TALAJTAN Ljer Konrd A talaj fogalma s funkcii A talaj a Fld legkls szilrd burka, amely a n !nyek term"ely!

l szolgl# Ala$ et tulajdonsga a termk!$ess!ge, agyis azon adottsga, "ogy kell idben !s m!rt!kben t$anyaggal !s %zzel k!$es elltni a rajta teny!sz n !nyeket# A talaj s nyi anyagokb&l, alamint !l !s "olt szer es anyagb&l te dik ssze# A talaj term!szeti k!$zdm!ny, amely az 'n# talajk!$z t!nyezk "atsra alakul ki a kiindulsi anyagok mllsa, talakulsa, trendezd!se, "umi(ikl&dsa !s szerkezetk!$zd!se k etkezt!ben# A talajokat azonban az ember is jelents m!rt!kben alak%t"atja# A n !nytermeszt!s szolglatban ll& talajok tbbnyire mr nem term!szetes lla$otban tall"at&k, a talajm) el!s, trgyzs, ntz!s "atsra jelents ltozsokon mentek keresztl, 'n# kult'rtalajokk ltak# Kzel term!szetes erdk alatt ezek a ltozsok alig jelentkeznek, annl ersebben !r !nyeslnek a mezgazdasg m) elte talajokon# A talaj so"asem lland& k!$zdm!ny# Nem*sak az ember, "anem a term!szeti (olyamatok alak%t& "atsra is (olyamatos ltozsban an, ennek meg(elelen a talaj(ejld!s nem lezrt (olyamat# Term!szetesen ! szzadok, ! ezredek szks!gesek a""oz, "ogy egy kzetbl talaj jjjn l!tre# A talajokat azonban r!szben term!szeti erk, r!szben az ezeknek utat nyit& gondatlan emberi te !kenys!g r id idn bell el$uszt%t"atja# +!ldul a meredekebb lejtkn !gzett erdirtsok nyomn a nyers ala$kzetig lemos&d"at a talaj# A talajok a Fld klnbz terletein nem egys!gesek, a talajk!$z t!nyezk klnbzs!ge miatt ms,ms t%$usokba sorol"at& k!$zdm!nyek alakulnak ki# A talaj a tj r!sze -'n# tjalkot& elem., to bb !lett!r -sok(!le bakt!rium, gomba, n !ny !s llat szmra.# A talaj a krnyezeti rtalmakkal szemben bizonyos $u((er "atssal rendelkezik, $l# k!$es klnbz kros anyagokat kisz)rni a %zbl, !s ez ltal az i & %z tisztasg"oz "ozzjrulni# A talaj (olyamatosan meg'jul& term!szeti er(orrs, amelynek !delme, okszer) kezel!se ala$ et emberi !rdek# A talajkpz tnyezk Kz!jk tartoznak a - (ldtani t!nyezk - !g"ajlati t!nyezk - domborzati t!nyezk - biol&giai t!nyezk - a talajok kora - az ember "atsa /zek nem (ggetlenek, egymst is be(olysoljk# A legfontosabb talajkpz svnyok

Az s ny a (ldk!reg szilrd, "omog!n, term!szetes eredet) r!sze# A "omogenits azt jelenti, "ogy egyi sszet!tele -t!rben. lland& !s konkr!t# Az s nyok t'lnyom&an kristlyosak, (el!$%t!skben meg"atrozott r*sszerkezetet tallunk# Az svnyok csoportostsa 0# A termselemek *sak egy(!le elemet tartalmaznak# Le"etnek (!mesek, (!l(!mesek agy nem (!mesek# A talajokba kzetekbl kerl"etnek, el(ordulsuk ritka# 1# A szulfidok leggyakrabban "idrotermlis, te"t (orr& izes oldatokb&l kikristlyosod a (ordulnak el# A galenit -+b2. &lomszrke sz%n), karbont agy k ar* k%s!ri# A leg(ontosabb &lom!r*# A szfalerit -3n2. srga, szrk!sbarna, rs, n!"a (ekete# A leg(ontosabb *ink!r*, 4yngysorosziban bnysztk# Az enargit -5u6As27. szrk!s(ekete, as(ekete# 8e*sken askos tmegekben (ordul el, leg(ontosabb r!z!r*nk# A pirit -Fe21. a legelterjedtebb szul(ids nyok egyike, ltalban magmatikus eredet)# Aranysrga, (!m(!ny)# Kar*a (ekete# A talajok %zzel telt reduk*i&s t!rs!geiben is el(ordul# Jelents szere$e an a sa any', szul(ttartalm' talajok k!$zd!s!ben, ugyanis "a a talajk!$z kzet szul(idtartalma o9idat% krlm!nyek kz! kerl, k!nsa k!$zdik# /nnek k etkezt!ben a talaj ersen elsa anyodik, ami az alum%nium !s a as mobilizl&ds"oz ezet# A keletkezett szul(tok ers t!r(ogat,n eked!st okoznak# 6# Oxidok s idroxidok# A korund -Al1:6. k!k, srga, sz%ntelen, rs agy barna# Nemes ltozatai drgak ek -rubin, za(%r., szennyezett (ajti nagy kem!nys!gk (olytn *siszol&anyagnak alkalmasak# A hematit -Fe1:6. a*!lszrke, (ekete, agy rsbarna# Fleg sa any' eru$t% kzetekben agy kristlyos $alkban (ordul el# Nagyobb tmegben (ontos as!r*# ;agasabb "m!rs!kleten -tr&$usokon, szubtr&$usokon. a talajokban a szer es anyagok gyors talakuls al ka$*solatban is k!$zd"et# A talajnak kon*entr*i&jt&l (ggen rses sz%nt ad# A as-<<<.,o9idok old!konysga rendszerint *sek!ly, azonban ersen sa any' krlm!nyek kztt a talaj %z as-<<<.,ion tartalma megn# 8eduk*i&s iszonyok !s szer es kt!sekben el(ordul& nagy mennyis!g) as-<<., ion szint!n megn eli a talajoldat astartalmt# Az ilmenit agy titnvas -FeTi:6. (ekete, a*!lszrke# Fleg bzikus eru$t% kzetekben (ordul el# Titn egyletek ala$anyagul "asznljk# A kvarc -2i:1. zs%ros (!ny), sz%ntelen, agy idegen anyagok sz%nezik, a sz%nes k ar*oknak kln ne k an# A Fld kzetk!$z s nyainak 0=>,t alkotja, a (ldk!reg leggyakoribb, nll&an is el(ordul& s nya# 2ok eru$t% kzetben (ordul el, legtbbszr a magmb&l kristlyosodik ki# A nagyobb mennyis!g) -?@,A1>. k ar*ot tartalmaz& eru$t% kzeteket sa any' kzeteknek ne ezzk# Nagyon ellenll&, nem mllik, ez!rt a kzetek trmel!k!ben (el"almoz&dik# Ko$snak is j&l ellenll# Kem!nys!ge !s igen nagy ellenll& k!$ess!ge miatt a (oly& izek "ordal!ka (k!$$en k ar*b&l ll# A talajokban a leg(ontosabb o9id# Bomokos talajokon a k ar* r!szarnya el!r"eti a C@>,ot, de a talaj agyag(rak*i&ja is legalbb 0D,1D> k ar*ot tartalmaz# A szil%*ium,o9idok old!konysga a talajban ltalban *sek!ly# <de tartozik m!g az opl -2i:1#nB1:., a rutil -Ti:1, keresett titn!r*., !s a piroluzit -;n:1.# Et&bbi (eket!sbarna, (ekete sz%n), a talajokban aso9idokkal egytt (ordul el, be onatokat, "rtykat !s bors&kat alkot# Fsszetett o9id a magnetit agy mgnesvasrc -Fe6:7.# Fekete# /ru$t% -$l# bazalt. !s metamor( kzetek elegyr!sze# A"ol nagy tmegben (ordul el, (ontos as!r*k!nt bnysszk# /rsen mgneses# A gibbsit agy hidrargillit -Al-:B.6. (e"!r agy "al nyan sz%nezett# Bidrotermlisan agy a tr&$usokon mllssal keletkezik# A bau9it alkot&r!sze# A talajban alum%nium, tartalm' sziliktok mllsakor keletkezik# A diaszpor -G,Al::B. eg, agy gyngy"z(!ny), srgsbarna, (e"!r, zldesszrke# Hled!kes kzetek -$l# bau9it. !s kristlyos $alk elegyr!sze# A gibbsittel !s b"mittel egytt a bau9it (ontos s nya# A

goethit -G,Fe::B. srga, barna, barns(ekete# Fleg (elsz%ni mllsterm!kk!nt, de "idrotermlisan is keletkezik# A "azai bau9itok jellemz alkot&r!sze# Talajokban elssorban akkor keletkezik, "a Fe-<<<.,ionok %z jelenl!t!ben nagyon lassan "idrolizlnak, azaz ersen sa any' krlm!nyek kztt# A lepidokrokit -I,Fe::B. naran*ssz%n) s ny, amely k!t!rt!k) asat tartalmaz& oldatok ke !s sz!nsa jelenl!t!ben trt!n o9id*i&ja r! !n keletkezik# Baznkban $ang& izes barna erdtalajokban (ordul el# A limonit -barna as!r* agy barna ask Fe1:6#nB1:. srgsbarna, rozsdabarna, barna, esetleg rs# Kzetekben igen gyakori, mint astartalm' s nyok mllsi term!ke# A kzetek !s a talaj (ellet!n lt"at& elsz%nezd!st okozza# A talajban gyakran alkot bors&nyi,di&nyi konkr!*i&kat# 7# A sziliktok a k ar**al egytt a kzetalkot& s nyok C@>,t adjk# Ala$ et !$%tk k a szil%*ium,o9ig!n,tetra!der, amelynek kz!$$ontjban "elyezkedik el a 7,es koordin*i&s szm' szil%*iumatom# ;inden szil%*iumatom"oz 7 o9ig!natom ka$*sol&dik# A szil%*ium, o9ig!n tetra!derek a sarkaikon l! o9ig!natomokon keresztl ka$*sol&dnak egyms"oz a J2i,:,2i, s!ma ala$jn# /gy tetra!der ma9imlisan 7 msik tetra!der"ez ktd"et# A sziliktok sok(!les!ge "rom tulajdonsgukon ala$szikK - A szil%*iumatomok az o9ig!n "idakon keresztl tbb dimenzi&ban ka$*sol&d"atnak egyms"oz# - A sziliktok gyakran k!$eznek ketts !s tbbes s&kat# - A sziliktmolekulkba k!$esek egy!b atomok be!$lni, illet e a szil%*iumatomokat "elyettes%teni -izomor( "elyettes%t!s.# A sziliktokat r*st%$usok ala$jn *so$ortos%tjuk# ;egklnbztetnk sziget,, ln*,, szalag,, r!teg, !s t!rr*sos - z,. sziliktokat# A szigetsziliktoknl a 2i:7 tetra!derek nin*senek egymssal o9ig!n"%d ltal sszekt e# A tetra!derek kztti teret Fe:?, illet e ;g:? okta!derek tltik ki# Az olivin olaj, agy $ala*kzld# Lizonyos eru$t% kzetek -$l# bazalt. (ontos elegyr!sze# ;lls r! !n agy meleg (orrsokban %z(el !tellel knnyen szer$entinn! alakul t# A grntok mllsnak ellenllnak, "omoktalajokban, magms kzetekbl -andezit. keletkezett talajokban gyakran megtall"at&k# A ln*sziliktok eset!ben a tetra!derek egy irnyban sszeka$*sol&d a ln*ot alkotnak# <de tartoznak a piroxnek# Az enstatit M;g1-2i:6.N elssorban bzikus eru$t% kzetek (ontos sz%nes elegyr!sze# Az augit alum%niumtartalm', a legelterjedtebb $iro9!n(!les!g# <gen gyakori eru$t% kzetekben# ;llsnak ellenll# A talaj (ontos kal*ium(orrsa# A szalagsziliktoknl k!t, tetra!derekbl ll& ln* $r"uzamosan ka$*sol&dik egyms"oz# Az amfibolok a magms !s metamor( kzetek (ontos sz%nes -st!tszrke, (ekete, esetleg barns. alkot&r!szei# 4yorsan mllanak, !s sok kal*iumot juttatnak a talajba# A r!tegsziliktok eset!ben a 2i:7 tetra!derek r!tegeket alkotnak# A *so$ort (ontosabb s nyainl a 2i:7 tetra!derr!teget Al-:,:B.? okta!derr!teg b %ti ki# A szil%*iummal szemben az alum%nium koordin*i&s szma ?, %gy az o9ig!natomok, illet e :B, ionok egy szablyos okta!der ? *s'*sn "elyezkednek el# Az alum%nium "elyett magn!zium is szere$el"et# A csillmok "rmas r!tegr*sb&l !$lnek (el# A k!t tetra!deres r!teg egy okta!deres r!teget (og kzre, a r!tegeket KO ionok ka$*soljk ssze# Knnyen "asadnak# P!kony lemezeik "ajl%tssal szemben rugalmasak# Kz!jk tartozik a muszkovit !s a biotit# Et&bbi knnyen mllik, melynek sorn elszr a as old&dik ki belle# ;llsa sorn iszonylag sok KO iont szolgltat a n !nyek szmra# 2ok eru$t% kzetnek l!nyeges alkot&r!sze, kristlyos $alkban is gyakori# A csillmszer sziliktok lemezei a al&di *sillmokkal szemben nem rugalmasak# <de tartozik a talk agy steatit, to bb a tbbnyire zld sz%n) szerpentin# Et&bbi az oli inbl alakul ki %z(el !tellel# 8ostos (ormja az azbeszt#

Az agyagsvnyok a talaj elsdleges sziliktjainak bomlsa, talakulsa sorn keletkezett msodlagos r!tegsziliktok# 2zubmikrokristlyos, kolloid tulajdonsg' anyagok, a talaj agyag(rak*i&jnak leg(ontosabb alkot&r!szei# 2ajtos r*sszerkezetk miatt k!t igen (ontos tulajdonsggal rendelkeznekK duzzad&, !s ionmegkt, illet e ion*ser!l k!$ess!ggel# 8*sszerkezetk rugalmassga miatt %z "atsra megduzzadnak, kiszradskor iszont zsugorodnak# Az ionmegkt, ion*ser!l k!$ess!gk egyr!szt az izomor( "elyettes%t!sbl ad&dik, msr!szt a tr!s(elleteken tall"at& tlt!sek erter!ben ellenkez tlt!ssel rendelkez ionok adszorbel&d"atnak# Az %gy megkttt ionok az oldatokban l! azonos tlt!s) ionokra ki*ser!ld"etnek# ;int r!tegsziliktok, az agyags nyok is tetra!der -T. !s okta!der -:. r!tegekbl llnak# K!tr!teg) -T,: t%$us'. agyags ny a kaolin, kaolinit agy porcelnfld# /nn!l a tetra!deres r!teg kls (ellet!n o9ig!natomok, az okta!der,r!teg kls r!sz!n $edig :B,*so$ortok annak, %gy a szomsz!dos r!tegeket a kaolinitben iszonylag ers "idrog!n"idak ktik ssze# /z!rt a r!tegek kztti "!zag oly *sek!ly, "ogy sem %zmolekula, sem ionok nem tudnak oda bejutni# /bbl ad&d&an a kaolinitnek a legkisebb a duzzad&k!$ess!ge, s a kationmegkt k!$ess!ge is# A m!szk terletek (ellet!n tall"at& rs agyag gyakran =D,=@> kaolinitet is tartalmaz -$l# Ludai,"g#, Lkk.# A $or*elngyrts leg(ontosabb nyersanyaga# Bromr!teg) -T,:,T t%$us'. agyags nyokK illit, vermikulit, montmorillonit# Kzlk az illit duzzad&k!$ess!ge a legkisebb, a montmorillonit! a legnagyobb# Et&bbi szrk!s sz%n) agyags ny# Negat% tlt!s(elesleggel rendelkezik, amelynek jelents r!sze az okta!deres r!tegben (ell!$ -alum%nium,magn!zium agy , as. izomor( "elyettes%t!sekbl ad&dik# A kationok nem *sak a (ellet!re, "anem a r*sktegek kz! is bektd"etnek, %gy nagy az adszor$*i&s ka$a*itsa# A r!tegek kztt %zmolekulk is adszorbel&d"atnak, tbb molekula astagsgban# /miatt a montmorillonit duzzad&k!$ess!ge a legnagyobb az agyags nyok kztt# Arnylag tisztn (ordul el a "aznkban tbb(el! bnyszott bentonitban# A n!gyr!teg) agyags nyoknl k!t tetra!deres !s k!t okta!deres r!teg ka$*sol&dik egyms"oz# A klorit az antigorit !s az amezit izomor( elegye# Qltalban zld agy zldes rnyalat', n!"a (ekete# Adszor$*i&s ka$a*itsa iszonylag *sek!ly, !s igen gyenge a duzzad& !s zsugorod& k!$ess!ge is# Klnbs!get le"et tenni a metamor( kzetekben tall"at& 'n# elsdleges !s (k!nt sa any' talajokban k!$zd 'n# msodlagos kloritok kztt# A t!rr*sos - zr*sos. sziliktok leg(ontosabb k!$ iseli a fldptok# /zek 5a,, Na, agy K,tartalm' alum%niumsziliktok# A tetra!der 2i,atomjt r!szben Al "elyettes%ti, s a negat% tlt!s(elesleget a r*s"oz ka$*sol&d& (!mionok kom$enzljk# ;!rs!kelt ben a talajt alkot& s nyok @,6D>,t teszik ki# A klifldpt agy ortoklsz -KAl2i6:=. r&zsasz%n, "al ny "'s$iros, srgs, agy szrke# ;!lys!gi !s led!kes kzetekben, alamint kristlyos $alkban gyakori# A grnit, gneisz !s a szienit (ontos elegyr!sze# J&l "asad# A talajnak (ontos K,(orrsa# A ntronmszfldptok agy plagioklszok az albit -NaAl2i6:=. !s az anortit -5aAl12i1:=. elegykristlyai# Fe"!rek agy "al nyan sz%nezettek# Ba az sszet!telben tbb az albit !s ke esebb az anortit, sa any' $lagioklsz a ne e# A legtbb eru$t% kzetben el(ordulnak, de kristlyos $alkban !s trmel!kes kzetekben is sok a $lagioklsz# A fldptptlk ko asa ban szeg!nyebbek, bzikus kiml!si kzetekben (ordulnak el# <de tartozik a leucit -KAl2i1:?. !s a nefelin -NaAl2i:7.# @# !oszftok s rokon vegy"letek# Az apatit a$r&, *sak mikroszk&$$al lt"at& kristlyki kis mennyis!gben minden eru$t% kzetben megjelennek# A n !nyeknek (ontos (osz(or(orrsa, a Rszu$er(osz(tS m)trgya nyersanyaga, llati *sontok alkot&r!sze# A vivianit agy vasfoszft MFe6-+:7.1#=B1:N sz%ntelen, de a le egn megk!kl# ;sodlagosan keletkezik, reduk*i&s (olyamatok sorn# Jellemz k!k sz%n) (oltjai -gley.

?#

A#

=# C#

rosszul szellztt, lland&an ned es talajra utalnak# <de tartozik m!g a strengit -Fe+:7#1B1:. !s a variscit -Al+:7#1B1:.# #zulftok s rokon vegy"letek# A barit agy slypt -La2:7. sz%ntelen, (e"!r, srga agy szrk!s# Tbbnyire (orrsokb&l lik ki -$l# Luda meleg(orrsai.# A brium egyletek leg(ontosabb ala$anyaga# Az anhidrit -5a2:7. sz%ntelen, (e"!r, szrk!s, k!kes# Tenger %zbl keletkezik, ks&tele$ek als& r!szein (ordul el# <gen ne"ezen old&dik# A gipsz -5a2:7#1B1:. sz%ntelen, (e"!r, esetleg sz%nezett# ;agasabb "m!rs!kleten %ztartalmt el eszti, an"idritt! alakul# Tenger %zbl lik ki, agy $irit mllsakor keletkezik# T%sztrgyak k!sz%t!s!re !s !getett gi$szk!nt akolat"oz "asznljk# A talajok s&(el"almoz&dsi szintj!ben n!"ny >,os mennyis!gben megtall"at&# A sz&ds szikesek ja %tsra is alkalmazzk# A glaubers agy mirabilit -Na12:7#0DB1:. sz%ntelen# A szikes talajok s&(el"almoz&dsi szintj!ben (ordul el, "aznkban kis mennyis!gben# Az epsomit agy kesers -;g2:7#AB1:. sz%ntelen agy (e"!r# A talaj %zben oldott lla$otban (ordul el# A szikes talajokban ki irgzsokat is alkot, el(ordul a talajok m!lyebb (el"almoz&dsi szintjeiben is# $ortok% karbontok% nitrtok# A brax -Na1L7:A#0DB1:. sz%ntelen, (e"!r, szrk!s, esetleg srga rnyalssal# Hled!kes s&s ta ak beszradsnak term!ke# A kalcit agy mszpt -5a5:6. sz%ntelen, agy srgsra, szrk!re, k!kesre, rsre, stb# (estett# 2a ak oldjk, $l# "%g s&sa ban $ezsg!s kzben knnyen old&dik# Bideg izes oldatokb&l keletkezik# 2ok led!kes kzet -m!szk, mr ny, stb#. elegyr!sze# A sziderit -Fe5:6. srga, barna# ;eleg s&sa oldja# 8udabnyn sokig bnysztk, mint a asgyrts egyik leg(ontosabb nyersanyagt# A magnezit -;g5:6. sz%ntelen, szrke, srgs# ;!szk ekben agy szer$entinben, (leg meleg (orrsok "atsra k!$zdtt# T)zll& anyagok k!sz%t!s!re "asznljk# A dolomit M5a;g-5:6.1N szrke, (e"!r, srga# Tarabjai "ideg s&sa ban alig old&dnak# Nagy tmegben (ordul el, mint kzet# ;agn!zium elll%tsra "asznljk# Az aragonit a 5a5:6 rombos m&dosulata# Fleg meleg (orrsokb&l lik ki# A szda -Na15:6#0DB1:. szikes talajok s&ki irgzsban, alamint s&(el"almoz&dsi szintjeiben tall"at&# Fenol(talein oldattal knnyen (elismer"et, mert ez sz&da jelenl!t!ben lilsra sz%nezdik# A kli saltrom -KN:6. az Al(ldn a talaj %zben !s ki irgzs (ormjban gyakori# &alogenidek# A k s, konyhas agy halit -Na5l. a Kr$tok % !t k% lrl !s bellrl k%s!r ks& tele$eken, kisebb mennyis!gben szikes talajokban (ordul el# A "azai talajokban ritka, de a si atagokban, alamint tengermell!ki terleteken gyakori# #zerves vegy"letek# A borostynk (enygyantb&l k!$zdik, mint (osszilis marad ny#

A legfontosabb azai kzetek A kzetek a Fld kls burkt alkot&, jellemz sz et) !s k!miai sszet!tel) s nytrsulsok# 'ruptv kzetek Az izz& magma ki")l!se !s megszilrdulsa r! !n jnnek l!tre# Ba a magma a (ld m!ly!ben mere edett meg, m!lys!gi -$lutonikus. kzetekrl, "a a magma a (elsz%nre mltt !s ott szilrdult meg, kiml!si - ulkni. kzetekrl besz!lnk# Ba a magma gyorsan ")l le, a$r& kristlyokat tartalmaz& kzet jn l!tre# Ba a magma lassan ")l le -m!lys!gi kzetekn!l., nagy kristly' -holokristlyos. kzetek jnnek l!tre# A magmatikus kzetek sszet!telk !s elssorban 2i:1 tartalmuk ala$jn le"etnek bzikusak -7@,@1>., semlegesek -tmenetiek, @1,?@>. !s sa any'ak -?@,A1>.#

(lysgi kzetek# A grnit nagy szilrdsg', sa any' kzet# ;llsa a biotit bomls al kezddik# A (ld$tb&l kaolin, az am(ibolb&l klorit k!$zdik# ;llsa sorn a grnitb&l 5a,ban szeg!ny, de K,ban megle"etsen gazdag "omokos, lyogos talaj k!$zdik# Baznkban a Pelen*ei,"egys!gben -biotit,grnit., ;&rgy krny!k!n -am(ibol,grnit. !s Fazekasbodn -biotit,grnit. (ordul el# <de tartozik m!g a szienit -;&rgy., diorit -2zar ask., granodiorit -;&rgy, 2zar ask., !s a gabbr# Et&bbi bzikus kzet, sok kal*ium,, magn!zium, !s aso9idot tartalmaz# 4yorsan mllik, ilyenkor a (ellet!t srgsbarna aso9id,ki ls sz%nezi# Pasban, m!szben !s (osz(orban gazdag talaj k!$zdik belle# 2zar ask !s 8e*sk "atrban tall"at&# )i*mlsi kzetek# 4yors le")l!sk miatt kristlyaik nem egyenletesen nagyok, sz etk $or(%ros# ;inden m!lys!gi kzetnek meg an a kiml!si kzet $rja, mely azonos sszet!tel)# -grnit,riolit, granodiorit,d*it, szienit,tra*"it, diorit,andezit, gabbr&,bazalt.# A riolit sszet!tele a grnit!"oz "asonl&, te"t ez is sa any' kzet# "aznkban mio*!n kor' r!tegekben (ordul el Tokaj krny!k!n, Begyaljn, 4yngyssolymoson !s 2rszentmikl&son# A fonolit nem tartalmaz k ar*ot, megt e *seng,kong& "angot ad# Nlunk *sak a ;e*sekben (ordul el# A dcit leg(ontosabb alkot&r!szei a k ar*, a $lagioklsz, a biotit !s az am(ibol# A Lrzsnyben, a n&grdi Pr"egyen, a ;trban 4alyatet krny!k!n (ordul el# Az andezit leg(ontosabb alkot&r!szei a $lagioklsz, a biotit, !s az am(ibol agy a $iro9!n# 2emleges k!m"ats'# Fels eo*!n kor' el(ordulsa ismert 8e*skrl !s a Pelen*ei,"egys!gbl -Nada$.# ;io*!n kor' a koml&i, a Pisegrdi, "egys!gbeli, a brzsnyi !s mtrai el(ordulsa# A bazalt *sek!ly szil%*ium,tartalma miatt bzikus k!m"ats'# A Lalaton,(el id!ken s N&grdban (ordul el# A diabz ugyan*sak bzikus k!m"ats', 2zar askn kr!ta kor' el(ordulsa ismert# <de tartozik m!g a trachidolerit -Koml&, ;agyaregregy, Bidas. !s a trachit -TelkibnyaK Knya,"egy.# +ulkni tufk# Qtmenetet k!$eznek az led!kes kzetek (el!# A ulknokb&l a le egbe kerlt, ott megszilrdult, majd issza"ullott anyagokb&l keletkeznek# Nagy nyoms agy *sa$ad!k %z "atsra a trmel!k laza, lika*sos kzett! lik# Talajk!$z!sre alkalmasabbak, mint a tmr kzetek, mert knnyebben a$r&z&dnak, szilrdsguk is l!nyegesen kisebb, mint a meg(elel kiml!si kzetek!# A riolit!tufa (e"!res,szrke sz%n)# A ;tra !szakkeleti r!sz!n, 2irok, /ger, Andornak krny!k!n, a Lkkben 2aj&szent$!ter mellett, a Begyaljn Lodrogkereszt'ron (ejtik# A dcit!tufa (e"!r, zldessrga sz%n)# A ;tra !s a Lkk !szaki r!sz!n, a T!t!nyi,(enns%kon !s Fertrkoson (ordul el# Az andezit!tufa ilgosszrke, r&zsasz%n, zldesbarna, esetleg (ekete agy srgs(e"!r sz%n)# +or&zus kzet# 4yakoriak benne az 0,1 *m,es, esetleg nagyobb andezitzr nyok# Baznkban ltalban az andezitet k%s!rik -az Uszaki,Kz!$"egys!gben.# A bazalt!tufa st!t, agy rozsdabarna, illet e szrk!s sz%n)# J&l (elismer"etk benne az oli in !s augit s nyok szem*s!i# Ti"anyban, 2itk!n, ;agyargen*sen !s 2omosk "atrban (ordul el#

,ledkes kzetek Az led!kes kzetek alamely korbbi kzet $usztulsa, alkot&r!szeinek elszll%t&dsa !s lele$ed!se nyomn k!$zdnek# A diagenezis az a (olyamat, amelyben a lele$ed!st k eten kialakul az 'j kzet# /nnek sorn a leg(ontosabb t!nyezk a nyoms, a "m!rs!klet !s az id# ;egklnbztetnk trmel!kes !s oldatb&l ki lt led!kes kzeteket# <de szoktk sorolni a biog!n eredet) tzeget is, ez azonban mr inkbb talaj, mint kzet# A trmel!kes led!kes kzetek anyaga az eredeti kzet kisebb,nagyobb darabjaib&l ll# A laza t*rmelkes kzetek szem*s!it nem ragasztja ssze ktanyag# A jellemz szem*senagysg szerint osztlyozzuk ket#

A kavics 1D mm,n!l nagyobb, a %zben al& grget!s miatt legmblydtt kzetdarab# A murva -(inomka i*s. 1,1D mm kztti m!ret)# Alakjuk ltoz&, (gg a kzet eredet!tl, a %zben eltlttt id !s a megtett 't "osszt&l# A m!lys!gi kzetekbl keletkezett ka i*sdarabok gmbly)ek, m%g a kristlyos $alkb&l eredek korong alak'ak# A homok jellemz szem*senagysga D,1,1 mm kztti# Fbb s nyai a k ar* -AD> (elett., a (ld$tok, a muszko it -kb# 7>., a biotit !s a grnt -D,A>.# A (oly&kban kialakult "omokszem*s!k szgletesek, a sz!l ltal szll%tottak iszont gmbly)ek, (!nyes (ellet)ek# A "omokb&l k!$zdtt talajok t$anyagban szeg!nyek !s szrazsgra "ajlamosak# Ba azonban a talaj %zszint agy egy eltemetett "umuszos r!teg a n !nyek gykerei szmra el!r"et kzels!gben an, ja ul a term!kenys!ge# Az agyag %zbl le$edett le# Jellemz szem*sem!rete D#DD1 mm alatti# Az agyags nyok sajtsgai uralkodnak benne, de az eredeti kzet elegyr!szei is jellemzek# Az s nyi szem*s!k kis m!rete miatt az agyagok kolloid tulajdonsg'ak# Az agyag sok izet k!$es (el enni, !s akkor ragad&s lesz# Ned esen gy'r"at&, k!$l!keny# Kiszrad a kkem!ny, sszezsugorodik !s megre$edezik# Ba nagyon sok izet adunk "ozz, a kolloid r!sze*sk!k igen sokig lebegnek a %zben -disz$erzi&.# Ba a szem*s!k alamilyen kls "atsra -$l# m!sztej. sszellnak, azaz koagullnak, az agyag %ztereszt lesz# Lele$ed!s!nek "elye ala$jn megklnbztetnk tengeri, (olyami, ta i !s szraz(ldi agyagot# Az agyag le"et szrke, szrk!sk!k, srga, barna, k!kes(ekete, rs sz%n)# Et&bbi m!szk id!keken igen gyakori# Az *sszell t*rmelkes kzeteknl a mllsi trmel!ket ut&lag alamilyen ktanyag sszeragasztotta# Az ilyen kzetek sem tned esed e, sem kiszrad a nem "ullanak sz!t# A homokk "omok tartalm' led!kek ssze*ementl&dsa r! !n keletkezik# 2zilrdsga !s kem!nys!ge a ktanyag mins!g!tl, mennyis!g!tl !s eloszlst&l (gg# 2z%n!t is a ktanyag "atrozza meg# A k ar*itos "omokknek a ko asa , a k ar*, a kal*edon !s az o$l a ktanyaga# /zek a legellenll&bb !s legnagyobb szilrdsg' "omokk ek, ilyen "aznkban a R"rs"egyi "omokkS# Ba a "omokszemeket kal*it kti ssze, m!sz"omokk keletkezik, amely le"et tmtt agy kristlyos# Limonitos "omokk, melynek szem*s!it limonit ragasztja ssze, "aznkban Lalatonalmdi, Als&rs, Felsrs krny!k!n (ordul el, mint $ermi rs "omokk# Ked elt !$%tanyag# A konglomert ltalban 1 mm,n!l nagyobb, legmblydtt ka i*sdarabokb&l sszellt szilrd kzet# A breccsa szgletes, !les kzetdarabokb&l ll ssze szilrd kzett!# T'lnyom&r!szt szraz(ldn k!$zdik# A lsz a sz!l agy a %z ltal ssze"ordott ktttebb led!k# F sszete i a k ar* -7D, 7@>., a (ld$tok -0@,1D>., a *sillmok -0D,0@>., a kal*it -0D,0@>. !s egyes agyags nyok -illit. -0D,0@>.# Anyagnak nagy r!sze a j!g ltal le*siszolt (inom $or# Jellemz r a magas m!sztartalom# 2zem*sem!rete ltalban D,D0 !s D,DD1 mm kztti# Baznkban (leg sz!l"ordta lsz keletkezett# Talajtanilag a legked ezbb !s leg(ontosabb led!kes kzet# A j!gkorszakban a sz!l ltal "ordott -eolikus. lszt a 5a5:6, a as"idro9id !s az agyag ragasztotta ssze# A Tisznt'lon a "ull& $or tbbnyire radsos, %zllsos terletekre rak&dott, %gy tisza$olt, 'n# in('zi&s -mo*sri, ta i. lsz keletkezett# /z ltalban sz!nsa as m!szben szeg!ny, tmtt, !s nagyobb agyagtartalm', mint a (entiekben jellemzett t%$usos lsz# A lsz ked ez tulajdonsgt az s nyi szem*s!k m!rete, $or&zus szerkezete, !s m!sztartalma biztos%tja# Ba a sz!nsa as m!sz a lszlerak&dsok (els r!sz!bl kimos&dik, belle az als& r!tegekben tmr k!$zdm!nyek, 'n# konkr!*i&k, lszbabk k!$zdnek# Az elm!sztelenedett lszben intenz% ! lik az s nyok mllsa, msodlagos

agyags nyok keletkeznek, !s a lsz egyre lyogosabb lesz# A lsz lyogosodst jelzi, "a sz%ne rsesbarn lik, ami a ki lt as"idro9idt&l ered# Baznk terlet!nek 1V6 r!sz!t lsz bor%tja# Qltalban 7DD m tsz(# magassgig, ritkbban e (elett is tall"at&# A "azai lsztakar& a $leiszto*!n !g!n !s a jelenkor elej!n k!$zdtt# A lszn kialakult talajok nagyon j& termk!$ess!g)ek le"etnek# U i ?DD mm *sa$ad!k alatt mezs!gi talajok, e (elett barna erdtalajok kialakulsa r"at&# Az agyagpala n!"ny mm !kony la$okban el l& tom$a (!ny) kzet, melynek $als szerkezete a (elette l! kzetek nyomst&l ered# A "azai agyag$alk (ekete, st!tszrke sz%n)ek#

