg is hasznos a gyarl embernek, Vagyon pedig ebbenn mdja mindeneknek, Kinek mikp tetszik, abbann rszt vehetnek. Ms vadsz, ms perel, ms tsak hivalkodik, Ez vendgel, amaz tntzol, tzifrkodik, n rosz verset rok, ms trs hadakozik, Leg szebb, leg jobb idnk igy mlik, vltozik.

SZVBLI SHAJTS A BLTSESG UTNN. A Bltsesg olyly szp, hogy minden kivnja, De ennek tsak kevs igaz tantvnya, Mire vetemedhet ember tudomnya? Mivel hibs leg jobb elme tallmnya. Bels sztnbl indl, iparkodik, Nap, hold, tsillagokon, egen lmlkodik Fld sznn tekereg, b is reszkedik, Tengerbenn b mgyen, poklon iszonyodik. gi tsattansnak villmjt tsodlja, Termszet erejt mindenbenn vizsglja, Sok ezer dolognak okt nem tallja, Elmjnek vagyon ezer akadlya.

52

Vilg llapotjn s rendn vizsgldik, rteni, meg fogni kvnvn aggodik, Tz, fld, leveg g, vizen akadozik, Rejtezett okokkal szntelen birkozik. Magbann tr, kissebb vilg plett, Az embert, s ennek tsodlatos testt, Vizsglja mind kls, mind bels tetemt, Pertzt, zt, vrt, de leg inkbb lelkt. Melylyen elmlkedik, meg nem esmrheti, Homlybl senki, ki nem vezetheti, Magtl pediglen pen nem rtheti, Mint vak tapogatva jrvn b emszti. Tssz, msz, jr, repdes llatok, Ezek is eltte el zrott lakatok, Vagynak ilylyen mdon mindentt tsak gntsok, De ember magnak mg is leg fbb titok. Boldog! ki esmri tehetetlensgt, Hatrozni tudja bszks eszesgt, Ltvn elmjnek ilylyen kisdedsget, Nagyra nem terjeszti tsonka mestersgt. Tsalatkozott ember melyly kevsre mehet, Bizony nem adhatunk vilgosabb jelet, m jelen dolgokrl tsak keveset rthet, A mltat nem tudja, a mi lesz rejtetett. Ht melyly homly vagyon a nagy tudomnybann, Istenhezz s llekhezz tartoz dolgokbann! Menynyi klmbzs valls formjbann, s a hozz tartoz kls szolglatbann! Indlj meg Pekintl, menj szinte Romig, Nagy Bairtl eredj, juss egsz Prgig, Evezsz tengereken Lisbontl Dantzkig, Lintztl a Dunn le Sndor oszlopig. Akr melyly nemzetnek nzzk is vallst, Tapasztalni fogjuk gyakor vltozst, Szgyen, mire vitte sok np gyalzatjt, Ki tsfosan tette lelki ldozatjt. Vlt oylyan vaksga emberi elmnek, A crocodylust is tartottk Istennek, Mi tbb, foghagymnak oltrt emeltenek, Ilyly gyengesgekkel m ditsekedhetnek. Termszet rendnek sett homlybann, Eredvn az ember mly vizsglsbann, Sok ezer esztendt tlte tanlsbann, Nem sokat ment ell mg is munkjbann,

53

Most is tsak azt tudjk, mit haland tudhat, Hogy f bltsesgre senki fel nem juthat, Kevs, a mit ember elmje meg foghat, Tbb az, a melylyeknek vgre nem jrhat. Ha vlt is, ki szrnyon feljebb emelkedett, Tbbi trsainl tbb talentomot vett, Az is flve vlve tsak oda mehetett, Honnan a ktsge knynyebben trhetett. Hatrozott eszt nmelylyik tsigzta, S az el rejtett dolgot addiglan vizsglta, Mglen kevlysgt Isten meg boszszlta, S vakmersgnek jutalmt meg adta. Aristotelesnek testt rvny lepte, Mikor dagadst tengernek szemllte, Pliniust Aethnnak tze emsztette, Mikor a kementze szjt nzegette. Szerentss Salamon, kit a fbb Okossg, Vezrlett vallani, hogy minden tsak hivsg, Boldog vle egytt, kit mg a romlottsg, Nem br, s nem emelget a kevly tanltsg. Boldog htszer, mondom, ki tud elgedni Menyny ajndkval, s nem mgy temjnyezni Fel puffadt esznek, vagy tud kteskedni, S el rejtett dolgokra nem mr ereszkedni. Kevly a tudomny, az embert ragadja, Ki poharbol itt, azt meg tntortja, Mi tanlsunknak lgyen teht mdja, Kinek kinek, illik, lgyen arra gondja. Tsak anynyit hrpentsnk des poharbl, Kitl jobbak lesznk, s ltnk nem roszabbl Nem ll az okossg disputatibl, Mst kell meg tanlni Philosophibl. Isten gy akarta, hogy ember dolgozna, Tselekedne inkbb, mint sem gondolkozna, Menynyei dolgokat se igen vizsglna, Fldi lvn fldi tudomnyt tanlna. Nem tudomnyt ada tzll az embernek, Ada ms jobb vget ktelessgnek, Mint hatra vagyon romland ltnek, gy bizonyos tzlja vagyon elmjnek. Elg nagy tudomny, ha jl tudunk lni, Ha a j erkltsbenn tudunk ell menni, Hibs vtkeinket meg tudjuk esmrni, Msoknak is vtkt meg tudjuk feddeni.

54

Arra halandnak szksg iparkodni, Mikp rosz vgydst lehessen fojtani, Harag rigysget hogy kell hrtani, A szp egyessget mint kell meg tartani. Jjj el, f Bltsesg! esmrtesd magadat, Tants, hogy esmrjem n mennen magamat. Te nked ldozni innen tl munkmat, Vesd le ftyolodat, vond le homlyomat. Epicur, Seneca, Plt tudomnya, Wolff, Argens, Malebranche, Newton tallmnya Nem segt, mert hibs ezek takarmnya, Te lgy, f Bltesg! n elmm kormnya.

A MULANDSGRL. Btsi! kedves Btsi! melyly kitsiny partka Az let, nem de nem a tsak virgotska, Ki ma nyilik, fnylik, szpetske, szagoska, Holnap el hervadvn lesz szraz krtska. Mint a sebes patak, napjaink gy folynak, Gynyrsgeink replnek, s fogynak, A kvetkezendk mg homlybann vagynak, Jelen valk pedig sebesen el mlnak. A mi vlt, kevesebb a rvid lomnl, gy vagyon vgezve rkk valnl, Vltozsbann lenne minden halandknl, Igaz jt keresnnk nem a mulandknl. Nzd, ember, hvsgos elmd kitsinysgt, Nagy gondolatidnk esmrd semmisgt, Fel tett szndkidnak tredkenysgt, Vizsgld vilgi jk tsalfa fnyessgt. T, kik a tndkl aranynak ldoztok, Raksbann vert kintset olyly hven imdtok, A gyjttt keresmnyt kinek takarjtok? A ml birtokot majd kire hagyjtok? Kinek kisztetek, vitzek, lntzokat? Talm szndkoztok ktzni rabokat? Rajta! tsak fenjetek trt, nyilat, kardokat, Rontsatok npeket, dljatok vrakat. Valylyon gazdasg kints el megy e veletek? Valylyon hoszszas lesz e hretek, nevetek? A bkesg meg lesz, mlik ditssgtek, Meg haltok, el mltok, t is, mint egyebek.
55

Br tsak ember kt szz esztendt rhetne, Mg is kevlysgnek ldozni lehetne, Nyomorsgibl jobban vergdhetne, Szorongatsitl inkbb menekedne. Most pedig gazdasg, titulus, tisztelet, Ditssg, fnyessg, nagy hr, nv, tekntet, Melylyekkel az ember krnyl vtettetett, Tsak fst, ml rnyk, melyly hamar enyszhet. Vajha meg esmrnnk tompa vaksgunkat, El tletbl ll hvsgunkat, Le vetnnk valbann szort ignkat, Nem trn olyly szrnyen meg grnyedt nyakunkat. s vak szerentsnek kltsnztt javt, Jobban meg vizsglvn llhatatlansgt, Nem olyly drgn vennnk ml ajndkt, Vgydsinknak is meg vetnnk hatrt. Ugyan is e vilg minden ditssge, A mi nagy, j, ill, vagy vagyon szpsge, Kbenn halandnak ll gynyrsge, Nem egyb, hvsgnak tredkenysge, Minden azt kiltja, nints itt llandsg, Hirtelen el mlik minden hatalmassg, Vilgot illeti az llhatatlansg Egekbenn lakozik a kvnt boldogsg. Oda teht, Btsi! oda emelkedjnk, Onnan Pris Rma fstre nzhetnk, Meg ltjuk, melyly kitsiny a mi kerek fldnk, Melyly kisded llatok, a kik rajta lnk.

NAGY URAKHOZZ, A GYNYRSGEK VLTOZSOKRL. 1759. Nagy Urak! rabjai a j szerentsnek, Kik akaratjra mozdlnak mindenek, T, kik trvnyt adtok sok ezer npeknek, S olylykor hatrt tesztek Fejedelmeteknek. O Nagyok! ltom n, melyly terhes nagysgtok, Melyly epeszt gonddal folyik boldogsgtok, Melyly tetzett bajjal megyen urasgtok, Szerentse lbenn sintsen nyugovstok.

56

Jertek le kis korig magas palotkbl, Hgjatok le bszke mrvny torntzokbl, Unalom szrmazott a sok vg laksbl, Tsmr kvetkezett hoszsz vatsorkbl. Mr tsendes jtszaka nem d des lmot, Noha a szerentse kintsbl rakott halmot, Meg vetette ugyan brsonybl az gyot, De meg tagadta a tsendes nyugodalmot. A tornyos kastlyok, kikbl nzegettek, Tkrs palotk, kikbenn knyeskedtek, Nem nyjt tsendessget ltom, tsak henyltek, rgy szerentsnek menynykvitl fltek. Minden napi pompt, tudom, meg nttok, Annak terhe alatt mr el fradtatok, Nem tetszik s keser sokszori tzifrtok, Illik, az letet ms kp fordtstok. Szksg a vltozs tudjtok mindenbenn, Sokszor pihent hvsg magnos szegletbenn, Vg szabadsgot is nem szp pletbenn Kell keresni, vagyon tbbszr a mezbenn. Gyakran arany ezst gymnt nzstl A szem kmpl, elme retteg ditssgtl, gy meg unatkozunk szinte a bsgtl, Valamint tsmrlnk sovny szegnysgtl. Honnan van, hogy akkor elme vdmsga, Kit fldi javaknak el nyomott rabsga, Meg nem tr, s nem mlik vett szomorsga, S ms maszlagtl ered annak orvossga. A gynyrsgnek ez a termszete, Hogy ha minden napi, nintsen dessge, Vltozssal j az, ha vagyon mrtke, Mert ms kp keser fjdalmas is vge. Boldog! ki gy lakik festett palotbann, Hogy onnan j kedvvel tr halsz kunynybann, Olyly vg, olyly j kedv gulys karmjbann, Mint vlna Tsszrnak kintses trhzbann. Boldog! szja zt ki anynyira brta, Hogy fogt, kit szz tl tek el vsta, S gyomrt, kit dessg nagyon meg lgyta, Tarh, vagy mlval ismt gygythatta. Vajki j! letet nha vltoztatni, Hasznos is nagy fstbl nha szabadlni, Mit mondok? szksges magunkbann fordlni, Tvl nagy tsrgstl magunkat vizsglni.

57

A ki maga magt kvnja meg ltni, Emberi hibit jobbra vltoztatni, Annak a sereget tvlabb kell hagyni, gy lehet vtkeit magrl le rzni. Trtnetbl nem lesz senki; tsak flbenn j, Bajjal vezettetik a dlng haj, Melyly minden kis szltl ingadoz, s hajl, Fkp ha kormnyos vagy flnk, vagy gyarl. Teklletessget bels tkzettel, A f bltsesget mly elmlkedssel rjk el, de slylyed haj rvszekkel, Kit vgyds ragad egyenl szelekkel. Nem hibz jutalma pedig a munknak, Hasznos a fradsg sajt gazdjnak, Nyugodalmat szerez nnn magnak, Vget vet elmje hborodsnak. Valamint egszsg kedvesebb azoknl, Kik mr hnapokat tltttek Orvosnl, gy gynyrsgek desebb olylyaknl, Kik meg fordltak mr tsendes gulyibknl. Ide teht hozzm, boldogok serege! Mind kt nemnek jjjn ifia s rege, Kiket krnyl fogott szerentse fellege, S unalmasnak ltszik jk egyenlsge. me tavasz el jtt, a mez zldellik, A fa bimbjbl kesen virgzik, Fld kessgibenn majdan fel ltzik, Kis kltsggel boldog lehet, kinek tetszik. Mit hasznl, hogy hoszsz remnysgtl fggnk? Annak bizonytalan j volttl tsggnk? A jvendt Isten el rejt mi tlnk, Elg, ha sorsunkkal ma, mint lehet, lnk. A jvt hagyjuk r, gy is bizonytalan, Nem lszen rlunk soha is gondatlan, Btor a szerentse lszen llhatatlan, S tlnk viszsza kri javait vratlan. Mind j, mind gonosz sors illik az emberhezz, Egy arnt van jussa mindennek ezekhezz, Ma hozzm, de hnap jut ismt Pterhezz, tazik szntelen gyarl fldiekhezz. Ha hozzm rkezik, nem zm magamtl, De ha szrnyt veri s kszl hajlkomtl, Eresztem, nem tsggk adakozstl, Jobb sorsot veszek ki sajt iszkombl.

58

Nem is remnykedem, hogy ismt vegyen fel, Lassan takardzom j szegnysgemmel, B fedem fejemet p embersgemmel, rmem vegytve nintsen flelemmel.

HORTZ X. NEKE A II. KNYVBL. Licine! hajdat ne ereszd a mlyre, Kzel se vezessed a partnak szlre, Ott a szltl hamar el ragadtathatol, Itt a k sziklktl szve zzathatol. Az arany kzpbenn vagyon a boldogsg, Jobban lnk ebbenn, gondos a mltsg, A szalms al hzbann tallsz nyugodalmat, De fnyes udvarbann lelsz tsak aggodalmat. Magas tlgyeket vr felhkbenn rejtett tz, Ment attl alatson vlgybenn tereply fz, Nagyra emelkedett fenyt tr forg szl, De attl hajlang gyenge nd szl nem fl. A j s gonosz sorsra jl el kszlt ember Meg nem ijed, btor habozzon a tenger. Nem puffad a jbann, de bzik gonoszbann, Tudvn, hogy sokig nem marad egy nyombann. Mert egy Isten adja a nyarat, s a telet, Szomor dr utnn el j a ki kelet. Szoros szerentsdbenn mutass btor szvet, Vltoz gyedbenn el ne ejtsd kedvedet. s vgyzz, ha igen jl folynak dolgaid, S szerentse szelvel telnek vitorlid: Szedd szve, ne engedd sebesen ragadni, Knynyebb gyengn sz hajt kormnyozni.

HVSGOK MEG VETSRL. Hzamat nem kesti Arany, s mrvny nem kerti Torntzt oszlop rendre: Falt nem Raphael rta, Nyugszom mg is kedvemre.

59

Nem korona, nem egy orszg, Nem kett, sem egsz vilg Adhat annak eleget: Kit vagyds el ragadott, A kvnsg meg bdtott, Mind nagyobbat emleget. Oh melyly biztosan nyughatom! Elmmet mint vdmtom, S mrt bstnm szvemet? J az Isten, el nem veszthet, tpllja a verebet, vezrli ltemet. Frj t hegyet, tlts vlgyeket, Szorts szve mly vizeket, Tz orszgnak hatalmt Vegyd meg: szerezz nagy tr fldet, Pazarolj el sok ezreket, Mutasd magad nagysgt. llts szve tborokat, Rabolj, dlj fel orszgokat, De vg napodra nzzl. Mert nagysgod tsak muland, r, mint szegny, tsak haland, S errl meg emlkezzl: Hogy ms helyre kell kltznnk, Ms kints az, kit kell keresnnk, s itt minden tsak hvsg. Ms vezre nints lelknknek, Isten tzlja az embernek, az igaz boldogsg.

VILGI TEKNTETEK MEG VETSRL. Oh kedves pusztasg! Tsendes magnossg, Oh melyly igen szeretlek! Kirly rgyelne; Nagy r is kedvelne; De k tled rettegnek. rtatlan mulatsg, Egyenl boldogsg Benned van, ms mit krjek?

60

Udvari Ministert, Tettetsbenn mestert, Akr hogyan nzzek br: Tagja nints ktzve, Mg is le van tzve, Olylyan mint b zrt madr. Vrja mosolygst, Hol szll, hol msz, mint bogr. Sok boszszsgot fz, Tsf hzelkedst z, Forog illetlensgbenn: Ugat Kirly ebe, Morog is vele, Hogy maradjon kedvbenn: Ez, a mi leszti, S mr fl, hogy el veszti, El hervad remnysgbenn. Nmelyly ltt adja, Jszgt el hagyja, Tsak kt rf pantlikrt: Nem tetszik szabadsg, Inkbb fnyes rabsg; Kit el adott egy kultsrt, Egy varrott tsillagrt, Arany brnykrt, Gondolja, hogy jl tserlt. Nints tzifrbb fnyessg, Mint f hadi tisztsg, De ezt nagy rn veszik: Szrazon, tengeren, Hegyen, vlgyen, tren, Ezt lehegve keresik: Hideget, meleget, Szenvednek eleget, Gyakran meg is kergetik. Tsontjt lom trte, Testt el gytrte, Ditssget keresvn: Lobbant lgy tze, Knkves tsf bze tjt meg nem trtvn: A fehr mentrt, Hrmas paszamnyrt, Halltl sem rettegvn.

61

Szem fny veszt jelek, Hvsgok mind ezek, Anynyira mit gerjedel? Sem egy, sem a msik, Btor igen fnylik, Ilyly munkt nem rdemel. Nints itt a valsg, Az igaz boldogsg, Jobb tbl ne tvedj el. Sok nyomorsgot, Nyughatatlansgot, El fordthatsz magadtl: Ha ditssg szelt, Nagyoknak kegyelmt Nem vadszod bolondl, Magaddal mulatni, Vilgtl el futni Tanlj, lhetsz boldogl.

EGY IFJHOZZ, KI A VROSI LAKST FALUSINL INKBB SZERETI. 1762. Hov futsz, Jantsika! falusi lakstl? Ne szaladj rtatlan tsendes mulatsgtl, gy mond, barom lettem a magnossgtl, Vrosba szaladok ez unatkozstl. Hogy kell elevenen magamat temetni, Ifiabb idmet barlangbann tlteni, Nkem alkottatott vilggal kell lni, Hallos n nkem tsak magammal lenni. Szeretem a vrast, van ott gynyrsg, Ott innep, bl, jtk, ott gyakor vendgsg, Ott vlasztot trsak, vlogatott szpsg, Remetnek val a ditsrt tsendessg. Jl van, Jantsi! jl van. Mulathatd magadat, Vrosbann ugrathatd bzvst paripdat, Ott val szpekkel tltheted napodat, De vgyzz, mulatsg ne hozzon bnatot. Ma nagy rnl eszel huszan ngy szemlylyel, Minden fle rendbl vlasztott npekkel, B rsz, ajtt nyitnak, szves kszntssel Fogadnak, szortnak, lelnek tbbekkel.

62

Tsak nem meg flsz, Gazda gy szort maghozz, Vezet nagy sebesen pimps Aszszonyhozz, Meg lehet, le ltet kzel a Soffhozz Vagy kld tsorbn lv egyik asztalhozz. Mg az ebd fel j, jtszanak vendgek, Itt hrman, itt ngyen meresztik a szemek, Vigyzsbann vagynak, mindnyjan tsendesek, Ez szunynyad, ms izzad, kik figyelmetesek, Ez dobog lbval, hogy veres ht szemet, Ms kapta, s tehetett kevs tseket, Kirt b kell rakni harmintz hat fischeket, Sohajtozva kvn fekete esseket. Amott ltsz nagy Urat, me bbann merlt, Hogy m aTk Kirly, kit vrt, mshozz kerlt, Haragjbann tsak nem a szkrl is le dlt, Vaj ki sznom! szegny hogy ilyly nagyon srlt. Tovbb kerek asztal ltszik a szegletbenn, Ennek a F Papja maga l kzpbenn, Szerentse fiai llanak krnykbenn, Vagynak mind fejen knt tsendes figyelembenn. Kt nagy halmot rakott arany montbl, Souverain, Quadrupl, Krmtzi ligbl, Szabad vlaszts van engedve krtybl, Kire menynyit tetszik tenni az aranybl. Nagy kt gymnt ragyog F Papnak jbann, Krtya keverse illik a markbann, Meg pirl, egyszer s mind tz j artzjbann, Mereszti szemeit nagy vgyzsbann. Hnja jobbra balra mdsan krtyjt Vrja, szerentsnek ki hozza adjt, szve hzza szemt, rntzolja homlokt, Mert sok fles krtya lepte b tbljt. Gorombl bfg darabolt szavakat, Mint ha pirongatn a krnyl llkat, Fggbenn gy tarja a sok udvarlkat, A rvid gkkel sorson tesz tsodkat. Most ez, most amaz nyr, majd res a bank, Szz duplt el kapott ama tzifra fitzk, De bezzeg kt szzat rak helybenn Jank, Mg ma a Zsidokhozz megy a brsony kank. Tz jval viszi szerentse kormnyt, E F Pap, s kedvre mutatja hatalmt, Emennek el vvn minden gazdagsgt, Msra hrtotta pnzes boldogsgt.

