Ey VIDAMAN! és illusztralta AN DREW MATTHEWSKOSZONETNYILVANITAS Szeretném a készéneterm kifejezni azoknak az embereknek, akik so- gitettek a konyv megirdsdban. Kiilénésen kész6ndm: * Sziileimnek, Margaret és Peter Matthewsnak, amiért mindig és mindenben batoritottak engem. « Heather és Jerry Gareffanak, Graeme Hoyle-nak, Tereska Kropin- skinek, Jacqueline Fongnak, Kristina Chionhnak, Julie és Kevin Manningnak, * Chris Priornak a batoritasaért, és azért, hogy mara kezdetektél fogva hitt a kinyvben. * Mary és Paul Blackburnnek a baratsagukért. + Testvéremnek, Jane Thomasnek az étleteiért hahreen Kamaluddinnak a tanacsaiért, * Norma és Jan Wardnak a kényv szerkesztéséért és kiadasaeért. Es Julie-nak, akinek ajdniom ezt a konyver. Készéném a szeretotet, a téamogatast és batoritast, amit mindennap kapok téled.TAI Viselhedésmintak 8 Enképink 16 Enképiink 65 a tudatalatrink 22 Egészségtink 25 A fajdalom 28 A kdrnyezetiink részévé valunk 30 Joke 32 Bj a jelenben! 38 Vari, hogy térténjen valami... 42 Mogboesatas 43 Boldogsag 46 Depresszié 50 Humor 52 Uralkedé gondolataink irdnyiba haladunk 56 A tudatalattid 58 Képzeléeré 61 Mentalis gyakorlas 63 ‘Act kapjuk, amire szdmftunk 66. Awonas tarvénye 67 Amit6l féliink, magunkhoz vonzzuk 70 Aszavak ereje 74 Hala 79 Célok 82 Korlatok 86 Problémak 88 Hibak 90 Amag térvénye ag A kockazat 95, Elkotelezettseg 98 Erdteszitések 100 A tizenegyedik dra 103 Kitartas 104 Kérdezz és kér! 107 Eredmények vagy kifogdsok? 110 ‘Ternészeti torvanyek a4 Tanuljunk a gyerekektél! 118 Maradj lendiiletben! 120 Amit nem haszndlunk, elveszitjik 122 Lazits, és engedd eladolgokat! 123 Avaltozas 125 Mennyi mindent értiink meg igazin? 127 Te adsz értéket az életnek! 129 Az szamit, amit ma teszel! 132MINTAINK Enképiink Enképiink és a tudatalattink Egészségiink A fajdalom. A kornyezettink részévé valunk Jélét Az élet akkor valtozik, amikor mi is valtozunk.VISELKEDESMINTAK = igyeld csak meg, hogyan miikédik az elméd! Amikor atkelsz az ton, minden lépésedre figyelned kell? Amikor ragégumit ragsz, feltétlentil azon is ragédnod kell, hagyan csinald? Amikor piz- zat eszel, ki kell dolgoznod stratégidkat a megemésztésre? ,,...na, most megemésztem ezt a szardellat, aztan végre lefekhetek és kipthenhetem magam.” Alvés kozben ésszpontositanod kell a léqzésedre? Egyiket sem tudatosan véqzed, ugye? A tudatalattid inanyitja ezeket az életfunkcidkat. Elméd egy jéghegyhey is hasonlithaté. A tudatos részét Jatjuk, egy sokkal nagyobb rész azonban nem lathats, ez a tudatalattink Tudatalattink felolés a legtébb eredményért, amit életiink soran elériink. Elménknek ez a része felelés az Glatiink sordn allanddéan ismétiédé dolgokért is. Sokunkkal megtérténik, hogy ugyanazok a dolgok Ujra és Uj- ra felbukkannak életiinkben, Van olyan ismeréséd, aki mindig elkésik? Eqy idében egy olyan fické- val teniszeztem, aki folyton elkésett. Reggelente, munka eldtt a Hilton- ban jétszottunk. Gyakran figyelmetettem: .David, holnap reqgel hétkor jétszunk.” Erre 6 azt felelte: Ott leszek,” ,Megjegyezted az idépontat?" »Reggel 7.00. Ort leszek!” David természetesen médsnap reggel 7.19-re érkezett. Mindig ta lalt valami kifogast és kimagyardzta magat, A fiamnél volt az ditém, az agya ald dugta.” A kévetkez héten ugyanez volt a forgatékényv. David 716-ra érkezett. A magyardzat: ,,Csak az egyik teniszcipémet talaltam!" A kovetke6 héten pontban 7,15-kor érkezett, ,.Az aranyhal lebetegedett és sirt a kisbabank.” Es igy tovabb... Volt minden: lemerdilt akkumulator, aramsztinet, elveszett kocsikulesok, alsénemt vizesen a moségépben felejtve, Végiil azt mondtam: , David, késstink egyezséget! Mostantél mindon perc késésért fizetsz nekem egy dolldrt." Mésnap megsérillt a valla, azéta nem teniszeztiink! Azt gondolta, hogy a vilag cstifos tréfat iz vele! Nem tudatosen probalt meg elkésni, de a tudatalattijéban volt egy program, ami igy szélt: ,,Mindig elkésel...”, 6s ez a program befolyasolta az életét. Ha David egyszer véletleniil korn felkelt volna, hogy idében érkez- zen, akkor a programja elintézte volna, hogy nekimenjen egy fanak vagy eliévedjen a program Altal valasztott uteaban, Mély Iélegzetet vett volna, mikézben ezt gondolja: ,Na most, hogy mar egyértelmti a helyzet, sokkal jobban érzem magam.”w.Aztén nathds lettem, leégett a héz, elloptak az autét, Gyurit megoperdltdk, a cica elkapta a macskainfluenzat..." DRAMAMINTAK: Bizonydra ismersz olyan emberoket, akiknek az egész élete egy drama, Taldlkozol veliik az utedn, és végzetes hibat elkovetve megkérdezed t6lik: , Hogy vagy?" Megtudod tdliik, hogy épp most halt meg a cicdjuk, az autéjukat elloptdk, apuci véletlenil leégette a hazat, egy meteorit eltdrélte a fold szinérél a garazst, és épp most tudiak meg, hogy valami nagyon-nagyon stilyos betegségben szenvednek, amirél te még nem is hallotral Minden alkalommal, amikor fenndll annak a veszélye, hogy az letiik egyenesbe j6n, az a kis tudat alatti hang azt sdgja: ,.Allj, itt valami nem stimmel!", és hamarosan egy Ujabb drama kévetkozik be. Elveszitik az allasukat, az operaciét meg kell ismeérelni, letartéztatjak Sket.., és minden. a régi, megszokott kerékvgasban megy tovabb. Kes6bb majd megnézziik, hogy mit tehetiink ezek ellen a régzil, mintdk ellen, de most azonositsunk néhany tijabb mintétBALESETMINTAK: Vannak, akiknek abhoz van tehetségiik, hogy baleso- tel szenvedjenek, Egész életitkben létrakrél, biciklikrél, f4kr6l potyognak le, megrazza Gket az Sram, karamboloznak.., Ismerek egy biztos{tasi Agyndkot, aki az els6 autdjat tizenhat évesen, huszévesen pedig mar az Gt6dik vadillj autdjat vette. Elmesélte nekem: , Minden alkalommal, amikor Gj autét vasaroliam, valaki mindig belém jott. Az étddik alkalom utan, a sajat wilél m érdekében, csak haszndlt autékat vésaroltam. BETEGSEGMINTAK: Ismersz olyan embereket, akik betegségre vannak programozva? Vannak, akik évente kétszer megfaznak. Vannak, akik mindig akkor betegednek le, arnikor egy nagy lehetéség kindlkozik szémukra. Vannak, akik minden hétin lebetegednek! RENDETLENSEGMINTAK: Vannak, akik hajlamosak a rendetlenségre Nem térekednok tudatosan erre, de a mintajuk nagyon mélyre eresztoite a gyOkereit. Az iréasztalukon, az iratalk kGzt és a fejtikben rendetlenség uralkodik. Még ha segitesz is nekik rendet rakni, hisz perc sem telik el, 10 aés az iroddjuk, a halészobajuk, az autdjuk és az uzsonnas dobozuk tay néz. ki, mintha egy hurrikén jare volna arra LEEGESMINTAK: Van olyan ismeréséd, aki mindig le van gatyésodva? Nem az szémit, hogy mennyi pénzt teremtiink eld, hanem az, hogy mihez kezdiink azzal, ami rendelkezésiinkre all! Azok, akik arra vannak progra- mozva, hogy mindig csédbe menjenek, tudattalanul is egy automata programot hoznak m(ikédésbe. Barmikor, amikor pénz all rendelkezé- sukre, gyorsan lehetdséqet keresnek az elkaltésére. Ugyanagy, ahogy meqvakarod magad, ha viszket egy testrészed, e26k az emberek, ha pénz iti a markukat, elkéltik. (A kereskedelemben dolgoz6k nagy drémére!) Legtébbszér észre sem voszik, hogy mi térténik! Azt gondoljék, hogy a gazdasagi helyzet, a kormény vagy az alacsony fizetésiik az oka mindennek De megduplézhatnak a fizetésiiket, akkor is csGdbe mennének! A lotid- nyertesek is azért vesztik el nyereménytiket, mert egy belsé bang (minta) azt stigja nekik: ,,.Ennyi pénz... nem jol van ez igy. EZ nem valé hozzam. Valamit tennem kell ellene.” /NELKULUNK MINDEN MEGALL” MINTAK; Ha olyan programed van, miszerint nélkiled minden megall, akkor meg vagy gyGz6dve arrél, hogy harom perccel azutan, hogy elutazol nyaralni, az iroddba belecsap a villam, és az 6sszes alkalmazottat ledénti a labarol az influenza. Ha ilyen progra- munk van, akkor a hozzddlldsunk és hitiink eldidézi és fenntartja a nem- kivanatos helyzetet. Amikor elutazunk, mindig elszabadul a pokol MUNKAHELYVALTOZTATASI MINTA: Nemrégiben felkeresett egy férfi, aki munkahelyet késziilt valtani, Azt mondta: ,,Egyre rosszabbul érzem magam a munkahelyemen, a termékeink csapnivaldk, és még az albérle- tem sem tudom kifizetni,” Azt kérdeztem: ,Midta dolgozik ennél a cégnél?” Azt mondkta, hogy két éve. ns az eléiz6 munkahelyén?” tt koriilbelill két évig voltam," ws az azoléutinél?” »Két évig.”” nEs azelét?” Kériilbeliil huszonnégy hénapig!” Erre megkérdeztem: ,Akkor hol a probléma? Benned vagy a cégben?” Azt felelte: ,Bennem!” Ha benned rejlik a probléma, akkor mi értelme céget véltani?” Towabb beszélgettiink, meséltem neki arrol a baratomrél, aki Gt alkalom- mal valtott munkahelyet az utdbbi tizenegy hénapban. Mondtam neki, hogy az egész vagyonomra le merném fogadni, hogy egy év mulva mar Po ‘nem fog a jelenlegi munkahelyén dolgozni. A barétom még aznap dél- utan felhivott é elmesélte, hogy felmondott! A vagyonkim eqydltalén nem volt veszélyben! Mostanéban beszéltem vele, és Uszik a boldogséqban — nem rénk tartozik tehat megitéini, hogy a viselkedésmintéja jo vagy rossz, Egysze- ren j6, ha felismerjtik, hogy programozott viselkedésmintdink alapjin muk6d link, Valdszintileg hasonldképpen mékédnek programjaink a part- nertinkkel, az auténkkal és a hézunkkal kapesolatosan is, Szamtalan viselkedésminta van még. Példéul; ,AZ-EMBEREK-ROSZ- SZAK-AZ-ELET-SZORNYO-MIERT-TESZI-EZT-VELEM-AZ-ELET-BAR. CSAK-HALOTT-LENNEK!" MINTA. Hajlamosak vagyunk tehat a sajat eletkoruilmenyeinket megteremteni. Ez pedig tényleg nem tréfal Vagy az ,EPP ANNYI VAN, AMENNYIVEL ELVEGETALOK VALA- HOGY" MINTA; Ezzel a tudatos és a tudattalan gondolkodasunk egyméssal kardltve egy olyan helyzet rabjava tesz minket, amelyben az élet ktizdol- mek sorozata, de azért ,valahagy épp elvegatélunk” Ismerés valamelyik minta? Vagy ott van a. MAJDNEM OSSZEJOTT” MINTA: Megnyilvénuldsi formai Iehetnek, hogy tul korein vagy késén szilletiink, megytink iskoléba, vagunk bele vallalkozasokba, megyiink nyaralni.., Igaz, hogy a megfolelé helyen vagyunk, csak épp rosszkor! Az is lehet, hogy a tehetséglinkhoz hem pérosulj6 tandr, vagy j6 tandrunk van, de semmi tehetségiink, vagy se j6 tanérunk, se tehetségtink nincs »Z EMBEREK MINDIG ATVAGNAK” MINTA: Van ehhez mit hozzi- fini? éhdny negatiy viselkedésminta attekintésével kezeltiik. Van nak azonban nagyon povitiv mintak is, amelyeket- taldn mar ismersz is. »MINDIG EGESZSEGES VAGYOK" MINTA, Egészségi dllapotunk egy Programté! fiigg, amely a két fiiltink kozétt fut, ds maghatarozza, hogy kik vagyunk és mi térténik veliink Ismersz olyan embereket, akik mindig A MEGFELELO IDOBEN A MEGFELELO HELYEN” vannak? Akkor inditjak be véllalkozdsukat, amikor fellendill a gazdasag: épp azelott adjék el a hézukat, hogy a szomszédjukban Hatalkort btin626k javitéintézetének épitéséhe fognak; elmennek nyatalni és egy millidrdosba botlanak, aki meghivja éket egy Eurépa-kardtra Te pedig azon toréd a fojed, hogy hogyan esindljsk mindect, vagy arra gondolsz, bar neked is ekkora szerencséd lenne! A megfelelé idében a megfelelé helyen Jenni ~ ez egy belsé program, 2 *fs a ,BARMIBE IS FOGOK BELE, ABBOL MINDIG PENZ LES Vannak, akik igy élnek! Létezik olyan is, hogy , Bérmit ve: Jirok,” (Ennek ellenvéte: ,,Engem mindig étvernek.”) Ide tartoznak még: , MEGBIZOM AZ EMBEREKBEN, ES MINDIG JOL BANNAK VELEM.” és ,BARMIT TESZEK, KONNYEN MEGY, ES KOZBEN JOL ERZEM MAGAM." Feltételezherjik, hogy a pozitiv viselkedésmintakat szeretnéd meg- tartani, De mi legyen azokkal, amelyeket nem? Lehet, hogy azt kérdad magadtél; ,Mikor valtoznak mar meg végre ezek a rohadt viselkedésmin- tim, amelyek makacsul velem tartanak? Mikor tinnek mér el végleg?” Avalasz: ,,.Az élet akkor valtozik, ha mi wéltozunk!" minta? ak, mindig jot A VALTOZAS MINDIG KIHIVASOKKAL JAR em mindig egyszerti megvaltoztatni a viselkedésmintdinkat. de mindig Ichetséges. Barhol is tartasz, eljuthatsz oda, ahova szeremél. Ez a kOnyv arrél szél, hogyan sikeriilhot 6z neked, Mar most, az elején tiszt4ban kell lenned egy ténnyel: amikor ol- hatérazzuk, hogy valtozni szeratnénk, ellendlldsba iitkdziink. Eltskéltsé- giinket mindig kihivasok teszik probara. Teayuk fel, hogy elhatarozod: fogydkuiréeni fogsz. Elérkezik a nagy hap, amikor elkezdenél megszabadulni zsirparndidtél. Pont een a héren @ postalddad tele van vacsorameghivasokkal, koktélparti-meghivasokkal, szilinapi meghivékkal, Minden valtozast kihfvasok tesznek probara, kitlé~ nésen az aleTegyUk fel, hogy dletedben eldszor elhatarozod, hagy nyitsz egy takarékszimlat, ezzel lefekteted jAvébeli vagyonod alapkivét. Lemondod a vaesorat a Hyattben, hisz ez egyébkent is sztikséges a fogyoktira mi- att, (gy mar elé is irdnyzol 63 dolldrt a takarékszdmlara. Hat nem épp ezen a napon valik esedékessé a katelez6 biztositds, fog felrobbanni a hiitészekrény, és a ségorod is épp ekkor kéri vissza a szdzdollarosat, amit tavaly kardcsonykor kdlosonkértel tle?! ‘Tegyiik fel, hogy nagyon slamposan szoktal éhézkédni. Minden alka- lommal, amikor felhuzod a legszebb nadragodat, reménytelentil dssze- koszolod. Mar akkor is kendolajas lesz a nadragod, amikor a halészobabél dtmeész a flirdGszo baba! Persze csak akkor, amikor a legszebb nadragod van rajtad! Ilyenkor hajlamos vagy azt gondolni: En mar csak ilyen vagyok! Megyaltozni, azt nem tudok.” Az igazsag az, hogy meg tudsz valtozni, de @ régi viselkedésmintak megprébdlnak makacsul kitartani melletted. Hogyan valtozhatunk tehat? Elészr is, légy tisztdban azzal, hogy minden valtozds ellondllésba Utkézik, Roviden ugy is mondhatndm: vértezd fel magad! A VISELKEDESMINTAK KIALAKULASA. Viselkedésmintaink sciiletésiink pillanatétél kezdve alakulnak és fejlédnek ki, Ezért olyan makacs és szivés mindegyik Figyeljtik meg példéul az étkezési szokésainkat. Kisbaba korunkban kiilénbGz6 okokbdl sirtunk: szomjasak voltunk, melegiink volt, féztunk, egyediil éreztik magunkat, frusztréltak voltunk, azt akartuk, hogy fel- vegyenek minket, torndztattuk a tidénket, bepisiltiink, jatékért, masok figyelméért sirtunk és igy tovébb... Amikor sirtunk, nagyon-nagyon sokszor eldfordult, hogy megetettek minket. igy kialakulhatott benntink az elképzelés, hogy az dsszes fent emlitett problémara az a megoldas, ha valamivel betémjtik a szdnkat. fgy ha dohanyzol, iszol vagy til sokat eszel, nem nehéz felismerni, honnan szarmazik viselkodésmintaid ogy része. Ha frusztralt, magényos, esetieg depressziés vagy, akkor mar tudod, miért van, hogy az egyediili reménysugar az életedben a htitészekrény- lampa. Az tiveg vagy a cigaretta is, mint ,megoldas”, részben hasonlé kondiciondlasbél szdrmazik Sok jelentegi tulajdonsagunk kora gyermekkori élményekre vezethe- t6 vissza, a2 okok itt is hasonléak. Elettink elsé éveiben nagyon fogékonyak vagyunk, hisz még tires a fejiink: szivacsként szivjuk magunkba az Uj informéciékat. Mivel elsé kapesolatunk a szitleinkkel valé kapcsolat, az 6 hatésuk dridsi kés6bbi éleviinkre és kapcsolatainkra. Részben tudatosan, nagyrészt tudattalanul olyan mintékat alkotunk életiink sorén, amelyekwkrOzik s2Uleinkkel megélt tapasztalatainkat. Példéul ‘+ Olyan emberekkel Iétesitiink kapesolatot, akik hasonlitanak sciileinkre Lehet, hogy meglepve tapasztaljuk, hogy fndkink é5 barataink apu- kankra vagy anyukénkra hasoniitanak. * Olyan kapcsolatokat |étesitiink mésokkal, amelyek tikrdzik sztileink masokkal valé kapcsolatar. Ha sztileink gondoskodoak és gyengédek voltak, akkor mi is hajlamosak vagyunk az ilyen viselkedésro, Ha kihaszndltak méasokat, akkor mi is dtvessztik tllik ezt a tulajdonsagot, * Olyan tarsat vonzunk magunkhoz, aki apukankra vagy anyukénkra hasonlit, Ez nemesak egyszer vagy kétszer fordulhat ol6, hanem rendsze- resen, Ennek oka az lehet, hogy fiatalkorunkban tudat alatt kialakul egy kép. Példéul, hogy ,az igazi férfi magas, vékony és csendes” (mint apa), vagy hogy .egy nd legyen kis termott és j6I nevelt” (mint anyu). Aztan — tudattalanul — olyan partnert kerestink, aki beleillik ebbe a képbe A sziileinkkel valé kapcsolatunk mindsége is viselkedésmintakat te- remt, Ha kisgyerekként biintudatot és visszautasitast éltiink meg, akkor olyan embereket fogunk vonzani és olyanok tarsasgat keresstik majd, akik ,,rosszul” bannak veliink. Hasonloképpen, ha szeretetben és elisme- résben volt résztink gyerekként, akkor felnéttként olyan emberekhez fogunk vonzédni, akik tisztelettel bannak veltink, Réviden: azt vonzzuk magunkhoz, amire szamitunk, és a vil4g Ggy banik veliink, ahogy mi- szerintiink megérdemeljii Soha nem leszek olyan, mint az apam!” 18Csak nagyon felszinesen érintjiik most ezt a kérdést. De mivel tud- luk, hogy ha egy problémét feltarunk, azzal mar félig meg is oldottuk, ezért nagyon értékes, ha tudatdban vagy viselkedésmintaidnak, és ha van el- képzelésed arrél, hogy honnan searmaznak ezek DIOHEJBAN Nem vagyunk drdkre viselkedésmintdink rabjai. Lehet, hogy a régi negativ mintik makacsul viselkednek, de nem legySzhetetlenek. Mindig gondolkod} pozitivan énmagadrél és helyzetedrél!_Ezen a téren nem konnyti szellemi énfegyelmet gyakorolni, de a jutalom éridsi. Mindig bes7él} pozitivan énmagadrél, és folyton gondolj arra, képzeld el, hoay az életed ugy mUkadik, ahogyan szeretnéd! [gy Uj boldogsagmintakat teremtesz Hallgass motivaciés kazettdkat és fald a sikerr6l s26l6 kényveket! Hasznalj moger6- sitéseket, tudat. alatt befolyésolé hanganya- gokat, és olyan emberekkel toltsd az idéclet, akikkel kdlcsénésen tanulni tudtok egy- méstél! Ujrairhatod belsé programjaidat (viselkedésmintaidat), hogy azzd valj. aki lenni szeretnél Kiegeszitésként. hasznalhated a kényvben szereplé ,Didhéjakat” arra, hogy szisz- Tematikusan 16rdld életedbél azokat a dolgokat, amelyek visszabtiznak téged, 6s megerésitsd azokat, amelyek elérevisznck. ENKEPUNK Eszrevetied mar, hogy amikor elégedett vagy magaddal, akkor masok kedvesek lesznek? Hat nem furesa, mennyire megvaltoznak? A vilag Snmagunk tiikérképe. Amikor utaljuk 6nmagunkat, akkor mindenki mést is utalunk. Amikor imadunk 4 sajét bérdinkben lenni, ak- kor a vilag is csoddlatosnak tiinik. Enképiink a tervezet, mely pontosan meghatarozza, hogyan fogunk viselkedni, kikkel fogunk baratkozni, mit fogunk kiprébalni. Minden gondolatunk, minden cselekedetimk abbel szarmazik, hogyan latjuk &n- magunkat. Az Gnmagunkrd! kialakitott képet tapasztalataink, sikereink, csalé— dasaink, énmagunkrél alkotott eddigi elképzeléseink szinezik, és az, hogymasok hogyan viszonyulnak hozzénk. Ha ezt a képet tényként kezeljk, akkor toljesen ennek korlsital kozétt fogunk élni Tohdt énképtink meghatarozza * mennyire szeretjiik a vildgot, és mennyire szeretiink bene éini * és hogy mire fogjuk vinni az életben Azok vagyunk, akiknek hiss2ak magunkat, Ezért ita Dr. Maxwell Maltz, a Psycho-Cybermetics (Pszichokibernetika) cimii kon) zie, hogy .minden pszichoterapianak az a egyen Gnmagarél alkotatt képét rernénytelen esetnek tartod magad matematikalsl, akkor mindig eid Jesznek a szdmokkal, Taldn korabbi negativ élményeidre alapozva kialakitottal egy olyan hezzddllast, mely szerint: ,Térténjen barmi, én hiilye vagyok a matekhoz!” Ezért inkabb nem is foglalkazol velo, Egyre jobban lemaradsz. Ha netan sikereket érnél el, ragtén ravaged. z csak véletlen volt!” Ha nem érsz el sikereket, akkor ezt mondod: ,Na latod, ¢2 is azt mutatja, hogy reménytelen eset vagyok!” Valés ismerseldnok is azt me se élja, hogy megvaltoztassa az Ziniileg az. séled, hogy nem tudod, mennyi keiszer kets, ednek, a férjednek, a szomszédoknak és zének, hogy reménytelon eset vagy, annal inkabb hisz mélyebben régzil énképed. Minél tibbsz6r mondod a testw a banki digyint el teis, és annAz els6 l6pés egy jelentésebb valtozas felé, ha megvdltoztaijuk Snmagunkrdl alkotott gondolatainkat és nyilatkozatainkat. Egy ross {anulébél valhat j@ is, amint megvaltoztatja sajat képességeirél alkotett alképzelésoit. Ha énképed szerint jék a koordindeiés képességeid, akkor konnyen fogsz tj sportégakat elsajétitani. Ha énkoped szerint tigyetlen alak vagy, akkor annyit fogsz aggddni, hogy le ne ejrsd a labdat, hogy a véegén tormészetesen leejted Amig magadirél az az elképzelésed, hogy es6ro alak vagy, addig az is maradsz. Ha anyagilag sikeres embernek tartod magad, vagyonos leszel Enképiink olyan, mint egy termosztat, és csak az el6irt teriileten beltil mozgunk, Leher, hogy Fred az esotek étvon szdzalékéban arra sz4mnit, hogy jél fogja magat érezni, igy ha a dolgok nagyon j6l mennek szaméra, akkor azt fogja gondolni: .Warjunk csak egy kicsit! Ilyen jél nem mehetnek 4 dolgok! Valészintileg bérmolyik pillanatban betithet valami rassz!” Ha oz mogrortenik, Fred mély levegét vesz, és azt mondja: ,Tudtam, hogy 62 nem tarthat sokdig!” Fred talan nem tudja, hogy vannak a vildgon olyan emborek, aki Allandéan boldogtalanok, és clyanok is, akik majdnem mindig boldegok. Mi teremijiik meg életminéségtinket, amely az Snmagunkrél kialakitott képtdl fuigg. Ez azt jelenti, hogy MI HATAROZZUK MEG sajat énképiinket, Mi hatdrozzuk meg, hogy mennyi jo dologkan, mekkora boldogséaban lesz résziink. BOKOK, avagy miért ne mondhatnank ‘egyszeriien csak annyit, hogy ,.kész6ném"? | 2 énképiink meghatérozza, hogy mire dsszpontositunk és mire jondolunk. Ha egészséges az énképiink, akkor az megengedi, “hogy a korabban kapott bokokra és sikereinkre ésszpontositsunk. Eat nem szabad Osszekeverni a nagyképtiséggel. Valaki ezt mondta egy- saor: A beképzeltség furesa betegség. Mindenkit beteggé tesz, kivéve azt, aki ebben a betegségben szenved.” Az egoizmus 6s a7 egészséqes onszeretet ellentétei egymasnak Tudni kell kilénbséget tenni az egoizmus és az egészséges énsze- retet kdzétt. Azoknak az embereknek, akiknek 6ridsi eqdjuk van, musz4j mindig a figyelem kézéppontjdban lenniiik, és kevesebbet torédnek mdsokkal Masfel6l, az egészséges Gnszeretet lehetGvé teszi szémunkra, hogy amint sajét kivansagainkat, ugyanugy masokét is tiszteljiik. Azt jolenti,hogy biiszkék lehettink teljesitménytinkre, anéikil, hogy folyton vilagga kUrtoljik, és azt, hogy elfogadhatjuk hibainkat, mikézben azon munkal- Kedunk, hogy javitsunk rajtuk Az egészséges énszeretet azt jelenti, hogy nem érziink kényszert arra, hogy On magunknak és masoknak magyardzkodjunk, miért megytink szabadsigra, miért alszunk sokaig, migrt vesziink Gj cipét, miért kényez- tetjuk magunkat id6rél idére. J6l érez2tik magunkat, ha olyan dolgokat tehetiink, amelyck mindséget és szépséget visznek életiinkbo Ismerjik fel, hogy nem létezik ,,felsébbrondtiségi komplexus"! Amikor val6ban elfogadjuk sajai ériékunket, akkor nines sziikségiink arra, hogy vildagd kirtoljik, mennyire 6k vagyunk. Csak az informalja az emberiség tobbi részét sajat j6 tulajdensagairdl, aki nincs megayéz5dve Sajat éreékeirél, 'smerjik el, hogy rendjén vals elfogadni, ha megdicsérnek minket! Akkor is elfogadhatunk egy bokot egy elegans készénettel, ha nem vagyunis tokéletesek. A sikeres emberek mindig azt mondjak erre: ,Készbndm!" Tudjak, hogy a jol végzett munka megérdemli az elismerést Ha Greg Normannak gratuldlsz a golfbajnokséq megnyoréschez, akkor nem fogja azt mondani: ,Véletlen voli.” Azt sem mondja: ,Csak 19szerencsém volt.” Azt fogja mondani; ,,Készéném,” Ha gratulalsz Paul McCartneynak az tij lemezéhez, nem azt mondja maid: ,Elment az esze? Ez a lemez pocsék!” Azt mondand: ,Készoném?” Ok, mint minden sikeres ember, jéval azelétt, hogy sikeresek lettek volna, folismerték sajat érté- keiket, épp ezaltal lettek sikeresek. Elészéir, mint barki masnak, fel kellett ismornilik sajét értékeiker, Adicséret ajandék. Ahhoz, hogy valakit megdicsérjnk, térniink kell a fejiinket, energiat kell bofektetniink. Es ugyantgy csalédast okoe, ha visz- szautasitanak egy dicséretet, mint egy ajandékot, Ez a mésik ok, amiért a dicséreteket elegansan kell fogadnunk. Képzeld el, hogy az egyik baratod megdicsér, hogy milyen fantasztikusan nézel ki, mire ve ezt felelnéd: ,De a szim sarka herpeszes, és révid a labam!” Ezutan rosszul éreznéd magad, mert nem tgy fogadtad a békor, ahagyan azt adték neked, A bardtod is rosszul érezné magat ugyanezért, és a tetejébon egy révid lébu, lokott kis bardikdnt kényvelne el téged, Miért ne mondanank inkabb egyszerion készénetot? AZ ,,EN” MASOK SZEMEBEN elmérherjiik énképiinket, ha a minket kériilvevé embereket emilgyre vesszlk. Olyan emberokkel tartunk kapesolatot, akik vigy kezelnek minket, ahogy hissziik, hogy megérdemeljiik, Az ogészséges énképpel rendelkezé emberek tiszteletet kovetelnek a hozzdjuk kézel alldktél. J6l bannak magukkal, és igy példat Allitanak ma- soknak, hogyan banjanak veliik Ha Kinga negativ énképet alakitott ki magardl, akkor minden szemeét- séget eltir szinte mindenkitl, 6s hagyja maqat kinaszndlni. Azt gondolja magaban: ,En nem szamitok.", "Hat ez vagyok én.”, ,Velem mindig rosszul bantak, Talan tényleg megérdemeltem!” Mennyi ideig kell eltdirnie Kinganak ezt a bandsmédot? Egészen ad- dig, amig rossz, véleménye van dnmagarél, Masok tigy bannak veliink, ahoqy mi banunk sajét magunkkal. Azok, akikkel kapesolatot tartunk, hamar folmérik, hogy tiszteljiik-e 6nmagunkat vagy sem, Ha tiszielettel banunk énmagunkkal, akkor hamar ezt a példat fogiak kaverni Valészintileg mindannyian ismertink olyan néket, akiknek negativ énképuk van, és egyik katasztrofalis kapcsolatbol a masikba bukddcsolnak. alkoholista vagy egy saiiletett vesztes, reménytelen alak. Ugy ér2ik, dllandéan kihasznaljak Oket testileg vagy lelkileg. Sajnos ez mindaddig ismétlédni fog, amig ragaszkodnak jelenlegi énképiikhi Ugyanakkor rengeteg ember van, aki megiizette a tanulgpénzt, ésgy dontott, hogy fair bandsmeddot var ol, sét megkdveteli a bardtaitdl, a rokenaitél és a munkatarsaitdl is. Réjéttek ugyanis, hogy ha ragaszkod- hak ehhe?, akkor meg is kapjék AZ ERTEKEID E egytik fel, hogy egy hérom hénapos kisbabara kellene vigyéznod, Amikor elérkezik az etetési idé, ugye megetetnéd a kisbabat anélkil, hogy mindenféle felvételekhez ktnéd ezt? Hat persze! Nem mondanad: ,.Na j6l van kélyék, akkor kapsz ini, ha valami okosat vagy szollemeset, mondasz! Ha nem iilsa fel, és ner mondod fel az abé- cét, vagy nem nevettetsz meg, akkor nem kapsz inni!” Azért eteted mog a kisbabat, mert megérdemli, hogy megetassék. Szeretetet, térddést és igazsaigos bandsmodot érdemel. Ezt mind megérdemli, mivel emberi leny, mint ahogy te is az vagy, az univerzum része. Te is megérdemled ugyanezt, Megérdemelted, amikor szitlewél, és megérdemled most is. Tul sok ember hiszi azt, hogy ha nem olyan okos, inteligens, joképti, sportos, szellemes, mint egyesek, és nem keres annyii, akkor nem érdemli meg, hogy szeressék és tisztelj MEGERDEMLED, HOGY SZERESSENEK ES TISZTELJENEK, EGYSZERUEN CSAK AZERT, MERT LETEZEL! Tul ritkan koncentralunk arra, ami igazin szép és értékes benniink. Emilgkszel még a , fits ralalkozik a lannyal” tipusu filmekre? Mialatt a any 6s a fit t(iz6n-vizen dt kitartott egymas mellett, mindvégig azért szurkol- tal, hogy minden sikertiljin nekik. A fii héborviba ment, a lany elkOltozort orthonrol, és mire a fiti hazatért, mar nem taldlta 6t. Majd amikor mégis megtalalta, a liny bétyja azt mondta a fitinak, hogy jobban jar, ha elttinik, &s a lany is azt mondta neki, hogy ttinjén el, de te mindvégig remény- kodtél, hogy a végén minden jora fordul majd, Véguil Osszehazasodtak 6s kéz a kézhen sétdltak a naplementében. Te kénnyeidet tardlgetted, és az res popcornes zacskét markolaszva kisétdltél a mozibdl, Azért sirunk ezeken a filmeken, mert logbeliil eqyiitt érztink Szeretlink. Szenvediink, Mindannyiunkban van egy bels6 mag, ami egyszertien gyénytiré, Hogy mennyire mutatjuk ki ezeket az érzéseket, az altél ftigg, hogy mennyit szenvedeiink, de mindannyiunkban jelen vannak ezek a jé tulajdonsagok. Amikor a hirekben szembestiltink a vilag éhezdinek szenvedésével, legbeliil mindannyian fajdalmat érziink. Lehet, hogy mindannyiunknak mas véleménye van arrél, hogyan segithetnénk rajtuk, de mindannyian egylitt ér2tink velik, Egyszertien ilyenek vagyunk. 