Oldatbl kivlt "ledkes kzetekK - A mszk kal*itb&l !s szennyez anyagokb&l -agyag, gra(it, mangn egyletek, bitumen, stb#. ll# A tiszta m!szk (e"!r sz%n), de a szennyez anyagok meg(est"etik# A r!gm'ltban !lt meszes "!j' agy z' tengeri !ll!nyek marad nyaib&l k!$zdtt# Amikor ezek az !ll!nyek el"altak, zuk lerak&dott a tenger(en!kre, a"ol %gy igen astag m!szisza$r!teg jtt l!tre# A m!sz ki lasztsban ms !ll!nyek is kzrem)kdtek# A m!szk ek kora j&l (elismer"et a bennk tall"at& llatmarad nyok ala$jn# ;!szk 5a1O !s B5:6, tartalm' !des %zben is keletkez"et, "a alamilyen okb&l -$l# (otoszint!zis. sz!ndio9idot esz%t# /kkor ugyanis a "idrokarbont karbontt alakul, !s kal*it (ormjban ki*sa$&dik -m!sztu(a, tra ert%n&, ta ikr!ta.# A lele$edett m!szisza$ id el tkristlyosodik !s srgs(e"!r lyuka*sos kzetet, 'n# !des %zi m!szk et alkot# Az idsebb m!szk ek rendszerint tmttek !s j&l *siszol"at&k# Ked ez tulajdonsgaik miatt sz% esen "asznljk !$%t, agy d%sz%tknek# A m!szk es terletek ltalban %zszeg!nyek, mert a m!szk re$ed!sein t a %z a m!lybe szi rog, mikzben sz!ndio9id,tartalmnl (og a a kal*itot oldja# A m!szk n k!$zd talaj elssorban az old&ds utn isszamaradt szilikt szennyezd!sekbl keletkezik# /zek a talajok sek!lyek !s knnyen erodl&d"atnak# A m!szk es terleteken kialakult rs agyagok (leg kaolinitb&l !s "ematitb&l llnak# A tiszta m!szk et "asznljk m!sz!get!sre, agyis amelynek 5a5:6 tartalma legalbb CD>, !s leg(eljebb 7, @> ;g5:6,ot tartalmaz# - A dolomit, 5a;g-5:6.1, elsdlegesen a m!szk"z "asonl&an a tenger %zbl lik ki, de msodlagosan m!szkbl is k!$zd"et# 2z%ne (e"!r, esetleg r&zsasz%n)# Tr!si (ellete ersebben *sillog, mint a m!szk!, az a$r& dolomitkristlyok miatt# A dolomit ne"ezebben old&dik, mint a m!szk, iszont (izikailag a$r&z&dik, ez!rt sek!lyebb, k esebb talajok k!$zdnek belle# Klnsen a Tunnt'li,Kz!$"egys!gben (ordul el nagy terleteken -Ludai,"g#,Keszt"elyi,"g#., de megtall"at& a Lkkben, Naszlyon !s K ron is# - Ba a m!szk agyaggal ke eredik, mrga keletkezik# Amennyiben alamelyikk t'ls'lyban an, besz!l"etnk agyagos mrgr&l, illet e meszes mrgr&l# 5ementgyrtsra "asznljk# (etamorf kzetek ;agas "m!rs!kleten, igen nagy nyoms alatt, "ossz' id alatt keletkeznek# A kzeteknek meg ltozik a szerkezete !s esetleg a k!miai sszet!tele, 'j s nyok keletkeznek# A metamor( kzetek t'lnyom& r!sze az egyirny' nyoms miatt $alss lik, azaz benne az s nyi elegyr!szek $r"uzamos s%kokba rendezdnek# A legtbb metemor( kzet *sak meg"atrozott kzetekbl keletkez"et#

A gneisz sz%ne srgs, rsbarns, szrke# +als szerkezete miatt knnyebben mllik, mint a neki meg(elel sszet!tel) grnit# A gneisz mllsakor sa any', kliumban gazdag, m!szben !s (osz(orban szeg!ny talajok keletkeznek# 2o$ron krny!k!n (ordul el# A csillmpala leg(ontosabb alkot&r!sze a k ar* -6?,C@>. !s a *sillmok -muszko it, biotit., amelyek r!szarnya el!r"eti a 7?>,ot# ;llsakor a sok a$r& muszko it$ikkely miatt rossz %z ezet k!$ess!g), tmtt, sa any' talajok alakulnak ki# A biotitos *sillm$alkb&l agyagban gazdagabb, rses, term!kenyebb talajok k!$zd!se r"at&# "aznkban 2o$ron krny!k!n muszko itos ltozata tall"at& meg, ezen k% l Kszeg krny!k!n, alamint a Lkk "egys!gben (ordul m!g el# A fillit leg(ontosabb alkot&r!sze a k ar* !s a szeri*it# 2zrke, szrk!s(ekete sz%n), igen !konyan lemezes# A belle k!$zdtt talaj egyoldal'an isza$os sszet!tel) -"omok !s agyag mennyis!ge eleny!sz., aminek k etkezt!ben igen tmtt, rossz %zgazdlkods'# A Kszegi,"egys!gben (ordul el# A kvarcitpala nagy k ar*tartalm', (e"!r agy szrke sz%n)# 2o$ron krny!k!n tall"at&# <de tartozik m!g a kloritpala, a mrvny -m!szkbl k!$zdik, benne a kal*it kristlyok nagyobbak D,0 mm,n!l. !s a talk agy zs%rk#

A kzetek mllsa A""oz, "ogy a kzetbl talaj k!$zdjn, a n !nyi !let szmra alkalmas lla$otba kell jutnia, agyis r!szben (el kell a$r&z&dnia -(izikai mlls., k!miai talakulson kell tmennie -k!miai mlls., !gl szks!ges az !l szer ezetek talak%t& te !kenys!ge -biol&giai mlls.# A laza led!kes kzetekbl -lsz, "omok, stb#. knnyebben alakul talaj, mert e""ez (izikai mllsukra nin*s szks!g# !izikai mlls L!trejtt!"ez jelents energiamennyis!g szks!ges# /z a k etkezkbl ad&dikK - A rtegnyoms cskkense# Akkor jut szere$"ez, "a a kzetet (ed r!tegeket az er&zi& el"ordja# Az eredetileg nagy nyoms alatt ll& kzet a ter"el!s al&l (elszabadul a kiterjed, !s ekzben megre$edezik# - A h mrsklet vltozsa# A kzetalkot& s nyok "tgulsi egytt"at&ja klnbz# /z!rt "m!rs!klet, ltozs eset!n a kzet klnbz s nyszem*s!i kzt (eszlts!g alakul ki, amely re$edez!st okoz# /gynem) kristlyokb&l ll& kzetekben is (ell!$"et (eszlts!g, "a az adott s ny "tgulsi egytt"at&ja a klnbz kristlytani tengelyek irnyban nem egy(orma# +l# a k ar*$rizmk "osszban, alamint erre merlegesen m!rt "tgulsi egytt"at&k klnbzk# - A fagyhats# A j!g mintegy C>,al nagyobb t!r(ogat', mint a %z# Ba a kzet a$r& re$ed!seibe "atolt %z mag(agy, a t!r(ogat n eked!se ltal elid!zett (eszlts!g -amely el!r"eti a 11D ;+a !rt!ket is. "atsra a re$ed!sek kitgulnak# <sm!tld ol ads !s (agys eset!n ez a "ats (okoz&dik# - "kristlyok nvekedse# Jobbra si atagi krlm!nyek kztt jelentkezik# A s&oldatok az ers $rolgs miatt tel%tett! lnak, kristlyok lnak ki bellk, ami t!r(ogat, n eked!ssel jr# /z!rt to bbi re$ed!sek keletkeznek# Ba a ki lt s&k ut&bb kristly izet esznek (el, akkor ez megint t!r(ogat,n eked!ssel jr, te"t a kzet to bb a$r&z&dik# - #vnyi gykerek hatsa# Fleg k es talajokon, k(olysokon gyakori jelens!g, "ogy a kzet re$ed!seibe bemos&d& el"alt szer es anyag a "ull& $orral egytt alkalmat teremt arra, "ogy n !nyek, (leg (k, gykereikkel a kzet re$ed!seibe "atol a onnan egy!k

(el a szks!ges ned ess!get !s t$anyagot# A gykerek n eked!se nyomn jelentkez astagods jelents (esz%tert k!$ isel, %gy a kzetre$ed!sek kitgulnak# A v$z, %g s szl koptat hatsa# A mozgsban l! j!gtmegek -$l# magas "egy id!keken, agy egy!b eljegesedett id!keken. kisebb,nagyobb kzetdarabokat szll%tanak# :l adskor a szll%tott anyag lerak&dik# 2zll%ts kzben a kzetek ko$nak, a$r&z&dnak# Basonl&k!$$en a %z akr sziklkat k!$es grgetni, ennek eredm!nye a legmblydtt ka i*s# Folyami szll%ts eset!n az a$r&z&ds m!rt!ke (gg a kzet mins!g!tl# Kem!ny kzetek -$l# grnit. *sak "ossz' szll%tsi t olsg megt!tele utn lnak a$r& # A sz!l ko$tat& "atsa is igen jelents le"et, ami"ez az ltala szll%tott anyag -$l# "omok. is "ozzjrul#

A (izikai mlls egyik jellemz $!ldja a dolomit eset!ben ismer"et (el# /la$r&z&dsa miatt a dolomitb&l (el!$l "egyek lekerek%tettek, dombor' !l)ek -+l# P!rtes, Keszt"elyi,"g#.# A (izikai mlls *sak egy bizonyos m!ret"atrig megy !gbe# Ba ugyanis az a$r&z&ds sorn k!$zdtt szem*se olyan ki*si lesz, "ogy az tadott me*"anikai energia mr nem el!gs!ges to bbi "asads elid!z!s!"ez, akkor a$r&z&ds tbb! nem trt!nik# /z a "atr!rt!k D,D0 mm, es szem*setm!r krl an# /nn!l kisebb r!szek k!miai mlls 'tjn keletkez"etnek# A (izikai mlls sorn meg ltozik a kzet szmos tulajdonsga# Talajtani szem$ontb&l elssorban a (ajlagos (ellet megn eked!se, a %z, !s l!gjr"at&sg jelents!ge nagy, mert ezek teszik le"et ! a k!miai mlls gyors le(olyst# )miai mlls /nnek sorn a kzet k!miai sszet!tele is meg ltozik# /lid!z"etik a k etkez (olyamatokK &ldsi folyamatok# P%zben old"at& anyagok ki lnak a kzetbl, !s az old&szerrel elszll%t&dnak# /lssorban az alkli(!mek, majd az alkli(ld(!mek s&i old&dnak ki# A legjellemzbb, k!miai reak*i&t is magban (oglal& old&dsi jelens!get a m!szkn!l ta$asztaljuk# <smertek az 'n# karsztjelens!gek, a karrok, a tbrk agy dolink, barlangok, s bennk *se$$k ek k!$zd!se# A m!szk k!miai mllsa miatt a m!szk"egyeknek rendszerint meredek (allal letr oldaluk !s la$os tetejk an -$l# 4ere*se.# A %z old& "atst sz!ndio9id,tartalma !s "m!rs!klete be(olysolja# "ziliktok hidrol$zise# "avas oldatok hatsa# &xidci# Leggyakrabban a as o9id*i&jt ta$asztal"atjuk# A as le egtlen, %zzel tel%tett kzegben rendszerint k!kesszrke sz%n), k!t!rt!k) ask!nt -(erro, as. jelenik meg# Ba ez le eg"z jut, akkor o9idl&dik (erri, ass, s ennek rozsds sz%ne rulkodik a korbban le egtlen talaj le egss! lsr&l#

$iolgiai mlls A kzetek megbontsban az !l ilg nem*sak (izikai "atsai r! !n esz r!szt, "anem anyag*sereterm!keinek krnyezetbe juts al k!miai ltozsokat is okoz# /zek szoros ssze(gg!sben annak a n !nyek !s llatok !lette !kenys!g! el, ez!rt kln mllsi t%$usk!nt tartjuk ket szmon# A biol&giai mlls ala$ eten abban klnbzik a k!miai mllst&l, "ogy a klnbz anyagok old&dst, ki lst, (el"almoz&dst, a kzet, !s s nyszerkezet megbontst a talajon !s talajban !l !ll!nyek ig!nyei, !letritmusuk, !lettani (olyamataik "atrozzk meg#

0D

A leg(ontosabb anyag*sereterm!kek, amelyek szere$et jtszanak a biol&giai mllsi (olyamatokban, a k etkezkK szer es sa ak, sz!ndio9id, kom$le9k!$zk, "umuszanyagok# /zek sokszor nagyon bonyolult "atsme*"anizmussal esznek r!szt a mllsi (olyamatban# A n !nyek klnbz sa akat lasztanak ki annak !rdek!ben, "ogy a szer etlen t$anyagokat (el e"ess!k a talajb&l# /zek a sa ak nagym!rt!kben "ozzjrulnak a kzetek k!miai bonts"oz# 3uzm&k k!$esek olyan agressz% sa akat juttatni a krnyezetkbe, amelyek a sziklk s nyainak mllst okozzk, s a kzben (elszabadul& t$anyagok egy r!sz!t "asznos%tjk# A kom$le9k!$zk a k!miai mllskor keletkezett as, !s alum%nium,o9idokat oldatba i"etik, ezzel m&dos%t a a k!miai mlls to bbi irnyt# Az old"at&sgi iszonyok meg ltoztats al a n !nyek szmra "asznos anyagok (elsza$orodnak a mlls "ely!n, majd innen a n !nyekbe kerlnek# Az !ll!nyek l!gz!se sorn keletkez nagy mennyis!g) sz!ndio9id ala$ eten meg"atrozza a talajned ess!g old&k!$ess!g!t# Kon*entr*i&ja klnsen a karsztosods intenzitsban jtszik meg"atroz& szere$et# A talaj sz*vete A mlls klnbz (ormi nyomn szem*s!k k!$zdnek# A sz et agy te9t'ra azt (ejezi ki, "ogy a kzetben agy talajban milyen arnyban tall"at&k a klnbz m!ret) szem*s!k# A szem*s!ket m!reteik ala$jn sok(!lek!$$en le"et osztlyozni, a legismertebb osztlyozs a s !d Atterbergtl szrmazikK 1 mm,n!l nagyobb 1,D,1 mm D,1,D,D1 mm D,D1,D,DD1 mm D,DD1 mm,n!l kisebb Ka i*s Tur a "omok Finom "omok +or -isza$. Agyag

A 1 mm,n!l nagyobb szem*s!k sszess!g!t a tala% vznak ne ezzk# A szemcse*sszettel meg atrozsa A""oz, "ogy a szem*sesszet!telt meg tudjuk "atrozni, elszr az egyes szem*s!ket el kell lasztani egymst&l# A talajban az egyes szem*s!k ugyanis ssze annak ta$ad a, !s "rtyk burkoljk ket# 'l ksz$ts# A talaj szem*s!inek kln lasztst szolgljk az elk!sz%t!si eljrsok# /zek sorn a talajszem*s!ket sszetart& anyagokat 'gy oldjk ki, "ogy kzben a talajszem*s!ket ne !rje krosods# A "rom leggyakoribb ragaszt&anyag, melynek kioldst ltalban *!lul t)zik ki, a "umuszanyagok, a sz!nsa as m!sz, !s a as,alum%nium,o9i"idrtok# A "umuszanyagokat "idrog!n,$ero9idos ron*solssal t ol%tjk el, a sz!nsa as meszet "%g s&sa al oldjk, a asat !s alum%niumot $edig kom$le9k!$z anyagokkal onjk ki a talajb&l# Az elk!sz%t!s msodik (zisban gondoskodnunk kell arr&l, "ogy a szem*s!k ne ll"assanak ssze 'jra nagyobb egys!gekk!# /nnek !rdek!ben "%g ntronl'got, agy l'gosan "idrolizl& ntriums&kat, ki !teles esetben $edig l%tiums&kat adnak a mint"oz# /zek utn kerl"et sor a talajt alkot& szem*s!k mret szerinti elk(ln$tsre# /nnek egyik m&dszere a szitls# L!nyege, "ogy klnbz lyukbs!g) szitn tszitljuk a teljes

00

talajmintt, !s a klnbz m!ret) (rak*i&kat egymst&l elkln%tjk# Az eljrs el!g $ontatlan, inkbb tj!koz&d& jelleg) izsglat"oz alkalmas# Ba nagyobb $ontossgot k% nunk, akkor izes eljrs"oz (olyamodunk# Az ramoltatsos m&dszern!l a talajminta nyugalmi "elyzetben an, !s a izet ramoltatjuk# A %z a nagyobb m!ret) szem*s!ket kisebb t olsgra, a (inomabbakat t olabbra szll%tja# Ba most az elszll%tott szem*s!ket a szll%tsi t olsgnak meg(elelen elkln%t e sszegy)jtjk, a szem*s!k osztlyozs"oz szks!ges m!r!sek el !gez"etk# /ljr"atunk 'gy is, "ogy a talajmintt (elrzzuk, a %zben zagyot k!sz%tnk# /nnek ala$jn k!t(!le megolds le"ets!gesK a $i$etts m&dszer, illet e az isza$ols, melyek a "tokes! trvnyen ala$ulnak# /szerint egy gmb alak' r!sze*ske (lepedsi sebessge)
vs =

k 0 g d1 p 0=

a"ol vs az le$ed!si sebess!g, g a ne"!zs!gi gyorsuls, d a gmb tm!rje, *p a talajr!sze*sk!k tlagos s)r)s!ge, *k a kzeg - %z. s)r)s!ge, + a dinamikai iszkozits# Nem gmb alak' r!sze*sk!k eset!n az 'n# e((ekt% tm!r el kell szmolni# Lt"at&, "ogy az le$ed!si sebess!g n!gyzetesen (gg a r!sze*skem!rettl, ami megala$ozza a m&dszerek !rz!kenys!g!t# A pipetts mdszerrel a szusz$enzi& (elsz%n!tl szm%tott m!lys!gbl sz% unk (el $i$ett al ismert t!r(ogat' szusz$enzi&t, majd ezt be$rol a meg"atrozzuk a m!g lebeg szem*s!k tmeg!t# /zt meg"atrozott idkznk!nt ism!tel e megka$juk az egyes (rak*i&k mennyis!g!t# Az iszapols l!nyege, "ogy a (elrzott zagyb&l a dur bb r!szek korbban, a (inomabbak "osszabb ideig tart& lebeg!s utn le$ednek le# Ba te"t meg"atrozott id utn a lele$edett r!szeket kiengedjk az le$%t "engerbl, az egyes (rak*i&kat elkln%t"etjk egymst&l# Az eddigiektl elt!r el en ala$ul a hidromteres el%rs# Azt "asznlja ki, "ogy a szusz$enzi& s)r)s!ge a lebeg r!szek mennyis!ge szerint ltozik# 2zks!ges "ozz egy skl al elltott merl 'sz&# A m&dszer "trnya, "ogy az 'sz&ra mindig rak&dik a zagyb&l alamennyi talajr!sze*ske, melynek s'lya n eli a sllyed!s m!lys!g!t# /z!rt *sak kzel%t meg"atrozsokra alkalmas# A fizikai tala%flesg megjell!s!nek ala$jul szolgl"atK a szem*se(rak*i&k arnyn ala$ul& tblzat a szem*se(rak*i&k arnyn ala$ul& "romszgdiagram a szemeloszlsi grbe

A (izikai talaj(!les!g meg"atrozsnak tblzatban elssorban a leisza$ol"at& r!sz mennyis!g!t esszk ala$ul# A leiszapolhat rsz a D,D0 mm,n!l kisebb (rak*i&k sszege# Tur a "omoknl a leisza$ol"at& r!sz arnya D,0D>, "omoknl 0D,0@ >, lyogos "omoknl 0@,1@>, "omokos lyognl 1@,6@>, lyognl 6@,?D>, agyagos lyognl ?D,AD>, agyagnl AD,=D>, ne"!z agyagnl =D,CD># A (izikai talaj(!les!g meg"atrozsnak !s szeml!ltet!s!nek msik m&dja hromszgdiagram seg%ts!g! el trt!nik# A "romszg oldalai ment!n az agyag,, $or,, !s "omok(rak*i&k arnyt tntetjk (el# Wgy a "romszg terlete az egyes (izikai (!les!gek szerint oszlik meg#

01

A m)szaki talajtanban az !$%tkez!sek, utak ter ez!sekor a szemeloszlsi grbt "asznljk a (izikai talaj(!les!g jellemz!s!re# /z olyan sszegz grbe, melynek koordinta,rendszer!ben a %zszintes tengelyen logaritmikus sklabeosztssal a szem*setm!rket, a (ggleges tengelyen $edig lineris skln az egyes szem*s!k agy szem*se(rak*i&k szzal!kainak sszeg!t tntetjk (el#

Xm

A (izikai talaj(!les!get a "azai talajtani gyakorlatban r!gebben nem a me*"anikai sszet!tel ala$jn "atroztk meg, "anem alamilyen egy!b talaj(izikai jellemzbl k etkeztettek r# <lyen $l# az ,rany!fle ktttsgi szm -KA., mely egy adott konziszten*ialla$ot el!r!s!ig adott %z mennyis!g!t jelenti# A kttts!g a talajnak az a tulajdonsga, amely megszabja a m) el"ets!get, alamint az e""ez szks!ges on&ert# /nnek *sak egyik t!nyezje a (izikai talaj(!les!g, de nem azonos ele#

06

A msik gyakran "asznlt (izikai talajjellemz a higroszkpossgi rtkszm# Azt jelzi, "ogy a talaj meg"atrozott $ratartalm' le egbl mennyi izet k!$es magba sz% ni# A "igroszk&$ossg mint (elleti jelens!g (gg a szem*s!k m!ret!tl, de ezenk% l jelents ssze(gg!st mutat a szem*s!k mins!g! el is# A talaj trs kapillris v$zemelse is ka$*solatban an a talajszem*s!k m!ret! el, de szmos egy!b t!nyez is be(olysolja, %gy a talaj szikess!ge, sz!nsa as m!sz tartalma, a szem*s!k (ellet!n kolloid"rtyk jelenl!te agy "inya, a talaj "umusztartalma, stb# Ba azonban a "rom, iszonylag knnyen meg"atroz"at& adatot egyttesen !rt!keljk, akkor kzel%tleg meg tudjuk "atrozni a (izikai talaj(!les!get# Tere$en a k etkezk!$$en tudjuk megbe*slni# A talajszel !ny,gdrn!l ujjaink kz! esznk egy,egy talajr!tegbl mintt, majd lassan morzsolgatjuk# Ba "omok, akkor az ujjaink kztti "!zagokon ki$ereg# Ba nem $ereg ki, akkor lyog, agy agyag (izikai (!les!ge an# A kett kztt a (onalas $r&b al tudunk dnteni# Ba a talajt bened es%tjk, majd a tenyernkn (onalat sodrunk belle, agyag eset!n az %gy kisodort (onl karikba "ajl%t"at&, m%g lyog eset!n "ajl%ts kzben eltrik# A talaj szerves anyaga A talajban tall"at& szer es anyag k!t nagy *so$ortra oszt"at&, !l !s "olt szer es anyagra# Az !l szer es anyag a talajban !l mikro, !s makro,szer ezetek -bakt!riumok, gombk, llatok, n !nyek, stb#. test!nek anyaga# A "olt szer es anyag ezen !ll!nyek marad nyainak tbb!,ke !sb! elbomlott r!szeibl ll, amely a mikrobiol&giai (olyamatok r! !n talakul, !s 'jra k!$zdik# A humusz nem egys!ges anyag, "anem klnbz k!miai sszet!tel) !s (izikai iselked!s) anyagok ke er!ke# :sztlyoz"at& a "umuszalkot& elemek -anyagi sszet!tel., a "umusz(!les!gek -(unk*i& szerinti. !s a "umusz(ormk -mor(ol&giai b!lyegek. ala$jn# A umusz felosztsa anyagi *sszettele szerint A "umuszban egyi 'ton kln(!le anyag*so$ortokat kln%t"etnk el, !s ezek r!szarnyt meg"atroz"atjuk# /nnek ala$jn a "umuszt nem "umuszanyagokra, 'j k!$zdm!nyekre !s "umuszanyagokra oszt"atjuk# -em umuszanyagokK - Fe"!rj!k !s aminosa ak - 2z!n"idrtok -*ukrok, kem!ny%t, *ellul&z, "emi*ellul&z, $ektin, stb#. - Lignin - /gy!b n !nyi !s llati szer es anyagok -zs%rok, gyanta, iaszok, kitin, stb#. Az .j kpzdmnyek *so$ortjba a poliuronidok !s bizonyos enzimek -$l# (osz(atzok, o9idzok, de"idrogenzok. tartoznak# /zek a talajban !l mikroorganizmusok !lette !kenys!g!nek szablyoz&i !s term!kei, azok akti itsra utalnak# A umuszanyagok kz! tartoznak a (ul osa ak, "uminsa ak, illet e "umin !s "umuszsz!n# - A fulvosavak olyan anyagok, amelyeket a talaj szer es anyagb&l D,@ >,os Na:B, al kiold"atunk, !s a ka$ott oldat sa any%tsa utn is oldatban maradnak# Kis molekulatmeg), sa jelleg) egyletek# A (ul osa ak !s s&ik %zben old"at&k# /lssorban sa any', biol&giailag ke !sb! akt% talajokban (ordulnak el# - A huminsavak azok a egyletek, amelyek a talaj szer es anyagb&l D,@> Na:B,os olds, majd sa any%ts utn az oldatb&l ki*sa$&dnak# P%zben klnbz m!rt!kben
07

old"at&k aszerint, "ogy szabad lla$otban, illet e Na, 5a, ;g, Fe, agy Al,ionok"oz kt e (ordulnak el# A "uminsa ak to bb *so$ortos%t"at&k# A l'gos olds, majd sa any' ki*sa$&ds utn alko"olban old"at& r!sz a himatomelnsav, elssorban istll&trgyban !s kor"ad& (ban tall"at&# Ba a "imatomelnsa kioldsa utn isszamarad& "uminsa akat @>,os ntronl'ggal kezeljk, a kiold&d& anyag a barna huminsav, a ki nem old&d& a sz(rke huminsav# /lbbi klnsen barna erdtalajokban, ut&bbi *sernozjom talajokban jellemz# - A humin !s humuszszn "ideg l'ggal nem old"at& ki a talajb&l# Ba a isszamaradt szer es anyagot (orr& l'ggal kezeljk, a kiold"at& r!sz adja a "umint, a ki nem old"at& $edig a "umuszszenet# A (elsorols sorrendj!ben n molekulatmeg, iszont *skken az akt% gykk szma, a sa as jelleg !s az old"at&sg# A umuszanyagok felosztsa funkciik szerint ;egklnbztetnk t$"umuszt !s tart&s "umuszt# A mikrobiol&giailag knnyebben bont"at& tphumusz elssorban a n !nyek, mikroszer ezetek t$anyag, illet e energia elltsban jtszik kimagasl& szere$et, m%g a tarts humusz "atsa inkbb (izikai !s kolloidk!miai# A t$"umusz a*etilbromidban old"at&, a tart&s "umusz nem# A umuszanyagok felosztsa a umuszformk /morfolgiai blyegek0 alapjn 2zraz(ldi, (!lig szraz(ldi !s %z alatti "umuszk!$zdm!nyeket klnbztetnk meg# #zrazf*ldi umuszkpzdmnyek# A nyers humusz a talajra jutott szer es anyag ke !ss! talakult (ajtjt jelenti# A n !nyi r!szek j&l (elismer"etk, a "umuszosods jelent!ktelen# 8!gebben Rszraz tzegS n! en is emlegett!k# +l# astag r!tegben (el"almoz&d& (enyt)k# A moder -kor"any. eset!ben a n !nyi marad nyok a (ela$r&zson k% l mr a "umuszosods nyomait is mutatjk# Qltalban sa any', erdei alomtakar&ban tall"at&# A n !nyi sz etek szerkezete *sak r!szben ismer"et (el# A mull -tele !ny. a szer es anyag "umi(ikl&dsa 'tjn jn l!tre, mikzben az s nyi r!sszel szoros ka$*solatba kerl# Qltalban st!t sz%n), j&l morzsl&d& anyag, amely semleges agy gyeng!n sa any' k!m"ats'# !lig szrazf*ldi umuszkpzdmnyek# A t zeg ersen ned es krlm!nyek kztt, l$okon alakul ki, a"ol a szer es anyag bomlsa $l# o9ig!n"iny miatt akadlyozott# ;agasssos !s ndas n !nyzet alatt k!$zdik a r!tl$, agy s%kl$tzeg, tzegmo"al$okon $edig a mo"atzeg# A tzegben a n !nyi r!szek m!g j&l (elismer"etk, r!szben meg is "atroz"at&k# A kotu a tzeg r!szben lebomlott (ormja, benne a n !nyi r!szek mr nem ismer"etk (el# K!$zd!se $l# l$ok kiszr%tsa nyomn jellemz# +z alatt kpzd umuszformk# Qll& izek (enek!n az odajut& el"alt szer es anyagok talakulsa nyomn k!$zdnek# A dy az o9ig!nben, !s emiatt !ll!nyekben is szeg!ny izekben lerak&dott szer es anyagot tartalmaz& isza$ot jelenti# A barna sz%nnel oldott szer es anyag $ely"es ki*sa$&dsb&l keletkezik# Baznkban a B! %zi,t&ban (ordul el# A szapropl sz!lss!ges anaerob, reduk*i&s iszonyok kztt k!$zdik# Lenne k!n"idrog!n szabadul (el, ez!rt szaga kellemetlen, z$tojsra eml!keztet# 2z%ne k!kesszrke agy (ekete# /utr&( l$ta akban jellemz#

0@

A gytt%a jobb o9ig!n,ellts', !ll!nyekben gazdag %zben alakul ki# 2zrk!s sz%n), j&l "umi(ikl&dott k!$zdm!ny# A umuszanyagok kpzdse A talajra jut& szer es anyag els talakulsa a (ela$r&z&ds, melyet a talajlak& llatok !geznek el# /zzel mintegy elk!sz%tik a to bbi talakulst, mert a n !nyi anyagot "omogenizljk, !s (ellet!t megn elik# A "umi(ik*i& msodik szakaszban a mikroszer ezetek a szer es anyag sszetett egyleteit egyszer)bb alkot&r!szekre bontjk# A sz!n"idrtokb&l monosza*"aridok, a (e"!rj!kbl aminosa ak k!$zdnek# Az aroms egyletekbl egyszer) (enolok !s kinonok keletkeznek# Az %gy k!$zdtt bomlsterm!kek egyms"oz ka$*sol&d a st!t sz%n), nagy molekulj' anyagokat "oznak l!tre, melyek to bb $olimerizl&d a !s kondenzl&d a "umuszanyagokk alakulnak# A mikrobiol&giai bonts utn k!$zdtt anyagok egy r!sze a mikroszer ezetek test!be !$l be, majd ezek el"alsa utn szabadul (el !s ka$*sol&dik be a "umuszk!$zd!sbe# A talaj !ll!nyeinek "atsa a szer es !s szer etlen alkot&r!szek ke ered!s!ben, egyms"oz al& ka$*sol&dsban is jelents# Kiemeljk a (ldigilisztk te !kenys!g!t, amelyek az elnyelt talajt m!szmirigyeik term!k! el titatjk, !s %gy elseg%tik a "umuszanyagok kal*ium"oz ktd!s!t# A talajban a szer es !s az s nyi r!sz kztt ersebb agy lazbb ka$*solat alakul ki# A talaj szer es anyagnak a szer etlen talajr!szek"ez szorosan ktd r!sz!t organominerlis komplexumnak ne ezzk# Kialakuls al a szer es anyag egy r!sze ne"ezebben "ozz(!r"et ! lik a mikroorganizmusok szmra, ez!rt a "umuszanyagok s nyosodsa *skken# Jelents m!rt!kben n eli a talajszerkezet tart&ssgt, !s ezltal ja %tja a talaj (izikai tulajdonsgait# A talajok szer esanyag,tartalma lland&an ltozik# /gyr!szt ! rl ! re 'j szer es anyag jut a talajba, melynek egy r!sze talakul a a "umuszt gyara$%tja# A talaj szer esanyag, tartalma m!gsem n ekszik tart&san, mert az elbbi (olyamattal ellent!tes "atst (ejt ki a "umuszanyagok svnyosodsa, agyis elbomlsa# ;indk!t (olyamatban a mikroszer ezetek jelents szere$et jtszanak# A szer es anyag gyara$odsnak agy *skken!s!nek (olyamatra mindazon t!nyezk "atssal annak, amelyek a talajban !l mikroszer ezetek !letkrlm!nyeit megszabjk, %gy a talaj ned ess!ge, "m!rs!klete !s k!m"atsa# Qltalban elmond"at&, "ogy ott, a"ol a ned ess!g, !s "m!rs!kleti iszonyok eg!sz ! ben ked ezek !s a k!m"ats semleges krli, nem sok "umusz "almoz&dik (el# Az olyan terleteken iszont, a"ol t!li (agyos idszak, illet e nyri szrazsg jelentkezik, tbb a "umusz, mert a lebonts (olyamata r idebb idszakra korltoz&dik# Batsuk an a szer es anyag k!$zd!se !s bomlsa kztt kialakul& egyens'lyra a n !nyi marad nyokban, alamint a talajban tall"at& kationoknak is# Az alkli(ld(!m, ionok jelenl!te a "umuszanyagok k!$zd!s!t !s megmaradst seg%ti el, "inyuk iszont a bomlst (okozza# A talaj szer es anyaga mind a n !nyek t$anyagelltsban, mind $edig a (izikai tulajdonsgok ja %tsban jelents szere$et jtszik# /rre alkalmass teszi, "ogy molekuli m!retkn!l (og a a kolloid tartomnyba esnek, ez!rt mind t$anyag, mind %zmegkt k!$ess!gk jelents# Egyanakkor a szer es anyag (el!$%t!s!ben r!szt e elemek kzt

