1'>-=

.-:

100 tudomAnyos kfs 6rlet

Georgina Andrews ds Kate Knighton

Tervezte Zoe Wray ds Torn Lalonde

.
Tande$ad

Modellek, Katie Lovell Illusztrdcid, Stella Baggott Kdpek, Flotqard Allman 'szerkesztette, Jane Chisholrn

k.Dg.'el

erine Cooper ds Liz Lander, Science Curriculurn Co-ordinator,

Roehanpton University

=#*^ f\z

Tartalom
Internethivatkozdsok

4
6
8

Fiildhiiz kciwe
Rugalmas energia

28

Mire lesz szijkseged

A Nap ereje
Fdnyhatdsok

30
32

Stabil szerkezetek
Nyornds alatt Repiil6s
M6gneses vonzerci

10
12

34
35 38

Arnyji{t6k
Feny es szfnek

14
16 18

Filmtechnika

Statikus elektromoss6g ,,Elektromos bogarak" Elektromdgnesek

Fagyds es olvadas

40
42

Trtikkijs kepek
Hangrezgdsek Magas ds alacsony Hrtzo- 6s tol6er6

20
22

M
46 48
50

24

Feliileti

feszi.i ltseg

Srirl6dfs

26

0sszekevered6s

%.
:' :*:.

@
zli:

%
,/
d *:
: ."!ij.,# :-,r.i:

gz

.,.{. .: a l='='.-**# J

>;

.,:1;'

& '-E14{ t*

,*:,ril;

I(ever6kek sz6tv6lasztasa
Savak 6s lugok

52 54

Lepkekeresds
Lfthatatlan
Szdlesre

76 78

teremtmenYel<

Habz6 szcirnyek
HAzi klszftdsti papfr
Lebegci virdgok

56 58

60
62

LSncreakci6

I(rist6lyk6szit6s
Idcij616s-megfigyeles

64 66 68
7A

Av{z 6s a szdl ereje

Csfr6zo magok A termriftild

72

80 t6rva 82 Reakci6d tesztel6se 84 A sziv 6s a tiidSk 86 Minden az agyban 88 Csal6di ktitcid6sek 90 Sajat kiserletek 92 I(slexikon I(sdrletek felsorolSsa 94 95 N6vmutat6

Attati boh6zatok

74

w.&* '&^ q
l;
.:.'

..,'w ffi

.-F
:

Internethivatko zasok
A konyvben szamos helyen talSrilhato tov6bbi weboldalakra valo utalSs. Ezeken az oldalakon online kiserleteket vegezhetsz, va9y

tov6bbi, otthon elvegezhet6 feladatokat tal6lsz. Az oldalak felkeresesehez nyisd meg az Usborne Quicklinks weboldalt a

www.usborne-quicklink.com cim alatt, majd ird be az

experiment kulcsszot.

fu

Usborne Quicklinks haszndlata

Eg1'ensrilyoz6 lepke .. :--...,,

Fcildhiiz ktiwe
'.' .:n magasratudgzugran ?Ml yer sok;igtudsza . . rob" r ," aor'? M oeg.. . , ,ros,i - ' o orblogr". a o oeer.oiq
s

'-.-.

D ooo O lt o o oOO .t\o.cto

D+ naql
6s

-.J:udd
a:.?nsu y.

mikdnt

nil(ddik

graviuci6

az

' t1,

E3r'ensLllyozo akrobatik

H;lt la be egy papni D. I. oo.. ot.r o oo....tob" " d !i mmet kus iorm;i logsr

Rat?o

(r:.. : . :-rl '? iqt

l;ihai6 m;d.. ,ac.:sl

d I.rqral io'm; j abdit

i-?rd

:'
,.

l\,11

riirtenik?

Arapontol ah.: e.i? eqyeist rban nilad.1.r

gdponinak neveTzui. Ha a:

l6zbl.

K6sse

r', be

e? elz az akro

Az akrabata kdszitasd hez egy darab ka{onpapirra ralzolj ijjel ;ioii bairi

'_::.,:,

't : :r::: r:d k k ntiltoli .: :... a! egr k sebjr ::-:-'r-r;jt ihba es? ':::r (.:e1 :b1lel !, arcoi

..*'_1.

eqyil olda oi negvi iorr i.d a 5i yi vigy n.zdjiod a piiztmdi, I [pke iorla .onh n;shova leri. Aahoi hogt a epke egyen5!lyban naddj.i. az!,ndk.ek a lorq6Foiila var6 r;v! s;qa
m ndkdt oldalof aiono5 kel

j a; ndgy a Ezut;n 'aizo zet a aki hajtokit v;gd

kolbafgur;tazaappal
gyUit.

: ,-:::. <iiit nyil;* a -- ---:alrlcn. maid helyerd .: : : 1ri:6k;t Most pr6b;ld -:r . aoritani az akrobat;i.

-Ej:

& .:: W' y, ::

--

Mi riiil6nik?
Amikoi hegprdb; od
au akrobat;t lelbo.ilr :: . do.Loo.ooroo.,",p ,.q. : oba" " " grav ti.i6 mila.l hat alakrobabl gnar. ,.,mi alliiak a snlya. ann;l kdnnyebber m:'21:

f*v---11-;r*.P -;' -:r!{.i-

:::. i

-ri'.;
-:f

,ir

-,3

r.

Keyesd a konyvben,mi'ndenritt

ablakot. Ezekben talSlod meg a lStogathato weboldalak leir6sdt.

fel lel heto interneth ivatkozAs

++r,ffi
a

::: i

;ti;:* iffL:'f:H. ffflili*l :*' *;i;: "'' n'

z. A sz|mit6g6ped bongdsz6jbe ird be www. usborne-quicklinks. com c im et.

3. Az Usborne Quicklinks weboldalon ird be ennek a konyvnek a kulcsszavat: experimenis.

Az Usborne Quicklinks alatt talSlhat6 oldalakat rendszeresen friisitik, de esetenkent el6fordulhat, hogy egy

a. lrd be a megl6togatni kivint oldal szdmAt. Amikor a link megjelenik, kattints ra, hogy eijuss az ajinlott oldalra.
'a
,u

oldal nem elerhet5. Ez valoszin(leg csak Stmeneti allapot, ezrirt pr6bilkozz kds6bb vagy a kov etkezl napon. Elcifordul, hogy weboldalakat vdglegesen lezarnak, de amikor ez tort6nik, uj linkekkel helyettesitjrik 5ket az Usborne Quicklinks oldalon. Esetenk6nt tov6bbi hivatkozS,sokat, is megadunk, ha hasznosnak,itdljrik 6ket. fgy amikor valoban felkeresed az Usborne Quicklinks of aaf i, az mds kepet mutathat a kdnyvben leirtakt6l.

Ldtogathat,6 weboldalak
t{dh6ny pdlda arra, mi mindent csin6lhatsz, ha felkeresed a konyvben aj5rnlott weboldalakat:

Biztonsagos internethasznalat
A biztonsagos internethasznalat rirdek6ben

' ' ' '

'

on I ine: kaleidoszlioppal jitszhatsz Ugr6b6k6rs konyvet, nyomtathatsz ki

szabilyokat: Ci ' rdrd ki egy feln5ti engedelydi az internet ;2,

kovesd az alAbbi egyszerl, hasznAlata el6tt.

itesztelheted a srirlod6st Felh0zhat6 jit6kokkal

'

ipitri'szeti kihiviisokkal keriilhet sz szembe

Savakkal tis:'alkAli6rkkal ismerkedhetsz az (rl6nyek

adj ki szemtilyes inforr:nAciot - valodi neved, cimed, telefonszAmod. Iskolad reve - magadr6l.
Soha ne

'

bArjiban

weboldal a nevedet vagy e-rra' : *el:: kr6ri a regisztr6ci6hoz, el5szor kerj engeoe,\ri !o,Ha egy

' online papirreptil5

szimulA-

felnottol.

torral kiserl etezhetsz

'

'

Energi6ra iihes egerekkel jatszhatsz

Ha:ismergtlen embert6,l, kapsz e-mailben levele:. 'mondd,ef eg,y;,felnoltnek, tis ne valaszolj a leveire.

Megieg,yzis a,feln6tteknek' - A konyvben kozoIi webo ldalakat rendszeiesen'6ttekinti k 6s fri ssiti k. d,e egy weboldaf,tartalma valtozhat, es az Usborne Publ ishino :a sajitj6n kiviiI, nem 'virl IaI f eIe Sss6get m,isok webgldalairirt, Java5oIjuk, hogy, a'gyerekeket kovess6k figyelemmel az internet h'aszn6[a:
,
, ,

t' : ':'

ta sorAn; ne.engedjd'k'5ket interne'

tes cseveg6o,t,dalakat f el,keresni,, a

;::&::ia

i.-*J ^
tj,

;_

fetn5ttek,psdig,afkalmdZZdndk',, i'nternetszlir6:pro$ramokat nem k iv6nalos :anyagok levil:'1,,!i\', d6se 6rdektiben.

-+^

tJ*

"G. a

-\

t'e v

N,t-segitsdg
Az internert haszn6lat6hoz kapcsolod6 inform6-

ci6t ris:segitt6,get tal6rlsz az Usborne Quicklinks weboldal Net Help feli.ileten. ltt olvashatsz b5vebben a ,,plug-in"-r5l - ez egy kicsi, ingyen es,pro gram; mel yre we.bb,6ng6s z6dn,e k szii ks,6,' ge van' a',ViOe6 1i',, animiCl6,t as,lan go:k.:l e; ;'t tLt,,,
sAhoz.,Tali11

'

mir

re,ndelkezel. veia;.,de, ha nem,

ingyenesen letoltheted,a Quick'tinks. trtet Help fekiletdr6l. Szint6n itt olvashatsz a sz6mit6gtipes virusokrol es arr6l, hogy a virusol5 programok hogyan vedik meg szimit6g6pedet.

Mire lesz sziikseged

A konyvben olvashato kiserletek elvegzesenek azonnal nekilAthatsz. A legtobbhoz olcso, egY' *

szeri anyagokra lesz szlikseged, melyek nagy resze otthon is megtal6lhato. Az alebbiakban a leghasznosabbnak itelt anyagokat soroljuk fel. Erdemes vegigolvasni a kiserletek lefrAs6t, mie-

l6tt neki6llsz elvegzesiiknek, igy minden sziikseges eszkozt elore ossze tudsz gyujteni.

Egyszerui irodaszerek

tu

Sok kistirl elhez egyszeri

iroda- es raizeszkozokre papir, toll, ceruza, golyostoll, festek, gemkapocs,

rajzszog, folydkony ragaszto, ragasztoszalag, lyukaszto. gumi, zsinor, gyurmaragaszto, modell agyag, lufi, kartonpapir van szlikseg.

Konyhai eszkozok
Konyhai anyagokra es eszkozokre, peld6ul ralakra es evoeszkozokre szinten szukseged
lesz. Alufolia,

m(anyag folia, siitopapir, papir-

torlcj, hurkapAlca, mosogatoszer is hasznosak iehetnek. NdhAny kistirlethez alapveto dlelmiszereket hasznalunk fel.

Haztartdsi eszktiziik
Egyes kistirletek britorokat vagy mas, a hAzban

tal6l-

hato eszkozoket, konyhai szekeket, esetleg tr.ikrot vagy lampdt ig6nyelnek. Egy varrodoboz szinten j6l johet, mivel szriksriged lesz cern6ra, szalagokra, biztositot[ire, varrot(re is. M6s esetben faklyat vagy zseblSmp6t kell hasznalnod.

Ujrahasznosit6s
Kimos6s

utin 6rizd meg a regi ete-

les dobozokat. uveg- vagy m[ianyag

palackok, dobozok, m(anyag tart6lyok birmikor jol johetnek. Szinttln fel tudod haszn6lni a regi rijs5,gpapirokat, cip6sdobozokat, harisnyAkat 6s mrianyag zacsk6kat. Minden m(anyag- vagy karton-csomagoloanyag remek kel lek. irdemes meg6rizni cukork6s vagy misfajta csomagolopapirokat is, ezekkel az elkeszitett tArgyakat tudod disziteni.

s.'

3
.'. t'

Ktilonleges eszkozok
Csupdn ndhSny, nehezebben beszerezhelo anyag szerepel a konyvben. Amikor ezekrelesz sziikstiged, megadjuk, hol tudod beszerezni 5ket. Minden hozz5rvalo konnyen megv6si-

rolhato a zsebpenzedb5l.

A Nap ereje
A Fold legfontosabb ho- es fenyfcnrisa a Nap. Az alAbbiakban n6h6ny, meleg ny6r[ rlapon elvegez.

het6 kisdrletet tal6lsz. A Nap erejrivel fdzhretsz, vag, megfigyelheted, hogyan v6ltoznak az diltala kelteil 6rnyekok a kiilonboz5 napszakokban.

Fcizes a Napon

.,uttiilt.'

-'%#d

--#--

r. Belelj ki alufoli6val egy

nagy konyhai t6lat, az alj5ra nyomkod j egy darabka gyurmaragasztot.

z. Fogpiszk6lo egyik vegere szurj fel egy szem pehelycukrot, a misik v|gdt pedig nyomd bele a gyurmaragasztoba.

A t6l tetejrit fedd be atl6tszo foliaval, es helyezd ki a Napra.

r.

,.
E
,',,

Mi ttirtenik?

a. Nrih6ny k6 segits6gdvel tamaszd meg 0gy, hogy tartalma egyenesen a Nap feld nezzen. Hagyd ebben a helyzetben mintegy r5 percig.
quicklink.com oldalon

5. A pehelycukor valoszinfileg elkezd olvadni. Ha nem,

hagyd ott mdg r5 percig, majo nezd meg ujra.

tltl

Rovid filmet lSthatsz a Naprol, ha felkeresed a www.ugbornetalsLlhato linket.

Az,6,uitszo m fr,anyag tereszti a napsu,',.garakqt-a tirlba, mikriz:: bn,rnigtartja a Nap l,koriil i ,, rneteg:?t., fenyt 6s h6t visszaveri a cukorra, ami ezaltal felmelegszik. Mivel a tirlban l6v6l'eveg6 be uan z6ry6;,Egyle tegebb 6s melegebb lesz, ,-ami nt:6 .t6*eg*'a pehelycukor olvadirs6t.

:;tdl

Napkorong k6szitese
Helyezz rd k<ivet

qFg

'

r. Kartonpapiron rajzolj korbe z. A kor kozePere nyomj gyur- 3. Ezut6n tedd a klvaE.clt
egy t6nyert, v6gd, majd fesd ki, ris rajzolj rA NaPot. maragasztot, majd vagj felbe egy szivoszAlat tls nYomd 16 a
tete jere.

kort olyan helyre. ahol rer''' 6rny6kolj6k be hAzak vdgr

f6k.

Mi ttirt6nik?
Ahogy az id5 el6rehaladtival a Fold forog, tigy tunik, a Nap is virltoztatja helYrit az 6gen. Kora reggel 6s k6so dtil-

4. Vonalz6 segitsdgevel huzz egyenest oda, ahol a szfvoszAl 6rnytikot vet a PaPirra. Ndzd meg, hAnY ora van, es

5. Minden orAban jelold be az 6rnyek helyzet+lt. FigYeld meg a vonalak hosszris6g6t!

ut6n az 6rnyrik hosszabb lesz' mert a Nap ekkor.lAr a legalacsonyabban, d6lben viszont elriri legmagasabb pontjit, az 5rrnydk ekkor a legrovidebb' Napkorongod a naPora elven

ird

16 a

kartonra.
Napkorongodat csil-

mfikodik, csak nem annYira megbizhato. Az orAk feltalil6sa el6tt az emberek a naPora
segits6gevel hatAroztAk meg az id6t. A pontos id6 meg6l

Ne n6zz ktizvetleniil a Napba, mert k6ro-

l5mporral, csillagokkal is diszitheted.

sithatja a l6t6sodat!

lapit6silhoz a sziv6szilat egy bizonyos d6lesszog sze' rint kell beillitani. A Pontos szoget az rlv adott id6szaka, illetve az hatirozza meg. hogy a Fold melY

pontjin

elsz.

Fenyh atasok
a fdny egyenes, sugaraknak nevezett vonalak menten halad. De ha trikor vagy viz drll utiukba, .,:a sugarak v6ltoztathatjiik ir6nyukat. 'Az aldrbbiakban megtudhatod, hogyan vAltoztathato a
-..d: ,q'r-:'
!" :t'

visszave rod,o f6ny ir6nya eredm en y ezve.

- meglep6 dolgokat

Kaleidoszk6p keszit6se
ntl6tsz6 m(anyag lapokat a csomagol6anyagok
kcizott talilhatsz.

{.s:::a
.i-,].i:r

'i].,,:ii

Kartonlapot hajts fdlbe *gy, hogy a rovidebb oldalai talalkozzanak, majd hajtsd -elbe meg egyszer. Nyisd ki.

i.

z. Keress 6tl6tszo, er6s m[ianyagot. VAgj ki bel5le a kartonnal megegy ezo meretil darabot, es helyezd r5.
IJ

3. A karton hajtogatott vonalai menten vonalzo ris ollo segitsegdvel huzz vonalakat a mfianyag

lapra, majd tedd f6,lre.

A f6lia 6s a miianyag

beliil van.

*. Most vdrgj le a karron meretevel meg egyez| a -rfoliadarabot, Ragaszd ra, es ?gyengesd el az ujjaiddal.

firctollal oldalt ragaszd ra az els5re. mintakat.

5. Ezut6n tedd 16 a m(anya- 6. Vagj ki a cs5 v,6gen6l got a foli6ra, 6s hajtsd h6rom- nagyobb darab masolopaszcig formiijrira. A negyedik pirt, es rajzolj 16

Mi tdrtenik?
Af|ny a kidiszitett masol6papiron keresztul beviragit a cs6be.
m(anyaggal boritott, foli6zott oldalak tukorkent viselkedve viszszaverik a tobbi oldalrol trikrozodcj f enyL A kriionboz6 reflexiok izgalmas mintAkat alkotnak a szines fenyoen.
A

-. \a:: leie a csci egyik

:= * <dzoen a masolopapirt *is

[{"1

vdg6a

'esen tartod. rorditsd feny ,z e. es forgasd korbe a papfrt.

];T'il:r*::1;[h:L::il;i;:i:ieidoszkoppar,

ha ferkeresed

FdnyforrSs

'w
toll segitsrig6vel
szelesitsd ki a lyukat

Sotrit szob5ban iobban lSthatod a J6nYhat6st

4ri 1,;.r i- (
lAmpa 'e- .2
Jr

- q '
t

a -l!r

palackc'.

Fogj egy zsebl5rmPit 6's egY m6anyag palackot. A Palack felenl raizszoggel szurj egY lyukat, ujiaddal fogd be, ma,id toltsd meg a Palackot vizzel.

r.

z. Forditsd a lYukat a mosogato vagy mosdo fol6. A lYuk mogd helyezett zsebl6mP6val vilAgits At a palackon. Vedd el az uijadat, es figyeld meg, ahogY
vizsugar felfenYlik.
a

-: I a Ehelyeti i i'ts*3:" ejii a feni':. a'*

rodik a vizsu;a- -: azzal egyutl :a < gatoba.

Camera obscura keszitdse

Dobozodnak
legyen, fede:' Ie is.
l

'
r.

:za

- [f*.

:"rrlz5 ke.

Rajzszog segitsdgevel szurj

lyukat egy cipssdoboz oldalAnak kozep6be. Ceruz6val sz6lesitsd ki.

z. V6gj tegtalaP alaku ablakot a doboz m6sik vegen maid ragassz 16 zsirPaPirt'

3. Zsirpapirb6l viigj ki akkora darabot, amekkora befedi zseblempid vdg6t.

A h6roniszdg':., valamivel, kisebb legyen.;-mi1:t, g ',

.
,/

. zsebl6mpa Pgreme.

l.kp, homely'ot,'!ehe!,

zsebl6rnpa vge.

4. Rajzolj h6romszoget a ' papirra. Filctollal szinezd ki

5. Ragaszd a PaPirt a zsebl6mpa vege'e. KaPcsold be

sotdtk6kre vagY zoldre, feketevel pedig hiizd korbe,

a l6mp6t, 6s sottit szobiban

6. Allj a l6mp6tot kb. t meterre, N6zz bele a nz5kebe, mikozben a lyuk af4-,nY feld

fektesd le.

ir6nyul. Mit lAtsz?

i@:a'va,'il s6,r 6szi erlnti K, I elso r 6,sz 61 6l rkez6 f dn yi uga ra d : mig az alsok a fels6 r6sznek iitkoznek. Ezek'a srugarak'a lyukon 6thaladva kevesztezlkegymast, ez6.rl a h6romszoget fejjel lefeld litod.

zse

b I 6m p a | 6ny e:

a'ltu

k a

A,m9gJo1-, ,.Lyukkamera

i'6i6k1b iilig i!'A. !6'mpa'... :

ditott,,kdpa

Frinysugir

il

Arnyj atek
Az 6rnyek olyan felrilet, amelyet nem erint a f 6ny. Arny6k-babelsad6st keszithetsz, ha b6bukkal g6to-

lod a fdny utjat. A b6bok Arnyeka egy vetit6re esik, es a vetit6 m6sik oldal6n iilS kozonseg szam6ra l6thatov6 v6lik. Prob6ld ki itt.

Majomf igura

(:
r. A vetitShoz fogj egy nagydarab feh|r papirt,
feketevel fess az oldal6ra fatorzset. z. A torzsek tetejere rajzolj palmadgakat. a lap aljira pedig f[ivet es virAgokat.

es

3. Krokodi lb6bhoz kartonpapirrt rajzolj hossz( testet, majd egeszitsd ki allkapoccsal tis farokkal.

$V/^r\{u,

.rrl

+. A izemeknek es orrlyu-

kaknak rajzolj karik6kat, a hitira pedig hul l6mvonalat. Diszitsd tov6bb tiles fogakkal tis liibakkal.
A papirnak

5. VAgd korbe, majd ragassz a testere szivoszilat.

Hason lo modon keszithetsz
Kigy6fi gura

egyeb 6llatf igur6kat.

le kell tirnie

,'r:Mi.,tiirtnik?

foldiq.

,ff'ffi
I
I

,:,::*,, -j^L .
.;,,,:,::';,r::,',,:,t,:;.,.;,:,

t:i*-g"cl"-eig.

5. Kitakaro ragasztoszalaggal rogzitsd a vetitot ket szekkoze, festett oldal6val kozonstig feltl.

szobdt. Sotetftsd be a szobat. z. Sotetitsd 7. Vaiamivel a szekek mogti kozonstig a hitttir eles korL1',v666fuj{rf$56buk 6rny6hely ezz egy l6mp6t, kapcsold'.

A l6mp6ro I erkez6 f,6ny '' a,lht.j a,Papir festetl:a:ti.',f,.dlzeiq,.4e- a b6buk, i-li:.q$#kot,'...VctVra'papirSrnytikot vetve a papir::'..1.:...! g6r,o,.!ik a'fdny nt; it. ,;.:;.;t:i,Atft.6m,riiik,oldalAn a

fel,

es

forditsd a vetit5

felti.

,.'':!iii'{9ufi1.6ffi,,,,'.

Az 6rnytik a

papirra vetiil.

t&d
l " ,-,s:.{'i l, '. . rlt#*?: 'n$;Stt$Aln:a
-:

=::::--:+'

i'-.4-i;P,]}ai.
':' !;1

,U ---.
I

#ffiF

&b-L;:r.-fll'g

8. Ulj vagy guggolj a szekek es a vetito mog6. A szivosz6l segitsdg6vel tartsd a b6but egeszen kozel a vetit6hoz.

g. A b6but fel-le mozgatva kezd6dhet az el6ad6s. A kozonseg a vetit6n a bSbu

6rnydkit fogja l6tni.

ine laboratoriumban egyszer( 5rnyj6tekokkal kiserletezhetsz. keresed a www. usborne-quicklinks.com ol dalt. el f

Onl

ha

Mi tcirtenik?
A koromlakk vekony reteget alkoi a viz f elszinen. Amikor a lakk rAkeriil a papirra es

feny eri, az visszavercjdik a lakk retegeirol. Ez alkotja a szivarvanyos m intakat.

Mi tcirtenik?
Amikor fenysugAr halad 6t a vizen, a viz megtori a feny ut1at. A fdnysug6r krilonbozo szlnei szivirvanyt alkotva elterci m6rt6kben tornek meg. A trikor visszaveri a papirra a szineket.

Mi tdrtenil<?
A gyorsan porgo f c";: : . mind a harom sz,n: =: szeYYe l6tod. Agyao " a "
-

tudja a szineket szeTV: r:: tani, igy lehevre vagy s:k6sfeh6rre keveri azokat
ossze.

Mi tcirtenik?
A tej a ltigtdrben talAlhalo leveg6rdsaecsktikhez hasonloan miikodik, mety a ftiny ktilonboz6 szi'

neit mas-m6s ir6nyba szoria sz|t. Ez befolyisolja, hogy milyen szineket latunk, 6s ezert tiinik az eg idonkent kdknek, miskor pedig pirosnak.

Amikor a fdn;r az iiveg oldal6n vil6git At, valos: n(leq kdk f 6,ny sz6r6dlk szdt 6s vilik lAthatova. Amikor a zseblAmp6t az iiveg moge tartod. a .z' mAs ir6nyba szorodik. Most pirosat latsz. r:.e annyira szetsz6rt, mint a kek. Ez hasonlc = =mente ldejen lathato fenyhatashoz.

-.*

":

Filmtechnika
A moziban vetitett filmek hosszrj, osszefriggo kepsornak

tfin-

nek. valoj6ban azonban rengeteg 6ll6k6pet latsz, melyek mindegyike csak par6nyit krilonbozik az elozdt6l. szemed tis agxad ezeket a kepeket forditja le mozgokdppd. Az al6bbi kdt kisdrlet hasonlokeppen mozgatja meg agyadat.

