Professional Documents
Culture Documents
Internetmarketing
magyar szemmel
A „Napster-jelenség” .....................................................287
Az erõsödõ fogyasztói kontroll ....................................................................... 287
Miért pont a zeneipar? ...................................................................................... 288
Az elektronikus terjesztés ................................................................................... 289
A terjesztõ hálózatok jelentõsége ................................................................... 290
Van megoldás? ................................................................................................... 292
Riport Szekeres Tamással ......................................................................293
Összegzés .....................................................................302
Kinek nyereséges? ................................................................................302
Kinek veszteség? ...................................................................................303
Félreértett statisztikák ............................................................................304
Közösségi alapok .................................................................................. 307
Számmisztika .........................................................................................308
Javaslat Javaslat
Esettanulmány Esettanulmány
Technikai segítség Technikai segítség
Következtetés Következtetés
Elõrejelzés, jóslat Elõrejelzés, jóslat
Riport Riport
Újdonság Újdonság
Elemzés Elemzés
Miben különbözik?
Ahhoz, hogy megértsük és eredményesen használjuk az Internetet üzleti,
közösségteremtési, szervezeti vagy privát céljainkra, meg kell vizsgálni, hogyan Elemzés
A névtelenség
A kéretlen levelek feladói, bár számukat tekintve lehetnek sokan, az üzleti
Esettanulmány életben nem játszhatnak jelentõs szerepet, nem szabad õket komolyan venni.
Többségük egyszerûen a névtelenség mögé rejtõzik, e-mail címe hamis vagy anonim
szolgáltatótól származik, és webhelyük címét (ha van nekik egyáltalán) is úgy adják
meg, hogy annak valódi domainneve (és ezen keresztül a fenntartója) vagy IP-
száma nem állapítható meg elsõ ránézésre. A névtelenség vagy az instabilitás az
üzleti életben kizáró ok. Ez igaz a webhely elérési címére, és az e-mail címre
egyaránt. A spam a terjedelmi korlátok hiánya miatt hosszú és semmitmondó,
általában nem is mi vagyunk a címzett helyén. Az alábbi tipikus példa olyan üzleti
megkeresésre, amelyre nem érdemes reagálni:
Napi
megrendelések Heti bevétel / Havi bevétel / Éves bevétel
1 63.000 Ft. 2.520.000 Ft. 13.356.000 Ft.
2 126.000 Ft. 5.040.000 Ft. 26.712.000 Ft.
3 189.000 Ft. 7.560.000 Ft. 40.068.000 Ft.
5 315.000 Ft. 12.600.000 Ft. 66.780.000 Ft.
10 630.000 Ft. 25.200.000 Ft. 133.560.000 Ft.
15 945.000 Ft. 37.800.000 Ft. 200.340.000 Ft.
AOL:
Ön több mint 250 darab file-t a rendelkezésre álló 20.000-bõl. EZ csak AOL-
címeket tartalmaz, tehát egyenlõ több mint 5.000.000 címmel. Az AOL-címek
100 százalékosan ellenõrizettek, azonnal postázhat e címekre, amhogy az Ön
terméke szállításra alkalmasnak bizonyult.
ABSZOLUT HIÁNYZIK:
CompuServe.com
Genie.com
Delphi.com
MCI.com
GNN.com ,
2. Egy másik 400 szavas szûrõ tovább csökkentette a listában szereplõk számát. A
hibás címek, illetve az alkalmatlan szavakat vagy betûket használó emailek is
kiszûrésre kerültek.
A LEGNAGYOBB KÜLÖNBSÉG. . . .
A mi címlistánk teljesen tiszta és mentes minden rosszindulatúan feltöltött, hibás
címtõl, mégpedig azon törekvésünk miatt, hogy a lehetõ legjobb címlistával rendelkez-
zünk a versenyben. Több száz órát és több ezer dollárt költöttünk arra, hogy a lehetõ
legtisztább és legjobb CD-t ajánlhassuk minõségi e-mail címekkel bárkinek bárhol a
világon.
Bármelyik darabját válassza 500-as listánknak a rendelkezésre álló 20.000-bõl és
küldje el segítségével üzleti leveleit (ez 10 millió e-mail cím összesen), ez azonos
A MI LISTÁNK ELÕNYEI:
Magasabb válaszolási arány!
Magasabb eladási arányok!
Több kilátás a fogékonyságra; kevesebb flame („anyázás”) és nem-vásárló;
KEVESEBB kapcsolat antimarketing szélsõségesekkel akik csak saját maguknak akarják az
Internetet.
Ön megkap 500 file-t ami A LEGTISZTÁBB, a legjobban használható elektroni-
kus levélcímeket tartalmazza az egész világról! Mindegyik új CD-kötetünket
tökéletesítettük tartalom és minõség szempontjából. Önnek ezt használnia
kell és a gyakorlatban megtenni az összehasonlítást! Ez a termék bebizo-
nyítja, hogy ez a legjobb címlista, BÁRMELYIK HASONLÓ CD-vel is hasonlítsák
össze a készítésével eltöltött órák számában és a ráköltött pénz tekinteté-
ben egyaránt. Nincs olyan versenytársunk amelyik annyit tett volna mint mi,
ezen legutóbbi termékünk létrehozására. Nem kötöttünk kompromisszumot a
minõség rovására, és biztosak vagyunk benne, hogy más termék nem érheti a
mi címlistánk tulajdonságait vagy színvonalát.
Ön megveheti az összes VACKOT vagy megveheti a LEGJOBBAT!
**KÜLÖNLEGES AJÁNLATUNK**
Rendeljen a következõ 48 órán belül, plusz 1.2 millió e-mail címet kap ajándékba! Így
összesen 11.2 millió e-mail címet kap. EZ a lehetõ legjobb ma elérhetõ címgyûjtemény!
Rendeljen MOST!
DÁTUM_____________________________________________
NÉV_______________________________________________
CÉG NEVE__________________________________________
CÍME______________________________________________
VÁROS, MEGYE, IRÁNYÍTÓSZÁM________________________
TELEFONSZÁMOK_____________________________________
FAX SZÁMOK________________________________________
EMAIL CÍMEK_______________________________________
HITELKÁRTYA TÍPUSA:
______VISA _____MASTERCARD_____AMEX
HITELKÁRTYA SZÁMA# _________________________________
LEJÁRATI DÁTUM______________________________________
NÉV A KÁRTYÁN_______________________________________
VÉGÖSSZEG____________________
ALÁÍRÁS (Fontos)________________________
Igazolom, hogy ezennel megrendeltem a „Millions Vol. 6 address” nevû CD-t. Mivel a CD
szabadalmaztatott, az egyszer már kinyitott a CD csak akkor küldhetõ vissza, ha az
hiányos vagy sérült. A hiányos vagy sérült terméket vele azonos CS-re cseréljük.
DÁTUM__________________
******************************
***24 ÓRÁS FAX SZOLGÁLAT*** KÉRJÜK ILLESSZE A CSEKKET IDE
ÉS KÜLDJE EL A 1-603-452-6269 TELEFONSZÁMRA!
******************************
Küldõ neve
Director of küldõ cége
Magsnow.com
Kapcsolódó linkek:
Cauce: http://www.cauce.org/
The Spamhaus Project: http://www.spamhaus.org/ Linkek
A keresés jelentõsége
Az Interneten a netpolgár két dolgot tehet: informálódhat és publikálhat. Azt,
hogy ezeket milyen közegben teszi, hamarosan részletezem. A keresés egyszerûbb. Fontos, lényeges
Internethasználat Magyarországon
(Csapó Ida riportja)
NetSurvey Internetkutató Intézet tavaly októberben átfogó kutatást végzett, Riport
Esettanulmány
Irodák helyett weboldalakat
Bár az internetes banki szolgáltatások Európában is kialakulóban vannak,
természetesen az amerikai bankok az ûttörõi e szolgáltatástípusnak. Ennek elsõ-
sorban az Internet biztonságával kapcsolatos bizalmatlanság az oka, amely össze-
függ az Internet mûködésének megértésével is. A tendencia természetesen nem
globális, és az offline háttér nélküli névtelen, csak virtuálisan mûködõ bankok mára
gyakorlatilag életképtelennek bizonyultak. A svájci bankok egyelõre szinte teljesen
elzárkóznak az online bankszolgáltatások mindenféle formája elõl, ugyancsak
biztonsági kérdésekre, és az igen magas banki forgalomra hivatkozva. Az igazság-
hoz tartozik, hogy a nagy európai bankok terjeszkedését és forgalmát nem szabá-
lyozzák olyan szigorú elõírások, mint az amerikai bankokét, így kevésbé kénysze-
rülnek rá az online bankszolgáltatásokra. Egyelõre Európában elfogadottabbnak
tûnik egy-egy irodát felépíteni, mint létrehozni egy komplex, banki szolgáltatásokat
végzõ webhelyet. Svédországban viszont reményteli próbálkozás látható a http://
www.bankstockholm.com/ címen.
Az elektronikus banki tranzakciók megvalósítására több lehetõség is van. Ezek
közül a legelterjedtebb, amikor egy speciális „bankra szabott” szoftvert kell telepí-
teni az ügyfél gépére. Ez biztonsági szempontból az egyik legjobb megoldás, ilyet
kínál többek között az InterEurópa, a CityBank és a CIB, bár ennek megvásárlása,
karbantartása, használata, általában helyhezkötött és költségesebb is, mint az
ingyenesen bárhonnan elérhetõ weboldalak. Példaértékû az egyik legrégebbi ameri-
kai bank, a Wellsfargo megoldása, amely egyszerû webfelületen is hozzáférhetõvé
teszi ügyfelei számára az összes banki szolgáltatást.
Http://www.wellsfargo.com
A Wellsfargo Amerika egyik legrégebben alapított bankja. Méreteit tekintve
messze elmarad az Európában kialakult bankóriásoktól, mert ezen a területen
nagyon szigorúan szabályozzák a bankok mûködését, ezen belül is az egyik legfõbb
szempont az amerikai trösztellenes törvény bankokra vonatkozó korlátozása.
Mindennek következtében az amerikai bankok európai értelemben „nem növik ki
magukat” annyira, mint ahogy például azt a Deutchebank tette.
A Wellsfargo-t 1852-ben alapították. Ez a bank a hagyományos, szoftverfüggõ,
zártrendszerû elektronikus bankszolgáltatásokban is az élen járt, webfelületen
megvalósított szolgáltatásválasztékának magas színvonala viszont még ma is ritka-
ság. Jellemzõ, hogy webes szolgáltatását a banknak közel három évig nem kellett
átterveznie, miközben annak színvonala még mindig követendõ példa. Érdemes
megvizsgálni miként is mûködik ez a bank, hiszen ennek mintájára már több
hasonló amerikai bank is tervezi, illetve már most lehetõséget biztosít arra, hogy
szemünk elõtt játszódik, és nem más késlekedik, mint a digitális készpénz világmé-
retû elfogadtatása.
A digitális készpénzt a Mark Twain Bank kezdte bevezetni az internetes piacra,
mint fizetõeszközt. Ez a „bank” tulajdonképpen hagyományos banki tevékenységre
nem kapott engedélyt, csupán közvetítõ, átváltó szerepet játszhatott volna a
valóságos pénz és annak elektronikus formája között. Az ötletben magában való-
színûleg van fantázia, minthogy a fenti bankot egyszerûen megvette a Mercantil
Bank, és azt saját divíziójaként üzemeltette. Igaz, ha a Mercantil Banknál érdeklõd-
ött valaki digicash után, ott az ügyfélszolgálat azt sem tudta, mi fán terem a
pénznek ez a fajtája. Így nem volt más választás kapcsolatfelvétel tekintetében,
mint a volt http://www.marktwain.com URL-cím, itt közvetlenül az illetékesekhez
fordulhattunk (ez a cím ma már nem létezik). Egy viszonylag meggyõzõ és tárgyila-
gos leíráson keresztül megtudhattuk, hogy a pénzügyi tranzakciók biztonságos
lebonyolítása a cél. Ennek érdekében egyrészt számlatulajdonosokat, másrészt
elfogadóhelyeket kellett toborozni. A számlatulajdonosoknak nem volt más dol-
guk, mint számlát nyitni a Mark Twain Banknál, és valódi készpénzfedezetet
nyújtani az elektronikus vásárlásokhoz. A készpénzfedezetért cserébe olyan
webhelyeken vált lehetõvé a vásárlás, amelyek a rendszer partnereként „digicash”
Online keresõk
Az online keresõk igénybevételénél egyszerûen a böngészõnket kell használni.
Ezeken az oldalakon sok más mellett a legfontosabb az az adatbeviteli mezõ
(szövegmezõ), amelyikbe beírhatunk kulcsszavakat annak érdekében, hogy meg-
kapjuk a találati listát. Néha egy-egy kulcsszó hatalmas, feldolgozhatatlan és
pontatlan listát eredményez. Ennek elkerülésére szûkítenünk kell a keresés feltét-
eleit. Használjunk tehát ún. logikai operátorokat, amelyek több kulcsszó egyidejû
elõfordulását keresik majd az oldalakban, de kizárhatunk bizonyos kulcsszavakat
akkor, ha a téma szûkítése érdekében erre van szükség. A logikai operátorok
keresõtõl függenek, de ez célszerûen kizárás esetében „–” jel, hozzáadás esetében
pedig „+” jel. További hasznos operátor fõleg a magyar nyelvben a joker „*”
Hol keressünk?
Mivel minden keresõrendszer más-más eredménylistát ad fel ugyanazokra a
keresési feltételekre, ezért azt felelhetjük, keressünk mindenhol. Egy részletes
felmérés alkalmával valóban az a legjobb, ha több keresõn többféle szempont
szerint keressük végig ugyanazt a témát.