0?

sok olyan an, mely (ontos n !nyi t$anyag, te"t (elszabaduls al !s iszonylagos (eld'suls al a talaj t$anyagm!rleg!t ja %tja# A "umusz a talajban lejtsz&d& mikrobiol&giai (olyamatok szmra energia, !s sz!n(orrs, agyis a biol&giai te !kenys!g (ontos szablyoz&ja# A talajok legfontosabb fizikai1kmiai sajtsgai2 )olloidok a talajban A talajok olyan $olidisz$erz rendszereket alkotnak, amelyekben szilrd, (oly!kony !s gz(zis egyarnt el(ordul# A talajok szilrd (zisa egyr!szt elmllatlan s nyokb&l, mllsi term!kekbl !s a bellk k!$zdtt 'j s nyokb&l, msr!szt !l szer ezetekbl, szer es anyagokb&l ll# A (oly!kony (zist a talajban a %z k!$ezi, melyben a talaj alkot&r!szei az adszor$*i&s !s old"at&sgi iszonyok szerint old a annak# A gz(zist egyr!szt a le eg alkot&r!szei, msr!szt a talajban keletkez gzok alkotjk# A talaj szilrd (zisa egyarnt tartalmaz dur a !s kolloid disz$erzits' anyagokat# A (oly!kony (zisban molekula, !s ion,disz$erz anyagokon k% l kolloid,disz$erz anyagok is el(ordulnak, mint az agyags nyok, "umuszanyagok, as"idro9id, alum%nium"idro9id, ko asa , stb# , kolloid rendszerek kz olyan kt! vagy tbbfzis rendszerek tartoznak, amelyekben bizonyos anyag fzismrete a tr valamelyik irnyban -!.// nm kztt van0 Ba a (zism!ret ilyen !rt!kre *skken, a "atr(ellet megnagyobbodik, aminek k etkezt!ben a rendszer (elleti energija is megn# Kolloid rendszerekn!l a "atr(elleteket az egys!gnyi t!r(ogatban (oglalt (ellettel, a (ajlagos (ellettel jellemez"etjk# A kolloid rendszereket aszerint, "ogy alamely (zisuk egy, k!t, illet e "rom m!rete esik 0,@DD nm kz!, laminris, (ibrillris, illet e kor$uszkulris kolloid,disz$erz rendszereknek ne ezzk# A laminris kolloidok r!sze*sk!i korong, agy az agyags nyok eset!ben "atszges tbl*ska alak'ak# A t!r k!t irnyban jobban (ejlettek, egy irnyban azonban kiterjed!sk a kolloid m!ret"atrok kz! esik# A fibrillris kolloidok eset!ben a r!sze*sk!k szl alak'ak, agyis a t!r egy irnyban ersen (ejlettek, k!t irnyban iszont kiterjed!sk a kolloid m!rettartomnyba esik# A korpuszkulris kolloidok alakja gmb, agy sokszg) test, melynek kiterjed!se a t!r mind"rom irnyban a kolloid m!rettartomnyba esik# A r!sze*sk!k jellemz m!retei laminris !s (ibrillris kolloidok eset!ben difformls, a kor$uszkulris kolloidok eset!ben diszpergls r! !n alakulnak ki# A talaj kolloid m!ret), kolloid tulajdonsgokkal rendelkez (bb alkot&r!szeiK a0 3svnyi kolloidok Az agyagsvnyok a sziliktok mllsa sorn keletkeznek a talajban# A kovasav !s fmhidroxid!glek a talajoldatb&l nem kristlyos, amor( alakban lnak ki, !s lassan, a krlm!nyektl (gg sebess!ggel alakulnak kristlyos (orm # ;ennyis!gk barna erdtalajokban !s egyes r!ti talajokban szmotte # b0 #zerves kolloidok A humuszkolloidok klnbz molekulatmeg), elgaz& ln*okb&l ll& &rismolekulk# A nem humusz %elleg szerves kolloidok -$l# (e"!rj!k, $olisza*"aridok. tmenetileg annak jelen, mi el gyorsan lebomlanak, illet e talakulnak a talajban# c0 #zerves1svnyi kolloidok A talaj szer es !s s nyi kolloidjai a leg ltozatosabb m&don ka$*sol&dnak egyms"oz# +!ldul az agyags nyokat kz etlenl, agy as,, illet e alum%nium"idro9idok, esetleg
0A

ko asa kz et%t!s! el "umusz"rtya e"eti krl# A *sernozjom talajok morzss szerkezete ilyen szer es be onat' agyags ny kolloid szem*s!knek tulajdon%t"at&# &atrfel"leti jelensgek A talajkolloidok k*z*tti ad zi Klnbz (elletek !rintkez!se eset!n ad"!zi&s, a (elleteket sszeta$aszt& erk l!$nek (el# Az ad"!zi& erss!ge a kl*sn"at& r!sze*sk!k anyagi mins!g!tl (gg# Kizr&lag ad"!zi&s erk a talajban *sak eg!szen ki*siny mikro,aggregtumok l!tre"ozsra k!$esek# A talajmorzsk !s egy!b szerkezeti elemek l!trejtt!ben, (ennmaradsban az ad"!zi&nl nagyobb kemoszor$*i&s erk szere$e jelents# Adszorpci a talajkolloidok fel"letn Az adszor$*i& "atr(elleten bek etkez kon*entr*i& ltozs# 1$zg z!adszorpci a talajban# A talajle eg mindig tartalmaz %zgzt# Adott "m!rs!kleten !s nyomson ennek mennyis!ge a %zgz $ar*ilis nyoms al jellemez"et# A talajnak azt a tulajdonsgt, "ogy a krnyez l!gt!rbl ned ess!get k!$es megktni, "igroszk&$ossgnak ne ezzk# Adott %zgz $ar*ilis nyoms mellett a talaj "igroszk&$ossga elssorban a kolloidok mennyis!g!tl !s mins!g!tl (gg# A %zmolekulk megkt!se szabadental$ia,*skken!ssel jr, melynek m!rt!k! el a ktd!s erss!ge jellemez"et# Legnagyobb energi al a (ellet legakt% abb "elyei ktik meg a %zmolekulkat# Ba gondolatban egy teljesen %zmentes talajt "ozunk !rintkez!sbe %zgz tartalm' le eg el, akkor elszr ezekre a legakt% abb "elyekre ktdik %z, majd a ke !sb! akt% "elyek kerlnek sorra, illet e a mr adszorbelt r!tegekre rak&dnak 'jabb molekulk# A (ellettl t olod a a ko"!zi&s erk ro"amosan *skkennek, ez!rt a (ellet (okozatosan tel%tdik# Ba a le eg relat% ned ess!gtartalma nagyobb, mint =D> krli !rt!k, a %zkt!si "ajlam 'jra megn# /nnek oka a ka$illris kondenz*i&# A grblt %z(ellet egyens'lyi gznyomsa ugyanis klnbzik a s%k(ellet (elett m!r"et egyens'lyi gznyomst&l# Bomor' (elletek (elett az egyens'lyi gznyoms kisebb# Ba a %zgz $ar*ilis nyomsa a krnyez le egben nagyobb, mint a ka$illrisban le "omor' %z(ellet egyens'lyi gznyomsa, akkor %zgz kondenzl&dik erre a "omor' (elletre# A talajkolloidok (ellet!n adszorbelt %z tulajdonsgai nagym!rt!kben klnbznek a talaj mozg!kony %zk!szlet!tl# Az elektromos tlt!ssel rendelkez kolloid (elletek a %z di$&lus molekulit irny%tottan ktik meg, az adszorbelt %z %gy "atrozottabb szerkezet)# ,dszorpci a szilrd!folyadk hatrfel(leten0 , tala%oldat sszettele# A talaj(elsz%nre !rkez *sa$ad!k %z mr tartalmaz bizonyos, a l!gkrbl szrmaz& oldott anyagokat# ;ikzben t"alad a talaj $&rusrendszer!n, a szi rg& %z to bbi anyagokat, klnsen ionokat esz (el a talaj szilrd (zisb&l, mikzben ms anyagok adszorbel&dnak belle# A talajoldat sszet!tele !s kon*entr*i&ja %gy a talajtulajdonsgoknak meg(elelen alakul t, a (olyamat ked ez esetben egyens'lyra ezet# A rendszerbl ionok t oznak kimos&ds !s a gykerek (el !tele miatt, msr!szt a gykerek klnbz anyagokat -gyk!r lad!kok, B5:6,, B6:O, 5:1, stb#. juttatnak a talajoldatba# A gykerek okozta anyagtransz$ort inkbb az oldat sszet!tel!t ltoztatja meg, az oldott anyagok ssz, kon*entr*i&jt ke !sb!# A talajoldat sszet!tel!t be(olysolja a szer es anyagok

0=

s nyosodsa !s "umi(ik*i&ja, to bb az e a$otrans$ir*i& miatti %z esztes!g is# J& %z ezet k!$ess!g) talajokban a talajoldat teljes elektrolit kon*entr*i&ja D,DD0 !s D,D0 molVdm6 kztt ltozik a talajtulajdonsgoknak meg(elelen# A kationok kztt a 5a1O -6D,6DD mgVdm6. !s ;g1O -@,@D mgVdm6. a leggyakoribb, a KO !s NaO mintegy t%zszer kisebb kon*entr*i&ban tall"at&# Tbbnyire a 7 eml%tett kation teszi ki az sszes kation kon*entr*i& CC>,t# Az anionok kztt ltalban jelents a szul(t -@D,@DD mgVdm6. !s a klorid -?D,?DD mgVdm6., a "idrog!nkarbont,tartalom ersen (gg a talaj $B,t&l !s a talajle egbeli sz!ndio9id $ar*ilis nyomst&l# A legnagyobb B5:6, kon*entr*i& nagy biol&giai akti its', m!sztartalm' talajokban alakul ki, a szul(t!"oz "asonl& !rt!kekkel# A nitrt,kon*entr*i& ltalban nagyon *sek!ly, mert ez knnyen kimos&dik, illet e a n !nyek (el eszik# 2zraz id!keken a nagy(ok' $rolgs miatt a talajoldat elektrolit kon*entr*i&ja sz!ls esetben a D,@ molVdm6 !rt!ket is el!r"eti# A talajoldat sszet!tel!t elssorban a szilrd,(olyad!k "atr(elleteken zajl& ion*ser!l, !s adszor$*i&s (olyamatok be(olysoljk# /gyes ionok, mint az Al6O, Fe6O eset!ben az old"at&sgi egyens'ly meg"atroz&# 2ala%kolloid!fel(letek elektromos tltse# A talajkolloidok (ellet!nek leg(ontosabb akt% "elyei elektromos tlt!ssel rendelkeznek# A (elleti tlt!s le"et lland&, agy a talaj k!m"atst&l (ggen ltoz& tlt!s# Az agyags nyok tetra!deres, illet e okta!deres r!tegeiben kialakul& izomor( "elyettes%t!sek r! !n -$l# amikor Al6O iont ;g1O agy Fe1O ion "elyettes%t. negat% tlt!stbblet jn l!tre# Az s ny ily m&don a krnyezettl (ggetlen, lland& -$ermanens. tlt!sre tesz szert# A r!tegsziliktok r*sr!tegeinek sz!l!n a kristlyszerkezet megszakadsa miatt r*serkkel a r!sze*sk!k"ez kttt szil%*ium,"idro9id !s alum%nium,"idro9id gykk keletkeznek# /zek am(oter tulajdonsg'ak, te"t a kolloid szem*s!t krl e kzeg $B, jt&l (ggen sa k!nt, illet e bzisk!nt is iselked"etnek# Ba sa k!nt iselkednek, akkor $rotonleads miatt negat% tlt!sre, "a bzisk!nt, akkor $roton(el !tel miatt $ozit% tlt!sre tesznek szert# Az agyags nyok (elleti tlt!s!nek egy r!sze te"t $B,t&l (gg tlt!s# A talajban el(ordul& $B,!rt!k mellett e tlt!sek eredje negat% # A (!m"idro9id -(!mo9id,"idrt. g!lek tlt!se "asonl&k!$$en ltoz& tlt!s# A talaj szer es anyagainak tlt!se ugyan*sak $B,t&l (gg tlt!s# A talajban el(ordul& $B,!rt!kek mellett a szer es anyag tlt!se negat% , !s elssorban a karbo9il,, to bb a (enolos "idro9il,*so$ortok disszo*i*i&jnak tulajdon%t"at&# A kolloidok negat% tlt!s) akt% "elyei a talajoldatb&l kationokat, a $ozit% tlt!s)ek anionokat ktnek meg# A magyar talajokban a kolloidok t'lnyom&an negat% tlt!s)ek, ez!rt a kation,adszor$*i& az uralkod&# A negat% tlt!s) akt% "elyek szmt a 2!rtkkel jellemezzk# A T,!rt!k a talajok kationcserl !kpessge# /gyezm!nyes $B,n, 0DD g talajban az adszorbel"at& kationok ma9imlis anyagmennyis!g!t adja meg egy!rt!k) kationban ki(ejez e# A T,!rt!k a ltoz& tlt!sek miatt l'gos kzegben mindig nagyobb, mint sa any'ban, ez!rt a gyakorlatban mindig =,1,es $B,nl "atrozzk meg# Az %gy meglla$%tott T,!rt!k az 'n# $oten*ilis kation*ser!l,k!$ess!g# A talajok aktulis $B,!rt!ke mellett az e((ekt% kation*ser!l,k!$ess!g "atroz"at& meg# /rsen sa any' talajoknl a k!t !rt!k kzel egy nagysgrenddel is elt!r"et egymst&l# Az "!rtk az adszorbelt 5a1O, ;g1O, KO !s NaO ionok anyagmennyis!g!nek sszege 0DD g talajban, egy!rt!k) kationban ki(ejez e# 2zoktk Rki*ser!l"et kationok sszeg!nekS is ne ezni# A 2!" rtk a 5a1O, ;g1O, NaO !s KO ionokkal le nem kttt negat% tlt!s) adszor$*i&s "elyek mennyis!g!t jelenti 0DD g talajban, egy!rt!k) kationban ki(ejez e#

0C

A bzistel$tettsg !rt!k!t >,ban szoktk ki(ejezniK 1 > =

" 0DD # 2

Basznlatos m!g a tel$tetlensgi >K 34 5 -// 6 14# Az adszorbelt kationok mennyis!ge !s mins!ge ersen be(olysolja a talaj (izikai !s k!miai tulajdonsgait# 7idrogntala% eset!ben a talaj tel%tetts!ge nem !ri el a =D>,ot# 8agnziumtala%ok 2 !rt!k!nek tbb mint 6D>,a a ;g1O ionoknak tulajdon%t"at&# Ked eztlen (izikai tulajdonsg'ak, $orosodsra "ajlamosak# #triumtala%ok a szikes talajok# Ba az 2 !rt!k @>,t meg"aladja az adszorbelt NaO mennyis!ge, gyeng!n szikes, "a a NaO arnya az 2,!rt!k 0@>,nl is nagyobb, ersen szikes talajr&l besz!lnk# A ntriumtalajok ked eztlen (izikai !s k!miai tulajdonsgokkal rendelkeznek# A kalciumtala%ok tel%tetts!ge nagyobb, mint =D>, az adszorbelt magn!zium,ionok az 2, !rt!k ke esebb, mint 6D>,t adjk, !s az adszorbelt NaO arnya nem "aladja meg az 2, !rt!k @>,t# A kal*iumtalajok ked ez szerkezetkkel t)nnek ki#

A negat% tlt!s) talajkolloidok elektrosztatikus onzst gyakorolnak a talajoldat kationjaira !s tasz%tjk az oldat anionjait# Az elektrosztatikus kl*sn"atsok eredm!nyek!nt a kolloidok (ellet!n a kationok kon*entr*i&ja nagyobb, az anionok! $edig kisebb, mint az oldat ( tmeg!ben# A kon*entr*i&klnbs!g miatt a (ellettl az oldat (el! kation,, az oldatb&l a (ellet (el! anion,di(('zi& trt!nik# / (olyamatok egy 'n# diffz kett srtegnek ne ezett kon*entr*i&,eloszlst eredm!nyeznek# A nagyobb kation,kon*entr*i& al jellemez"et (elleti r!teg "atra ugyanis nem !les, a (ellettl az oldat (el! "alad a a kation,kon*entr*i& (okozatosan *skken# ;in!l nagyobb a talaj T,!rt!ke, annl nagyobb a szabadon di((undl& ion kon*entr*i&jnak klnbs!ge a kolloid r!sze*sk!t krl e szol tr!teg !s a talajoldat kztt# A talajkolloidok (ellet!nek akt% "elyei!rt a talajoldat tbb ionja erseng# Az ion,adszor$*i& meg(ord%t"at&, az ionok a "idrtr!tegben ki*ser!l"etik egymst# Tekintsk $!ldul a 5a1O ion ki*ser!l!s!t NaO ionra# -5a1O." O 1 NaO 1 -NaO." O 5a1O a"ol a h inde9 a "idrtr!teget jelli# A tmeg"ats tr !nye szerint

[( #a ) ] [9a ] := [( 9a ) ] [ #a ]
+ 1 1+ h 1+ + 1 h

Ba egy kiad&s *sa$ad!k "atsra a talajoldat t!r(ogata "irtelen a k!tszeres!re n, akkor mi el 9a 1 + 01 = 1 ,szeres!re n# ;i el mindegyik ion kon*entr*i&ja a (el!re *skken, a arny 1 07 #a + a K egyens'lyi lland&

[( #a ) ] "nyadosnak (el!re kell *skkennie, ltozatlan, a [(9a ) ]

+ 1 1+ h h

[ [

agyis

nagyobb arnyban k etkezik be a NaO deszor$*i&ja a kolloid(elletrl, mint a 5a1O,!#

1D

Nagyobb %ztartalommal te"t a talajoldatban a kisebb tlt!s) kationok mennyis!ge n, m%g szradsnl a nagyobb tlt!s)ek!# Ba a iszonyok le"et ! teszik, legelszr az egy!rt!k) kationok kimos&dsa k etkezik be# Az ioncsert befolysol tnyezk4 0# , tlts el %ele# A talajkolloidok (ellet!n egyidej)leg l!teznek negat% !s $ozit% tlt!s) akt% "elyek# ;int lttuk, ezek egy r!sze $B,t&l (gg tlt!s# A klnbz eljel) tlt!sek el"elyezked!se a (elleten le"et rendezetlen, agy r*sszerkezet ltal meg"atrozott# /z ut&bbira $!lda a montmorillonit t%$us' agyags nyok tlt!seloszlsa# Negat% tlt!s) akt% "elyen kationok, $ozit% tlt!s) akt% "elyen anionok ktdnek# 1# ;csban val rszvtel, illetve helyettes$t kpessg# /gy kolloid r!sze*ske (ellet!n azok az ionok ktdnek ersebben, amelyek a r!sze*ske kristlyr*sban is megtall"at&k, agy a kristlyr*s ionjainak "elyettes%t!s!re k!$esek# Az agyags nyok eset!ben ilyen az Al6O, Fe6O, ;g1O !s KO# 6# ,z ionok tltse# Palamely ion adszor$*i&jnak agy deszor$*i&jnak ms ionok"oz iszony%tott m!rt!k!t mindenekeltt a tlt!s nagysga "atrozza meg# A k!t!rt!k) ionok ltalban sokkal ersebben ktdnek, mint az egy!rt!k)ek, a "rom!rt!k)ek $edig m!g ersebben# A tbb!rt!k) ionok a kolloid (ellet tbb akt% "ely!"ez is ka$*sol&dnak# 7# , hidratci mrtke# Az elektromosan tlttt ionok krl a %z di$&lus,molekuli irny%tottan "elyezkednek el# A "mozgs azonban a rendezett el"elyezked!s ellen "at, ez!rt az iont&l kell t olsgban a %zmolekulk olyan rendezetlenek, mint a tiszta %zben# A "idrtburok m!rete annl nagyobb, min!l kisebb az ion, !s min!l nagyobb az elektromos tlt!se# Az ers "idrat*i& gtolja a kolloid r!sze*ske krli ketts r!teg bels z&njba "atolst# Bo(meister 'n# liotrp sora a *skken adszor$*i& sorrendj!ben adja meg az ionokat# Kationok eset!benK Fe6O Y Al6O Y La1O Y 5a1O Y ;g1O Y KO Y NB7O Y NaO Y LiO# Az anionok soraK B+:71, Y B1+:7, Y 2:71, Y 5l, Y N:6,# Az ionok liotr&$ sorban nem tntettk (el a B6:O !s :B, ionokat# / k!t ion ugyanis klnleges iselked!s)# ;!retk ki*si, mozg!konysguk a tbbi ion!"oz k!$est igen nagy, alamennyi ionnl jobban adszorbel&dnak# A jelens!g a (elletek protolitikus reakciival magyarz"at&# +rotolitikus (olyamatok sorn a kolloid $rotont ad le, agy $rotont esz (el az oldatb&l# Egyan*sak ide tartoznak az :B, ionok (el !tel! el agy leads al ka$*solatos jelens!gek# L!nyeg!ben te"t sa ,bzis reak*i&kr&l an sz&, amelyekre a talajkolloid,(elletek elektromos tlt!s! el ka$*solatban tbb $!ldt is lttunk# A $rotolitikus (olyamatok meg ltoztatjk a kolloid r!sze*sk!k (ellet!nek mins!g!t, az elektromos tlt!s) akt% "elyek szmt# /zek a ltozsok be(olysoljk a szol tr!tegben a kationok !s anionok arnyt, to bb a szol tr!teggel k!miai egyens'lyban le talajoldat sszet!tel!t, megszabjk a talaj k!m"atst# A talaj km atsa 2zmos, a talajkolloidokkal, ionokkal !s mikroorganizmusokkal ka$*solatos (olyamat olyan szorosan ssze(gg a $B, al, "ogy ennek meg"atrozsa a leg(ontosabb talajk!miai laborat&riumi izsglat# A talaj $B,!rt!k!nek kz etlen meg"atrozsa ne"ezen al&s%t"at& meg# A mindenkori $B, !rt!ket nagym!rt!kben be(olysolja a talajVtalajoldat arny !s az egyens'lyi s&,kon*entr*i&#

10

/z!rt a talaj $B,jt megegyez!s szerinti talajVoldat arny mellett izes !s semleges s&oldattal k!szlt talajszusz$enzi& $B,jak!nt m!rjk# A szusz$enzi& -egyezm!nyesen 0 tmegr!sz talaj !s 1,@ tmegr!sz %z agy n K5l, illet e D,D0 ; 5a5l1 oldat. k!m"atst k!t(!le m&don "atroz"atjuk megK 0# 'lektrometris mdszer# Az ismeretlen "idr&nium,kon*entr*i&j' talajszusz$enzi&b&l !s alamely ismert "idr&nium,kon*entr*i&j', 'n# ssze"asonl%t& agy norml elektr&db&l alkotott elem (eszlts!g!t m!rjk meg# Az adatokb&l a "idrog!nelektr&dra onatkoztatott (eszlts!get szm%tjuk, amibl megka$"atjuk a szusz$enzi& "idrog!nion,kon*entr*i&jt# 1# :olorimetris mdszer# <ndiktor(est!keket adunk a szusz$enzi&"oz, amelyeknek a $B,t&l (ggen ltozik a sz%nk# /zt a m&dszert elssorban a talajok "elysz%ni izsglatakor alkalmazzuk# Pizes szusz$enzi&ban k!m"atsuk szerint a talajokat a k etkezk!$$en *so$ortos%tjukK Z 7,@ $B ersen sa any' 7,@,@,@ $B sa any' @,@,?,= $B gyeng!n sa any' ?,=,A,1 $B kzmbs A,1,=,@ $B gyeng!n l'gos =,@,C,D $B l'gos Y C,D $B ersen l'gos talaj# K5l,oldatban a sa any' talajoknl ltalban D,1,D,@ $B,!rt!kkel kisebb, ki !telesen m!g sa any'bb adatokat ka$unk# ;in!l nagyobb ez a klnbs!g, annl esz!lyesebb a sa any'sg a talajon !l n !nyek szmra# A talajok k!m"atsuk ala$jn trt!n beosztsakor az egyes *so$ortok "atr!rt!kei nem mindig egyeznek a k!miban alkalmazott "atr!rt!kekkel# Klnsen ll ez a =,@,s $B,ra# /nnek klnleges meg%t!l!s!t indokolja, "ogy a sz!nsa as meszet tartalmaz& talajok k!m"atsa eddig terjed"et# Az enn!l nagyobb $B jelentsebb mennyis!g) -adszorbelt !s szabad. ntrium,ionra utal, agyis a talaj szikes# /z!rt a =,@,n!l nagyobb $B !rt!kek eset!n besz!lnk l'gos talajr&l# Az ersen l'gos kateg&ria a sz&da jelenl!t!re utal# A sa any' tartomnyban a 7,@ $B jelents!g!t az magyarzza, "ogy enn!l sa any'bb iszonyok kztt mozog a talajban a "rom!rt!k) asion, majd az alum%niumion# A talajoldat $B,jnak kialakulsban az oldott s&k mennyis!ge !s sszet!tele, a szer es !s s nyi sa ak mennyis!ge !s mins!ge, a ki*ser!l"et kation,sszet!tel, a kolloidok bzis tel%tetts!ge, a talajle eg sz!ndio9id,tartalma, illet e az oldott 5:1,tartalom, a talaj karbont, tartalma !s a redo9i,(olyamatok jtszanak dnt szere$et# A talaj $B,ja nagy "atssal an a n !nyek !let!re# A klnbz n !ny(ajok a rjuk jellemz sz)kebb agy sz!lesebb $B,tartomnyban (ejldnek za artalanul# Kz etlenl "at a talaj k!m"atsa a gyk!r(ellet adszorbel& "elyeinek akti itsra, a gyk!r(elleti anyag*ser!ben szere$et jtsz& enzimek m)kd!s!re, a sejtmembrn $ermeabilitsra# A $B be(olysolja a talaj,mikroorganizmusok sszet!tel!t !s te !kenys!g!t# A legtbb bakt!rium semleges !s gyeng!n l'gos talajban tall"at& igen nagy szmban !s akt% lla$otban# A gombk klnsen sa any' erdtalajokban (ordulnak el nagy szmban# A mikroszer ezet,$o$ul*i&k te !kenys!gk (olytn meg"atrozzk a szer esanyag,lebonts m&djt !s sebess!g!t, egyes t$anyagok megjelen!si (ormjt# +!ldul sa any' barna erdtalajok leg(els "umuszos -AD. szintj!ben a szer esanyag,lebontst elssorban gombk !gzik# 2a any' talajokban gtolt a bakterilis nitri(ik*i&, a nitrt,ionok"oz k!$est nagyobb az amm&nium,ionok arnya, mint semleges agy gyeng!n l'gos talajokban#

11

Batssal an a $B a t$anyagok (el e"ets!g!re# 2a any' k!m"ats' talajban ke !ss! old"at& alum%nium, !s as(osz(tok, m!sztartalm' talajban ugyan*sak ke !s! old"at& kal*ium,(osz(tok keletkeznek# A n !nyek (osz(t(el !tele szem$ontjb&l a semleges krli k!m"ats a legked ezbb# A talaj $B,!rt!ke nagyon ersen be(olysolja a klnbz alum%nium(ormk !s az tmeneti (!mek ionakti itst a talajoldatban# /zek a n !nyek szmra -kon*entr*i&t&l (ggen. n!lklz"etetlen nyomelemek !s to9ikusak egyarnt le"etnek# Lizonyos kon*entr*i& (elett a n!lklz"etetlen nyomelemek is to9ikusak# Qltalban a $B *skken!s! el n az tmeneti(!m, kon*entr*i& a talajoldatban, %gy "inytnet a l'gos, to9i*its a sa any' k!m"ats' talajokban jelentkezik# /nnek ellenkezje ta$asztal"at& a molibd!n eset!ben, amelynek "inya sa any' talajokban a mikroszer ezetek nitrog!nkt!s!t korltoz"atja -a nitrogenz enzimrendszer ugyanis molibd!nt tartalmaz.# A talaj k!m"atsa egy talajszel !nyen bell is ltozik# /lt!r $B,!rt!keket tallunk a talajszel !ny klnbz genetikai szintjeiben# Egyanabban a talajszintben is ms a talaj k!m"atsa $l# 5a5:6 szem*se mikrokrnyezet!ben, mint $l# egy gyk!r (ellet!nek gyk!r lad!kok ltal be(olysolt krnyezet!ben# A talajsavany.sg formi A talaj sa any'sgt okoz& BO,ionok r!szben a kolloidok"oz kt e -$oten*ilis agy rejtett sa any'sg., r!szben a talajoldatban -akt% sa any'sg. tall"at&k# A sa any' k!m"ats' talajok sa any'sgt k!t(!le titrl"at& !rt!k megads al szoks jellemezni, ezek $edig az y0 "idrolitos, !s az y1 ki*ser!ld!si sa any'sg# A hidrolitos savanysgot <y-= norml kal*ium,a*ett oldattal "atrozzuk meg# Ka$$en szerint 0DD g talajt m!rnk be, amely"ez 1@D ml n kal*ium,a*ettot adunk !s rzatjuk, majd rzs utn lesz)rjk# A szred!kbl ki esznk 01@ ml,t !s D,0 n ntrium,"idro9iddal titrljuk# y0 [ 6,0\P, a"ol P a (ogyott l'g t!r(ogata ml,ben# A 6,0,es szorz&(aktor az!rt szks!ges, mert az els titrls nem a talajban tall"at& sszes sa any'sgot onja ki# Ba az oldatban 'j old&szerrel $&toljuk a titrls"oz ki ett 01@ ml,t, !s az eljrst megism!teljk, akkor 'jabb titrl"at& sa any'sg jelenik meg# /zt *sak 6,7,szeres ism!tl!s utn tudjuk kikszblni# Ka$$en azt tallta, "ogy "a az els titrls !rt!k!t 6,0,el megszorozza, akkor kb# az sszes titrls egyttes!nek !geredm!ny!t ka$ja# A kicserl dsi savanysg <y>= meg"atrozst Tajku"ara indiai tud&s dolgozta ki# A talajt n K5l oldattal k!sz%tett szusz$enzi& sz)rlet!bl !gezte# ] is azt tallta, "ogy az els kirzs nem az sszes kinyer"et $rotont iszi oldatba# A tbbszri kirzssal oldatba i"et $rotonok mennyis!ge az els sz)rletben megtitrlt $rotonok 6,@,szeres! el bizonyult egyenlnek# A l'gosan "idrolizl& kal*ium,a*ett oldatban az am(oter tulajdonsg' talajkolloidok sa akk!nt iselkednek# Az ilyenkor (ell!$ $rotolitikus (olyamatok miatt a "idrolitos sa any'sg nagyobb, mint a ki*ser!ld!si sa any'sg# A m!rs!kelt i erdtalajokban a l!gkrbl bekerl nagyobb sa ter"el!s n!lkl is jelents talajsa anyodsi (olyamatok jtsz&dnak le# /nnek oka, "ogy a $rotontermel !s $rotonnyel (olyamatok kiegyenl%tetts!ge kimos&ds k etkezt!ben (elborul# /mberi be"ats n!lkli erdei kosziszt!mkban a k etkez talajsa anyodsi (olyamatok jtsz&dnak leK A n !nyzet a talajb&l nagyobb mennyis!g) kationt esz (el, mint amennyi aniont# A kation(el !tel $rotontermel (olyamatK 8,:B O NB7O ^ 8,NB1 O B1: O BO

16

A (itomassza mineraliz*i&jban iszont $rotonnyel (olyamat jtsz&dik le# Ba a kett egyens'lya (elborul, mert $l# a "egygerin*rl a sz!l el"ordja a le"ullott a art, "elyileg sa anyods, ms"ol l'gosods k etkez"et be# - A szer es anyagok mineraliz*i&ja !s a talajl!gz!si (olyamatok sorn keletkezett 5:1,b&l sz!nsa k!$zdik, mely $B @ (elett disszo*il# A (elszabadul& $rotont az s nyok mllsa, illet e a kationok ki*ser!ld!se nyeli el# Ba azonban a mllsi term!kek agy a kationok kimos&dssal t oznak a rendszerbl, a talaj sa anyodsa k etkezik be# - 2zer es sa ak keletkez!se a n !nyek !s a mikroorganizmusok !lette !kenys!ge "atsra# - A nitri(ik*i& $rotontermel (olyamatK NB7O O 1 :1 ^ N:6, O B1: O 1 BO# A nitrt,ion knnyen kimos&dik a talajb&l# /nnek k etkezm!nye, "ogy a $roton(ogyaszt& denitri(ik*i& nem ellent!telezi a nitri(ik*i& $rotontermel!s!t# Az eredm!ny a talaj sa anyodsa# - A szer es k!n egyletek mineraliz*i&jakor k!nsa keletkezikK - A szul(idok o9id*i&ja a kzetekben !s a talajokban ugyan*sak k!nsa at eredm!nyez# Ke !sb! le egztt talajokban azonban a szul(tok reduk*i&ja a jellemz (olyamat -a glejes szintek gyakran k!n"idrog!n,szag'ak., ami $rotonnyel (olyamat# A term!szetes (olyamatokba al& sok(!le emberi bea atkozs meggyors%tja a sa anyodsi (olyamatokat# A talaj l.gossga A talajoldat l'gos "atst a l'gosan "idrolizl& s&k t'ls'lya !sV agy a ki*ser!l"et 5a1O, ;g1O, KO !s NaO ionok okozzk# A s&(el"almoz&ds elssorban a m!ly (ek !s), le(olystalan s%k terleteken jn l!tre# /""ez trsul"at az idszakosan agy lland&an magas talaj %zszint, to bb a *sa$ad!k mennyis!g!t a $rolgs jelentsen (ellm'l"atja# <lyen terleteket tallunk az Al(ldn $l# a Kiskunsgi Nemzeti +arkban agy a Bortobgyon, a Kisal(ldn $edig a Fert,t& krny!k!n# A l'gosan "idrolizl& s&k old&dsa k etkezt!ben a $B,!rt!k n# A talajoldat "%gulsa k etkezt!ben a kationdeszor$*i& megy !gbe# Lttuk, "ogy a NaO, ionok deszor$*i&ja nagyobb m!rt!k), mint a 5a1O !s ;g1O ionok!# A NaO ionokkal tel%tett oldat k!m"atsa azonban ersebben l'gos, mint az elbb eml%tett ionok eset!ben# L'gos k!m"ats' talajok titrl"at& l'gossgt megegyez!s szerint a sz&dban -Na15:6. ki(ejezett (enol(talein,l'gossggal jellemezzk# A talaj tomptkpessge A k!m"ats meg ltozsa irnyban "at& t!nyezk -$l# sa as esk, m)trgyzs, ntz %z. t!nyleges "atsnak be*sl!s!"ez a talaj tom$%t&k!$ess!g!t, 'n# pufferkapacitst kell ismernnk# A tom$%t&k!$ess!g egys!gnyi talajt!r(ogatban egys!gnyi $B ltozst elid!z ers sa agy bzis anyagmennyis!ge# +ontosabbanK
=
0 dn 1 d - p7 .

a"ol 1 a talaj t!r(ogata, n az ers sa agy bzis anyagmennyis!ge mol,ban# ;int ismeretes, a gyenge sa akat !s ezeknek ers bzissal alkotott s&it tartalmaz& rendszerek nagyon j& tom$%t&k!$ess!ggel rendelkeznek# <lyen pufferrendszer a talajban a 5a5:6 O sz!nsa rendszer, agy a kationokat adszorbelt kolloid r!sze*sk!kbl O "umuszsa akb&l, ko asa b&l stb# ll& rendszer# ;!sztartalm' talaj k!m"atsa a m!sztartalom kimerl!s!ig gyakorlatilag nem ltozik a sa any%t& t!nyezk "atsra#
17

Ba a talajoldatban a BO,ion kon*entr*i& n ekszik, a kolloidok ltoz& tlt!sei BO ionokat ktnek meg# Ba az :B, ionok mennyis!ge emelkedik, akkor a kolloidok (ellet!rl BO ionok lnak le, semleges%t e a rendszerbe kerlt :B, ionokat# A talajkolloidok $u((er,reak*i&i ltalban gyorsak !s re erzibilisek# Tom$%t& k!$ess!gk a "umuszsa ak Y montmorillonit Y illit Y kaolinit sorrend szerint *skken# Oxidci s redukci a talajban ;llsi, talajk!$zd!si !s biol&giai (olyamatokban (ontos szere$et jtszanak o9id*i&s, reduk*i&s (olyamatok# Az o9id*i& elektronok leadst, a reduk*i& $edig elektronok (el !tel!t jelenti# Az elektronokat (el enni k!$es anyag o9idl&, amelyik $edig elektronokat k!$es tadni, redukl& "ats'# A""oz, "ogy egy o9idl& anyag elektronokat e"essen (el, szks!g an egy redukl& anyagra, amely elektronokat tud leadni# Az o9id*i& al !s reduk*i& al jr& (olyamatokat redoxifolyamatoknak ne ezzk# /gy redo9ireak*i& sorn te"t az o9idl& anyag redukl&dik, ugyanakkor a redukl& anyag o9idl&dik# Az o9idl& !s redukl& anyagok kztti elektron*sere a redo9ireak*i&k ala$ja# n szm' elektron*sere eset!n egy redo9irendszer az albbi egyens'llyal jellemez"etK o9 O n e red +lK Fe6O O e Fe1O /gy redo9ireak*i& ltalban %gy %r"at& (elK a o90 O b red1 * red0 O d o91 -6#1=.