Pciccintcis krinyv

r. Sziiks6ged lesz egy kisalaku jegyzetfiizetre, melynek lapjai eleg vrikonyak ahhoz, hogy masolni lehessen rajtuk kereszt[il. Az utolso oldalra raj zolj pa ci kaemberktit.
I

z. Lapozz az utolso el6tti oldalra. nn6sold korbe a figurat, de egy apro reszletdt akez vagy a l6rb helyzettit - icipicit vdltoztasd meg.

g -

u-- .7

,{

Ez a

palcikaember

rtg egyel a l6b6val

ab

+
FW

r&

3. Folytasd a mAsol6st oldalrol oldalra, minden alkalommal csak apro vdltozdsokat keszitve, mintha az emberke picit elmozdult volna.

4. Legal6bb zo ktlpet kdszits. EzutSn porgesd 6't a fLizetet a vtigdt6l az elejeig. Mozgo emberket fogsz lirtni.

A films:a a-

Mi tdrtenik?
Ahogy 6tporgeted a lapokat, szemed 6s agyad oszszekoti a kdpeket, ez6rt t[inik [gy, mintha a figura mozogna. R filmeken minden masodpercben z4 kripkocka kerril vetitesre, valoban mozgokeppri v6ltoztatva a l6tv6nyt.

gokor a <ireket hoss:csikba fcg a<

ossze, is,,

gyorsa:" tucrak

6tporogni
vet it5n

Fogd meg a madarat!

A kalitkat raizold nagyobbra, mint a madarat'

HasrlrSil'als:

g.vapiis:i,a:

e=*

r. Vtikony fehir paPirra bogre z. Az egyik korbe rajzolj madarat, a mAsikba Pedig segitsdqtivel rajzolj kdt kort, kalitk6t. A kalitk6t fordftsd majd v6gd ki 6ket. feljel lefel|. EgymAsnak h6ttal
ragaszd ossze a k6t PaPirt.

3. Lyukasztoval csinilj kritkdt lyukat a kalitka oldalaira. VAgj le ket vdkony, karhoszszus6gnyi zsinort.

$e
4.Az egyik sz6lat a kriPen l6ithato modon f(zd 6t a lyukakon, 6s kosd ossze. A m6sik oldalon ismtiteld meg a m[iveletet.

addig forgasd a korongot, mig

minden zsin6r bssze nem tekeredik.

\f\ /
\r
'$ry

r/

5. Fogd meg a csomokat, tis hagyd a karikdrkat lefeld logni. Addig sodord korbe a zsinort, amig az szoYosan
osszetekeredik.

6. Ezut6n mind a kdt kezeddel szorosan h0zd meg a fonalat. rz6ltal a korong gyorsan korbeforog. Mit l6tsz rajta?

Mi tiirtenik?
Ahogy a korong forog, a ktlpeket egym6s utAn ISrtod. Olyan gyolsan kovetik egym6st' hogy az agyad nem tudja sz6tvilasztani 6ket, helyette osszeolvadnak. Egyetlen krlpet
fogsz latni, azt, ahogY a madAr iil a kalitkiban.
.a

ii

t.
.,*r'i

...

t-'.i'
i:

"i:

r/

Bdk6t 6brizolo porget5s konyvet nyomtathatsz

ki' ha felkeresed

www.usborne-guicklink.com oldalt-

l;

Mi tiirt6nik?
A piros vonalak egyforma hosszriak, csakigy, mint

ahogy a fekete korok mdrete is megegyezik. Am a koriilottrik lSthat6 vonalak 6s korok megt6vesztik agyadal, ez6rl eller6 mdrei(nek l6tod 6ket.

Mi tcirtenik?
Az agyad a

fenti k6pek mindegyikdrol k|tfdle k6pet tud alkot-

ni.

Ennek oka, hogy a ktipekr6l hiAnyoznak az olyan tovAbbi

reszletek 6s 6rnyalatok, melyek normilis esetben segitenek agyadnak eldonteni, melyik a helyes iriny.

Szellemform6k

r. t6tod az apro szlirke

negyzeleket a nagYobb, fekete negyzelek sarkai kozott?

I tl I rl ll I

z. Harom, egy-egY hi6nYzo cikkely( kort, vagy egy, a korok kozott lebeg6 hiromszoget lAtsz?

Egyenes vagy gorbe?

l.

Egyenes vagy ivelt a korok

tetejdn l6thato Piros rombuszforma? f llen6rizd vonalz6val

!

z. Egyforma nagYok ezek a kock6k? Egyenesek a vizszintes sorok? Vonalz6 segitsdg6vel ellen6rizd, igazad van-e.

A sziirke SrnYalatai

r. Melyik sziirke negYzet a

legsottitebb?

z. Most nezd meg 6ket h6ttdr n6lkiil. Melyik a legsottitebb?

-- --: ii-

. rii
_,!__ii: ;
!i
-l.t

Hangrezgesek
Minden hang a leveg6 rezgesebol alakul ki. A rezgdsek elerik fLiledet, es megrezegtetik dobharty6dat, igy vAlnak hallhatov6. A kovetkez6 oldalakon tal6lhato kisdrletekb6l tobbet is megtudhatsz a hangrezgestol.
A zsin6rt ne

igy n6z ki a hangrezgris sz6m

itogripes megjelen itdse.

,,Harangvilla"
z. Eloszor
lengesd meg a villat [gy, hogy az ovatosan az asztal vegehez Litodjon. Tompa koccanast fogsz hallani. 4. Hintaztasd meg [gy, hogy az gyengen fjra megerintse az asltalt. Most mit hallasz?

tekerd tdl szorosan az ujjad ktire, mert

akaddlyozhatja
a

verl<ering6sedet.

t. VSigj le egy karhosszris6gnyi zsinort. Kozeptire koss egy villAt, majd vrigeit csavaYd mutatoujjaid kor6.

M,i.tor *i.. ?,.

Amltor

ilta

ti,aza

*4a*ni

lt;i;i,ez nikezd.

Ei,;EozzJimdzg*sba a kririi-

3. Most hr.ivelykujjaddal erintsd meg a zsinort koz-

vetleniil a fiiled el6tt, majd hagyd lefel|logni a vill6t.

k(pot ktiszithetsz,

{ottelv6'i [v,g.$:${. 6s em att hallod a tompa koccanist. oe u,gtd#kko@zE6sba hozz'aa,,kdtelet"+' n m. iko,i uiiajtia. ri e i d [oze'idbe eled;:a zsin6: kszelibb''keiiil az ott talilh at6 h an g 6rzekel6khoz. s*kal ttis-zi*5'bi,n'ha lod a rezgdgi ,M,os,it.J,t ta haranI

9oz6. ti ang al.61 zkel sz.

Szuper hangz6sri
ha felkeresed a

www. usborne-quicklinks.com ajSn lott oldalait.

l0

Hangerci m6r6se
Mi ttinenik?
A hangszorobol irado

hangok'reg-ezeg:e:

t6l tetelere szorosan feszlts ki m(anyag foliat.

Egy nagyobb

r.

z. Csavarj ossze ntih6ny apro pap irzsebkendo - darabot. Szord szet a foli6n, majd tedd a t6lat egy hangszoro mel16.

3. Kapcsold be a magnot, es hal lgass zene|. Fokozatosan emeld a hanger6t.

4. A papirzsebkend6-galacsinok mozogni kezdenek. .|6tssz kulonboz5 stflusri zeneket. Mekkora hanger6ntil kezd el

a leveg6t. nhoEi, a ieie hangosabo esl. a'e=get is er6sebbe vallr- 5s, ut6n eleg er6s lesz arT s;" hogy rezgesbe nozza: f6liet, igy a konnyd can'-darabok mozgAsba lericl nek. Kiilonboz5 stil usri zenek kiilonboz6 sebesseggel rezegnek. Van, amelyik mAr alacsonyabb hanger5nril is megrezegteti a

li

f6riat.

mozogni a papir?

Hdpogo kacsa

ggel keszits lyukat egy m(anyag pohdr alj6ra, majd ceruzaval sztilesitsd ki.
Rajzszo

r.

z. VSgj le egy karhosszus6gu zsinordarabot. Egyik vegete koss neh6ny csomot.

g. Huzd At a zsinort a lyukon ugy, hogy a csomok a poh6r kiilso teszen maradjanak.

4. Yizezz be egy

papirtorrilkozot. Fogd a poharat az egyik kezedbe, kozben a m6sikkal a nedves torulkoz6t huzogasd a zsinoron.

:a.lsi*6ron, rezgdsbe poharat is, mely fel--'zg6sek egyenetlenek, rgy Kacsanapogasra gokat,hallasz.

li

:3
,.l t

-3

Magas es alacsony
I g
Az Livegekben tal6lhat6

Ktilonboz6 rezgesek krilonboz6 hangokat eredmenyeznek. Gyorsabb rezges magasabb hangot, lassribb rezges alacsonyabb hangot kelt. prob6ld ki
az alAbbi kiserleteket, hogy megtudd, a krilonbozo
rezgesek segits 6,g|vel m ikent lehet zenei hangokat

vizhez
sz

6.1ell estlket adtunk, igy jobban l6tod a viz-

intet.

ktipezni.

Uvegfuvola
rf :a|
..:

Ha nem hallasz hangot, v6ltoztasd a d6lisszriget vagy ffJj er5sebben.

Mi trirt6nik?
A ffj6s megrezegteti az uvegben l6v6 leveg6t. Ez hangot eredmrinyez. A hang magassiga az rivegben l6v6 viz 6s'lev eg6 mennyisdgdnek ar6ny6ban v6ltozik. Min6l nagyobb a t6r a viz 6s az iiveg nyaka kozott, annil melyebb a hang.

r. 6nts

eltero mennyis6gfi

vizet kilo nfdle rivegekbe. Egyiket se toltsd meg szinriltig. Az egyik [iveg nyak6t tedd also ajkadhoz,

z. Lassan fujj bele, amig hangot nem hallasz. Probild ezt ki mindegyik riveggel, osszehasonlitva a megszolalo hangokat. Az rivegeket a legmagasabbtol a legalacsonyabb fele rendezd el.

Gumigitdr

ffi
A (JTi a

.:a:n\i
iT

.,-'-..: :---:n;\

\'4
ll
..:./

<g:etere

&
z. Feszitsd ki oket a doboz felett, tis pengesd meg az ujjaddal. A vtikonyabb magasabb hangot fog hallatni.

r\ .:1.

.::)>--:f--.

:"'

r. Rajzolj egy kort egy

clposdoboz alj6ra. Keress k6t azonos hossz(sigu, de eltero vastagsAgu gum igyur(t.

3. Most v6lassz ket egyforma vastagsagf, de eltero hoszszris6gI gumit. Mit gondolsz,

tl

melyik fog magasabb hangon

szo ln i?

)*l:
4. Feszitsd ki 6ket a doboz felett, majd pengesd meg. A rovidebbnek lesz magasabb hangja. lgazad volt?
5. Feszits ki m6g tobb gumit a doboz felett. Pengesd meg mindegyiket, majd rendezd

5ket sorba, kezdve a legmagasabb hanguval.

Festessel diszitheted

Ez lesz a

git6r nyaka

gitarodat.

\a\\
)'

6. Keress egy paPirhengert a papirtor[ilkoz5 hengere is jo lesz -, es celluxszal rogzitsd a doboz egyik v|g6hez.

8. Hogy meg jobban hasonlitson git6rhoz, csikokkal 6s PotYtyokkel diszitheted.

t t

I I

Zenei laboraioriumban m69 tobb hangszert ktiszithetsz, ha felkeresed

a www.

usborne-quicklink.com oldalt.

23

F
t
E

t
Hu zo- es

toloer6
trtel kLil Lik

R huzo- vagy toloer6 az, ami kepes mozgAsba hozni

minden egyhelyben maradna. A kovetkezo kiserletekbdl megtudhatod, hogyan mozgat az ero lufirakdt6t egy zsinor menten, es mi az, ami

dolgokat.

megnehezith etr m ukod6s6t.

Lufiraketa kilciv6se
vrgy6zzarra, hogy
a zsinor konnven

:rdjor
sz

mozogni

voszalban.

'/ a

tI

t. V5rgj le egy kb. f m hosszu zsinort, huzd iit egy szivosza'

lon, es egyik vegel kosd egy
szekhez.

z. A zsinor masik vdgdt kosd egy masik szekhez, majd hlzd szet a szekeket annyira, hogy a zsinor megfesziiljon.

:. r0ij fel egy lufit, tis zArd

el a vtigtit gemkapocssal. A ktlpen l5thaio modon ragaszd a lufit a zsinorhoz.

Mi tortenik?
Ahogy a lufi leereszt,

4. A

lufit, nyil6sAval a szek

fele mutatva, hfizd el a zsinor vegeig. Vedd le a gemkapcsot" Mi tortenik?

l-+

5. Egy misik zsinorra felkothetsz egy m6sik lufit, es versenyt is vendezhetsz a

kinyomja mag6bol a levegot. A ki6ramlo leve96 az ellenkezcj iranyba +el,a -'a zsinor menten. A tudos:k ezt a <ovetkezo szaba '- = magyarazzd<: IIr -l- ':-a:nak azo-os e"2 - 2 :-'-=-2:

i-i*,,', rdi )u

i.-:,^1.6)c

':

bavitoddal.

:!. '7=-'

*4

-;

ffiii4%1 t'

.-+L.

rrlL.-f
,r,rr.

.'..''.]:.1].!;.':;::i:i:..

1,;:r$ffi;*!
r','

l'.r,lt:,rl.lii'l

A leesci narancs

r. Virgj ki egY, 1o,x B centim

teres PaPirl aP,ot,. Haj tsd t e g I aiei t.alakiita'ld s. ragas z d

ossze.

3; O,vatosan; heIYez z egY z. Helyezz egY kartonlaPot kiseb,b, naiancsot az egesz egy bogre lelelere. A PaPtr:.,.', .,teteji1A narancs p on t o s an te g at t edd ri.ri$,y rhogy az e,tt l'e gy en' u b o gr. koz ep e,jeffi f ',,' a''bd
I

C.g

$i

Mi tiirtenik?

. .

.,.i.r,

i,il, ll.i ii $i :,.,:.iirr,;:r,lrlir:.ll,,lli:lilf

.-. r,.,,.r..ri.i..,,:tj,.:i!rrr.r,

t', it

A kis sflyri papfrtrigla konnyen oldalra mozdul' azonos erelu a kartonlapot' De mivel a naYll:s sokkal.nehezebb' a bogrene hrizasra nem mozdul el olyan konnyen, es ez6,rl egyenesen A tehetetlensegesik. A szakemberek ezt nevezik tehetetlensdgnek' gel mdrik, milyen er6 kell egy t6rgy elmozditas6hoz. A nayancsna< kisebb a tehetetlensegi ereje' q a papirtegl6nak yqY' nagyobb, rrov

-1t1:"^1

:l:li

/\'r'lu'

4. Hirtelen rAnt.ig5,ra! a kartonlaPot. A PaPirttigla oldalra d6l, 6s a narancs' beesik a bogrdbe-

h&S$lj*****.u**,**
i--

r*llf1,:1jl,il'.,.,.- l::::':l

Huil6mvasutat tewez.hetsz.ds megfejihetsz egy titkot, ha feikeresec ffi:;;me-suicktinks.com otdatt.

l5

A surlodds
targy egymilson valo mozg6sdt lassitja a feliilettikon l6trejov'6 tapad6s . Ez a tapadis i ero,
Ket

mas nven s(rlodds. rueh6rny felriletnek er6sebb a tapad6sa, mint a tobbinek. Az al6bbi kiserletek-

e
WJ
\-/

f=
w

ben kozelebbrol' is 'megfigyelheted a srirloddst.

ffiw

Csuszo-m6sz6

Tord le egy elhaszn6ilt gyufdnak a fejd1. Ezut6n v5rgj ki ket gyufasz6rl hosszus5'gu ds egy gyufasz6l szillesstigfi kartondarabot, '

i.

z. A pap[r kozepen nyomkodd 3. Vil6gos papirra rajzolj gyurmaragasztoba a gyufit, p6kot. A pok legyen szelea papir ket oldalSn pedig hajts sebb, mint a papircsik. fel egy-eoy vekony csikot.

Oo o ;t _\J ;
'---'",,-"" )

"'.'

''

a. V6gd ki a p6kot, rTov,6bbi

5. A pok

hit6ra, a k6pen l6t.

papirdarabokbol ktiszitsd el a szemet ris a szAj6t, majd ragaszd fel 6ket a,testre.
z. Fogd szorosan a kezeid koze a fonalat rigy, hogy egyik kezed a masik folott legyen. Ezut6n engedd lazSra a szilat. Mi tortenik?
25

hato modon, ragaszd''le);.:, , kartont. Ezut6n vagj,1.' kaii.,. hossz0s6gu zsinort. ',, '','1":

6, F.iizd.tdbe,,l'tis, szrir.d et'. ," m ih dkdt' be,hajtott r,kartonis ikgn.' ,,'' ,. , , ,,,
.

',.'.:,

,-

-i .i
!

Mi tcirtenikT
Amikor a fonalat szorosan fogod, meg6rinti a gyufAt. Ez olyan ercis srirlodist okoz a fonal 6s a gyufa kozott, ami megakad6lyozza, hogy a pok lemSsszon a zsinoron. De amikor meglazitod a zsinort, iobbd m6r nem erinti a gyufdrt. Ez azljelenti, hogy kisebb a s(rl6d6rs, igy a p6k konnyen le tud csriszni a
sza I on.

';

Y.
!

i
I I

; I
I

.J
I

" t..-:t:.ir

:rL-..,;.,11...:.-:r...,i.!,:,:,"lii':'t..

CsriszdVerseny
Csrlszik-e b6rmelyik t5rgY is?

A:a'- (r-:! - --^

I

--:.:

..

__: ^ -^^

hogl "2
csiisszc:
Ie.

:tAlca vrigtire 6llits sorba n6h6ny t6rrgYat.

r. Sima feli,ilet'ii

Emeld meg a't6,1:ca oldal6t, 6s tolj al5' egY.konyvet.

z. Egyesvel helyezz ali,min6l tobb konyvet. Milyen indg&Snak kell lennie a timasztdk- " nak, miel6tt m'inden tArgy , megmozdul a t6:lc6n? .

3. Most probSrld meg [ira" de elSszor tegy6l egy tOr[iilkoz6t a t6lcAra. Helyezd a targyakat a toriilkoz5 teteiere.

Mi ttirt6nik?
Durv6bb feliiletek rls t6rgyak nagyobb srirl6d6st okoznak, mint a simibbak. Amikor el6szor pr6b6ltad megemelni a i6lc6t, a srirlod6s megakad6lyozta a t6rgyak elcs(sz5s5t. De amint a lejt5 meredekebbd v6lik, a sim6bb feliiletfi trirgyak indulnak meg el6szor. A toriilkoz6 durv6bb6 teszi a feliiletet, igy noveli a srirl6d6st ' Ez azt jelentl. hogy a lejt6nek meredekebbnek kell lennie, miel5tt a t6rgyak megindulnak rajta. De ugyanabban a sorlendben kell lecsriszniuk. A tar-

4. Tedd'a,,tilca,al6 a konYveket. Vajon':ugyanarrol a

magassegiol,,crusznak-e le a t6rgyak? UgYanablsan a sorrendben.es(sznak--e?

svak su

v1::*::.:,1l:-:,'y::1"::icsn11nak

Felme,le$ed,6s'
A
: ,.li

m;sik rirmdt ne

mozditsd meg.
rj,::=htL_
':
_

Mi tiirtenik?
t:
;-::+-::: l:.i'.l
:

i :':1
:::

i. r]:r: S,:!l

j"P''.::''t:,;

i' -.'..i}.t' 'ijtr'

Az a p6nz, amelyiket a

:-i == +,
t
-,,1.-

--=+:- r-s-

- ,-.++, ,!
-'-- ;.F_

L!+.

J.

1i..i:" .l'1, +#'.""t'

t.

Hely ezz katlpdntdim',er,,

,,2.,

uj s5rgp ap frra.,' Egy i lir,e.t e.dd

Fd,[,perc-,,m,rilVA,ha9$,.l'',,, ba a. rno,2, g at a gi:r ft.elY ezd

.

ujjadat, ris moigasd,' nagyon gyorsan egYik' ", oldalrol a m6sikra.

16 az

,,pn,in .'a
'

p,6nidar&b o'!'6, ten,yredie,rMe| yi,kt erz.ed'

kd1,,

melegebbnek?

Felh0zhat6 i6tdkok segitsrlgrivel tesztelheted a s0rl6d6rst, ha felkeresed

a www.usborne-quicklinks.com

papiron mozgattAl, sokkal melegebb lett. Ennek oka, hogy a durva fel0letfi papiron mozgatoti ptinz tis a papir kozott sfrlod6s jott l6tre. A mozgAs 5rltal keletkezett energia a s(rlodis sorAn h6energi6va alaku i 6t. Hasonl6 hatast ersz e ha gyorsan osszedo'zsolod ket tenyeredet.
.

oldalt.

27

Foldhoz kotve
r,'lilyen magasra tudsz ugrani? Milyen sokAig tudsz a Levegciben maradni? Mindegy, milyen er6sen is

orobalod, a Fold gravit6cios ereje mindig viszszah uz. Probald ki az al6bbi kiserleteket, hogy megtudd, miktint m(kodik a gravit6ci o es az
egyensuly.

Egyen s uly ozo akro bati{k

A goly6d

:rngponglab-

ra nagysdg(
?gYen.

f
z. Az akrobata elkeszilesehez egy darab kartonpapirra

r. Agyagbol formalj labdat

ket tenyered kozott. Kessel v6gd felbe, ez lesz az akrobatAk alapja.

rajzolj feljel ellStott ban6nf ormit.

::: r:?l
l-l

, ' .. 'i';;',-"=,+!?"4,
""i{l;}:+.

-:^--

3. Egeszitsd ki kinyfjtott <arokkal es egy kisebb

ranan form6jri l6bbal. tllessz

ozza kezet, lSrbfejet es arcot.

4. EzutAn rajzolj al6 ntlgyzet alaku hajtok6t. Viigd korbe a figur6t az alappal egyritt.

Mi tortenik?
Amikor megprobSlod az akrobat6t felboritani, az visszaugrik. Ennek oka, hogy a gombolyu alapnak nagyobb a srilya, mint az akrobat6nak. Ez az egyenetlen silyelosztas meghat6rozza, a gravitacio mikdnt hat az akrobatafigurara. Mindl nagyobb valami aljAnak a silya, annal konnyebben marad 6llohelyzetben.

5. Kessel keszits g\/'urrnaa lapon, cele a hajtok6t. rneg felboritani ]S

nyfl6st a majd helyezd Most probald az akrobat6t.

Egyensulyozo lePke
A pillango nagY-

j6bol ienyer
nagysdgu legyen

r.

Hajts Jdlbe egY PaPitt. Rajzolj 16 egy fel Pillangot,

vAgd korbe, hajtsd kapni.

Probald meg az

sztzt.

Szimmetri kus form6t fogsz

z. Rajzold <ci'ca a : a-trc: kartonpapfron. es - a]l < Szirnyainak vegere a (a:el6thato modon tasa=::': ipenzermet.

orrodon vagy
pohAr szelen

egy j,*f:?fg"
,i

Mi tiirtenik?
..

't eqyensilyozni. fi
l

''

'!)?"

3. Most szurj agYagba egy ceruzet. Probald meg a Pil-

Azt a pontot, ahol a lePke egyensrilyban marad, forgopontnak nevezzi.ik. Ha az egyik oldalon megviltoziatod a s0lyt vagY elmozditod a p6nzermet, a lePke forgo-

langot a ceruza vegen egyensulyozni. Hova esik a sulYpontja?

pontja mashova keriil. Ahhoz. hogy a lepke egYensdlYban maradion, az 6rm6knek a forg6ponttol valo tAvolsiga mindkrlt oldalon azonos kell hogy legyen.

Tobb kiilonbozS helYzel' ben 6ll6 akrobat6t ktiszithetsz.

+++ffi i"l'#T:;:il::;::#1"f,il;:Yil::il,T[1:*':il*

-J

i
!

ffire*
Rugalmas energia
Ha kiny0jtasz egy

::r.r::i:ii

_.:i. l

gumigy[ir(t, energi6t haszn6lsz fel

melyet a megnyujtott gumi tirol. Amikor elengeded, az energia felszabadul, es a gyuru visszapattan. Az al6bbiakban kidertil, hogyan hasznosithatod ezt az energi6t.

Lap6tkerekes haj6 k6szit6se

.,
--A fedelet hagyd a dobozon.

";., r.

r.

Ragassz hurkap6lc6t egy

vajasdoboz hosszabbik o{dal6nak felmagass6g6ba. a k6pen lathat6 modon kell

[<ineznie.

z. Hasonlo modon j5rrj el a m6sik oldalon is. Ezek a pAlc6k lesznek a gumigyfirfis lap6tkerek t6maszt6kai.

3. Egy m6sik doboz fedellbol v6rgj ki a hajod vdg6nek megfelel6, de ann6l valamivel (kb. r cm-rel) kisebb form6t.

-'
,

i:,ti:ll

:."-':---'*

-"'i":
+*',s*

,'F: ,-.d f

5-"-* **

r a:,::-e- { - r'-. i::: gr-rrnl_oyrirri

!-ad<-: -

'f

4. l-yu.rkasztoval keszits 16 kdt lyurkat. nnajd vigj rdst felejrik. Keress a halo vegevel megegy ez6 sz less6g( gum igy(r[it.

5. A nyilasokon keresztil vezesd be a gy(r(t a lyukak-

ba, majd hurkold 5rt a gumit a hurkap6lc6k vtigdn.

6. A hajod kapit6nyi hidjehoz v6gj fdlbe egy m(anyag poharat, es ragaszd fel a doboztet 6 egyik vegere.

t
Mi tiirtenik?
A lapitkereket a haj6val ellentdtes ir6nyba forgasd.
_,.,,,...,,,,,r,,,r,,...