2Fogadd el, hogy benned is megvannak ezek a tulajdonsdgok: a sz0- retetre valé képesség, az egylittérzés és az emberségesség Nem |6 azt mondani: ,Mi csupdn emberek vagyunk...” EMBEREK VAGYUNK. Ismerd fel sajat értékeidet, és emiékeztosd magad dliandéan, hogy meaérdemled hogy jél banjanak veled! MESE RAPUNZELROL Mint sok mas mesének, Rapunzel térténeté- nek is van egy mélyebb jelentése. Ez a mose az énképrél sz6l. Rapunzel egy fatal lany, aki egy kastélyban, egy dreq boszorka fogsdigaban rabos- kodik. A banya dllandéan azt szajkézza Rapun- zeinek, hogy milyen estinya. Egy napon egy jOk6pti hereag lovagol el a torony elétt, Eszreveszi Rapunzelt. és elmondja neki, hogy valdjaban 6 egy nagyon szép lany. Rapunzel leengedi arany- hajat (amely nyilvan meglehetésen hosszti), igy fel tud maszni hozzd a herceg, és megmenti ét ‘Nema torony és nem is a banya tartotta fog- va Rapunzelt, hanem az a meggyézdédése, hogy tes 6 cstinya. Amikor felismeri sajat szépségér, mely a herceg arcéban visszatiikrozédik, akkor rdjén, hogy szabad is lehetne. Mindannyiunknak tudatéban kell lenniink a benniink lak6 boszorkénak vagy boszorkiknak, amelyek megakadélyoznak benn hogy szabadok legytink ENKEPUNK ES A TUDATALATTINK udatalatti viselkedésiink és tudatalatti programjaink szoros ssa fdggésben vannak énképiinkkel, Példdul amikor rosszul érezziik magunkat, akkor hajlamosak vagyunk énmagunkat bintetni Ez térténhet sekféleképpen, példdul evéskényszer (raadésul alacsony Tapértékti ételeket témink magunkba), balesetek, betegségek. nilzort alkohol-, étel- 65 drogfogyasztas formajdban stb. Ez a cselekvés nem feltétlentil tudatos. Eqyszertien az térténik, hogy ahogyan énmagunkkalbénunk, pentosan tukrozi, mennyire szereyjak magunkat egy bizonyos i6pontban Vannak bizonyitékok arra is, hogy azok, akik autébaleseter szen- vednek, ayakran rossz. véleménnyel vannak énmagukrdl aban az [dé pontban, és a balesette! tudattalanul Gnmagukat biintetik Renelkivil fontos, hogy mindent megtegytink, amit osak ertink enged annak érdekében, hogy pozitiv gondolataink legyoriek. Ez veszi lcherdvé hogy boldogok legytink és maracjunk A negativ énkép ezt sugallja: , Norn érdemlem meg," Ez ahhoz vezot, hogy a ember tudattalanul szabotalja a sajat boldegsagat. Amikor izgal mas lehetGségek adédnak, példéul lehetéség nyilik ogy vakdclérdsra vagy alkalom adédik arra, hogy 1ij dolgokat tanuljon, akkor az ilyen embor tudatosan vagy tudattalanul okot talél, ami megakaddlyozza mindebben, HA NEGATIV AZ ENKEPUNK, iGY VISELKEDUNK... indannyiunknak toretlentil azon kell faradoznunk, hogy pozitiv egészséges énképet tartsunk fen, A kévetkez6 viselkedés- moédok és tulajdonsdgok megléte arra utal, hogy satikség van énképed javitasra: + féliékenység, * negativan beszéisz énmagadrél, + biintudar, + nem dicsérsz masokat, + clutasitod a dieséreteket, * nem veszed figyelembe scukségleteidet, * nom kéred azt, amit szeretnél, + sailkségtelentil megvonod magadtél a lucus * ner mutated ki, ha vonzédsz valakihez, * nem tudod elfogadni és élvezni egy méasik ember vonzalmat, + miéasok kritizdlésa, + énmagad folyton mésokhoz valé hasonlitgatasa, « dllandé rossz egészség Nehéz megvaltozni. A negativ énkép mindig gércsésen ragaszkodni prébal, Ha elbatérozzuk, hogy elindulunk az Onfejlédés ttjén, akkor is el6fordul, hogy visszaesiink, A tatjuk, biintudat gyétér minket és lesa6ljuk magunkat. Kovetkez7ék néhany tandcs arra vonatko- z6an, hogy mit tehetsz azért, hogy javits énérékeléseden: + FOGADD Ei A DIGSERETEKET! ~ Mindig mond) késainetet, ha mag- dicsérnek! ‘keket,+ DICSERJ MEG MASOKAT! — Az egyik legegyszertibb méd, hogy job- ban érezztik magunkat, ha felismerjiik masokban a s2épséget * MINDIG ELISMEROEN BESZEL] ONMAGADROL! — Ha nines semmi pozitiv mondanivaldd énmagadrél, akkor inkabb ne szélalj meg! « DICSERD MEG MAGAD! - Veregesd magad vallon, ha valamit j6l végzel ell Ismerd fel értékeidet! « ISMERD FEL, HOGY ERTEKED NEM FUGG A VISELKEDESEDTOL! Ha valami butasdgot csindlsz, példaul karambolozol a kélesonautéval, az nem jelenti azt, hogy rossz. ember vagy. Egyszertien csak elkvettél egy hibét, Szeresd a bfindst, a bint gyfiléld!) + TORODJ A TESTEDDEL! - Ez az eqyetlenegy van beldle neked. Min- den, amit tesztink, hatdssal van minden mdsra, Edzd és taplald jol! « TUDASD MASOKKAL, HOGYAN BANJANAK VELED! — Killéndsen abban mutass példat, ahogy dnmagaddal és mdsokkal trédsz! Senkinek sem szabadna elfogadnia a rossz. banasmdédot masoktdl! + TARTOZKODJ POZITIV EMBEREK TARSASAGABAN! » MUNKALKODJ AZON, HOGY NE EREZZ BUNTUDATOT, AMIKOR OROMET OKOZ VALAMI! » HASZNALJ POZITIV MEGEROSITESEKE’ + OLVASS OLYAN KONYVEKET, AMELYEKBOL UJ OTLETEKET ME- RITESZ ES INSPIRALNAK! + MINDIG AZT KEPZELD EL, HOGY MILYEN SZERETNEL LENNI, NE AZT, AMILYEN VAGY! igy sziikségszertien a meghataroz6 gondolataid irdnyaba fogs2 haladni ferme eS SZERESD FELEBARATODAT, MINT ONMAGADAT! a folebaratunkat szeretniink kell, mint énmagunkat, eben automatikusan benne foglaltatik, hogy dnmagunkat is szeretniink kell. Felhivem a figyelmedet arra, hogy @ bibliai parancsolat nem azt mondja, hogy htizzuk le Onmagunkat és dicséitsitk embertarsunkat ‘Nem az az iizenete szdmunkra, hogy becsmérel~ jk magunkat, szenvedjtink 6+ nyornorogjunk. Az én értelmezésem szerint a ,Szeresd felebard todat, mint Gnmagadat!” annyit tesz, hogy egyenstilyt. kell fenntartanunk a sajat és embertarsunk igényet kézitt, és mindkét felet tisztelntink kell,ALSZERENYSEG Talan te is ismersz olyan embereket, akik tigy csikarnak ki masokbél dieséretet, hogy egyfajta forditout pseicholégidt alkalmaznak. Egy ilyen beszélgetés krtilbelill igy hangzik: Ismerdsd; ,Rosszul zongordzom!” Etro te: ,Szerintem nagyon jél jatszol «A, nem, Sok hibit ejtek,” -Nekem nagyon tetszik!" ~Ezt azért mended, mert kedveskedni aka ee Kornolyan gondolom! Fantasztikusan jatszol » Kész6ném, de tud om, hogy rosszul jatszem." Ugye milyen féraszté ezt hallgatni is? Tartozunk énmagunknak azzal, hogy befejezziik ezeket a nevetséges parheszddeket olyan gyorsan, ami- 'yen gyorsan csak lehetséges, és értelmes dolgokrel kezdtink el hoezéinit A kiilénleges emberek nem hasznalnak ilyen Alszerénység-triakkoket, Hem probalnak masokbél dieséreteket kiesikarni, hanem elegansan el, fogadjék, ha megdicsérik Sket. EGESZSEGUNK udoményos kisérletek bizonyftotidk, hogy milyen hihetetlen 7 modon elpusztithaték a tengerimalacok. Amikor intenziv diih vagy félelem allapataban lévo emberoktél vert vert focskender tek tengerimalacokba, az dllatak kevesebb, mint két perc alatt el pusztul- tak, Freolmi felinduléskor ugyanis nagyon erds, haldlee iérgek termeléd- nek az emberi szervezetben. Képzeld esak el, hogy mit mavelhetnek a iestedben ezek a mérgek! : Minden gondolatunk a masodperc téredéke alatt befolydsalja tes+ Tank Kémiai folyamatait. Emiékeze osak arra, hogyan éracd magad, amikor az autdpalyan szdguidasz, és hiisz méterrel eldtted egy kamion reakcidkat idéz eld testedben. A mérgek. amelyekot a félelem, a frusatrdcié és a stressz hoz létre, nemesak a tengerimalacokat 6lik meg, hanem rénk is ilyen hatdst gyako- rolnak. Képtelenség egysverre félni, aggodni, dihdngeni és egészségesnek lenni. Nemesak nehéz, de lehotctlenség. EayszorGen kifeloeve, tect egész~ Seed mentilis egésaségedet rUkrézi, A beteqség gyakran megoldatlan belsé konfliktusok eredménye, amely idével ™megjelenik a testben is. Lenytig626 az is, ahogyan tudatalattink hatassal van egészségiinkre Emlékszel, hogy lebetegedtél azon a napon, arnikor nem akartsl ickolasa meni? A Tejféjasokra, melyeket a féletem valtott ki? Te is ismers2 olyan 25embert, akinek torokfajasa lett egy elé is Megtartésa elétt? A szellem. €5 a test kapcsolata olyan, hogy ha példdul nagyon el akarunk kertilni valamit, akkor nagyon gyakran tudatalattink ezr elintézi sz4munkra. Amint felismertitk, hogy ezek a dolgok megtorténnek veliink, mar féldton jarunk a javulas felé. Meggyézédéseink és elvardsaink betegen tarthatnak minket. Ha azt mondja a sogorunk: ,Elkaptam ezt a nyavalyas megfazast, és most majd te is elkapod, és két hétig agyban fekhetsz.”, akkor konnyebben elkapjuk abetegséget. Részben azért lesziink betegek, mert arra szamitunk, hoay lebetegsziink. Arra is van bizonyiték, hogy azért betegsztink meg egy bizonyos betegségben, mert a szileink is eben szenvedtek, és azt gondoljuk, hogy ez elkertilhevetlen és igy van rendjén, Tudat alatti mintakat és programo- kat hordozunk magunkkal agysejtjeinkben, amelyek vagy egészségben, vagy betegségben tartanak minket, Vannak, akik azt mondjak: ,sohasem fazom moq”, 6s nem is faznak meg soha, Masok pedig ezt hangoztatjak: Evente legalabb kétszer megfazom!” Es ez dssze is jon nekik, Ez nem véletlen. Kisgyerekként gyorsan rajéviink, hogy betegnek lenni az egyik leghatékonyabb méd arra, hogy a figyelem kézéppomyjaba keriljtink Vannak, akiknek ez az eqy Iehetéségik van erre. Amikor lebetegsztink, akkor @ barataink és a csaladunk kériildttiink siirgélddik, és rogtén sze- retve érezziik magunkat. Vannak, akik sohasem hagynak fel ezzel, és egész életitk6n at képesek lebetegedni, Iétrékr6l lepottyanni, labakat el- torni, amikor ugy érzik, hogy elhanyagoliak ket vagy szeretethianyban szenvednek, Nyilvinvalé, hogy ez sokkal inkdbb tudattalan, mint tudates viselkedés. Mégis tény, hogy azok, akik szeretve és biztons4gban érzikmagukat, sokkal kevesebbszer betegednek le és kevesebb ,balesentik” van, mint a tébbi embernek Az elfojtatt érzések, érzolmek befolyasoljak egészségianket. A klasz= szikus aldozat-szindroma, mely szerint »Ne is térédjetek velem, Nem vagyok fontos.” vagy ,Hozza vagyok szokva ahhoz, hogy tudoméct sem vesznek rélam, és csalddast okoznak nekem.” vagy ,Elintézem eqy mo- sollyal az egészet, beldlré) pedig {6 a fejem.” Nos, mindozek a kataszt ‘ofa kezdetet jelzik. Abhoz, hogy egéseségesek és energikusak legyiink 8 pozitlv érzelmeket kell erdsitentink magunkban, 6s ki kell fejozniink erzéseinket. Az is nagyon fontos, hogy elhiggyak: MEGERDEMELJUK, hogy egészségesek legytink, Ha ilyen tudat alatti érzéseink vannak, hogy wnem vagyok }6 ember”, vagy .sok helytelen dolgot cselekedtem”, vagy smegérdemlem, hogy biinhédjek”, akkor a betegség egy klasszikus mad a szenvedésre ~ néha egy egész életen dt, Ha olyan a munkénk, ami nem tlt el elégedettséggel, vagy nem olyan Sletet élGnk, amityet szeretnénk, akkor dllandéan felmeriil benniink a gondolat: , Barcsak ne itt lennék!” Mivel testiink gondolataink rabszolga- Ja, ez6rt testiink azon lesz, hogy a nemkivanatos helyzettél tavol tartson minket. Az els6 lépés a botegség. A hosszabb tévti megoleids a halal Nem azt allitom, hogy egészségi allapotunkat a fanti bekezdésckkel teljesen meg lehet magyarézni. Inkdbb a gondolkodasunk testi egész séqiinkre gyakorolt by szeretném hangsiilyozni. Ha fogok egy bandit és elviszem a Déli-sarkra, asok egy lyukat, eliiltetern, majd tiz évvel késébb megint odautazom egy nagy kosérral, hogy lesziireteljem a termést valon hany banant fogok sztiretelni? Ugye nem til sakat? Az ok ugyobar a2, hogy a kértilmények nem alkalmasak a bandntermesztésre, Nos, a gondolataiddal ¢s érzelmeiddel befolyésotod a kérlilményeket a testedben Rajtad malik, hogy baktériumok tanydjdva vagy az egéseség templomava valtoztatod, Szitletésednél fogva jogod van a jé egés: ghez, J6 egészség alatt energiat és vitalitast értek, Jogod van hozza, hogy minden reqgel abban a biztos tudatban ébredi, hogy tested t&bbre képes, mint csupén ara, hogy végigkiniédd @ napot, Tdl sokan gondoljak azt, hogy az egésrseg nem jelent tébbet, mint a betegség hidnyat Ha megvizsgéljuk a test és az. elme kapcsolatat, akkor egyszord fol- ismerni, hogyan befolyasolja elménk testiinket, Tudatalattink felugyeli Syogyulasi folyamatunkat a nap minden pillanataban, Testiink dllaneoan, regeneralodik, és az Ujjéépitési tervet elménk késziti el. MI irényttja az Gj sejtek dsszekapcsolddasat, amikor a sériilt uijad syoayul? Mi biztositja azt, hogy ha elveszted az egyik kormédet, akkor Kordm fog ndni a helyére és nem mondjuk higyh6lyag? Valaminek mu, szaj kontrotidini ezekat a folyamatokat! Ne veqyiik magatél értetédének testi l6tezéstink csoddjat! 27Szellemed tested mérnéke, tested pedig gondolataid tikérképe, Ha elemészt a félelom, a diih és az elfojtott érzelmek, akkor tested e7t tikrézni fogja. Elméd abetegsége" testedet is megbetegiti DIOHEJBAN Gondolj egészséges és boldog gondolatokat! Képzeld magad makkegészségesnek! Tedd magadéva a gondolatot, miszerint a jd egészséghez sziiletésedtél fogva jogod van! Mindenekelétt légy gyengéd Snmagadhoz! Fogadd ol 6s szoresd magad, és ismerd el, hogy mostandig is a legjabb tuddsod szerint élvél! A FAJDALOM a mar az egészségrél volt 526, akkor vizsgailjuk meg kézelebbriil a fajdalmat is! Ha a fogorvesi vardteremben odamasirozol Kovacs Pistéhoz, miutén 6 masiél orat tlrott ef a rendeldben, és ezt mondod neki: , Hat nem csodalatos dolog a fajdalom?", akkor lehet, hogy 6 azt gondolja, hogy kissé bolondos vagy Neked éppugy nehezedre esne elismerni, hogy a féjdalornak mennyi pozitiy hatdésa van, amikor éppen ratenyereltél a forré tizhelylapra. De képzeljiik esak el, mi lenne, ha nem éreznél f4j- dalmat? Ebben az esetben akar hasz percen at tenyerelhetnél szérakozottan a forré tie helylapon, és esak miutan: véletleniil hétrafordulnal, allapithatnad meg, hogy ahol eddig a karod volt, ott most egy olszenesedett, fekete bot 16g. Ha nem éreznél fajdalmat, akkor el6fordul hatna, hogy amikor hazaérve 28.@ munkébé! Iehajoindl, hogy felvedd a papucsed, megallapitandd: ,.J6t!! A bal labam fele hidnyzik! Ugy létszik, valahol lecsaptam, A liftajte ¢sip- Penterte le, vagy a szamszéd dobermdnja miivelt valami szdmytiseget? ‘Tenyleg, mintha kiesit fureséin jértam volna ma déluean," A testi fjdalormnak megvan az érékes, pozitiv oldala, Allandlé vissoa- csatoliist ad arra, hogy mit tegyiink és mit keriil ijdink el, Enélkiil milyen ciki Jenne, ha egy romantikus, gyertyafényes vacsora kizben igy kellene magyarézkodnunk: .Nagyon sajndlom, kedves, nem udom megenni a desszertemet, épp most haraptam le a nyelvembél egy darabkat.” (Persze e2t csak jelbeszéddel tudnank elmagyardzni.) Amikor tal sokat esziink, vagy nem alszunk eleget, egy testrésziinket megerdlietjik vagy eltrjk, és pihantetniink koll, akkor csodalatos asztorendszeriink miikédésbe Az emocionalis fajdalom is hasonlé ely szerint miikédik. Az emo- Clonalis fajdalmak annak a jelei, hogy meg kell valtoztatnunk a hozva« allésunkat, vagy mésképp kell létnunk a dolgokat. Ha megbantédunk, csalGdotinak vagy elhagyatottnak érezziik magunkat, akkor Ishet, hogy ebbél azt kell megtanulnunk: ,Szeresd az embereket elvardsok nélkiil! Fogadd el dket olyannak, amilyenek, 6s fogadd el, amit acnak, anélkiil, hogy itélkeznél felotitik! De az is lehet az izenet: Ne hagyd, hogy masok cselekedetei tonkretegyék ax Onériskelésedet!" Ha leég a hazad, vagy valaki ellopja az autdéd, akkor nem meglep6, ha Kiborullsz, Ez természetes omberi reakcié. Ha készon dllsz arra, hogy ‘anulj a helyzetbél, akkor akér arra is r4jéhetsz, hogy boldogan meg vagy azok nélkGl a dolgok nétktil is, amelyekhez annyira ragaszkodtal A kiborulds okot adhat arra, hogy étgondold, mi is fontos igazan neked. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy haz és auté nélkiil éljink, Azi szeretném hangstilyozni, hogy a sikeros emberek tanulnak az ilyen helyzotekbél. és gy alakitjak az érvékrendszertiket, hogy kevésbé legye~ nek féjdaimasak sz4mukra az élet buktatdi DIGHEJBAN A fajdalom arra észténéz minket, hogy atgon- doljuk a dolgokat és iranyt valtoztassunk, Arra Ssztdkél, hogy masképp szemldljiik a vildgot. Ha valami butasagot csindlunk, akkor testi és lelki f8jdalmat éliink meg. Mondhatjuk azt is ..Hat ennek nem szabadna fajnia. Nem akarom, hogy fajjon.” Mégis toveibb fog fajni. Vannak olya emberek, akik képesek az év 365 napjén napi 24 6rdban szenvedni valamitél, Sohasem veszik eszr hogy itt az ideje, hogy levegyék a keziiket a forrd tizhelylaprél.A KORNYEZETUNK RESZEVE VALUNK agyon fogékonyak vagyuink a kériléttiink lv emberek hatd- Sara. Lehet. hogy te is ismersz olyan embert, aki egy-két éure- kalfoldre utezott, és mas kiejtéssel (rt haza. Vagy istniersz olyan Otéves kisgyereket, aki artatlanul és naivan baktatott az iskolaba, kis a6 eheltével pedig mar agy kéromkodott, akar ogy kocsis? Kézvetlen kémyezetiink nés26vé vélunk Hayikiink sem védett kérnyezere befon \yésaval szemben, logyonek azok a bardtaink, acsaldunk, amunka- tarsaink, a tévé, az Gjsdgok, a radié, a knyvek, amelyeket forgatunk.Ne dltassuk magunkat azzal, hogy érintetlendi hagynak benniin- ket az élettinkben szereplé dotgok és emberek! Gondolatainkat. érzésein- ket, céljainkat és cselekedeteinket éllandéan befolyasolia kornyezettink, Krecnek tj munkahelye van, Mig 6 tizperces kavésotnetet tare munkatdrsai harmingperceset. Fred csodalkozik: .Mit mtiveltek, sracalo™ Ket héttel kés6bb Fred huiseperces kavésetinetoker tart nay honep elteliével Fred mar fél6rds satinetoket tart, 65 azt vallja Ha nem tudod legyézni éket, csatlakozz hozzdjuk! Miért dolgomék tae mint a tébbiek?”Tia 6v elteltével Fred tartja a leghosszabb kavésztinetet az egész gyérban. Atvette munkatdrsai hozzdallésat. Lenytigoz6, hogy éltaldban mennyire nem vagyunk tudatdban a lelklinkben végbemend valtoz4soknak. Olyan, mint amikor par hét vidé- ki tartézkodds utén visszatértink a szmogos varosi levegére. Csak akkor jéviink 1, mennyire hozzAszoktunk a borzaszté, egészségrelen var levegGhéz, Ha folyton olyan emberekkel érintkeztink, akik mindenkit kritizdlnak, akkor mi is kritizdlni fogunk masokat. Ha boldog emberekkel téltjUk az idGnket, akkor a boldogsaqrél tanulunk. Ha rendetlen emberekkel vagyunk egyitt, akkor az életiink is rendetlen lesz, Tolts idét lelkes emberekkel, és te is lelkesedni foqsz! A wallalkoz6 szellemii emberek segitenek abban, hogy mi is tbb mindenlze bele merjiink vagni, a vagyonos emberek pedig arra inspiralnak minket, hogy jélétben éljiink. Ez azt jelenti, hogy el kell déntentink, mit akarunk az élettdl, és aztén ennek megteleléen kell kivalasztanunk a megfelelé tarsasdgot. Lehet, hegy mest azt gondolod: ,,Ez sak faradsdgomba fog kerilini. Lehet, hogy kényelmetien lesz. Lehet, hogy meg fog sértédni egy-két ismerésém.” Ez igaz! De az életedrél van szo! Fred talén azt mondja: ,Mindig a padlén vagyok, unalmas a munkém, gyakran megbetegszem, folyton depresszids vagyok, schova se mozdulok ki, és sohasem csinélok semmi izgalmasat.” Aztan rdjéviink, hogy Fred legjobb barétai mindig padlon vannak, unalmas a munkajuk, gvakran betegek, folycon depressziésak, soha nem mozdulnak ki, és amiatt nya- fognak, hogy az élet lehetne izgalmasabb is. Ez nem véletlen. Nem a mi feladatunk Fredet kritizalni, De ha Fred valaha is javitani akar az életén, akkor eldszér is fel kell ismernic, hogy mi zajlott a hosszui évek sordn. Nern meglepé, hogy az orvosok gyakran betegek, hiszen a legtdbb idejliket betegekkel taltik, Ugyanebb6l az okbdl a pszichidterek kérében gyakori a2 éngyilkosség. Tiz gyerekbél dltaldban kilene dohényzik azok kézal, akiknek a sztilei is dohdnyoznak, A tilsiily is részben a kornyezetre vezethet6 vissza. A szagény emberek szegényekkel bardtkoznak. A gaz- dagok gazdagokkal. A sikeresek sikeresekkel. Es igy tovabb. DIOHEJBAN HA MEG AKAROD VALTOZ- TATNI AZ ELETED, AKKOR KEZDD A KORNYEZETED MEGVALTOZTATASAVAL!JOLET “A legjobb, amit a szegényekkel tehetsz, az, ha nem tartozol kéizéjiik.” 2a tapasctalatom, hogy sokan gondolkodnak gy, ha a pénzv6l 6s a j6létrl van sz, hogy a pozitiv ondolkods, a kenény munka vagy a megtelel6 hozzdallas egy hajszélnyit sem fag valtoztatni azon, hogy a hénap végén be tudjék-e fizetni a szémldikat vagy sem. Valéjaban azonban a tudatos és wudattalan gondolataid mindig eredményeket hoznak létre életedben, BELEERTVE aze is, hogy meny- nyi penzed van a bankban. Jéléied vagy annak hiénya gondolkoddsod eredménye. Elnéd és az, hogy miben hiszel: ez tart jelenlegi helyze- tedben, és elméd, attdl fliggden, hogy mire tanitod, gazdagsdgban vagy Szegényseégben fog tartani, Amire gondalsz, az adatik meg neked. Ha tigy Gondiolkods2, mint a szegények, akkor szegény maradsz. Ha tigy gondole kodsz, mint a gazdagok, akkor gazdag lesze! Vegyuk peéldaul Fredet, aki azt hiszi, hogy mindig kiszkédni fog, hogy ki tudja fizetni a szcimldit, Fred valdszindileg csak olyan dlldsokra fod Jelentkezni, amelyek viszonylag alulfizetettck, hiszen azt gondalja, hogy neki ez jar. Valészintileg csak olyan emberekkel barétkozik, akik hor4 hasonl6 anyagi helyzetben vannak, hiszen kéztitk érzi otthon magat, Ezek az emberek megerdsitik véleményét, miszerint az élet nohéz, llyen ‘arsastighan valdszintileg nem fogja [éréterét szélesiteni azzal kapesolat- ban, hogy milyen lehetéségei vannak. Az is valoszint, hogy Fred olyan csaladb6l szdtmazik, ahol hasonlé- an dlinak hozza a pénzhez, és a pénzhidnyt elkeralhetetiennek tartjak. Ez is megerésiti Fredet hitében, Mivel dltaldban azt kapjuk az élettél, amire sz4mitunk, és Fred arra szamit, hogy pénzhidnyban fog szenvedni, ezért ezt fogia kapni, Mivel agysejtjein eluralkodott a program, mely szerint: ,Ered, neked nem lesz Pénzed.", ezért mindig, amikor egy kis pénz iit a markat, fogia magat, elmegy és elkdlti. Tudat alatt azt fogja gondolni: ,Eléq fura érzés hogy van egy kis extra pénzem! Jobb, ha veszek valamit, hogy ismét a norma. lis dllapotomban tegyek, azaz legaryasodva!” Ezzel a monoléggal Fred megersiti magaban, hogy a pénziigyi nehézségek az élet elkertilhetetlen részei, Talin azt mondja magdnak -Sohasem lesz pénzem, mert nincs hozzd eleg {6 képesitésam,” Ha a Jo képesités fontos lenne a meggazdagodashoz, akkor az egyetomi pro- fesszorok valészintileg mind milliérdosok lennének. Sok magas iskolai végznttségii embert ismerek. akik mindig le vannak égve, kevesbé iskolazatt embert, akik dlisgazdagok Fred igy érvelhet: ,,Azzal a munkéval, amivel én foglalkozom, soli 3 Szdmossem lehet meggazdagodni.” Nos, ebben a helyzetben sokan szereznek Pay mellékdllast, masok pedig mas foglalkozdst, keresriek maguknak Aékor talan az id6 a kulestényez6? Fred most azzal johet eld, nogy Nines elég ideje arra, hogy meggazdagodjon, Nos, Tred, mindannyiunknak ugyanannyi id6 all rendelkezdsére. Azaz minden nap 24 dra — senkinck sines se tébb, se kevesebb. Fred azt is felhozhatja, hogy wil fatal vagy til Greg, vagy van fele- sége, akirél gondoskodnia kell, vagy nines felesége, aki tamogathatnd, vady tll Sok gyereke van. .. mégis, ha j6l megfiqyeli, akkor ra fog jommi, hogy vannak, akik eldteremtik anyagi jéléttiket, ugyanakkor a fent emlitett koriilmények barmely kombindcidjét megoldjak Baratunk még azzal is folytathatja érvelését, hogy szeretne 6 vagyo- nos lenni, de nem akarja magat haldlra dolgozni. Es ismét taldlhatunk Abb ezer embert, aki keményen és sokat dolgozik, mégis szegény marad Usyeniigy sokan vannak, akik tisetességes munkaidé mellett is meqgar- dagodnak. A kemény munka is fontos dsszetev6, de ez nmagdban meg nem garantalja, hogy diisgazdag leszel! Ha napi tiz drat gérnyedt hatial ssirkét kopasziasz egy gyarban, attél nem leszel sokkal gazdagabb, ha inég tobb csirkét kopasztasz. Egy bizonyos ponton Ul mas stratagidra vali szilkségod! Nem alkotok itéletet. A pénz se nem j6, se nem rossz. A pénz semmi més, csupdn pénz. Fred vagy barki mds, lehet, hogy teljesen olégodett azzal, amije van. Arra akarok kilyukadni, hogy Fred sajét maga teremti meg kériilményeit. Ha egyszer tigy dont, hogy megvaltozik, akkor heti céljait Most nézzilk meg, mit tehet Fred, vagy mit tehetsz te azért, hogy gaedag léqy.VISZONYUNK A PENZHEZ Vizsgaljuk meg kézeiebbrél, hogyan és migrt akaciilyozzak magukat egyesek abban, hogy meggazdagodjanak, Sok ember kulénféle okokb6! kényelmetlontl érzi magat, ha van pénze, ezért szegény marad. Lohet, hogy Grilltséanek hangzik, pedig gyakran igy van. Képzold magad a kévetkez6 saituaciékba, és vizsgald meg, mennyire érzed magad jél a pénz tarsasdgaban! WAY Szitudcié Epp most voltal a bankban, és felvettél dtsz4zozer forintot készpénz- ben, hogy vegyél egy hasznalt autit. Hazafelé egy ismerésddbe hotlasz, @s betiltk egy kavéra valahovs. Amikor fizettok, ismerésid észrevoszi, hogy pénztarcad dagadozik a huszezresekt6l, Mi jatszodna le benned? Kellemetlentil éreznéd magad, és elkezdenél szabadkozni, vagy eseppet sem zavarna, hogy ennyi pénz van nélad, és nem éreznéd szllkséget annak, hogy magyarazkodasba kezdj? (AHHOZ, HOGY ELO TUDD TEREMTENL, VAGY FELRE TUDD TENNE A PENZT, JOL KELL MAGAD EREZNED VELE. Ha kényelmetleniil érzed magad a pénz tarsaségdban, akkor tudattalanul vagy tudatosan tigy fogod keverni a lapokat, hogy a végén semmi pénzed ne leqyen.) +B" Szituacié Egy bulin talélkozol valakivel, aki csak tigy megjegyzi, anélkil, hogy fel akarna vagni, hogy a pénzt kénnyG eléteremteni és neki mindkét fiilén folyik. Mit éreznél ezzel az emberrel és megjegyzésével kapesolatban? (AHHOZ, HOGY MEGGAZDAGODJUNK, KELLEMES ERZESSEL KELL, HOGY ELTOLTSON MINKET MASOK GAZDAGSAGA. Ha aza szilard. meggyGztdésed, hogy a gazdagok nem rendes emberek, akkor szegény- ségben tarted magad, hiszen nem akarsz olyannd vdlni, amit utalsz, igaz?) C" Szitudcié Bevasarolni mése egyik ismerséddel, és észreveszed, hogy otthon hagytad a pénzed. Ismerdsddnél van elég pénz, hogy estig kélesénadjon neked. Hogy éreznéd magad, ha kélesonkémeél tile tizezer forintot? Vagy inkabb hazamennél a sajat pénzedért? (Jéléted szempontjabdl fontos, hogy érezd, megérdemled, hoay masok kisegitsenek. FONTOS, HOGY EREZD: MEGERDEMLED A SEGIT- SEGET (ES A PENZT), HISZEN JOLETED ATTOL FUGG, KEPES VAGY-E KAPNI, ELFOGADNI,)-D” Szitudcié ésobedbe nyilsz, és észreveszed, hogy elvesztettél ni forintot. Azt mondod magadban: 0, masnak biztos jobban szi ra, mint nekem.” Vagy vesztetted a rezsire valét, (HA TULSAGOSAN RAGASZKODUNK A PENZHEZ, AKKOR NE- HEZ LESZ ELGTEREMTENT ES MEGTARTANI) vvenezer ksdge van ly honapig pokollé teszed az életedet, amiért el »E” Szitudcié Képzeld el, hogy tébb pénzt teremtesz eié egy hénap alatt, mint apukéd egy dv alatt. Mit éreznéi ezzel kapcsolatban? Biintudatod lenne, amiért ilyen j6 a teljesitményed? Hogyan éreznél azzal kapesolatban, hogy tudja, milyen jél megy neked? (HA A SIKER KELLEMETLEN ERZESEKET OKOZ NEK ED, ES NEM TUDOD KEZELNL, ARKOR OVAKODNI FOGSZ. A SIKERTOL) nF" Szitudcid Sok ember a szegénységet a spiritualitdssal kit éssze. Azt gondeljak, hogy erény szegénynek lenni. Gendolsz, mit szélna Isten ahhoz, ha megtudnd, hogy evente Szaamillikat keresel? Gondolod, hogy azt mondana: ,Micsoda egy mohd iszn6!” Vagy azt mondana inkabb: , Te valamit j6l csinalsz!” (is JOLETBEN ELUNK, NEM SZENVEDUNK SEMMIBEN HIANYT, AKKOR KIEGYENSULYOZOTTAK VAGYUNK. A spititudlis szévegek ara Datoritanak minket, hogy adjunk a szegényeknek. és nem area, hogy csatlakozzunk hozzdjuk a szegényséqiikben.) MIT TEHETSZ? A kovetko2é rovid lista abban segit, hogy mit tehetse anyagi helyze- ed javitésa érdekeben 1. HATAROZD EL, HOGY VAGYONOS LESZEL, ES KOTELEZD FL MAGAD ARRA, HOGY VALLALOD A SZUKSEGES EROFESZITESEKET! Seeretném hangstilyomi, hogy az energiabefektotés nagyon fontos, de Kombindini kell a megfolel6 hoveéallassal és meggyézddéssel, @. BLOSZOR TEGYEL FELRE, CSAK AZUTAN KOLTEKEZZ! A szegény Smberek ennok ellenkezdj6t toszik. El6szér kéltekeznek, és az gondoljak, hogy majd késébb tesznek féire. Ha vagyonos akarsz lenni, akkor kell, hogy legyen egy terved, amelyhez tartanod is kell magad. 