A keresõk legnagyobb problémája, hogy gyakran hibás szempontrendszer
szerint határozzák meg az eredménylista prioritási sorrendjét. Ezt általában az
oldal tartalmi része szerint próbálják meg rendezni, de mivel ez elég könnyen
manipulálható, gyakran egyszerûen félrevezetik a keresõt az oldal tulajdonosai. Az
ilyen jellegû félrevezetéseket a keresõk nem nézik jó szemmel. Míg pár éve sok
ilyen nyitott kapu állt rendelkezésre, mára gyakorlatilag minden apró félrevezetési
kísérletet „spam”-nak tekintenek a keresõk, és idõszakosan letiltják az olyan
domainneveket, amelyeknél ilyen törekvést tapasztalnak.
Az eredeti kérdésre visszatérve, a három legnagyobb rendszerben, a Yahoo!
katalógusában, az AltaVistán és a rendkívül jól strukturáló, bár egyre
elhanyagoltabb Infoseeken mindenképen érdemes keresnünk. Ha mindez kevés
vagy zsákutca, a rendkívül stabil Lycos és Excite keresõvel lehet folytatni a sort.
De hogyan keressünk magyar nyelven? Ez nem okoz semmiféle problémát. Ha
tipikusan magyar szót ütünk be a keresõmezõbe, akkor nagy eséllyel csak magyar
nyelvû oldalakat fogunk eredményként viszontlátni. Ez természetesen minden
nemzetközi keresõben így mûködik. Az AltaVista annyival kiegészítette a fenti
lehetõséget, hogy közvetlen nyelvválasztási lehetõséget kínál. Egy, a mezõ melletti
lehulló listából kiválaszthatjuk azt a nyelvet, amin belül keresni szeretnénk. Így
rendkívül erõteljes szûkítés alkalmazható például a „web” vagy az „Internet”
kulcsszavakra is. Ilyen szûkítésre nincs lehetõség a többi keresõn, de például a
„mákostészta” kulcsszó esetében erre nincs is szükség.
Végsõ esetben használhatjuk a regionális keresõket és katalógusokat is. Ilyet
üzemeltet a Matáv Vizsla néven (http://www.origo.hu), és még két hazai katalógust
érdemes megemlíteni: az Elenderes Kincskeresõt (http://www.eol.hu) és a Hunnia-
Net (http://www.hunnia.net/) Yahun! nevû katalógusát.
A nagy keresõkön kívül tallózhatunk még különféle linklistákban. Ezek lehet-
nek egyszerû linkgyûjtemények vagy üzleti célú adatbázisok, mint például a Yelow
Pages (http://www.yellowpages.hu/). Elõnyük, hogy könnyen átláthatóak. Hátrá-
nyuk, hogy általában felületesek és nem aktuálisak. Hátrány a regisztrálók oldalán
is mutatkozik, ugyanis ezek látogatottsága olyan alacsony, hogy nem érdemes
bekerülni ezekbe az általában pénzért igénybe vehetõ listákba.
A keresõ használhatóságát egyáltalán nem határozza meg a kulcsszóra feladott
találatok száma. Lehet, hogy a keresõ egyetlen kulcsszóra azonos webhelyek
Offline keresõk
A fenti keresési módszerek mellett lehetõség van arra is, hogy látszólag ne a
weben keresztül keressünk, hanem a saját gépünkön futtassunk egy saját keresõ-
programot. Ez természetesen csak a látszat. Ezek a programok is a nagy keresõk-
höz csatlakoznak, de nem jelenítik meg számunkra a keresõ nyitólapját és a keresés
szempontjából fölösleges szolgáltatásválasztékot (például a Yahoo! árverését vagy
CD-boltját). Elõnyük, hogy a nyitólap kikerülése és a helyi gépen történõ futtatás
lehetõsége miatt nagyon gyorsak, valamint egy idõben több keresõt képesek hasz-
nálni, így vándorlás nélkül kerülhet szemünk elé több keresõ találati listája. Ezek a
listák elmenthetõek, és bármikor késõbb is végignézhetõek. Ezeknek a programok-
nak a két piacvezetõje a Copernic Pro (http://www.copernic.com), valamint a
WebFerret (http://www.ferretsoft.com/netferret/). Nagy mennyiségû adat feldol-
gozásánál mindenképpen hatékony eszköz a keresés megvalósítására.
Keresési tanácsok
Íme néhány javaslat, hogyan használhat egy általános keresõt arra, hogy
könnyebben eligazodjon: Technikai segítség
Keresõk és katalógusok
A keresõk közötti verseny az Internet nagyágyúinak versenye. Õk is azzal
Esettanulmány küzdenek, amivel a net minden résztvevõje: a globális piac okozta konkurenciaharc
számukra is kemény kihívás. Ennek az az egyszerû oka, hogy nincs szükség több
keresõre. Ha lenne egy, amelyik mindenki számára tökéletes volna, akkor egyetlen
keresõ is elegendõ lenne. Jelenleg a fejlesztés és karbantartás, a szolgáltatások
bõvítése, a keresés könnyítése állandó feladat. Ezzel nem tudott eddig minden
résztvevõ lépést tartani. Az egyetlen olyan szolgáltatás, amelyik folyamatosan
tartja a piacvezetõ szerepét, a Yahoo!. Hogy piacvezetõ tudott maradni, annak
elsõdleges oka az idõbeli megjelenés elsõsége, a jól eltalált stílus és szolgáltatásvá-
éves növekedését, akkor az szûrhetõ le, hogy a keresõportálok elsõ négy-öt helye- Adatok
AltaVista
http://www.altavista.com
Ennek a szolgáltatásnak az egyik legfõbb vonzereje a nyelvi szelekció lehetõsé-
ge. Ez a keresõmezõ melletti lehulló listával lehetséges. Ezzel a szolgáltatásával az
AltaVista kiválthatja az országra szabott keresõrendszereket, egyben konkurenciát
is teremtve számukra. Az AltaVista képes keresni a webhelyeken, hírek között,
hírcsoportokban és áruházi termékek között. A Yahoo!-hoz hasonlóan lehetõvé
teszi logikai operátorok használatát. Grafikai megjelenése talán még a Yahoo!-nál
is szolidabb, és ez így jó. Képes megtalálni még képeket, MP3-zenéket és feltöltött
videofile-okat is. Míg a Yahoo! saját katalógusát teszi kereshetõvé, addig az
AltaVista a keresõjéhez csinált katalógust. Felépítése gyakorlatilag hasonló a
máshol is alkalmazott standarddel, tartalmát gyakorlatilag a már említett
magánkezdeményezésbõl kinõtt Open Directory Projectbõl kölcsönzi. Saját beval-
lásuk szerint az ODP-ben 2 millió webhelyet dolgoztak fel. Ugyancsak rendelkezik
néhány nemzeti verzióval, de a magyar AltaVizslát nem sorolják ezek közé.
Specialitása az a fordítószolgáltatás, amely az URL-címek alatt elérhetõ. Ez a
Infoseek
http://www.infoseek.com
Az Infoseek sokáig esélyes volt a piacvezetõ szerepre, sajnos a fejlesztések
elmaradása miatt ma már inkább lemaradó. Ennek az is lehet az oka, hogy a Disney
tulajdonába került, s õk alapvetõen nem érdekeltek a keresõk piacán, és látszólag
menedzselni sem tudják ezt a újszerû problémát. Az Infoseek képes megkeresni
webhelyeket, képeket és audio-, videofile-okat. Hozzáadott szolgáltatásai között
egyedire szabhatóság, ingyen e-mail, hírek és e-bolt szerepel. Nemcsak az elsõ
keresésnél használhatóak a logikai szûkítések, hanem a találati lista a késõbbiek-
ben tetszõleges szóval tovább szûkíthetõ. Rögtön felajánlja a kulcsszóhoz tartozó
katalóguságat, és ha a kulcsszó cégnév vagy domainnév, külön veszi ezt a linket a
többitõl.
Bár az Infoseek a Disney-nek köszönhetõen valószínûleg végleg elveszítette
piacvezetõ szerepét, találati listája az egyik legjobb prioritási sorrenddel rendelke-
zik és szûrési feltételei is kiválóak. Egy-egy domain csoportosítva van, így az
kibontható, de egy webhelyrõl egy kérésben csak egy oldalt ad fel. Ugyancsak
csatlakozott a Systran fordítórendszeréhez, de jelentõsen átformálja a lefordított
oldal kinézetét, mert azt saját keretrendszerébe helyezi. Kellemes megoldás
viszont, hogy a kulcsszó alapján még további kapcsolódó kategóriákat is felajánl a
keresõmezõ mellett. Ez nagyban megkönnyíti a navigációt és a szelekciót. A „car”
kulcsszóra például felajánlja a car rental, used car, car price, car audio stb.
kapcsolódó témákat, ezek nagyon hasznosak lehetnek. A katalógus egy részét
ugyancsak a keresett kulcsszó alapján rendezi, mint például: vehicle rental, model
cars, motor-sports, car dealers vagy automotive. Az oldal kapcsolódó szolgáltatása-
it is a kulcsszavunkhoz igazítja, például a reklámokat vagy a boltokhoz kapcsolódó
linkeket. Az eredménylistát nemcsak prioritási, hanem dátum szerinti sorrendbe is
lehet rendeztetni. Látható, hogy bár forgalmi adatai alapján az Infoseek háttérbe
szorult, tisztán keresõszolgáltatásai szerint még ma is az egyik legjobb választás.
Bízunk benne, hogy a profilidegen tulajdonosváltás nem semmisíti meg ezt a
nagyszerû keresési lehetõséget.
Excite!
http://www.excite.com
Webcrawler
http://www.webcrawler.com
Keresõjébõl képzett katalógusán kívül nincs lényeges szolgáltatásválasztéka,
így felülete is egyszerû, de rendkívül praktikus. Eredménylistájában alapértelmezé-
sûen nem jelenít meg részleteket, csak egysoros linkeket, oldalanként huszonötöt.
Ahhoz, hogy láthassuk a részleteket, a Summaries feliratra kell kattintanunk.
Kicsit furcsának tûnhet ez, ha a többi keresõhöz hasonlítjuk eredménylistáját.
Csoportosítja az azonos domainnevek alá tartozó találatokat, így nem áraszt el
bennünket fölöslegesen, valamint csatolja a kulcsszóhoz kapcsolódó linkeket.
Érdekes módon minden oldal alján reklámozza az Excite! keresõjét. Az oldalak
tetején felajánlja saját jól szervezett katalógusának témához kapcsolódó ágait.
Deja
http://www.deja.com/usenet
Ez a keresõ internetes hírcsoportokban keres, igaz eredeti funkciója mára a
vásárlásokat megkönnyítõ elõzetes tájékoztatás lett. A hírcsoportokat témák sze-
rint csoportosítja és keresési lehetõséget is kínál. Az üzenetváltásokat nagyon
könnyen követhetõ struktúrába rendezi. Hírcsoportüzenetek keresésére ez a leg-
jobb megoldás, bár néhány általános célú keresõ is képes hasonló szolgáltatásokra.
Az Internet hírcsoportjait, más szóval usenet groupjait több kliensprogrammal
is el lehet érni. Ezek gyakorlatilag nyilvános hirdetõtáblák, ahol közös beszélgetés
folyik. Hasonlítanak egy webes fórumhoz, illetve nyilvános levelezõlistához.
A kínálati oldal rendkívül jó hatásfokkal hasznosíthatja a hírcsoportokat és az
abban közzétett nyilvános üzeneteket, hiszen itt találkozhat a kereslettel, olyan
vevõkkel, akik egymással osztják meg tapasztalataikat, esetleg egymástól kérdez-
nek. Magyarországon a hírcsoportok használata nem elterjedt, pedig rendkívül
hasznos lenne. Bizonyíték erre, hogy ezek forgalmát a webes alternatívák bár
csökkentették, jelentõségüket tekintve nem fenyegeti õket a megszûnés veszélye.
Lycos
http://www.lycos.com
Ez a keresõ igazi sikertörténet. Nagyon stabil, bár lassan reagál a weblapok
cseréjére vagy bõvülésére - lehet, hogy stabilitásának pont ez az egyik oka. Keresõ-
AltaVizsla/Vizsla
http://www.origo.hu
Az AltaVizsla a Matáv keresõje, elérhetõsége a domainnév körül elkövetett
hiba, és az Origóval való összevonás miatt ma már csak az origo.hu-n keresztül
lehetséges. A magyar nyelvû webhelyek feltérképezésre hozták létre, de használata
nem túl hatékony. Sok a találat az azonos domainek alól, és a nem .hu végzõdésû
domainek nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem regisztrálhatóak. Nehezen követ-
hetõ és logikátlan a prioritási sorrend, lényeges és az eligazodást könnyítõ szelek-
ció vagy plusz szolgáltatásválaszték nélkül. Jobb választás például az AltaVista
használata magyar nyelvi szûkítéssel. Az AltaVizsla katalógusa a keresõ melletti
menüponttal ma már könnyebben elérhetõ, mint kezdetben, amikor katalógus
helyett egy cikkgyûjteményt találhattunk.
Az AltaVizslát napjainkban szervezik át, lecserélve az eddig alapvetõen hasz-
nálhatatlan katalógust, feljavítva a keresõprogramot a Northern Light (http://
www.northernlight.com/) technológiájára. Ennek ellenére a második próbálkozás-
hoz sem sikerült a vizsla.com és a vizsla.hu domain neveket bejegyeznie a keresõt
üzemeltetõknek.
Magyar nyelvû oldalak után kutatva érdemes felkeresni a Hunnia.net Yahun!
nevû katalógusát és az Elender Kincskeresõjét. Ugyancsak alternatíva a Hudir,
ami elsõsorban katalógus, illetve a Heuréka, ami viszont keresõ, valamint két
érdekes alternatíva a Startlap és a Webmania. E két utóbbi nem más, mint egyszerû
linkgyûjtemény.