/lektron*sere (ell!$"et egy oldatba merl ezet -'n# elektr&d. !s az oldott anyag kztt is# Az elektr&d redukl& kzegbl elektronokat e"et (el, o9idl& kzegnek $edig elektronokat ad"at le alkalmas krlm!nyek kztt# /gy ilyen elektron*sere elektrokmiai reakci, amely elektr&d$oten*il kialakulst eredm!nyezi# Ba egy redo9i,rendszert tartalmaz& oldatba indi((erens elektr&dot, $l# egy $latina lemezt mer%tnk, a lemez !s az oldat kztt elektron*sere indul meg# Lizonyos id utn egyens'ly ll be, a reduk*i& ugyanolyan sebess!ggel megy !gbe, mint az o9id*i&# /kkor a $latina lemezen egyens'lyi $oten*il alakul ki, az 'n# elektrdpotencil, amely a #ernst!egyenlettel (ejez"et kiK
' = 'D +

[ ox] ; 2 ln n? [ red ]

-6#1C.

a"ol '/ a redoxi normlpotencil -a redo9irendszerre jellemz lland& !rt!k., ; az egyetemes gzlland&, 2 az abszol't "m!rs!klet, n az elektron*ser!ben r!szt e elektronok szma, ? a Faraday,lland&, MoxN az o9idlt (orma !s MredN a reduklt (orma akti itsa# @ltalnos formban kife%ezett redoxi!egyenslyokra aAObLO_Onem;OnNO_ a Nernst egyenlet alakja

1@

[ ,] [ A] ### ; 2 ' = 'D + ln n? [ 8 ] m [ # ] n ###

a b

A redo9i norml$oten*ilok tj!koztatst adnak a redo9i rendszerek egymsra "atsr&l# Qltalban a $ozit% abb redo9i norml$oten*il' rendszerek o9idljk a negat% abb $oten*il' rendszereket, !s (ord%t a, a negat% abb $oten*il'ak redukljk a $ozit% abb $oten*il'akat# Ba a reak*i&ban $rotonok is r!szt esznek o9 O n e O m BO ^ red O mV1 B1: szerint, akkor a redo9i,$oten*il

; 2 [ ox] 7 6& + ' = 'D + ln n? [ red ]

agy 1@ `5 "m!rs!kleten, t%zes ala$' logaritmusra tt!r e

' = 'D +

[ ox] D,D@C m p7 D,D@C lg n [ red ] n

agyis n ek $B, al linerisan *skken# +!ldul az o9ig!n, %z rendszerK :1 O 7 e O 7 BO ^ 1 B1: eset!ben

' = 0,16 + D,D@C lg[ &1 ] D,D@C p7 7

A talajokban a leg(ontosabb elektrondonor -redukl&szer. a szer es anyag, amely t'lnyom&an mikroorganizmusok kz et%t!s! el sz!ndio9idd o9idl&dikK -5B1:. O :1 ^ 5:1 O B1: J&l szellztt talajokban -aerob krlm!nyek kztt. magas norml$oten*iljnl (og a a molekulris o9ig!n az elektronakceptor -o9idl&szer.# Ba azonban a talaj %z al kerl, az oldott o9ig!n *sak r id ideig elegend a mikroszer ezetek szmra, a redo9i,$oten*il *skken# A mikroorganizmusok egy id utn alamilyen alternat% elektronak*e$tort k!nytelenek ig!nybe enniK 1 -5B1:. O 2:71, O BO ^ B2, O 15:1 O 1B1: Am%g alamilyen elektronak*e$tor jelen an a talajban, az a redo9i,$oten*ilt meg"atrozott inter allumban stabilizlni k!$es# Ba el"asznl&dik, akkor a sorban k etkez redo9i, rendszer ltal meg"atrozott szintre sllyed# Ba az sszes szer etlen elektronak*e$tor el(ogyott, -nagyon ala*sony redo9i,$oten*il eset!n. a szer es anyagok metnn, "idrog!nn!, sz!ndio9idd, to bb kismolekulj' szer es sa akk, alde"idekk!, merka$tnokk

1?

alko"olokk bomlanak le# / (erment*i& l!nyegesen lass'bb, mint az aerob lebonts, to bb ke esebb energit szolgltat a mikroszer ezetek szmra# ;i el szinte az sszes talajban zajl& reduk*i&s (olyamat $roton(el"asznlssal jr, az aerob krlm!nyek anaerobb lsa $B,emelked!s"ez ezet# Az o9id*i&s (olyamatokat iszont sa anyods k%s!r"eti, %gy amm&nium,trgyzs, agy %zzel tel%tett anaerob talajok le*sa$olsa utn# A redo9i, iszonyok kis t olsgokon bell is jelentsen ltoz"atnak a talajban# J&l szellztt talajban is a nagyobb aggregtumok belseje anaerobb l"at, mi el a lassan di((undl& o9ig!n el"asznl&dik, mieltt idig jutna# Wgy ugyanabban a talajban egyms mellett me"et !gbe az aerob nitrifikci !s az anaerob denitrifikci# Pltoz&an ned es talajokban a nagyobb $&rusok idszakosan le eg el teltek, m%g a tmttebb tartomnyok tart&san o9ig!n"inyosak maradnak, %gy $szeudoglejes talajokban az egyms kz etlen szomsz!dsgban megjelen rozsdabarna -o9idlt. !s k!kes sz%n) -reduklt. as(oltok a talajszintnek jellegzetes mr nyozottsgot kl*snznek# A talaj lvilga A talajban !l szer ezetek sszess!g!t edafonnak ne ezzk# /zen bell elkln%t"et a talaj(l&ra -bakt!riumok, gombk, algk, (ld alatti n !nyi szer ek. !s a talaj(auna -+rotozoa, (onl(!rgek, $u"atest)ek, gy)r)s(!rgek, %zeltlb'ak.# To bbi osztlyozs le"ets!ges a testm!ret ala$jn# Wgy a mikroorganizmusok kz! a bakt!riumok, gombk, algk, alamint a +rotozoa *so$ort tagjai tartoznak# A (ld(eletti n !nyi r!szek (otoszint!zisk r! !n a szer es anyag elsdleges termeli, szmos talajlak& llat iszont a n !nyi anyag elsdleges (ogyaszt&jak!nt l!$ (el# A lebont& szer ezetek a "olt szer es anyagot "asznos%tjk, !s !gl szer etlen !gterm!kekk! alak%tjk# A szer es anyagok lebontsb&l biol&giailag "asznos%t"at& energit, to bb a testk (el!$%t!s!"ez szks!ges anyagokat nyernek# A talajlak& szer ezetek leg(ontosabb (unk*i&ja a szer es anyag lebontsa !s talak%tsa, alamint a n !nyek szmra (el e"et szer etlen anyagok 'jrak!$z!se# Bozzjrulnak to bb a szer etlen anyagok talak%ts"oz -$l# nitrog!nkt!s., a t$anyagok mobilizls"oz, a talajr!sze*sk!k ke ered!s!"ez, alamint a szerkezetk!$zd!s"ez# Aaktriumok A talaj leg(ontosabb !ll!ny*so$ortja, 0 g talajban 0D?,0DC bakt!riumegyed tall"at&# A my9obakt!riumok tbbnyire $l*ika alak'ak, de aggregtumokat is k!$ez"etnek# Beterotr&(ok, tbbnyire ms bakt!riumokkal t$llkoznak, egyes k!$ iselik azonban -$l# 9ytophaga. *ellul&zt bontanak# Az aktinomycetk -r!gebbi ne kn RsugrgombkS. (onalas n eked!s), "eterotr&(, gram $ozit% bakt!riumok, amelyek $l*ika, agy kokkusz alak' sejtjeit nylkaszer) sejt(al,alkot&r!szek idlegesen sszetartjk, !s %gy egyes $en!szgombk mi*!liumra eml!keztet (orma -l,mi*!lium. jn l!tre# Az aktinomy*etk -$l# ,ctinomyces, #ocardia, "treptomyces, 8icromonospora. a talajban rendk% l gyakoriak, obligt aerob sza$ro(itonok, jellemzen a teljes bakt!riumn!$ess!g 0,0D>,t teszik ki# Az alomr!tegbl "inyoznak, legnagyobb egyeds)r)s!get @,0D *m talajm!lys!gben !rnek el# ;inden(!le szer es anyagon megtele$ednek, de elssorban ne"ezen bont"at& anyagokat, %gy lignint, kitint is bontanak# Knnyen "asznos%t"at& szubsztrtokon ke !sb! ersenyk!$esek# 2zmos k!$ iseljk antibiotikumokat -sztre$tomi*in, kl&ram(enikol, tetra*iklinek. termelnek# L!gnem) ter$!n,szrmaz!kok, $l# a geozmin termel!se ltal r!szt esznek a jellegzetes talajillat kialak%tsban# A ?rankia nemzets!g zr atermkkel -$l# !ger. !l szimbi&zisban,

1A

l!gkri nitrog!nt kt# Nitrog!nkt!sre a *ianobakt!riumok bizonyos k!$ iseli -,nabaena, #ostoc. is k!$esek# A n !nyek"ez !s algk"oz "asonl&an (otoautotr&(ok, a talaj leg(els n!"ny mm,es r!teg!re korltoz&dnak# /gyes bakt!riumok -$l# #itrosomonas, #itrobacter, 2hiobacillus. kemoautotr&( !letm&dot (olytatnak# 2zer etlen anyagok o9id*i&jb&l nyernek biol&giailag "asznos%t"at& energit, a sejtanyaguk (el!$%t!s!"ez szks!ges szenet $edig sz!ndio9idb&l szerzik meg# A nitrog!nkt szer ezetek kzl $l# az ,zotobacter szabadon !l, a ;hizobium iszont $illang&s irg' n !nyekkel alkot szimbi&zist# A Bseudomonas nemzets!g tagjai nagyon sok(!le n !nyi !s llati eredet) anyagot bontanak !s a 9orynebaktrium,(!l!kkel egytt a rizosz(!ra bakt!rium,n!$ess!g!nek =D,CD>,t adjk# 'ndospra!kpz a (akultat% anaerob Aacillus !s az obligt anaerob 9lostridium# ;indk!t nemzets!g nagyon ltozatos !lettani szem$ontb&l, $l# e9oenzimeket -a sejten k% lre bo*stott enzimeket. termelnek, melyekkel sszetett sz!n"idrtokat "idrolitikusan bontanak, agy nitrog!nktk is annak kzttk# A 5lostridium (ajok *ellul&zt, kem!ny%tt, $ektint agy (e"!rj!ket is (ermentlnak# Combk A gombk eukari&ta, "eterotr&( szer ezetek, melyek sejtjeit sejt(al eszi krl# Az !lesztgombk sarjadzssal k!$eznek 'j sejteket, a (onalas gombk iszont *s'*si n eked!ssel 6,0D Xm tm!rj) gomba(onalakat, hifkat "oznak l!tre# A gomba(onalak sszess!g!t micliumnak ne ezik, ez akr tbb m!teres kiterjed!st is el!r"et A gombk sza$or%t& sejtjei le"etnek mit&zissal k!$zd kon$diumok, illet e mei&zissal k!$zd sprk# A %romsprs gombk gomba(onalai rendszerint tk!letlenl tagoltak lasz(alakkal# Jellegzetes k!$zdm!nyk a zigospra# A 8ucorales rend tagjai -$l# 8ortierella, 8ucor, ;hizopus. t$anyagd's anyagon -$l# (riss alom, rl!k. tele$ednek meg, a mikrobilis szuk*esszi& kezdeti stdiumt k!$ iselik# 4omba(onalaik na$onta tbb *entim!tert is n eked"etnek, !s r id idn bell nagyszm' kon%diumot termelnek# Az 'ndogonales rend tagjai -$l# Clomus, 'ndogone. sok(!le lgyszr' n !ny(ajjal k!$eznek vezikulo! arbuszkulris t%$us' endomikorrizt -PA;.# Az 'ntomophthorales rend k!$ iseli ragadoz&k, amelyek s$e*ilis "i(aszerkezeteikkel ambkat !s (onl(!rgeket (ognak el !s em!sztenek meg# A tml sgombk *so$ortja nagyon ltozatos, tbbnyire sza$ro(iton, de n !ny,$atog!n k!$ iselik is annak# Bi(ik szablyosan tagoltak# ,szkosprkat k!$eznek, amelyek 7, agy =,as al a tmlben -aszkusz. bezr a (ejldnek# A tmlk tbbnyire jellegzetes termtestekben k!$zdnek# ;it&zissal k!$zd sza$or%t&sejtjeik a kon%diumok# Az ,spergillus !s Benicillium nemzets!gek a talajban elssorban ala*sony %z$oten*il mellett gyakoriak# A kzel rokon 2richophyton !s 8icrosporium nemzets!gek szarubont&k# A Beziza, #ectria !s 9haetomium jellegzetes serleg, agy gmb alak' termtesteket k!$ez el"alt gakon, !s elssorban *ellul&zt bont# A "ordaria talajlak& llatok rl!k! el t$llkozik -koprofil.# A 2uber !s Bezizella bizonyos n !ny(ajokkal k!$ez mikorr"izt# A baz$diumos gombk szablyszer)en tagolt, *satk!$zd!ssel n eked mi*!liumot k!$eznek# A bazidiosprk -1,7,es! el. a baz%diumok (ellet!n, e9og!n m&don k!$zdnek# A baz%diumokat a legtbb nemzets!gn!l termtestek "ordozzk# 2zmos k!$ iseljk az a ar !s a (a lebontsban esz r!szt, ez ut&bbiak kztt annak *ellul&zbont&k -barna kor"adst okoz& gombk. !s ligninbont&k -(e"!r kor"adst okoz& gombk.# A baz%diumos gombk kztt talljuk az ektomikorrhiza,gombk leg(ontosabb k!$ iselit, $l# Bsilotus, Aoletus, Dactarius#

1=

,lgk Az algk a *ianobakt!riumok"oz !s a n !nyek"ez "asonl&an (otoautotr&(ok, de tmenetileg "eterotr&( m&don is !l"etnek, !s kitart& stdiumokat k!$ez"etnek# A talaj (elsz%n!n !s a leg(els n!"ny mm,es r!teg!ben !lnek, k ek, a ar, k!reg agy rl!k (ellet!"ez ta$adnak# A legtbb talajlak& alga a zldalgk k!$ iselje, mint $l# a 9hlamydomonas, 9hlorella, Bleurococcus, 3lothrix, Eygnema nemzets!gek# /gyes srgszld moszatok -$l# a Aotrydiopsis, 7eterococcus, 1aucheria. !s ko amoszatok -$l# ,chnanthes, #avicula, Binnularia. is el(ordulnak# 0 g talajban 0DDD,0DDDD algaegyed tall"at&# Lizonyos tmlsgombk zldalgkkal agy *ianobakt!riumokkal trsul a zuzmkat "oznak l!tre, amelyek klnbz szubsztrtokon mint els megtele$edk (ontosak# ?ld alatti nvnyi rszek A gykerek izet !s s nyi t$anyagk!nt szolgl& s&kat esznek (el a talajb&l# A gyk!rszrk 0D,1D Xm tm!rj)ek, kz$onti szere$et tltenek be az anyag(el !telben# A gyk!r(elletet rendk% li m!rt!kben megn elik# Fsszekttet!st biztos%tanak a gyk!r !s a talajmorzskat bor%t& %z"rtya kztt# 0 dm6 talajban tall"at& gykerek egyttes "ossza mintegy 6DDD m, (ellete 6 m1# Fontos !letteret biztos%tanak a mikroorganizmusok szmra# A gykerek n eked!se a talajt (olyamatosan laz%tja# A gykerek el"alsa utn regek -gyk!r*satornk, bio$&rusok. maradnak issza# A gykerek nagy "atssal annak a talajszerkezet k!$zd!s!re !s stabilizlsra# Brotozoa Az ide tartoz& eukari&ta egysejt)ek "rom (*so$ortra oszt"at&kK ostorosok, gyk!rlb'ak *sill&sok# P%zzel telt $&rusokban, alamint a talajr!sze*sk!ket !s gykereket krl e !kony %z"rtyban !lnek# 0 g talajban 0D7,0D? $!ldnyuk an jelen# Az ostorosok szmos k!$ iselje bakt!riumokkal t$llkozik# Leggyakrabban "&ol ads, illet e kiad&s esk utn l!$nek (el, a szraz idszakokat *isztk (ormjban !szelik t# A gykrlbak kztt *su$asz !s "!jas ambkat tallunk# /lnyben r!szes%tik a magas szer esanyag,tartalm' talajokat# Nagyon !rz!kenyek a $B, ltozsokra# A *su$asz ambk -$l# ,moeba, #aegleria. a (els talajr!tegek rendszeres lak&i kz! tartoznak# Ba a ka$illris %z, illet e a t$anyagk%nlat megsz)nik, akkor *isztkat k!$eznek# Lakt!riumokkal t$llkoznak# A "!jas ambk -$l# 'uglypha, 2rinema. klnsen sa any' talajokban gyakoriak# Nem *sak bakt!riumokat, "anem algkat, gombkat !s n !nyi anyagokat is (ogyasztanak# ;agas "umusztartalom !s lland& ned ess!g ked ez a szmukra# Ba a talaj kiszrad, betokoz&dnak, agyis *ito$lazmjuk a "!j belsej!be "'z&dik issza# A csillsok -$l# 9olpidium, 9hilodon. a meszes talajokat r!szes%tik elnyben# Faji sszet!telk ersen (gg a talajned ess!gtl, mi el nem mindegyik (ajuk tud *isztt k!$ezni# T$ll!kbzisukat bakt!riumok alkotjk# ?onlfrgek 0 g talajban 0D,0DDD $!ldnyuk tall"at&# A talajr!sze*sk!ket bor%t& !kony %z"rtyban !s a rizosz(!rban !lnek# Lr megjelen!skben !s bels (el!$%t!skben megle"etsen "asonl&ak, !letm&djuk ltozatos# /gyes k!$ iselik teljesen szabadon !lnek -$l# ,chromadora, Blectus., !s t$llkozsi m&djuk ala$jn le"etnek ragadoz&k, mikro(gok agy egyes t$llkozs'ak# ;sok *sak !let*iklusuk egy r!sz!ben !lnek szabadon, egy!bk!nt n !ny,$arazitk -$l# Forylaimus, ,phelenchoides.# To bbi (ajok kizr&lag n !nyekben (ejldnek#

1C

Buhatestek A csigk szmos talajban el(ordulnak# N !nye k -$l# !ti *sigaK 7elix pomatia. mellett sza$ro(gok -$l# 7elix aspersa., gombae k -$l# 9aecilioides., st olyanok is annak, amelyek ragadoz& m&don (ldigilisztkkal t$llkoznak -$l# 2estacella.# A talaj regeibe "'z&dnak issza, mikzben "ozzjrulnak a szer es anyag egyenletesebb eloszts"oz# Az ltaluk ki lasztott nylka a talajr!sze*sk!ket sszeta$asztja, !s ezzel "ozzjrul a talajszerkezet ja %ts"oz# Cyrsfrgek Leg(ontosabb k!$ iselik a televnyfrgek !s a fldigilisztk# A talaj teljes biomasszjnak @>,t k!$ iselik# A tele !ny(!rgek kisebbek, ke !sb! (elt)nek, mint a (ldigilisztk# /lssorban nagy szer esanyag,tartalm' erdtalajokban gyakoriak# A $&rusok k!$z!s!"ez ke !ss! jrulnak "ozz# /gyes (ajaik -$l# ,chaeta eiseni, 9ognetta cognetti. gombkat (ogyasztanak, tbbs!gk azonban "olt n !nyi anyaggal !s talajjal t$llkozik# A (ldigilisztk @ mm astag, rl!kkel b!lelt (!reg*s eket -bio$&rusokat. "agynak maguk utn# Klnsen a (gglegesen ('r& (ajok l!nyegesen "ozzjrulnak a talaj szellz!s!"ez, %z ezet!s!"ez !s szerkezetk!$zd!s!"ez# Uletm&djuk ala$jn a (ldigilisztk "rom *so$ortba oszt"at&kK a arlak&k, %zszintesen ('r&k, (gglegesen ('r&k# Et&bbiak klnsen nitrog!nnel !s (osz(ttal j&l elltott, nagy szer esanyag,tartalm' talajokban gyakoriak# A (ldigilisztk nagy mennyis!g) a art, klnsen nitrog!nben d's le !lanyagot esznek (el, !s a m!lyebb talajr!tegekbe szll%tjk# +!ldnyonk!nt 0D,1D le !l szll%tst is meg(igyelt!k egyetlen !jszaka# A m!lyben (el ett s nyi talajt iszont a (elsz%nre "ordjk, !s (!reg"almok (ormjban rakjk le# A talaj s nyi !s szer es sszete inek sszeke er!se mellett (ontos szere$k an a szerkezetk!$zd!sben -a mr eml%tett bio$&rusok mellett az organominerlis kom$le9um kialakulsban., to bb a talajok anyag(orgalmban, klnsen a nitrog!n, (orgalomban !s a (osz(or mobilizlsban# Gzeltlbak A pkszabsak leg(ontosabb k!$ iseli a talajokban az atkk# Az ugr& illsok mellett a legnagyobb (ajszmban !s egyeds)r)s!gben jelen le talajlak& %zeltlb'ak# Kzlk is leggyakoribbak a pnclos atkk, amelyek az a arban !s a (els talajr!tegekben !lnek# 2za$ro(gok agy n !nye k# T$llkozsm&djuk szerint tbb al*so$ortra oszt"at&k# A makrofitofgok az a ar darabki al t$llkoznak# A mikrofitofgok gombasz ed!ket legelnek, illet e bakt!riumokat agy algkat (ogyasztanak# A nekrofgok llati tetemeken tele$ednek meg, a koprofgok $edig rl!ket "asznos%tanak# Az szkarkok nyirkos !l"elyeket -$l# a ar, kom$oszt. r!szes%tenek elnyben# Az a ar !s (a"ullad!k (ela$r%tsban esznek r!szt# /gyes (ajok, mint a szrk!s gmbszka -,rmadillium vulgare. szrazabb "elyeken is meg!lnek, mert sszegmblydni, !s ez ltal a test(elletket *skkenteni k!$esek# A szzlbak a arban, a leg(els talajr!tegben, !s kor"ad& (ban !lnek, (ak!reg !s k ek alatt is megtall"at&k# 2zel !nyenk!nt egy $r lbuk an# Falnk ragadoz&k# ;%g a rinya(!l!k -Ceophilidae. elssorban kisebb (ldigilisztkat !s tele !ny(!rgeket (ogyasztanak, a szzlb'(!l!k -Dithobiidae. klnbz %zeltlb' zskmnyllatokat r!szes%tenek elnyben# Az ikerszelvnyesek sza$ro(gok, a szomsz!dos szel !nyek sszeol adsa r! !n keletkezett 'n# ikerszel !nyek k!t lb$rt iselnek# A as$ondr&k -Hulidae. "engeres test)ek, a talajba !s kor"ad& (ba jratokat ('rnak# A gmblyd soklb'ak -Clomeridae. iszont la$os test)ek

6D

!s sszegmblydni k!$esek# A karims ikerszel !nyesek -Bolydesmidae. is la$os test)ek, a kiszradssal szemben ke !sb! tudnak !dekezni, ez!rt nyirkos !l"elyekre korltoz&dnak# Az ikerszel !nyesek klnsen meszes talajokban gyakoriak# Az ugrvillsok a "atlb'ak talajbiol&giai szem$ontb&l legjelentsebb k!$ iseli# Ke !s ki !teltl eltekint e sza$ro(gok# T$ll!kuk sok(!le le"etK el"alt n !nyi anyag, dg, rl!k, gombk !s bakt!riumok# Klnbz talajned ess!g"ez alkalmazkodtak a "igro(il, mezo(il !s 9ero(il (ajok# /gyes gmblyded, inkbb 9ero(il (ormk szinte kizr&lag az a arban !s a talaj(elsz%nen !lnek, a mezo(il !s "igro(il (ajok a leg(ontosabb talajlak&k kz! tartoznak# /rdtalajokban mintegy k!tszer annyi ugr& ills (aj !l, mint r!ti talajokban# A rovarok leg(ontosabb k!$ iseli a talajokban a bogarak# Qlland& talajlak&k elssorban a futbogarak !s a holyvk, melyek lr i, illet e img&i az a arban !s a talaj(elsz%nen tbbnyire ragadoz& !letm&dot (olytatnak# ;s bogarak *sak lr astdiumban tart&zkodnak a talajban, !s le"etnek n !nye k -$l# *serebogr,$ajor, $attan&bogr,lr k [ dr&t(!rgek., agy sza$ro(gok, amelyek a "olt szer es anyag (ela$r%tsban esznek r!szt# Az emlsk kzl elssorban az reglak& rg*sl&k -$l# mezei $o*ok, rge., !s ro are k - akond. eml%t"etk# A talaj szerkezete A talaj szerkezete azt (ejezi ki, "ogy a talaj kolloid r!sze*sk!inek sszeta$adsa r! !n milyen nagyobb m!ret) "almazok, 'n# szerkezeti elemek jttek l!tre# A talajszerkezet k!$zd!s!nek "rom (zisa klnbztet"et megK - az elsdleges "almazok, 'n# koagulumok k!$zd!se - a msodlagos "almazok, az 'n# mikroaggregtumok k!$zd!se a koagulumok !s zr!szek sszeta$adsa r! !n, - a "armadlagos "almazok, 'n# aggregtumok sszellsa a mikroaggregtumokb&l# :oagulumok A talaj kolloidr!sze*sk!i kls "atsokra koagulumokk llnak ssze# A talajkolloidok, elssorban az s nyi kolloidok nagy r!sze a$r& lemez alak' -laminris.# /zek "rom klnbz m&don ll"atnak ssze "almazokk# A lemezek $r"uzamos illeszked!sekor tulajdonk!$$en astagabb lemezktegek k!$zdnek# Ba iszont a lemezek la$jai !s !lei !rintkeznek, agy az !lek ka$*sol&dnak egyms"oz, tgas, sejtszer) szerkezet alakul ki# Basonl& szerkezetek alakul"atnak ki akkor is, "a az agyags nyok oszlo$ agy t) alak'ak, illet e "a -ami a leggyakoribb eset. egytt (ordulnak el a lemez !s a t) (ormj' mikroszko$ikus s nyok# /zek ka$*sol&dsa "ozza l!tre azt a t!r"l&s szerkezetet, amely a koagulumokra jellemz# 8ikroaggregtumok A talajban nem *sak kolloid r!szek, "anem jelents mennyis!g) vzrsz is tall"at&# /zeknek a zr!szeknek is (ontos szere$k an a szerkezetben# A kolloidr!szek mint ragaszt&anyagok szere$elnek, a zr!szek $edig az !$%tk ek szere$!t tltik be# A kolloid ragaszt&anyag a k etkez (ormkban jelen"et megK

60

0# Agyags nyok# A "umuszban szeg!ny lyog, !s agyagtalajokban uralkod&k# Az agyags nyok !s zr!szek sszeta$adsa a ko"!zi&ra !s az ad"!zi&ra ezet"et issza# Az %gy kialakult szerkezeti elemek %zll&sga gyenge# 1# 2zer es anyag# Az ellenll&, ez!rt !rt!kes szerkezeti elemek a talaj szer es anyagnak !s agyagos r!sz!nek ka$*sol&dsb&l, te"t az organominerlis kom$le9um kialakulsb&l ezet"etk le# Az !l mikroszer ezetek "rtykkal !s (onalakkal sz ik ssze a kisebb aggregtumokat, !s ez elseg%ti a mind nagyobb "almazok k!$zd!s!t# A kialakul& szerkezetet nagym!rt!kben be(olysolja a talajba jut& szer es anyag mins!ge# ebbl a szem$ontb&l a k etkez "at!konysgi sorrendet lla$%t"atjuk megK tarl&, !s gyk!rmarad nyok Z zldtrgya Z istll&trgya Z kom$oszt# A (ldigilisztk rl!k!ben a szer es anyag ked ezbb sszet!tel), tbb kal*iumot tartalmaz, mint az eredeti talaj# /z sszeta$asztja a talaj zr!szeit !s %gy "ozzjrul a szerkezet kialakuls"oz# 6# Pas,, alum%nium, !s mangn,"idro9idok# Klnsen a as,"idro9idok ers ragaszt&anyagok, !s ezek a leggyakoribbak a talajban# <de sorol"at&k a ask(ok,szintek, a lateritek !s az erd, alamint r!ti talajokban el(ordul& askonkr!*i&k# /ny"!bb (ormban is gyakori a "idro9idok sszeta$aszt& "atsa, amikor "rtykat alkotnak a szerkezeti elemek (ellet!n# 7# Kal*ium,karbont# Bidrog!n,karbontb&l szrads "atsra lik ki# ;ikrokristlyos, "rtyaszer) be onatot k!$ez, ezzel a szerkezeti elemeket beburkolja, !s klnll&sgukat (okozza# Kialakuls"oz szks!ges s gyakran ltakoz& !s ism!tld kiszrads, majd bened esed!s# Az %gy l!trej szrk!s(e"!r sz%n) "rtykkal tsztt r!tegeket ne ezzk m!szle$ed!kesnek# @# 2tabilizl& anyagok "atsra is kialakul"at szerkezet a talajban, amelyeket mesters!gesen juttatunk a talajba# / talajkondi*ionl& szerek kzl leggyakrabban a $oliakrilt, t%$us'akat "asznljk# ,ggregtumok A mikroaggregtumokb&l aggregtumok, te"t nagyobb egys!gek tbb t!nyez "atsra j"etnek l!tre# A nvnyek gykrzete nem egy(orma, a $zsit( ek! azonos rend) mell!kgykerekbl ll, melyek igen s)r)n "elyezkednek el# /l"alsuk utn "umusz k!$zdik bellk, amely, mint korbban lttuk, ragaszt&anyagk!nt szere$el# A ()gykerek morzsa nagysg' rgket (ognak kzre, ez!rt el"alsuk utn ezeket a morzskat ragaszt&anyagk!nt stabilizljk# /lt!r szerkezeti elemeket "oz l!tre az erd a (s n !nyek jellemz gyk!rrendszer! el# A (agykerek (gyk!rbl !s ebbl kigaz& oldalgykerekbl llnak# Az ltaluk kzre(ogott talajr!szek mr a di& nagysgot is el!rik, ez!rt a (s gykerek el"alsa utn jellegzetes di&s szerkezet jn l!tre# A"ol ilyen di&s szerkezetet tallunk, mindig (elt!telez"etjk az erd alamikori jelenl!t!t# Az ember tala%mvel tevkenysgnek "atsa ketts# /gyr!szt elseg%ti a szerkezetk!$zd!st, mert az elsdleges r!sze*sk!ket kzelebb "ozza egyms"oz, !s %gy le"ets!get ad a ko"!zi&s erk (ell!$!s!re, msr!szt azonban a t'lzott "asznlat a szerkezeti elemek elrombol&ds"oz, agyis a talaj $orosods"oz ezet# A fagy hatsa att&l (gg, "ogy milyen ned ess!gi lla$otban !ri a talajt# /z a t!l elej!n a legnagyobb, amikor az szi esz!sek "atsra j&l tned esedett !s (agysa lass' (olyamat# A j!gkristlyok (ejld!se nem*sak !$%ti, "anem rombolja is a talaj szerkezet!t# Az 0 mm,n!l nagyobb szerkezeti elemek a j!gkristlyok n eked!se k etkezt!ben sz!tes"etnek# Az 0 mm, n!l kisebbek nem krosodnak, st a D,1 mm,n!l kisebb aggregtumok m!g tmrdnek is a j!g "atsra#