I feltekeredett gurniE"l*rumegfesziil, de amikor

elengeded, kicsavavodi k. 6s vissza6ll eredeti hosszusAg6ba. Ennek a raktarozott energiAnak a felszabadulSsa hozza mozgasba a lapAtkereket 6s mozgatja a hajot a vizen.

_C

:q_{

W_..r.:.::,t:;-

"_-

7. A legaprobb r6szletekig diszitheted hajodat. Ezut6n toltsd meg a mosogatot vagY a mosdot vizzel, tis bocsAsd

9. Addig tekerd a laP6tkereket, mig a gumigyfrfi felcsavarodik. EzutAn engedd el. A hajo haladni fog a vizen.

viz'e jArmfivedet.

Felpattan6 labda
Rr6b6ld meg olYan gombiily(re ktisziteni, qmilYenre

csaktudod. .-'"^.. -:1 .-.1

"

Mi tiirt6nik?
Amikor a labda lePattan a foldre, a gyfir(k kisse megnyrilnak miel5tt visszaPattannak tis visszanyerik ere-

,t$!_'.:a.i?::ild. :.tall!:j:.l;:!:{

: *.,1-

:.

_ .r,:_,*.lS*.i:{

szo-

z. Amikor egy nagyjebol pingponglabda meret( labd6t kapsz (r5-zo gumi), pr6b6ld meg a foldon Pattogtatni. Milyen magasYa pattan fel?

deti hosszrisAgukat. Ez a rovid megnyfl 6sb6l keletkezett tirolt energia biztositja , a labd6nak a leveg6be valo
visszaugrishoz sziikstiges energi6t.
vil6g legnagyobb gumigyirri iabca vont 6 ,::.-.." :--: 4,5 meter 6tmd:6ii
A
a

tobb
oket.

:..,1i.=-..;,;-,. 6 milli6 gyirGbSl

illt"

rtn6g

tobb gumigy(r(vel mukod6 i6rm(vet k6szithetsz, ha felkeresed a www. usborne-quicklinks.com oldalt.

''''.."-.t 1

-l:t'

:j---^

-i'.

Stabil szerkezetek
Az 6,9 fel6 roro felh6karcoloktol kezdve a szeles hidakon 6t ezeknek a leny(gozo szerkezeteknek nemcsak er6s anyagok-

ra, hanem megfelelo lervezrisre is sziiksegLik van. Ntih6ny

forma er6sebb, stabi labb szerkezetet ered menyezm6sokn6l. Vegezd el az al6bbi kiserleteket, hogy megtudd, melyik alakzat a legstabilabb.

Pr6b5lj meg olyan tornyo't 6piteni, ami meg tud tartani egy kisaut6t.

ff}t.
,,,ffifiil
'

Torony-kihivds
Az atlok hossza

krinilbeliil egy spagettiszdl

kritharmadinak f elel meg.

lgy 5vatos, a spagni k6nynyen

elpattan :

,,.,..-..=,Ll

r. Pehelycukorbol

6s felbevS-

gott szdraz spagettisz6lakbol

ktiszftsd el a kripen l6rthato kock6t. Tartosnak tunik? 3. fpits olyan magas tornyot,

z. Tovibbi spagettisz6lak fel haszn6l6sSval keszitsd el a kocka 6tlos elemeit.

Szilirdabbnak tunik?

imilyet

csak tudsz

Prob6rlj meg tobb piramis alakot osszekapcsolni.

a cukorbol rls a spagettiszdrlakbol.

'[egy|l a tetejere ndhiny kirtyalapot, hogy megtudd, mekkora

sflyt kdpes megtartani.

Cldalankent felhasznilhatsz egyszene tobb sz6l teszt6t is, ;o-y er6sebb lesz a torony.

f,,

32

Piramis 6pit6se
Mi tiirtdnik?
A kockik tls hSronrszogek stabi I szerkezeteteket kePeznek. A kockdk szilSrd PG-

r.

Felhosszu sPagettisz6-

lakbol tis pehelYcukrokbol keszits n6gYzetet. NegY tovAbbi sPagettisz6llal ePits belole piramist.

z. A ktipen lAthato modon m69 tobb tesztasz6llal noveld piram isod m6retet.

letelemek. ha oldaiukat kereszt iranyban rneEerSsitik. A piramiso[< Is sta-bir szerkezetek, mert a I'la'omszog az egyik leger6sebb

forma.

Mennyire erzed stabilnak ezt a szerkezetet?

Hid6pit6s
.- :

l:,

. Helyezz ket azonos vastags6gu. nehez konYvet tenYernYire :gymistol. Keress egy a konYuekkel egYezo nagYs6gri karronlapot.

z. Tedd rA a laPot a konYvekre ugy, hogY laPos hidat alkosson. A tetejere rak.l egY m(anyag dobozfedelet.

3. A fed6lbe raki gemkaPcsokat. HAnY gemkaPcsot tudsz beletenni, miel6tt oszszeomlik?

fl:':,

-*#| Most tedd fdlre a fedelet, *. a kartonbol Pedig kdszits rrasfajta hidat. ivben hajfrrsC meg, tis tedd a konYvek

W#
tenned?

sri

]u#

Mi tiirtenik?

ffiffi

Az els5

hid laPos, es semmi nem t6mogatja oldalrol' tta srilyt helYeznek ra, konYnyen osszeomlik' Amikor a papirhidat ivben meghajtod, a rAhelYezett srilY eloszlik a kartonon ds az olda-

5. Helyezd 16 a fedelet, es addig toltsd gemkaPcsokkal, mig ossze nem omlik.

'W

Mennyit kellett most bele-

<oze.
1,469

l6t tAmaszt6 konYveken. Az elosztott srilY miatt a nagyobb terhet is k6Pes megtartani.

i'riC

tobb epiteszeti kihiv6ssal talilkozhatsz' ha felkeresed a www. usborne-quicklinks-com oldalt'

"l')

-)

-)

Nyomas alatt
A koriilotted l6vo leveg5 Srllandoan nyom teged,

n b0v6r

ugy, mint a viz, ha belemeriilsz. A tudosok ezt nyc m6snak nevezik. Rz osszepreselt vizben vagy leve< ben levo nyomis megnovekszik. Prob6ld ki az alal kiserleteket, es megtudod, mi tortenik a vizzel es . leveg6vel nyom6s alatt.
a

palack teteitinek kozekiben

I

ebeg.

Meri.ilo bfvdr
r. V6gj
le

z. Golyos-

akkora papir-

tollkupak
csiptet6jehez a kdpen l6thato modon illessz egy gemkapcsot. Ha a kupak tetejtin lyuk

.@_

: ; .:t\

_. '..

darabot, ami egy nagyobb mfianyag palack fel6t korbetiri. Fess vagy rajzolj 16viz alatti jelenetet, es ragaszd 16 a palackra rigy, hogy a k6p a palack belseje
fele nezzen. 3.

'.5

"\

a
1.

.4;J r*-f'
,1

'..

? 1:.t'
t'.

van, gyurmaragaszt6val z6rd le.

4. Magas falu

1t

Vtlkony,

Buv6rod

sztnes

olyan v6kony
legyen, hogy

mfianyag lapbol v6gj ki briv6rf

6tf6rjen
s6n.

palack nyil6-

poh6rban tedd vizbe a buv6rt.

A

figurinak

igurit.
j.....

Ezut6n

i. ri

'

gyurmaragasztoval rogzitsd a gemKapocsnoz.

I

vizfelszin kozeldben kell riszkirlnia. Ha t0l nehez ds lemertil, vegyel el valamennyit a gyurmaragasztobol.

Nyomissal kapcsolatos kiseyletet probilhatsz ki ket szivcszil es eg., ,,

::-"'
-

ital segitsegevel, ha felkeresed

:

www.usborne'quicklinks.com 3 3:

3+

1A

5. Toltsd

meg a palackot vizzel.

Ezut6n

6. Szorftsd ossze a

Tiirelmesen figYeld' a brivir eleinte lassan fog mozogni-

Mi ttirt6nik?
Amikor a bfivirt leeresztedleveg6bubork szorul a toll kupakjinak tetejebe- A Palack osszeszoritisival a viz felfeLl nyomodik. osszePresehe a Itigbubortzkot es beengedve a vizet. Ez6ltal a buvir lesfilYlyed. Ha elengeded a szoritist" a lrlgbuborek a vizet kinYornva visszaill eredeti mriretere- igY a b(vAr 0ira lebegrri fog-

ovatosan engedd bele a briv6rt, es csavard

vrssza a

palackot, 6s a buv6r lesrillyed. Amikor elengeded,

a figura (jra a felszinre emelkedik.

J:. j': !: aa ::,:: r': .t_j :i::i':: ,:-,

..:._-...:'...i!: r.,.r. .... i.: .1, , i+:::l

.r,,!'^ ,,.,.,:,,.
:

li:r i;:li$iii: : ."' - -,.r:

'l:-i"ri ,-i==."j

Lill+ _\ -ii i i- r.!:

--

: :
1

kupakot.

Szarazon tartva
Mi ttrrt6nik?
'.i:

,,i

!i

r. ,Tolts meg egy nagYobb tilat vagy a mosdot vizzel. EzutAn

magasabb fal( Poh6r alj6ra gyiiri be egY darab PaPitt'

z. Mevitsd a Poharat fejjel lefel| avizbe, maid emeld ki, es nezd meg a PaPitt'
Vizes lett?

Ahogy a Poh6r a vfzbe mertil, a viz a Poh6r belseidbe nyomja a leveg6t. Min6l jobban osszenYom6dik a leve96, ann6rl nagYobb ellennYom6st gYakorol a vizre. Mivel azonos id6ben azonos er6vel nyomnak, a viz nem jut be a pohArba, 6s a PaPiT sziraz marad.

tevegdvel lePecsdtelve
.
I

r6pe csritel i a oo, iiiji*,6,'.{ioloian. pohAr perem6re. igY aviz ,,.rbent marad a Pahirban, i,ahalyett hogY'kif olYna'',.''Azegyetlen m5dja, hogY a vizet kiereszd, ha a karton elmozditisival feltrirOd ezt

rnert :''-"- a nekinYom6d6 leve-

a pecs6tet.

ra't.:Engedd el a kartont.

Reptiles
n ltignyomas - a tdged ds a koriilotted l6vo tdrgyakat 6llando nyomas alatt tarto leveg6 - dz, ami a repril5ket ds a madarakat a leveg6ben tartja. Az al6bbiakban megtudhatod, hogyan m(kodteti a ltignyom6s a sz6rnyakat, es papirrepLil6t is ktiszithetsz.

Repiil6t b6rmilyen papirb6l, ak6r mintSsb6l is csin6lhatsz.

Papirszdrny k6szit6se
Hosszabb oldal
I

I
I

Rovidebb oldal

r. Vdrgj ki egy 15 x 5 centimrlteres

vdkony kartondarabot. Hajtsd kettdbe [gy, hogy az egyik kesn<enyebb vege

z. Ragaszd ossze a ktlt v6g6t. A hosszabb oldal szArnyk6nt fog meghajolni.

kb. r centimtiterre

,egyen a m6siktol.

t.,.,,,,*
Dugj 5t a sz6rnyon egy ceruzat u.rgy, hogy a szarny a k6pen l6thato modon lapos oldaldval

f.

feldd fordulva lelogjon.

I ine papirrepi.il6grip-szim ul6torral kisdrletezhetsz, ha keresed a www.usborne-quciklinks.com fel oldalt.

On

35

:a a ilii'-rar

-]:

'e,i! 1:asc e . a ryif "r:T

ree -c' e5 a'--'i- -g'*e<'r = regrut

.11 {'gr

Papirrepi.ilo k6szit6se

egY 44-es mdretfi paPirt ugY, hogY

r. Hajts f|lbe

hosszanti oldalai tal6lkozzanak. Nyisd szet, majd hajtsd be a fels6 sarkait.

z. Hajtsd le a most elk+lsztilt hiromszogform6t ugY, hogY a csucsai a koz6Pen lev6 hajtAs fel6 mutassanak.

3. Ezut6n hajtsd le tetejdnek a sarkait, hogy azok valamivel a h6romszog cs0csa felett tal6lkozzanak.

r6zrips6

hajtis

4. Most hajtsd fel a hiromszog csrics6t, igY az a lehajtott sz6rnYak fel6 borul, es helyiikon tartja 6ket-

5. Forditsd meg a PaPirt. Hajtsd f|lbe a kozdPs6 ha,1t6s menien, tis egYengesd el a

6. A szArnYakhoz a kdPen l6that6 helyen hajtsd le mindkrit

hajtAsokat.

oldalt. Dobd el a rePiil6t, megl6tod, hogYan szAll.

es

Mi

tbrtdnik?, ,

7. A szArnyak csiicsktit ceruza segitse gvel csavard fel vagy le. Ez milYen hat6ssal van a reptl6 viselkedsere?

lei* Mivel a szainyak aleje a,legvastaEabb, az els6 kistlrletben szirnyszelvriny hea hason l'ean m{ikodi k. A szArn yak vgdnek *.g.i"uui6sa megV6ltoztatja a leveg5 irinyjrt a repiil6 kortrl' A:bal cs,iicsok Csavar6sa jobbra, a iobb oldal6 pedig balra fogia irinyitani a g6pet. Mindkdt csrics felfel| csavarisaval a rep[15 .*.i k.d6rbe, m ig a lefel1. csavarassal stil lyed6sbe kezd.
37

M frgneses vonzer6
A rnignes mag6hoz vonz bizonyos femeket. N6hiny fem,mint peld6ul a vas, szinten tud m6gneskent

Ktilonleges kellek
Er5s m6gnest

viselkedni. lsmerkedj meg a m6gneses vonzer6vel az alebbi oldalakon. Elkdszitheted sajAt ir6nyt[idet - ami megmutatja, merre van eszak 6s d6l -, es megtudhatod, hogyan m(kodik az igazi ir6nyt(.

jSttikboltban

vagy vaskereskedtisben kapni. Ne haszn6lj hfit6m6gnest, mert az t(l gyenge.

Iranytii k6szit6se
Mi tiirtenik?
Az ac6lb6l kdszi.ilt rrSszecsk6kb6l

t(

oszha

szevrssza ugranqozo vas-

6ll, de
| ..

m69nessel megdorzsolod, a r6szecsk6k rovid id5re m6gnesessd vAlnak.

r. Vtikony papiron rajzolj korbe

egy poharat, majd v6gd ki a kort. A kdpen lSthato modon

fuzz bele egy nagyobb tfit.

z. M6gnesdarab azonos vegevel h usszor dorzsold v6gig a t(t, mindig azonos ir6nyban. A dorzsolesek kozott emeld fel a mAgnest.
lr6nydt igazi ir6nytrivel ellen6rizheted.

0sszekusz5l6dott
vasrdszecskdk

Lrlgy tr.irelmes, kis id6be

beletelhet, mig

megmozdul.

::i

A Fold belsej6ben talSrlhat6

nagy mennyrsegu vas magneses er5t biztosit a Foldnek. A magnesezett tfi - a mindig 6szak-d6l irAnyba mutato ir6nytfihoz hasonloan - a migneses mez6 fe16 fordul.

l.

Tolts meg egy tilat vizzel, es helyezd bele a papirt. NdhAny pillanat mulva a papir

4. Ha most megforgatod a papirt, a t[i mindig azonos rlszak-d6li - ir6nyba fog

korbeforog, majd meg6ll.

vissza6llni.

Rendezett vasrtiszecsktik a m5gnesezett tiiben

0nline magneses kiserleteket vdgezhelsz, ha felkeresed a www. usborne-quicklinks.com oldalt.

38

Lebegti pillang6 k6szit6se

,y
Fektess az oldal6ra egy fedel

r.

n6lktili ciposdobozt, majd v6gj le egy a doboz magass6g6n6l

hosszabb zsinort.

z. A zsinor egYik vegerc kotozz gemkapcsot. Szalvetab6l vagj ki pillangoform6t, es ragaszd a gemkapocshoz.

3. Tartsd a lepktit a dobozban, majdnem tirintve annak

fels6 resz6,l. H(zd szorosYa a fonalat, es ragaszd a doboz

aljAhoz.

4. Helyezz egY mAgnest a doboz tetejtire, Pontosan a leragasztott zsinor folti.

q
tiFlll
/Xt^s?\

5. Tartsd a Pillangot a mAgnes kozelebe (gY, hogy a zsinor megfeszlljon. Engedd el.

6. A zsinor megroviditesevel prob6ld meg a m6gnest6l t6volabb hrizni. Meg mindig lebeg?

Pillangod mag6t6l fog lebegni.

Pilctollal kiszinezheted
a

pillang6t.

Mi tiirt6nik?
A m6EA f6m gemkapcsok vasai tartalmazo acdlb6l ktisziilnek. magnes nes es a vas kozotti vonz6er6 el6'g er6s ahhoz, hogy a

kozvetlen 6rintkezris n6lkr.il mag6hoz vonzza a gemkapcsotA zsin6v megakad6lyozza, hogy a gemkapocs a mAgneshez tapadjon. Minel ey6sebb a magnesed, annal messzebbre t..Ii:l mozditani a gemkapcsot rigy, hogy a pillango kozben lebeS.e-

Statikus elektromossag
\ehany anyag, peldAul a m(anyag es a gyapjur, a szintetikus anyagok, mint amilyen az akril "d9y is, erintkezeskor olyan er6sen vonzz6k egym6st, hogy szikrdt generalnak. tzt hivjuk statikus e lektromoss5gnak. Rz alabbiakbol megtudh atod, hogyan hozhats z lelre statikussagot, es
vizsgalhatod annak hat6sait
is.

A statikus elektromossSg teszi

lehet6v6, hogy ez a vonalz6 felemelje a papirkigy6t.

Kfgyobrivciles
:':
:

-.r* lfffik"f

Mi ttirt6nik?
Amikor a gyapj(val megdorzsolod a m(anyag vonalz6t, parAnyi, szemmel nem l6that6 rdszecsk6k 6ramlanak a gyapjrir6l a vonalz6ra.
A dorzsolessel a vonalzo extra r6szecsk6ket nyer.

(r.. :. ...:=O ..,j .. , ,,-. ,..,'',. j

:

.i . ':_l

, -:'':::"'.'::.: :
':=,

&..

el

. Papir zsebkend5re vagy

szalvet6ra helyezz egy t6lat, 'ajzold korbe, majd vagd ki. Soi16l alakban rajzolj ra kigyot a kepen lathato modon.

z. Filctollal rajzolj cikcakkos mintat es szemeket, majd v6gd korbe a spir6l menten.

A reszecskdk a gyapj1116l 6ramla-

nak 6t.

.1i.::,-

Ezek az extra reszecsk6k a

',',

*a-yag

vonalz

ol

6l

:e-: g corzsolj er6sen

il , iD *ool kesziilt sAlhoz '.'gll p.rloverhez.

4. Ezut6n erintsd meg a kigyo fejdl a vonalzoval. Lassan emeld fel a vonalzot. A kigyo kitekeredik, es szintdn felemelkedik.
kisdrleteket v6gezhelsz, ha felkeresed

.F+\/

: :':' .-: : ,,,-'cmossiggal kapcsolatos tovdbbi

:www.usborne-quicklinks.comodalt.

vonalz6n statikus elektromoss6996 er5sodnek. A statikuss 5,9 huzza mag6val a szalvdtet. A vonalz6n Itiv6 statikuss6g ereje e169 ahhoz, hogy a konny( szalvet6t felemelje.

Ugrdlo bors
Atl6tsz6 fed6t
val assz.

\1i toi-tenikl - -: ---:- ::

r. ----=--( -- ' .^Y1r

>t/ 3

z. A doboztet6t f6l Percig Keress egY alacsonY falI gYaPj us6l lal m(anyag dobozt, tis vtlkonYan dorzsol gesd HagYd szord be az al16t orolt borssal' vagy puloverrel.

r.

sagga :: -: : . -. :'*: magahc: ':---: : ::-:SZemeke:. :- .-' ='==:' megeriniea a l.*' 3: : ::-

:-:_

: :

Tedd 16 a tetejtit.

abba a dorzsolest, es nezd meg a doboz tetejtit.

,;i:"
'_ lijj:rr

t)

csal, a staii<-s-.1 :-a":-lik a f6mre, ig;' leesik, vagy a dcl::'..' m6s, meg statiku.s :(-':-

::-:'ar'

3. A borsszemek felugranak, es hozz6taPadnak a doboz hallJedelehez. L6thatod ds

hatod, ahogY megerintik a tet6t.

4. Hajts ki egY ftim gemkapcsot. EgYik vdg6vel erintsd meg a doboz fedel6t' A borsszemek vagY szetug-

moss6ggal rendei<e:: -.':= fel6 mozdul. A statiK-ssa: 6t6ramlik a fdm gemkapocsrol a testedbe' majo

"

Foldbe. igY a gemkapocs onmaga nem tolt6dik fel'

ranak, vagy leesnek.

Statikus er6ss6g tesztel6se

Dorzsold mind-

kdt ir6nyba.

Mi liirt6nik?
A gyapj( 6s a szintetikus anyagok a legmegfelel6bbek

r. Lyukasztoval

k6szits annYi

papirpottYot, amennYi befedi egy kisebb tal aljat.

z. cyap;usSlon vagy Puloveren huzz vegig lizszer egY vonalzot. .lo er5sen nyomd
16 dorzsoleskor.
': :,,. -: ,'

statikus elektromossAg l6trehoz6sAhoz. R6szecsk6iket konnyen etadjek a vonalzonak, igy az sok PaPirPottYot k6pes felvenni' EgYdb anya-

Ne

engedd, hogY

".1,

vonalz6 hozzarjen a t6nYri-

A koppiniAs segit a

ron l6v6
pdttyokhoz.

statikus elektromossSg elt6volitAs6ban.

t6nY6r 3. Tartsd a vonalzot a 16 fol6. A pottYok fel fognak ugrani. SoPord le, majd sz6-

4.

irintsd a vonalzot az asz-

mold meg oket'

talhoz, majd dorzsold hozzit valamilyen mas anYaghoz, es sz6mold meg, most hanY pottyot vonz rnagahoz.

gok, mint P'6ldAul a Pamut' nem veszitik el ilYen konnYe.r'l rrlszecskriiket. Keves statikus elektomoss6got generilnak' igy a vonalzo nem tud annYl pottyot vonzani. Ha megkocogtatod a vonalzot. biz'los lehetsz benne, hogY egYs;e--e csak egY anyag statlkus uo-:erejet teszteled.

- a ceiuz6val ellentd.tben,-,vezeti bog5rorraJeivillan;..'',,.....

A kulcs

az 6ram0t, igy a

"'\

,, El

ektromos boga rilw,

l(ifi ,iinle.geis ..ke,ll6lte',l......'
.Villany:d16tolt16!.ki;i,nite.:,,,':;,.;;,,.;,

NehAny anyag lehet6ve' leszi, hogy az erekti6t:' a:'a' :'.:, moss6g atfolyjon rajta, ,Ezeket hivjuk vezet6kn ek,r,,,, Ebben a kiserletben,,bogarak" segitsrigtivef, ellet,'.' -;J-orizheted, mely anyagok vezetik az elektromos'ift-

ltiizsebf Smpai,zza'i,.*|Jlirir
,s

igi,

ridgel

',,;.,,,,:,
,,

;'pipius,ttitgf

;1,'.,,

mot. Ha a bog6r vezet:6t erint, orra

felvillan.'

,,.,,

.dohdin

yboltban:v6isdlrolhatiZr.

II

A vagashoz

.r^

fl ,

ovarosan vezesd az oll6t a mrianyag ttuart/d9 uurrtdsulr' boritdson.

korbe

ffi

lffi%, T
H

ffi
h,.

A dI6tJ{imr6!.2e,.

,.

'

,'r.,.,r,.

:
:,:.

-:ssz

v6gj le egy r,5 voltos golidt: emmel hosizusd^igrgyrzo jLr rnfianyag bevonaiu drotot. ,,'igj le meg egy, dupla ilyen

Anelkril, hogy elv6gndd a ftimet, t6volits el ujjn yi szelessegii m(anyag szigetelest a

z.

mindenkdppen

drintse az eiem6{... 1,': ::'

:;

.:......,::...:;

'

jsAgI darabot.

drot vegeib6l.
.1lrdi6tnak.tEi;Itntdgati*

3, A hro,sszabbik veiet6kg/if,: vdgdt ragaszd, az,e1g*,.tt;nsr,-, vdgdre, rnaid ave2s1eLs1.,-,.. ragaszd vegi;Q az elem ment6n.
l

: :-:-':-.,,ige mindenktippe.nl:,,.,.;,;;,;;.;,;,;.:,;,:,,;t;,,,;,;;.,:..,,.

- r <:!er lAthato modon a ':. rcc vezetek egyik veget

' :- -

."

5. Tartsd azizzol az elem vezetekmentes vegehez.

<:.. e egy k isebb

-:i - : *^:v+ _Lr_/;cr11 =tA (A, Vg$efl.

Nyomkodd korbe gyurmaragasztoval tigy, hogy ne nrozduljon el.

6. Tenyernyi meretu al ufol i aval szorosan tekerd korbe a vezetek szabad vegeit.

\1r tcrtenik?
, :-- i t\'.:-:: .-::-:-

Z. Vagi le egY

- az elemet

befedSmercti-lenYes
papfrdlarabot- Tekerd vele korbe az elemet, maid
Yagaszd
Ye.

s. Ralzoli kemtinYPaPirra k6t szArnyformAt. VAgd 6ket korbe, es ragaszd 16 a bog6r

hataYa.

:: l-.1'ij:31:*r::: ( ;-:--:- -l* --i*i*, :: ..-! , =-)- - :. a..-z= -: f:*::::: ' :-- l i:
_--^li--

:-r-

''fi:r..,..,..

%,
v.