Kapcsolódó linkek:
Külföldi keresõk és katalógusok: Linkek
http://www.go.com/WebDir/
http://www.dmoz.org/
http://www.excite.com/
http://www.google.com/
http://www.altavista.com/
http://www.webcrawler.com/
http://www.lycos.com/
http://www.yahoo.com/
http://www.search.com/
http://www.nbci.com/
http://www.inktomi.com/
http://www.directhit.com/
http://www.dotcom.com/index.html
http://www.msn.com/
http://www.openhere.com/
http://www.bestoftheweb.com/
Magyar keresõk:
http://www.origo.hu/
http://www.heureka.hu/
http://www.hudir.hu/
http://www.net.hu/kiki/
http://index.index.hu/
Linkgyûjtemények:
http://www.megallo.com/
http://www.grafikon.hu/
http://www2.webmania.hu/index.php3
http://www.startlap.com/
http://www.sharelook.hu/
http://www.ink.hu/
http://www.aries.hu/
http://www.swish.com/
http://www.linkdup.com/
Hírcsoportok az Interneten
A hírcsoportot idegen szóval Newsgroupoknak vagy Discussion-Groupnak
szokták nevezni. Funkcióját tekintve hasonlít az e-mailen történõ levelezéshez, de
attól eltér annyiban, hogy ezúttal bárki által hozzáférhetõ információk kerülnek
nyilvánosságra. Ez a funkció függ az internetszolgáltatótól is. Éppen ezért, aki
szeretne élni ezzel a lehetõséggel, érdeklõdjön az internetes account megvásárlása
elõtt, hogy van-e news-server (hírszerver) elérési lehetõség a kiválasztott szolgálta-
tónál. A hírcsoportok Magyarországról is elérhetõek, de aktualitásuk függ a
szolgáltatáshoz adott hírszerver frissítési gyakoriságától. Egy-egy hírszerveren
keresztül nem érhetõ el a világ összes hírcsoportja, csak azok, amelyekre az adott
szolgáltatás elõfizetett. Nem fogunk túl sok magyar nyelvû csoportot találni, mégis
megemlítjük azt, hogy nem egy külföldi szolgáltató saját hírszervert üzemeltet,
amin keresztül saját ügyfélkörét tájékoztatja vagy segíti.
A hírcsoportok és a szolgáltató
Mivel a hírcsoportokat az internetszolgáltató biztosítja, ezért egy belépési
pontról általában csak az adott szolgáltató hírszervere érhetõ el. Ez a szolgáltató-
nak pénzbe kerül, de a szolgáltatás igénybevevõjének ingyenes. A szolgáltatónak
további feladata a hírszerver tartalmának folyamatos frissítése. Amennyiben ez
nem elég gyakran történik, úgy az onnan nyert információ nem mindig aktuális.
Kellemetlen, ha saját üzenetünk elavul, mire megjelenik és válaszolnak rá, kínos,
ha mások megelõznek a válaszadással vagy, ha egy nagyobb diskurzus elsõ
üzenetére írunk választ, amikor a többiek már rég másról beszélnek. A hírcsopor-
tok frissítési gyakoriságáról ne a szolgáltatót kérdezzük, hanem a tapasztalabb
internetezõket, vagy tegyük fel a kérdést például egy számítástechnikával foglalko-
zó hírcsoportba.
Netscape News
A Netscape Navigator is tartalmaz hírcsoportolvasót. Ezúttal vegyük szemügy-
re a 4-es verziók hírolvasóját, a Netscape Messengert. Ebben a szoftverben végre
felismerték a levelezés és a hírolvasás közötti funkcionális összefüggést, így a
program egy felületen kezeli ezt a két lehetõséget.
Ebben a szoftverben is az elsõ teendõ a hírcsoportok neveinek letöltése.
Egyedülálló gyorsasággal tölti le a fejléc-információt és az ott lévõ üzenetek
számát, de ami még meglepõbb, hogy témák szerint rögtön alkönyvtárakba rendezi
a csoportokat. Így a szelekció sokkal könnyebb. Ezt a többi hírolvasó általában
nem valósítja meg, egyszerûen listát képeznek az elérhetõ témákból.
A rendelkezésre álló listában a szelekció nem könnyû. Érdemes beleolvasni az
ott folyó „beszélgetésbe”, mert ez adhat bõvebb képet a csoport aktív tagjainak
stílusáról, témájáról. A csoport neve csak részben fedi a valóságot.
A hírcsoportokat két részre oszthatjuk: moderált (moderated) és nem mode-
rált (non-moderated) típusúra. A moderáltság enyhe, de olykor erõteljesebb cenzú-
rát is jelent. Ilyenkor az általunk feltöltött információt a moderátor ellenõrzi
NewsXPress 2.01
Bár a Messenger igazi konkurrencia minden hírolvasó számára, vizsgáljunk
meg olyan szoftvereket is, melyek kizárólag hírolvasásra készültek. Nem alkalma-
sak levelezésre és nem a böngészõprogramok kiegészítõi. Jelentõs alkalmazás a
NewsXPress 2.01. Ebben a programban négy ablak áll rendelkezésünkre. Az
egyikben az összes elérhetõ hírcsoport, a másikban az aktívan látogatott
(subscribed) hírcsoportok, a harmadikban az újabb hírcsoportnevek találhatóak, a
negyedikben pedig a letöltött üzenetek vannak a hírcsoport nevével azonos nevû
mappában. Ez utóbbi szortírozás automatikus, nem kell külön filtereket gyárta-
nunk, ezért a szofter használata elsõ alkalommal is rendezetten tölti le a híreket
gépünkre. Igaz, utólagos rendezésre nincs lehetõség, de ez a megoldás olyan
frappáns, hogy szükség sincs rá. Ha válogatni szeretnénk az egyetlen listában
felsorolt csoportnevek között, az ablak alján lévõ mezõbe azt a karakterláncot
írjuk be, amit tartalmazia kell a hírcsoport nevének. Ennek hatására szûkül a lista
az általunk megadott feltétel szerint. A hírcsoport nevének elsõ néhány betûje utal
annak körülbelüli témájára.
Amellett, hogy a szoftver hibátlan, sokoldalú, gyors, konfigurálására ijesztõen
nagy dialógusbox áll rendelkezésünkre kilenc különbözõ oldallal. Amennyiben a
hírszervert és a SMTP szervert - amin keresztül privát e-maileket küldhetünk -
helyesen töltöttük ki, máris kezdhetjük a hírek olvasását. Lehetséges itt is a
letölthetõ információ mennyiségének korlátozása, ez az egyik legfontosabb szem-
pont a hírolvasóknál.
A NN hírolvasójával szemben ez a szoftver a törzsszöveget egy lépésben képes
eljuttatni a helyi winchesterre offline olvasás céljára. Az NN feltételezi az online
olvasást. Alkalmas arra is, hogy ha egynél több hírcsoportot kijelölve nyomjuk meg
a „Post” gombot, ekkor üzenetünket az összes kijelölt hírcsoportba eljuttatja.
Elõtte azonban figyelmeztet a program, ezt nem biztos, hogy mindenki jó szemmel
nézi majd. Ha túl sok ún. „spam-üzenetet” juttatunk el tömegesen több
newsgroupba, a fórum látogatói viszonzásképpen megbéníthatják levelezési rend-
szerünket.
Látható, hogy a NewsXPress szerkesztõi felülete elmarad az NN hasonló
funkciójú terméke mögött. Ennek ellenére mindenkinek ajánlható, hiszen konfigu-
Összefoglalva
Látható, hogy a hírcsoportok olvasása is része lehet internetes munkánknak,
akkor is, ha a kínálati oldalt erõsítjük, és akkor is nagyon hasznos, ha mi vagyunk a
keresleti oldal. A hírcsoportok olvasására leginkább a Free-Agent szoftver ajánlha-
Következtetés
tása lényeges hátránnyal vagy korláttal nem jár együtt. Bárkit is válasszunk,
megrendelés elõtt vegyük fel az üzemeltetõvel a kapcsolatot. Akik nem válaszol-
nak, azokkal ne foglalkozzunk, így valószínûleg képet kaptunk a késõbbi ügyféltá-
mogatás színvonaláról.
A szolgáltató választásánál vizsgáljuk meg, mit biztosít a kínálat, ezek a lehetõ-
ségek mennyibe kerülnek, van-e visszafizetési garancia vagy próbaidõ, mennyi idõ
alatt helyezik üzembe az accountot, és mennyi ennek egyszeri üzembe helyezési és
havidíja, hogyan kezelik saját domainnevünket, és az árak mennyire befagyasztot-
tak megelõzve ezzel a késõbbi áremelkedéseket. Ez utóbbira fõleg akciós vagy
alkalmi ajánlatok esetében vigyázzunk. Olvassuk el a mûködési feltételeket is!
Lehetséges, hogy olyan tiltások szerepelnek benne, amelyek kizárják céljaink
megvalósítását. Ha itthon nem találunk kedvezõ feltételeket, nyugodtan keressünk
szolgáltatót külföldön!
A szolgáltatóválasztás alapvetõen technikai kérdés. Ennek ellenére addig tájé-
kozódjunk, amíg ezt teljes egészében meg nem értjük vagy keressünk baráti
segítséget ez ügyben. Ne bízzuk ezt a kérdést kívülállóra!
A megjelenés megtervezése
Nemcsak a szolgáltatóválasztás hárul a megjelenni szándékozóra, hanem a
webhely megtervezésének egy része is. Sõt, a legjobb, ha a tárhely megvásárlása
elõtt tiszta képet alkotunk a megjelenés stratégiájáról. Ugyanez nem igaz a
domainnévre. Ha eldöntöttük, hogy megjelenünk az Interneten, máris megvehet-
jük saját domainnevünket, amely majd webhelyünk URL-címe lesz. A domain
megvásárlása nem túl költséges, a döntés maga egyáltalán nem kockázatos, viszont
ha késlekedünk, akkor lemaradhatunk saját nevünkrõl. A domain célszerûen
utalhat szolgáltatásunkra vagy cégünk nevére. Ha angol nyelvû oldalakat terve-
zünk, semmiképp se vegyünk .hu végû domaint. Ha több nyelven tervezzük a
munkavégzés lehet az elsõ abban a körben, amelyben végül egyre több munkaválla-
ló végezhet kényelmesen, utazás és az ezzel járó hátrányok, például környezet-
szennyezés és idõveszteség nélkül saját otthonában, saját idõbeosztása szerinti
igen hatékony munkát. Végül, de nem utolsó sorban leszûrhetõ, hogy hiába a
Tárhelyszolgáltatók elemzése
A webes megjelenés egyik fõ kérdése a bevételek realizálása mellett a tartalom-
szolgáltatás költségvonzata. Gondolhatnánk, hogy mindez nem eléggé differenci- Elemzés
ált, hiszen a megbízható hazai szolgáltatók nagyjából hasonló árakon adnak tárhe-
lyet hasonló szolgáltatásokkal az üzleti célokra jellemzõen és átlagosan 1MB-ot
1000Ft/hó áron (itt is nagy a szórás, találhatunk tárhelyet jóval kevesebb és dupla
áron is). A kisebb szolgáltatóknak elérési vagy sávszélességbeli problémájuk lehet,
bár a szolgáltatásválasztékot és a programozhatóságot rugalmasabban kezelik,
mint a „nagytestvérek”. Az ingyenes megoldások legtöbbször sajnos kizárják a
szerveroldali programozhatóság és funkciók kompromisszummentes lehetõségét,
Szolgáltatások
A megjelenésszolgáltatás értéke és ára elsõsorban a felhasználható tárterület
méretétõl függ. Ez hihetetlenül differenciált. Szerveroldali programozhatóságot és
funkcionalitást biztosító megoldást ingyen nagyon nehéz találni, ha mégis, valami
hátulütõje biztosan lesz a dolognak. Vagy kicsi a sávszélesség, vagy kéretlenül
megjelenõ reklámokra számíthatunk, de elõfordul, hogy az accountot a megrende-
lés után csak hetekkel-hónapokkal késõbb vehetjük igénybe, illetve tiltott a file-ba
írás, esetleg a levelezõrendszer használata. A fentiekre találunk példát többek
között a http://www.webjump.com és a http://www.webprohosting.com címeken.
A szerveroldali programozhatóságot illetõen az egyik legnépszerûbb megoldás a
Perl-nyelv (http://language.perl.com) használata, de terjednek a PHP-, a Python-
(http://www.python.org), a MySQL-nyelvezetek, illetve az adatbáziskezelõ megol-
dások is. A Miva-nyelvezetet (http://www.cybcon.com és http://
www.htmlscript.com) pedig egyenesen a Perl és a többi szerveroldali megoldás
kiváltására ajánlják, ami jól mutatja ennek a scriptnyelvnek az erejét, a Miva
kijelentése enyhén szólva kicsit túlzás.
A szerveroldali szolgáltatásokat manapság nehéz számba venni. Mindennek az
a fõ oka, hogy külföldön és fõleg az Egyesült Államokban a szolgáltatások árát már
nem lehet tovább csökkenteni, ezért a szolgáltatásválaszték bõvítésével próbálják a
kuncsaftokat magukhoz csalogatni a megjelenésszolgáltatók. Az ajánlatokban
gyakran szerepel a látogatottság részletes naplózása és elemzése, de szerepelnek
különbözõ számlálók, elõre telepített alapprogramok mint például vendégkönyv,
konferenciaterem, chatroom, valamint közepes céget kiszolgáló különbözõ jelsza-
vakhoz köthetõ e-mail accountok, autoresponder- és forwarderszolgáltatások,
majordomo levelezõlista, több különbözõ alkönyvtárra mutató FTP-account, kere-
sõ és promóciós szolgáltatások, SSL biztonsági protokoll hitelkártyás tranzakciók-
hoz, RealVideo- és RealAudio-szolgáltatás, hibaüzenetek egyénire szabásának lehe-
tõsége, HTML-oldalba ágyazott SSI-parancsok használata, illetve a fenti szolgálta-
tások karbantartását könnyítõ barátságos webfelület. Az elõzõekben említett szol-
gáltatások nem egyediek, elég gyakran találkozhatunk ezekkel a kínálatban, fõleg,
ha amerikai szolgáltatót választunk. Ezek használata külföldön egyre gyakrabban
Szolgáltatások jelentõsége
A programozhatóság Technikai segítség
A tárhelyszolgáltatókról konkrétan
All Around kategória Elemzés
A tartalom tervezése
Miután úgy döntöttünk, megjelenünk az Interneten, a webhely megtervezése
Fontos, lényeges az egyik legnehezebb feladat. Ebbõl a webhely tulajdonosára nem kisebb rész
hárul, mint a tartalom elkészítése. A design és a technikai kivitelezés, az oldalak
tárolása, a funkciók programozása lehet másé, de a tartalmat senki más nem képes
megírni és elkészíteni, mint az, aki a webhelyet majd üzemelteti. Ebben az esetben
természetesen eltekintünk azoktól a tartalomszolgáltatóktól, akik például híreket
gyûjtenek össze, hiszen ilyenkor talán még nehezebb: a hírszolgáltatás drága, és
szinte biztos, hogy a magyar piacon offline háttér nélkül önmagában sosem lesz
nyereséges a vállalkozás. A hírszolgáltatás másik lehetõsége a partnerwebhelyeken
megjelenõ hírek összegyûjtése és csoportosítása. Ennek eredménye, hogy a hazai
megjelenõk tartalmának óriási közös nevezõje van, a látogatónak elég egy-két
webhelyet végignézni ahhoz, hogy átfogó képet alkosson a hírekrõl vagy a nagyobb
tartalomszolgáltatók híreirõl. Ez a megoldás alapvetõen senkinek sem jó, és tõke-
bevonás nélkül semmiféle haszonnal nem kecsegtet. Itt is hangsúlyoznám, hogy e
könyv azokhoz szól, akik jelentõs tõke, bevezetett és ismert márkanév nélkül,
újként szeretnének megjelenni az internetes piacon. Ebben az esetben hírszolgál-
tatás vagy keresõportál felépítése nem lehet cél.