3. FIGYELJ MEG GAZDAG EMBEREKET! Téltsd olyan emberekkel #2 idodet, akik j6l élnok. Ismerd fel, hogy miben rejlik kéztetek a kulénbség! 35impatikus részekot! Légy objektiv! Tanulmanyozd azokat a tulajdonsagokat és jellegzetességeket, amelyck lendilletben tart}jék ket! Figyeld meg dket jél! Figyeld meg hozzddllésukat, és hagyd, hogy nyomot hagyjen benned! 4. KERJ SEGITSEGET! Meg fogsz. lepédni, hogy mennyire segité- keészek az emberek, ha latjak, hogy tényleg eltokétten probalsz segiteni magadon. Ha képes vagy segitséget kérni, akkor az a képességed is Javul, hogy el rudd fogadni a segitséget. 5. WRA ES WRA EROSITSD MEG MAGADBAN, HOGY MEGER- DEMLED A JOMODOT! 6. ALKALMANKENT KENYEZTESD MAGAD! A? anyagilag fiigger- lonné valds része az is, ha felismered, hogy megengediheted, hogy kényoz- tesd magad. Ezenkivil ha 6rilsz a pénzednek, az arra dszténdz, hogy tdbbet teremts olé beldle. 7. KESZITS TERVEKET, 6S ALLITS MAGAD ELE CELOKAT! 8. ALLANDOAN 'TAGITSD LATOTERED AZZAL KAPCSOLATBAN, HOGY MIT ERHETSZ EL, MILYEN LEHETOSEGEID VANNAK! Sok szaz motivaciés kényv és hanganyag kaphato, Ha egy kinyvbél vagy egy hanganyagb6l akér csak egy j6 tletet meritesz, akkor mar megérte a raforditott idét és pénzt. 9. MINDIG HORDJ MAGADNAL PENZT — HAROM OKROL: Elészir is gazdagabbnak érzed magad tle. Masodszor, hozzaszoksz ahhoz, hogy van pénzed, Harmadszor, megtanulod, hogy bizhatsz magadban a pénzzel kapesolatban. Ezenkivil igy leszoksz arrél, hogy retteg} pénzed elvesz- tésérdl — ez szintén fontos, ha gazdag akarsz lenni. VANNAK, AKIK AZT MONDJAK: ,NEM HORDHATOK MAGAMNAL PENZT, MERT ROGTON ELKOLTENEM!” Hogyan is remélhetnék, hogy valaha lesz pénztik, ha még énmagukra sem merik rAb(zni? 10. NE HIBAZTASD A SZULEIDET, AZ IDOJARAST, A GAZDASAGOT, A KORMANYT, A MUNKAHELYEDET, A NEVELTETESEDET VAGY AZ ANYO- SODAT AZ ANYAGI HELYZETEDERT! 11, MINDEN KIHIVAS ELE LELKESEDESSEL Es ELSZANTSAGGAL ALLJ! A legtébb wagyonos embernek az a véleménye, hogy esak azutén lett igazan sok pénze, amikor mar nem azért dolgozott 12, ISMERD FEL, HOGY A SZEGENYSEG MENTALIS BETEGSEG! Mint sok mas betegség, azok szamara gydgyithaté, akik hisznek benne, hogy gyégyithaté. Mint mas betegségek esetén, ennek legyéizéséhez is szitkség van eréfesaitésro, kezdeményezikészséqre és batorségra. Ha feladod, akkor bajban vagy! Jzgalmas dolog felfedezni, hogy majdnem minden boldog és vagyo- hos embernek le kellett gydznie ozt a hetegséget valamikor élete soran, Te is le tudod gyéznit 36EL) AJELENBEN! Ej a jelenben! Varni, hogy térténjen valami... Megboesatas Boldogsag Hogyan birkézhatsz meg a depresszidval? Humor A jelenen kiviil nincs semmink.ELJ A JELENBEN! hogy mennyire vagyunk hatékonyak, attél fiigg, hogy menyire vagyunk képesek a jelen pillanatban élni. jetleniil attél, hogy mi tértént tegnap és mi térténhet holnap, most a jelenben élsz, Ebbdl a szernponthdl a boldogsagunk és olégedetiségiink att! figg, mennyire vagyunk képesek gondolatainkat a jelen pillanatra iranyitani A 2 egyediili, amivel rendelkezel, az a jelened. Lelki békénk, ésAz edyik legesodélatosabb dolog a gyermekekben az, hogy képesek teljesen a jalennek éini, Teljesen elmertiinek abban, amivel épp foglal- koznak, akar bogarat figyelnek meg, akér képet festenek, homokvarat épftonak, vagy barmi mast esindlnak, barmire forditjak épp az energidjukat. Ahogy felcseperedtink, megtanuljuk annak miivészetét, hogyan Iehet egyszerre sok mindenre gondolni és sok minden miaty aggédni, Megengedjlik, hogy a muilt problémai és a jévénkkel kapesolatos félelem rételepedjen jelentinkre, ezért depresszidssa és inaktivva valunk. ‘Megtatiuljuk az élvezetes dolgokat 6s a boldogségunkat halogatni gyakian azt gondolva, hogy majd valamikor a jévében minden sokkal jobb lesz, mint most. A gimnazista azt gondolja: ,Ha majd végre elkeriildk innen, és nem kell mindig azt tennem, amit-masok mondanak, akkor minden klassz lesz!” Erettségi utdn hirtelen rajon, hogy addig nem i¢het boldog, amig el nem kéltzik otthonrél. Elk6ltézik otthonrél, elkezdi az eqyoternet, 6s azt gondolja: ,.Majd ha meglesz a diplomam, akkor boldog leszek!” Végtil megkapja @ diploméjat, és arra a kévetkezterésre jut, hogy addig nem lehet boldog, amig nines munkahelye. Tall munkat, de a szamarlétra legeslegaljén kell kezdenie, De most mar te is biztosan kitaldltad: még mindig nem lehet boldog. Az évek mulésdval egyre csak halogatja boldagsagat 6s lelki nyugalmat, amig mag nem lesz az eljeqy2ése, meg nem hazasodik, hazat nem vesz, jobb munkaja nem lesz, csaladot nem alapit, a gyerekeket elit iskoldban nem tudhatja, amig a gyerekek be nem fejezték az iskolét, nyugdfjba nom vo- nul... és holtan Ssszeesik, mielétt felhdtlentil boldog lehetett volna. Az 6sszes jelen pillanata arra ment el, hogy egy csodélatos j6vét tervezett, amely sohasem érkezett el. Magadra ismertél? Ismersz valakit, aki boldogs4gat mindig a tavali Svébe tolta? Ha boldogok akarunk lenni, akkor teljesen a jelenben kell éiniink, El kell(ene) hatéroznunk, hogy mar az Ut alatt boldogok lesziink, néemesak akkor, amikor elé: acélt, Hasoniéképpen eldfordulhat, hogy nem szanunk elég idGt arra, hogy egyiitt legylink azokkal, akik a legtbbet jelentik nekiink. Néhany évvel ezelétt egy felmérést végeztek az Egyesiilt Allamokban, amelynek célj azvolt, hogy megallapitsak, mennyi mindségi idét tltenek el a kézéposz~ idlybeli apak gyerekeikkel. A résztvev6k ingére miktofort erdsitettek, hogy mérni tudjék, mennyit kommunikal egymnéssal apa és gyerek. A kisérlet kimutatta, hogy az atlagos kozéposztatybeli apa korilbeliil harminchét masodpere minés6gi idét wWlwtt el gyormekével. Bizonyara sok résztvev6 apukdnak nagyszerti tervei voltak acra vonatkozan, hogy majd milyen sok idét tal egyltt gyermekével, .,ha kész lesz a haz”, hanem lesz ekkora hajtas a munkahelyen’, .ha tobb penz lesz a bank~ ban”... A Iényeg az, hogy ogyiktinknek sinesenek garancidi arra, hogy holnap még itt lesziink. Egyedil a jeleniink a miénk. A jelenben éini azt is jelenti, hogy barmit is tesztink, azt Gnmagaére tessaiik, nem csak a végoredmeényér. Ha épp az erkélyed mazolod, el- hatérozhatod, hogy minden ecsetvonast élvezni logsz, hogy mindent megranulsz errél a tevékenységrdl, amit csak lehet, és mindekézben tudataban vaey az arcodat simogats szellének 6 minden masnak, ami kortlotted tértenik, RIPSS ITTNYUGSZIK | VALAKI, AKI HOLNAP AKART BOLDOGAjolenben éiniaztjelenti, hogy widaeunkat tagitjuk, houy a jelen pilla- nator Clvezetesebbe tegyak. Mindannyiunk sziméra inden pillanathan adett annak lehetésége, hogy meqvalasszuk, tényleg élni akarunk-c, akarjuk-6, hogy valdban megérintsenck benniinket és hassanak rénak dolgok, Amikor a jolenben éltink, akkor eltizaiik elménkbél a félelmet, A féle- lem lényegében a jévSben bekéwetkezhots eseményektl valé szorongés Bza scorongas olyan bénito lehet. hogy szinte lehetetlennek tinik bérmi konstruktivat tenni, Az intenziv félelem csakis akkor lép fel, ha nem vagy tevékeny, Abban 2 pillanatban, amikor cselekedni kezdesz, és ténylogesen BELEFOGSZ VALAMIBE, a féleletn aldbbhagy, A jelenbon éini annyit jelent, hogy kezdo- menyeztink és cseleksziink, anélkiil, hogy a kévetkezményektél félnenk Annyit jelent, hogy a résevételért fektetink be onergidt, anélkiil, hogy azon aggodnank, megkapjuk-e a jutalmat. Fontos emlékezni ra, hogy a valamit nem helyettesithetjik a sem- nivel. Ha amiatt agaéds7, hogy felrobbant az auidd, elveszverted az allasod vagy elhagyott a feleséged, azon nem egyszerd tiiltenned magad, ilvenkor nem KGnnyG lelki békére lelhi. Allapoiodon legegyszertibben gy tudsz Javitanl, ha eselokedsz, aktivizdlod magad, részt veszel valamiben, TEGY VALAMIT! BARMIT! Hiyj fel egy négi baratot, vagy isrnierkedj még egy tijal, menj 1 torndeni, vidd el a gyerekeket a parkba, vagy segits a szomszédodnak kertészkodni! DIOHEJBAN Az 106 valéjaban nem létezik, csak egy absztrakt koncepcid a fejedben, 4 jelen pillanat az eqyedii, ami van, Kezdj valamit ezzel a pillanattall Mark Twain egyszer megjegyezte; hogy szérnyti dolgokon ment keresztiil életében, amelyek kéztil néhany meg is tértént vele! Ugye mennyire igaz ez? Ha gyakran arra gondolunk, hogy mi minden megtérténhet, akkor borzasztoan megkinozhatjuk magun= kat. Ha azonban.a jeten pillanatra koncentralunk (amin kivil nincs is egyebiink), akkor mar nem is t{inoek clyan nagynak a problémak! Elj ajelenben!VARNI, HOGY TORTENJEN VALAMI. Volt mar tigy, hogy érékkévaldsagnak tint, mire megérkezett a taxi, amit hivtal, és te csak theél és vartad, hogy jéjjan? Ez minden masra is érvényes, amire varnunk kell. Innen a régi mondas: ,.Az érzétt fazék sohasem rotyog.”” Lehet, hogy mar veled is megesett, hogy nagyon vartal egy hivast, Miutan mar tigy tint, hogy ordk éta warez, tigy déntéttel, hogy lefoglalod magad valami massal. Bs a hivas maris me Amikor csak tiltink és varunk levelekre, emberekre, a megfelelé munkara, a tokéletes partnerre, egy csodalatos utazasra, az eléételre az étteremben, a karécsonyra vagy barmi mésra, amit nagyon szeretnénk, nagyon sokdig tart, mire megérkezik. El6fordulhat, hogy sohasem érkezik megAzelv, ami ilyenkor miikadik, a kovetkez6: .Eld az életed a jelenben, és arra figyelj, hogy elére juss! Ne tartsd vissza a lélegzeved arra varva, hogy a dalgok mukidésbe lendiiljenek!" Ha azt mondjuk magunknak, hogy ahhoz, hogy boldogok és szerencsések legyiink, sziikségiink van X-re vagy Y-ra, akkor a korlilmények hajlamosak mésként alakulni DIOHEJBAN Ugorj fejest az életbe minden adandé alkdlommal! Ej a manak! Amig ara varsz, hogy valami megrérténjen, foglald le magad valami miassal! Ha arra varsz, hogy Hollywood felfedezze kilénleges tehetsé- gedet, akkor kézben iratkozz be eqy kosarfoné tanfolyamra! Ha a pasid késve jOn étted, amikor épp bulizni késziilték, akkor addig olvass, rendezgesd a foté- alburnodat. vagy siiss egy tortat! Ezzel azt bizonyitod, hogy nem ragaszkedsz gorcstisen az ered- ményekhez, A SZITUACIO ,ELENGEDESE” SYORSITIA AZ EREDMBENYEKET. \k MEGBOCSATAS it arra adiad le a szavazatodat, hogy a jelen- ohasem fogok anyunak ezért meghoe: nil” zerten nem vagyok képes megbocsalani magamnak!” Ismerdsek ezek a kijelentések, ugye? Ha nom vagyunk hajlandéak megbocsatani valakinek, akkor ezzel valéjaban azt mondjuk: ,Ahe- lyatt, hogy cselokednék vagy javitanék a dolgok all4s4n, én inkébb a miltban élek, 6s valakit (esetleg sajdt magamat) okolok ezért,” Ha nem bocsdtunk meg magunknak, akkor ezzel valdjaban azt hatarozzuk el, hogy biintudat-utazdson vesziink részt, hogy még egy kis extra lelki qyatrelemben leqyen résziink, 43MASOKNAK MEGBOCSATANI Vannak, akik forditva értelmezik a megbacsatdst. Azt gondoli hogy ha nem bocsatanak meg az anyukdjuknak, amigrt megbiintette Gke akkor ez majd az anyukajuknak lesz rossz. Pedig nom neki, hanom nek lesz rossz! Amikor nem bocsdtunk meg, akkor szenvediink. A legtGbb s76r a, biinés" nem is tudja, hogy mi zajlik a fejiinkben! A ,,btindsok" jé érzik magukat, mikézben mi lelki gyétrolmoknok tessziik ki magunkat. Ha nem vagyok hajlandé megbocsétani a s6goromnak, hogy nen hivott meg a kardcsonyi partira, akkor én szenvedek ettél, Nem 6 gyomorfekélyt, nem 6 fog forgolédni éjjel az agyban, nem 6 borul ki é az egyik legiébb betegségkivalt ok, hiszen a savanyu gondolatok a tests emésctik tatasa még senkit sem vitt elére. Abban a pillanatban, amikor felhagyummésok hibdetatdsaval, abba a helyzetbe kertiliink, hogy tehettink valamit @ holyzet javitasdért. Masok hibéztatasa csak egy kifogés, hogy ne kelljen sommit tenniink ~ egy kifogas arra, hogy ne eselekedjtink. Lohet, hogy Fred azt mondja: , Meghocsatok, de nom folajtek.” Fred itt valdjéban a kévetkez6re qondol: .Megbocsétok neked egy picit, de a tOrténet egy részét nem felejtem, hatha még jél jon e2t késdbb az ornad ald dérgélni!” Az igazi megbocsétds elengedést jolont. Szerintem nagyon fontos felismerni, hogy mindannyian a legjobb tuddsunk szerint éjiik életiinket, Sok hibat kivettink el, van, amikor posse. informacio alapjan cseleksziink, van, amikor hiilyeséqcket csindlunk, mégis legiobb tudésunk szerint esoloksztink. Senki sem tigy kezdi, miutan fel- patiantak a szemei, hogy e7t mondja: ,,De jé! Vegre itt a naay alkelom, hogy fogjam és elsztirjam az életem!" Saiileink a legjobb udasuk szerint neveltek minket, A rendelke2é- stikro 4llé informacié alapjén vagtak bele a szil6i lét ismeretlenségébe Allandéein ket hibactatni azért, hogy milyen rosszul wigezrék feladatukat, nem vezet sehovd, réadasul rombolé hatast Vannak, akik sohasem bocsatanak meg aszitteiknek, 6s rorha déntik az életiket. csak hogy bebizonyithassék, mflyen rossz munkat végeztek asziileik! Ezzel azt motid)ak: ..A te hibéd, hogy semmire se vittem, hogy thaganyos és boidogtalan vagyok. Nézzétek csak, hogy szenvedek!” Mask hibéztatisa sehova sem vozet. Ami megtortént, az megior= tént. Ha sirdnkozunk és gyétrédiink emiatt, az nem segit sommit, Senkin sem segitett még, ha az idéjarast hibdztaita, Ugyanoz érvényes az embe- rekre is Amikor elhatérozzuk, hogy mogboesétunk; akkor egy csoddlatos elv lép mfikédésbe. Abogy valtozunk, masok is véltoznak, Amint megvaltoz- iatjuk a masakhoz valo hozzddllésunkat, 6k is elkezdik megvaltoztatni a viselkedéstiket. Abban a pillanatban, amikor tigy déntiink, hogy megval- tozunk, masok a megyaltozott elvardsainkra reagdlnak ONMAGUNKNAK MEGBOCSATANI Ha mdsoknak nehéz megboesdtani, magunknak még ncherebb. Sok ember az egész: életét azzal totti, hogy testileg és lelkileg Gnmagat biinteti képzelt hidnyossdgaiért. Vannak, akik til sokat esznek, vannak, akik tl keveset, vannak, akik az.alkoholizmusba menekiilnek, vannak, akik szisz— tematikusan ténkreteszik kapcsolataikat, vannak, akik szegényséqben és beteységhen élnek. Szenvedéseik oka lehet, ha az a meggyézddésiik »Sok gonoszsagot elkéverrem.”, ,BUinds vagyak.", ,Nem érdemlem meg, 45hagy egeszseges es boldog leqyek.” Nagyon meglepodnel, ha tudnay hany olyan beteg ember van. aki nincs arrél meagyézédve, hogy neki jar az egészség és a boldogsag! Ha b(initudatod van, akkor mar {gy is eleget kinoztad magad. Min szenyednél tovabb? Ha még egy-kér évig biintudat gyétor, azzal nel seqitesz semmin. Szabadulj mega terhedtél! Nem mintha ez kannyd volna! Az eg ségés elme fenntartésa Sp olyan sok energiabefektetést igényel, mi az egészséges test fenntartasa, De megéri az energiaraforditast. DIGHEJBAN Masokat és dnmagunkat hibaztatt ugyanugy veszélyes és pusztit, Ai Istent, a tobi embert és magunl megoldasdn faradozzunk. Mindig a SAJ/ DONTESUNK, hogy folytatjuk-e életiinket a jelenben élunk, vagy a mult nehezteléseihez és kibor lésaihoz Mincoljuk magunkat BOLDOGSAG } legtobb ember olyan mértékben boldog, amennyire bel a Tél ethatarozza, hogy beldeg lesz.” Ezt Abraham Lin mw mondta. Nem attél figg leginkdbb a boldogs4gunk, ho mi térténik veliink az élethen, hanem attél, hogyan reagélunk erre. Amikor Fred elvesziti az dllasat, felfoghatja tigy is, hogy most lehetGsége arra, hogy tapasztalatokat szerezzen, Uj dolgokat fedez: fol, vagy akar belevaghat egy vallalkozdsba. Ezzel szemben testvél Bill, ugyanilyen helyzetben lehet, hogy tigy dint, mindennek vege, ugrik a huszadik emelotrél. Ugyanabban a helyzetben az eqyik em! Sriil, a masik pedig Ongyilkes lesz! Egyikik katasztrofat lat, @ mi lehetGségeket! Egy Kicsit leegyszertisitetiem a dolgokat, de ez nem valvoztat se avon a tényen, hogy rajtunk mulik, miként reagdlunk az életin! eléforduld helyzetekre, (Még az is sajat déntésiink, ha teljesen kiborul Ilyenkor ezt gondoljuk magunkban: ,.Na, 62 mar tényieg tal sok nek ‘Azt hiszem, egy kis idére el fogom veszteni a fejem!") Boldognak lénni nem mindig kénnyG. Ez életiink egyik legnagyKihfvdea lehet, és akkora elszantsaqra, kitartasra és dnfegyelemne van saiikség, amekkorara csak képesek vagyunk. Felnétunek lenni azt jelen- li, hogy felelésséger vallalunk sajat boldogségunkért, és elhatarozzuk, hogy arra koncentralunk, amink van, 65 nem arra, ami hidnyzik Mivel mi hatarozzuk meg, hogy mire gondolunk, ezért boldogségunk sziikségszertien sajét Kezlinkben van, Senki sern tlt gondolatokat a fojunkbe. Ahhaz, hogy boldogok legyiink, a boldeg gondolatokra kell koncentralnunk. Mégis milyen gyakran tessziik az ellenkezdjéu! Es milyen gyakran eléfordul, hogy fel sem figyeliink arra, ha meadicsérnek minket, viszont még hetek milva is egy bardtsagtalan magiegyzésen ragédunk! Ha megengeded, hogy eqy rossz élmény vagy egy kellemetien megjegyzés kisse le gondolataidat, a’kor ennek viselni fogod a kovet kezményeit. Emlékezz ra: te kontrollélod gondolataidal! A legtébb ember csuk par percig emlékszik a dicséretekre és évekig a sértésekre. GyGjtik a szemetet, olyan huiladékot hordanak magukkal, amivel htisz éyvel ezelétt dobaltak meg dket. Kinga talan folycon ezt mondogatja: , Maig emiékszem, amikor 1963-ban azt mondia, hogy buta, dagadt liba vagyok!” Persze a tegnap kapott dicséreteket eqy az egyben elfelgjti, de 1963 dta cipeli magaval a szemetet Légy boldog, vagy véged van!" ATEmildkszem, amikor 25 dves koromban eqy napon felkeltem és elha téroztam, hogy elegem van abbdl, hogy pocsékul érzem magam, A mondtam magamban: , a valaha Js tényleg boldog ember szeretnél len akkor miért ne vagnal bele most régtén?’ Azon a napon elhataroztat hogy sokkal boidogabb leszek, mint amnilyen valaha voltam. Az eredmét teljesen megdébbentett, mivel médszerem tényleg makédétt! Azutan elkezdtem mas boldog embereket kérdezni arrél, hogyal letek boldogok, Valaszuk mindig pontosan az én tapasatalataimat ti rézte, Valamennyien hasonldkat mondtak: ,Elegem volt a szenvet a bajbdl, a kinbdl, a banatbél, a magdnybdl, igy elhataroztam, hogy MEG: VALTOZTATOM a dolgokat.” DIOHEJBAN A boldogsagért olykor keményen meq kell dolgozni, Olyan ez, mint otthenod rend- hen tartdsa — meg kell érizni az, értékeket, és a szemetet ki kell dobni. Az egyik ember p kilatast veszi észre, a masik a koszos ablakot. Te vélasztod meg, hogy mit latsz 4s mit gondolsz. Kazantzakis egysaer azt mondta: seseted és fostéked van. Belophersz a mennyorszégba, ha megfested.” a A TOKELETESSEG ES A BOLDOGSAG a boldogtalanok vagyunk, akkor ez azért van, mert az életiin nem agy mikédik, mint ahogyan azt szeretnénk. Az élet ne felel meg elvarasainknak, nem minden olyan, amilyennek szeri tink lennie kellene, ezért boldogtalanok vagyunk igy azt mondjuk: ,Egyszer majd boldog leszek, ha...” Bizony, az él NEM tokéletas. Az élethez tartozik a vidamsag, a frusztracié, a sike! és a kimeriilés. Amig azt mondjuk: ,Majd boldog leszek, ha...”, addig B csapjuk dnmagunkat ‘A boldogsag egy valaszids. Vannak, akik azt hiszik, hogy egy napd majd elérnek a boldogsaghaz, agy, mint ahogy egy buszmagalloba é nek meg. Azt hiszik, hogy egy Napon majd minden rendbe jén, hogy szer majd mély Iélegcetet vesznek, é3 azt mondjak: ,Most végro mind eqyenesbe jétt és boldog vagyok!” Elettérténetiik a kévetkez boldog leszek, ha, 48Mindegvikiinknek van valasztasa. Készek vagyunk arra, hogy nap nap emlékeztessiik magunkat arra, hogy esak korlatozott id6 4ll a rendelkezéstinkre, hogy a legjobbat hozzuk ki abbol, amink van, vaqy el fecséreljiik az idénket azzal, hogy egy Jobb javérd! élmodozunk? A koverke75 s7éveget egy nyolcvanét éves ember irta, amikor nyil- vanval6va vale szdméra, hogy haldoklik, Rendkivial fontos sz4munkra ennek az ids virnak az izenete. +Ha lijtaélhetném az éleremet, akkor a koverke26 alkalommal meg- prohdinék tGbb hibat elkévetni, Nem lennék annyire tékéletes. Tébbet Jazitanék. Kénnyebben venném a dolgokat. Tébb butasdgot kivetnok el ezen az utazdson, Tulajdonképpen csak kevés olyan dotog van, amit tenyleg komolyan venndk. Oriiltebb lennék és kevésbé higiénikus. Tobbet kockdztatnék és tébber utaznék, Tébb heayet masznék meg &8 tObb folyoban usznék. Tébb olyan helyre wtaznék, ahol még nem jartam Tobb fagyialtot ennék és kevesebl babot Tob igazi problémam lenne és kevesebb képzeletbolil Tudja, én ogyike voltamn azoknak, akik egéseséges, kimél6 életmédor folytatnak, 85 6rérél oréra, pererél percre jézan Eloter élnek. Igen.., voltak gyényéri, kilénteges pillanataim, és ha Ujra élhctnek, akkor robb ilven percet szeretnék, 6s minden egyes pillanatot jobhan siédinék. Egyike voltam azoknak, akik sehové sem utaztak hémér6, égymelegités palack, széjviz, esdkatat és eftdernys née. Ha még egyszer mindent végigosindthatnék, akkor tavasszal korébhan kezdenék mezitidb jamni, és 6sszel sokkal tovabb maradnék a szabadban. Tébbszér tilnék fel a k6rhintara, tobb naplementét néznék meg, tébb kis~ gyerekkel jatszanck, ha inég egyszer élhernék. De nem élhetek még egyszer.” Ugye saivszorito figyelmeztetés? Csak rdvid ideig vagyunk een a bolygén. Hozauk ki a rendelkezéstinkre alld idébél a legjolsbat! Ez az ids ember rajéut arra, hogy ahhoz, hogy boldeg legyen, elég, ha tébbet hoz ki az életéb6l, nem kell megvaltoztamnia a vilagot. A vilég mér igy is gyony6rd. Neki sajét magat kellett megvaltoztatnia A vilag nem ,1okéletes". Olyan mértékben vagyunk boldogtalanok, amekkora killonbség van a dolgok allésa és a kézétt, hogy szerintiink milyennek , kellene” lennitik. Ha tébbé mar nem kéveteliiik, hagy minden t8kéletes legyen, madris konnyebb lesz boldegnak lenni. [lyenkor elhatd- rozzuk, hogy vannak dolgok, amelyeket mashogy szerotnénk, de akkar is boldogok lesaiink, ha nem teljestiinek kivanségaink, Ahogy egyszer egy indian guru a tanitvanyanak mondta, aki kétség- beesetten kereste a boldogsdgot: El fogok arulni neked egy titkot. Ha boldog akarsz lenni, akkor légy boldog!” a9HOGYAN BIRKOZHATSZ MEG A DEPRESSZIOVAL? Po indannyian dtéliink rendkiviit nehéz idészakokat életiinl ~ sorén: amikor elhagynak minket, arnikor nem tudjuk kifizetn aszamidinkat, amikor felmondanak nektink, amikor elveszi eretteinket. Tlyenkor szinte az is lehetetiennek tdnik, hogy ki fogju bimni_a Kévetker6 hétig. Valahogy dlialdban mégis sikertl! Konnyen elveszitjlik {éléképességiinket, és hajlamosak vagyunk. dolgokat sététen latni. Iyenkor a jévébe tekintve problémékat létun csupan, és azon iinédtink, hogy egy emberi lény hogyan birkézhat me annyi bajjal, ami rank var Ha valaki egynapos tirdra indul, akkor bolond lenne magaval egy egész életre valé titravalét, Akkor hat nem furcsa, hogy vannak, az elkdvetkoz6 25 dv Gsszes aggodalmat magukkal hordj4k, és csoda koznak, hogy az élet miért olyan nehéz? Arra vagyunk teremtve, hag egy nap 24 orat éljtink, Nem tébbet. Nines értelme ma a holnap probl main ragédni. Ha legkozelebb azan kapod magad, hogy kezdesz kétségbe esi tedd fel magadnak a kavetkezd kérdéseket: nElég levegém van, hogy lélegezzek? Mara elég ételem van? (He valasz igen”, akkor jé iranyba haladnak a dolgok!) Gyakran figyelmen kiviil hagyjuk a tényt, hogy a legfontosabb sz sdglotoink ki vannak olégitve. Nagyon tetszik nekem az a térténet, amil egy férfi felhivta Dr, Robert Schullert telefonon, A tarsalgas kGrtilb igy hangzott A férfi azt mondta: ,,Mindennek befellegzett. Végem van. Az éssi penzem elveszett, Az 6sszes vagyonom odalett!” Dr. Schuller azt kérdezte: ,Latni még képes?” A férfi azt valaszolta: ,Igen, még latok.” Schuller: ,,Hat jarni képes-e’ A férfi azt valaszolta: ,Igen, jérni még tudok.” Schuller megjegyezte: ,Nyilvanvalé, hogy még hall is, hiszen killé nem hfvott volna fel engem. algen, j6 a hallasom.” Hat, nekem tigy ttinik, hogy szinte mindene megvan még. Az diili, amit elvesztett, az a pénze!” Egy mésik kérdés, amit feltehettink magunknak: ,.Mi a legrosszal ami térténhet? Es ha megtérténne, akkor életben maradnék?" Oly gyal sokkal rosszabb szinben latjuk a dolgokat, mint amilyenek valéjdban_ legrosszabb, ami megtérténhet, valészindleg nem tul kellemes, mégst a vildg végeA kévetkez6 kérdés, amit feltehetiink magunknak: .Tdl komolyan veszem magam’ is észrevetted mar, hogy egy hétig aggodsz olyan dolgokon, és nem tudsz aludni miattuk, amiken a bardtaid egy pillanat alatt tilteszik magukat? Ez 4ltaldban azért van, mert tul komolyan w szlik magunkat. Azt gondoljuk, hogy az egész vilag minket figyel. Pedig nem. Es ha méqis tigy lenne, akkor mi yan? Semmi kétséq afeldl, hogy a legiobb tudasod szerint éled az életed, Kévetkez6 kérdés: ,Mit tanulhatok ebbél a helyzetbé!?” Vissza- tekintve dltalaban sokat tanulhatunk a nehéz helyzetekbél. A nehézség abban all, hogy ne veszitstik el egyenstilyunkat, és képesek legyiink tanulni szenvedéseinkbdl. A legboldogabb emberek képesek arra, hogy a nehéz io 54helyzeteket ertekes tanulasi lehetosegkent logjak fel. Magasba emel fojiakot, mosollyal az arcukon, és tudjak, hogy a dolgok idével jav fognak, és jobb emberré valnak megprébaltatasaik utén. Ezt per konnyebb mondani, mint megtenni! Egy tovabbi kérdés; Bar a helyzet tényleg komoly, azé Ot percen tilleszek valahogy?” Ha mér egyszer tuljutottal azon az percen, akkor célozd meg azt, hogy a kovetkez6 otén is tuiljutsz! Hal ilyon kis lépésenként — igy sok emésztési rendellenességté] megkimel majd magad, Foglald el magad valamivel! Talélj egy olyan feladat amibe minden energiédat be tudod fektetni! Mindig sokkal jobban é Gk magunkat, amikor elfoglaltsagunk van. Ezenkivill még mit tehetnék? Valdsziniileg leginkadbb akkor érezziik jobban magunkat, ami masokért tesziink valamit. A szélséséges aggédas és dnsajndlat al szarmazik, ha tul sokat foglalkozunk Gnmagunkkal. Abban a pill ban, amikor belefogsz abba, hogy masokat boldogabba tégy — akar viragesokrot killdesz nekik, akar feldsod a kertjiiket, akar egyszerti id6t szansz rajuk — azonnal jobban érzed magad! Ez automatiku: torténik, Nagyon egyszerti. Es esodilatos! DIOHEJBAN A katasztr6fék nem is annyira katasztrofak, ha Iépésrél lépé oldjuk meg 6ket. Minél etébb felismerjik, hogy mit tanulhatunk az j helyzetekbél, anal kénnyebb lesz legyézni dket, midja) cima kényveben leirja, hogyan épult fel egy ot nyomorité betegségbél, és hogyan tért vissza az egészst normélis életbe. Legfabb gyégyszerei: nagy adag nevetések. Cou: meggyézédése az volt, hogy az élethez valé til komaly hozzAallésa gyorsitotta betegséaének kitejlédésér, és azt gondolta, hogy sok n téssel megfordithatja a folyamatot, Marx Brothers-filmeket és kameras felvételeket nézett egészen addig, amig a tlinetek és a faj mai el nem miiltak. Bebizonyitotta a régi mondas igazat: A nevet legjobb gyégyszer.” Amikor nevetsz akkor mindenféle csoddlatos dolog térténik a teddel és a lelkeddel. Endorfinok szabadulnak fel az agyadban, ategy természetes |é érzetet keltenck, 68 a légzdszerveid ugyanclyan edzésben részesiilnek, mint kocogds kézben, A nevetés enyhiti a fajdalmat. Csak akkor tudsz nevetni, amikor nyugodt vagy, és minél