7 (o

*'-'eieK:r:*:::;l i :':ten jc " < ':l i z": 31 1 I'l'l' vezetcin. 2t i*:i' at viSSZaa,'a- r :l i :mAsik vegebe' l:: - ' -'
aYamKOIneK.
t

i iigii,{6l,be,ket

iPat iszti -

tot. HArom darabot ragassz

a b,o,garali'6ra, rnaid haiIitsd 6ket fib,alift6,:,;":.

ro. PapirpdttYokb6l keszits szemeket, kozeP6re raizolj puPillit. Ragaszd 5ket a gyurmaragasztor a a7 izzo ,kozeleben.

folia nen \ ?:=::6rint, nefi jon iei:e a-'**:* 'lktii, az elektromossas '.iud 6Yamlani, igY az''i-r-l^ . nemvillan fel.
Ha a
nyilak mutatjak az elekt'omcs a-:-l ,irinyal olyankor, amikor a bcga: ,,.veiet6t,iiYint,
A
.

.::.

t,:
.;:
t,:,.

Ir, Most mindkdt'foli,agom- ' boccal rints:meg,, ktil onboz6 ..'-.', v eze' aT,AnYdg vtttJ Irs:v( 1419ydKol' Ha, ,llt.lll!]ffi:.,t..r,,.... .: ;1;111rakat.

at,

':,.

elvilldn; ir,,,,::tt':;,,,',,,',,y(i,.,,;a,',bog;6r,orr,a,,lelu.,i

A kiserlet soran ne
nyr-rlj konnektorba vagY

elektromos g6Pekhez, mert ezek aramiit6st

okozl-ratnak.

.-{

"1

',J
da t

vajon vezetik-e az Tov6bbi anyagokatat is megvizsg6lhatsz' a 1t t"t'"d a"www' usb"ry:ry:-ll" !;1om e ektromoss5, got, h
I I

Elektrom Stgnesek
Az elektromoss6g segits6g evel ki- 6s bekapcso I hato
mAgneseket kdszithetsz. Ezeket a mAgneseket elekt-

rom6gneseknek nevezzik. rtiszitsd el a sajdtodat, vizsgAld meg, milyen er6s.

es

Nagyjabol karhosszrisdgnyi vezetrikre lesz sziiks6ged.

Vi gy{42,,

a.gyurmaiagasitg..
.- .,..t r..:.

.. ffie,91.d,e#varhiiz6v'e. ,. .. :: ::: :. :: .. .

Kiildnleges kell6kek
Vil lanydr6tot 6s csavarhd,-

zot vi I lamossAgi szaklizletben, sasszoget papirboltban

vasarol hatsz.

tzo fdmvdgtlre tekerj fel szigetelt drotot. Arasznyi

Csavarh

r.

hosszris6gri vezetekdarabot

hagyj szabadon mindkdt veg|n.

z. Nyomj egy darab gyurmaragasztot a csavarhuzo v|gnek kozeltibe, hogy megakadAlyozd a drot lecsusz6sAt.

vig6shoz 6vatosan vezesd korbe az ollot a mrranyag

A

bsitison.

-:

:'
3. Anelkiil, hogy elv6gn6d a +. Vagj le egy masik, arasznyi hosszu drotot. A 3. ltiptisben frimet, v6gj le ujjnyi sztilessdgri mrianyag szigetelest a drot megadott modon v6gd le a vegeib6l. mfianyag szigetel6s veget.

':

- "

5. Kis darab papirra tegydl egy gemkapcsot. A gemkapcson es a papiron a kepen ldthato modon
szu,rj

6t egy sasszoget.

(, ----t'

,,-t47)-'i)
z. Forditsd meg a lapot. A hosszabbik drot egyik vQg6l tekerd korbe valamelyik sasszog sz6rAn.

--:a:\,

6. A papiron szurj 6t mdg egy sasszoget rigy, hogy a korbeforgatott gemkapocs

megerintse azt.

8. Ezulan a -:. t?:i egyik vese: -i <i'l mAsik sass:: f, - j-: m6sik vegeil raia::l egy goliatelenrl'e:
,q

r.-\ L
I a *a -

-::::

\J-,. {..:.#,:1r ,::.

r:.*jo:; -,

!.:j-

9. Ellen6rizd, hogy a gemkapocs csak az egyik sasszoget erintse. Ezut6n a hosszabbik drot mdg szabadon l6vo vdgdt ragaszd hozz6 az elemhez.

ro. Forgasd korbe a gemkapcsot, hogy az megerintse

V
\
felemelni?

mindktit sasszoget. Ezut6n drints meg egy kupac gemkapcsot a csavarhuzo hegyevel.

mAgnesre: hasonloan fog viselkedni. es magAhoz vonzza a gemkapcsokat. Hiny darabot tud
rr. A csavarhuzo

.41 t"t'#''-"
rz. Most ugy mozgasd a gemkapcsot, hogy az csak egy sasszoget tirintsen.

Mi ttirt6nik?
A gemkapocs kapcsolo-

r3. Ujra erintsd meg a csa-

varh(zo hegytivel a gemkapcsokat. Felemeli 6ket?

Hagyd igy t-z percig.

k6nt viselkedik. Ha mindktit sasszoget rlrinti, az elemb6l a vezettlken 6t elektromossag 6ramlik ki. Az 6tfoly6 elektromoss6g m6gneses mez6t gener6l. Ez teszi mAgnesesse a csavarh[zo f|mr6,szet, ami ez6rt magAhoz vonzza a gemkapcsokat. A tekercs megroviditrlstivel

r4. Tekerj le valamennyi drotot a csavarhuzorol, majd helyezd (gy . gemkapcsot,

r5. Vajon a csavarhrizo

hogy 0jra megdrintse mindket sasszoget.

Egy szer6.

ugyanannyi gemkapcsot emel-e fel, mint a tt. pontban? Mi tort6nik, ha m6g tobb drotot tekersz le?

gyengi.il ez a hatas, igy a csavarhriz6 kevesebb gemkapcsot tud vonzani. Ha elmozgatod a gemkapcsot, az itfolyds megtorik, es a csavarh[z6 nem vonz tobb gennkapcsot. A csavarh[rzo rrivld loeiE mrig m6gneses marad, de er a hat6s hamar elmulik.

elektromos 6ram koroket tipithetsz online, ha felkeresed

a www. usborne-quickl inks.com oldalt.

Fagyas 6s olvadas
Az anyagok halmazAllapotukat tekintve lehetnek szi-

l6rdak, foly6konyak vagy ltignemfiek, de vannak, amelyek ktipesek egyik 6llapotbol a m6sikba v6ltozni. A viz peld6ul folytikony anyag, de ha megfagy, szilArd jlgg|v6lik. Az alSbbi kistirletekb6l tobbet
megtudhatsz a fagyas es olvad6s folyamat6rol.

":,

&
# "&

: I
e

Ntjveszd meg a vizet!

'

&

Mi riirrenik?
,J

A j6gnek

r.

i' :.:.i ].. .:

i, .. ..

tobb helyre van sziiksdge, mint a viznek. Ezdrt amikor a viz megfagy, kit6gul, tis nagyobb helyet foglal el. Mivel a poh6rrban mAr nem volt hely, avizfelfeld mozdult, 6s a poh6ron tilcsordulva megfagyott. Ha a j6g felolvad, a viz visszaill
eredeti meretere.

r. Kisebb miianyag poharat szinliltig tolts meg vizzel. ovatosan 6llitsd be a fagyasztoba, vigy6zz, egy csepp se menjen mel16.

z. Hagyd a poharat a fagyasztoban egds z ejszak6,ra. Vedd ki, ha mAr teljesen megfagyott a viz. Mi torttint a viz szintjtlvel?

Szeletel6s j6gen 6t
Ovatosan egyens0-

ia.
',. :
t-_

ii
-:

lyozz a dr6ttal, hogy a jtigkocka ne

essen le.

Mi tiirtenik?
A gemkapocsdarab nyomist gyakorol a j6,gre, mely meg-

,.
!

'::=-::_

':::=+<: ':.:==-==:=
':::':=1=

Egyenesits ki egy gemkapcsot. Mindkdt vegerc kotozz fel h6rom kanalat. Ezutin egy ilveg sz6rj6ra helyezz egy j1gkock6t.
-16

r.

z. A krlpen lathato modon ugy egyengesd ki a gemkapocs kozep6t, hogy az r6fekiidjon a jegkocka tetejere. Tedd az lveget egy or6ra a h(t6be. A drotnak bele kell siillyednie a jdgbe.

olvasztja az|, igy a dr6t lassan lefelti mozdul. Kozben a felette lev6 viz rijra megfagy. Ez hasonl6 a korcsolyaz6skor zajl6 folyamathoz. A korcsoly6z6k rovid id5re megolvasztj6k a l5,buk alatt a jeget, igy az emberek val6j6ban vizen korcsolyAznak.

Mi ttirtnik?
A nyomS,s es a nreleg

hati-

!
a

sira a jdgkocka gyorsabban olvad. lvtisik lehet6s6g a

folyamat felgyorsitisira ha s6t hasznilunk, rnert tgy a j6g m6r alacsonyabb frcfokon kezd el olvadni. Ezrt szokt6k soval kevert homokkal sz6rni a jeges utakat.

r. Nyomd az ujjadat

ro m6-

sodperci g j tigkock6ra. A nyomAs es az ujjad melege kissti fel fogja olvasztani.

2.Egy m6sik j6gkocka koze' pere szorj egy csiPetnYi sot. Hagyd ott n6hAny percig. Mi tortenik?

Gytimolcsijs j6gk6sa
_. ;-. j i-!,

_,:::.:r.r:aaat,iit:

.-..ri:::::i1::;.:ii.::i;

::ii.rr':r.l

r:

Ha

tril meleg

van,

:-.-:

4!".,,,'tt,
ta

.jfI:

..ez::." 'fti*:i-;'.. I., I.-t'.'r.,.:l!t:e, _' ' -::,.'':, ':'ltt:-,

Yigyizz, a sos jrig ne menjen a

t6bb jrigre lesz

szLiksriged.
! l!

poh5rba.

_-*s+il'rti-

i rr-

-i.'

il

!:

1-"'rr:rrri-j'r

l;.i
:

-a-

"...

. ... = .:., --*+:L**-*!{;ita

-: _f . .: , ;r

r;if
,
r.;r

..tj .:J

r. Tolts meg egy t5rlat jegkock6val. Tetejdt szord meg I kanAl soval, majd keverd
ossze.

z. Kozepebe ovatosan tegY6l egy gyLimolcsl6vel felig toltott poharat.

3. Tizpercenkent keverd meg a gylmolcslevet. Koriilbeliil m6sfel ora mrilva a gyumolcsl6 k6sAssA v6lik.

Mi tdrtenik?
s6 hozzaad6sakor a irig alacsonyabb h6fokon kezd el olvadni. A talban igy s6s jdg 6s viz,nagyon hideg kevertike keletkezik. jobban Ez a keverk elnyeli a gyiimolcsl6 melegdt, s az egyre leh(1,,Egy,iid6 utin szil6rddi fagyna, de a kevertissel megtorjiik a jeget, iglr szilArd halmazitlapotri helyett k5s6s marad'

4. A kovetkezofdl 6r6ban otPercenkent keverd meg a folYadtikot, mig be nem silr(sodik. Ezut6n megeheted, vagy megv6rhatod,

''','""4,.-..

j''"'
-.-.'

'

Foly6kony tis szil6rd anyagokkal kis6rletezhetsz, ha felkeresed

a www.

usborne-quicklink.com

ldalt.

mig teljesen szil6rdra fagY.

47

Feliileti fe szriltseg
A viz tls mds folyekony anyagok

felllete

gyakran b6rhoz hasonloan viselkedik. Ennek

,' ;,;' f,'

,..,,,:"

oka, hogy a folyekony anyagokat alkoto par6rnyi reszecskdk a felriletiikon nagyon

nagy e6vel vonzodnak egymashoz.

Ezt

nevezzuk felrileti fesziiltsrignek. Ezzel a jelenseggel ismerkedhetsz az alebbi kisdrletekben.

Feliileti fesziiltsdg megtiir6se

iffi
iga ,fu#
r. Kisebb t6lat felig tolts
meg vizzel, majd felszinel vekonyan szord meg orolt borssal.
!a teheted,

/ffih

z. Mosogatoszerbe m6rts be egy hurkap6lcik6t, s a hegytivel tlrintsd meg a vizfelszin kozepr!t.

3. Ahogy a mosogatoszer hozz5.er avizhez, figyeld meg a borsszemek visel kedes6t.

Mi tortenik vel[ik?

kLil<inbiiz6

;zi;ru etelfesteket hasznalj.

: tobb helyen .;{i|ttt.. ' ,i ,'5.

Ha
'

6ri

a szinek
tejet.
..ii:r..,,r.--"'

m:sa
osszekeve-

nted

Mitiirt6nik?
feliileti feszriltseget.

,,,.,',,

if*-+_ ':"*"' -t+

Si#$
."",1w

A mrosogat,6szer.r6kk.nti,

Ez lehe-

"'

jobban
rednek.

-reg iejjel, majd kiilonbozci

+. Egy mAsik tdlat felig tolts

5. Mosogatoszerbe mArts

^eiyeken cseppent s hozza <ei vagy hArom csepp titelsz inezeket.

be egy hurkapSlcik5rt, majd erintsd meg vele a tejet. Mi tort6nik az 6telfestdkkel?

Tov6bb i, a f e I ri I et i fesztilisdghez kapcso od6 kiserl eteket ha felkeresed a www.usborne-quicklinks.com oldalt.

I

|gezhelsz,

t6vd teszi; hogy a viz'r6szscskdi jobban sz|tte,rjedjenek. ,,.I A folyamat ott kezd6dik,,,ahol a mosogat oszer el6szor kipett 6rintkezrisb e :a vizzel. ahogy a rdszecskk t,erjednek, ol,dalra nyomj6k a borsszemeket. Szintdn eltoljik az dtelfestrikeket, amik igy terjeszked6srik soran osszeolvadnak ris mintSkat alkotnak.
:

emkapocs
:iflj i!il--:
'::
_

el

stillYesztd se
Nli tdnemikl
A v,z
t-" '

feszurltsege

: e3 e':: ---:: hogy a fe s:'-e' -a*:i : gemkapcsc:. : - ::: :i-:szer hozzaalasa.

-es::::<e -:< '2 - 2'

Lehet, hogy a gemkapocs csak a tobbedik pr6b6lkoz6sra marad a felszinen'

r. Tolts meg egy tilat fdlig vizzel, maid villa segitsgrivel 6vatosan helYezzr6r egY gemkapcsot. A gemkapocs lebegni fog.

z. Most keverj ossze egy kis vizet nrimi mosogat6szerrel, 6s ontsd bele a talba. A gemkapocs elsiillyed.

: ::: r<:ezafeszriltseg. i, 3.: mir nem kepes *e;::*3'

a gemkapcsot. s lyed.

a:: s- .-

Vizsugarak egYesitdse

t
A lyukakat egY-

Mi tiirtenik?
Amikor a vizsugarak egymAst6l fiiggetleniil folYnak, tfil t6vol vannak ahhoz, hogY
:

mist6l ceruzasz6l essegnYi re

ktiszitsd.
'''
":

,
a
:

'',r:
,.:

egy - egy sugAr 16szecskei

...-.,-.r.
....,

egyesiilni tudjanak egY m5rsik sug6r r6szecsk6ivel. De amikor

a sugarakat osszecsiPPented, a rriszecskek el6g kozel keriil-

Egy nagyobb mfianYag palack aliAra a kriPen lithato

r.

m6don biztositotilvel szfirj egymes mel16 h6rom lYukat.

z. Allftsd a Palackot a mosogatoba, majd engedd t-ele vizzel. Aviz h6rom kis sugirban kifolyik a Palack aljAn.

nek egymSrshoz ahhoz, hogy vonzani tudi6k egYmAst. Ez a vonz6d6s iarija 6ssze 6ket

mrig akkor is, ha elengeded a vizet. Ha v6gighilzod ujjadat a lyukakon, megtorod a kaPcsolatot, 6s a sugarak sz6tvilva folynak (jra tovibb.

,**so, :" \*-"

vizr6szecsktik k6t ktilonAll6 sugArban.

j.z-3

centiYe a Palackt5l csippentsd a hirom sugarat mutato- 6s hiivelYkujjad koze, maid engedd el.

4, Ez6ltal a sugaYak'egybefolynak. Ha ujjaddal befogod a lyukakat, a vizsugarak

r6t sugir, melyne<

rriszecskrii vonzza<

egymast.

megint szritv'lnak.

Ez

a Yagacsos

anyag kuko-

ticalisztb6l ris vizb6l kdszLilt.

aa

Os szekeveredes
: Ndheny anyag remekril keveredik egym6ssal peld6ul a
cukor a teAban. mis anyagok egy6ltalan nem keverednek, vagy meglepo dolgokat eredmenyeznek. Az alAb-

bi kiserletekben keverdkeket vizsgAlhatsz. A kiserletek

kissti maszatosak, ezert viselj kotenyt, es olyan helyen

dolgozz, ahol konnyen el tudod takaritani a piszkot.

,,Trutym6" k6szit6se
Mi tortenik?

'

'.inrr

:.::::.:li-i j.:H&:f +

A kukoricalisztet sok hosz-

sz[, sz6lkas rdszecske alkotja, melyek a vizben

r. A trutymo keszitesehez egy

nagyobb t6lba tegy6l ketcseszenyi kukorical isztet. Adj hozza egy csesze vizet meg

z. Kezeddel keverd ossze a masszat. Neh6rny percig eltart, mig teljesen ossze6ll.

csak szetterjednek, de nem

nrih6ny csepp etelfesteket.

3. A massza egy reszebol tenyeredben formSlj labd6rt. Mi tortrinik, ha abbahagyod a gyurm6z6st?

50

4. Utogesd meg a masszat. Milyen erzes? Tartsd fel, majd engedd az ujjaid kozott lecsepegni. Most milyen erzes?

olvadnak fel. Emiatt viselkedik a keverdk szil6rd, i I letve cseppfolyos anyagkent is. Amikor a kezeddel gy(rod vagy nyom6st gyakorolsz ra, a rdszecskek osszetapadnak, es az anyagot szilArdnak 6,rzed, de ha hagyod pihenni, vagy feltartod tis engeded lecsepegni, a r6szecsk6k egymason csriszkalnak, 6s ezert foly|kony hatdst keltenek.

Lebegci tojas
Mi ttirtenik?
A toj6s elsullyed a

t.

Felig tolts meg egy poharaI vizzel, es ovatosan engedj

bele egy friss toj6st. Mi torttlnik vele? Vedd ki a toj6st.

z. Ezut6n keverj ot kiskan6l sot a vizbe. Mi torttinik, ha most prob6lod beleengedni a tojdst a vizbe?

pohirnyivizben. mivel a tojis surfrbb - nehezebb -, mint a viz A so hozziadisdval a viz srirfrbbd vilik. mint a tojas, igy az lebegnifog
a felszinen.

Olajos kever6kek
;
..i: .:. -i:-r: ir . r:-':j;-i::::.:,-

a.,::,:,.-

l:r::irr la:;::*rr:rir::,:ilij::ji_:i : ttt:a::t: :ti::::i:t1::i:::,: ::i'i n :::r:,:a; ir:tjrt:tajaai:::ja:,::t::: :tit:t::r, atitt:::,:::n:::ili:::;-r:',:it i:r:,uiliri::i:t::::t:':.:=:il'. .:_'
:1
a:

::lrr:,: lr:,,,,:

: ::.:....

44,

44,,:

4,: a

::.,aaaa . :

:?"

r.

Egy tiszta tivegbe mdrj ki

h6rom ev6kan6l ecetet 6s h6rom ev6kan6l ol ivaolajat.

z. Figyeld meg, hogyan lebeg az olaj az ecet tetejdn. Ennek oka, hogy a ktit folyadrik nem keveredik egymissal.

3. Most szorosan zdrd be az [iveget, 6s f|l percig r6zd er5sen. Hogyan vAltozik meg

a kever6ked?

Mi tiirt6nik?
Az olaj 6s az ecet nem keveredik. Az iiveg 16zogatAsiva I er5szak-

4. Ha ndh6rny percig pihenni hagyod a kevertiket, a ket

folyaddk (jra ktilonv6lik, es megint megjelennek a rtitegek.

5. Ezt a kevertiket sal6taontetnek is haszn6lhatod. Adj hozzA s6t ris borsot, majd

rizd ujra ossze.

G | 7!

Foly6kony szendvicset keszithetsz 6s m5s, furcsa, kever6kekkel kapcsolatos kis6rletet v6gezhetsz, ha felkeresed a www.usborne-quicklinks.com oldalt.

kal osszekeverheted 6ket, de teljesen soha nem fognak egyesiilni. Az olaj apr6 cseppekk6 bomlik az ecetben, de amint megszrinik a mozgAs, az anyagok szelva nak

l"u

Kever6kek szetval as ztSsa

Gondolkodt5rl mAr valaha azon, mib5l 6llnak ossze a kiilonbozo dolgok? A legtobb mindennapi dolog olyan anyagok kevertlke, melyeket fijra szel lehet yalalztan',. olatafbi klserletekb6l megtudhatod, hogyan v6laszthatod szdt a tintAt vagy a lelsztnt, melyek mindegyike tobb mis dolog elegye.
t

Kapaszkod6 tinta
Mindegyik csik kiilon-

ioro ,rinri
Ure5 k6szii lt.

tottut

fagylaltosdobozt
is haszndlhatsz.
,:.i,r:!._,1+r-r1jqf n:ffSa:i

Kiil6nleges felszerel6s r. Vagj csikokra egy feh|r

itatospaplrt. A csikok egY nagy m(anyag t5,l fal6n6l kicsit hosszabbak legyenek.
z. K0lonb ozo szinu f ilctollal tegy|l egy-egY pottYot a csikok aljAra, a tetejere Pedig ird fel, milyen szfnt haszn6lt6l.
n
IJ

Itatost papirboltban v6s6rolhatsz.

Cemkapoccsal rcigzitheted a papircsikokat a zsin6rhoz.

iii

I !;s r ,
""{

A nagy nedvsziv6

k6pesstig(itat6spaPiron gyottun teried a viz.

" ..: :

i"

3. fppen annyi vizet engedj dobozba, amennyi elfedi alj6t, *u;a a tetel6re

a 4. Hajtsd 6t a csikokat a az zsin6ron ugy, hogy a poty,uguru tyos vdge a vizbe-erjen, de a szlnt ne tirintse a viz. 1e,t egy ziinort. \li tortenik?
I
leEtobb f ilctoll tint6;a krilonboz6 szinek keverdkrlb6l 6ll. Ndhiny szrn a benntik talalhato kdmiai anyagok miatt a tobbin6l konnyebben oldodik vizben. Ezek a szfnek gyoYsan szdioszlanak a papiron. M6s szinek olyan kemiai anyagot tartalmaznak, mely nem szereti a vizet.
Ezek a szinek a papiron maradnak, nem vegyiilnek a vizzel. igy aviz rerjedesevel nem mozdulnak a papiron felfel6.

papir lassan magAba szivja a vizet. lo perc mulva emeld ki a csikokat. Mi tort6nt
5. A

a pottyokkel?
4-:*--:

ft

Eiil L-d

:!

::
I,i

i ! i : : ,

A bavna

tintei

kdk,

sArga 6s r6zsaszin alkotja. nhogY a PaPir

magdba szivja a vizet, ezek a szinek lAthat6vd vAlnak

rl

F--<

0
]C

t ;

Vajk6s z{t6s
:::
''
Egy,

baritod'is s.egithqtdzogaini'

i,-=-;;',='.,11.
i
1

i :

t
\F/ r.}F

,-'
\_-,"-"

r. Sfirfi tejszinnel fdlig tolts meg egy tiszta tiveget. Csipetnyi s6val izesitsd. Szorosan zArd rA a kuPakot, iis rizd meg az iiveget.

z. Legal6bb ro-r5 Percig r5zogasd. EgY id5 utin zsiros csom6ra tis teies folYadtlkra fog bomlani.

r. Vedd ki a szilird tombot,

tls

helyezd PaPfrtorl6re. Tekerd kdrd a papirkend6t 6s nYomd ki a maraddk folYadtikot is'

Mi,tii.rt611ffi,"'""'
Lt , ,..:: r.::.. .. r ,,i l::'il':,':.::

'',

",:'
.

"'

t,''-rt','
.
I

-.,:l::l'i:.i: e1oszl6,, apr6 zs ircsepA,tejszin teie5 iotyadlkb 1n ;oven etesen pek kever6ke. Ha r6zogatod, az apr6 zsirfoltok egym6snak tis kapcsol6[ir.orn.r.. Min6l tovAbb r6zod, annAl tobb iitkozds * itclvaEtit,vaiil a'f inak:ossze: *ar

.]

+. Kostold meg. A darab, amit keszitett6l vaj. Tedd talra, rakd be a h(t6be, mafd

ha felkeresed Sztitv6laszthatod a szines cukork6k szineii, a

k6s6bb kend kenY+lrre-

www.usborne-quicklinks'com oldalt'

Savak es

lfgok
- ilyen a citromle
fl

A savak ds lugok vegyi anyagok tipusai. Tomriny formirban veszelyesek lehetnek, de gyengebb hat6sti savakat tis l[go-

kat mindennapi anyagokban is tal6lni

vagy a szodabikarbona. Az al6bbi kisrirletekbol megtudhatod, mire kdpesek, ds hogyan lehet Sket megkrilonboztetni.

L6thatatlan tinta
....'. .-.:i*t,""
. Lf"-

.t

r-i:-.!irt,

1!!...

