Beköszöntô
A tartalomból
INFÓPANORÁMA
A kihívások
5 A válság ellenére
teltház lesz az idei
Construma kiállítá-
esztendeje
Egyre inkább érezzük bôrünkön a gazdasági világ-
son válság viharát. Egyre-másra jelennek meg a közvéle-
7 Uniós pénz lehet a mény-kutatások, felmérések, amelyekbôl elsôsorban
gyógyír az építôipar az derül ki, hogy az emberek mind nagyobb hányada
bajára tart attól, hogy elveszíti munkáját.
A Forsense januári közvélemény-kutatásában két
konferenciák kérdés is azt tudakolta: mit gondolnak az emberek ar-
0 Munkahelyi egészség
1 ról, hogy milyen kihívásokkal, feladatokkal kell szem-
és biztonság javítása az benéznie az idén az országnak és a családoknak.
„Ön szerint Magyarország számára mi a leg-
építôipari kis- és közép-
nagyobb kihívás 2009-ben?” – hangzott az egyik
vállalkozásoknál kérdés. A megkérdezettek 83 százalékának erre ha-
tározott válasza volt, ami jelentôsen, 13 százalékkal
munkavállalói több, mint tavaly.
A magyarázat kézenfekvônek tûnik: januárban
érdekvédelem ugyanis már szinte mindenki számára egyértelmûvé
2 Az ÉFÉDOSZSZ
1 vált, hogy a nemzetközi gazdasági és pénzügyi válság
kezdeményezései hatása nem fogja elkerülni Magyarországot sem. A
14 A tényekrôl fehéren kutatásban részt vevôk válaszait nyomatékosítja az a
körülmény is, hogy nagyon sokan a válság kezelésé-
feketén
nek szükségességét említették az egyik legnagyobb
kihívásnak az idén, és hogy szinte elhanyagolható
szakképzés számban, a megkérdezetteknek alig 1 százaléka vél-
6 Meg kell teremteni az
1 te úgy, hogy az ország számára nincsenek kihívások.
ágazat szakmunkaerô Sokatmondó az is, hogy a válaszmegtagadók aránya
is csupán 1 százalék volt.
igényének fedezetét Ez lenne az egyik. A másik, hogy a válság követ-
kezményének tudható be az is, hogy 11-rôl 27 száza-
trendek lékra emelkedett azoknak az aránya, akik a munka-
8 Most ért ide a
1 nélküliség kezelését tartják komoly kihívásnak.
A múlt év elején még az egészségügyi reform
csôdhullám
és a közelgô népszavazás foglalkoztatta a közvé-
21 Válságkezelés, leményt és állt a politika középpontjában. Akkor
de hogyan? még a válaszok közel egyötöde, azaz húsz százaléka
23 A krízis velejárója, a érintette az egészségügyet. Napjainkra ezeknek az
pénzügyi szektoron aránya 1, azaz egy százalékra esett vissza.
belüli bizalmi válság További érdekes összefüggésre mutat rá a Forsense
Kft. felmérése. Eszerint a gazdaság rendbetételét, a
válság kezelését elsôsorban a magas jövedelmûek, a
interjúnk legalább érettségivel rendelkezôk és a fiatalok tartják
8 Az ország morális és
2 az ország elôtt álló legnagyobb kihívásnak. Ôk azok,
értékrendi problémákkal akik kevésbé tartják elsôdlegesnek a munkahelyek
szembesül megôrzését, illetve a szociális helyzetük javítását.
Ennek hátterében vélhetôen az áll, hogy e cso-
portok tagjait eddig kevésbé sújtotta közvetlenül
cégvilág a válság, viszont érdekük a válság kezelése, hiszen
34 Szakértelem, biztos annak elmélyülése, munkahelyük elvesztése, szoci-
alapokon ális helyzetük rosszabbodása hosszabb távon ôket
is érintheti.
36 Variációk Velük ellentétben a munkahelyek védelmét
elsôsorban az alacsony jövedelmûek, az alacsonyabb
pillérzsaluzatokra
iskolai végzettségûek, azután a városban élôk és a
35 év felettiek tartják nagy kihívásnak. Nem is keve-
sen, 30 százaléknyian.
38 Vélemények A válság kezelése, a munkahelyek megôrzése, a
a párbeszédrôl szociális helyzet javítása nyilvánvalóan szoros össze-
függésben áll az élet-
színvonal alakulásával.
Mégis, az életszínvo-
nal emelését fôként az
alacsony jövedelmûek,
a legfeljebb nyolc osz-
tályt végzettek és a
budapestiek tartják az
ország elôtt álló nagy kihívásnak. Ezek után már nem
meglepô, hogy csupán egyetlen csoport volt, a magas
jövedelmûek voltak azok, akik az összes megkérde-
zetthez képest jóval alacsonyabb arányban gondolják
nagy kihívásnak az életszínvonal emelését.
A kutatás eredményei alapján az eddigiekben az
össztársadalmi kihívásokkal foglalkoztunk. De mi a
helyzet a személyes érintettséget illetôen? Nos, ez
fogalmazódott meg a következô kérdésben.
„Személyesen az Ön számára mi jelenti a leg-
nagyobb kihívást 2009-ben?”. Ezúttal is jelentôsen
emelkedett a tavalyihoz képest azoknak a száma,
akik késztetést éreztek arra, hogy a fenti kérdést
megválaszolják. 2008-ban még csak a kérdezettek
64 százaléka nevezett meg legalább egy problémát,
amivel szembe kell néznie, 2009 januárjában azon-
ban a válaszolók aránya már 74 százalék volt.
Ami viszont nem váltózott 2008-hoz képest, az
a válaszok kategóriája: a nagy többség ezúttal is a
megélhetéssel kapcsolatos kihívásokra, az anyagi
helyzetre, a munkahely megôrzésére utalt. A kihí-
vások felsorolásában a tavalyihoz képest arányelto-
lódás tapasztalható. Ugyanis most, e két, egziszten-
ciális problémákkal foglalkozó kihívás a válaszok 79
százalékát tette ki, míg tavaly még csak 59 százalék
volt a két változó együttes értéke.
A fiatalok számára az iskola, az idôsek számára
az egészség jelenti továbbra is a különbözô élet-
kori csoportokban a legnagyobb kihívást. A 35 év
alattiak számára a legnagyobb kihívást az iskola
elvégzése (27 százalék), és munkahely szerzése,
vagy annak megtartása (47 százalék) jelenti, viszont
ebben a csoportban csak kevesek gondolnak kihí-
vásként egészségük megôrzésére. Ez elmondható a
35-54 évesekrôl is, viszont az ô esetükben nagyon
fontos szempont anyagi helyzetük javítása. Szintén
fontosnak tartják munkahelyük megôrzését, vagy
az álláskeresést, de jóval kisebb arányban, mint a
35 év alattiak.
Árulkodó adat az is, hogy az 55 évesnél idôsebbek
körében a kihívások kétharmada az anyagi helyzet
javítására vonatkozott, és ezen túlmenôen ebben a
korcsoportban már igen magas azok aránya, akik
egészségük megôrzését tartják 2009 egyik nagy ki-
hívásának.
Varga István
fôszerkesztô
2009/1 3
INFÓPANORÁMA
Bármi megtörténhet
Pénzszûkében, recesszióban még inkább fontos kér-
dés, hová tegyük esetleges szabad vagy felszabaduló
forrásainkat. Alacsony kockázatvállalási hajlandóság,
bankbetét, a részvényvásárlás kerülése, rövid távú
tôkegarantált strukturált betét, ezek lehetnek most az
aktuális kulcsszavak az óvatos befektetôk számára.
Magas kockázatú spekulatív kereskedés, a pénzügyi
szektor cégeinek részvényei - ezek pedig azokéi, akik
nagy kockázatvállalással lovagolnák meg a válságot.
Ameddig a hazai bankok a pénzszûke miatt ma-
gas kamatokkal próbálják rávenni ügyfeleiket, hogy
pénzeiket náluk fialtassák, addig igen egyszerû biz-
tonságos befektetést találni. Fôleg annak tükrében,
hogy a világon végigsöprô pénzpiaci válság kezelésé-
nek fô eszköze Európában a bankok állami források-
kal való megmentése volt. Most, hogy nálunk a betéti
kamatok ennyire magasak, érdemes elgondolkodni
a bankbetéten. Mindaddig, amíg a Magyar Nemzeti
Bank kamatvágásai meg nem szüntetik ezt a jól fialó
lehetôséget.
És hogy milyen lehetôségek vannak a bankbe-
téteken túl? 2009 mindenképpen nehéz év lehet a
globális tôkepiacokon, így az év elején még változat-
lanul a nem túl magas kockázatvállalási hajlandóság
lehet kifizetôdô. A részvényportfólió-allokációk azt
mutatják, hogy az intézményi befektetôk a magas
osztalékot fizetô távközlési és közszolgáltató cégeket,
valamint a recessziós idôszakot kevésbé megsínylô
gyógyszergyártó cégeket súlyozzák felül. Megítélé-
sünk szerint a vissza-visszatérô eladói hullámok során
jövôre már érdemes lehet a technológiai cégeket,
ipar- és energiavállalatokat, nagyon szelektíven pedig
a pénzügyi szektor bizonyos reprezentánsait preferál-
ni - hívja fel a figyelmet elemzésében Pallag Róbert, a
Generali Alapkezelô részvényportfólió-menedzsere.
Viszonylag újnak számít még hazánkban a rövid
távú tôkegarantált strukturált betét, amely azért lehet
érdekes a cégek számára, mert a rendelkezésre álló
összeget csak rövid ideig kell nélkülözniük - három-
hat hónapos konstrukciókról van szó -, s bármikor
hozzájuthatnak.
4 2009/1
A krízis ellenére
vásárolgatnak a németek
Egyelôre nem befolyásolja jelentôsen a né-
metek vásárolói kedvét a tavaly kirobbant
nemzetközi pénzügyi válság. Sôt, a berlini
kormány gazdaságélénkítô intézkedései
hatására 2009-ben 200 ezerrel növeked-
het az újonnan értékesített autók száma.
Annak ellenére, hogy egy közlemény
szerint tavalyhoz képest csaknem 400
ezerrel emelkedett január végéig a munka-
nélküliek száma Németországban, a nem-
zetközi krízis nem befolyásolja jelentôsen
az emberek vásárlási szokásait. A berlini
rádió szerint a téli árleszállítás – 30-70
százalékos engedményekkel – ismét tö-
megesen csábítja a boltokba, áruházakba
a vásárlókat. Mind a ruházati cikkek, mind
a tartós fogyasztási áruk kelendôk.
Az Angela Merkel vezette nagykoa-
líció e héttôl 2.500 euróval (körülbelül
Ebben az esetben csak a kamatot lehet elbukni,
miközben jobb esetben, óvatos becslés szerint 15-
20 százalékos nyereséggel lehet számolni. A betét
kamata egy mögöttes feltételtôl függ, például olyan
elôre megnevezett dologtól, hogy az euró árfolyama
nem esik 260 forint alá, vagy nem megy 280 fölé.
Természetesen ebben nem kell a megérzésekre ha-
gyatkozni, szakemberektôl lehet tanácsot kérni. Az
ilyen típusú lehetôséget a kisebb bankoknál érdemes
keresni, amelyek figyelik az árfolyamokat, és szólnak,
ha megéri a pénzt ilyen konstrukcióban lekötni.
Persze a biztonság feláldozása - mint mindig -
nagyobb hozammal kecsegtet. Újra növekszik az
érdeklôdés a magas kockázatú spekulatív kereskedés
iránt, amit az alacsonyan lévô nyersanyagárak és a
szélsôséges értékeket felvevô tôzsdemutatók váltot-
tak ki.
Ez a fajta pénzszerzési lehetôség csak azoknak
ajánlott, akik tisztában vannak a piaci árakkal, és van
jövôképük arról, hogy a nyersanyag-, tôzsde- és de-
vizaárfolyamok milyen irányban fognak mozogni -
mondta el Tornyos Szabolcs, az on-line tôzsdei szolgál-
tatásokkal foglalkozó BPForex ügyvezetôje, lehûtendô
a „kezdô” spekulánsok vállalkozó kedvét.
Nekik sem árt tudni, hogy tôkeáttétes kereskedésrôl
van szó, ahol a résztvevôk több pénzzel kereskednek,
mint amennyi a számlájukon van. Ez úgy lehetséges,
hogy csak 1 és 10 százalék közötti letéttel kell rendel-
kezni vásárláskor. Egy 30 ezer forintos tétel megszerzé-
séhez elég 3 ezer forint, viszont ez egy 10 százalékos
esésnél a betett teljes összeg elvesztését jelenti.
Tornyos Szabolcs tapasztalata az, hogy egymillió
forint kezdôtôke alatt nem is érdemes ilyen típusú be-
fektetésbe kezdeni. Igaz ugyan, hogy a hivatalos mini-
mum, amivel náluk be lehet lépni, 1500 euró, de ez az
összeg nem ad lehetôséget a befektetôknek arra, hogy
egy rövid ideig tartó - amely akár egy hónap is lehet -,
a várakozással ellentétes mozgást „kiüljenek”.
Most azok fognak magas kockázatú spekulatív
kereskedésbe, akiknek maradt forgatható pénzük. Ezt
megtehetik cégek is, amelyek adózás szempontjából
700 ezer forint) támogatja azokat az új,
környezetbarát gépkocsivásárlókat, akik
9 évesnél öregebb autójukat a roncs-
telepen leadják (megsemmisíttetik). A
kereskedôknél ezután érezhetôen meg-
lódult a forgalom. 
Egyes optimista elôrejelzések szerint
a múlt év utolsó hónapjaiban jelentôsen
visszaesett vásárlói kedv most új lendüle-
tet kaphat, és összefüggésben a viszony-
lag alacsony üzemanyagárakkal, a 2.500
eurós állami prémium hatására, akár 200
ezerrel is növekedhet az új négykerekûek
eladása a legnépesebb európai uniós tag-
államban. Egyes gépjármû-kereskedôk
nagyteljesítményû típusaik mellé ajándék-
ba adnak egy vadonatúj, olcsó kiskocsit és
ez is élénkíti a forgalmat.
FH
jobban is járnak, mint a magánszemélyek, hiszen ez
a fajta pénzmozgatás tôzsdén kívüli kereskedésnek
minôsül.
De mit tehetnek azok, akiknek nincs arra pén-
zük, hogy befektessenek, viszont szeretnének már
idén fejleszteni? A Lízingszövetség szerint számukra
megoldás lehetne a meglevô ingatlanvagyon hasz-
nosítására szolgáló visszlízing. Ennek során a vállalat
eladja ingatlanját a lízingcégnek, és ezáltal szabadon
felhasználható forráshoz jut. Az eladással egy idôben
a lízingcég lízingszerzôdés keretében visszaadja hasz-
nálatba az ingatlant, amely a futamidô lejártával is-
mét a vállalkozás tulajdonába kerül.
A szövetség szerint azonban - s ezért a feltételes
mód - a hatályos illetékszabályozás ellehetetleníti
ezt a forrásbevonási formát azzal, hogy a futamidô
végén, amikor ismét a vállalkozás válik az ingatlan
tulajdonosává, még egyszer meg kell fizetni az akár
10 százalékos vagyonszerzési illetéket, holott azt a
vállalkozás már korábban egyszer lerótta. Zárt végû
pénzügyi lízing esetében az illetéket ráadásul már a
futamidô elején kiszabják, ami még nehezebb hely-
zetbe hozza az ügyfeleket.
Fejleszteni tôke bevonásával is lehet, amelynek
forrása kockázatitôke-alap is lehet, mint amilyennek
a létrehozására a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. és a
japán SBI Holdings Inc. képviselôi szánták el magu-
kat 2008 végén. A 100 milliós alap - az SBI Europe
Fund - és kezelôje, az ELAN SBI Capital Partners
egyedülálló vállalkozásnak számít a magyar, vala-
mint a közép- és kelet-európai befektetési piacon,
mert az elsô kockázatitôke-alap a térségben, amelyet
egy állami tulajdonú bank és egy tôzsdén jegyzett
magánbefektetô hozott létre.
Ezzel az együttmûködéssel 60 millió euró friss
pénz érkezik az országba. Az alap a kkv-szektorra
fokuszál, és az átlagosan 5-7 millió euró közöt-
ti befektetéseivel a magas növekedési potenciál-
lal rendelkezô vállalkozások tôkeági finanszírozási
lehetôségeit bôvíti.
Piac és Profit Magazin
 A válság ellenére teltház lesz
az idei Construma kiállításon
A gazdasági válság ellenére nagy a belföldi
és a külföldi kiállítók érdeklôdése az idei
Construma kiállítás iránt, így elôreláthatóan
teltház lesz az április 1. és 5. közötti kiállí-
táson - közölte a Hungexpo Zrt.
A csúcstechnológiák, az energiatu-
datos építkezési formák, a készházak,
az energiatakarékos építô-, burkoló- és
szigetelôanyagok, a nyílászárók, az épü-
letgépészeti berendezések egyaránt meg-
találhatók lesznek az idei Construma és
a vele egyidôben látható Hungarotherm
kiállításokon.
A két kiállításon az építôipar összes ága-
zata megjelenik, a megújult kiállítási terü-
let teljes egészén vonultatva fel a korszerû
termékeket és szolgáltatásokat.A bôséges
kínálatot a Construma öt, úgynevezett
Az elsô magyar ház, ami több energiát
termel, mint amennyit használ
Májusban készül el Budapest agglomerációjában
az elsô aktív készház, amely több energiát állít elô,
mint amennyit elhasznál, az ára negyedével több,
mint a „hagyományos” készházé - mondta az MTI-
nek Molnár József, a Grand-Ács Kft. ügyvezetôje.
Passzívnak nevezik azt a házat, amely évente és
négyzetméterenként nem fogyaszt több energiát 15
kWh-nál. Ebbe a fûtés és a hûtés mellett bele tartozik
a világítás és a háztartási gépek által elfogyasztott
energia is.
Az aktív házak viszont maguk termelik meg a
mûködtetésükhöz szükséges energiát, sôt elérhetô
a többlet is, amelyet visszatáplálnak az elektromos
hálózatba.
A Grand-Ács Kft. által építendô ház hasznos
alapterülete 134 négyzetméter, bele értve a föld-
szintet és a beépített tetôteret is. A falak és a tetô
Tömörítenék az építôipari cégeket
Építôipari és Innovációs Klaszterek Országos Taná-
csa néven megalakult Budapesten a hét regionális
építôipari klaszter csúcsszervezete.
Bacsárszki Pál megválasztott elnök elmond-
ta, egyik céljuk, hogy a jelenlegi 90 ezer építôipari
vállalkozás 10-15 ezer ütôképes céggé alakuljon, a
jelenlegi kényszervállalkozók pedig jól fizetett alkal-
mazottak legyenek bennük. A klaszter nem érdek-
képviselet, mivel a tagjai értéktöbbletet várnak az
együttmûködéstôl.
Bacsárszki Pál az összefogás elônyére példaként a
tégla árát említette, ami jóval olcsóbb lesz, ha a cégek
összefogva, nagy tételben, együtt szerzik be az árut.
Tavaly az végén megalakult 7 regionális építôipari
klaszter, ezek fenntartásához uniós támogatásért
lehet pályázni. A mai gazdasági helyzet kedvez az
együttmûködésnek, mert a túlélés összefogással
betétkiállítása keretében tekinthetik meg
a látogatók.
A tetôk, homlokzatok, szigetelô-
anyagok a Dach-Tech nemzetközi ma-
gas- és lapostetô építési és bádogosipari
szakkiállítás keretében, a legkülönfélébb
szigetelô- és homlokzatépítési anyagok
az Inter-Isola fókuszában szerepelnek.
A Frontál szakkiállítás a nyílászáróké, a
Decorstone kiállításon pedig a természetes
kôanyagoké a fôszerep.
A Construma ötödik elemét jelenti majd
a Készházvásár, a Magyarországon is egyre
népszerûbb építkezési formát bemutató
kiállítás. Tavaly a Construmát több mint
55 ezren tekintették meg, tíz százalékkal
többen, mint az megelôzô esztendôben.
Hir3.hu
hôátbocsátása harmada a 44 centiméteres korszerû
tégla falénak és fele a mai készházakénak. (A
hôátbocsátás azt mutatja, hogy egységnyi idô alatt
mennyi hô távozik a falon át a szabadba.)
Az aktív ház falaiban 37 centiméter, míg a
tetôterében 35 centiméter vastag a hôszigetelés.
Összehasonlításképpen: a múlt század 90-es éveinek
közepéig rendszerint 10 centiméter hôszigetelést
használtak a tetôterekben.
A hôszigeteléstôl azonban még nem lesz aktív
egy ház, annak csak az a funkciója, hogy a fûtéshez
és a hûtéshez mennél kevesebb energiára legyen
szükség. A szóban forgó aktív ház 20 négyzetméter
- áramot termelô - napelemmel tudja mûködtetni
a házat, sôt némi felesleg is keletkezik. Az ekkora
felületû napelem óránként bô 2 kW villanyáramot
állít elô.
könnyebb lesz – vélte az elnök. A klaszterek csúcs-
szerve folyamatosan informálja a regionális szerveze-
teket, valamint kapcsolatot tart az állammal. Fontos
feladat jelenleg az irreálisan alacsony építôipari vál-
lalási árak elleni fellépés. A nemrégiben módosított
közbeszerzési törvény kimondja, hogy az ilyen árakra
magyarázatot kell kérni az ajánlattevôtôl, és ha az
iparágban szokásos árhoz - és azok közterheihez -
képest alacsonyabb, akkor ki kell zárni a versenybôl.
Jelenleg az 1900 forintos óradíj az elfogadható az
építôiparban. Ha a régiókban a vállalkozások ez alatt
nem adnak ajánlatot, akkor kiiktatódnak a vállalkozói
láncokból azok, akik csak továbbadják a munkát.
Beindul egy olyan folyamat, amelynek végén a mainál
jóval kevesebb, de jól szervezett cég alkotja majd a
magyar építôipart.
privatbankar.hu
Bérstop
a közszférában
Megvalósult az SZDSZ óhaja: a közszférában már
bérstop van – tudtuk meg a a Szakszervezetek
Együttmûködési Fórumának vezetôjétôl. A verseny-
szférában nem biztos, hogy jól teszik a cégek, ha
befagyasztják a béreket.
Kóka János nyilatkozata tájékozatlanságról és
hozzá nem értésrôl árulkodik, ugyanis nincs 4,5
százalékos bérfejlesztési megállapodás a közszfé-
rában – mondta Varga László, a Szakszervezetek
Együttmûködési Fóruma (SZEF) elnöke és az Egy-
séges Közszolgálati Sztrájkbizottság vezetôje a
FigyelôNetnek.
Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetôje kedden
arról beszélt, hogy többek között a 13. havi bér elvé-
telének kompenzációja borította föl a költségvetést, s
a közszféra fizetéseinek a 4,5 százalékos, a kormány
által tervezett inflációval számolt emelése.
Ez utóbbi a politikus szerint indokolatlan, hiszen
a szakértôk konszenzus szerint a várható infláció jó-
val alatta marad ennek az értéknek. Fodor Gábor a
távirati iroda tudósítója szerint úgy fogalmazott: az
SZDSZ szerint bérstopra van szüksége az országnak
a munkahelyek megôrzése és az értelmetlen pénzki-
áramlás megelôzése érdekében.
„Szó nincs emelésrôl”
Varga László szerint szó nincs 4,5 százalékos
emelésrôl, a közszféra a már ismert kompenzáción
kívül nem kap többet, tehát a közszolgák bére ös�-
szességében nominálisan is csökken. (A 180 ezer
forintnál nem többet keresôk továbbra is megkapják
a 13. havi fizetésüket, ám kompenzáció néven. Az
e szint fölött keresôk csak 15 ezer forintot kapnak.)
Az SZDSZ követelése a bérstopról tehát már meg is
valósult, sôt túl is teljesült.
Az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság
vezetôje hozzátette: a közszolgák vállalták, hogy a
válságra való tekintettel bérügyekben szeptember
közepéig nem fognak sztrájkolni. Azért szeptemberi
a határidô, mert akkor már világosabban lehet látni,
hogy mik a válság hatásai - tette hozzá.
Nem jó befagyasztani
A versenyszférában az Országos Érdekegyeztetô Tanács
(OÉT) ajánlása szerint a 3-5 százalék körüli lenne a bér-
fejlesztés, ám ez természetesen nem kötelezô érvényû,
s egyelôre nem lehet tudni, hogy a cégek mit lépnek.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövet-
sége (MGYOSZ), és a Vállalkozók és Munkáltatók
Országos Szövetsége (VOSZ) csak 0-3 százalék közötti
emelést javasolt.
A fizetések befagyasztásának hatásairól ellent-
mondó véleménye van a humán erôforrás szakem-
bereknek. Gyenge Zsolt, a Hay Group tanácsadója
korábban azt mondta: ha gondban van egy cég, akkor
átmenetileg akár segíthet rajta egy ilyen lépés, de el is
mélyítheti a krízist, hiszen elveszítheti miatta a legjobb
embereit. Kerti Piroska, a Watson Wyatt tanácsadója
szerint a céget nem húzza ki a válságból a bérstop,
viszont a munkahelyek megtartásában segíthet.
FigyelôNet
 