Egy új belépõ számára tehát a legfontosabb feladat a tartalom. Nehézsége
abban van, hogy kívülálló nem képes a tartalom megtervezésére. Tovább fokozza a
tartalom megalkotásának relatív nehézségét az, hogy az összes többi feladat kiad-
ható kivitelezés és tervezés céljából. Ez utóbbi nagyon ajánlott, hiszen a tulajdonos
nehezen képes saját webhelyét a látogató szemével felmérni. A webhellyel kapcso-
latos egyéb technikai kérdések, a tárolás helye és mikéntje, a domainnév megvásár-
lása és üzembe helyezése nem az üzemeltetõ webhelytulajdonos feladata.
A webtervezés folyamata
Mivel a teendõk erõsen szétszóródnak még egy kisebb webhely felépítése
esetében is, ebben a részben összefoglaljuk a feladatokat, azok sorrendiségét, és
azt, hogy a kivitelezés ideális esetben kinek a dolga. Legelsõ lépés tulajdonképpen
A funkcionalitás jelentõsége
Vannak, akik automata „pénzcsináló” gépet látnak az Internetben. Amennyi-
Fontos, lényeges ben ez az automatizmus úgy valósul meg, hogy több millió embert kereshetünk
meg legújabb pilótajáték-ötletünkkel, akkor hibásan értelmeztük az internetes
megjelenést. Az Internet és a hagyományos nyomtatott tartalom közötti egyik
legfontosabb eltérés a határtalanságon és az aktualitáson kívül a funkcionalitás.
Amennyiben szolgáltatásunkat funkcionálisan is meg tudjuk valósítani, és azt egy
szerveren karbantartási igény és költségtöbblet nélkül tudjuk futtatni, akkor a
tartalom és a látvány rendkívül lényeges dologgal egészülhet ki. Funkcionalitás
nélkül az Internet passzív eszköz. Az üzembe helyezhetõ szoftverek szolgálhatják
a könnyebb kommunikációt, az információk gyorsabb megtalálását és átlátását, de
lehet ingyenes demója is az üzleti webhely által forgalmazott termék
megvásárolható verziójának. Ez például banki területen rendkívül hasznos, de
érdekes lehet e-könyvek esetében is, amikor is ingyenesen végezhetnek a leendõ
vásárlók próbarendelést. Nagy vonalakban azt mondhatjuk, amennyiben a tarta-
lom és a funkcionalitás nincs egységben, nem szolgál egy jól átgondolt stratégiai
célt, akkor a website vagy teljesen passzív és eredménytelen, vagy alapvetõen
reklámbevételekbõl profitálhat. Ez utóbbi sikere viszont az érdektelenség miatt
megkérdõjelezhetõ.
Esettanulmány
Vizsgáljunk meg egy olyan internetes szolgáltatást, amelynek stratégiai tervezé-
Esettanulmány
se igen jó példa a feladat összetettségére. A MyService (http://
www.myservice.com) Németországban indult azzal az alapötlettel, hogy ingyen
kérdezhessünk szakértõket olyan esetekben, amely hagyományos módon igen
sokba kerülne. Ilyenek például a jogi kérdések, ingatlannal és biztosítással kapcso-
A portal site
Az Internet legnépszerûbb oldalai a portal site-ok. Azért nevezik õket így, mert
Esettanulmány a szörfölõk (más szóval a keresleti oldal tényezõi) gyakran kezdik itt webes
teendõjüket, és gyakran térnek vissza ide. A portál megvalósítása rengeteg munkát
és részletesen kidolgozott koncepciót igényel. Bár a cél elérése érdekében sok
mindent meg lehet próbálni, a portal site-ok egyre inkább hasonlítanak egymásra,
aminek az a következménye, hogy a látogatónak lassan teljesen mindegy, hol kezdi
a napját, illetve hová tér vissza rendszeresen. A verseny ezen a szinten is hasonló
problémák elé állítja a fejlesztõket, mint amilyeneket a hagyományos weboldalak
esetén tapasztalhatunk. Mindenesetre a portal site-ok elsõ vonalába tartozó kere-
sõk az Internet egészét tekintve is a struktúra tetején találhatóak. Õk a többi oldal
„tartalomjegyzéke”. Azért foglalkozunk viszonylag részletesen az ilyen jellegû
webhelyek kiépítésének kérdésével, mert portált is lehet építeni és fenntartani kis
költségeken, bár a „portál” mibenléte még nincs egyértelmûen és ellentmondás-
mentesen definiálva. A definícióval az a legnagyobb probléma, hogy itthon egyelõ-
re a nagyobb cégek saját magukat kiáltják ki portálnak gyakran még a
megjelenésük elõtt, nem törõdve például a tényleges látogatottsággal vagy népsze-
rûséggel. Vannak tehát, akik a portál feltételeként a látogatottságot, mások a
szolgáltatásválasztékot, megint mások az oldalletöltések számát tekintik meghatá-
rozó tényezõnek. A látogatóval senki nem foglalkozik, pedig valójában õk tudják a
pontos definíciót...
Egy-egy kis költségen megvalósított nem portál jellegû webhely a nyereség
növekedésével arányosan egyre nagyobb lehetõségeket tartogat, de az esetleg több
lehetõséggel rendelkezõ konkurencia megjelenése és fejlõdése lehet, hogy egysze-
rûen megköveteli majd tõlünk a portáljellegû szolgáltatásválaszték kiépítését. Ez
nem jelenti azt, hogy ezután mi leszünk „A Portál”, csak azt, hogy kényszerûen nõ
majd a szolgáltatásválasztékunk, így elkezdünk az ilyen webhelyekre hasonlítani.
Mindez nem vonja automatikusan maga után a webhely nyereségének vagy látoga-
tottságának növekedését. Az ilyen jelegû szolgáltatások rontanak a site gazdasági
hatásfokán és hatékonyságán, egyszerûen szétszórják a látogatót a
szolgáltatásválaszték között. Alapvetõen úgy növelik a látogatottságot, hogy azzal
nem fokozzák a bevételi oldalt. Ha nem muszáj, ne kerüljünk be ebbe a körbe.
Ennek szükségessége az általunk ajánlott termék konkurens webhelyeinek felépíté-
sétõl függhet. A portal szolgáltatásainak legfontosabb ismérve, hogy azok alapvetõ-
Kommunikáció és tartalom
Elemzés
A funkcionalitás
Mi is ez tulajdonképpen? A látogató szempontjából egy mûködõ szolgáltatás,
amit valamilyen céllal használhat. Technikai szempontból egy szoftver, ami a Fontos, lényeges
A szempontrendszer
Saját webhelyünket általában nem vagyunk képesek helyesen értékelni. Éppen
ezért az értékelést kezdjük mások webhelyeinek elemzésével, de így kialakuló
véleményünket alapvetõen tartsuk meg magunknak, hacsak nem eleve stratégiai
elemzéssel foglalkozunk. Ezúttal a szempontrendszer kialakításában nyújtunk
segítséget, s a szempontokat nem fontossági sorrendben vázoljuk. A szempontok
leírása után egy olyan linkgyûjteményre bukkannak olvasóink, amelyben pozitív és
negatív példák egyaránt megtalálhatóak.
Az alábbi szempontrendszer fontossági sorrendje alapvetõen nem a szempont
függvénye, hanem a vizsgált webhelyé. Mint majd hivatkozunk rá, egy fotómûvész
weboldalán a képi elemek fontosabbak, mint egy irodalmi témájú webhelyen, nem
utolsósorban pedig mindez a látogató éppen aktuális és kiszámíthatatlan hangulatá-
nak függvénye. Ahhoz, hogy az alábbi, elsõre talán bonyolultnak tûnõ szempont-
rendszert helyesen tudjuk alkalmazni, elsõsorban saját megjelenésünk elemzésére,
nagy gyakorlattal kell rendelkeznünk. A gyakorlat megszerzésének legegyszerûbb
módja, ha például a konkurens webhelyeket elemezzük. Hasznos viszont saját
érdeklõdésünktõl vagy vállalkozásunktól távol álló webhelyek vizsgálata is. Ehhez
nyújtanak segítséget azok a linkgyûjtemények, amiket a szempontok végén
közlünk.
Design, látvány, arculat
Az elsõ benyomás. Amikor a webhelyet elõször meglátja a látogató, vajon mit
gondol róla? Van-e kedve tovább böngészni az oldalakat? Van-e egyéni arculata a
vizsgált webhelynek, és ha a cég már ismert név a piacon, a már bevezetett arculati
elemeket alkalmazza-e az internetes megjelenés során is? Az arculatot láthatóan
képzett szakember (pl. grafikus) tervezte, vagy valaki más, akinek nem ez a
szakmája? Hogyan sikerült? Milyen elemeket tartalmaz az arculat, és az egységes-e
minden oldalon (logo, színvilág, tipográfia, képek)? A design segíti-e például a
navigációt és az eligazodást vagy csak öncélúan „kreatív”? Esetleg indokolatlanul
lassítja a letöltést? A design, bár nem a legfontosabb, de idõben a legelsõ hatás-
elem. Éppen ezért van egy fontos idõszak, amikor viszonylag nagy a jelentõsége, de
ez a tartalom és a funkcionalitás térnyerésével fokozatosan csökken. Negatív
hatású az a design, amely fekete alapon jelenik meg (ez elsõsorban az illegális és
Sebesség
Akadályozzák-e a böngészést fölösleges képek, vagy a lényegi információk
elérését akadályozza-e valami más? Ha igen, mi? Egyáltalán elérhetõ-e a webhely
megfelelõ sebességgel, lehet-e olyan tempóban böngészni, hogy az kényelmes, vagy
zavaróan sok a várakozási idõ?
A sebesség kérdése elsõsorban a design függvénye, de nem csak azé. A letöltést
akadályozhatja a sok kép és multimédia, de esetleg a szerveroldali programok lassú
futása is. A tartalom általában nem foglal jelentõsen sok helyet (kilobájtot), bár
oda kell figyelni a táblázatos megjelenésre, és egy hosszú oldalt célszerû inkább
több cellára szeparálni. A sebesség nagyrészt annak az internetszolgáltatónak a
sávszélességétõl függ, amelyik lehetõvé teszi számunkra, hogy kilépjünk az
internetre. Másrészt függ például a csatlakozási pontról elérhetõ külföldi vagy
hazai sávszélességtõl is, ami már nem csak a megcélzott webhely függvénye. Azt is
megállapíthatjuk, hogy a sebesség csak kis részben függ a vizsgált webhely körül-
ményeitõl, nagyrészt saját Internet-szolgáltatónk technikai háttere határozza meg.
Éppen ezért ez a szempont lényeges, de fontos tudnunk, hogy a tesztelése során
nem a webhelyrõl kapunk képet.
Célszerûség
Milyen céllal készülhetett a vizsgált webhely, és ezt a célt mivel próbálják
elérni? Egyáltalán felismerhetõ-e a webhelyen a megjelenés célja? Sikerül-e az
http://www.matesz.hu/
Linkek
Van-e az adott témához vezetõ linkgyûjtemény a vizsgált oldalon? Ha van,
könnyen elérhetõ-e? Milyen célt szolgál a linkgyûjtemény? Egy témához kapcsolód-
nak-e vagy a témától függetlenek? Ront vagy javít a cég helyzetén, illetve megítélé-
sén az adott linkgyûjtemény? S vajon a hiánya ront vagy javít-e a helyzeten?
A linkgyûjteményekkel azért foglalkozunk kiemelten, mert ez az egyik legszim-
patikusabb vonzerõ. Természetesen nem kell a közvetlen konkurenciának reklá-
mot csinálni: a kapcsolódó témákat kell összegyûjteni. A Networksolutions
webhelyén sem a Register.com-ra találunk linkeket, hanem például a VerySign
szolgáltatására vagy internetszolgáltatók és webtervezéssel foglalkozók külsõ olda-
Volumen
Hogy látjuk elsõ ránézésre: mekkora lehet a webhelyet üzemeltetõ cég? Ha
ismeri a céget, akkor az a való világban kisebb vagy nagyobb? Minek alapján lehet
megtippelni egy cég volumenét az online információforrás alapján? Milyen módsze-
rekkel lehet ezt nagynak mutatni vagy növelni? Ezek a módszerek segítik vagy
rontják a cég megítélését?
Az Interneten a cég valós nagysága és tõkeereje, forgalma elsõre nem látszik.
Bárki építhet látszólag nagy webhelyet kisvállalkozó létére, nagyobb cégek pedig
alá is becsülhetik az online megjelenés jelentõségét, illetve egyszerûen lehet, hogy
nem találnak témát. A weboldal tehát önmagában nem árulja el a vállalkozás valódi
volumenét.