nyugodtabb vagy, anna! kevesebb fajdalmat érzel, ez6rt a vieces konyvek és filmek idedilis fajdalornesillapitok. Tulaj- donképpen lehetetienség egyszerre gyomorfekélyt kapni és sokat hevetni. Vélasztanod kell: vagy az egyik, vagy a masik, Ugyanez érvényes mas betegségekre is. Gyakran lebetegsziink, amikor magunkat vagy az életet ul komolyan vesszak. Ahhoz, hogy egésaségesek maradjunk, muszaj nevetniink. Tegytik fol, hogy teljesen leégrél, épp mast karamboloztal és torl- karos lett az autéd, egy vals kellés kozepén vagy és beazik a tetéd. Haegyébként sem épp a legjobban mennek a dolgaid, akkor miért nehezit néd az életedet még azzal is, hogy réadasul még az orrodat is l6gat A boldogs4g miivészetéhez tartozik az is, hogy a nehézsdgek mieldbb nevetni is tudj. Van, aki egy adott helyzetben két évig nem t nevetni. Egy masik ember viszont lehet, hogy két ht elteltével eldénter hogy ideje abbahagyni a jajgatast, itt az ideje a nevotdsnek. Az el ember étvenszer annyi ideig marad boldogtalan, mint a masik. ES G6 VALASZTOTTA Mindannyian elszenvediink szerencsétlenségeket. A BOLDOG BEREKNEK NEM KELL SOK 1D6 AHHOZ, HOGY CSALODASAIK KO! KUS OLDALAT ESZREVEGYEK. Id6nként emidkeztesstik magunkat arra, hogy emberek vagyunk, elkévetiink ostobasagokat. Ha azt varod el, hogy takéletes légy, a nem ezen a bolygén van a helyed! Emiékezziink arra, hogy a sajat pr Jémaink mindig sokkal jelentésebbnek tinnek szamunkra, mint ba masnak, Ha senki nem t6lt el ezek miatt dlmatian éjszakakat, ak nektink sem kell A gyerekektél sokat tanulhatnank a nevetésrdl. A boldog fiat: szinte barmin nevetnek, természetesen és anélkiil, hogy széqyel magukat. Ugy uinik, 6k dszténdsen tudjak, hogy egy kiadés neve egészségben 6s egyenstilyban tartja dket. Kielégithetetlenill szomja az oromat és a neverést, Milyen kar, hogy mire felnovink ezt a hozs allést a legtébb ember esetében felvaltja egy masik, miszerint: Az komoly.” A felnétek tobbsége arra dresszirozza a gyerekeket, hi mikor ne nevetgéljenek, mikor ne kuncogjanak — ,Ne nevess 6ra al ne kuncogj a vacsordndl..." -, mig végiil természetes spontaneita nagy része elvész. Masokkal szemben az egyik legnagyobb felelésségtink abban hogy j6l érezziik magunkat! Amikor Lubickolunk a boldogs4gban, jobban érezziik magunkat, jobb a teljesitménytink, és az emberek szi sen vannak a tarsasagunkban, DIGHEJBAN Az élet nem ANNYIRA komoly. Vegytik inkabb a humort kornolyan!AZELMED ‘Uratkods jecidebaeainy wrétiyaba haladunk A tudatalattid Képzeléeré Mentalis gyakorlas _ iat kapjuk, amire saaiteunk Avonzds térvénye Amit6l féliink, magunkhoz vonzzuk A szavak ereje Hala A gondolatok, mint lathatatlan felhék vonulnak benniink Ok hatérozzdk meg, hogy mi térténik veliink.URALKODO GONDOLATAINK IRANYABA HALADUNK izsgaljuk meg, milyen hatdssal van élettinkre az, amivel gondo- latban sokat foglalkozunk! Talan a legfontosabb elv, amit ismer s ned kell, hogy megértsd eiméd miikédeését, az, hogy mindig abba az inényba fogsz haladni, amine legtébbet gondolsz. Nemrégiben talalkoztam egy holggyel, aki elmondia nekem: ..Fiatal- koromban megeskidtorn, hogy soha nem fogok sem Kovacs nevti férfi- hoz, sem nélam fiatalabbhoz. feleségiil menni, 6s hogy sohasem fogok mosogatasbél élni. Mégis mindharom megtdriént!" Milyen gyakran hallasz ilyen tarténeteket? Milyen gyakran kerdlsz olyan helyzetekbe, amelyeket szeretté! valna elkeriiini? Azt mondtad magadban: Ha van valami, amit nem akarok atélni... Ha van egy kerdés, ami nem akarok megvdlaszolni... Ha van egy ostoba hiba, amit nem akarok Wjra elkévemi, .” Es mi wrtéene? Ha még egy kettés hibat ti kitekerem a nyakadat!Azaiva kovetkez6: , Amire gondolsz, abba az irdnyba fogsz haladni." Ha valami olyanra gondolsz, amit nem szeretél, akkor alelé mazdulsz majd el. Elméd ugyanis csak valami folé tud elmozdulni, nem pedig valamitél tivolodni. Ha azt mondom neked: ,Ne gondalj nagy fulti, borclé pottyés, kek szind eletantra...", akkor mire fogsz gondolni? Egy elefSntral Szoktad azt mondani magadnak: ,,62t nem szabad elfelojtenem!", és aztén biztosan elfelejted? Elméd nem tud eltivoladni a felejtéstél. Az emlékozés felé tud haladni, de csak akkor, ha azt gondolod: , Ere emlé- kezni akarok." Ha tudataban vagyunk annak, hogyan mikédik elménk, ez épp eleg ok arra, hogy étgondoljuk, mit mondunk magunknak és masoknak. Ha a kis unokadcsédnek ezt mondod: ,Nehogy less arnél a fardl!", akkor vald- iban abban. segitesz neki, hogy leessen a fardl! Ha azt mondod magadnak: ~Nem szabad elfelejtenem, ami ebben a kényvben van!", akkar mar félig ol is folejtetted, Ec azert van igy, mert elméd képek alapjan mikddik. Ha art mondod magadnak: ,Nem szabad elfelejtenem ezt a konyvet!", akkor elmédben létrej6n egy kép a felejtésrél, Hidba mondod; ,Nem akarom...”, elméd megis a kialakult képpel delgozik, és ennek eredménycként elfelejted a kOnyvet! Ha elhatarozod: ,,Emlékezni akarok a konyvre!, akkor elmadben kialakul egy kép arrél, hogy omiékszel, és igy sokkal nagyobh eséllyel fogsz emlekezni Elméd egyszerfien nem képes, és nem is lesz képes gondolataid ellenkez6j6t kivitelezni. Ezért, amikor az edz6 odaordit a jétékosnak: , Ket kine hagyd!”, ezzel a bajt keresi, Ha azt mondod a gyerekeidnek: HI ne térd a nagyi antik vazdjat!”, e2201 maris megidézted a katasztréfat Sok frusetralt szilé megkonnyfthetné a helyzetét, ha tigy kommuni- kalna gyermekével, hogy annak fejében a kivant eredményr6! alakuljon ki kép. llyenkor a ,Ne ordibélj!” atvaltozna ,Légy saives esendesebben!"-te, a ,Nehogy leedd a legszebb inged spagettivel!” helyett pedig ozt mon- dana a s2til6: ,Vigyizz, hogy tiszta maradjon az inged, amikor spagextit eszell” Ezek drnyalatnyi, de nagyon-nagyon fontos kiilénbségek. Ez az ely megmagyardzza, hogyan lehet az, hogy 15 éven At cay karcolas sincs a tragacsodon, vaditj, csillogo autéclat pedig migrt sikeriil mar az els& napon behorpasztanod, Ha ugyanis vezetés kézben arra gondolsz, hogy ,Nem szabad egy karcaldst sem ejtenem ezen, barmi is térténik!", akkor maris veszélyben vagy, Gondold inkdbb azt: ,Biztonsé- gosan vezetok.” Azlesz a tenisemeces gyéztese, aki dllanddan azt gondolja: ,.n aka~ rom ezt a pontot! Ez az enyém lesz!” Aki azt gondolja: ,Vigyaznom kell,nehogy elsziirjam!", az vesziteni fog Ugyantigy, aki azt mondja: ,Nagyon kell vigy4znom, hogy ne be- tegediek le!", az nagy kiizdelmek drain marad csak egészséges, Azok, akiknek ilyen gondolatoktél ztig a feje: .Nem akarok eqyedtil maradni!". »Nem akarok tnkromenni!”, ,Remelem, ezt nem sairom ell”, azok egy folytaban olyan helyzetekben taléljk magukat, amelyeket el akarnak keriilni, DIGHEJBAN A pozitiv gondolkodas azért m(ikédik, mert a pozitivan gondolkodék azon gondolkodnak, amit el akarnak érni, Ezért aztén feltartéztathatatla- nul a céljuk felé haladnak. Mindig arra gondolj, amit el akarsz érni! A TUDATALATTID aldszintileg nagyjdbol tisztdban vagy tudatalattid mékddésével (sok szaz k6nyv jolent meg tudatalattink hatalmardl), mégis nehezen tudndd pontosan meghatarozni, mi is ez valdjaban Réviden: tudatalattid hatarezza meg, hogy milyen eredményeket érsz el, Tudatalattink hatasa és ellendrzése annyira dtfogo, hogy az amerikai pszicholégia atyjaként tisztelt William James a muilt szdzad legfontosabb felfedezésének tartotta. Elménk jéghegyhez hasonlithaté: az a része, amelynek tudataban vagy, kicsi, A nagyobb és fontosabb része rejive van. Az Osszes tudatos gondolatod hozzajarul tudatalattid épitéséhez. Nom kis tudatos erdte- szitésedbe kertilt megtanulnod keéssel és villaval enni. Idével az evdesz- koazel val6 evés készsége elvaktarozédott tudatalavtidban, annyira, hogy mostanra mar ritkan oélzol villaddal a széd mellé! A testi funkcidid, a viselkedésmédod és az ésszes tanult készséged be van programozva a tudatalattidba, Ha megkérdezel egy gépirénét, aki percenként nyolevan sz6t gépel, hogy hol vannak az egyes betiik a billentytizeten, akkor nagy bajban lesz! Csukott szemme! masodpercenként dt billentytit iit le, de csak akkor tudja elmagyardent, hogy hol talalhatk a billentyk, haa kezét az asztal 1a teszi, és Ugy tesz, mintha gépelne. Ugye lenytig’izd? Claude Bristol a Magic of Believing (A hit csodaja) cimti konyvében megallapitja: ,Ugyamigy, ahogy a tudatunk a gondolatok forrdsa, tudat- 58alattink az er6 forrésa.” Tudatalattidban megtaldlhatéak a jarés, a beszéd, a problémamegoldas, alvés kézben tested gydgyitsa, éleumentés a veszélyben programjai és még sok-sok mds program. Megraldlhaté benne az dsszes eddigi tudatos gondolatod, 6s minden gondolat, amelyet itt elhelyeztél, eredményeket produkal dletedbon, A tudat alatti programjaid felelosek sikereidért és sikertelenségeidert Tovabba mindegy, hogy az, amit tudatalattid igaznak hise. valdj4ban tigy van-e. Eredményeid attol fiiggéen alakulnak, hogy bels6é pragramjaid mit tartanak helyesnek Peldaul, ha bérmit is taszel, de kézben folyton a sikerre gondolsz, akkor tudat alatt automatikusan kifejlesztesz egy sikerprogramot. igy sikereket vonzol magadhoz, és a sikerek melléd szegédnekted ttn ee Gvakran a betegségek kénil forognak, és dilanddan a betegségeidr6! beszéisz, akkor tudatalattid bevegségmintakra fog réalini, és szabad utat enged nekik. Nem biatos, hogy amikor épp lebotegszel, akkoriban tudatosan botegségekre gondolsz. Azt mondhatod, hogy nem akarial megbetegedni, nem is gondoltal arra, hogy megbetegedhetsz, és hem Is szdmitottal arra, hogy beteg lehetse, Tudatalactid mégis olineéors ‘Serneked, €3 ¢2 csak akkor valtozik, amikor dtprogramozod gondolataidat, Tudatalattink probiémamegolas képessége csodalatos. Talim mar veled is megtortént, hogy egy megoldatlan probléméval aluidtél el, és mésnap regge| arra ébrediél, hogy megvan a megollas! Tudatalattiel megralaita a valaszt, és étadta ait tudatos elmédnok Nem egyszerti felatiat teljesen megérteni cimank mikodését, hiseon az emberi agy a legbonyolultabb szerkezet, amivel 2 emberiség eddiq talalkozott, DIGHEJBAN Tantsd szem eldtt, hogy gonidolataid nap mint nap Programokar gyéttanak tudatalatid szdméra, exért wigyden arra, hogy mire gondole7! Hasznald képzeletadet gy, abogy minden sikeres ember! Hasondid uigy, ahogy a Nagy zeneszerdk, tudésok, miivészak és sportoldk! Taplald be Céljaidat tudatalattidba vigy, mintha mar meg is tértantek yoinal Példaul, ha magabiztos szeretnél lenni, akkor képzeld el magad gy, hogy tal. Grordulse az Snbizolomtét! Képzeld el, bogy mar elérted. a Likieate cal t, 85 tudatalattid nekilat a kivant c6! megvalésivasaloz! Ha gazdag akarsz lenni, hasznéld ugyanezt az elvet — képzeld ef ae idedlis végeredményt! Mar elére érilj a kivant sikereknek é jolétnek Képzeletben, és vudaralattid nekilét majd, hogy élérje a kivant célt. Ez a2 elv tegbizhatéan és hibatianul mokédik FP oe Vannak, akik arra pazaraljak az idejtikes, hogy logikus magyarazatokat kove. telnok, és megprébilnak rajonni, he hogyan is makodik ez az egész, mig mésok haszndljak ezeket az olveker, a gondolatok térvényeit, hogy egész- ségesek leqyenck, meggazdagedjanak és j6létben éljenek. Ha mtikédik, akkor hasznald te is! Morfondirozni niérsz késGbb is!KEPZELOERO A képzeléerd fontosabb, mint a tudas.” Finstein WA képzeléers igazgatja a vilégot.” Disraeli elsé hat évében sajatitjuk el, ilyen rengeteg tij dolog elsajat sara vagyunk képesek abban az elsé par évben, Képzelderdnk is ekkor a legtermékenyebb. ‘Azutolsé pont megmagyarazza az els6t. Ahhoz, hogy gyorsan és kény- nyen tudjunk tanulni, j6 képzeléerére van sziikségiink. Ezért felnéutként ig fontosnak kell tartanunk a kreativ képzelderét, 6s egész életiink soran Jejlesztentink és stimuléinunk kell, Néha et halljuk sztiléktél: ,Aggédom a kis Janesika miart, annyira searnyal a képzelete!” Megint mas sziildk pedig tay gondoljak, hogy a kis- gyerek képzeléerejének értéke abban rejlik, hogy a sziildket elszdrakoz~ ratja Az igazsag egész egyszertien az, hogy a képzelderd a kulesa az 6sszes tudasnak és problémamegoldasnak. Az olyan emberek, mint Edison és Einstein, rendkiviili képzeléerével rendelkeztek, Albert Einstein példéul Ugy jutott el az idérél és térrél alkotott kévetkeztetésekig, hogy a boly- gSk kézé képzelte magit, és képzeletben a holdsugarakon lovagolt! Az a képessége, hogy gyermeki tudott lenni, segitette 61 abban, hogy éridssa waljon a tudésok kozit, Ajo képzeléer6 a j6 memsridhoz is sztikséges. Ez az eqyik ok, amiért az idés emberek gyakran memériagondokkal kiiszkbdnek ~ hagytak, hogy képzeléerejiik annyira leromoljon, hogy elméjiikben mar nem képzédnek maradandé képek, Amikor informéacidt tarolunk el memériabankjainkban, akkor képzelderénket és vizualiziciés képességiinket hivjuk sogitségiil, hogy képeket alkossanak. Az, hogy milyen kénnyen tudjuk ismét eléhivni az informaci6t, fligg att6l, hogy milyen hatékonyan tudunk képeket alkotni Ezenkiviil a j6 képzeléeré el6feltétele annak, hogy lazitani tudjunk lelkileg és testileg. Példaul, ha teljesen bele tudod magad képzelni egy természeti képbe, mondjuk egy tengerpartra, akkor lazftani tudsz barmikor, amikor csak kedved tartja. Milyen értékes képesséq! Ezzel szemben akinek nem olyan fejlett a képzelderoje, sokkal nehezebben kapesolddik ki, B ecslésok szerint tudésunk kérilbeliil hetven szézalékat életink 6DIGHEJBAN Ne csak a tested tartsd j6 formaban, hanem a képzeléerddet is! Mi- nél tbbet edzed, anal konnyebben oldasz meg problémdkat és jegyzel meg adatokat. A KEPZELOERO ES AZ ALMODOZOK _Minden nagy teljesitmény egy élommal kezdédik. A télgyfa alszik a makkban, a madarka var a tajasban, és.a lélek létomasdban egy ébredezd angyal moedul, Az almok a valésag magjai James Allen Apolnunk kell a képzeléerénket, azt a képességiinket, hogy dlmodni tudunk, hiszen a térténclem kezdete ota a legnagyobb teljesitményeketazok hoztak létre, akik almodni mertek, azok, akik a reményeikkel és verajtéktikke! alkottak eqyedtildllér Leonardo da Vinci tizenkét évesen, hazassigon kivilli yerekként, megeskiid6tt: ..£n leszek az egyik legnagyobb miivész, akit a vilag valaha is latott, 65 egy napon kiralyok kézétt foyok éini, és hercegek kdzt Fagjok jarni. Napoleon mar gyermekként Eurépa meghéditasarél, csapatai meg- szervezdsérl és vezénylésérél almodozott, A tabbi mar torténelem A Wright fivérek reptilégépeket almodtak meg. Henry Ford megal- modta a mindenki szamara elérhet6, futdszalagon gyartott autat Neil Armstrong mér kisgyerek kordban arrél dlmodott, hogy az Urhajézas terén maradandé nyomot hagy hatra, 1969 jliliusdban elsoként Ispett a Holdra, valban maradandé nyomot hdtrahagyva. Minden egy dlommal kezdédik. Tarts ki dlmaid mellett! Az ismert dal is azt mondja: ,, Ha nincsenek dlmaid, akkor egy Almod sem valik valéra.” MENTALIS GYAKORLAS. ost nézziik meg, hogyan tudod arra hasznainia képzeléerédet barmilyen teriileten, hogy javits teljesitményeden! Néhdny évvel ezeléit a Reader's Digest kizzétette egy vizs- galat eredményeit, amelyet egy kozdpiskol4ban végeztek el, ahol a nagy- Jb6l egyfarma teljesiiményG didkokat harom csoportra osztottak, hogy leteszteljék, milyen Ugyesen tucinak kosArra dobni, Az olsé esoport egy hénapig minden nap gyakorolta a kosdrra dobast. A mdsodik csoport (a kisérlet. kontrollcsoportja) egyaltalén nem gyakorolt. A harmadik csoport napi cay drain keresztiil képzeletben gyakorolta a kosérra dobast, egy héna- pon at Az elsé csoport két szdzalékkal névelte teljesitmenyét, Annak a ssoportnak, amelyik nem gyakorolt, két szézalékkal romlott a teljesitmé- nye. A harmadik csoporinak, akik csak képzelethen gyakoraltak, harom €s {él sedzalékkal javult a teljesitményet Ez bizonyiija, amit mar sokan tudnak: a képzeletbeli gyakorlassal kimagasié eredinényeket érhatiink el. Szoktal képzeletben gyakoroini, mielétt golfozol? Fel szoktal késziilni szellemnileg egy elbeszéigetésre. vagy a parkolas el6tt elképzeled, hogy beallsz a parkoléhelyre, mielét ténylegesen bodlindl? Ezt nevegziik képzeletbeli gyakorlasnak, 6s nagyon Sokan gyakoroljuk anélkill, hogy tudatéban lennénk ennek. Ez egy fel- becsiilhetetien értékG képzeletbeli folyamat.Barmikor, amikor véghez viszel egy cselekvést, példéul golfozol, testod a fejadben lévé ,.programokra” reagal, amelyek, mint egy szémitogép- program, utasitasokat adnak: ,,Tecd ezt, csindld az...” Ha j6 programod van, akkor titéseid célba talalnak. Ha ,nekem ez nem megy” programod van, akkor sokaig keresgélsz és jarkals? fel-ald a csalitosban! Ha gyakorolsz a palyan, akkor persze finomitasz programjaidon és javul a teljesitményed! Sokan azt hiszik, hogy csakis testi gyakorlassal.javithatnak egy-egy készségukén, ebben az esetben a golftechnikajukon. Ez nem igy van! Persze a tosti gyakorléssal is atprogramozhatod az agysejtieidet. de ennek nem ez az egyedtili médja, A leggyorsabban tigy fejlédhetsz, barmilyen toriiletrél is legyen 526, ha kombindlod a rendszeres fizikai 6s a rendszeres mentalis gyakorlast. A leqijabb tudomdnyos felfedezések bizonyitjak, hoay amikor elkep- zeled magad egy feladat végrehajtasa kézben, akkor tudat alatti program- jaid ugyantigy megvaltoznak, mintha valéban elvégezted volna a feladatot. ‘Agysejtjcidben elektrokémiai valtozasok mennek végbe, ametyek tj visel-kedést eredményeznek. Joggal foltételezhetjiik, hogy azt szeretnénk, ha az agysejtjeinkhen levé mintdink olyan kézel lennének a Wkéleteshez, amennyire csak lehetségos. Tékéletes teljesitmény pedig csakis a kép- zeletiinkben lehetséges. Ezért ha a lehet6 legjobb teljesitményt akarjuk elérni, akkor nyilvanvalé, hogy mentdlis és testi gyakorlésra egyardnt sztikségiink van. Fejlesztheted golftuddsedat, szonoki képessdgedet, magabiztossigodat, vezetéi képességeidet és szamtalan mas készsége- det tigy, hogy egyszertien leulsz egy fotelbe, és képzeletben gyakorolsz. E2t az alapelvet, tudemdnyos kisérlotek ismételten igazoltak. Dr. Maxwell Maltz, Psycho-Gybemetics (Pszichokibernetika) cimii kanyvében darts- és kosdrlabda-jatékosokrél szamol be, akik ezokkel a technikak- kal jelentésen megndvelték teljesitménytiket. Az olimpikonok 65 a profi sportolék dszténésen vizualizdlnak, ezért nem ritkan latni ket a Sport pilydkon, amint csukott szemmel képzeletben gyakorolnak, igy tudat- alattijukba tékéletes képeket tplilnak be, amelyek biztositjék a kivalé teljesitményt, Nem azt akarom ezzel mondani, hogy a tényleges munka 65 a tasti gyakarlas értéktelen, hanem azt a tényt akarom hangstilyozni, hogy a tokéletes végeredmények vizualizalasa segit minket abban, hogy gyorsabban és kevesebb energiaraford{tassal hozzuk ki magunkbél a loheté legtbbet. DIOHEJBAN A képzeletbeli ismétlésekben aza nagyszertl, hogy igy bepragramoz- hatod agysejtjeidet a tokéletes teljesitményre. Képzeletben ugyanis nem szilkséges hibakat elkévetni, Egyben azt is megtanuljuk, hogy ha dllan- doan azokat az eredmeényeket képzeljtik el, amelyeket nem akarunk elérni, akkor azokat az eredmenyeket fogjuk olémi! Sok ember egése élerét fay 6li le: kényszeresen arra gondolnak, amit6l a legjobban félnek, és aztan azon tlinédnek, hogy miért mindig az torténik meg veltik! Errél még lesz szo.a konyvben, Mostantél rendszeresen csiszold képességeidet képzetierdd segitségével is! Akér egy eldadast tartasz nagy kézén- ségnek, akar egy nehéz telefon- beszélgetést kell lebonyolitaned vagy eldszér probalsz vitorlézni, tits idét avzal, hogy elétte tkéletesen le}itszod képzeletben! A vilaglegsikeresebb emberei mar ezt teszik ~ esatlakozz hozz4juk! 65AZT KAPJUK, AMIRE SZAMITUNK Altaléban azt vonzzuk magunkhoz az életben, amire szamitunk, A tenisajatékos azt mondja: ,,Csak akkor nyerek, ha nélam van a nyu mancs!” Amig/ezt_ mondja maganak, addig igaza is lesz. De nem a kis s26nés manesban van az eré, hanorn a jétékos elméjében. Ennyit a fekete macskakrol, a péntok tizenharmadikérol és a léwdék alatt elhaladdsrol! Ha Kinga tigy gondolja, hogy csak akkor jannek hozz4 LAtogatdba, amikor nagy a felfordulds néla, akkor azt, fogja észrevenni, hogy ez a minta fog ismétlédni az eletében. Ha Fred, a térje, azt mondja, hogy min- den évben megfaizik, akkor fogadhatsz r4, hogy igy is lesz. Ha Fred azt mondja, hogy mindig, amikor vegre félrerak agy kis pénzt, akkor Jon egy varatlan kiadas, és ismét lenulldzédik, akkor Fred tényleg mindig le fog nullézodni, Az orvosok is azt tapasztaljdk, hogy betegeik elvardsaik szerint gyd- gyulnak, nem feltétlenill az orvos progndzisa szerint. Dr. Carl Simonton is felfigyelt arra, hogy rékbetegei gyoqyuldsa isméilédéen takrozte azt, hogy betegei mekkora reményt téplditak felgyogyuldsukra. 16,30 Hamarosan migréném lesz! 6s‘Az egyik ember azt mondia: ,,Az emberek mindig kereszttilnéznek rajtam, rosszul bannak velem és becsapnak!", és azt tapasztalja, hogy pontosan ezt adja neki az élet. A masik ember azt mondja: Az emberek mindig j61 bannak velem.” Es vele tényleg jol bannak, DIOHEJBAN Mire tanit mindez minket? Arra, hogy az iranyitas a te kezedben van. Te dintéd el, hogy mire gondolsz. De déntéd el, hogy mit ,veszel” a fejedbe, (gy azt is, hogy mit kapsz vissza, Kotess igazdn boldog emboroket! Nohéz lesz ilyeneket talalni! Keres olyan embereket, akiknek sanyarti sarsuk van, de azt varjék, hogy az élet csodilatos legyen! Ilyeneket is uyyanolyan nehéz talaini! Altaléban azt kapjuk az élettél, amit elvarunk A VONZAS TORVENYE Jéfordult mar, hogy olyasvalakire gondoltal, akit honapok dta nem attal, ¢s masnap betoppant hozzid? Megtértént mar veled is, hogy irtél valakinek, akivel mar évek dta nem tartottad a kapcso- . hogy a leveleitek féhiton talalkoztak? Volt mar alyan, hogy egy régi dalt futyiltél, és amikor bekapcsoltad a rddiot, meglepédve hallottad, hogy éppen az sz6l? Volt mar tigy, hogy elhataroztad, hogy beszerzel egy kényvet vagy egy lemezi, és par raval késObb a konyvet megpillantottad egy kényves- polcon? Megtértént mar veled is, hogy az évekkel ezelétt elképzelt hazban vagy munkahelyen taléliad magad, és azon tinédtél, hogy a sajat erd- feszitéseden kiviil nem kész6nheted-e valami mdsnak is cdlod olérését? Sok ember az ilyen eseményekat egyszertien véletieneknek tekinti, pedig itt valami sokkal nagyszertitsh Iép mikédésbe, Elméd olyan, mint egy magnes, és azt vonzod magadhoz, amire gondolsz, A fizikai vilag- ban megfigyelheté magnesesség és vonzds elvei a léthatatlan sikon is m(ikédnek. Amikor el6sz6r felfigyeltam erre, akkor azt gondoltam: ,.Ekkora hillye- séget! Hogyan is vonzhatna és teremthetne el6 barmit is az elmém?” De azért tovabbi vizsgalédasra érdemesnek tartotiam a tmat, ha mar egyszer par 6riilt hitt ezekben az olméletekben. 67Arra az esetre, ha mégis igaz, hogy a gondolataink vonzanak dolgokat, hem szerettem volna én lenni az @ sajndlatra méltd lény, aki egész leté- ben a sajat tudatlansdga miatt kissek6dik! Fogiam magam, 5 beszereztem a gondolkedésunk mikédéséré1 s7616 kinyveket, Volt kéztik tudoméanyos, metafizikai, spiritualis, és volt, amielyik arrél szdlt, hogyan gazdagodjunk meg, Meglepetésemnre mind- egyik ugyanazokat a kévetkeztetéseket vonta le a2 emberi elme még- neses természeterdl. A véletlen milve” - gondoltam, és vette még egypér kinyvet... aztin még parat, Elolvastam kérilbelil kétszdzat, a vildg minden tajarél sedarmaz6 szer2dkiél, akik kilénb6z6 korokban éltek, ktilénbéz6 valléstiak voltak, killénbé26 filozéfiai irdnyzatokat kép- viseltek. Alapjaban véve mindannyian ugyanazt dllitottak: ,Azt vonzzuk magunkhoz, ami foglalkoztat minket, Elménk egy magnes.” Lassan elkezdtem binni, hogy lehet ebben valami Elkezdtem Gigy haszndini az elmémet, ahogyan a konyvekben ajan- lottak, és ekkor végre magam is meggyézédtem a lefrtak igazdrél! Most pedig mar szemindriumokat tartok arrél, hogyan haszndlhatjuk hate~ konyan olménket, atésztvev6k pedig megtanuljék, hogyan lehet a dolgok ezen miikédésének j6 oldaleit élvezni 68FIGYELD MEG AZOKAT, AKIKNEK MUKODIK AZ ELETE! zegyik dolog, amit megtanultam a vonzés wérvényérél és elmdnk csodalatos miikédésérél, az, hogy az ésszes sikeres ember mar ismeri ezeket az clveket! Amikor elmondram nekik legujabb fel- fedezéssimet, akkor rendszerint ravagtak: ,Ezt én mar évek ta hasznélom!" Aaztis megallapitottam, hogy azok az emberek, akiknek a legrosszabbul megy, dltalaban céfoljék, hogy ezek a torvényszertiségek mtkbdnek. Elha~ \éroztam, hogy azokra hallgatok, akik elégodottek az életiikkel, és nem azokra, akik sak nyafogni tudnak! zamtalan kétetnyi anyagot megtdlthetndnk azzal, amit kiilénféle szorz6k a gondolatok teremts hatalmarél freak, de az egyszerliség kedvé- ért csak néhany szerz6tél fagok idézni. Napoleon Hill a Think and Grow Rich (Gondotkodj és gazcagodj!) cimii bestsollerében ezt inja: ,..agyunk magnetizalédik uralkodé gondo- lataink dltal, azaz a minket leginkébb foglalkoztaté gondolatok altal, és ezek mint a m4gnes magukhoz vonzzdk azokat az eréket, emhereket élethelyzeteket, amelyek uralkodé gondolataink természetével harmoni- 2élnak, olyan médon, amelyet senki sem ismer pontosan.” James Allen As a Man Thinketh cimii mtivében et frja: el6bb vagy utdbb rajén az ember, hogy 6 maga sajat lelkénck fkertésze, dle- tenek irényitdja. Felfedezi a gondolkodas térvényszerdségelt magaban, @s egyre pontosabban megérti, hogyan alakitjak gondolatai jellomet, koriilmenyoit és sorsdt.” Hozzéteszi: ,Azt, hogy az életkdriilmények a gendolatokbél sztiletnek, minden alyan ember tudja, aki életében valaha is Onkontrollt gyakorolt...” Claude Bristol a Magic of Believing (A hit csodéja) cim@ kényvében szintén beszél az elme vonzast kifejté erejérél. , Félelemmel teli gondo- lataink ugyanolyan intenzitassal teremté erejtiek és vonzanak nehéesé- geket letiinkbe, mint ahogy a konstruktiv és pozitiv gondolatok pozitiv dolgokat vonzanak. Teljesen mindegy, milyen egy gondolat természote, muindig sajat természetének megfeleléen teremt. Amikor mindez az ember tudatéba vésédik, akkor fogja fel a lenytigdz6 erét, mely rendelkezésére all.” KésGbb ezt mondja: ,, Ami véletlennek tiinik, az nem véletien, hanem egyszertion egy minta kifejiédése, amelyet te magad kezdtél ol sz6ni.” Elménk von26erejének magyarfizataban Bristol utalast tosz arra, hogy a rédiohullamok akaclytalanul athaladnak a fan, a téglan, az acélon és mas tigynevezett sailard térqyakon, és azt javasolja. hagy az agy hulldmaic is hasonlé megvilagitésban szemiléljtik. Felteszi a kérdést: ,Ha a gondolat hullémai (vagy barmik is legyenek azok) magasabb rezgésszémra hangol- haték, miért ne hathatndnak a szilard anyagok molekuldira?” 