2009/1 5
infopanoráma
a nyomozás folyamatban – Izland új utakon
Az izlandi államfô az eddigi koalíciós szociáldemokra-
ták vezetôjét, Gísladóttir külügyminisztert bízta meg
kormányalakítással. Izland három vezetô bankjának
összeomlása után az emberek súlyos pénzhián�-
nyal küzdenek, nô a munkanélküliség, drasztikusan
leértékelôdik a korona - ám Izland arra is példa, hogy
egy gigabotránynak vannak politikai következmé-
nyei.
Ólafur Ragnar Grímsson államfô közölte, hogy a
szocdemek és a baloldali zöldek vezetôit arra kérte,
kezdjenek tárgyalásokat egy új kisebbségi kormány
megalakításáról, amely élvezné a liberális Haladó Párt
külsô támogatását.
Gísladóttir asszony ideiglenes kormányának
megbízatása a májusi elôre hozott választásig szól.
A jelölt közölte, hogy reményei szerint már a hétvé-
gére megalakul az új kabinet. Steingrimur Sigfusson,
a Baloldal-Zöld Párt elnöke szerint ha ôk nyerik a
Lakásépítési Alapot hoznának létre
Akár meg is vásárolhatná a fizetésképte-
lenné vált tulajdonosok lakásait az állam,
aszerint a javaslatcsomag szerint, amelyet
az építôipari válság csillapítása érdekében
létrehozott munkacsoport készített. A ja-
vaslatokat az MSZP, a Fidesz és az SZDSZ
is támogatja.
A nehéz helyzetbe kerülteken akar se-
gíteni a Fidesz kezdeményezésére létre-
jött, de szocialista elnöklés mellett mûködô
munkacsoport. A lehetséges megoldások
között szerepel a Lakásmobilitási Alap lét-
rehozása, amely kölcsönt adna azoknak,
akik nem tudják fizetni tartozásaikat. Má-
sik lehetôség, hogy az állam megvásárolná
a fizetésképtelenné vált tulajdonos lakását,
aki így bérlôként továbbra is ott élhetne.
- Fôleg azon családok, amelyek ilyen
gyorshiteleket vettek igénybe és nem is
feltétlenül a lakásuk megvásárlására, ha-
nem a napi bevételük biztosításához, ôk
olyan adósságcsapdába kerülhettek és
6 2009/1
A kormány ideiglenes,
választásokat, kész vállalni a kormányfôi posztot.
Az általa vezetett kormány pedig „új tárgyaláso-
kat kezdene az IMF-fel, hogy a pénzügyi program
jobban megfeleljen az izlandi szükségleteknek és
körülményeknek”.
Utassy Ferenc, Izland tiszteletbeli konzulja szerint
az új kormány feladata a Nemzetközi Valutaalap által
nyújtott hitel felülvizsgálata lesz.  hogy az országban az idén 10 százalékos visszaesést
A kormányt hibáztatták
Az ügy elôzménye: a Függetlenségi Pártot vezetô
(egyébként rákbeteg, a múlt héten agytumormûtéten
átesett) Geir Hilmar Haarde miniszterelnök elfogad-
hatatlannak tartotta a szociáldemokraták hatalmi
ambícióit, ezért lemondott, és feloszlatta kormányát
a hetekig tartó tiltakozások hatására.
A miniszterelnök jobbközép pártja a Szociálde-
mokrata Szövetséggel osztozott a hatalmon 2007 má-
Több szakmunkás kellene
Minden régióban 2009-tôl évente 20-30 százalékkal
növelni kell az építôipari szakmákban a beiskolázandó
létszámot.
Ez az egyik legfontosabb javaslat azok közül,
melyeket az elmúlt hetekben lezajlott szakképzési
fórumok résztvevôi megfogalmaztak - írja a Világ-
gazdaság. Ha ez nem következik be, akkor az Építési
Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) sze-
rint 2015-re 40 ezer építôipari szakmunkás hiányzik
majd, és ez veszélyeztetheti az uniós projektekben
elôirányzott fejlesztések minôségi és idôbeni meg-
valósítását.
Nem csupán az építôiparban, hanem szinte min-
den iparágban probléma a szakmunkások hiánya.
Ennek egyik oka, hogy a rendszerváltás óta jelentôsen
könnyen elveszíthetik a lakásukat – fejtet-
te ki Bencsik János fideszes országgyûlési
képviselô.
A munkacsoport az építôiparon is segí-
tene. Becslések szerint ugyanis 10 ezerrel
kevesebb lakás épül idén, mint tavaly. Azt
kezdeményezik, hogy az új lakást vásárlók
igényelhessék vissza az áfát, illetve 4 millió-
ról 15 millió forintra emelkedjen esetükben
az illetékmentesség határa.
A közbeszéd stúdiójában Horváth Csa-
ba szocialista képviselô, a munkacsoport
tagja. A lakáspiacon korábban kialakult
lufi mostanra jutott el odáig, hogy azok,
akik a kedvezô ajánlatok hatására - anyagi
helyzetük ellenére - lakást vásároltak, most
nem tudják fizetni.
Nyolc éve indult egy állami lakásvásár-
lást ösztönzô program, aminek fô célja
az akkori 20 százalék körüli kamatszint
leszorítása volt. Az autópiacon nem akko-
ra gond, ha vissza kell adni az autót, de a
jusa óta. Elôtte már lemondott az ország kereskedelmi
minisztere, elismerve felelôsségét a válságban.
Számos izlandi a kormányt hibáztatja az ország
pénzügyi rendszerének összeomlásáért.  Balolda-
li közgazdászok  kárhoztatták az Izlandon a 90-es
évek óta folytatott, állítólag Milton Friedman elveit
követô  szabadpiaci gazdaságpolitikát is. Az biztos,
jósolnak az elôrejelzések.
A pénzügyi válság miatt a fôvárosban,
Reykjavíkban heves tiltakozás robbant ki a törvény-
hozás épülete elôtt. A rendôrségnek csak könnygáz
bevetésével sikerült visszaszorítani a mintegy ezerfôs
tömeget. Geir Haarde miniszterelnök rendôri ôrizet
alatt hagyta el a parlament épületét; a tiltakozók to-
jás- és hógolyózáport zúdítottak rá. A kormányfô ezt
követôen jelentette be, hogy május 9-ére elôre hozott
választásokat hirdetett és azon nem kíván indulni. 
csökkent a szakmunkástanulók száma. 1990-ben
még a tanköteles fiatalok fele ipari tanuló volt, ez
mára alig 20 százalékukról mondható el, miközben
a 18-19 éves fiatalok egynegyedének egyáltalán nin-
csen szakmája.
Ha ez a tendencia a közeljövôben is folytatódik, öt
év múlva akár 300-500 ezer szakmunkás is hiányoz-
hat majd a rendszerbôl.
A környezô országokban sem sokkal rózsásabb
a helyzet. Csehországban már most legkevesebb
300 ezer szakmunkás hiányzik a munkaerôpiacról.
Ausztria ugyancsak a határ menti magyar városokból
elszipkázott szakmunkásokból pótolja a szükségletet
a magyar gazdaság rovására, igaz, a hazai átlagbér
többszöröséért.
lakás esetében egy család megélhetését
veszélyezteti a kamatszint jelentôs emel-
kedése. Az állam errôl a területrôl nem
vonulhat ki, és nem hagyhatja magára
a bajba került embereket. A világgazda-
sági válságra ugyanis senki nem tudott
felkészülni, a családok nem tudják a havi
költségeiket csökkenteni, különösen, ha
az egyik keresô állása netán megszûnik.
Az alap legfôbb feladata, hogy az átme-
netileg nehéz helyzetbe kerülô családok
lakhatását biztosítsa.
Az alapot két forrásból lehet feltölteni
egyrészt a költségvetésbôl kellene 8-10
milliárd forintot erre elkülöníteni. illetve
az építôipari vállalatok is támogathatják
ezt a kezdeményezést. Emellett van egy
kiegészítô javaslat a lakásépítési alap ennek
célja, hogy folytatódjanak a lakásépítések.
Ezzel lehetne pótolni a szinte teljesen hi-
ányzó bérlakás piacot is.
dunatv.hu
 Uniós pénz lehet a gyógyír az építôipar bajára
A munka és a pénz hiányzik az építôiparból, amit az
uniós projektek felgyorsításával lehetne mérsékelni -
mondta Tolnay Tibor, az Építési Vállalkozók Országos
Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke.
A szövetség elnöke elmondta: a tavalyi elsô tíz
hónapban 7,3 százalékkal csökkent az építôipar
teljesítménye az elôzô évi hasonló idôszakhoz ké-
pest, a magasépítés visszaesése meghaladta a 10
százalékot, míg a szerzôdésállomány közel 15 szá-
zalékkal volt kisebb október végén, mint egy évvel
korábban.
Kiemelte: ha nincs elég munka és pénz az
építôiparban, és a magánszféra megrendelései a
válság miatt bizonytalanok, akkor nem marad más
túlélési javaslat, mint az uniós programok felgyorsí-
tása. A kormány folyamatosan 1800-2000 milliárd
forintra teszi az uniós támogatású fejlesztések építési
igényét, de az építôipar csak konkrét megrendelé-
sekben tud gondolkodni - jellemezte Tolnay Tibor az
ágazat helyzetét.
Kifejtette: a nagy programok között szerepelnek
a tiszai víztározók, ötszáz iskola felújítása, és kórház-
felújítások is 90 milliárd forint összeggel. Az erede-
tileg tervezett közbeszerzések 2009-re tolódtak, de
nem valószínû, hogy nyár elôtt szerzôdéseket lehetne
kötni. Ezért kéri folyamatosan az ÉVOSZ a kormányt,
Mit tegyünk pénzszûkében?
A válság hatására a kereskedelmi bankok szerte a
világban nehéz helyzetbe kerültek forrásaik jelentôs
mértékû beszûkülése miatt. A tôke drágulása mellett
a kockázati kitettség emelkedése és a magas jegyban-
ki alapkamat is hozzájárult ahhoz, hogy az itthoni
pénzintézetek többsége a saját termékek helyett az
állami támogatással nyújtott hitelprogramokra helyezi
a hangsúlyt.
Egyes vélemények szerint a kis- és középvállalko-
zásokat illetôen a válság akár jótékonyan is hathat a
bankok versenyére. A kilábaláshoz elengedhetetlen a
gazdasági szféra forrásainak bôvítése, ami alapvetôen
a bankok feladata. A pénzintézetek azonban a pia-
cokról viszonylag kevés és drága forráshoz jutnak, a
forrásköltség okán pedig drágultak hiteltermékeik. A
többletterhet a vállalkozások nem tudják megfizetni,
különösen, hogy a cégek piacaik és így bevételeik
zsugorodásával küzdenek. Jelen pillanatban a finan-
szírozási források bôvítésének eszközévé az államilag
támogatott refinanszírozott hitelek váltak.
Óvatosabbak lettek
A kereskedelmi bankok és a takarékszövetkezetek az
elmúlt hónapokban egyértelmûen a refinanszírozású
hitelkihelyezéseket részesítették elônyben. Üzletpo-
litikájuk változását tükrözi például, hogy a Magyar
Fejlesztési Bank Zrt. kedvezményes kamatozású és
hosszú lejáratú hiteltermékei iránt 2007 vége óta
folyamatosan bôvül a kereslet.
Az államilag támogatott termékek köre tavaly
év végén a JEREMIE alapok és az Új Magyarország
fejlesztési hitelprogram kombinációjával is kiegészült.
A támogatott források alapvetôen fejlesztéshez, be-
ruházáshoz kapcsolódnak, kapcsolódhatnak.
– A gazdaságélénkítés a gazdasági szféra forrá-
sainak bôvítésére épít, ennek megfelelôen a bankok
hogy gyorsítsa fel az uniós projekteket, illetve hozzon
olyan intézkedéseket, amelyek nem kerülnek pénzbe,
de mégis elônyösek az építôiparnak.
Elmondta: ilyen intézkedés lehet a külön-
féle garanciák biztosítása ott, ahol az állam a
megrendelô, és ez az intézkedés tovább gyûrûzhet a
magánmegrendelôk körébe is. Ehhez még jogszabály
módosítás sem szükséges, elég, ha a kormány utasítja
a saját beruházóját.
Példaként említette a közbeszerzésekben alkalma-
zott ajánlati biztosítékot, amely akár 50-100 millió fo-
rint is lehet, és az eredményhirdetést követô 60 napig
ekkora összeget kell lekötnie a nyertes ajánlattevônek.
A teljesítési biztosíték a munka végeztével szabadul
fel, és az összege a beruházás 10 százalékára rúg a
gyakorlatban. A jó teljesítési biztosíték - más szóval
a garancia biztosítéka - követeli a legnagyobb „holt
tôkét” az építôipari vállalkozásoktól, mivel az átadás-
tól számított 3-5 évig nem kapja meg a kivitelezô az
ellenérték 5 százalékát.
Az ajánlati biztosíték idejét rövidíteni kellene, míg
a másik két biztosítéknál annak mértéke ne legyen
nagyobb 2 százaléknál - tolmácsolta az elnök a szak-
ma javaslatát.
Az építôipari cégek túlélését segíthetné az is, ha
az uniós projekteknél elôleget kapnának a vállalko-
szerepe elôtérbe kerül. Természetesen a kialakult
gazdasági helyzetben a bankok óvatosabb finanszí-
rozási politikát folytatnak. Nehezebb megítélniük a
hitelt igénylô kis- és középvállalatok piaci pozícióját,
pénzügyi stabilitását, ennek ellensúlyozása érdekében
viszont nagyobb súlyt kaphatnak a hitel fedezetei,
különös tekintettel a likvid biztosítékokra.
A hazai gazdasági szféra részét képezik a ke-
zességvállaló intézmények, amelyekre a korábbinál
nagyobb mértékben kell támaszkodni - válaszolta
lapunk kérdésére az MKB Bank marketing- és kom-
munikációs igazgatósága.
A vállalkozások nem csak a nagyobb volumenû
fejlesztéseikhez keresnek forrásokat. Az OTP Bank
tapasztalatai szerint pedig a kisvállalkozások sokkal
óvatosabbak lettek.
– Ez nem elsôsorban a kérelmek számának drasz-
tikus csökkenésében, hanem azok megoszlásának
változásában érhetô tetten. Jelentôsen visszaesett az
éven túli fejlesztési célú, fedezett hitelek részaránya,
miközben emelkedett az igény az éven belüli forgó-
eszköz-finanszírozásra. A vállalkozások a bizonytalan
helyzetben elhalasztják a fejlesztéseiket, és a rövid
lejáratú, szabad felhasználású konstrukciókat, így a
folyószámlahitelt részesítik elônyben.
A megnôtt igényre ugyancsak magyarázat, hogy
a követeléseik lassú teljesülésével vagy esetleg érté-
kesítési nehézségekkel szembesülô cégek elsô lépés-
ben folyószámla- és forgóeszközhitelekkel szándé-
koznak áthidalni a jelenlegi idôszakot - magyarázza
Kálmán László, az OTP Bank Mikro- és Kisvállalati
Fôosztályának igazgatója.
Felértékelôdik a szaktudás
A bankokra általánosságban igaz, hogy könnyeb-
ben adnak hitelt azoknak az ügyfeleknek, amelyek
zások. A mezôgazdasági támogatásoknál is bevett
eljárás, hogy az állam elôleget fizet a késôbb befo-
lyó uniós támogatásokra - elemezte Tolnay Tibor.
Elmondta: a kormány nemrégiben hozott egy ren-
deletet arról, hogy 25 százalékos, de akár 40 százalé-
kos elôleget is kaphat a beruházás megrendelôje. A
szándék azonban megfeneklett, mivel az elôleggel 6
hónap után el kell számolni, addig pedig a beruházó
csak a tervezésig, az elôkészítésig jut el, így ebbôl a
pénzbôl a kivitelezôk nem részesülnek. Ezért javasolja
a szakma nevében Tolnay Tibor, hogy a beruházó a
legfeljebb 300 millió forintos elôlegbôl legyen köte-
les elkülöníteni egy meghatározott részt a kivitelezô
részére.
Az ÉVOSZ elnöke végezetül szólt arról: ha a kis- és
közepes méretû cégek nem jutnak hamarosan mun-
kához, akkor az ezektôl nagyobb méretû cégek is arra
kényszerülnek, hogy elbocsássák alkalmazottaik egy
részét. Ez viszont azzal jár, hogy 2010-re, amikorra
várhatóan megélénkül az építôipar is, nem lesz kivel
megépíteni a nagyobb projekteket. Mivel ezek a cé-
gek ma még többnyire magyar tulajdonban állnak, a
helyüket osztrák, német, netán francia vállalkozások
vehetik át - mutatott rá Tolnay Tibor.
origó
pénzforgalmi szolgáltatásokat is igénybe vesznek,
illetve megtakarításokat is elhelyeznek az adott pénz-
intézetnél.
A mikro- és kisvállalati körben például OTP
Bank prioritásként kezeli a korábban hitelt felvett
és esetlegesen fizetési nehézségekkel szembesülô
ügyfelek helyzetének javítását. Ennek lehetséges
módja a prolongáció, valamint a folyószámlahi-
telek és hitelkártyák esetleges kiváltása egy havi
törlesztésû, úgynevezett tartozásrendezô konst-
rukcióval.
Az MKB Bank szakértôi úgy vélik, most
elsôsorban a hazai gazdasági helyzet stabilizálására
kell fokuszálni, a bankoknak pedig újra kell pozí-
cionálniuk kiajánlott szolgáltatásaikat, teljes körû
termékpalettára törekedve, némileg elmozdulva az
eddigi, jellemzôen hitelorientált pályáról.
Skonda Mária, a Volksbank Magyarország igaz-
gatóságának tagja, a bank elnökhelyettese szerint
a hazai kereskedelmi bankok többsége klasszikus
vállalati banki tevékenységet folytatott, és csak ke-
vés pénzintézet összpontosított kifejezetten a kis-
és középvállalatokra. Ez az ügyfélkör ugyanis más
megközelítést, speciális tudást igényel.
– Az elkövetkezô hónapokban azok a bankok
kerülhetnek elônyösebb pozícióba, amelyek ren-
delkeznek az ehhez szükséges humánerôforrással.
A kkv-k bankárának lenni tulajdonképpen szinte
személyes tanácsadást jelent. Mostanáig a bankok
a volumennövekedés érdekében célozták meg ezt a
kört, ebben a helyzetben azonban a minôségi ügy-
felek megszerzése lesz a cél. Ezt a versenyt pedig az
nyeri, aki gyorsabban, rugalmasabban fogja tudni
kiszolgálni ügyfeleit.
Piac és Profit
2009/1 7
 Megyeri híd: az alvállalkozók
a pénzüket követelik
Demonstrációt tartott több alvállalkozó
a Megyeri híd pesti hídfôjénél, miután
a Ganz Acél Zrt. nem hajlandó kifizetni
ôket.
Horváth László, az Artjob Kft. termelési
igazgatója elmondta: a követelések ös�-
szege pár százezer forinttól néhány száz
millióig terjed; a teljes tartozás meghaladja
a másfél milliárd forintot.
Azt szeretnék, hogy a megrendelô, va-
gyis az állam - miután átutalta a pénzt a
fôválallakozónak - ne vonuljon ki a láncból,
hanem érje el az alvállakozók kifizetését -
emelte ki. A szervezôk közölték, hogy foly-
tatják a demonstrációkat, és bírósághoz
fordulnak. Hozzátette: újra összegyûlnek
a károsultak a Megyeri hídnál, majd - ha
arra engedélyt kapnak - a parlament elé
vonulnak.
Horváth László hangsúlyozta: számos
kisebb cég már tönkrement, és mintegy
500 ember vesztette el munkáját.
A demonstrálók a fôvállalkozó
Hídépítôtôl – amely résztulajdonosa a
Ganz Acél Zrt.-nek – egy nyilatkozatot
kaptak, amelyben a cég azt állítja, hogy
a Ganz megkapta a pénzt az elvégzett
munkáért.

Megduplázódik a teljesítmény, mégis aggódnak

A magyarországi építôipari piacon csaknem 30 ezerrel
lesz kevesebb építôipari szakmunkás 2015-re, mint
amennyire szükség lehet, ez akadályozni fogja az
uniós fejlesztési források maradéktalan felhasználását
is - közölte az Építési Vállalkozók Országos Szakszö-
vetsége (ÉVOSZ).
Az ÉVOSZ közleménye szerint az uniós támogatá-
sok mintegy 50-60 százaléka építési beruházásokban
hasznosul, különösen az infrastruktúra fejlesztése és a
környezetvédelem területén. A következô 10-15 évben
ezért az építôipar teljesítménye megduplázódik, feltéve,
hogy lesz elég szakmunkás a munkák végzésére.
A probléma abból adódik, hogy a rendszerváltás-
sal a szakmunkásképzés szétzilálódott. Amíg a múlt
század nyolcvanas éveiben évi 10-12 ezer építôipari új
szakmunkás került ki a vállalatokhoz, mára a számuk
4 ezer alá csökkent. Az ÉVOSZ célja, hogy a cégei
által befizetett szakképzési hozzájárulás az ágazaton
belül maradjon, és abból oldják meg a szakmunkás-
képzést.
A probléma megvitatására konferenciát hívott
össze a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szö-
vetsége (MGYOSZ) és az ÉVOSZ.
MTI

Sok látogatója volt a szezonnyitó építôipari kiállításnak

A gazdasági nehézségek és a visszaesô
építôipari kereslet ellenére közel 60 kiállítóval
rendezték meg idén második alkalommal a
szakma számára az építôipari szezonnyitó kiál-
lítást, amelyre sok ezer látogatót várnak.
A Tetôk Falak Homlokzatok + Energetika
Kiállítás és Konferencia-sorozat nevébe került E
betû mutatja, hogy a szervezôk, nem véletlenül,
az energiagazdálkodás aktuális kérdéseit állítot-
ták a rendezvény középpontjába. A háromna-
pos szakmai rendezvény nemcsak az épületgé-
pészek számára érdekes kiállítási tematikával
bôvült, de elméleti és gyakorlati oktatások és
konferenciák sora kíséri azt. Érdekesség és talán
új tendenciát is mutat, hogy a kiállítás mellett
három nap alatt összesen 5+1 kreditpontos
szakmai konferencia közül is választhattak.
Ezekre a rendezvény elôtt egy hónappal közel
800 szakember regisztrált.
A kiállítás nevének megfelelve szó volt a
panel-rehabilitációtól, a zöldtetôk kialakításán
át a passzívházak kérdéséig, amely témák kö-
zéppontjában természetesen, ha más és más
szemszögbôl is, de a jelenlegi legaktuálisabb
téma, az energia-megtakarítás állt.
A szakkivitelezôk számára szervezett kép-
zések között megtalálható volt az új téglatech-
nológia, a gyors és gazdaságos csiszolt tégla
alkalmazását elôsegítô elméleti és gyakorlati
képzés, illetve vakolási bemutató is.
Bihall Tamás, a TFH+E szakmai védnö-
kei sorába tartozó Magyar Kereskedelmi és
Iparkamara alelnöke is üdvözölte, hogy a ki-
állítás otthont adott a szakemberképzésnek.
– Az MKIK tevékenységének egyik fontos terü-
lete a szakképzés középtávú stratégia mentén
történô fejlesztése.
Az MKIK célja a TFH+E Kiállítás védnöke-
ként, hogy modern technológiák gyakorlati
elsajátításának támogatásával és a piacképes
tudáshoz juttatás érdekében felhívja a figyel-
met a szakképzés korszerûsítésének fontos-
ságára.
– Fontosnak tartjuk, hogy akik a gazdasági
nehézségek ellenére építkezésbe, felújításba
fognak, vagy mint szakemberek a munká-
latokat segítik, végrehajtják, azok számára
megmutathassuk a gazdaságos építést és üze-
meltetést lehetôvé tevô újdonságokat, techno-
lógiákat és anyagokat. Szeretnénk, ha idén a
látogatószám megközelítené a tízezret: fôleg
a szakmai látogatókra számítunk, de ahogy
korábban is, biztosan szép számmal lesznek
magánérdeklôdôk is – mondta Kiss Zoltán,
a rendezvényt szervezô Expositor Kft. igazgató-
ja a kiállítást megelôzôen.
Amellett, hogy a TFH+E kiállítás védnö-
keinek sorához elismert szakmai szervezetek
csatlakoztak, mint a BME Építészmérnöki Kar
Épületszerkezettani tanszéke a Magyar Pas�-
szívház Szövetség, a Zöldtetôépítôk Országos
Szövetsége, és a Magyar Légkomfort Társaság,
a rendezvényt az érintett szakminisztériumok is
támogatásukról biztosították.
„Zöld gondolkodás”
Egész napos konferencia foglalkozott a szá-
zezreknek otthont adó panelépületek évek óta
jelentôs állami támogatások felhasználásával
zajló rehabilitációjának kérdésével, és szinte a
másik végletet jelentô, ma még Magyarorszá-
gon kevesek által elérhetô, de izgalmas újdon-
ságokat ígérô passzívházakkal.
A terjedô „zöld gondolkodás” részeként
megjelenô zöldtetô koncepciók terjedése, és
az örökzöld témának számító magastetô ki-
alakításával és használhatóságával foglalko-
zó konferencia, valamint az építési minôség
tárgyalása során nem elhanyagolható téma,
a hangszigetelés kérdésével foglalkozó ren-
dezvény is jelentôs érdeklôdésre tarthatott
számot a gyakorlati szakemberek, építészek és
kivitelezôk körében.
A konferenciák idôpontjai a következôk vol-
tak:
Február 11. – II. Weber Panelrehabilitációs
Konferencia
Február 11. – Zöldtetôk a klímaváltozás ellen
konferencia (Az épített szépítô zöldtetô)
Február 12. – II. Magyar Passzívház Konferen-
cia
Február 12. – Építô Marketing szeminárium
Február 13. – I. Saint-Gobain Épületfizikai
Konferencia
Február 13. – A tetô mint ötödik homlokzat
konferencia (átforduló homlokzatok)
metropol.hu

8 2009/1
 92009/1
ÁGAZATI SZINT ÉPÍTIPARI ÉVES MUNKAIDKERET (2009 naptári évre) "MINTA" ÉÁKSZ 4. számú melléklet
Jelmagyarázat:
K 7 : Fizetett ünnep
Magyarázat:
Az étkezési szünet: 30 perc
Az étkezési szünet nem része a munkaidnek
NAP JAN FEBR MÁRC ÁPR MÁJ JÚN JÚL AUG SZEPT OKT NOV DEC
1 Cs 7 V V Sze 9 P 6 H 10 Sze 10 Szo K 9 Cs 8 V K 7
2 P led. H 7 H 8 Cs 9 Szo K 10 Cs 10 V Sze 9 P 6 H 7 Sze 7
3 Szo K 7 K 8 P 6 V Sze 10 P 6 H 10 Cs 9 Szo K 7 Cs 7
4 V Sze 7 Sze 8 Szo H 10 Cs 10 Szo K 10 P 6 V Sze 7 P 5
5 H 7 Cs 7 Cs 8 V K 10 P 6 V Sze 10 Szo H 8 Cs 7 Szo
6 K 7 P 5 P 6 H 9 Sze 10 Szo H 10 Cs 10 V K 8 P 5 V
7 Sze 7 Szo Szo K 9 Cs 10 V K 10 P 6 H 9 Sze 8 Szo H 7
8 Cs 7 V V Sze 9 P 6 H 10 Sze 10 Szo K 9 Cs 8 V K 7
9 P 7 H 7 H 8 Cs 9 Szo K 10 Cs 10 V Sze 9 P 6 H 7 Sze 7
10 Szo 5 K 7 K 8 P 6 V Sze 10 P 6 H 10 Cs 9 Szo K 7 Cs 7
11 V Sze 7 Sze 8 Szo H 10 Cs 10 Szo K 10 P 6 V Sze 7 P 5
12 H 7 Cs 7 Cs 8 V K 10 P 6 V Sze 10 Szo H 8 Cs 7 Szo
13 K 7 P 5 P 6 H 9 Sze 10 Szo H 10 Cs 10 V K 8 P 5 V
14 Sze 7 Szo Szo K 9 Cs 10 V K 10 P 6 H 9 Sze 8 Szo H 7
15 Cs 7 V V Sze 9 P 6 H 10 Sze 10 Szo K 9 Cs 8 V K 7
16 P 5 H 7 H 8 Cs 9 Szo K 10 Cs 10 V Sze 9 P 8 H 7 Sze 7
17 Szo K 7 K 8 P 6 V Sze 10 P 6 H 10 Cs 9 Szo 6 K 7 Cs 7
18 V Sze 7 Sze 8 Szo H 10 Cs 10 Szo K 10 P 6 V Sze 7 P 7
19 H 7 Cs 7 Cs 8 V K 10 P 6 V Sze 10 Szo H 8 Cs 7 Szo 5
20 K 7 P 5 P 6 H 9 Sze 10 Szo H 10 Cs 10 V K 8 P 5 V
21 Sze 7 Szo Szo K 9 Cs 10 V K 10 P led. H 9 Sze 8 Szo H 7
22 Cs 7 V V Sze 9 P 6 H 10 Sze 10 Szo K 9 Cs 8 V K 7
23 P 5 H 7 H 8 Cs 9 Szo K 10 Cs 10 V Sze 9 P 6 H 7 Sze 7
24 Szo K 7 K 8 P 6 V Sze 10 P 6 H 10 Cs 9 Szo K 7 Cs led.
25 V Sze 7 Sze 8 Szo H 10 Cs 10 Szo K 10 P 6 V Sze 7 P 7
26 H 7 Cs 7 Cs 8 V K 10 P 6 V Sze 10 Szo H 8 Cs 7 Szo
27 K 7 P 5 P 6 H 9 Sze 10 Szo H 10 Cs 10 V K 8 P 5 V
28 Sze 7 Szo Szo K 9 Cs 10 V K 10 P 10 H 9 Sze 8 Szo H 7
29 Cs 7 V Sze 9 P 6 H 10 Sze 10 Szo 6 K 9 Cs 8 V K 7
30 P 5 H 9 Cs 9 Szo K 10 Cs 10 V Sz 9 P 6 H 7 Sze 7
31 Szo K 9 V P 6 H 10 Szo Cs 5
Munkanap +
ünnep 21 1 20 22 21 1 20 1 21 1 23 20 1 22 21 1 21 21 2
Fizetett nap 22 20 22 22 21 22 23 21 22 22 21 23 Összesen
Ldolgozott óra + 146 132 170 186 190 204 210 198 186 174 139 153 2088
ünnep 139 7 132 170 0 177 9 184 6 194 10 210 188 10 186 168 6 139 146 7
konferenciák
Munkahelyi egészség
és biztonság javítása
az építôipari kis- és középvállalkozásoknál
Mindenekelôtt a projekt céljairól. Ez a pro-
jekt folytatása a már korábban megkezdett
Under Construction címû EBC-s projekt-
nek. Célja az építôipari ágazati párbeszéd
erôsítése az új tagállamokban.
A projekt keretében négy találkozó-
ra kerül sor. Ezeken, a találkozókon az
Építôipari Ágazati Párbeszéd Bizottság
munkaadói és munkavállalói oldaláról lesz-
nek megbízott képviselôk. Az elôkészítô
konferenciára Brüsszelben kerül sor. A
magyar csoport Prágában és Budapesten
tart szemináriumot, a befejezô értekezlet
Londonban lesz.
Az új projekt azonos minták alapján egy
az építôipari vállalkozások számára rendkí-
vül kritikus területre koncentrál: a munka-
helyi egészségre és biztonságra.
Ugyanis az a helyzet, hogy a kis- és kö-
zépvállalkozásoknál fordul elô a munka-
helyi balesetek 82%-a, valamint a halálos
balesetek 90%-a. Az Európai Munka- és
Egészségügyi Ügynökség (OSHA), szerint
az építôipari, a mezôgazdasági, a szállít-
mányozási és az egészségügy a leginkább
veszélyeztetett szektorok.
10 2009/1
Éppen ezért kezdett az OSHA egy két-
éves kampányba (2008-ban és 2009-ben) a
kockázatértékelésrôl, melynek címe Egész-
séges munkahelyek. Jó neked, jó a gazda-
ságnak. Ez a kampány egyebek között az
olyan különösen kockázatos szektorokra
koncentrál, mint az építôipar.
A kockázatértékelést a 89/391 uniós
keretirányelv kötelezôvé tette, amely azt
jelenti, hogy a munkaadónak kötelessége
a vállalatánál esetlegesen bekövetkezhetô
kockázatok értékelése és megelôzése. Noha
közel 20 év telt el a szóban forgó irányelv
elfogadása óta, úgy tûnik, hogy a vállalko-
zások, különösen a kisebbek nem hajtanak
végre rendszeresen kockázatértékelést.
A fô probléma a tudatosság növelése,
a vállalatok millióinak tájékoztatása és se-
gítése abban, hogy miért és hogyan kell,
hogy értékeljék és megelôzzék a kocká-
zatokat. Valóban, figyelemmel az európai
építôiparban tevékenykedô kézmûvesek,
kis- és középvállalkozások hatalmas lét-
számára (2.7 millió) és átlagos méretükre
(átlagban kevesebb, mint 4 alkalmazott),
az egyik legbonyolultabb feladat a mun-
kaadók tájékoztatása azokról a
kötelezettségeikrôl, amelyek a
munkahelyi egészséget és biz-
tonságot érintik.
A hatékony tájékoztatás függ
az építôipari KKV-szövetségek
erôfeszítéseitôl. Emlékeztet-
nünk kell arra, hogy a 2.7 millió
építôipari vállalkozás 99%-a KKV
(0 - 250 alkalmazott), és hogy
az ágazat teljes foglalkoztatotti
létszámának, azaz majdnem 14
millió fônek a 80%-t a KKV-k
alkalmazzák.
Azért, hogy az OSHA kam-
pánya széles körben ismertté
váljon az építôipari KKV-k kö-
rében, valamint hogy javuljon a
munkahelyi egészség és bizton-
ság az építôipari KKV-knál ez a
projekt az alábbi célokat tûzte
maga elé:
– Hozzá kíván járulni az OSHA
- kampány anyagainak a terjesztéséhez az
építôipari KKV-szövetségek és az építôipari
KKV-k körében;
– Hozzá kíván járulni az Európai Munka-
helyi Egészség és Biztonság Hete rendezvé-
nyeihez (2009. október 19-25);
– Meg kívánja szervezni a jó gyakorla-
tok cseréjét az építôipari KKV-szövetségek
között arról, hogyan lehet segíteni a vál-
lalkozásokat a munkahelyi egészség és
biztonság terén;
– Erôsíteni kívánja az építôipari ágazati
párbeszédet, az építôipari KKV-szövetségek
és a szakszervezetek közötti szorosabb
együttmûködéssel a munkahelyi egészség
és biztonság területén.
A projektben 13 építôipari KKV-
szövetség illetve szakszervezet vesz részt
11 országból.
Az elôzô EBC Under Construction pro-
jekthez hasonlóan, itt is partneri kapcsola-
tokat teremt egy régi EU-s tagállam, illetve
egy új tagállam szövetsége között.
A projekt szerves része a 13 partner kö-
zött az OSHA Egészséges Munkahelyrôl
szóló kampány anyagainak terjesztése. A
kampányhoz az OSHA számos eszközt, 2007-ben a CAPEB egy interaktív kampányt
posztereket, adatsorokat, PowerPoint pre- indított el a munkához kapcsolódó közleke-
zentációkat, esettanulmányokat, rajzfilmet dést, szállítást érintô kockázatokról.
készített és fordított le 22 nyelvre. A záró konferencia keretében bemuta-
A projekt keretében az alábbi esemé- tásra kerül az Egészséges Munkahely Euró-
nyekre kerül sor: pai Hete 2009 kampányának eredménye,
– nyitókonferencia Brüsszelben, amelyre 2009. október 19 – 23 között
– 8 szeminárium megtartása, kerül sor. Ezen kívül értékelik a kétoldalú
– záró konferencia Londonban. partnerségek eredményeit, majd bemu-
Az egynapos nyitó konferencia február- tatnak egy angol építôipari céget, ahol
ban lesz Brüsszelben, 35 személy részvéte- innovatív módon segítik az egészséges és
lével. Ennek keretében 26 ország szakértôi biztonságos munkahely megteremtését.
és az egyes projekt - partnerek képviselôi A konferenciasorozat végén egy 40-50
lesznek jelen. oldalas záró tanulmány készül, amelyben
A kétoldalú partneri találkozókról. A régi bemutatják a projekt eredményeit. Ezt a
tagállamok KKV-szövetségei nagyobb ta- tanulmányt valamennyi érintett ország
pasztalatokkal rendelkeznek arról, hogyan nyelvére lefordítják, és nyomtatásban is
tájékoztassák tagjaikat a munkahelyi egész- megjelentetik.
ség és biztonság témakörérôl. Ezen kívül elkészül egy rövidfilm “…
Négy partnerségi csoportban zajlik majd sose felejtsd el a leckét!” címmel, amelyet
a munka. 5 különbözô helyszínen forgatnak: a brüs�-
Az elsô csoportban Olaszország és Ro- szeli nyitó konferencián, a római, ankarai,
mánia, a másodikban Belgium és Lettország budapesti és a brüsszeli szemináriumon.
illetve Litvánia képviselôi lesznek jelen. A A film a projekten alapul majd, de
harmadik csoportban Franciaország és Cseh- mindenekelôtt 4 ország, 4 különbözô
ország illetve Magyarország, míg a negye- esetét kívánja bemutatni (2 régi tagál-
dikben az Egyesült Királyság és Málta, illetve lamból és 2 új tagállamból) arról, hogy az
Törökország képviselôi foglalnak helyet. építôipari vállalkozások hogyan foglalkoz-
A kétoldalú partneri kapcsolatok kiala- nak a balesetekkel, a kockázatértékeléssel,
kításának célja az OSHA által fémjelzett és milyen tapasztalatokat, következtetése-
Egészséges munkahelyek nevû kampányá- ket vontak le a balesetekbôl. A filmet az
nak megvalósítása, ezen kívül a know-how októberi záró konferencián mutatják be és
tapasztalatok és jó gyakorlatok cseréje a felkerül az internetre is.
partnerek között. Ennek keretében a cél a Dr. Nádai László
szociális partnerek együttmûködése lehet-
séges mintáinak meghatározása és cseréje
a munkahelyi egészség és biztonság hos�-
szú távú javítása érdekében.
A konferenciasorozat keretében nyolc
egynapos találkozóra kerül sor, azaz csopor-
tonként kettôre, az alábbi idôpontokban:
márciusban, áprilisban (ebben a hónapban
kettô is lesz), majd májusban, júniusban és
júliusban, végül kettôre szeptemberben.
Helyszínek a partnerországok fôvárosai
lesznek. A projekt - partnerek mellett, a ven-
déglátóknak a konferenciákra meg kell hívni-
uk az adott országnak a munkahelyi egész-
ségben és biztonságban járatos szakértôit,
a szakszervezetek képviselôit, a nemzeti
OSHA - irodákat, a kormány képviselôit, a
munkaügyi felügyelôségeket stb.
A konferenciákon tájékoztatás hangzik
el az Egészséges Munkahely Európai Hete
2009 eseményeirôl és annak megvitatá-
sáról.
Példaként említjük meg, hogy a francia
CAPEB nemrég hozta létre speciális szak-
mai szövetségét (IRIS Kutatási és Innovációs
Intézet a Munkahelyi Egészségért és Bizton-
ságért) kifejezetten a célból, hogy javítsa a
kisvállalkozások teljesítményét ezen a téren.