63

Ez szegny, mivel nyert, tapsol rmbenn, Jszg vtelre fut rszegsgbenn, Ms zlogjt adja vesztesg fejbenn, Kromkodik, morog, dl, fl nagy mrgbenn. m kilentz az ra, asztalhozz kell menni, A vg vatsornl idtt kell meg nyerni, Pazarl jtknak vget kell mr vetni, A vesztesgrl is el kell felejtkezni. Lssuk, harmintz szolga mrtklett lpssel, Nagy rtl szabatott szn eledellel, J kiki terhelve ezst medentzkkel, Egy vrast tartani lehetne ezekkel. Konyha mester sorbann kevlyen b rakja, Ezen Armdnak a Commendja, A fedett tlakat bszkn ki takarja: Nevt, zt, bzt egyedl tudja. Ez ftt, ez slt, ez trt, ez pedig vad llat, Ez kevert, ez tlttt, ennl nints jobb falat, Ez hst, ez d tsztt, ez pedig nyjt halat, S tbb mst, mi itt, s terem idegen g alatt. Ezt fnom Prisbl e napokbann hoztk, Kr, hogy kitsint szagos, az idk okoztk, Vagy pedig hibsan a Postn b raktk, Neve ugyan tsfos, de jnak mondottk. Konyha mester, kinek ura mosolygssal Hrl teszi, hogy van tbla j gustussal, Ell j nagy hoszsz papros listval, Idegen tkeknek litnijval, Ki tsfos gze van enynyi sok flnek, Melyly idegen bze enynyi tsemegnek, m lssuk, mi mdja lesz a le lsnek, Mivel mr ideje van telepedsnek. Az abrontsos szoknyk sok helyt b foglalnak, Iparkodj szkedhezz mskp ki szortnak, Trded szve hzzad, szenvedd, ha bortnak Tsendesen lj, mskp, higyd el, meg pirtnak. Szz tnyr jr krl, megyen kzrl kzre, Szomszd nem figyelmez szomszd beszdre, Mi dolog rkezett e pros szemlyre? gy nznek egymsra, mint nz eb az ebre. Ah tudom mi lelte e kt j szomszdot, Nem rgibenn kztk egy kis per tmadott, Ez ronta meg kztk az atyafisgot, Fel mondtk egymsnak a vlt bartsgot.

64

De egyb sereg is, bolond e, vagy nma? Mrt van hallgatsbann a trsasg nagyja? Hiszem, egybenn gyltek nyjas mulatsgra, Hov maradt teht vg beszd s trfa? A Gazda vigyz j kedvt matatni, Kezdi a Vndget tellel untatni, Valami semmibl trft indtani Akarna, Vendgek nem mernek katzagni. Egy szraz emberke l asztal vgbenn, Ettl flnek sokan, mreg van nyelvbenn, Ez gntsot tallni tud minden beszdbenn, E miatt a tbbi szt rejt tsak szvbenn. Szz tl megyen krl: Kis asszony kezre Jut, de tsak keveset vesz kse hegyre, Vlna ez is, az is, szjnak zre, Mi haszna, nem juthat gyomrnak mlyre. Flti szve srfolt gyenge kis derekt, El romlik ltszatja, ha vesz j falatkt, Azrt az teltl tartztatja magt, Inkbb koplal, mint sem rontsa vkonysgt. Mellette meg fszkelt piros menyetsktske, Elg fris, elg gyors, igen is nyelveske, A leves telre nints etyepetyje, Mert fl, ajaknak le megy a festkje, Ms vgen l egy Grf, mint farkas, gy eszik, Tnyr alatt lv liszta szerint iszik, A kstolt nki mindenbl meg viszik, Mr ki is gombolja dolmnyt, gy tetszik. Ez hv Apostola a pomps Gazdnak, hzza ki tspjt font butellinak, Ez a dtsrje ritkbb jobb tlaknak, a kstolja szikrz italnak. Julia azonbann meg tr mly gondjbl, Nagyot sohajt, gy mond, mi lesz a vilgbl! Egsz nap mi esik! mi lesz vrasunkbl! Rvid beszd ered Kalendriombl. Meg akad, nem felel senki krdsre, Ms vgen hromlik a sz sok flre, Fnyes keszty, vagy bb, vagy jabb tzipre, Prisi, Turni, Bruxelli tsipkre. Itt ketten meg szlljk, mert nints itt, Boriskt, Szpsgt, termett, le rjk p vllt, szve vetik mssal, dtsrik Tereszkt, Elbb teszik ennek tntzt s jrst.

65

B j a sz s megyen jeles Actorokra, Onnan Bl hzakra, s Comdikra, Vgre Operra osztn Muzsikra Terl kis tstsogs Virtuosusokra. Ez j, ez rosz Actor, ez ugrik mint ketske, Ez nehz, ez knyny, ez repl mint fetske, Kzrl kzre megyen azonbann szvetske, S minden fle llat, kibenn van versetske. A szunynyad felet ezek fel bresztik, Az Aszszonyi Rendtl flve olvastatik, Rikojtozva kzbl kzbenn nyomattatik, Sokszor, igaz monds ha van, titkoltatik. Ebbl is ki fogytak. Papot ell hoznak, Ministert, Katont, egy arnt meg szllnak, Vatsornak vgn majd mind stoznak, Egy j ksznettel az italhozz fognak. Beszllni akarnak, de nyelvek meg akad, Nem megy sz szabadon, meg hal, s meg szakad, Mivel erszakos, nem szp, nem is szabad, Bartsg kell oda, hol trfa nem szalad. Fszkeldnek immr, meg untk az lst, Mulatsgnl inkbb hajtjk a fekvst, De m Chloris tsak most kezd az neklst, Ha dtsrik, el nem hagyja a fetsegst. Thyrsis feljebb annl szavt fel emeli, Bs szeretjnek verseit nekli, Szemt most az gre, most fldre le veti, Sohajt, fohszkodik, magt gy tetszeti. Egy bolond fel kilt, meg ditsri szavt Eskszik, hogy szpen ejtette trilljt, Thyrsis meg nem sznne ddolni ntjt, jflig, de Gazda szedeti tbljt. Fel kelnek, meg tsendl muzsika azonbann, Jrtatni ki visznek a tzifra Dmkbann, Al s fel stlvn a nagy Palotbann Tntzot indtanak sok fle formbann. Frantzia menuett els mindeneknl, Nemes ri tantz ez minden nemzeteknl, Ezt jrjk, kedves ez Szzek szvegyeknl, Leg inkbb szp lb, szp kez Szpeknl. Azt el hagyn kezdnek futos Anglit, Jobb kedvek duzzadvn Steyert s Furlant E kettbenn immr nem nznek regult, Lehet Tntzosnak szortni derekt.

66

Nagyon meg hevltek; Lengyelre fordtjk, Kerkbenn forognak, nmk, midn jrjk, Vgre unakozvn ezt is abbann hagyjk, Le lnek, egymsnak titkait suttogjk. Ezek, des Jantsim! Ti gynyrsgtek, Ezekre, s ilylyekre vgy a ti kedvetek, Nem tudom, mi tsods ebbenn szj zetek, S hogy lehet ti nktek ebbenn dessgtek. m virrad, el megyen ki ki szllsra, Le hnyja kntst, le dl az gyra, El fradt, keresztet sem vethet magra, Fel kel taln ms nap tizen kt rra. Vagyon tbb dolog is e Historihozz Tartoz, el hagyom, nem fr most pennmhozz, Mskor fogok ezen jeles rubrikhozz, Mikor tntzrl jutok Comdis hzhozz. Nem tetszik n nkem az ilylyen mulatsg, Melylybenn id veszts vagyon s romlottsg, Olyly hely tetszik nkem, hol igaz bartsg, Vagyon, s nem sznes tzifrzott trsasg. Ti lrms, balgatag, bdlt mulatsgtok, jjeli rendetlen tsfos topzdstok, l ortzval fedett vtkes korhelysgtok Nkem nem kell, veszszen a t szp szokstok. Mit hasznl az nkem, az idt ha vesztem, Ha rvid ltemet hibkbann keverem. Nyughatatlansggal rmat rendelem, s a mit gondolok, mondani nem merem. Kt j Bartommal jobb n mulatsgom, Kik eltt rmbl a trft katzagom, Nem flek azokkal, mrges nyelv szllsom Magyarzza balra, s el vigye mondsom. A jtsz beszdet, kit szeretet ejtett, Nem tekerik nlunk, kztnk temettetett, Ember szlls nints itt, az flre tttetett, A vtkes, a kros meszsze kergettetett. E kt j Barttal mulatvn tsendesen, Ezer llapotrl beszllek desen, Ugrl gondolatunk sok fle kpzsen, Tudomnyokrl is beszllnk lesen. Hibknak jtkja balgatag paraszt np! Kinek rgysget okoz az ri kp, Nem tudod, szegnyke, mibl ll ezen pp, Ha tudod, meg nem fog nyilvn e gonosz lp.

67

Hijbann rgyled ezeknek nagysgt, Nzd kzelebb, s jobban vizsgld valsgt, Nem ltd titkon forralt sok ezer agsgt, Akkor esmred meg boldogtalansgt. Mikor n az eget merem bstani, Buzg knyrgsem menynybenn botstani, gy szoktam rviden szvbl sohajtani, Tsak lassan magambann susogva mondani: O Szerentse! ne adj nkem sok jszgot, Fojtsd a kevlysgre hajl kvnsgot, Sznj meg, kzp sorsbann tsendes boldogsgot Adj, s kt j Barttal szves trsasgot.

GENERLIS BELEZNAINAK. Mikls! hivatalbann kenyeres Pajtsom, Kttt vrsg ltal n kedves Rokonom, Hajlandsg szernt pips krtys Trsom, letnek mdjbann egyez Bartom! Jer velem, menjnk ki egytt a pusztra, A szke Dunnak homokos partjra, B trhetnk onnan kedves laksodra, S ha tetszik, fel mszunk rbl halomra. m a tavasz el jtt, kikirts virgzik, Szntk ntjokat vgan fityerszik, Patsrtk magasrl a napot kszntik, Darvak is el hagyott tntzokat mr kezdik. Leg kedvesebb rsze ez az esztendnek, Alkot rendelte ezt gynyrkdsnek, Boldogtalan, a ki dessgt ennek Nem rzi, s nem tudja hasznt ki keletnek. Hagyjuk el vrasnak lrms zrzavarjt, Nagy Uraknak tgas fnyes palotjt, Ezeknek epeszt gondos mulatsgt, Tstsog Dmknak henye trsasgt. Asokasg kztt, higyd el, gynyrsg Nints, nkem, neked is tetszik a tsendessg, Pros trsasgbann vagyon az dessg, Ott van gynyrsg, hol van az egyessg. Nem pnzen kell venni elme vdmsgt, Nem ron, nem kintsen szvnek vigasgt, Az rm ingyen j, s annak trsasgt, Szereti ki tudja betslni jsgt.
68

Tudod gy is, tet nem pomps hzaknl, Nem a mltsgtl fel puffadt nagyoknl, Kell keresni, b tr, s mulat viskknl, Hol kapus nints, strzsa nem ll az ajtnl. Nagyoknak a piros hajnal fel nem virrad, rm nap keletkor rejok nem rad, A hold jrsbann hasztalanl frad, Harmatnak gymntja nlok nlkl szrad. Tseng patakoknak sullog folysa, lmatlan rignak ftyl szllsa, A flemlnek zeng tstsogsa Nkiek nem tetszik, sem kutak forrsa. Az rnykos vlgyek nkik nem nevetnek, Zld halmokbann fkbann nem is gynyrkdnek, Virgos rteken le nem telepednek, Ilylyes mulatsgot semmire betslnek. Menjnk teht, Jantsit vgyk el magunkkal, is kedvesebben mulat bartokkal, Kik nem birakoznak mly hivatalokkal, Hol rdemet mrnek nagy titulusokkal. Te, , n, mi hrman ha egytt lehetnk, Szlldnek tvbenn le telepedhetnk, Vastag szaktsodnak fsztbl ehetnk, Bts, London, Prisnak dolgn nevethetnk. Kedves vlt Bltseknl hajdant magnossg, Hov nem frhetett kevlyes gyansg, Mit lestek, kerestek, vlt arany szabadsg, Ebbl llott nlok az igaz boldogsg. Ez vlt a szlje sok jeles munknak, Ez oka kezdete hasznos gondolatnak, Ez vlt Tantja ama Tudsoknak, Kik trvnyt regult adtak a vilgnak. s gy, ha valaki magt jobbtani, Akarta, ki kellet nkie tazni, Zrg vrasokbl ki kellett maradni, Ki msnak magnak akara hasznlni. Ltvn durvasgt Seneca Nrnak, Hibit hvsgit Rma vrosnak, Bszkesget gyva komor polgroknak, Hanyatlst hadi papi nagyainak, szvrt nyergelte ment Nomentanumbann, Flaccus ki ballagott kies Tarentumbann, Cicero bujdosott Tusculnumjbann Nagy Lelkek nyugodtak paraszt majorokbann.

69

desebb vlt nlok a kisded vatsora, Melylyet a kertszn maga tett asztalra, Nem vgytak hromszor jtott tblkra, S veg darabokbl ptett tornyokra. Ugyan is tekntsd meg az s j vilgot, lknl nagy betsbenn lv s vlt hvsgot, Birtokot, letnek modjt urasgot, Nem tallsz rmet, inkbb tsak agsgot. A nagy urasghozz nagy teher kttetett, B, gond mltsggal szve szvettetett, Fradsgbann nagy tiszt bel merttetett, Szomor epeszt sorsbann kevertetett. Menynyi kszkdse van Fejedelmeknek, Menynyi ezer baja korons fejeknek, Jobb dolga van, el higyd, te vintzellrednek, Mint sok tsillagoktl fnyes Hertzegeknek. Nagy r kedvetlenl kl fel az gybl, Kszntk serege omlik pitvarbl, Sok olylyan j hozz, kit tl gyomrbl, Ki nem trlheti ebdl listbl. Innt van, hogy tbbet sorsval kszkdni Ltsz, egsz ltbenn akar menekedni, De nehz mr fel vett tjtl el trni, Vagy veszt, vagy nyr, felsbb poltzra akar frni. Kzp szerentsbenn vagyon a boldogsg, Fkp ha ktve van ehezz a szabadsg, Felette valbann nintsen llandsg, Nem fggni senkitl, tsak ez a kirlysg. Hortzius mondja, higyk el szavait, is meg esmrte vilg jtkait, gy tartja, ki nem fl, ki semmit nem ht, Ilyly let egyedl, ms nem is boldogt. Nzd Gbort, mint megyen mly gondolatjban, Tsggtt fejjel lpvn tvelyeg vrosbann, Kihezz akart menni, nem tudja, ajtbann Meg ttte fejt, gy trt az tjbann. Mivel nagy jszgot akarna szerezni, Bsl, min mddal lehessen meg nyerni, Minen fortlylyal rgi vrt ki verni, Sok fsts paprost hasztalann tenni. Ha keresmny igaz, szp annak birtoka, Fkp ha nints benne szegnynek az tka, Mert el vsz fortlylyal meg ejtett partka, lland ellenbenn jl szerzett falatka.

70

Nevesd azrt bzvst szomszd javaslst, Ki Szent Gyrgy nap tjbann kezdvn kompolst, Soha el nem vgzi hatrok hnyst, res tarisznyval ki zi sok trst. Ha szabadsgbann lsz tsendesen hzadnl, Szmot nem tartozol adni a brnl, Pered nints a kt Nagy Kirlyi Tblnl, Boldogabb vagy Mikls Peri Kirlynl. Hatros az rm, igaz, a bnattal, De nem avatkozik prbenn azokkal, Kik jzanon tudnak lni magokkal, s nem birakoznak muland javakkal. Jzsefet se kvesd, ki l hintajbann, Harmintz hat vendget hz mindjrt nyombann, Pomps vatsornl mulat majorjbann, jtszakjt vgzi krtya forgatsbann. Mrt ment ki? krdezed. Virgok szemeit Ltni? breszteni vendgek szveit? Nem! de restni azok ersznyeit Kvnta, s el nyerni j Souvernyeit. Mint valaha Bolond Istok Debretzenbenn B tekintett, ki ment Ferentz a kertbenn, Unalom el fogta, mert kertsbenn Kirlyt nem lthatott, b jtt nagy septbenn. Ez sem nknk val, maradjon magnak, ldozzon, mint tetszik, kevly blvnynak, Mszklva bkoljon Kirly szolgjnak, Temjnyezzen trden Tsszr udvarnak. Nem r, el higyd, nem tud a vilggal lni, Nki rnyktl is kell gyakorta flni, Minek arrl tbbet te nked beszllni? Elg, nem fogunk m ezekkel tserlni. Egygy bartsg nlunk uralkodik, Hamis szv, tsalrdsg, hzunktl tvozik, Szeretet ktele szentl meg tartatik, A hmes, a tzifra, Nagyokra hagyatik. Tvl az rgysg: nem ntal jszgt, Nem Ferentz kutsmjt, vagy Lajos trhzt, Nem Gyurka felsgt sem Kroly hatalmt Kvnjuk, nem Andrs fgg pntlikjt. Sorsunkkal bksek; azon egyezhetnk, Ha tetszik Istennek, gy foljon letnk, Kzp szerentsnek javt adja nknk, Nagyobbat tzifrbbat hrtsa el tlnk.

71

Ezt hnyorg szemmel az rgy nzheti, El ragadott boldog mg sem nevetheti, A bszke tekintet tsfnak nem teheti, Kitsiny Gazdjokat boldogl rejtheti. Oh, Mikls! tovbb is maradj, J Bartom! Meg egyez te veled minden gondolatom, Veled a zld gyepen kedvemre nyughatom, n is a vrastl rmest tvozom. Lgy boldog tovbb is szp s j Aszszonykdnl, Pereid mljanak Kirlyi Tblnl, Tzifra tehenidet szmlld a tanynl, Fzetess j tarht gulys talignl. Tsinostsd kertekkel a sovny homokat, ltesd b szllvel a kopasz halmokat, Nevelj erdt, tlts b halakkal tavakat, Nevesd velem egytt a bszke urakat, Sznts, vess, ltess, kaplj, forgasd a baltdat Drga Vnuskddal ddold a ntdat, Szeresd, meg ne vessed rgi Bartodat, Mutasd mg tovbb is hozzm j voltodat.

QUADRILIANAK EREDETE. Egykor az Unalom ki jtt az udvarbl, Kv hzbann tre a derk tszbl, Nagy teher paprost le vetvn htrl, stozva krde jsgot Gazdtl. Apoll ott vala, Tudomny Istene, A kis Cupid is, mind kett rejtezve, Apollnak mivel vlt igen j kedve, Mond, ljen vgasg! Unalom felele. J napot Apoll! Tudomny Vezre! Hogy s mrt jttl ide korhelyok helyre? Nints itt szemlyednek semmi tisztelete, n szoktam itt lni, ez Unalom helye. Cupid el jn, mond az Unalomnak, J napot kvnok Excellentidnak, Mivel itt sok msok jtszani szoktanak, Jtszunk szem b ktst, ha tetszik Nagysdnak. Btor! mond Unalom, szemeit b ktik, Hznak kzepre vn fejt vezetik, Nem foghat meg senkit, szlylyel kapdoskodik Katzaj s khentssel sok fel tsalatik.
72

A hol susogst hall, oda fut sebesen, De mr el ugrottak, van a hely resen, Tapogatva jr, kl, figyelmez tsendesen, Iparkodik szegny, hogy menekedhessen. Nha neki indl, fejt falbann ti, A szket, az asztalt lbval el dnti, Kezeit is nha a gyertybann sti, Vgre a keszkenyt boszszbann le kti. Ltja, mind el hagytk, tsak magval jtszik, A kt Istensgre nagyon meg haragszik, Boszszlni a dolgot tstnt igyekezik, Eskszik, hogy addig meg sem is nyugoszik. gy mond vrj, Apoll, te kevly Istensg, Meg rontom fiaid, semmi lesz a szentsg, Olyly mdot tallok, kedves lesz a restsg, El mlik Tudomny, el vesz a Bltsesg. El rontom oltrod, res lesz Oskold, Henyl npekkel meg telik palotd, Innentl ertlen lszen a zabold, Jtkkal tsfoltl, jtk lesz kalodd. Vrj te is, Tsintalan! adok neked dolgot, Szerelmes prokra gy sem viselsz gondot, szve bontom majdan neked is hldot, Szvekbenn br keress ez utnn llandt. Noha rd, Kis Fatyty! haragszom kevesbet, De mind azon ltal el trm tegzedet, B gyjtm hzamhozz sok szerelmesedet, Nyilad nem sebest ezentl szveket. Le l, s nagy mrgt foralja magbann, Gondolkozik, sokat kpez, tesz formbann, Egybenn veti, tetszik, nem is boszszjbann, Vgre ilyly tallmnyt klt feje lgybann. Kap veres, fekete szn festkeket, Sok apr tblra r minden flket, Egy, kett, hrom, ngy, t, hat, heteseket, Nyltz, kilentz, tz, Aszszonyt, Kirlyt, s Gyermekeket. Minden fle sznbl ngyet egyenlket Tsinl, d az utnn nkik j neveket, Veressel rja meg Cart s Coeureket, Feketvel pedig Treffeket, Piqueket. Szabja j jtknak egsz reguljt, Meg szerzi lsnek osztsnak a mdjt, Spadill, Manill, Basta, f Br Krtyjt, Ki rakja nevetve hrom Matadrjt.

73

Frantzil mondja jtkt Quadrillnak S annak a titkait elszr Dmnak, Msodszor egy Papnak, utbb Katonnak Adja, hogy hirdessk az egesz vilgnak. Els Trsasgbann tsodlkozva nztk, Tsak hamar hogy jeles Ifiak meg rtk, Sebessgel egsz Prisbann hirdettk, Btsbenn, Velentzkenn, Rombann b vittk. Melyly hamar el terjedt az ldott mestersg, Le rni, mondani, azt tartom, nem szksk, Nints a fldn orszg nintsen olyly szent kzsg, A hol nem jtszan r, Pap, s Nemessg. Unalomnak b tlt gy proftlsa, Phoebusnak hasztalan immr tantsa, Hibs Cupidnak tzl irnyozsa, Krtya tetszik, krtya, ki nem hiszi, lssa. Keveset r ember, ha nem tud jtszani, Krtyt, s a kotzkt mdosan hajtani, Trsasgbann ki tud illendn osztani, Ehezz minden rendbl ki ki fog hajlani. St ha a jtknak ezer reguljt, Meg tanlta, s tudja annak maximjt, Bzvst keresheti Hertzeg palotjt, Eltte ki nyitjk kt szry ajtajt. Ezzel betsletet magnak szerezhet, Ember tengereken is ltal evezhet, Minden Trsasgbann biztosan b mehet, Kirly s Nagy Urakkal, mint pajts, gy lehet. Balgatag mestersg el fogta vilgot, Tsak azrt gyjtanak sok helyen vilgot, Noha visznek ezrt sok drga zlogot, Nyakrl is le oldnak gymntos tzolongot.