69Shakti Gawaint, a Creative Visualisation (Kreativ vizualizacid) cimti mii szerzéjét idézem ugyanennél a témdndl maradva: ..A gondolaroknak S az. érzescknek Megvan a maguk sajat magneses energidja, amely a hasonld természeti energidkat vonzza... Az alapelv az, hogy barmit sugérzol ki, az wissza fog tikréz6dni réd. Gyakorlati szempontbol ez azt jelenti, hogy mindig azt vonzzuk az éleviinkbe, amire a legtébbet gon- dolunk, amiben legjobban hisziink, arnire mélyen, legbeliil szamitunk, és amit a legélénkebben elképzeliink." Richard Bach art irta: , Mégneskent vonz7uk az életiinkbe azt, amire goridotunk.” Egy gondolat nem_,semmi”, hanem ,valami”. Ha nem létezne, akkor nem is tudnad gondolni. Tehat a gondolatnak ,dolognak” kell lennie! Es mivel ez egy ,dolog”, amelynek sajat energidia és Iéte van, ezért egy gondolat sziikségszertien torvényeknek és elveknek engedelmeskedik, mint minden mas ezen a bolygén. Ebben a megvildgitésban szemiélve kénnyti felismerni, hogy a von~ zés tWevénye ugyanannyira valés és hatékony, mint a gravitacid os az elektromossdg. Es a listat tovabb folytathatnank! B kényy megirasaval az a ceélom, hogy vildgosabba tegyem sz4moiira és a 1ébbi olvasé szamara, hogyan teremti meg elméd azokat az eredményeket, amelyekct learatsz. Nem az szeromném elémi, hogy vakon elfogadd ezeket a koncepcidkat, andikiil, hogy kiprébdinad 6ket. Ezenkivil ismét hangstilyozni szeretném, hogy gondolaiaid ereje nem helyettesiti a cselekvést. Elméd megfeleld hasznd- laténak az a jelenisége, hogy lehetdve teszi szdmodra, hogy sokkal gyorsabban és kinnyebben érd ol céljaidat, mint egyébként elérnéd. DIOHEJBAN Elméd egy magnes. Gondolj kitartéan arra, amit el szeremél éri, edlba érsz! Képzeld el gondolataidat, mint lathatatian felhéket, amelyek ahogy aivonulnak rajtad, eredményeket hoznak neked. Ha megfegyelmezed a gondolataidat, azzal meghatarazod, hogy milyen eredményeket érsz eb és aAMITéL FELUNK, MAGUNKHOZ VONZZUK 4 vel a legtdbbet arra goneokunk, amit szerotiink és amit6l fe- lank, ezért hajlamosak vagyunk ezeket magunkhoz vonzani. Elofordult mar voled, hogy teljesen wWnkretettél egy vaditij kosztiimét a legelsé alkalommal, amikor felhtiztad? Epp amikor azt gondol- 70tad magedban: .Nem akarom ezt a osinos bitizt bsszekosz0Init", a ysebed- ben kifolyt a golydstoilad, kék tintaplecsinit hagyva a blazodon Milyen gyakran fordul eld, hogy valaki azt mondja: ,.Hét évig még esak meg sem karcoltam titétt-kopott tragacsomat. Bezzeg alig hasendltam a2 UW autor, aiikor belém hajtottak, oldairdl nokem jéttek 6s leszortotisk az titra"? Kordbban emlitettem azt a hélgyet. akinek 6t balasete volt hét év alatt. G véqitl rajétt, hogy annyit ragédott félelmoin, hogy mindig pontosan az tortént meg vele, amitél rettegett Meg akkor ts, ha azt mondjuk magunkban: ,.Nem akatom, hogy A“ Megtorténjen. akkor is A” felé fogunk Kézeledni, Elménk nom tud semmité! cévolodni, csakis valami felé kézeledni Ez megimagyardeaa, hoqyan fordulhatott el6, hagy amikdt kisqye- rekkent belop6ztal az tires konyhaba, ott felszorelkeztél egy honapra valé keksszel, majd megfordultal, hogy halkan kislisszolj és... MEGVAGY! Hirtelen a semmibél felbukkant az apukéd. A f3 gondolatad az volt: -Gyorsan begyijjtém eat a par kekszet, 6s remélem, nem kapnak al kilénben meghalok!” Es elkaptak!Lehet, hogy épp valakivet randiztal, és azt gondoltad: ,Nagyon ciki len- ‘ne, ha az exem felbukkannal” Es ekkor a legnagyobb félelmed valdra valt! Volt. hogy mar elére drdltél egy bulimeghivasnak vagy egy nagyon kiilénleges eseménynek, és eljatszottal a gondolattal: ,Ht, remélem, nem esem Agynak, hiszen ezt nem hagyhatom ki!” Persze agynak estél és kihagy- tad az 6v bulijat, ugye? Lenytighz8, ahogy elménk miikidik, nem igaz? Egy magazin nemrégiben tudasitott egy Peter Torres nevti New York-i férfirdl, akit 1968 6ta, a tuddsitds megjelenéséig tizendtszér raboltak ki. Azert ez egy kicsit furcsa. Mig Peter azt dllitja, hogy egydltalan nem tehet ezekrél a timaddsokrél, valdjéban eldsogiti, hogy ezek a szerencsét- lenségek megtérténjenek vele, Titkos szenvedélyei a horrorfilmek. Az ésszes szabadidejét azzal télti, hogy feltdltédik késelésekkel, utcai rabla~ sokkal és betérésekkel, Megt6lti elméjét horrortérténetekkel, és nyilvan- valdan élvezi, hogy retteghet, kézben meg azon tinédik, hogy miért clyan az élet New Yorkban, mint egy valadi rémdréma, Ugyanezeknek az clveknak a m(ikodését figyelhetjik meg a beteg- ségek és a szegényseg esetében is. Ha , rossz dolgokral” beszéltink, alva~ sunk és gondolkodunk, akkor tudattalanul — vagy akar tudatosan — feléjiik fogunk vonzédni, A sikeres emberek a siker felé haladnak. A sikertelenek a kudarcok elé1 menekilinek. Ha van olyan elv, amely a sikertelen embe— reket sikeressé teheti, akkor az a,,koncentralj arra, amit el akarsz érni” ely. Nevetséges lenne bemenni a sarki boltba, és azt mondani a2 eladé- nak: ,Nem kérek tejet, nem kérek kenyeret, nem kérek sajtot..,”, és aztan elvarni, hogy elégedetton érjiink haza bevasériasbél. Mégis, a legtébb ember tigy bukdacsol at az életén, hogy sirankozik amiatt, amije nines, és arrél beszél, amit nem akar, hogy megtérténjen. Ez reménytelen helyzet. Muszaj arra koncentrdlnunk, amit ¢] akarunk érni, Ha tovabb bogozzuk e2t a témat, akkor felfedezziik az ,elvesztastél valé félelern” elvét, Ha attél féliink, hogy elveszttink valamit, ezzel madris megteremtetttik elvesztésének feltételét. Vonatkazik ez a férjekre, a barat- nékre, a pénztarcdkra, a tenisemeccsekre és a hifitoronyra is: Id6r6t idére olvashatunk olyan emberekré! az tijsdgban, akikhez rendszeresen betérnek. A biztonsagi zarak, riasztoberendezések, lancok, reteszek 6s ugaté németjuhaszok ellenére tigy Unik, mintha ajtéik min- den betéré elétt nyitva dllndnak Ezek a térvényszerliségek ugyanolyan erésen miikédnek a kapeso- latokban is, Amikor attél féliink, hogy elveszitjtik valaki szeretetét vagy torédését, azzal azt kockaztatjuk, hogy valoban elveszitjiik dket. Ez azt dzeni nekiink: , Koncentrélj arra, és élvezd azt, amid van! Ne azzal kosd le a gondolataidat, hogy elveszitheted, amid van!” Osszpontosits arra, amit el akarsz érni! Ha félelmeid foglalkoztatnak, 72akkor val6ra fognak vélni. Tulajdonképpen csodlatos, hogy act vonzaul Maquakhoz, amitéi féliink! Ez azt jelenti, hogy szembe kell néantink {lelmeinkkel, ennek eredményeként fejlédiink. Hogyan is fejl6dhetnénk, ha azok a dolgok, amelyek:6i féliink, elfutndnak oldltink? Hogyar: eré- Sodhetnénk, ha sohasem keliene szombenézniink azzal, amitfl felliak? Ami az welvesztést6l valé (élelmet” illeti, {gy unszol minket av vate im arta, Hogy a sajat labunkra dlljunk. Ha a fejtinkbe vessziik, hogy Valaminek az elvesztése tonkreteszi az életiinket, és sokat gondolunk fare, akkor leet, hogy az univeraum tigy dnt majd, hagy igenis meg~ tesafink mi majd a nélktl a bizonyos dolog nélktil is! Ha azt hiszed, hogy nem tudsz a Porsche 911 néikil éIni, akkor elképzelhelé, hogy az univerzum majd hozzésegit abhor, hogy meg- tapasztald az ellenkez6jét! Ha azonban ilyen a hozzaallaso hogy ilyen jé autém van, de nélkille is megvagyok!", akkor meatarthated, de antlig esak j6lesikt A kordlmények hozzasegitenek minket a fellécléshes 6s ahhoz, hogy megerésédjtink, Elvezziik azt, amink 6pp most van, és éljiink a jelenben! Ha vala= minek az elvesztéséi6l féliink az act jelonti, hogy nem a jelenben, hanern a jovOben éhiink. AMIKOR SZEMBENEZUNK FELELMEINKKEL, AZOK ELTONNER! Egy masik csoddlatos tGrvényszertiséa, hogy amikor véqre megiin @ Datorségunk ara, hogy szembenézziink egy problémaval, 4 probléma syakran magatél eltinik, és nem is kell szembenéeniink vele Amint ésszeszed)iik batorsagunkat, hogy végre elintézziink egy nehéz telofonhivast, felelésséqre vonjunk eqy alkalmazortat vagy meghozzunk Cay aldozatot, gyakran mér nem is szukséges ezt megtenniink, Hetekig Peal vetSridk magunkat, hogyan kézéIhetnénk a tickdrnénkkel az, hogy masik Alls utan kell néznie, és amiker veigre kézdljik vole a hirt, akkor deril ki, hogy mér tiikén al, é9 alig varja, hogy megszabadulion télink! Természetesen a delgok nem mindig oldédnak meq ilyen knnyen, néha bizony hdsiesen timiink kell! Gyakran al6fordul az is, hogy mire elhatérozeuk magunkat arra, hogy szembenézziink félelmeinkkel, félelmiink felszivedik Bizonyara akadt mar olyan elintézendé feladatod, amirél azt gondoltad, hogy kti- lonésen nehéz vagy borzasztéan ciki. Mégis, mire véeare nekiveselkedtél, Tele olyan nehéz nem volt, mint. amityenre szémitottél, Ee kalandsen azokban a helyzetekben igaz, amikor az, igazségot kell moncanunk, vagy be kellone ismerntink hibénkat vagy hibés viselkedéslinket. Ugye qvakran ‘apasztaliad, hogy sokkal rosszabb volt ragondolni, mint megtenni? 73A SZAVAK EREJE .Mihelyt valamit elgondolsz, sikertil az néked, 6s a te utaidon viteigossag fénylik.” Job 22,28 mit kimondasz, az megadatik neked. Ahogy gondolataink befo- lyasoljak korilmenyeinket, ugyanuigy a szavak is, amelyeket kimondunk. Szavaink alakitj4k hozzAdllasunkat, 6s meghatd- rozaak, hogy mit vonzunk magunkhoz és mit éldink at Ha komolyan gondoljuk, hogy boldogok akarunk lenni, akkor vigya- gunk a szénkra! Akkor pozitivan beszéllink magunkrél, és nem jaratjuk le magunkat. Ezt nem azért tesszlik, hogy bebizonyitsuk, hogy tkéletesak vagyunk, sokkal inkabb abbdl a meggyézédésbél, hogy az ember nem érezheti 41 magat, ha megallas nélkil csak sopankedik sajét magawal, a munkajaval, a barataival, a csaladjéval és az ismeréseivel kapcsolatban agiben felkeresett egy ember, és azt mondia: ,Blegem van a depressziGbél és a nyomortiségb6l! Elegem van abbol, hogy terher jelentek a.csaladomnak. Boldog akarok jenni! Hogyan Jassak hozzd?” Neki is elmondtam: ,,\ legelsd, amit megtehetsz, az, hogy akkor nyisd kia szdd, ha valami poaitivat és épité jellegtit tudsz mondani, Erté- kelni fogod a valiozast, és a csaladod ug Ray héttel késébb ismét talalkoztam vele, még mindig csak nyafogott. Azt mondta: ,,Boldog akarok lenni, és nem vagyok az. Mit tegyek ezert?” ‘Azt valaszoltam: A mult héten mar a legjobb tuddsom szerint probéltam segiteni Erre azt felelte: .Még mindig nem vagyok boldog.” Azt mondtam erre: ,igen, tudom, ez azért van, mert még nem széntad el magad tel- jesen! Ha majd tényleg komotyan gondolod, akkor boldog leszel.” Nem tudom, hogy megértett-e engem. Fel kell ismernie, hogy csakis Grendelkezik a nyelve felett. Valamikor felelsséget kell véllalnia a gondo- lataigrt, Komolyan kell vennie a fojében lev gondolatokat! £z igazan egyszerti. Amikor valakinek tényleg nagyon-nagyon elege van abbél, hogy borzaszidan érzi magaét, akkor meg fogja valtoztami a hozaaalldsét. Megvaltoztatja a kifejezésmddjat, Onfegyelmet és erdfeszitést igényel, de nagyon egyszerti. Ahhoz, hagy fegyelmezni tadjuk gondola- tainkat és beszédinket, kilénbézntink kell a tomegtél. AKIK CSUCS- TELJESITMENYT NYUJTANAK, MINDIG KULONBOZNEK! Vannak, akiknek ilyen a hozzédllasuk: ,Barmit megteszek, hogy baldog lehessek, egészen addig, amig nem kell megvaltoznom." Ez Altalaban nem elegendé elkételezettség a valtozdshoz! 74A lelki egészség kérdését gyakran uulbonyolitiak. A betegek orvoshoz vagy pszichidterhez mennek, ahol wallapotukat” felcimkézik. Igy most mar van mit okol- niuk: az ,allapotukat”, Most mar van egy szémy, amely szinte dnalld életet 61 — a nbetegsagiik” A beteg talan mar sok traumén, fjdalmon és csaléddson dtesett, Semmi kétség afeldl, hogy megérdemli szerete— tlinket, tamogatasunkat és empatidnkat Méqis akkor tessziik neki a legnagyabb szivességet, ha segitiink neki felismerni sajdt felel6sségét. Onnantal mar csak az a kérdés, mit fog tenni ez a személy hol- naptal azért, hogy boldog ember legyen Aszavak hatassal vannak személyes erénkre, Az dltalunk hasznalt szavak folya- matosan beivédnak tudatalattinkha, és személyiségtink részévé walnak. Nagyon pontosan eldruljék masoknak, hogy meny- nyire vesszik komolyan egy kittizétt cél elérését, és mekkora elkitelezettségiink van, Vannak olyan szavak, amelyek al. assak fejlédésiinket. Minden alkalommal, amikor a ,,megprdbalni” sz6t hasznaljuk, arra utalunk, hogy nincs iranyftasunk alart a vdltozds. Ha megprobdisz” j6l elvégezni valamit, .megprobalsz” idébon érkeeni, sMegprobalsz” boldog lenni, akkor ezzel azt sugallod, hogy lehet, hogy megteszed, de az. is lehet, hogy nem. Ha a ,megprdbalni” s76 helyéhe a “Megteszem” sz6t helyettesited be, akkor ezzel kihivasokat és feladatokat ailitasz magad elé, és sokkal jobb eredményeket fogsz elérni. Ez részlet- kerdésnek tinhet. szémodra, mégis meghatérozza, mennyire becsiiljtik magunkat, és hogyan itélnek meg benntinket masok. A .nem tudok...” kifejezés haszndlata is alsa erédet és hatékony- sagodat, Ha a ,nem tudok,,." helyett azt monded: nem akarok...", ez dltalaban kézelebb alla valésaghoz. Példaul, ha azt mondod, hogy: ,,Holnap nem akarok veled taldlkozni.”, akkor ezzel kifejezed, hogy te hoztad meg a dontést. Ha azt mondod, hogy nem akarsz megtanulni tiszni, ez azt Jelenti, hogy nem kivanod energiad az viszds elsajatitasara forditani. De képes lennél rd, ha nagyen akarnad! 75‘Szavaink hatassal vannak memoriankra. Sokan dridsi energiat fektetnek abba, hogy azt mesélik masoknak, milyen csapnivald az omiékezotiik. Es milyen a memoriajuk? Csapnivald! Elvarasaink beteljestinek, és a szavak, amelyeket haszndlunk, befolyé: soljdk a teljesitményiinket Ami a memoridnkat illeti, a kutatok azt allitjak, hogy igazdn semmit sem felejtiink el. Minden informéacié a fejtinkben marad. A kérdés az, hogy elé tudjuk-e hivni. Ez megmagyardzza, hogyan fordulhat elé, hogy ,olfelgjtjak" valaki nevét, masnap mégis esziinkbe jut. Anév nem tint ela fejedbdl, huszonnégy draval késébb pedig nem a semmibél bukkant fel Ujra, Mindvégig ott volt a fejedben, csak étmenetileg nem tudtad .eléhivni” Aszavak, amelyeket hasznalunk, befolyésoljak tudatalattinkat, emlé- kezetiink pedig szorosan kaposolédik tudatalattinkhez. Ha folyamatosan arra programozod be tudatalattidat, hogy jé a memériad, akkor azt fogod tapasztalni, hogy emlékez6tehetséged rohamosan javulni fog. [gy tudatta- lanul is arra szdmitasz majd, hogy emlékezel nevekre és adatokra, aminek kévetkeztében ez valdban egyre tobbsz6r igy fog torténni., ONMEGEROS[TESEK Az Snmegerésités olyan pozitiv gondolat, amelyet sokszor elismét- link magunknak, Az onmegerdsitések lehetévé teszik szémunkra, hogy a kivélasztott értékes gondolatokat betapléljuk tudatalattinkba, hogy jobban érezziik magunkat, és jobb teljesitményt tudjunk nytijtani. ‘Tegylk fel, hogy épp az autdpalyan vezersz, és migrén gyétor. Ez egy remek alkalom arra, hogy a kimondott szavak erejét étvézd a gondolatok erojével. Elkezded mondogatni: A fejem csodalatosan érzi magat!” vagy vA fejem ellazult és nyugodt.” Ha elég hosszi ideig ismétled ezt, akkor egy kis hang a héttérbél biztosan elkezdi suttogni: Te hazug! Hiszen szdrnyen érzed magad!” Meégis, ha elég sokaig ismétled a pozitiv megerdsitéseket, akkor a gondolat, miszerint jél érzed magad, beagyazddik tudatalattidba. Hama- rosan tényleg jobban fogod érezni magad, és Iehet, hogy eay fél drdval késébb a kévetkezé gondolat fut At a fejeden: ,,Nemrég még fajt a fejem. Teljesen elmult, A megerGsitésekt6l vagy csak véletien volt?” Gnmegerdsitésokkel egy egész sor tortiloton oreciméenyeket érhetsy el Példdul a teniszpalyan: .Ez egy j6 meces les: Kapcsolatainkban: Az emberek mindig szeretettel és tisztelettel bannak velem, hiszen én is szeretettel és tisztelettel banok veliik.” 76.J61 vagyok! J61 vagyok! J61 vagyok! J61 vagyok! Jl vagyok!” Kézérzeted javitasara: Minden nap, minden szempontbél egyro jolaban és jobban és jobban érzem magamn.” A jolétedart: Egészséges vagyok, j6l és gazdagnak érem magarn." A lehet6scgek végtelenek. Ha Snmegerésitéseket haszndlsz, az nem elenti azt, hogy mostantél nem kell energiat forditanod semmire. Ac Gnmegerdsitésekkel rovidebb tion eléred, hogy gondolkodasod arra Kondiciondlod, amit ol akarse émni. Ha elhatdtozod, hogy beépited a tnindennapi életedba a megerésitéscket, akkor réjossz majd, hogy milyen Sayszerd és milyen fontos haszndlni Gket, Tulajdonképpen majdhogy- nem tul egyszer A megerésitések haszndlata nem bonyolult és nom is kifinomult modszer, és ha te szellemileg igényesnek és kifinomultnak tarvod magad, talan azt gondolod: .Az biztos, hogy én nem foyom haszndlni ext 4 gyermeteg médszert!” Ennek eredményeképpen egy év elteltével még nindig szellemileg kifinomul maradsz, még mindig lesznok fojfajasaid, és még mindig nem haszndlod ki optimélisan szellemi kapacitasodat, Mindenkinek van valasztAmikor megerdsitéseket haszndlsz, néhény szabalyt szem elétt kell tartanod. Elészér is, mint mar emlitettiik, elméd mindig abba az irdnyba fog haladni, mint amire gondolsz. Ezért, ha ilyen megerésitéseket gan- dolsz ki, mint példéul: ,Nem fogok veszekedni a férjemmel!” vagy ,Nem leszek beteg!, akkor nem leszel eliagadtatva az eredménytél! Elméd épp abba az iranyba fog haladni, amirél azt mondiad, hogy nem akarod, hogy megtérénjen. Valészintileg te is ismersz olyan embereket, akik nem tasznek semmi mast, mint arrél beszélnek, hogy mit nem szereinénes, és csodalkoznak, hogy mégis mindig az torténik meg veliik Erniékszem még, hogy a bardtaimmal ilyen mondatokat kellewt Kirmol- niink az iskol4ban: ,Tanéra alatt nem fogok beszéigetni.”, .Nem fogok elkésni,” vagy Nem fogok galacsinokat dobdini a tandrné hajdba,” & tana- rok mit sem tudtak arrél, hogy ezekkel a negativ megfogalmazasokkal 6pp a rossz. magatartésformakat hozzdk ki beléliink, Ha betegondolok, mit miiveltiink az iskoléban, akkor azt kell, hogy mondjam: nagyon hatékony munkét végeztek! A mésodik szabsdly, amit mocy kell jeqyezntink, hogy a7 énmegerésitsek sokkal hatékonyabbak, ha hangosan kimondod vagy leired ket, Ha csupan gondolatban jatszadozol el a megerésitésekkel, akkor gondolataid ayak- ran el fognak kalandozni: ,Mi lesz ma ebédre?’, Hol vannak a gyerekek?” Ha kimondod vagy leirod éket, akkor gondolataid nem csaponganak. A beszéd és az irés tobb érzékszerviinket is bevonja a folyamatba, igy a hatas erételjesebbé valik. A harmadik dolog, amit meg kell jegyezni az énmegerdsttésekkel kapicsolatban, hogy az ismétlés nagyon fontos. Ha 4t akarod alakitani egy olyan gondolkodasi minta struktuirdjat, amelyet mar husz. éve magaddal cipels2, akkor ehhez bizony nagy sziikség lesz kitartasra, Ne vard, hogy megvéiltozik az életed attél, ha hatszor bekiabalod a vildgtirbe: ,Nagyon boldog vagyok!” DIGHEJBAN A szavak, amelyeket haszndlunk, hatassal vannak arra, hogy mit gondolunk és hogyan érezzlik magunkat. Gondolataink hatassal vannak arra, hogy mit mondunk és hogyan érezz\ik magunkat. Az, hogy hogyan érez- 4( zik magunkat, befolyasolja azt, hogy mit mondunk és hogyan gondolkodunk. Ez tehat egy érdégi kor 78Ha rosszul érevzdk magunkat, kGnnyebb valtoztatni azon, amit ondunk, mint megvaltoztatni gondolkodasunkar és érzdseinket — egy lWjrakezdéshez tehat legkonnyebb a kimondott szavainkat kontrollélny mit kimondunk, hamarosan pozitiv hatast fog kifejteni gondolatainkra 6s érzéseinkre. fgy kitértink az 6rd gi kGrb6l, és madris a legjobb titon haladunk afelé, hogy jobban érezziik magunkat HALA ilékszem, hogy gyerekként mindig figyelmeztettek, hogy legyek halas avért a sok j6 dologért, ami az életemben van. Anyu megtanitott imadkozni, evés el6tt asztali dldést adni, és hogy legylink haldsak szereté sziileinkért, a béséges ennivaloért, a jo meleg Agyért a testvéroimért, az egészségemért és az dssz0s tabi dologért, amit amiigy én maqétél értetédének tartottam, Még arra is emlékszem, eléfordult, hi gy felkiildtek a szob4mba Papirral és ceruzaval, hogy frjam dssze az Ssszes olyan dolgot, amiért cokom van hélasnak lenni! (Ez kivétol nélktil mindig akkar tértént, amikor hangosan kikeltem magambél, hogy .a vilag milyen rossz, 6s én sohasem kapom meg, amit akarok”,) A lista valahogy sohasem akart dsszedllni, 6s egvalialén nem léttam a gyakorlat értoimér. Ugyanis ha Isten létevik, akkor miért is szdnndm Ra az iddmet, amit példaul tenigzezéssel is ol. toltheinék, .. — igy okoskodtam. Nehany évvel késébb képes voltam a hala érzés6t teljesen mds meg- vilagitasban latni, Ahogy feifedeztem, hogyan mtikédik, és elkezdtem felismerni, hogy azt érjtk el az életiink sorén, amire gondolunk, és az dramlik hezzank, amire tudatralanul szdmitunk, rdjéttem: ahhoz, hogy szerencsések legylink, szerencsésnek kell magunkat érezniink, Neimesak spiritudlis, hanem tudomanyes szempontbal is rendkivill ‘ontos, hogy hélésak legytink azért, amink van, A nagy spirituélis vezotok, mint Jézus, Buddha. Mohamed és masok azt tanitottdk, hogy szeren- csénknek Griljank é5 tartsuk nyllvin, E mégott az a blcsesséq buiik meg, hogy elménk egy magnes, mi pedig afalé mozdulunk el, ami gondo- Jatban leginkdbb foglalkoztat minker. Ra Fred tovabbra is amiatt sirankozik, hogy soha semmi nem jén Sssze neki, hogy soha sines elég pénze, & senki sem szereti, a munkaja seornyti és az élete nehéz, akkor elkerilhetetleniil tovabbra is ilyen sors jut neki. Ilyenkor a tudatos sikon nom fogja észrovenni a lehetdségeket, visszautasitja a segitség felajdnldsokat, és tovabbra is a pénziigyi 6s lolki osszeomlas felé kormdnyozza életét. Tudattalan sikon taszitja magatdl a i6 lehetdségeker, egyik tragédiat a masik utén vonzza magahoz, és ponto 70san az elvarasainak megfelelé valésdégo. teremti meg maganak. Fred azt a képet festi valdsdgénak, hagy mindenbél kimarad, mindenben hiényt, szenved, és Gletét tigy alakitja, hogy az megfeleljen elképzelésének, Az atapasztalatom, hogy a vilagegyetem alapjaban véve meghoosal de ha egy ember folyamatosan arra koncentral, hogy mi hidnyzik neki, akkor egyre kevesebb jut neki abbél, amit szeretne. Azt is tapasztaltam, hogy azok az emberek orvendenek a legboldogabb kapesolatoknak, akik loginkabb megbecsiilik azokat, Azok, akik aktiv és toljes étetet éinek, olyan emberek, akik dlland6an Orilinek annak, amit az életél kapnak. Gyakran azonban szocidlisan arra vagyunk kondiciondlva, hogy az élet negativ oldaldt lassuk. Ha van tfz dolog, ami jol miikidik, és egy, ami neni, akkor esak arra figyeltink, ami rosszul m(ikédik. Ha fiacskank @ huszpontos matekteszten tizenegy pontot ér el, akkor nem a tizen- egy pontra koncentrdlunk, hanem a kilencre, ami nem sikerlilt neki. Ha faj a fejiink, akkor nem azt mondjuk: A mellkasom, a hasam, a labam és a karom nem féj!”, hanem azt: , Ugy [aj a fejem!” Az inggallérunkon lev riizsfolt miatt aggédunk, ahelyett, hogy annak érvendenénk, hogy az inguink kilencven szazaléka milyen tiszta! Tul sok ember gondolja azt, hogy realistanak és raciondlisnak lonni egyet jetent @ hibakra valé koncentralassal! Valaki egyszer megjegyezte: Ha atidl érzed szdrnyen magad, hogy mennyi mindened nincs meg, amiket pedig szeretnéd, hagy meglegyenck, akkor gondolj azokra a dolgokra, amiket nem szeretnél, és nincsenek is. meg neked!” Mindennek van pozitiv oldala, DIOHEJBAN Ha eltdlt minket a hala éizete azért, amink van, az biztositja, hogy figyelméink arra iré- nyuiljon, amit ol akarunk émi, Ha ugy létjuk magunkat, hogy minden jé megadatik nekiink, és felismerjik, hogy mennyt mindeniink van, akkor engedjiik, hogy & jo dolgok aramoljanak hozzdnk. Egyre gyakrabban taldljuk magunkat a megfeleté helyon a megtelelé idében. Ez tényleg csoddlatos rendszer. Mi lene. ina ennek az ellenkezdje volna igaz? Ha minél tébbet. morognénk és minél kevesobbet teljesitenénk, annal tibb jutalmunk lenne?CELOK Célok Korlatok | Problémak Hibak A mag térvénye A kockazat Elk6telezettség Eréfeszitések | A tizenegyedik ora Kitartas Kérdezz és ké Eredmények vagy kifogasok? Mindig a legtérékenyebb 4g végén Iég a legédesebb gyiimédics...CELOK »Az élet mindenkit kilaivésok elé ailit, 6s mindenkinek magéi kell rdjnnie, hogy melyek ezek." ‘Viktor Frankl za fejezet arrél sz6l, hagyan és miért tiizatink ki magunk elé célo- kat, és milyen szabélyokat szivleljiink meg elérésukhéz Frankl a Man‘s Search for Meaning (Az értelemkeres6 ember) cmd kényvében egy kényszermunkatébor mindennapjairél ir, Megallap!- totta, hogy huszonnyolc emberbél csak egy élte tl a taborok borzalmait Kutatta, hogy miért 6li wil az egyik ember, mig sokan masok meghalnak. Megfigyelte, hogy a wilélék nem szitkségszertien a leqjobb kondicié- ban lévék, a legjobban tplaltak vagy a legintelligensebbek kézill keriiltek ki, Arra a folismerésre jutott, hogy a tuléléknek volt okuk, hogy ne adjak fel. Volt egy CELJUK. Frankl esetében ez az volt, hogy égett a vagyt6l, hogy még egyszer viszontlathassa felesége arcat. A tobi tulélének mas célja volt, de az tény, hogy mindegyiktiknek volt célja. 82Céljaink tesznek minket kitartéva, Milyen gyakran hallunk olyan emberekrél, akik negyven év munka utan nyugdijba vonulnak, és utana par hénapon beliil meghalnak! Amikor elveszitjlk lendilletiinket 6s célun- kat, akkor bajba kertiitink! Eszrevetted mar te is, hogy Altalaban akkor vagyunk a legboldogabbak, amikor egy feladat megoldasanak kellds koze- pén vagyunk, nem pedig akkor, amikor a végénél jérunk? Feltiint mar neked is, hogy amint elértiink egy kittizétt céit, rogtén egy kévetker6t tGiztink ki magunk elé? Jegyezziink meg két fontos alapelve' A TERMESZETUNKBOL ERED, HOGY CELOKAT TOZUNK KI MAGUNK ELE. Nem élhetiink célok nélkiil, legalabbis nem sokéig, E7ért ha még nines egy célokkal teli listad, akkor surgésen szitkséged van egyre! NEM OLYAN FONTOS, HOGY MI A CELOD, AZ A FO, HOGY LEGYEN! Vannak, akik folyton halogatjak azt tenni, amirél azt gondaljdk, hogy életuk- ben el szeretnék érni. Bizonytalanok aban, hogy vajon a cél, ami a fejik~ ben van, a legmegfelelébb-e szamukra, ezért soha nem tesznek semmit! Vegylik példaul Kiss Gyurit, aki azon gondolkodik, hogy visszamegy az egyetemre diplomat szerézni. Csak éppen nem biztos benne, hogy ez a megfelel6 cél szémara. A baj az, hogy az utobbi harminc évben ezen mor- fondirozott, és kizben hetvendt éves lett. Nem sok idé maradt sedmara Ha Gyuri folytatja tanulmanyait, és kozben rdjén, hogy az mégsem neki valé, az csodélatos, mort akkor végre ezt is megtudta. Az emborck gyakran mondjék: ,Milyen szornyti lenne, ha nom ajé irényba haladnék!” vagy ,Mi lesz, ha kittizdk egy célt magam elé, és kidertl, hogy az rossz iriny; nem nekem val6?” Valojaban ez nagyszerdi! Hiszen Kiktattak egy lehetéséget a sok kaztil, és most mar tudjak, hogy mi teszi éker boldogaa, és mi ner. Megint oda tyukadtunk ki, hogy a sikeres emborek egy helytelen irényba tett lépést értékes tapasztalatként élnek meg, mig a sikertelenek a rossz iranyt kudarcként fogjak fel, A PRECESSZIO (ELOREHALADAS) ELVE Buckminster Fuller, a szdzad egyik legkreativabb gondolkoddja, a -precessi6 torvényérél” azt irta, hogy ez része annak a felyamatnak amelyben célokat rGztink ki A ,precesszio” az a térvényszertiség, ami mindig biztositja, hogy 80k egyéb dolgat nyeriink még akézben, amig kittizot célunk elérésén munkélkodunk, Tulajdonképpen a legfontosabh dolag nem célunk eléré- se, hanem a kézben végbement fejlédés, az, amit megtanulunk kézben, 89Fred lehet, hogy azt mondja: ,, Hat évet taltéttem az egyetemen, csak hogy megszerezzem ezt a papirdarabot!” Nem veszi ésere, hogy kézben sok emberrel is taldlkozatt, sokat tanult sajét magardl, és sok olyan tapasz~ talatot szerzett, amit egyébként nem szerzewt volna meg, Nem a papir a fontos, hanem az addig megtett tit Ha elhatdrozod, hogy egész Eurépat bejérod, vagy hogy lesz egy Ferrarid, vagy hogy belevagsz egy sajat vallalkozasba, akkor a fontos dolog nem a turdzas, az auté vagy az Uziet, hanem az, hogy milyen emberré kell valnunk ahhoz, hogy elérjiik célunkat. Mikézben célod elérésén munkalkodsz, nagyobb batorsagot és kitar- tast fejleszthetsz ki, finomithatsz meggydézési képességeden, nagyobb Snfegyelemre tehetsz szert, fejlesztheted dlldképességed, megtanulhatsz repillégépet yezetni, nagyobb énbizalomra tehetsz szert, taldlkozhatsz életed nagy szerelmével, vagy megianulhatsz végre egy szmlat kitélteni! Az, hogy mit KAPSZ, amikor célod felé haladsz, kevésbé fontos, Az igazi kérdés az, hogy mivé VALSZ kézben Amikor kitfiz6l magad elé egy célt, akkor érdemes fejben tartani, hogyan m@kidnek a dolgok ezen a bolygon: semmi sem mozog eqyenes vonalak mentén. Semmilyen edit nem Iehot elérni akadalyok nélkiil. Az ar sem jon hirtelen egyszerre, A viz eldretér, majd ismet elfolyik, fokozatosan mégis emelkedik. A fa is id6rdl idére elvesziti laveleit, de minden alka fommal djakat néveszt helyette. Novekszik és terebélyesedik, de ez sem megy némi éq és kiizdelem nélkiil. Ezen a bolygén az akadélyok a doigok mikédéséhez tartoznak. Sajnos vannak, akik azt gondoljzk, hogy a sajat személyes fejlédéstik a% univerzum egyik tirvényének sern engedelmeskedik. Ezért Kinga, amikor fogydkurazni kezd, és azt veszi észre, hogy elérelépés helyett néha megtorpan a fogydsban, tigy dont, hogy a fogyeékuirézas til nehéz szamara, talén lehetetlen is, ezért egész életét konyhamalacként talti, Fred pedig egy- két varatlan kiadés utain arra a kovetkeztetésre jut, hogy pénzt félretenni lehetetlenség, és az anyagi fiiggetlenséqnek még a reményer is feladja. A sikeres emberek altaldban nem zsenik, nem kilondsen tehetsé— gesek, és nem is kiilénlegesek. Viszont értik, mi mozgatja a dolgokat, és. felismerik, hogy a sajat fejlédéstik azoktél a tarvényszertiségektél fgg, amelyek minden mést is irdinyftanak a vilagegyetemben ‘alismerik, hogy ahhoz, hogy elérjiik célunkat, mindent dllandéan. korrigdlnunk kell. Van, hogy iranyt tévesztink, aztan korrigalunk, majd ennek kész6nhetéen visszatértink a megkezdett iranyba. A hajék, a ra- kétak és a torpedok esetében is ez torténik. Allandéan javitani és javitani kell az irényzékukon,MEG EGY OK, AMIERT HASZNOS CELOKAT KITOZNI Mar beszéltiink arrél, hogy afelé mozdulunk, amire a legtibbszdr | gondolunk, Ha hatérozott céljaid vannak, akkor gondolataid © célok felé fognak téged korményozni, hiszen dltaléban sokat gondolsz rajuk, Ha nincsenek céljaid, gondolataid akkor is abba az iranyba visznek téged, amire a legtébbet gondolsz, A meghatarozé gondolataid irényaba fogsz sodrédni, mivel elméd azt feltételezi, hogy ezck a céljaid. RD LE A CELJAIDAT! Meafigyeltem, hogy az ésszes mativaciérél szdlé eld ads, amit eddig hallottam, egy dologban megegyezik: egytél egyig azt javasoljak, arra uta~ CELOK. 