2009/1 11
munkavállalói
érdekvédelem
Az ÉFÉDOSZSZ
kezdeményezései
Az építôiparban mûködô, Építôipari Ágazati Kol-
lektív szerzôdést aláíró szakszervezetek érdekeltek
abban, hogy az iparág jelenlegi, belsô abnormális
folyamatai mielôbb rendezôdjenek. A ki nem fize-
tett számlák miatt, a be nem jelentett munkahelyek
valódi teherviselôi, a munkát ténylegesen elvégzô
munkavállalók, akik jellemzôen megtakarításokkal
nem rendelkeznek, egy elmaradt kifizetés közvetlenül
a család megélhetését veszélyezteti. A feketemunka,
fekete foglalkoztatás pedig oda vezet, hogy az új
értéket teremtô fizikai munkásoknak nem lesz sem
biztosításuk, sem nyugdíjuk.
A változásokat sürgetô kezdeményezéseinket tehát
a legkiszolgáltatottabb, legsérülékenyebb fél, a termelô
munkát elvégzô szakember, a munkavállaló érdekeinek
a védelmét szem elôtt tartva állítottuk össze:
1. A hazai építôiparban mûködô
vállalkozásokra vonatkozó javaslatok
Az építôipari kivitelezés veszélyes munkabiztonsági
besorolására, komplex jellegére tekintettel kezde-
ményezzük, hogy mindazok, akik egyéni, vagy társas
vállalkozásként, fô vagy mellék tevékenységként épí-
tési, építôipari tevékenységet kívánnak folytatni, azok
számára elôzetes, a szakma képviselôivel egyeztetett,
objektív mennyiségi és minôségi követelmények ke-
rüljenek meghatározásra.
A szempontrendszer elemeinek, kellô felkészülési
idôt nyitva hagyva, minden, a szabályozás hatályba-
lépésekor már mûködô – közbeszerzésen elnyert,
kivitelezésre ajánlatot adó – vállalkozásnak is meg
kell felelnie. Munkáltató csak az lehessen, aki képes
a tisztességes, szabálykövetô munkáltatás normáinak
a betartására!
2. A bejelentett munkaviszony
támogatásához kapcsolt érdekeltség
A fôtevékenységük szerint a TEÁOR 45-ös ágazatá-
hoz tartozó nagy és közepes építôipari vállalkozások
részére kiemelt, ösztönzô adókedvezményeket kell
biztosítani, amennyiben alkalmi munkakönyvvel,
szakmunkás bizonyítvánnyal, illetve vállalkozói jog-
viszonyukat megszüntetô magyar állampolgárságú
munkavállalókkal (korábban kényszervállalkozó, így
12 2009/1
munkáltatói szerepkörre, szabályszerû alkalmazásra
felkészületlen szakemberekkel) határozatlan idejû
munkaszerzôdést kötnek.
Rövid indoklás: Szakszervezetünk álláspontja
szerint az építôiparban kialakult abnormális, ato-
mizált, közel százezres cégszerkezet, a postafiók-
cégek tömeges jelenléte is felelôs a követhetetlen
alvállalkozói láncolatok kialakulásáért, a felelôsség
eltüntetéséért.
A körbetartozások, a kényszervállalkozók töme-
ges jelenléte, a sok és súlyos munkabaleset, a feke-
tefoglalkoztatás, egy jelentôs konjunktúra elôtt álló
iparágban elfogadhatatlan. Amennyiben a szociális
partnerek mindegyike érdekelt abban, hogy a kiala-
kult helyzet megváltozzon, az ÉFÉDOSZSZ partner
minden kapcsolódó, vagy új javaslat megvitatására.
3. Az irreálisan alacsony áron történô
vállalkozásba adás és a minôség kér-
désköréhez kapcsolódó javaslatok
Fontosnak tartjuk, hogy irreális vállalkozási ár ki-
alakításánál ne csak a hatályos építôipari Bértarifa-
megállapodás tartalma kerüljön figyelembe vételre és
nevesítésre, hanem a hatályos, miniszteri kiterjesztésû
Építôipari Ágazati Kollektív Szerzôdés egésze.
Kezdeményezzük, hogy az alvállalkozói láncolat
hossza, és a reális vállalkozási ár közötti összefüggé-
sek vizsgálatáról készüljön szakértôi elemzés.
Kezdeményezzük, hogy építôipari közbeszerzések
kiírása esetében az ajánlatkérô a szakma képviselôi
által közösen elkészíttetett, vagy a piaci kínálatból
kiválasztott, nevesített építôipari költségvetés-készítô
program használatával elkészített ajánlatot tekint-
se az ajánlatkérô a reális vállalkozási ár viszonyítási
pontjának. Ehhez viszonyítva a 20%-kal alacsonyabb
árak minôsüljenek irreálisan alacsony árnak, és azok
automatikusan kerüljenek kizárásra.
Építési beruházás esetében a közbeszerzési pályázat
kiírása részesítse elônyben a saját mûszaki felkészültsé-
get, a legális bejelentett foglalkoztatást. Jelentsen elônyt
az, hogy a nyertes milyen létszámú, saját állományú szel-
lemi és fizikai besorolású szakembernek ad munkát.
Közbeszerzések esetében legyen kiírási szempont,
hogy az egyes munkanemek elvégzéséhez milyen
arányban köteles a fôvállalkozó a kivitelezéshez szak-
képzett munkaerôt biztosítani, és azt milyen módon
köteles dokumentálni.
Építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljá-
rás esetében az ajánlatkérô köteles legyen ajánlati fel-
hívásában elôírni, hogy az ajánlattevô tájékozódjon az
adózásra, a környezetvédelemre, az akadály-mentesí-
tésre, valamint a munkavállalók védelmére és a mun-
kafeltételekre vonatkozó olyan kötelezettségekrôl,
amelyeknek a teljesítés helyén és a szerzôdés teljesí-
tése során meg kell felelni.
Megfontolandónak tartjuk annak mérlegelését,
hogy bizonyos értékhatár feletti építési közbeszerzési
pályázatok ne a legalacsonyabb ár, hanem az összes-
ségében legkedvezôbb ajánlat szempontjai alapján
legyenek kiírva és elbírálva.
Rövid indoklás: Az ÉFÉDOSZSZ egyetért azzal,
hogy a vállalkozási ár egyaránt biztosítsa a tulajdonos
reális profit elvárását, és a munkát elvégzô szakem-
berek legális foglalkoztatásához kapcsolódó olyan
kiadásokat, mint a munkabér, adóterhek, egészséges,
biztonságos munkavégzés feltételei, stb. Javaslataink-
kal támogatni kívánjuk a szakképzett munkaerô iránti
igényt úgy, hogy az a minôség ügyét is szolgálja.
3. A bejelentés nélküli munkavégzés
visszaszorítását célzó javaslatok
Az illegális munka felderítésére az építôipar szereplôi
kezdeményezzék közösen a társhatóságoknál, hogy
minden, építôiparban foglalkoztatott munkavállaló
számára olyan elektronikus azonosító kártya kerüljön
kiadásra, amely egyrészt a munkavállaló foglalkoz-
tatásának hivatalos engedélye lehetne, másrészt a
munkaügyi ellenôrzéshez szükséges teljes adattarta-
lommal is rendelkezne.
A fôvállalkozó a kivitelezés alatt álló létesítményen
tartózkodó összes munkavállaló szabályos foglalkoz-
tatásáért tartozzon felelôsséggel.
Kezdeményezzük annak a jogszabályi
elôkészítését, hogy az ÉÁKSZ-t aláíró szakszerveze-
tek arra felhatalmazott, felkészített képviselôi – az
Mt. hatályos elôírásaitól eltérôen - az építési mun-
kahelyekre a fôvállalkozó elôzetes értesítése esetén
beléphessenek, hogy ott az ÉÁKSZ érvényesülésérôl,
a foglalkoztatási, és a munkavédelmi szabályok be-
tartásáról meggyôzôdhessenek.
Rövid indoklás: Az OMMF által végzett egyik
nem régi ellenôrzés során 23 munkáltató 158 fô
munkavállalójának foglalkoztatását vizsgálta. A sza-
bálytalansággal érintett munkavállalói létszám 148
fô! Ez azt jelzi, hogy a szakmának önmagának is
kezdeményezônek kell lennie a folyamatok átlátha-
tóbbá tételében. Javaslataink ezt célozzák.
4. A szociális párbeszéd erôsítését
célzó javaslatok
Az építôipari rendezett munkaügyi kapcsolatok általá-
nossá tétele érdekében a közbeszerzési pályázat és az
állami támogatás igénylésének legyen jogszabály által
elôírt feltétele a regisztrált, az ÜT- képviselô, vagy az
ÉÁKSZ- t aláíró ágazati szakszervezet képviselôje által
ellenjegyzett, ÉÁKSZ-nél alacsonyabb szinten megkö-
tött (pl. helyi, egy, vagy több munkáltatós) Kollektív
Szerzôdés példányának a bemutatása. Az erre vonat-
kozó jogi szabályozás biztosítson a partnerek számára
egy-másfél éves felkészülési, megfelelési idôt.
Az építôipari fôvállalkozói, alvállalkozói láncola-
tok nemkívánatos hatásainak megelôzése érdekében
szabályozás rögzítse, hogy a fôvállalkozó csak olyan
alvállalkozóval köthet szerzôdést, aki a TEÁOR – új
TEÁOR szerinti építôipari fôtevékenységet folytat,
és a kivitelezéshez szükséges szakképzettségû saját
munkavállalói állománnyal rendelkezik.
A helyi bér- és a KSZ-megállapodások hiányá-
ra, az építôipar tagolt munkáltatói szerkezetére (pl.
IPOSZ- tagság köre) való tekintettel kezdjünk mielôbb
egyeztetéseket arra vonatkozóan, hogyan lehetne
kialakítani a területi, regionális, illetve a több mun-
káltató által kötendô Kollektív Szerzôdés jogszabályi
és szociális partnerségi feltételeit.
Megfontolásra ajánljuk annak mérlegelését, fel-
tételeinek végiggondolását, hogy a legalább fél éves ki-
vitelezési idejû, egyezséggel meghatározott paraméte-
rek szerinti építési munkahelyek esetében lehetôséget
kellene biztosítani egyedi, építés-munkahelyi KSZ, vagy
Munkarend kidolgozására, megkötésére.
Arra az esetre, ha a helyi megállapodások, több-
munkáltatós Kollektív Szerzôdések aránya belátható
idôn belül nem növekedne, érdemes lenne azt mér-
legelni, hogy a hatályos ÉÁKSZ megengedô szabá-
lyozásait tételes szabályozásokkal kellene felváltani,
figyelemmel a nagyvállalati és a kkv - szektor egyedi
viszonyaira is.
Célszerû, hogy az építôiparban érdekelt mun-
káltatói és munkavállalói szövetségek a be nem je-
lentett foglalkoztatás elleni fellépést a nyilvánosság
erôsítésével önmaguk is segítsék. Ennek érdekében
javasoljuk, hogy saját honlapjaikon a munkabizottság
által egyeztetett adattartalmat, pl.: tagszervezeteik
neve, címe, és a vezetô tisztségviselôik elérhetôsége
mellett, munkáltatók esetében a saját foglalkoztatás
legfontosabb munkaügyi adatait, szakszervezetek
esetében azon munkahelyek felsorolását is közzé kel-
lene tenniük, ahol az Mt. 21.§ (5) bekezdés szerint
képviselettel rendelkeznek.
Rövid indoklás: A szociális partnerek
együttmûködésével kialakított, és karbantartott he-
lyi rendezett munkaügyi kapcsolatok az építôiparon
belül atipikus jelenségnek számítanak.
Az ÉÁKSZ 2006. március 28-i hatálybalépését
követô idôszakban sem nôtt jelentôsen a helyi sza-
bályozások, megállapodások száma. A munkáltatók
megítélése szerint azért, mert a miniszteri kiterjesztés
nem áll érdekükben és jogszabály sem kötelezi ôket
erre. Az építôipari ágazat belsô folyamatai indokolttá
teszik, hogy a szubszidiaritás elvének megvalósulását
a fenti javaslatokkal is ösztönözzük.
5. Egyéb, jogszabályok, elôírások át-
tekintésére, módosítására vonatkozó
javaslatok:
Javasoljuk, hogy a bizottság tekintse át az 1999/85/
EK Európai Tanácsi irányelv tartalmát, amely a mun-
ka-intenzív szolgáltatások esetében lehetôvé teszi az
alacsonyabb ÁFA- kulcs alkalmazását.
Kezdeményezzük, hogy a fôtevékenységük szerint
a TEÁOR 45-ös ágazatba besorolt, mûködô építôipari
vállalkozások esetében az ÁFA megfizetésére csak a
kibocsátott számla ellenértékének teljesülése után
kerüljön sor.
Az építôipar jelenlegi vállalkozási szerkezetével
összhangban készüljön elôterjesztés arra, hogy a so-
ron következô üzemi tanácsi választások elôtt az üze-
mi megbízottat megilletô jogkör gyakorlásához, az
üzemi megbízott választásához az építôipari ágazat-
ban a jelenlegi 15 fô feletti létszámkorlát ésszerûen
csökkentésre kerüljön. A létszámkorlát általánosan,
vagy csak az építôipari cégekre vonatkozóan 5-8
fôben kerüljön meghatározásra. Erre a reprezentati-
vitás elérése, biztosítása érdekében lenne szükség.
Az építôiparban érdekelt partnerek az egészség-
biztosítási reform kapcsán tekintsék át annak elvi
lehetôségét, hogy a legnagyobb kockázati körbe
tartozó, 50 fônél kevesebb munkavállalót foglalkoz-
tató építôipari tevékenységet folytató munkáltatók
esetében hogyan lehetne egy kötelezô járulékfize-
tésen alapuló baleset- és felelôsségbiztosítási alapot
létrehozni.
Az építôipari szakma partnereinek támogatását
reméljük ahhoz, hogy a szakszervezet visszakapja
munkavédelmi ellenôrzésben hagyományosan be-
töltött szerepét, jogait. A munkavédelmi törvény
hatályos szabályai szerint ugyanis jelenleg csak az
építôipari ágazat vállalkozóinak kevesebb, mint 0, 4
százalékánál (50 fô felett) kellene, illetve lehetne ma
munkavédelmi képviselôt választani. A munkavédelmi
ellenôrzés „társadalmasításának” a hiánya is oka a
súlyos munkabaleseti helyzetnek.
Az ÉÁKSZ szabályai minden, fôtevékenysége sze-
rint TEÁOR 45-ös ágazati besorolás körébe tartozó
vállalkozásra és munkavállalóikra kiterjednek. Kez-
deményezzük, hogy dolgozzunk ki olyan egyezte-
tett elôterjesztést, amely az ÉÁKSZ kidolgozásában
résztvevôk költség-kompenzálására, a „potyautas-
ság” kezelésére kínálna megoldást az építôiparon
belül.
A felszámolási eljárás elindításáról a munkaválla-
lók általában nem, vagy csak késve értesülnek. A cég-
közlöny a mai szabályok szerint csak elektronikusan
jelenik meg, annak szövege a www.mhk.hu honlapon
ingyenesen hozzáférhetô jogszabályok között, nem
hozzáférhetô. Ezért kezdeményezzük, hogy a fel-
számoló biztos a cégdokumentumok alapján legyen
köteles, minden az MT. szerinti jogérvényesítési idôn
belül lévô munkavállaló figyelmét - személyes levél
útján - az esetleges igényérvényesítési lehetôségre
felhívni.
A munkaköri orvosi alkalmasság megállapításához
szükséges orvosi vizsgálatok költségeit 2007. január
1-tôl a társadalombiztosítás nem támogatja. Kezde-
ményezzük, hogy ennek építôipari ágazatra vonat-
kozó kihatásait – megoldásokat keresve - egyeztetés
keretében tekintsük át.
Rövid indoklás: Javaslataink az építôiparon belüli,
munkáltatói és munkavállalói pozíció egyensúlyának
a megteremtését, a felelôs részvétel eszközrendsze-
rének erôsítését célozzák. Az építôipari, értékteremtô
fizikai munkában résztvevôk helyzetének javításáért.
6. A bejelentés nélküli foglalkoztatás
hatásainak kezelése, megelôzése
Kezdeményezzük szakértôi tanulmány elkészítését,
majd egy olyan alap létrehozását, amely az elmúlt 17
év során - a feketefoglalkoztatás miatt - kevés szolgá-
lati idôt szerzett, így öregségi nyugdíjra jogosultságot
nem szerzô emberek tömegeinek a gondjait kezelné.
Kezdeményezzük ezzel összefüggésben egy olyan élet-
kor meghatározását, amely felett (pl. 65 életév) építés-
kivitelezési munkahelyen – munkabiztonsági szem-
pontból – fizikai termelômunkát végeztetni tilos.
Közös, egyeztetett szakértôi javaslat kidolgoz-
tatását kezdeményezzük az építôiparon belül hét-
köznapi gyakorlattá vált szürke és fekete munkabér-
kifizetések megszüntetése ügyében. Megoldásokat
keresünk ahhoz is, hogy a legálissá váló munkabérek
felzárkóztató jellegû növelését milyen átmeneti járu-
lékcsökkentéssel lehetne a cégek számára ösztönöz-
ni. Keressük annak közös megoldását, hogy a nem
bejelentett foglalkoztatáshoz, illegális kifizetésekhez
milyen szigorú, nem kifejezetten pénzzel megváltható
szankciókat lehetne kapcsolni.
Rövid indoklás: Napjainkban eléri a nyugdíjkor-
határt egy olyan, létszámát tekintve jelentôs munkás
generáció, akik munkaviszonyból és munkásszállásról
kikerülve, illegális építôipari munkával nem szereztek/
nem szerezhettek sem nyugdíjra, sem TB ellátásra
jogosultságot.
Javaslataink ennek kezelését és a megelôzést
szolgálják!
Budapest, 2008. december 15.
ÉFÉDOSZSZ
2009/1 13
munkavállalói
érdekvédelem

A tényekrôl fehéren feketén

A szakszervezet állásfoglalása az építô-,
a fa- és építôanyag-iparban foglalkozta-
tott munkavállalók helyzetérôl.