Mi ttirtdnik?
A citromld sav,:A sav

rrlszecsk6kre bomlik a

Onts t6lba egy ev6kanAl citromlevet. M6rtsd bele az

r.

ujjadat vagy egy ecsetet, es vtikony papirra rajzolj k6pet.

z. Hagyd a papirt megszSradni. A keped I6thatatlan lesz, de ha a papirt Atdorzsolod zsirkrtit6val, megjelenik a rajz.

papiron, megligyitva azt. Ez a hatis nem lithat6 addig, mfg zsirkrtitdval be nem dorzstilod a papirt., nkkor a citrsmltivel 6rtitatott r6szek,kiemel'kednek a lapr6l.

Szagelsz{v5
,1,r..:.

i::I:-ii.i',,:..li.lt.li:r-ijlrl;iu::l .j,:

i:::li:ri:i.lL'i-,::].-'r':ij'.'l::liijj.i:ii.:.r:j:i:,iitlii:liitit.::t::'I
::-:]lt::

:,:rii,t:,":r.':,lrj:1..,

:: *:j":,:lr::.:,.:iii:if:,a:j]ij,tjj.:!:it:tj:iil:.:,;:i
::

.,:.,,rij-_r:

t::::rri:ir:.1

'': '
r. V6gj ki ket kisebb papirtorl6 darabot. Aztasd 5ket tejbe, majd hagyd megsz6radni. Milyen a szaguk sza-

:.: l:tr:.*at.irar:r.rr:r..:r;r:-rr:r:,:ii:l:-illi;.n!!:,,:,!;l-i:!:t-,,.:t:,.r1",-t:,:t::l::,],t_:.:,i:::,i.r,,

.:

radis utan?
54

z. Szodabikarbon6val dorzsold be az egyik papir mindk6t oldal6t. Most rijra szagold meg 6ket. Mi az osszehasonlit6s eredmenye?

,'l,ifa6okat,gyakran haszn6rl ,nak tisztitoszerekben, mivel az ktipes semlegesfteni vagy megsz0ntetni a kel lemetlen
szagokat.

I(6poszt6s indikdtorlap
is es;-er i: -- {ci'!-r,i3Eul
A

kiposztit

vdgd apr6
darabokra.
A vciros kiposzta leve

foltot hagy. Vigy6zz, ne cseppenjen a ruh5dra vagy a bftorra.

,#
3. ltatosbol vagy vastagabb papirtorl5b6l v6gj ki u,ijnyi cs[kokat. Mirtsd bele a kaposztaItibe, majd hagyd megszaraCni.

z. Sztr6n 6t ontsd a k6Posztalevet egy t6lba. HagYd a kAposzt6t. Tedd l6bosba, es onts rA vizet. Forrald fel, majd leszfirt levet teljesen kihulni. hagyd kihulni.

r. V5rgj ossze egy f|l voros

Mi tiirt6nik?
Az indik6torlapok megvil

+. Tolts egy ujjnYi ecetet egy poherba. Egy mAs ikba

tolts ugyanannyi vizet.

5. Egy harmadik poh6rba egy ujjnyi vizhez tegYdl f|l teAskan6l szodabi karb6n6t. Jol keverd ossze.
.

toztatjiik szintiket, ha savval vagy lriggal keverednek. A savak mindig pirosra, mig a l[gok mindig zoldre szinezik a papirt. lgy a csfkokat sav- vagy kig ielzis|re
haszn6rlhatod. Az ecet sav, mlg a sz6dabikarb6na hig.
A viz semleges
se

- se nem sav,

.*,,..
II
: r

: I I

--..::::::r:l.:t::::t:x*s&sg-ii.t:rtttitl

'-

a"'

r::,.
l:r:i:la.

nem lftg -, eztirt nern v6ltoztatja meg a paPir szinet. Tesztelj m6s anyagokat is buborikos'fo lyaddkot, te6t vagy tejet.

ir].l:|
;::ar::::

,Sav
,'

Semleges

anYag L[g

6. Mirtsd az egyik indik6torcsikot az ecetbe. Mi torttinik vele?

7. Most egy mAsikat mirts a sima, illetve a szodabikarbon6s vizbe. Ugyanaz tortrinik, mint az elozo esetben?

T
Piros

n
Zold

tirl6nyek gyrimolcsl6b6rj6t keresheted fel a www. usborne-quicklinks.com ol dalon.

5I

HSzi keszftesii papir

A papir Srltal6ban ezeynyi apro, hosszri, vekony, egym6shoz szorosan prdselt farostbol ell. Ezeka szAlak

vagy rostok szetv6laszthatok, es felhaszn6lhatok uj, h6zi k6szittisu papirhoz. rbben a kiserletben megprob6lhatod elkesziteni sajSrt fjrahasznositott papirodat.
Nem csriszik el a harisnya, ha

gumival lek<jtrjd
v6geit.

Kiilonboz6 osszet6tel

papirokat kriszithetsz.

r. Hajlits negyzet alakrira egy

ftim ruhafogast. Egy rdgi nejlonharisnya sz6r6t hrizd 6t rajta, helot kepezve.

z. Tilcdra regyel tobb rdteg [jsagpapirt. Boritsd be egy vagy ktit konyharuhaval.

Ezt a papirt apr6ra t6pett vatt6val tett6k er6sebb6.

A toredezrist

Adf hozzd m6g

segiti, ha ujjaid
kozott dorzso-

vizet, ha a papir m6r mindet

beszivta.

lod a keverdket.

r. Tepj vdkony papirlapokat

apro darabokra. Korr.ilbel lil ,ne gycsris zeny i darab k6t tegydl egy kever6talba.

4. Onts 16 annyi vizet, amenynyi ellepi. Hagyd 6zni egy or6n 6rt, majd adj hozz6 egy ev6kan6l folyekony ragasztot.

5. Ujjaiddal tdpd m6g aprobb darabokra a papirt. Korlilbelr.il ro perc utdn s[ir( kevereket fogsz kapni.

Yigy5,zz, ne

maradjanak lyukak a keverrikben.

5. A papir er6sebb lesz, ha kis vattadarabokat kev ersz be le. Piszitsd csi I l6mporral, vagy +itelfestekkel.
58

7. A harisnyahiilot tedd a konyharuhdk tetejdre. A kevereket vekony, egyenletes rritegben simitsd 16.

B. Az egeszel fedd be m[ianyag

zacskoval. Sodrofival gyurd 5rt, hogy kinyomd bel6le a maradek vizet.

Ezt a

papirt gyapjriszi-

lakkal diszitettdk.

{rt

*"

Mi tcirtenik?
Ez

a lap csilldmport taYtalmaz.

Az aztatas es

ioloe:s::-:a papir rostjai sze- .. ' =<.

Amikor a masszi:

l::-

szenyomjuk. a'cs::. papirt alkotva a -3< ::::: A ragaszto hc;:"=:'=' segitl a mass:a :::- 3::-.
A
Papirod meglehet6sen kem6ny lesz.

: 3: *'ahasznosi'io:i pa. ': <es:',:' gyArakba- z?..tc * *- <i'::.

folyama: ^asc'
Ott a lebonras ercisegiiesere ragaszto helyetr Ve3i anyagokat adnak d Dap:'hoz. majd hatalmas (ata.(ban iztatjAk. es s; ', cS *?-gerekkel presel,< es s - -tek.

9. Hintsd le rola a zacskot, majd emeld fel a h5rlot. Iegy6l 16 friss ujsSrgpapirt 6s papirtorril koz6t. Hagyd meg-

ro. Korr.ilbelril g nap mulva a massza kisz6rad. Huzd le a halorol. Kezedben tarthatsz egy darab ujrahasznositott

sziradni.

paplrt.

Megrtudhatod, hogyan keszithetsz mSrv6nyos papirt, ha felkeresed a www.usborne-quicklinks.com oldalt.

ry

Lebego viragok
papir vizes lesz, az azl alkoto v6kony farostok magukba szfvj6k a vizet. Ennek hat6sAra a papir megduzzad, tis kissti
Ha a

megnagyobbodik. Az al6rbbi kistirletben ezt a folyamatot figyelheted meg, ds m6g bar6taidat is elbfivolheted vele.

res negyzetet papirbtil. Hajtsd egyszeY, majd megegyszer

felbe.

Nyitoit vrige

w w
Hajlitott vdge

I ffi m.

z. A hajlitott saroktol kifel6 haladva rajzolj 16 vir6gszirmot, ezutSrn vAgd ki.

60

4. A vir6gban rejt6zkod6 m6hecsk6hez vil6gos papirra rajzolj ov6lis form6t, egtiszitsd ki 6 lSrbbal, 6s v5gd ki.

Mi ttirtenik?
Ahogy a rosto& rnagukba sziviik a vizet megduzzadnalq euiltal a PaPir is megdaEad a fotyamat kozber a Paplr Nassan megrnozdul. tis ennek

S.

Mis szin( paPirbol v6gj

ki ket szArnyat es szemeket, majd ragaszd 6ket a testre.

6. Tedd a m6hecsk6t a vir6g belsej6be, 6s hajtsd be a szirmokat. Toltsd meg a mosdot

vizzel, tls tedd aviz tetej6re a vir6got. Mi tortenik?

hat6sira a viriEok kinyilnak. Kiilonboz6 tipusi papirok ktilonboz6 sebsstiggel szivj6k nragukba a vizet. Vtikony papir" ilyen
az 0jsigpapir, Eyorsan szivja fel a vizet, az ebb5l

krlsziilt virigok azonnal kinyilnak, mis paPiroknak vastagabbak a rostiaik, igY a folyamat tovAbb tart.

7. M5'sfdle paPirbol is kdszithetsz lebeg5 vir6gokat. Van,

A sz6nz papir kisimitva fekszik'

amelyik gyorsabban nYilik ki a tobbindl?

Ahbgy 6 vizes rgs'tok rnegduzzadnak, kifeld nyomjik a papirt, ris a szirmok

kinyilnak,

Tobbfdle Sllatk6i is rejthetsz

a vir6gokba.

*+
Tov6bb i, pap irokkal kapcso atos kisrirl eteket v egezhelsz, ha fel keresed a www. usborne-quickl ink-com oldalt'
I

5l

LStncreakcio
Neh6rny, etelben talAlhato vegyi anyagot hosszu, osszetekeredett

molekulal6ncok alkotnak. olyan paranyiak, hogy szabad szemmel nem is lAthatod 6ket, de mas anyagokkal vegyrilve meglep6 eredmenyeket produkalnak. Tudj meg tobbet, ds kezdj el fozocskezni al6,bbi kiserletek alapj6n.

Tejes formdk
''14:;:.:4,

Ezekei a dayabokat

csillimporral diszitett6k.

w '-j;.,' "
'

M
:

-tlat

Felig tolts meg egy 0veget tejjel, majd ontsd l6bosba. Lassan melegitsd, de ne for-

r.

rald fel.

z. Zird le a t(zhelyet. Adj a lejhez egy csepp etelfestdket 6s kdt ev6kanirl ecetet. Addig keverd, mig csomok nem kez denek kialakulni benne.
.: r1

Gumiszalaggal

Ntihiny csomo
marad a kezedben.

: !{f$p,ipjy11,
.

.:.

:.' ::'

,.,r,:-,:.::t:. :.-..1.1.r.

-,:

'

,. :. .: . ,,:

rdgzitsd az
Liveg sz6.l6n61 a

....-:-::,:

-:.'.:,:-... :'...

harisny6t.

,:

,:,:,,::l.:;t1:$i.15,,1'l':,';:l'lll'iJorma

3. Vagd le egy harisnya sz6r6i valamivel a fej felett. Keszits

bel6le sz&r5l rigy, hogy a fejet belehelyezed az 0vegbe, a sz6rat pedig kihajtogatod.

4. Ontsd a tejet a szfir6be, 5. Szedegesd ki a csomokat hagyd benne ro percig, majd a szur6b6l, es nyomd oket a maraddkot facsard bele egybe. Nyomogasd bele egy

es

iivegbe.

az

srit5form6ba.

': :,1fi, {sjbs,n tal6lhato:a2,:6s,s?eiekereda11,'6s,,1"lolc.6dott

kazein nev(

"'
5. Vedd le a siit6format, a masszat meg hagyd a pap[ronr. Nehany nap alatt kisz6nad.

'feher)ell:&n.cola!,-H:a,a,teiet,,ec.et.te{ veiiiiik;l'a,ftazein m6s alakba '', : : tekerg{ik.,, :.s':.s2,il5rd rn'(ahfag iqom,6k.ail','k6;pez.

Elkeszitheted sajAt mlianyag termekeidet, ha felkeresed www. usborne-quickl inks.com oldalt.

5l

Tojfshab k6szit6se
: :l:1. ::l:t1:'i:1:'-i:',t'::i' :_: "i

Ha a saYgala

szetfolyik. elolrcil kell kezdened egY

:.:]

m6sik toj6ssal.

r. Stit6paPfrral belelj ki egY

tepsit. Melegftsd fel a stit6t rro fokra (g6zstit6n 6l / afo'
|

z.Egy

sz6l6n ovatosan iiss fel egY tojist, nYisd sztit a h6j6t, tis kistAnY6rra ontsd

til

kozat).

ki a tartalmAt.
=j. {: L a -t-

A s6rg5j6ra nem

Ha tudsz,

hasznilj

lesz sziiksdged.

elektromos habve15t: gyorsabb.

3. Tarts egY kisebb cstisz6t

kozvetleniil a s6rg6ja fol6' maid a kistinYtirt dontsd meg, igy a fehdrie belecso-

4. Verd fel a feheriet. Korlilbeltil r5 Perc mulva sfirfi masszav6 6ll ossze, 6s ha

pog a tAlba.

megemeled a habver5t, aPr6 csucsok maradnak benne.

_-.,
__"

, ,,,

_:.1.:.;.;l,*r.,

.:1.''"'lt;:r.'.t":+*;ii:;.!,ii
::::.a::::.:t:..

Mi ttirt6nik?
A toj6sfeh6rje

albumini tat-

5. Adj hozz6 50 gramm finomitott kristAlycukrot, egY-

6.vegydl ki egY PtiPozott

kiskanAlnYit, es egY m6sik kanAl segitstigtivel helYezd a

csak egY-egY kiskanilnyit. Minden kanil utAn

szeYYe

talmaz. Mikozben felvered. leveg6buborekok kerlilne< a fehdrjebe. Az albumin habc: kripezve fogva tartia a burbcr6kokat. Siit6s kozben a hac
habcs6kk6 kemrinyedi k.
felveres el5it az l6ncok szorosar l:::'-'-:'

s[t6paPirra.

keverd tov6bb a massz6tHaszn6lj fogo:l:=:::rt::::::::lai,!:l::-1i:t:'.':.;ii:i1"1ii!:i:+:l

a:-- -=

:l:ilirillitliltifl'r":':1

kesztyfit.
i,t:

-A

rednek.

jr,,i:1i:i:rr.+.1;:aiJ:t:j1.r:t

'i
Legbuborrlk
A ielveles utan

7. A maradek masszival folyamatosan ismeteld meg az elobbi ldp6st. A kis habrozs6k kozott hagYjil helYet. Tedd a

B. Kapcsold ki a stitSt, a habcsokokat pedig hagYd benne mtig ri percig, majd vedd ki a tepsit, es viri, amig teljesen

lri,

,*'
!

n',

-.t
!

Ir
A

t"

lancokkitekerednek -';-'

6s halot al<ctnak..el' a b.rbore<:<::. eil Jcgiyu

.;,

tepsit a siit6be 45 PeTcTe.

kihil.

Iftist6lyke szft6s
A krist6lyokra sokan mint tirttikes kovekre gondolnak,
I

de tobb mindennapos anyagban

- p6ldaul a soban - is
Keserfis6-

Cukorkrist6lyok

megtal6lhatoak. A krist6lyok azonos mint6ba rendezodott reszecskekbol ello szilird anyagok. nz al6bbi kfsrlrletekbol megtudhatod, hogyan kdszitheted el saj6rt krist6lyodat.

kristdlyok

Cukorkristf lyok

i ii -,.i,,j

r.

Egy bogrdt

fdlig tolts meg

forro vizzeL Fokozatosan, a teljes olvad6sig keverj bele

V6I otrAlz>ni I nr rlzYal

z. Ket kisebb tAnytirt borits be aluminiumfoliAval, es

cseppent s 2- 2 ev6kan Jrlnyi { nlv > A 6lz nt r t.inrr6rnVr >

3. Szinezd 6ket kiilonboz6 szir 6telfest6kkel, tis hagyd meleg helyis6gben. 3-4 nap mulva lzi: l.e lzr r lnrlz : nr rlznrlzricti IrrnL

Keseriis6 a legtobb gy6gyszerl6rban kaphat6.

_ _

Sot6tebb szin( t6nytiron jobban l6that6ak krist6lyok. Ne edd meg 6ket.

_]

_'-

_ *,g-

aq:1\--

, r : : I : r' : r I : : : : i : : :

: : .

: : : i

l.' :::,lrlrt.:r,lt,ttt::l
I I

I I I

I I

.,......1..i...yriteirydnak'
t,..
,,,.,

A szoba meleg

Egy bogrdt felig tolts meg forro vizzeL Fokozatosan, a

r.

z. Kisebb t6ny6rra onts ki

ket ev6kan6lnyi folyadekot. N6hiny nap mulva krist6lyok kezdenek kialakulni a t6nyeron.

teljes olvad6sig keverj bele l'<et ev5kanal keserfisot.

b+

felgyorsitia a .r: rfolyamatot. Az elpirolgott viz utirn m6r csak a krist6lyok maradnak a t6nyeron.
:'ltqveg6je

Ftigg:=kristdlYok
[ :rf : r]rd -Litl -:r f;i!,a:
-"'t" ""
t"---...:: "

;,. -::::

Ha egY rteg

-- iir

19

leiile"pszik

ui

fiu.g

alj6ra az azt ielenti, tobb sz6dabikarb6na mdr nem i'-

fog felold6dni.

r. Tolts meg ket bef6tteslveget z. Tedd az [vegeket meleg, HelY ezz meleg vizzel. Addig kevergess biztons6gos helYre.
mindegyikben hat teiskanAl szodabikarbonAt, amig tobb mar nem oldodik fel.
i ?.;..-,:..."..4

g. Vagj le karhosszusigntYr

gyapjrifonatat" Vegefrve koss

egy - egy gemkaPcsoit. es logasd be 6ket az [,tvegekbe"

koz6itik egY kisebb t6nYtirt.

'i;
:"i
'i :'
;

tt.

Mi
A

tiirt6nik?

;i

"s.

4. Hagyd az tiveget egy hdtig azonos helYen. A fonal menttln krist6lyok k6Pz6dnek, melyek lel6gnak a t6nY6rig.

gyap,iifonal 6titat6dik a keverdkkel' Amikor a viz elpirotoi'r6ia, csak a sz6dabikarb6na-krist6lyok maradnak utina. keverdk a iecsi.ing6 kristiilyok akkor alakulnak ki, amikor a szerencs6s vagy, a elkezd csepegni ris parologni a fonalr6l. Ha is lAttanytiron oszIopba rendez6dott lecsepegeti krist6lyokat
hatsz.

A forr6 viz

ttiltdsekor l6gY 6vatosl

."

I
F
r'

;r'

';d

.tt'

a!-

Sz6dabikarb6na-krist6lYok

:.::l'

q,al

r:r

I { ,t
l:i
I

1i
I

Hokrist6lyokat k6szithetsz, ha felkeresed a www'usbornequicklink.com oldalt-

A gemkapocs segit a vizben

-:=---

tartani a gYaPjrifonalat'

Id (Sjilrfis-megfigyeles
A meteorologusok az idojir6sban bekovetkez6 viltoz6sokat f igyelve tudj5rk megjosol-

4
A szrilkakas megmu-

ni, milyen id6 v6rhato a jov6ben. Az al6bbi

kiserletekben feljegyezheted a szel irany6t, merheted az es6 mennyiseg6t, a legnyomast, es szels6stiges idojAr6si koriilmdnyeket
modellezhetsz.

tatja, melyik ir6nyb6l

fAj a
szd.l.

Szelkakas keszftese
A ceruzanak radiros v6.ge legyen.

{i
+5

Agyaggal

rrigzitsd

poharat.

--.. d -_=..%*d

w
r. M[ianyag pohdr tetejtire rajzszoggel szurj lyukat, majd nyomj 5t rajta egy ceruzdt. Rogzitsd t6nyerra a poharat. z. Szines papirbol v6gj ki egy nl,gyzeteI, sarkait Eszak, Del, Kelet, Nyugat jelzessel
lSsd el. 3. A ndgyzet

kozep6revigj

lyukat, majd szrird at a ceruzdn. Ezut6n kartonb6l vagj ki ket kis hAromszoget.

5ztilkakasod tesztel6se

el6tt ndzd
.i..

Mi tiirtenil<?
A sz6l megfrijja a sz6lkakast, es lrkezesi ir6nydr.!:

meg, f0j-e a
sz6.l.

A h6romszc!geknek isy

kindzniiik.

kell

HH
J:;,

f-,-:i.'.

{&

F;

,., t.
; j l.:.,

l.

::
4. A hiromszogeket ragasz d fel egy szivosz6l vtigeire. A szivoszal kozeptin tfivezet-

'. ':=::1:i ; " , -''"f*i"i -: 't ":.1i-";:-..;" ii. !a!1 i.:.:. 4 : :. | :-'.

::;

5. Tedd ki a szabadba a szelkakast, az eszaki jelolest for-

ve szuri trit a radirba.

gasd az irinytiivel megegyezoen eszaki irdnyba. Merre fogja a szel elforgatni?

!

nak megfelel6 helyzetbe forgatja a nyilakat. T6bliizat segits6g6vel kovetheted, melyik nap honnan ftj a sz6l. Aszel irdny6nak meghatAroz6sa segiti a meteorologusokat az idojAr6s el6rejelzriseben.

Megjosolhatod a vdrhato id6jir6st, ha felkeresed a www. usborne- guickl inks. com o ldalt.

66

Csapadekmero
V6lassz

napot

csa-

es6s .'
:

--

T6maszd meg

\li tcirtenik?
* # S * * * :
A

kovxr<er. ',.,::,

paddkm6r6d i.,,
teszteldsrlhez.

--.'

, :

i' , :

siillyeszd a hogy ne Vedd le a kuPakot'

vagy foldbe' boruljon

fet

csapaga( :3e'r:( nre'es3 23'2 al.:::: -:l':' on'ios. ' 3:2' = . -- >--- '- 2' elengeo^e:i - r-l :"-: :: *ileghajlat va lc.as: -i.c.
f

r. Nagyobb m(anYag
palacknak vagd le a fels6 harmad6t. A felso Teszl feiiel lefel6 helYezd bele az alsoba' Allitsd ki a szabadba.

z. Vonalzoval mtird meg, melyik nap mennYi es5 esett' legy ezdfel mdrtiseidet, es riritsd ki az tiveget minden nap.

6llapiiasira a <*::-:* :=:szehasonlitjar a <- :-:::: orszAgokban az ev <* :':::: idoszakaiban lehr- .:. :s3::drik mennyiseget.

Ldgnyomas mrfrdse

:.,T[:1";?:.5

Mi ttlrtenik?
ld6jar6s-v5l toz6s eseten a szivosz6l

val6szin(leg
kiss6 elmoz-

dul.

v6ltoz6s tal6n nem tril szembeszoko. De ha a sz[vosz6l felfel| mutat, az azt jelenti, hogY megn6tt a legnyom6s, mert a levego lefeie

lufi sz6jiit, a marar. d6k rtisztit pedig szolosan feszitsd ki egy befottesfiveg nYaka kor6'
V6gd te egY
A ktipen lAthato modon kozePere Yagassz szlvoszAlat.
tl

2. Ragassz kartonlaPot az iiveg mogti. lelold be raita a szivoszAl v6gdt. HagYd ott egy-kdt naPig. Elmozdul-e
a szivoszAl?

nyomia a lufit. AlacsonYabc l,lgnyomAs felfel| tereli az livegben a leveg6t, igY a szivoszAl lefel| fog muiatni'

TornSd o az iivegben
Bel etel h et

Mi ttirtdnik?
A kork<jros mozgatAs folyam6n elrendez6dott

ntlh6ny Pro-

b6lkozlsba az iiveg megfelel5 m6don val6 korkoros 15z6sa.

hfvfolyadrikot orvtlnYnek luk. Ez nagyon hasonlit 'az er6s viharban kialakul6 torn5d6hoz. A torn6-

z. Csavard fel az tiveg tetejrlt, tis r6zd meg. Most korget kdtharmadAig vizzel. Adj kavard hozzi egY kivdskanAl mosoga- koros mozdulatokkal toszert es egY k6veskanAl ece- meg. TornAd6alakzat form6lodik az tivegben. tet.

r. Tolts meg egy bef6ttesiive-

d6 korkoros leveg6oszloP. 'melyet a h6mdrstiklet- tis a sztllirinYv6ltozis okoz.

A vfz 6s a sz6l erej e

A legtobb

- az elektromoss6g eloiillit6s6hoz

- 6ltalunk fel-

haszn6rlt energia sztinb6l, g6zokbol vagy olajbol szarmazik.

jellegfi energiakrlszletei kimertilnek. Miel 6tt ez megtortenik, a kutatoknak b6rmikor eltirhet6, alter nativ energiaforrAsokat kell talAlniuk. Ez lehet a szel vagy a
De egy nap a Fold ilyen

viz. Az alAbbi kisrirletek bemutatjAk, hogyan kepes a szel tis a viz energi6t eloAl I itan i.

A sz6l ereje
,-i
:-

,,4
rb
!::-17

:;:,-tr' '#
\

t=\ \

:1.--l-;

:=i

Hogy megtal6ld a koztiPponiot, hajtsd egyszer majd m\gegyszer f6lbe a ndgYzetei.

r. Vil69os papirbol vdrgj ki ro x ro centim6tercs negYzetet. Minden sarkAt a k6pen lithato modon felig vagd be.

z. Az x-szel jelzett sarkokat hajtsd be koz6Pre, es ragaszd le. A hajt6sod ivelt, ne pedig lapos legyen.