SALAMON EGYIK VERSRE GONDOLAT. 1762. Bartom! honnan van, hogy ember sorsval Nem elgszik? hartzol sok kvnsgval? Nem egyez, tborbann van nnn magval? Frasztja elmjt vltoztatsval?

74

Nyisd meg szemeidet nzd krl magadat, Jrj meg vrosokat, kerlj meg falukat, Trnustl ekig vizsglj halandkat, Mindentt vilgon lelhetsz bolondokat. Mi nagyobb, bolondot, ki talpig aranyos, Kinek a hintaja, hmja is brsonyos, De olyly bolond is van, ki tsak katzagnyos, Ilyly trs elg vagyon, nem lehetsz magnyos. Nem tsak Mrvny hzbann lakik ilylyen madr, Vagyon gulyibkbann sok szz ilylyen bogr, Egy tsztbl vagynak Pap, Katona, Polgr, Mufti, Bk, s Aga, st maga is a Tzr. Tegnap hat deres l hzta szekeredet, De mivel nem Martin fest kerekedet, Nem tetszik, nem tltik mr ezek kedvedet, Keresel, vsrolsz ennl is szebbeket. Az Aranyos Kultsot alig az vedre Ktk, Nagy Tsillagot vartak a melylyedre, Ketts Paszamny jtt a fehr mentdre Nem tetszik, mst vrtl mg szdnak zre. Zmntzos kis kereszt nagy szles pantlikn, Fgg ama Vitznek hajlang derekn, Nem tetszik, kapna mg egy Commandrin, Ki ezer aranyat hozna hrom szerdn. Nagy kams pltza jtt Aptr kezbenn, Kvrebb Pspksg tnt immr szembenn, Excellentz rnak is nevezik levlbenn, De mg parantsolni akarna megybenn. Az rfi ezstrl eszi az ebdet, De igen meg unta ezt a rgisget, Nem kell, mr Mejsenbl hozat tserepeket, Addig, mg Chinbl szerezhet szebbeket. Ilylyen s tbb e fle balgatag kvnsg, Hnyja embereket nagy llhatatlansg, Nem tsak Nemeseknl van ezen bdltsg, Az Oltr krl is forog ilyly romlottsg. s Korona, Mitra, Pertl Rmig, Kalpag, kalap, tsk, Gangestl Tiszig A brsony palstl le egsz gubig, Tenger, s a szraz, vg fld hatrig. Hibs kvnsggal meg tlt vilgot, Minden ember mohn nyeli e maszlagot, Gyzi a bolondsg gy az okossgot, Hogy ki k betsli a ml hvsgot.

75

EGY IFJ RNAK, KI HADI LETRE ADTA MAGT. 1756. Dulce bellum inexpertis. Betslet tjra tged is vgyds El ragadt, nem tetszik mr itthonn marads, Nagy munkval kszl, tudd meg, ez tozs, Azrt szksg lszen nked a vgyzs. Nagyokra vgyds sztn nemes vrnek Ez ltal sok nehz dolgok vgbe mennek Szksges majd minden rend embereknek, Akarom hogy ltom benned nyomt ennek. Tgas az t, mondod, melyly visz ditssgre, Leg nemesebb, leg szebb, melyly megy vitzsgre, Borostynok jnek ez ltal fejnkre, Btor minden karbann nints Nagy Sndor vre. Jl vagyon prbld meg, t is meg ismred, A midn ki osztjk meg rdemlett bred, gy lehet, jutalmad jajgatssal kred, s a mit kerestl, soha el nem red. Nzd meg szomszdunkot, ki jr a hzunkbann, Hrom szz holnapot tlte a tborbann, Meg trt nagy sebekbenn mr reg korbann, Mankn stl jmbor az res szobbann. Tsontjt lom trte, immr nem szolglhat, Sem bstyn, sem mezn strzst nem stlhat, Ellensgivel is mr szembenn nem szllhat, Hzi vakartsra jtt, profontot nem rghat. tet is remnysg vitte a tborbann, Gondolta, idvel tttetik jobb rangbann, Ell jr lehett tt vagy hat Svadronban Vagy Commendroz klns Corpusbann. Meg aggott a jmbor, tsak sokat beszllni Tud, s kementze mellett tselddel perelni. Felesgt a sok kenssel terhelni Nem sznik, akarn sokszor el tserlni. Nzd Grf Fejedelmek nagy roppant tbort, Vizsgld egyl egyig kitsinyt s nagyjt, El higyd, sok kz ember haladja Hadnagyjt, Tbb Hadnagy elzi Commendrozjt.

76

Hny kz ember vagyon harmadik gldbann, Kinek sndor vre peseg a karjbann, Legit vihetne Caesar tborbann, S tsak szerentst hordoz szrs iszkjbann. Kz np kzt jr, kinek vezetni kellene, Szr zsinr dolmnyn kit kereszt illetne, Sok Vezrt kt fontos prfont elgtne, Ha Mars rdemeket szve nem keverne, De ez letbenn is szerentse vltoz, rdemetlenekhezz tbbszr adakoz, Grf! vgyzz, nints amott F Commendroz, Ha ksel meg nyeri a fegyver hordoz. De mg is, ha szved hibz s egszsged, Gyengyb gyomrod , s meszsze nem szolgl nzsed, Hagyd el ez letet; Venust kvetheted, Ne vesd gyalzatra veszlyre leted.

A TSENDESSG S J NYUGODALOM DTSRETE. 1761. Nem teszek n oltrt a hvalkodsnak, Nem is temjnyezek henye lustasgnak, Nintsen betse nlam munktalansgnak, st, gondatlan, kba lmossgnak. Ezek el mertik embert a gonoszbann, Orszgot npet is visznek romlottsgbann, Fegyver nem tesz anynyi roszat egy hazbann, Mint hol a np hever, s nyugszik puhasgbann. De a nyugodalmat, kit szl j tsendessg, Kit nem tsbt, nem ront el fajlt ditssg, Mivel tle rad minden gynyrsg, Ditsrem, kedvellem, mert ez az dessg. Ez tszen zabolt a fegyverkezsnek, Ez veti hatrt harag s rgysgnek, S mivel ellensge lrms ditssgnek, Szereti gymltst a szp bkesgnek. Az olajfa gat betsli ez nagyra, Nintsen is vgysa laurus koszorra, Kit vrrel festettek s tettek olyly homlokra, Melyly sokat juttatott knos rvasgra.

77

Neked teht, neked, menynynek ajndka, E rvid letnek igaz boldogsga, Tsendessg! s elmnek kvnt nyugodalma, Temjnyt s ldozatot teszek oltrodra. Nehz ugyan tged vilgbann tallni, Mg nehezebb sok magunknl tartani, Soktl, mit betslnk, meg kell elbb vlni, Mg hozzd juthatunk, s tudunk veled hlni. Te a boszsz llst, s az rgysget, Gylld, tlod a rt kevlysget, Te nyjtasz embernek ill segtsget, Melylyel meg gyzhesse el radt vtsget. Mikor a kvnsg indt a tiltottra, s sebesen megyen ember a gonoszra, Te vagy, ki olylyankor szaladsz oltalmunkra, Ki viszel veszlybl, s teszel jobb rv partra. ltalad igaz j homlybl ki feslik, hamisnak szne elnkbenn tttetik, Igaz mrtk szerint minden fel adatik, Matska tled zskbann pnzen nem osztatik. Jtszat a kvnsg llhatatlansga, Vagy fel fuvalkodott szvnek lnoksga, Akr mint ragadjon vilg bolondsga, Te ltalad tr meg elmnk boldogsga. Ragaszkodom teht oltrod szarvhozz, Mint boldogabb let des oszlophozz, Nem bzvn szerentse forgandsghozz, Tged, o Tsendessg! szortlak magamhozz. s lbadhozz tvn a szomorsgot, Bnkodst, gytrelmet, fonynyaszt agsgot, me veled ktk rk bartsgot, Hritsd el hzamtl a nyomorsgot. Ne engedd, hogy krjek sokat szerentstl, S fggjek bizonytalan rejtett jvendtl, Kldljak aprdk javakat menynyektl, Vigy ki a hvsgot les nagy seregtl. s mr vgre hajl rvid letemet, gy rendeld, Tsendessg! rjem j vgemet, Mi lesz, mi nem, azon ne trjem fejemet, Fggbenn ne tartsam vett remnysgemet.

78

TRTNETBL TALLT RS. 1759. Egykor vadszatbann nagy hegyre jutottam, Trtnetbl egy szp forrsra talltam, Hogy fradt testemet nyugtatni kvntam, me nagy k szikln ilyly rst olvastam. Szerentse! tgedet Kirly, Pap, Katona, Mltsgos Grfn, Szaktsn, Komorna, A Kalpag, a Tsk , a Mitra , s Korona, ht, kvn, keres, lelni akarna. Hol vagy? hol mulatozsz? hol vagyon laksod? Melyly hely az orszgod? melyly a te vrasod? Hol szked? hatalmad? hol vagyon oltrod? Melyly npen nemzeten van uralkodsod? n is, mint sok msok, mr rgen kereslek, Hasztalan fradvn tbbekkel kergetlek: Hegyen, vlgyen, tren utnnad sietek, Meg fogni akarlak, mg is nem rhetlek. Te hred vilgbann anynyira terjedett, Hogy ki nem esmr is, utnnad eredett, F Rend felsgedrl sok szpet hirdetett, Engem is szavval immr el hitetett. Kz np is, ki flbenn tl a dologrl, S gorombl beszll nha hatalmadrl, Minden egyb Szentet le vetett oltrrl, Tged fel magasztalt j tv blvnyl. m meg kerestelek, hzi tsendessgbenn, Red nem akadvn tbori letbenn: Vizsgltalak tovbb tbb vilgi rendbenn, Papi hivatalbann, s udvri tisztekbenn. B mentem Kirlyok titkos rejtekbenn, Ketts kultstsal nyl Pap sekrestyjbenn, Nma Szeretsennek vas kertsbenn, Meg vetett tsuhs np fldbl gyrt fszkbenn. Mindentt sok panaszt hallottam ellened, Kevs vlt, jzanon ki szllna felled, Azt mondjk, keveset tart te kedvessged, Igen vndorl vagy, s nagy a kevlysged. Ha gy van, verj gyngybl aranybl nagy halmot, Terjeszsz, kire tetszik F Vezr hatalmot, Nkem ne adj, ne hozz, ne oszsz ms jutalmot, J Trssal vg kedvet engedj, s nyugodalmot.

79

A SZERENTSNEK VALSGOS KPE. 1760. Sebes szrnyon repdez szerentse vilgbann, Mint szll, sokig nem marad lltbann, Gmbly, mint lapta, iraml futtbann, Srg, forog, pereg grbe jrsbann. A ki hozz kapdoz, aztat el kerli, A Kirlyt le veri, koldst fel emeli, A hzassgokat, szlst, rendeli, A tsuht palstrt sokszor el tserli. tapodja srbann az ers npeket, Kastlybann szllt rongyos szegnyeket, Gazdagtl szedi a meg gylt rtket, Adakozsbann tart hibs mrtket. vezet a hartzra, d diadalmat, Msnak, s nem annak, ki vrta, jutalmat, Bzza kisded npre sokszor a hatalmat, Igazsg ellen is rendel oltalmat. A mit ma pompsan hvei ptnek, Azt hnap meg gytjtja, sebesen el gnek, Virgz vrasak k halomm lsznek, A fnyes palotk hamubann slylyednek. Ds gazdag npeket kevly kirlyval Veszteget, el bontja roppant orszgval, Azt, ki brt az eltt szz ezer drachmval, Nevetvn botstja res tarisznyval. Minden dolgainkbann gy garzdlkodik, Szz esztends munknk egy rbann bomlik, Ha ajndkval ma hzunk meg telik, Hlnap nem vrt vendg belte tltzik. nyitja tolvajnak a zrt kilintseket, Bltokat, ldkat, hol nyernek kintseket, De tsak ugyan hny fog keleptzket, Melylybl rk jajra tanlnak letzkket. Ehezz jr haland ldomst kldlni, Nki szokott egsz vilg meg hdlni, Gazdag nagyobb kintstsel akar boldoglni, A szegny jobb sorsrt szokott r tdlni. Vltoz malasztjt ember meg esmri, Jobb remny fejbenn mg is tsak ksri, Ki ragadomnyt, ki sajtjt kri, Kevs, ki vg tzljt j mddal el ri.

80

Tsfos jtkot z fldi seregekbl, Ditssget raszt el vetett frgekbl, Vilg br npet tsinl korhelyekbl, Lustt, al valt, rabot a Szentekbl. Szegletbl hz tnyt, rszegest, Tsszrnak, Kortsmbann dzslt vlaszt Kirlynak, Kolbszrt Infult adat a Kplnnak, Lntzot, vasat, hallt hv Tants adnak. Embert olyly karbann ritkn helyhezteti, Hogy tisztbl jjjn igaz betsleti, Sganarelit Doctornak trfbl ttteti, Cromwelt Pintzssgbl trnusra vezeti. Azrt oltrnl nagy tsoport leskdik, Kegyelmeket vrvn imgy gondolkodik, El j boldog ra, meg lesz, el rkezik, Mikor akkor rm is valami frkezik. E vilg blvnyt nehz fel keresni, Mert ha ki nyomozza, el szokott rejtezni, Hasonlatossgbann gy lehet kpezni, Noha szebb sznekkel szoktk ezt festeni. Vlt id, kt kltsot vrbenn kevert kzbenn Adott, llandsg nintsen trvnybenn, Veres kalap is vlt olyly Papnak fejbenn, Ki Credt nem tudott kezdeni Misbenn. Prpostnak j vlna, ki vezet Armdt, Caesroknak msa tol taln taligt, Justininusnak hnyja az irst, Ki magyarzhatn Szent Jnos ltst. Pntzljt le hzza a jeles Vitznek, Bart kmst kszt, tsuklyt d Vezrnek, Sisakot teszen fel a gyva henynek, Laurust a bolondok f vezetjnek. Buszma gondolatot egy aszszony fejbenn d, s fl vilgot b kever veszlybenn, Npeket ttztet l fegyverbenn, s pnzrt vgatat ember hst szkbenn. Nyomorlt rab, hazug, balgatag, tsbt, Szakts, vagy kert, meg herlt klts tart, gyas, szoba leny, Renegot, vagy Zsid, Szerentse dolgbann vlt el mozdt. Ltam n mr tet nagy mltsgbann, Sok ezer leskd vlt az udvarbann, Ugy is lttam, mikor arany tronusbann, lt, s mul javait osztotta vaktbann.

81

Lttam n, kik hozz naponknt jrlnak, jabb kegyelmeket magoknak klldlnak, Kitsiny jutalomrt kik tle sotlnak, Melyly nagy knt szenvednek, mire nem bdlnak. Kvnsg lelkeket szntelen furdalja, Nagyobb tisztre betsre elbb tasziglja, Arra val, nem e, aztat nem vizsglja, El rje, mit keres, tsak az vgs tzlja. A nagyra vgy szv nem tud elgedni, Tbb jobb kegyelmeket akar tle venni, Trsat, vagy elzt nem kvn szenvedni, Fl, retteg tjbann maga akar menni. Reszket lpst remnysg botjval Tmogatja, de nem gondol knjval, Tbbszr jl laktatja jnak rnykval, Bnik vle, mint a kontz viv kutyval. Siket Politicust gytr a flelem, Retteg, hogy mr trsnak ne jusson kegyelem, Meg hlt nla fele barti szerelem, Kt ra dolgbann hoszsz ksedelem. Takarja msoktl koholt projectumt, Jvendrl ktes, titkolja unalmt, Sr gond bdjasztja s benne oltalmt, Keresvn, szaggatja bels nyugodalmt. Igy szegny haland te nked ldozik, Maga nagy krval nked temjnyezik, Nem tudja, keblbenn hogy vrsg rejtezik, Ki a j erkltsnek sznvel feddzik. A Blts szre vvn dlog valsgt, Kerli szvnek nyughatatlansgt, El veti magtl elmnek rabsgt, Krni nem akarja tled szabadsgt. s arany pohrbl r ksznt mrgedet, Brsony alatt rejtett nehz bilintsedet, Nem veszi, meg veti kinlt kintseidet, Raboknak, gyvknak tartja hveidet. Ltvn, hogy falksan utnna rohannak Emberek, szemedre, kezedre vgyznak, nem hisz, kpedet mert rjk szrnyasnak, s e jelbl tl tged kborlnak. De azrt, ha hozz b tallsz fordlni, Nem fog a Blts tged magtl hrolni, Ha ms kra nlkl fog boldogttatni, Kitsinynyel elgszik fogod tapasztalni.

82

NAGYSG S SZERETET EGYBENN VETSE. 1760. Bolond kevly Polgrokon uralkod felssg, Ah Szerentse! nem engedem, tied lgyen elssg Betsletre vgyzs kell nagy rabsg a bszkesg; Hrrt, nvrt, a nagysgrt, izzad frad erssg. Philiskmet elejbenn teszem minden kintsednek, Szeretett feljebb viszem minden gretednek, Te iraml kedvessged maradjon hveidnek, Kik nem rzik dessgt langadoz szveknek. Remnysgbenn el hervadni, vrni a bizonytalant, Nem illend nemes szvhezz, tszen ez boldogtalant, Te rdemet szve keversz, boldogtsz hldatlant, Philis szve nem szerethet, nem betsl llhatatlant. Nked azrt, s tsak nked, Philis adom szvemet, Tsak egyedl szpsgednek szentelem letemet, A Kirlyok rgykedve nzzk ditssgemet, A Kirlynk rgy szemmel lssk ditssgedet. Szeretsz engem, n tgedet, ez az igaz boldogsg, Minek nkem, tged brvn, egyb kints s gazdasg, gig menni, tndkleni, vilgbann tsak bolondsg, Hvvel brni, nla lenni, ez az igaz kirlysg. A szerelmes gelitztske magt titkon mulatvn, gak kztt madaraknak
83

kirlyt meg sajdtvn, Ltta mint ment a tborbann madarakkal hartzolvn, Azt le vervn, ezt kergetvn, erejt fitogatvn. Ezt elzi sebessggel, ezt gyzi erejvel, Hartzol, kapdos, viaskodik, sokat meg rg krmvel, Vad ld, ktsa, bvr, srtsa szaladnak seregekkel, Varj, szarka, holl, tska ott hagyjk flelemmel. Maga, marad sas kesely, fel megyen a fellegbenn, Kevlysggel emelkedik majd harmadik egekbenn, Sem udvara, sem j trsa nem jhet elejbenn, Komor kedvvel ereszkedik egy halom tetejbenn, Mond gerlitze: nem rgylem, j sas! te nagysgodat, Tartsd magadnak rettegtet bszke mltsgodat, Mutasd btor, kinek tetszik, fel pffedt hatalmadat, Erszakos ditssggel esmrtessed sorsodat: Mikor n a szraz galylyon neklek keservesen, Trjt, trjt mondok, hallja trsam, oda repl tsendesen, S azon vagyon, vigassgra engem fel breszthessen, Egytt jrjon, egytt lgyen, mindg velem lehesen. n is mondom, Kirlyoknak, maradjon a ditssg, Nkem nem kell, hatalommal meg hdtott erssg, Prblt hvnek szeretete: ez a kvnt dessg, Azzal egytt lni halni, mindennl jobb nyeresg.

84

SZERELEM S SZERENTSE KSZKDSE. Szerelem Szerentse prbenn egyelednek Sokig egy mshozz azon vetekednek, Ki vlna fbb oka azon kedvessgnek, Melyly rmt vgzi a fldi embernek. Szerentse magnak advn elssget, Szerelem ellenbenn ezen felssget Nem engedvn, tsznek ilylyen egyessget, Prba vlaszsza el ezen ditssget. Birnak azonbann Cleont el vlasztjk, Kire javaikat egy arnt hrtsk, Minden boldogsggal Cleont b bortjk, Szvnek egyenes tlett vrjk. Valami az elmt szokta desgetni, Valamit htva szokott ember krni, Fldi boldogsgot mi szokott vgezni, Cleon szemlyre kezde gylekezni. Kitsiny id alatt nagyra emeltetvn, Hre mltsga meszszre terjedvn, Kints, jszg, gazdasg sokra nevekedvn, Sebes szrnyn jve neki hizelkedvn. Tndkl mrvnynyal smlt pletek, Nagy fldre terjed sok szeglet kertek, Egyenes jrsra ki vgott ligetek, Halsz, vadsz, vad rekeszt helyek. Mindenek modoson el vagynak rendelve, Urnak kedvre gy vagynak ksztve, Minden nap lehessen hely, hol teljen kedve, s a gynyrsg meg legyen keverve. Hza, kibenn lakik, hasonl egy vrhozz, Szobja pediglen egyenl trnushozz, j szpsg toldatik majd minden nap a hozz, Szebb vltozs, festk, krpitos falakhozz. Nem vlt j tallmny idegen orszgbann, Mestersges eszkz, br klt is Chinbann Replt, jtt, meg kszlt Cleonnak hzbann, Falak b borltak ezstbenn aranybann. Valamit a tenger s fld gymltse adott, s a mit ezekbl szj z vlaszthatott, Erd a mit nevel, vz mit tpllhatott, Hoszsz tbljra halmozva rakatott.