Az ÉFÉDOSZSZ-hoz tartozó tagszervezetek
képviselôi, az Építôipari Ágazati Kollektív
Szerzôdés (ÉÁKSZ) aláíróiként, tagjain-
kért, és az iparágban foglalkoztatott közel
370 000 fôs munkavállalói kör életviszonya-
iért érzett felelôsségünk tudatában áttekin-
tettük az építôiparban dolgozó munkaválla-
lók helyzetét, az érdekvédelem esélyeit, és
az ehhez kapcsolódó feladatokat.
Az értékelés aktualitását az ágazatban
foglalkoztatottak, helyenként kiszolgálta-
tott élethelyzete iránti szolidaritás, a feke-
szakképzetlen munkavállalók tömegeinek
életviszonyaiban - amelyek egy konszolidá-
lódó EU-tagországban álláspontunk szerint
ma már vállalhatatlanok.
Iparágunk megítélése rendkívül ellent-
mondásos. Kimagasló minôségû, gyors
építési teljesítmények és a silány munka
eltüntetett felelôssége egyszerre jellem-
zi az egyik legnagyobb hazai munkaadói
ágazatot, a magyar építôipart. A kívülállók
szerint a képlet egyszerû: egyrészt gyara-
podó, a döntéshozók irányába befolyásos
nagytulajdonosok – kényszerbôl minden,
akár illegális eszközöket is felvállaló kis-
vállalkozások, elégedetlen megrendelôk –
másrészt munkaviszonyaiktól megfosztott,
elszegényedô munkavállalók. Mi, szakszer-
vezetként, a munkavállalókat képviselve
különösen a magas és mélyépítési mun-
kahelyeken szembesülünk áttekinthetetlen
foglalkoztatási és felelôsségi viszonyokkal,
súlyos gazdasági alávetettséggel, helyen-
ként leírhatatlan munkavégzési és szociá-
lisnak nem nevezhetô körülményekkel.
Tapasztalataink szerint a munkavállalók
közösséggé szervezôdését gátló körülmé-
nyek tapasztalhatóak, a burkoltabb és nyíl-
tabb jogi ellenérdekeltségek, a rendezett
munkaügyi kapcsolatok hivatalos, formális
hangoztatása ellenére is.
Új szakszervezeti, üzemi tanácsi
szervezôdések az utóbbi évtizedben
jellemzôen nem jönnek létre! A fizikai
munkát végzôk körében megdöbbentôen
rossz életkilátásokkal, a szakmai után-
pótlás teljes megoldatlanságával, a
még aktív korúak egyre kilátástalanabb
nyugdíj várományaival és a TB- ellátás
legalapvetôbb problémáival szembesülünk
nap, mint nap - az egyik oldalról.
Másrészrôl pedig azzal, hogy a kor-
mánynak nincs az építômunkások számára
érzékelhetô stratégiája arra, hogyan viszo-
nyuljon, mit kezdjen a termelô, kivitelezô

tefoglalkoztatás, a gyermekmunka, és a
súlyos, halálos munkabalesetek visszatérô
botrányai mellett az motiválta, hogy meg-
ítélésünk szerint a napjainkban kibonta-
kozó gazdasági válság recessziós hazai
idôszaka alkalmat adhat arra is, hogy idôt
szánjunk belsô folyamataink áttekintésére,
rendezésére. Közérdeknek tartjuk, hogy
a jelenleginél egészségesebb, intézmé-
nyesültebb partner-kapcsolati rendszerrel
készüljünk fel a várhatóan EU-források
felhasználásával újra induló építôipari nö-
vekedés kihívásainak fogadására.
A tapasztaltak összegzéseként arra a
megállapításra jutottunk, hogy a gazdasá-
gi- társadalmi változások, a piacgazdaságra
történô áttérés nyers, közel két évtizedes
szakasza olyan következményekkel járt
iparágunkban, - különösen a szakszerve-
zet látókörébe nem tartozó szakképzett és

14 2009/1
 fizikai munka, és a szakmájukat értô, azt
életpályaként választva mûvelô szakem-
berek megítélésével. Értékként kezelje,
népszerûsítse a társadalomnak ezt a vi-
szonylag széles és teherhordó szegmenset,
vagy a perifériára szorultakat megilletô saj-
nálkozással tekintsen rájuk, ránk.
Vagy tegye azt, mint eddig: fordítsa el a
fejét a tornyosuló gondok láttán. Nem lát-
juk azt sem, hogy az önmagukat túlnyerô
pénzközösségek hatalmasságainak mohó-
ságát milyen módon tudná, vagy akarná
bármilyen irányultságú közhatalom csillapí-
tani. Úgy látjuk, hogy a tôke túlkapásainak
intézményes korlátozására, az egyénileg
gyengébb, kiszolgáltatottabb munkaválla-
lók védelmének, a munka világában min-
dig volt létjogosultsága.
Ennek egyik - sok helyen már bevált -
eszköze, éppen a munkavállalókat érdek-
közösséggé szervezô szakszervezet lehet.
Azt tapasztaltuk, hogy a politikai akarat a
mi iparágunkban sajnálatosan hosszú ideig
Az ÉFÉDOSZSZ 21 pontos követelése és tudatosan elmulasztotta annak az esély-
nek a megadását, hogy a munkavállalók
1. Visszaköveteljük a legális munkaviszonyt az építôipar szakembereinek! mûködô közösségei a piaci alkalmazkodás
folyamatában, napi és helyi döntéseiben
2. Megbecsültséget kifejezô, évente növekvô alapbéreket! felelôsen részt vehessenek. Az is tény, hogy
3. Normális munkaidôt, érdekeinket kifejezô, közös szabályozással! az eltorzult folyamatok kezelésére a jelen-
legi kormány az Építôipari Ágazati Kollek-
4. Emberhez méltó, biztonságos munkahelyi körülményeket! tív Szerzôdés életre segítésével, országos
5. Rangot a fizikai munkának, megbecsülést a szakmunkásoknak! kiterjesztésével három éve tett egy fontos
lépést. Az iparág felborult belsô viszonyai
6. A szakmai utánpótlás megoldását hazai forrásból! ismeretében az ÉÁKSZ kidolgozása, ha-
7. Javítani kell a munkavállalók jogérvényesítési feltételeit! tálybaléptetése vitathatatlanul szükséges
volt, de ma már látjuk, nem elégséges!
8. Fellépést a „potyautasság” ellen, a fenntartható, szakszerû érdekvédelemért! Ettôl helyi szinten jelentkezô napi gond-
9. Erôsíteni kell a szakszervezet jogait, ösztönözni a területi, helyi érdekegyez- jaink még az építôipari alágazatban sem
oldódtak meg! Ezért kényszerülünk most
tetést! az építômunkások gondjainak számbavé-
10. Szakszervezeti hatáskört a felügyeletekben, belépési jogot az építkezésekre! telére és az eddigieknél határozottabb és
nyíltabb képviseletére.
11. Ismét legyen intézményesült szakszervezeti jog a munkavédelem! A szakszervezet természetes feladata,
12. Az ÉÁKSZ –t a verseny és esélyegyenlôség, a partnerség eszközévé kell tenni! hogy hangot adjon az általa képviseltek
jogos elvárásainak, és sürgesse a megoldá-
13. Nem lehet rendezett a munkaügyi kapcsolat helyi Kollektív Szerzôdés nélkül! sukat. Követeléseink összegzésével ezt tes�-
14. Megbecsülést, támogatott képzést a munkavállalók választott szük most! Tudni és tudatni akarjuk, hogy
az építômunkások helyzetének megjavítása
tisztségviselôinek! érdekében partnereinktôl mit várunk! Je-
15. Pályázati forrásokat a szakszervezeti területi tagszervezés segítéséhez! lezni akarjuk, hogy az építômunkásoknak
joguk van a jobb életre! Kimondani, hogy
16. Munkáltatókkal közös Paritásos Alapokat az Építôipari ágazatban! a sorsunkat érintô változások kezelésébôl
17. Szabálykövetô foglalkoztatásra, képzésre, juttatásokra képes munkáltatókat! részt, a tárgyalóasztaloknál pedig helyet ké-
rünk! Ehhez a munkához segítségül hívunk
18. A közbeszerzés ismerje el a legális foglalkoztatás összes rezsiköltségét! minden építôiparban dolgozó szakszerveze-
ti tagot és leendô tagot, társ-szakszerveze-
19. Javítani kell a fizikai munkát végzôk életkilátásait, nyugdíj-esélyt részükre is!
tet, közéleti személyiséget, becsületes mun-
20. Álljunk ki az új értéket termelô szakmunkás presztízsének visszaállításáért! káltatót, politikust és állami hivatalnokot,
szimpatizánst és iparági nyugdíjast.
21.Politikusok! Döntéshozók! Találkozzunk! Vitassuk meg a helyzetet! Jussunk
Döntésekre, tettekre van szükség, mert
megállapodásra! az építôiparban dolgozók helyzete, érdek-
képviseletük javítása tovább már nem tûr
Budapest, 2008. december.
halasztást!
ÉFÉDOSZSZ

2009/1 15
szakképzés

Meg kell teremteni az ágazat

szakmunkaerô igényének fedezetét
Az építôipari szakképzés Támogatott építĘipari szakképzések feladata, de a döntési jogkört 2.sz.melléklet

teljesítménye jelenleg  sem Észak- Közép-

országosan összesen 5 milli-
Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl
mennyiségi, sem minôségi Magyarország Magyarország
árd forint erejéig gyakorolják,
szempontból nem felel meg Burkoló Burkoló Burkoló
ami a szakképzésre fordított
az építési ágazat igényei- hazai, államilag szabályozott
nek. Az  UMFT keretében Épület- és
forrásoknak csak 2 %-a. Így
Épület- és

megvalósítandó infrastruk- építménybádogos

az irányításnak, javaslatté-
építménybádogos

turális fejlesztések és egyéb telnek források nélkül nincs

Épületasztalos Épületasztalos Épületasztalos Épületasztalos Épületasztalos
építôipari beruházások meg- súlya. Az RFKB-k döntenek,
valósíthatósága, illetve a de a végrehajtás felelôssége
Épületgépészeti
csĘhálózat- és

gazdaság jövôbeni fejlôdése a fenntartóké.

berendezés-
szerelĘ

és a jelenlegi válság után FestĘ, mázoló és FestĘ, mázoló és FestĘ, mázoló és FestĘ, mázoló és
Az utóbbi évek kezde-
beinduló fellendülés megala- tapétázó tapétázó tapétázó tapétázó
ményezései nem hoztak
pozása érdekében meg kell KĘfaragó, KĘfaragó, KĘfaragó, KĘfaragó, KĘfaragó,
megfelelô eredményt a
KĘfaragó, KĘfaragó,

teremteni az építôipari ága- mĦköves és

épületszobrász
mĦköves és
épületszobrász
mĦköves és
épületszobrász
mĦköves és
épületszobrász
mĦköves és
épületszobrász problémák kezelésében. A
mĦköves és
épületszobrász
mĦköves és
épületszobrász

zat szakmunkaerô igényének BelsĘépítési BelsĘépítési

hiány-szakképesítések meg-
BelsĘépítési

fedezetét. szerkezet- és
burkolatszerelĘ
szerkezet- és
burkolatszerelĘ határozására tett decent-
szerkezet- és
burkolatszerelĘ

Az Építôipari Ágazati Pár- ralizált kísérletek sok eset-

beszéd Bizottság számításai Épületlakatos Épületlakatos Épületlakatos Épületlakatos Épületlakatos
ben egymástól független
Épületlakatos

szerint 2015-re - a 2006- adatgyûjtésbôl, nem a mun-

2007 évi szakmunkásvizs- TetĘfedĘ TetĘfedĘ TetĘfedĘ TetĘfedĘ
káltatók erôforrás-tervezésen
gázók számának figyelembe alapuló tényleges jövôbeni
vételével - a Nyugat-dunán- ÚtépítĘ
igényeinek megfelelôen tör-
túli Régióban 640, az Észak- téntek, amely részben kon-
alföldi Régióban pedig 1990 Vasúti
pályamunkás cepcionális, részben operatív
építôipari szakmunkás hiány- okokra vezethetô vissza. A
zik majd. Ez veszélyeztetheti Épületgépész
technikus
Épületgépész
technikus
Épületgépész
technikus
Épületgépész
technikus közvélemény kutatási alapú
Épületgépész
technikus
Épületgépész
technikus

az Operatív Programokban felmérések nem alkalmasak

és a Kohéziós Alap projektje- KözlekedésépítĘ
technikus
arra, hogy meghatározzák a
KözlekedésépítĘ
technikus

iben elôirányzott fejlesztések következô évi építôipari szak-

minôségi és idôbeni megva- MagasépítĘ
technikus
MagasépítĘ
technikus
MagasépítĘ
technikus
MagasépítĘ
technikus
MagasépítĘ
technikus
képzési kapacitásokat.
MagasépítĘ
technikus
MagasépítĘ
technikus

lósítását. A fenntartói finanszírozás

A szakképzés területén MélyépítĘ
technikus
MélyépítĘ
technikus
MélyépítĘ
technikus
MélyépítĘ
technikus
MélyépítĘ
technikus
rendszerének átalakítása ke-
MélyépítĘ
technikus
MélyépítĘ
technikus

nincs területi, regionális ko- retében a 1,5%-os szakkép-

ordináció, a finanszírozási VízépítĘ technikus VízépítĘ technikus
zési hozzájárulás felhasználási
VízépítĘ technikus

rendszer nem ösztönöz, nem lehetôségeit úgy kell módosí-

teszi megfelelôen érdekeltté tani, hogy a források ágazati
az intézményeket és az intézmény fenntar- vel, a társulások létrehozásával már maga a szinten koordinálva kerüljenek felhaszná-
tóit a munkaerô-piaci igények figyelembe képzési rendszer „kinôtte” a finanszírozási lásra. Ez a modell alapvetôen megfelel a
vételére. A szakképzés finanszírozásában rendszer lehetôségeit. korszerû, az EU-tagállamokban is alkalma-
hiányzik a különbségeket figyelembe vevô, A szakképzés irányainak és beiskolázá- zott megoldásnak, ahol a forrásfelhaszná- 1/2

ösztönzô ágazati szemlélet, az ágazati ter- si arányainak meghatározása a Regionális lást az adott gazdasági ágazatot képviselô
vezés, elemzés. A TISZK-ek megjelenésé- Fejlesztési és Képzési Bizottságok (RFKB-k) iparági szakmai szervezeteihez koncentrál-

16 2009/1
ja, különös tekintettel a most megalakult
Térségi Integrált Szakképzô Központok
fenntartására és mûködtetésére.
A támogatási rendszer újragondolását
indokolja az is, hogy az EU-támogatások
egyre több, alapvetôen fejlesztési feladatot
finanszíroznak, s ez a fenntartók saját for-
rásaival, a gazdasági szereplôk forrásaival
együtt, szinergikus hatást fejthet ki.
A szakképzési hozzájárulás rendszeré-
nek átalakítását csak az Ágazati Párbeszéd
Bizottságok összefogásával lehet megva-
lósítani.
A fentiekben felvetett problémákat a
2008 ôszén megtartott Regionális Szakkép-
zési Fórumok is igazolták. Javaslatot tettek
az RFKB-k számára arra vonatkozóan, hogy
az iskolai képzésbôl kikerülô szakmunkaerô
létszáma összhangba kerüljön a valós
munkaerô-piaci igényekkel. A rendez-
vényeket a Munkaadók és Gyáriparosok
Országos Szövetsége (MGYOSZ) a Magyar
Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) aláírt
Együttmûködési megállapodás keretében
szervezte. A fórumokon az MGYOSZ regio-
nális koordinátorai, az Építési Vállalkozások
Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) tagjai, a
térség vállalkozói, szakképzô intézményei,
munkaügyi központjai és az intézmény-
fenntartók vettek részt.
Javaslatokat tettek az ács-állványozó,
burkoló, épületasztalos, épület- és épít-
ménybádogos, épületgépész technikus,
épületlakatos, festô-mázoló és tapétázó,
kôfaragó, mûköves és épületszobrász,
kômûves, magasépítô technikus, mélyépítô
technikus, tetôfedô és útépítô szakképzések
témakörében. A fórumokon szerzett tapasz-
talatok is igazolják, hogy humánerôforrás-
tervezési munkával regionális szinten szük-
séges meghatározni, hogy 2007-2015
között az  EU-, állami-, önkormányzati- és
magán építési beruházások összességének
kivitelezéséhez régiónként mennyivel kell
növelni 2009-tôl évente az építôipari szak-
iskolák szakképzési kibocsátását.
A hátrányos helyzetû csoportok fog-
lalkoztatására középtávon elsôsorban az
építôipar nyújt lehetôségeket. A szakkép-
zési rendszer átalakításának hiányában az
elmaradt térségek, szociálisan hátrányos
helyzetû társadalmi csoportok felemelke-
désének eszköze kihasználatlan marad,
aminek eredményeként tovább növeked-
het az inaktívak és strukturális munkanél-
küliek most is rendkívül magas aránya. vonatkozásában.
A kerekasztal beszélgetéseken áttekin- Régiónként kiemelten támogatottak az
tettük az Észak-alföldi és Nyugat-dunántúli 2. számú táblázatban felsorolt szakképe-
Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottsá- sítések. A beiskolázás ezek esetén a ka-
gok 2008. évi munkáját és az építôipari pacitás függvényében létszámkorlátozás
Kiemelten támogatott szakképzések
Ács, állványozó Ács, állványozó Ács, állványozó Ács, állványozó Ács, állványozó Ács, állványozó Ács, állványozó
Kmves Kmves Kmves Kmves Kmves Kmves Kmves
Épületgépészeti cshálózat- Épületgépészeti cshálózat- Épületgépészeti cshálózat- Épületgépészeti cshálózat- Épületgépészeti cshálózat- Épületgépészeti cshálózat-
és berendezés-szerel és berendezés-szerel és berendezés-szerel és berendezés-szerel és berendezés-szerel és berendezés-szerel
Burkoló Burkoló Burkoló Burkoló
Épület- és
építménybádogos
Épület- és építménybádogos Épület- és építménybádogos Épület- és építménybádogos
Épület- és
építménybádogos
Villanyszerel Villanyszerel Villanyszerel Villanyszerel Villanyszerel Villanyszerel Villanyszerel
Fest, mázoló és tapétázó Fest, mázoló és tapétázó Fest, mázoló és tapétázó
Épületasztalos Épületasztalos
Tetfed Tetfed Tetfed
Épület lakatos
Útépít Útépít
Épületgépész technikus
Közlekedésépít technikus
szakképzés irányairól és beiskolázási ará- nélküli, a felsorolt képesítéseknél a beis-
nyairól hozott döntéseket a 2009/2010-es kolázási arányt növelni kell.
tanévre vonatkozóan. Támogatott szakképzések az 1. számú
Egyeztettük az ÉÁPB és az RFKB-k 2009. táblázatban felsorolt szakmák, régiós bon-
évi további együttmûködési lehetôségeit. tásban. A beiskolázás ezek esetében nem
Ismertettük a humánerôforrás-tervezési lehet magasabb a megelôzô tanévinél.
modell alkalmazásának lehetôségeit a ré- Támogatottak az RFKB-k, továb-
gió 2010/2011. évi beiskolázási arányainak bá minden olyan képzés, amelyre a
meghatározásánál. tanulószerzôdéssel rendelkezô tanuló a
2009-ben a további öt régióban is térségi integrált szakképzô központ, vagy
tervezzük a kerekasztal megbeszélések a szakképzés-szervezési társaság/társulás
megszervezését. Ezért az alábbiakban be- képzôhelyén a közoktatási törvényben meg-
mutatjuk az összes RFKB 2008. év során határozott átlaglétszámot elérô osztályba
hozott döntéseit a kiemelten támogatott, beiskolázható. Az arányok meghatározása
a támogatott, továbbá a régióban iskola- során kiemelt cél volt a tanulószerzôdések
rendszerben nem oktatott szakképzések számának további növelése. Mindez szük-
ségessé teszi, hogy a fenntartók és az in-
tézmények már a pályaválasztás, pályaori-
entáció kezdetén a változtatások irányába
orientálják a diákokat és szülôket.
Olyan, nem támogatott szakképzés,
ahol beiskolázást csökkenteni, vagy szü-
neteltetni kell az építészeti szakmacsoport-
ban, nincs!
Schréder Mihály
Építési Fórum Alapítvány
Kuratóriumának elnöke
2009/1 17
trendek

Most ért ide a

csôdhullám
2008-ban minden ed-
diginél több, összesen
2738 építôipari cég- E z azt is jelenti, hogy egyre több kifize-
tetlen számla marad az ágazatban, ami
lassan, de biztosan beindítja a dominó-
Magyarországon. 2008-ban egy év alatt
összesen 11500 céggel szemben indítottak
felszámolási eljárást, azaz havi átlagban
gel szemben indult hatást. A felszámolt cégek eszközeire ala- az ezret sem érte el az adósság súlya alatt
pozva nem ritkán két új cég is megjelenik a bedôlô cégek száma.
felszámolási eljárás piacon, így még mindig magas az új cégek Különösen rossz a helyzet az
száma az ágazatban. építôiparban. Nemcsak azért mert ebben
Magyarországon – de- - Nem kérdés, ez a csôdhullám kezdete az ágazatban a legmagasabb a mûködô
– jelentette ki nemrégiben Csorbai Hajnal- cégekre jutó felszámolások száma, hanem
rül ki az Opten cégin- ka, az Opten stratégiai igazgatója miután azért is, mert a növekedés üteme is magas
a társaság megjelentette havi rendszeres az ágazatban.
formációs szolgálat statisztikáját az elôzô hónapban felszámo- Az Opten február elejei sajtótájékoz-
lás, vagy végelszámolás alá kerülô cégek tatóján elhangzott, hogy az országban
közleményébôl. számáról. mintegy 67 ezer építôipari céget tartanak
Eszerint ez év januárjában 1399 cég nyilván, ebbôl még tavaly ôsszel, a pénz-
ellen indult felszámolási eljárás. Ilyen sok ügyi-gazdasági válság felgyorsulása elôtt
céggel eddig soha nem volt fizetéskép- 4 százalék volt a felszámolás alatt lévô
telenségi probléma egyetlen hónap alatt társaságok aránya. Az Opten szakemberei
szerint ez az arány idén akár 7 százalékig
A felszámolások arányának alakulása 2004-2009-ig is emelkedhet, azaz a felszámolásra kerülô
országos átlagban, illetve az építĘiparban vállalkozások száma az ágazatban elérheti
a 4700-at is.
6% Nagy kérdés, hogy ezek között hány
„csúcsvállalkozó” lesz – mondta Csorbai
5% Hajnalka. Az igazgató azokra a nagy vál-
ÉpítĘipari
lalkozói láncok csúcsain álló cégekre gon-
4% felszámolási ráta dol, amelyek a legnagyobb projekteket
nyerték el az utóbbi idôben, és amelyek
3% alatt nem ritkán 10-20 lépcsôs vállalkozói
szinten elhelyezkedô cégek végzik a valódi
2% Országos átlagos munkát.
felszámolási ráta Ezek bedôlése azonnali felszámolási
1% hullámot indíthat el, és ha ez több eset-
ben is bekövetkezik, akkor a felszámolás
0% sorsára jutó cégek száma még a becsült
értéket is meghaladhatja – hangsúlyozta
0 7
09 0
0 7

01
0 0

0 7
0 1
20 7 04

0 0
0 1
20 8 04
0 1
20 4 04

0 7
0 0

0 7
0 1
20 5 04

0 0
0 1
20 6 04

az igazgató.
20 7 0

20 0
20 8 1
20 5 0

20 6 0
20 6 1
20 7 0

20 7 1
20 8 0
20 4 0

20 4 0
20 4 1
20 5 0

20 5 1
20 6 0

08
0

0
0

0
20

Csorbai Hajnalka még arra is rámutatott:

Év
napjainkban már 540 ezer mûködô társas

18 2009/1

Nagy kérdés, hogy ezek között hány „csúcsvállalkozó” lesz – mondta Csorbai
 Felszámolások végelszámolásokhoz viszonyított aránya
(Kilépési Morál Index
Felszámolások végelszámolásokhoz KMI)
viszonyított aránya
(Kilépési Morál Index KMI)
információk (legyen az érdekelt személy,
3,5 Az Opten kimutatása szerint az építĘipari cégek közül a legtöbbet
pénzügyi adat, vagy birtokló
akár adósságadat)
amelyek alapvetôen meghatározzák egy
személy, 169 cégben volt tulajdonos, 139-ben jelenleg is érdekelt, és cégei
cég megítélését. közül 88vagy felszá-
A becsôdölt,
3,0 molási eljárás alá került cégeket éppúgy
felszámolás alá került. megjelöli a rendszer mint a lejárt követe-
2,5 léssel rendelkezô
Ezért Csorbai Hajnalka azt ajánlja az építĘipari vállalkozásokkal társaságokat.
bármilyen, de Ezen túl
nyomon követhetôk az egy tulajdonosi
2,0 fĘleg pénzügyi kapcsolatba kerülĘ cégeknek, magánszemélyeknek, hogycégek,
körbe tartozó próbáljanak
vagyis látható, hogy
építĘipar potenciális partnerünk éppen aktuális,
tudakozódni azok tulajdonosi hátterérĘl. Ezek a cégek ugyanis
országos mûködôgyakran eltĦnnek,
cége mellett korábban hány
1,5 felszámolás alá került cégben volt érde-
például felszámolásba menekülnek, mielĘtt bármilyen munkát kifizetnének
kelt, kifizetetlen az
számlákat hagyva maga
1,0 után.
alvállalkozóiknak. Csorbai Hajnalka megfogalmazása szerint még mindig jobb egy
Emellett gyanús jel lehet a gyakori név-,
0,5 olyan munka, amelyet nem végez el egy cég, mint egy olyan, vagyamelyet
címváltozáselvégzett,
is – hívja földe
a figyelmet a
legalapvetôbb trükkökre az igazgató.
nem fizetik ki neki.
0,0
2006 2007 2008 2009.
január
Felszámolások aránya szakágazatonként

Felszámolások aránya szakágazatonként

Csorbai Hajnalka még arra is rámutatott: napjainkban már 540 ezer mĦködĘ
6
társas vállalkozást tartanak nyilván az országban, és körülbelül ennyi egyéni
vállalkozó is tevékenykedik Magyarországon. Ez messze több mint amennyit a
5
szĦkülĘ piac képes eltartani. országos
Az építĘiparban
4 a megrendelés állomány zuhanása szintén tovább rontja a építĘipar
helyzetet, pedig az ágazatban korábban is az átlag fölötti volt a felszámolások Ép.anyag gyártás
3
aránya. Az utóbbi idĘben a megrendelés állomány néhány hónap alatt 16 Építés
százalékkal zuhant. Épületgépészet
2 a kérdés, hogy fenyeget-e csĘdhullám az építĘiparban, hanem az,
- Nem az BefejezĘ építés
hogy milyen erejĦ lesz – véli az igazgató. Ép.anyag nagyker
1
Felhívta a figyelmet arra is: a magyarországi építĘipari vállalkozásokra
jellemzĘ, hogy egy-egy tulajdonos számos más cégben is rendelkezik kisebb-
0
nagyobb tulajdoni hányaddal.
2006 2007 2008

Az Opten
vállalkozást tartanak nyilván szolgáltatásaiban
az országban, Az Opten világosan
kimutatása nyomon
szerint azkövethetĘk a legfontosabb
és körülbelül ennyi egyéni vállalkozó is te- építôipari cégek közül a legtöbbet birtokló
céginformációk (legyen az érdekelt személy, pénzügyi adat, vagy akár adósságadat)
vékenykedik Magyarországon. Ez messze személy, 169 cégben volt tulajdonos, 139-
több mint amennyit
amelyek a szûkülô
alapvetĘen ben jelenleg is érdekelt,
piac képesmeghatározzák egy éscég
cégei megítélését.
közül 88 A becsĘdölt, vagy
eltartani. felszámolás alá került.
felszámolási
Az építôiparban eljárásállo-
a megrendelés alá került
Ezért cégeket éppúgy
Csorbai Hajnalka azt megjelöli
ajánlja az a rendszer mint a lejárt
mány zuhanása szintén tovább rontja a építôipari vállalkozásokkal bármilyen, de
követeléssel
helyzetet, pedig az ágazatbanrendelkezĘ
korábban társaságokat.
fôleg Ezen kerülô
pénzügyi kapcsolatba túl nyomon
cé- követhetĘk az egy
is az átlag fölötti volt a felszámolások ará- geknek, magánszemélyeknek, hogy pró-
nya. Az utóbbitulajdonosi körbe tartozó
idôben a megrendelés cégek, vagyis látható, hogy potenciális partnerünk éppen
ál- báljanak tudakozódni azok tulajdonosi
lomány néhány hónap alatt
aktuális, 16 százalékkal
mĦködĘ cége mellett korábban
hátterérôl. Ezek a cégekhány felszámolás
ugyanis gyakran alá került cégben volt
zuhant. eltûnnek, például felszámolásba menekül-
- Nem azérdekelt,
a kérdés, kifizetetlen
hogy fenyeget-eszámlákat hagyva
nek, mielôtt magamunkát
bármilyen után. kifizetné-
csôdhullám az építôiparban, hanem az, nek az alvállalkozóiknak. Csorbai Hajnalka
hogy milyen erejû lesz – véli az igazgató. megfogalmazása szerint még mindig jobb
Felhívta a figyelmet arra is: a magyar- egy olyan munka, amelyet nem végez el
országi építôipari vállalkozásokra jellemzô, egy cég, mint egy olyan, amelyet elvégzett,
hogy egy-egy tulajdonos számos más cég- de nem fizetik ki neki.
ben is rendelkezik kisebb-nagyobb tulajdo- Az Opten szolgáltatásaiban világosan
ni hányaddal. nyomon követhetôk a legfontosabb cég-

2009/1 19
 Minta egyMinta egy építôipari cég kapcsolati hálójára
építĘipari cég kapcsolati hálójára
MAGYAR KERÁMIA SZÖVETSÉG
1027 BUDAPEST, FÖ U 68.
Tel/Fax: 201 6682


Tisztelt Kollégák, kedves Olvas ók!

Csatoltan küldjük a Kerámia Hírlevél 2006/6. számát szíves tájékoztatásukra.

Tartalom:

1. Szervezeti hírek 2. old

2. A Magyar Kerámia Szövetség – közhasznú

szervezet 2. old.

3. Az APEH tájékoztatása a CO 2
kereskedelemmel kapcsolatos számviteli
elöírásokról 4. old.

4. Megjelent az ÉPÍTÖIPARI PÁRBESZÉD

szakfolyóirat elsö száma 7. old.

5. Elemzés a hazai háztartási porcelánipar 9. old.

helyzetéröl

6. Megbeszélés a Magyar Mérnöki Kamara 20. old.

Építöipari Tagozatának elnökségével

(Keretes anyag)
Felszámolási csúcstartó
Az Opten adatai szerint az építôipari felszámolási
Felszámolási csúcstartó listát Erdélyi József vállalkozó vezeti, aki összesen
202, azlistát
Az Opten adatai szerint az építĘipari felszámolási építôiparban
Erdélyipedig 169 vállalkozó
József cégben volt érde-
kelt. Ebbôl 139-ben jelenleg is közremûködik, és
vezeti, aki összesen 202, az építĘiparban pedig 88-at
169 cégben volt érdekelt.vezetnie.
sikerült felszámolásba EbbĘl 139-
Erdélyi cég-
birodalma építésekor nemigen fárasztotta magát
ben jelenleg is közremĦködik, és 88-at sikerült felszámolásba
a különbözô vezetnie. az
nevek kitalálásával, Erdélyi
egyszerûség
kedvéért például Lúzer Kft.-ként,
cégbirodalma építésekor nemigen fárasztotta magát a különbözĘ nevek kitalálásával, hét céget je-
gyeztetett be, különbözô hónapnevekkel meg-
az egyszerĦség kedvéért például Lúzer Kft.-ként, hét céget
különböztetve ezeket;jegyeztetett be, Finitó
ilyen módszerrel
Kft. néven is alapított legalább tizenegy céget.
különbözĘ hónapnevekkel megkülönböztetve ezeket;Mindkét ilyen
sorozat módszerrel Finitó
vállalatai vagy Kft.
megszûntek,
néven is alapított legalább tizenegy céget.vagy felszámolás alatt állnak. Ugyanakkor
Mindkét sorozat vállalatai vagy
Bajvan kezdônevû cégei - a nyilvántartás szerint -
megszĦntek, vagy felszámolás alatt állnak. Ugyanakkor
mûködnek.Bajvan kezdĘnevĦ
A vállalkozó cégei - a
vezetô tisztségviselôként
az Agyô Kft.-k élén is feltûnik, ezek némelyike
nyilvántartás szerint - mĦködnek. A vállalkozó vezetĘ
mûködik,tisztségviselĘként
van, amelyik márazmegszûnt
AgyĘ Kft.-és akad,
amelyik felszámolás alatt áll.