61

, szerkezet osztlyozsa A talajszerkezet osztlyoz"at& mor(ol&giai !s agron&miai szem$ontb&l, to bb a szekezeti elemek %zll&sga ala$jn# 8orfolgiai szempontblK 'gyedi agy egyes!szemcss szerkezetrl a talajt alkot& r!szek laza illeszked!se eset!n besz!lnk# <lyenkor a talaj szraz lla$otban ujjaink kztt t(olyik -"omokos agy $oros.# 2rsi szerkezet eset!n a talaj *sak nyomsra esik sz!t, a k!$zdtt darabok talajtrmel!kek, nem szerkezeti elemek# Az ilyen talajok tmttek# ,ggregtszerkezet eset!n a talajban klnbz "atsokra jellegzetes !s "elysz%ni izsglattal is knnyen (elismer"et szerkezeti elemek alakulnak ki# Az ilyen talajokat "% jk szerkezetes tala%oknak# A szerkezeti elemek kisebb nyomsra egymst&l el lnak, de nagyobb nyoms "atsra sem esnek sz!t# A szerkezeti elemek le"etnek a. a t!r "rom irnyban egy(ormn (ejlett szerkezeti elemek# Kzlk a grblt (elletek ltal "atrolt idomok alkotjk a rgs !s a morzss szerkezetet# A s%k (elletek ltal "atrolt idomok dis agy szemcss szerkezeteket alkotnak aszerint, "ogy nagyobb -1@,7D mm. agy kisebb m!ret)ek# b. a t!r k!t irnyban egy(ormn (ejlett, a "armadik irnyban ersebben (ejlett szerkezeti elemek# /zek alkotjk a "asbszer) szerkezeteket# Ba minden !l !s *s'*s egy(ormn (ejlett, akkor hasbos szerkezetrl, "a az !lek gmblydttek, akkor oszlopos szerkezetrl besz!lnk# *. A t!r k!t irnyban egy(orma ersen, a "armadik irnyban gyeng!bben (ejlett szerkezeti elemek# /zek alkotjk a lemezes szerkezetet#

,gronmiai szempontbl -a szerkezeti elemek m!rete szerint.K rgk a 0D mm,n!l nagyobb szerkezeti elemek morzsk a D,1@,0D mm kztti m!ret) szerkezeti elemek $ornak ne ezzk a D,1@ mm,n!l kisebb r!szeket

A mezgazdszok a legjobb talajszerkezetnek azt tartjk, "a a morzsa(rak*i& az sszes szerkezeti elem =D>,t alkotja# Bazai iszonyok kztt a morzsa r!szarnya leg(eljebb AD># , szerkezeti elemek v$zllsga A talaj szerkezeti elemeinek mins!g!t elssorban a %zzel szemben mutatott iselked!s szabja meg# Ba a szerkezeti elemek %z "atsra knnyen sz!tznak, akkor es utn a talaj szerkezetess!ge megsz)nik agy leromlik# Ba iszont a %zben ztatott szerkezeti elemek nagy r!sze megmarad, a talajszerkezetet %zll&nak ne ezzk#

66

A talaj prustrfogata A talaj szilrd r!sze*sk!i kztt $&rusok "elyezkednek el# A $&rusokat le eg, illet e %z tlti ki# Ba a $&rusok t'lnyom& r!sze le eg el telt, akkor *sek!ly a %z mennyis!ge !s (ord%t a# /bbl lt"at&, "ogy a talaj $&rust!r(ogatt&l -$orozitst&l. egyarnt (gg a talaj le eg, !s %zgazdlkodsa# , prustrfogat hatsai A $&rust!r(ogat be(olysolja a nvnyi gykerek fe%l dst# Ba tbb a talajban a $&rust!r, akkor a gykerek knnyebben !s gyorsabban a m!lybe "atol"atnak, m%g "a a $&rust!r(ogat ki*si, te"t a talaj nagy r!sz!t a szilrd r!sze*sk!k alkotjk, akkor a gykerek ne"ezen jutnak a m!lyebb r!tegekbe# A $&rust!r(ogat be(olysolja a tala% v$zgazdlkodst, illet e annak k!t leg(ontosabb elem!t, a %zbeszi rgst !s a %z trolst# Ba nagyobb a $&rust!r(ogat, akkor a %z beszi rgsa gyorsan megtrt!nik, de a %ztrol& k!$ess!g az ilyen talajban kisebb# Ba iszont ki*si a $&rust!r(ogat, akkor a %z beszi rgsa ne"ezebb, a trolsa $edig a $&rusok m!ret szerinti eloszlst&l (gg# A $&rust!r(ogat be(olysolja a talaj leveg gazdlkodst is# Ba a $&rusteret teljes eg!sz!ben %z tlti ki, akkor a gykerek be(ullad"atnak# A talaj $&rust!r(ogata ki"at a talajban !l mikroszervezetek !lette !kenys!g!re is# Le egtlen, ke !s $&russal rendelkez talajokban a mikroszer ezetek ke !ss! akt% ak, ez!rt ilyenkor a t$anyag,(eltr&ds is akadlyozott# , prustrfogat meghatrozsa /""ez a talaj t!r(ogattmeg!nek !s s)r)s!g!nek m!r!se szks!ges# A trfogattmeg m!r!seK meg"atrozott t!r(ogat' minta e el term!szetes szerkezetben mintt esznk 'gy, "ogy a minta e t !l! el a talajba sz'rjuk -e""ez "asznos le"et egy (akala$*s.# /kkor az ismert t!r(ogat' minta e megtelik eredeti szerkezet) talajmint al# /zutn a mintt kiszr%tjuk, tmeg!t lem!rjk, !s ezt elosztjuk a minta e eszkz t!r(ogat al# Qltalban minta !teli "engereket "asznlunk minta !tel *!ljra# /nnek sorn gyelnk arra, "ogy a "engert *sak annyira ssk a talajba, "ogy a benne le minta ne tmrdjn# A mintzsra sznt talaj lla$ott&l (ggen tbb ism!tl!st kell !gezni, !s ezek tlagt szm%tani# Term!szetes talaj eset!n "romszoros, m) elt talaj eset!n tszrs ism!tl!st szoktak !gezni# A talaj srsge k!t(!le m&don "atroz"at& meg# A m!r!s"ez 'n# piknomtert "asznlunk# A bele"elyezett talaj "!zagait agy %zzel, agy alamilyen a$olros (olyad!kkal -benzol, 9ilol. tltjk ki# Ba izet "asznlunk, akkor a ltsz&lagos s)r)s!get "atrozzuk meg, "a a$olros (olyad!kot alkalmazunk, a al&di s)r)s!get m!rjk# A $&rust!r(ogat meg"atrozsra ltalban elegend a ltsz&lagos s)r)s!g m!r!se, kutatsi *!lokra azonban a al&di s)r)s!get "atrozzuk meg# Amennyiben a t!r(ogattmeg !s a s)r)s!g ismert, a $&rust!r(ogat
2 B> = 0 0DD

a"ol 2 a talaj t!r(ogattmege !s a a s)r)s!ge# A $&rust!r(ogat talajt&l (ggen ltalban 1@ !s AD> kztt ltozik#

67

A talajban klnbz tm!rj) $&rusok tall"at&k, melyek %ztart& k!$ess!ge, le eg el tel%tetts!ge elt!r le"et, ez!rt n!"a szks!gnk an a differencilt porozits ismeret!re is, agyis "ogy a talaj sszes "!zagter!n bell a klnbz tm!rj) "!zagok milyen arnyban annak jelen# A $&rusokat tm!rjk !s (unk*i&ik ala$jn a k etkezk!$$en osztlyoz"atjukK +e [ ersen kttt %zzel telt $&rusok +( [ lazn kttt %zzel telt $&rusok +k [ ka$illris er el isszatartott %z $&lustere +k,g [ ka$illris erkkel r!szben isszatartott, r!szben gra it*i&s "atsra mozg& %z $&rustere +g [ gra it*i&s erk "atsra mozg& %z $&rustere +L [ a le eg el tel%tett $&rust!r, "a elzleg a talajt %zzel tel%tettk# A $&rusok tm!rje !s a bennk le %z elsz% s"oz szks!ges nyoms"iny kztt ssze(gg!s an# /z ut&bbi az 'n# $F,!rt!kkel (ejez"et ki# A p? rtk a %z adott r!szleg!nek elsz% s"oz szks!ges nyomsklnbs!g %zoszlo$ *m,ben ki(ejezett !rt!k!nek 0D,es ala$' logaritmusa# +!ldul "a a szks!ges nyomsklnbs!g C=,0 k+a, ez 0DDD *m,es %zoszlo$, magassgnak (elel meg, agyis a $F,!rt!k lg0D6 [ 6# +z a talajban A talaj a izet k!t(!le m&don troljaK molekulris adszor$*i& !s ka$illris adszor$*i& r! !n# A molekulris adszor$*i& (olyamn, szraz talajb&l kiindul a, a %zmolekulk a onz&erk k etkezt!ben a kolloid r!sze*sk!k (ellet!"ez ta$adnak# A onz&er az els %zmolekula r!tegre a legnagyobb, a to bbi r!tegekre -a (ellettl t olod a. (okozatosan *skken# A molekulris adszor$*i& "(ejld!ssel jr, amely az els %zmolekula,r!tegre kb# 0DDD kJVkg, mintegy 7D>,a a $rolgsi "nek# 2zr%tskor ezt a "mennyis!get tbbletk!nt kell kzlni, a $rolgs"n (ell# A molekulris adszor$*i& elre"alads al a kism!ret) $&rusokban meniszkusz alakul ki, s ezzel megjelennek a ka$illris erk a fel(leti fesz(ltsg k etkezt!ben# A "omor' (olyad!k(elsz%n ka$illris nyomsa -sz% &(eszlts!ge.
p = 1 r

a"ol I a (elleti (eszlts!g, r a ka$illris sugara# A talajban a $&ruseloszlst&l (ggen mindig kialakul egy egyens'lyi ned ess!gtartalom, amelyet a szorpcis izoterma %r le a relat% $ratartalom (gg !ny!ben# A nagyobb ka$illrisok *sak a *sa$ad!kb&l tel"etnek meg %zzel, s ezt a izet a ka$illris erk tartjk meg, a n ek tm!rj) ka$illrisokban *skken er el# A t!r(ogati ned ess!gtartalom !s a $F szm kztti ssze(gg!s a talajok egyik leg(ontosabb jellemzje# +l# a talaj tmrd!sekor a nagym!ret) $&rusok *skkennek, m%g az 0,@D Xm tartomnyban a $&rusok szma n, ez!rt a p?!grbe kiss! m&dosul# A $F,grbe - a szor$*i&s izoterm"oz "asonl&an. ltalban hiszterzist mutat# /z azt jelenti, "ogy a talaj szradsakor ms grb!ket ka$unk, mint a talaj ned es%t!sekor# A k!t grbe kzs $onttal rendelkezik a tel%t!sn!l, !s kzs grb!be (ut $F[7,@ !s @ kztt# /l(ordul, "ogy ned es%t!skor a $&rusokban le eg marad issza, ilyenkor a tel%t!si $ont kisebb ned ess!gtartalomnl ad&dik#

6@

A talajok (ajlagos (ellete -m1Vg. (ontos szere$et jtszik abban, "ogy a %z a kolloid r!sze*sk!k (ellet!n milyen astagsgban le"et jelen# A (ajlagos (ellet tbbnyire 7D,0=D m1Vg !rt!kek kz! esik, !s "a ezt a (elletet 0 nm astagsg' %zr!teg (edi, akkor ez b[ 7,0= > ned ess!gtartalomnak (elel meg# A ta$asztalatok szerint ez a %z nem ramlik, !s a n !nyek gyk!rzete sem tudja (el enni -hervadspontK $F [ 7,1.# A 0D Xm,n!l nagyobb sugar' ka$illrisokban a %zre "at& s'lyer nagyobb, mint a ka$illris er, ez!rt term!szetes lla$otban ilyenkor a %z a m!lyebb r!tegekbe szi rog# A "atrm!retnek $F[1,6 !rt!k (elel meg, s az e""ez tartoz& ned ess!gtartalom a termszetes v$zkapacits# A talajok (ajlagos (ellet!nek n eked!sekor a n !nyek szmra nem "ozz(!r"et %z mennyis!ge n ekszik# A term!szetes %zka$a*its szint!n n ekszik, "a a t!r(ogattmeg ki*si, agyis laza a talaj# Ba azonban a nagy (ajlagos (ellet) talaj tmrdik, akkor a "ozz(!r"et %z mennyis!ge l!nyegesen *skken# A %z a talajban a nagyobb %z$oten*il' "elyrl az ala*sonyabb %z$oten*il' "ely (el! mozog, a %zmozgs "ajt&ereje a v$zpotencil gradiense# Ba %z(el !tel sorn a "m!rs!kletet !s nyomst lland& !rt!ken tartjuk, a %z$oten*il az egys!gnyi tmeg) %z "ozzadsra bek etkez szabadental$ia, ltozsnak (elel meg, $ontosabban
= C m

a"ol C a szabadental$ia, m a (el ett %ztmeg# /nnek klnbz sszete i annak, %gy a kls nyoms $oten*iljaK
p = pk

a"ol pk a kls nyoms, * a %z s)r)s!ge, a mtrixpotencil, amely a ka$illris nyoms !s az adszor$*i& "atst (ejezi ki, !s (ormlisan
m = pm

alakba %r"at&, a"ol pm -ltalban negat% . nyoms jelleg) mennyis!g -a $F !rt!k e nyoms %zoszlo$,*entim!terben ki(ejezett !rt!k!nek logaritmusa.# P%zzel tel%tett talaj mtri9$oten*ilja nulla# Az ozmotikus potencil a %zben oldott anyagok "atsra alakul ki !s a %z$oten*il !rt!k!t *skkenti, a gra it*i&s $oten*il h magassgklnbs!g eset!n l!$ (elK
g = g h

-g a ne"!zs!gi gyorsuls.# Qlland&sult ramlst (elt!telez e talajokban az ramls le%rsra Farcy trvnyt alkalmazzuk, amely szerint a (ajlagos anyagram a ezet!si t!nyez !s a "ajt&$oten*il gradiens!nek szorzata# Bajt&$oten*ilnak klnbz mennyis!gek laszt"at&k, ennek meg(elelen a ezet!si t!nyez dimenzi&ja !s !rt!ke is ltozni (og# A leggyakoribb ki(ejez!sek a k etkezkK

6?

A talaj t!r(ogati ned ess!gtartalmt -J. tekint e "ajt&$oten*ilnak, a (ajlagos ned ess!gram - a %z t!r(ogat,ram s)r)s!ge.
K = F J x

a"ol F a di(('zi&s egytt"at&# A ma gyakrabban "asznlt %z$oten*il alkalmazs"oz az elbbi egyenletet t kell alak%taniK
K = F J = : (J ) x x

a"ol :<J= a hidraulikus vezet kpessg, L a %z$oten*il# Az egyenleteket a %z s)r)s!g! el szoroz a a %z tmegram,s)r)s!g!t ka$juk# A k!t ezet!si t!nyez kztti ka$*solatK
: (J ) = F J

l!nyeg!ben $F,grb!tl (gg# /bbl k etkezik, "ogy a k!t ezet!si t!nyez kztt egy!rtelm) ka$*solat *sak egy adott talaj eset!ben le"ets!ges# A ezet!si t!nyezket k%s!rletileg "atrozzk meg# /gy adott talajra mindig a %zzel tel%tett lla$otban ka$juk a legnagyobb ezet!si t!nyezt# A ezet!si t!nyezt ala$ eten a $&rusok m!rete !s eloszlsa be(olysolja# +l# a "omokos lyog ugyanakkora ssz$orozits mellett tbb nagyobb $&rust tartalmaz, ez!rt ezet!si t!nyezje is nagyobb az agyagos talajok"oz iszony%t a# A talaj %z"ztartst a %z(el !tel !s %z esztes!g sszjt!ka alak%tja ki, olyan (olyamatok r! !n, mint a besz)rd!s, m!lys!gi szi rgs, ka$illris %zemel!s, oldalirny' "ozz,, illet e el(olys, $rolgs, alamint a gykerek %z(el !tele# A talaj egyik (ontos sajtsga, "ogy beszr ds r! !n *sa$ad!k, !s (elsz%ni izet k!$es (el enni# Ba egy szraz talajra es "ull, agy elrasztja a %z, tbbnyire nem azonnal kerl sor a %z,besz)rd!sre# A talaj (elsz%ne ugyanis a kiszrads (olyamn %ztasz%t& lt, !s ned es%t"ets!g!nek isszanyer!s!"ez bizonyos idre an szks!g# /zt k eten a besz)rd!s sebess!ge rendszerint el!ri a ma9imumt, !s tart&s %zutn$&tls eset!n aszim$totikusan egy sta*ionrius !rt!kre *skken# Fellaz%tott talaj eset!n a %z ezet!se elssorban az aggregtumok kztti "!zagokban trt!nik, %gy iszonylag gyors -a Boiseuille,tr !ny szerint az t(olyt mennyis!g a *ssugr negyedik "at ny al arnyos.# Hle$edett talajokban is tallunk iszonylag nagyobb m!ret) jratokat# A (ldigilisztk !s egy!b llatok jratai, az elkor"adt gykerek utn isszamarad& *satornk "ozzjrulnak a ezet!si t!nyez "elyi megn eked!s!"ez# Egyanakkor a nem tart&s szerkezettel -is. rendelkez talajokban az raml& %z talajr!sze*sk!ket szll%t"at, !s ezekkel a $&rusokat eltmi# <lyenkor a ezet!si t!nyez ersen *skken, akr %zzr& r!teg is kialakul"at# /z!rt a *sa$ad!k elnyel!si sebess!ge az id (gg !ny!ben szinte mindig *skken# A talajba t id alatt beszi rgott %z mennyis!g!t em$%rikus egyenlettel %rjuk leK
M = " t + , t

6A

a"ol " a talajra jellemz elnyel!si t!nyez, , egy to bbi lland&# Az egyenletben az els tag dominl, az , lland& !rt!ke ki*si agy z!rus# Az egyenlettel le%rt grbe !rintje -dMNdt. adja azt a ma9imlis *sa$ad!kintenzitst, amelyet a talaj m!g !$$en el tud nyelni# /z a (olyamat kezdet!n a legnagyobb, majd (okozatosan *skken# Ba a talajra !rkez %zmennyis!g meg"aladja annak besz)rd!si k!$ess!g!t, a %z(elesleg (elleti %zk!nt (olyik le# A besz)rd!si k!$ess!g szoros ssze(g!sben ll a szerkezettel# N !nyzetmentes (elletek k!rgesed!se *skkenti a besz)rd!st, ami a (elleten le(oly& %zmennyis!g n eked!s!"ez, !s (okozott er&zi&"oz ezet# A kttt talajok duzzadsa, illet e zsugorodsa a "idraulikai tulajdonsgokat is be(olysolja# "zivrgs# Bomog!n talajszel !nyben a %z$oten*il a talaj %ztkrtl -a"ol !rt!ke nulla. (el(el! (olyamatosan *skken, m!g$edig (el(el! irnyul& szi rgsnl ersebben, le(el! irnyul& szi rgsnl gyeng!bben# Ba a szel !nyben klnbz szintek ltjk egymst, akkor ez a "elyzet meg ltozik# /gy szint"atrnl ugyanis a "idrulikus ezetk!$ess!g !s a %z$oten*il ugrsszer)en ltozik# Ba a jobb ezetk!$ess!g) r!teg an (ell, akkor a szint"atr (elett nagyobb lesz a %ztartalom, mint alatta# /z a jelens!g, klnsen "omokos talajokon a n !nyzet szmra jobb %zelltst biztos%t, mint szint"atr n!lkl# Ba a rosszabb ezetk!$ess!g) szint an (ell, a %zzel tel%tett r!tegben 'n# (gg talaj %z alakul"at ki# Ba a mtri9$oten*il gradiense meg"aladja a ne"!zs!gi gyorsulst, akkor a talajban kapillris v$zemelsre kerl"et sor# /nnek magassga agyagos talajokban tbb m!ter, !s a n !nyek %zelltst akkor is biztos%tani k!$es, "a a talaj %zszint j& al a gyk!rz&na alatt tall"at&# Tur aszem*s!s r!teg kzbeiktatsa azonban megszak%t"atja a ka$illris %z$&tlst a gykerek szmra# A talaj(elsz%nen iszont elnys a ka$illris $&rusok megszak%tsa, mi el %gy *skken a $rolgs !s a talaj ke !sb! szrad ki# A szellz!s ja %tsa mellett ez az egyik l!nyeges (unk*i&ja a sznt&(ldek (elleti megmunklsnak# , gykerek v$zfelvtele# A n !nyek %zelltsa szem$ontjb&l "ajt&ernek l!nyeg!ben a l!gkr %ztel%tetts!gi "inya tekint"et, ami a n !nyek transpirci%t id!zi el, !s amelyet a le elek gz*sereny%lsai szablyoznak# A gykerek %z(el !tele $assz% (olyamat, amely a Tar*y,tr !ny"ez "asonl& lineris ssze(gg!ssel %r"at& le# A %z(el !telt a talajnak a gyk!rszrk !rintkez!si z&njban m!r"et "idraulikus ezetk!$ess!ge korltozza# A gykerek %z(ogyasztsa miatt a talajba besz)rd %z rams)r)s!ge n ek talajm!lys!ggel *skken# Ba a %z(el !tel meg"aladja a besz)rd!s sebess!g!t, az ramls irnya meg(ordul, 'gy "ogy a talajszel !ny (els r!sz!n beszi rgs, als& r!sz!ben $edig ka$illris %zemel!s ta$asztal"at&# 2znt&(ldeken a eget*i&s $eri&dus alatt gyakran az is el(ordul, "ogy a %zmozgs egy bizonyos szint (elett (el(el!, ez alatt $edig le(el! irnyul# /z a bizonyos laszt& szint ti$ikusan a (gyk!rz&na alatt "elyezkedik el# T!rben egyenletes eloszls' *sa$ad!k tbbnyire egyenetlenl sz)rdik be, mert a n !nytakar& !s a talajegyenetlens!gek az !rkez %zmennyis!get 'jra elosztjk# /rs *sa$ad!k"ulls idej!n gyakran el(ordul, "ogy a besz)rd izet kis szm' dur a $&rus ezeti el, an!lkl, "ogy a (ennmarad& $&rust!rben a meg(elel %zegyens'ly kialakulna# A $&rust!r nagy r!sze ilyenkor cr idre zr&dikS# /z a (ajta gyors besz)rd!s nagy "atssal an a talajok anyagszll%tsi (olyamataira !s klnsen a talaj %z,mins!gre# , v$zgazdlkods t$pusa# A ned ess!gdinamika ala$jn a talajoknak 6 ala$ et %zgazdlkodsi t%$usa klnbztet"et megK - :ilgzsos t$pus# A talaj (elsz%n!re jut& %z egyik r!sze a talaj %zbe jut, a talajszel !nyben a le(el! irnyul& %zmozgs, a kil'gzsi (olyamatok dominlnak -$l# erdtalajok.#

6=

'gyenslyi t$pus# A talaj (elsz%n!re jut& %z talaba szi rgott "nyada nem jut el a talaj %zig, "anem a bezsi r!tegben ndorol, a talaj oldott alkot&r!szei el egytt -$l# *sernozjom talajok.# Brologtat t$pus# A talaj (elsz%n!re jut& %z !s a talaj %z egyttesen $rolog, a talajszel !nyben a (el(el! irnyul& %zmozgs, !s a (el"almoz&dsi (olyamatok dominlnak -$l# szikes talajok.#

A klnbz (elt!telek kztt a talajban isszamarad& %z mennyis!g!t ne ezzk v$zkapacitsnak# Ki(ejez"et tmegszzal!kban, t!r(ogatszzal!kban, agy mm,ben# A meg"atrozs (elt!teleitl (ggen megklnbztetnkK - kapillris v$zkapacitst -ned es sz)r$a$%rr&l alulr&l s'lylland&sgig (el ett ned ess!gtartalom. - maximlis v$zkapacitst, - minimlis v$zkapacitst - %zzel tel%tett talajb&l szraz "omok ltal s'lylland&sgig lesz% ott %z utn (ennmarad& ned ess!gtartalom. - szntfldi v$zkapacitst -a t!li bezs utn, a ta aszi eget*i& megindulsa eltt a talajban term!szetes iszonyok kztt kialakul& ned ess!gtartalom. A talaj leveggazdlkodsa A talaj $&ruster!nek azt a r!sz!t, melyet nem (oglal el a %z, le eg tlti ki, agyis a talajban a %z !s a le eg egyms ro sra an jelen# Ba a talaj nin*s %zzel tel%t e, akkor a nagyobb $&rusokat a le eg tlti ki, a %z $edig a kisebbeket# A talaj le egtartalma a (izikai talaj(!les!gtl !s a szerkezettl (gg tmdtt talajokban kisebb.# A sznt&(ldi %zka$a*itsig tel%tett lla$otban "omoktalajok eset!ben 6D,7D>, lyogtalajokban 0D,1@>, agyagtalajokban @,0@># , leveg min sge# A talajle eg nem azonos sszet!tel) a l!gkri le eg el# Az elt!r!st a talajban !l szer ezetek okozzk# /zek a talajle eg o9ig!nj!t (ogyasztjk, sz!ndio9id, tartalmt $edig n elik# A l!gkri !s a talajle eg kzti klnbs!g ltalban nem nagy# Ki !teles esetekben -t'lned esed!s, igen rossz le egztts!g. azonban a talaj sz!ndio9id, tartalma @,0D>,ra is megn"et, o9ig!ntartalma $edig 0D> al *skken"et# A n !nyi gykerek anyag*sere,(olyamataiban ez mr jelents za arokat id!z el# A le eg egy r!sze a talajr!sze*sk!k (ellet!n adszorbel&d"at, m%g nagyobb r!sze a $&rusokat tlti ki# A kiszradt talaj, mely sok adszorbelt le egt tartalmaz, bened esed!skor izet is adszorbel, !s %gy a megkttt le eg (elszabadul# /z a (inom $&rusokban elnyelt le eg nem tud a talaj morzsib&l kiszabadulni, mert a beszi rg& %z elzrja a ka$illrisokat, !s nagy er el tr az aggregtumok belseje (el!# A bezrt le eg a nagy nyoms "atsra sz!trobbantja a ned esed!s miatt *skkent szilrdsg' talajmorzskat, !s ezzel a szerkezetet rontja# A talajle eg a $&rusokon keresztl lland& ka$*solatban ll a l!gkrrel# A talaj !s a l!gkr le egje kztt te"t (olytonos l!g*sere jtsz&dik le a di(('zi&, illet e a ltakoz& nyomsklnbs!g "atsra# A talajban tlagosan ! ente 7DDD m6V"a sz!ndio9id k!$zdik, amely a l!gkrbe t ozik# Ba a l!g*sere -a talaj le egztts!ge. nem meg(elel, akkor

6C

a biol&giai (olyamatok krosodnak# A mikrobiol&giai te !kenys!g ked eztlen irny' lik, mert a kell mennyis!g) o9ig!n jelenl!t!t ig!nyl nitri(ikl&, nitrog!nkt !s k!nbakt!riumok akti itsa *skken# Egyanakkor az anaerob bakt!riumok "atsra metn, tejsa , ajsa !s k!n"idrog!n k!$zdik, to bb a egy!rt!k lt& elemek - as, mangn, molibd!n. ala*sonyabb egy!rt!k) (ormkba mennek t# a n !nyek gykerei nem k!$esek sem a t$anyagok, sem a %z (el !tel!re, majd a n eked!sk is lell# lassul a mag ak *s%zzsa# A mag ak o9ig!n"iny eset!n be(ullad"atnak agy nem is *s%rznak#

A talajok gazdlkodsa A talajok "gazdlkodsa tbb, n !nyteny!szetre n!z e (ontos talajtulajdonsgot be(olysol# Ta asszal a n !ny ilg klnbz (eno(zisainak l!trejtt!t nem *sak a l!g"m!rs!klet, "anem a talaj"m!rs!klet is be(olysolja# Bidegebb talajokon k!sbb indul a n !nyi !let, mint gyorsan (elmeleged talajokon# A talaj "m!rs!klete "atssal an a mikroszer ezetek akti itsra is# ;i el ezek (elelsek a t$anyagok (eltrs!rt, a talaj"m!rs!klettl is (gg a n !nyek t$anyag,elltottsga# /""ez jrul m!g, "ogy a talajban le s nyok mllst is be(olysolja a "m!rs!klet# , tala% h mrlege A talaj "be !tel!nek t'lnyom& r!sze a na$sugrzsb&l szrmazik# A sugrzssal !rkez energia tlagos mennyis!ge D,06 J *m,1 se*,0# /nnek az energinak mintegy @D,?D>,a esz r!szt a talaj "m!rs!klet!nek emel!s!ben, a talaj tulajdonsgait&l (ggen# A st!tebb sz%n) talajok nagyobb m!rt!kben nyelik el a sugrzst, te"t ersebben (elmelegszenek# A nagy le egtartalm' talaj (elsz%ne ersen (elmelegszik, mert a le eg rossz " ezet# Fgg m!g a (elmeleged!s a n !nytakar&t&l is# Ba a n !nyzet gy!r, !s ez!rt "!zagosan takarja a talaj (elsz%n!t, a (elmeleged!s gyorsabb, m%g "a a n !nyzet tbbszint) -$l# erd., akkor ke esebb sugrzs !ri a talaj (elsz%n!t, %gy (elmeleged!se is lass'bb# A talaj "be !tel!t n eli, "ogy a geotermikus gradiensnek meg(elelen a m!lys!gek (ell " ezet!ssel energia ramlik a (elsz%n (el! -"aznkban 0@,1D m,enk!nt emelkedik egy (okkal a "m!rs!klet.# /z azonban a na$sugrzs jrul!k"oz k!$est gyakorlatilag el"anyagol"at&# A talaj (els r!teg!nek "m!rs!klet!t kis m!rt!kben ltoztatni k!$es a talajjal !rintkez le eg el trt!n "*sere is# 5sek!lyebb a "atsa a melegebb agy "idegebb esknek# /zek ize a talajba jut, !s annak "m!rs!klet!t meg ltoztat"atja# A talajban nagyszm' mikroorganizmus !l, amelyek !lette !kenys!ge "(ejld!ssel is jr, m!rt!ke azonban el"anyagol"at&# A talajban zajl& k!miai reak*i&k egy r!sze -$l# o9id*i&. "termel, te"t n eli a talaj "m!rs!klet!t# Egyanakkor " esztes!get okoz a %z $rolgsa a talaj (elsz%n!rl# A (agys !s ol ads (olyamatai szint!n be(olysoljk a talaj "m!rleg!t# A talaj igen jelents mennyis!g) energit esz%t kisugrzs r! !n# A talaj "gazdlkodsban legnagyobb szere$e a talaj fa%h %nek, illet e h vezet kpessgnek an# A talaj sszete i kzl legnagyobb (aj"je a %znek an, !rt!ke 7 J g,0 `5,0# A "omok (aj"je D,=7, az agyag! D,C1 J g,0 `5,0# Qltalban min!l rosszabb " ezetk alkotjk a talajt, annl jobban (elmelegszik annak (elleti r!tege# Ba a talaj jobb " ezetkbl ll, a besugrzott energia nagyobb r!sze a m!lyebb