85

Pintzje szoros vlt, bsge hordoknak Olyly nagy vlt, olyly szma az des italnak, Kit ms fldn szrtek, mert tartatik jobbnak, Mihezz az emberek kltsggel juthatnak. Musika, tntz, jtk a napot vgezte, Ms nap olyly munkra ismt fel klttte. Gynyrsgeit olyly mddal rendelte, Hogy azt bal trtnet bbann nem keverte. A mit kvnt, meg lett egy szem pillantsra, Ha szp vlt az ebd, szebb lett a vatsora, Btor meg rlt ma blt, pintze, kamara, Holnap kt anynyi jtt, tbb is, a konyhra. Most egy magva veszett jszg re szllott, Most bnya, most haj nyeresget hozott, Egy ifi minap nagy penzbenn kotzkzott, Kis ron kezbenn szp fldet alkudott. Hogy ha kezbenn vett krtyt vagy is kotzkt, Ez is tele rakta aranynyal a markt, Ha kereskedsbenn tette mi sommjt, Bsget ersznynyel adta osorjt. Minden nap j rm Cleonra terjedvn, Sok jknak lbenn le gynyrkdvn, Kit szerentse ltvn rlt mestersgn, Hogy ily jl mutatta erejt szemlyn. Nem is ktelkedett, v lesz elssg, Cleon tlete szernt a felssg, Mert ember szvbenn nints nagyobb dessg, Mint hoszsz szerentse, nagy ez a rszegsg. Mikor a szerentse van ilyly ditssgbenn, Szerelem l vala kertnek szegletbenn, Fel kl, egy rtatlan szpsget szembenn Tntet ds Cleonnak, s tzet vet szvbenn. Hdt tz jn ki Philisnek szembl, Nem menekdhetik Cleon vett sebtl, Enyhlst keresvn kri szerelemtl, Adn e szpsget nkie jegyesl. Trmszet tsak ritkn formlt ilyly szpsget, Egyre nem pazarolt enynyi kessget, Mert ha d is egynek kintset egszsget, Vagy rt lesz, vagy visel szvn kevlysget. Cytherea maga meg vallja Philisbenn, Mindn adomnyt adta nagy mrtkbenn, Nem tudna tallni senki hibt ebbenn, Mg Helena sem vlt, ilyly szp szigetbenn.

86

rtatlan nem tudvn, mi szerelem lngja Mivel gyenge szvnek ez leg els dolga, Philis tsodlkozik, mi lgyen az oka, Hogy Cleont meg ltvn mlik gondossga. Tndkl szembenn a szemrem villog, Tiszta tz szvbenn mr Cleonrt lobog, Cleon is rette nem sokig zokog, Egyes akarattal meg kszl a dolog. Szem, szv, nyelv, akarat, immr szve frnek, Cleon szerentsjt adja szp Philisnek, Mi trtnt? m nintsen mr betse kintsnek, Mlik ditssge a nagy szerentsnek. Teht a szerentse rgy sztnbl, Cleont meg fosztani kivnja mindenbl, Probra ki teszi, mit tsinl Philisbl, Ha lni kell, gy mond, parnyi rtkbl. Meg fosztom tkozlott sok adomnyomtl, res tarisznyval zm kastlytl, El hagyom, gy talm vlasztom trstl, Mert szerelem is fl a klds tsktl. gy lett, meg fordlnak a dolgok azonbann, Arany, ezst, rtzek el fogynak bnykbann, Kints hoz hajja merlt a Rajnbann, Dg esik Cleonnak minden marhjbann. Itt kes kastlya tztl emsztetik, Ott az ellensgtl hza prdltatik, Mit tolvaj el nem vitt, perrel el vettetik, Minden fle kpen Cleon fogyattatik. A melyly nagy somma pnzt kltsn bartjnak Adott, kri; de az panaszt brjnak Tszen, s rst mutatvn Cleonnak, Hamis levl ltal teszi adsnak. Igy lett, meg kelletett fizetni jszgbl, Ki zetik jmbor Cleon a hzbl, A ki ktelkedik, itlje azokbl, Hogy mg a ravaszsg nem mlt ki vilgbl. Vlamint hirtelen mne gazdagsgra, Olyly hirtelen juta Cleon koldssgra, Kedves pr tttetvn ilylyen nagy prbra, Szerelem kztk vlt szerentse trutzra. Vig kedv, melyly kveti a j szegnysget, Ada kedves prnak jobbra remnysget, Meg nem vltoztat azon dessget, Melyly tartja szvekbenn a szp egyessget.

87

Kzs rtelemmel, szorgalmatossggal, Hartzoltak, mint lehet, a nyomorsggal, Tengettk lteket gondos fradsggal, Sorsokat enyhtk des nyjassggal. Ltvn ht szerentse ilyly llandsgt, Cleonnak, gri, meg jobbtja sorst, Philistl vlljon el, vltoztassa dolgt, Viszsza hozza dupln kintsit gazdagsgt. Mond Cleon, Szerentse! ne vess j prbra, Vigyd el kintseidet, rakd bszkk htra, Igaz szeretetnek van nlam nagy ra, Ha btor jutok is klds taligra. Ez a termszete a nemes szveknek, Tiszta szeretetbl ha egybenn kttetnek, rmmel egymsrt hallt is szenvednek, Kintset, kirlysgot, orszgot meg vetnek.

RGI, S JABB SZERELEM. 1760. Hol vagytok Szentei a rgi vilgnak, Istpi Vezri igaz Szeretknek, Szemrem, betslet, hvsg, kik szveknek Vgezttek vala rmt, s embernek? Hajdant gynyrsg sznnel nem festetett, Mtka mtkjval egyv mehetetett, Tiszta lngot egy szv msnak jelenthetett, Fogott szvvel senki nem ditsekedhetett. Szabadsg vezrlett rtatlan szerelmet, Nem tett az atyknak leg kisebb flelmet, Gyansg mg nem vlt, nem tsinlt gytrelmet, Egy ember, nem tbbet, tsak egyet kedvellet. Nem vlt mg Kis Mester Patriarchk kztt, Ketts rtelm sz senkit nem ktztt, Szerelem sok fle sznbenn nem ltztt, Ingerlett valakit, nem sok tkztt. Szem, szj, nyelv, nem tudta mg a mestersget, Hogy kell mz helybenn keverni a mrget, Kertk nem rtk mg az rdgsget, Mint lehet el adni bjnak szentsget.

88

Tsts hz padlsn, szp hves forrsnl, Tlgy fa rnykbann, gdlyk nyjnl, Szerelem fel gerjedt tiszta szv lngjnl, S boldogabb vlt psztor maga Kirlynl. Akkor kis Cupido kurta kanktskbann, Le jve mulatni paraszt gulyibkbann, Mind tegzt, mind nyilt vet a szuszkbann, Szvet nem ktztt, mint most, bkljbann. Nem vlt mg ditssg szvet hdtani, Mestersg sem vala Szpeket meg tsalni; Mg szoksbann nem ment azzal ditsekedni, Hny Szpet tud ez s az horgra ejteni. Philisnek szerelme ha lntzolt valakit, gett rette, s tskolta bilintsit, Tvl lv Trsnak kld sohajtsit, Nem hnta szemre bs fohszkodsit. j sajt, hamubann slt lapos pogtstska, Fbl kttt gyr, tzifrzott bototska, Zld g, egy bokrta, veres galandotska, Vlt szerelmeseknl szp ajndkotska. S tbb ereje vala akkor Szerelemnek, Nagyobb dessge vlt pros rmnek, Ok nlkl ldozott g szv a szvnek, rtatlansg adott rdemet, mndennet. Egy szval, szeretett, kiki meg szeretett, Prjbann hvsget, mst nem is keresett, Kintsrt, tekntetrt, szve nem kttetett, Szemly a szemlylyel, sors sorssal egyezett. Nappali kz munka ha mezbenn vitte, Szerelmest, settbenn tanyra vezette, Ott igaz kedvbl Tzitzjt lelte, des nygdalom rmt vgezte. A sok tsatsogsnak semmi betse nem vlt, Mestersges beszd rgieknl meg hlt, Nem krdk, rejtekbenn Szp szpnek mirl szllt, Mert egsz trsasg j s rtatlan vlt. Most, hogy a vilgnak mdja meg vltozott, Orszg, vras, falu, ember gazdagodott, Az igaz egygy szerelem hasonlott, Helybenn bolyong szeretet szrmazott. Tisztessg s hasznnak dhs kvnsa, Lett tzlja Szpeknek, erre van vgysa, A szvnek vltozott igaz vlasztsa, Tekntet vezrli, ttovz jrsa.

89

zek tirannusi lvn a Szpeknek, Ezekre tekntvn egymshozz kttetnek, Nem szabad mr lngrt lngot adni szvnek, Ms rdem, nem hvsg, nyjtatnak ezeknek. Kemny iga al esett gy szerelem, Mivel vgre jutott egygy szemrem; Az rks ktl mr most tsak gytrelem, Ki miatt szvekre jn a veszedelem. Hajdant a j erklts vlt igaz nemessg, Theseus ltbenn nem vlt ms tisztessg, Roszat nagynak nem tett akr melyly mestersg, Kirly s psztor kztt ez vlt a klmbsg. Ha szabad vlaszts szvt hatrozta, Biztos birtokbann sok nem knozta, Hvsg a hvsgnek hvsgt ldozta, llandsgbann vgig marasztotta. Els bolond vala Grgk krlya, Ennek leg elszr szott a glyja, Szp Aszszony kedvrt ennek vitorlyja Szz ezer fegyverest vitt meszsze vilgra. Balgatag! ltal klt mlyn a tengernek, ldozatt tenni egy hres Szpsgnek, Nzzk meg munkjt fel gerjedt szvnek, Jeleit meg ltjuk nagy kevlysgnek. Nem igaz szeretet vitte Helenhozz, Bszkesg vezette Trjnak falhozz, Hl adatlan vala maga gazdjhozz, gy illett fajtalan hitetlen bjhozz. Igy Trja porr lett egy aszszony llatrt, Menynyi ezer vitz veszett veszendrt, Mltatlan kr valls ilylyen partkrt, Leg nagyobb bolondsg veszni az ilylyenrt. Pris! te vagy, Pris! oka e romlsnak, Te vagy fundlja msodik Trjnak, Honnan el radott mestersg vilgnak, Meg tsalni a Szpet, hdulni sokaknak. A te nemzetsged furtsa, llhatatlan, Hitetlen, eskv, tsalfa, hl adatlan, Ditseked, hazug, kborl, tsintalan, Gyans, s szemtelen, jra hajthatatlan. A te maradkid az arany almval Jtszanak, mulatnak hagyiglsval, Ezek kereskednek a gazdk krval, S ragadjk a brnyt aranyos gyapjval.

90

Szerelemrl ezek jabb regulkat rtak, s b hoztak roszabb szoksokat, Hvsget, hallgatst, leg szebb virtusokat Ki rtvn, Venusnak adtak jtkokat. Nem tetszik ezeknek tudatlan szzessg, Alzatos beszd, szemrem, kegyessg, lland prok kzt meg egyez hvsg, rdem nlkl vagyon nlok ilylyen szpsg. Hov rohansz rszeg, dltzeg, zaboltlan, Kp mutat, tsalrd, negdes, fajtalan, Kborl, kert, rgy, llhatatlan, Minden munkidbann sebes s nyughatatlan? Mi ditssged van meg tsalni gyengket, Mi rmed bra hozni a frjeket, Mit nyersz, ha hditod magadhozz szveket, Nem akarod brni sokig ezeket. Ne rontsd nyugodalmt tiszta szeretetnek, desebb jtkt ne bontsd a hvsgnek, Hagyd helybenn rmt rtatlan Szpeknek, Melylyel meg idnkbenn egymshozz kttetnek. Maradjon hazdbann hdt mestersg, Ne terjedjen hozznk el radt veszettsg, Nlunk most is kedves rgi egygysg, Igaz szeretetbl meg rztt szeldsg. Te nagy szolglatot kvnsz a Szpektl, rks hvsget vrsz az ilylyenektl, Magad szabadsgbann, tvl a trvnytl, Jrni akarsz, s gy ment lenni ktltl. Stt ha el tsbtod tudatlan szpgt, Mikor mr el rontd lelki tsendessgt, jabb Szeretknl titkos kegyesgt, Fetseged krkedve meg nyert gyengesgt. gy kell e meg vetni az rtatlansgot? Ilyly tsf mdon zni bja nyalnksgot? Vegyd szre, kmlj meg rommlott gyarlsgot, Engedj a Szpeknek jobb llandsgot. m ezek virgi a gynyr kertnek, Melylyet az emberek vilgnak neveznek, Az igaz szeretet szlje ezeknek, Mlt tzlja s vge a tisztbb szveknek.

91

A MAGYAR SZPEKHEZZ. 1760. Szpek! termszetnek tsods alkotmnyi, szve kevert nemnek diszes oltovnyi, Fldi embereknek szeretett blvnyi, Ti vagytok vilgnak vonz szvrvnyi. Mikor az Alkot gyrta testeteket, A ti kovsztokbann hinte sok flket, gy vlem magnesbl nem kitsiny rszeket, Kevert, mert brjtok a m szveinket. Nints Newton, nints Leibnitz, ki tudjon le rni, Hijbann titeket anatomizlni, Minden llatokat knynyebb brzolni, Mint nktek tsak egyik pertzetekrl szllni. Salamon rlatok mit azt rvideden Szlla, nem vlt sznte taln esmretlen, Nem lszek hozztok n olylyan kegyetlen, Hogy mondjam, az aszszony llat telhetetlen. Meg tompl az elme ennek vizsglsn, Az sz ki resl ennek le rsn, Knynyebb ttovzni Daedalus jrsn, Mint tsak egy aszszonynak el menni nyomsn. Romlottsg, melyly vagyon nyomorlt emberbenn, Kznsges Ugyan, de nem olyly mrtkbenn, Nagyobb llandsg van a frfi vrbenn, Nagy llhatatlansg az aszszonyi nembenn. A t szvetsktek a min hajlong, Az eszetek szinte olyly formn bolyong, Aprilis formra kedvetek borong, Harag s szeretet egy arnt tsak ing. Az embert neveztk hajdant kis vilgnak, n az aszszonyokat tartom ms llatnak, Philosophusok is az ilylyen madrnak Magyarzsrl sokat disputlnak. Nintsen anynyi barlang Ttrnak hegybenn, Menynyi rejtek vagyon aszszonyok szivbenn, Nintsen olyly lessg Argusnak szembenn, Melyly b tekinthessen e jeles rvnybenn. Mst hinni, mst szllni, mst bell gondolni, Azt, mit nem akartok, kvl gy mutatni, Titkot, tsalfasgot el tudni takarni, Szemet, szt, jeleket hazugsgbann hagyni.

92

A kit most szerettl, azt mindjrt gyllni, A kit ma ditsrtl, azt holnap gyalzni, Ennek kedve ellen szvt ajnlani, Mstl bartsgot hvsget el hzni. Eskdni, hazudni, srni, remnykedni, rlni, trdni, ismt hzelkedni, Szeretni, gyllni, nem szllni, felelni, Egyszersmind nmlni, mr sokat beszllni. Trft indtani, mlyen gondolkozni: Ma kedvet mutatni, holnap unatkozni, Ma tetszik heverni, holnap mr tazni, A Comediarl menni imdkozni. Most tzifra, most lusta ruhbann ltzni, Trsasgot unni, mint Szent el rejtezni, gsz jtszakkon ismt dorbizolni, Vilgot tlni, hozz ragaszkodni. girni, nem adni, napra halasztani, Puszta remnysggel szerelmest tpllni, jlst, ktsgbenn esst tsak nevetni, Elttnk meg halni, ismt fel tmadni. El hagyom, mit Moyses rt Eden kertrl, Semmit nem emltek Gomorra helyrl, Szllok ez utnn lett sok ms trtnetrl, Retok hroml kevert dtsretrl. Nagyobbra nem mehet vilgi felssg, Nlatok, Aszszonyi Rend! van az elssg, Nintsen az g alatt olyly torony ersg, Kit meg nem hdtott az aszszonyi szpsg. Ti nktek ldoztak Vilg El bri, Sndor, s Grgk, Drius Ronti, Caesar, s Pompejus, Romnak Bonti, Vltatok, s vagytok Szvek Hdtoi. va Aszszony Anynk, Madm Pompadur is, Sra Dalilval, Phryne Semiramis, Livia, Drusilla, Gracchusok Anyja is gy brtak vilgot, mint t birtok most is. Kirlyok viselnek noha koronkat, T adtok, vagy vesztek arrl gymntokat, T a Vitzeknek osztatok gokat, T a Tudsoknak tesztek Laurusokat. gy van, gy vlt, gy lesz az Aszszonyok dolga, Frjetek nlatok tsak nyomorlt szolga, Mrt eresztett ltal titeket a Volga, Jobban vlna taln a frfiak dolga.

93

Menynyi sok hbort fontatok rokknl, Menynyi gyilkossgot szttetek krtynl, Nem vagytok ti jobbak az Amazonoknl, Szentebbek, hivedbek, szebbek Sabnknl. Igaz! Lucretia van most is haznkbann, Juditot is taln lelnk a vilgban, De vagyon Lais is majd minden tszbann, Igy jtszik termszet aszsznyi formbann. Mire vetemedtem bdlt irsombann? Szp Nem! kpeztelek rt brzolsbann, Jaj nkem! Venusnak jutok haragjbann, Ha a jt tagadom, mely van Aszszonyokbann. Val, hogy sok rosznak vagytok koholi, De ellenbenn jknak szint gy meg tarti, Nem tudom, vagytok e vilg jobbti, De tudom, szoksnak t vagytok hozi. A mit t akartok, akarja egsz np, A rt, a kedvetlen ltalatok lesz szp, Vagyon t bennetek valami des pp, Melyly minket fogva tart, mint madarat a lp. Innt t hozztok szabjuk az esznket, Kedvetekre bontjuk ltzeteinket, Hzi szokst, tket, pleteinket, Ti nktek szenteljk e felett szvnket. Orszg ltalatok jn virgzsbann, Sok tartomny szik kintses gazdagsgbann, Menynyi mestersgek vlnnak hamvbann, Ha t maradntok a rgi szoksban. Menynyi m, partka, frgek eledele, Vlna, hzainknak sem lenne fedele, Taln a jobb tel mak vlna s bengele, Ha tletek mskp nem vlna rendelve. A vilg tartozik nktek ksznettel, T rakttok azt meg aranynyal ezsttel, Az letnek mdjt sok ezer ezkzzel, Ti bvtetttek hasznos entzenbentztzel. Hny orszg el veszne lusta restsgbenn, A np hhel halna gyva heversbenn, Arany, rtz maradna fldnek erejbenn, Ha nktek kedvetek nem telne ezekbenn. Haj nem szklna mlyn a tengernek, Vasat nem kldennk gyngyrt Szeretsennek, Indibann betse nem vlna fehrnek, El mlna rdeme gymnt keresknek.

94

Mondom azrt, boldog az id kit rtnk, Nktek kell ksznni, hogy mi is meg trtnk, Rgi motskossgbl pen ki vetkeztnk, Minden viselsbenn szebbek jobbak lettnk. va Aszszony Anynk boldog idejbenn A gymnt lehetett kisded rdembenn, Bogr sztte selyem meg mrtott sznbenn, Talm nem ltszatott az den kertbenn. Most pedig hogy betset adtatok mindennek, Menynyi kz dolgozik tsak egy Magyar Szpnek? Brssel nem gyz ktni retzt fejeteknek, Prisbann kaptja vagyon tzipteknek. Nap keleten szedik a fnyes kveket, Kikbl t viseltek tndkl fggket, Tenger fenekrl hzzk a gyngyket, Kikkel tzifrzztok fehr kezeteket. Adjatok! adjatok munkt az embernek, Kldjetek aranyat Prisi mesternek, Neveljtek dszt a kereskedsnek, Tltstek kedvket hvsg szeretknek. Jrjatok tovbb is Sybaris svnyin, Delos szigetnek virgos tltvnyin, Venus Anytoknak mulat helyein, Danolva ugrlva Cocytnak partjain. Nem bnom, kltsnzz szomszdtl mdikat, Nyakadra s fledbenn akaszsz pillangkat, Egyb nemzeteknek kvesd hvsgokat Tsak b ne hozd, s ne rakj frjednek szarvokat. Ezer kis tsigkkal bodrozz fel fejedet, Chynai szappanynyal mossad kezeidet, Tndkl kvekkel ragyogtasd melylyedet, Fl tenyrnyi fgg hzza le fledet. Vegyd b Olaszoknak hzi tsinossgt, Kvesd Nmeteknek asztali gustust, Vegyd b Frantziaknak vg trsalkodst, Tntzolj, jtszl, stlj, zd vilg hvsgt. Meg engedem nked, keress pajtrssgot, Kerld a szomor vad magnossgot, Kss az rdemessel szves bartsgot, Betslettel zhetsz trft s nyjassgot. Vagyon mind ideje, mind mdja ezeknek, Pldjt nem fogjuk kvetni Trknek, Ki zrt, strzst rendel hv felesgnek, Semmi szabadsgot nem enged Szpnek.

95

Nem azrt teremte Alkot tteket, Hogy sett szobbann tsapjatok legyeket, Engedett nktek is gynyrsgeket, Melylyekkel lhettek tartvn a kzepet. A kamuks gybl ksbben kltzni, Lehet, tkr eltt tsnosan ltzni, Szagos vzzel piros artzdat ntzni, De arrl e kzbenn nem kell felejtkezni: Hogy kedves Trsodnak hzi gazdasga Szp s j renddel folyjon, s fogyjon gondossga, ltalad terljn java s gazdagsga, Ne lgyen olyly terhes hzi sfrsga. Dtsrem, szeretem n azon Szpeket, Kik tudnak nevelni Isteni Kpeket, Vilgnak, Kirlynak adnak Tsemetket, S ezeknek pldsan tsznek j letzkket. Kik, mint szorgos anyk, sok hzi tseldnek, Nem tsak ruht adnak, s mdjt eledelnek, Szabjk, hanem gondjt viselik lelkeknek, s j pldjokkal magok ell mennek. Kik a henyesget tseldtl el zvn, Azzal a vtkeknek okaik mellzvn, Hzat kormnyznak lrmkat kerlvn, Tsendesen, ersen, mindent el rendelvn. Kik a bszkesget magoktl el zik, A sok monda mondt nyelvkre nem fzik, Kik, mint nagy urakat, a szegnyt gy nzik, Mind annak, mind ennek szksgt intzik. Kik szurkos Majornt a lambris szobbann, B hnak, s krdezik, hny ld hizlalbann, Hny tyk, hny polka l sett kamarbann, Hny tehn, hny borj vagyon istlbann. Kik fel gyrekezvn szeglett hzoknak Meg jrvn, szmt is tudjk a kultsoknak, Magok el rendelik mdjt kamarknak, s parantsolatot adnak szaktsoknak. Kik Olasz virgnak betslvn szpsgt, Fejekre, melylyekre rakjk kessgt, Azonbann esmrvn kender s len szksgt, Ideig szenvedni tudjk bdssgt. s fons szvsnek jl rtvn munkjt Esmrvn sok fle lisztnek is a lngjt, Magok meg tekintik sts szvs mdjt, Kerlik a Szakts Takts praktikjt.