20 2009/1

A HR valamennyi területén tanácsadási és
kutatási tevékenységet folytató, s ily módon
számos munkáltatóval, illetve HR vezetôvel
kapcsolatban álló DGS GLOBAL RESEARCH
vezetôi számos olyan visszajelzésekkel talál-
koztak az elmúlt idôszakban, amelyek arra
utaltak, hogy a világszerte észlelhetô általá-
nos gazdasági krízis kezelésében a vállalko-
zások, munkáltatók jelentôs része a válság,
illetve a recesszió jól látható jelei ellenére sem
készült fel a krízis leküzdésére, túlélésére.
Piaci visszajelzéseik mutatják, hogy sok
munkáltatónál a vezetôk és a HR szakembe-
rek nem szerezhettek ilyen irányú tapasztala-
tokat, s így nincs kellô ismeretük a válságok
kezelése terén, nem rendelkeznek annak
megoldására, valamint a recesszióból történô
kilábalásra stratégiával. Ennek okán töme-
gesen lehet számítani a munkaerôpiacon
a kényszerû leépítések – mint az egyetlen
ismert és alkalmazott válságkezelési eszköz
– következtében robbanásszerûen megugró
munkanélküliségre.
A kutatásokban résztvevô szervezetek ré-
vén a DGS GLOBAL RESEARCH azt szerette
volna megtudni, hogy mennyire ismertek az
elbocsátást megakadályozó, vagy megelôzô
megoldási lehetôségek, válságkezelési esz-
közök. E célból a Hewitt partnerségével
felmérést végeztek a válság hatásainak és
érintettjeinek megismerésére. Tanulmá-
nyozták, hogy a felmérésben részt vevô
konkrét vállalkozások mit tesznek a válság
elkerülése érdekében, milyen kommuniká-
ciós technikát alkalmaznak. Megvizsgálták
azt is, hogy az érintett vállalkozások milyen
segítséget igényelnek. A kutatás nem fog-
lalkozott gazdasági kérdésekkel, kizárólag
a foglalkoztatásra, a HR-es eszközökre fó-
kuszált.
A kutatás eredményeit a február 4-én
megrendezett Válságkezelési konferencián
ismertették. Az országos konferencia címe a
következô volt: Mit tehet a vezetô és a HR-es
a recesszióban? Helyszíne pedig a Budapesti
Kommunikációs és Üzleti Fôiskola.
* * *
Nincs még vége a leépítéseknek. A DGS
Global Research kutatása szerint ugyanis
a vállalatok 30 százaléka további elbocsá-
tásokat tervez. Pedig más módon is csök-
kenthetnék költségeiket a cégek: atipikus
foglalkoztatással, a kompenzációs csomag
reformjával vagy újonnan keletkezett piaci
rések kihasználásával.
A válság kirobbanása óta a vállalatok 22
százaléka hajtott végre létszámleépítést, de
további 30 százalék tervez még elbocsá-
tásokat - derült ki a DGS Global Research
kutatásából, amelyet a február 4-i Válság-
kezelési konferencián ismertetett Dara Péter
ügyvezetô igazgató, aki a Budapesti Kommu-
nikációs és Üzleti Fôiskola vállalati kapcsola-
tok igazgatója is egyben.
Válságkezelés,
de hogyan?
A HR-esek szerepe a recesszióban
A 349 szervezetet átvilágító felmérés sze-
rint a munkáltatók jelentôs része nem ké-
szült fel a globális recesszió leküzdésére: a
vezetôk és a HR szakemberek többségének
nincs tapasztalata a válságkezelés terén, és
nem rendelkeznek a kilábalásra vonatkozó
stratégiával sem.
A cégek csupán 23 százaléka rendelke-
zik vészforgatókönyvvel, a maradék inkább
az államtól várja a helyzet megoldását, adó-
csökkentés vagy egyéb mentôöv formájában.
Holott maguk is tehetnének a könnyebb
túlélésért, például atipikus foglalkoztatási
formákkal; részmunkaidôs foglalkoztatást
azonban csak 29 százalékuk, távmunkát 15
százalékuk, munkaerô-kölcsönzést pedig csak
25 százalékuk tervez alkalmazni.
Az interim menedzser alkalmazásá-
ban szintén csak kevesen bíznak, csupán
33 százalékuk véli úgy, hogy segítséget
jelenthet a jelenlegi válság leküzdésére,
hatásainak mérséklésére - mutatott rá a
szakember. Ahogy a kríziskommunikációra
sem helyeznek kellô hangsúlyt a vezetôk,
ami vélhetôleg a válság okozta sokknak
köszönhetô, hiszen eddig jól prosperáló
szervezeteket irányítottak.
Pedig nem mindegy, hogy mind a kül-
világ, mind pedig a saját munkatársak felé
mit jelez ilyenkor a menedzsment, mivel
jelentôs mértékben csökken a teljesítmé-
nye és a hatékonysága a munkavállalóknak
akkor, ha bizonytalanságot észlelnek, illetve
nem látják saját jövôjüket biztosítottnak.
Ezért is lehet fontos egy tudatos kríziskom-
munikációs terv elkészítése, valamint az
ennek alapján történô felkészülés, ám ez a
kutatásban résztvevô szervezetek mindös�-
sze 18 százalékára jellemzô - fûzte hozzá
Dara Péter.
A válság globális
Ezt a tudatlanságból fakadó nemtörôdömséget
a Hewitt globális kutatása is megerôsítette: a
kétezer céget megkörnyékezô felmérés sze-
rint a kelet-európai cégek egy árnyalatnyival
optimistábbak nyugat-európai társaiknál, ami
meglehetôsen furcsa, hiszen közel ugyan-
azon folyamatok mennek végbe mindkét
térségben.
Ez valószínûleg arra vezethetô vissza, hogy
régiónkban még nem nyitották fel a szemüket
a vezetôk, pedig az adatok szerint Európát
trendek
érintette leginkább a válság, már ami a lét-
számcsökkentést illeti - közölte elôadásában
Balázs György, a Hewitt tanácsadási részlegé-
nek vezetôje. Ugyanígy érdekes, hogy bár a
cégek 97 százaléka jelezte, hogy csökkenti a
HR-büdzsét, magát a HR osztályt csupán 26-
29 százalékuk tervezi leépíteni.
A válság kapcsán pszichológiai szempontból
is furcsa ellentéteket figyelhetünk meg - tette
hozzá Veres Rita, a Hewitt üzletágvezetôje.
A bizonytalanság ugyanis elhozza az önzés
idejét: a dolgozók a cég helyett egyre inkább
a saját jövôjükért aggódnak, ezért mind a mo-
tivációjuk, mind a lojalitásuk csökken, mond-
ván, minek teljesítenének 100 százalékon egy
bizonytalan lábakon álló társaságnak.
Elmenni azonban véletlenül sem akarnak,
hiszen válság idején „a biztonság mindenek
felett” elv érvényesül. „Ezeken alapvetôen a
felsô vezetés hozzáállása, megfelelô kommu-
nikációja javíthat, az átgondolt stratégiáról
nem is beszélve, hiszen e nélkül csak a túlélés
biztosított, a hosszú távú jövô nem” - mondta
a szakember. A vezetôk tudatlanságát jól jelzi
az is, hogy gyakorta azokban az iparágban is
befagyasztják a fizetéseket, ahol annyira nem
indokolja a válság.
Pedig ez veszélyes játék, mivel a kiváló
teljesítmény honorálásának elmaradása a
kulcsemberek elvesztését vonhatja maga
után. Tovább nehezíti a helyzetet a „bun-
ker” mentalitás elterjedése, vagyis amikor
minden vezetô a saját részlegét próbálja
védeni, még akkor is, ha teljességgel indo-
kolt a költségek csökkentése, a munkaerô-
állomány leépítése. „Ez ellen a legkön�-
nyebben úgy tehetünk, ha win-win jellegû
intézkedéseket foganatosítunk, például le-
építés helyett rendeljünk el hosszabb szü-
neteket, reformáljuk meg a kompenzációs
csomagot, vagy ha még ennél is kevesebb
erôforrást szeretnénk elpazarolni, vezessünk
be alternatív munkaszervezési módszere-
ket” - sorolta a lehetôségeket Veres Rita.
Válságtervet elôre kell készíteni
Hasonló véleményen volt Márton Péter, a 4-5
éve önmaga válságát is megélô Zalakerámia
elnök-vezérigazgatója a konferencia elsô ke-
rekasztal-beszélgetésén.
– Ugyan most sem tudni, mit hoz a jövô,
de a jelenlegi helyzetben pusztán a leépítés
elhibázott intézkedés lenne, hiszen a késôbbi
2009/1 21
fellendüléskor nem lenne kinek teljesítenie a legegyszerûbb, a válságra fogják kompeten- Sélei Annamária, az üzletlánc személyzeti
megnövekedett rendelésállományt. Ezért mi ciabeli hiányosságaikat. vezetôje.
inkább elôremenekülünk: átnézzük a portfoli- Pedig, az építôiparnál maradva, már ko- Hasonlóan pozitívan nyilatkozott Kulcsár
ónkat, és ott lépünk be a piacra, ahol a válság rábban is érezhetô volt a válság - tette hozzá Tibor, a Kulcs-Soft elnök-vezérigazgatója, sze-
következtében rés keletkezett rajta. Csak ha Schréder Mihály, az Építési és Építésügyi Szak- rinte az internet vezethet ki sokakat a válság-
ez nem válik be, akkor élünk a leépítés esz- mai Testület elnöke. A konvergenciaprogram ból. A kommunikáció ugyanis teljesen átala-
közével - mutatott rá a szakember. Természe- bevezetésekor 30 százalékos leépítés ment kul, s aki ehhez tud elsôként idomulni, az fog
tesen addig is összehúzhatjuk a nadrágszíjat, végbe, most pedig ismét ez várható, ami a nyerni. - A Kulcs-Soft a tavalyi évben marke-
például bérbefagyasztás útján, ám azt mindig 300 ezer fôs iparági összlétszámot tekint- ting költségeinek 90 százalékát a weben köl-
tudni kell megfelelôen tálalni. Amennyiben ve 100 ezer leendô munkanélkülit jelent. tötte el, s 15 százalékkal bôvült - példálózott
ugyanis relatíve nyitott kommunikációt folyta- A pénzügyi válság kiteljesedésével ugyan- az elnök-vezérigazgató, aki többek közt ezért
tunk a dolgozókkal (nem csak a válság idején), is leállnak a külföldi beruházások, az állam sem vár 2010-ig, a válság várható lecsendesü-
ôk is könnyebben fogadják el a megszorításo- részérôl mentôövként bedobott 1800 milli- léséig, hanem megpróbál most felülkerekedni
kat - véli Márton Péter. árdos megrendelésbôl pedig idén csak 300- a konkurencián.
A legjobb, ha még „békeidôben” elôre 400 milliárd forintot tudnak racionalizálni az A tanácsadói szakmát élesen érin-
megegyezünk a szakszervezettel vagy az építôipari cégek. ti a válság, hiszen általában a külsô
üzemi tanáccsal, hogy adott rendelésállo- Ez azonban a jelenlegi beruházásoknak „megmondóemberekrôl” mondanak le
mány, illetve piaci körülmény esetén milyen csupán a 20-25 százaléka - vetítette elôre a elsôként a cégek. Ennek ellenére Nagy István
intézkedéseket foganatosítunk, így válság- sötét jövôt Schréder Mihály. További prob- Ottó, az Ernst&Young tanácsadási üzletág-
ban már csak elô kell vennünk a terve- léma - folytatta -, hogy a mai magyar kép- igazgatója optimistán tekint a jövôbe, mivel
ket, és megvalósítanunk azokat - utalt a zésben nincsen humán erôforrás tervezés: ez egy olyan bizalmi szakma, ahol ôk is bizton
Friesland gyakorlatára Dr. Kiss Pál számíthatnak ügyfeleikre.
István volt elnök-vezérigazgató, HR tízparancsolata válság idejére - Természetesen mi is érzékeljük a vissza-
aki jelenleg a Budapesti Kommu- (forrás: Hewitt) esést, ezért a korábbiakhoz képest kevesebb
nikációs és Üzleti Fôiskolánál látja embert veszünk fel, ugyanakkor a válság sem
el a vezérigazgatói teendôket. 1. Fókuszok - kompromisszumok nélkül tántorít el kitûzött céljainktól, továbbra is
2. A lehetôségek folyamatos kutatása piacvezetôkké akarunk válni. Ennek érdekében
Átgondolt stratégia, reális 3. Transzparencia, nyitottság, következetesség ugyanúgy tervezünk rövid, közép és hosszú
jövôkép 4. Fókusz néhány kritikus területen (KPI-ok) távra, mint eddig, legfeljebb többször vizsgál-
Mindenkor érezniük kell a dolgo- 5. Összehangoltság és „közteherviselés” juk felül ôket - magyarázta a szakember.
zóknak, hogy válság idején is átgon- 6. A dolgozók bevonása és elkötelezése az intézke- A Kürt Zrt.-nél már egy kicsit óvatosab-
dolt stratégiával és reális jövôképpel dések iránt ban kezelik a kérdést: a létszámot csak mi-
rendelkezik a cég; ebben nagy sze- 7. Rövidebb szervezeti ciklusok és elszámoltatha- nimálisan bôvítik és a korábbi három éves
repük van a vezetôknek. tóság terv helyett már csupán egyetlen évig tekin-
Iván György, a HÖDLMAYR 8. Több figyelem a tehetségen: Értékeld ki, hogy ki tenek elôre. - Nem feledkezünk el azonban a
ügyvezetô igazgatója a tisztes- a legjobb, és értékeld a teljesítményét! kulcsemberekrôl, igyekszünk mindent megad-
séges tájékoztatáson túl például 9. A dolgozók igényeinek, motivációjának ismerete ni nekik, hisz bármi történjék, rájuk számítani
pszichológiai hadviselést is folytat („Mi az érték számukra?”) szeretnénk - közölte Gergácz Lili személyzeti
a rosszkedv ellen: ha teheti, mindig 10. A kultúra és a brand erôsítése vezetô.
világos ruhákban jár, emellett pedig Ahogy a DGS Global Research is számít a
narancs színû óraszíjjal deríti jobb szakma képviselôire - mondta el Dudás János
kedvre a beosztottait. - Így a középvezetôk a szakképzés nem bír elég csábító erôvel operatív igazgató. A kutatásokkal és vállalati
más hangulatban adják tovább az informáci- a fiatalok számára, a felsôoktatásban pe- tanácsadással foglalkozó szervezet ugyanis
ókat, ami alapjaiban határozza meg a mun- dig elvesznek a természettudományos amellett, hogy új üzletágakba menekül elôre,
kahelyi légkört - mondta a vezetô. képzések, csupán tíz százalékát teszik ki fontosnak érzi az összefogást, hogy megtalál-
Nemcsak ô kedveskedik ilyesfajta aprósá- az összes szaknak. - Ráadásul a fôiskolák, hassák és megoszthassák a válságból kivezetô
gokkal dolgozóinak. Pallay Tibor, az Építési egyetemek teli vannak 2-es tanulókkal, hi- módszert, módszereket (benchmarking és
Vállalkozók Országos Szakszövetségének ába indítványoztuk a ponthatárok feljebb best practise).
(ÉVOSZ) alelnöke például szervezeténél mind emelését, hogy legalább a 3-as tanulók HR Portal
a 900, válságról tájékoztató levelet szemé- képviseljék a legalacsonyabb tudásszintet
lyesen látta el a kézjegyével. - Válságban - fájlalta Schréder Mihály.
nem ezeken a figyelmességeken kell spórol-
ni, egyébként is, nincs olyan cég, ahol 5-10 Kiútkeresés, kilábalás
százalékos költségcsökkentést ne lehetne A válság nemcsak kihívás, hanem egyenesen
fájdalom nélkül végrehajtani. Én magam is lehetôség - körülbelül ezt a jelszót tûzték ki
1200 tételt néztem át egyenként, s jelentôs zászlajukra a rendezvény utolsó, kerekasztal-
összegeket tudtam lefaragni a telefonkölt- beszélgetésének résztvevôi. Iparági sajátos-
ségek vagy a beszerzési kiadások terén - kö- ságuk, illetve piaci helyzetük révén ugyanis
zölte Pallay Tibor. nem a szakadék szélén táncolnak, így meg-
Sajnos az ilyen példamutató hozzáállás engedhetik maguknak, hogy bôvüljenek, ter-
ritka a mai magyar üzleti életben, reflektált jeszkedjenek.
Pallagi Gyula, az Építô-, Fa-, és Építôanyag- A dm például éppen a többi közép-kelet-
ipari Dolgozók Szakszervezetei Szövetségének európai országban próbálja megvetni a lá-
(ÉFÉDOSZ) elnöke. Úgy véli sok esetben olyan bát, hiszen most könnyû ingatlant vásárolni.
vezetôk ülnek a menedzsmentben, akik nem - Emellett terveim szerint kibôvítjük képzési
oda valók. Ha ugyanis valami balul üt ki, rög- rendszerünket, és úgy érzem, eljött az ideje
tön másokat hibáztatnak, vagy ami most a a HR kontrolling fejlesztésének is - mondta

