A tkrkrl (Zarathustra stlusban)

Ktfajta tkrrl szlok most nktek. Az egyik nagy, a msik piciny. Emez halott, amaz piciny tkr viszont l. Egyikben meglthatod a felsznt, a msikbl viszont mlysgek trnek el. Emebbe nzve legjobban teszed, ha kineveted, Mg amahhoz komoly s szinte mosoly az ill. S mert a halott tkrket tlontl jl ismeritek, Hadd szljak most nktek inkbb az lkrl. Komolyan fel kell kszlnd r, ha l tkrbe kvnsz tekinteni, Mert ott mindig mlysgek vrnak, Folyamok s rvnyek, melyek magukkal rntanak, vezd fel ht magad, s kszlj a legvratlanabbra, Mlt vrakozs tltsn el egszen, Legyen ez igazi nnep, nmagad legyzsnek nnepe, Mert minden tuds s blcsessg legnemesebbike rejtzik ott, a tkr mgtt. Tanulj meg ht tlltni magadon, megltni azt, amiv vlnod kell! Ha pedig piszkos tkrbe nzel, tanulj meg keresztlnzni rajta! Csalj knnyet a szembe, mely piszkos tkr szmodra, Gonoszok s Szentek a mesterei ennek De kzben nagyon vigyzz, mert tlontl mar lehet az a knny! Mert ami lgyan tisztt, az marni is kpes, ha vigyzatlan vagy. Tanulj meg ht knnyeket letrlni s felszrtani, Mieltt mg azokat msok szemeibe csalnd! Kvnom neked, hogy lgy te igazi mestere ennek! Azt ajnlom mg, hogy legyl te magad is tkrr, S hogy tiszta tkr lehess, knnyekre lesz szksged. Ezrt aztn mindig tallj alkalmat a srsra!

Knnyed legyen mlysges forrs kiradsa, ez mlt a tiszta tkrhz. Legyen a llek bvpatakjnak forrsozsa, Mely mlysgedet szzszor tjrva jut felsznre megtisztulva, Mindekzben folyton gondolj angyalodra, s ne feledd, Az cenok vizt is angyalszemek srtk ssra.