társadalom demobilizálása

1948-1965)

AzJ21§:Q~ hatalo~.E~...:~~I:ül,(politikai vezetésnek szá-

os ok(i vQICarra, hogy igyekezzen leszerelni, "demobili-
áÍnf' a társadalmat; hogy igyekezzen gyökeresen beszűkí­
eni a társadalommozgásterét, hogy visszaszorítson, elfojt-
on szinte minden spontán társadalmi törekvést.
Az új vezetők magukkal hozták egy jövendő kommu-
'sta vagy~szocialist~Jom l,átillllását és magukkal
oztak egy programot, amelyről úgy vélték, hogy képes e
övő társadalmat egy-két évtized alatt fölépítenLl'udták
erről az 1945-ös és 1947-es választások eredményeinek
eg kellett győzniük őket -, h()gy nem kaphatnának
arlamenti többséget programjuk megval6sításához. Kór-
átlan és ellenőrizhetetlen hatalomra volt szükségük ahhoz,
ogy betöltsék azt a történelmi hivatást, amelyet hitük
zerint be kellett tölteniük.
Az új vezetők többsége egy-két évtizedes emigráci6b61
ött haza, és gyakorlatilag az egész itthoni társadalmat
yanakvással szemlélte, fasiszta nemzetnek, Németország
tols6 csat16sának, úri Magyarországnak, klerikális és
eakci6s népségnek tekintette és nevezte. Olyannak látta a
ársadalmat, mint amelyet a feudálkapitalista rendszer
osszú évtizedeken keresztül elnyomott, és az egyházak
" "" v '" ""
legágya, a kapitalistákból és bürokratákból álló középos
tály a régi rendszer híve és így tovább. Kik maradta z a feladat. A társadalom formális és informális, rejtett és
akikben megbízhattak volna? Társadalmi háttér és tám yilvánvaló, személyes és intézményes, gazdasági, társa-
gatás nélkül a lehető legteljesebb hatalomra volt szüksé .. almi és politikai interakciók miriádjainak bonyolult szö-
ahhoz, hogy ellenőrzésük alá vonják ezt a vonakodó ete. Ha az emberi energiák és törekvések áramlás át
részben ellenséges társadalmat. lfojtjuk itt, akkor utat tör magának amott, ha ellenőrizzük
A leninizmus-sztálinizmus katonai fegyelmében felnő t, akkor kibújik az ellenőrzés alól amott. Lenyűgöző és
vezetők abban· a meggyőződésben éltek, hogy feltét gyben nyomasztó látványban van része az embernek, ha
nélkül alá kell vetniük magukat a párt akaratának, ami· t a körültekintő és már-már kényszeres alaposságot látja
főtitkár személyében testesült meg. Aligha maradhat s tanulmányozza, amellyel a negyvenes-ötvenes években
hely világukban és gondolkodásukban a személyes, a c és kisebb mértékben még később is - az uralkodó elit
port- és a társadalmi kezdeményezések számára. Csak ekezett szisztelllatilQ,Isan tneg!2.s~tani az e!!!!Jereket jo-
kizárólag az uralom és az engedelmesség nyelvét beszélt~ ~któl és szabad~~guktól;· azök.tólaz .iiiiezményektől es
A SzovjetuniÓ által vezetett nemzetközi kommunizm siJro?;qktől,ameIyekkel megvédhették volna magukat;
helytartóinak és harcosainak tekintették magukat. Ebb októl á~~a!~l!!~~IQl;.:amJ;!!Ieken keresztül érvényesíthet-
a helyzetben nem is annyira az emberek együttműködésé k vó1I!~ érdekeik.eJj.J}:zol5;.t§l az éitékektŐI, amelyekből
volt szükségük, amire úgyse számíthattak, mint inká őf~. ~_~:!:~!~tr~t~X_'yQI1!;;l~,_.Ebbéii .á Iejezetben röviden
hatalomra, hogy kordában tartsák őket. A kora ötven·_n,eKl:IltJük az elit!ly~~i!~DYlÍ.taktikátnflkés stratégiáinak
évek hidegháboruja csak tovább fokozta szemükben ~t. Ez az áttekintés koiáiítsem teljes, de arra talán
hatalom és az ellenőrzés fontosságát. legendő, hogy bemutassa: a demobilizációs eszközök
Sokszor megírták már annak tőrténetét, hogyan kez 'lyen elképesztő sokaságát vonultatta föl az uralkodó elit
el és hogyan próbálta megvalósítani ez a vezető réte társadalom ellen ezekben az években, évtizedekben.
társadalom gyökeres átalakítására és a szocialista moder Elölj áróban be kell vallanom, hogy nem tudom kellő
záéióra vonatkozó, átfogó programját. Időt s helyet tak ntossággal meghatározni e könyv gondolatmenetének
tunk meg azzal, ha nem ismételjük meg az erről más gyik alapfogalmát, nevezetesen azt, hogy mi is értendő
már elmondottakat. Sokan leírták és méltatták már ontosan azon, hogy "uralkodó elit". Olyan paranoiás és
folyamat eredményeit, de sokan leírták és bírálták hib gyesen szervezett titkolódzás veszi körül nálunk azt, ami
és kudarcait is. Ez lehetővé teszi számunkra azt, hog· hatalom folyosóin, tárgyalószobáiban, klubjaiban és
folyamat egyetlen vetületére összpontosítsuk figyelm' adászházaiban - de mindenképpen a színfalak mögött -
ket: arra, hogy hogyan próbálta...-az elit t~en, totális örténik, hogy nem lehet tudni hányan vannak és kik azok
ellenőrzése alá vonni a társadalmat. kik ténylegesen uralkodnak ebben az országban. k
Sokan vélik úgy - tévesen -, hogy mi sem könnye rszágos és megyei csúcsokról még csak-csak lehet tudni
annál, mint megfosztani az embereket a<szabadságukt alamit, de a hatalmi
_!! ___ LL_!l1 ~~
összefonódásoknak arról a sűrű
.s: _ ____
__ 1 __ L ___ L~ _ ______ ~