22 2009/1

A krízis velejárója,
a pénzügyi szektoron belüli bizalmi válság
Leghosszabban a termelési válsággal kell
szembenéznünk
Január derekán a Vasas Szakszervezeti
Szövetség budapesti székházában a Gé-
pipari Ágazati Párbeszéd Bizottság (GÁPB)
kezdeményezésére workshopot rendez-
tek a nemzetközi gazdasági és pénzügyi
válság lehetséges hatásairól, különös
tekintettel a gépiparra. Úgy gondoljuk
azonban, hogy az említett témakör és a
találkozón elhangzottak nemcsak a gé-
pipari ágazatot érintik, hanem szélesebb
érdeklôdésre is számot tarthatnak. Ezért
röviden összefoglaljuk a konferencián el-
hangzottakat.
Az egybegyûlteket Dr. Király Csaba, a
GÁPB munkáltatói oldalának társelnöke
köszöntötte, hangsúlyozva, hogy a találko-
zót a munkavállalói oldal kezdeményezte.
Emlékeztetett arra, hogy a jelenleg zajló
válság elôzménye az USA-ból kiinduló in-
gatlanpiaci, majd az ezt követôen kialakuló
pénzügyi válság volt. A jármûipari cégek
kapacitása – mondta bevezetôjében - egy,
másfél évre elôre le volt kötve. Ez azon-
ban a válság kihatásaként, most annyira
leszûkült, hogy jelenleg egy, másfél hónap-
ról beszélhetünk.
Szanyi Miklós a Világgazdasági Kutató-
intézet részérôl elôadásában mindenekelôtt
kiemelte, hogy a válság globális folyamat,
amelynek menetét egy ország egymagá-
ban nem tudja befolyásolni. Ezt azon a
tavaly szeptemberi találkozón is megálla-
pították, amelyen a világ, gazdaságilag 20
legerôsebb országának képviselôi vettek
részt, megállapítva a közös felismerést: a
kialakult helyzetet bármely ország, bár-
mely kormánya egyes egyedül nem képes
kezelni.
Ugyanis ez a válság nem csupán pénz-
ügyi krízis, hanem túltermelési válság is,
amire az alábbiakból is következtetni le-
hetett:
– Jelzáloghitelekkel felpumpált keres-
let;
– Nagyarányú kapacitásbôvülés (a
feltörekvô európai országokban, Indiában,
Kínában). Kína például 90%-ban exportra
termel, ami többletként jelenik meg a vi-
lágpiacon. Kína csatlakozása a Világkeres-
kedelmi Szervezethez azt eredményezte,
hogy a kínai áruk elárasztották a fejlett
országok piacait. A válság kialakulásának
fô okát abban kell keresni, hogy az eleve
fölös méretû termelôi kapacitás tartósan
zsugorodó kereslettel párosult (a jelzálog-
hitel válság miatt). A jelzáloghitelezés ke-
retében az értékesítést ösztönözték, azaz
„elôrehozott fogyasztásra” serkentették
elsôsorban a lakosságot.
– De nem csak pénzügyi és túlterme-
lési válságról beszélhetünk, hanem rend-
szerválságról is – mondta Szanyi Miklós.
A piac mindenhatóságába vetett hit
megkérdôjelezôdött, a piac nem tudta a
pénzügyi válságot kivédeni, annak okait
elhárítani.
Ennek a válságnak a mélysége és hossza
nehezen belátható, mert a három terület
eltérô kifutású. Úgy tûnik: leghosszabban
a termelési válsággal kell szembenéznünk,
de ennek menete is nagyban függ a másik
két terület alakulásától.
Ami a jelzáloghitelezést illeti, nos ez az
ami elindította a folyamatot, mert az USA-
ban megbomlott az egyensúly: a lakosság
már huzamosabb ideje nettó hitelfelvevô,
azaz a lakossági hitelállomány magasabb,
mint a megtakarítások.
Ennek oka viszont jórészt a fölös for-
rásellátottság volt a globális piacokról, a
hitelek olcsók voltak és az USA nem csak
a belsô, hanem nagyarányú külsô - más or-
szágok - megtakarításait is felhasználta.
Magyarországon is ez a helyzet: na-
gyobb a hitelállomány, mint a megtakarí-
tás. Külön problémát jelent mindezen felül,
hogy a lakosság devizában adósodott el,
ami magában hordozza az árfolyam kü-
lönbözet kockázatát is.
A hitelnyújtás feltételeinek a felpu-
hulása, az olcsó hitelek és a „pénzügyi
innovációk” miatt (viszontfinanszírozás
különbözô formái) – hamis biztonsági il-
lúzió alakult ki. A refinanszírozás során
a követeléseket eladták, így - a globális
pénzügyi piacoknak köszönhetôen - ezek
trendek
a problémák nemzetközi szinten is kezdtek
begyûrûzni.
A pénzügyi szektorban bizalmi vál-
ság alakult ki. Ennek elôjeleként volt
értékelhetô a NASDAQ összeomlása. A
NASDAQ tôzsdei összeomlása során sok
befektetô vesztette el tôkéjét, nem csak
amerikaiak, mivel az USA nemzetközi szin-
ten is gyûjtötte a megtakarításokat, így a
károk elszenvedése is nemzetközivé vált.
A másik tényezô a nevezetes ENRON-
botrány volt, amikor ennek az energetikai
szolgáltató cégnek a tanácsadói, a me-
nedzsmenttel együttmûködve hamis mér-
legadatokat szolgáltattak. Ezzel megrendült
a piacok, vállalatok mûködésébe vetett hit.
Bizalmi válság alakult ki: a hitelezôk és
hitelfelvevôk között (ami a szigorodó hitel-
feltételekben nyilvánult meg), a hitelezôk
és hitelközvetítôk között (ez utóbbiak nem
viselnek kockázatot). De bizalmi válság
alakult ki, maguk között, a hitelezôk kö-
zött is. Végül a válság tovább gyûrûzött a
hitelezôk és befektetôk között.
Ennek a bizalmi válságnak lett a követ-
kezménye a globális forrásszûke, ennek
nyomán léptek fel tömeges hiteltörlesztési
problémák, zuhanni kezdtek az ingatlanpi-
aci árak, növekvô hiányok kezdtek mutat-
kozni a banki mérlegekben (már nem csak
az USA-ban, de a „termékeket” vásárlók
körében is, lásd Izland példáját.
A bankok visszavonják egyéb, még
kevésbé kockázatos kihelyezéseiket is, a
kockázatos piacokról meg még inkább.
Kihelyezett tôkéiket visszaszívják, hogy
pótolni tudják az ingatlanárak esése mi-
att a mérlegeik eszköz oldalán jelentkezô
hiányokat. A globális forrásszûke a pénz-
piacok „kiszáradásához”, a gazdasági te-
vékenységek akadozásához vezet.
A válság hatása Magyarországon
A válság elôtt Magyarországon is
forrásbôség volt, az anyabankok egymás-
sal versenyeztek a magas kamatokért. A
lakosság tömegesen vette fel a devizahi-
teleket, zéró visszafizetési biztosíték mel-
lett, már ami a törlesztéseket illette. Ez
egyaránt jellemezte mind az USA-t, mind
Magyarországot.
A válság hatása a magyar pénzügyi szek-
torban: saját hibánkból sok hazai kihelye-
zés bedôlt. A forráskivonás tömegessé vált
minden területen, a devizahitelek tartalé-
2009/1 23
kait kiszívták az anyabankok – kényszerû
IMF és EU hitelfelvétel. Magyarországon
deviza szûke alakult ki, mivel a kivonások
devizában történtek, így nehézkessé válik
a devizahitelek visszafizetése is. Elsôsorban
ennek finanszírozására kaptuk a támoga-
tást az IMF-tôl.
A pénzügyi válság megoldásához a bi-
zalmi válság feloldása szükséges. A látha-
tatlan kéz elmélete megbukott, az állam-
nak szabályoznia kell, méghozzá úgy, hogy
az a bankrendszer stabilitását fokozza. A
bedôlt „termékeket” el kell távolítani a
bankrendszerbôl. Ésszerûsíteni kell a jelzá-
loghitelezési gyakorlatot, szabályozni kell,
hogy milyen mértékig engedhetô meg az
elôre hozott fogyasztás jelzáloghitelezés-
sel.
Reálgazdasági hatások
Visszaesés a keresletben, fôleg tartós fo-
gyasztási cikkeknél a hitelfinanszírozás
elapadása miatt. A magyar exportpiaco-
kon a visszaesés tartósabb lesz, mint az
USA-ban, mert kapcsolódik az EU általános
problémáihoz (elöregedés, nyugdíjrendszer
tarthatatlansága, csökkenô versenyképes-
ség – kevesebb elkölthetô jövedelem).
Magyarországon is tartósan, a realitáshoz
jobban fog igazodni a fogyasztás szintje.
A rendszer problémájából adódóan a
jelzáloghitelezés ésszerûtlen mértékû volt,
ezért várhatólag csökkenni fog. Rövidtávon
a gazdaságpolitikában a kereslet ösztönzé-
sére lenne szükség, de Magyarországon
erre kevés lehetôség kínálkozik. A külföl-
di kereslet ösztönzése segítheti a magyar
exportot.
Ágazati eltérések a válság hatásai szem-
pontjából: elsôsorban az autóipar, a szóra-
koztató elektronika, az építôipar azok az
ágazatok, amelyek ki vannak téve a jelzá-
loghitelezés hatásainak. Az építôiparban,
az autóiparban, az elektronikai iparban a
kereslet visszaesése már tapasztalható, az
autóiparban már 2008-ban 10%-os volt a
visszaesés, a szórakoztató elektronikában
kevesebb terméket vásárolnak. Az elektro-
nikai ipar, autóiparhoz kapcsolódó ágának
termelése várhatóan együtt fog visszaesni
az autóiparral.
Rövidtávon gyárbezárások várhatók, a
kérdés csak az hol, milyen sorrendben? E
tekintetben kétféle logika érvényesülhet:
1. A racionális változat szerint elôször
a legkevésbé gazdaságos kapacitásokat
zárják be.
2. A reális változat szerint elôször a fej-
lett országok külföldre kihelyezett kapaci-
tásai, utána a feltörekvôk államok kapaci-
tásai végül az anyaországbeli kapacitások
kerülnek bezárásra.
A válság kedvezôtlen hatásait elôre
meneküléssel lehet elhárítani. A hagyo-
mányos ágazatokban korszerûsítéssel,
továbbá a dinamikusan bôvülô piacokat
24 2009/1
célzó beruházásokkal. A felelôs állami fej-
lesztéspolitikának mindkét fent említett
esetben komoly szerepe van. Jó példák
erre a kelet-ázsiai és a skandináv országok
sikertörténetei.
Czágler Péter a Nemzeti Fejlesztési és
Gazdasági Minisztérium részérôl Kormány-
zati programok a versenyképes üzleti kör-
nyezetért, középpontban az adminisztratív
tehercsökkentés címmel tartott elôadást.
Az állam szabályozó szerepe nagyjából
egyidôs az állammal. Elôször kezdôdött
az adóbevételekkel, majd a közfeladatok
fokozatosan kiterjedtek egyéb területekre
részben, mert ez elvárás volt a társadalom
részérôl, részben, pedig mert az állam sze-
rette volna felügyelete alá vonni ezeket az
új területeket – mondta.
Ez a szabályozás az idôk folyamán egyre
bonyolultabbá válik, mígnem az eredeti
céljától eltérôen egyre inkább a normális
élet gátja lesz és ez által komoly versenyké-
pességi kérdéssé válik. Fôleg mivel az egyes
országok nem egységesen értelmezik saját
szerepüket, így eltérô szabályrendszerek
alakulnak ki, ami nagyban befolyásolja
az egymással szembeni versenyképessé-
get is. Ilyenkor kezdenek el gondolkodni
a kormányok a gazdálkodói környezet
egyszerûsítésén.
A jelen elôadásnak nem célja, hogy
meghatározza e szabályozóknak az opti-
mumát, hanem megpróbálom bemutatni,
hogy milyen feladatok állnak a jelenlegi
kormányok elôtt, illetve be szeretném mu-
tatni a nemzetközi trendeket, az eddigi
magyarországi eredményeket, illetve a to-
vábbi lépéseket.
A kiinduló állapot Magyarországon és
a kormányzati célok: az EU Tanácsa egyet-
értett az adminisztratív terhek 25%-os
csökkentésének tervével 2012-ig, továbbá
azzal, hogy 13 kiemelt területen az EU-
szabályozás egyszerûsítése megtörténjen.
Magyarországon az adminisztratív ter-
hek becsülhetô nagysága EU-becslés sze-
rint a GDP 6, 8%-a (ez kb. 1750 Mrd Ft).
Hazánkban az állami bürokrácia kétszer
akkora terhet ró a magánszemélyekre és
a vállalkozásokra, mint az EU-átlag. Az EU
25 átlaga körülbelül 3, 5%. Ha az admi-
nisztratív terheket sikerülne leszorítani az
EU 25-ök átlagos szintjére, ezzel jelentôs
erôforrások szabadulnának fel a vállal-
kozói szektor számára és a költségvetés
számára is.
Fent említett két területen a cél körülbe-
lül 450 milliárd forint megtakarítása.
Világbank üzletviteli rangsorolásában
Magyarország helye különösen sokat ja-
vult a világmezôny egészéhez képest a
vállalkozásalapítás tekintetében (a tava-
lyi 72. helyrôl a 27-re), valamint a tulaj-
donbejegyzés terén (98. helyrôl az 57-re).
Ugyanakkor változatlanul rosszul állunk az
engedélyezési eljárások bürokratikussága
(eljárások száma, idôigénye, költségessé-
ge – 89. helyezés), a befektetôk védelme
(üzleti tranzakciók áttekinthetôsége, rész-
vényesek jogai és ezek érvényesíthetôsége,
a gazdasági társaságok ügyvezetésének
ellenôrizhetôsége, a meghatározó befo-
lyással nem bíró részvényesek jogainak
érvényesíthetôsége – 113. helyezés), va-
lamint az adóeljárások terhessége (adó-
fizetések gyakorisága, idôigénye – 111.
helyezés) tekintetében.
Meg kell jegyeznünk, hogy a 2008.
évi rangsor a 2008. júniusig bekövetke-
zett változásokat vette figyelembe. Tehát
a júliustól érvényes jelentôs változásokat
(ilyen például a cégalapítás és bejegyzés
egyszerûsödése, gyorsulása) következô
(2009.) évi rangsorban elfoglalt helyezés
tükrözi majd.
Az adminisztratív tehercsökkentési és
a közigazgatási eljárás-egyszerûsítési kor-
mányzati programról:
E tekintetben a cél a hazai jogszabály-
okból és végrehajtásukból következô ad-
minisztratív terhek 25 %-kal való csök-
kentése 2012-ig, továbbá az adminisztratív
terhek újratermelôdésének megelôzése.
A követendô elvek: az alacsony költségre,
egyszerû, gyors és hatékony hatósági eljá-
rásokra való törekvés, az elektronikus eljá-
rások preferálása, több közremûködô ha-
tóság esetén „egykapus” ügyfélkapcsolati
rendszer megteremtése, az engedélyezési
eljárások gyorsítása, a nyilvánosság növelé-
se. A program sok tekintetben megerôsíti,
koncentrálja, gyorsítja a korábbi kormány-
zati tevékenységet, és jelentôs új elemek is
megjelennek benne.
A tavaly megvalósult feladatokról. Az
Országgyûlés elfogadta a TEÁOR azonosí-
tók egyszerûsítését. TEÁOR-számok a to-
vábbiakban csak statisztikai jelentôséggel
bírnak, nem kell a cégbírósággal intéztetni
az átalakítást. Az átsorolást a jövô évi adó-
bevallásokkal együtt egy külön nyomtatvá-
nyon kell kérni, a feladatok ezzel az adó-
hatóságra hárulnak át. A tervezet tiltaná,
hogy az APEH bírságolja a mulasztókat,
aki büntetést fizetett, annak vissza kell
téríteni az összeget. Az ügyvédi munkadíj
és az eljárási illeték azonban nem járna
vissza.
Ami a közigazgatási hatósági eljárás
és szolgáltatás általános szabályairól szó-
ló törvény módosítását illeti az eljárási
határidôket fokozatosan csökkenteni kell
2013-ig.
Újdonság a hatóságok anya-
gi felelôsségének növelése határidô-
mulasztás esetére, a hivatalok megemelt
késedelmi kamatot fizetnek, ha késnek fi-
zetési kötelezettségeikkel, a szakhatósági
eljárások korszerûsítésérôl döntött a Kor-
mány 2008. decemberében. A szakható-
sági közremûködések száma 25%-al csök-
kent annak érdekében, hogy csak valóban
indokolt esetben kerüljön sor szakhatóság
bevonására.
A telepengedélyezési eljárások felülvizs-
gálatával kapcsolatosan alapelv, hogy ipari
területeken kizárólag bejelentés, minden
más esetben lehetôség szerint elegendô
a bejelentés, a hatvan napos határidô
harminc napra csökkentése, utólagos, va-
lóban mûködô ellenôrzési rendszer meg-
teremtése. Az eddigi 165 helyett, csak
66 tevékenység kör esetében szükséges
engedélyezés.
Mindezek a kezdeményezések
egyszerûbb, hatékonyabb eljárást tesznek
lehetôvé.
Engedélyezési eljárás lefolytatása csak
abban az esetben indokolt, ha a környezet-
ben élôk nyugalmának, egészségének biz-
tosítása, a környezet védelme ezt indokolt-
tá teszi, és ezek a célok más úton
– így például utólagos ellenôrzéssel
– nem lennének elérhetôek. A fe-
lülvizsgálat révén négy tevékenység
esetében megszûnik az engedélye-
zés, miután e tevékenységekre más
jogszabályok, ugyancsak tartalmaz-
nak engedélyezési szabályozást.
Intézkedések 2009-tôl:
egyszerûsített hatásvizsgálat a
jogszabálytervezetek esetén, vár-
hatóan 2009. februárjától, az adó-
adminisztráció csökkentése, járu-
lékalapok összevonása öt helyett
kettôre, egyszerûsített beszámolás
a kkt-k, bt-k és kft-k számára is.
Megszüntetik a nullás bevallásokat,
hangsúlyozott szerepet kap a belsô
piaci szolgáltatásokról szóló irányelv
átültetése (egyablakos, elektronikus
ügyintézés, az engedélyeket nem
kell megújítani, stb.), a hatósági
vagy más közhatalmi eljárásban
alkalmazott nyomtatványok letölthetôvé,
illetve egységes informatikai platformon
elektronikusan kitölthetôvé válnak 2009.
áprilisától, felülvizsgálják a közhiteles nyil-
vántartásokat, kiszûrik a párhuzamos adat-
halmazokat.
Hosszabb távú intézkedéseket megala-
pozó feladatok: jogszabályalkotás folya-
matában elôzetes hatásvizsgálat, hatályos
joganyaghoz kapcsolódó információszol-
gáltatási kötelezettségek (IO) adminiszt-
ratív terheinek utólagos felmérése, súly-
ponti IO-k meghatározása, kiemelt súlyú
fókuszterületek alaposabb felmérése, adó-
és járulékadminisztráció, engedélyezési és
ellenôrzési eljárások, foglalkoztatási adat-
szolgáltatási kötelezettségek, adminiszt-
ratív terhek nettó növekedésének elkerü-
lése. Feladat továbbá: 2009. június 30-ig
elôterjesztés a Kormány részére a fókusz-
területekhez kapcsolódóan, ellenôrzési és
monitoring rendszer kidolgozása.
Fontos látni, hogy a jelenleg mûködô
nyugdíj és egészségügyi rendszerünk hos�-
szú távon nem mûködôképes. Jelenleg
négy ember tart el hat másikat, 2050-re
három embernek kell eltartania hetet. Ki-
emelten fontos a foglalkoztatás növelése!
Az ázsiai országokban a foglalkoztatás nö-
velése eredményezte a megtakarítások nö-
vekedését, az pedig köztudott, hogy minél
nagyobb egy országban a megtakarítások
szintje, annál nagyobb a jólét.
– A válságban a gépipar az egyik leg-
érintettebb ágazat, azon belül is az autó-
ipar, elektronikai ipar, jármûalkatrész ipar
érintettsége kimagasló. Jelenleg is számos
kapacitás felesleg, termelés leállás, lét-
számleépítés ismeretes, ami ez évben vár-
hatóan folytatódni fog – mondta az egyik
hozzászóló, Hódi Zoltán. Nagyon fontos,
hogy ismerjük, tisztában legyünk a pontos
világgazdasági helyzettel, annak ellenére,
hogy Magyarország gazdasága nem tudja
befolyásolni a folyamatokat. Az európai
acélgyártás 30%-a felesleg, nagy kérdés,
hogy ebbe belesik-e a magyar termelés,
amely 80. 000 fôt érint. Nagyon fontos,
hogy a válság kezelésében mit tesznek az
olyan országok, mint az USA, Kína és Bra-
zília. Ha a válságból való kilábalásban azt
az utat választják, hogy ösztönzik a keres-
letet, ezzel Magyarország jól járhat, mivel
exportját felszívják ezek a gazdaságok.
A válsághoz való alkalmazkodásban
vállalkozásainknak két fô gondja van: a
megrendelések hiánya, finanszírozás prob-
lematikája. A válságból való kilábalásnál
elsôdleges cél a jövedelemtermelés, mely-
nek eszköze a versenyképesség fokozása.
Hódi Zoltán kiemelten fontosnak tar-
totta a válságból való kijutáshoz a nemzeti
összefogást, a párbeszédet, a közmegegye-
zést, ami a legtöbb országban megvan és
mûködik, Magyarországon azonban nem
igazán.
Czágler Péter szerint a válságkezelés rö-
vidtávon (3-6 hónap) elsôsorban a vállalko-
zások finanszírozási problémáinak megol-
dását jelenti. Ha a vállalkozás már nem tud
a mûködéséhez forrást biztosítani, szerezni,
forduljon a Minisztériumhoz, ahol minden-
kinek próbálnak segítséget adni, valamilyen
finanszírozási konstrukciót találni. A legtöbb
vállalkozás forgóeszköz hitelezésben kér se-
gítséget, jelenleg 3-6 hónap finanszírozása
megoldatlan, ez okoz nehézséget.
Az EU pályázatok a tekintetben ros�-
szul lettek kommunikálva – mondta. Sok
esetben nem volt világos, hogy ezek a pá-
lyázatok utófinanszírozással mûködnek,
a beruházások, fejlesztések induló költ-
ségeit a vállalkozásoknak kellett
elôfinanszírozni. Most azonban az
EU 40% elôfinanszírozást biztosít!
Elôször tehát a finanszírozást kell
megoldani, aztán lehet a piacokat
újraindítani. A gazdaságban végbe
fog menni egy piactisztulás, ez el-
kerülhetetlen. Mivel a GDP 70%-a
exportból származik, így Magyaror-
szág a külsô piacokra van utalva, ha
az exportunkat felvásárló országok-
ban sikerül a keresletet ösztönözni,
akkor valószínûleg lesz kereset az
exportunkra.
Sárközi István véleménye szerint
a magas adóterhek miatt a KKV-k
vezetôk többsége minimálbéren van
bejelentve, ami az aktív foglalkozta-
tás idején még nem gond, viszont
nyugdíjas korukra életminôségük
nagyban romlik. Nem tartja jó meg-
oldásnak, hogy „minden” vállalkozás
a Minisztériumhoz fut segítségért,
pénzért, ilyen esetekben a korábbi években
megtermelt extraprofitból is sok vállalkozás
át tudná hidalni ezt az idôszakot.
Király Csaba hozzászólásában méltatta
a humánerôforrás jelentôségét. Ez a leg-
fontosabb tényezô – mondta, majd hoz-
zátette: minden folyamatot ez mûködtet.
Költségek megtakarításának lehetôségét a
rugalmas munkaidô kialakításában, a 4 na-
pos munkahét bevezetésében, a juttatások
csökkentésében látja.
Tuba Pál a bizalmi válságról szólt. Ez
szélesebb körû – mondta - mint ahogy az
elhangzottakból kivehetô volt. Ez a jelen-
ség ugyanis immár az üzleti partnerkap-
csolatokban is megjelent. Súlyos hibának
tartotta a TEÁOR-átállás kidolgozatlansá-
gát, mert az járt rosszul, aki jogkövetô volt
és teljesítette határidôre a feladatokat.
Lejegyezte: Zámbori Szabina,
GÁPB-titkár
2009/1 25
 A világ válsága,
negyed év tükrében
A jelenlegi világgazdasági helyzetben nem beszélhetünk arról,
hogy bárkinek lennének pontos forgatókönyvei arról, mi tör-
ténik majd a közeljövôben az Egyesült Államokban és a világ
gazdaságában – állapítja meg a QUAESTOR Pénzügyi Tanácsadó
Zrt. a befektetôi és a sajtó számára készült „Navigátor” címû
kiadványában.
Nevezett Zrt. immár tizedik alkalommal ké-
szített elemzést és a legutóbbiban az elmúlt
bô negyed év hazai és nemzetközi gazdasági
életének fontosabb folyamatait értékelte és a
jövôvel kapcsolatos várakozásokat tekintette
át. A forgatókönyvek helyett csak víziókról be-
szélhetünk – állapítja meg a tanulmány - mivel
a jelenlegi helyzet a maga nemében teljesen
egyedi és a korábbi válságokhoz csak részlete-
iben hasonlítható.
A nemzetközi konjunkturális
helyzet alakulása – Amerikai
Egyesült Államok
A gazdaság fontos mutatóinak áttekintése so-
rán nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a
pénzpiaci környezet szeptember közepe óta
radikálisan megváltozott.
Az elmúlt idôszakban tapasztalt piaci fo-
lyamatokra az egyes kormányzatok pénzügyi
piacok megsegítését célzó és a gazdasági nö-
vekedést ösztönzô lépései mellett a jegybank-
ok is tevékeny szerepet vállaltak a problémák
orvoslása, enyhítése érdekében.
Az amerikai jegybanki szerepet betöltô Federal
Reserve kamatpolitikája mellett, rövid és hosszú
lejáratú tôkeinjekción, új likviditást segítô intéz-
kedéseken keresztül segítette a fizetôképesség
helyreállítását. Az összehangolt lépések
elôremozdították a pénzpiacok talpra állását,
azonban reálgazdasági hatásai is igen súlyosak.
A jövôbeli folyamatokat nagymértékben
befolyásolja, hogy mikor rendezôdnek a pénz-
piacok, mikor áll helyre a bizalom. A legoptimis-
tább várakozások szerint 2009 második felétôl
indulhat meg a kilábalás.
A recesszió tényét sokáig nem mondta ki
senki a tengerentúlon, míg december elsô
napján az amerikai NBER intézet közölte: az
amerikai gazdaság 2007 decemberétôl recesszi-
óban van. A jelentôs gazdasági visszaesésben a
fogyasztás megfordulása, az export lassulása és
az import csökkenése játszott leginkább szere-
pet, miközben a készletek aránya és a kormány-
zati kiadások emelkedtek.
A vállalatok és a lakosság egyre pesszimis-
tább várakozásai arra utalnak, hogy hosszabb
26 2009/1
ideig számítanak a foglalkoztatás gyengélke-
désére és gyengébb vállalati profitokra. Az év
elején várható további adócsökkentés kedvezô
hatással lehet a fogyasztásra, de annak fo-
kozatos élénkülési folyamata is igen bizony-
talan.
A gazdaság visszaesése egyértelmûen sújtja
a munkaerôpiacot is, a foglalkoztatottak szá-
mának csökkenése már hónapok óta olyan
méreteket ölt, amely recesszión kívül ritkán
szokott elôfordulni. A munkanélküliségi ráta
emelkedésével, így a bérdinamika lassulásával
kell számolni – utóbbi a fogyasztás szempont-
jából sem kedvezô.
A jelenlegi környezetben számos tényezô,
így a globális kötvénypiacok megrendülése, a
globális pénzszûke, a csökkenô eszközárak és
a gazdasági visszaesés is erôsíti a deflációs fé-
lelmeket, amelyek valószínûleg csak egy rövid
ideig tartanak. Július óta az olajár több mint
felére esett vissza, ezzel az infláció is a várt-
nál nagyobb ütemben mérséklôdött az elmúlt
hónapokban, szemben azzal, hogy az év elsô
felében még jelentôs terhet jelentett a magas
inflációs nyomás.
A defláció akkor jelent negatívumot a gaz-
daság számára, amennyiben tartósan fennma-
rad, és érezteti hatását a bérek alakulásában
is, míg a rövid ideig tartó defláció pozitív lehet
abban a tekintetben, hogy növeli a fogyasztók
vásárlóerejét.
Az Egyesült Államok új elnökének nagy és
eddig nem látott kihívásokkal kell szembenéz-
nie: az elmúlt 50 év legnagyobb recessziójába
süllyedhet az amerikai gazdaság, a pénzügyi
és banki krízis 1930 óta nem látott méreteket
ölt, a lakáspiac sem mutatja a javulás jeleit, a
költségvetési hiány és a folyó fizetési mérleg
hiánya is jelentôsre duzzadt.
Az új gazdaságélénkítô csomag részletesen
még nem ismert, de mintegy 500-700 milliárd
dollár közötti összegre tehetô. Az eszközök
között a bankbetétek garantálása, kibôvített
eszközvásárlási akciók, a kisvállalkozók és az
önkormányzatok számára elérhetô nagyobb
hitelkeret szerepelnek.
Az eurozóna
Az eurózóna gazdaságának erôteljes
lefékezôdése egyre nyilvánvalóbb. Az
elmélyülô pénzügyi krízis erôteljes negatív
hatása 2009 elejéig csak fokozódhat, a mo-
netáris és kormányzati intézkedések ellenére
is. Míg a nyári hónapok az emelkedô inflációs
nyomás megfékezése jegyében teltek, addig
most már leginkább az elhúzódó recesszió
megelôzése, a gazdaság élénkítése lett a
célkitûzés.
Az eurozóna gazdasága a harmadik negyed-
évben is 0, 2%-os visszaesést mutatott az elôzô
negyedévhez képest, így statisztikai értelemben
recesszióba került.
A pesszimizmus fokozódott üzleti és lakos-
sági téren is, amely szintén arra utal, hogy a
gazdaság lejtmenete nem áll meg a következô
hónapokban. Így csak az elsô negyedévet
követôen lehet biztosabb prognózist felállítani
arról, hogy meddig tarthat a válság.
Az európai gazdaságok közül a német
gazdaság - mint legfontosabb külsô piacunk
- kilátásai sem kecsegtetnek sok jóval. A világ-
gazdaság lassulása nyomán a német export
visszaesése jelentôsen felülmúlta az enyhe
fogyasztásbôvülést, így a recesszió elkerülhe-
tetlenné vált. Míg 2008 elsô negyedévében két
éve nem látott erôs növekedés jellemezte a gaz-
daságot, addig a várt 1%-os GDP-visszaeséssel
a 2009-es év lehet a leggyengébb 1949 óta.
A növekedés visszaesése nyomán, valamint
az olaj árcsökkenésének hatására fokozatosan
mérséklôdött az inflációs nyomás az elmúlt hó-
napokban. Az árstabilitás célját jelképezô 2%
körüli inflációs cél nemcsak 2010-ben, hanem
már 2009-ben elérhetôvé válhat.
A Lehman Brothers bedôlése nyomán a
pénzpiacoknak új helyzettel kellett szembesül-
niük. Az európai pénzügyi piacok is érintetté
váltak, a bankok problémáin felül a bizalmat-
lanság a pénzpiacokon is jelentôs bizonytalan-
ságot okozott. Ebben a helyzetben az Európai
Központi Bank is feladta korábbi stratégiáját, és
számos eszközzel igyekezett a likviditást segí-
teni: az október 8-án több jegybankkal együtt
bejelentett összehangolt kamatcsökkentésen
túl pénzpiaci eszközökkel, kormányzatokkal
közösen kidolgozott betétgaranciákkal és
tôkejuttatásokkal.
A monetáris politika mellett a költségvetési
politika tehet most igazán többet a recesszi-
óból történô kilábalás érdekében. Az Európai
Unió 200 milliárd euró összegû (260 milliárd
dollár) gazdaságélénkítô csomagtervet java-
sol elfogadásra. A tervezet összességében a
tagállamok GDP-jének 1, 5%-ára rúg, és na-
gyobb része 2009 során kerülhet a gazdaság-
ba. Amennyiben a költségvetési kiigazítások és
gazdaságélénkítô intézkedések megvalósulnak,
úgy a 2009-es év végére, 2010 elejére lassan-
lassan beindulhat a növekedés.
Japán és Kína
Most már világossá vált, hogy a globális pénz-
ügyi válság a világgazdaság új keletû húzóerôit,
az ázsiai gazdaságokat is érzékenyen érinti. Az
inflációs nyomás amilyen hirtelen jött, olyan
gyorsan enyhül. A nyersanyagpiaci korrekció
az energia- és élelmiszerigényes gazdaságok
számára kedvezô, a kamatszintek ebben a régi-
óban is csökkentek, de ezzel együtt a gazdasági
lassulás is folytatódni fog.
A korábbi negyedévben még csak találgatni
lehetett, hogy vajon Japán gazdasága elkerüli-e
a recessziót, mostanra azonban a nyitott kér-
désre egyértelmû választ adhatunk. A japán
GDP 2008 második negyedévében 0, 9%-kal,
a harmadik negyedévben pedig 0, 1%-kal esett
vissza negyedéves relációban, de évesített ala-
pon is a második negyedévi 3, 8%-os negatív
adatot most 0, 4%-os mínusz követte. Utoljára
7 éve mértek ilyen gyenge GDP-növekedést.
A fogyasztói bizalom így soha nem látott
mélypontra zuhant, a fogyasztás 3, 8%-kal
esett. 2009-ben a GDP 0, 6%-kal, 2010-ben
pedig 1, 7%-kal bôvülhet. 2009-ben alig 1%
körüli inflációt valószínûsíthetünk, deflációs hó-
napok mellett, és 2010-ben 0, 5%-kal emel-
kedhetnek a fogyasztói árak éves szinten.
A kínai gazdaság viszont talán az egyet-
len olyan entitás az ázsiai régióban, amely
feltehetôen nem fordul recesszióba, igaz, Kí-
na is megérezte a lassulást, 2008 harmadik
negyedévében 9, 0%-ra (5 éves mélypontra)
csökkent a gazdasági növekedés üteme. Koráb-
ban a nyersanyagárak emelkedése jelentette a
fékezôerôt, most már a globális kereslet lassu-
lása a probléma forrása.
A kínai központi bank, a PBoC több ízben
is, szeptember közepe óta 4 alkalommal, 7,
47%-ról összesen 189 bázisponttal 5, 58%-
ra mérsékelte az irányadó rátát, a legutóbbi
108 bázispontos lazításra 11 éve nem volt pél-
da. A kormány mintegy 586 milliárd dolláros
gazdaságélénkítô csomagot szavazott meg. Az
intézkedéscsomag mérete a kínai éves költség-
vetés 80%-ának, a teljes GDP kb. 9%-ának
megfelelô méretû, tehát nem jelentéktelen.
Nehéz év elôtt Magyarország (is)
A pénzügyi válság elmélyülése és a világ-
gazdaság lassulása egyértelmûen megvál-
toztatta a hazai gazdasági környezetet is. A
harmadik negyedévben a magyar gazdaság
0, 8%-kal bôvült éves szinten, a második
negyedéves 2%-os növekedést követôen
– utóbbit nagyrészt a mezôgazdaság
kedvezô teljesítménye segítette. A nyu-
gat-európai - vártnál nagyobb gazdasági
visszaesés hatására - a külsô kereslet sem
lesz a gazdaság húzóereje.
A változások hatására a 2008-as évre vonat-
kozó 2%-os gazdasági növekedési várakozás 1,
2%-ra csökkent, míg az idén 2%-os visszaesés-
re lehet számítani.
Egyelôre nem látható még, hogy meddig
tarthat a visszaesés, nehéz év áll elôttünk. A
külsô és belsô keresleti tényezôkön felül a vi-
lágszerte tapasztalható likviditás-csökkenés, a
források elapadása is a gazdasági növekedés
lassulását okozza. A bizonytalanság jelentôs.
Az elmúlt év harmadik negyedévében a ter-
melési oldal aggasztó folyamatai is erôsödtek,
az ipari termelés a negyedév során átlagosan
2%-kal esett vissza. Az üzleti várakozások so-
ha nem tapasztalt romlása arra utal, hogy a
vállalatok is elhúzódó gazdasági problémákkal
számolnak.
Az építôipari termelés trendje a legutóbbi
hónapokban stagnálást mutatott, a harmadik
negyedév során is átlagosan 5% körüli ütem-
ben csökkent a termelés. A szektor kilátása-
it a pénzpiaci krízis, a finanszírozási források
szûkülése nyomán csak tovább árnyalhatja.
A harmadik negyedévben 2,3%-kal csök-
kent a beruházások volumene, a nehezedô hi-
telhez jutás a beruházási tevékenységre is ne-
gatívan hat. A külkereskedelmi folyamatokban
már látható a lassulás, az export visszaesése
mellett az import is jelentôsen mérséklôdni fog,
így ennek eredôjeként a nettó export segítheti
a magyar gazdaság növekedését.
2008 elsô tíz hónapjában átlagosan 6, 5%-
kal voltak magasabbak az árak, mint az elôzô
év azonos idôszakában. A nyári hónapoktól
fokozatosan mérséklôdött az infláció, a nyers-
anyagárak jelentôs és az élelmiszerárak fokoza-
tos visszaesésével együtt. Az infláció csökkené-
sét a gazdaság visszaesése is támogatja.
Ahogyan az elmúlt hónapokban ismét lát-
hattuk, a befektetôk különbséget tettek egyes
országok között, a gyenge külsô egyensúlyi mu-
tatók miatt a hazai gazdaság is elôtérbe került.
Az izlandi bankszektor lefagyása után
erôsödött az a nézet, hogy a következô prob-
lémás ország Magyarország lehet. A pánikhan-
gulat jelentôs forinteladási hullámot indított el,
a befektetôk látványos méretekben szabadultak
meg a hazai pénzeszközöktôl, állampapíroktól.
A 2008. márciusi megtorpanást követôen októ-
berben másodszor fagyott le a hazai állampa-
pírpiac, a vevôk szinte eltûntek a 10 éves állam-
papír aukcióról, míg a tôzsdei és az elsôdleges
forgalmazók közötti árjegyzés is elakadt.
November elejére már mutatkozott a stabili-
záció fokozatos jele, a vevôk fokozatosan tértek
vissza, amely az állampapír-piaci hozamok foko-
zatos mérséklôdésében vált láthatóvá.
A gazdaságpolitikai intézkedések terén az
elmúlt éveket elvesztegetett éveknek tekinthet-
jük. Bár az államháztartás hiányának csökkené-
sét többszöri megszorító intézkedésekkel sike-
rült lefaragni, és úgy tûnik, az idei terv jobban
teljesülhet, az ország nem tudta kihasználni
az elmúlt évek kedvezô külsô konjunktúráját
ahhoz, hogy eközben kisebb áldozattal vég-
rehajtsa a kormányzat az égetôen szükséges
strukturális reformokat.
Nem látjuk még körvonalaiban sem, mitôl
indulhat be a gazdaság élénkülése az után,
hogy az elmúlt két év megszorításai jelentôs
növekedési áldozattal jártak. Egyértelmûvé vált,
hogy a pusztán csak exportra alapozott gaz-
dasági növekedés a külsô környezet megvál-
tozásával nem vezethet eredményre, ezt végül
a kormány is elismerte, és a szeptember végén
benyújtott 2009. évi költségvetési törvényjavas-
lat makrogazdasági várakozásait is jelentôsen
módosította.
A tavalyi növekedést a mezôgazdaság jó tel-
jesítménye segítette, de hogy a 2009. év hogyan
alakul, azt nehéz megbecsülni. A kis- és közép-
vállalkozások számára továbbra is jelentôs terhet
jelent a magas munkabérköltség, az adóverseny-
ben jellemzôen hátrányban vannak a magyar
vállalkozások, még régiós viszonylatban is.
A recesszióba kerülés lehetôségét – amelyet
a külsô hatások is erôsítenek – külön kell vá-
lasztani az államcsôd-közeli helyzettôl, ahová
a magyar gazdaság az elmúlt években halmo-
zódó belsô problémái hatására jutott.
A magas államadósság nemzeti szinten, míg
a devizában történô jelentôs eladósodottság
a lakosság és vállalatok számára rejt jelentôs
kockázatot. A pánikhangulat közepette a kor-
mány, tárgyalást indított a Valutaalappal, az
Európai Unióhoz is segítségért fordult, az al-
kalmazott kommunikáció azonban mintha azt
éreztette volna, nagy a baj, és ugyanezt sugallta
a jegybank rendkívüli kamatemelése is, amely
átmenetileg stabilizálóan hatott.
A kamatemelést egy-másfél héttel kö-
vette a Valutalap vezetésével nyújtott
mentôcsomag konkretizálódása, a jelentôs
hitelkeret megszavazása az ország finanszí-
rozásával kapcsolatos kételyeket csökkenti.
A kormány a hitelkeret 40%-át már lehív-
ta, az rendelkezésre áll. Az IMF általában a
„nullás országokat” szokta megsegíteni.
Az Európai Unió tagállamai közül korábban
csak Nagy-Britannia kért segítséget. Ennek a
segítô kéznyújtásnak pedig nem kis ára lehet.
2009/1 27
INTERJÚNK