1, KARAGSONY sitanak, at kérik, ahhoz ra- BERMUDAN gaszkodnak, hogy irjuk le cél- 8 eR EKAT jainkat 3, TELZALOG TOR- Amikor bevasarolni mész, LESE 2010-RE felirod egy cetlire a beszerzen- 4, GOLFBAN LE6YOZ- a6 Aruk listdjat. Azért teszed, Nr evtAT hoay arnikor hazaérsz a boltbél, soe) eee minden, amire szikséged volt, éheoraluane meglegyen. A lista ebbon se- G@rTARGZNE git. Vagy talan azon akarsz tap- 7, MEGTANULNI HEC rengeni, amikor bo- HELYESEN TRNE lépsz a bejérati ajtén: 8, FEKETE Ov wMihez kezdjek egy KARATEBAN csavarhtzéval, hiszen hamburgert akartam hozni ebédre?!” Azemberek hosz- szu, részletes listat készitenek a partik eléit, felfrjak, hogy mennyi — szalvétar: italra, sitive, keksz- re lesz sztikség, hogy biztosan rendben le- gyen minden 85Kilénés, hogy annak ellenére, hogy mindenki tudja, hogy a listak hasznosak és mUkédnek, az embereknek csak kGriilbeliil harom szaza- Iéka hasznalja ket. ahhoz, hogy rendbe szedje életét. A legfantosabb ese- meényen, az életiik sordn, esak vaken tapogatéznak, soha nem késaitenek arrél listat, amit el akarnak érni, és aztén csodalkoznak, hogy soha nem érik e], amit szeretnének! Persze egy lista elkészitésével nem intézédik el minden, viszont rendszerezi azt, amit el akarunk érni az életben. Mégis, a legtobb ember tobb idét télt el a sziilinapi bulikra valé késziiléssel, mint életének terve- zésével, 6s még esodalkozik, hogy nem boldog, A listadk irdsa mfikddik! Nagyon j6k bevasdrlashoz, és nagyon hasznosak az élethez! DIOHEJBAN Célok segitségével jobb emberekké valhatunk, mint amilyenek vagyunk. A célok nem azért fontosak, hogy mit szeraiink meg dltaluk, hanem azért, hogy kézben milyen emberekké valunk. KORLATOK »Akér azt hiszed, hogy nyersz, akar azt, hogy nem, mindig igazad van Henry Ford Teljesitményiink egyediili gatja az a gondolat, hogy nem tudunk vala- mit elérni, Semmi tij nincs abban, hogy azoknak, akik azt mondjak, ,meg tudom tenni”, minden sikeriil, azoknak pedig, akik azt, hogy .ez nekem nem megy", tényleg nem sikeriil semmi. ‘Van, aki azt mondja: , Nekemn mindig kiis¢kodném kell majd az életben.” Megszakitja tanulmanyait, nem veszi észre a lehetdségeket, nem teljesit soha tébbet az elvért minimumnél, nem fog spérelni, meg sem probal semmit, mort ,,tigysincs semmi értelme”. Es lam, jdslata beteljestit! Amasik ember igy vélekcdik: , Sikerulni fog! Mindent megteszek érte, amit csak tudok. Annyit fogok dolgozni, amennyit szlikséges. Olyan sokat fogok tanulni, amennyit csak birok, Eltérek a szokvanyos megoldasoktél, amennyire kell, Meg tudom tenni!” Ennek az embernek sikeriil! Emiékeztessik maqunkat arra, hogy mindkét megkézelitésnek vannak elényei! Az elsé embernek nem kell felelsséget vallalnia. Mindig kima- gyarzkodhat azzal, hogy: ,Ez {gy wil nehéz, csindld meg helyettem!" Megussza az Onfegyelem gyakorlasat, amely a sikerhez vezetné. Az is 86. TUDOM, HOGY AMET EN HISZEK, AZ A HELYES! el6forduthat, hogy sajndlni fogjak. Nagyon ravasz és kényelmes megoldés a hillyér jétszant, 4g clénydk, amelyeket a masodik ember élvez, sokkal eqyértelmib- bek. 6 eléri a céljat, Ismerjik be, hogy mindkét megoldasnak vannak elényei DIOHEJBAN 4 korlatokért, ametyeket magunkra eréltetiink, egyediil sajat magunk vagyunk a felelések. Az olsé lépés agy jobb élet felé az, ha elhajitjuk a magunkra aggatott cimkeket. AKADALYOK Amikor a sajét képességeinkor illetéen elbizonytalanodunk, megéri eszunkbe juttatni azokat az akadalyokat, amelyeket masoknak sikeriilt legy6znitik. Csak néhany példat omiitek: Démoszthenész, a kivalé gorég szénok, olyan stilyos beszédhibaban szenvedett, hogy alig tudott megsz6lalni, Ugy gyakorolta a beszédet, hogyteletette a szajat kavicsokkal, tigy okoskodva, hogy ha (gy begyakoralja a besaédet, akkor mar kézdnséq elétt is menni fog neki, Minden iddk eayik Jegnagyobb sz6noka lett, Napdleonnak meglehetésen nagy testi fogyatékossagat, kis termovét Kellett legyéznie, hogy hddito hadseregét keresztillvezesse Eurépan. Helen Kellernem hagyta, hogy vaksdga és siiketsége megakadalyozza ‘St abban, hogy a néla szerencsétlenebbeknek segitsen egy egdsz életen at. Abraham Lincolnnak 22 évesen ténkrement a vallalkozasa, 23 éve— ‘sen veszitett a valasztasokon, 25 évesen ujra ténkrement, 26 éves volt, amikor meghalt a kedvese, 27 évesen idegdsszeomlist kapott, vesztert a valasztésokon 34, 37, 39 és 46 éves kordban, nem valasztouidk meg az USA alelndkének 47 éves kordban, 49 évesen ismét vesztett a valasztasokon. 52 éves kordban megvalasztottak az Amerikai Egyestilt Allamok einé— kének, és most a vilagtorténelem egyik leqnagyobb vezetdjének tartjak. Anwar Sadat fiatal kovaban fldmiivesként élt Menachim Bogin egy longyel ktilvaroshan utcagyorek volt. Winston Churchill beszédhibas és rossa tanulo volt. Késébb Nobel- dfjat kapott, és az egyik leginspiralébb szénok valt boléle. ‘Thomas Edisont kirtigtak az iskolabdl, Atlas, a .tékéletes” test felépitéje, aleinte egy negyvendt kilés vézna srac volt. Julio Iglesiast kirtigtak a kézépiskolai kérusbél. Ez sem gatolta dt meg abban, hogy lemezeivel a legnagyobb eladési rekordokat vil&gon. Alan Bond 14 évesen egy fillér nélkiil érkezett Australiaba utjelaé tablékat festeni, Nem sokkal kesGbb, akkor mar nemzetkGzieparmagnasként, megszervezte az America’s Cup versenyt, amelyen 125 év éta elészir elnyerték az amerikaiaktél ezt a nagy tiszteleinek drvendé kelyhet. Ezt a listat tetszés szerint bévithetnénk. A tanulsdg bizonydra az) »NEM AZ SZAMIT, HOGY HOL KEZDED EL, HANEM AZ, HOGY HOL TERVEZED BEFEJEZNI.” Korlataink, ha Ggy déntiink, hogy annak létjuk dket, dlddsok és dszténz6 erdk lehetnek arra, hogy még jobban és jobban teljesitsiink. PROBLEMAK ~Allandoan nagyszerti lehetéségekkel szembesiiliink, amelyek megoldhatatlan problémaknak vannak dlcdzva.” Jobn Gardnernem lenne nagyszer, ha nem lennének probléméink?” = nap lustalkodhatnank a strandon, és semmit sem kellene csinalni Lehetnél példaul csiga is, A esigak, leqaldbbis tigy tudjuk, nem aggédnak semmi miatt. En azt gyanitom, hogy amikor mar kordibeldll nyolc évet eltaltettél a homokban a kéldékodet szemidlve, akkor enyhén szdlva kétségbeesetten vagynal arra, hogy egy kihivassal keriilj szembe. Arra vagyunk tervezve, hogy nehézségeket oldjunk mog, és vij meg- oldasI médokar taldljunk ki. A problémak a vilégegyetem szerves részei, és arra észténéznek minket. hogy tanuljunk, tapasztalatokat gytijts' hogy végre kezdjiink mar magunkkal yalamit, A kutyak nem til jé problémamegold6k. Kutyaként a doigokat nem kell komolyan venni, A diszndék még lazébban dllnak hozza a dolgokhoz. De ki akar diszn6 lenni? Azemberi létben egyediiléllé médon sok delgot megtapasztalhatunk Alkothatunk valamit a semmibél. A diszn6k nem szereznek zonét. A kutydk nem szoktak céget alapitani. A kagylék nem jarnak moziba, Emberi lé- tiinkhoz ugyantigy hozzatartoznak a problémak, mint a szerelem, a nevetés, a siras, az eréfeszitések, a talpra allds, az orra esés és ismét talpra dlls. A pozitivan gondolkodé ember a problémakat egyszertien olyan lehe- téségeknek tartja, amelyekbél tanulhat, Lehet, hogy ez elcsépelt kdzholy- nek hangzik, mégis sok bélcsességet tartalmaz. A kisbabak és a gyerekek is © szermt az ely szerint élnek. A tiz honapos kisbabék mindent kihivas- ként élnek meg, az élet szdmukra egy lenytigdz6 felfedez6 kéruit: ott van példdul az ujfajta zajok létrehozasanak lehetdsége, a lehetség arra, hogy a dolgokat felvegyék, az evés megtanulasa, raadasul az ételt dobalni is lehot, az dm az igazi! A gyerekek csoddlatosan gondtalan lelkesedéssel vetik bele magukat az életbe, biciklin versenyeznek egyméssal, Iétrakra masznak. Ha egy kicsit utanagondolsz, akkor életed legnagyobb kihiva- saival gyerekkorodban szembesiiltél, életed elsé éveiben kellett megbir- kéznod a jards, a beszéd, a futds elsajatitasdval és még sok egyéb nehéz- 1, De megoldottad valamennyit! Mégis, valahogy az aktiv, belevalé kiskélykékb6l gyakran annyira ijedt 6s s6gyenl6s gyerekek lesznck, hogy a legaprabb feladat is legyézhetetlen szornyetegnek tinik szamukra. Szerencsére sok felnétt nem ilyen hozzd4l- lassal kezdi az életét; ,Ez nekem sohasern sikertil.”, kulénben hatvannégy: ‘Svesen még mindig ayerekkocsiban kellene éket tologatni! Hat nem Griltség, hogy a gyerekektél tbbet vdrunk el, mint a fol~ néttektéil? Az iskoléban azt halljék: .Vagy megtanulod bettizni azt, hogy IT dérél id6re felmertiihetnek hasonlé gondolatok benntink: ,,Hat 89cica’ és ,egér’, 6s az dbécé Osszes betiijét bemagolod, vagy még egyszer kijdrod az, elsét.” Mas szavakkal: tistén értésiikre adjuk, hogy vagy le- tesznek valamit az asztalra, vagy nem lesz j6 dolquk. Sajnos sok felnétthiz nem jut el ez az tizenet! Sokan koziluk egyszer csak azon a véleményen lesznek, hogy az életnek minden megmozdulésukat jutalmaznia kellene, annak ellenére, hogy Gk nem tesznek semmilyen erdfeszitést. Nem kellene nektink, felndt- teknek is hasonlé fejlédést szmon kérni magunktol, mint a gyerekektél, és feltenni a kérdést: ,.Mi Gjat tanultam az elmdilt tizenkét honapban? Mi az, amit idén meg tudok tenni, amit tavaly nem tudtam?" DIOHEJBAN Anehézségek fejlddésre észténéznek minket. Ahogy Horatius mond- ta: ,,A szerencsétlenségek kézepette deriil fény a zsenialitasra, a jélét elrejti azt.” HIBAK olt egyszer egy ember, aki mindig arra panaszkodott, hogy Isten sohasem sz6] hozza: ,Miért nem kid nekem iizeneteket, gy, == mint mas embereknek?" —kérdezte baratjatol. De hiszen sz6l hozzéd! —biztositotta 6t a baratja. — Az elkveteit hibaidon kereszttil szol hozzad." Ahibak visszajelzések a teljesitménylink?6l, A gyGztesek sokkal tobb hibat kdvetnek cl, mint a vesztosek. Ezért tartoznak a gy6ztesekhez. ‘Tébb visszajelzést kapnak, mivel tabbszdr probalkoznak. Az egyik leg- nagyobb baj a vesztesekkel az, hogy hibdikat t1il komolyan vesz veszik észre a benniik rejl6 lehetéségeket Sokkal tébbet tanulunk veszteségeinkbil, mint gyézelmeinkbél. Amikor vesztiink, akkor atgondoljuk a dolgokat, kielemezziik azokat, atcsoparto- situnk, és Uj stratégidkat dolgozunk ki. Gyézelmeinket megtinnepeljtik, de nagyon keveset tanulunk beléliik! Emiatt is 6rilntink kellene hibéinknak! “Thomas Edison életének egyik epizddja legendava valt. Egy férfi azt kérdezte a feltaléltél, milyen érzés, hogy annyiszor megbukott abbeli igyekezetében, hogy mikod6 villanykoriét dillitson elé. Edison azt felelte, hogy egyaltaldn nem bukott meg, hanem tébb ezer sikeres megoldast taldit arra, hogyan nem lehet eldallitani villanykértét! Ez a fajta egész~ séges hozzadllas tette lehetGvé Edison szémara, hogy hozzéjaruljon a vilag fejlédéséhez az egyik legnaqyszertibb felfedezéssel ‘Werner von Braun is tiszt4ban volt azzal a ténnyel, hogy a hibak eay . é5 nemtanulasi folyamat lényeges részit képe A masodik vildghébord alatt egy olyan bomba kifejlesztésén dol- gozott, amellyel a németek Londont akaridk bombazni. A folettesei egy tekintélyes id6 eltelte utan maguk elé rendelték, és nekiszegezték a kérdést, hogy ,Ugyan mar, hany hibét fog még elkévetni, amig végro sikeriil bssze— hozni azt a bombat?” Addigra ugyanis 65121 hibat kovetett el Aat felelte, hogy elképzelései szerint kortilbeltil Stezer elegendé lesz! Azt mondia: ,65 000 hiba szitkséges, mig egy orszag elé tud allitani egy bombat. Az oroszok eddig 30 000 hibat kévettek el. Amerika eqyet som.” A h4borti masodik felében Németorszag az ellenségeit von Braun ballisz- tikus rakétaival lotte. Semelyik masik orszdgnak sem volt ilyen fegyvere. aPar évvel késébb von Braun az USA vilagdrprogramjanak egyik vezerd tudésa lett, e program keretében repiiltek a Holdra elészdr emberek Kolumbusz egy Indiéba vezeté rividebb utat indult keresni, és fel- fedezte Amerikét. A laminalt tiveget, amelyben két iiveglap kézé egy réteg mtianyagot préselnek, véletlentil fedeziék fel. Terhetetien, és wb ezer életet men- tett meg azéta, A hibaknak ds a baleseteknek megvan a maguk értelme és célja Thomas J, Watson, az IBM alapitéja, azt mondta: ..Ha valaki sikeres akar lenni, akkor hibdi szAmat meg kell duplaznia.” ' * _ Soha egyetlen hibét sem De soha nem is k6vettem ei!” esinéltam semmit.” DIOHEJBAN A hibak valdjaban nem is hibak. Szamitanunk kell arra, hogy néha tévediink, amikor véleményt alkotunk. Tekintstik ezt egy ranulasi folyarnat részének! Ha nem vessztik magunkat til komolyan, akkor sokkal konnyebb néhdny hibaval egyttt élni. Sohasem az a szégyen, ha valamiben kudarcot vallunk, hanem az, ha egydltalan meg sem probaltuk. 92A MAG TORVENYE A siker pusztén a szerenesén miitik, Bzt barmelyik vesztes meg- erésiti neked!” Earl Wilson Pwion folfedezte a2 ok-okozat torvényét, amely mas szavakkal, de Iényegében azt mendja ki, hogy minden cselekvésre vagy toriénesre egy egyenértékii ellenreakeié hat, Csak akkor kapunk valamit vissza, ha elébb valamit odaadunk, Ha paradicsomot tiltetiink, akkor nem bogancsot szecitink, Fontos emlékezniink, hogy ez az elv minden cselekedetiinkre és minden eredményiinkre befolyassal van. Nem tudjuk ezt a torvényt megkeriilni. Tosti és lelki egészségiinket, fizleti sikereinket és kapcsolatainkat ugyanez az egyenlet befolydsolja, amely megkéveteli téliink, hogy ,.cldre Fizessiink be a kasszdba”. Az a esodalatos eben a t6rvényben, hogy soha nem tudjuk pontosan, mikor kapjuk meg jutalmunkat és mikor kasszii zhatjuk be osztalékunkat a befektetett idénkért és cnergiénkért. De jutalmunkat mindig megkapjuk, 6s érkezése idejének bizonytalansdga hozzdjdrul ahhoz, hogy életiink még izgalmasabb legyen. 93Réaddsul, amivel az élet jelenleg megjutalmaz minket, az annak az eredménye, amit eddig a pontig vetettlink, Ha jolenleg htiséges bardta- ink 6s Szeretetteljes kapcsolataink vannak, akkor ez azért van igy, mert megmiiveltik a talajt és elvetettiik a magokat ehhez, Ha jelenleg dzleti sikereink vannak, akkor ez azért van, mert. az eredményért eréfeszitéseket tetuiink, Ha masokrél beszéliink, akkor rolunk is beszélni fognak. Ha masokrél jdindulattal nyilatkozunk, Gk is jo sz4ndékkal fognak rolunk heszéini, Ha becsapunk masokat, minket is be fognak esapni. Ha masok sikereinek driilni tudunk, akkor nagy az esélye annak, hogy nemsokdra sajat szerencsénket tinnepethetjiik. Ha hazudozunk, nekiink is hazudozni fognak, Ha kritizalunk, minket is kritizdini fognak. Ha szeretetet sugatzunk magunkbél, akkor nekiink is szeretet jut Ezt az aranyszabdlyt a torvénelem sorain nagyon sokféle médon kife- jezték mar, az elv azonban allando: ,Masok ugy bannak veled, ahogy te bansz veliik, Azt kapod vissza, amit adsz,” Egy Kre. 1600 korill fennmaradet egyiptomi siron ez a felirat olvas- haté: ,Masoknak azt a jét kivanta, amit maganak is keresett.” Konfuciusz ezt mondta: ,Amit nem akarsz, hogy megtérténjen veled, ne tedd masokkal.” Arisztotelész szavai: , Ugy kellone a vilaggal bannunk, ahogy szeret- nénk, hogy a vilag banjon weltink.” A Biblidban ezt olvashatjuk: , Amit szeretnétek, hogy tegyenck veletek az emberek, azt tegyétek ti is veltik.” Ezek az clvek ugyantigy meghatarozzak kapesolatainkat, és azt is, hogy mennyire: lesziink sikerosck az 6lot mas teruletein. James Allen az As a Man Thinketh cimti kényvében gydnydrtien ir errdl/Létének torvenye hatérozza meg minden embernek, hogy hoi tart életiitjdn: a gondolatai, amelyeket jellemébe épitett, juttatiik oda, és életének rendszerében nincs egyetlen véletlen rész sem, hanem minden egy tévedhetetien térvény mitkédésének eredménye. Fgészon addig, amig egy ember magat kiilsé kértilményok teremt- ményének tarya, sodrodni fog @ kOrtilményekkel; de amint réeszmél, hogy 6 teremté or6, és képes rendelkezni Iényének rejtott talaja és magijai felett, amelyekbdl a kGrtilmények kifejldnek, sajét maga iranyitoja lesz. Azt, hogy a kiilsé kértilmények a gondolatokbd) nének ki, minden ember tudja, aki egy ideig gyakorolt énkonwoll és tisztuldsi folyamaton ment keresztiil, hiszen azt tapasztalta, hogy kértilményei pontosan olyan mértékben waltoztek, amennyire mentdlis dllapata valiozoit.” A tudatlanok gyakran azt mondjak a kivtilik kiemelkeddkre: ,.Baresak nekem is annyi tehetségem lenne!” vagy ,,Baresak ilyen szorencsés lehetnek!, és persze sohasem veszik észre a hénapokon, éveken at tartd erGfeszitéseket, ami egy ember sikerét megalapozta. Milyen gyakran olvashatjuk, hogy a szérakoztatdiparban valaki ,egy nap alatt befurott”, aztan valahonnan mégis megtudjuk, hogy 62 az aj sztar mar tzendt éve giircdl a kulisszdk mogétt! Aza csoddlatos a természetben, hogy sokkal tdbhet ad vissza, mint amennyit mi adunk. Ha elilitetsz egy tékmagocskat, akkor nem esak ogy magot kapsz vissza! KUlénben miért tornénk magunkat? A természet nagyon nagyvonalti, Ha eliiltetsz par magot, a végén egy egész teher- autonyi sitédkéd les? »StiLtok-ely” mindenre érvényes, barmibe is vagunk bele, de el6sz6r fognunk kell magunkat: irany a mezé és a kapaliis! DIGHEJBAN Az univerzum igazsagos és becsiiletes. Az dletté| csak azt kapjuk vissza, amit befektetiink. A KOCKAZAT nOlyan nagy dra van anak, ha teljes emberck akarunk lenni, hogy osak kevesekben van annyi szeretet és bétorsdg, hogy megfizesse ezt az drat, Teljesen fel kell hagynunk a biztonsdg keresésével, és forron Udvoz6iniink kell az élet kockdzatait. Ugy kell étéleintink az életot, mint a szeretnket,” Morris West 95armely cél eléréséhez kockazatokat kell vallalnunk, Fred maris szit: ,Nem fogok kockazatokat vallalni. Nem fogok kime- részkedni a fadigak széléig!” Fred nem veszi észre, hogy a faagak én van a gyiiméles, Ott, a vékonyka 4gak szélén voltak mindig is a gylimélesik, Ezen a bolygon Iétezik egy torvény, amely kimondja, hogy a jutalom a kockézatwallalas utan érkozik, és nem forditva. A legtébben életiink elején egészségesen dllunk hozzé a kockazatok= hoz, Gyerekként alig varjuk, hogy aj kalandban legyen résziink. Ezére talaljak az anyukdk ktéves picinyeiket a Iétrak tetején, az autopalya kézepén, a tetén, ezért kapjak rajta dket, amint épp egy 16 farkat hiizo~ gaijék, vagy mas hasonlé dolgokat mtivelnek. Egy egészséges és boldog kis kélyék, ugyaniagy, mint egy egészséges felnétt, imad fejlédni és képességeit tesztelni. Amikor megtessziik azokat az els6, bizonytalan lépéseket, akkor kockézatokat vallalunk. Bs lelkesedéssel tessztik! Két és huszonket éves koruk kézdtt nagyon sokan drémai valtozé= sokon esnek at, Rageszmé|tikké valik, hogy megteremtsék biztonsAgukat és bobiztositsak magukat. Estéiket a tévéhez lancolva toltik el, és cellu- loidhdseik merész tetteitél el vannak djulva, Nagy adag szappanoperdval és helyzetkomikummal toltik fel magukat, mialatt életiik egyre unalma~ sabb évek sorozata lesz ‘Az élet attol izgalmas, ha tj dolgokat teremtiink. Ha folyton a biztonsdg utan kutatunk, az IZGALMAS elsorvaszija életerdinket. ELETET Azoptimalis bizton- Jy AKAROK sdgot, véedelmet 4 megszabadulist a | gondoktdl majd hat lab mélyen a fBldalattegy dobozban fog) megtalalni 96Amikor szeretiink és aggédunk, akkor kockéztatunk is. Egy masik embernek azt mendani, ,.szeretiek”, kockazatos vallalkozds, de ennek meg= feleléen a jutalom is fantasrtikusan nagy lehet, Masnak lenni is kockazatos, de azt is jelenti, hogy 6nmagad lehetsz. A veszélyes és nehéz munkat j6l megfizetik. Tulajdonképpen az univerzum egytolytdban arra batorit minket, hogy nyujtézzunk, masszunk és kilonlegesek legyiink Abhoz, hogy nyerjiink, kockaztatnunk kell. Ha meg akarunk tanulni Jérni, akkor meg kell kockaztatnunk az, esést, és az eséssel jar6 fajdalmat is, Ahhoz, hogy eléteremtsiink egy dollart, meg kell kockéitatnunk. hogy el is veszithetjiik, Azok teremtik eld a logtébbet, akik a legtébbet kockaz 97tatjdk, Ha meg akarunk nyerni egy teniszmeccset, akkor fenndll a lehe- tség, hagy akar el is veszither;tik. A gydrtesek tibb kockazatot véllalnak, mint a vesztesek, ezért nyer- nek tébbszor. Ezért hat sztikségszer(ien a nyertesek sokkal tébbszir veszitenek is, mint az .6rk" vesztesek, de olyan sokat jatszanak, hogy nye- reményeik dsszegzéidnek — és a jatékrél gyézelmeik, és nem veszteségeik jurnak esztinkbe. Ha Edisonra gondolunk, akkor a villanykorte feltalai6ja jut esziinkbe, és nem a teherautényi villanykérte, ami nem mikdddtt, DIOHEJBAN Van valasztasunk akézétt, hogy valdban éliink vagy csak vegetélunk, Munkdt vallalni kockazat. Atkelni az uton kockazat. Belevagni egy villal~ kozdsba, egy kapesolatba vagy a csaladalapitésba kocké~ zattat jar. Vendéglében enni kockézattal jar. (Vannak kockézatos és kevésbé kockézatos helyek!) Az élet kockazat, de megeri kimaszni a vékonyabb agakra is az édesobb gylimblesékért! ELKOTELEZETTSEG .Amig nem keitelezed el magad, mindig jelen van a tétovasdg, a visszavonulds lehetdsdge, a céltalansag. Minden eselekedetre és kezdeményezésre érvényes aa alapveté igazség, amelyet ha nem ismersz, szdmuatan étlet és nagyszerd terv karba vész: abban a pillanathan, amikor tényleg elkételezed magad valamire, a Gondvisel Es minden elképzelheté dolog megcorténik, amelyek segithetnek, olyanok; amelyek egyébként sohasem térténtek volna meg. Az elhatdérozashdl események dradata adddik, amelyek javunkra forditanak minden elképzelhetd eseményt, taldlkozdst és anyagi segitséget, amelyekrél dlmedni sem merttik voina, hogy utunkba kerttInek,” W.N. Murray is megsegit. 98Barmihez, amit megtehetsz vagy megdlmodsz... fogj hozza! A merészségben zsenialitds, eré és vardzslat rejlik.” Goethe eg kell tenniink az els6 lépést. Amig az eseményeket csak Kivilr6l szemléljdik, és nem dllunk készen arra, hogy mi is fejest ugorjunk, az univerzum valahogy igy fog viszonyulni hozzank: ,Hat nem tigy tGnik, mintha komolyan vennéd ezt az egészet Ha mejd tényleg elszanod magad, akkor kapsz segitséget.” Abban a pillanatban, amikor elhatarozzuk: ,Megteszom, térrénjen bar univerzum maris rendelkezésiinkre bocsatja azt a bizonyos azsenialitast, orét és vardzslatat" Mindenki, aki sikereket ér el valamiben, elére elhatarozza, hogy sikeres lesz. Az a hegymaszé fogja megmaszni a Mount Everestet, aki eltékélte magaban: ,MEGTESZEM!" Aki ilyen kijelentéseket tesz: . Meg- teszem, ami télem telik...” vagy ,Megprébalom..." vagy ,Majd meg- latjuk...", valdsziniileg id6 elétt haza fog érkezni. Ugyanez vonatkozik aa, tivletemberekre, a sportolékra, a férjekre vagy a feleségekre is. Aki sikereket akar elérni, annak kemolyan kell vennie azt Gandhi élete bizenyitja, hogy ha egy ember rendithetetleniil elhata- rozza magét valamire, megvalloztathatja akar egy nemzet torténelmet is. Disraeli is ezt fejezi ki, amikor ezt mondja: ,.Az emberi akaratnak, amely célja elérése érdekében akar létet is kockéra teszi, semmi sem tud ellendlini.” Agzal is j6, ha tisztban vagyunk, hogy amikor elhatarozunk valamit, az emberek tesztelni fognak minket, A gyerekek gyakran azt teszik sziileik- kel. Folyton tesztelik éket, és titkon abban reménykednek, hogy satileik kitartéak lesznek, ‘Az emberek mindig keresnek valakit, akit csodalhatnak. Talén a ségored azt mondja: ,Feladtad mar végre azt az Grit étletet?” Es lehet, hogy a szomszédod csokolidétortaval kinal 6t perecel azutan, hogy beje- lentetted, fogydktiréeni fogsz, mégis mindannyian abban reménykednek, hogy erés marads2 és kitartasz elhatdrozdsod melictt. Raadasul érdekes dolog torténik, amikor elhatarozunk valamit Gyakran ugyanis az elhatérezds énmagaban is elegendé. Mas szavakkal: ha barmit készen dllsz megtenni célod érdekében, akkor kénnyen lehet, hogy mar nem is kell megtenned. De ha esak tigy félig-meddig hatarozod el magad, akkor megiehet, hogy wiréképességed hatardig tesztelve leszol! DIOGHEJBAN Valaki ezt fay fogalmazta meg: ime a recept arra, hoayan érheted el, amit akarsz; meg kell venned érte barmit!" 