A téma kifejtésének mélysége
Megfogalmazható-e a téma, amelyet a webhely körbejár, illetve publikál? Ha
nem, akkor miért nem? Ha igen, a webhely mennyire közérthetõen, és milyen
mélységig ismerteti az adott területet? Hitelesen ismerteti a témát? Meggyõzõen?
Milyen módszerekkel?
Ezek tulajdonképpen tartalmi kérdések. Sok esetben a tartalom, mint olyan
önmagában céltalan, gyakran nem deríthetõ ki, miért is került publikálásra. A
hosszú és részletes tartalom ugyanakkor navigációs problémákat vet fel. Ennek
kiküszöbölésére többszintû tartalomjegyzéket kell terveznünk.
Kapcsolatok, e-mail címek, elérhetõség
Megtalálható-e az adott cég a valóságban, ha igen, hogyan lehet velük szemé-
lyes kapcsolatba kerülni? Ki van a cég mögött? Könnyû-e az elsõ kapcsolatfelvétel
vagy esetleg lehetetlen? Milyen módszereket alkalmaz a webhely annak érdekében,
hogy a látogató keresse meg valamilyen módon az adott vállalkozást? Sikeresek-e
ezek a módszerek?
A személyes kapcsolatfelvétel a hitelesség témakörébe is tartozhat. Csak virtu-
ális vállalkozást fenntartani kockázatos, és egy cím vagy egy telefonszám megadása
nem azt jelenti, hogy megrohannak bennünket személyesen a látogatók. Egyszerû-
en szükség van rá annak érdekében, hogy kiderüljön, ki üzemelteti az adott
szolgáltatást.
Stratégia, koncepció
Kirajzolódik-e a böngészés során a cég webhelyének profilja? Ha igen, érthetõ-
e, hogy a webhely milyen célt és szerepet tölt be a vállalkozás üzletvitelében? Mi
lehetett a megjelenõ stratégiája és szempontrendszere a webhely készítése során?
Hatás
Hogyan hat a webhely a látogatóra? Inspirál-e visszatérésre a webhely vagy
felejthetõ? Milyen módszerekkel hat a webhely? Mik a különbségek a csak hagyo-
mányos médiában alkalmazott marketing és az online médiákban található
internetmarketing között? Melyik hatáselemnek mekkora a súlya a két világban? A
látottak közül milyen módszerekkel hatna Ön a látogatóira, melyik látott módszert
tudná a saját ötletére vagy vállalkozására adaptálni? Melyek azok a hatáselemek,
amelyek negatív véleményt váltanak ki? Mennyire sikeres a webhely? Fontos-e az
adott webhely a látogató szempontjából, vagy a „nem baj, hogy létezik” kategóriába
esik?
Hatás az információ, és hatás a design is. Ezek összhangja nagyon fontos.
Ugyancsak lényeges megérteni azt, hogy a látogató másképp reagál a kívülrõl jövõ,
üzleti célú hagyományos hatásokra miközben a saját számítógépnek képernyõjét
nézi, és megint másként, amikor egy tõle független TV-mûsort sugároznak.
Általános lehetõségek
A funkcionalitás jelentõségével nemcsak azért kell kiemelten foglalkozni, mert
Technikai segítség
önmagában is elegendõ egy webhely felépítéséhez, hanem azért is, mert rendkívül
sokféle lehetõség létezik. Ezeket a lehetõségeket minden alkalommal a webhely
profiljába kell illeszteni, ezért az a minimum, hogy ismerjük õket. Ezek egyedire
szabását, üzembe helyezését, netán elkészítését bízzuk a programozóra, vagy olyan
valakire, aki már használ ilyen szerveren futó programokat. Ebben a fejezetben
nem kizárólag a tárhelybérlõ által telepíthetõ funkciókat vizsgáljuk meg, hanem
azokat is, amelyek felajánlása és üzembe helyezése a szerver fenntartójának
feladata.
Az FTP-account
Ez az egyik legalapvetõbb szolgáltatás. Az FTP a File Transfer Protocol
rövidítése. Arra ad lehetõséget, hogy a tárhely bérlõje oldalakat és más szükséges
file-okat töltsön fel a webszerverre. Egy accounthoz elvileg elegendõ egyetlen ilyen
lehetõség, de ha csapatban fejlesztik a webhelyet, akkor nem árt, ha mindenkinek
saját userneve és jelszava van ahhoz a területhez, amin dolgoznia kell. Egy account
esetén a kiosztott usernév és jelszó azonosítja a tárhely tulajdonosát, õ ezzel a
belépéssel minden jogot megkap: írhat, törölhet vagy módosíthat a webhelyen
belül. Ugyanígy lehet hozzáférni például a levelezõrendszerhez is, de ezt nem
szokás FTP-programmal kezelni. Ha több különbözõ usernevet és jelszót is ki lehet
osztani, akkor nem célszerû az összes jog kiadása. Ebben az esetben is van írásjog
és törlési jog, de ezeket például egy alkönyvtárra lehet korlátozni.
Az FTP-hozzáférés egy speciális fajtája az ún. anonymus FTP, amely úgy
biztosít hozzáférést a webhely tartalmához, hogy nem kell konkrét jelszót vagy
usernevet megadni. Ebben az esetben az így belépõ felhasználónak általában csak
olvasási jogai vannak, de ez természetesen szabályozható, és lehet, hogy pont
olvasási joga nincs, csak feltölteni képes. Ezt a fajta hozzáférést azért találták ki,
mert FTP-vel egyszerûbben és gyorsabban le lehet tölteni például nagyméretû
programokat, vagy akár egész webhelyet is. Ennek ellenére nem célszerû ilyen
account üzembe helyezése csak akkor, ha például szoftverarchívumot üzemelte-
tünk. Ezt a lehetõséget minden esetben tudni kell kikapcsolni még akkor is, ha
tárhelyünkhöz ez ingyenesen jár. FTP-szerverek tartalma olvasás, azaz letöltés
WS FTP: http://www.csra.net/junodj/ws_ftp32.htm
BulletProof FTP: http://www.bpftp.com/
FTP FAQ: http://hoohoo.ncsa.uiuc.edu/ftp/faq.html
További segítség: http://www.iaehv.nl/users/perry/ftp-list.html
Linkek Win9X-hez: http://www.tucows.com/ftp95.html
Linkek Macintosh-hoz: http://www.tucows.com/mac/ftpmac.html
A legjobbak: http://www.cnet.com/Content/Reviews/Compare/Ftp/
Saját IP-szám
A webhelyek lokalizálásához mindenképpen szükség van egy állandó IP-
számra, amely egy 255.255.255.255 formátumú számsor. A tárhely tartalma, sõt,
az e-mail postaláda és az FTP-terület is elérhetõ az IP-számon keresztül. Az IP-
szám azért szükséges, mert a webhely azonosítása tulajdonképpen nem a látogató
által beírt domainnév alapján történik, hanem a domainnevet irányítják az adott IP-
számra, és végül ez azonosítja a szóban forgó webhelyet. Emiatt tehát IP-szám
elsõsorban azért kell, hogy tárhelyünk egy domainnéven keresztül is elérhetõ
legyen. Az IP-számmal azonosított tárhely és a látogató böngészõje közé beékelõ-
dik még egy szolgáltatás, a DNS. A DNS a Domain Name Service rövidítése. Ez
olyan funkció, amely a keresett nevet összerendeli a megadott IP-számmal. Így
végül az adott szó a megfelelõ tárhely tartalmát olvassa be a látogató böngészõjébe.
Ilyen DNS-szervizt általában a tárhely üzemeltetõje képes biztosítani a bérlõ
számára, de domainnevek kiosztását általában már nem. Domainnevet a tárhely
fenntartójától független szervezet árusít, itt kell megadni a DNS-szerver adatait.
Fontos tehát tudni, hogy a tárhely, a DNS és a domainnév kiosztása nem ugyanan-
nak a szervezetnek a feladata. A legjobb, ha az egyes dolgokat, attól a
szolgáltatótól vásároljuk meg, amelyik az adott terület specialistája, és jól
meghatározható fõ profillal rendelkezik, illetve számunkra árban és megbízható-
ságban a leginkább megfelel. Létezik például ingyenes DNS-szerviz is (http://
Multimédia-támogatás
Az internetes multimédia lehetõségei egyre kiterjedtebbek. Ilyen például a
Real Networks által kifejlesztett RealAudio- és RealVideo-felvételek lejátszása, de
ide sorolhatjuk a Flash-t is. Ezeknek a technológiáknak az az elõnye, hogy a teljes
letöltõdés elõtt láthatóvá válik az animáció, illetve hallhatóvá válik a hang. Ezekhez
természetesen már viszonylag nagy sávszélesség kell, valamint a webszerveren
telepített szoftveres támogatás is elõnyös. Amennyiben ilyen anyagokat akarunk
publikálni, gyõzõdjünk meg arról, hogy a szerver milyen módon segíti ezeket.
Szinte minden multimédiás megoldás hátránya, hogy a látogató oldalán plugin
modul szükséges az adott anyag lejátszásához. Ez egyelõre nagyon kockázatossá
teszi például QuickTime filmek és képek publikálását. Talán a legjobb helyzetben
a Flash-technológia van ebbõl a szempontból, mert ezt a plugint viszonylag
sokan használják nagy biztonsággal. Mielõtt azonban elhisszük a gyártónak,
hogy a Flasht látogatóink több mint 90%-a képes lejátszani, tájékozódjunk
független forrásokból is, illetve vegyük figyelembe azt, hogy a 3-as verziójú és
korábbi pluginek nem képesek lejátszani a késõbbi verziók minden lehetõségét.
Éppen ezért a biztonságos használatot nem jellemzi teljesen korrekten a szüksé-
ges modul elterjedtsége.
A RealNetworks a video- és audioanyagok publikálásának kvázi szabványát
teremtette meg. Bár ezt a modult is adják a böngészõkhöz, elterjedtsége független
felmérések szerint nagyon alacsony, és lejátszásához magas sávszélesség szüksé-
ges. A RealPlayernek ráadásul két verziója létezik, egy ingyenes és egy pénzes
verzió. Ha a látogatónak a lejátszó modult pénzért kell letölteni, valószínûleg nem
teszi azt meg. Az ingyenes verzió pedig eléggé el van rejtve, ezért lehet, hogy
Flash: http://www.flash.com/
Swish: http://swishzone.com/
Webes felület
Mint látható a webhely szolgáltatásválasztéka rendkívül nagy lehet, és ezeknek
a szolgáltatásoknak jelentõs része nehezen érthetõ és használható. Éppen ezért
nagyon nagy elõny, ha az elõre telepített funkcionalitás beállításaira rendelkezé-
sünkre áll olyan webes felület, amin keresztül letilthatunk, engedélyezhetünk vagy
létrehozhatunk például FTP-accountokat. Ugyanez igaz akkor is, ha szükségessé
válik jelszavunk megváltoztatása. Ezeket a felületeket általában a szolgáltatás
nyújtója fejleszti, ezért nem egységesek, használatukat tulajdonképpen meg kell
tanulni. Ezt mégis érdemes megtenni, hiszen sokkal egyszerûbb és gyorsabb
megtanulni egy grafikus weboldal használatát, mint például Telnet-hozzáférésen
keresztül vezérelni bizonyos nehezen kezelhetõ szolgáltatásokat, még akkor is, ha
az például olyan fontos dolog, mint egy jelszó megváltoztatása.
A levelezõrendszer szolgáltatásai
Domainnevekkel kapcsolatos
szolgáltatások
Subdomainnevek
Technikai segítség
A domainnév alapvetõen azt a célt szolgálja, hogy webhelyünk tartalmát a
látogatók ne egy számsor, hanem egy értelmes szó alapján érjék el. Ezt megjegyezni
is könnyebb. Ha nincs saját domainnevünk, megoldás lehet a subdomainnév, amit a
domainnevek alá ingyenesen lehet kiosztani. Ez gyakorlatilag a „www” karaktere-
ket cseréli le egy tetszõleges szóra. Ha például a „rentahost.net” a tárhelyszolgálta-
tónk saját domainneve, kaphatunk egy „utazas” subdomaint, ami után az elérhetõ-
ségünk http://utazas.rentahost.net/ lesz. Ez a megoldás sok szempontból rugalma-
sabb és elegánsabb, mint a http://rentahost.net/utazas/. Ezek a domainnevek egy
egyszerû program segítségével tetszõleges alkönyvtárakra vagy oldalakra mutathat-
nak.
A subdomainneveket technikailag a szolgáltató oldalán kétféleképpen lehet
kiosztani. Az egyik módszer, amikor a subdomainnév egy konkrét alkönyvtárra
mutat, de az adott elérési címen megváltozik a szerver gyökere. Ez elegánsabb,
viszont hátrányos abból a szempontból, hogy nem lehet visszalépni az adott
alkönyvtárból képek vagy programok elérése céljából. A másik módszer, amikor a
szerver gyökérkönyvtára nem definiálódik át. Ennek hátránya, hogy a látogató a
subdomain után egy alkönyvtárnevet is lát majd, elõnye viszont, hogy elérhetõvé
válnak az adott alkönyvtáron kívül esõ képek és programok is.