a pártapparátus, körülbelül
- a KISZ-apparátus, körülbelül
- az államigazgatás
országos jelentőségű gazdasági,
katonai, külügyi, oktatási,
műszaki vezetők, körülbelül 10 OOO fő
Majd megjegyzi, hogy mindezeken belül "körülbel"
+-25 ezerre tehető az országos vagy a helyi hatal
szonyokat alapvetően meghatározó hatalmi pozíciókna
száma Magyarországon" (Bihari [1988 c] 5-6. o. ).1 Na~y
lban és egészében erre az embercsoportra utalok majd
likor az uralkodó vagy a hatalmi elitről szólok e könyv
en. Bizonyára lesznek olyanok, akik vitatják ann
)gosságát, hogy uralkodó vagy hatalmi "elitnek" neveze
~t a csoportot. Az "elit" fogalma ugyanis sokak számár
ilamiféle kiválósághoz kötődik, s ilyen értelemben be
:élnek kulturális elitről, tudományos elitről vagy aká
olitikai elitről. Én értékmentesen, annak jelzésére hasz.
álom ezt a kifejezést, hogy a hatalmat gyakorlók széle
iborán belül van egy felső réteg, amely a hatalomgyakor
LS legfőbb eszközeit tartja a kezében.
lobllizáció
A "mobilizációnak", és a "mobilizált társadalomnak"
)galma a hatvanas években került be a Kelet-Európáva
)gla~zó elemzésekbe. Akkor, amikor a kutatók egyr
lkáb~ elégedetlenné váltak a "tota-litáriánus állam" fogaI
lávaL A mobilizáció stratégiáit azóta már sokan és sokfé-
:képpen elemezték. Eredményeiket itt nem tekintjük át·
findössze azt jegyezzük meg, hogy a mobilizációs straté
giá~apvető célja épp önmag,uk el]entéte voJt· az,
hogY demobilizálják a társadalmat. Ha kényszeríteni lehet
az embereket arra, hogy ktzaróta"g azoknak a céloknak és
programoknak a keretén belül gondolkozzanak, érezze-
nek cselekedjenek, amelyeket a párt ír elő a számukra,
akk~r ezzel meg lehet fosztani őket attól a lehetőségtől,
hogy bármiről is másképpen gondolkodjanak, hogy más-
képp érezzenek és cselekedjenek.
. A mobilizációs stratégiák a késő negyvenes és ötvenes
években rendkívüli intenzitással folytak, következéskép-
pen nagy demobilizációs potenciál is rejlett bennük. Két
példán mutatom be ezt az intenzitást. Először is lássunk
néhányat azok közül am ányo közül, amelyek többek
között egy magyar községet IS e rtek, és amelyek megne-
hezítették, megbénították az ottlakók életét a késő negy-
venes és a kora ötvenes években. ("Dunaapátira" vonat-
kozó levéltári anyagok alapján, amelyet Magyar Bálint tett
közzé. Magyar [1986].2)
1947. június 18. A~t szorgal-
mazó kampány.
november 25. A parasztokat a..beszolgáltatási teO! tel-
jesítésére ösztönző kampány. Ezek a
kampányok 1956-ig tartottak, kisebb
megszakításokkal 53 végén, illetve 54-
ben. A brutalitást és a begyújtött termé-
kek mennyiségét illetően 51-ben és 55-
ben érték el csúcspontjukat. (Závada
[1984, 19861)
1948. február Az első kampány az ún. ,,~­
lizmus" ellen.
április 7. ~~averseny. Min-
den évbetftöbb ilyen kampány volt.
 Az emberek szocialista újral1lev~~lésél
április 15. szorgalmazó kampány. Rádió,ké:szüléll;:e"
ket kell kihelyezni miJllde~n
helyen, és a budapesti rádió '-_ ..... _ft.
kell behangolni őket. ". "
"Népi termelési yersenyek mdltasa.
június 7. A gazdák közöttI munkaverseny szctrg;il~t.
szeptember 24. , mal szemben.
mazasa. . d' ás
A téeszek szervezésének megm It a.
december 12. Választási kampány. (Az eredmény:
149. április-május szavazók 96,27%-a a Hazafias
jelöltjeire szavazott.) . séggel és lelkesedéssel ünnepeljék meg
Termelési kampány, amI az
május 30. önkéntes felajánlását szorgalmazza
vonatkozólag, hogy többet
nak magasabb kvótákatszoIgálltassan.al
be, flzessék be az adóikat és így ,
Minden évben több ilyen kampany
az egész korszakban.
Kampányok az árulók enen, "a "
május 30. levő ellenség" ellen, a "kémek
Rajk cinkosai" ellen és így
Hasonló kampányokat indítottak
den évben, egészen 1952-ig..
A személyi kultusz bombasztikus es
1949. augusztus 28.
turgikus retorikájának első
~~:!:~:~~~~olt a párt másik
retorikai szólama ezekben az éve~ben.
Az első éberségi kampányok egyIke.
szeptember 19. A tervkölcsönjegyzéseket
október 2. kampány indítása.
Kampány az iskolai tanulók indLoktnrUIII
november 11. lására: dolgozatot ken írniuk a~ról
a kulákok szabotálják: az ŐSZi
gálni és versenyezniük kell abban, hogy
ki tud nagyobb közönséget toboromi.
március 4. Kampány annak érdekében, hogya kü-
lönböző bizottságok és propagandisták
igyekezzenek jobban meggyőzni a gaz-
dákat arról, hogy teljesíteniük kell be-
szolgáltatási kötelességeiket az állam-
március 29. A felszabadulás megünneplését szorgal-
mazó kampány, amely utasítja a falut,
hogy a lehető legnagyobb ünnepélyes-
ezt a napot.
július 3. Felszólítják a tanítókat, hogy reklámoz-
zák és ajánlják: mindenkinek a Rákosi-
perről szóló könyvet.
július 4. A főjegyző jelenti, hogy az aktivisták
végre támadásba lendültek a középpa-
rasztok meggyőzésének érdekében.
október 6. A békekölcsönjegyzést szorgalmazó
kampány.
december 15. A békeharcot szorgalmazó kampány be-
indítása. És így tovább. 3
,
Ha ehhez hozzászámítjuk azt, hogy az itt föltüntetett
~ánYOk heti és havi sűruségben vissza-visszatértek, be
ell látnunk, hogy az. ötvenes években összegződő terhük
m~J:-m.ár..el",ͧ.~lh,~!~11~:.Yru:l:ÉIttemes'tnegn:ezriiin:k ebbŐl
II szempontból egy 1952-ben kibocsátott röplap szövegét,
amely felsorolja a munkaversenynek azokat a formáit,
amelyeket akkoriban szorgalmaztak az üzemekben:
1. Szocialista munkaverseny 3. Sztahanovista patronálási
2. Sztahanov-mozgalom mozgalom
 fo Újító mozgalom 12. Rőder-mozgalom
5. 10, illetve 5 perces mozgalom 13. Loy-mozgalom A többpártrendszer fölszámolása
5. Vorosin-mozgalom 14. Csorba-mozgalom
7. Nazarova-mozgalom 15. "Gépek jobb kihasználá Ez a folyamat lényegében 1945 novembere és 1949
8. Kuznyecov-mozgalom sa" mozgalom májusa között zajlott le.
9. Utkin-mozgalom 16. Loziniskij-mozgalom
O. Gazdamozgalom 17. "Vigyázz magadra és mu
l. Deák-mozgalom katársadra" mozgalom4
1945. november 4. A Kisgazda Párt 57 ,03%-os abszolút több-
A dolgozzunk jobban, termeljünk többet paranoiáj séget szerez a nemzetgyúlési választáso-
·alószínűleg csak az egyik oka s forrása volt a munkavers kon.
lyek képtelen és groteszk túlburjánzásának. Egy mási 1946. március ll. A Kommunista Párt nyomására a Kis-
orrásuk az lehetett, hogy e kampányok szervezése által' gazda Párt kizárja 20 "jobboldali" képvi-
selőjét.
lan növ:eli-a-~:.Jiatalriíat. A szervezőket az 1947. február 4.
neggondolás is mozgathatta, hogya kampányok ricsajáv Állítólagos "köztársaságellenes" összees-
küvés következtében a Kisgazda Párt ki-
~s hektik~s !égk?~ével~gy.QU?;~!l:ák, megs~~e!íth
zárja további 13 képviselőjét. (Öt további
lk, ~gbe!!lthatJa!<:..~~t:~!et~Yrurn.§:.9~IDObilizalhat képvi~elő kilép a pártból, egy lemond
ákő et. ~
mandatumáról. )
-I:fissuk ezek után a sui generis demobilizációs stratégi' február 25. A szovjet hatóságok letartóztatják Ko-
iCat. Elsősorban a politíkai és társadalmi-gazdasági strat' vács Bélát, a párt főtitkárát.
giákra összpontosítjuk figyelmünket, és csak futólag ut május 30. Nagy Ferenc miniszterelnök emigrációba
lunk majd néhány kulturális stratégiára. kényszerül. .
augusztus 31. Választások: a Független Kisgazda Párt a
szavazatok l5,4%-át szerzi meg.
1948. július 30. Lemond Tildy Zoltán köztársasági elnök.
A demokratikus intézményrendszer lebontása , október 28-29. A Kisgazda Párt elfogadja a Kommunista
Párt platformját.
A· legfontosabb tények és események közül itt cs 1949. február 1. A Kisgazda Párt beleolvad a Hazafias
néhányra utalok. Mindezek közismert tények és esem . Népfrontba.
nyek, nincs szükség részletekre és kommentárokra ahho·
hogy e leépítés méreteiről és eredményeiről képet alko 2. A többi párt felszámolása
hasson magának az olvasó. 1947. november 19. A Magyar Függetlenségi Párt fö!oszlik.
Néhány hónappal korábban, az 1947. au-
gusztus 3l-i választáso kon még a szavaza-
tok 13,4%-át szerezt
 A nemzetgylilés átalakítása szavazógéppé
1948. június 12-14. A Kommunista Párt és a ",~'....a.l"'~""~'
rata Párt fúziója. Tények sokasága jelzi, hogy az Országgyűlés igen rövid
szeptember A Nemzeti Paraszt Párt elfogadja a id6a1att elvesztette minden befolyását az ország politikai
mumsta Párt platfonnját. életének alakításában. Ilyen tény például, hogy azoknak a
1949. január A Nemzeti Tanácsok feloszlatása. ~knak a száma, amelyeken az Orszá~yl!lé§jilésezett
február 1. A Magyar Függetlenségi Népfront
alakítása. az 1945-1949 közötti évek '70 n1i'j5öSatiagáról, 1950-1959
február 4. A Demokrata Néppárt a N között 16 napra, 1961-1970 között évi 8,5 napra, végül
csatlakozik és megszünik létezni. 1981-1986 között évi 6 napra csökkent (Halmai [1987]).
1947-es választásokon a Ugyanezt a folyamatot jelzi, hogy az interpell~ száma.-
16,4%-át szerezte meg.) az 1946-ban elhangzott 220 interpelláciO utan, 1950 és 1955
február 23- között a nullára esett vissza, majd egy rövid közjáték után
március 3. Az utolsó kis pártok is beolvadnak ' (1956 augusztusa: 21 interpelláció) egészen 1987-ig csak
Népfrontba. . évi 0-3 interpelláció hangott el (Halmai [1987]). Ugyan-
május 15. Az országgyűlési választásokon a N csak az országgyűlés befolyásvesztését mutatja, hogy a
front a szavazatok 96,27%-át szerzi parlament által hozott törvények száma az 1872 és 1948
közötti évek 30-40-es átl~at61 1949 utan evi 4-5-ös átlagra
A háború utáni első három-négy évben, még süllyedt. Ezt követően a parlament által hozott törvénye-
is, erősen korlátozott és sok tekintetben torz. ke(a Népköztársaság EJ,nöki.Tanácsjnak úgynevezett
ugyan, mégis egy többpártrendszeres parlamenti töni~nyerejŰ reDdel~tei be~~Uesít~~k (1.1. táblázat).
cia· működött Magyarországon. 1949 március ára viStOl. -\.,
már csak egy párt maradt a porondon. A . '"
megtartott választáso kon a kommunisták által ellenlDr2:O
1.1. ~blázat
Népfront képviselői szerezték meg a szavazatok A partament által hozott törvények és a NéPköztársaS:r.
szá:z;alékát; Hágy lássuk a politikai demobilizáció me:r~el Elnak.i Tanácsa által hozott törvényerejO rendeletek sz ma·
érdemes összehasonlítani ezt az adatot az 1945 É'tf T TE ÉV T TE ÉV T TE
ben megtartott választások eredményeivel, amikor
Kommunista Párt a szavazatok kevesebb mint 17 1872 38 1883 46 1894 38
százalékát tudta csak megszerezni,5 a Független n...t:~J;I,aLU • • 1873 40 1884 41 1895 55
Párt 57,03, a Szociáldemokrata Párt 17,41, a 1874 43 1885 28 1896 36
Parasztpárt 6,87, a Polgári Demokrata Párt 1,62 és 1875 58 1886 37 1897 43
Magyar Radikális Párt 0,12 százalékával szemben. 1876 51 1887 48 1898 32
1877 30 1888 37 1899 50
1878 36 1889 48 1900 36
1.1. táblázat folytatása
A NET-et, ha formális an nem is, de gyakorlatilag az
ÉV T TE ÉV T TE ÉV T TE országgyülés fölé helyezték azzal, hogy a parlamenti ülés-
szakok között törvényerejű rendeleteket hozhatott, ame ..
1905 1935 23 1965 2 25 lyekkel törvényeket módosíthatott, illetve gyakorlatilag új
1906 23 1936 36 1966 3 32 törvényeket is alkothatott. 6
1907 61 1937 28 1967 7 42
1908 58 1938 39 1968 6 36
1909 21 1939 20 1969 9 43 A birói függetlenség fölszámolása
1910 21 1940 39 1970 4 40
1911 25 1941 20 1971 5 37 Az Elnöki Tanács 911949-es törvényerejű rendelete volt
1912 71 1942 24 1972 7 31 az első lépés abban az irányban, hogy a birói hatalmat
1913 60 1943 1 1973 6 32 teljesen a végrehajtói hatalom alá rendeljék. A hetvenes
1914 52 1944 9 1974 4 24 évek eleje óta a helyzet valamelyest javult, de bírói
1915 23 1945 11 1975 5 27 függetlenségről máig sem lehet beszélni. A bírói kar még
1916 41 1946 29 1976 7 35 ki van szolgáltatva az állami és a pártapparátusnak és
1917 20 1947 35 1977 6 31 általában a hatalmi oligarchiától jövő nyomásoknak.
1918 33 1948 63 1978 4 31
1919 33 1949 28 21 1979 3 33
1920 41 1950 5 48 1980 5 20 A rex supra legem status biztosítása
1921 55 1951 4 35 1981 3 33 a kommunista párt számára
1922 29 1952 6 26 1982 2 44
1923 43 1953 6 27 1983 4 29 Ez a folyamat 1946-ban megkezdődött és 1949 elején
1924 28 1954 11 33 1984 5 33 fejeződött be; az új Alkotmány már a kialakult állapotot
1925 59 1955 4 39 1985 8 25 kodifikálta. Az Alkotmány a pártot azQrg~K vezető
1926 24 1956 4 36 1986 5 34 politikai erejéne~.!l~_Y(!2:te, de az alkotmányos illíézmé-
1927 35 1957 8 .66 1987 12 29 nYeKKozOtfrheIyét nem határozta meg pontosan. Ez azt
1928 43 1958 ,.·a'" 42 1988 26 29 jelenti, hogya pártIDűködéséJ !!zAl~otmány nemszabá-
1929 48 1959 5 43 Iyozza. Ez és az azóta kialakult gyakorla:t a'párfSí:amara
1930 47 1960 4 29 törvények és intézmények feletti státust biztosított.7
1931 35 1961 7 20
1932 21 1962 5 28
1933 28 1963 1 36 61949-es Alkotmány: 1949: XX. törvény, harmadik fejezet 20. §. Az
első kísérlet arra, hogy korlátozzák a NET g~akOrIatiIag korlátlan
1934 25 1964 4 31 hatalmát harminchárom év múlva, a Parlament l 87. decemberi üIésén
történik majd meg.
7 A pártnak ez a törvények feletti, kiváltságos helyzete csorbítatlan
* T' té\rvpnVf'1r TP,' tilrvpnvPTPi íí rf'nrlf'lp.tp.k maradt a mai naDiíl:. Csak a lel!utóhhi hómlnolrh,," ;nrtnlt Tn"n ~rrAI ~
 pártellen6rzés kiépítése a végrehajtó hatalom fölött kizárólag' a párt egyetértésével (javaslatára, illetve hozzá-
járUlásával) lehetett betölteni. 9
Ennek a folyamatnak csak egyik f~ntos, ele~e ~olt ~,
ogy a párt beépítette a maga emberelt az allaffil buro~r~­ A polgárjogok fölfüggesztése
lába. Az államapparátusnak ez a párt általi koloni~_C1Ója
yors volt és majdnem teljes, mihf ahogy ez az 1.2. Az esetek többségében nem történt meg e jogok alkot-
iblázatból kiderül. 1949-ben már a magasrangú állaT?· mányos és jogi felfüggesztése, csak gyak9..!J!suk~ÁI!J~he­
isztségviselők több mint 90 százaléka párttag volt, es ~. így veszett el vagy szűnt meg a részvétel, a
:öteles volt végrehajtani a párt utasításait. 8 A kontr?l képviselet és a társadalmi ellenőrzés joga, a sztrájkjog, a
gy másik fontos eszköze volt a párt úgynevezett~~t~r­ személyiségjogok túlnyomó többsége, a gyülekezési jog, a
és.i.....i.2ga , illetve gyakorlata, amelynek értelmében az lelkiismereti és a szólásszabadság joga, a munkahely és az
,rszág, a megyék, a városok, a falvak,. a szerv~zetek, .a; állampolgárság megválasztásának a joga stb. Ez a folya-
ntézmények, a vállalatok valamennyI vezetőI posztjat mat, amely 1947-ben kezdődött, és 1957-ben teljesedett ki,
jobban követhető a rendőrség, a bíróságok, a pártszerve-
zetek, az állami és helyi bürokráciák gyakorlatában, mint a
~~U~~~~~SSágú pozíciók ellenőrzése. A párttagok aránysz~ma jogrendszer explicit változásaiban, ámbár ezek a változá-
l minisztérIumok és más országos közigazgatási Intézménye sok is lényegesek voltak. 10
lezetől között
A közszolgálatba lépés ideje Az Információ monopóliumának megszerzése
1945 előtt 1945-1948.. 1949
összesen párttag összesen párttag osszesen párttag . . .
(
fő) (fő) (%) (fő) (fő) (%) (fő) (fő) (%) Atömegkommumkáclóteljeseszköztáránakellenőrzése
-~'!--~~~~-7~---:~--;;;-;'---To-;;-~3v5;3~9ö-11,OO"'" - és általában a nyilvánosság csaknem teljes kontrollja - is
493 253 51,3 366 318 87,2 388