Az ország
morális és értékrendi
problémákkal szembesül

Közgazdász végzettségû vagyok, és 1981 óta kötôdik mi és Iparkamara elnöki feladatkörét is

elláttam.
életem – közgazdászként – az építôiparhoz. Elôször beru- - Munkám lényegében mindvégig az
házóként dolgoztam heves - megyei önkormányzatoknál építôipar érdekképviseletére összpontosult
- teszi hozzá pergôen fûzve a mondatokat
és Pest megyében. Késôbb ugyanilyen munkát végeztem Koji László úr.
- Kanyarodjunk egy kicsit vissza a kez-
Budapesten, egészségügyi és oktatási létesítményeknél, detekhez. Honnan indult életpályája?
majd ipar-kitelepítéssel foglalkoztam – avat be életének - Vidéki ember vagyok, 1957-ben szü-
lettem. Szüleim Ózd és Szilvásvárad kö-
egy meghatározó szakaszába beszélgetôpartnerem, Koji zött egy kis faluban laktak. A középisko-
lát Egerben végeztem és ott volt az elsô
László úr, az ÉVOSZ alelnöke. munkahelyem is. Tulajdonképpen egrinek
vallom magam, hisz onnan indultam és
– Késôbb az akkori Magyar Gazdasági Ka- Eközben társadalmi tisztségeket is vál- oda is mentem vissza a Közgazdaságtu-
marához kerültem, 1988-ban pedig egyik laltam. Ez idô tájt került az ÉVOSZ-hoz dományi Egyetem elvégzése, 1981 után.
alapítója, és fôállású ügyvezetôje lettem az Nagy János barátom ügyvezetô igazga- És mint említettem ott kezdtem dolgozni
Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsé- tónak én meg társadalmi munkában el- is. Beruházásokkal foglalkoztunk: a Gyön-
gének, az ÉVOSZ-nak. Akkoriban ez volt az vállaltam az ÉVOSZ egyik alelnöki tiszt- gyösi Korházhoz, az egri Lajosvárosi lakó-
elsô munkaadói érdekképviselet Magyar- ségét. Ezt a munkát végzem, több más telephez és más létesítményekhez kötôdik
országon. Sokáig maradtam ezen a posz- mellett a mai napig. Az ÉVOSZ alelnökei, életem egy része. Életem egy újabb sza-
ton. Utána ismét visszakerültem az élet munkamegosztásban végzik teendôiket. kasza a Pest megyei Önkormányzathoz,
sûrûjébe, az építôiparba, ahol különbözô Rám a gazdaságpolitikai kérdések és ki- oktatási és egészségügyi létesítmények
építôipari cégeket vezettem. Például 2004- sebb részben az ügyvivôi szerep hárul. Az fejlesztéséhez fûz, majd a budapesti Terv-
ig a Magyar Épületszerelô Részvénytársasá- ügyvezetôi teendôket, fôállásban, jelenleg gazdálkodási Fôosztályra kerültem, ahol
got. Jól felfuttattuk a vállalatot: 9 milliárdos Pete Zoltán látja el a szövetségben. Mun- a 80-as évek elején a tervszerû ipar-kite-
bevételt valósítottunk meg. Pályafutásom kakapcsolatom Tolnai Tiborral, a Szakszö- lepítést vezényeltük le. Tulajdonképpen
következô állomása a Futureal csoport volt, vetség jelenlegi elnökével is nagyon régi a munka közgazdasági felelôse voltam.
ahol a Corvin Ingatlanfejlesztô Részvény- keletû. Még csak annyit, hogy 1997-tôl Ekkoriban kerültem a Gazdasági Kama-
társaság igazgatósági elnöke lettem. 8 éven keresztül a Budapesti Kereskedel- rához. Akkor Beck Tamás volt a Kamara

28 2009/1
elnöke, késôbb kereskedelmi miniszter
lett. A 80-as évek végén meghozták a
versenytörvényt az építôiparra is, és ezzel
párhuzamosan körvonalazódni kezdtek az
érdekviszonyok, megjelenítôdtek a szak-
mai érdekek.
– Az építôipar volt az elsô ágazat, ahol
a 80-as évek vége felé megjelent a pia-
ci verseny. Ez az idôszak Somogyi Lász-
ló építésügyi miniszter nevéhez fûzôdik.
Tervgazdasági viszonyok közepette „imi-
tálták” az építési piaci versenyt. Ezzel
együtt jelent meg az ágazat, a szakma
önálló érdekképviseletének igénye is. Ez a
körülmény indukálta 1988-ban az ÉVOSZ
megalapítását.
– Ott volt az ÉVOSZ megalakulásának
bölcsôjénél. Közelebbrôl szemügyre véve:
mi motiválta az ÉVOSZ megalapítását?
– Akkoriban még létezett az ÉVM, az
Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté-
rium. Ez a minisztérium olyan szakága-
zati jogszabályok megalkotásába fo-
gott, amibôl már lehetett látni, hogy az
építôiparnak mindjobban nélkülöznie kell
az állami támogatást, nem számíthatott
a kapacitások garantált lekötésére és ez
a körülmény beindított egyfajta piaci ver-
senyt. Megfogalmazták az elsô jogszabá-
lyokat a versenytörvényre vonatkozóan
és mindez elsô körben az építôipart érin-
tette. Mindjobban megjelentek a szak-
ma sajátos érdekei, ami nem feltétlenül
esett egybe az állami érdekekkel és eltérô
volt még - mondjuk - az építôanyag-ipar
érdekeitôl is. A 80-as évek végén, a 90-
es évek elején az építôipar volt az egyik
ágazat, ahol a privatizációt – ha szabad partnerem az ÉVOSZ elsô külföldi „meg-
úgy fogalmaznom – kicsit erôltetett me- mérettetését”.
netben, központi irányítással és akarattal, – Az ÉVOSZ annak idején 150 vállalattal
ha nem is elrendelték, de lehetôvé tették. alakult meg. Mi, munkaadói oldalról rég-
És ezzel beindult a privatizációs folyamat. óta szorgalmaztuk egy ágazati kollektív
A szakmának tehát meg kellett fogalmaz- keretszerzôdés kidolgozását itt Magyaror-
nia, artikulálnia kellett sajátos érdekeit. szágon, mert az építôipari ágazat privati-
Az 1980-as évek legvégén még csak né- zációjakor még elég erôs volt a szakszer-
hány nagy állami vállalat és a szövetkezeti vezet, amely a megváltózott helyzetben
szektor vékony szegmense tartott igényt igencsak kereste a helyét. A szakszerveze-
arra, hogy megalakítsa saját szakmai szö- tek, régi szerepükben már nem igazán tud-
vetségét. ták megállni a helyüket, és az államban, a
– Nyugat-Európában akkor már – fûzi cégekben a megváltózott helyzetben már
hozzá Koji úr az európai horizontra kite- kevésbé tudtak jó partnerre lelni. A hely-
kintve - nagyon erôs szakmai, gazdasági zet mindannyiunkat rákényszerített arra,
érdekképviseletek mûködtek. Mi lényegé- hogy piacgazdasági fejjel gondolkodjunk.
ben német mintára alapítottuk az ÉVOSZ-t. A tagok toborzását célzó erôfeszítésekbe
A Szakszövetség elsô konkrét feladata, a kollektív szerzôdések, megállapodások
szolgáltatása 1989-ben az volt, hogy fel- megkötése, a szociális párbeszédek na-
vállalta egy kvótának, egy árualapnak, egy gyon is beleillettek.
kontingensnek a kezelését. Ez a külföldi – Ami a szövetséget illeti, tagjai a 90-
munkavállalási létszámkontingens ügyé- es évek során mindvégig ódzkodtak attól,
nek kezelése volt. Németországba irányuló hogy magukra nézve kötelezô érvénnyel
létszámkontingensrôl volt szó. elfogadják az ágazati kollektív szerzôdést
– Németország kötött egy gazdasági – avat be az ÉVOSZ „mûhelytitkaiba” Koji
együttmûködési megállapodást Magyar- László, majd hozzáfûzi:
országgal, amelynek keretében megha- – Ennek alapvetôen az volt az oka, hogy
tározott számú ember munkavállalási az országban senki nem tudta garantál-
lehetôséghez juthatott a német piacon. ni annak végrehajthatóságát, ellenôrzött
Az ÉVOSZ igyekezett jól végezni feladatát. végrehajtását és ez szerintem a mai napig
A szövetségnek ez afféle külgazdasági te- így van. Az építôipari munka világában
vékenysége volt. Akkoriban ismerkedtünk a helyzet kaotikus, nehezen átlátható, a
meg közelebbrôl a szociális partnerek folyamatok nem mindig jogszerûek, legá-
közötti ügyekkel, problémákkal, hiszen, lisak. Ezzel pedig hátrányba kerülnek azok
különösen Németországban, akkor már a piaci szereplôk, akik egy ágazati kollek-
nagyon erôs volt a szociális partnerek tív keretszerzôdést be akarnak tartani és
közötti együttmûködés. Hagyománya, átlátható viszonyok mellett szeretnének
kultusza volt. Kötelezô érvényû megálla-
podások léptek hatályba a bérekre vonat-
kozóan például, kötelezôen betartandó
ágazati kollektív keretszerzôdés szabá-
lyozta a cégek mûködési feltételeit a pia-
con, és ezt nekünk is szigorúan be kellett
tartanunk. A külföldrôl érkezô építôipari
cégek piaci mozgására, foglalkoztatási
kultúrájára ugyanúgy vonatkoztak ezek
a kötelezô elôírások, mint az ottaniakra.
És ez így van a mai napig is Németor-
szágban.
– Mindez azt jelentette, hogy szá-
momra már a 90-es évek legelején
lehetôségem nyílott valami olyasmivel ta-
lálkozni, amit mi most itt Magyarországon
Ágazati Párbeszéd Bizottságnak hívunk.
Lefordítottuk az osztrák és a német ága-
zati kollektív keretszerzôdést és a benne
foglaltakról tájékoztattuk azt a 150-200
magyar építôipari kis- és közepes válla-
latot, amelyek alapvetôen alvállalkozói
pozícióban kinn dolgoztak vállalkozási
szerzôdés keretében. Volt idô, amikor 12
ezer fôs építôipari kontingenssel rendel-
kezett Magyarország. Ezen kívül 6 ezer
fôs bajorországi építôipari keret állt a ren-
delkezésünkre – magyarázza beszélgetô
2009/1 29
vállalkozni. Ezen nem is lehet csodálkoz-
ni, hisz csak a 90-es évek végén született
meg a munka törvénykönyvének moder-
nebb változata, amely felhatalmazza a
munkaügyi minisztert, hogy ilyen jellegû
megállapodásokat kötelezô érvénnyel ki-
terjesszen. Mindaddig, az ágazati kollek-
tív keretszerzôdés csak ajánlás volt. Egy
rendkívül lassú folyamatról van szó. Még
ma is hiányzik a megfelelô politikai támo-
gatottság a tiszta, átlátható munkaügyi
viszonyok megteremtéséhez.
– Ön tehát „testközelbôl” látta a szo-
ciális párbeszéd mibenlétét Németország-
ban, elsô kézbôl, mondanám eredetiben
olvashatta a vonatkozó német doku-
mentumokat. Milyen következtetésekre
jutott?
– Nekem, és azon cégvezetôknek,
akik rendszeres kapcsolatban álltak a ha-
sonló nyugat-európai szövetségekkel,
meggyôzôdésünkké vált, hogy ha piacgaz-
daságot akarunk Magyarországon, annak
törvényszerû velejárója, hogy lennie kell erôs
munkaadói, meg munkavállalói érdekkép-
30 2009/1
viseleteknek is. Ezeknek tárgyalóasztalhoz
kell ülniük, meg kell állapodniuk egymással,
mert csak így fog mûködni a dolog.
Nálunk, immár 20 éve a rendszerváltás
után sem tartja mindenki természetesnek
azt, hogy szociális párbeszédre márpedig
szükség van. Ez ugyanis feszültségoldó,
konfliktuskezelô eszköz. Lehet, hogy en-
gem megköveznek ezért, de én úgy látom,
hogy a szocialista tervgazdálkodás évtize-
deiben a munkaadók meg a munkavállalók
és ezek érdekképviseletei, nevezzük eze-
ket szakszervezeteknek, vagy gazdasági
kamaráknak, csak egy másodlagos vagy
sokadlagos partnerek és vélemény-formáló
testületek voltak. A meghatározó tényezô
a politikai alapon központosított, centra-
lista irányítást gyakorló aktuális hatalom
volt. Ez a felfogás és a partnerséghez való
effajta viszonyulás a mai napig rányomja
bélyegét a magyar társadalmi berendez-
kedésre. A mai magyar politika e tekintet-
ben nem különb a 20 évvel ezelôttitôl, hisz
számos kérdésben, bár kellene, nem tekinti
egyenrangú partnernek a munkaadói, vagy
munkavállalói érdekképviseleteket. Az el-
múlt 50 év alatt, a társadalomból sikerült
kiirtani egy kultúrát, amely pedig meg volt.
Helyreállításához nem elegendô 10-15 év,
szerintem még 50 év sem lesz elegendô.
A politikai magatartásban ezek a korábbi
attitûdök továbbra is visszaköszönnek.
– Pedig – folytatja okfejtését Koji László
- jó alkalom kínálkozik most, különösen
ilyen nehéz gazdasági helyzetben, hogy
bizonyos feladatokat, amit jelenleg a kor-
mány és a különbözô szervek látnak el,
átadjon a szociális partnereknek egyezte-
tésre, ügyintézésre, megoldásra. Mégsem
teszi. Még a közjogi kamarákat illetôen
sem. Hisz a kötelezô tagságot is megszün-
tették. Azt sem lehet áttekinteni, hogy ki
hogyan végzi a dolgát a piacon, megvan-e
hozzá a tevékenységi jogosultsága, vagy
sem. Ugyanis a piac ellenôrzése egyáltalán
nem funkcionál. Kissé balkanizálódott a
helyzet és a rosszul értelmezett liberalista
gondolkodás a közviszonyokban ma Ma-
gyarországon átláthatatlan, kaotikus hely-
zetet teremtett. A szervezetek leginkább a
kapcsolataik révén próbálnak érvényesülni
és nem a jogszabályokban rögzített jogaik
és kötelmeik alapján. Nagyon felpuhul-
tak azok a jogok és kötelmek, amelyek
a civil szervezetek, és érdekképviseletek
munkáját szabályozzák. Egy olyan társada-
lomban, ahol 50 évig nem kellett számot
vetni ezekrôl a dolgokról, kemény jogsza-
bályokra és számon kérhetô felelôsségre
lenne szükség.
Vagy: kinek van istenigazában igénye
ma Magyarországon a szociális párbeszéd-
re. Sem konkrétan, sem általában nem
igazán látom erre a választ. Nem igazán
vagyok jó véleménnyel arról, hogy a jelen-
legi Szociális és Munkaügyi Minisztérium
szinte autokrata módon a legtöbb, leg-
fontosabb feladatokat, amelyek a munka
világát érintik, a saját kezében szeretné
tartani. Biztos kiválóan és jól teszi a dol-
gát, de egy piacgazdaságban nem lehet
ennyire rátelepedni a munka világát érintô
ügyekre. Konkrétabban fogalmazva a szak-
képzésben, a felnôttek továbbképzésében,
a szociális kérdésekben, a feketemunka
felszámolását célzó intézkedésekben az
erre szánható forrásokat csaknem kizáró-
lagosan a kormány, az állam, a politikai
gépezet kezeli, költi el és mindeközben
kifelé pedig szankcionál.
Illusztris példája ennek, hogy egy minisz-
tériumi gondolat kapcsán a közbeszerzési
pályázaton valaki csak akkor nyerhetett
volna, ha bevállalja, hogy a foglalkozta-
tottak 10 %-át a halmozottan hátrányos
helyzetûek, meg az általuk kreált konstruk-
ciókban betanított szakmunkások körébôl
toborozza. Ez nem mást jelent, mint az
állam túlterjeszkedését. Eközben szank-
cionálnak, és azt sem igazán következe-
tesen.
Az építési piac szereplôi, nevezzük ôket
szociális partnereknek, vagy párbeszéd-
partnereknek, ezeket a kérdéseket gya-
korlatiasabb módon meg tudnák oldani.
Csakhogy ehhez bizonyos mértékben le
kellene mondaniuk a hatalomról, a pénzrôl
és a jogok gyakorlásáról, adott esetben a
Szociális és Munkaügyi Minisztériumnak.
Amíg a munkaadók és a munkavállalók
nem tudják visszaszorítani az állami bürok-
rácia eme túltengését, addig a helyzet nem
fog változni. Addig, amíg a munkaadónak
ilyen sokba kerül a munkaerô foglalkoz-
tatása, és nem azért kerül sokba, mert a
munkavállalót értékén kell megfizetnie,
hanem azért, mert bünteti a munkaadót,
amiért valakiért adózik, bünteti úgy, hogy
járulék formájában elveszi tôle a pénzt az
állam. Egyszóval, amíg ezen nem lehet vál-
toztatni, addig mi, szociális partnerek, tu-
lajdonképpen nem egymással vitatkozunk,
hanem azzal, aki elviszi a pénzt. Addig,
amíg az állam ilyen mértékben közénk áll,
addig nekünk alapvetôen nem egymással
van bajunk, hanem azzal, aki elviszi a kö-
zös forrásainkat.
Az elmúlt években bebizonyosodott,
hogy minden fontos kérdést az adott po-
litika és a mögötte lévô kormányzati ha-
talom kíván eldönteni. Egy konkrét példa
a szakképzési hozzájárulás. Egy idô óta a
szakszervezet is meg az ÉVOSZ is foglalkoz-
hat felnôttképzéssel, átképzéssel. Szabad
a vásár, mondhatnánk, adott a lehetôség,
csináljátok, nagy szükség van a munkátok-
ra, ám ahelyett, hogy a forrásokat ezek a
szervezetek, a cégek használhatnák fel, a
forrásfelhasználást továbbra is az állam és
a politikai berendezkedés tartja kézben,
és a saját elgondolása szerint pályáztat,
osztja, költ el. A szakmai szervezetek és a
cégek pedig ott maradnak a szakképzési
munkájukhoz szükséges források nélkül.
Magyarán, a cégek befizetik a maguk
másfél százalékát szakképzési hozzájáru-
lás címén, utána meg kilincselhetnek az
érdekképviseletek, és a cégek is, hogy for-
rásokhoz jussanak.
Vagy, íme, egy másik nagyon rossz és
nagyon friss példa. Az APEH megváltozta-
tott egy járulékfizetési értelmezést, mely-
nek alapján a tartósan külföldön foglalkoz-
tatottak esetében mégsem a szerzôdésben
foglaltak alapján rögzített személyi alapbér
után kell fizetni a Tb-járulékot, hanem az
összes jövedelem után, tehát a kint leadó-
zott jövedelmek után is. E jogszabály téves
értelmezése miatt kb. 300 építôipari cég
csomagolhatott volna haza és jöhetett
volna vissza mondjuk a német piacról. Az
ÉVOSZ megkereste ez ügyben a Szociális
és Munkaügyi Minisztériumot, tájékoz-
tatva arról, hogy ha az APEH 29 %-kal
megdrágítja a kinti foglalkoztatást, akkor
ezek a külföldi munkákra szakosodott
cégek tönkre mennek, mert egyik napról
a másikra többet kéne fizetniük, mint a
honi németeknek, és ez 8000 munkahely
megszûnését jelentené. A Minisztérium
válasza: semmi probléma, ha 8000 em-
bernek haza kell jönnie, legalább 9-10 féle
elképzelésük van arra, hogyan lehet ezeket
a munkanélkülieket szociális ellátásban ré-
szesíteni.
– Ezzel csak azt szerettem volna érzé-
keltetni, hogy egészen más észjárással
mûködik a hatalom és megint másképpen
gondolkodnak a párbeszédet folytató szo-
ciális partnerek. Ez utóbbiak dialógust kelle-
ne, hogy folytassanak, ám egy nagyon erôs
harmadik félként közéjük áll a hatalom.
Véleményem szerint, mindaddig, amíg a
párbeszéd bizottságok nem kapnak erôsebb
jogosítványokat és a kormányzat nem vonul
hátrébb az ügyek eldöntésében és finan-
szírozásában, addig ô a fontosabb partner.
Ehhez a szerepköréhez ragaszkodik a hata-
lom, és nem kíván rajta váltóztatni, mert az
hatalmának csökkenésével járna.
A civil szervezetek és a szociális partne-
rek a hatalom számára jó partnerek is tud-
nak lenni, de aggályoskodóak is lehetnek.
A hatalom nem él e szervezetek kínálta
elônyökkel, tart a megerôsödésüktôl. Ez
utóbbiak viszont nehezen tudnak, például
anyagi bázis nélkül, megerôsödni. A köz-
testületi kamarák létrehozásával az An-
tall-kormány nagyon bölcsen cselekedett,
hisz Magyarországon 150 éven keresztül
kötelezô volt a kamarai tagság akárcsak a
kontinentális Európában. 1850-ben császá-
ri pátenssel hozták létre a kamarákat. Mi-
kor azután utóbb újból megalakult, akkor
a politika hirtelen újabb fordulatot vett.
1994-re gondolok.
Visszakanyarodva az építôipari ága-
zatra, nos, az építôipar, különösen mun-
kaadói oldalról, nem egy balhés ágazat.
Nem megy ki a Kossuth térre toronydaruk-
kal tüntetni. Nem, mert piacának 50 %-a
közmegrendelésekbôl van. A mindenkori
kormányzat meg az önkormányzatok kö-
zösségi megrendeléseibôl tartja fenn magát.
Érdeke, hogy a mindenkori kormányzattal
kiegyensúlyozott, jó kapcsolata legyen.
– Szót ejtett a szervezetek jogosítványá-
ról. Közelítsünk az ÉVOSZ-hoz. Hol kellene
lépnie. Hogyan fogalmazná meg érdek-
képviseleti munkájának lényegét?
– Az ÉVOSZ a legerôsebb szövetségek
közé tartozik, ugyanakkor éves költség-
vetése szinte jelképes. A túlélésért küzd,
a piaci viszonyok rendezôdésében bízik.
Munkájában a szociális párbeszéd a fel-
adatok fontossági sorrendjében kicsit
hátrébb sorolódott. A piaci kereslet fel-
élénkítése az elsôdleges feladata. Ebben
az állami megrendelések szerepét nem
lehet elégszer hangsúlyozni. Az államnak,
az önkormányzatoknak és a háttérintéz-
2009/1 31

ményeknek a lehetô legtöbb forrást az
építési beruházásokra kellene mozgósí-
taniuk. Érdekképviseleti munkánk közép-
pontjában, lobbizásunk célkeresztjében ez
áll. 2006-hoz képest 26 %-kal, tehát több
mint egynegyedével csökkent az építôipar
teljesítménye. Ennyivel kevesebb a meg-
rendelés. A kínálati oldal visszaesése immár
romboló hatású. E pusztító hatás kivédése
egyik legfontosabb feladatunk.
Ennek a helyzetnek a kísérô jelenségeit
átmeneti piacszabályozással, jogszabályo-
zással, piacellenôrzéssel kellene kezelni.
Az egyik ilyen kísérô jelenség az irreálisan
alacsony ár. Egy olyan helyzetben ugyanis,
amikor mindenki a túlélésért küzd, min-
dig akad valaki, aki irreálisan alacsony árat
„mond be”. Ez az utóbbi 3-4 évben már
folyamatos, általános jelenséggé vált. Ha
mondjuk egy kivitelezési munka értéke
100 egységet ér, azt egyesek irreálisan ala-
csony árért, 65-70 egységért elvállalják.
Tehát rendkívül fontos lenne helyreállítani
a helyes érték-ár arányokat. Ebben a mun-
kaadói és a munkavállalói érdekképvise-
letek teljesen egyetértenek. A minimális
rezsióradíjat másfél éves munkával sikerült
a jogszabályok szintjén rendezni. De mikor
válik ez gyakorlattá? Ki fogja ellenôrizni?
Nos, ez képezi érdekképviseleti munkánk
másik feladatát.
Azután itt a lánctartozás probléma-
köre. Ezzel egyszerûen nem tudunk mit
kezdeni, mert úgy elharapózott. Ki a meg-
mondhatója, hogy ki a jóhiszemû és ki a
rosszhiszemû adós? Aligha hiszem, hogy
az elkövetkezô két-három évben az irre-
álisan alacsony árral, a lánctartozással, a
fekete foglalkoztatással meg tudunk bir-
kózni. Csak akkor reménykedhetünk a vál-
tózásban, ha érdemlegesen bôvül a piaci
kereslet, ha lényegesen csökkennek az élô
munka közterhei és a piaci ellenôrzés, a
számonkérés nagyon erôs lesz.
Mégis, hol rontottuk el, hogyan jutot-
tunk ide?
32 2009/1
– Szerintem morális és értékrendi
problémákkal szembesül az ország. Úgy
vélem, hogy ezért alapvetôen a politika a
felelôs. És még nem vagyunk a mélypon-
ton, mert ha ez a morális és értékrendi
válság gazdasági krízissel is párosul, az
emberek még inkább olyan magatartást
tanúsítanak, olyan cselekményekre kény-
szerülnek, ami csak tovább rontja ezt a
helyzetet. Ha valaki elveszíti a munka-
helyét és otthon, két gyerek mellett nincs
mivel fûtenie, akkor elmegy fát lopni.
Meg fogja tenni, még akkor is, ha elkap-
ják ezért. És azt sem fogja hagyni, hogy
éhezzen a gyereke.
Mindeközben maga az állam továbbra
is úgy gondolja, hogy neki jár az, ami jár,
sôt még több jár neki, mint eddig. Nem
csökkenti az adókat, nem osztozik meg a
feladatokon, a partnert nem tekinti egyen-
rangú partnernek, a hatalommegosztásba
nem vonja be a civil szervezeteket, vagy
érdekképviseleteket. Tehát, az állam nem
mond le semmirôl. Ebben a helyzetben már
nem egyszerûen csak a szociális partnerek,
hanem nagyobb érdekcsoportok között
kellene társadalmi konszenzust kialakítani.
Ehhez a társadalmi megegyezéshez persze
egy program is kell és ezt az egyezséget be
is kell tartani.
Minél inkább kiszolgáltatottnak érzi
magát az ember, annál inkább rákénysze-
rül a nem legális eszközök alkalmazására.
Csak beszélünk róla, de hol a szociális
háló? Hol a közbiztonság? Az emberek
elvárják az államtól, hogy gondoskodjék
róluk, hisz az állam ilyen-olyan jogcímen
mérhetetlenül centralizálja a különbözô
forrásokat. Az adófizetô polgárnak nem
marad semmi. Nem úgy azoknál, akik ki-
kerülik az adózást. van a médiáról.
Az adóhivatal nagyobb elôszeretettel
keres meg egy 6 milliárdos céget, hogy
ott kutakodjék mintsem, hogy belenézzen
100 kisebb cég papírjaiba. Ez ugyanis száz
kiszállást jelentene és sokszor teljesen hiá-
bavalóan, hisz még papírokat sem találna,
következésképpen be sem tudná hajtani
a követeléseket. Így aztán ki sem megy.
Az APEH-nél miért csak a kiemelt adó-
zók fôosztályának a dolga, hogy évente,
vagy kétévente bizonyos cégcsoportokat
leellenôrizzen. Ha ma Magyarországon
a vállalkozások jóval nagyobbik hányada
mikro- és kisvállalkozás, akkor az 5000 új
APEH-revizor közül mondjuk 3000-nek
miért nem az a dolga, hogy ezeknek is
utána nézzenek. Azért mondom én azt,
hogy morális értékválsággal állunk szem-
ben.
– A szakmai szövetséghez visszakanya-
rodva, az ÉVOSZ társadalmi elfogadottsá-
gával nincs probléma. Ilyenkor mindig az
a kérdés vetôdik fel, hogy mennyire rep-
rezentatív. Márpedig a reprezentativitást
sokféleképpen lehet mérni.
Ma Magyarországon az a helyzet, hogy
a cégek még 100 ezer forintos éves tagdíjat
se szívesen fizetnek. Így, mondjuk anyagi-
lag, az ÉVOSZ sem erôsebb, mint általában
az építôipari ágazat, úgy is fogalmazhat-
nék, hogy annak pontos leképezôdése.
Munkájának sikere jórészt azon is múlik,
hogy a hatalom, a politikai döntéshozók,
a kormányzati tisztségviselôk mennyire áll-
nak vele szóba, mennyire adnak a szavára.
Az ÉVOSZ több száz céget fog össze, erôs
munkaadói szövetséget jelent. Mindamel-
lett úgy érzem nehéz a sajtó, a média felé
megtalálni az utat, ami azért lenne fontos,
hogy a szakma véleményét folyamatosan
kifejezhessük. A közbeszédben Magyar-
országon még mindig nem az a fontos,
hogy mit mondanak bizonyos személyisé-
gek, hanem, hogy ki mondja. A sajtó és a
média a politikai vezetés szavára figyel és
a vastag pénztárcájú emberek véleményére
kíváncsi.
– Úgy érzem, elég határozott véleménye
– A sajtónak kiemelkedôen nagy szere-
pe van életünkben. Nem mindig jó érte-
lemben. Az építôipart gyakorta csak feke-
te szemüvegen keresztül látja, és láttatja.
Ezért azután eléggé negatív társadalmi
 cég vezetésében is érdekelt. Hogyan tudja
mindezt egyszerre és jól végezni?
– Társadalmi tisztségemnél fogva
mind a kamarai rendszeren belül, mind
az ÉVOSZ-on belül az építôiparhoz kap-
csolódó ügyekkel, ezeknek közgazdasági
vetületeivel foglalkozom leginkább. Idôben
jól belefér a napi munkámba. Cégem, az
Inkonex alapvetôen gépipari vállalat, amely
jelentôs ingatlanokkal is rendelkezik, és
különbözô ingatlanfejlesztéseket készítünk
elô. Az Inkonex egyéni és kis sorozatú gé-
pipari termékeket gyárt, az építôipar részé-
re is. Például hidraulikus berendezésekhez,
liftekhez gyártunk fékrendszereket. De ké-
szülnek nálunk élelmiszeripari berendezé-
sek is. Termékeink 90 %-a exportáru.
Az építôiparhoz kapcsolódó munká-
mat illetôen büszke vagyok arra, hogy,
igaz régebben, olyan nagy létesítmények
megvalósulásában vehettem részt, mint
például a kistarcsai Pest Megyei Kórház fel-
építése, vagy a gyöngyösi Bugát Pál Kórház
rekonstrukciója. De már cégvezetôként irá-
nyíthattam a Barabás-villa újjáépítését, ami
nemzetközi elismerést is kapott, a Nemzeti
Múzeum rekonstrukcióját, a Szabó Ervin
Könyvtár mûemlék épületének a felújítását,
a Kecskeméti Kórház rekonstrukcióját.
Munkám másik része a Futureal cégcso-
porthoz kötôdik. Ennek irányító testületé-
ben veszek részt és különbözô projektek-
nek az elôkészítését végzem. A cégcsoport
egyik tagja a Corvin Ingatlanfejlesztô Rész-
vénytársaság, ahol viszont az Rt. Igazgató-
ságának tagsági posztját töltöm be. Szá-
mos építôipari projektet kivitelezünk. Ezek
legnagyobbika a Corvin-sétány projekt,
amely 10 hektáros területen, új városrész-
ként épül a VIII. kerületben, 150 milliárd
forintos beruházással.
– Jut ideje magánéletet is élni?
– Nagykovácsiban, kertes, családi ház-
ban élünk. Feleségem tanárnô, három
gyerekünk van, két fiú meg egy kislány.
Hétvégenként a kikapcsolódást számom-
ra a kert jelenti. Házunkhoz, nagy kert is
tartozik, gyümölcsössel. Szeretem a termé-
szetet, a szabad levegôt. Ha csak tehetem,
kertészkedem.
– És a szülôföld?
– Még ma is „haza” járok rendszeresen.
Palóc gyerek vagyok, a szüleim Szilvásvárad
és Ózd között Csernely községben éltek. A
szüleim sajnos már nem élnek, így a roko-
nokat keresem fel, vendégként.
– Alapjában véve elégedett ember va-
gyok, de azért egy kis tüskét mindig ér-
zek magamban. Azt hiszem, hogy így, 51
évesen megengedhetem magamnak azt a
„luxust”, hogy ha valami nem tetszik, azt
szóvá tegyem. Nem szeretem, ha valaki
szépít a dolgokon. De az is tény, hogy az
ember 50 éves korára lehiggad egy kicsit,
már nem idegesít, ha valakinek más a véle-
ménye valamirôl. Az ember élettapasztala-
tából adódóan meg tudja különböztetni a
lényegest a lényegtelentôl, az igaz beszé-
det a mellébeszéléstôl.
– Köszönöm a beszélgetést.
Lejegyezte: Varga István