Amennyiben saját domainnevünk van, az alá mi is kioszthatunk tetszõleges
számú subdomaint. Ez akkor nagyon elõnyös, ha webhelyünk tartalmát így akarjuk
több különálló témára osztani. Ilyen esetekben az a módszer az elõnyös, amikor
képesek vagyunk kilépni az elérési útvonalból, így ugyanis linkeket készíthetünk
más alkönyvtárakban lévõ témákra is. Az, hogy domainnevünk alá képesek va-
gyunk-e subdomaineket osztani két dologtól függ. Az egyik a DNS-szerver beállítá-
sa. Itt lehet tetszõleges subdomainnevet engedélyezni, de lehet ezt tiltani és
konkrétan specifikálni is. Amennyiben a legelsõ verzió érvényes, úgy a szerverre
kell még egy szoftver, ami mindezt menedzseli, és a megfelelõ alkönyvtárra irányít-
A webhely programozhatósága
A tárhely kiválasztásánál kulcskérdés, hogy oda saját programokat tudjunk
Technikai segítség
telepíteni. Ez biztosítja webhelyünk funkcionalitását, interaktivitását. Az e téren
alkalmazható programnyelvek jól használhatóak, közülük a két legnépszerûbb a
Perl és a PHP. Ez a két nyelvezet képes kapcsolódni többféle adatbázishoz,
ráadásul gyorsan, a webszervert terhelve, és a kliensoldali kompatibilitás problé-
mája nélkül megbízhatóan mûködnek. Üzleti céllal olyan tárhelyet válasszunk,
Kézikönyv: http://reference.perl.com/query.cgi?tutorials
FAQ: http://www.webthing.com/tutorials/cgifaq.html
A Perl-nyelvezet: http://language.perl.com/
A látogatottság elemzése
A látogatottság elemzése olyan lehetõség, amely gyakorlatilag a webhely fejlesz-
Technikai segítség
tésének záloga. Ha nem tudjuk mi érdekli látogatóinkat és mi nem, akkor csak saját
elképzeléseinkre hagyatkozhatunk, és ez nem biztos, hogy fedi a valóságot. A
látogatottság elemzése tulajdonképpen mérés. Ennek a mérésnek az alapja egy
olyan szövegfile, amit maga a webszerver generál. Ez az úgynevezett logfile. Ebbe
minden alkalommal, amikor a kliens kéréssel fordul a szerverhez kép, oldal
letöltése vagy valamilyen program futtatása céljából, beíródik egy sor több-keve-
sebb adattal. Abban az esetben, ha a log több adatot rögzít, nagyobb pontossággal
tudjuk elemezni látogatóink szokásait. Itt fontos megjegyezni, hogy bár ez a
módszer a látogató oldalán semmilyen formában sem látható vagy követhetõ,
nem sért személyiségi jogokat. A látogató e-mail címe, egyéb személyes adatai
nem kerülhetnek bele ugyanis ebbe az adatbázisba. Azonkívül az adatgyûjtés célja
nem a látogató személyére, hanem a látogató szokásainak elemzésére vonatkozik.
Vizsgáljuk meg optimális esetben milyen adatok kerülnek felírásra, és nézzük
meg azt, hogy ezekbõl milyen következtetésekre juthatunk. Egy ideális log az
alábbihoz hasonló felépítésû sorokat tartalmaz:
• A látogató hostneve
• A letöltött file útvonala
Látható, hogy a korrekt elemzés alapja az a logfile, amelybe minden egyes kép,
oldal vagy program kérése soronként egyenként beíródik. Ez a log alapvetõen
átláthatatlan, ezért elemzõ programokat szokás használni annak érdekében, hogy
átfogó, több szempont szerint rendszerezett képet kapjunk az egészrõl. Ilyen
programok futhatnak magán a webszerveren, és elképzelhetõ, hogy HTML-oldal
vagy egyszerû e-mail formájában kapjuk meg az összegzést. Amennyiben a log a
webhely bérlõje számára hozzáférhetõ és letölthetõ saját gépére, úgy használhat
más, nem a szerveren futó elemzõprogramot is. Ilyen például a Wusage vagy a
Statmaker. Ezek a programok mint egyszerû Windows-alkalmazások mûködnek,
és grafikonokat, illetve weboldalakat generálnak. Képesek összegezni és összeha-
sonlítani több különbözõ idõszakot, ezekbõl ABC, illetve látogatók száma szerinti
rendezett listát, illetve táblázatot készítenek. Nézzünk példát egy ilyen egyszerû,
szöveges kiértékelésre!
A megkapott rövid összegzés:
Total hits:2913
327 visitors visited the site.
173 HTML pages visited.
178 pictures downloaded.
13 other files downloaded.
32 external URL used for links.
144 internal URL used for links.
First date: 12/Mar/1997 02:52:06
Last date: 13/Mar/1997 02:48:21
Fontos tudnunk, hogy a „hit” nem azonos a látogatók számával. Ha egy oldalon
10 darab kép található, akkor az oldal lekérése 10 kép + 1 oldal, azaz 11 darab „hit”
az eredmény. Ha a látogató visszatér többször például egy navigációs célú oldalra,
az ismét csak mint „hit” íródik be a logfile-ba, miközben vélhetõen egyetlen
látogatóról van szó.
Tudni kell ugyanakkor, hogy a gép elõtt ülõ látogatókat semmilyen módon nem
tudjuk teljes pontossággal megszámolni. Lehet, hogy egy gépet többen használnak,
és az is lehet, hogy egy valaki több különbözõ géprõl nézi meg ugyanazt. Csak a
gépet tudjuk azonosítani a logfile legelsõ adatából, sõt, nem is a gépet, hanem csak
a belépési pontot. Ez az adat pedig vállalati intranethálózatoknál akkor is lehet
ugyanaz, ha esetleg több száz géprõl lehetséges a vállalaton belül az intranet
használata.
Részletek:
A látogatók listája, illetve gépük azonosító neve. Ez a lista nem túl lényeges
számunkra:
37.atlanta-038.ga.dial-access.att.net
50ppp.lnknet.com
57ppp.lnknet.com
5ppp32.ath-users.acropolis.gr
.....
www-proxy-1.maz.net
www-proxy-3.maz.net
www18.btx.dtag.de
zombie.xtra.co.nz
A böngészõk toplistája:
Mozilla Ver:3.XX [242 visitors - 74.0061 %]
Microsoft Internet Explorer Ver:3.XX [118 visitors - 36.0856 %]
Mozilla Ver:2.XX [58 visitors - 17.737 %]
Mozilla Ver:4.XX [28 visitors - 8.5627 %]
Microsoft Internet Explorer Ver:4.XX [2 visitors - 0.6116 %]
…
InfoSeek Sidewinder Ver:0.XX [2 visitors - 0.6116 %]
ArchitextSpider Ver:0.XX [2 visitors - 0.6116 %]
AIR_Mosaic(16bit) Ver:0.XX [2 visitors - 0.6116 %]
És végül egy olyan lista, amely már nem veszi figyelembe a böngészõk
verziószámait, csak a nevét:
8 pictures downloaded
- downlds.gif 61880 bytes [GET - 200]
- floppy.gif 1701 bytes [GET - 200]
- lezli2.gif 1310 bytes [GET - 200]
- nyil.gif 1079 bytes [GET - 200]
- nyil1.gif 1064 bytes [GET - 200]
- rbullet.gif 321 bytes [GET - 200]
- wwwmaph.gif 21322 bytes [GET - 200]
- wwwmapn.gif 67269 bytes [GET - 200]
GET commands: 11
POST commands: 0
Other commands: 0
Result code 200: 11
Another results: 0
Downloaded 6 X.
GET commands: 6
POST commands: 0
Other commands: 0
Result code 200: 6
Another results: 0
Downloaded 12 X.
GET commands: 12
POST commands: 0
Other commands: 0
Result code 200: 12
Another results: 0
Downloaded 8 X.
GET commands: 8
POST commands: 0
Other commands: 0
Result code 200: 8
Another results: 0
0 pictures downloaded
GET commands: 10
POST commands: 0
Other commands: 0
Result code 200: 10
Another results: 0
14 pictures downloaded
- art1.gif 4838 bytes [GET - 200] (3 downloads)
- art2.gif 4676 bytes [GET - 200] (3 downloads)
- bigbull.gif 1808 bytes [GET - 200] (2 downloads)
- szinhatt.gif 2367 bytes [GET - 200] (2 downloads)
- wwwmaph.gif 21322 bytes [GET - 200] (1 downloads)
- wwwmapn.gif 67269 bytes [GET - 200] (1 downloads)
- wwwsell.gif 4327 bytes [GET - 200] (2 downloads)
GET commands: 15
POST commands: 0
Other commands: 0
Result code 200: 15
Another results: 0
A domainnevek jelentõsége
Egy virtuális szolgáltatás elindításakor szükségünk van a valós világban is
megszokott márkanévre, cégnévre és arculatra. Ezek fontossági sorrendje attól Elemzés
Grafikus arculatterv
A grafikus arculat már sokkal fontosabb, mint a saját elérési cím szimpla
mibenléte. De ahogy az elõzõ részben is kiemeltem, a domainnel kereskedõ
vállalkozások számára a név önmagában sokkal nagyobb értékmérõ, mint a tarta-
lomépítõk számára, úgy el kell különítenünk a designereket, és azokat a
webhelyeket, amelyek alapvetõen nem grafikai tervezést vagy például Flash-filmek
készítését ajánlják a külvilág számára. Designerek, arculattervezõk, grafikusok,
fotósok, vizuális mûvészek webhelyein a grafika, és az ebbõl összeálló vizuális
arculat jelentõs erõvel bír. A webhelyek nagy többségén viszont ennek fontossága
viszonylag alacsony, és meg kell jegyeznünk, ez alapvetõen egyezik a látogatók
igényeivel is. Mindezt azért tartjuk fontosnak, mert webhelyünket általában
webdesignerhez visszük. Ez, ha szó szerint vesszük, hiba. A webnek nem sok köze
van a designer mûvészi hajlamaihoz vagy a vizualitáshoz, látogatóinkat nem ez
érdekli. Bármilyen egységes kép vagy színvilág megfelelõ a webhelyek legnagyobb
részén. Gondoljunk a tartalom-funkcionalitás-design hármasra, amelybõl a design a
legkevésbé lényeges tényezõ, jelentõsége kizárólag a grafikával foglalkozók eseté-
ben képes felülmúlni vagy megközelíteni a másik két összetevõ jelentõségét.
A keretrendszer, tartalomjegyzék
Az arculati terv része lehet az a kérdés, készítsünk-e kereteket (idegen szóval
frame-eket) vagy ne. Az elemzõk jelentõs része ellenzi a keretrendszert, sõt, már
olyan mozgalom is létezik, amelyik külön emblémát osztogat a sokak által hibásnak
tartott keretrendszerek mellõzõinek. Ennek ellenére tudni kell, hogy keretrend-
szert lehet jól és rosszul is tervezni. Hátránya, hogy nagyobb képernyõt igényel,
mint egy keret nélküli oldal, bíztató viszont, hogy egyre több látogató használ
1024X768-as felbontást (a legutóbbi kutatások szerint ma már ez a felbontás a
legelterjedtebb). További probléma, hogy a keretrendszerek véletlenül vagy szán-
dékosan egymásba ágyazhatóak, és ez nagyon elõnytelen lehet. Ezen egy három
soros Javascript-programmal lehet segíteni. További hátrány, hogy több keret
tartalmának egyidejû megváltoztatására bizonytalan mûködésû kliensoldali
Objektív nyelvezet
Ez a fogalmazásmód csak bizonyos esetekben hatékony, mégpedig technikai
leírások alkalmával. Természetesen, de viszonylag tömören fogalmaz, nem tartal-
maz szubjektív véleményt, ugyanakkor nehezen érthetõ, és számadatokat is közöl.
Hatékonyságát 27%-ra becsülik.
Példa:
Nembraskában számos látnivaló akad. 1996-ban a legnépszerûbb helyek a Fort
Robinson Szoborpark (355.000 látogató), Scotts Bluff Nemzeti Emlékmû (132.166
Szolgáltatásaink
Sok szó esett már webes szolgáltatásokról, amelyeket webhelyünk funkcionali-
tásaként emlegettünk. Ezek célja lehet közösségteremtés, kereskedelem, de lehet
egyszerûen „csak” látogatócsalogató. A lényeg, hogy ezek a programok automati-
záljanak valamit a webhely fenntartója számára.
Szolgáltatásainknak is meg kell valamilyen módon jelenniük, és általában
célszerû leírnunk a használat mikéntjét is. A megjelenést illetõen a színvilágnak, a
képi megjelenésnek, a fogalmazásmódnak, a tördelésnek a fenti szempontrendszer
A kommunikáció új eszközei
Internetes közösségekkel kapcsolatban már szóltunk bizonyos lehetõségekrõl,
Elemzés így például hírlevelek, levelezõlisták, fórumok, chatroomok telepítésérõl. A közös-
ségeket kiszolgáló programok tulajdonképpen a tagok közötti kommunikációt
szolgálják, illetve lehetõvé teszik számukra a be- és kilépést. Számtalan témának
vannak spontán alakuló közösségei. Ezeknél lehet, hogy van egy egyéni kezdemé-
nyezõ, de az is lehet, hogy a közösség teljesen kontroll nélkül mûködik. Nem
egyszer az így kialakuló közösség saját webhelyet épít, ahol esetleg lehetséges a
csatlakozás, illetve bele lehet nézni a közösség kommunikációjába. Megesik, hogy-
ha a téma a nyilvánosság kizárását követeli, akkor a tartalom vagy a bejelentkezés
lehetõsége jelszó mögött található, és a fórum tagjainak száma meghívásos alapon
bõvül.
Az Interneten a közösségek elsõdleges célja a kommunikáció, de a Napster
esetében például egészen másról van szó. A kommunikáció célja gyakorlatilag
bármi lehet, módjai és eszközei viszont túlmutatnak a weboldalak lehetõségein.
Használhatunk ugyanis olyan programokat, amelyek nem webalapúak. Az egyik
legnépszerûbb ilyen program az ICQ. Több millió taggal rendelkezõ közösség
használja ezt a szoftvert (http://www.icq.com), ami valósidejû társalgást tesz
lehetõvé. A program neve az „I seek you” kifejezésbõl ered, amit gyakorlatilag
„Kereslek téged”-ként lehetne fordítani. Az ICQ esetében elég az érdeklõdési
köröket meghatározni belépésnél, hasonló érdeklõdésû felhasználókat keresni
vagy megvárni, amíg valaki ránk talál.