3. Kozepdre ceruzaval keszits lyukat, 6s szurj 6t rajta egY szivosz6lat. Nyomd fel a szrilforgo h6rtiiig.

0yurmaragaszt6val rogzitsd.
I
I

t'.,

A gyurmaragaszt6 bors6szem nagys69ri Iegyen.

4. Most a ktipen l6thato modon egy masik szfvosz6lra ragassz fel gemkaPcsot, nnajd a szelforgo szivosz6liAt vezesd At najta.

Vagj le k6t szivosziil hoszsz0s6gu zsinort. EgYik vegere nyomj 16 egy kis darab gyurS.

maragasztot.

Mi ttirtenik?
A llegrzeted
'rtl\

sAkdnt nfrk6dik ds megFilFtia a szdlforgot- Fz eleg energiit hoz

ltre ahhoa ttogy tsfrfiza a kis darab gyumaragFcrtot. A sz6ler6nfirek ugtanezen azelvm mfrkdrtd s&al

6. Ragaszd fel a zsinort a szelforgo sz6r6ra. A zsinor egY reszel tekerd a szivosz6lra, de hagyj6't valamennYit logni is.

7. Fogd meg a m6sik sziv6sz6lat, 6s f01i ri a sztilforg6 oldalAra. Korbeforog, mikozben a zsin6r feltekeredik.

nagyobb szlrnaffiat n6tnak. A sz6lmalnrok gepr ket forgatnak, rfo elelrttmsigot el5il I it6 generit'oiloftat lSrtnak el energi6val.

hd-

A vtz ereJe
3. A palack

r/

tetejtin k+iszits '' h6rom lyukat, I .

es

mindegyik-

+rriari*r;1*

Ceruz6val sz6lesitsd ki a

lyukakat.

<=:*=:=:. :::=

s'

r. VAgd le egY nagYobb

m(anyag Palack tetej6t.
Rajzszog es ceruza segits6gtivel ktiszits hat lYukat a

z. V5rgj le hat darab, kb. z centimtiter hossz(siig( szivosz6lat, ds dugd be 6ket a lYukakba. Rogzitsd ragaszt6val.

hez Koss egyegy sz6l fonalat. Ezut6n kosd 6ket egy negyeolK
l.l

sz6lhoz.

A zsin6roknak

nasyj6b6razonos hosszrisag''raknak kell lenni'

palack alja kortil.

4. A szabad-

ban vagy a mosogato felett onts egY kancso vizet a palackba. Ahogy a viz beleomlik, a palack korbeforog.

Mi tiirt6nik?
hozza a palacA lyukakb6l ki6ramlo v(z energiAja forg6sba toi. n lezridul6 vizet ris annak energi6rj6t a l6nyegesen iti ak. nagyobb 6pt6kii 6ramterm e 16 v izet 6miive kben hasznos Ezek A viz turbin6nak nevezeit hatalmas kerekeket forgat.
I

mozgatjSkazelektromossSgotel56llit6gener6torokat.

j6tszhatsz' ha felkeresed a EnergiSra ehes egerrel kapcsolatos iet6kot www. usbome-quicklink.com oldalt'

Csrc6zo magok
van sziiksegrik a magoknak, hogy egeszseges, leveldus novenyekkd fejlodjenek. Haszn6l hatsz babot, csicseriborsot vagy gy[molcsmagokat is.

A csirazo magvakban apro fehd'l gyokerek es zold ruigyek jelennek meg. Az alebbi kistirletekbol megtudhatod, mirr

Mi n6 a legjobban?

,'a** '\

r.

Harom tanyerra hegyel

I I

neh6ny papir torl5kend6t. Mindegyik tetejere rakj egyegy kisebb srit6form6t.

z. Kett6t alaposan iztass at vizzel, a harmadikat pedig jelold,,szar az" fel irattal.

.,... .a . 'f _ i:.;:it-.

..

,rr,',,i,]it*''

"ll,lrtli

'+",3

'y*ii

3. Mindegyik form6ba szorj zsazsamagot. Szoritsd le a formdt, 6s ujjaddal a szeleig egyengesd el a magokat.
A zsazsacsir6k felveszik a

4. ovatosan vedd el a form6kat. 5. Mindennap locsold meg Az egyik vizes t6lat tedd be a ,,vizes" tdnytiron talalhato konyhaszekrenybe, a mdsik magok kornydket, de ne locs Iolhelyezd az ablak kozelebe. a,,szaraz" feliratu t6nyert.

a ket-

sii6fcrma alakjit.

Mi tcirtenik?
"+
'i!li t's4"
,. P,r

r'tfl'

A szirazon hagyott magok egyaltaran nem ndnek, hiszen a csirazashoz vizre van sztikseg. De ha egyszey csirazni kezdenek. a fenyre is sziiksdgiik lesz, igy a szekrdnyben tarolt novdnyek s6rg6s szinriek

5. Korrilbelril egy het mIlva nehiny rnag kicsirAzik. Melyik tal tartalma trinik a Iegegeszsegesebbnek?

maradnak. Az ablak melletti, rend,szeresen rocsolt magok ncjnek legsikeresebben, hiszen vizet is, fenyt is kapiak.

Onlrne labolatoriumban termeszthetsz noveny,ekei. es c3::. <-:--akesziihetsz. ha felkeresed a www.usborne-quicklinks,com : := -

,0

Gyorsan ntjvcjk
Akir csicseribors6t, ak6r mdsfajta sz6raz babot l6bab , a' .8.,. ': -= ='
.:.. -a:.:.t?.:?.,.i ,.t aa.,a:-..,:*..

'..a..:...i4: ,4;'.:'.:.=:':
.t4:.::t,:t:t..,.:e. i2:a:;at&,:.::::.. :!*iiriL::]"L,iir.t

\li tbnrenikl
_> ) :__.::--j_ :_:.
_

:.+'....:,.:4,;:,:t:.?;taaa'aa:..:a,..

vagy vetem6nYbab is hasz-

'4,::r:,4.*;:,:.*:.,..'.i/,i;':&.i:l>*:

7aa;t:,,,..:a,::..

a'hatsz.

oft wY,'

a --:' "

r. Tolts meg kdt poharat vizzel. Az egyikbe negY citrommagot, a m6sikba ndgY babszemet tegyel. Aztasd 6ket
egy napig.
Latnod kell a magokat az uveg Jalan 6t.

z. Tomj tele ktit bef6ttesiiveget szalvet6val vagy PaPirkend6vel. Locsolj rA annYi

kereses'e.

'-a I : :; '::::-

ra. A cs "a.a)

:- d ^ ,,:g> VIZ C s

--:-

'- -:-'
=

-=-

--'-

vizet, amennyi itnedvesiti papirt.

a sikeres rc - e<et::-:: A bab es a cs,c-'er::-s: gyorsan kicsiraz'.. . =3tobb babfele egy' e, i 3--

megncj,majdelha.-;-romf6k hosszabb idei: n6nek es elnek, de tobb h6tbe is beletelik, mire csirAzni kezdenek.

3. Csepegtesd le a magokat. A babokat az egYik, a citrommagokat a m6sik lveg

oldal6n nyomkodd
n bab ndh6ny nap mrilva, a citrom valamivel
hosszabb id6

le.

4. Helyezd az iivegeket meleg helyis6gben 6llo szekrenybe. Nezd meg, ha szArazak, locsold meg 6ket,

t i
ii,
:g

mindennap.

tl g
r:l'

a!

.'$

eltelttivel kezd
csir6zni.

ffiffie

*#ffi *ffi ffi&ffi$i

Ez

a cserepes citromPa-

Ezeket a csicseribors6kat

l6nta egy 6ve kezdett el

cs Irazn l.

1
.!

J%
e

nyolc naPia i.iltettrik.

A babszemeket szinttin nYolc

napja iiltettAk.

5. Ha a magok csirAzni kezdenek, tedd az iivegeket vil6gos helyre, pdld6ul az ablakP6rk6nyra. Tartsd 6ket nedvesen.

Az rlj cserePekben

elegendci helyr.ik lesz novekedni.

6. Hamarosan gyokeret fognak ereszteni. EgY-ket het mrilva i.iltesd 6ket folddel toltott kicsi cserePekbe, es locsold rendszeYesen.

A termofbld
A novenyek sz6mdra ltitfontoss6g(, 6m

az els5 l6t6sra nem

tul erdekes term6-

fold nylzsog az elSldnyektol. Rz alAbbi saros kfserletekben figyeld meg, mi van a l6bad alatt es mibol ell a termotalaj.
iG$

sza'"'ror'

Rovarmegfigyeles
Konnyebb v6gni, ha el6szor rajzszoggel lyukat k6szitesz az oll6 sz6m6ra.

!
t't*-'-1. --"'"--J

z. A f elso reszt toltsd meg folddel. Keress lehullott levelekkel nyag palack felso harmad6t. Vedd le a kupakot, es feiiel lefe- boritott foldet, mert ezekben ld illeszd a felso reszl az alsoba. konnyebb bogarakra lelni.

r. V6gd le egy nagyobb m(a-

g. Kdt or6ra tedd l6mPa al6. A foldben tal6lhato rovarok egy tesze lefel| kezd 6sni es belepottyan az also reszbe.

Ha nem talalsz

leesett rovavt.

Kisebb kcjvel tdmaszd meg a narancshrijat. hogy az 6llatok be tudianak m6szni.

Mi tortenik?
A bogarak af6,ny 6s h6 elol rejl6zve lefele fognak 6sni.

meg m6shonnan ki6sott folddel

prob6lj
do lgozn
i

I
:

,.. '..

Az, hogy mit tal6lsz a talajban, fiigg attol, hol dlsz, honnan sz6rmazik a fold, tis az evnek melyik szakaszaban

gy(jtotted. 4. Fel ismered valamelyiket? Nezd meg 6ket nagyitoval, majd vidd vissza a kertbe. 5. Bogarakat foghatsz rigY is, ha kikanalazol egy fel narancsot, tis rijszak6ra a kiv6jt feldvel lefele a kertben hagyod. m6snaP nezd meg, mi van benne.
RovarvadAszatot j6tszhatsz es termofoldszafarira indulhatsz, .a f el<e'esed a www.usborne-quicklinks.com oldalt.

A legmegfelelobb id5szak a ny6r. Ktilonboz5 bogarakat' rovarokat es Pondrokat tala hatsz az rivegben. A nararcsot nagyobb el ol tinYek.

fatetu, meztelen csiga. :s :a

hangya is megtalalli<

-l

Mi van a foldben?
l

ia.-.

i;:::

. :'

:
:

::r:r::;:t::.:t::: :

r'
'

::-s$-: --1.:' :::g.F ':'.::+*:;r?',.J=

!:ia-9c..:r,.-

:-:::*::- : '

:.:

r. Ftilig tolts meg egy

bef6ttesriveget kerti folddel. Ezut6n majdnem a tetejtiig onts 16 vizet.

z. Szorosan csavard rA a fedeldt, es r6zogasd fdl Percig. S6ros, vizes kevereket fogsz kapni.

3. A keve"e<e:

:i. :'" hagyd pi^e-- i: = '-idoalattafoi"es:.:.' srilyuknak reJ'2. -'-'

gekbe rendezod-e*.

-,===-_:j -."", I

-___

.+

..':

:.

4. A r6tegek a fold osszeteriilbem5sz6

g,
.rg-

tel6t6l fiiggoen krilonboz6 vastags6guak lesznek, de nagyjAbol a kdPen lathato sorrendben rendez6dnek el.
A Iegjobb talaj gazdag, egYenletes kever6ke

5. A rdtegekben rothado novdnyeket vagY ParSnYi rovarokat is l6thatsz. Ezek ntimelyike a felszinen lebeg.

tlE

ru Jq

Mi ttirtenik?
A

agyagnak, homoknak
iszapnak.

talaj srily6nak megfele-

6s

Dardzsc i nctir

6. Valoszin(leg u t.t.16n .gY vastagabb r6teg keletkezik. Ebbol tudod meg, milYen

l6en rdtegekbe rendez6di k. Az egy enletesen rdt e gz cl dott talajt termdkenY foldnek nev ezzrik. Al tal Sban

tipusu talajjal van dolgod.

fajta, mivel mindenb6l van benne egY kicsi. Az agyagos talaj a novtinyek gyoker6nek tiP ez a legjobb

Csotany

lilkozAs6hoz sziikseges anyagokat tartalmazza, de vizelv ezei|sre nem al kal mas. A homokos talaj jol vezeti a vizet, de nem tartalmaz elegend6 taPanYagot. Az iszap finomabc. a: agyag es a homok kol:i: helyezkedik el. de ir<ar: agyaghoz haso"'':.

&
Canajtrir6

Allati boh6zatok
Az Sllatok gyakran szokatlan es kllonleges modon

viselkednek. Mdg a legkisebb rovarok is okosabbak, mint gondoln6d. Prob6ld ki az al6bbi kisdrleteket es megtudhatod, hogyan szervezik eletiiket a hangy6k,
I

6s

nogyan segiti el6 a novenyek fejlod6s6t a gilisztAk tekerg6 mozg6sa.

A csapatokban dolgoz6 hangy6k a kriPen

l6that6 m6don szerve-

zett l5ncokat alkotnak

Csapatmunka
.::.::

: :)a-:!,.;r...i?-;.

,,a .,:.,,';:l,l:::.1
-,-\. i-:: :::j::

Ha riszre sem vegzi i";.:,.::i1::11

gytimolcsdarabot, tedd el6 m6g egyszer.

Mi tiirtenik?
A hangy6k a legjobb p6ld6i a csapatban dolgozo rovaroknak. NagY kozoss6gekben egymSst segitve elnek. Ha

El6szor is szlikseged lesz ndh6ny hangy6ra. Meg kell

r.

v6rnod a nyarat, hogy otthonod kornydkdn megtal6ld

oket.
Egyik hangya vonzza a mdsikat.

z. Ha tal6lt6l egyeI, tegydl ele egy szelet gyiimolcsot. TalSn megeszi, vagy aprinktint elhordja.
. . \!'' .'. .|:.1.|:.'.:=.:::::::

kiik 6l el emforr6st tal6l, odavezeti a tobbit is. Hosszri vonalakban kovetik egym6st.
egyi

.4..1.11

A hangy6k falatonk6nt gy(jtve az ennivalot, el6re- h6tra szaladg6l -

vriglil osvenytalkotnak.

, , -+:t;';1;;,,;..;,.1]tffi
__:-;,,:.;.._,:'ir::,

;:

::

:.

Egy ora mrilva ujra n6zd

meg a gyi.imolcsot. Tal6lsz koriilotte mAs hangy6kat is? Ha igen, mit csinalnak?

4. Ha mAr sok hangyAt l6tsz, tedd (j helyre, kicsit oldalra a gyiimolcsot. Mit csin6lnak a hangyAk?

nak a boly 6s az elelemforrAs kozott. Ha elmozditod a gyrimolcsot, a hangy6k fjra megtalAlj6k. De ahelyett, hogy [jabb, egyenes utat jdrninak be, a regi ritvonalon fogjak eqymast kovetni.

,1

Gilisztakeltetci
Ha

rem iaiilsz
keress

lcirckct.

'l

l:as szrrJ roldel

r.

Rajzszoggel szutj lYukat egY

z.

I erm6foldet tis vtikonYabb

v6ltogat-

nagyobb m(anyag Palack tetejenel, majd a kePen l6thato modon vigd korbe.

hom okrete ge ket

va toltsd meg a Palackot. Lehullott levelekkel tis ndgY teaskanal vizzel fedd be.

3. A szabadban ovatcsan ass a foldbe, mig nenn taIa!sz ktit- hArom foldi gi I iszta i. Tedd be 6ket a palackba.

A papirt m6r

levettiik.

4. A palack tetejtit fedd be m(anyag f6liaval, es ceru-

5. MindennaP locsold meg ntih6ny kan6l vizzeL Kdt hdt

zival szlvi rA kis leveg6ztet6

lyukakat. oldalat boritsd be sotrit papirral.

ut6n vedd le a PaPirt.

6. A gilisztAk a rdtegeket oszszekeverve alagutakat 6stak a foldben. Tedd vissza a foldet es a giliszt6kat eredeti helYiikre.

Mi ttirt6nik?
6ss5k' A giliszt6k mind,ent osszekevernek, mialatt fold alatti vackukat n lritonboz 6 szin6,fold 6s homok kevertik6ben konnyebben megfigyelheted, Er u *unka j6t tesz a kertnek, mivel a kever6s a foldnek

1']i.:

,.; :

'* +:, ttg- - i

hogyan dolgoznak. esetleg levigSt, az alagutak pedig a viznek csatorn6t biztositanak. A giliszt6k a lehriztAk ds megettrik az eihullott levelekel. Ezzel tapanyagot kevernek foldaz a be. Mindezek segitsdgevel a nov6nyek hozzAjutnak mindenhez, amire foldb5l eg 6.szseg es f eil 6 d6.sh ez sz ii ks ri g ii k van.

%=

ru6g tobbet megtudhatsz a hangySk 6s giliszt6k lenyugoz6 keresed a www.usborne-quicklinks.com oldalt'

vil6girol,

ha fel-

Lepkekereses
A lepkek 6s |jjeli pillek eletciklusa rovid, de leny(gozo. nletriket a foldon kezdik, es a leveg6ben, szdrnyalva vegzik. Az al6bbiAta lanta- lepke

akban megtudhatod, hogyan alakul 6t a hernyo lepktivti, tis hogyan tudod vonzov6 tenni kertedet a pillangok sz6mira.
A legjobb, ha k6so tavaszig vagy ny6rig varsz az al6bbi kiserletekkel.
Citromlepke
Ki16lylepke

,lt:.f1,"
T "nf
F

--';1

tdt slfr{

F"

HernySkeres6s
A dobozt ne tedd kozvet-

:{iaq*-* : /:4:.-' .-- -,or{**+*,}funiir=*+.*' '

* :d!

leniil a napra.
A friss

leveleket
a

'

-.

_tt' :_:i:_::::::':ai:::q ::j';r':i?':*_:"""

ugyanarrol a novenyrcil szedd. ahol hernyot taldltad.

r.

Hegyes ceruz6val szurj

ntihdny lyukat egy nagy rn (anyag fagyl altosdoboz tetejebe. A dobozba tegyel neh6ny ceruza m6ret( gallyat.

z. Falevelek kozott keress hernyot. Levdllel egyiitt ovatosan tedd be a dobozba, es ugyanarrol a novenyr6l rakj melld mdg ndh5ny levelet.
Meleg helyen 7-ro nap alatt kel ki. Ha ennyi ;dci nem eleg Efu^

g. Tedd vissza a fedelet, majd a dobozt hagyd meleg

helyen. Nezd meg hernyodat minden nap, es legy|l mellri friss leveleket.

6vatosar tedd a szabadba. try*P

neki,

" luq;${"
,4-s

Mi tortenik?
Az Agak helyet biztos[ta-

'rernvo kicsi, barna tokra ern l ekezteto ved6burkot \,/on maga korri.

". flehrAny het m(lva a

5. Ezentul a dobozt naponta k6tszer ellen6rizd. Amint megl6tod benne a lepk6t vagy pilltit, vidd ki a dobozt a szabadba, es engedd szabadon lakoj6t.
a

nak a hernyonak vedSburka, m6s neven a gub6 vagy bSrb megszovdstihez. A guboban alakul 6t, ds innen m6r pillangokdnt vagy pillek6nt emelkedik ki. Valoszin(, hogy a noveny, amin tal6ltad, a t6pl6ltikforrasa.

-cr,ibbi rovarkeres6 otleteket kaphatsz, ha felkeresed

www. usborne-guicklinks.com oldalt.
b

l'=1

;4

'E1

l'' ;i
'a

,-='
-.a=

/'

f
Lepkeetet6 k6szit6se
Mindkdt vdgere tegy6l csom6t.

r. M(anyag poh6r ellentetes

szelein rajzszoggel ktlszits lyukakat, majd koss r6juk egY

z. Szintdn Tajzszoggel szfirj lyukat a pohir alj6ba, majd ceTuzaval szdlesitsd ki.

darabka zsinort.
A szirmoknak a poh6r

aljib6l kifel6 kell 5lln

iuk.

Mi tiirtenik?
A cukros viz a vir6gok-

3. Dugj a lyukba egY kisebb vattapamacsot, fele 6l ljon ki, fele pedig a poh6r belseje fel6 nezzen.

4. Szines milanyag zacskok-

bol vagj ki sziromform6kat. A vattapamacs kor0l vi169okat form6zva ragaszd 6ket a

poh6rhoz.
6llj tul kozel az etet6hoz, mert elijeszted lepk6ket.
Ne

ban talAlhat6 nekt6rhoz hasonl6an edes. A szlnes szirmok az etet5hoz vonzzak a lepkdket. Ezut6n szopogathatjAk kl a poh6rb6l a vattapamacsot Stitato cukros vizet.

6 *-t
.

ru
r ir:'

A lepk6k hosszri,

cs5 ll

:F

alakri szivoszerv[ikkel

iszogatjdkavirigokbol a nektdrt.

\-.*

5. Tegydl egy kancsoba kilenc ev6kan6l vizet, keverj

bele egy ev5kanil cukrot, majd toltsd az egeszel

poharl,ba.

6. Akaszd az etet6t egy 6gra. A nap folyam6n tobbszor is ntizd meg. lsznak bel5le a lepkek?

t-' -/ ,l1.

Korrilotttink tobb ezer, mikrob6nak nevezell apro l6ny 6 Annyira aprok, hogy csak mikroszkopon keresztiil l6thatoak. Az eleszt6t olyan mikrob6k alkotj6k, melyek megd gasztj6k a kenyertdszt6t. Az al6bbi kiserletben es a recel
elkeszitdsevel gy6zod1 meg errol a saj6t szemeddel.

Eleszt5s lufi
>>
.-',

Mi tortenik?
A sz6ritott dlesztS nem

reagAl semmire, amig hozza nem kevered a vizet

ds a

t. Keverj

ossze ket te6skan6l

sz6ritott tileszt6t ket ev6kanirl meleg vizzeL Keverj bele egy tedskan6l cukrot, majd ontsd az egeszet egy kisebb iivegbe.

z. Az riveg nyakdra huzz egy lufit. 2o-3o percre Srllitsd bele egy t6rl meleg vizbe. A luf i felf (jodik.

cukrot. Ezutin tAplSlkozni kezd a cukorbol.

Ennek a folyamatnak az

eredmenye a lufit felffjo szen-dioxi d-962.

Emelked6 zseml6k
Szi.ikseged lesz:
. 235 ml meleg vizre
. egy te6skanal cukorra

::
Egy kancsoban keverd ossze a meleg vizet, a te6skan5l cukrot es a ket te6skan6l szAritott tileszt6t. Pihentesd ro

. ket teaskanS,l sz6rritott

eleszlore

r.

. 350 g sima lisztre

. csipei sora . egy teaskanal vajra

z.Egy nagyobb kever5t6lba tedd bele a lisztet, egy nagy csipet sot es a te6skan6l vajat.
ha felkeresed a www.usborne-

percig.
K6vtihdzi bakteriumok

utin kutathatsz,

quicklinks.com oldalt.

Morzsol6s koz-

ben emeld fel

6s

rl
\{
lgy fiezre( <, i:r<'rsl<3p alatt az lesz:5se ::k-

hagyd a t6lba
visszaesni a keverdket.

3.Az ujjaid kozott morzsolgasd ossze a vajat, a lisztet

es a sot.

+. Amikor a kevertik 6llaga finom zsemlemorzsera

emLikeztet, kozeptibe k6szits mtilyed6st, es ontsd bele az

tileszt6s folyad6kot.

Ha't0l ragacsos, adj hozzA m6g

Behajlitott ujjaidat hasznald a

dagaszt6shoz.

Az 6leszt5ben tal5lhat6 gSzok

lisztet.

megemelik tdszt5t.

5. Ujjaiddal mindent keverj ossze. Eleinte ragacsos lesz, de lassan tdszt6vS 6ll ossze.

6. Cyurodeszk6t szorj meg liszttel. EzutAn h0zogatva ds hajtogatva tiz percig gy(rd a teszt6t.

Z. Tedd vissza a masszet a t6lba. Fedd be m(anyag foli-

5val, 6s m6sfdl or6ra hagyd meleg helyen.

A tepsit vajjal vagy olajjal kend ki.

Mi ttirt6nik?
Amikor az 6leszt6s kevereket a liszthez adod, szendioxid-bubor6kok k6pz6dnek. A foglyul ejtett g6zbuborr!kok megdagasztj6k a ttiszt6t. Siitris ut6n a bubortikok helydn apro lyukak maradnak a tdszta belsejriben.

B.

Vedd ki a tdsztAt a tAlbol, 6s gyrird tov6bbi hirom percig. EzutAn v6laszd sztit 2 egyenl6 reszre.

9. A darabokbol form6lj gombolyu zsemleket. Helyezz haiothatot egy-egy kikent tePsire,

ds fedd be

m(anyag f6liaval.

Buboydkok

ro. A lefedett tepsiket pihentesd ro percig, kozben melegitsd fel a slit5t z3o fokra.

Tivolitsd el a foli6t, majd tedd a tepsiket a siit6be. t2 perc eltelt6vel vedd ki, es hagyd hfilni a zsemleket.
rr.

,/

Szelesre tftrva
Eszrevetted m5r, ha meg vagy fazva, nem mindig erzed az titelek iz|t? Az alebbiakban megSo

kszorosan

kinagyitott
krip a nyelv

felszin|rol. A nagyobb piros korok

az izlel6bimb6k.

tudhatod, milyen fontos a szag es a nyAl szerepe, es kiprob6lhatod, vajon nyelved krilonbozo teszeivel jobban enel-e kiilonboz6 izekel?

Nyelvt6rk6p

r. Rajzolj le egy nyelvet.