7D

r!szekbe ezetdik, !s %gy a (elsz%n ke !sb! melegedik (el# ;in!l rosszabbul ezetdik a m!lyebb talajr!tegek "je a (elsz%nre, a (elsz%ni le")l!s annl nagyobb m!rt!k), !s (ord%t a# A talajban a le eg rendelkezik a leggyeng!bb " ezet k!$ess!ggel, te"t "szigetel "atsa a legjobb# A %z mintegy 6D,szor jobb " ezet a le egn!l# A talaj %ztartalma a (elmeleged!s m!rt!k!t nagyon ersen be(olysolja# A ned es talaj a %z nagy (aj"je !s jobb " ezet!se miatt ke !sb! melegszik (el a besugrzst&l, mint a szraz talaj# A izes talaj (elmeleged!sekor szmolni kell m!g a $rolgs miatt (ell!$ "el onssal is# Az eml%tett okok miatt a nagy %ztartalm' agyagtalajokat "idegtalajoknak ne ezzk, ezekben a eget*i& mindig k!sbb !bred# A na$i "m!rs!kletingadozs n ek talajm!lys!ggel egyre *skken# Bazai krlm!nyek kztt 0 m m!lys!gben mr szinte eleny!szik# Az ! i "m!rs!klet,ingadozs m!lyebb talajr!tegekre ki"at, !rt!ke kb# 1D m m!lys!gben eny!szik el# A talaj "m!rs!klet!t alak%t"atja a talajra jut& *sa$ad!k %z is# A ta aszi "&ol ads idej!n a talajba szi rg& ol ad!k %z le")t"eti a talajt, ami k!slelteti a n !ny ilg !bred!s!t# A meleg ta aszi esk, ennek ellenkezj!t lt"atjk ki# A talaj "m!rs!klet!t a (agy "atsa is be(olysolja# A talaj t(agysa mintegy (!l m!ter m!lys!gig trt!nik "azai iszonyok kztt# A talajban l! %z (agysa att&l (gg, "ogy szabad $&rust!rben "elyezkedik,e el, agy $edig adszor$*i&s 'ton kttt -az ut&bbi ala*sonyabb "m!rs!kleten szilrdul meg.# Azokban a talajokban, a"ol ke esebb az adszor$*i&s erkkel kttt %z -$l# "omoktalajokban. a (agys gyorsabban !gbemegy, m%g agyagos talajokban ennek az ellenkezje igaz# A (agyst be(olysolja m!g a talajban le %z oldott s&tartalma is -ez min!l nagyobb, annl jobban *skken a (agys$ont.# A meg(agy& %z t!r(ogata kiterjed, !s ezzel a talaj nagyobb szerkezeti egys!geit kisebbre alak%tja, kzel%ti a ked eznek %t!lt morzss szerkezet m!retei"ez# /z!rt az szi m!lysznts idbeni el !gz!se a ked ez talajszerkezet kialak%tsnak is egyik (ontos (elt!tele# A talaj(agys jelentkez!si ideje ki"at a talaj %zgazdlkodsra is# Ba ugyanis a "&es!s eltt meg(agy a talaj, akkor a "&ol ads megindulsa utn az ol ad!k %z nem tud a talajba beszi rogni, le(olyik a lejtkn, !s egyr!szt talaj$usztuls"oz ezet, msr!szt a lejt aljn (ut& %z(olysok %zszintj!t "irtelen megemeli, ezltal r %z esz!ly keletkez"et# Ba iszont a "& (agymentes talajra "ullik, akkor ol adskor a lass' (elmeleged!s "atsra a (oly!kony "almazlla$otba jut& %z teljes eg!sz!ben k!$es a talajba beszi rogni, ez $edig a k!sbbi n !nyi ig!nyek kiel!g%t!s!t j&l szolglja# A talaj "m!rs!klet!t az eml%tetteken k% l m!g tbb t!nyez m&dos%t"atja# 2t!t sz%n) talaj eset!ben a sugrzs elnyel!se !s kibo*stsa is intenz% ebb, ez!rt az ilyen talajok knnyebben (elmelegednek, de knnyebben ki is ")lnek, mint a ilgos sz%n)ek# A kitetts!g szint!n "atssal an a talaj (elmeleged!s!re, ebbl a szem$ontb&l a sorrendK T Y Ny Y K Y U# A lejt(ok szere$e abban an, "ogy megszabja a na$sugarak bees!si szg!t# A talaj (elmeleged!s!t be(olysolja m!g a rajta (ek a artakar&, !s a t!li idszakban a "&takar& is# Az a ar laza elrendezd!s), b en an benne le eg, ennek j& "szigetel "atsa miatt a talaj le")l!s!t m!rs!kli# Basonl&an (ontos szere$e an a "&takar&nak is# A (rissen "ullott "& laza, rossz " ezet!s), ez!rt meg !di a talajt a t'lzott le")l!stl# Le"et azonban "trnya is, "a t'l astag a "&takar& !s tartamosan (ekszik a talaj (elsz%n!n, a talajban teny!sz zsenge n !nyeket, (riss et!st el$uszt%t"atja, mert be(ulladst okoz"at# A talaj tpanyag1gazdlkodsa T$anyag,gazdlkodson a talajoknak azt a tulajdonsgt !rtjk, ami meg"atrozza, "ogy a talaj a rajta !s benne !l szer ezeteket milyen m!rt!kben tudja elltni t$anyagokkal# A

70

t$anyag,gazdlkods a talaj term!kenys!g!nek ala$ et eleme, !s a %z,, le eg,, alamint a "gazdlkodsssal egytt szablyozza a talajjal ka$*solatos !l ilg te !kenys!g!t# A talaj t$anyag,gazdlkodsa el laszt"atatlan az !l ilg m)kd!s!tl# A talajban (elszabadul& t$anyagok !s az !l ilg ka$*solat al egyr!szt az kol&gia, a mikrobiol&gia !s a n !ny!lettan, msr!szt az agrok!mia (oglalkozik# A to bbiakban a t$anyag, gazdlkodsnak *sak szorosan a talajt&l (gg k!rd!seit trgyaljuk# A Fld (elsz%n!n el(ordul& elemek trendezd!s!ben, klnbz egyleteik t*so$ortosulsban k!t kr(olyamatot ismer"etnk (el, az elemek geol&giai, agy nagy kr(orgst, !s biol&giai, agy kis kr(orgst# / k!t kr(orgs azonban nem (ggetlen egymst&l, !s !$$en a talaj az a "ely, a"ol egy idben !s $r"uzamosan mennek !gbe# A talajok t$anyag,gazdlkodsa jelents m!rt!kben (gg a geol&giai kr(orgs eredm!ny!tl, agyis a talajk!$z kzettl, de legalbb ilyen m!rt!kben a talajjal ka$*solatos !l ilg jelleg!tl !s te !kenys!g!tl is# /bbl a szem$ontb&l a t$anyagtke, te"t a kzet !s a "ossz' ideje "at& talajk!$zd!si (olyamatok ltal meg"atrozott t$anyag mennyis!ge, alamint a biol&giai kr(orgs eredm!nyek!nt kialakult mozg!kony t$anyag(ormk arnya l!nyeges# A talaj t$anyag,gazdlkodst "rom t!nyez szabja megK a t$anyagtke, a (el e"et t$anyagtartalom !s a t$anyagmegkt k!$ess!g# A talajban tall"at& t$anyagok agy egy adott t$anyag teljes mennyis!ge a tpanyagt ke# 4yara$od"at biol&giai (el"almoz&ds, r"ords agy trgyzs, *skken"et mlls, kil'gozs, !s er&zi&, alamint a termelt n !nyekkel elszll%tott mennyis!g ltal# ;eg"atrozst a t$anyag k!miai tulajdonsgait&l (gg ers old&szer alkalmazs al !gezzk, agyis az adott elem teljes mennyis!g!t oldatba isszk# 8ozgkony agy felvehet tpanyagtartalom a t$anyagtk!nek a n !nyek ltal "asznos%t"at& r!sze# A mozg!kony t$anyagtartalom meg"atrozsnak k etkez m&djait ismerjkK - n !nyek, %z, "%g s&oldatok, - izot&$ki*ser!l!s - ion*ser!l gyantk ltal a talajb&l el laszt"at& t$anyagok, - egyenrammal elkln%t"et t$anyagionok mennyis!g!nek m!r!se# A t$anyag,gazdlkods k etkezt!ben mind a tke, mind a mozg!kony t$anyagok mennyis!ge ltoz"at# A t$anyagtke mennyis!ge ltalban tbbszrse a mozg!kony t$anyagok!nak, talakulsa iszont sokkal lass'bb azok!nl# A talajok tpanyagmegkt kpessgt 'gy "atrozzuk meg, "ogy a talajba juttatjuk a k!rd!ses t$anyag %zben oldott ismert mennyis!g!t, majd !rlel!s utn agy an!lkl izsgljuk, "ogy az eredetileg kiold"at& mozg!kony t$anyagmennyis!g annyi al n ekszik, e, amennyit a talaj"oz adtunk# Ba nem, akkor a talaj a t$anyag meg(elel r!sz!t megkttte# , tpanyagok Aszerint, "ogy a n !nyek szmra nagyobb, agy kisebb mennyis!gben szks!gesek makro, !s mikrot$anyagokat szoks megklnbztetni# 8akrotpanyagok #itrogn

71

A talajban tall"at& elemek kztt klnleges "elyet (oglal el, mert a talaj nitrog!nk!szlete nagyr!szt a biol&giai (olyamatok term!ke# ;integy C@>,a szer es kt!s)# A szer etlen nitrog!n nagy r!sze amm&nium (ormjban an jelen# A nitrtok mennyis!ge *sek!ly# A talajokat nitrog!ntartalmuk szerint a k etkezk!$$en osztlyoz"atjukK ke esebb mint D,D@> NK igen szeg!ny D,D@,D,0D>NK gyeng!n elltott D,0D,D,1@>NK kze$esen elltott D,1@>N (elettK j&l elltott A talaj nitrog!nj! el ka$*solatos (olyamatokK - #itrifikci# /legend o9ig!n jelenl!t!ben a bakt!riumok egyik *so$ortja -#itrosomonas. az amm&nium,iont nitritt!, msik *so$ortja -#itrobacter. a nitritet nitrtt o9idlja, amely (olyamatokb&l biol&giailag "asznos%t"at& energit nyernek# - ,minizci# A (e"!rje molekulkban kttt nitrog!n aminosa ak !s aminok (ormjban jelenik meg# - ,mmonifikci# Aminosa akb&l !s aminokb&l a mikroszer ezetek amm&nit szabad%tanak (el, mikzben biol&giailag "asznos%t"at& energit nyernek# - Fenitrifikci# Le egtlen kzegben - %zzel tel%tett agy tmdtt talajlla$otban. a denitri(ikl& mikroszer ezetek l!gz!si *!lra o9ig!n "elyett nitrtot "asznos%tanak -terminlis elektronak*e$tork!nt., aminek k etkezt!ben a kt!sben le nitrog!nt (elszabad%tjk, te"t a talaj nitrog!n esztes!get szen ed# , tala% nitrognmrlege 1esztesgek <kiadsok= - , nvnyek ltal felvett tpanyagmennyisg# ;!rt!ke (gg a n !ny (ajt&l, illet e a termesztett mennyis!gtl# 2znt&(ldi iszonyok kztt ! i 1,@>,os nitrog!n esztes!ggel szmol"atunk a n !nyek t$anyagel onsa k etkezt!ben# - :imosds# ;!rt!ke a talaj %ztjr"at&sgt&l (gg# Bomoktalajok eset!n a kiadagolt m)trgya D,17,@,@>,os ! i *skken!s! el szmol"atunk# A kimos&dssal ka$*solatban nem*sak a talaj nitrog!nk!szlet!ben bek etkezett kr jelentkezik, "anem a (oly& izekkel %ztroz&kba, ta akba, (oly&kba jut& nitrog!nmennyis!g krnyezetszennyez "ats', !s eutro(iz*i&t okoz# A kimos&ds klnsen a teny!szidszak !g!n jelents, amikor a (el"almoz&d& nitrog!nt a n !nyek nem eszik (el# Az ntz %z mennyis!g!nek n el!se is (okozza a nitrog!n kimos&dst# /zzel elssorban laza "omoktalajok eset!n kell szmolnunk# - Cz alak nitrognvesztesgek a denitri(ik*i& miatt -N1, N1:.# #itrognbevitel - "zerves anyag tala%ba %utsa - #em szimbiotikus nitrognkts - "zimbiotikus nitrognkts - 9sapadkkal bevitt nitrogn -(stgzok, ki$u(og& gzok, illmlskor keletkez nitrog!n, o9idok.# - #itrognmtrgyk alkalmazsa# - "zerves trgykkal talajba itt nitrog!n# - Derakdsok -$l# (oly&"ordal!k, lejtk lemos&dott talajai.# ?oszfor

76

A (osz(or sokkal ne"ezebben mos&dik ki a talajb&l, mint a nitrog!n# 4z alak' (osz(or esztes!ggel gyakorlatilag nem kell szmolni# Az sszes (osz(ortartalom megle"etsen ki*si a talajban# A "azai talajok! elemi (osz(orban ki(ejez e 6DD,0DDD mgVkg -D,D6,D,0D>.# A szntott r!tegben D,C,6 tV"a (osz(ork!szlettel szmol"atunk# A talajban szer etlen !s szer es (osz(or egyletek, alamint (osz(t,ion (ormjban a as, !s alum%nium"idro9id, az agyags nyok, a "umuszanyagok, a kal*ium,karbont (ellet!"ez kttten jelenik meg# A szer etlen (osz(or egyletek kzl leg(ontosabb az a$atit# A talajok szer es (osz(or egyletei kzl klnsen jelentsek a (osz(oli$idek, a nukleinsa ak, !s az inozit(osz(tok, egyttesen a szer es (osz(ortartalom mintegy (el!t alkotjk# A szer es kt!sbl a (osz(or a nitrog!n"ez "asonl&an a mikroszer ezetek te !kenys!ge (olytn szabadul (el# /bbl a szem$ontb&l a 0DDK0DK0 krli 5KNK+ arny ked ez# A talajokat (osz(ortartalmuk szerint a k etkezk!$$en *so$ortos%t"atjukK Az sszes (osz(or -+1:@,ban. mennyis!ge D,D@,D,0> D,0,D,0@> D,0@,D,1> D,1,D,6> Y D,6> ;ins!gi osztly igen szeg!ny gyeng!n elltott kze$esen elltott j&l elltott igen gazdag

A talajok (osz(ork!szlet!nek *sak kisebb "nyada an knnyen old"at& (ormban jelen, ennek mennyis!gi meg"atrozst ammonlakttos oldat seg%ts!g! el tudjuk el !gezni# , tala%ok foszformrlege 1esztesgek -kiadsi oldal.K - , termesztett nvnyek betakar$tsakor elvitt foszformennyisg0 - ?oszforkimosds a talajb&l# ;!rt!ke *sek!ly, mert a (osz(or egyletek ne"ezen old"at&k# Fgg az ! i *sa$ad!kmennyis!gtl, "a az ! i *sa$ad!kmennyis!g nem "aladja meg az 0DDD mm,t, akkor ez a esztes!g(orrs el"anyagol"at&# - Cz alak foszforvesztesgek# +rolgs 'tjn *sak (osz(or"idrog!n alakjban t ozik, gondosan karbantartott talajok eset!n alig kell ele szmolnunk# - 2ala%elhordds# ;i el a talajer&zi& elssorban a (els, nagy szer esanyag,tartalm' r!tegeket !rinti, !s a (osz(ormennyis!g zme itt "elyezkedik el, !rt"et, "ogy ez a esztes!g(orrs nem el"anyagol"at&# <lyenkor nem*sak a t$anyagm!rleg negat% umt kell m!rlegelni, "anem azt is, "ogy az ily m&don elszll%tott (osz(or a leg(bb (orrsa ll& izeink eutro(iz*i&s (olyamatainak, te"t a krnyezetszennyez "ats is igen jelents# /z lt"at& a Lalaton iz! el ka$*solatos izsglatokb&l is# Aevteli oldalK - 2ermszetes, elhalt szerves anyag talajba jutsa# +l# erdkben az a ar (ormjban a talajba jut& (osz(ormennyis!g# - Ostlltrgya, h$gtrgya s egyb szerves trgyk0 - ?oszformtrgyk#

77

:lium A Fld szilrd k!rg!ben igen nagy mennyis!gben -1,?>. tall"at& t$elem# A talajokban mennyis!g!t elssorban az ala$kzet kliumtartalma "atrozza meg# A talajban t'lnyom&r!szt szer etlen, j&l old"at& (ormban talljuk# A kliumtke "rom r!szre oszt"at&K - r*skliumra - adszorbelt kliumra - talajoldat kliumra# A kliumot "ordoz& s nyok kztt els "elyen a (ld$tokat kell eml%tennk, de igen sok an a *sillmokban is -biotit, muszko it.# A talajokat kliumtk!jk ala$jn a k etkezk!$$en osztlyoz"atjukK Kirly %zben old"at& K1: Z D,0> D,0,D,0@> D,0@,D,1> D,1,D,6> Y D,6> , tala%ok kliummrlege 1esztesgek) - , nvnyekkel elvont klium mennyisge0 - :imosds0 Kisebb, mint a nitrog!n eset!ben, de j& al nagyobb, mint a (osz(or!# - 'rzis vesztesgek0 A klium a talaj m!lyebb r!szeiben a (elsz%ni"ez "asonl& m!rt!kben tall"at&, ez!rt br az er&zi&s esztes!gek jelentsek, a talajban m!g mindig el!g nagy mennyis!g) klium marad issza# :liumbevtelek) - :liummtrgyk -klis&.# - A leveg b l jelents mennyis!g) kliumot is tartalmaz& $or "ullik# Klnsen *ementgyrak krny!k!n le"et ezzel szmolni# - 2ala%rhordds# Az elmosott talaj msutt lerak&d a sza$or%t"atja az ottani talaj kliumk!szlet!t# - Ostlltrgya, h$gtrgya0 'gyb makroelemek :alcium0 Nagy mennyis!gben (ordul el# Talajk!$z kzeteink kzl a m!szk, dolomit, mrga, a meszes "omok -Tuna,Tisza kze., a meszes nt!sek, alamint a nagy mennyis!gben meszet tartalmaz& lszk eset!n bs!ges a kal*iumelltottsg# A kolloidok (ellet!n is sok an belle# A esztes!g oldalon a %z kimos& "atst kell eml%tennk# A sa any', alamint a szikes talajok ja %tsra "asznljk# 8agnzium0 2ziliktok alkot&r!sze, alamint nagy mennyis!gben tall"at& a "aznkban "egys!gk!$z kzetk!nt is szere$l dolomitban# Az agyags nyok"oz kt e (ordul m!g el# /loszlsa a talajszel !nyben az agyagos r!sz eloszlst k eti, !s ugyanebbl az ;ins!gi osztly igen szeg!ny gyeng!n elltott kze$esen elltott j&l elltott gazdag

7@

okb&l "omoktalajokban ltalban ke !s, agyagtalajokban tbb a magn!zium# ;agn!zium"iny elssorban sa any' "omoktalajainkban r"at& -Lels,2omogy, Ny%rs!g.# :n# Annyi szks!ges belle a n !nyek szmra, mint (osz(orb&l# 2zul(id alakban talljuk klnbz s nyokban, gyakori a l$, !s szikes talajokban# Nem s&s talajokban a k!n nagy r!sze szer es kt!sben (ordul el, innen a mikroszer ezetek m)kd!se r! !n lik (el e"et lla$ot' # /bbl a szem$ontb&l ked ez, "a a 5KNK2 arny 0DDK0DK0 krl mozog# Ba tbb a sz!n agy a nitrog!n, akkor a k!n szer es kt!sbe jut, "a ke esebb, akkor mineralizl&dik# Ba a talajban le egtlen lla$otok uralkodnak, akkor a szul(tredukl& bakt!riumok -$l# Fesulfovibrio. !lette !kenys!ge miatt k!n"idrog!n, illet e szul(idok k!$zdnek# K!nbakt!riumok -$l# 2hiobacillus thiooxidans. elegend o9ig!n jelenl!t!ben szul(tt o9idljk -kal*iums&k jelenl!t!ben gi$sz k!$zdik.# <lyen gi$sz(el"almoz&dsok tall"at&k alamennyi l$terletnk $erem!n#

8ikrotpelemek ;ikrot$elemek kz! a n !nyek szmra nagyon kis mennyis!gben szks!ges elemeket soroljuk# 2zoktk ket nyomelemeknek is ne ezni# Nagyobb mennyis!gben m!rgez "ats'ak# A mikroelemek alkalmazsa nagy & atossgot ig!nyel# <de tartozik a mangn, as, r!z, *ink, molibd!n, b&r# A vas old"at&sga elssorban a karbontos talajokban romlik ersen, ez!rt az ilyen talajokban as"iny,tnetek l!$"etnek (el# Tart&s %zbor%ts !s le egtlens!g "atsra k!t!rt!k) as egyletek old&dnak nagyobb mennyis!gben, !s m!rgez!st okoznak# A mangn a as"oz "asonl&an jelzi a redo9i iszonyokat !s ugyan'gy (gg tlk az old"at&sga is# 2a as $B eset!n a mangn egyletek iszonylag j&l old&dnak, l'gos tartomnyban rosszul# Ba azonban a talajban a mangn sszmennyis!ge elegend, akkor m!g bzikus talajban sem szen ednek "inyt a n !nyek, mert gykereik oldjk a mangn, o9idokat# A talajok osztlyozsa A talaj sok(!le term!szeti t!nyez bonyolult kl*sn"atsa eredm!nyek!$$ jn l!tre# /z!rt ;agyarorszg talajtakar&ja is igen ltozatos# A talajok megismer!s!nek, tulajdonsgaik sokoldal' (eltrsnak el(elt!tele a rendszerez!sk, mert a "elyesen meg lasztott talajosztlyozsi rendszer megknny%ti a sok(!le talaj ttekint!s!t, ssze"asonl%tst !s egyben megklnbztet!s!t# Baznkban a term!szettudomnyi ala$okon nyug & genetikai s tala%fldra%zi osztlyozsi rendszert alkalmazzuk# 4enetikai, mert a talajokat (ejld!skben izsglja, !s a (ejld!s egyes szakaszai -a t%$usok. alkotjk az osztlyozs egys!geit# Egyanakkor a t%$usokat a (ldrajzi tr !nyszer)s!geket (el"asznl a egyes%ti a (t%$usokban# A talajban lejtsz&d& (olyamatok ellent!t$rokat alkotnak, ezek eredje szabja meg a talaj(ejld!s irnyt# A (ontosabb (olyamat$rokK szer es anyag (el"almoz&dsa talaj bened esed!se kil'gzs agyagosods agyag ndorls o9id*i& , , , , , , szer es anyag lebomlsa talaj kiszradsa s&(el"almoz&ds agyagsz!tes!s agyagki*sa$&ds reduk*i&

7?

sa anyods szerkezetk!$zd!s talaj$usztuls

, , ,

l'gosods szerkezetromls talajbor%ts

Kzttk !r !nyesl!sk m!rt!ke szerint is klnbs!get te"etnk# /szerint megklnbztetnk uralkod&, jellemz, k%s!r !s m&dos%t& (olyamatokat# Az uralkod (olyamatok a talajt%$usok kialakulsnak ala$ et (elt!teleit biztos%tjk# A %ellemz (olyamatok mins!gi ltozst "oznak a talajok (ejld!s!ben# Batsukra a talajtulajdonsgok jelentsen meg ltoznak, !s 'j jellegek alakulnak ki# A k$sr (olyamatok a talajk!$zd!s jelleg!t ala$ eten nem ltoztatjk meg, de (ontos talajtulajdonsgok kialak%tsban m)kdnek kzre, a talaj term!kenys!g!t, te"t a talajon (oly& n !nytermeszt!s eredm!nyess!g!t l!nyegesen be(olysol"atjk# P!gl a mdos$t (olyamatok kz! jobbra az emberi talaj"asznlat okozta ltozsokat soroljuk# A talajosztlyozs egys!g!nek, a talajt%$usnak a meg"atrozsa szem$ontjb&l az els "rom (olyamat mint (olyamattrsuls l!nyeges, ezeket esszk (igyelembe, amikor a talajt%$ust jellemezzk# A m&dos%t& (olyamatok a ltozatok !s enn!l ala*sonyabb rendszertani egys!gek el"atrolsra szolgl"atnak# , tala%ok osztlyozsnak egysgei 0# 2ala%t$pus0 /gy t%$usba azokat a talajokat soroljuk, amelyek "asonl& krnyezeti t!nyezk egyttes "atsra alakultak ki, a talaj(ejld!s (olyamn "asonl& (ejld!si lla$otot !rtek el, !s azonos (olyamattrsuls ltal jellemez"etk# 1# ? t$pus# A talajt%$usok magasabb rendszertani egys!ge, rokon t%$usok ssze ons al alak%tjuk ki# A t%$usok ssze onsban a (ldrajzi szem$ontok is jelents szere$"ez jutnak# 6# ,lt$pus# A t%$usra jellemz (olyamattrsuls keret!n bell az egyes (olyamatok erss!ge, alamint a k%s!r(olyamatok megjelen!se szerint kln%tjk el, mint a talajt%$usnl kisebb egys!get# , hazai tala%osztlyozs f t$pusai 0# 1# 6# 7# @# ?# A# =# C# Pztalajok Kzet"ats' talajok Larna erdtalajok 5sernozjom talajok 2zikes talajok 8!ti talajok L$talajok ;o*sri !s rt!ri erdk talajai Fnt!s, !s "ordal!ktalajok

A kzet"ats' talajok, barna erdtalajok !s *sernozjom talajok eset!ben az !g"ajlat a ( talajk!$z t!nyez -ezek te"t zonlis talajok., a szikes talajok, r!ti talajok, l$talajok, mo*sri !s rt!ri erdk talajai eset!ben $edig a %z -azonlis, hidromorf talajok.# A ztalajokat, to bb az nt!s, !s lejt"ordal!k talajokat romtala%okknt (oglaljk ssze, ezek k!$zd!s!t !s (ejld!s!t klnbz t!nyezk akadlyozzk# A talajt%$usok megismer!se szem$ontjb&l klnbs!get kell tennnk a talajok szintje !s r!tege kztt# A szint mindig genetikai eredet), talajk!$zd!s (olyamatban klnl el, !s lik mor(ol&giai b!lyegei ala$jn (elismer"et !# A rteg alamilyen nem dnt (ontossg'

7A

b!lyeg ala$jn elkln%tett, agy nem genetikai eredetre issza ezet"et, %zszintes el"elyezked!s) talajk!$zdm!ny# Wgy $l# a barna erdtalajok (el"almoz&dsi szintj!t k!t r!tegre oszt"atjuk a begykerezetts!g m!lys!ge szerint# A szinteket nemzetkzi megegyez!s szerint bet)jellel is meg szoktuk jellni# L [ lebomlatlan a arszint : [ mr "umussz alakult szer esanyag,szint a talaj (elsz%n!n B [ "umuszos szint A [ a talaj (elsz%n!n el"elyezked szer es agy szer es anyaggal ke ert s nyi talajszint, rendszerint gazdag "umusztartalm', !s emiatt st!t sz%n)# AD [ agyagbemos&dsos barna erdtalajok leg(els, n!"ny *m astag "umuszos szintje A0 [ $odzolos talajok (els, nyers"umusszal bor%tott r!sze A1 [ a $odzolos talajok s nyi r!szekbl ll&, agyag ndorls !s sz!tes!s miatt $oros szerkezet) r!sze A6 [ agyagbemos&dsos barna erdtalajok kil'gzsi szintje L [ a (els talajr!tegekbl lemosott agyagos r!szeket !s as,, alum%nium,"idro9idokat magban (oglal& 'n# (el"almoz&dsi szint# /rdei talajok eset!n rozsdabarna sz%n!rl ismer"etjk (el# Wgy jelljk a szikes talajok s&(el"almozsi szintj!t is# /z tbbnyire oszlo$os szerkezet!rl ismer"et (el# 5 [ ala$kzet, amibl a talaj kialakul# 2z%nben a (elette (ek talajszintektl ltalban j&l elklnl# T [ gyazati kzet, az ala$kzet alatt el"elyezked elt!r geol&giai k!$zdm!ny 4 [ talaj %z "atsa alatt ll& szint A vztalajok :lyan, sokszor talajnak is alig ne ez"et k!$zdm!nyeket sorolunk ide, amelyekben az ala$kzet "atsa jut dnten !r !nyre, a biol&giai (olyamatok !$$en *sak megindultak, ez!rt a talajt%$usok szintekre tagolsa is alig le"ets!ges# Tbbnyire az ala$kzet !s a rajta l!trejtt 0D *m,n!l !konyabb, szer es anyagot tartalmaz& szint egyttes!t ne ezzk ztalajoknak# , vztala%ok folyamatai) 0# A humuszosods# A kzetek (ellet!n r!szben a kzet (izikai mllsb&l szrmaz& trmel!ken, r!szben a le egbl oda"ull& $orb&l k!$zd aljzatokon n !nyzet tele$szik meg, amelybl "olt szer es anyag marad issza# Ba ezt a %z !s sz!l nem szll%tja el, akkor n!"ny *m,es astagsgban (el"almoz&dik az ala$kzet (ellet!n# 4yakran bemos&dik a sziklk re$ed!seibe, !s az oda be"atol& n !nyi gykerek el"alt marad nyai al gyara$odik# A n !nyi gykereken k% l az llat ilg tagjai is megjelennek, alamelyes mikro,!l ilg is kialakul, ezek a szer es anyagot bontjk, ke erik, !s st!t sz%n) talajszintt! (ormljk# 1# A tala%kpz ds termkeinek elszll$tsa# A nagyon sek!ly szer es r!teg tbbnyire a na$ !s sz!l szr%t& "atsnak an kit! e, ned ess!g!t gyorsabban el eszti, ez!rt s)r)s!ge kisebb lesz, %gy knnyen elszll%t"atja a sz!l, a *sa$ad!k, agy a "&ol ad!k# /nnek k etkezm!nye, "ogy a kialakul&ban l! talajr!teg (okozatosan sek!lyesedik, "a*sak a rajta megtele$ed n !nyzet a szll%t&erk !r !nyesl!s!t meg nem ne"ez%ti# 6# A tala%szemcsk mozgsa# A laza ala$kzeten alakult ztalajr!teg meg(elel !d n !nytakar& "%jn nem marad meg k!$zd!s!nek "ely!n# J&r!szt ezzel magyarz"at&, "ogy az ilyen ztalajok to bb(ejld!se "osszan el"'z&d& (olyamat# Azt is ta$asztal"atjuk, "ogy a talajszintet nyers "omok takarja le, a megindult talajk!$zd!s eredm!ny!t *sak m!lyebben talljuk meg#

7=

7# , k zet mllssal szembeni ellenllsa# Tmr ala$kzet mllsnak ersen ellenll# <lyenkor a talajk!$zd!s (elt!telei rendk% l ked eztlenek, !s a "ossz' id alatt l!trejtt *sek!ly szer esanyag,r!teget elszll%tja a sz!l agy a %z, ez!rt inkbb *sak a k es (elsz%nt talljuk# , vztala%ok t$pusai -0 :ves szikls vztala%ok Terleti r!szarnyuk *sek!ly# <nkbb kisebb kiterjed!s) (oltokban talljuk ket kz!$"egys!geinken !s k es ala$kzet) domb id!keinken# Ala$kzetk tbb(!le le"et, leginkbb m!szk n !s dolomiton, alamint a gyakoribb eru$t% kzet(!les!geken -andezit, bazalt, riolit, grnit. alakulnak ki# 2zilrd kzetdarabokb&l !s igen sek!ly -leg(eljebb 0D *m. szer esanyag,r!tegbl ll& talajk!$zdm!nyek# A sziklk re$ed!seiben szint!n tallunk bemos&dott szer es anyagot# A (elsz%nen 0D *m,n!l nem astagabb, st!tbarna, "umuszos, gykerektl s)r)n tsztt, "elyenk!nt kzetdarabkkkal teli A szintet tallunk# Alatta ersen re$edezett kzet "elyezkedik el, a"ol intenz% kzetmlls jellemz# A re$ed!sekbe m!g be"atolnak a gykerek# Alatta mr teljesen tmr kzetet tallunk# A talajt%$us k!m"atsa att&l (gg, "ogy milyen kzetbl jtt l!tre# Ba ez sa any' olt -agyag$ala, grnit, sa any' "omokk, stb#. akkor a $B !rt!kek 7 krliek is le"etnek# Ba iszont az alakzet m!sztartalm' -m!szk, dolomit, meszes "omokk., akkor a (els "umuszos r!teg is bzikus k!m"ats'# P%zgazdlkodsuk rendszerint gyenge# A sek!ly szer esanyag,r!teg ke !s izet tud trolni, !s annak is iszonylag jelents "nyada a n !nyek szmra nem (el e"et# 2t!t sz%ne miatt ersen (elmelegszik, ez!rt tbb izet esz%t# /zek az adottsgok klnsen d!li kitetts!gben "trnyosak, a"ol a szr%t& "atsokat m!g az erteljes na$st!s is (okozza# A t$anyag, elltottsg is ked eztlen# A sek!ly termr!tegben ugyanis ke esebb t$anyag "almoz&d"at (el, msr!szt a t$anyagok (el e"ets!g!"ez szks!ges %zmennyis!g is igen gyakran "inyzik# A szraz lla$ot ked eztlen a talaj mikroszer ezeteinek m)kd!se szem$ontjb&l is# ;indezek egyttesen ked eztlen t$anyag,"ztartst eredm!nyeznek# >0 :avicsos vztala%ok A k es, szikls ztalajok"oz "asonl& adottsg' talajt%$us, de itt a (oly&k ltal grgetett !s tbb!,ke !sb! leko$tatott ka i*s k!$ezi a ztalaj ala$jt# Fell r!szben le egbl "ullott $orb&l, r!szben n !nyi marad nyokb&l k!$zdtt nagyon *sek!ly szer es anyag szint "elyezkedik el# A ka i*sok kzeit tbb(!le anyag tlt"eti ki, leggyakrabban "omok, de nem ritka az agyag sem# A ka i*s a kzte tall"at& anyag "atsra ssze is *ementl&d"at# <lyen talajokat t'lnyom&r!szt a Tunnt'lon tallunk -$l# Kemenes"t.# A ka i*sos ztalajok igen szraz adottsg'ak, ezen alamelyest seg%t, "a a kl%ma iszonyok ked ezek# A t$anyag,"ztarts szint!n ked eztlen, a *sek!ly szer esanyag,tartalom ig!nyes eget*i& t$anyagszks!glet!t nem tudja kiel!g%teni, de a t$anyag,(eltr&ds krlm!nyei sem j&k# P0 ?ldes koprok Az eddig trgyalt ztalajokt&l abban t!rnek el, "ogy ala$kzetk laza# /l(ordulsuk annak kszn"et, "ogy term!szetes 'ton agy gyakrabban emberi "atsra -msodlagosan. elt)nt a (els, mr korbban kialakult talajr!teg, a talaj ala$kzetig erodl&dott, !s ezen indult meg