99EROFESZITESEK .,Semmit sem adnak ingyen!" rovarok és més dllatok majénem mindig elfoglaltak: felkésztilnok a télre, aztan a tavaszra, mesakodnak, tisatitgatjak féeszkiket, “ etetik kicsinyeiket és teszik azt, amit az allatok tigy altalaban tenni szoktak, Szézszézalékosan a jolenben élnek és foglalatoskodnak, Az is latszik, hogy nincs semmi problémajuk, elégedettek, Van mit tanulnunk (ilk, Ahhoz, hogy boleogok lehesstink, dllandéan tevékenykedniink kell, Ha elhanyagoljuk a dolgokat, kés6bb meg fogjuk fizetni az drat, A delgok nem javulnak, ha nem trédiink veliik: a tengere- szok tudjak eat hajéikrél, a sportoldk a testiikrél, a didkok az emlékezettik- rél, 68 mindannyian tudjuk et a garazsunkrol, Minden kertész gyorsan réjén, hogy a gyomok automatikusan nének. Egy s76l gazt sem kell elvetned, mégis tele lesz a kert. gyommal. A dolgok csak akkor javulnak, ha erdfeszi- tésoket tosziink. Nagyon fontes, hogyan allunk hozza ezekhez az erdfeszitésekhez, Azért tegytink erdieszitéscket, mert meg AKARJUK tenn; mert ez egy kivaltség és drémet okez, hogy tanulhatunk, hogy tesztelhetjiik magunkat, hogy kiprébalhatunk és dtélhettink valamit. Nagyon sokan elkévetik azt a hibat, hogy csak a végeredményekért dolgoznak, és nem a munka droméér. ‘Aztan amikor nem érik el a kivant eredményt, akkor csalédottak Az értékesité lehet, hogy sok telefonhivas utan sem talal vevét, mire azt gondolja, hogy szérmyti napja volt. Ez igy nem mbikédik! Azért kell te~ lefondlnia, mert saivesen telefondl, Oritinie kell annak, hogy tj dolgokat tapasztalhat meg, hogy fajlédhet, 6s annak is, hogy milyen kitartd. Ha megvéltozik a hozzadllasa, és ezt gondolja: ,,Annak driildk, amit csindlok, egyszertion azért, mert’csinalhatom, Munka kézben figyelmemet tolje- sen a feladatra ésszpontositom.”, akkor barmilyen eredmény mar csak ktiléndij lesz Emerson azt mondta; ,A jél végzett munka fizetsége az, hogy jél lett elvégezve." Ha talsdgosan fiiggtink az eredményokt6l, akkor eltavo- lodunk a jelen pillanattdl, Tyenkor dllandéan a jvére gondolunk, és nem arra ésszpontositunk, amit éppen csinalunk. igy élvezni ser tudjuk a je- len pillanatot, Ha egy kissé eltavolodunk az eredményoktél, akkor tudjuk énmagéért élvezni azt, amin épp tevékenykedtink. Tegyiik fel, hogy anyésodéknal vagy létogatéban, és elnatdrozod, hogy megleped azzal, hogy lemosod a7 autéjat. Az egyik fajta hozzdallas ha mindekézben arra gondolsz: ,,Tiszta viz loszek itt kint. Merem remélni, hogy értékelni fogja eat az egészet és hdldlkodni fog, kilénben tiszta icdegloszek.” Ea egy vesztes hozzddilldsa. A masik lehetséges hozzddllas, ha azt mondjuk: ,Elvezni fagom az autémo- sdst, mivel én kontrolldlom a gondola~ taimat, és ha akarom, akker élvezem. Na nézziik csak, milyen gyorsan és hatékonyan tudom —megesinalni!” llyenkor, ha az anydsod dicséretekkel halmoz el, akkor tigy fogod gondoini, hogy e2 kedves téle — bénuszkeént, kii- tandijként fogod fel. Ha nem halmoz el, akkor az is rendben van. Hiszen amigy is élvezted az egészet. Ha a munka szeretetéért dolgo- zunk, azért, mert szivesen tevékenyko= dtink, akkor nines probléma. Az ered mények mindig elérkeznek hozzank, Ez mashogy nem is tarténhet. Ez a warvény. Ha az oredmények késGbb érkeznek, vagy nem pont. akkor, amikor s2dmitasz réjuk, az még nem fogia eirontani egy egész hétre (vagy egy évre) a jékedvedet Az eredmények sohasem maradnak él Jelenleg a munka szerotete miatt dolgozol? Hatdrozd el erre magad! Ezzel is ugyanaz a helyzet, mint a boldogsaggal. Elhatarozds kérdése az egeész. Ahogy James M, Barrie mondta: »A boldogsag titka nem abban rejlik, hogy azt csindlod, amit szeratsz, hanem, hogy szereted azt, amit csinaisz." DIGHEJBAN Fritz Kreisler, a hires hegodti- miivész térténete gyényortien szom- lelteti az etéfeszitések és a siker kézti kapesolavot. Egy zsenidlis eldadas utain odament hoz egy hélgy és azt mondta: akreisler Ur, én az életemet adnam azért hogy gy tudjak hegediilni, mint On!"Kreisler mosolyogva ezt mondia a hélgynek: .En is pontosan ezt tettem!” Amikor megvéltozunk, a dolgok is megvaltoznak. Sokan tigy élik az élettiket, hogy arva varnak, majdcsak jobbra fordul- nak a dolgok. Azt kivanjak, barcsak mineen kénnyebb voina, 6s gy tlinik, azt remélik, hogy egy napon csoda térténik majd, és megoldja az osszes problémdjukat, Pedig arra hidba varnak! A dolgok gy javulnak, ha mi is fejldiink, A dolgok akkor valtoznak, ha mi meqvaltozunk, és nem elGbb. James Rohn, az amerikai multimilli- ardos, azt szokta mondani eléadasain: ,Ha nem valtozol, akkor pontosan azt fogod kapni, amit eddig is kaptél. Ha valaki ad neked egymilli6 dollar, akkor a legjobb, ha gyorsan milliomosként kezdesz viselkedni, kilénben nem sokaig marad ndlad a pénzed!” Eréfeszitéseket kell tenniink azért, hogy Ugy tudjunk viselkedni, olyan énképtink legyen, mint egy milliomosnak, kilénben minden elképzelheté médon el fogjuk tkezolni vagyonunkat. Az, hogy milyen javakkal rendelkeziink az élethen, attél Figg, hogy tilyen emberek vagyunk. Kutaiasok eredményei igazoljak, hogy a leg- tébb ember, aki nagy dsszeget nyer a lortén, rekordid6 alatt eléri, hogy visszacsdppenjen korabbi anyagi nehézségei kézé. Két évvel a nagy nye- remény utan dtbél négy nyertes ember rosszabb anyagi helyzetben van, mint amilyenben a kasszirozas eldtt voit. Legbeliil egy szemernyit sem valtoztak, kiilsé kériilményeik pedig azt tikrézik, hogy milyenek beliitrst. Nincsenek kertiléutak. Ahhoz, hogy.a dolgok javuljanak, sajat magunk- nak is javulnunk kell. Ha nem teszimk eréfeszitéseket, akkor a jelentink a tegnapunkhoz fog hasoniitani HOZD MINDIG A LEGJOBB FORMADAT! Ha minden erédet és a rendelkezésedre Allé eréforrdsokat abba fek- teted, amivel foglalkozol, az még nem biztos, hogy kizdrja a kudarcot. Ha minden erédet 65 tud4sodat felhasznalod, barmibe is fogsz bele, az még nem ment meg a csalédasoktdl. Akkor hat miért tord magad? Avvélasz’ .Sajat onbecsiilésed miatt.” Ha az. az éleifilozéfidd, hogy .barmi is térténjék, mindig a legjobb formadat hozod”, akkor nem lesz baj az énbecsiiléseddel, DIGHEJBAN Féjdalmas a vereség, de még fajdalmasabb, ha nem a legjobb for- madat adtad! 402Hol vagy, Supermar A TIZENEGYEDIK ORA posge a célokat tiiziink magunk elé, akkor fontos, hogy tudjunk azok- H rol a bizonyos , tizenegyedik érakré!". = To is észrevetted mar, hogy miclétt az események kizvetlentil jobbra fordulndnak, nagyon-nagyon katasztrofalis helyzetek Allnak el6? Aa iizietemberek gyakran mesélik, hogy kézvetleniil a sorsfordité uzlet- korés elétt mar majdnem feladtak az egészet. Amikor mar kezdték gy érezni, hogy rajuk d6l a héz, akkor hirtelen minden megoldadott. Eleg kitartéak voltak ahhoz, hogy elnyerjék jutalmukat Olvashatunk sportoldkrél, akik elkeseredetten kuzdéttek, de eqy meccset sem nyertek, Roviddel azelétt, hogy feladtak volna a palyafu- tésukat, rrtént valami, ami utdn a kar elérték a kivant sikereket erjuk elkezdett felfalé fvelni, és 103‘Talén te is 4téltél mar olyan nehéz idéket, amikor azon tlinédtél, hogy érdemes-e élni egydltaldn, aztan taldlkoztal valakivel, aki a folhékig repitert. Az élet ilyen. Tlyenkor egy elv l6p mtikadésbe, a , tizenegyedik ora” indig réviddel a hajnal bekdszinte elétt van a leghidegebb és a legsététebb. De ha elég sokdig kitartunk valami mellett, akkor elnyerjak jutalmunkat. Ugyanennek az elvnek a miikédés¢t figyelherjik meg a kisbabak szilletésekor, Roviddel az élet legesoddlatosabb eseménye elétt a leend6 anyukaknak nem mindennapi kinokat kell kidllni: nagy fajdalmakon és félelmeken mennek kereszttil. (Az én anyukdm szerint nagyon megérte!) Amint megérqjiik a ,tizenegyedik Ora” miikéclésének elvét, az élet mar nem is lesz olyan ijeszté! Gyakran tigy tinik, hogy a vikigegyetem teszteini akar minket, hogy kideritse, komolyan vessziik-e célunk elérését Csak még egy kis kitartds kell, és... Nyertél! Amint felismerjak, hogy mi trténik, madris egy lépéssel elérétsb tartunk, Amikor minden reménytelennek ttinik, akkor mondhatjuk ezt magunknak: ,Széval most minden rosszul megy! Ez valészintleg azt jelenti, hogy mar majdnem elériem a eélomet.” Maris jobban érezzik magunkat! Miclétt valami értékes célt sikertil elérniink, valészintileg kitart4sunk valamilyen médon megmérettetik. Ha megértjulk a ,tizenegyedik Gra” elvét, és minden nehézséget a célunk eléréséhez vezet6 tit dllomdsainak tekintiink, akkor eldszdr is nem lesziink beijedt nyulak, akik mindentél hamar megfuramodnak, masodszor pedig elérjik, barmit is szoretnénk az éleviink soran, elve. DIGHEJBAN Ne hagyd magad atverni! A ,tizenegyedik dra" dltaldban egy szeélhamos, Amikor minden sotétnek tlinik, mar az ok lehet az inneplésre! Lehet, hogy mar majdnem a célvonalndl vagy. KITARTAS A vildgon semi sem helyottesithoti a kitartast, Még a tehetség sem — hiszen mi sem gyakoribb a sikertelen tehetségeknél! A zsenialitas sem —a mellézétt zseni szinte mar szalldige. A miiveltség sem — a vildg tele van miivelt hajléktalanokkal. Csakis a kitartas és az eltikéltség szdmit. TARTS KI! — e2 a motté megoldotia és tovébbra is meg fogja oldani az emberiség problémair.” Calvin Coolidge 104kitartas egy titok, A sikeres emberek ismerik ezt a titkot — folismerik, hogy oz. a sikerek fé ésszetevéje, barmilyen terti- letrGl is legyen sz6. A vesztosek a kitartast gyakran egyfajta wizlés szerinti extra hozzavalénak" tekintik. A legtébb ember idé eldtt feladja. Barhova is néziink, csupa ijedés, allhatatlan alakot ldtunk magunk kGrdl. A legtéaben, akik elkezdenek jat- szani tanulni eqy hangszeren, feladjik. Hany olyan ismeréséd van, aki wtad egy kicsit zongorézni" vagy ismer par akkordot a gitéron? Egy id probéltak, de mivel az eredmények il lassan jelentkezick, abbahagyrak, és korostek egy kénmyebb hobbit. 105Az, legtibb ember, aki olajfestészetet tanul, abbahagyja, a legtobb biztositasi tigyndk is feladja. (Tény, hogy sz4zbdl kilencvennyolean mar az ols6 évben abbahagyjak!) Egyébkent a legtébb ember, aki az értékesités teriiletén kezd el dolgazni, abbahagyja munkdjat. Sokan megsvakitjék egyetemi tanulmanyaikat. Tanév elején csak Alldhelyek vannak az el6adétermekben, az év vége folé pedig mar olég hely van arra, hogy a teremben parkoljon egy kamion! A legtébb ember, aki fitneszedzésekre kezd jarni, abbahagyja. Azok, akik azt tervezik, hogy félre- raknak pénat, hamarosan elalinak a terviikt6l, Azok az emberek, akik elter~ vezik, hogy megirnak egy kényvet, dltaldban feladjdk. A legtébb ember mindent konnyen felad, Ee egy érdekes hir azoknak, akik elhatarozzdk, hogy sikeresek lesznek — hiszen ninesenek verseny- tarsaik! Ez azt jelenti, hogy ha kitartunk amellett, amit csindlunk, akkor révid idén beliil leelézziik a tébbséget. Ahogy mondani szoktak: Fay nagy tallat nem mas, mint sok-sok kis lovés eredménye,” Edison tibb ezer taldlmdny megélmodéja volt, tabbek kézitt d taldlta fol a villanykértét és a gramofont. Oridsi hatassal volt bolygénkra, Olyan egyszerti irigyelni teremté zsenialitasat és figyelmen kiviil hagyni rend- kivilli kitartasat. Azt mondta: .Zseninek lenni egy szdzalék inspirdci6 és kilencven- kilenc szdzalék szorgalom... Sohasem hoztam Iétre sernmi értékelhetot véletleniil, és talélmdnyaim egyikét sem a véletlennek készénhetem. Munkaval hageam létre mindet!” Michelangelo, az egyik legnagyobb festé és szobrasz, aki valaha élt, egyszer megjegyerte: Ha az emberok tudnék, hogy milyen kemeényen kellett dolgoznom a mtivészetemért, akkor egydltalin nem tlinne sz— mukra esodalatasnak.” A torténelem tele van széve a kitartds klasszikus példaival. A ,,csir- kés” Colonel Sanders az akkor még alig ismert receptjével hazalt: ezerki- lenc vendéglében, élelmiszerboltban, étteremben és biifében jért, mire végre talalt valakit, akit érdekelt. Kés6bbi sikere bizonyitja, mire mehet valaki egy kis ,, Kentucky Fried-kitartassal” Julio Iglesias hiiszévesen autobalesetet szenvedett, és deréktdl lefelé lebénult. Ugy tint, hogy életét tolészékben kell téltenie, de Julio nem volt hajland6 elfogadni ezi a lehetéséget. Két honapon at napi tizenkét drat gyakorolt, csak hogy egy picit mozgatni tudja a kisujjdt. Majdnem két év ‘elt el, mire ismét haszndlni tudta also végtagiait. Addig Karjaival vonszolta magat a saiiléi haz folyosdjén, abban reménykedve, hogy a ldbai végre felfogjak, hogy ideje ismét mikédnitik. A folyoséra tiikréket szereltetett, hogy motivélja magat a vonszolésban. 106Végiil ugyanazzal az elszanisdqgal és a esticsteljositmények iranti elkb~ telezettségével, ameliyel testét holyredlitotta, felépitette zenei karrierjét is Emlékezz azokra a pillanatokra, amikor megfigyelted, amint az embo- rek id6 elétt feladnak valamit —a teniszpalyan, kartyajatékban, az tizleti életben és kapcsolataikban. Altalaban nem okoz érémet, ha feladunk valamit, 65 az sem, ha ilyen viselkedésnek vagyunk tanti, Persze van, amikor a lagokosabb dolog abbahagyni valamit. Amikor sillyed a hajé, ideje kiugrani, Ne keverjtik Gssze a makacssagot a kitar- tssal! Ha utdlod a munkahelyedet, ha nem szeretsz azon a kor nyéken éIni, ahol jelenleg laksz, vagy ha jobb lohetéségekre bukkansz valahol mashol, akkor a ,,lekész6nés” leher a legjebb megoldas A baj az, hogy sokak szmara ez szokéss4, ,régaiilt” mintava valik. DIOHEJBAN Minden KIMAGASLO teljesitményhez kitartds parosul. A jéték neve: kitartas. KERDEZZ £S KERJ! «Ha el akarod éhi odladat, akkor... KERDEZZ ES KERII” ndtad mar azt valakinek, hogy szivesen teszel szivességeket masoknak, de nehezedre esik masoktdl szivességet kérni? jat nem ironikus, hogy egy olyan vilagban, amelyben sok embert elkesorit, hogy schasem kapja meg az élettdl, amit szeretne, a legtébb ember nem is kéri? Fontos kérniink azt, amit szoretnénk, négy okb6l is: 1. KERDEZNI ES KERNI AZ ONERTEKELES ES ONBECSUILES JELE. A kérdezés és a kérés megerésiti bennuink és mésokban, hogy jogaink és privilégiumaink vannak. Azt jelenti, hogy ugy érzed, megérdemelsz valamit, és kialakul benned egyfajta elwards, 2. KERDEZNI ES KERN] FONTOS AZ EGESZSEGED SZEMPONTIA- BOL IS. Ha nem kérsz és nem kérdezel, akkor konnyen megeshet, hagy kereszrilinéznek rajtad, nem vesanek figyelembe vagy egyszerlien melliz— nek, Ez frusztrdciéhoz, csomékhoz a gyomorban és mds bajokhoz vezer. Amikor nem fejezed ki az akaratedat, a testednek is artasz velo! 3. AKERES AZ ELSO ES IGAZAN LOGIKUS LEPES, AMELYET MEG KELL TENNED, HOGY TUDASD ISTENNEL, A FONOKODDEL, A CSALA-DODDAL, HOGY MIT AKARSZ. Az emiitettek tébbsége nem gondolat- olvaso! 4. HA KERDESEKET TESZEL FEL ES KERSZ VALAMIT, AKKOR MEG- ADOD MASOKNAK AZT AZ OROMET, HOGY SEGITHETNEK RAJTAD. ‘Tulajdonképpen HA NEM KERSZ, AKKOR ONZ@ ALAK VAGY. Ha szeretsz segiteni masoknak, akkor add meg nekik is a lehetéséget ugyanerre! Ne vedd el téliik annak érémét, hogy segithetnek rajtad! Ez mindenféle kérésre és kéerdezésre vonatkozik, A legtébbszér az emberek alig varjak, hogy segithessenek, ha azt tapasztaljék, hogy sztk- séged van erre, vagy ha meggyéz6dtek, hogy minden tled telhetét meg- tettdl, és csak egy kis extra tamogatasra van sziikséged. Sok ember ALIG VARJA, hogy segithessen, de attdl fal, hogy tolakodénak tartjak, NGk mesélik nekem, hogy amikor mar léthaté, hogy vérandésak, akkor az idegenek hihetetlenul segitékészek lesznek, és oly mértékben torddnek velk, ami messze meghaladja azt, amit olvarndnk. Az embe- rek tényleg segiteni akarnak,., Fs abhan legalabb valamennyire biztosak, hogy igyekezotiik, hogy segitsenek’heszdlini a buszba vagy az autéba egy varandés anyukanak, nem talal visszautasitasra. Abban altalaban mar kevésbé biztosak, hogy figyelmességilket a ,,ner varand6s” emberok is olyan halésan fogadjak, ‘Talén ismersz olyan emberoket, akik az tizleti vagy maganélerikkben mindig sikereket kinyvelnek el. Akar autét vas4rolnak, akér munkat keres~ nek, tizletet kotnek vagy meghazasodnak, mindig elérik, amit akarnak. Ez azért van, mert merik kérni, amit akarnak. Nemrégiben meglatogattak a bardtaim. Elhatérozuuk, hogy megvacsorazunk egy kiszemelt halaszcsardaban. Az étterem persze dugig tele volt, arfg Péter baratom fel nem tet néhany kérdést. A telefonbeszélgetés, mar amennyit 108ki tudtunk venni beléle, kértilbelal gy zajlow: »Akkor hat tényleg telt haz van?" £2 azt jelenti, hogy tényleg teljesen tele?” Ja, értem. Epp most érkeztiink haza egy vidéki vitrdl, 65 remélicik, hogy ma este az Gndk éttermében vacsorazhatunk. Osszesen csak hatan vagyunk." aBnnyire tele, hidiviwini!” Ha lenne mégis hely szdmunkra, akkor hova ilretnének minket?” igen, de ha lenne?” .Ennyire tele?" «Mia 1 probléma? Az asztal hidnyzik, vagy kevés a székiik?” nLenne kedves uténanézni?" .Készdnom.,” »Akkor tehdt kevés széktik van. Epp van ndlunk hat s2dk. Lehetséges Jenne, hagy a sajat székeinket elvigyitk éndkhéz?” Meg kell kérdeznie a fSndkér? Persze, megvarjuk.” Fel kilenc — az ugy tokéletes. Készéném a segitségét. Addig is a viszontlatasral Péter a vélasztott vendéqlében vacsorazott, mert keszen Allt arra, hogy kérdéseket tegyen fel. Végig baratsdgos és udvarias volt. Egyszertien sak kérte, amit el szeretett volna érni. (Mi pedig azért vacsorazhattunk az étteremben, mert mogkeértitk Pétert, hogy telefonaljon!) Persze itt nem az a lényeg, hogy egy helyet szerezz a kedvenc étter- medben, Arrél van sz6, hogy felismerd, rendjén valé barmikor barkitél keri azt, amit szeremél. Kérj meg valakit, hogy vigyen el téged autsval, amikor a sajat kocsid a szervizben van, Kérd meg a melletted tild: a repulén, hogy ne dehanyorzon, amig reggelizel! (Azért vigydzz, hogyan kézléd vele, hogy gyujtson ra kint!) Kérdezd meg azt, akinél nagyon szeretnél dolgozni, hogy dolgozhatsz-e nalal Nem azt akarom ezzel mondani, hogy akaszkodjunk ra masokra és #léskOdjlink rajtuk. Azt mondom, hogy ha kérdezel, akkor informécidhoz juts, é§ masoknak megadod azt a lehetdséget, hogy segitsonck neked. Meglepéen gyakran akarnak 6s fognak is segiteni! Ha felmérést végez~ nénk sikeres emborek kérében, akkor kimutathatndnk, hogy ezek az em- berek jobban tudnak kérni, ha valamire sztikségitk van, vagy ha valamit el akarnak intézni Néha persze a vilasz az lesz, hogy ,nem". Mi lenne, ha az esetek dtvon szézalékéban kapnad azt a villaset, hogy nem"? Ez vajon azt jelentené, hogy undorité ember vagy? Azt jelentené, hogy nem érdemled meg? Behogyis! Azt jelentené, hogy elképzelascid 109az esetek dtven szdzalékdban nem egyeznek mdsok terveivel. Tovabba azt is jelentoné, hogy az osetek masik Stven szdzalékaban segitsdget kapndl, amit ktilénben nem kaptal yolna meg, Ha valakit6! kérdezel vagy kérsz valamit, akkor ezzel hozzajarulsz a7 illet6 személyi fejlédéséheal Hogyan? Ugy, hogy ha gy dént, hogy segitséget nyiijt, akkor ebbél a tapasztalatbél tanulni fog. Ha ugy dont, hogy nem segit, akkor is tanulni fog beldle, hiszen egy hatékony 6s tigyes emberi lénynek képesnek kell lenni arra, hogy nemet mondjon, anélktil, hogy btintudat gyotémé. Akkor hat rajta, adj minél tébb embernek lehet6séget arra, hogy ezt gyakorolhassa! Raadasul jobban. felelésséget tudsz vallalni Gletedért, ha csatlakozol azokhoz, akik nem restellnek kérni 6s kérdezni, Ugyanis ilyenkor kisebb az esélye annak, hogy egyike leszel azoknak a csendes szenvedéknek, akik mindig mindent maguk csinalnak, mivel a martirok életét élik. Azis igaz, hogy vannak, akils martirkodni szeretnek. Méivészi szintre emelték szenvedésiket, és jaj annak, aki kénnyiteni szeretno életiikin! Tartsuk tiszteletben azt, hogy joguk van ahhoz, hogy vigy éliék az életti- kot, ahogy akarjak DIOHEJBAN Abhoz, hogy megkapd azt, amit akarsz, meggyéz6déseddé kell vélnia, hogy megérdemled. Ha tudatosun és tudattalanul is meg vagy gydzédve réla, hogy megérdemled, amit szeretneél, akkor 1@bb kivansagod teljesiil. Az egyik legiobb modja 6nértékelésed névelésének, az, ha KERSZ. EREDMENYEK VAGY KIFOGASOK? ¥j lapjdban véve midig esak az szdmle, hogy boldogga tesz-e az, amivel fogialkozol NézzUink meg példaul egy srdcot, aki utalja’a munkdjét, keve- sebb pénzt keres, mint amennyivel elégedett lenne, nem engedhet meg maganak olyan utazdsokat és nyaralasokat, amilyeneket szeretne, maga- nyos, depressziés, soha nem tanult alyasmit, amit peciig mindig is szeretott volna, és soha nem tette meg azt, amit révid féldi tartézkodasa alatt meg szeretett voina tenni. Persze nyomés okai vannak arra, hogy miért tart ott, ahol éppen tart! A fejében egy egész lista van errél! A kormdnyt, a feleséget, a gyerekeit, a horoszk6pjat, a f6ndkét, a gazdasdgi helyzetet, a fajds hatdt, szerencsétlensé- get, miveletlenségét és a sdgorat okolja rindenért. A lista pedig folytatédik! 110Valahogy arra a kivet~ keztetésre jutott, hogy ha a2 OKOK, AMUERT elegendé kifogast felhalmoz, ROSS2UE EtER, és sok mindent hibaztathat, * akkor j6pofa dolog szeren~ HIBAZTATOM: csétlenkedni és boldogta- : lannak tenni NEM, Nees * A NEVELTETESEMET * AKORMANYT * AZ EGESZSEGE MET NEM! Egyaltalan nem az! Az életben vagy kifogésaink vannak, vagy sikereink. Van- i * A SZOMSzEI nak, akik azt hiszik, hogy DOKAT | mnindkett® [estes Po (UTALNAK ENGEM) | aoe : «A FELESEGE MET stad lehet ar @ i n nif, ine bat (AFALRA MASZOK T6Le) + AGYEREKEIMET * A JELZALOGOMAT 0A SZULEIMET * A MUNKAMAT * ES MINDENKT MA (AKTK NEM arse en olyan hosszt is lehet, r az utcad. Nem ér set sem, Semmit! Ha nem ol HIBAS VAGY! 11Gletet élsz, 6s nem azt csindlod, amit széretnél, akkor semmilyen kifogas som lehet karpétlis Ha kériilnéatink, lathatjuk, hogy kiilénféle emberek minden wara- kozas ellenére sikereket érnek el. Lathatunk olyan embereket, akik magasabb iskolai végzettség nélkil is a cscsra érnek és boldogok, olyan embereket, akik a jelenlegi gazdasagi helyzetben is sok pénzt elé tudnak teremteni, olyan embereket, akik izqalmas és boldog életet élnek nyolc kisgyerek mellett is, és olyanokat, akik hazassagukat kimentették a romek aldl, és Ujra egymasba szerettek, Ezek az emberek megmutatjak nekiink hogy csakis az eredményck szamitanak. Ok azok, akik ugyanarra jottek ra, mint az a férfi, aki azt mondlta: ,.Kerabban mindig az idéjérast. okol- tam, aztan rajéttem, hogy a gazdag emberek fejére is réesik az esd!" ‘Az, hogy mennyire ériiltink az életnek, forditott aranyban dll azzal, hogy mennyire hibéztatjuk a kornyezetiinket, DIOHEJBAN Ezazegyetien életed van. Ha egy uteahossztisagu ,miért nem tettem meg azt, amit szerettem volna” listaval fognak elternetni, az semmi mast nem jelent, mint hogy NEM TETTED MEG, amit lehetett volna, 12TANUL) A TERMESZETTOL! Természeti torvények Tanuljunk a gyerekektél! Maradj lendiiletben! Amit nem haszndlunk, elveszitjiik Lazits, és engedd el a dolgokat! A valtozds Mennyi mindent értiink meg igazén? Te adsz értéket az életnek! A zene a hangjegyek kézti ir...TERMESZETI TORVENYEK 7 univerzumban ttvenyek és szabdlyok miikédnek, amelyek befolyasoljak éler’ink minden percét, A gravitacio torvényet = példdul dltalaban mindenki tudomasul veszi. Ha kiestiszik a kezedbél a krumplisszatyor fille, akkor a szatyor rdesik a nagylabujjad- ra, 6s ©? maris emlékeztet a trvenyre. Azt is észrevessziik, hogy mit mtivel a gravitdcid a régi hazakkal és az ids emberekkel: osszerogynak, 6s el6fordul, hogy eldéinek. Elfogadjuk azt is, hogy a bolygék mozgasat, az dr-apalyt és az évszakok véltakozasdt is trvények szabdlyozzdk _Hiszem, ha latom!” je] — amelynek Itezdsét elismer|tik, habar nem létjuk — hasonlé a hhelyzet. Lathatatlan térvények alakitjak életiinket Rendkiviil érdekes médon sok ember elfogadja, hogy az egész vilag- egyetemet térvények irényitjak, de amikor a sajét életiikrdl, sikereikkrd és 14bukasaikrél van $76, akkor sorsréi, szerencsérél, ,szerenesés véletlenekrél” beszélnek. Pedig te is a vilagegyetem része vagy, 6s a te életed is teljesen azoknak 8 torvényeknek engedelmeskedik, amelyeknek @ Hold, a csillagok és a kertedben nov gaz. Es te vagy annak az oka, ami az élotedben tor- ténik. Te okozod a gondolataiddal Mi egy gendolat? A fizikusok azt mondjak nekéink, hogy a vilég nem egészen olyan, mint amilyennek kinéz, Ha az anyagi vildgot a legkisebb épitéelemeire bontjuk, akkor elérkeztink az atomokhoz és az atomok épitéelemeihez. Ezek az anyagrészecskék riasi sebességgel rezegnek, és nem mésok, mint energiacsomagok. Az anyagi vilag energidbdl all. Semmi sem igazén szilard, és az energiacsomagocskak rezgési sebessége hatarozaa meg, hogy a2 adott .szilard anyag” egy tégla vagy pedig fogkném. Egyszertion kifejezve a szilaird anyagi vilag, amnirdl azt hiszed, hogy ismered, valdjaban egy energiatémeg, amely kilnbéz6 sebasséggel vibralé energiékbol all, Talald ki, mit termel az agyad, amikor kigondolsz egy gondolatot! Energiat! Vibralést, A tudomany azt mondja nekiink, hogy minden reakcidt egy egyenértékti ellentétes reakcié kéver, igy minden alkalommal, amikor Kigondolsz egy gondolatot, annak sajat rezgésével, ezzel egy reakcidt vagy kévetkezményt is eléhivsz. Mivel naponta kértilbeliil 6tvenezer gondo- latunk van, fgy nagyon sok rozgést kulduink, ezdltal sok kavetkezményt teremtiink. Ezzel azt szeretném hangstilyozni, hogy a gondolatok valédi erdk. Itt mar energiéval van dolgunk Platén et mondta ezekndl az erdkrdl: ,,A valésdgot az elme teremti Megvaéltoztathatjuk a valdsagot, ha mequaltoztatjuk hozzaallésunikat,” A romai Marcus Aurelius pedig ezt ira: ,Az ember életo az, amit gondola~ tai teremtenek.” A Biblidban ezt olvashatjuk: ,Az ember azz valik, amire egész nap gondol." A 1rténelom sordn sok kiilénésen magas tudati szinten lévé ember nyilatkozort a gendolatok és az elme hatalmarél, (A kényvben tébb helyen iddzek ktilondsen béles emberek mtivei- b6l, Nagy hasznunkra valik, ha tanulunk mas emberek béicsességébél Valaszthatunk, hogy a gyéztesekre vagy a vesztesekre hallgatunk. En az elébbit.ajaniom, és hiszem, hogy a sikeres emberek az életfilozofidjuknak, az 6lethez valé hozzddllasuknak készénhetik sikereiket.) Amikor ezekkol az egyotemes torvényekkel van dalgunk, néha tigy tiinik, hogy vannak kivételek a szabdly alél. Mégis, az a véleményem, hogy ezen a bonyolult, korbe-kérbe forgé bolygén rend uralkodik, és itt tartézkodasunk problémamentesebb és boldogabb lesz, ha ismerjiik a bolygonkon mikad6 trvényeket. Mindig is lesznek olyanok, akik azt mondjék: ,Semmi sem mikédik, semmi sem szdmit, és az diet igy rossz, ahogy van!” Mielétt beugranank 195ennek, vizsgaljuk meg életiik minéségét! Amikor a személyes fejlédésrél tartok eldadésokat, eldfordul, hogy hasonlé hozzédllassal talalkozom: -Tudam, hogy ezok a dolgok nem mikédnek, ki sem probalom ket!" Haszndld a kényvben leitt gondolatokat, és uténa donts minderré1 magad! A konyvben leirtak egy része bizonyara nem lesz tj szémodra, Es remélem, hogy azokat a gondolatokat, amelyek nagy kihivasokat dllitanak eddigi életszemiéleted elé, nyitettan fogadod, és azt a lehetéséget sem veted el teljes mértékben, hogy lehetnek olyan dolgok az univerzumban, amelyeket még nem teljesen értettél meg. Gyerekkent valoszintileg azt gondoltad, hogy a féld lapos. Amikor thb informacidt gytijtottél orrél, akkor viszont mér készen dlltdl arra, hogy megvaltoztasd a véleménye- det. Remélem, hogy a kényvben levé gondolatokat is igy fogadod majd. Ne higgy el semmit csak azért, mert le van ide irva! Legyen minderr6l sajat véleményed! TANULJUNK A TERMESZETTOL! A természet része vagy, nem kevésbé, mint a esillagok, a fk, és Jogod van ahhoz, hogy itt legyél. is akar tisztaban vagy vele, akar nom, a vilagegyerem tery szerint fejlédik..." Desiderata etben mindennek, nekiink is egyenstilyra van szdkségiink. Idére van sziikségiink a fejlédéshez és a gydgyuldshoz. Bletiink ciklusokon megy keresztill, hiszen ez a vilagegyetem tarvénye. Mint minden élélény- nok, nekiink is idére van szlakségiink a pihenéshez és a feltéltdéshez. MINDENHEZ IDO KELL zet mindenre hagy idét maganak. A hatalmas télgyfék nem egy €jszaka alatt fejlédnek ki, és névekedésiik alatt sok levelet, dgat és kérget veszitenek. A gyémantok sem egy hét alatt alakulnak ki. Mindonnek, ami érékes, saép 6s nagyszerd a vildgegyetemben, idére volt sziaksége, hogy az2a fejlédjéin Ugyanigy van ez a te fejlédésed és ndvekedésed esetében is, Ismerjik fel, hogyan miikédnek a dolgok, és legyink einézébbek magunkkal szem- ben, amikor fejlédéstinket mérjtik. Id6 kell ahhoz, hogy magabiztossagot, egészséges testet vagy pozitiv bealitottsagot fejlessziink ki, 1dé kell ahhoz, 16hogy jél mené vallalkozast és anyagi fliggetlenséget épitstink fel, Valoja- ban nagyon kevés azonnali siker Iéiezik. CIKLUSOK Amilyen biztos, hogy a Féld a Nap kéril forog, és a tavasz kiveti a tolet, annyira biztos, hogy életiink ciklusokban halad. Mindig is lesznek konnyti és nehée iddszakok. Ez legalabb annyira biztos, mint hogy az 6v- szakok egymast kovetik. Az élet egyik legnagyebb kihivasa tigy dttoloini hogy kozben arra vanunk, hogy jobbra forduljanak a dolgok. A dolgok jobbra fognak fordulni, Mindig jobbra fordulnak. A baj az, hogy sok ember idé elétt feladja a ktzdelmet. Pedig