96

Kik rostt s szitt meg szoktak olvasni, Sok dzst fazkat j szmbann tartani, Kik rovst s listt meg szoktak vizsglni, Ezek el mehetnek vilgban stlni. Ha kiket termszet formlt jobb agyagbl, Tbbet hrpentettek igaz okossgbl, Igaz tletet tesznek a dologrl, Szmot tudnak adni majd minden szavokrl. Kik innepre kelvn let reguljt, Magok szve gyjtvn tseld sokasgt, Olvassk, vagy halljk Szent Plnak rst, Hirdetik Istennek Evangeliumt. Az ilylyen Szp kpe tklletessgnek, Az ilylyen formja a jobb erkltseknek, Mehet nagy vilgbann, blvnya bltseknek, Lszen, s tiszteletetet hoz gyarl Nemnek. Ilylyen Szpet rtak pdl Szent Knyvbenn, Ilylyen Szpet tudok n is a Megybenn, Boldog Frj! ki lhet ilylyennek lbenn, Tartsa meg az Isten sok kegyelmbenn. Mlt ilylyen Aszszony, kinek hdljanak, Szvet, szeretetet emberek adjanak, Mlt, kinek nyomn Szpek maradjanak, Romlott erkltskbl jobbra vltozzanak.

A MDI Mdi a vilgnak leg fbb tyrannusa, Frantzia orszgbann van els tronusa, Sem lba, sem keze, nintsen is hajsa, Mg is kt tengeren ltal megy jrsa. Els szlttkje ez a tallmnynak, Mlt tsemetje az unatkozsnak, Kinek partkjt mondvn Prisinak Emberek nagy ron teszik magoknak. Ez mivel j formt tud mindennek adni, Szoksbl is meg kell eztet vsrolni, A szeles Frantzia tudja ki gondolni, Tbb majom nemzetnek pnzrt adoglni. A Szpsg tkrtl krdezi tantst, Ha jl tette e fel meg szerzett jsgt, Templombann elszr fitogatja magt, Vigyz, sajdtjk e fel fztt ringy rongyt.
97

Mg hrom szemlyen van postn jtt jsg, Kedves, kellemetes, szokatlan tarkasg, De mihelyt kzs lett, s viseli polgrsg, Zsib vsrra kldi a Nemes Aszszonysg. Ezt nem praedicljk sehol a templombann, St ki sem hirdetik a vrs hzbann, Mg is, ha rkezik Kirlyi udvarbann, Hrom holnap alatt el terjed hzbann. S a ki nem kveti, bolondnak tartatik, Mg az irsbann is Mdi kvntatik, Virtus ez idbenn alja adatik, Kitsoda, mitsoda, ettl tltetik.

BARTSGOS BESZDJE EGY RNAK A KPLNYVAL. 1762. A KPLNY. Azt mondottad, Uram! minap az asztalnl, Nem lehet, nem is vlt, jobb ezen vilgnl, Kibenn lnk, szebb ez a Paraditsomnl, Melylybenn dm Atynk hevert alma fnl. Hihet, valamelyly Frantzia Auctorbann, Ki eztet tanitja bdlo irsdbann, Olvasd, ne kvesd tet mondsbann, Szz napot gsz ezrt Purgatoriumbann. Hogy dmnak nem vlt inge, sem gatyja, Evnak bojtos vlt le eresztett haja Tisztbb most Hatvani Gvrdin prnja, Mint vk, s jobb z Rector vatsorja. Nem mondom, hallos, de vtek mondani, Nagy a botrnkozs ezt nyilvn szllani, E hibs vilgot ilyly nagyra tartani, Els Atyinkat ilyly kpen gyalzni. Hiszen, nyilvn vagyon e vilg hvsga, Fels poltzra jutott gyva bolondsga, Gyengesgbenn merlt egsz trsasga, Senknek nem tetszk gonosz tzifrasga.

98

AZ R. Basili! ne pffeszd anynyira pofdot Ne krhoztass mingyrt, fogd b zsros szdot, Hallgasd, meg mutatom ezen valsgot, Az utnn hozhatod vg sententidot. A fekete ital, kit hrplsz knyesen, Thea Chocolda, kit iszol desen, Honnan valk? nem de veszed ezt kedvesen, Tsodlod tsszit, mint festk rendesen. Azt mondod, az Isten adja mind ezeket, Ilyly s tbb ezer jkkal ldja embereket, Szereti, ezekbenn ha tartunk mrtket, Kedvezve tpllja gyarl fldieket. Ugy van, de tudnod kell, hogy ezen tsemegt Arabia szlin szedik, s az ednyt Chynbann ksztik, s annak a tserept Ezer kz formlja, gy ri festkt. S ezt elbb agyagbl kerkbenn formltk, Kentk, smtottk, kementzbenn toltk, Onnan ki, msbann be, perkelk, prtk, El adtk, meg vettk, b raktk, le hoztk. Arany, kibl vagynak egyhzi ednyek, st, melylyel oltrok, szentsgek kesek, Kintsek, templomokbann kit a Sekrestysek Mutatnak nem vltak hajdant ilyly fnyesek. Szz l kutat stak elbb fld gyomrbann, gy kerestk, vgtk ers k sziklbann, Ki hzvn meg trtk, szitltk malmokbann, Hny tzzel tiszttk, mg jutott, formbann. Gyngy, rubint, gymntok tengernek gyomrbl, Selyem fonl, brsony, meleg tartomnyrl, Orvosl gykerek vg fld hatrrl, Jnnek tbb mivekkel szinte Indibl. Melyekkel emberek midn kereskednek, Sok veszlyt, rabsgot, hallt is meg vetnek, Szerentsltetsbenn kr vallsbann esnek, Nagy munkjok utnn hozznk gy rkeznek. A KPLNY. gy van, gy! a hvsg szli mind ezeket, Rgiek nem tudtk ezen szksgeket, Ezek nlkl ltek boldog esztendket, Ilyly hvsgok nlkl vgzk leteket.
99

Arany nlkl vltak els fejedelmek, st btor nem vlt is, vltak elg Szentek, Sok idre lettek gymntok kedvesek, Mikor hivalkodni kezdettek emberek. AZ R. Igazn tld, a hvsg ezeket Ki gondolja, s arra viszen embereket, Hogy el ne mellzzk, kz segtsgeket, Bvti akartva ml szksgeket. Mert mint szk orszgban j a gazdlkods, gy pnzes hzbann hasznos a pazarls, Kzi munksoknl nem lesz boldogls, Ha tsak gazdagoktl nem jn a tkozls. Nem kell ht mostani vilgot meg szllni, Hvsgos munkjt anynyira hrolni, Ha j vgre szabad kintset pazarolni, Mostani mod szernt kell aztat prdlni. Azrt a m ltnk nem lszen hibsabb, Ha btor rginl lszen is pompsabb, Azrt vagyon kztnk a gazdag s boldogabb, Adjon annak, ki nla nyomorltabb. Noha minden rendet el fogott a Hvsg, De ez ltal terjed a kzs Boldogsg, rak hvsgbl l munks parasztsg, Azok teszik, hogy nem terjed a koldssg. Nzd az gig men mostani tornyokat, Hallgass onnan zg drga harangokat, Nzz mrvnynyal bllett tsnos templomokat, Tsodlj tkr mdra smlt oszlopokat. A Hvsg ldozza ezt l Istennek, Kedves ilyly munkja eltte embernek, Magad praediclod nha a npeknek, Nagy rdeme vagyon ilylyen pletnek. Nzd szp vrasakbann ama nagy falakat, Kikbenn rekesztettk az p Kldsokat, Vizsgld meg itt amott a Collegiumokat, Kik nevelnek nknk sok j Polgrokat. Nzd mi Nagyjainknak terjed kertjeit, Sok orszgrl gyjttt oltovny nemeit, Nagy kltsggel szerzett fetskend vizeit, Faragott kvekkel tsinoslt rszeit.

100

Nzz tenger tetejn plt vrasakat, Sok ezer mrt fldre el eredt glykat, Vizsgld meg, hogy mikkel raktk meg azokat, Viszen a gazdja tserre valkat. A mi nlunk bves, el viszi msoknak, Ha meg tr, el hozza, a mi kel sokaknak, Ilyly mddal fld tenger az egsz vilgnak Kintsit kzre adja, s kldi halandknak. A KPLNY. Jl van, de olvastam nem rg Plutarchusbann, Egy nagy vitz vala Curius Rombann, Ez tbort vezetett, mg is majorjbann Szntott, vetett tspelt tsrs pajtjbann. Tbb ilyly szentje is vlt Rma Vrosnak, Ki meg vetje vlt fnyes gazdasgnak, A kints nem szerzett jt soha is vilgnak, Ennek meg vetse tartatott virtusnak. AZ R. Meg lehet: de vessk egybenn az idket, Meg leljk, mi vitte r az embereket, Hogy mit most betslnk, k akkor ezeket Meg vetk sajnljad egygysgeket. Tullus alatt sntza svny vlt Rmnak, krket legeltet az Aventinumnak Oldaln, szllsa Silvia finak Tsts hzbann vala, mint Andrs Gazdnak. Temploma tsak fbl vala Jupiternek Tullus alatt hol ott ldoztak tsak egynek: Lucullus aranybl formlt nem tsak ennek, De egsz idegen isteni seregnek. A mi szegnysg vlt, ne tegyd ht virtusnak, A mi egygysg, ne mondd Okossgnak, Vesd inkbb szemedet a Szent Biblinak, Dtsrd okossgt Szent David Finak. E blts Fejedelem minden mestersget Szeretett, gy szerzett rks hrt nevet, Meszszrl hozatott tuds embereket, breszt ltalok a rest zsid npet. S meg mutatvn mdjt a kereskedsnek, Hasznt vzbenn mrtott nedves evezknek, Olyly bsgt szerz aranynak ezstnek, Hogy tszn heverne nagy rsze kintsnek.
101

S az l Istensg b jtt templombann, Ott lakott, rszeslt Pap ldozatjbann, Angyalok strzsltak tzifra pitvarbann, Muzsika szerszmok hangzottak karjbann. A KPLNY. Ha btor szegnyek vltak is rgiek, Nagyobb vlt egymshozz szves szeretetek, Tisztn s jzanabbann folyt az letek, S mindenbenn tndkltt mrtkletessgek. AZ R. El hiszem a vgst: mi oka vlt ennek? Ezt is tulajdontsd az rtetlensgnek Egy rszrl, ms rszrl pedig szegnysgnek, Nem pedig virtusnak, vagy a f rkltsnek. Szaktsa lett vlna dm j Apnknak, J puha prnja Ev szp Anynknak, Kis betse lett vlna fge rnyknak, Amaz nem olyly mohn ment vlna almnak. Sokra utnnok tanultunk tsak fonni, Gyapjat, lent, s kender szni s gombolni, Meg engeded, szebbens jobban takarzni, Lehet ezzel, mint sem levllel fedzni. Bnja, kinek tetszik, a rgi idket, Saturnus alatt vlt arany esztendket, Nagyobbra betslm azoknl ezeket, Astraea Rhea sem rt soha ilylyeket. Gondviselsrt ldom Teremtmet, Ki mostanra hagyta gyarl letemet, E hivsgos vilg breszti kedvemet, rmbenn bortja mosdatlan lelkemet. Szeretem, kedvellem a gynyrsget, Hivsgot, j gustust, minden mestersget, Tisztasgost, tsnost, minden kessget, Munkt, iparkodst, az ldott bsget. Ki szp a vilgnak mostani llsa, Nem sznik tengeren glyknak jrsa, Kelettl nyugatig vagyon stlsa, Kintsvel tltzik a fldnek lakosa. A mi j eleink vltak tudatlanok, Sem enym, sem tid, nem vala mg nlok, s azrt szegnyek vltak s koldsok, Mert, kiknek nints, knyny azoknak osztlyok.
102

Mr pedig fld adja renk ajndkt, A tenger el kldi rejtezett adjt. Leveg g, mlysg kzli a vagyonjt, A bsg terjeszti rajtunk urasgt. gy virgoztatvn a mestersgeket, raszt forrsbl gynyrsgeket, d s ki gondol jabb ml szksgeket, Mveltet rettnk sok ezer kezeket. Chyna, Pekking, Texel, London, Minorcbl J hozznk partka, ms megy Livornbl, Aly Basta iszik Mdon termett mustbl, Szippanhatok n is Sultn dohnybl. O vasas esztendk! melyly boldogok vagytok, Midn krs krl bsget osztatok, Tovbb is fldinken t meg maradjatok, Kezdett fetselssel szegnyt tplljtok. A KPLNY. Uram! ne vigyd tovbb fohszkodsodat, Ne dtsrd anynyira fajlt vilgodat, Vizsgld meg szp szinnel rt boldogsgodat, Esmrd meg hvsgra hajlandsgodat. Meg engedem, bsg sok jt hoz Haznak, A munka mestersg szksg Trsasgnak, De ugyan ez oka veszett puhasgnak, Ki miatt emberek a jtl tvoznak. zik a hvsgot nyomorlt fldiek, A menynyei dolgok el is felejtetnek, Vilgi dolgokbann bel keverednek, Lelkiekrl soha nem is elmlkednek. AZ R. Haszontalan ddogsz: gy kell ezt fel venni, Gyzne minden ember a Klastrombann menni, Szz zsoltrt napjbann tnyogva beszllni Disciplina utnn rkig trdelni. gy van az rendelve: kirly kormnyozzon, Az r, s a gazdag sokat pazaroljon, A mves fradjon, a paraszt dolgozzon, Vn, zvegy, hever papsg mdkozzon. Sok id kellene, ha minden rendeket, Le rni akarnk, s ktelessgeket. Nked meg beszllnk; elg, ha vgeket, Mrt vagynak, meg mondom. Tartsd meg ez gket.
103

n egsz vilgon rtek egy orszgot, A sok nemzeteken tsak egy tarsasgot, z Isten tpllja ezen sokasgot, Kzrl kzre adja fldi boldogsgot. S valmint kzs Atyja mindeneknek, gy mi tagja vagyunk minden nemzeteknek, Ez lehetett tzlja tsods teremtsnek: Segedelmt nyjtsa ember az embernek. Ha teht el rtk tzljt Alkotnknak, S b tlt akaratja rks Urunknak, Ne tartsd e vilgot tbb Gomorrnak, B rllak, higyd el, Pater Gvardinnak. Ha hvsg el mlik puszta lesz oltrtok, Ha munka meg sznik, res lesz konyhtok: Lntz vagyon ezek kzt, tsak hogy nem tudjtok, Tapasztalni lehet, hogy ha akarjtok.

EGY MEG MTKSODOTT IFJNAK. 1761. Ht igaz, Bartom! hogy meg hzasodtl? A sok tsltsapsggal immr fel mondottl? Boldog vagy! rabsgtl hogy gy szabadltl, Ha kemnyebb igt nyakadra nem hztl. Mit r a ms Szpt minden nap imdni, Szem, sz, s ajndkkal mstl hdtani, Ellen llsoknak mdjt fel tallni, Szeretett prokat egymastl ragadni? Vagy mi haszna lehet ktsgesen lni, Szivnek tsendessgt olyly mddal tserlni, Hogy szksges lgyen naponknt rettegni, Krtl, gyalzattl, betegsgtl flni? Nagy munkval znek bujdos szerelmet, Noha gyjt Cupid nha gyzedelmet, De gyakorta b fed nagyobb veszedelmet, s vgre nyakunkba rnt rk gytrelmet. Egyszer akkor fel kell ezekkel mondani, Ki nem kvn nagyot vilgbann botlani, Terhes is sokig szekr utnn jrni, Ki megyen sebesen, s nem akar meg vrni.

104

Kborl farkasnak szp ugyan pldja, Hogy btor nints kznl naponknt prdja, Hibzik szllsa, s gyakran vatsorja, De szabadsgbann l, s magnak brja. Mg is n gy tartom, ha vele alkudnnk, Mindennap egy borjt asztalra adnnk, Hogy olyly farkasokra m is akadhatnnk, Kik portzsokat ezrt abban hagynk. Igy vagyon, szebb let bizonyost meg lelni, Bizonytalansgtl nem illik tsggeni, Egyszer az embernek el kell teklleni, Boldogabb lett mint fogja tlteni. A magnos let, bizonyos, hogy rabsg, Tsak krds, ha nem de nagyobb a hzassg, Trvny alatt, ltom, vagyon e trsasg, S tbbszr Simon alatt vagyon a brsg. Azrt okosan kell e tsomt meg ktni, Tantsos bartot illik meg hallgatni, Hrt monda mondt is meg kell vlogatni, gy ezen ktsbenn bel avatkozni. Azt mondod, ezeket sokig forgattad, A lehet gntsot bltsen meg vizsgltad, Eszesen mdosan trsod vlasztottad, F boldogsgodat vele fel talltad. Szemly, kit fogsz venni, szp s jl neveltetett, Pozsoni Klastrombann mg kisded vittetett, Hol rtatlan lte hven rztetett Jeles erkltskkel fel kesttetett. A felett nagy neve Hazbann Atyjnak, Vagyon nem tsak hre pnze s jszgnak, Kevs hja lszen hsz ezer tallrnak, Kit adnak esztend mlvn a Mtkdnak. Szp dolog, meg vallom, rlj szerentsdnek, Ne kssl ilyly formn, kpzett rmednek Vegyd hasznt boldoglt kezdett letednek, Van sok dessge a pros letnek. Ki szp rvendetes hv szvet kedvellni, Attl nagy hvsggel viszont kedvelltetni, A szomorsgot meg kell ottan vetni, Hol kt egyenl szv szpen tud egyezni. Ht ha mg ldsa kedvez menynyeknek Meg szeret, s atyja lszsz kisded tsemetknek, Kik asztalod krl dadognak fetsegnek, Sp, dob, trombitval nd lovon kergetnek.

105

Nagy, s felette nagy az ilylyen dessg, Fkp hol rzetik a szentelt bkessg, Hv trs bves hznl korons ditssg, Nem lehet vilgbann nagyobb gynyrsg. Ki mgy a hzadtl, trsad szomorodik, Tvl lvn tle rlad gondolkozik, Gyermeked halln elre aggdik, Tselded szksgn jjel is trdik. Haza jsz, meg lel, fogad nagy rmmel, Minden pillantsbann illet j nevekkel, Most tzitzm, most babm, des szvetskmmel, Angyalkm, trsotskm, drga kintsetskmmel. S valamint tgedet szeret igaz szvbl, gy trvnyed al hdl tiszteletbl, Hzad kormnyozza hven j kedvbl, Neveli hasznodat nnn szerelmbl. Mert nem hiszem, vlnl te azok szmbann, Kik akartva tesznek poklot hzassgbann, Hibkat keresnek szentebb Aszszonyokbann, Gntsokat frksznek az rtatlansgbann. S nem hisznek fraszt szorgalmatossgnak, jjeli nappali nyughatatlansgnak, Vlekedvn tat nyitnak gyanusgnak, Trsoknak jsgt magyarzzk rosznak. Tudnod kell, hogy mbr mg rgi vilgbann, El merlt az ember hibs gonoszsgbann, S el radt a vtek; de a prossgbann, Meg maradt betslet maga virgjbann. ldkls, erszak, harag, s hamissg, Tsalfasg, rgysg, vlt minden roszasg, Kevlysg, fondorls; mg is a tisztasg Meg maradt a fldn, s vlt mg rtatlansg. St midn e vtkek jobban uralkodtak, Sok orszgbann, mint most, nagyon el radtak, Akkor Lucretik inkbb talltattak, Hvsges szvekre emberek akadtak. Ha vlt is nagy szma undok Lamaknak, Elg kvetje vlt Penelopnak: S ha vlt is pajtsa szabad Laysoknak, Elg trsa vala Grachusok anyjoknak. St ma is e romlott erklts vilgbann, Tudom Szombathelyen, Sopronbann, Pozsonbann, Kassn, Debretzenbenn, Egerbenn, Budbann, Besztertzn, Nagy Gyrbenn, Pesten, Komrombann.

106

Nem egy, kett hrom, ngy is tallkozik Erkltss j Aszszony, ki rosztl rtzik, Alzatossggal tsendesen feddzik, Tied lesz tdik, a mint igyekezik. Avatkozz leg szentebb, de tsoms ktlbenn; Vigyzz mind az ltal, s trl jttdbenn Postdat elre kld el, hogy eldbenn Jhessen Aszszonykd, s lelkesd kszbdbenn. Koros ember vagyok, nagy fldet meg jrtam, Sok fle prokat esmrtem, talltam, Tsfos jtkait szerelemnek lttam, Olylyat, kit nem vltem, gyakran tapasztaltam. Knyvez szemekkel el ereszt trst Ama j szszonyka, s Ura tazst Bs szvvel keserg, ki hogy vdlst Okozn, meg tre, s gybann lelte mst. De hagyjunk el inkbb ilyly trtneteket, Elg, hogy lelnk mg tisztkat, szzeket, Ijjeszteni szoktk a mtks feleket, Katzagni, tsfolni a Vlegnyeket, Mikor az ifi erre adja magt, Az egsz vrosbann hallunk monda mondt, Verssel, nekekkel indtanak trft, Elre grnek nkie szarvatskt. Az aszszonyi rendnek sok a le rja, Van szvetskjeknek sok brzolja, A hjval vlt s lesz elg imdja, Mi se legynk ezen szoksnak rontja. Btor menynyi roszat rtanak ellenek, Most is, mint rgenten frjek szvetkeznek, Commd uratskkat az aszszonyok lelnek, Mit tehetnk rla, hogy ezek gy mennek? Mert akr mit mondjunk, onalmas egy hzbann Lakni, tsak szolgkkal stlni szobbann, Mint magnos Bart maradni cllbann, Trs nlkl b menni hl kamarbann. Nints ilylyen letbenn leg kisebb dessg, Inkbb tsak senyveds, s tsupa betegsg, Trsasgra formlt minket az Istensg, Tsak magunkkal lenni kitsiny gynyrsg. dmnak psgbenn lvn a bordja, Maga levn a nagy kertnek a gazdja, Vlem, unalmas vlt ilyly nagy kirlysga, Ha tsak llatokkal vlt a trsasga.