Forrás: Petá-Szakács [1985] 142. o. 35. táblázat.

9 Ezt a kontrollt formálisan kissé lazították a nyolcvanas években, de a
párt még 1985-ben is gyakorolta a maga egyetértési előjogát a következő
pozíciók esetében, még a városok szintjén is: a városi tanács elnöke és
helyettese; a tanács végrehajtó bizottságának titkára és tagjai; a rendőrka­
pitány; a munkásőrség parancsnoka; a tömegszervezetek vezetői; a
8 A párt nem lazította a szorítást a közhivatalok és, közhivatal!10kok. Népfront városi titkára; a bíróság elnöke; a városi ügyész; (Csanádi
felett azóta sem. Hogy csak egy.példát :mlítsek, a párt~ag~k aranya a [1987]), a Vöröskereszt helyi igazgatója; valamennyi nagyobb üzem,
megyei és a helyi tanácsokban a kovetkezo volt 1985-ben ( Yo). szövetkezet, bankfiók, középiskola, kórház stb. igazgatója és így tovább.
(Horváth [1988] 94-95. o.) A helyzet, a lényeget tekintve azóta is, tehát
Tanács- Vezető még 1988-1989 fordulóján is változatlan. Lásd továbbá Csanádi Mária
elnökök tisztviselők ~nu!!n,!ÍIlyát arról, hogy ,még a.. k~ső ~yol.cv~as éyekben is ~á~yszor?s
fontos eleme volt a demokratikus intézményrendszer gy;akorlatilag megfosztotta az állami vállalatok at jogi önál-
építésének. A rádiózás már a háború előtt is 16ságuktól. Az 1949-es A.lk9Ll1!l!I!L!!lár nem is említi a
monopólium volt, az újságokat 1948 és 1950 között v~?lQkat-miftt-fü.ggetlellgazJi~~vagy JOgI egySégeker '
(pető-Szakács [1985] 104-105. o.), --
sították, illetve tiltották be, az egyházak néhány ....,""" ...........
nak és folyóiratának kivételével.
A t6kepiac és a szabad tőkeáramlás felszámolása

A gazdasági és társadalmi szereplők 1947. szeptember 22-én államosították a b ankok at