megítélés alakult ki a szakmáról. Ilyen meg-

ítélés közepette ki az a szülô – kérdem én
most ôszintén – aki a gyerekét építôipari
szakmunkásnak adja? Állandóan azt hall-
ja, látja, olvassa: feketén foglalkoztatnak,
nem fizetik ki, leesik az állványról, koszos
ruhában dolgoztatják…Pedig nemcsak ez
jellemzô a magyar építôiparra. Ha valahol
elkészül egy szép mûtárgy, át adnak egy
nagyon szép hidat, a sajtó azonnal „meg-
fúrja”, mondván: nem is lett volna rá szük-
ség. Mintha eltûntek volna a médiából azok
a mûsorok, amelyek az épített környezet
fontosságáról, szépségérôl, értékérôl, nél-
külözhetetlen voltáról szólnának.
Nagyon-nagyon fontos lenne - és ez
nem csak az én véleményem - hogy vál-
toztassunk az ágazat, a szakma társadalmi
megítélésén. Vissza kellene szerezni presz-
tízsét. Szép létesítményekre kellene ráirá-
nyítani a figyelmet, sikeres mérnököket
kellene megszólaltatni. Nem igaz, ugyan-
is, hogy ebben a szakmában csak lopnak,
csalnak, és korrupt emberek dolgoznak. A
sajtó és a média részérôl nagyobb segítség-
re lenne szüksége a szakmának.
– Önt igen elfoglalt emberként ismerik.
Társadalmi munkát végez, eközben több

2009/1 33
cégvilág
tatás a cementkutatással „egy fedél alatt”
történik, így lehetôség van a két területen
folyó kutatómunka összehangolására. Fel-

Szakértelem,
készült a cementiparhoz szorosan kötôdô
mészipari vizsgálatokra, kutatásokra is.

Egyéb építôanyagok
A klasszikus építôanyagok legnagyobb

biztos alapokon
hányada ma is szilikátbázisú termék,
amelyek alapanyagai különbözô ásvá-
nyok és kôzetek. A CEMKUT Kft. nagy
tapasztalattal rendelkezik a szilikátbázisú
építôanyagok és nyersanyagaik vizsgálata
és kutatása területén.
Elsôsorban a cementek, klinkerek és
cement-kiegészítô anyagok, valamint a
A CEMKUT Kft.-t 1991-ben a Cementipari Társasá- betonok, építési mész (mészkô, égetett
mész, mészhidrát, mészpép) és az építési
gok, a CEMÜ és a SZIKKTI alapították, a SZIKKTI gipszek, gipszalapú termékek, habarcsok,
esztrichek és esztrich-habarcsok kémiai,
Cementkutató Osztályának bázisán. 1994-ben fizikai-kémiai és mechanikai vizsgálatával
egyesült a SZIKKTI Energetikai Osztályából 1990- foglalkozik.
Ezen túlmenôen valamennyi szilikát-
ben szervezôdött Technocem Kft.-vel. 1995-ben bázisú építôanyag kémiai vizsgálatára
csatlakozott hozzá a SZIKKTI Szilikátkémiai Osztá- felkészült. Nemcsak a késztermékek, ha-
nem a nyers- és alapanyagok, valamint a
lyának analitikai laboratóriuma, majd 2001-ben a gyártásközi anyagok – kerámiai masszák
Betonolith K+F Kft. és öntôiszapok, cementipari nyerslisztek
és üveggyártási keverékek – oxidos össze-
tételének meghatározását, illetve egyéb
kémiai és fizikai vizsgálatait is végzik.

A
z így létrejött szervezet képessé
vált a cement, a beton, a mész és
egyéb építôanyagokkal kapcsolatos
vizsgálatok, kutatási-fejlesztési, szakértôi
feladatok elvégzésére. Az évek alatt folya-
matosan változott a tulajdonosi szerkezet
és a szervezeti felépítés. A CEMKUT Kft.
100 %-os tulajdonosa a Magyar Cement-
ipari Szövetség.
A cég tevékenysége igen szerteága-
zó, profilja és fôbb vizsgálati, szakér-
tési, kutatási és egyéb tevékenységei a
következôk:
Szabványosítás
Az MSZT tagja, szakemberei részt vesznek
az „MSZT/MB 102 Cement és mész”, va-
lamint az „MSZT/MB 107 Beton és elôre
gyártott betontermékek” mûszaki bizott-
ságok munkájában. Jelentôs szerepet ját-
szanak az Európai Szabványügyi Bizottság-
ban (CEN) kidolgozott szabványok (EN-ek)
hazai bevezetésében és alkalmazásában,
valamint az európai szabványosítási mun-
kákban. Ennek révén közvetlen hatással
lehetnek az új szabványok mûszaki tartal-
mára, illetve a korábban kidolgozott szab-
ványok felülvizsgálatára.
Cement, beton, mész
Cementipari tevékenységük a nyersanyag-
kutatástól a késztermékek vizsgálatáig és
minôsítéséig a cementgyártási technológia
egész spektrumát felöleli, míg a betonku-
Az épületkerámia (fal- és padlóburkoló
lapok, tetôcserép, tégla) és építési üveg
(síküveg, üvegtégla), valamint öblösüveg
bizonyos vizsgálatai szintén megtalálhatók
tevékenységi körében.
Alapanyagok-nyersanyagok,
kiegészítô anyagok
A CEMKUT Kft. kiemelt feladatai közé
tartozik a klinker, ill. cement gyártásá-
hoz jelenleg használt, illetve felhasznál-
ható természetes ásványi anyagok és
ipari melléktermékek nyersanyagként,
cementkiegészítô anyagként, cement-kö-
tésszabályozóként stb. vizsgálata, kutatá-
sa, korszerû vizsgálati és minôsítési mód-
szerek, berendezések alkalmazásával.

34 2009/1
 A vonatkozó szabványok által
elôírt kötelezô vizsgálatok (hidrauli-
kus, ill. puccolános aktivitás, szilárd-
sági hatásfok stb.) mellett mûszeres
vizsgálatokat (optikai mikroszkópi,
röntgen-diffrakciós, termikus ana-
litikai stb.) is végez.
Környezetvédelem,
munkaegészségügy
és munkabiztonság
A környezetvédelmi erôfeszítéseket
a Magyar Cementipari Szövet-
ség Környezetvédelmi Bizottsá-
gával, akcióprogramok operatív
mûködtetésével, szakmai támoga-
tásával, illetve kapcsolódó kutatá-
saival, szolgáltatásaival komplex módon
segíti. A CEMBUREAU munkacsoport-
jaiban való részvételén keresztül az EU
környezetvédelmi, munkaegészségügyi
és munkabiztonsági tárgyú, jogi szabá-
lyozással kapcsolatos hatásvizsgálatokat,
elemzô, döntés-elôkészítô szakértôi anya-
gokat készít.
A hatóságokkal együttmûködve iparági
szakértéssel részt vesz a kulcsfontosságú
jogszabályok felülvizsgálatával kapcsola-
tos EU-tevékenységben, s az eredmények
hazai honosításában (pl. IPPC direktíva,
BREF ).
Környezetvédelmi mérések
Szakmailag kiválóan képzett, tapasztalt
munkatársai nemcsak a környezetvédelem
területén tudnak a felmerülô problémákra
hatékony megoldást adni. Szolgáltatásai
alapvetôen a levegôminôség mérésére,
ellenôrzésére irányulnak. Zaj- és megvi-
lágítás méréseket is végez. Tevékenysége
kiterjed légtechnikai rendszerek vizsgála-
tára is. A VDZ-vel kötött együttmûködési
megállapodás keretében egy modern,
jól felszerelt mérô kocsi segítségével
lehetôség nyílik a légszennyezôanyag
emisszió legkorszerûbb készülékekkel és
mûszerekkel történô elemzésére és a ki-
bocsátások gyors és pontos meghatáro-
zására is. A független környezetvédelmi
vizsgáló laboratórium tevékenységi körét
a Nemzeti Akkreditáló Testület akkredi-
tálta.
Terméktanúsítás,
üzemi gyártásellenôrzés és tanúsítás
Az utóbbi évek erôfeszítéseinek eredmé-
nyeként jelentôsen bôvült vizsgálati ké-
pessége, jogosultsági köre, illetve tevé-
kenységüket az ellenôrzési és tanúsítási
tevékenység végzésével is kiegészítette.
A CEMKUT Kft. akkreditált, kije-
lölt és az Európai Unióban bejegy-
zett szervezet, a termékek és az üzemi
gyártásellenôrzés tanúsítására az egyes te-
rületekre vonatkozó szabványelôírásoknak
megfelelôen (MSZ EN 45011:1999; MSZ
EN ISO/IEC 17020:2005; MSZ EN ISO/IEC
17025:2005).
Ennek keretében szolgáltatásai:
– a termék elsô típusvizsgálata;
– az üzem és üzemi gyártásellenôrzés
alapvizsgálata;
– a termék tanúsítása;
– az üzemi gyártásellenôrzés tanúsítása
(alapvizsgálat alapján);
– üzemi gyártásellenôrzés folyamatos
felügyelete;
– üzemi, kereskedelmi, építéshelyi min-
ták vizsgálata.
Laboratóriumi háttér
Az építôanyag-ipari nyersanyagok, fél-
kész- és késztermékek gyors és korszerû
minôségellenôrzése ma már óriási
jelentôségû. A szilikátipari termékek szín-
vonalas vizsgálata elképzelhetetlen mo-
dern, jól felszerelt laboratóriumok nélkül.
A CEMKUT Kft. vizsgáló laboratóriuma a
Nemzeti Akkreditáló Testület által NAT-1-
1249/2007 számon akkreditált, mely iga-
zolja, hogy mûködése megfelel az MSZ
EN ISO/IEC 17025:2005 szabvány köve-
telményeinek. Különbözô egyetemekkel és
intézetekkel együttmûködve a szilikátipar
teljes vertikumában végez vizsgálatokat
és kutatásokat. Ennek szellemében évrôl
évre bôvül vizsgálatainak köre, és nagy
gondot fordít a mûszerpark folyamatos
fejlesztésére, korszerûsítésére.
Az építôanyagok - a felhasználás
szempontjából lényeges fizikai-mechani-
kai tulajdonságait - nagymértékben be-
folyásolja a kémiai összetétel. Ezen tu-
lajdonságok szoros összefüggése
szükségessé tette a CEMKUT Kft.-
ben a jól felszerelt kémiai, fizikai-
kémiai, mechanikai, technológiai,
termoanalitikai és kalorimetriás
vizsgálatokra alkalmas laboratóri-
umok létrehozását.
Hazai és nemzetközi
kapcsolatok
Tevékenyen részt vesz számos ha-
zai és nemzetközi szakmai szervezet
munkájában (MÉASZ, MCSZ, MB,
MGYOSZ, stb.), valamint szoros
együttmûködést folytat hazai és
külföldi kutatóintézetekkel, tudo-
mányos mûhelyekkel.
Szoros kapcsolatot tart fenn a düssel-
dorfi VDZ, a párizsi ATILH és a bécsi VÖZ
intézetekkel.
Kutatói aktívan részt vesznek a hazai és
nemzetközi tudományos közéletben (MTA,
SME, SZTE, MKE, OMBKE, stb.). Teljes jogú
tagként vesznek részt az European Ce-
ment Research Academy (ECRA) szeminá-
riumain és közremûködnek az ECRA által
koordinált komplex programok megvaló-
sításában.
Egyes nagyobb horderejû mûszaki és
tudományos feladatok kidolgozásában
együttmûködik hazai felsôoktatási intéz-
ményekkel (BME, ME, PE, ELTE, stb.) is.
A CEMKUT Kft. szakmai tekintélyé-
nek megôrzése érdekében külön fi-
gyelmet fordít a nagy tapasztalatokkal
rendelkezô, nemzetközileg is elismert
munkatársak tudásának a fiatalabb ge-
neráció számára történô átadására, a
szakmai utánpótlás nevelésére, valamint
új, korszerû vizsgálati eszközök beszer-
zésére, alkalmazására. Munkájával és tö-
rekvéseivel sikeresen járul hozzá a hazai
szilikát- és építôanyag-ipar fejlesztései-
hez, minôségellenôrzéséhez és mûszaki
problémáinak megoldásához.
Bôvebb információ, vizsgálati képesség:
www.cemkut.hu
2009/1 35
cégvilág
Mi az, amire számítha-
tunk a monolit pillé-
rek betonozásakor? A
karcsú szerkezet, azaz
az alapterülethez vi-
szonyítva a jelentôs
magasság okozhat
meglepetéseket. A
háromnegyed köbmé-
teres betonozó konté-
nerrel pl. akár egy 30
cm-szer 30 cm-es, több
mint 8 méter magas
pillért is tele lehet ön-
teni egyetlen ürítéssel.
M árpedig a frissbeton nyomása nem
csak a környezeti tényezôktôl és a
konzisztenciától függ, hanem a beton
függôleges bedolgozási sebességétôl is.
Ez a megnövekedett teher jelentôsen több
igénybevétellel jár a pillérek zsaluzatára
tekintve, mint a velük egy magasságú fa-
lakéra.
Már a hagyományos, szôrös deszká-
zatból, építéshelyi fûrészelt fából össze-
állított zsaluk készítésekor is különösen
nagy gondot fordítottak az ácsok a pillér-
zsaluzat megfelelôen sûrû és teherviselô
kalodázatára.
Lássuk, milyen lehetôségeink vannak
a modern rendszerzsaluzatok kelléktárá-
ban? Ahhoz, hogy mely optimális rend-
szert válasszuk, figyelembe kell venni az
elkészítendô pillérrel szemben támasztott
követelményeket: darabszám, forma,
magasság, elburkolásra kerülô, vagy lát-
szóbeton és hogy hagyományos, vagy
öntömörödô betonnal készül?
Körpillérek zsaluzásához a teljesen acél
szerkezetû RS pillérzsalut ajánlja a Doka,
amely robusztus, jól bevált, könnyen tisz-
títható. Méretválasztéka 30 cm átmérôtôl
36 2009/1
Variációk
pillérzsaluzatokra
5 cm-es méretlépcsôkben áll rendelkezésre
60 cm-ig, de rendelkezik a Doka 80 cm-es,
vagy akár az extrém méretû, 120 cm-es
körpillér-zsaluval is.
Négyzetes alaprajzú pillérek zsaluzására
a legkézenfekvôbbek a keretes zsalurend-
szerek elemei. Könnyû, kézi zsaluzatok-
nál a Doka Frami pillérmegoldásai, nagy
igénybevételekhez, daruzott környezet-
ben a robusztus Framax Xlife használa-
ta a legcélravezetôbb. A keretes falzsalu
elemek pillérzsaluzathoz való felhaszná-
lásának legnagyobb elônye, hogy a pillér-
zsaluzat szétbontásával, amennyiben arra
átmenetileg nincs szükség, extraelemeket
kapunk, amelyekkel a készítendô falsza-
kasz zsalukészlete kibôvíthetô.
Egyrészrôl megoldás lehet az adott pil-
lérmérethez igazított táblaméretekkel, és
külsô sarokelemekkel kialakított zsaluzat,
melynek hátránya a sok többlet kötôelem,
és azonos zsalutípus mellett a kevesebb
megengedett maximális betonnyomás
Az egyszerû tartópillértôl a meghökkentô,
egyedi formákig: Top50 fatartós zsaluzat
(80kN/m2 Framax Xlife). Praktikusabb az
univerzális elemekkel „szélmalomkerék”-
szerûen elrendezett keretes elemekbôl
álló pillérzsaluzat, amelynek óriási elônye
a kevesebb kötôelem-szám és a nagyobb
teherbírás (90kN/m2 Framax Xlife Uni) mel-
lett az állíthatóság.
Négy darab Framax Xlife 90 cm-es uni-
verzális elembôl tetszôlegesen variálhatunk
pillérkeresztmetszeteket, akár 75 cm széles-
ségig, 5 cm-es lépcsôkben. Nagyobb mére-
tekhez rendelkezésre áll a Framax Xlife Uni
eleme 120 cm-es szélességben is!
A Doka könnyû kézi zsaluzatával, a
Framival is ugyanezt a logikát követve ké-
szíthetünk pilléreket, a maximális meg-
engedett terhelés a meglepôen magas
80kN/m2 értéket éri el. Az uni-táblás pil-
lérzsaluzatok elônye tehát az állítható-
ság, az egyszerû, kevés alkatrészbôl álló
szerkezet, a zsaluzat elemeire bontva akár
falak zsaluzásához is használható, amikor
éppen pillérek nem épülnek, és mindemel-
lett sarokelem sem fekszik kihasználatlanul
ez idô alatt az építkezésen, „üresjárati”
bérleti díjjal.
Milyen hátrányuk van? Egyik a moz-
gatásuk, áthelyezéskor mindenképpen
kétfelé kell bontani ôket a kizsaluzáshoz,
és két emeléssel helyezhetôk át, továb-
bá az univerzális elemek lyuksora lenyo-
matot hagy, ami látszóbeton felületeknél
elônytelen lehet.
Ezeket küszöböli ki a kifejezetten nagy-
számú pillérek készítéséhez javasolt, gyors,
mozgatásához és áthelyezéséhez minimális
daruidôt lefoglaló, és nem utolsó sorban,
teljesen homogén látszóbeton felületet adó
Doka KS-pillérzsaluzat. A KS-pillér felépí-
tése a már megismert „szélmalomkerék”
szerkezetbôl adódóan alkalmassá teszi a
zsaluzást változó keresztmetszeti méretû
pillérek készítéséhez, mindezt azonban
úgy, hogy egyetlen oldalán megbontva és
szétnyitva kizsaluzható, és egyben daruval
áthelyezhetô. Egy emelés egy pillérzsalu-
zat! A kizsaluzást és akár az áthelyezést
megkönnyítendô a teljes KS-zsaluzat fel-
csatolható kerékkészlettel látható el.
 A munkabiztonsági kiegészítôk teljes
körû védelmet és közlekedést nyújtanak,
korlát-és létrarendszerekkel, csakúgy, mint
minden más Doka-zsaluzatnál. Természe-
tesen a létra és a betonozó állvány az át-
helyezéskor a KS zsaluzaton marad, és a
záródó csatlakozópontoknak köszönhetôen
biztonságosan rögzül. A KS-pillérzsaluzattal
egészen 6,60 m magasságig készíthetünk
látszóbeton felületû pilléreket, 20 cm-tôl
60 cm-ig 5 cm-es lépcsôkben változtatható
keresztmetszettel. Robusztus kialakításának
és a maximálisan megengedett 90kN/m2-es
frissbeton-nyomásnak köszönhetôen nagy
függôleges betonozási sebességgel dolgoz-
hatunk, gazdaságosan, biztonságosan.
Egy jól bevált és ismert, univerzális meg-
oldás a Top50 acélhevederes és fatartós
Framax Xlife és Frami Univerzális elemek: Pillérmegoldás falzsalu-elemekkel
zsalurendszerbôl épített pillérzsaluzat. Akár
a Doka elôregyártó csarnokában, akár az
építés helyszínén készített zsaluzatról le-
gyen szó, a Top50 dinamikusan variálható
teherbírásával, magasságával, méreteivel,
valamint széles skálán mozgó zsaluhéj-vá-
lasztékával áll rendelkezésre.
A megengedett frissbeton-nyomás ér-
téke változtatható az acél falhevederek ki-
osztásának tervezésével. Ezt az elôkészítés
fázisában kell letisztázni, ugyanúgy, mint
a készítendô pillérek keresztmetszeti mé-
reteit. A felületi követelményekhez és a
forgatásszámhoz igazítva felszerelhetô a
hagyományos háromrétegû zsaluhéjakkal,
többrétegû filmbevonatos zsaluhéjjal, vagy
ami újdonság, akár Xlife mûanyag külsô
réteggel ellátott héjjal is. Különleges kö-
Kör keresztmetszetû pillérek zsaluzása a Doka RS
acél körpillérzsaluzatával
vetelmények kielégítéséhez a Top50 váz
fogadhat akár struktúra-héjazatot is, ami
lehet deszkalenyomatot, vagy extrém eset-
ben tetszôleges (tégla, kavics, vagy bármi-
lyen struktúra) betonfelületi képet elôállító
zsaluhéj.
A Top50 pillérzsaluzat a rendkívül jól
variálható felépítésének köszönhetôen
alkalmas a legegyszerûbbektôl egészen
a különleges építészeti elgondolásokig
terjedô megvalósításra is, legyen szó akár
egyedi formájú hídpillérek, vagy speciá-
lis formavilágú, gombafej-, vagy szûkülô
keresztmetszetû, ferdén dôlô pillérek zsa-
luzásáról. Az építésztervezôk képzelete
szabadon szárnyalhat.
Kemenczei Imre
2009/1 37
Vélemények a Párbeszédrõl
Szabó János, radiokémiai üzemmér-
nök, Szendehely
Rendszeres olvasója vagyok az Építôipari Párbeszéd ma-
gazinnak. Az újságban színvonalas írások jelennek meg
és korrekt módon tájékoztat az ágazatot foglalkoztató
kérdésekrôl, segít az olvasónak a jövôkép kialakításá-
ban. Napjaink nyomasztó gazdasági helyzetében, engem
elsôsorban a házak hôszigetelésével és energiatakarékos
mûködtetésével kapcsolatos írások érdekelnek.

Építõipari Párbeszéd
Az Építõipari Ágazati Párbeszéd Bizottság (ÉÁPB) lapja

Cs. Törköly Rozália fonónô, Alapító fõszerkesztõ:

Csepel (Muzslya) Varga István
Rokoni látogatásom során, véletlenül került kezembe
az újság. Jelenlegi munkám közvetve kapcsolódik az Szerkesztõbizottság:
építôipari ágazathoz, ezért érdeklôdéssel lapozgattam. Elnök: Pallagi Gyula és Pallay Tibor
Feltûnt, hogy behatóan foglalkozik a magazin a szociális az Építõipari Ágazati Párbeszéd Bizottság két társelnöke
problematikával, a szakképzéssel és a jelenlegi gazdasági
helyzetben fenyegetô munkanélküliséggel. Szerintem ez Tagjai:
az Építôipari Párbeszéd egyik legnagyobb erénye.
Munkavállalói oldalról:
Pallagi Gyula, az Építõ-, Fa– és Építõanyag-ipari
Dolgozók Szakszervezetei Szövetségének
(ÉFÉDOSZSZ) elnöke
Csíszár Sándor gépészmérnök, Harth Tamás, az Építõipari és Társult Szakszervezetek
Szeged (Muzslya) Országos Szövetségének elnöke
A minap került elôször kezembe az Építôipari Párbeszéd
néhány példánya. Egy a csempék forgalmazásával fog- Munkaadói oldalról:
lalkozó nagykereskedelmi lerakat alkalmazottja vagyok Pallay Tibor, az Építési Vállalkozók Országos
ennél fogva érdekel minden olyan hír, ami az építôipari Szakszövetségének (ÉVOSZ) alelnöke
ágazat jelenlegi helyzetét, a trendeket érinti. Ezért for-
gatom érdeklôdéssel a magazint. Szép külsôvel, érdekes Gláser Tamás, a Vállalkozók és Munkáltatók
tartalommal megjelenô újságnak tartom. Országos Szövetségének (VOSZ) alelnöke
Dr. Pálvölgyi Tamás, a Magyar Építõanyag-ipari
Szövetség (MÉASZ) igazgatója
Dr. Nádai László, az Ipartestületek Országos
Szövetségének (IPOSZ) elnöki tanácsadója
Schréder Mihály, az Építési és Építésügyi Szakmai
Testület (ÉÉSZT) elnöke
Kiadó:
Vargahír Bt.
Szerkesztõség:
2017 Pócsmegyer, Dió utca 11.
1122 Budapest, Gaál József utca 34/b.
Elérhetõségeink:
+36-30-260-45-02,
+36-26-395-868
E-mail: vargahir@dunainfo.net
www.epitoipariparbeszed.hu
www.epb.hu
Partnereink, ügyfeleink figyelmébe!
Grafika:
Jól képzett, nagy tapasztalatokkal rendelkezô szakembe-
Harsáczki György
rekkel, komoly és korszerû nyomdai háttérrel rendelkezô,
lap-, és könyvkiadással foglalkozó cégünk vállalja: Informatikai háttér:
Smart Computer
– nyomtatványok,
– szórólapok,
Keressen www.smartcomputer.hu

– kiadványok,
bennünket! Nyomdai munkálatok:
Mackensen Kft.
– hírlevelek, Bôvebb információ:
– cégismertetôk, 06-30-260-45-02 ISSN 1788-3547
– termékismertetôk, vargahir@dunainfo.hu Készül A/4-es formátumban, négyszínnyomással,
brosúrák és prospektusok a belívek 90, a borító oldalak 150 grammos papíron.
Megjelenik évente nyolc alkalommal (egy összevont számmal).
szerkesztését, nyomdai elôkészítését.
Példányonkénti ára: 500 Ft
A szövegszerkesztéstôl Éves elôfizetés: 4 000 Ft + postaköltség
a kész nyomdaipari termékig! Magazinunk az ÉÁPB támogatásával készül.

38 2009/1