107

St azt tartom, ha mg egy napot a kertbenn Tlt vala trs nlkl, ilyly gynyrsgbenn Krte vlna Istent, prjt elejbenn Adja, vigadhasson jobban letbenn. Ugy vn, szlettettnk a kz trsasgnak, Rsze vagyunk m is e npes vilgnak, Pajtsi e szmos fldi polgrsgnak, s nem azrt vagyunk, hogy ljnk magunknak. Az ember lete vltozik sebessen Tudjuk, azrt szksg, hogy meg kttettessen, Az Isten akarja, hogy szabad lehessen, Zablt kantrt rendelt, melylyen vezettessen. Azt mondod: ah jl van! me sekrestybenn Jutnk, talm tovbb vezetsz szent gbenn, Nevetsz engem, tapsolsz, ltom, rmedbenn, De mg egyet mondok, vegyd ezt is fledbenn. A mint elbb hallm, a Notre Dmaknl, Trsad neveltetett Kegyes Aptzknl, Minden j erkltst meg tanlt azoknl, Kikkel kedves lehet jvend Urnl. Buzg knyrgsbenn, tsendes viselsbenn, Alzatos szbann, kegyes felelsbenn, Nem szeles, kzpet tart a pipessgbenn, Okos, jtszi, trfs, illend mrtkbenn. Jl vagyon: de valylyn lett e kezes rte Fejedelem Aszszony, mikor ki grte, Hogy gy lesz rtatlan, a mint el kezdette? Tudod, melyly meszsze van mg a vgezete! Mihelyt haza viszed, el mgy Operra, Magad vezetgeted a Comadira, Onnan ebdekre, nha stlsra, El ereszted magt talm mulatsgra. Gondolod, vilgi intselkedseket, A re vettend szerelmes szemeket gy fogja nzni, mint a szent kpeket? S nem d nha is olyly teknteteket? Ht ha mg meg tudja ama vitzektl, A kik sgallanak Szpeknek olyly szentl: Hogy szv tsak adatott azrt az Istentl, Szeressen, s magt szerettese szvtl! Azonbann meg ltja, hogy az rtatlansg Sanyar, s nem zi azt az ifisg, A jsg, az erklts szp, de tsak bgyadtsg, S nem gy dtsrtetik, mint b vett szabadsg.

108

El higyd, nehz lszen nki meg llani, De tegyk, hogy tudni fog ellent llani, Meddig gondolhatod, fog gy maradhatni, Rosz sgallsokat nem fogja hallani? Tsak hamar b vivn nagyobb trsasgbann, Ez el tsuszamodott tsintalan vilgbann, Sok olylyan gntsokra akadhat tjbann, Kik els hvsgt ejtik habozsbann. Ifiak seregt br mord tekntettel Magtl el zze, viszsza jn ms kppel, Addig mtani fogjk fetsegssel, Hogy immr hallgatni meri tsendessggel. Szbl tovbb megyen; srbb ltogatst Meg enged, s nha lopva vett susogst, Kis gorombasgot, rtelmes mosolygst Vteknek nem llt, meg enged tstsogst. Leg utbb meg sznja sok szv ldozatjt, Meg nyitja Cupido szvnek ajtajt, J bart kpbenn fogadja mtkjt, Meg ltod lelni nha btykjt. Szerelem vlgybenn skos az tazs, Knyny, el higyd, knyny ott a tsuszamods, Nehz is olyly hajn biztos kormnyozs, Hol nints a veszlytl flelem rtzs. A betslet olylyan, mint Maltha szigete, Melyly nagy ksziklkkal krl vagyon vve, Ki fel glyknak van szabad mense, De tsak egy ennek is a ki kt rve. Betslet illy sziget: ki onnan kltzik, Nem tudja tjbann, mint s hov evedzik, El rheti szlvsz, haj meg tkzik, Melyly parttl el indlt, oda nem rkezik. gy lehet, Aszszonykd nehesztelsbenn Meg vet, s unalmat tall szentsgbenn, Komornyik, vagy szakts tnik elmjbenn, Fogadja titkosabb szve rejtekbenn. Tudnod kell; vlt Grfn, strzsa katonjt Frjnek vlasztotta, ms pedig juhszt, Plda beszd szernt e szerette Papjt, Amaz pedig inkbb kedvellte Kalapjt. Tsalrd Cupdnak olvasd Geniust, Meg tallod abbann szp Nemnek gustust, Enged Aszszonykdnak knyvek olvasst, Meg szokja lassanknt szv szabad jrst.

109

s ki most meg pirul minden kis trfra, Nem hallgat, el fordl trgrkodsokra, Mr holnap okot d olylyan nyjassgra, Honnan tsak egy lps van a gonoszsgra. Kevs id mlvn, Urak, Cavallrok, Hadi Tsztek, Papok, Nemesebb Klmrok, El lepik hzadat, nlad mulatsgok Lszen, oda gylnek frisebb Aszszonysgok. Beszd tart ebdig, jtk vatsorig, Dl utnn stlni fognak tz rig, Boldog lsz, ha gy nem zik ezt sokig, S ebben meg maradhat Aszszonyod hallig. De lehet, hogy tged meg vt, meg is tl, Benned mr semmi jt szpsget nem tall, Msokkal ellenbenn j egyessgbenn ll, Maga nlad nlkl hl, s kvl stl. Neked mord, kedvetlen, fordl degenhezz, Te hozzd kegyetlen, nyjas a vendghezz, Mr nem titkon, nyilvn nylnak a kezhezz, Talm szemltomst nha a zsebhez. Ez is mg trhet, de ha meg nyergelnek, A mdi Aszzonykk szve szvetkeznek, Mit mivelj, mit ne tgy, olyly trvnyre vesznek, Akkor lesz a hagyd el, meg lsd, vzre visznek. Engedett rra megy b szobjbann Trsodnak, mikor mr ltztt bubjbann, Tkrnl tallod nagy szomorsgbann, Sohajt, nem tudod mit forralhat bjbann. Meg leled, krded, mi lelt drga kintsem! Felel: ah keser n ifi ltem! Leg jobb esztendket hasztalan el vesztem, Virgz idmbenn magamat emsztem. Hijbann szenteltem nked hvsgemet, El vesztettem nlad p egszsgemet, Ms jobban betslte vlna szpsgemet, Te gtolod minden gynyrsgemet. Msok j ruhkbann ltznek j holdra, Te alig tsinltatsz egyet kartsonyra, Kit taval hordoztam storos napokra, Abbann takardzom most is minden napra. Ms hasonl trsak aranybann fnylenek, j kessgeket magokra fel vesznek, Peretzeket, gyngyt, gyrket tserlnek, j mdi tsipkket fejekre fel tznek.

110

Egy kt knyvhullssal petstli beszdit Ki hzza zsebbl szagos keszkenit, Meg trli zokogvn ki prselt knyveit, Vrvn, engeszteled mikpp keserveit. Hozz fordlsz, kzbenn adod kultsaidat, Szabadsgra hagyod pnzes zatskidat, Egy kt nap kedvbenn ltod Aszszonyodat, Mg ersznybenn rakja mohos tallridat. Mit gondolsz? sokig tart e a bartsg? Nem, mert el rontotta elbbi trsasg. Jtkot meg szokta, ez a fbb mulatsg, Ha tiltani fogod, ksz a hborsg. Nap sgra fel jn, l asztalkjnl, A piros hajnal is lepi a krtynl, gy mondja, nints tsnybb a b vett szoksnl, Hogy tovbb hevernk gybann, mint Frnl. Jeles Compnia ksri hzbann, Meg hagyja, tkrnl lelik melyly rbann, Hagyiglja leplit szolgl nyakbann, Te fel kelsz, tsak most megyen az gybann. Kt hrom esztendt tlt rendetlensgbenn, Negyedikbenn kezdi forgatni eszbenn, Hogy hozott pnz nintsen immr ersznybenn, Ms letnek mdja tnk elmjbenn. Meg kerl, szp szval eltted meg vallja, Ez let nem tetszik, mert mr tapasztalja, Tsfos, alkalmatlan, br k magasztalja, tet mind a vilg trsasg is tsalja. Meg kell, gy mond, eztet jobbra vltoztatni, A mit el kltttnk, b kell aztat hozni, Most vagyon ideje, most kell gazdlkodni, Meg mutatom, hogy kell hznl sfrkodni. A Reformatzit teht re bzod, Hintd, melylyen jrtl, el adja s lovadot. Kezbenn adatja blt pintze kultsokot, Kisebb tzre veszi te zsros konyhdot. Egy vn szolgd vagyon mr egyedl htra, De ez is nem hoz mr semmit a konyhra, Kr klteni annak liberijra, Maga t petstet szegny obsitjra. Tselded mind lop, tolvaj, s pazarl, Jra val egy sints mind korhely koborl, A szakts szaktsn mind kett prdl, Ringy szoba leny, s konyha szolgl.

111

Ezt teht ki veri maga a konyhrl, Le tasztja amazt a gardtsrl, Szmot egy sem akar tenni a zsoldjrl, Egyenknt el mennek hzad tjkrl. Paripd egy maradt, maga van az lbann, Sem abrak, sem szna nintsen jszolbann, Meg hagyja, adjk el az els vsrbann. J lesz, gy mond, talm tzigny taligbann. Mr tsak ketten vagytok! mi lszen veletek? Mibl kerekedik valylyon ebdetek? Pintze, blt b zrva, nintsen is tzetek, Ki szpre vltozott vgsgos ltetek! Aszszonyom haza jn egy pnzes zsemlyvel, rett tr, gy mond, j szraz kenyrrel, B rjk mind ketten egy fl itze serrel, Akr melyly h gyomor meg elgszik ezzel. Ha nem tetszik, menj el, keress jobb ebdet, Elg bartod van, ki tged emsztett. Adjk viszsza kltsnt, itt honn ms nem telhet, Konyha kltsg mskp koldssgra ejthet. Jrsz, kerlsz vrasan, b frod magadat, s mivel sokan mr tudjk nyavalydat, Sznakodsbl is teszik tnyrodat, Meg rakod, ha lehet, res zomokodat. Ruhd, kibenn jrtl, nem lehet fel vonni, Szgyen paszamntos rnak gyalogolni, J gazdaszszony trsod fogja javasolni, Add el, vagy le fejti aranyt tzupfolni. Mr teht sem ruhd, sem szolgd, sem pnzed, Szekered, lovad sints, oda tisztessged, Oda van egyszers mind hred betsleted, Nzd, mire vezethet fsvny felesged. De minek hordozlak ilylyen zrzavarbann? Enynyi vtket minek mutatok aszszonybann? Elg, hogy Vnusod mind ezen hibkbann Nem rszes, kdvedet tltheti javbann. Kisdedsgbenn, mondod, szokott buzgsghozz, Idejn b vittk a gyakor gynshozz, Kedve vagyon inkbb a magnossghozz, Magval elgszik, tud a muzsikhozz. A felett nem res, a tudomnyokat Szereti, s olvas Philosophusokat, Verseket is firkl, s a jobb Poetkat Esmri, knyv nlkl citl Authorokat.

112

Ezen tulajdonsg, val, dtsretes, Igaz mrtkbenn szp s kellemetes, De, ha a kzepet halladja, fertelmes, Md felett zetvn igen veszedelmes. Tudnod teht szksg, Aszszony, melyly dekos, Ki sok Tomust olvas, ki mlyen tudkos, Igen tarka madr, sangar tobkos, Szarva vagyon, klel, mint szszel a vn kos. Beszlhetsz olylyannak a Historibl, Meg tsfol, krdezi, melylyik Chronicbl Vetted, minden ebd ll disputalsbl, Tged Tudsoknak ki edt lajstrombl. Blts helybenn ll az Astrolbium Geometrihozz val instrumentum, Asztaln kszen vr az experimentum, Mikpen foroghat fldi firmamentum. Fel rakja sorjbann az jabb knyveket, Mozdtson br abbl akrki egyiket, Tudja, mert vizsglja szntelen ezeket, Perspectivn nzi a magos egeket. Most fogyatkozst a napnak vizsglja, Most jabb tsillagnak szaklt tsodlja, Holdunk settsgt ki prdiklja, Napjt, minutjt, jobban tallja. Esmretsget vet a Professorokkal, Semmi bartsga nints az Aszszonyokkal, Vagyon trsasga tsak a Tudsokkal, B zrkozik, maga van a Doctorokkal. Fel bontnak egy Aszszonyt, ki meg holt szlsbenn, Jelen van, nem jhet olylyan knyv a prsbenn, Lipsia, Londonbann, Parisbann, Berlnbenn, Ki nki elszr ne jutna kezbenn. Ebdnl kveti a sok vendgeket, Rosz neven ne vegyk a sovny tkeket, gy mondja, az Uram rendeli ezeket, Konyht re bztam, n rok verseket. Ki zr jtszakkon, l a calculusnl, Hatszor is tkzl jjel ajtajnl, Mit teszel? lgy inas a jbb Compactornl, gy taln gyakrabban lehetsz Aszszonyodnl. Tudsnl a gyanus mg alkalmatlanabb, Kinek ilyly trsa jut, az igazn tsak rab, Lntzon lv kuvasz nlnl szabadabb, Nints ennl a fldn llat, melyly bolondabb.

113

Balra magyarzza minden teknteted, Meg vagyon kmelve nappali lpsed, A sz, a pillants, komor vagy j kedved, Srfolja, ha lehet, j tselekedeted. Komd, Sgor aszszony, Komorna, Szaktsn, A konyha szolgl, kotsisn, juhszn, Szemedre vettetnek, s meg nzi, molnrn Szebb e, mint tavali el vert majorosn. Tegyd hezz, ha tetszik, a mrges Meduzt, Ki perl szavakkal fel fordtja hzt, Ne buslj, kemnyen meg rgod a zzt, Ha verebek ellen nem rzd a bzt. Bkes egy rig nem lszesz ltedbenn, Mrget nyelsz eleget minden letedbenn, Nyughatatlansgbann ejt kelted s fektedbenn, Boszszsgot keres rajtad, vagy tseldbenn. Ha szllsz, a vlasza lszen motskossggal, Teli van kt zsebe ksz gorombasggal, Perbenn ne avatkozz e ludas Aszszonynyal Tznl ll a fazk, meg nt moslkval. Szntelen hbor az ilylyen hzassg, s a szegny frjnek igaz martyromsg, Nints e betegsgrl Chnbann orvossg, Bart tntztl gygyl e boldogtalansg. m le rtam jtszt, a fsvnyt, feslettet, A tudst, a gyanust, felette mrgeset, Utljra hagytam egy nmelyly kpeket, Ha tetszik, nzzk meg immr a szenteket. Hallgasd teht, s tudd meg, a hol most stlunk, E vrasbann szint gy Szentekre tallunk, Fbb Aszszonyok rendin Esterre akadunk, Kiknek tiszteletet mi mltn adhatunk. Vagynak, kik meg vetik nnn nagysgokat, Srva fohaszkodva zik hvsgokat, Ditssgnek tartjk alatsonsgokat, Brsony alatt rejtik titkos jsgokat. Vagynak, n is tudok egyet a hazbann, Ki irglmassgot tszen valjbann, Sok jkat visz vghezz az Isten hzbann, Szeld, s egygy kls forgsbann. De ellenben menynyi vagyon egy helybenn, Ki fnyes s buzg kls letbenn, Kp mtat s undok bels rejtekbenn, rgysget mrget hordoz a keblbenn.

114

Szne alatt, higyd el, az Istenessgnek Sok illetlen dolgok vilgbann kszlnek, Ennek palstjval hibk fedeztetnek, Kiket nyilvn tenni Aszszonyok nem mernek. Lehetne ezekrl rni Tomusokat, Nzz btor pennval r Tudsokat, Bruyert, Theophrastust, Bussit, tbb olylyakat, Kik szabadon szlltk a Szent Aszszonyokat. Mit r, ha Aszszonyom hat Mist napjbann, Hallgat, le is fordl betegek hzbann, Kerli a btst bart szn kmsbann, Ha mdot nem teszen szokott hvsgbann? Lehet, hogy templombann knyrg Istennek, De ha engedetlen s kemny a frjnek, Brit nem fizeti hzi tseldjnek, Kevs jutalma van esedezsnek. Istennek tsfolva nyjtja ldozatjt, Ki rosz vgre kri szentsges malasztjt, Hijbann fogja meg Szent Ferentz palstjt Kinek hvsgos szl tlti verdiglyt. Btor hatvan vt perdt is napjbann, De ha haza jvn kap Ura hajbann, Rgalmaz szkat kldd a szomszdsgbann, Ne sokat bzz ilylyen Szent zsoloz mjbann. Tskolja br kezt a Pater Rectornak, Slt kaltst kldje Gyntat Atyjnak, Chocoldt Oszszon vn Capucinusnak, Szakllos Servitt fogadjon Apjnak, De ha buzgsgt trs nem kveti, A szegnyt, a rongyost, s rvt nem nzheti, Albb val trst meg veti s neveti, Haragjt nem tartja, s mjt nem gyzheti, Mg ez meszsze vagyon az igaz Szentsgtl, F kp ha gyzetik szokott kevlysgtl, Mondhatod, tantsot vszen a Ptertl, Szmot d gynsbann leg kisebb vtkrl. Nem megyen oda vtkeit szmllni, Hanem azt szeretn a Paptl hallani, Mikp szabad Nemes Aszszonynak jtszani, Gymntot, aranyat lehet e hordozni. Meg fejtheti Pter ktsges krdst, Aszszonyom gri buzg meg trst, Alg halladja el templom kertst, Elbbi hvsgok ragadjk nzst.

115

Haza megy, el kezdi eszt fitogtatni, Prdiklja, szabad kis pnzbenn jtszani, Jobb az idt ilylyen mddal el multni, Mint, szomszd Aszszonyt, frjt rgalmazni. Piros sznre szabad az artzt festeni, Az Isten nem szokta az ilylyest bntetni, Ha ki tsak frjnek akar kedveskedni, Vagy a kz szoksbl nem kvn ki menni. gy tbb vtketskket szp sznnel takarvn, Szentetskk az igaz erkltst el hagyvn, Lpnek olyly dolgokra, melylyeket sem nyilvn, Sem titkon mondani nem illik igazn. gy ltom, haragszol ezeket hallgatvn, S bbann ereszkedel arrl gondolkodvn, Vlt ez is, hihet, ebek harmintzadjn, Hogy enynyit beszllhet nkem prdiklvn. Teht illylyen formn a kerek vilgbann, Nem lvn sem erklts, sem jsg Aszszonybann, Hijbann keresnk a Szent Hzassgbann Boldogsgot, melylyet fel tesznk magunkbann. gy van, mert kevs az, ki meg rt vtkekbenn, Nem rszes, vagy nagyobb, vagy kissebb mrtkbenn, Tudd meg, szenvedni kell e gyarl letbenn, Mert nagy romls vagyon az aszszonyi rendbenn. jlsz, teprenkedel ezen mondsomra, Elg mr, kiltasz, ne vigy boszszsgra, gy mond, a szeretet mind ezeket jobbra Hozhatja, br kltesz sokat Aszszonyokra. Meg lehet, ifi Jkob idejbenn, Mg Rachelt kvetik egygy ltbenn, Most ne bzzl senki igaz szerelmbenn, Nem g hat rig senki is egy vgbenn. me mr hallgatok, s tadra eresztlek, Tbb nem tsfollak mr nem is ijesztlek, gy ltom, ktsgbenn mr is vezettelek, Majd nem szndkodtl el trtettelek. Vlnnak Szp Nemnek tbb apr hibi, Melylyektl szrmaznak frjek galibi, Elg nehezetskk mr meg rt pldi, Msszorra legyenek jelesebb tsorbi. El Hagyon ht amaz ds gazdag vnetskt, Hatvan nyltz esztends zavaros menyetskt, Ki btor halladja szagval a ketskt, Kvnja, leljed mint els szzetskt.

116

Nem szllok semmit is az llhatatlanrl, Ki ma szeret, holnap le taszt gyrl, Nem is mondok semmit ama szomorrl, Ki hat eszendkig nzhet rd komorl. Mr el nem hozom a mrges kgykat, Fekete epvel tlt oroszlnyokat, Kik tlvn magok vrbl valkat, El hagyjk, rugdaljk sajt magzatjokat. Maradjon unalmas maga szuszkjbann, Ki egy htig nem szll, stl szobjbann, Arrl sem szllok mr, ki Mopszl kutyjbann Gynyrkdik, s kedve telik matskjbann. A kpzelt beteg is nem j mr nyelvemre, Ki minden telt patika mrtkre Veszi, ki nem megyen a leveg gre, Untalan szksge van a recipre. Ostobk, bbjos, italos aszszonyok Msszorra legyenek, mert mr az olylyanok Titkon nem lehetnek, s tlatosok, Nem flek, hogy kapjon akrki is rajtok. Lgyen teht vge prdictiomnak, Kvnok szerentst az j hzasoknak, Nkem is, nked is, minden j Bartnak, Ki j szndkbl indlt ez ignak.

SZABAD E SZERELEMRL RNI VN POTNAK? 1759. Minapbann el felejtm, Flacce! tled krdezni, Melylyik id alkalmatos szerelemnek kedvezni, Mikor illik g szivrl firklni a Szpeknek, s szabad e negyven utnn szp szt adni Phillisnek. gy gondolom, reg vltl, hogy rtl Mecaensnak, De talm mg sz nem vltl, mikor rtl Chlonak Az elmnek jtszisga el mlik esztendkkel, A tallmny nem bsges fetskendez tzekkel. bred, btor, rgi j vr, s rja, mit gondol szve, Nem olyly elevenen festi, mint hajdan vlt kpezve: Kprnak akkor megyen j mddal mzolsa, Mikor kpnek elevenrl lehet brzolsa.