7C

'jra a talajk!$zd!s# Legtbbszr kln(!le gye$es n !nyzet tele$szik meg a laza ala$kzet (elsz%n!n, !s kialak%t egy 0D *m,n!l nem astagabb "umuszos szintet# Tbbnyire lejts oldalakon tallkozunk ezzel a talajt%$ussal, ez!rt azzal is szmolnunk kell, "ogy a kialakul& "umuszos szintet a meg'jul& er&zi&s "atsok rendszeresen elszll%tjk, ez!rt nem tud a (elsz%nen astagabbra n ekedni# Az ilyen talaj %z"ztartsa nagyon ked eztlen, "asonl&an nem ked ez a t$anyag, elltottsg sem# Q0 ?uthomoktala%ok Azok a "omoki talajk!$zdm!nyek tartoznak ide, amelyeken a talaj(ejld!s !$$en *sak megindult, ennek jele a 0D *m,n!l sek!lyebb, mintegy D,@>,nl kisebb "umusztartalm' (els szint# /zt m!lys!gi irnyban "umusztalan (ut&"omokr!tegek k etik# A (ut&"omoktalajok igen ked eztlen %zgazdlkodsi tulajdonsgokkal rendelkeznek# A izet ugyan igen gyorsan be(ogadjk, de megtartani nem k!$esek, a gra it*i& "atsra a *sa$ad!k %z r id id alatt a m!lyebb r!tegekbe jut, a"onnan a gykerek nem k!$esek (el enni# Bazai talajt%$usaink kzl ebben a legala*sonyabb a leisza$ol"at& alkot&r!szek arnya# A (ut&"omoktalajok sek!ly "umuszos szintj!t gyakran elszll%tja a sz!l# A gyenge %zgazdlkodst ltalban s'lyosb%tja, "ogy ilyen talajok szrazabb kl%ma alatt (ordulnak el# A (ut&"omoktalajok karbontos !s nem karbontos alt%$usra oszt"at&k, ezek el(ordulsa a "azai "omok id!kek sszet!tel!tl (gg# A Tuna,Tisza kzi, alamint a jszsgi !s gny)i "omok id!kek meszes (olyami "ordal!kb&l, majd ennek sz!l ltali to bbszll%tsb&l szrmaznak, m%g a somogyi !s ny%rs!gi "omokok sa any'ak agy gyeng!n sa any'ak# A meszes (ut&"omoktalajok term!szetes eget*i&ja a ny%lt "omok$usztagye$, amelynek k!$!t a magyar *senkesz -?estuca vaginata. ritksan el"elyezked *som&i "atrozzk meg, zr&dott n !nytakar& nem tud kialakulni# 2a any' "omokon ezst$erj!s gye$ek jellemzek# .0 Cyengn humuszos homok Az elz"z "asonl& talajt%$us, de a talaj(ejld!s mr elre"aladottabb stdiumban an# /nnek jele a 0D *m,n!l astagabb, n!"a a (!l m!tert is el!r (elsz%ni "umuszos szint# Bumusztartalma azonban mindig nagyon *sek!ly, D,@>,nl nem tbb, ez!rt a talajszel !nyben "al nybarna *s%kk!nt jelenik meg# Nem ritkn eltemetett (ormban talljuk, ilyenkor lepelhomoknak ne ezett (ut&"omokr!teg (ekszik rajta, melyen id el 'jabb "umuszos szint kialakulsa kezddik# <lyenkor egyms alatt el"elyezked "omoki talajkombin*i&kat tallunk# A gyeng!n "umuszos "omok talajt%$us %z, !s t$anyag, "ztartsa alig alami el jobb, mint a (ut&"omoktalajok!, a astagabb "umuszos szint %ztart& !s t$anyagtart& ka$a*itsa jelenti a tbbletet az elz"z k!$est# Term!szetes eget*i&ja meszes "omok eset!n r alny"ajas "omok$usztagye$# Ba a talaj %z el!r"et kzels!gben jelentkezik, akkor szrkekka -"cirpoides holoschoenus., illet e a sere !ny()z -"alix rosmarinifolia. jelenik meg nagyobb tmegben# Ked ez domborzati (ek !sben -sz!l !dett oldalon agy bu*katetn, tekn "elyzetben. mr a bor&ks nyrasok kisebb (oltjai is !letle"ets!get tallnak# A kzet ats. talajok A kzet"ats' talajok a ztalajok"oz k!$est elre"aladottabb talaj(ejld!si stdiumot k!$ iselnek# Jellemzjk a gazdag "umuszos A szint !s az alatta "'z&d& ala$kzet, a 5 szint

@D

-A,5 szintes talajok.# A k!t szint kztti "atr onal ltalban !les# Jellemz (olyamataik a k etkezkK 0# 7umuszosods# A kzet"ats' talajok szrazabb adottsg' "elyeken (ordulnak el, ez!rt a szer es anyagot lebont& !l ilg nem*sak t!len, "anem a nyri szrazsg idej!n is besznteti m)kd!s!t, ebbl ad&d&an a szer es anyag ersen (el"almoz&dik# /z!rt alakul ki a szer es anyagban igen gazdag A szint# 1# :ilgzs# Az es %z, illet e "&ol ad!k kimos& "atst gyakorol, 'gy "ogy az A szint gyakran mr sa any' k!m"ats' lik# Klnsen akkor, "a a talajt erd bor%tja# <lyenkor a le(el! irnyul& %zramls ltalnos, !s ennek kil'gz& "atsa jelentkezik a kzet"ats' talajokban is# 6# 7umuszkts kalcium ltal# ;!sztartalm' ala$kzet eset!n a "umuszanyagok kal*ium"umtok (ormjban ktdnek meg# /z ked ez "ats' a morzss talajszerkezet kialakulsa, a morzsk %zll&sga szem$ontjb&l# 7# 7umuszkts agyagsvnyok ltal# /lssorban andeziten !s bazalton !szlel"et# , k zethats tala%ok t$pusai -0 7umuszkarbont Ala$kzete laza led!kes eredet), gazdag m!sztartalm' kzet, leginkbb lsz agy mrga# Az A szint ersen morzss szerkezet), gyeng!n kil'gzott, !les "atrral lik el a srga sz%n) 5 szinttl# P%zgazdlkodsa gyenge,kze$es# /bbl a szem$ontb&l ked eztlen a sek!ly termr!teg !s a st!t sz%n# A "umuszkarbont talajok tbbnyire ke !s *sa$ad!k' id!keken (ordulnak el, ez!rt a talajok (eltlt!se term!szetes %zka$a*itsig ritkbban trt!nik meg# A t$anyag"ztarts kze$es, a %z"iny miatt a t$anyagok ne"ezebben jutnak (el e"et lla$otba# Term!szetes eget*i&ja a m!szked el tlgyes, lombkoronaszintj!ben "rom(!le tlgy (ajjal -moly"os, *ser !s ko*snytalan tlgy., alamint k%s!r (ajk!nt bark&*aberkeny! el, irgos krissel, igen gazdag *serjeszinttel, a gye$szintben jellemz bajuszos ksa() el -Biptatherum virescens.# A Kz!$"egys!g $eremr!szein el !t e tallkozunk ele# Az erd!szeti "asznos%ts *!lja elssorban a talaj !delem, (atermeszt!si jelents!ge *sek!ly# >0 ;endzina /lssorban m!szk n !s dolomiton, ritkbban meszes "omokk n talljuk# A talaj (elsz%n!n a nagyon s)r) !s (ajgazdag gye$ eget*i& k etkezm!nyek!nt (ekete sz%n) "umuszos szint alakul ki, melyben gyakran m!g az ala$kzet a$r&ra mllott darabki is jelen annak# A talaj ezen szintj!nek szerkezete a ()n !nyzet nyomn morzss, j& %zll&sgot mutat# ;i el a (els r!teg st!t sz%n), a na$st!s jobban (elmeleg%ti, sle !nyes, !s %z eszt!se is nagyobb# Egyan*sak "trnyos, "ogy a %z nagy r!sz!t ersen kttt (ormban trolja# A rendzina talaj term!rt!ke el(ordulsi "ely!nek kl%mjt&l (gg# A magasabb "egy id!keken -$l# a Lkk,(enns%kon. m!g bkksk is meg!lnek rajta, gyakoribb azonban, "ogy m!szked el tlgyeseket, *serszmr*!s moly"os tlgyeseket -gazdag *serjeszinttel. tallunk rajta# /zek sem mindig zr&dnak, gyakran sztye$$r!t (oltokkal, sok or*"ide al# Az erd talaj !delmet szolgl, (atermeszt!si !rt!ke *sek!ly# A rendzinknak "rom alt%$ust kln%tjk el# A (ekete rendzinra a (entebb mondottak !r !nyesek, a barna rendzina eset!ben a (ekete sz%n) A szint aljn agyagosods !s rozsdabarna elsz%nezd!s jelentkezik, m%g a rsagyagos rendzina ala$kzete reliktum

@0

jelleg) rsagyag# A st!t sz%n), "umuszos A szint alatti 5 szint jellegzetes rs sz%n! el !s agyagos sz et! el j&l elklnl a msik k!t alt%$ust&l# A rendzina talajok elssorban kz!$"egys!geink meszes ala$kzet) r!szein (ordulnak el, de nem ritka a ;e*sekben, a Pillnyi,"egys!gben sem, !s kisebb, szigetszer) el(ordulsban a 2o$ron melletii 2zr"almi,erdben is tallkoz"atunk elk# P0 'rubz <fekete nyiroktala%= A rendzin"oz "asonl& mor(ol&giai b!lyegekkel rendelkezik# Ala$ et klnbs!g azonban, "ogy m%g a rendzina m!szk n, dolomiton gyakori, a (ekete nyiroktalaj bzikus k!m"ats', agyagban gazdag mllsterm!ket szolgltat& ulkanikus kzeteken alakul ki# A,szintje st!t sz%n), szrazon $oli!deres, morzss rgkre re$edezik# Alatta !les tmenettel talljuk az ala$kzetl szolgl& andezitet, bazaltot agy ezek tu(it# P%zgazdlkodsi tulajdonsgai az agyagos !s sek!ly A,szintbl ad&dnak# A ked eztlen %z"ztarts miatt a t$anyagok (eltr&dsa ne"!z# Term!szetes n !nytrsulsa a szilikt sztye$$r!t -Botentillo arenariae!?estucetum pseudodalmaticae.# /z a ezeget*i& sek!ly termr!teg eset!n jellemz# Ba a termr!teg astagabb, mr ko*snytalan tlgyesek -Cenisto tinctoriae!Muercetum petraeae. is el(ordul"atnak, de megle"etsen letr$lt lla$otban# /lssorban kz!$"egys!geink bazalt, andezit, riolit ala$kzet) "elyein -T!li,Lakony, Lalaton,(el id!k, Pisegrdi,"egys!g, Lrzsny, 5ser"tnak kisebb r!szei, ;tra, 3em$l!ni, "egys!g. (ordul el Q0 ;anker Az erubz"oz "asonl&, de termr!tege, agyis A,szintje j& al astagabb, gyeng!n kil'gozott# ;%g a (ekete nyiroktalajnl ez alig "aladja meg a 1D,6D *m,t, itt el!r"eti az @D *m,t is# Ba lejts oldalon (ordul el, a szi rg& izek is megjelen"etnek, ezek el(ordulsa, alamint a kl%ma iszonyok dntek az ilyen talajok !rt!kel!s!ben# Term!szetes n !nytrsulsa a reketty!s ko*snytalan tlgyes -Cenisto tinctoriae!Muercetum petraeae.# P%z"ztartsa ked eztlen az agyagos sszet!tel miatt, azonban el(ordulsi "ely!n b ebb a *sa$ad!k, ami az elbbi "trnyt n!mileg kiegyenl%t"eti# Basonl&an ked ez, "a szi rg& izek "atsa is !r !nyesl# T$anyag"ztartsa gyenge,kze$es# Baznk kz!$"egys!geiben, elssorban a Pisegrdi,"egys!g, a Lrzsny, a ;tra,!s a 3em$l!ni,"egys!g lejtin talljuk, nem ritkn a barna(ld talajt%$ussal ke ered e# A barna erdtalajok Baznk erdeinek legelterjedtebb talajt%$usai sorol"at&k ebbe a (t%$usba# keletkez!sk el(elt!tele erdk jelenl!t!"ez, !letk!$ess!g!"ez ktdik, agyis olyan kl%ma iszonyoknak kell jelen lennik, amelyek a kz!$,eur&$ai lombos erk szmra alkalmasak# A barna erdtalajok te"t kl%mazonlis talaj ezetet alkotnak# A,L,5,szintes talajok# A barna erdtalajok jellegzetes talajk!$z (olyamataiK 0# 7umuszosods# Az erdbl, annak lombkorona,, *serje, !s gye$szintj!bl egyarnt, ! ente nagy mennyis!g) le"ullott le !l !s n !nyi marad ny jut a talaj (elsz%n!re# A ned esebb kl%ma alatt ked ezek a krlm!nyek a "umusz (el"almoz&dsban (ontos szere$et jtsz& mikroszer ezetek elsza$orods"oz# K etkez!sk!$$en !konyabb, astagabb "umuszos szintek alakulnak ki# /zek sszet!tele, a "umusz (ormja, mindig a

@1

1#

6# 7#

@#

?#

l!tre"oz& n !nytrsuls sajtossgainak meg(elelen alakul# A lombos (k a arja iszonylag knnyen bomlik, ez!rt ilyen erdk alatt zmmel mull "umusszal tallkozunk, m%g a (eny el elegyes lombos erdkben moder jelleg) a "umusz# A tisztn (eny es erdkben jellemz a nyers"umusz (el"almoz&dsa# ;i el a "umuszos szint nagyr!szt "umuszkolloidokb&l ll, melyek %z, !s t$anyagkt k!$ess!ge igen j&, ezek a talajok mind %zgazdlkods, mind t$anyag,elltottsg tekintet!ben ked eznek mins%t"etk# Az erdei a artakar& a talaj ""ztartsra is j& "atssal an, a sz!lss!geket kiegyenl%ti# Lejts terleteken ked ezen "at a "umuszosods az idszakosan megjelen tbblet ned ess!g lekt!s!ben# /bbl is (akad az erdnek az r izek keletkez!s!t akadlyoz& szere$e# :ilgzs# ;i el az erdk a tbbi n !nytrsuls"oz k!$est nagyobb %zig!nnyel l!$nek (el, term!szetes el(ordulsuk (elt!tele a *sa$ad!kosabb kl%ma, agyis az erdtalajokban nagyobb m!rt!k) %zmozgs al&sul meg# A talaj (elsz%n!re !rkez *sa$ad!k %z (ellrl le(el! mozog a talajban eg!szen addig, am%g a (agykerek le nem (!kezik# A %zzel egytt a benne szll%tott anyagok egy r!sz!t szelekt% en (el eszik, ms r!szk ki lik a gyk!rz&nban# <ly m&don a knnyen old&d& s&k a %z "atsra mozgsba jtt agyaggal egytt a talaj (elsbb r!tegeibl le(el! ndorol a a ( gyk!rz&na t!rs!g!ben rak&dnak le !s k!$eznek (el"almoz&dsi szintet# /""ez "ozzjrul m!g a ( gyk!rz&na alatt a gykerek sz% & "atsa miatt kialakul&, alulr&l (el(el! irnyul& %zmozgs is# ;indezek a krlm!nyek egy mor(ol&giai b!lyegeiben is j&l (elismer"et (el"almoz&dsi szint kialakuls"oz ezetnek# ,gyagosods# A nagyobb mennyis!g) *sa$ad!k, alamint a gyk!rm)kd!s eredm!nyek!nt erteljes mllsi (olyamatok jtsz&dnak le, melyek sorn agyags nyok k!$zdnek# Batsra n ekszik a talajok %z, !s t$anyagmegkt k!$ess!ge# ,gyagvndorls# Az agyag eredeti sszet!tel!ben a le(el! mozg& izekkel m!lyebb talajr!tegekbe ndorol, !s ott (el"almoz&dik# /zzel magyarz"at&, "ogy egyes talajt%$usokban a (els, szer es anyagot tartalmaz& szint als& r!sz!n ersen ki(akult, el$orosodott r!teget tallunk, amelybl az agyag mr a le(el! mozg& izekkel elt ozott# A (olyamat eredm!nye az agyagtartalomban mutatkoz& klnbs!g, az 'n# texturdifferencilds, a (els A,szint !s a (el"almoz&dsi L,szint kztt# /z a klnbs!g egyes barna erdtalajok elkln%t!s!ben diagnosztikai !rt!k)# ,gyagsztess# L!nyege, "ogy a k!$zdtt agyags nyok a "umuszsa ak "atsra sszete ikre, ko asa akra !s alum%nium, illet e aso9idokra esnek sz!t, !s ezek egymst&l elklnlten ndorolnak a le(el! mozg& izekkel a talaj m!lyebb r!tegei (el!# A ( gyk!rz&nban a szll%tott anyagok, elssorban a as, !s alum%nium,o9idok ki*sa$&dnak, jellegzetes sz%nk szabad szemmel is azonnal (elismer"et, rozsda rses sz%nrnyalatot eredm!nyez a (el"almoz&dsi szintben# Ba sznt&k (elsz%n!n ilyen rozsds sz%n) talajr!tegeket ltunk, ezek az egykori erd jelenl!t!re, !s az alatta kialakult barna erdtalajra utalnak# A (olyamat erteljesebb, "a a szer es anyag lebomlsa -$l# (enyt)k gyantatartalma miatt. lass'bb !s nyers"umusz agy moder k!$zdik# /bbl szer es sa ak mozognak le(el! a talajban, !s bontjk alkot&elemeikre az agyags nyokat# Az agyags nyok sz!tes!s!nek sz!lss!ges esete a $odzolosods# :ovrvnykpz ds# 2a any' k!m"ats', "omokos sz et) barna erdtalajok jellegzetes k!$zdm!nye a ko r ny# A krnyezetktl rozsdsabb sz%nrnyalatukkal elt!r, *ikk*akk alak' *s%kok jelennek meg, astagsguk D,@,0,D *m, de n!"a le"etnek =,0D *m astagok is# Jellegzetess!gk, "ogy leisza$ol"at& alkot&r!szben gazdagabbak, ez!rt a "omokok ked eztlen %z"ztartsi tulajdonsgait jelentsen ja %tjk# A barna erdtalajok L,szintj!ben (ordulnak el# A ko r ny*s%kok a talaj %zk!szlet!nek megrz!s!t seg%tik, radsul mindig tbb t$anyag is (el"almoz&dik bennk, mint a "atros "omokr!tegekben#

@6

A# ;edukci <gle%eseds=# 8eduk*i& akkor alakul ki a talajban, "a j& %ztereszt k!$ess!g) talajr!tegek alatt rossz %z ezet k!$ess!g) -jellemzen agyagos. r!tegek k etkeznek# <lyenkor a talajban le(el! mozg& izeket az agyagos r!teg megll%tja, !s (elette %z$angst id!z el# /nnek jele a k!rd!ses talajr!teg k!kes,szrke sz%ne, agyis a k!t!rt!k) -(erro,. as jelenl!te# Ba ez a r!teg idnk!nt le eg"z jut, $l# amikor a $ang& %z elt)nik a talajb&l, akkor a k!t!rt!k) as "rom!rt!k) (erri, ass o9idl&dik, "atsra rozsda(oltok jelennek meg# Ba ez a (olyamat gyakran ism!tldik, akkor errl az 'n# mr nyozott elsz%nezd!s -a k!kes,szrke !s rozsds (oltok tarka ltozatossga. rulkodik# A k!t!rt!k) as jelenl!te ked eztlen a n !nyzetre n!z e, ez!rt az ilyen talajr!tegbe n !nyi gykerek nem "atolnak# /nnek oka m!g a le egtlens!g is# Az eml%tett %ztorl&ds !s $angs tart&ssga att&l (gg, "ogy mennyire *sa$ad!kos terleten l!$ (el# Ba a nyri idszakban bs!ges *sa$ad!k "ull -$l# az ]rs!gben., akkor az ilyen talajr!tegek megjelen!se tr !nyszer) !s nagyon gyakori# Ba kisebb, illet e a teny!szidszakon k% l "ull& *sa$ad!k' id!ken tallkozunk ele, akkor r idebb ideig tart& %z$angssal kell szmolnunk# =# "avanyods# A talajban lejtsz&d& biol&giai !s term!szetes talaj(ejld!si (olyamatok eredm!nye# A talaj szer es !s szer etlen alkot&r!szei egyarnt okoz"atjk# K etkezm!nyek!nt a talaj t$anyag,elltottsgban jelentkeznek za arok# ;indez az ilyen adottsg' talajokon megjelen n !nyzet szelek*i&jt eredm!nyezi# Az erdei (k inkbb a sa any' talajlla$ot"oz ragaszkodnak# , barna erd tala%ok t$pusai -0 :arbontmaradvnyos barna erd tala% Karbonttartalm' laza ala$kzeten, nyron szraz, de erdteny!szetet mr le"et ! te kl%ma alatt jn l!tre# A (eltalaj kil'goz&dsa mr megkezddik, de m!rs!kelt marad# A talaj (els r!sze mr le"et karbontmentes is# Jellemz az erteljes "umuszosods, ami annak k etkezm!nye, "ogy ez a talajt%$us nyron szraz !g"ajlat' terleteken jelenik meg, ez!rt ebben az idszakban a szer es anyag lebomls "elyett nagyobb m!rt!kben (el"almoz&dik# Az erd alatt igen gazdag gye$ eget*i& is teny!szik, melynek gykerei a (eltalajban morzss szerkezetet alak%tanak ki# A "umuszos r!teg ?D,AD *m m!ly is le"et# Als& r!sze a aski ls miatt mr rozsds sz%nrnyalat', ez alatt $edig az ala$kzetet, t'lnyom&an lszt talljuk# A talajk!$z kzetben ke esebb az agyag, mint a (elette (ek (el"almoz&dsi, illet e a "umuszos A,szintben# Az ilyen talajok %zgazdlkodsa gyenge,kze$es# /z egyr!szt a gazdag szer esanyag,tartalm' !s a st!t sz%n miatt jobban (elmeleged talajr!tegek %z eszt!s!bl ad&dik, de ked eztlen a m!sz jelenl!te is, mely a talajt szrazabb teszi# 8adsul a talajt%$us el(ordulsi "ely!n a *sa$ad!k is ke esebb# /z!rt a term!szetes eget*i& ala*sony n eked!s) tatrju"aros tlgyes, m!szked el tlgyes agy $usztai tlgyes# /lterjed!se "egy, !s domb id!keink $eremr!szein a leggyakoribb, $l# Kls,2omogyban, a Pelen*ei,"egys!gben, a 4dlli,dombsgon nem ritkn tallkozunk ele# A mezgazdasg szmra ked ez, klnsen, "a s%k (ek !sben (ordul el# >0 9sernoz%om barna erd tala% Qtmeneti talajk!$zdm!ny# 8!szben az erd "atsra kialakul& jellegeket, %gy kil'gozst !s a (el"almoz&dsi szintben di&s szerkezet megjelen!s!t, a rozsdabarna sz%n jelentkez!s!t mutatjk, msr!szt a "umuszosods mezs!gi jellegre utal, ennek meg(elelen a "umuszos szintben inkbb morzss szerkezet jellemz# ;or(ol&giai k!$!ben a talaj(elsz%ntl le(el!

@7

*skken m!rt!kben "umuszos, te"t st!t sz%n) A, !s L,szinttel rendelkezik, ennek aljn (edez"etjk (el az eml%tett di&s szerkezetet !s rozsdabarna sz%nrnyalatot, majd az tmenet (okozatos a 5,szint"ez# Az A,szint nagyobbr!szt kil'gozott# A L,5 szint kztti tmeneti r!tegben mr nagyobb m!rt!k) m!sz(el"almoz&ds jelentkezik, ennek nyomn itt bzikus k!m"atst is tallunk# A termr!teg ltoz& astagsg', @D,AD *m is le"et, te"t iszonylag m!lyen "umuszos# P%zgazdlkodsa a (entiekbl ad&d& ked ez %zkt k!$ess!ge miatt j&# A talajt%$us el(ordulsi "elyein azonban gyakran "inyzik az a *sa$ad!k %z, amely a talajt idnk!nt (eltlt"etn!# T$anyag,elltottsga ked ez, de a t$anyag,(eltr&ds lass', mert e""ez ke !s a %z, a mikroszer ezetek m)kd!se lass'# Term!szetes eget*i&ja elssorban tatrju"aros,tlgyes -,ceri tatarici!Muercetum.# A ritks zr&ds', ala*sony n eked!s) (k alatt igen gazdag *serjeszint "elyezkedik el, a *serj!k kztti "!zagokban $edig d's, $zsit()(!l!kben gazdag gye$es n !nyzet teny!szik# ;indez magyarzza a di&s szerkezet kezdeti kialakulst !s a morzss szerkezet (eltalajban al& megjelen!s!t# A gye$szint (aji sszet!tele is tmeneti jellegre utal, mert benne az al(ldi sztye$$r!tek jellemz (ajain k% l a szraz tlgyesek (ajait is megtalljuk# :lyan "elyeken talljuk ezt a t%$ust, a"ol a *sa$ad!k nem elegend a""oz, "ogy jobb n eked!s), teljes zr&dst (elmutat& erd jelen"essen meg# /lssorban az al(ldi $eremterleteken (ordul el, tbbs!g!ben mezgazdasgi m) el!s alatt ll# A jellemz eget*i&t ma mr nagyon ke !s "elyen talljuk meg -$l# Kere*sendi,erd., ez!rt a term!szet !delem trgyt k!$ezi# P0 Aarnafld <;amann!fle barna erd tala%= A barna(ldek le%rst 8amann n!met kutat& !gezte el, a "armin*as ! ekben Luda$esten rendezett talajtani ilgkongresszuson a budai ") s lgyi el(ordulst mutatta be, !s ezen keresztl ismertette meg a talajtan k!$ iseli el ezt a kln talajt%$usk!nt korbban nem !rt!kelt talajk!$zdm!nyt# A barna(ld l!trejtt!ben jellegzetes (olyamat a "umuszosods, mely 1D,6D *m astag morzss szerkezet), st!t sz%n) A,szintet "oz l!tre# /z a *sek!lyebb m!rt!k) kil'gzs "atsra sa any' k!m"ats' lik, !gl a b ebb *sa$ad!k miatt le(el! mozg& izekkel jelents mennyis!g) agyag ndorls is megindul# /nnek eredm!nyek!nt az A,szintben *skken az agyagtartalom, lejjebb, a (el"almoz&dsi szintben iszont (eld'sul, !s ele egytt as egyletek is lerak&dnak# /miatt a (el"almoz&dsi szint rozsdabarna, rsesbarna sz%nrnyalat' lesz, a (agykerek jelenl!te, k!sbbi elkor"adsa $edig di&s talajszerkezet kialakuls"oz ezet# A (el"almoz&dsi szint !les "atrral lik el az ala$kzettl# Et&bbi "azai iszonyok kztt legtbbszr lsz, ritkbban mrga agy m!szk# A barna(ldekre jellemz, "ogy a (el"almoz&dsi !s kil'goz&dsi szint agyagtartalmnak "nyadosa az 0,1 !rt!ket nem "aladja meg# A talajt%$us term!rt!k!t a termr!teg m!lys!ge !s a kl%ma "atrozza meg# A termr!teg -A, L,szint. astagsga ritkn !ri el az 0 m,t, ez!rt br a jelenle erdk n eked!se ki l&, "inyoznak a ned ess!gig!nyesebb (a(ajok, mint a gyertyn, bkk, stb# Term!szetes eget*i&ja a *seres,ko*snytalan tlgyes -Muercetum petraeae!cerris.# A talaj %zgazdlkodsa termr!teg!nek astagsgt&l (gg, ltalban lyogos sszet!tele miatt a izet kell gyorsasggal k!$es be(ogadni, j&l is trolja# L!nyeges azonban, "ogy mennyi *sa$ad!k "ull r# T$anyag"ztartsa ki l&# Brom alt%$ust kln%tjk el, melyek term!rt!kben ersen elt!rnek egymst&l# A t%$usos barna(ldek tulajdonsgai meg(elelnek az ltalnos jellemz!sben (oglaltaknak# A rozsdabarna erdtalajok mindig "omokos ala$kzeten jnnek l!tre, ez!rt jellemz rjuk a "omokos sz et, br a (el"almoz&dsi szintben n!mi lyogosodssal is tallkoz"atunk# A isszameszezdtt barna(ldek akkor jnnek l!tre, "a az eredeti barna(ldet a mezgazdasg ette "asznlatba !s

@@

gabonatermeszt!ssel "asznos%tja# <lyenkor a ()(!l!k gyk!rzete ltali ned sz% s miatt alulr&l (el(el! jelents %zmozgs indul meg a talajban, amely oldott (ormban mag al "ozza az ala$kzetbl szrmaz& gazdag m!sztartalmat, majd a %z (el !tele utn ez a m!sz nagyr!szt a gyk!rzet ment!n m!szerek (ormjban ki lik# <lyenkor te"t a L,szint a ti$ikus barna(ld"z k!$est mr bzikus k!m"atst mutat# Basonl& jelens!g ta$asztal"at&, "a a barna(ld lejts oldalban an, !s er&zi& miatt a lejtn magasabban (ek meszes ala$kzet "ordal!ka rak&dik r# /nnek m!sztartalma a *sa$ad!k %zzel a talajba szi rog, amitl az eg!sz szel !ny meszess! lik# A t%$usos barna(ldek "aznkban elssorban a 4ere*s!ben, a Lakonyban, a ;e*sekben !s domb id!keinken (ordulnak el# A rozsdabarna alt%$ussal "omokos id!keinken, illet e egyes "egy id!keink elter!ben tallkoz"atunk# Wgy gyakori a Tengeli*i,"omok id!ken, de a Lakony !s a P!rtes !szaki $erem!n is# A isszameszezdtt alt%$ust inkbb elsz&rtan talljuk, jellegzetes (ldrajzi krzet"ez nem ktdik# A barna(ldek domb id!keinken gyakran mezgazdasgi m) el!s alatt llnak, !s ennek eredm!nyek!nt er&zi& (olytn termr!tegben !konyodott, 'n# *sonka (ormjukban tallkoz"atunk elk# Q0 ,gyagbemosdsos barna erd tala% A gyertynos,tlgyesek, bkksk kl%ma ezet!nek ti$ikus talajk!$zdm!nye# /rd!szeti "asznos%ts szem$ontjb&l a leg!rt!kesebb talajt%$us# K!$zd!s!ben a "umuszosods kisebb szere$et jtszik, mi el a klimatikus iszonyok le"et ! teszik az intenz% szer esanyag, lebontst# A szer es anyag (el"almoz&dsra %gy ke !s az es!ly, a le"ullott a ar igen gyorsan elbomlik, egy ! eltelt! el mr alig marad belle# Jellegzetes (olyamat a talajt%$us ne !ben is jelzett agyag ndorls, melynek eredm!nyek!nt (ell (ak& sz%n), $oros sz et) kil'gzsi szint k!$zdik# Az agyag m!lyebb r!tegekbe mos&dik, a (el"almoz&dsi szintben rak&dik le# A (el"almoz&dsi !s a kil'gzsi szint agyagtartalmnak "nyadosa 0,@ krli, gyakran m!g nagyobb, a barna(ldekre jellemz 0,1#n!l mindig tbb# Ala$kzete "azai iszonyok kztt legtbbszr lsz agy lszszer) lyog# A talaj (elsz%n!n 0,1 *m astag "umuszos r!teg alakul ki, majd alatta 1D,6D *m astagsgban talljuk a korbban eml%tett (ak&, $oros szintet# /zt kisebb,nagyobb tmenettel k eti a rozsdabarna, ersen di&s szerkezet) (el"almoz&dsi szint, amely alul ltalban !les "atrral, n!"a n!"a n!"ny *m,es tmenettel lik el a 5,szinttl# P%zgazdlkodsi tulajdonsgai ltalban nagyon ked ezek# /z r!szben a talajr!tegek lyogos sszet!tel!nek kszn"et, emellett a talajt%$us el(ordulsi "elyei *sa$ad!kkal j&l elltottak# Basonl&k!$$en ked ez a t$anyag,"ztartsuk# A talajr!tegek j&l szellzttek, ez!rt a talaj!let intenz% , ami ked ez a t$anyag,(eltr&ds szem$ontjb&l# Az eg!sz talajszel !ny m!rs!kelten sa any' k!m"ats', a legala*sonyabb $B !rt!ket a (ak& szintben talljuk# Az agyagbemos&dsos barna erdtalaj (ldrajzi elterjed!se megegyezik a bkksk, gyertynos tlgyesek kl%maz&nj al# Begy, !s domb id!keinken mindentt tallkoz"atunk ele# Legjobb ki(ejld!sben a 3alai, !s a 2omogyi,dombsgon talljuk, de a ;e*sekben, a Lakonyban magasabb t!rszinteken is el(ordul, nagyr!szt ott, a"ol lsz az ala$kzet# Term!szetes eget*i&ja gyertynos tlgyes -gyertynos,ko*snytalan tlgyesK Muerco petraeae!9arpinetum, illet e a domb id!kek lejtinek aljn gyertynos,ko*snyos tlgyesK Muerco robori!9arpinetum., alamint bkks -8elitti!?agetum, 1icio oroboidi!?agetum, 7elleboro odori!?agetum, stb#.# Az agyagbemos&dsos barna erdtalaj "rom alt%$ust kln%tjk elK 0# A gyengn podzolos agyagbemosdsos barna erd tala%on a kil'gzs erteljesebb, az agyag ndorls is elre"aladottabb, ennek meg(elelen a talaj k!m"atsa alami el sa any'bb, mint a 1#

@?