A ktipen l6thato modon, vonalakkal krilonitsd el a nyelv kiilonboz o reszeil.

z. Yegyel elo n\gy poharat, tis tolts mindegyikbe ktilonbozo folyad6kot: citromlevet, hideg feketek6vet, sos, illetve edes vizet.

3. Vattapamacsot m6rts bele a citromlebe, tis a nyelvterkdp szerint nyomogasd meg vele a nyelved kiilonboz 6 reszeil.

Mi tiirtenik?
/: :. il
:l

lk

Ndh6ny kutat6 rigy gondolja, nyelved az agyaddal kozoL;

i*\-a*F-: r#,. W+".

.

sen dolgozva, felszinrinek kiil onboz6 r Qszein kii lonboz6

*i*,i
,d

1.;I'

+. Er6sebb-e a citromle ize a nyelved bizonyos reszein? Megf igyel tisedet jegy ezd fel a ttirktipre.

s. 6blitsd ki a sz6dat vizzel. lsmdteld meg a kistirletet a tobbi folyadekkal is. Eredmenyeidet jegyezd fel a

izeket ismer fel. V6lem6nyiik szerint keserfibb izekel ink5rbb hatul, ddeseket elol, savanyriakat oldalt, s6sat pedig a nyelved hegyen erzel jobban. M6sok viszont rigy v6lik, minden izt mindeniitt egyform6nak erezni. Te mit gondolsz?

terktipre.
Tobbi tirz6kszervedet is kiprobilhatod, ha felkeresed www. usborne-quicklinks. com o Idalt.
a

80

A szaglas ereje
,

'til:a. kiariiletet
,,bar6toddal,kozo,

Ne

ni;z te

e :.

pohirbai

,,..le*;Y9V!1d.
,. 1 1,,:'i'4. .,
'

r. Onts ot ktilonfdle innivalot ot m(anyag Poh6rba.

Haszn6lhatsz tejet, vizet, gyumolcsleveket es szensavas folyad6kot.

z. Minden pohArra ird r5, mi van benne. Ktird meg a baritodat, keverje ossze a poharakat ugy, hogY ne l6sd, melyikben mi van.

3. Most kerci meg ol" egn'esevel adja oda neked aria cKai. Mindegyi kbcil csa[< eg]'- eSl kortyot igy6l. Ki tudod ta a - . melyik pohArban rni van?

... :, ,..

Mi tiirtenik?
Az oryod sokkal |rz|keny,ebb anyelvednr!1. Szagl6s nrilki.il n a gyon nehlz az izeket,m q,h*a-rolzni:: :nnlvel egy szefi e szago sz 6s izl elsz, ezt 6 ta 6ban,nam ve5ied,d.szie,' Szag I 6s i kripes s ti ged
I I

4. Keverjetek ossze [jra a poharakat. Most befogott orral igy6l bel6liik. Meg tudod 6llapitani, melYikben

ves zt 6s e m

gm utaija;, h qgil:,ar:,,f2 le.l'6k6p gss g n agy resze a

:'

szagl6si k6pessdgbSl fa,kad'l.',',,,,,:'',','

mi van?

TalSld meg a titkos alkot 5r6szt

z. lrlyijtsd ki a nyelved, es pap irtoriil koz6vel torol d szar azr a. HagYd kinYujtva.

3. Tiszta ujjal tegydl egY csipet sot a szAraz nyelvedre. trzed az izet? Yizzel oblitsd

ki a szAdat.

a. Kostolj meg mis ennivalot is. A kostolok kozott oblitsd le es sz6ritsd meg a nyelvedet. Mi torten t. az izleleseddel?

Reakci6d tesztelese
valamit, minden alkalomm al szaz es szaz iizenet 6ramlik izmaidbol 6s b6rod rol azagyadba. Az tizenetek a testeHa megmozditasz vagy megerintesz
4k

den 5t az idegeknek nevezett hosszti rostsz6lakon keresztiil utaznak. Teszteld idegeidet az al6bbi
kiserletekben.

Tobbszc!16sen kinagYiiott

idegsejt kr!Pe.

Jeges ujjak
Mi tiirt6nik?
A kezed leh(l a jegkockiik kozoit. Ha a tested

r. Sz6rj n6h6ny rizsszemet

egy tAnydrra, majd egY m6sik t6lba tegy6l sok-sok jdgkock5't.

z. Tedd a kezedet 3o m6sodpercre a jeges t6lba. Sz5ritsd meg, majd prob6ld felvenni a rizsszemeket. Mi torttinik?

hideg, b6rod kev6sbri erzekeny, ami nehezkess6 teszi taPint6sodat. Ez|rl nehezebb meg6rezni +ls felemelni a rizsszemeket.

l6zi hom6ro
.e]1;i!;ii
:':':ji:;ir:i::i:j

i+rillil:*
l:F:rai.r.i::

'i{iri:
ir!;irl',::*
a,r:i.:!l :l:l,r:l,i

't::

il'li:li::,i
.{:::.::."t!.11::.r:

..\ ',,. ' 'r-:. ''

!1igi;Iiifiii*;#

Mi ttirt6nik?
R

*li

::=ri:,:_:,:l*

!,1?t:i:a::lir::+1i

r. Tolts meg egy t6lat hideg, egy mAsikat pedig langYos

vizzel. Tedd a t6lakba a
kezedet.
-\- a \^/ ^

z. Egy perc ut6n a hideg vizbol tedd 6t a kezedet a langyos vizbe. Melegebbnek erzed-e a vizet, mint kor6bban?
: i t
:

b6rodon ltlv6 hideget ris mel eget 6rzbkel6 idegv 69zodtisek kevrisbri lesznek erzekenyek, ha hozz6szoknak az eltrir6 h6mtirstiklethez. A hideg viz ntim i leg eltirzriketlen iti
a hideget 6szlel6 szenzorokat, mialatt a meleg 6tzdkel6k 6,rzdkenyebb6 v5,lnak. igY

r.'a4.ff'I

Tesztelheted reakcioid6det, ha felkeresed a www'usbome-

amikor Atrakod kezedet a langyos vizbe, a valos6gosnAl melegebbnek fogod 6'rezni.

(:-

quicklinks.com oldalt.

8l

Gyors fogds
r. Ktird meg barAtodat, fogja meg
egy hosszu vonalzo v6,g6t. Anelkril, hogy megtirintentid, tedd a vonalzon a null6hoz az ujjaidat.
Ndzd meg, h6nyas sz5mn6l van a htivelykujt.

z. Most kerd meg a barAtodat, elozeles figyelmeztetris nelktil engedje el a vonalzot. Prob6ld meg ujjaiddal elkapni.

IIi tortenik?
: ,-^^^*-i.-

--^*..^:
49.3J R--.--

^-

-;--_ a)=
<:
-_:

ve -:-::-<j*:
l.^-^^-^-

KCLiu- =-- - _ a::: a vorl.a zc e (aEa-

l.

re

jad. fz mutatja, milyen m6lyre

esett a vonalzo.

+. lsmeteljetek meg a kiserletet m6g n6h6nyszor.

sakozoi:l<s<esi: oka az tize.le:l:vibbiiasbo ad.ie

.<

Gyorsabban tudod-e elkapni a vonalzot, ha gyakorolsz?

Cyorsabban e <atrhatod, ha gyarorolsz, de az uzenet halad6si sebessegenek mindenkeppen van hatara.

Erzel<eny b6r
,:-:,:lirili:i:ljl:illlli

iliilii1*1$.1L,.

trk
6

|.,ll;!lr$ti?'
i..:liitl1ri:*:1iIi-:.--!*i.:jirl.r:r.1:.:r;:i:,:

'
:::.a

I
^

i,i:r:nr'i!r:-i:ilt:::al::i:'i:1.::'::::,31:a::::::

+-.,,.,,,,.....

:'

&

"::"

-:n::i-f_:li::11:il:l:lf*:i::.r:ii:3u::::rjt::l:r:11
:aiaiit:.
r::a
a

''

:: :a ::a: : a :

r. A k6pen l6thato modon fogj ossze ket ceruz5rt. Firkdrlj

velrik egy keveset, hogy ne legyenek tril hegyesek.

z. A cevuzakat eqymas mellett tartva drintsd meg vel[k ujjhegyedet. Egy vagy ktlt szur6st erzel?

.l

3. Most a combodat tirintsd meE a ceruzak hegydvel. trzed mind a kdt pontot? Addig t6rvolitsd egymistol a ceruzakat, mig nem &zed mind a ktit szur6st.

Mi tort6nik?
,,..

Tested bizonyos rdszei

:,,.
l'.'

- ilyen az ujjaid hegye - nagyon erzekenye<.

ellitva.
Ez azl

,.-......,t

+. M6rd meg a pontok

kozotti t6vols6got. Ez a t6rvols6rg mutatja borod

eTzekenys6g6l.

jelenti. hogl' megerzed a kdt szur6rst akkor is, ha azok nagyon kozel esnek egi'm6shoz. Mis testr6szeidnek, ptild6ul a libadnak, nem kell ilyen e':e kenynek lenniiik, ezert az erzekelok egymistol tivolabb heir"ez<e;nek el. Ezert van az, hogy a ceruzak hegyenek is egymisirc :'*: =rcra kell kerrilniiik, hogy mindket erintest meg tudd kr-Lior'.bc::::es rengeteg rirint6s erzekel6vel vannak
"

A szfv es a ttid6k
Testednek az energi6hoz oxigenre van sz[iks6-

ge. Tiid6d minden leveg6v6telntil oxigenhez jut. Ezut6n az oxigen bekeriil a vdredbe, es a szived szetpump6lja a vert a testedben. Az al6bbi kisdrletek megmutatj6k, hogyan l6leg' zel es miert ver er6sebben a szived fut6s kozben.

igy n|znek ki a vtirosvtirsejtek mikroszk6p alatt.

Mfianyag ttid o l<6szft6se

r. V6gd
le
Erre a rdszre nem

lesz sz0ks6ged.

egy kisebb mfianyag palack aljit. Konnyebb belev6gni, ha elobb rajzszoggel lyukat szursz bele.
4. Az rivegbe a sz6j6n 6t nyomd bele a
szivoszSl lufis

i ii

,-,rIt *b

z. Kosd el egy lufinak a nyak6t. V6gd le a

mAsik vegtit, es feszitsd ki a lufit az 0veg

alja felett.

3. Szurj egy szivoszSlat egy m5sik lufi nyak6ba. Gumival rogzitsd, hogy ne mozduljon
el.

5. Ovatosan huzd meg a

lufi csomoj6t az iiveg alj6n.

Figyeld meg, hogy az livegben ldv6 lufi hogyan ffjodik

::a-t

&

torkod

6s ldgcscived

a sziv6sz6lhoz hasonl6

veget \gy, hogy a szivosz6l a tetejdn ki169jon. Gyurmaragasztoval z6rd el a tetejet.

ji

m6don engedi a tLid6dbe a leveg6t.

tiid6d

az iivegben l6v6 lufihoz hasonl6an leveg6vel f(j6dik

fel.

w
ii
&

Iorok

fel-

@*sffi{
{fu#fqi. \

ffi

Legcsci

l
/

A fel-le mozg6 rekeszizom a ktils5

lufihoz hasonl6an nriveli mellkasod trirfogatdt.

Rekeszizom

84

Levegcigytijt6
Mi tortenik?
Amikor kifel6 frijsz. a ttid6db6l kiaramlo iave( 96 a palack tetejen g'i'; ossze. Mintil tobb leveg6tf'ljsz ki, ann6l tobb leveg6 tolti meg az tiveget, ami annil tobb vizet nyom ki magAbol. tgY megtudhatod, mennYi leveg6 van a tiid6dben'

\r:

r. Tolts meg egy nagYobb m(anyag palackot vizzel, es

tedd rA a kuPakjSt. Ezut6n fejjel lefel| helYezd a Palackot nagy t6l v(zbe, tis vedd le a kupakot.

z. Az riveg nyakdhoz nYomj egy hajlitott nyak[ szivoszilat. Az rivegel felfel| tartva vegYel levegot, es ovatosan fujd be egyenesen a szivosz6lba. Mi torttinik?

M6rd meg a pulzusod!

6rzed, tedd arrribb az .' ujjaidat. ,j
Ha nem .j

3. Ora segitsegtivel merd meg, h6nyat ver Percenktint a Pulzusod. Ez a pulzus nYugalmi 6llapotAnak tirttike.

Mi ttrrtdnik?
Mikozben ver a szived, vtlrt pump6l a testedbe. Ezeket az iitriseket erezheted, ha megmrired a pulzusodat. Hogy iobb oxigen iusson a tiid6dbe, futis kozben gyorsabban

-t .j.,.r

.,\.

4. EzutSn fuss helYben 5 Percig.

5. Ulj le, es mtird meg ujra a pulzusod. to Percet. 6. Varj of Percet, majd mrlrd meg rijra.

r. Pihenj

z. EzutAn nyomd az ujjaidat a csuklodra tipPen a hlvelYkujjad v6ge alatt. Uttiseket logsz erezni. Ezt nevezik Pulzusmeresnek.

7. lsmtiteld meg a merest otpercenkent, mig az ertdk vissza6ll a nYugalmi 5llaPoira.

gyorsabb ver6sre kriszteti szivedet r6s pulzusodat, igy

l|legzel.

Ez

az oxigen, amire szi.iksdged van, gyorsabban jut el a mind tobb

Megtudhatod, mi kriszteti a szivedet gyorsabb veresre' ha felkeresed a www.usborne-quicklinks.com oldalt.

energiat felhasznilo izmaidba.

Minden az agyban
Gyakran nehez megjegyezni m6s
I
1

emberek nevet vagy hosszri felsorol6sokat. Segit az eml6keztisben, ha i

*1!
kutya

kapcsolatot hozol letre az inform6ciok kozott. Az al6bbiakban meg-

Irt rteh
i;'::,,1::r.l:

:. tj.:...19 -

ar,

nracska
\*-/

tudhatod, hogyan befoly6solj6k a szavak es a k6pek az agyadat, es

gyakoro hatod memoriad fej lesz' tesdt.
I

Deka
I -t

:ir:i:,iil.i::,1

":
t
t,.

1 ,*\\affi

nokus
^"e !@s

aranyhal

1:

roKa
t:"@ -l

kakas

Szavak 6s k6pek
Ntizd meg a jobb oldali ktipeket, tis mondd ki hangosan az 6llatok nev6t. Ne olvasd el a szavakat.

r.

i
';i

I
:ja

rt

.Ea
krokodil

*111\'
denevr
!:*-l 1.:

t,
L
,.,

z. Most nezd meg a bal oldali ktipeket. Megint csak mondd ki hangosan az Allatok nevdt. Nehezebb volt?

" si
a

?,,

tj

Mi tcirtenik?
t I

7.

t.,

Az els6 ktipeket

le\fln
ta

t .. i

:'-:-z\L\YUSZ

konny( megnevezni, mert a kripek alatti szavak megfelelnek a k6pen l6thato Abrdknak. Az ellentmond6 informiiciok miatt a m6sodik csoportot mAr nehezebb megnevezni. A legtobb ember gyorsabban olvas, mint ahogy megnevez egy k6pet. A k6pek alatti elttir6
6l

latnevek megzavarjSk agyadat.

e\ela

nt
Tov6bbi f ejtor6ket j5tszhatsz 6s kipr6b6l hatsz ndh6ny sz6j6rttikot, ha felkeresed a www.usborne-quicklinks.com oldalt.

85

Memoriamester
r,,'

,Ket'percig tanulminYozd az al'iibbi felsorol6st. Csukd be a konyvet, 6,s iri le annYi szot,

l. Minr!l valoszin(tlenebb
vagy tr6f6sabb a helY, ann6l konnyebb lesz a t6rgYak
nevere emlekezni.
;t;..\..;'
L, IiU
F -i';Fl i s

-".

^| ^
aso lDanSn
' {:
i--5

amennyire csak emlekszel.

r'l
,.]

SZCK
'+--

.l--:
l -t

l -:

'.

:-.:

'.-.!

::i

laDos

cica
I ..

4, H aszn a- tJ a' fent i,'triikkot, ho,gy a jobb oldali irj,felsoro[6s,,szavaira emltikezz.,

lesu

KONVV

}o.!5*.,

kulcs

:g "i-

zsirkrdta
zol<ni

vonalzo
I

t-

emLikszel, mint kordb'ban?'

'',j

lma villa nykorte esernvd 5cv aut5

a

Mi tcirtenik?
A lak5rsban iett k6pzeletbeli kir6ndul6s segit agyadnak kapcsolatot l6trehozni a t6rgyak kozott, igy konnyebb lesz visszaemlkezni r6juk. V6ratlan vagy vicces dolgok, mint pdld6ul az aranyhal a veceben, m6g konnyebbtl teszik ezt a feladatot.

z.:Mgst ktip,zeldrel','hogy.,',, lieresztiiliiii6lsz,a lak6ison' :s a liit6n szereolo :tArgyakai kii'lon ,boz6 hety,e,kte helyezed e!.1

Ngezd
lsmetetlen arCo kat v6lassz. . '
-

:.,ffi

eg
'{

:oz,
, tr" _r !,.

arcOtl
-..
-

-:::--

-.rt:::
'U
J.e.,,

-.

a.:..:.=

_'

David
.:-.:.'..,

f ^:
,t!;'x,aoe

,.,','i.,a..l&}
,.,

f{,'

L:i.:

::i a

t.-_.,--_!:i::rirr:

i''.vigj-ki.idg,i,kdpc's, 0i5 { go L.',.661, nyolc'aiiot:..Ragq5,zd f e |, ',.,5,1<*,,Lut* a,.dSJoiditsd,Jejt,1,,,1g-

f.::iefe,l:

,'

:, ,,,,

i'nden kArtya h6t6ra',iri:.,.' e$y, nevet. Olvasd el,hah.'r-.,: $,osan, majd n6zd me$,'..,,,-'' a .ltiot. prob5' d rn egtan fa,,.t
I

);

size, a kArty6kat.

Ntizd vegig, de csak az arcokat. Eml6kszel a nevekre?

nCVeket.
i:...

David
lesto
:

Laios
focista

l.r'
t..
l::'.1

Mi,.ttirtdni

.'

I.

i.'

t:mOSt,iti {iilonb,o6:.ho bbikat:

arnevg,L.al6:r,"KeVerd.ostze,d'."

k onm ag ukban orm Aci 6 kka l, pd d6,ul hobbi kkal e,mtakein i,i OC, ha,tOvibbi t<apciOioO 6ket Ossze, iegitesz az agyadnak kapcsolatot letiehozni, 6sigy m6r konnyebben fogsz emltlkezni. Ha ketszer
Ha,:ninis m.iir, ;entrrrntn,,ne
h

dz a

eve kre csa

I

:inf

k6rty6kat, 6s prob6ld meg felid6zni 5ket. KonnYebb most?

vegigndzed a nevekel, ez szinten segithet.

_=: '-=

::.-

:;,...,. .,,

,,.-.

Csaladi kotodesek
Minden 6l6lny sejtekb6l ell. Minden sejt gdneket tartalmaz, melyek a DNS-nek nevezett kemiai anyagbol Sllnak ossze. A gtinek hordozzdk az elollnyek karakterjegyeit meghat arozo inform6ciokat. Az apro DNS sza-

e,

bad szemmel nem lathato, de az al6bbi kisdrletekben megfigyelheted, es azt is megtudhatod, milyen vonasokat orokolt6l a csal6dodtol.
-r'l-.---m
A DNS-molekula modellje egy kicsit megcsavarodott IdtrSra hasonlit.

t
\

Ldthato DNS

\'rrt \ Kiilonleges kellekek

Orvosi alkoholt gyogyszer -

r. V6gj finomra egy hagym6t

ds tedd

t5lba. Keverj hozzit

tArban kaphatsz.

annyi mosogatoszert, amennyi bevonja, de nem dztatja el.

z. Adj hozz6 fel kSrveskan5'l sot tis k6t ev6kan6l vizet. Ovatosan kevergesd, hogy ne kepzodjon rajta hab vagy buborek.

felejtsd el az alkoholos tiveg tetej6t visszacsaNe

varn i.

3. Pihentesd ro percet. Keverd [jra ossze, majd sziird 6t a folyaddkot egy mSsik tilba.
i

+. Ontsd egy befoltesiivegbe. Kandllal kaparj le min-

den habot es bubordkot a tetejdrol.

5. Ovatosan tolts az rivegbe orvosi alkoholt. Az alkohol kr,ilon6llo rdteget fog k6pezni. Ne keverd ossze a rdtegeket.

i:
..

,:

Mi tdrtenik?
A s6 tis a mosogat6szer segitik a hagyma sejtjeinek leboml6s6t

..-'-..-'., '...'''

-.

'.

5. Koriilbelul zo perc mflva sz6lkas, feh6r szin6, anyag keletkezik a fels6 retegen. Ez a hagyma DNS-e.
.i8

alapri folyadekokban, mint amilyen az orvosi alkohol, a DNS nem oldodik fel. Ezert jelenik meg a mosogatoszeresfolyadek feletti orvosi alkohol felszinen szil6rd, feh6r sz6lakban.

es a DNS kiszabadulAsAt. Alkohol

CsalSdfa k6szit6se
t

*rt 3. Ezut6n ird oda. lki kivel hAzasodott ossze. alatta pedig nevezd meg a gyerekelket: magadat, testvdreidet es unokatestv6reidet.

,)anos

nagypapt Kati naEymama

r. A csal6dfa elk6szitesdhez
el6szor rajzold le nagyszlileidet, 6s ird az arcok al6 a nevuKet.

z. Nagysz[ileid gyerekeit - tidesany6dat, rldesapidat, nagYntindidet tis nagybAcsijaidat - a fenti modon, a kepek al6 hrizott vonalakkal mutathatod be.

)ozsi nagypapa
viligosbarna szemd

rffi
Kati naqymama
barna szem'ti

Laci

nagyPaPa t he.l:.::s,n.i*i
l'-*I "'E; :* rr:.i:
-r rtf i*: .:,- -;1i. rj.: r' .,....'*ii

R5zsi

nagYmama
zold Szemu
..1
t

.. .a .- !

I ::ir

t:
.l

s*sf

Bla bacsi
barna szem'u

Zsuzsi n6.ni
mogyor6szin
szem6

lza nni
zdld szemti
u

)o75t Dacsl

kdkszemti

szurke

Janka nr: =ze:: -l

UNOKATE5ryE]1
:.: . !-,iai' .:" ij.,*,
ii ,r-'

:.
.e.

VNOKATESTVEREK
'a

"'

;n

@M'Anita

:::=+i5
)Szsika
szemG

barna szemii mogyor6sfrn

mogyor6szin !4rna >LctI lu SZemU

Anna
Mi

En

An|rAs
moovoroszln
SZemu

"'" Zsuzsi
zol4 szemu
.. I t

David
kel<

Zsuzsk;
Zolq
..

SZemU

:747^. -:

+. Deritsd ki, a csal6dban ki tudja megtekerni a nYelvdt

tijrt{nik?
',!,e$va
I

,,,., i
,,,-,,r.:,,,

vagy mozgatni a frilet. ird 16 a csalAdfiira. L6tsz valami

osszefiiggtist?
5. Adj mdg tobb rtlszletet a csaledf 6hoz. R6irhatod a szemek szinet, a magas-

A nyelv megtekertis6nek vagv a,f i.if mozgatAsnak a ktipessdge ,,csak ndh6ny g6n munk6ia;,,E:z"azt jelenti, hogy ezekel a karakter6szin iibben ra. ;riilein kt6 I oro ko j iik. M6s karakter-

teweket

:,iegyek, ilvena szem szine:vagy a magassAg, mAr osszetettebb :t6vo ,, von6iok:,,rriek a csaI6df6n Iabb eI heIyezked6 rokonoktoI i s

orokolhet6ek.

s6got vagy az oYr- tis sz6jform6kat.

/.+JI Vi.Jr

Tobbet megtudhatsz a genekr6l ris DNS-l6ncot ripithetsz ridesseEexbol, ha felkeresed a www.usborne-quicklinks.com oldalt-

Saj

5t kiserletek

Most, hogy kiprob6ltad a konyvben talSilhat6 kis6rleteket, itt az ideje, hogy nehSny on6llo kutatdsba fogj. Az alabbiakban megtudhatod, hogyan tervezheted, hajthatod vegre sajAt kiserleteidet, illetve rogzitheted eredmenyeidet. otleteid 6s felfedezeseid iskolai munk6d soran is felhaszn6lhatoak.

Mi legyen
tema?

fr//J/JJJJJS#####f
l(is rlete i rn
l(rds
.n1el,vik

## t

1\
F.!.
i:::

Kerdes
ird le a kerdest, ami felkeltette az drdekl6ddsedet. Ez segit meghatirozni, mire akarsz v6laszt kapni.

i
i:. i;

A kutat6si terrilet kiv6lasztSsa gyakran az egyik legnehezebb resze a kisdrletnek. 0ondolj arra, mi erdekel triged, keresgess az tnterneten vagy lapozz 6t ndh6ny konyvet.

l;i,-j; p;tttrr a legmagasabb'ral

Vdlasz
Mit gondolsz, mi lesz a v6lasz kdrdesedre? Ezt hivjuk el5rejelzrisnek.
I

Va lasz qcr,.iclom, Cgv ; tenrszlabda forl

Ie,l

:lr

ni;isa

!rbra patta

n n i.
;ti:

ervezes

t<riszits list6t a kisdrlethez sziiksrlges

t,:,

A4

ire lesz szuksge

linrjzl:ltrd..]
.l'r

mI

it:
-!i,

eszkozokr6l. Ntih6nyat talSn meg kell v6s6rolnod.

f.''

lc.lltFdl
-lt,

Feljegyzes
Hogy fogod f eljegy ezni
i,,: :l:l i:'

l-; ;--icsck a bizton:dq*s "' lcisdriet*r-eshez

^ !ollltbdl
,

r1

6,szr

ev 6Ie-

r te

oszl

ll:i

. jrir; - \:
-

Cer'-rza

ne lcisrletezz {olvoiranrnal, is ne ,::',.i1 vizet eie ktromos sze rkezc-ielcbe .;:r iogialatokba.

leidet? Ha lehetsriges, a mers ekhez hasznilj vonalz6t, mrir6szalagot vagy

mdrleget.

ii:'

rezz kozi,etle

r';Lll a i\apbaJ

:-:::gitc- t.ljtmit,r,;qv t

,i to'.