Ez a fajta közösségteremtõ módszer nagyon népszerû. Ezért az ICQ-progra-
mot (ami egyébként ingyenes) megvette az AOL, Amerika legnagyobb
internetszolgáltatója. Óriási, nagyjából 60 millió fõs közösséghez jutott ezáltal. Az
ICQ mellett az AOL-nak van egy saját fejlesztésû hasonló célú beszélgetõprogram-
ja, az AIM (AOL Instant Messenger), amit a Netscape böngészõkhöz megkapunk
ha kell, ha nem. Ez a program nem volt képes megközelíteni az ICQ népszerûségét,
ezért lehet, hogy a két közösségnek az összevonás lesz a sorsa.
Jellemzõ az Interneten szervezõdõ közösségek érzékenységére és öntörvényû-
ségére, hogy amikor az AOL megvette az ICQ-t, abban fizetett reklámok jelentek
meg. Ez óriási ellenérzést váltott ki a program felhasználói körében, akik nem
voltak hajlandóak elfogadni, hogy az eddig ingyenes és reklámmentes
Írott beszéd
(Csapó Ida írása - kikelet@lezlisoft.com)
Az internetes közösségi kommunikáció nagy része bár írásban történik, stílu-
sát tekintve mégis közelebb áll a beszélgetéshez még akkor is, ha a hagyományos
levelek írásával vetjük össze. Ezért az ilyen jellegû kommunikációt nyugodtan
nevezhetjük „írott beszédnek”.
Az internauták csigapostának becézik a hagyományos levelezést, aminek elin-
dulása a viktoriánus kor postakocsijai idején nagy fegyverténynek számított, de a
telefon megjelenése lényegesen csökkentette jelentõségét. Ez utóbbi azonban újra
virágkorát éli, csak máshol, másképp - nevezetesen az Interneten. Vajon a nyelv,
amit az Interneten használunk, az íráshoz vagy a beszédhez áll közelebb? - vetõdhet
fel bennünk a kérdés.
Az e-mailek, és a chatek nyelvezete is, úgy tûnik, afféle írott beszéd, mert az e
fajta kommunikáció tényleg félúton van a beszéd és az írás között. Az chateken, a
csevegõ csatornákon bár írnak a nick name-mel (becenévvel) jelenlévõk, az egész
mégis beszélgetõ partira hasonlít a sokszínû csevegéssel, amikor is éppúgy jelen
van a felszínesség a „public”-on, a mindenki számára látható közös csatornán, mint
az elmélyült lelki elsõsegélynyújtás vagy a szerelemi vallomások megtétele a négy-
szemközti „suttogókon”, az úgynevezett privát csatornákon. S ha e-mail-eket olva-
sunk, akkor is érezhetjük, hogy nyelvezetük inkább a beszélt nyelvhez áll közel. Az
A moderálásról
Riport
(Csapó Ida riportja)
Három moderátora is van a HIX Utazás nevû levelezõlistájának. Egyikük
segítõkész sorait gyakran olvashatják a virtuális közösség résztvevõi, Lázár Péter
voltaképpen így keltette fel az érdeklõdésemet. A 32 éves fiatalember civilben
banktisztviselõ - egy devizaügyletek bonyolításával foglalkozó fõosztály vezetõje.
Annak ellenére, hogy családjuk tõsgyökeres budapesti, immár hat éve vidékinek
tekinti magát, bár nap mint nap bejár dolgozni a belvárosba. Egy fõvároshoz közeli
településen építkeztek a családjával, s úgy gondolja, sikerült jól beilleszkedniük a
helyi közösségbe. A közlekedés fárasztó volta miatt felmerült bennük, de csak
futólag, a visszaköltözés gondolata. Ezt hamar elvetették, mert gyermekei imádják
a vidéki életmódot. Üllõn a házuk a fõúttól egy kilométerre, a falu peremén,
közvetlenül az erdõ szélén van, és számukra ez igazi élményt jelent: élvezik a vidék
Uganda: http://www.lifeinafrica.com/voices/w_africa/
Kína: http://www.chinakontor.de/china.htm
Nagy-Britannia: http://www.greatbritaintravelguide.com
Japán: http://happygold.com/japan/ml_international.htm
Esettanulmány
Telefónia az Interneten
Nemrégiben még csak legyintettünk arra, hogy az Interneten keresztül hang- és
képátvitel is lehetséges, miközben az AT&T amerikai telefontársaság aggodalmá-
ról szóló hírek - miszerint a hagyományos telefont használók száma erõsen meg-
csappan - hozzánk is eljutottak. Ez érthetõ is volt azok számára, akik tudták, az
amerikai telefonvonalakon kábelTV-adást is megvalósítható a rendkívül nagy sáv-
szélesség miatt. Ugyanehhez itthon ISDN nagysebességû vonalra, vagy drága
bérelt vonali megoldásokra volt szükség, legalábbis a szolgáltatók ezt ajánlották.
Nos, ha a képátvitel nem is megoldott, a hangátvitel manapság egyszerû kapcsolt
vonalon is tiszta és élvezhetõ. A módszer egyetlen hátránya is megszûnõben van:
elterjedõben az a lehetõség, hogy helyi tarifával hagyományos telefonkészüléket is
felhívhassunk bárhol éljen a hívott fél a világban.
Hardveres szükségletek
Hardver szempontjából a mai gépek többsége alkalmas az internetes
telefóniára. Nem kell hozzá más, mint egy modem és egy hangkártya. Hangkártya
tekintetében megfelel egy hat-hétezer forintos SoundBlaster16, modem esetében
egy tízezer forint alatti 33.6-os, de végsõ esetben egy 28.8-as modem is megteszi. A
legjobb természetesen, ha minõségi, gyors modemet veszünk, ekkor már a képátvi-
tel is lehetséges. A modemtõl, illetve a csatlakozás mikéntjétõl (ISDN, kábel,
bérelt vonal) függetlenül sarkalatos pont az internetszolgáltató, de a legnagyobbak
mindenképpen használhatóak erre a célra. A fenti hangkártya képes full-duplex
üzemmódra is, ami lehetõvé teszi, hogy mindkét fél egyidõben beszélhessen. Ez
fontos kényelmi szempont. Mintegy húsz-harmincezer forinért már beszerezhetõ-
ek azok a hardvereszközök (monitorra szerelhetõ kamerák) is, amelyek a képátvi-
telt támogatják. Ma már nem az eszköz ára, hanem a rendelkezésre álló sávszéles-
ség a korlát, fõleg kapcsolt vonalon. Bizonyos szoftverek - például a DigiPhone -,
olyan rugalmasan képesek szabályozni a mintavétel gyakoriságát, hogy - a forgalma-
http://www.deltathree.com/html/vocaltec.asp
http://www.iscom.net/OurServ/pccall/rates_new.htm
http://www.internetphonecall.com/english.htm
Viral-marketing
Az e-mail marketing tárgykörébe tartozó „Viral” marketing magyar jelentése
„Vírus-marketing” lehetne nyersfordításban. Mit is jelent ez? Ünnepek alkalmával
elszaporodnak azok a levelek, amelyek feladója általában egy ismerõsünk, és arra
kér minket, továbbítsuk üzenetét címlistánk tagjainak. Ilyen „marketing” az offline
világból is jól ismert, hagyományos postaládánkban néha megjelenik egy-egy bugyu-
ta üzenet, amiben azt fejtegetik, hogy mekkora szerencse ér minket, ha lemásol-
juk a levelet és továbbküldjük 10 címre, és mekkora szerencsétlenségek érnek
minket, ha nem. A levélben szereplõ megerõsítõ példák ellenére természetesen
jövõnk semmiféle összefüggésben nincs az adott levél sorsával. Ennek online
változata, amikor hasonló üzeneteket kapunk e-mailben. Ez utóbbit sajnos sokkal
könnyebb továbbküldeni, hiszen a levelet nem kell fizikailag sokszorosítani, csak
címlistánkhoz csatolni. Tipikusan az elsõ ilyen levelek e-mailben terjedõ vírusra
hívták fel figyelmünket. Arra kértek minket, hogy ismerõseink védelme érdeké-
ben tájékoztatásként küldjük át minél több helyre a szóban forgó tájékoztatót. A
levél természetesen egyre több címzetthez jutott el, miközben a vírus soha nem is
létezett. A vírus tulajdonképpen a levél maga, hiszen bár rombolni nem rombol,
terjed. Ennek analógiájára alkották meg a Viral-marketing fogalmát.
A kommunikáció biztonsága
Sok rémhírt hallani arról, mi minden történhet velünk, illetve gépünkkel/
adatainkkal az Interneten. Ezért sokak elõtt kétséges, hogy alkalmas-e ez a média
biztonságos vállalati vagy privát kommunikációra. Nézzük elõször a legegyszerûbb
kommunikáció, a levelezés biztonságát a privát szférában.
Szisztematikus megfigyelés?
Ha mindaz a hatalmas levélforgalom ami az Interneten keresztül zajlik hagyo-
mányos úton történne, valószínûleg a posta lenne a világ legjövedelmezõbb vállal-
kozása. Bár ha az ebbõl származó bevételkiesés ki is mutatható, kétlem, ha nem
lenne Internet, papíron is leírnánk mindazt amit a gép elõtt ülve elküldünk egy
gombnyomásra. A levelek megfoghatatlan mennyisége azért kapcsolódik a bizton-
sághoz, mert a hatalmas levéláradatban kizárt dolog hogy valakinek a privát
levelezését szisztematikusan figyeljék. Erre technikai lehetõsége csak saját
Internet-szolgáltatónknak van, nekik viszont ügyészi végzés szükséges ahhoz, hogy
megfigyeljék és dokumentálják levélforgalmunkat. Ugyanakkor szolgáltatónk lehe-
tõségei is korlátozottak: a kimenõ leveleink megfigyelése csak a címzett oldalán
lehetséges, és ott is csak korlátozott ideig. A levélküldõ ugyanis nincs arra kénysze-
rítve, hogy saját szolgáltatóján keresztül postázza üzeneteit. A levelezõ használhat
ingyenes levelezõszolgáltatást, és olyan programot is, ami elfedi az IP-számát.
Ennek ellenére az FBI tulajdonában van egy Carnivore (húsevõ?) nevû szoftver,
ami lehetõvé teszi, hogy az Internet szolgáltató naplózza elõfizetõi levélforgalmát.
A program sok vitát váltott ki Internes körökben, és nem is kompatibilis minden
létezõ rendszerrel. Ezt a szoftvert csak külön utasításra helyezhetik üzembe a
szolgáltatók. Így a megfigyelés technikailag részben lehetõvé válik, de ez nagyon
nehéz még így is, és jogi kérdéseket is felvet. A megfigyelés ugyanis nem korlátoz-
hatja a legális kommunikációban résztvevõk szólásszabadságát. Téves alkalmazása
esetén például a megfigyelés dokumentumait kötelesek megsemmisíteni.
Névtelenségbe burkolózni?
A fenti módszer csak olyan esetekben kerülhet szóba, amikor valamilyen
törvénybe ütközõ, illegális tevékenység gyanúja merül fel. Mi ebben a könyvben
csak legális üzletekrõl beszélünk, így most ennek lehetõségét elvetjük. Ennek
Elemzés
Valós vagy valótlan megrendelõ, eladó?
A weboldalak interaktívak, ezért lehetõséget adnak arra, hogy üzeneteket és
adatokat küldhessünk rajtuk keresztül. Erre a célra ûrlapokat, kitölthetõ mezõket
szoktak készíteni a webhely fenntartói. A mezõkbe egyszerû üzenetektõl kezdve a
szerzõdéskötéseken át a megrendelésekig bármi beleférhet. Az ûrlapmezõk tartal-
mát a fenntartó e-mail üzenet formájában kapja meg, és lehetséges, hogy valami-
lyen más formában is tárolásra kerülnek az adatok a szerveren. Mindez akkor
ébreszt kétségeket a látogatóban, amikor vásárláskor hitelkártyaszámot kérnek
tõle. Az itt felmerülõ probléma hasonló az egyszerû levelezés problémájához. A
Elektronikus jövõkép
Reggel 6:50. Halk szimfonikus zenére ébredek, miközben a falméretû kivetí-
tõn derengeni kezdenek a tegnapi és a mai éjszaka gazdasági fõcímei. Tudom, még
van pontosan tíz percem arra, hogy kinyissam a szemeimet. A feleségem is ébrede-
zik, bizonyára õ cserélte le a reggeli ébresztõ zenéjét. Én lassú feelinges rockzené-
re szoktam ébredni. Nekem kellett feltölteni õket az adatbázisba mert nem volt
sehol egy Scorpions vagy Bonfire nóta. Nemrég még volt egy mágneses úton
rögzített zenék lejátszására alkalmas készülékem, de megvette tõlem azt egy
virtuális múzeum szalagokkal együtt, azóta egy web-kamerával közvetítik a képét
saját internetes galériájukban, ahol a régi idõk elektronikus berendezésit mutogat-
ják. Õ (mármint az asszony) gyakran valami lágyabbat választ ébresztõnek, és ha
én végzek elõbb a napi munkával egyszerûen lecseréli amit beállítottam. Fogok
venni egy szelektív csipogót, amit a fülbe lehet tenni, és akkor nem kell majd mind
a kettõnknek ugyanarra ébredezni ráadásul ugyanakkor. Ezt a feleségem nagyon
ellenzi, mert állítólag agykárosodást okoz, dehát ezt mondják a mobiltelefonokra
is... Akkor meg nem mindegy? Nemrég kiderült, hogy legutóbbi választása, valami
mezítlábas népzenész-hegedûs egy valóban létezõ személy, nem a computer gene-
rálta. Érdekes, mert visszhang és elektromos hatások kísérték a reggeli ébresztõt,
és egy egészen plasztikus figura játszott egy „Laxi Ferkó 2000. 08. 19, Budapest”
felirat alatt. Jó régen lehetett...
Én egy francia székhelyû multinacionális cég magyarországi vezérigazgatója
vagyok, a feleségem pedig az Elsõ Magyar Virtuális Könyv Kiadó (Vikk.Net Rt.)
tulajdonosa. Ki kell nyitnom a szemeimet mert hamarosan megjelenik a kivetítõn a
DMM éjszakai gazdasági hírmûsora, illetve annak felvétele. Ebbõl is csak az mi
engem érdekel. Részvényárfolyamok (kiemelten az anyacégé), repülõjegyek, idõjá-
rás röviden, valutaárfolyamok nyomtatva is, multimédia, szoftver, nyers CD árak...