autonómiájának lerombolása (1947: XXX. Törvény). 1948. március 31-én a Tőzsde
beszűntette működését, 1949. május 31-én pedig jogilag is
A demokratikus intézmények leépítése önmagában megszűnt létezni. II
végzetes csapás lett volna, de még nem teljesen
volna meg a társadalmat. Azok a gazdasági és Lc:u"auaUI Amezőgazdaság kollektivizálása
szereplők, akik rendelkeztek bizonyos autonómiával,
maguk teruletén ellenállhattak volna a párt A parasztság termelőszövetkezetekbe kényszerítése
Autonómiájuk lerombolása ezért nélkülözhetetlen 1948-ban indult meg Rákosi augusztus 20-án, Kecskemé-
mévé vált a demobilizációs stratégiának. Felsoroljuk ten tartott beszédével. 1953-ban megtorpant, sőt, ~egfor­
folyamat néhány fontosabb mérföldkövét. dult ez a folyamat, majd az 1956. decemberi mélypont után
1959-ben újabb országos kampány indult. 1961 decembe-
rére a mezőgazdaság szövetkezetesítése gyakorlatilag be-
Az ipari és kereskedelmi vállalatok államosftása
fejeződött (1.3. táblázat).
A kampány 1948 márciusában kezdődött a száznál
alkalmazotta(fuglaIKoztató ipari 1.3. táblázat
A mezőgazdaság kollektivizálása
val (1948: XXV). Másfél évvel
28-án államosították a tíznél ~Q~:~~~~~~í~ii~~~ Időpont
Szövetkezetek Tagok száma Földterület
száma (db) (fő) (ezer ha)
tató vállalatokat (20l1949'.,,~F1'\t"'l1J>n"""1',,,,.i\
január 18-án kerult sor a nagy)((!:re,sk.ede.lem C. .Ul....J',."c..,,;u 1949. június 584 13000 55
(19/1950. MT rendelet). Ennek az államosítási "U'''U'LUUU_
1949, december 1367 36000 182
a mértékét jól érzékelteti, hogy a magántulajdonban 1950. december 2185 120000 444
gyárak és bányák száma az 1946. évi több mint 1951. december 4625 311000 1002
1950-re 37-re csökkent. Ugyanebben az időszakban
köztulajdonban lévő gyárak és bányák száma
I. táblázat folytatása
zepén kezdődött el.12) E folyamat jellegét és méreteit a
Szövetkezetek Tagok száma
Időpont
száma (db) (fő)
katolikus egyház példáján mutatjuk be (András [1986],
Gergely [1985]):
52. december 5110 369000 1501
53. december 4536 250000 1143 1945. Földreform. Az egyház elveszti földbirto-
54. december 4381 230000 1082 kait.
'55. december 4816 306000 1213 1946. A katolikus egyletek és klubok túlnyomó
'56. december 2089 119000 597
157. december 3394 156000 820 többségének feloszlatása (kb. 4000 egylet
158. december 3507 169000 958 és klub). .
159. december 4489 565000 2620 1947. Az iskolakönyvek kiadása állami mono-
160. december 4576 960000 3941 póliummá válik.
161. december 4681 1221000 4539 1948. május-június Az egyházi iskolák államosítása.
december 26. Mindszenty letartóztatása.
175. december 1833 1006000 4738 1950. június 2500 szerzetes és apáca kitelepítése (ez
kb. a teljes tagság 25%-a volt).
,"ás: Fazekas[1967165., 76., 88., 94.,116.,129.,137.,293-294. o. szeptember 7. 23/1950. és 34/1950. törvényerejű rendelet
a szerzetesrendek föloszlatására; 59 szer-
zetesrend kitiltása az országból; 4 to-
vábbra is működhet.
augusztus Kényszeregyezség az állam és a püspöki
d6ntéshozatál centranzálása kar között. A vallási tevékenységek erős
korlátozása. A püspököket arra kénysze-
1948-1950 között kiépült egy erősen centralizált rítik, hogy az állammal együttműködni
ierarchizált bürokrácia, amely teljhatalmat kapott . nem akaró papokat fegyelmezzék meg.
1951. Grősz érseket, aki aláírta a fenti egyez-
rszág gazdasági életének irányítására és ellenőrzésére,
ményt 15 évi börtönre ítélik.
eruházási alapok, a munkaerő, az áruk, ~ tarn.og,nasu.l. május 1/1951. törvényerejű rendelet: az Állami
losztására és újraelosztására. 1949. márciUs l-Jén Egyházügyi Hivatal megalakítása.
ozzák az Országos Tervhivatalt, és működés?e ,l~p május A püspököket arra kényszerítik, hogy
!rvutasításos rendszer. Évtizedekre lehetetlenne valik esküdjenek föl az új alkotmányra.
rszágban az önálló gazdálkodás. július 3. 20/1951. törvényerejtl rendelet: A magas-
rangú egyházi tisztségek betöltésének ál-
IZ egyházak autonómiáJának
lami jogát deklarálja. A 22/1957. és a
,vökeres korlátozása 18/1959. törvényerejtl rendelet kiterjesz-
tpttp P7t'~ l{"\O'nf ~ l~I"c.:!("\nn"JI hh Atnlh6~ "'C' 7+_
1952. december Bulányi György pere.
1956. február 4. 70 pap és 12 apáca pere.
1957. Az úgynevezett Keresztény Párt pere.
1961. A Vallási Front és az úgynevezett Regn
miánusok pere.
~
19Q4.. Rózsa és Emődi pere.
19'64-től A tolerall€ia korszakanak kezdete.
. ' eptember A Vatikán és a magyar állam közöt
egyezmény aláírása.
1977. Kádár János találkozik VI. Pál pápával
Vatikánban.
Érdemes egy~ pillaiífást vetnünk a katolikus egyh'
veszteségeire is 1945 és 1950 között. (Az adatokat Győ
Akostanulmányából vettem: [1986] 69-70. o.)
59 szerzetesrendet száműztek, 4 működését turték meg.
636 kolostort zártak be, 8-at hagytakmeg.
21 Teológiai Akadémiát zártak be, 9-et hagytak meg.
300 középiskolát zártak be, 8-at hagytak meg.
200 közösségi házat zártak be, egyet sem hagytak meg.
4000 egyletet tiltottak be, egyetlen egyet törtek meg.
64 újságot és folyóiratot tiltottak be, 4-et hagytak meg.
48 kiadót zártak be, 2-t hagytak meg.
20 nyomdát zártak be, egyet sem hagytak meg.
A munkaerő megfegyelmezése
A munkásokat és az alkalmazottakat is megfosztott'
jogaiktól és mindennemű autonómiát ól. Megfosztott
őket a munkahely szabad megválasztásának a jogától és
érdekvédelem, az önvédelem minden eszközétől. Drák'
rendszabályokkal torolták meg a munkafegyelem legk
<> .. hh Tn",,,,,Pt"tp,,Pt 1<1 A7. p.lnvomás_ mint az alábbiakb
1950. ,Az 1950: IV. Törvény és a 8/1950. törvényerejű
rendelet: "A tervszerű munka törvényes védel-
me", amely a m!!..n~afegyelem legkisebb megsér-
tését is bűntettnek rriirlosíti~börtönnel bünteti.
1951. február Az új Munka Törvénykönyvének beiktatása.
A munkaerő központi elosztását vezetik be. Szi-
gorű büntetéseka:'híányzásértés a munkafegye-
lem mindenféle megszegéséért. '
1951-1952 , 15 OOO elmarasztaló ítélet a Munka Törvényköny-
vében meghatározott szabályok megsértéséért.
Az elítéltek közül 84% vagyontalan, 86% segéd-
munkás, 73% vagyontalan és segédmunkás. Az
elítéltek eltartott családtagjainak átlagos száma:
3 fő.
1952. A sajtóban egymást követik a munkamorált fo-
kozni kívánó és a hiányzókat, a munkafegyelmet
megsértőket ostorozó kampányok. A Szabad
Népben egy év alatt 312 ilyen cikk jelent meg.
Legfelső Bíróság 4. elvi határozata: az 1950. N.
Ié)rvény felfüggesztése a munkafegyelmi ügyek-
kel kapcsolatban.., '. . .
A gyökerek elvágása
Demobilizációs st;~tégia volt az is, ha nem is mindig ez
volt az elsődleges celja, hogy az embereket kiszakították
megszo~ott környe;et~~ből, megfosztották hagyományos
azonossagtudatuktol, UJ munkahelyekre új környezetbe
kényszerítették őket, ezzel szinte lehetetlenné tették ko-
rábbi szaktudásuk hasznosítását. Kolosi Tamás egyik ta-
nulmányában a következőket írja: ,,1940 és a hatvanas
éve.k közepe között ~ Illag~arl~lcgsság 70%-a más foglalko-
~~!~rult, ,~t ~~,~ol korábban ő volt vagy
"'SZ.\llel voltak. HasőiiI01hereru mUiiK:lleffi:.mobilitásAngliá-
Az. 6nál16 kézmOvesek és klskeresked6k Bf6
autonómiájának f6lszámolása
Az ötvenes és a kora hatvanas években
középegzisztenciák gazdasági önáll6ságának
földindulásszeru folyamat volt. Arányszámuk az
összlakosságában (családtagjaikkal együtt) 1949 és
között 51,3%-r612,6%-ra zuhant le (Petó-Szakács
144-145. o.). Ezzel az ország lakosságának oleltanzáU'í
sa" gyakorlatilag befejeződött. A független kisiparosŰi 130 123187
számának változása még világosabban kirajzolja ezt
folyamatot (1.1. ábra). J.2O
Az 1948-as hatalomátvétel után indultak meg ellenük
110
támadások, és az "államosítsunk mindent" ~~U:UUJl~U;'U~,
ez a társadalmi csoport majdnem teljesen . .v ...., ....u .....u'............vu 100
1948-ban még 169329 önáll6 kisiparost tartottak számc,n
1953-ban már csak mintegy 50 ezret. Életerejükről 90
kodik, hogy 1953-ban, vagyis mihelyt kissé lazultak 80
központi tiltások, számuk látványosan emelkedni ke,~dett
de 1957-ben, a párt hatalmának megerősödése után új 70
visszaesett. A hatvanas években 70 ezer körül volt
önáll6 iparosok száma. 1972 után, újabb megszorítások 60
a csoport biol6giai elöregedése következtében, 50
újra körübelül 50 ezerre csökkent. (A statisztikai 50500
feldolgozásában bekövetkezett változások lehetetlenné 40
szik, hogy számukat a korábbi adatokkal póntosan
hasonlítsuk. ) A késő hetvenes és a kora nyolcvanas 30
ben a gazdasági és társadalmi liberalizálás új abb ........................... 20·
sem tudta már ezt a csoportot igazán reaktiválni. 13 Azok
akik még aktívak voltak, gazdagabbá és om:umum.aolo. 10