--:.-: :io.l, legyl nagyon ovatosi

A hiteles kiserler
A tudom6nyban nincsenek jo vagy rossz v6laszok. A kutat6s izgalmas dolog, tis a folyamat kozb en eloz6leg eszedbe sem jutott eredmtinyekre is r6bukkanhatsz.

,:--:-l :.: r.o'tozz szarasan r:ragadra -. -' :-li, eiszorithatiik r,6rkeringseJet

;:in

rnincle rrne k

zird

vissza

::.j
-.

:;ikot

tcltesz

va la

nibe,

ki es l:isj e I I rnegfblela

--: ::.::i,c>:ri'c j<ke | ,",qgy kernlai :.-:-ij ,:15 nr;nlil Lrtin rnindi!
.
:-:-:::r:r:::--:..:::::::::::r:==:::=::5:::::i!=4-.11.1j.|i:j++:l3

:: -=l-l

90

Minden esetben torekedni kell a kiserlet hiteles vtigrehajt6s6rra. Pelddrul ha azt teszteled, melyik labda puitun a legmagasabbra, el6bb ki kell deritened, mely dolgok befolySsolhatj6rk az eredmenyt. Ezeket hivjuk v6ltozonak. A hiteles kis6rletben csak az egyik v6rltozot szabad megv6ltoztatni, minden m6st eredeti 6rllapot6rban kell hagyni.

A lehetseges valtozok
A labda tipusa
6s a

felii-

li\
Ha azt teszteled, melYik

let ugyanaz marad.

,'=
Ha a kiilonfele felu.Ietek s6t vizsgilod, a felultret esz

Ha azt teszteled, vajon a

'atia

labda pattan a legmagasabbra, az egyetlen v6ltoz6 a labda tipusa lehet. Minden egyOb ugyanaz marad.

magassAg okoz-e kiilonbs6get abban, milyen magasra Pattan a labda, az ejttisi magass6g beAllft6sa lesz a v6ltozo.

v6ltozo 6s a labda. illeirve a magassAg, ahonnan leeited ugyanaz marad.

M egfi
i,abd; tip:;s;
-ie

gyel6sek felj egYZ6se

is:i.ib.l;

Megf igyeltiseidet tobbfele modon jegyezheted fel. Keszithets z fdnyk|pe-

i,.t:,;i--1
i;114;r;nql:i.il
,

ket, eredm |nyielzo t6bl6zatot, folyamat6brAt vagy grafikont. Akir egy plak6ton is bemutathatod, mit vegeztel tis milyen eredmtinYre jutott6l.
Tabl6zatban. vagY grafikonon Yogzitheted eredmdnYeidet.
is

Grifl:b'i.t

Ert6kel6s
elorei,elzesed? ird le, HelytAllo Yo]t-: milyen nehezsegekkel vagy probldmAkkal kenilttil szembe. M6g ha a kisrirlet vagy a kutat6s nem is a tervezett modon zajlott le, ez nem jelen-

ti azt, hogy elvesztegetted

az id6t. A hib6kbol valo okul6s tis a kistlrlet

megismetltise seglthet abban, hogy legkozelebb Pontosabb eredmenyre juss. Van valami, amit mAskent csinaln6l legkozelebb?

(\' , V

Mdg tobb otletet kaphatsz az

onlllo munkavegzeshez www.usborne-quicklink'com oldalon'

Kislexikon
A kislexikonban a konyvben tal6lhato bonyolult vagy szokatlan szavak magyar6zata tal6l hato.
A
Elektromignes E I e ktrom o s s dgga I kitis bekapcsolhalo m dgn e s.
Elektromos 6ramkcir Elektromos aram halad6si ritja.
ElektromossSrg Elektromos to lt6ssel rendel kez5 rd szecs kd k mozg6sa. Er6 T6rgyakat mozg6sba lendit6, alakjukat vagy ir6nyukat megv6ltoztat6 hiz6s vagy lokris.

Horizontilis Balr6l jobbra, nem pedig feliilr5l lefel6 halad6 vonal.

ldeg Az agyadb6l rls az agyadba it6 vrikony

rizen eteket tov5rbb

d6lt bettiuel szedett sza-

rostsz6lak.

vakhoz on6l lo magyarAzat tartozik.

lndik6torlap Az anyagok savas, l(gos vagy semleges jellegdnek meg6l lapitSsira szol96l6 egyfajta papir. Szintinek megv5ltoztat6s6val m(kodik.

Acel Vas alapri otvozet.

Albumin I oj6sfeh|rjdben tal6lhat6 kdmiail6ncolat. Allati maradv6nyb6l k6pzSdritt energiaforr6s Sz6n, olaj vagy gazalapri, az 6vmilli6k alatt 6'talakult, foldb5l kitermelhet6 tiizel6anyag.
Atl6tsz6 Frlnyt 6tereszt5 anyag. Atom A minden anyagot alkot6 rdszecskdk egyetlen apr6 darabja.
Barom6ter
Ld gny o m d s

irt6kel6s Annak elsz6mol6sa, hogyan m(kodott valami. Kutat6k

kis6rl etei ket rirt6kel i k.

lr6nyt(

TSrjekozod5rsra haszn6lt

t[ije mindig riszakd6li ir6rnyba mutat.

eszkoz. M6gneses

ilzdkel6k V6 tozSrst eszlel6. A testedben az 6rzekel6k kozvetitik

I

agyad feld a kiilonboz6 v6ltoz6sra - peldSrul hideg, meleg - ir6nyul6 jeleket. Feliileti fesziilts6g Fo ly add k fel 0letdnek apr6 r,! sze c s kd it osszelarlo er6. Folyad6k Adott mennyis6ggel, de hat6rozott formAval nem rendelkez6, cseppfoly6s anyag.
G6z Alak ds mennyisdg ndlkiili, a rendelkezdsre 6rll6 b6rmekkora teret kitolteni kepes anyag. G6n A DNS osszelev6je. A grinek

lsmertet6jel Valaki vagy valami megkllonboztet5, egyedi vonSsa, p6ld6ul szemdnek szine. Itat6s Felesleges tinta felsz6rit6s6ra val6 vastagabb papir.
izlef

Sbimb6k rtelek izdnek

I I

erzekel esdr e szo 96 o apro se1f csom6k

a nyelven.

m|r

6sdr e

hasznAlt eszkoz.

Kaleidoszk6p Tiikorrel bevont cs5ben fdnyvisszaver6drlst ldtrehozo j6t6k,

Kazein A tej legfontosabb alkotorrisze, kdm iai llnc.

Camera obscura Apr6 lyukkal ellitott doboz. A lyukon 5rt lSrthat6 a fejjel lefel| vetitett ktip. Csapadtikm615 Csapad6k mennyisdgrinek mtirdsrire szol 96 l6
eszkoz.

Kimiai vegyi,iletek
hat6rozz6k meg minden 6lol6ny ismertetdjele it .

- Atoni

vagy

n o le ku ldr is vAltoz6sokkal jJrr6 reakci6k rrlsztvev6i vagy eredm 6nyei.

Csepp Apro fo lyaddApotty.

DNS A sejtekben talilhat6, gdneket alkoto h.6miaianyag.

Kristify lsmdtl5d6
Generitor A mozgSst elektromos energi6v6r alakit6 szerkezel.
G6z A gdz m6sik neve.

szerkezetl,szi l6rd

anyag. Kukorical iszt M6rt6so k siiritds|.r haszn5lt liszLfle. Laza Nem szoros vagy feszes.
e

Duzzadis Megnagyobbod6s. Egyenlit6 A foldgoly6 kozepdn korbefuto kdpzeletbeli vonal.

Gravitici6 A t6rgyakat es az embereket a Foldon tart6, a

felemelkeddst megakad 6lyozo e16. Rovarok lSrv6inak nyugalmi alakja, melyen belril a herny6 lepkev6 vagy pill6v6 alakul. Gub6 ds

Ltignyom6s Adott ter0letre nyomast gyakorol6 leveg5 srilya.

bib

M6gnes Avasat magihoz vonzo, 6ltal6ban fdm alapf anyag.

M6gneses mez6 A

6rv6ny Kavarg6 tomeg vagy mozgis. Sz6dabikarbona

F6zeshez es

fogtisztft6sl'roz hasznSit fer''r

sz'-i.

mdgnest kortilvev5, migneses er5vel rendelkez6 ter.

Pirolgis Folytikony halmaz6llapotb6l porszerrl anyag. g6zzd vagy gdzzd val6 6talakul6s.
Szoros Feszesre huzott.

Pulzus A testedben vrirt szritpumpAl6 sziv

MegerSsit Szerkezethez valamilyen elemet hozz6ad, hogy er6sebb6 Rtiszecske Csak nagy

iitrise.

Tipanyag

A tipiatkozashoz

sztiksriges, a novnyek gry,oxere

ia

tegye.

mikroszk6ppall|thalo apr6 anyagi

felbont6s( h6tra

feldolgozott anyag. Tehetetlens6g Mlnden tesi nyugalomban marad. vagtrr egy'g.r"( vonal[, egyenletes mozE6st vegez, mig egy krils6 ero ennek megvA toztatasira nern keszteti "
I

Mikroba Mikroszh6p ndlkill l6thatatlan bakterium vagy m6s

r|sz.

6l6l6ny.

Rezgris Nagyon gyors, el6re-

ir6nyulo

mozgis.

Mikroszk6p Apro tirgyak kepenek Rost Hosszti, finom fonal vagy sz6l. Term6talaj Agyag, homok es iszac felnagyftdsdra szolgilo szerkezet. Sejt Az 6l6l6nyek legkisebb, agdneket megfelelS kevereket alkoto gazciag talaj. Mofekufa Az atomokat alkot6 apro hordoz6 egysege.
r,iszecskdk.

Stabil Szil6rd
Nagyit6s Mtiret felnagyit6sa iiveglencsdk segits6gdvel. t'tekt6r Virigok 6des,

pozici6j(.

torn6d6 Viharban el6fordulo forgo

leveg6orvriny.

Statikus elektromossig Bizonyos

tipusrianyagokosszedorzsoltisekor Torzitis Valamilyen anyagalakjinak

folyad6ka. Lepkek tis m6s

taplaldka.

nedves rovarok 6s

kelelkez6 elektromos

toltris.

hfz6ssal vagy csavarissal valo megv6ltoztat6sa.

5rirl6d6s EgymAst erint6 t6rgyak

mozgAs6t lelassito

er6.

Ny6f Sz6jban kepz6d6, az izlelesl nyeldst segit6 folyaddk.

Nyugafmi illapot 6rl6ke A pulzus testmozgas el6tti, normal 6rtdke.

anyag apr6 rriszekre valo boml6sa ds folyaddkban val6 elkevered6se.

Old6dis Birmilyen

Sfiriisdg Adott tdrfogategysdg szerkezel. tomeg6nek mrlrtdke. V6ltoz6 Az a dolog, melyet a kisrirlet sor6n megviltoztatunk, hogy 5z6l Vrikony fonal vagy rost. meghat6rozhassuk, mi befoly6rsolja Sz6rnyszelv6ny A repiil6gdpek az eredm6nyt. felsz6,ll5s5,hoz sz0kseges er6t biztosit6 Vas M6gnesezhet5 f6m. szarnydarab neve.

Turbina Viz vagy g5z 6ltal meghajtott , generdtorokat mozgalo

Ofvadispont Az a h6mersdklet, Sz6lkakas Szdlir5nyt mutato szerkezel Vezel6 H6 vagy elektromossdg vezeI6s6,re ktipes anyag. melyen egy szildrd anyag Sztin-dioxid Emberek tis 6llatok folydkonnyd v6lik. kildlegzdsekorkeletkez5gdz;a Visszatiikr<iz6d|sFeliiletr5l Optikai csal6dis Nem l6tez6, de az termdszetben talSrlhato szrln-dioxidot visszaver6do f|ny vagy hang. agy 6ltal krlpzeletben megjelenitett szensavas italok ktiszit6,s|reis haszn5rlj6k. Vizenergia Mozgo viztomeg 6ltal k,ip. gener6lt e I e ktrom o s sdg. oxig6n Emberek ris 6llatok szam6ra Sztitsz6rt Kiilonboz5 ir6nyba terjedt. vizl*oz6 Termeszetes vagy az |lelhez ndlkiilozhetellen dtldtsz6 Szil6rd Formij6t megtart6 anyag. ember alkotta, viz tirol6s6ra vaErr 96z. Nem sz6rodik sz6t, mint a fotyadk gyfijtl.sere szolgilo medence. vagy agdz. driikf6s Sztil5kt6l vagy
ism ertetcij e le k,

m6s felmen5kt5l szArmazo - p|lditul szemszin

- megismdtl6d6se.

Kiserl etek fel so ro lasa

Az alAbbiakban ttimakorok

szerint soroltuk fel a kiserleteket.

A Nap
F6zes a Napon
B

A nyom6s
Merul5

Krist6lyok
34
35 35 Z6 37

b[v6r

Szarazon tartva

Cukorkrist6lyok Sokrist6lyok

6+ 6+
6S

Leveg6vel lepecstitelve Papirszdrny keszitrise

Fiiggo kristdrlyok

Papirrepiil5 krlszitdse
9

ld6j6r6s
Sztilkakas k6szitdse
66

Napkorong k6szitrise

M5gnesessrlg

Csapadrikmtir5

a f6ny
Kaleidoszk6p kdszitrlse
Fenyforras Camera obscura keszittise Arnyj6riek Sziv6rvinyos papir k6szitrise
to

lrAnytf

kr5szitrise

l8
39

LebegS pi I lango k6szit6se il

lt
t2

Ldgnyomis mrirdse TornSdo az iivegben

6t 6t 6t

Elektromossig
Kigyobfivol6s Ugr6l6 bors Statikus er6ssrlg teszteldse
,,Elektromos bogarak" ElektromAgnesessrig
4o
4r 4t

Megujulo energia
A szel ereje A viz ereje
6B

6g

t4 t4
r5 r5

Visszaver5d5 szivirvAny
5zrnes lorgo rg 6s naplemente

42

Term6szet
Mi ncj a legjobban? Cyorsan nov5k Rovarmegf igyeles Mi van a foldben? Csapatmunka Cilisztakeltet6 Herny6kutat6s
LepkeetetS keszitdse
7o
7t 72 73

44

Halmaz6llapot
Noveszd meg a vizetl Szeletelris j6gen iit J6golvaszt6s
+6 +6
47 47

Filmtechnika
Poccint6s konyv Fogd meg a madaratl Trrikkos k6pek Szellemform6k
Egyenes vagy gorbe
r6 t7 r8

74
75

Cyrimolcsos jegk5isa

t6
77

t9 t9 t9

Feliileti fesztilts6g
Feliileti fesziltsdg megtorrlse Cem kapocs elsiil lyesztrise Vizsugarak egyesitese
+8 49 49

A sziirke Arnyalatai

Mikrob6k
ilesztos lufi
Emelkedci zseml6k

Hangok
,.Harangvilla"
Hanger6 m6,rdse
20
2l
2t 22 23

t8
tB

Keverrikek
,,Trutym6" k6szitrise Lebeg6 toj6s
Olajos keverekek
5o
5r 5r

Az emberi test ds az agy

Nyelvtdrkrip 8o A szagl6s ereje 8r Tal5rld meg a titkos alkot6reszl 8r
Jeges ujjak
K4-zi h6m6r6

H6po96 kacsa Uvegf uvola CumigitAr

E16k

Kapaszkodo tinta
Vajk6sz itris 24
25

52 53

Bz Bz

Lufirakrita kilovese R leesci narancs

Csuszo-m6sz6 ^--'-_, Cs riszoverseny Felmelegedes

Savak 6s higok
Lirthatatlan tinta
Szagelsziv6
54
55 55 S6

Cyors fogSs
Erzekeny

8: 8:
8+
8S

z6
27 27

Egyensilyoz6 akrobat6k Egyensrilyozo lepke

z8
29

K6posztis indik6torlap Habz6 szornyek

Mrianyag tiidS keszitese Leveg6gyujl6 M6rd meg a pulzusod!

Szavak ds kdpek

Bs

86

Papir
H6zi k6szil6sui papir Lebeg6 virigok
SB

Energra
Lapitkerekes haj5 keszitrise Felpattano labda
3O
3r.

Mem6riamester Nevezd meg az arcotl LAthat6 DNi

CsalSdfa kriszitrise

Bt Bt
88 89

6o

Kdmiai reakci6k
Tejes form6k TojAshab keszit6se 6z
6Z

rel6pitm6nyek
Torony-kihiv6s Piramis |pitese Hidepites
32

33

33

94

Nevmutato
A nevmutatoban a

vastagon szedett szamok a kifejezes vagy temakor

els5dleges magyar6zat6nak

frzdkelSk 8z-83
Es6m6r6

6t

I
l6s 46'47

F
Fagy6s

oldalaira utalnak.

+6'+t

K
Kaleidoszkop Kapcsolok 45
Kazein 5a Keverrikek 50-53
ro

A
Agy rS. 16, 17, r8, g, Bz,8l, 86, Agyag zr Akril +o Anyagok 32, 4c, 4t, 42, 43 Aramkcjrok +l Arnyak 8,9, tz't3 Arnyj5trik rz, r3 Arnyfigur6k rz, r3 Atlok tz, ff
Ac6l 18,

Fehlrie @ Feliileti fesz0lts6g +8-+g rrimek gB, lg, 42, 43, 44 Feny 8, ro, n, r2, r3, r4, r5 Fdnysugarak ro, rr
F6rgek 74,75
BZ

tg

j,2,33 Kristilyok 6+-6>

Kock6rk

Filmek r6 Folyadrlkok +6, +1,48, 49, 5o, Forg6pont z9

FormAk zz, zl, z6 Fold S, 9, zB, 38, 4r, 68 Frilek zo, zr

L
5r

L6ncolatok 6z-63
Ldgcs6 84
L6,gzs 8+-8S

Lepkdk

T6'TI

G, GY
C6zok +6, 6+, 68,78, 7g Crinek 88-8g

Leveg6:zo, 21, 22, z+, B+, Bs

B
Bogarak 72,7
B5r 82, 83
4

Repiil6gepek 36, 37 Lrignyomis 34, 35, 36'37, 6t L(g 5+-5:, 56,5t

Ceneratorok 69

Graviticio z8'zg
Cubo z5 Gyapju 4o,
Gyokerek
rt

M6gnesessr!g 38-39
ar

c
Camera obscura

M6gnes 14, 4s
MAgneses mez5 38, 45

70,7t,73

D
DNS 88

H
5: Hang zo-zr,
Habcs6k
22, 23

Magok 7o-7r Miktob6k T8-Tg

Er,E.,:',,"'
ighajlat 67
Egyensuly z8'zg

Elektromossig hz'43, 44, 45, 68, 6g Stati kus elektromoss6g 4o-4r

Elektrom6rgnesess6g 44- 45

Hanger6 zr Hangszerek 22,23 Hernyok 76 Hidak Homok 73

Molylepke 76 Mozg6kdpek r6 M[ianyag 4o, 4r, 42, 44,62

N
Nap 8-9

l:

H6

8, zt, +t

Napora 9 Napfdny B,

r4

H6mdrsdkle

47

, 6T

42, 43, 4s tleszt6 78,79 rllenhat6s.Sz-81 Emkikezet 86, 84 Energia 27, 3.o,3r,.68, 69, 84, 85 ipiiletek 32,33 Er6 8, 69
Elem
.

I
ldegek 8z
ld5jSrr6s

Nektir zz Novrlnyek 7o, 71, 72,75, 76

Ny6l Bo, Br Nyelv Bo, 8r

66'6t

Huz6erS Er6k

24,25,28,39,

48, 49

lndik6tor-papir 55 lr6nytfi 38 lzlel6s 8o-8r fzlel5bimb6k 8o, Br

lzmok 8z

Nyom6s 46, 47 LtlgnyomAs 34-37 Viznyomis 34-35

Tol6er5 24,25,28,35

ztr'z', z6 rtelem 86-8t

o
Olaj 68 Olvad5rs 46, 57

s6 +z Statikus elektromossig 4o'41 Suly 27, zB, 29, 32, 33

Torok 84
Tridcj

8+-8f

optikai csalodAsok 18-t9

OrAk g

S(rl6d6s z6'27 S[ir(sdg 5r

Szag Bo, Br

Trikrok to, tt, t4 Tiizel5- 6s ffit6anyagok ea

V
V6ltoz6k go,
Vas 38, 39
gr

0rr

Bt
BS

Oxigen B+, 6rokl6s Bg

SzSrnyak 36,37
Sz6rnyszelv6.nY 36,37

Orvdnyles 5z

szel 66, 68,6g Szdlir6ny 66, 6t

Sztilkakas 66

P
Papir 58'59, 6o-61 Pirolg6s 6+, 6S Piramisok 32,33

Sz6lmalmok 68,69 Szemek 6, t7, t8, t9

Szen 16

R
Repiil6s 9637 Rtiszecsk6kt5, 38, 40, 41, 48, 49, 50, 64,73
Rezges

Szrin-dioxid 57, 78, 79 Szerkezetek 32'33 Szil6rd anyagok 46, 47,50,64

Szinek 14-15 Szirmok 77 Sziv 8+-8S

Vegyi anyagok 52, 54, 56, 8r Vrir 84, 85 Vezet6k 42-43 Visszaforgat6s S8, 5g Visszatiikrozes lo-tl Viz u, r4, 22,34,35, 46, 47, 48, t+9, 50, 5t, 50, 51, 668, 6g Viznyomis 34-35
P6rolg6s 64

Vizeromuvek 69

7
Zene 2t, 22 Zenei hangok zz, z3

20'23

Rostanyagok SB, Sg, 6o,6r, Bz

Rovarok 7z

Sziv6rvAnyok l4
Szovetek
4r

Rugalmass6g 23,30,3t

T
T6panyagok tz, tS TAptalaj 72-73,75 Tehetetlensdg 24, z5
Test 4r, B+, BS Torn6d6k 5z

S, Sz
Savak

5t-55, 56,57

Seitek 84, 88

Selyemhernyogubo 76

Kii
o,o.

z ii n

etnyi lva n ita s

k<lnyv."t.nrn,;',;;T;:,Til:'Ji1,,:X:!,f

,arnden rehetsdqes rrip6st mesteitirnk a

Amennyiben b5rmilyen sze,z6i iog kimaradt, a kiad6 e a hetyreigazitds renetosogot. (i= felsci. k = kozdps6, a = also,

iili:|i|]n

ferajdnrja

i i,Jd;;;;;J
(bf); zo. old.

."r;;;.;;;;i.allrat
=.

l"rti".*.i i=i'r

az az al6bbi szervezeieknek 6s magSnszemrilyeknek, hogy hozziii6rultak 6s enged6lyezt6k

j = jobb):
@ Bob

ift)' e+-as' ilo. lut'T')lsHlNA6A/SPL Non Figg Digit6lis kriptechnika: Mikewheatley, Nick wakeford ris lohn Russell; Tov6bbi tervek: cartwright; 3orit6terv: zoe wyay; Mriv6szeti vezet6: Mary vonast m6sok weboldalainak tartalmi6rl ris A: r..jsborne publishing sa.iat oldal6n kiviil nem felet5s ris nem fogad el semmilyen felel6ssrlgre Az usborne Publishing nem vonhai6 felel6ssrigrc inyagok,6rt. t .tytel.n o, sritt6 megjeren6'6itatmas, vil69h5l6n esetJejesen

a *uno,

Faris/coRBrs

@ spL

(bf); +a. old.

Rowan; Progressive lmage/coRBls (k); 7/--75.

old o

sclMAT/spL (fcjk6p); 8o' old'

r o***o*rto't tlil, ;;#;;il;ilffi; ,.;j;;-3"ifilr"r."" ;;;;; ;;

ut. old.

@'BslP, JouBERr/sPL

(f6kdp)'

6s veszies6gek6rt' sordn telottott an'fagokban taliilhal6 esetlegei virusok okozta k6rok6rt Anglia. www;usborne'com szerz6i iogvridelem@ zoo5 usborne ri;5 kiadis Usborne publishing Ltd,2oo5,.g3-85 SafJron, Hill, London, ECrN 8RT, publishing Ltd vridf egyei. Minden iog fenntartva. kiad6 el6zeles enged6lve nrilkiil nav e, tu4ar tiz6r6tag az Usborne vagy indokkal t6rolhat6 kerbsorendsz#kben, nem tov,ibbithat6 semmilyen formdban reien kiadvany semmilyen r,iszq nemisokszorosithat6, nem zoo5-ben' limerikSban kiad5s Els6 m6don, Lr"tt onlturui, mechanikusan, fnym6solva, r6gzitve vagy mis

""iiio"gi.isz6s

;;;

CopyrightGzoo5Usborne?ublishing'Ltd.,",ll
magyar

'

kiadir

Fordiiotta: Translation'Copyright o

Horvith Gabriella.: M(szaki szerkeszt6: Piipai

,,Paf

i" Zolt6n

*'r'et*-"'"jetiterVekalap|5n):p6pai..pafi::Zolt5nlAtonyvkiad6.!e]elose|T6thVeronika:.l
spannan-LirerarriraKft..Kiadiaapannon-LiteratdyaKft..??]oKl.S.ij:iall6s,Pf akiad6srirtfelelaPannon-Literat(raKjt..igyvezei6igazgat6ja.Kiad6seve:zoo6
D.inted in China
:53N: 963 9671 32 9

ro8.''Tel.:59l3zz-555'Fax.:59/3ar-444'www'pahnon-literatura',hu

95

,fl;ll[[uil