az évsrakok mindig vyaltoanak PIHENES A terméscet idérél idére megpihen. A talajnak pihenésre van szik- e, a medvék ds a kigydk téli dlmot alszanak, még a halak is alszanak ~ nyitott szemmel. Tanulhatunk ebbél. Szikségiink van szabadidére a pihenéshez, elmélkedéshez, hogy étgondoljuk a dolgokat. Ha tigy déntesz, hogy téged nem lehet holyettesiteni, és hogy mindig hajszolnod kell magad, akkor {gy fogod alakitani az életedet. Az a meggyé- z6dés, mely szerint sohasem pihenhetsz, egészon addig a valsdqod lesz, mig masképp nem dénte: Ha beiktatjuk életiinkbe a pihenést, akkor, a talajhoz hasonléan, mi is sokkal produktivabba valunk. Ehhez azt is hozzétenném, hogy szerintem az emberek arra vannak teremtve, hogy aktivak és véllalkoz6 szellemtiek legyenek. Rohn err! azt mondja: A pihendst tekintsd sztikséqesnek, de ne tartsd célnak!” SZERETET hany gondolat a szereteutil.,. (Dé hogyan is lehetne néhany bekezdésben megirni a szeretetet?) Tiinédtél mar azon, hogy miért szererjiik olyan nagyon a kisba- rt szeretitik Sket, mert olyan nyiltak és sérilékenyek. Amikor szértarjak karjukat és: a szemtinkbe néanek, azt fonds: Szeress engem! Szikségem van réd, és egyediil nem sikerdl semmi.” Ahogy egyre idésebbek lesziink, sokan kOzilllink arra a hamis me, gyS26désre jutnak, hogy gy kell tonniink, mintha nem lenne szikségiink senkire. Ugy tesztink, mintha minden rendben volna, és azt mondjuk: Minden rendben, j6! vagyok, ezt is elviselem, ezt is megoldom." Pedig uI7lehet, hogy legbeliil féliink, egyediil érezzitk magunkat, vagy nagyon va- gyunk valakire, aki meghallgaina minket. Van egy elterjedt téveszme, amely azt allitja: Jobb lesz, ha nem ismered be, hogy érzékeny vagy magényos ember vagy, mert kiilénben pubanynak tGnsz,” Tovabba: Ne légy Gszinte érzéseiddel kapesolatban, mert igy ki fognak haszndlni." Ez a mese kiforditja a dolgokat. Masok tisztéban vannak azzal, hogy mikor vagyunk észinték és nyitotiak, és ezt imadjak benniink. Csak akkor keriliink bajba, ha tigy tesztink, mintha minden rendben lenne Nem kevés irénia van aban, hogy épp azok, akik a legelkeseredet- tebben vagynak a szeretetre, tesznek Ugy a legrébbszir, mintha nem is lenne 1 saUkségik. llyenkor, ha nagyon maganyosnak érezzlk magunkat, még jobban erdskédunk, hogy minden rendben van. Aszeretet nem mindig mdzes-mazos. A szeretet erdt és elkbtelezett- séget is jelent, Ha szeretiink valakit, akkor olyan dolgokat is mondunk neki, amiket nem akar hallani. A szeretet baterség, és nagyobb bétorsigra van sziikség abhoz, hogy valakinek azt mondjuk, hogy ,szeretlek”, mint arcul timi. Aszeretet sajét magunk és masok tisztelete, Azt jelenti, hogy olyannak fogadunk el masokat, amilyenek. Abban a pillanatban, amikor azt mondjuk: Szeretni faglak, ha ezt vagy azt megteszed,..”, akkor ez mar nem szere- tet, hanem manipulacié Aszeretet azt jelenti, hogy a jot keressiik masokban, és ha ez sikerill, mégpedig egyfolytaban, akkor boldogsagunk garantalva van. Mivel életiink sajat magunk tukorképe, minél tobb szereteter és szépséget észlehiink, anndl tébbet fejlédiink, ezért mindannyiunk szamara A SZERETET MINDEN, TANULJUNK A GYEREKEKTOL! agyon sokat tanulhatunk a gyerekektél. A legtébben olyan szerencsések vagyunk, hogy hiisz vagy harming éyvel sajét ~ gyermekkorunk utan Ujra kézelrél megismerjik a gyerekkor csodajat. Ha aztén sajét gyerekeinknek lesznek gyerekei, akkor eqypar évvel késébb ismét dtismételhetjik a gyerekkor csodait. Ugy tiinik, hogy sok sziilé a gyerekek tanulasi folyamatat egyiranytt utcaként latja. Szerintern jobban tennék, ha tébb idét télrenének azzal, hogy tanuljanak a gyerekeiktél, és kevesebbet leckéztetnék Sket. ‘A gyerekek sokkal jobban tudjak, hogyan 6rez26k jo] magukat, mint a legtébb felnétr. A gyerekek tudnak nevetni. Nem kell sok ahhoz, hogy nevessenek, Néha semmi sem kell hozza, Nevetnek, mert jélesik nekik. ne‘Te ma mar eleget nevettél? A gyerekek csoddlatosan tudnak sponténul viselkedni. Gk nem cle- meanek ki mindent, és nem ragédnak folyton. Egyszertien csak élnek. Amikor olyan felnéttekkel talalkozunk, akik ugyanelyan spontan médon viselkednek, akkor éket nagyra becstiljiik. Ne morfondirozzunk annyit, legytnk inkabb nyitottabbak! A gyorekek 6rdkké el vannak ragadtatva valamitél. Kivanesiak. Egy k6, egy bogdr, egy pocsolya vagy egy egér a kisgyerek szamara csodat jelent. S2dmukra minden Uj és izgalmas élmény, amit at akarnak élni, A felnéttek kikapcsolnak, Ok mar nem tudnak sermmit igazan a kévekrél, a bogarakrél, a pocsolydkrél és a7 eqerekrél, Pedig mindannyian rengo- ieget tanulhatndnk még mindezekrél, de az a baj, hogy mire felnévink, sokan kéztiliink elfelejtik, milyen varazslatos ez a bolyq6, A gyerekek nagyon nyitottak is. Nincsenek elditéleteik, Lehetsz gaz- dag, Iehetsz szegény, fekete vagy fehér, 6k elfogadnak, Egy kisgyerek nem idegesiti fel magat politikai nézeteid vagy a valldsod miatt. A gyerekeket az Som nagyon érdekli, hogy szoktal-e mosakedni. Elfogadnak teged. Elfo— gadjak kiniiményeidet, egészen addig, amigq megtanuljak nem elfogadni. Milyen gyakran hallod, hogy a kisgyerekek panaszkodnak az idéjérasrol? 119ilyen talén elé sem fordul, Oszténdsen tudjak, hogy a mentalis egészseq meg6rzéséhez sziikség van arra, hogy vigy fogadjuk el az esoményeket, ahogy jénnek Ugye mindannyian meglepédiink a gyerekek dszinteségén, és érté— keljiik ezt.a tulajdonsaqukat? , Hogyhogy ilyen oreg vagy?’, ,, Nemsokara ”, ,Miért csapkodod az asztalt?”, Jani apukdja nevet. Te miért nem A gyerekeknek 6ridsi a kitartsuk és az elsz4ntsaguk. Ha akarnak valamit, 6k nem adjék fel, Ezért halljuk azt példdul: , Kapok fagyit?’”, ,. Fagyit akarok!”, ,.Janika is kapott fagyit." Seivéssiguk tényleg csodélatra mélt6, de el is kell tudni viselni, Ha a biztositasi Ugyndkoket egy aviban képez= nék ki, akkor talén nem adné fel kilencvennyole szzalékuk az els6 évben! A gyerekek nem adjak fel. Amikor jarni tanultal, akkor allandéan ezt gya~ koroltad és gyakoroltad. Blesiél és feldlltdl, Orra estél, majd djra febélltal. Vegiil megtanultél jarni! Yan benned most is ekkora elszantsag? Korébban mar fram arrél, hagy a gyerekeknek dridsi képzeléerejtik van, Ez teszi lehetévé szamukra, hogy olyan gyorsan tanuljanak, emlé- kezzenek és fejlédjenek. DIOHEJBAN ‘Tolts id6t gyerekekkell Tanulj tbbet a neve tésrél, a spontaneitdsrél, a kivancsis4grél, az fogadasrol, a rugalmassagrol, a bizalomrdl, azeltokéltségnél és.a képzeléerédrél! Mindenbél tanulnunk kell. MARADJ LENDULETBEN! Maradj lenditletben!” elve kapcsolatban all az Amit nem haszndlunk, azt elvesctiik.” elvvel, A természet is tanit minket, “hogy keriiljGik a stagndlast. Az a folyd, amelyik nem folyik tébbé, poshadt lesz. Ugyanez térténik azokkal az emberekkel is, akik testileg vagy szellemileg nem ,mozgékonyak". A sportoldk tudjak, hogy azok a jatékosok sériilnek meg legtébbszar. akik kihagynak edzéseket. Az iizletemberek is tudjak: ha elkényelmesed- nek, az a kudarc kezdete, Na persze lazitdsra és egy kis levegévételre mindig sziikség van, de rendkiviil fontos, hogy lendiiletben maradj, fejlddj és tanulj. 120A rendszeresen kézleked6 tengerjaré hajék élettartama hosszabb, mint azoké, amelyek a kikétében horgonyoznak. Ugyanez érvnyes a replldgépekre is. A repilléket tigy lehet karbantartani, ha rendszeresen Uzemben tartjak 6ket. Mi is akkor éliink sokdig egdszségeson, ha ,kar- bantartjuk” magunkat. A statisztikak sgerint a nyugeijba vonulds utén az dtlagember nem él sokaig. A tanulsag: ,Ne vonulj nyugdijba!” Ha valaki azt mondja: , Kilenc- venéves vagyok, és egész életemen At dolgoztam.", akkor tudnunk kell, hogy (gy érte meg a kilencvenedik évét. Mindig foglalatoskodott George Bernard Shaw majdnem hetvanévesen kapott Nobel-dijat, Benjamin Franklin a legjobb irdsai kozl sokat nyolcvannégy évesen itt és Pablo Picasso nyolcvanas éveiben is szakadatlanul festett. Az szdmit, hany évesnek érezztik magunkat. Ismerek egy hdlgyet a dél-ausztrdliai Adelaide-ben, aki életében Sohasem sportolt, Hetvenhat évesen alapitott egy tollaslabdaklubot a hatvan év feletti nyugdijasoknak! Most nyolevankét éves, és még mindig hotente kétszer tollasozik Ha ,Jendiiletben maradunk”, annak az az elénye is mogvan, hogy amig lefoglaljuk magunkat, addig nem aggédunk. igy elkerlijik a rettegett ,.paralizis~analizist” DIOHEJBAN Akkor vagyunk boldogok és clégedettek, ha tevékenyen éliink, A lendiiletben maradas” elve folyamatosan arra baterit minket, hogy pattanjunk fel & fenekiinkrél és legytink aktivak 124AMIT NEM HASZNALUNK, ELVESZITJUK mit nem haszndlunk, azt elveszitjiik. Ktléndsen jél megfigye!- hetjiik ennek az clynek a mtikédését a testiinkén, Ha elhatdro- zod, hogy harom évet toldszékben twitesz el, csak azért, mert. szeretsz ticsérigni, akkor a hérom év elteltével nem fogsz tudni jérni, Ha nem hasznalod a lébaidat, akkor nem fognak mékédni. Uayanez érvényes barmilyen készségre. Ha nem zongorazol egy évig, akkor ismét elalndl kell majd kezdened. Ha nem haszndlod képzelderédet, akkor késébb nem is lesz mit hasznalnod. Ugy vagyunk tervezve, hogy ayakoralnunk kell, st. muszaj. Gyakorold az élet miivészetét! Réadasul, ha énmagad fejlesztésén munkélkodsz, akkor batrabb is leszel, Senki sem lesz azaltal batrabb, ha bozarkézik a haldszobajaba és: Grizgeti batorsagat. Azaltal lesziink erésebbek, ha rendszeresen tesztel- jk magunkat. A felelésségvallalast is gyakorolnunk kell. A lelkiismerettink ugyan- gy leéptilhet, mint minden mas. Amint elkezdjiik mondogatni, hogy _semmmi sem szdmit igazin", nehézségekkel taldljuk szomben magunkat A bortoncellak és az elmegyégyintézetek tele vannak olyan emberekkel, akiknek minden mindegy, olyan emberekkel, akik toljesen. kikapcsolték ereéseiket, A dolgok igenis sedmitanak! Hasznalnunk kell élménket, hogy forméban maradjunk, Semmi okunk sincs arra, hogy az évek elteltével szellemileg teépiijjiink. Ha szellemi potencidlunkat teljes mértékben kihaszndljuk, akkor megmaradnak szelle- mi képességeink. Ugyanez érvényes a pénzre is. A pénz arra valé, hogy haszndljuk, vagyis forgatnunk kell. Azok, akik éridsi asszegeket teremtenek eld, mindig Ujra beruhdzzak a tékéjiiket, hasznaljak, amijtik van, kockdzatot véllalva ezzel, Senki sem lett tigy millidrdos, hogy a pardja alatt. eay papirzacs- koban gyijtétte a forintkait! DIGHEJBAN A vilagegyetem arra bérorit minket, hogy maradjunke aktivak. Az amit nem haszndlunk, azt elveszitjiik” 4 }! clve csoddlatos! Gyakorldsra sarkall minket, 65 ha gyakoriunk, akkor jobba valunk. Al nem hasznalunk, azt elve- s2itjik, Ha nem hozzuk ki a legjobbat a képességeinkbél és abbol, amink wan, akkor nem tarthatjuk meg azokat.LAZITS, ES ENGEDD EL A DOLGOKAT! sarevetted mar, hogy mi térténik, ha nagyon-nagyon akarsz emlékezni valamire, a teniszlabdat wkéletesen akarod eltaldlni, vagy egy problémat rigtén meg akarsz oldani? A kivant eredmény ilyenkor tbbnyire elmarad. A legtébb ember tapasztalja, hogy amikor étleteket akar kigondalni, vagy amikor megoldést akar talélni ktilonbé26 problémdkra, akkor a legsi- keresebben et olyan tevékonységek véqzése kézben teszi, amelyek kéizben természetes médon lazithat. Ezért ugrik be sok jé dtlet a zuhany alatt, a faird$kadban, az agyban, a vécén, vagyis azokon a helyeken, ahol kinnyen kikapcsolunk Atudomany szemszégébél nézve: agyhullamaink lassabb lzemméd- ba kapesolnak, amikor lazitunk — dtvaltanak alfa ritmusba. Tlyenkor sokkal kreat(vabbak vagyunk, igy a sikerek zéld utat kapnak. Amikor elmertlsz a forré flirdévizhen, akkor ellazulsz, Ugyanez térténik az dgyban is: fay lehet, hogy nagyon klassz, étletek ugranak be az agyban! A halészobaban Kitlndsen kreatfv lehets7! A vécén Ulve is étletborzézhetsz, hiszen azért lazitasz, hogy elvégezd a dolgodat! Természetes, hogy a testi relaxécid ugyanolyan fontos a cstiesteljo- sitményekhez. Amikor ellazitjuk testiinket, eaész anyagcserénk lelassul, vérnyomasunk esékken, 1égzésiink lassabb, mélyebb és kénnyebb lesz, és szerveink harmonikusan miikédnek. Egy masik, s2élesebb sikon ugyanez a kép jelenik meg. Ha képesok vagyunk haladni az éramlassal, akkor érjlik el a leqjobb eredményeket. Ez azz jelenti, hogy meg kell talalnunk a vékony, nehezen meghatarozhaté kozépurat az erdfeszitések és az ellaculds, a ragaszkodas és az clengedini tudas kézétt, Ezt bizony ner egyszerti elérni! A természet ismeél utal mutat nekiink, A madarak 6s a tébbi dllat szorgoskodnak, do nem éjt nappalld téve. Tudjak, hogy mikor elég, Prébalj csak meg rabeszéini egy verebet egy kis tuloraral A verebek tudjak, hogy mikor-van itt az ideje egy kis pihenének. A medvék, a békaik, a rénsvarvasok @s a IOkUSOk is tudjiik, Az dillatok sok olyan dolgot tudnak, amit mi csak {lig érdink. A talajnak is Ujra és ujra pihennie kell, Es még ezt sem fogjuk fel! Huszonharom egymast kéveté évben babot vetiink ugyanarra a faldte- rilletre, telesz6rjuk a talajt vegyszerekkel, hogy tbb ndjon, és még azon csodalkozunk, hogy a babunknak rosszabb az ize, mint a muitragyanak! Mindennek sziiksége van pihenésre. Mindennek s2Uksége van idére, hogy regenerdlédjon, névekedjen és apadjon, 123Benjamin Hoff frt egy remek kényvet The Tao of Pooh (Micimacké és a Tao) cimmel, amelyben Micimack6, mindenki kedvenc ,Csckély Erteimti Medvebocsa”, dsztindsen a Tae filezéfidjat alkalma: Azt tana- csolja, hogy tanuljunk Micimacko kénnyed, elfogads és egyszerti élet filo zofidjdbdl — ,,Mig Files aggédik, Malacka tetovazik és Bagoly szénokol, adidig Micimacké egyszeriien VAN." “i — 5 Hoff e2t irja: - eee a »Amikor megtanuljuk belsé termé- szotiinket és a természeti térvényeket h . kévetni, akkor elérjtik a Wu Wei szintjét, Akkor a dolgok természetes renajével \ | i Osszhangban, és a legkisebb ellenditas elve szerint dlink, Mivel a természeti vildg ezt az elvet kéveti, ezért nem kOvet el hibakat. Csak az ember hibazik ~ vagy képzeli, hogy hibazik ~, ez az aggyal terhelt Iény, aki mindenbe beleavatkozik és till sokat erélkédik, ezéltal elvagia magat a természeti térvények segité hdldratatsl.” Azért imadjuk Micimackét, mert 6 nem erélkédik. A jelenben él 6 egyszertien csak van. ELENGEDNI TUDAS Boldogsagunk és szabad Snkifejezéstink sokkal jobban biztositva van, ha nem ragaszkodunk gércsésen a végeredményekhez; ha munkal- kadunk célunkért, de nem hagyjuk, hogy rabjai legyiink, 124Azokat az embereket szeretjiik, akik nem akarnak hatast gyakorolni rank, vagy akiket a legkevéshé sem foglalkoztat, hogy milyen benyomast keltenek masokban. Nem vagyakoznak kétségbeesetten szeretetre, ezért automatikusan megkapjak azt. Azok, akik nagyon sok pénzt teremtanek elé, osak akkor kezdenek igazin gazdagodni, amikor mar nem a pénz kedvéért dolgoznak! Mas szavakkal: olyan elfogialtsagot keresnek, amit imadnak végezni, és a jélét automatikusan megtaldlja ket. Azért van pénziik, mert nem ragaszkod- nak hozza gorcsbsen. Egy kivilldllé egy anyagilag sikeres emberrél lehet, hogy azt mondja: ,Jlyen egy kapzsi alakot! Dollérmillidrdes és mégis dolgozik!” Az illeté pedig azért dolgozik, mert jobban szereti a munkajat, mint apénzt. Ezért lett gazdag! Ha valamit birtokolni szeretnénk, akkor nélkile is képesnek kell lenntink éini, Ha mar nem ragaszkodunk hozza géresésen, régtén job helyzetbo keriiltink, A sikeres tizletemlerek tudjak, hogy csak gy tudnak sikeres megallapodast kétni, ha , elengedik” a megallapodast — ha érzel- mileg eltavolodnak téle. Amikor megtetttik, ami t6liink telik, akkor hagynunk kell az éred- ményeket sajat tempéjukban kialakutni, Ha paradicsomor tiltetsz, majd a palantékat huszpercenként kidsod, hogy megvizsgald a termést, az nem sokat fog segiteni! Egy ideig lazitanod kell, meg kell hagynod a termé- szetnek a sziikséges idét. DIGHEJBAN ‘Az dramléssal haladni és pihenni ugyanolyan fontos, mint maga a cselekvés, Ahogy Claude Debussy mondta: A zeno a hangjegyek kézti Gn.” AVALTOZAS »Csak a valtozds ailandd.” Herakleitosz, ak a valtozds dlland6" — ez arra emlékeztet minkot, hogy pe vilagegyetem torvénye a valtozas. Az évszakok jonnek r és mennek. Semmi som marad valtozatlan. Ez egy alapszabdily, mégis Ugy tinik, néha elfeledkeziink rola, 6s igy sok s2tkségtelen csalddast és fajdalmat elszenvediink. Megkérdezztik kedvestinktdl: ,Miért nem vagy olyan, mint amilyen tavaly voltél?” Mindiq 128ugyanott nyaralunk, és sirankozunk: ,.[dén nem volt ugyanaz, mint tavaly! Persze, hogy nem! Amikor kenyeret vesziink, igy sirankozunk: ,Husz forinttal dragabb lett!” Persze, hogy az lett! A dolgok valtoznak, Az élet dinamikus, Ezér, olyan csodélatos és kiszamithatatlan. A valtozasok eselekvésre sarkallnak minket DIOHEJBAN A buddhistak azt mondjak: ,,...az emberiség dsszes szenvedése eay korabbi lét feltételeihez valé géresés ragaszkodasbal wmazik.” Ha mar nem varjuk el, hogy a jvé a mult ismeétlédese legyen, akkor nagyolb lelki békénk lesz. ELENGEDES wel a dolgok folyamatosan valtoznak, egészséges hozzaaliasra van szitkségiink a régi dolgok elengedését és az Uijak elfoga- ) dasat illetéen. Valami mindig felvaltja a régit. Amikor a régit és sziikségtetent elengedjtik, egy vakuumot terembiink, és Gj iagalmakat vonzunk magunkhoz. Amikor gOresésen ragaszkedunk a régi, elavult dolgokhoz, akkor akaddlyokat és stagnalast okozunk. Ez érvényes a megszokasokra, a régi ruhakra, a szekrényben, a padldison és a gardzsban levé kacatokra, _ Késznek kell lenniink elengedni a dolgokat. Amikor egy szeretett személyt nem engedsz el beliilrél, akkor senki sem érkezik hozzad, hogy helyettesitse. Abban a pillanatban, amikor valéban elengeded. (ij kaposo~ latot fogsz létesiteni, Sokat tanulhatunk a salejtezés értékérél, ha megfigyeljtik testlinket. Nem kevesebb, mint hat lehetség All rendelkezésiinkre bérainkdn kfvUl, hogy megszabaduljon a nem kivant anyagoktol. Nagy bajban lennénk, ha testiink sohasem selejtezne! Ugyantigy mentalis selejtezésre is saliksé- giink van. DIOHEJBAN Abhoz, hogy a dolgok egészségesen aramoljanak, engedj el mindent, amiro nines, és nem is lesz satikséged! Azonkivill, hogy rendkivil felomelé lesz, észreveszed majd, hogy ezaital hirtelen magnesként fogod vonzani az tij dolgokat. 126MENNYI MINDENT ERTUNK MEG IGAZAN? »Ha azt hiszed, hogy mindent értesz, akkor reménytelentil Gsz- sze vagy zavarodva.” Walter Mondale ogyan Iehet arra logikus magyarazatot taldlni, hogy azt vonzauk életiinkbe, amire gondolunk? Hogyan vonzzuk azt, amitél féllink? Hol taléthaté a tudatalattink, és hogyan magyaréazuk hatasat? Ha az egészségre gondolok, és egészségesnek képzolem a testem, akkor mi valtja ki a pozitiv valtozést? Hoqyan magyardzhaté a vetds és aratés wrvénye? Gondolataim miért vannak hatassal j6létemre? Eddig ezokrél és sz4mos més térvényszertiségrél beszéltiink, El- fogadni Iétezéstiket és megérteni miikidéstiket két teljesen kialanbi dolog. Hogy pontosan hogyan miikédnek, azt nem tudjuk! A tudorany 127erre nem ad valaszt. A tudomany egyébként nem is olyan sok mindent magyaréz meg! Atudoméany leirja, mi torténik, és elnevez dolgokat. Kisiskolaisként mi is megtanulunk cimkéket aggatni a dolgokra, és ha nem vigyazunk, akkor elhitetjik magunkkal, hogy tényleg tudjuk, mi wrténtk ezen a bolygon. Vannak szavainka jelenségek lefrdsara, mint példéul ,osztn" sesség” és ,gravitdci6" és ,, fatoszintézis”, alapjdban véve mégsem értjiik ezeket. A legzsenialisabb tudésok mindig is drémmel beismerték ezt. Einstein azt mondta: ,Minél tobbet tudok, annal inkabb rajévék, hogy mennyi mindent nem tudok még.” Egész élatedben olyan szabdlyokkal és jolonségokkel volt dolgod, amelyeket nem értettél meg! Valésziniileg fogalmad sincs, valéjéban hogyan miikédik az emésztérendszered, Tudod, hogyan emésztesz meg egy adag siiltkrumplit? Nem! Csak megeszed. fs azt tudod, hogy miértnem fulladsz meg a pamadon éjjel, alvés kézben, vagy hogy hogyan sikertil felébredned az alvasbél? Hogyan sikeriil a megfelelé sejteket ismét dsszeillaszteni, amikor megvagod magad? Mikor jén el az ideje, hogy kialakuljon a heg, és mikor kell levainia? Ez mind megtdrténik — mint egy varazslat! Hamarabb begyégyul a konydkéd, ha mindent tudsz a szévettanrdl 6s a hemoglobinr6l? Nem! Ezek a dolgok miikédnek és mtikodtek eqé- szen azéta, hogy wilagra jétttink. Ugye milyen csoddlatos? Gyakran a lo- gika és a racionalitas nem seqit abban, hegy jobban megéristink valamit, A felszinen gy Uinik, hogy értheté, de egy mélyebb szinten mar nem segitenek a logikus magyarazatok. A tudomény azt dllitja, hogy a vilagegyetem fénysebességgel tagul. ‘Tegyiik fel, hogy e2 igy van, de akkor hové tégul? Egy olyan tirbe, ari még nem is létezett eldtte, vagy egy mar korébban is lévez6be? Vajon meny- nyire nevezhetjUk logikusnak a7 eayiket. vagy 4 masikat? Vagy teayikk fel, hogy nem tagul, de még akkor is, ha igen, mi van a vilagegyetem szélén? Egy kerités? Honnan tudod, hogy a szélére értél? Nem is remélhetjiik, hogy elkezdjuk megérteni a kortiléttiink és benntink zajl6 folyamatokat! A logika médszerével nem tudjuk megma- gyaraani azokat. A legtébben készek egyetérteni velem ebben. Mégis vannak, akik, amikor azt halljék télem, hogy az elméjlik mag- nesként mikédik, és pozitiv vagy negativ gondolkoddsuk eredményeként jo vagy rossz kOrlilményeket vonzanak az életiikbe, akkor azt mondjdk «Bz nem logikus. Magyardzza el!” Nem lehet elmagyarézni! Vannak, akiknek nehéz elfogadniuk, hogy ha egészsdéges képeket 128alkotnak képzeletikben, akkor ez kézvetleniil befolyasolni fogja a testiikben lejdtszédé gydgyuldsi folyamatokat. Azt mondogatjék: ,De hogyan csinaljam? Még azt sem értem, hogyan mukédik a testem! Nem vagyok én orvos!” Hiszen ahhoz sem kell orvosnak lenned, hogy elmenj vécére! Ugye milyen csodélatosan mikidnek a dolgok? Hasoniéképpen, sokak szaméra nehezen hiheté, hogy ha gondalat- ban gyakorolnak valamit, akkor teljesitményitk rohamosan javul. Mialatt. erdlkédve prébaljak megérteni ezeker az elveket, addig masok vigan hasznaljak azokat, DIGHEJBAN Ha elhatérozod, hogy mindent meg akarsz érteni, mielétt haszndl- nad, akkor lehet, hogy nagyon sokaig kell majd vamnod — mdr a kovetkez6. étkezisro is! Elménk csodélates, Az a képessége, hogy kérulottunk mindent felhasznal és eredményeket teremt, teljesen felfoghatatian szamunkra! Heves vitak és nézeteltérések kivaltéja, hogy hol kezdédik elménk & hol végz6dik Isten, vagy hol kezdddik Isten és hol van olménk hatira, és vajon elménk ténylog,.. Ezek a témak messze tl- mutatnak azon, amir6l eben a konyvben szo van, Az én tapasatalatom az, hoay éridsi szives- séget tesztink magunknak azzal, ha ello- gadjuk és hasznaljuk azt, amink van, Prdbaljak meg masok megérteni. ‘Mi inkabb célozzuk meg az eredményeket! TE ADSZ ERTEKET AZ ELETNEK! Semmi sem szdmit annak, aki azt mondja, hogy semmi sem | szdmit.” Lin Yutang életnek énmagaban nincs vigynevezett érieke. Pusztén az, hogy itt vacyunk, nem jelenti azt, hogy az életuinknek éréke van Mi magunk déntjiik el, hogy ittlétiink orm és meguisztelterés, vagy kétségbeesésre és nyomortsdgra vagyunk itélve Ha Fred az éngyilkossag szélén all, és azt mondja: ,Miennek az eqész— nek az értelme?”, akkor ez Fred valsdga, amit 6 teremtett magénak, Es igy valéban nem sokat ér az élete, 129 |Nem sokat tehettink azért, hogy Frod szdmdra megvdltozzanak a dolqok. Hogyan lelkes{thetnéd Fredet, ha 6 maga nem akar ugrandozni ordmében? Lehet, hogy te szeretsz nagyokat sétaini a homokos tenger- parton, Lehet, hogy imddod ezt a kiscicdnak nevezett apré szércsomét. Lehet, hogy szereted, amint az avokado szétolvad a nyelveden. Mindezek az drémik Fred szdméra is elérheték, rajta mulik, hogy tud-e velUk mit kezdeni. Végill is mindannyian magunk déntjiik el, hogy tudatunkat arra Ssszpontositjuk-e, hogy minden séta, minden eayes forré zuhanyz4s, minden egyes alma, minden egyes beszélgetés, minden utazds egy uj élmény lesz, vagy pedig a mtilt monoton ismétiddése. Az élet nem unalmas. Csak unalmas emberek vannak, akik életiiket homalyos, piszkos szemtivegen at latjak, Sok ember mar huszonét évesen meghal, de csak hetvenéves koraban temetik el. Szdmomra rejtély, hogy miért lat oly sok ember csupa szépséget és vardzslatot maga kéril, bérhova is néz, mig masokat mindez érintotlenill hagy. DIGHEJBAN Barmennyi szép és csodélatos dolgot is éltél At edldig, mostantél még tbben lehet részed, Minden nap igy dénthetsz. 130AZ SZAMIT AMIT MA TESZEL! Itt elkezdheted!¥ AZ SZAMIT, AMIT MA TESZEL! Egy fa, amelyet épp' hogy atérsz, egy kis magbél nétt ki, egy ezer- mérfoldes tit egy I6péssel kezclécik.” Lao-Ce elenieg azon a ponton vagy, ahova az elmuilt évek gondolatai és “cselekedetei juttattak el téged. Amit ma cselekszel, befolyéssal “van arra, amit a kévetkez6 ti-htisz évben fogsz megéIni. Kihat kapesolataidra bardtaiddal, csalidoddal, kihat a munkadra, banki egyen- legedre, lakhelyedre — mindezt formélja, hogy milyen cselekvésre hataro- zod el magad. Az élet olyan, mint egy épitkezés. Amit ma megteszel, befolyasolja azt, hogy mid lesz holnap. Az élet nem huszonnégy érds tartdlyokban Jatszodik, A ma erdfeszitései alakitjak a holnap eredményeit. Az, hogy felhagysz egy rassz szokassal, eltdltesz egy drat. a csalddoddal, célokat tizil ki magad elé, kéltekezel vagy félreteszel, edzed a tested vagy agyadat tornasztatod, rajtad 4ll — déntésed valtozdst hoz magaval. A tudatlanok soha nem tudjak ezt. Az okosak tudjék. Amit ma tesziink, az SZAMIT. Egy ideig ellébecothats2, lazin és gondtalanul, de elébb vagy utdbb a dolgok a fejedre nének. Ha nem egyenlited ki a szémididat, nem végzed el a munkadat, mdsokra hagyod problémdidat, az egy honapig vagy eay ideig még menni fog. Egy napon azonban a fejedre esik a tet, és azon tnddsz majd, hogy miért nem lelsz 6rémet a munkédban, miért tires az egyenleged, és miért kezd mindenki barétsdgtalannak ttinni. Az élet igy emlékeztet minket arra, hogy napjaink kihatassal vannak egymasra DIOHEJBAN Barhol is vagy, ott kell elkezdened! Az er6feszités, amit ma kifejtesz, valtoztatja meg a helyed!‘Andrew Matthews 1988-ban A SZERZO Andrew Matthews hivatasos portréfest6 és karikaturista, a New York-i Art Students’ League Intézetben tanult. Vezeté maga- zinokat illusztralt vilagszerte. és elnyerte a legnagyobb miivészeti dijakat Auszt- ralidban, A 20-as évei kézepétél fordult érdeklé- dése a filozéfia és a szemnélyiségfejlesztés felé. Kival6 karakterérzéke révén hamarosan a vildg egyik legkeresettebb motivaciés ‘trénerévé valt. Eldadasainak lényegesebb gondelatait fizte éssze kényveiben, melyeket sajat karikaturaival illusztralt. 2990 Ft VARAZSLADIKA KIADO | | asessless www. varazsladika.hu miért csak a LEGJOBB ruhaidat eszed le spagettivel + miért van néhany ember mindig a legjobb idében a legjobb helyen - és hogyan tartozhatnal kézéjik. © miért egyszerre érkezik az dsszes szémiad. * miért pont akkor pirosak a jelz6lampak, amikor amigy is késésben vagy egy talélkoz6rél * miért futsz dssze a szomszédoddal nyaralas alatt Ibizan, * hogyan lehet, hogy tizendt évig egy karcolas sincs az autadon.., és a vaditij Volvédat két nap utn behorpasztod! ARROL IS SZOL... * hogyan értheted meg sajat magad, * hogyan nevethetsz magadon, * hogyan bocsdthatsz meg magadnak, * hogyan lehetsz sikeresebb, gazdagabb és boldogabb. Segit megérteni a természeti térvényeket, hogy ezAltal jobban megértsiik a sajat természetiinket. Ez a kényv arrél szél, hogyan lehetiink boldogabbak ISBN 963-865-560-7 608