1950 1955 1960 1965 1910 1975 1980 1985

váltak ugyan, de ebben a korszakban az önállósulás
már inkább a magán- vagy társas vállalkozások új
felé hajtották az embereket.
Az érdekképviselet monopolizálása
Ezzel is az volt a cél, hogy átvágják a
interakciók életfontosságú hálózatát és csatornáit.
olyan következetesen hajtották végre, mint a már
tett stratégiákat.
A kmönbözö foglalkozások érdekképviseleteinek
fölszámolása ,-
A támadás 1948 májusában indult el. A kereskedelmi
az ipartestületek (6110/1948. számú
jus 31-én számolta fel. Néhány héttel később kö'vetke2:tel
az ipartestületek (6110/1948. számú
Új abb néhány hét telt el, és a korábban
Kereskedelmi Kamarát jelentéktelen állami hivatallá
kították át. Felszámolták a Kereskedők Országos
;;égét, a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületét,
[parosok Országos Képviseletét. Mindezeknek a
teknek az ellenőrzésére létrehoztak, illetve a korá
;;zélesebb hatókörrel ruháztak fel néhány országos ..H..,Lo-._
ményt, a KIOSZ~t, a KISOSZ-t, a OKISZ-t, majd 1
íprilisában a SZÖVOSZ-t, amelyek a következő .. ·",~·_ h ..
~vtizedben gyakorlatilag állami hivatalokként U ....A\J'UU.<Ol'I,l.
majd. Ezzel gyakorlatilag felszámolták az alulról szerve
~ődő érdekvédelem minden formális lehetőségét. (OJn,'ro---,,_
I)zakács [1985] 53., 55., 115-118. o.; Tölgyessy [1988] 13.
Szakszervezetek államosítása
. A szakszervezetek államosítása, vagyis átalakításuk a
párt és a dolgozók közötti" transzmissziós szíj akká" formá-
lisan 1948 októberében, a Szakszervezetek XVII. kong-
resszusán történt meg. A következő hónapokban a koráb-
ban szakmai szervezeteket átalakították és az ágazati elv
szerint szervezték újjá. 1949-195Q::Q~n a szociáldemokrata
tn61tú szakszervezeti bizalmikat leváltották, amozgaloJn-
ból ~árták, a sza~szervezet 9:dek.védelmi funkeiéit hát-
térbészmították_Uj funkciókat adtak a szakszervezetek-
nék:llyen volt pélOául a dolgozók mozgósítása nagyobb
teljesítményre, a munkaversenyek szervezése, a dolgozók
kulturális életének megszervezése, a nyugdíjak és a társa-
dalombiztosítási alapok kezelése és így tovább. 14
A Közigazgatási Biróság felszámolása
A Közigazgatási Bíróságot, amelynél az állampolgárok
az állami hivatalok és intézmények ellen indíthattak pert,
19!49.január 28-án szüntették meg (1949: II. törvény). íme
egy rövid kivonat a miniszteri indoklásból: "Ezzel szemben
a népi demokrácia az állampolgári jogok biztosítékát
abban látja, hogy az államhatalmat maga a nép gyakorolja,
hogy tehát maga a végrehajtó hatalom is olyan hatóságok
kezében van, amelyek minden tekintetben a nép érdekeit
tartják szem előtt. Ilyen felfogás mellett külön közigazga-
tási bíróságra nincs többé szükség." (Törvények és rende-
letek hivatalos gyűjteménye [1949].)

A Nemzeti Bizottságok felszámolása
~ ~ e~zeti Biz?t~ságok, mint ismeretes, a helyi
politika es a helyt onkormányzat legfőbb politikai
voltak 1945-ben és 1946-ban. 1947-től működésüket
zatosan korlátozták, 1949. január 24-én pedig .L'-'l"La,lll~JlLa
őket.
A szovjet típusú tanácsrendszer létrehozása
1950. január l-én a helyi önkormányzat
testületeit a szovjet típusú tanácsokkal
amelyek a pártállam végrehajtó szerveiként működtek
működnek mind a mai napig. (1~50: I. törvény.) . hálózatok növekvő fontosságának a hatvanas években.
A független tömegszervezetek felszámolása
E töm~gs~ervezetek fölszámolását új, központosított
monopolisztlkus szervezetek létrehozása követte.
márciu~ 22-é.n. megalakul a Magyar Ifjúság Népi .... 7r'UI>1f.,.
ge, majd április 17-én a Magyar Nők Demokratikus
sége. IS
Indoktrlnácló
Az elit demobilizációs stratégiájának fontos része volt
ideológiai indoktrináció is, vagyis annak hirdetése
állandó ismétlése, hogy csak egyetlen osztatlan L<U"(lUl(lllJlllll
érdek, kollektív érdek, illetve közjó létezik, ami a .... "·04hn.
testesül meg, és ami minden, esetleg még létező magán-
csoportérdek fölé van rendelve.
A társadalom "klientelizálása"
Miután az embereket megfosztották mindazoktól az
intézményektől, amelyeken keresztül érdekeiket kifejez-
hették, érvényesíthették volna, elkerülhetetlenül megin-
dult a kliensi hálózatok kiépülése. Az emberek autonóm
polg~?kb,ól, ak~a=akaratlan, különböz~ patró~usok kli-
ense1ve valtak, mlkozben maguk a patronusok 18 külön-
böző kliensi és újfeudális kapcsQlat9 k 1:úera,rchWjál1J!"ls: a
függ6ségébe kerültek. Többször visszatérünk majd e háló-
zatöKIöfilos&tgarn"és arra a szerepre, amelyet az 1948
utáni Magyarországon játszottak. Itt, az 1.4. táblázatban
JDÍndössze egy triviális, ám jellemző példáját adjuk e
Köztudomású, hogyavadásztársaságok fontos találkozó-
helyei a helyi és a nem helyi oligarchiáknak, és különösen
jó . lehetőségeket teremtenek a különféle patrónus-kliens
tr.anzakciók lebonyolítására. Mint látható, fontosságuk
jel~ntősen megnőtt 1958 és 1983 között. Az adatok egy
()lyan felmérésből származnak, amelynek során közel
1A. táblázat
Mennyire fontos a mez6gazdasági termel6szövetkezeteknek az, hogy
IZ elnök tagja legyen egy vadásztársaságnak?
(A megkérdezettek száma 377 f6)
A szövetkezet számára fontos,
Az elnök megválasztásának hogy az elnök vadásztársasági
, idópontja tag legyen
(%)
-1958 39
1959-1961 50
1962-1968 59
1969-1972 Il"i
ilégyszáz termelőszövetkezet elnökét kérdezték
többek között - arról, hogy milyen mértékben
Jk, illetve termelőszövetkezeteik abból, hogy val1ásizUirSl
;ágok tagjai voltak.
I
I
I
~ társadalom atomizálása I
I
I
I
A negyvenes-ötvenes években a politikai elit I
eg' meg volt győződve arról, hogy ha I
I
ársadalmat, ha az embereket Vissza~ké:nySZiiiii~~~;élt I
I
3539
/'
ükbe, ha fölszámol minden spontán és \ ,'"
10001.... -
ársadalmi kapcsolatrendszert, csoportosulást
Ikkor . ' 1932 1950 1981
1800 1830 1855 1878 1900
~önnyebb a
melybe ő akarja. Az atomizálódást, mint a korai ~"'U',",l(llU 1932 1981
aus egyik alapvető vonását, már Trockij is m(~2e~mllíte
:s Hannah Arendt óta a totalitáriánus társadalmak Egyesületek összesen 14365 6570
13 034 3539
lemzője részleteiben vizsgálta. Egészítsük ki az így Sportegyesü!etek nélkü!
Társadalmi egyestiletek 3807
:ult képet egyetlen részlettel. Nézzük, hogyan változott Érdehédelmi egyesliletek
2351 (kevesebb mint 100)
lubok és egyesületek száma Magyarországon 1800 és és szövetségek
özött (1.2. ábra).
A XIX. század kezdete óta számuk lassan, de to}~ozato 1.2. ábra. Egyesületek Magyarországon (1800-1981)
:in emelkedett, a század második felében illetve a FQrrás: Jobb-Kiss (1984)
~ázad első felében az emelkedés felgyo;sult, majd
930-as, kora 1940-es években érte el csúcspontját, aHJ'~A'.JJ. magyar társadalom e lassú regenerálódás ellenére sokkal
, (a sportklubok nélkül) 13-14 ezer klub és I""".p"" kevésbé tagolt, mint amilyen az 1930-as években volt.
lűködőtt Magyarországon. A kommuÍlÍsta a.tV'lua
Ü Q •.
A társadalmi tagolódás hiánya különösen súlyos az érdek-
~l után számuk hirtelen és drámaian visszaesett.
képviseleti csoportosulások terén, amelyek száma 1948
~yesületi élet lassú regenerálódása cs~k a hatvanas
1.11án több mint kétezerről néhány tucatra, illetve gyakorla-
en indult meg. A Központi Statisztikai Hivatal
!gzett országos felmérés adatai szerint 1981-ben már
I '" .. 16 .; ..
 A dezintegráltságnak és az
ez az állapota védtelenné tette a társadalmat
untlkC)dO elit hatalmával szemben. 17
Az, hogy az embereket fokozatosan megfosztották
sadalmi szervezeteiktől és hálózataiktól, csak egyike
azoknak a tényezőknek, amelyek a magyar uu::.al.laL'Vl
csaknem teljes atomizálódásához vezettek. Nemcsak
említett stratégiák zilálták szét a társadalmat, hanem
a valóság is. Az uralkodó elit által létrehozott és "U."AV'~.
tett gazdasági és társadalmi rendszer elzárta az ..,TTIlU",n
elől a közéletben való részvétellehiet(;séJ~ét~éSbeszorítc)t
ŐKe[Jl__ésaládf'éleCés"i}" . ." . 'közé.
ötve;;es~hatvanas' évek nyomÓ.ra és a megélhetés nellle2:S1
gei~tötték l~~rgiájukat. Később, a"'''''''''''''''
gazdasági jólét vonzása is tovaboprivatizálta a u .......,.u
mat. A kora hetvenes években azután egy hallglltolag:o
informális kompromisszum körvonalai kezdtek kiraj
ni. Egy, az elit és a társadalom jelentős hányada AV~,V ..

