Alig két nappal azután, hogy a Körics Euroconsulting honlapján közzétette a szociális kártya bevezetésével kapcsolatos szakértői tanulmányát, komoly szakmai vita látszik kibontakozni a témáról. A szegénység kutatásának elismerten legnagyobb hazai szaktekintélye, Ferge Zsuzsa szociológus foglalkozott írásunkkal, amit köszönünk. Felhívta figyelmünket egy konkrét tévedésünkre - az Egyesült Királyságban nincs szociális kártya, helytelenül vettük át Szűcs Erika, korábbi szociális miniszter egy nyilatkozatából az információt -, illetve az Amerikai Egyesült Államokban két külön segélyezési forma van, amelyet tanulmányunkban nem választottunk kellő egyértelműséggel szét. A szociológus tanulmányunkról készült megjegyzéseiben hangsúlyozza: "Amennyire tudom, szociálpolitikus kollegáim sem, magam sem tiltakoztam soha meghatározott célt szolgáló kötött felhasználású kiegészítések ellen, mint pl. az iskolai ingyen étkeztetés, vagy tankönyv. Azt rosszallottuk, ha az akkori nevelési segélyből utalta át a pénzt az önkormányzat, bár nem tematizáltuk a problémát. Az ellen se lenne kifogásunk, ha (ahogy ezt Olaszországban próbálják) minden alacsony jövedelmű család kapna 40 euró pluszt egy kártyán, amit kötött helyeken vásárolhat le. Ami ellen nyomatékosan tiltakozunk, az a fogyasztó jogainak tagadása, a totális kontroll eszméje: az összes segély típusú szociális juttatást csak meghatározott módon, meghatározott célra, meghatározott helyeken lehetne elkölteni, azaz a teljes segélyfelhasználást, az életmód egészét akarják kontrollálni. Ilyenről sehol a civilizált világban nem tudunk" - írja a szociológus. Mivel célunk a probléma felvetésével éppen a szakmai - és nem feltétlenül kizárólag társadalomtudósi, szociológusi szakmai - vita gerjesztése volt, ezért örülünk Ferge Zsuzsa hozzászólásának. Határozott véleményünk, hogy a politika önmagában nem alkalmas a jelenség kezelésére, és - ahogy a szegénységkutatással foglalkozó szakértő is írja - mindenképpen szükséges egy esetleges általános bevezetés előtt a kérdéskör mélyreható és objektív vizsgálata. Ennek egyik fontos része, hogy ne rekesszük ki az előkészítésből és a vizsgálatokból, tehát tekintsük a "szakma" részének azokat a kistelepülési vezetőket, akik napi tapasztalataik révén a tudomány számára nélkülözhetetlen adalékkal: a valósságal tudnak szolgálni a szociális segélyekkel való visszaélések megakadályozására irányuló törekvések tekintetében. Igazán sajnálatosnak tartanánk - és ezért igyekszünk a kérdéskört kivonni ebből a szférából -, ha oly sok égető társadalmi problémához hasonlatosan, e kérdésben is a politika megosztottsága lehetetlenítené el a párbeszédet. Ugyanenyire fontos a tudományos alaposság. Fel kell mérni a szociális segélyezés rendszerének társadalmi hatásait, és le kell dönteni bizonyos tabukat. Pontos, megbízható adatok szükségesek a jelenlegi becslések helyett arról, hogy milyen arányú a szociális segélyekkel való visszaélés egy meghatározott időszak ilyen célú kifizetéseire vetítve. Valóban fontos kérdés a Ferge Zsuzsa által felvetett fogyasztói jogi, emberi jogi vonulat is, ahol mérlegelni kell, hogy vajon szabad-e bizonyos esetekben a fogyasztói jogokat csorbítani, előírhatja-e az állam, hogy a megélhetést támogató segélyeken csak bizonyos árucikkeket lehessen vásárolni. Már csak azért is fontos a jogi, emberi jogi vonulata ennek a kérdésnek, mert például ha az állam ilyen formában kiáll a dohánytermékek, vagy a szerencsejáték szociális segélyből történő megvásárlásának tilalma mellett, abban az esetben egyfajta értékrend mellett is voksol, amely példamutató lehet a további jogszabályalkotásra. Az eddigi példálózó felsorolás helyett komoly vitát szükséges arról folytatni, melyek legyenek azok az áruk és szolgáltatások, amelyek - bevezetése esetén - a szociális kártyával igénybe vehetők. Az ÁFA-törvény módosításával kapcsolatban például kiderült, hogy nem volt kellőképpen átgondolva, hogy mely élelmiszerek tartoznak az "alapvető" élelmiszer fogalomkörébe. Az ilyen jellegű hibák, tévedések előre elkerülhetők - és elkerülendők -, ehhez is széles körű társadalmi és szakmai egyeztetésre van szükség. Fontos, és előre tisztázandó kérdés az esetleges visszaélések, a másodlagos piac kialakulásának lehetősége, kérdésköre. Ebben a tekintetben is megnyugtató választ kell adni, ellenkező esetben komoly költséggel létrejön egy rendszer, amely újratermeli a korábbi kiskapukat. E kérdésekben pro és kontra szeretnénk véleményeket ütköztetni egymással. A vitában szeretnénk semlegesek maradni mindaddig, amíg nem rendelkezünk kellő mennyiségű, kiérlelt válasszal fenti kérdésekre, és a vita során esetlegesen felmerülő újabb kérdésekre. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a szociális kártyát nem tekintjük a szegénység megoldásának. Szeretnénk, ha a vita - amelyet remélhetőleg szakmai mederben sikerül tartanunk - arról szólna: lehet-e a szociális kártya az egyik eszköze a segélyekkel való visszaélések megelőzésének, visszaszorításának, s ha igen, hogyan? A tanulmányunkban meglévő hibákat javítottuk, egy újabb példával kiegészített tanulmány regisztrált felhasználóinknak letölthető a Dokumentumtár-ból. Köszönjük Ferge Zsuzsa észrevételeit! Várjuk a további hozzászólásokat, észrevételeket a \n szocialiskartya@korics.hu Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. e-mail címre! Módosítás dátuma: 2009. augusztus 04. kedd, 14:41