117

Vn Pota gy rna jl Szpsgnek rdemrl, Ha nem vlna feledkeny annak rgi tettrl, Az rt elme nem j erre, hogy munkjt keverje, S vndorlst g szvnek tsinosan nekelje. Vg, tsintalan, furtsa, trfs lgyen, ki ezt mveli: Apollo is az reget igen ritkn leli. Felt immr el tltttem vltozva ment ltemnek, Mit gondolsz, ha lehet e mg nekelni Szpemnek? Talm is felejtkezett a kedvesebb rkrl, s meg mondja haragosan, ne szolljunk mr azokrl. gy van, igaz balgatagsg rgi sebet meg nyitni, De mg nagyobb mr vnsgbenn jat adni vagy nyerni. Ne rd teht, ne rd, pennm! szerelemnek dolgait, Hallgasd inkbb, ha tudod is, ne fitogtasd titkait, Bzd Nsra, bzd msokra, kiket Phoebus fel nevelt. Tudod, nked nem mindenkor Venus Anyd kedvezett.

SZERELEM S BOR. Tudod e, J Pajts! mibenn ll boldogsg? Vagy hol talltatik, a kedves mulatsg? Nints a tzifra vrbann, nints a Nagysgoknl, Sok tseld pomps f Mltsgoknl. Ott nints, hanem vagyon, hol kitsiny zrgssel lnek az emberek egy szeretett szppel, Mi kell ehezz egyb hanem egy j bart, Ki vg kedvel rem ksznje pohart. Ht ha hnyortott szemtl tvl esvn Tzitzmat oldalom mell le ltetvn Mzes Mli mustot tlt mzos kupbann, Nem de boldog vagyok mint Tsszr Chnbann! Eskszm az gre, Babuskm! szeretlek, Esmrd meg szvemet, hv lszek, mg lek. Br messk el Prkk letem fonalt, Adsza katst, me tartsuk a parolt, Nem akarom, ltem hoszszra terjedjen, Mit hasznl, hogy hajam szszel keveredjen. Szerelem s J Bart nlkl, az regsg, Unalmas szomor keseredett vnsg: E kett rdemli gy e az letet? Adjl, Pajts! adjl igaz feleletet.

118

BUGATZI TSRDNAK TISZTELETRE. Tsiksok Oltrja, Juhsz Kpolnja, Betyrok Barlangja, Ringyoknak Tanyja, Bolhk Egereknek, Bkk Palotja, Dong lgy, Darzsok Sznyogok Brkja! Ki tett tged ide vilgnak tsfjra? Ki llttatott fel sok gazdk krra? Nem vagy te vendg hz kortsma formjra, Sem jv, sem men tasok hasznra. Ngy rongyos fal, kmny, egy tsikorg ajt, Bogr ht fedl nyitva mint akaszt, Egy fld lyuk melletted, ott van a tsbt, Eltted le sva ll egy vastag bit. Nem a kormos bogrts, ki bds tz ktl, Nem kt szurkos fazk, ki zsros dg bltl, Hoz neked vendget als fels szltl, Ijesztenek ezek a te tzgredtl. De mikor fergeteg tmad a fellegbenn, Zz vagy havas es sztat kpnyegbenn, Villmls, tsattans, rettent nyr kzpbenn, Te hozzd sietnk, szllst krnk szpen. Akkor nem tserelnnk az aranyos sasrt, Nem perlnk gazdval a jobb numerusrt, Noha nem szaladnak el tvedt kultsokrt, Meg nyugoszunk benned, nem adnnk egy vrrt. Bzony nagy hvsg van a sok ptsbenn, Az orszg el merlt ezen betegsgbenn, A ki lakni akar igaz tsendessgbenn, Szvt szortsa be kisebb kertsbenn. Egybenn ragadt falak hoszsz menedke, Stl folyosk palotk mrtke, Nem gynyrsgnek sokszor a vidke, Inkbb gond s bnak szke vagy rejtke. Egygy eleink egy tlhoz ltenek Asztalnl, egy hzbann egytt meg frtenek, Nem krpitos gyat, ponyvt kerestenek, Egytt fekdtenek, fel egytt keltenek. S akkor kzelebb jrt az igaz bartsg, Atyafi szeretet, j kedv, s nyjassg, Most hogy hozznk b jtt kltsns tzifrasg, A szn meg maradott, el tnt a valsg.

119

Sok vr, kastly vagyon mr boldog haznkbann, A hol patks tsizma nem hg palotbann, Van hz, hol a gazda meg ll pitvarbann, S b menni ha akar, ltzik kaptzbann. Sem haszon, sem szksg sem alkalmatossg Az ilylyen plet, ez tsak mer hvsg, Sem hz, sem kalitka, tzifra nyomorsg, Minek kszttetett ilylyen mulandsg? O Tsrda! betsesebb nlam te szegleted, B fogadsz, negyven is sokszor a vendged, Jobb szllsom vagyon nkem te melletted, Szksgbenn nyugovst Kirly is lel benned. Maradj teht bks, puszta kzepbenn, Ketskemti kenyr sljn kementzdbenn, Krsi bor bven keljen a pintzdbenn. Sok utas nyugodjon faladnak tvbenn. VIGASZTAL BESZD A TZIGNYOKHOZZ. 1762. Tzignyok! vilgi npeknek sepreje, Rajtatok esmrszik termszet ereje, Nints a kerek fldnek olyly igaz zsellre, Mint t, valylyon ki vlt nemzetsgtek feje. Eleget hazudtak majd minden nemzetek, Honnan szrmaztanak, mikp nevekedtek, Elei mint jttek, hov telepedtek, Tsodlom, rlatok mrt nem beszllgettek. Azt sem tudjuk, mikp jttetek haznkbann, Semmi emlkezet nints historinkbann, Kirly, trvny nlkl vagytok trsasgbann, El szledve, mg is egytt sok orszgbann. Ha teht dm vlt fldi npek Apja, A Tzignyoknak is vlt fondlja, Nem vagyok n azrt dm gyalzja, Tbb rosz npnek is vlt Elljrja. Valls vagy trsasg a ti nemzetsgtek Storbann hever ronda tsemettek Nem tudom; de nem olyly nagy a ti vtsgtek, Fogy mr t nktek is, ltom, szerentstek. Mi lehet szebb virtus, mint magt meg gyzni, Gazdagsgtl futni, gyalzatbann lenni, Semmivel nem brni, szomjazni hezni, Hideget meleget egy arnt szenvedni.
120

Zld gyepen heverni, nagysgra nem vgyni, Aranyat, birtokot kevsbenn hajtani, J lst, j lakst, vilgot meg vetni, Egy napi keresmnyt msra el nem tenni. Seneca, Stoicus Bltseknek egyike, Egsz letbenn rre igyekeze, Diogenes errl tudomnyt hirdete, Hny Szent van, ki errl bltsen beszllgete? Szent Jnos, Pl, Ferentz, Remetk serege, Igntz, Basilius, Klastromok fellege, Ide tzloztanak, ez vlt tzlja, vge, A rgi Szentsgnek ez vlt a bilylyege. Mrt teht tteket a Szentek szmbann Nem vettek, s tiszteltek az Ecclsibann, Azt mondjk, hogy ritkn jttk a templombann, S nha tiltott dolgok trtnnek storbann. Mskp, ha tisztelet illet szegnysget, Ha dtsrni szksg meztelensget, Ha semmivel brs hozhat ditssget, Ha trs szenveds nyeri a szentsget: Ilyly mdon sok Mrtyr lesz Pest vrmegybenn, Sok Boldog Hevesbenn, Knsgbann. Erdlybenn, Menynyi btstok lesz nktek Debretzenbenn, Ha ilyly formn lehet b menni menynyekbenn! Mert ha az igazat nem lehet tagadni, Meg kell azt rlatok mskp is vallani, Ha ki a vilgot akarja utlni, A t nyomotokon kell annak el jrni. A felett Istenbenn nagy ti remnysgtek, Noha nints bltotok, sem pedig pintztek, Mint gi madarak, nem sznttok, nem vettek, Naprl napra kelvn mg is ldegltek. Honnan vagyon teht, hogy ilyly rdemekre A vilg nem teknt? s ilyly viszs idkre Jutottatok, me e drga nemzetre A trvny tttetett, rtassk ki vgre! Tzigny Kirly ellen soha nem tmadott, Orszg ellen prtos fegyvert nem ragadott, j vallssal npet soha nem tsbtott, Tartomnyt nem rabolt, vrast nem puszttott. me mg is el jtt boldogtalan sorsa, Nem engedtetik mr, vilgot bujdossa, Oda lesz e drga nemzetnek szoksa, Rajtok telylyesedik vilg vltozsa.

121

J kedvvel lgy szegny el szlesztett kzsg, Nem tsak tgedet rt ilyly szerentstlensg, A vltozs ellen nints vr, nints erssg, Minden nemzeteket el trl rgisg. Nzd Trjt, Slemet, Athent, Sicambrit, Carthgt, Babylont, s Alexandrit, Rgi Rmt, Rhodust, Delphost, s Cairt, Ms np lakta, msnak adja most adajt. Ezek pedig sok szz esztendt fnylettek, Sok jeles Vezrbenn Tsszrbann krkedtek, El mltak, alig van immr nevezetek, Nem tsoda hogy eljtt nktek is vgetek! Ezek tndklttek sok jeles trvnynyel, Vttak mind szrazon mind vizen npekkel, Krl vltak vve sok sntz vgekkel, Id emsztette, fordltak fenekkel. Nked hadi Isten soha nem kedvezett, Nagy Idai sntzbann puska meg ijesztett, Nagy szombati hartzbann a Vezr el veszett, Noha az erdbenn lesre helyheztetett. Ne bslj, vgan lgy most jtt fel tsillagod, Vesd el a fujdat, hnyd szlylyel storod, Nzd min nagy poltzra emelt fel Kirlyod, Melyly fyes nemzetre lett te vltozsod. Mr lehetsz Katona, Grf, Br, Nemes is, gy lehet, fiadbl lszen Generlis, Ki tudja, nem lesz e egyik Personlis, Vlt immr Fekete tbbszr is msszor is. Hagyd el ht szoksod, vesd le termszeted, Szledj jobb np kz, vltoztasd nemzeted, Jjj b falu vgrl, mosd le barna szned, pts, dolgozz, sma ne legyen a kezed.

EMBERI NEMZET GYALZATJA. Boileau, Frantzia Pota, Juvnlisbl vette ezt a Satyrt. Magyarra fordttatott 1763. Minden llatok kzt, kik gbenn repdesnek, Kk fldn mszklnak, vizekbenn eveznek, Ha ki el akarja hinni verseimnek, Leg kevesebb esze vagyon az embernek.

122

Fel pattan valaki ezen szavaimra, Tzfolni akarvn hasonlatossgra Vezet, jjal mutat apr bogarakra, Sok meg veszett tssz mz llatokra. S nagy garral meg fedvn, gy mond, mit miveltl, Hogy az emberekrl ilyly tsf szt ejtettl? Talm ugyan magad elmdben tvedtl, Mysantropibl j vallst kezdettl. Hogy gondolod, tssz msz llatoknak, Kik tsak flbenn lnek, alig is mozognak, Kiknl magva sintsen a szp tudomnynak, Tbb elmje vlna mint fldi Kirlynak? Tudod, hogy termszet alkotvn vilgot, Egyedl embernek oszta okossgot, rte teremte minden sokasgot, Nkie ezeken adott urasgot. Ugy vagyon: az Isten az embert szerette, Ilyly ajndkval fel kestette, De mivel Vezrt ember nem kvette, Nagyobb settsgbenn elmjt keverte. Ha azrt nem hiszel Doktor mondsomnak, In forma prbjt ez argumentumnak, Adom, vigyd akrmelyly Bacchalaureusnak, Tarka kpnyeges, Graduatusodnak. Valld meg, ne ttovzz, nem de a bltsesg Nem egyb, llekbenn rejtezett ersg, Kit el nem ragadhat ml gynyrsg, De le sem tapodhat a szerentstlensg. Ki tetszik ez ember tselekedetbenn, Ha viszi dolgait egyenl mrtkbenn, Szvt hatrozza hirtelensgbenn, s test a llekkel ll j egyessgbenn. De nzd, melylyik llat vlt ilylyen vltoz, Mint ember, dolgbann melylyik ilyly haboz, Minden gondolatja ennek kalandoz, Elmje, esze is, mint szl szlankoz. A szegny hangytska gyjtemnyt nyrbann Sernysggel hordja, rakja garmadbann, Bkessggel marad maga zsombkjbann, Tsendesen emszti Szent Andrs havbann. S nem ltd tl kzepn a havan futasni, Gmbly takarmnyt szaladva kapdosni, Tsoportos eledelt elbb elbb tolni, Egyeslt ervel terheket vonzolni.

123

Ellenbenn az ember bolond jrsbann, Szntelen ugrndoz elme zavarjbann, Szvt hatrozni nem tudja futtbann, Ragadtatik ide s tova munkjbann. A mit ma szeretett, hnap mr tlja, Reggel a mit kvnt, estve meg tzfolja, A mit ma htott, hnap tasziglja, Mi nki nem tetszik, msokra unszolja. Ma szent akar lenni, s vilgtl btszik, Most minden hvsgbann ismt avatkozik, Majd a ntelensg, majd hzasg tetszik, Ma kmsbann, hnap sisakbann ltzik. Srg, forog, tepreng fldrl jut tengerre, Mit lohogva keres, fordl veszlyjre, A fehr nem tetszik, vgyik feketre, Nem akad lland tselekedetre. Lengedez kis szl el dnti tzljtl, Futst majd vgzi, el tr a trgytl, Most bs, most vg, retteg szerentse gntstl, gy fl a kaptl, mint a korontl. Azonbann szemllvn, ilyly rszegsgbenn, Mikor keveredik enynyi sok flkbenn, Azt gondoljuk, vagyon f ditssgbenn, Angyaloknak poltzn a tizedik gbenn. Igaz, hogy gy tartjuk, az llatoknak Ura, parantsol oktalan barmoknak, Meg lehet, de mg is az oroszlnyoknak Ordtst fli, s nem megy barlangjoknak. El hagyvn e krdst, ha Ttra hegybenn Tvelyedett vadsz, medve elejbenn Jutvn, mosolyog e valylyon a szembenn, S el nem vltozik e, jmbor a sznbenn? Nem tudom, ha valylyon Tisza lapljbann, Trs nlkl bolyong ember sr ndbann Megyen, ha flelem nints e gatyjbann, S krl nem nz, van e farkas az inbann. Vagy Btskai Sknak szinte kzepbenn, Ember uram menvn kirlyi kpbenn, El bslt bmbl bika svnybenn Akadvn, dobogst nem rez szvbenn. Azt tudom, ha, mbr szvnek daglyja Btorsgot d is, ilylyes nem htrlja, Van ezek helybenn mg is tbb kirlyja Embernek, kit, szksg, hogy mg is uralja.

124

Rendetlen szerelem, tkozott fsvnysg, Nagyra vgys, harag, boszszsg, rgysg, Nem de fogva tartjk? s melylyik az ersg? Ki mentt mind ezektl? ez m a fnyessg. Alig hogy settsg a fldet b vonta, Gyertyjt tsak ppen mostan el ltotta, Leplt tsak szinte most magra takarta, Alig hogy szemeit szegny b hnhatta: me kolompoznak ajtajn hznak, El jtt kapitnya kldtt hajjnak, Parantsolat nintsen bltos sfrjnak, J ron most krik rszt partknak, Tsendes nyugodalmat flbenn kell ht hagyni, Gabont hajkkal meg kell indtani, Reggel kelt munksnak a helyt meg mutatni, Hol kell szntt, kaszst, gyjtt lltani. Nehz, val dolog, de mit van mit tenni? Az el kezdett ton tsak gy kell meg lenni. Brjuk meg magunkat, kintset kell szerezni, Kedves tsemetknek most illik gyjteni. Meg tr szegny ember meg unott sorsbann, Ltvn mint aggdik lete folytbann, Ilylyen panaszt tszen elme haragjbann, Lvn ms vilgnak szinte pitvarbann: Minek ilyly trds, ilyly nyughatatlansg? Mire val e sok munka s fradsg? Minek, s kire marad a gyjttt gazdagsg? gy ltni, gy futni, e mer bolondsg. hezni, szomjazni, lmot szakasztani, Szrazon, vizen is veszlybenn szklni, Trdni, aggdni, soha nem nyugodni, Tsendesebb lettl ilyly messze tvozni. Hiszen mind ezeket nem viszszk magunkkal, Talm, kire jutnak, el klti kurvkkal, Bolond, ki veszdik veszend javakkal, Nem birkozom tovbb ilylyen mulandkkal. Mert btor brjak is Strattmannak pnzvel, Gbl jrjanak hajim gymbrrel, Ambrt s pamukot tserljek Trkkel, Fel kell egyszer hagyni e kereskedssel. Vagyon sok, ki hatrt vt a fsvnysgnek, Nem rl a pnznek, szve vert kintseknek, De rabja ellenbenn ama ditssgnek, S lett szenteli durvasz vitzsgnek.

125

Az ilylyen hasonl nyughatatlansgnak Tengerbe merl, nagyra vgy, tzljnak, S nyomozza teteit Julius karjnak, Bstyit meg mszni akarja Trjnak. Ezer veszly kz vakon avatkozik, Vgs lvs kztt vitzl brkozik, Le omlott falakon, skon hadakozik, Vrrel, sebbel, tzzel, lssel ldozik. Vakmer; szerentst mind addig boszontja, Mg valamelyly tagjt golybis meg rontja, Szerentss, ha pen meg marad a tsontja, Mikor kegyetlenl borbly bontogatja. Vgre ha krdezik, mi jutalmt vette, Felel, hogy Maternik jsgbann fel tette, Nevt, gyzedelmt vilgnak hirdette, S tbb Nagy Vitzeknek Szmbann jegyzette. De ilyly br magbann a romlott tagoknak zetlen kis flastrom, s nem ksznm Mrsnak, Ha ilylyen fizetst d a Katonknak, Kik a ditssgnek mezejt strzslnak. Mondhatja valaki, trflj tsinosabban, Satyrdat gyzzed, rjl mdosabban, Miolta vilg ll Mars oskoljbann, Nagy Lelkek forgottak, s vagynak most is abbann. Nem hiba hr nvrt nagy munkt fel venni, Mskp sok nagy Vezrt le kellene tenni, Nagy Sndort, Caesart is el kell felejteni, Sok Krolyt, Fridriket, elmnkbl trleni. Azt mondom, ezek is balgatagok vltak, Noha fegyverekkel npet hdtottak, Tres orszgokat magoknak foglaltak, Mert nem gy, mint kellett, s roszl uralkodtak. El hagyvn a tbbit, szllok Nagy Sndorrl, Ama nevezetes hres Pirtrl, Kevly Grgknek Harambasjrl, Rszeg, gyilkos, bja vilg tsodjrl. Ki nem elgedvn kirlyi szkvel, Kibenn lhet vala tsendes ditssggel, Kormnyozvn npt trvny szentsgvel, Vilgot el brni indlt fegyvervel. tjbann hny npet, hny kirlyt el rontott? Menynyi vrat, kastlyt, tornyokat el bontott? Hny ezer rtatlant b bajra juttatott? Nzzk, melyly bdltan, s mirt hadakozott.

126

Hogy ura lehessen az egsz vilgnak, Szksg vlt bomlani rte orszgoknak, Meg kellett rmlni tengernek, Szraznak, Hogy leln hatrt szve vgysnak. Rabb kellett esni bks Driusnak, Trden knyrgni leg szebb Kirlynnak, letet koldlni a leg jobb Anynak, Kurvv tttetni Kirly Lenynak. Kevs vlt fel dlni Istennek hzait, Fel bontani szentelt Vitzek srjait, Meg kellett prblni Hammon blvnyait, Hallgatni, meg vetni Szent npnek Papjait. s vgre Istennek akart neveztetni, Ki f bartjnak nem tudott engedni, Noha egy ebdnl ktszer rszegedni Szokott, ennek trdrl kellett esedezni. Ez ama blts Kirly, kinek nagy munkit Olvasvn, dtsrjk vghezz vitt tsodit, El hallgatvn egyb tetemes hibit, Babylon vrbann tett comaediit. Azt mondom, hogy ha most lne mg vilgban, Nem nyugodna bizony Persk tronusbann, Ilyly embert tlnnk a Pesti Nagy Hzbann, Fejt, kezt, lbt ltztetnnk vasbann. Tbb ilylyen Nagyokrl most teht hallgatok, Mivel sok vagyon mg, a mirl szllhatok, Ember tsfsgra a mit koholhatok. Doctor, Philosophus erre hallgassatok! me t az embert ilyly nagyra viszitek, Tselekedeteit, dolgt dtsritek, Hvsgos tettbenn mire vezetitek? Tsak nem az Istennek szkbenn teszitek. Hogy az, ki pt roppant vrasakat, magnak vlaszt Brt, Kirlyokat, virgoztatja a Relligikat. Neveli, formlja a Professikat. tartja nagy betsbenn, d trvnyeket, Magistratusokra bz tleteket, Orszgoknak szerez bks ktseket, Trsasgbann marad, szve kt npeket. A j szoksokat tudja b hozni, A rosz erkltsket szokta zablzni, tud sokasgot bltsen kormnyozni, Er ellen ert tud meg ktzni.

127

Az gy van, de nzzk mr az llatokat, S ha tetszik elszr a fene vadokat, Prdbl ld szrnyas tolvajokat, Ngy lb portz vad haramikat. Br nintsen ezeknl sem br, sem polgr, Sem hajd, sem drabant, hadnagy, vagy barjaktr, Mindentt ngy lb llat szabadon jr, gy, mint a felhkbenn repdes gi madr. Mg sem tapasztaljuk hogy borz a medvvel Hbort indtson, vagy szarvas az zzel, Oroszlny meg egyez bak a nystnyvel, Btran trsolkodik prdutz a tigrissel. S nem hallottam soha, hogy medve rktl Perrel gyzettetvn el esett lyuktl, Vagy flvn a bagoly sas actiojtl, Meg alkudott, s el ment res odjtl. Nints ezeknl szksg az akaszt fra, Bklra, bilintsre, tmltz, tortrra, Mg is lyv az lyvre, sas nem tmad sasra, A slyom, a karoly nem dl a hjra. Ki ltta, hogy ki jtt oroszlny erdbl, S nylakat el ztt a tres mezbl, Vagy szve gylt tbort ki ltott rgkbl, Kik a mkusokat hajksznk hegyekbl. Leg vadabb llat is maga hasonljt Szereti, s kpbenn szenvedi formjt, s egytt egymssal kzli prdjt, Betsli trsbann vilg alkotjt. Egyedl az ember nem fr meg prjval, Perel, tusakodik szomszd szomszdjval, Viaskodik dl fl bart bartjval, Sokszor meg nem frhet fi az atyjval. A tsrke nem cital katst a tblra, Polka panaszt nem tesz ld ggogsra, Szamr nem protestlt hamis brjra, L tkot nem mondott vras tantsra, A farkas nem krte soha Jeszenkot, Vltoztassa jobbra allegtikat, Soha nem unszolta rka az Urakat, Nzzk, s olvassk az extractusokat. Medve nem lt soha grtis novummal, Contentus vlt tbla sententijval, Szarvast nem ijesztett az appelltval, Az z nem lt soha oppositival.