íratlan és aláíratlan egyezmény körvonalai,

értelmében a társadalom lemondott a döntésekben
részvétel jogáról. Cserébe az elit viszonylag toleráns
kai légkört, az ideológia frontján túzszünetet, 'v~
A V j ' ......

agresszív retorikája helyett az egyetértés és a

konszenzus retorikáját, a kulturális pluralizmus
ját ígérte nekik, és azt a lehetőséget, hogy a k.O]:ál)l)1D~
jobb módú, polgáribb, nyugat-európai stílusú anyagi
építhetnek fel a maguk számára.
Hogy bemutassam, milyen messze sodródott a '''''''''YU
társadalom az atomizálódás és individualizálódás
dézek néhány adatot az Európai Értékrendszer AUlt,ua~
 :~,arnely~ttizenhárom nyugati országban véllez,tek
amelyben egyetlen kelet-európai OrSzá~(K
Magyarország is részt vett. Az 1.5. táblázat ~""'L"''''~~
néhány, az individualizmussal és altruizmussal KalPcs:ola
kérdésre adott válasz eloszlását.
Mint látható, a magyar társadalom a mai
lesindiyjdllaUdáhb.,. illetve a~~;::~~~~::;~~
Arra a kérdésre például, hogy: "Van-e
vagy a családján kívül, amiért föláldozná Vlllua)f.<:U
angolok, a franciák, a németek, a spanyolok és az
3.~-?4%-a válaszolta azt, hogy: "Nem, nincs semmi,
folaldoznám magamat, kivéve a családomat. "
szágon ugyanerre a kérdésre az emberek 85%-a
ugyanezt. Arra a kérdésre, hogy:'"Más ember
kelI-e nevelni agyerekeket?" , a pozitív válaszok
átlaga/43 és 62% között mozgott, míg a magyarok
megkerdezetteknek csak 31 %-a válaszolt igennel a
re. Ugyanez a jellegű különbség figyelhető meg az
országok és a magyar társadalom között számos
kérdésben is.
Az értékrend szer lerombolása
Ezt a folyamatot már részletesen elemeztem
mun}cáimban (1982,1986). Úgy hiszem, elég, ha itt
néhanyat sorolok fel e folyamat okai és szimptómái
- a hagyományos értékek üldözése;
- a társadalmi hálózatok és közösségek fölszáim()lá!;a
- a második világháború utáni spirituális
megakadályozása;
- a tekintély minden formájának lerombolása'
r._ ..-:..: L.: .. ,.-....... ""l .......... .t::_ ... Ál .. _ ..... _....l
Ui>L,L"'l'';'1,J
...... _ ... 1 ____ !~_ ... _ ......... '
-a kettős kötés (értékek propagálása, de egyben azok
....t..:;.~t,>tp~~p,
akik ezen értékek szerint cselekednek);
azoknak a normáknak az elrejtése, amelyek szerint az
"d1Tén(;~K tetteit megítélik; ,
.:..az értékek relativizálása ("Ki tudja, hogy mi a jó és mi
rossz?", "Hol van a világon igazi szabadság?" stb.).
a felelőtlenség pokla és mennyországa;
az értékvákuum.
Az értékrendszernek ez az eróziój a is fontos eleme volt a
rsHl.l,Il'vu' demobilizálódásának. Mert nagyon nehéz, ha
lehetséges, autonóm módon cselekedni,
nVI~~L,alH.H a hatalommal, ha az ember nem támaszkod-
értékekre, igazi megggyőződésekre, a személyes
közéleti morál erős normáira.Minél gye1}g~qb.az
értékrendje, annál védtelenebb il kliIső hatásokkal
~:~~~~~~~~~~~~;~~~.~., ·'~4ifv~:~~f~e~:e.,az
;társacilall1ni identitások lerombolása
,Amit az imént az értékekről mondottunk, az a társa-
.' identitásokról is elmondható. Ahhoz, hogy autonóm
,DlÓlion cselekedhessenek, az embereknek szükségük van
)nOSSágtuLdatra. Ha megfosztj uk őket ettől, akkor meg-
őket, elvesszük tőlük a tudatos és felelősségteljes
Selek'vés képességét. Nem állítom, hogy az uralkodó
ditlrlek jó előre átgondolt stratégiája volt arra, hogy
'WLlUllél a társadalmi azonosságtudatokat, de az tény,
rendszeresen lerombolta őket.
azoposságtll,datát az emberi
.:! .... t...
 :estáns vagyok, iparos vagyok, a kÖ.zélJOsztállyIlOZ
wm, szociáldemokrata vagyok, ennek a LcU'''.....uv......~...
polgára vagyok.) ., . p_aszt portréja címmel. Az oroszból átvett "kulák" szó
Középszinten, vagyIs a tarsad~hll1 csopo~ok, v".".a~y'"
mozgalmak szintjén ~s ma~roszmten" v~,gytS a nemzet
társadalom szintjén IS szamos strategIat alkalmaztak
azonosságtudat lerombolására 18. Mindössze néhányra
lok itt az alábbiakban.
Társadalmi csoportok, hálózatok, egyesOletekfellsZámol8
Ezek a~portok-é-;i~ö;ö~~é;~k:~dJuK;loníos
a társadalmi azonosságtudatnak. Gyökeres lell)ZalIIlO,lH:sI
ról az imént már szóltam.
A társadalmi azonosságtudatok megbélyegzése
~-~~ztálytudatot, ami fontos forrása volt az
öntudatnak és autonómiának, igyekeztek bűntudattal
lyettesíteni. Ha valaki fizikai munkás volt, akkor
proletárként vagy mu~.ásari~ztokra!aként
meg' ha paraszt volt, kulákkent vagy kUI!aKIOer,enc
ű1dö~ték; ha az értelmiséghez tartozott, akkor a K3PU:,U
mus lakáj aként emlegett~k .~s ~gy t~vább~
helyzet a rtemzettudat sZlnt]en IS. Min~ mar
egész nemzetet fasiszt~ ~em~etnek, Hlt~~r utolsó
nak, irredentának, sovlmsztanak, reakcIOsnak taJ:t01ttaK·
nevezték.
Hogy bemutassam ennek a stigmatizál? .......,......_...,
intenzitását és brutalitását, utalok itt e~ ]e~egzetes
ra. Závada Pál összegyűjtötte azokat a }elzoket, 'H.T1'.~." ""
kel a Viharsarok Népe illette 1948 es 195~zott
.• ." 1._L í'7'''-•• _.J_ f100Al 1,7_1'\R n )
~s6 támadás 1947 márciusában jelent meg Egy zsíros
1~ áprilisában bukkan fel először, Ebben az évben
havpnta tíz-tizenöt cikk támadta és becsmérelte a "zsíros
--
parasztokat", a "basákat" , a "kövér kulák nagyparaszto-
kat" A becsmérlő jelzők széles skálájából és a~_~~
újságíráS lealjasodásából az 1.6. táblázat ad nériinzelít6t.
.- ~.
1Stáblázat
liuiákJelz6k és kuláktulajdonságok a Viharsarok Népe címO
~aágban1948-1950
1948 Basaparaszt, zsfrosparaszt ... vastagnyakú, hájastokájú ...
rosszindulatú, ravasz, furfangos, huncut, kegyetlen, becs-
telen, kapzsi, pöffeszkedő, szájhős, mulatozó, dorbézoló ...
kizsákmányoló, élősködő, parasztnyúzó, uzsoracsépló, re-
akciós, uszító, demagóg ... csaló, megvesztegetó, hízórejte-
getó, gabonafeketéző, feketecséplő, zugpálinkafózó, só-
csempész.
1949 Dühödt, gyúlöletes, fondorlatos, mindenre elszánt, arcát-
lan, alattomos, legelvetemültebb, leghitványabb, legalja-
sabb ... támadó, gyújtogató, gépromboló, árdrágító, üzér-
kedő,'
Szemérmetlen, aljas, befurakodott, bomlaszt6, népellenes,
nacionalista, fasiszta... áruhalmozó, kenyérfelvásárI6 ...
,;ocsmány döghollók" , "gazemberségre és tunyaságra szü-
letett gyászmagyarok,a koreai gyermekgyilkosok aljas
bérencei" , "Titóék ügynökei" , "az amerikai imperialisták
és a gyilkos Tito-banda magyarországi bérencei" .