10 perc az egész, mert fizetek a reklámok nézegetése helyett, nincs idõm ilyesmire.
Közben felébredek. A hûtõbõl és a kóla automatából (egyikünk sem kávézik)
kikandikál két vonalkódos blokk, az éjszaka ugyanis javaslatot tettek mit rendel-
jünk mára. A hûtõbõl elfogyott a tejfel, és a tejszínhabhoz mindenáron gyorsfa-
gyasztott gesztenyepürét akar nekem rendelni a készülék. Pedig tegnap már le-
mondtam ezt a javaslatot. A tejszínhab somlóihoz kell. Az bezzeg nincs rajta a
listán, a tejszín nélküli somlóit pedig nem lehet megrendelni mobiltelefonon vagy
Az Internethasználat elterjedésének
feltételei
Ezek után úgy tûnhet, hogy a számítógépes Internet használat még nem terjedt
Fontos, lényeges el eléggé, ezzel együtt „leírjuk” az alternatív megoldásokat is. Ez természetesen
nem azt jelenti, hogy az Internetezésnek nem lesz alkalmas eszköze a jövõben, vagy
hogy az online vállalkozások fogyasztók híján megsemmisülésre vannak ítélve. Az
elterjedés elsõdleges feltételeiként a számítógépek elterjedését, és a számítógép és
Internet használat megszokottá válását jelöljük meg. Ez pedig részint jövedelmek,
illetve árak kérdése, valamint a használat megtanulására fordítható idõé. E kettõ-
bõl a mai magyar társadalom klasszikus fogyasztóinak igen kevés van (felvetjük,
hogy idõbõl egyre kevesebb) ezért még jó darabig a kínálati piacon belül zajlik az a
fajta kommunikáció, aminek a fogyasztó és a kínálat között kéne zajlania ahhoz,
hogy volumene jelentõsen emelkedhessen. Ezt a fajta megjelenést nevezik B2B
azaz business-to-business típusúnak, és Magyarországon az erre koncentráló meg-
oldásokat megvalósító próbálkozások vannak többségben. Érthetõ módon, a kíná-
lat-fogyasztó közötti kommunikáció (B2C azaz business-to-customer) egyelõre
nem lehetséges fogyasztó hiányában.
További fontos feltétel az Internet megértése. Mint látható, ez nem csak
technikai kérdés. A mai magyar társadalomból nemcsak a megértés hiányzik,
hanem egyszerûen akkora teret nyert a félreinformáltság és a ködösítés, hogy
félreértések egészen meglepõ módozatait produkálják azok, akik elvileg végzettsé-
gük, tudásuk, jövedelmük alapján meghatározó tagjai lehetnének az információs
társadalomnak. Ebbõl azt a következtetést is levonhatjuk, hogy a végzettség és a
jövedelem semmilyen összefüggésben nincs az Internet használat képességével.
Valószínûleg, mind az anyagi akadályokat, mind pedig az objektív tárgyilagosságra
épülõ képzést központilag kell kezdeményezni, hiszen ha gazdasági alapokra
kell kijelenteni, hogy vannak „megoldások”, de ezek jelentõs része csak ront a
múltbéli helyzeten, emlékezzünk a kiadók elhibázott és agresszív reakcióira és
ezek tényleges hatásaira. Másrészt figyelembe kell venni a folyamatot kézbentartó
fogyasztók lehetõségeit és érdekeit, valamit a közvetlenül nem érdekelt iparági
reakciókat.
Olyan megoldás, amelybõl mindenki „gyõztesen” kerül ki, valószínûleg nincs.
Arra lehet tehát törekedni, hogy az említett piacok legfontosabb szereplõi fenn
tudjanak maradni, és nagy esély van rá, hogy ennél többre már utólag nincs
lehetõség. Vizsgáljunk meg néhány alternatívát.
Ha az MP3-mal kapcsolatos jelenséget vizsgáljuk, esélyt lehet adni egy olyan
megoldásnak, amelyben a zenész és a fogyasztó közvetlen kapcsolatba kerül, a
kiadó és a terjesztõ megkerülésével, illetve kihagyásával. Erre már vannak példák,
igaz csak kezdõ, kiadóval amúgy sem rendelkezõ amatõr zenekarok körében. Hogy
a nagyok hogyan építhetnek ki és tarthatnak fenn egy olyan rendszert, amelyen
keresztül úgy érik el fogyasztóikat hogy azok elégedetten fizetnek valamennyit az
elérhetõ hanganyagért azt ma azért nem tudni, mert egyelõre nincs ilyen
kezdeményezés ami sikeres, elfogadott és figyelemreméltó lenne. Próbálkozások
akadnak, de ezek még nem bizonyították mûködõképességüket.
Míg a fenti közvetlen, zenész-fogyasztó elképzelés technikailag és szervezetileg
egyaránt megvalósítható lenne, szólnunk kell egy olyan akadályról is, amely a világ
különbözõ részein különbözõ mértékben akadály, de mindenhol befolyásoló
tényezõ, a magyar viszonyokat vizsgálva pedig jelentõsnek mondható. Ez pedig az
a kérdés, hogy a fogyasztók egyáltalán nyitottak-e a zenészek vagy egy zenészeket
tömörítõ internetes szolgáltatás, illetve közösség esetleges kezdeményezéseire.
Egy ilyen kezdeményezés sikeréhez olyan hiteles, megbízható, fogyasztók által is
elfogadott kínálat-kereslet kommunikációra lenne szükség, amely Magyarországon
gyakorlatilag ismeretlen, ezért kicsi az esélye, hogy majd pont ennek az iparágnak
sikerül. Jellemzõ, hogy a másolásvédett CD-ket érintõ perre a legnagyobb hazai
kiadók vezetõi kizárólag saját szempontjaikat szem elõtt tartva reagáltak,
kijelentve, hogy a CD-lemez lejátszására a computer eleve „nem kompatibilis”
eszköz, így a „vádat” mereven elutasították, arra bíztatva fogyasztókat,
vásároljanak „rendes” CD lejátszó berendezést, ha CD-t akarnak hallgatni. A
kiadók reakcióiból természetesen nem az elutasítás vagy az erõltetett és
szûklátókörû magyarázat mibenléte a lényeges elem, hanem az, hogy semmilyen
formában nem kívánnak kommunikálni a fogyasztókkal, a problémát felülrõl,
kizárólag a saját szûken vett szempontjaikból vizsgálják és kommunikálják. Ebben
a környezetben elképzelhetõ, hogy az ez esetben öntörvényûnek, de leginkább
aktívan önállónak számító fogyasztók is „süketek” mindenféle felülrõl jövõ
Kinek nyereséges?
Az eddigiek alapján jogosan vetõdhet fel a kérdés, kinek nyereséges üzlet az
Internet. A válaszban két különbözõ kategóriát tudunk megkülönböztetni. Elsõ
helyre a technológia szolgáltatóit kell tennünk. Ezek a cégek szállítják a szervere-
ket, a szerverek üzemeltetéséhez és a szolgáltatások kiépítéséhez szükséges szoft-
vereket, sávszélességet biztosítanak a kliens illetve a tartalomszolgáltató oldalán.
Õk azok, akik azt állítják, Internet nélkül nem létezhet egyetlen vállalkozás sem,
függetlenül annak méreteitõl vagy tevékenységétõl. Köztük olyan nagy cégek
találhatóak mint például az IBM, Oracle, Microsoft, Sun, HP, AOL. Ajánlatuk
lényegében a kínálati oldal kisebb volumenû, de jelentõs közepes vagy nagyvállala-
taihoz, képviselõihez szól, tipikusan látványos B2B konstrukcióról van szó. Ha
ezek a cégek netán B2C megoldással állnak elõ, az általában csak a megoldás
demonstrációját szolgálja, az termék maga B2B rendszer.
Második helyre azokat a vállalkozásokat sorolhatjuk, akik a technológiai kiadá-
saikat tudatosan alacsony szinten tartják. Nem vásárolnak milliós szervereket és
szoftvereket, ha webhelyet üzemeltetnek azt inkább virtuális hostinggal oldják meg
mint saját sávszélességgel és szerverrel, esetleg kisrészük co-locationnal. Ajánlatuk
valamilyen konkrétumot tartalmaz, és vagy hasonló volumenû kisvállalkozásokhoz,
vagy végfelhasználókhoz szól. Nincs folyamatos látogatottságnövelõ kényszerük,
mint ahogy a bevételnövelõ kényszer is ritka vagy jelentéktelen. Gyakran mûködõ,
független offline háttérrel rendelkeznek, amelyet könnyedén adaptálnak az
internetre (például fordítás, fejlesztés, design, tervezés, szellemi munka, tanács-
adás, újságírás, stb...). Õk a kisvállalkozók és a távmunkások. Méreteik alapján
gyakran találkozhatunk ebben a kategóriában egyszemélyes vállalkozásokkal, füg-
getlen szabadúszó távmunkásokkal, esetleg pár fõt foglalkoztató Bt.-kel vagy Kft.-
kel. Konstrukció tekintetében ez a B2B kis volumenû, ezért kevésbé látványos és
ismert (kisvállalkozások közötti) ágát találhatjuk itt, illetve felfedezhetjük azt a
B2C konstrukciót is, amely nem demonstrációs, hanem konkrét értékesítési célok-
kal üzemeltetnek.
Félreértett statisztikák
Mennyit ér tehát a látogató, mennyi az értéke egy látogatott site-nak, vagy
annak egyetlen népszerû oldalának vagy szolgáltatásának? Lényegében annyi, mint
amennyi bevételt az adott oldal vagy szolgáltatás képes realizálni. Az ingyenes
szolgáltatásoknál ez szinte kizárólag a reklámbevétel lehet, a fizetõs szolgáltatáso-
kon vagy oldalakon viszont nem számíthatunk közösségek spontán, könnyed és
tömeges szervezõdésére.
A kínálat ott követte el az elsõ és egyik legnagyobb hibát, amikor a látogatott-
ság növekedését nem egyeztette össze a keresleti kultúra növekedésével, amikor
nem különböztette meg a látogatót csak egyszerûen megszámolta õket, és a
statisztikák alapján a „legnépszerûbb” „legtöbbek által használt és elfogadott”
technológiákra és attitûdökre általánosított, illetve ilyen, azaz általános igényeket
kiszolgáló szolgáltatásokat hozott létre gyakran a „nem fontos, de ha már van
elviselem” kategóriában. A probléma abból ered, hogy a látogatókat nem lehet egy
kalap alá venni. Óriási hibát követnek el azok, akik a statisztikák alapján a
legnépszerûbb technikákra vagy témákra optimalizálják kínálatukat illetve azok
tartalmát, és úgy építik ki webhelyüket, hogy az csak a többséget szolgálhassa ki
látványos flash animációkkal, vagy Explorer böngészõre optimalizált ActiveX,
XML, vagy Basic nyelven megírt funkciókkal. El kell ugyanis mondani, hogy a
statisztikai átlagot képviselõ többség a kevésbé értékes, az alternatív megoldásokat
használó kisebbség pedig az értékesebb látogató. Ez az értékrend magyarázat
nélkül talán kevésbé érthetõ, viszont a magyarázat nagyon egyszerû. Azok a
látogatók akik alternatív technológiákat használnak, (Netscape vagy Opera netán
Lynx böngészõ, vagy alternatív operációs rendszereket mint Linux vagy BeOS)
egyszerûen gyakorlottabbak és tájékozottabbak mint az alapbeállításokon változ-
tatni képtelen, az egészet nem értõ vagy éppen most tanuló, „kóstolgató” többség.
Ugyan így elkülöníthetjük az alapvetõen tartalom után érdeklõdõ kisebbséget, és
az elsõsorban látványelemekre fogékony, de tartalmi vagy technológiai igények
Közösségi alapok
Könyvünkben keveset foglalkoztunk az internetes közösségekkel és non-profit
szervezetekkel, hiszen õk elvileg nem az üzleti élet szereplõi. Viszont nem is
hagyhatjuk õket figyelmen kívül, hiszen sokan vannak, gyakran spontán szervezõd-
nek, jelentõségük és tagságuk összességében nagyobb mint az üzleti célú
webhelyeké. További fontos szempont, hogy az Internet közösségi/szervezeti alap-
jait valószínûleg nem lehet majd soha figyelmen kívül hagyni, bár most egyfajta
„fellazulásnak” lehetünk tanúi, amelynek okai az elõzõ bekezdésekben keresendõ-
ek: egy háttérnélküli MLM rendszerbe nem szervezek „barátokat”, ennek legegy-
szerûbb módja ha eleve nem „barátkozom” hanem „bizniszelek”) ezért manapság
úgy tûnik, a klasszikus közösségi szervezõdés stagnál vagy háttérbe szorul az
alacsonyszintû és jelentéktelen üzleti vállalkozásokkal szemben, amely idõvel re-
mélhetõleg visszakapja eredeti jelentõségét, és megfordul (visszafordul) a jelenlegi
tendencia. Érdemes tudni azt, hogy manapság már nem csak azért nehéz közössé-
get szervezni mert azok alapvetõen már kialakultak, hanem azért is, mert az
internetes közösségszervezõdés egyik jellemzõje a spontaneitás. További lényeges
jellemzõ, hogy ezek csak konkrét céllal és esetleg konkrét idõre (a cél eléréséig)
mûködnek. A célok között egy-egy gazdasági társaság felvirágoztatása még soha-
sem szerepelt, ezért reménytelen Michael Tchong kezdeményezése, Back The Net
néven (http://www.iconocast.com/crusade/index.html), ahol arra kéri a látogatót,
Számmisztika
Többször említettük, hogy az Internet gazdaságot jellemzõ számok nincsenek
semmilyen összefüggésben annak valós értékével. Jó példa erre a látogatottság,
amelynek önmagában nincs bevételnövelõ hatása, de ide sorolhatóak a reklám-
attitûd kutatásokat is illetve a szolgáltatások népszerûségét és színvonalát kutató