t$pusos agyagbemosdsos barna erd tala% eset!n# 6# Az agyagbemosdsos rozsdabarna erd tala% az elzektl "omokos sz eti sszet!tel! el klnbzik# /nnek meg(elelen %ztart& k!$ess!ge gyeng!bb, br *sa$ad!kosabb id!keken al& el(ordulsa miatt m!g mindig igen j& n eked!s) erdk teny!sznek rajta# .0 Bodzolos barna erd tala% Bazai erdeink alatt ritkbban tall"at& talajt%$us# Jellemz r, "ogy a "umuszosods, elsa anyods, agyagosods (olyamata mellett az agyagsz!tes!s is jelen an# 2a any' ala$kzeten k!$zdik, ersen *sa$ad!kos kl%ma "atsra, a"ol a (eny(!l!k is megtalljk !letle"ets!geiket, "a nem is elegyetlen, "anem lombos (ajokkal elegyes (ormban# A 0D,1D *m astag A,szintet igen gyakran gyeng!bben bomlott szer es anyag alkotja, ennek "umusz(ormja moder# Alatta a rozsda rs (el"almoz&dsi szint "elyezkedik el# A szer es anyag st!t sz%ne miatt j&l el"atrol&d& A,szint"ez alulr&l egy (ak&, le eles szerkezet), k ar*szem*s!kkel telet)zdelt A1 szint *satlakozik# A (el"almoz&dsi szint (els r!sz!n gyakoriak a as$ettyek, szerkezete di&s, m!g inkbb "asbos# A 5,szint (el! rendszerint !les az tmenet# Az eg!sz szel !ny sa any' k!m"ats', a $B !rt!k 7 !s ? kztt ltozik, legala*sonyabb a (ak& sz%n) A1 szintben# A (el"almoz&dsi !s kil'gzsi szint agyagtartalmnak "nyadosa 0,@,n!l nagyobb# A talajt%$us %zgazdlkodsa kze$es# Baznk *sa$ad!kosabb tjain talljuk, a %zelltottsg ez!rt rendszerint ked ez, b en elegend a""oz, "ogy term!szetes erdk jelen"essenek meg rajta# A jellemz erdtrsuls a m!szkerl bkks, illet e gyertynos,tlgyes# /zek az erdk tbbnyire k!tszint)ek, a (!nyig!nyes ko*snytalan tlgy elegyedik az rny!kt)r bkkel agy gyertynnal, n!"ol m!g a (enyk is megjelen"etnek benne# A talajt%$ust (leg "aznk nyugati "atrsz!li erdeiben, elssorban a 2o$roni, !s Kszegi, "egy id!ken talljuk, kisebb m!rt!kben el(ordul"at m!g a Pend, id!ken is# R0 Bangvizes <pszeudogle%es= barna erd tala% Jellemzje, "ogy az agyag ndorls, agyagsz!tes!s, kil'gzs, "umuszosods !s sa anyods (olyamata mellett a %z$angs miatt reduk*i& al is szmolnunk kell# /z az a ti$ikus (olyamat, melynek ala$jn legtbbszr elkln%t"etjk# Legjobb jelzje a korbban mr eml%tett mr nyozott elsz%nezd!s# /zen k% l jellemzi a talajszel !ny (alnak izsglatakor j&l !rz!kel"et tmdtts!g is# A (elsz%n kzel!ben 0@,1D *m astag, st!t sz%n), "umuszos r!teg "elyezkedik el# Alatta rozsdabarna, k!kesszrke glejes (oltokkal tark%tott szintet tallunk# /zt k eti a $oli!deres szerkezet) agyagos, n!"a kzettrmel!kkel, ka i**sal tark%tott L,szint# Tmdtt, (agykerek ne"ezen "atolnak bele, sok aski ls tall"at& benne# Alatta az ala$kzet -5,szint. "elyezkedik el# A talaj %zgazdlkodsi tulajdonsgai a %zjrs sz!lss!gei miatt nem ked ezek# A tmdtt talajr!tegek a (agykerek le egig!ny!t nem k!$esek kiel!g%teni# T$anyag,elltottsga ugyan*sak ked eztlen# A reduk*i&s (olyamatok m!rgez "ats' as egyleteket eredm!nyeznek# A $ang& izes !s le egtlen lla$ot nem ked ez a mikro,!l ilg szmra, %gy a szer es anyag lebomlsa is akadlyozott, sa any' jelleg) "umuszos anyagok k!$zdnek# Term!szetes erdtrsulsa gyertynos,ko*snyos tlgyes -Muerco robori! 9arpinetum.# A ko*snyos tlgy kar&gyker! el az idszakosan le egtlen talajr!tegbe is be"atol, a gyertyn $edig inkbb a (els, ked ez le egztts!g) r!tegeket "asznos%tja# A b ned ess!g "atsra n!"ol m!g az !ger is megjelenik, st kisebb (oltokban tzegmo"t is tall"atunk# A sz!lss!gek kztt mozg& %zgazdlkodsra jellemz n !ny(ajok is megjelennek ezen a talajt%$uson, elssorban a k!k$erje !s a gye$es s!db'za, a *serj!k kzl a

@A

kutyabenge le"et jellemz# Ba a talajt%$us ke !sb! *sa$ad!kos id!ken (ordul el, $l# a Lakonyaljn, akkor a ned esebb lla$ot r idebb idre korltoz&dik, ez!rt itt a *sertlgy is s"onos (ajk!nt jelenik meg# A *ser ilyenkor a szrazabb lla$otot iseli el jobban, a mellette l! ko*snyos tlgy $edig a ned es iszonyok"oz alkalmazkodik# /bben a trsulsban a gye$szintben is megtalljuk a kettss!gre utal& jellegeket# A szrazabb lla$otot a (e"!r $im$&, keskenyle el) td() !s a genyte jelzi, a ned esebb lla$otnak meg(elelen mo*srr!ti (ajok -rdg"ara$ta(), szi !r(), stb#. jelennek meg# Alt%$usait aszerint kln%tjk el, "ogy a talajszel !ny (els r!sze milyen ms barna erdtalajra jellemz sajtossgokat mutat# /szerint besz!l"etnk agyagbemos&dsos !s $odzolos $ang& izes barna erdtalajokr&l# ;indkettre jellemz, "ogy kisebb,nagyobb m!lys!gben megtalljuk a mr nyozott sz%n), as$ettyekkel teli !s tmdtt talajr!teget, (elette $edig agy az agyagbemos&dsos, agy a $odzolos barna erdtalaj mor(ol&giai jellegei mutatkoznak# S0 'r sen savany, nem podzolos barna erd tala% ;agasabb "egy id!keken nem ritkn el(ordul& talajt%$us# Kialakulsnak el(elt!tele a sa any' ala$kzet, elssorban agyag$ala, k ar*os "omokk, (illit, gneisz, k ar*os konglomert, $or(irit, "idroandezit# ;sr!szt "umid, *sa$ad!kos kl%ma szks!ges "ozz# Az ala$kzet ersen trmel!kes, (ela$r&zott# Fell rendszerint moder agy n!"a nyers"umusz jelleg) "umusz(orm al takart A,szint tall"at&, alatta a L,szint rozsds sz%nrnyalata nagyon gyeng!n !szlel"et, inkbb srgs okkersz%n) agy az ala$kzettl (ggen (ak& sz%n)# Az A, szint ersen sa any', "aznkban ebben a talajt%$usban talljuk a legala*sonyabb $B,!rt!keket -6,@ krl.# A (el"almoz&dsi szint szerkezete inkbb $oros, nem mutatja a barna erdtalajokban megszokott di&s szerkezetet# A (el"almoz&dsi szint tbbnyire (okozatos tmenettel ka$*sol&dik a trmel!kes ala$kzetet k!$ isel 5 szint"ez# A sa any', nem $odzolos barna erdtalajon term!szetes krlm!nyek kztt egyszint) erdtrsulsokat tallunk, sa any' jellegk kit)nik a gye$szintben a (e"!r $erjeszitty&, (ekete (onya, *sarab megjelen!s!bl# Az ilyen talajok sek!lyek, gyakran @D,?D *m,n!l nem astagabbak# A t$anyag,(eltr&ds a sz!lss!gesen sa any' krlm!nyek !s az als& talajr!tegek nem ritkn !szlelt le egtlens!ge miatt ked eztlen# A talaj!letben a gomba(l&ra tlt be jelentsebb szere$et# A (k mikorr"iza ka$*solata ez!rt ala$ et (elt!tele t$anyag, (el !telknek# K!t alt%$usra kln%t"etjk el, melynek ala$ja a "umuszos szint "umusz(ormja# /szerint nyers"umuszos !s sa any' "umuszos alt%$usai annak# T0 :ovrvnyos barna erd tala% Leg(bb jellegzetess!ge a ko r ny*s%kok jelenl!te a talajszel !nyben# ;indig "omokos ala$kzeten alakul ki# /lssorban sa any' jelleg) "omok id!keinken (ordul el -Ny%rs!g, Lels,2omogy., de nemegyszer tallkoz"atunk ele a Kemenes"ton, !s (olyami, "omokos nt!sen is kialakul"at# A ko r nyk!$zd!sen k% l a kil'gzs, agyagosods, agyag ndorls, sa anyods, nagyon ritkn a $odzolosods is trsul"at "ozz# A talaj mor(ol&giai k!$!ben a (elsz%nen el"elyezked "umuszos szint alatt rozsdabarna "omokos r!tegek k etkeznek, !s ezekben kisebb,nagyobb m!lys!gben megjelennek a ko r ny*s%kok# Az egyes ko r ny*s%kok klnbz astagsg'ak, le"etnek 0,1 *m astagok, de el!r"etik a 0D,0@ *m astagsgot is# A ko r nyosods l!trejtt!ben n!gy esetet klnbztetnk megK

@=

0# A t$pusos kovrvny olyan "omokon k!$zdik, amelyben az agyagos r!sz mennyis!ge @>, elisza$ol"at& r!sze 0D> alatt marad, nem glejes !s nem r!tegzett# <lyenkor a ko r ny*s%kok a (elsz%nnel nagyr!szt $r"uzamosan, zeg,zugos irnyban (utnak# 1# 'l ra%zolt kovrvny# <lyenkor a ko r nyk!$zd!s a talajban eredetileg megtall"at& isza$os *s%kok ment!n jn l!tre# Ba a j!gkorszakban a talajr!tegek gy)rdtek, akkor ezeket a ko r nyk!$zd!s mintegy el"% ja, !s jellegzetes, szablytalanul gy)rdtt onal ezet!s alakul ki# 6# 8sodlagos kovrvnykpz ds akkor l!$ (el, "a a "omok eredetileg tbb isza$os, agyagos r!szt tartalmazott, mint ami a ko r nyk!$zd!s"ez szks!ges# <lyenkor n!"ny millim!teres ko r ny*s%kok keletkeznek az A,szint als& r!sz!n, de t"'z&dnak a L, szintbe is# 7# 8lyben kovrvnyos szel !nyek akkor jnnek l!tre, "a (ell lszs, isza$os r!tegbl alakul talaj, a "omok alatta "elyezkedik el# <lyenkor a (els r!tegbl l!trejn az erdtalaj A, !s L,szintje, !s "a ez ut&bbi tny'lik a "omokos als& r!tegbe, akkor ennek eredm!nyek!nt ko r ny*s%kok k!$zdnek# A ko r ny*s%kok jelenl!te az ilyen talajok %zgazdlkodst jelentsen ja %tja, mert a m!lybe szi rg& izeket a ko r ny megll%tja, !s seg%ti a izek gyk!rkzelben trolst# Egyanakkor t$anyagtartalmuk is j& al magasabb, mint a "atros "omokr!tegek!, ez!rt a (agykerek sz% esen (elkeresik az ilyen *s%kokat# A ja %t& "ats annl ersebben !r !nyesl, min!l tbb *s%k tall"at& a talajszel !nyben# Az ilyen talajok le eggazdlkodsa ki l&, ez elssorban a "omokos sz etbl k etkezik# T$anyaggazdlkodsuk is legalbb kze$es, (ggen a ko r ny*s%kok m!lys!gi el"elyezked!s!tl, astagsgt&l, szmt&l# A ko r nyos barna erdtalajok alt%$usai a k etkezkK 0# podzolos alt%$us# A talaj (els r!sze a $odzolosods jellegeit mutatja, de alul mr ko r ny*s%kok lt"at&k# 1# az agyagbemosdsos kovrvnyos barna erd tala%# A (el"almoz&dsi !s kil'gzsi szint agyagtartalmnak arnya 0,@,n!l kisebb# 6# a t$pusos kovrvnyos barna erd tala% eset!ben ez a "nyados 0,1,n!l kisebb# 7# a humuszos kovrvnyos alt%$us# A ko r ny*s%kok sz%ne nem a jellegzetes rsesbarna, "anem a "umuszra jellemz st!t sz%nt mutatja# Term!szetes n !nytrsulsa a kl%ma iszonyokt&l (ggen gyertynos,ko*snyos tlgyes agy gyngy irgos tlgyes# /lbbieket inkbb a ny%rs!gi !s bels,somogyi "omok id!ken talljuk, m%g a gyngy irgos tlgyesek jobbra mr szrazabb kl%ma alatt jelennek meg# 5sernozjom talajok / (t%$usban azokat a talajokat egyes%tjk, amelyekre a "umuszanyagok (el"almoz&dsa, a ked ez, morzss szerkezet kialakulsa, alamint a kal*iummal tel%tett talajoldat k!tirny' mozgsa jellemz# F es n !nytakar& alatt k!$zdnek# Jellemz (olyamataikK 0# 7umuszosods# A ( es n !nyzet talajba jutott marad nyainak mikrobiol&giai bomlsa !s talakulsa# Az aerob bakt!riumok ltal termelt !s az el"alsuk utn k!$zd "uminsa ak a talajoldat kal*iumionjai al "umtokat k!$eznek# A "umusztartalom a m!lys!ggel (okozatosan *skken# A szer es anyag szel !nyen belli eloszlst jelentsen be(olysolja a talajlak& llatok te !kenys!ge, a jratokon keresztl ugyanis a klnbz

@C

1#

6#

7#

@#

?#

talajszintek anyagt sszeke erik# /l(elt!tele a t'lnyom&r!szt ( es n !nytakar&, a talajba jut& szer es anyag bakt!riumos elbontsa, a gyeng!n l'gos agy semleges k!m"ats, alamint a biol&giai te !kenys!g szmra ked ez %z,, le eg, !s t$anyag iszonyok# K etkezm!nye a iszonylag m!ly !s sok szer es anyagot tartalmaz&, morzsal!kos szerkezet), j& %z, !s t$anyag,gazdlkods' "umuszos szint# :ilgzs# A (els talajr!tegek karbonttartalmt *skkenti# /gyedl a kil'gzott *sernozjom t%$usban, esetenk!nt az erdmarad nyos *sernozjomokban l'goz&dnak ki a karbontok a "umuszos szintn!l m!lyebbre# /l(elt!tele a kil'gzsnak az elegend *sa$ad!k, amelynek eloszlsa is egyenletes, mert "a ned es !s szraz idszakok ltakoznak, akkor szrazsg idej!n a (olyamat meg(ordul, !s a m!lybe mosott s&k a talajoldattal a (elsz%n (el! ndorolnak# Egyan*sak (elt!tel a j& %ztereszt k!$ess!g# A kil'gzs k etkezm!nye a kal*ium,karbont eloszlsban mutatkoz& szablyossg, ami jellemzi is az egyes t%$usokat# A kil'gzs so"asem !r el olyan m!rt!ket, ami a talaj jelents sa anyodst okozn# ,gyagosods# A *sernozjom (t%$usban ritka# Az si erdtalaj k!$zd!s marad nya, agy a ned ess!gbs!g "atsnak k etkezm!nye# ;indk!t esetben az elsdleges s nyok egy r!sze alakul t agyags nny# Az agyagosods jele, "a a talajszintekben nagyobb a karbontmentes anyagra szm%tott agyagtartalom, mint az ala$kzetben# A kalciumkarbont fluktulsa# Azokban a talajokban, amelyekben a s&k kil'gz&dst a nyri szraz idszakban a talajoldat (el(el! trt!n mozgsa ltja (el, labilis m!szki lsok keletkeznek, legtbbszr m!szle$ed!k (ormjban# A talajszerkezet j& %zll&sg', mert a szerkezeti elemek (ellet!t a !kony kal*iumkarbont,"rtya, a m!szle$ed!k be onja !s ellenll& teszi# "felhalmozds# A m!lyebb r!tegekben k etkez"et be akkor, "a a jelents s&tartalm' talaj %z kisebb m!lys!gben tall"at&, !s a ka$illris z&na a talajr!tegeket el!ri, to bb akkor, "a a %zzr& altalaj (elett a kil'gzs "atsra le(el! ndorl& oldatok megllnak, !s %gy az ltaluk szll%tott s&k (eld'sulnak# K etkezm!nye a talajok %zgazdlkodsnak romlsa, aszly!rz!kenys!ge !s a s&!rz!keny n !nyek gykerei szmra kros r!teg kialakulsa# 1asmozgs# A asionok egy!rt!k ltsnak k etkezm!nye# A talajban bek etkez reduk*i& "atsra a as k!t!rt!k) ! alakul !s %gy mozg!kony lesz# Ba a ndorl& k!t!rt!k) asionok ism!t o9idl& kzegbe jutnak, el esztik mozg!konysgukat !s ki*sa$&dnak# Wgy rozsda(oltok, asbors&k !s egy!b aski lsok keletkez"etnek#

, csernoz%om tala%ok t$pusai -0 Unts csernoz%om Az ebbe a t%$usba tartoz& talajokban a szer es anyag (el"almoz&dsa a talaj nt!sjelleg!bl szrmaz& tulajdonsgok"oz trsul# Az nt!sanyag lerak&dsnak krlm!nyeibl szrmaz& klnbs!gek a talaj szel !ny!ben to bbra is (ennmaradnak, a "umuszosods *sak el(edi ezeket# 2zel !nykben a morzsal!kos barna "umuszos szint alatt a r!tegezett, tbb,ke esebb "omokot, isza$ot !s agyagot tartalmaz& talajk!$z kzet tall"at&# Az nt!s jelleg!tl (ggen tbb,ke esebb sz!nsa as meszet tartalmaznak, de a karbontok eloszlsa nem mutat olyan jellegzetes k!$et, mint a tbbi *sernozjom t%$usnl# A (eltalaj "umusztartalma 6,7>, !s ez le(el! (okozatosan *skken# Az eg!sz szel !nyben el(ordulnak az egykori nt!stalajb&l szrmaz& a$r& rozsda(oltok# P%zgazdlkodsa a (izikai talaj(!les!gtl (ggen klnbz le"et, de ltalban %z ezet !s %ztart& k!$ess!gk is kze$es# 2ok nyers s nyi t$anyagot tartalmaznak, amelyek

?D

(eltr&dsnak (elt!telei meg annak, ez!rt t$anyag,gazdlkodsuk a szer es anyagban (el"almoz&dott nitrog!n mennyis!g!tl !s s nyosodsnak tem!tl (gg# Qltalban a r!gi (oly&teraszokon !s az rterek -elssorban a Tuna, lgy. magasabb r!szein tall"at&# A (oly&k (iatalabb rtere (ell nt!stalajok, m!lyebb (ek !s) "elyeken $edig r!ti talajok *satlakoznak "ozz# A karbonttartalom ala$jn karbontos !s nem karbontos alt%$ust klnbztetjk meg# >0 :ilgzott csernoz%om Jellemzje, "ogy a kil'gzs k etkezm!nyek!nt a talajszel !nyben sz!nsa as meszet *sak a "umuszos szintek alatt, az ala$kzetben tall"atunk# K!t "umuszos szint klnbztet"et megK a (els, egyenletesen "umuszos A,szint, !s a (okozatosan *skken "umusztartalm' L, szint# ;%g te"t erdtalajokban L,szintnek ltalban a (el"almoz&dsi szintet ne ezzk, az 'n# csernoz%om!A!szint (okozatosan *skken "umusztartalommal jellemez"et# Qtmenete az ala$kzet (el! (okozatos, att&l ne"ezen el"atrol"at&# A (ldigilisztk !s talajlak& rg*sl&k jratait nagy szmban talljuk, ezek anyaga egyr!szt "umuszos talajr!szeket tartalmaz, msr!szt a talajk!$z kzet anyagt (oglalja magban# A "umuszos szintek szerkezete morzsal!kos# A kil'gzott *sernozjom k!m"atsa semleges# A ki*ser!l"et kationok kztt a kal*ium az uralkod&# P%zgazdlkodsa a kit)nen morzss szerkezet k etkezt!ben igen j&# J& %ztereszt k!$ess!ge mellett a n !nyek szmra szks!ges %zmennyis!get "osszabb, szrazabb idszakokon t is biztos%tani tudja# T$anyag,gazdlkodsa j&, a iszonylag nagy szer esanyag,tartalom sok nitrog!nt is trol, melynek (elszabadulsa a n !nyek szmra "asznos%t"at& (ormban (olyamatos# Basonl& a "elyzet a (osz(tok (el e"ets!gi iszonyai al ka$*solatban, a (olyamatos kliumelltst $edig a talaj s nyi r!sze biztos%tja az egyenletes mlls k etkezt!ben# Kil'gzott *sernozjom talajok "aznkban nem gyakoriak# Foltokban tbb "elyen el(ordulnak, de ssze(gg terleten *sak az orszg !szakkeleti r!sz!n, a Tisza !s a Bernd kztt elny'l& lsz"ton tall"at&# P0 8szlepedkes csernoz%om /lne ez!se a szel !ny!ben ltalban 6D,AD *m kztt jelentkez mszlepedkre utal, mely a szerkezeti elemeket, agyis a talajmorzskat !kony, $en!sz"ez "asonl& "rtya alakjban onja be# A m!szle$ed!k e talajt%$us sajtos dinamikjnak k etkezm!nye, melyben ltakoz a k etkeznek a kil'gzs !s a le$ed!kk!$zd!s, agyis a kal*ium,karbontnak a talajoldatb&l al& ki*sa$&dsnak idszakai# A kil'gzs az sztl ta aszig tart& tned esed!ssel esik egybe, a le$ed!kk!$zd!s $edig a nyri kiszrads !s a talajoldatok betm!nyed!s!nek k etkezm!nye# A szel !ny (el!$%t!s!ben a szntott r!teg leromlott szerkezetet mutat, a$r& morzss, a "osszas m) el!s "atsra el$orosodott# Aljn tmdttebb r!teg jn l!tre, a"ol a szntott r!teg kolloidjainak egy r!sze tisza$ol&ds k etkezt!ben kism!rt!kben (eld'sult# A (eltalaj k!m"atsa semleges agy gyeng!n l'gos, "umusztartalma 6,7># A kal*iumkarbont,tartalom leg(eljebb n!"ny ># Az alatta k etkez A,szint "umusztartalma a szntott r!teg"ez "asonl&, a szinten bell azonos# 2z%ne a sok "umusz miatt st!tbarna, barns(ekete# 2zerkezete kit)nen morzss# K!m"atsa gyeng!n l'gos, sz!nsa as meszet rendszerint kisebb mennyis!gben tartalmaz# Az alatta k etkez L,szint (el! (okozatos az tmenet# A *sernozjom,L,szintben a szer esanyag,tartalom (okozatosan *skken# /nnek meg(elelen ilgosodik a szint sz%ne, !s

?0

$r"uzamosan n a kal*iumkarbont,tartalom is# Lenne m!szle$ed!kes alszintet le"et elkln%teni# A L,szint szer esanyag,tartalma 6>,r&l ltalban 0> al *skken# <gen sok llatjrat (igyel"et meg -gilisztajratok !s nagyobb talajlak& llatok jratai egyarnt.# A talajk!$z kzetben, sokszor azonban a L,szint als& r!sz!n is m!szerek !s m!szgbe*sek jelennek meg# A m!szerek a r!gi gyk!rjratok sz!nsa as m!sszel al& kitlt!se ltal keletkeznek# P%zgazdlkodsa igen j&, mert minden szintj!nek ki l& a %ztereszt!se !s %ztrol& k!$ess!ge# Ki !telt *sak a leromlott szerkezet) szntott r!teg !s a tmdtt barzda(en!k k!$ez# / talajok t$anyag,gazdlkodsa szint!n j&, a nitrog!nelltottsg, a (osz(t(eltr&ds !s a kliumszolgltat& k!$ess!g egyarnt ked ez# Alt%$usait r!szben a talajk!$z kzet, r!szben a s&(el"almoz&ds els jelei ala$jn kln%tjk el# Brom alt%$ust ismerjkK a t%$usos, az al(ldi !s a m!lyben s&s alt%$ust# A t$pusos mszlepedkes csernoz%omot azokon a lsz(!les!geken talljuk, amelyekben a dur a $or mennyis!ge uralkod&, te"t a ;ez(ldn, a Tolnai,dombsgon, a $!*si s%ksgon, az Uszak, b*skai lsz"ton, !s a Kisal(ldn# Az alfldi csernoz%omok a Tisza lgy!nek tbb agyagos r!szt tartalmaz& lszs !s lszszer) led!kein (ordulnak el# Az agyagosabb ala$kzet, alamint az ebbl k etkez talajdinamika "atsra keskenyebbek az A, !s L,szintjei, mint a t%$usos m!szle$ed!kes *sernozjom!, ugyanakkor "umusztartalmuk alami el nagyobb# A mlyben ss mszlepedkes csernoz%om L,szintj!nek als& (el!ben, agy a talajk!$z kzet "atrn a %zben old"at& s&k mennyis!ge meg"aladja a D,0>,ot# A s&(el"almoz&dst, amely sok esetben a ntriumionok mennyis!g!nek n eked!s! el jr egytt, a szerkezet meg ltozsa k%s!ri, a s&s r!tegek kzel!ben a talaj szerkezete mr nem kit)nen morzss, "anem tmttebb, st esetenk!nt "asbos is le"et# Q0 ;ti csernoz%om Kialakulsra !s tulajdonsgaira jellemz, "ogy a *sernozjom jelleg) "umusz,(el"almoz&dst gyenge %z"ats k%s!ri# A %z"ats le"et a talaj %z kzels!g!nek, agy a m!lyed!sekben ssze(ut& bel %znek az eredm!nye# ;indaz a klnbs!g, amely r!ti *sernozjomokat a m!szle$ed!kes *sernozjomokt&l el lasztja, a le egtlens!g k etkezm!nye# A r!ti *sernozjomok elssorban abban klnbznek a tbbi *sernozjom t%$ust&l, "ogy bennk a asmozgs nyomai is !szlel"etk rozsds (oltok, assze$lk, erek alakjban# A "umuszos szintek sz%ne st!tebb, barns(ekete, (ekete# 2zerkezetk inkbb szem*s!s, sokszg)# Az egyes szintek kztti tmenet !lesebb# A *sernozjom L,szintnek az A,szint"ez iszony%tott astagsga a r!ti *sernozjomokban kisebb# Jellemz a talajt%$usra a kal*ium,karbont (el"almoz&dsnak (ormja is, amely leggyakrabban gbe*s# A %z"ats jelei, a assze$lk !s rozsds (oltok r!szben a L,szintben, r!szben az ala$kzetben jelentkeznek# A szer es anyag mennyis!ge a (elsz%ni 6,@,7,@>,os !rt!krl "irtelen *skken, !s ez rendszerint egybeesik a sz!nsa as m!sz megjelen!s!nek "ely! el# A %z"ats a szer es anyag mins!g!t is be(olysolja, mert egy r!sze as"oz kttt "uminsa alakjban tall"at&# / talajt%$us alatt a talaj %z ltalban 7 m krli m!lys!gben agy (eljebb tall"at&# P%zgazdlkodsa ez!rt az ! egy r!sz!ben (el(el! trt!n %zmozgssal jellemez"et# Az egyes szintek %ztereszt!se j&, !s %ztart& k!$ess!gk is meg(elel# Kora ta aszi agy egy!b magas %zlls' idszakokban t'lned esed!sre "ajlamos# T$anyag,szolgltat& k!$ess!ge j&, *sak az idszakos le egtlens!g be(olysol"atja a nitrog!n,(eltr&ds k!sleltet!s! el, alamint a (osz(tok megktd!s! el# Az Al(ld !s a Kisal(ld m!lyebb (ek !s), ned esebb terletein mindentt el(ordul# N!gy alt%$ust klnbztetjk megK karbontos, nem karbontos, mlyben ss !s szolonye*es r!ti *sernozjom# Az els kettt az A,szint karbonttartalma ala$jn "atrol"atjuk el, a

?1

"armadik alt%$ust a L,szintben agy az ala$kzet "atrn !szlel"et s&(el"almoz&ds jellemzi# A negyedik alt%$us, a szolonyeces rti csernoz%om L,szintj!ben jelentkez s&(el"almoz&dson k% l a L,szint ki*ser!l"et ntriumtartalma meg"aladja az 2,!rt!k @>,t# /nnek "atsa a szint szerkezet!ben is megmutatkozik, azt "asboss alak%tja# A szikes talajok 2zikeseknek ltalban azokat a talajokat ne ezzk, amelyekben az 2,!rt!k @>,t meg"aladja a ntrium r!szarnya# L!trejttk (elt!tele egyr!szt ntriums&kban gazdag kiindulsi talajk!$z anyag, msr!szt szraz kl%ma iszonyok !s ebbl ad&d&an gye$es n !nyzet# A gye$es n !nyzet !s a szraz kl%ma miatt a talajban k!tirny' %zmozgs alakul"at ki# 5sa$ad!kos idjrs eset!n (ellrl le(el! mozognak a izek, a bennk oldott ntriums&kkal egytt# Nyri, szraz idjrs eset!n a gye$n !nyzet ned ess!gsz% & "atsra a ntriums&k a talajban (el(el! is ndorolnak !s a k!t (olyamat tallkozsnl ki*sa$&dnak# Korbban, amikor a jelenlegi szikes talajok nagy r!sz!t %zelnt!s !rte -$l# a Bortobgyon a Tisza ize, agy A$aj$uszta krny!k!n a Tuna radsa., a (elsz%n kzel!ben (el"almoz&dott s&k 'jra m!lybe mos&d"attak# K!sbb, a gtak meg!$%t!se utn az elrasztsok elmaradtak !s a talajok elszikesedtek# Nem minden"ol le"et erre issza ezetni a szikesek l!trejtt!t, de nagyarny' elterjed!skben az eml%tett emberi "ats ala$osan kzrejtszott, st na$jaink ntz!si gyakorlata is ki lt szikesed!si (olyamatokat, "a magas s&tartalm' izekkel !gezzk a m) eletet# A szikesed!si (olyamatok eredm!nyek!nt a s&(el"almoz&dsnak k!t ala$ et t%$ust kln%t"etjk el# "zoloncskos sfelhalmozdsrl akkor besz!lnk, "a a s&(el"almoz&ds ma9imuma a (eltalajban an, "a iszont a m!lyebb r!tegekben, akkor szolonyeces sfelhalmozds an jelen# 2zikes talajokban gyakori jelens!g m!g az 'n# szologyosods# /z a (els r!tegekben tall"at& (e"!r, $orszer) k!$zdm!nyrl ismer"et (el# A $orszer) anyag ko asa szem*s!k (el"almoz&dsnak eredm!nye# , szikes tala%okra %ellemz folyamatok) 0# 7umuszosods# A szikes talajokon teny!sz gye$ el"alt r!szei a nyri szrazsg !s a t!li "ideg miatt nem tudnak elbomlani !s (el"almoz&dnak# A talajban le ntriumionok "atsra a "umuszanyagok ntrium,"umtokk alakulnak, ezek st!t sz%n)ek, illet e "a %z"ez jutnak, barna elsz%nezd!st okoznak# A "umuszosods iszonylag ked ezbb (izikai tulajdonsgokat eredm!nyez, de ezek nem !r !nyeslnek, "a a ntriums&k a (elsz%nen is megjelennek# 1# :ilgzs# A szraz kl%ma miatt ritkn kerl"et r sor, "iszen a kil'gzs"oz szks!ges %zmennyis!g tbbnyire "inyzik# A (elsz%nre jut& %z egy!bk!nt is ne"ezen jut a talajba, mert a %zbeszi rgsnak a ntrium uralma alatt ll& talajr!szek ers duzzadsa 'tjt llja# /z!rt nem ritkn ta$asztal"atjuk, "ogy a (elsz%nen to*sog&s %z ll, ugyanakkor a talaj kis m!lys!g!ben mr ko$og&san szraz talajlla$ot uralkodik# A talaj (els r!tegeibl az agyag m!lyebbre ndorol# A (olyamat eredm!nye az erteljes textrdifferencilds, agyis a talaj egyes t!tegeinek agyagtartalmban (elt)n klnbs!gek mutatkoznak# 6# "felhalmozds# /nnek (elt!tele a szraz kl%ma mellett a s&tartalm' talaj %z (elsz%nkzeli megjelen!se# A s&tartalm' talaj %z a szrazsg "atsra alulr&l (el(el! mozog, betm!nyedik, !s a %z el eszt!se utn a s& a (elsz%nkzeli talajr!tegekben (el"almoz&d a marad issza# Fokozza e (olyamat kros "atst az is, "ogy a ke !sb! old&d& kal*ium, !s

?6

magn!ziums&k korbban ki*sa$&dnak, ez!rt a talajoldat ntriumion,kon*entr*i&ja ersen megn# 7# &szlopos szint kialakulsa# A talajban tall"at& agyag a szrazsg !s ned esed!s ltakoz& "atsra "ol ersen megduzzad, "ol $edig sszezsugorodik# /nnek eredm!nyek!nt oszlo$os talajszerkezet jn l!tre# /z rendk% l rossz (izikai tulajdonsgok "ordoz&ja, a %zbeszi rgs nagyon gyenge, a le egtlens!g "atsra iszont asbors&k alakul"atnak ki# N !nytermeszt!s *!ljaira *sak az oszlo$ok (eletti talajr!tegek "asznos%t"at&k# @# "ztyeppeseds# ;agasabb t!rszinteken alakul ki# <lyenkor a talaj %z "atsa *skken# A gye$es n !nytakar& ja %t a talaj szerkezet!n, az le egsebb! lik# /""ez n!"ol az ember talajm) el te !kenys!ge is "ozzjrul# , szikesek genetikai tala%t$pusai) 0# 1# 6# 7# @# 2zolon*sk 2zolon*sk,szolonye* 8!ti szolonye* 2ztye$$esed r!ti szolonye* ;sodlagosan elszikesedett talajok

?7