zák, mintsem segítik az embereket abban, hogy
társadalmi vagy p.olitikaicsel~kvesre v<'il.raIf~őiZanak.
mis azonosságtudatokat például effélejelszavakkaI
tak gerjeszteni: Az acél és a vas országa vagyunk; No
díjasok nemzete vagyunk; Kelet-európai sikerország
gyunk; Sportnagyhatalom vagyunk és így tovább.
Ezek és más "technikák" (a történelem me:gn:amlsnal
a nemzeti tudat akár legkisebb megnyilvánulásának
elfojtása stb.) bizonyos fokig elérték a céljukat:
ták és ~nították: ~~emZktt~!c!~tQt. Számos jele
bizonyítéka van ennek. Mindössze egyre utalunk itt
Jük. Az 1.7. táblázat adatai meghökkentik vagy
bentik még a viharedzett magyar olvasót is.
1.7. táblázat
Nemzeti ünnepekkel kapcsolatos Ismeretek
Mit ünneplünk ... ?
4.
MájusI.
Augusztus 20.
Március 15.
Október 6.
21.
Forrás: Hunyadi és mások [1974].
Alig- akar hinni az ember a szemének, azt látva
hogy a felnőtt lakosság egyharmada nem tudta m(;~gnlOIlO
. . ... ... . '"
azonosságtudatok behelyeHesítése
....h'ittallan általánosságokkal
.,A hetvenes években a "társadalmi konszenzus" a ma-
.gyar pOlitika egyik varázsszavává vált. A konszenzus,
v-agyis egyfajta laza !<:özmeliegye~ e.gy adott társadalmi
rendszer néhány alapvető tételével kapcsolatban, hasznos
és fontos eszköze lehet különböző társadalmi csoportok és
. osztályok többé-kevésbé békés együttélésének. De kárté-
konnyá válik, ha túlpropagálják, és ~~rahasználják, hogy
~~:i~!t1t+e~Y:1~i~~f~~~~~e1~\~~~C~~h~~~s~~
~ i,QQen az esetben a demoblhzaclo eszkö~e ~~Iit.
A megféleml ítés stratégiái
.Azzal is meg lehet bénítani a társadalmat, ha foly ton-
folyvást azt ismételgetik, hogy az ellenség köztünk van, ha
egymás után indítják a boszorkányüldöző kampányokat,
ha gyilkos kirakatpereket rendeznek:
1947. január 5- A Dálnoki-per
április 16.
1948. július 31- A Csornoky-per (azzal a szándékkal,
november 15. hogy a Független Kisgazda Pártot disz-
kreditálják és szétzilálják)
1948. szeptember 6. Az államvédelmi hatóság megalakítása
1948. szeptember 21- A MAO RT-per
1949. január 20.
1948. december 23- A Mindszenty-per
1949. február 8.
1949. június 1- A Rajk-per
szeptember 24.
 950. augusztus A tábornokok pere február 5. A rendőrség tagjait előnyben kell részesí-
szeptember 15. Az igazságfigyminisztert agyonverik teni a lakáskiutalásoknál.
vizsgálati fogságban február 6. A Sz?ciá.ldem?krata Párt elleni kampány
1951. április 20. A belügyminiszter öngyilkosságot első Jelel: ,,sIkerült a Szociáldemokrata
el, mielőtt letartóztatják Párt helyi szervezetéhez egy megfigyelőt
május- A Kádár-per beépíteni. "
szeptember 6. március 3. Rendelkezés "az elavult és antidemokrati-
1951. június 17. A kitelepítések elkezdése kus" módszerek megváltoztatására.
június 20. A Grősz-per március 8. Kampány a koalíciós pártok ellen.
március 9. ~mpány a rémhírterjesztők ellen (akik
Százezrek ellen indult eljárás azzal az ürüggyel, peldául olyan rémhíreket terjesztenek,
termelés folyamatát szabotálják a gyárakban, illetve hogy "a kommunisták át akarják venni a
teljesítik a kötelező beszolgáltatási kvótákat a hatalmat").
március 24. Megkezdődik az egyesületek és klubok fel-
Néhány jellemző számadat:1950 és 1953 között 650 számolása.
eljárás indult a falvakban a termelés, illetve a .. n<~D(!azc: május 4. ~ ~ezőgazdasági munkaerőpiac központo-
sági terv" szabotálás a miatt, és közülük 387 ezer sItasa.
ta16 ítélettel fejeződött be (Magyar [1986]). 1948 és június 7. Az iskolák államosítása.
között 400 ezer parasztot ítéltek el azért, mert a .. "''"',......,., június 7. A községi elöljáróság autonómiájának erős
tást szaboltálta" (Fazekas [1976] 220. o.). Egy további korlátozása.
szerint 1952 és 1955 között, négy év alatt, 516 OOO június 15. Az egyházak elleni kampány kibontakozá-
ítéltek el, zömmel a beszolgáltatási kötelezettségeik sa.
laszt ása miatt (Botos és mások [1988] 351. o., lásd szeptember 24. Az aratást és más mezőgazdasági munkákat
Gyekiczky [1987], [1988], Závada [1986]). ellenőrző bizottságok működésének meg-
hosszabbítása.
november 20. Az iskolaszékek felszámolása, szülői mun-
kakö~sségek létrehozása, amelyeknek
Sz6nyegbornbázás már nmcs semmiféle ellenőrzési vagy javas-
lati joguk.
A negyvenes-ötvenes években !a~~l.~L,-.!:~1J.,~~C1",,<:UV~t! november 22. A hírközlés központi ellenőrzésének meg-
fent felsorolt str~~gi~ ,öss~tűze , erősítése.
senrreté~Z1íetélt fel. Annák' , , .JDllyen november 29. ~.HANGYA szövetkezet államosítása.
tenziv'völt ez a támadás, újra idézünk a Magyar Bálint . december 15. Ujabb módszereket vezetnek be a kulákok
kiadott dunapataji dokumentumokból (Magyar [1986]): és a beszolgáltatási kötelezettséget elmu-
lasztók megbélyegzésére.
1949. január 10. A "kuláklistát" először emIítik.
 rel kapcsolatban. "A'l; ellenség
van!"
A feljelentési kötelezettség 'I<'1.LI"-O"""
149. augusztus 7.
és szorgalmazása.
augusztus 17. A politikai indoktrináció fokozása:
szór6rendszert építenek ki a faluban,
híreket, utasításokat, lelkesí!ő <.:.7(We. l!eJK:~
és induló kat , az osztályellenseg ellem
dásokat és hasonló szövegeket sugároz; "
a közzétételt vagy magának a vezetőj
nek, vagy pedig megfelelő han~gal .
kező tisztviselő nek kell végezme, aki
monoton egyhangúsággal, hanem
hangsúllyal közli ... a szövegr~szeke:,
lyeken keresztül a lakosság ftgyelmet
mire fel kell hívni."
A"IllUnkapiac ellenőrzésének me.gs:z:tg(]ln~i
sieptember 6.
Megjegyezzük, hogy voltak olyan stratégiák, amelyek-
~ . . '.1"7"'rt·'" volt mobilizáló és demobilizáló hatásuk.
a fejezet elején idézett mobilizációs
stratégiák és a fentiek kiegészítik egymást; együttesen
adnak némi képet arról a szinte elviselhetetlen helyzetről,
aroe1yben a magyar társadalom azokban az években élt.
. Érdemes még egy más elrendezésben is bemutatnunk
azoknak a stratégiáknak a sokaságát, amelyeket az ural-
kodó elit szinte egyidőben alkalmazott a késő negyvenes
és kora ötvenes években annak érdekében, hogy megbé-
t;dtsa a falusi társadalmakat. 19
Indoktrináció: mindennap, folyamatosan.
,;Cinkosttás": az embereket arra kényszerítik, hogy a hatalom
cinkosaivá válj anak. Például: Az iskolás gyerekeket arra kénysze-
rftik, hogy a szüleiket győzzék meg a beszolgáltatási kvóták
teljesítéséről: (1950. március 4. és később tőbb alkalommal.)