128

Soha br nlok nem vett discretit, Aranyat, ezstt, jszgbl portit, Valahogy termszet deliberatit Tett, meg nem msoltk az executit. F tants, al tants, nagy, kis parlamentum Nintsen nlok, s ehezz kttt juramentum, Egygy termszet nlok sacramentum, Azt el nem ronthatja egyb argumentum. Nzzk mr az ember letnek mdjt, Ki az, ki mrheti meg veszett haragjt Betsletnek tartja, hogy meg feni kardjt, S rtatlan trsnak el theti gombjt. Kevs vlt lobban tzet ki gondolni, Melylyel tvlrl is lehessen meg dobni, Ezen gyilkossghozz mst kellett koholni, Kivel szp szn alatt lehessen rontani. Sok balgatag szbl knyvet tsinltanak, Ezt Codexnek hjk, s nhol Decretumnak, Ennek erejvel ha nem hadakoznak, Emberek egymstl jszgot fosztanak. Lassan, jmbor, lassan! gyzd meg haragodat, Mert mskp el veszted az actorsgodat, Emendra hozom ma vastag penndat, Hogy ha nem sznteted tsf calumnidat. Mrt kellett enynyi sok buszma szt klteni, Kiket alig lehet immr meg rteni, Ht kln tudomnyt kellet abbl tenni, Az igaz keresmnyt mint kell meg menteni? Al peres, Fel peres, Causae Procurator, In causam attractus, Actor, s Evictor, Ingerens, Opponens, Creditor, Debitor, llatok nem rtik, mi az Instigtor. Ebbenn vlt hijnyos ember boldogsga, Hogy szaporbb lenne elme gondossga, Ilylyeken aggdna sokak lnoksga, Jobban ki slhetne ember bolondsga. Pandectk, Digestk, Compilatk, Actk, Justinianusbl hozott Sententik, A sok fle Glssk, a sok Cynosrak, Ember mltsgt kitsinynek mutatjk. Mit mondasz, vegyd szre, betsld meg magadat, Magad ne prdikld alatsonysgodat, Ne nevesd anynyira tulajdon formdat, Esmrd meg tsinosabb s boldogabb sorsodat.

129

llatoknak nintsen Academijok, Hol vagynak erdbenn Universitsok? Vagynak e medvknl a Ngy Facultsok? Vagy Doctor kpnyeg? Vagy Graduatusok? Igaz, nem tallni nlok Doctorokat, Sem Trvnytudkat, s bszke Orvosokat, De ugyan ez oka, hogy a patikkat Meg vetik, s nem isznak mrges italokat. Btor feketre az embert festetted, Roszabb erkltseit mr mind ki petyegted, Szp tulajdonsgt mg is nem rejtetted, Elmje nagysgt el nem temethetted. Ki nagy bltsesg vlt olyly hidat tsinlni, Kin a tengereken lehessen stlni, Mi haszna ezekrl ilyly sokat firklni? Melyly llat mert vlna ilyly mdon tzirklni? Medve fel nem lelte titkt mgnes knek, Ember vlt, ki hinni mert egy kis vas tnek, Ksznetet mondhat vilg e vezrnek, Mert ez kalauza sok milliom npnek. Meg vallom, ez igen gynyr tallmny, Nem lehet e nlkl Londoni Kapitny, De ha bltsesgre juthat a tantvny, Mondd meg, betsletet szerez melyly tudomny? Ki egsz lett tlt a knyvekbenn, Trte az elmjt rejtett krdsekbenn, El fradt Szent Atyk egyeztetsbenn, B merltt Pl, Jnos titkos rtelmbenn: Nem nagy brt vette ktes munkjnak, Br magyarzja vlt a Biblinak, Tbb betse vagyon most J Calculistnak, Mint a Zsid Thalmud Commenttornak. Ha hoszsz szmokat jl tudsz szve rakni, s ezerbl szzat szpen tudsz ragadni, Ha mersz tzes szmbl nullat le faragni, Meg indlhatsz bzvst Bltseket katzagni. Azt mondotta minap Apja a finak, Hagyj bkt, fiatskm, Philosophinak, Szenteld az iddet Arithmeticnak, Tanld ki titkait a blts Practicnak. Scotust Szent Tamssal vesd a kementzbenn, Talm meg egyeznek hamarbb a tzbenn, Plt penszedjk klyha szegletbenn, Nintsen hasznos letzke semmi tzikkelybenn.

130

Keresd ki, mit hozhat bnya egy hnapbann, Menynyi s kelhet el az egsz orszgbann, Mit fizethet Nemes, mit Paraszt hazbann, Menynyi haszon lehet harmintz adsgbann. Hnd b a szemedet paraszt krsre, Fend meg a fogadat kaps kenyerre, Enyvezd meg kezedet Grg ersznyre, Tallj fel j adt Zsidk innepre. Tudd meg, melylyik tisztsg d sok gazdagsgot, Oda tarts, ne nzzl semmi rokonsgot, Akr mint, akr hogy kerlj rongyossgot, Mert, el higyd, egyedl kints d okossgot. s, hogy ha pnzed van, lszsz Aristoteles, Nagyobb Vitz lszesz, mint hajdant Perilles, Ha rni nem tudsz is, te lszesz Apelles, Br nem hadakozol, te vagy Themistocles. St tged Grgl, Dekl versekkel Kszntnek, eldbenn jnnek j knyvekkel, Hat rkst b rnak szp ditsretekkel, Krl vesznek, el higyd, nyomtatott kpekkel. Pomps titulussal te fogsz tndkleni, Caesar, Pompejushozz fognak tged tenni, Mecaenst, Augustust te fogod elzni, Nagy rgi nemedet ki fogjk hirdetni. Nemessg, bltsesg foly a gazdagsgtl, rdem s Vitzsg, Erklts is jn attl, Kinek pnze vagyon, van betse vilgtl, Paptl, Procatortl, s a Poetktol. Tanlj tsak, fiatskm! hrmat htbl tspni, Tudd meg, nagyobb szmbl mit lehet le tpni, t meg ngy az kilentz, kettt el kell venni, gy mt tsak ht marad, ezt zsebbenn kell tenni. Pnzt szerezz, ebbl ll vilgi boldogsg, Tr, szenved, s fzik e nlkl okossg, Igen alkalmatlan szegnysg s koldssg, Vegyd fejedbenn, fiam! ez a f tanltsg. Knyvek forgatst hagyd a Doctorokra, rjanak, ha tetszik, Luther s Calvinusra, Munkjokat kldjk Btsre, Sorbnra, Ne aggdj ezeken, menj a Camarra. Ilyly tat mutatvn atyja a finak, Midn a veszend pnzt teszi tzljnak, Adhat e nagyobb jelt ostobasgnak, Igazabb festket oktalansgnak?

131

Mert, hogy viszsza jjjek rgi beszdemre, S az embert fel vegyem vdol nyelvemre, Melylyik medve vitte klkt ilyly veszlyre, S mikor tanitotta ilyly rosz mestersgre? szvr nem tanlta soha az Algebrt, Azrt, hogy koldss tegye a vad bikt, Szamr fel nem vette Doctorok palstjt, Hogy a brnyoknl tantson thict. Az ember egyedl ment hibk tjra, S jutott elmjnek szinte vaksgra, Hogy mr nem akadna valdi tzljra, Habozvn szntelen dolgozna krra. Ah Doctor! hallgass meg, mg egy dolgot mondok, Mr az ember fell tbbet nem is szllok, Mert noha nmelyly jt kzttk tallok, Tsfos mg is, a mit magambann gondolok. Lttl e valaha oktalan barmokat, Kik hasonljoknak tettek ltrokat, S annak b nyjtottk az ldozatokat, Aranybl ntttek Istent, s blvnyokat? De n azt mondhatom, lttam embereket, Kik crocodylusnak gyjtottak tzeket, Majomnak fstltek szagos temjnyeket, Tle, le borlvn, krtek jobb idket. Ha nem hiszed, menj el Nylus partjaira, Homokos Aegyptom kopasz halmaira, R akadsz tadbann jeles bolondokra, Emberi formbann fles szamarakra. Mire vetemedtem Epilogusombann, me ltztettem embert olyly llatbann, Kit majd minden barmok tartanak tsfsgbann, S nevetsget okoz tsfos formjbann. De ne nevesd, Doctor, e fles llatot, Nem hoz nemnek soha gyalzatot, Adott vlna neki termszet szzatot, Ltnd, mint katzagn a bolondokat. Tudhatd e, mit gondol jvn a vrosbann, Midn a sok npet ltja az tszbann, Zldbenn, feketbenn, ezt barna kmsbann, Amazt kpnyegbenn, ezt pedig palstbann. Hogy ha nem rti is emberek szllst, De hallja sokaknak hasztalan zajgst, gy tartom, neveti a halandk sorst, Ltvn minden fel npnek toldlst.

132

Ht ha fel mehetne a nagy palotkbann, Vagy b teknthetne, a tants hzakbann, Fnyes ebdekre, tntzol szobkbann, B tsszhatna nha Prtrbann, Logibann! gy tartom, meg flna talm nevettbenn, Vagy nyargalna rgi ura elejbenn, S krn, fabulkat kltene nevbenn, S tenn viszsza embert elbbi fnybenn. pedig tsggesztett fejjel a jszolhozz llvn, desdeden nylna a szalmhozz, Mondan rikoltva rgi gazdjhozz: K sok bolondsg fr az ember fihozz.

A SZEGNY PARASZT NPHEZZ BESZD. 1756. A kit rtatlanl az rgy kevlysg Vetett kisded sorsra, kibenn nints ditssg, Ki msodik zen nem tudod atydat, S munkddal szolglod hazd s kirlyodat: Sok hasznos polgrbl ll dszes kzsg! Kit betsl Blts, meg vt udvari Nemessg, szegny paraszt np! mljon boszszsgod, Hallgasd, meg mutatom a te mltsgod. Msok hzelkednek a fnyes Nagyoknak, n te nked rok meg vetett tsupornak. Mikor te meg nzzed Urak fnyessgt, s hozzjok veted magad szenynyessgt: rgy mord kedvedbl szerentst tkozod, Nem tudod, nyomorlt! sajt boldogsgod: Te vagy, orszgoknak ki sulylyt viseled, Bsg s ditssgt egyedl te hinted. Akr a szerentss kirly uralkodjon, S igaz trvny ltal npet kormnyozzon, Akr pedig kzsg rgi szabadsgbl Nem szenved hatalmast, s ki ment jobbgysgbl. Akr erszakos nyertes fegyvervel, Szkt tmasztotta ki ontott sok vrrel, s maga magnak adott olyly hatalmat, Hogy trvnyt meg vetvn brjon sokadalmat.

133

Te karod, te munkd tartja mind ezeket, Te adsz Kirlyoknak ert s npeket, Sok szz Fejedelem sok nemes orszgnak Mit adott egyebet vasat a lbnl. Nagy hbork ltal fldet puszttottak, Melylyet te kezeid plntltak, arrattak: Akrki mondja br alylyas a mestersg, Nem hiszem, st tartom, tied az embersg. Te kapd, te sd, te baltd, gereblyd, Lemes vasad, villd, ostorod, s ekd, Szebben fnylik nlam, mint arany brnyka, Arany klts, tsillagok, korona, s pntlika, Melylyeket szerentse el hny tronus krl, Kinek tsak balgatag, de okos nem rl, A te mestersged els a vilgbann, Eredete vagyon a paraditsombann. Ht ha a mezrl, kit kezed munkja Meg rakott kvkkel, s fnylik az adja, Nked hzelkedni b megyek vrosra, s szememet vetem tsinos tszjra. Nzek felht r hzakat, tornyokat, Benne l, mozg, futos Urakat, A sok fle sznbenn ltztt Papokat, Mhelyeket, drga partks bltokat. A fld kevlykedik ezen lakosibann, Fnyessgt pedig neveti titokbann, Itt minden mestersg vagyon virgjbann, Kints a kintset szli, vagy arany folytbann. Mert akr van olylyn, kit tsak a kevlysg, Ki gondolt, de hasznos az ilylyen mestersg, Akr pedig olylyas, kit bszke embernek Ezer mddal vilg tett mr szksgesnek. Mind ezen mesterek te ltalad lnek, Nlad nlkl pedig vrosok heznek, A te kalaptsod zubog vas hmorbann, Te zrgsz, tsikorogsz lisztel malmokbann. Te smitod amaz ers blvnyokat, Te fejed, te nyrod a szeld juhokat, s ha gylts ngy, selyem ruhbann jrhatunk, Simbb dartz, brsony leplet hordozhatunk, Fonalt lnyodnak orsjn pergettk, Te tsire trsodnak rokkjrl szedtk. Mrvny kezed ltal j Isten hzbann, Az arany ltalad fnylik palotbann.

134

s a te tsknyod vgja ezt mlysbenn, Te m hvsgunkrt olvadsz melegsgbenn, s nem elgedel jt hozni hazdra, Terjeszted munkdat az egsz vilgra. Hidat versz tengeren a kintset meg hozod, Kereskeds ltal mutatod j voltod, Ha a Fejedelem fldet akar nyerni A te fiaidnak kell azrt perelni. A te tsemetid orszgunk bstyja, Te vagy a hanyatl tronusnak istpja: Akr el brt hazt tztl kell menteni, Akr hv fegyverrel ert kell ki verni. De kisded elttem a kevly urasg, Kinek ditssge a lusta puhasg, Ki alszik henylve szerentse keblbenn Mint hasztalan here mhek kzepbenn. Utlom ilylyenek veszett gyengesgt, Tsak semmibenn tartom kltsn nemessgt, Btor fitogtassa aranyas galondjt Kitsiny n elttem, s el vesztette rangjt. Hamis brk vagyunk, ha ms kp tlnk, s nagy fl szamrt nyergrl dtsrnk. Betslet abbann ll: kz jnak szolgljunk, Magunknak msoknak hasznra dolgozzunk. Balgatagsg tged, kz np! meg gyalzni, Te tudsz orszgodrt mind lni mind halni. De mg ms j vagyon, ki benned tndklik, Melyly a nemessgbenn ritkn talltatik: Szeld rtatlansg te nlad meg vagyon, Vtkek uralkodnak tsak a gazdagokon. Gazdagoknak a kints jra akadlya, Parasztnak j erklts s igazsg osztlya. A Kirlyok brnak roppant orszgokkal, A Nagyok birkoznak sok Mltsgokkal, Te egygy lvn a fehrt fehrnek Mondod, embere vagy te gretidnek. Mint tetszik n nkem paraszt egyenessg, Kit el nem tsbtott mostani veszettsg! Ennek dartz alatt a szve tndklik, Hasonl a gyngyhzz, ki srbann feneklik. Sok te dtsreted j lelk parasztsg, Nlad lakik mulat mg az rtatlansg.

135

A gyilkos kz akar koronhozz nylni, Fel szentelt fejektl le kvnja hzni, Vagy bks orszgot fel hbortani, s a trvnyeket zrni s zavarni. Ilyly tselekedetbenn te nem avatkozol, rlst, prt tst soha nem okozol, S ha meg trtnt, szlvsz tged el ragadott, Akkor is Uraknak hjja hordozott. St, ha oroszlnyok tigrissel tkznek, Ordtssal hegyet vlgyeket tltenek, Te munks hangytska magad zsombikjbann Kuppaszkodol, s lst hordasz garmadbann. Ksznn az gnek e j ttemnyt, Hogy meg nem engedte sorsom veszedelmt, letemnek rendt olyly sorsbann ejtette, Honnan az rgysg albb nem vethette. Mert kints, s gazdasg, s a tbbi fnyessg, Szletstl rank terjedett dessg, Szerentss letnek keleptzt vethetnek, De alatson rendk meszsze nem eshetnek. Nem fnyes palotn lakik a boldogsg, Arany karpitok kzt tbb a szomorsg. Br nzznk ezsttel meg rakott tblkat, nalom rakja fel ide a tlakat. Hat pomps l hzza az arany szekeret, De bs komor Nagy r ablakn tekinget, Fnyes ugyan neve, kit vett s atyjtl, De meszsze perdlt rgi j fajtl. S mi haszna, ha szve nem hajlik emberhezz? Keze ki nem terjed a szrs szegnyhezz? mbr ksrknek nagy legyen serege, Kitsiny az ilylyennek bels tisztessge. Br menynyezet alatt dtsrve vezessk, Trddel, f hajtssal tszn kszngessk. Ilyly sznes semmibl nem mrem azokat, Tlem nem prselnek k ldozatokat. Tbbszr az ilylyenek fnyes nyomorltak, Noha szemeinkre hlyogat fel hztak. Nzd kzsg Nagyoknak el bdjadt testeket, Halls beteghezz hasonl szneket. Alig hgtak ltal harmintz esztendket, Mr is tmogatjk reszket trdeket, A sok gynyrsg fogyasztja lteket, Idejn s korn tltnek temetket.

136

Mert az rgysgnek forr bennek epje, Boszsz llsokra trdik elmje, Fradvn szntelen terhel munkval, Gyulladnak vgyds epeszt lngjval. s a brsony alatt szv dobogsval Fedik haragjokat, s kzlik bartjval. Te pedig j kz rend ment vagy mind ezektl Nem flsz, nem is rettegsz komor betegsgtl. Mert munks fradsg ert d tagoknak, Nem tartozol hinni hazug Doctoroknak, Te zld gyepen nyugszol, nyjtzol kedvesen, Az r brsony prnn virrad keservesen. Lttam n sok Nagyot anynyira botlani, A szent szoksokat akrvn bontani, Szvekbl ki vettek leg szentebb neveket, Nevezni nem mertek fiakat, frjeket. Te pedig egyenl a rgi atykhozz, Fiadat botstvn szomszd lenyhozz, Nem flted, nylhasson msnak falatjhozz, Ki halla utnn just krjen osztlyhozz. Hny szegny resen megy el Urak mellett, Kit a te hzadbann vr j meleg szeglet? Kinek ha nem lehet segteni sorst, Zokogod szvedbl romlott llapotjt. Igaz, nem olyly sznes, nem tsnos te mdod letben, beszdbenn, s a te forgdsod, Nem olyly forms, mint a mostan Grfoknak, Srfon jr mozg tzifrzott Brknak: Kik szavakat szoktak kettsen ejteni, Kros hazugsggal a valt rejteni, s hogy a bartot klsvel tsalhassk, Az l ortzt szemek s nyelvekre fel hzzk. Valamint egygy vagy te ruhzatbann, Olylyan vagy, s mg jbb beszdbenn szavadbann, Tiszta, s rtatlan, des is leted, Nints roszszal keverve te gynyrsged. Szurkos fiatskdnak hamis mosolygsa, Szeretett trsodnak tzuppant tskolsa, Szp id, fris szell, madarak szllsa, Vgzik rmedet, s egy tl zsros ksa. Ha az innep el jtt fz fa furuglyval B elgszel, danolsz vgan a dudval, s j szomszdodnak le lvn padjra, Mosolyogva nzel ifiak tntzra.

137

Vgre kzeltvn leted vg napja, Bnat nlkl ltod, hogy el jtt rja: Trdtt test vgan szll koporsojbann, Lelked emelkedik Isten orszgbann, gy van, te a hallt nagy szvvel nzheted, Mrt hogy a kis br nem gytri lelkedet. Szabadabb kltzl ez rnyk vilgbl, Mint nagy r, ki mzet ivott poharbl, Azonbann mind nked, Tsszrnak, Kirlynak, Ki kell menni egyszer minden halandnak. Mg nagy klmbsg vagyon el vlsbann, Knynyebben szll paraszt, mint kirly a srbann. Tudod e, hogy napnak, idnek folytval, Porod szve vegyl uradnak porval. S e hoszszas lombann mit hasznl, ki vltl? Kapa vlt e, kard, kirly pltza, mit forgattl, Nem krdik jvendk: s tskot koronval szve zrnak, tsuklyt vitz sisakjval. Kz np! ne szidalmazd tbb a szerentst, Nem nked osztotta nehezebb bilintst. Betsld letedet, ne flj a halltl, Ez a part, hov kell jutni a vilgbl. Boldog a te sorsod, nagy a ditssged, Meg marad, rks lesz te fnyessged. Mert, minthogy a virtus adja a Nagysgot, A hibk, a vtkek az alatsonysgot: A szeld s j ember kirly lesz igazn, gy emeltetik fel a fsts katzagny.

FUT GONDOLATOK. Boldog a haland, ki flre szegletbenn Sorsval elgszik, l mint esmretlen: S nem kap a muland jkan, ditssgen, Rab nem vlt, szabadon jrt egsz ltbenn.
MS.

Ml tisztelete hitvn laurusoknak Bre Vitzeknek, gy mint Tudsoknak: Tsak azon halandk kpei Istennek, Kik jk, s okossggal s erkltstsel fnylenek, Ezek meg rdemlik, mint nemes alkotvny, Nevek maradjon el ki mlsok utnn.
138

MS.

Tanld meg, haland! ez a tudomnyod, E hatr, feljebb nem rhet okossgod: Tanld meg, ide le nints ms boldogsgod, Ha nem ha eszeddel meg egyez jsgod.
MS.

Sok mddal az lt vilg desgeti Temrdek b s gonddal embert vesztegeti: Menynyi szorossgbann, mi formn kergeti, Lelkt melyly tsfosan , s hny fel vezeti! Ah vilg! jzanabb lelkeknek foghza, Tsalrd hvsgoknak tzifrzott trhza! A bltset ajndk kintsed nem ruhzza: S te ditssged a jt nem koronzza.

139