szeptember 24.
~ operatív bizottságok működésének
kozása, abeszolgáltatási,
teljesítésének szorgalmazasa.
Az iskolákon belül korlátozzák a
október 7.
tatás lehetőségeit.
október 19. Szigorú utasítás a nem mef?Íelel~
kőnyvek kiselejtezésére az IskolaI
rakból.
A szovjet irodalo~ prop~gálá~a.
október 19.
Az emberek életenek szlgoru elH~ll\J'lL.";'"
október 19.
Hetenként átlag 5 órai egyéni t""'''''''''''
..l:- ~an szükségünk, még pedig két <11,"."'~"Ul'U
egy-egy órai, 1 alkalommal harom
egyfolytában való tanulásr~.
kora reggeli vagy a kora ~elután;
tanuljunk. A nehezebb reszekn~l ne
vetlen~djünk el, mert ezek elsaJ
.. '_1._~1. 01...,,11"<':'''' " (Részlet a
Láncreakció kiváltása: a hivatalnokok, a hierarchia minden
fokán, úgy érzik, hogy túl kell teljesíteniük és teljesíttetniük
azokat a tervszámokat, amelyeket feletteseiktől kapnak. A terv-
feladatok így egyre feszítettebbekké válnak, és a zsarnokoskodó
elnyomás egyre erősödik, ahogy a folyamat halad lefelé a hierar-
chián. (1950. március 15. és folyamatosan).
A normák elrejtése: a vezetőség elrejti azokat a normákat
amelyek szerint a különböző hivatalnokok és általában ai· em~
berek teljesítményét majd később megítélik. Ez a technika a
függőség és a szorongás állandósult állapotát hozza létre. (1950.
március.)
··Szimbolikus elnyomás: arra kényszerítik az embereket, hogy
részt vegyen~k olyan rituálékon, amelyek a pártot, a pártvezető­
. SzovJetuniót stb. ünneplik meg. (1950. március 29. és
toll?ttmat,osan. )
erőszak: kitelepítés, zaklatás, a kulákok megszégyenítése
mee:kínzása stb.
 A btlrokrácia megfélemlítése és megfegyelmezése: újra meg
megfenyegetik a helyi bürokráciát azért, mert túlzottan
kenyalakossággal szemben. Fenyegetik, elbocsátják,
ják, bebörtönzik őket. (1950. július 25., 1951. február 5.
tovább.) , hogy e stratégiák elérték a céljukat: az emberek mély-
Nyilvános önkritika kényszere: 1951. január 27. és
jelleggel.
A feljelentési kötelezettség forszírozása: arra ösztönzik és
szerítik a hivatalnokokat és általában az embereket, hogy
senek a rendőrségnek vagy feletteseiknek mindent, amit
nak, látnak stb. (1951. február 8. és később is többször.
Sokszoros és kölcsönös ellenőrzés: a pártapparátus Ali'>"'''''''
államapparátust és megfordítva; a párt ellenőtzi a
megfordítva; a helyi tanácsok első titkárát ellenőrzi a
beosztottja, aki személyzeti ügyekért felelős stb. (1951. fe
17. és tovább.)
Túlszabályozás: attól való paranoiás félelmükben, hogy
szÍtik az ellenőrzést a dolgok és az emberek fölött, a
mindent túlszabályoznak.
Gazdasági szankci6k a falu ellen: nem adhatják el
termékeiket a szabadpiacon, a fővárosban, amíg nem telj
ték kötelező beszolgáltatási kvótáikat. (1951. július 25.)
Megdöbbentő, hogy az elnyomó straté~milyen
nálját tartotta szükségesnek az uralkodoelit ahhoz,
leigázza és a kiszolgáltatottság állapotában tartsa
lakosságot, amelyet már megfosztott mindazoktól az
ményektől, amelyek megvédhették volna. Jól ........,"""..,.......
azt, amire a fejezet elején már utaltunk: ~"~m!?,~rek
~~,en p~~~~!~~1sJg!~~!~~l:1i a maguk U-UJL'a~"~
bads!gal~:zzelakm:a:tlanulls allandó lázas
"ségi.@k~z,tetika"batalInaLA szabadság - a .""
felől nézve - épp olyan száz- vagy ezerfejű hidra,
amilyen a zsarnokság az elnyomottak szemszögéből.
befejeztük a demobilizáció s stratégiák rövid és
i1u.M - teljes körű áttekintését. Mindebből az a benyo-
....
alakulhatott ki az olvasóban, hogy gyakorlatilag lehe-
volt ellenállni a stratégiák összehangolt támadásá-
~s csaknem teljes demobilizálását, teljes vagy csak-
telj es megfosztásukat a szabadságtól. Valój ában azon-
nem ez tö~ént. Még a késő negyvenes, kora ötvenes
,. '. sem sikerült teljesen demobilizálni a társadalmat,
mert az különböző stratégiákkal igyekezett védelmezni
JDagát, megtépázott autonómiájának foszlányait, megpró-
védekezni a hatalom támadásaival szemben.
Ezek a stratégiák két csoportra oszthatók. Vannak
, és vannak "ön-mobilizáló" stratégiák.
" L<VV-" a fejezetben csak az első csoporttal foglalkozunk
röviden, mivel ezek szorosan kötődnek az uralkodó
~
ObiliZálÓ és d~mo~ilizáló stratégiáihoz. A második
csa rtot.. a harmadIk fejezetben vesszük majd alaposab-
ban zemugyre.
okat a társa.dalmi jelenségeket soroljuk ide, amelyek-
az emberek Igyekeztek védekezni az elit mobilizációs
stratégiáival szemben. De ide tartoznak azok is, amelyek
torz, kóros reflexek voltak az elit demobilizációs stratégiái-
ra: ha ~~g akarnak b~nítani minket, bénítsuk meg magun-
meg Jobban; ha kl akarnak szorítani minket a közélet-
, ' ~kk?r zárkózzunk be a magánéletbe, ahol nem tudnak
elerm mmket; és így tovább. A belső emigrációba vonulás,
a-magánétetbevaió-bezá:ritózás,-a-fegyaszt6i:-világbafr-Való
tImerülés, a politikai közönvösségbe való menekülés:
 sszavonulás a közönybe és apátiába
Néhány adat is elegendő lehet ahhoz, hogy némi
ipjunk arról, milyen messze haladt előre ez a Vl'Ill.ll.7:aV()t1 >
ill
,si folyamat, 1972-ben például a felnőtt .,.,
úndössze 30 %-a tudott helyes választ adni arra a ~
~ íj ~
~, hogy: "Ki az ország miniszterelnöke?" 1971-ben :g
4)
.!B
'<'O
';il
~lmérés során a fővárosban megkérdezetteknek mlnOC)S ~ 5
ze 7 %-a tudta, hogy ki a parlamenti képviselője; e; ~ ""
::: tio'"
'o -'"
2 %-ra emelkedett ez az arány, A kisebb városokban o
.~ ...
alvakban értelemszerűen valamivel jobb volt az ~ 1: ~,

nény; 1971-ben 29, illetve 26 %, 1984-ben pedig 38, ts "

5il;ro'
~
III
30 % adott helyes választ, 1981-ben a megkérdezett '"
<"- tIl 2: !lJ
e; :!!
~mberek 8-11 %-a tudott valamit mondani arról, f ::::J
~

miről szól az új Ifjúsági Törvény, amit a párt és a

.,., i .!l
hónapokig propagált és jelentős politikai tettnek 1'",lrn'\1". '"
e; f ~
III

i III
c:
és így tovább (Lázár [1983]; Kulcsár László [1971]; <:>
l li
csár-Lázár [1973}; Jakab [1985]). ~ I E
13!lJ
o()
~ l:!
Menekülés a betegségbe ;:::;
..!!.
Voltak ezeknél sokkal rombolóbb és önrombolóbb
tégiák is. Nem nélkülözne minden tudományos alapot,
azt mondanánk, hogy az ország hírhedten magas cun,VUOUl

m,ll~- ,és öngyilkosság rátáiis' elemezhetők~a '

ön~(:l~IDQ15iM@fQ:I~liőSZárnaiként(l. 3, ábra),
A század első felében mind az öngyilkosság, mind
alkoholizmus rátái nagyjából azonos ,szinten m<lr"'''I1'!
Erős kilengéseket és kiugróan magas értékeket
tak a válságkorszakokban (pl. a harmincas
válsága idején vagy a II, világháború végén).
azonban történnie kellett az ötvenes évek közepén,
--~_A A.,,,vilkossál!. mind az
n7
~rtelmezni. VaI)1l~k szakértők, akik szerint az ",~"L"'''''~UY
rlal emelkeaésével függnek össze. A nyUgat-európai
tok azonban nem támasztják alá azt a feltételezést,
rlövekvő jólét és a növekvő öngyilkossági, illetve
nusráták között szükségszeruen ilyen magas
-A liberalizált társadalom
i2. _ - - - - - - - - - - - -
volna. Mások a stressz-tényező fOI1ltO~;sál!á U(llll~1>Ull
(1965-1985)
i túlmullKa561, azaspliácíókés a leh.etClséi!ek
;zakadék növekedéséből, a hagyományos
{aló kiszakítottságból eredő stressz lehet - e
;zerint - az említett trendek forrása. De nem
ilaptalan az a feltételezés sem, hogy a társadalom azok
~ feszültségek elől menekült ezekbe a patologikus
A hatvanas-hetvenes években - más kelet-európai orszá-
ikba, amelyeket az uralkodó elit politikája hozott létre gokhoz képest - Magyarország teljesítménye kiemelke-
dően jó volt, ha az általános társadalmi jólétet és nem
ltvenes, hatvanas és hetvenes években.
Mondanunk sem kell, hogy ezek az on-de:mC)blllZá csupán az életszínvonal növekedését vesszük figyelembe.
Vezetői ügyesebben és eredményesebben vezényelték a
.tratégiák nagyon kétes értékűek: fokozzák ugyan -
nódon - az emberek függetlenségét az adott reIlds:zerU totalitáriánus hatalmi rendszerből egy oldottabb autoritári-
le mindezt a lehető legrombolóbb módon teszik. ánus politikai rendszerbe való átmenet nehéz folyamatát,
mint a szomszédos országok. A "magyar modell" sikertör-
* ténetét, a benne rejlő nehézségekkel és a nyilvánvaló
A demobilizáció a késő negyvenes, az ötvenes és a kudarcokkal együtt már sokan leírták és megvitatták
latvanas években volt az uralkodó elit domináns ..1-...>1-"',..... Keleten és Nyugaton egyaránt. l Al alábbiakban egyetlen
a. Al 1956-os robbanás és a hatvanas évek kérdés szemszögéből vizsgálom meg a modellt, illetve ezt a
cibontakozó gazdasági válság azonban arra OSi~to:no:ZtI folyamatot. Abból a szempontból, hogy milyen mértékben
í:.ényszerítette őket, hogy új stratégia után növelte vagy csökkentette a két fő szereplő, az uralkodó
~kkor fejlesztették ki azt a politikai és gazdasági ,,+pn>j..s.~;'<; .retit es a társadalom szabadságát.
~Minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy a_hatva-
Lmelyet mi a "liberalizálás politik áj aként" elemzünk
Lkövetkez~ fejezetben. Ez a váltás nem jelenti azt, nas évek közepe és a hetvenes évek közötti évtizedben az
latalom teljesen szakított volna a demobilizálás módsZl e~!Je!:.ntősen megnövelte a maga mozgásszabadságát és---
-~-'~.,"~~,-,""' .............,'-~~~....-,."'-~-"---,~.~------.,...-~~-~,.----,-~.~-~-,,--~,-
eivel; de a továbbiakban már csak egy összetettebb
ugalmasabb politika elemeiként alkalmazta őket. 1 A kelet-európai országok e "normaIizálódásának" történetére vonat-
kozóan gazdag szakirodalom halmozódott már föl. Lásd például a
~etkezó !l:'~~~~e!: ~rzezj~~~Jl?6?1; Co!~~~119~?]; G0"'!Y:.~ka [19~];