Bethlen Gbor s Eurpa

Szerkesztette Krmn Gbor s Kees Teszelszky

Budapest
2013
A kutatst s a knyv megjelenst az
Orszgos Tudomnyos Kutatsi Alapprogramok
NK 81948 szm kutatsi programja tmogatta.
Az ELTE BTK Kzpkori s Kora jkori Magyar Trtneti Tanszke
s a Transylvania Emlkeirt Tudomnyos Egyeslet kzs kiadvnya.
Almsi Gbor, Czirki Zsuzsanna, G. Etnyi Nra,
Krmn Gbor, Papp Sndor, Szab Pter, Kees Teszelszky,
R. Vrkonyi gnes, Varsnyi Krisztina, 2013
A kiadsrt felel Horn Ildik
A bortn Bethlen Gbor s Pfalzi Frigyes,
Claes Jansz. Visscher metszete (British Museum)
A bortt tervezte Vrs Zsolt
ISBN 978-963-284-416-9
Komromi Nyomda s Kiad Kft.

MAGYARORSZG S ERDLY KPE NMETALFLDN
A BOCSKAIFELKELS
S BETHLEN GBOR HADJRATAI IDEJN 16041626
1
Kvvs Tvszviszv
Bevezets
Bethlen Gbor (15801629) 1619 es 1626 kztt hrom hadjratot indtott a ma-
gyarorszgi terleteken. Az egyenltlen harc a reformtus fejedelem es a Habs-
burg uralkod, II. Ferdinnd (15781637) kztt ersen felkavarta a nyugat-eu-
rpai kzvelemenyt is, gy nem meglep, hogy a atal Holland Kztrsasgban is
fokozatosan ntt az erdekldes a kzep-eurpai politikai esemenyek irnt. Szm-
talan level, rpirat, knyv, kep es nyomtatvny jelent meg a holland es amand
kznseg szmra ezekben az evekben.
2
Az albbiakban elssorban e forrscso-
portra tmaszkodva elemzem a korabeli Magyarorszg- es Erdely-kep fejldeset
es annak nyugat-eurpai szellemi htteret, klnsen a Holland Kztrsasg es a
Habsburg-Nemetalfld terleten.
3
A vizsglat idhatrait Bethlen Gbor uralko-
dsa eltti idkre is kiterjesztem, 1604-et veve kezdpontnak. Nemcsak azt sze-
retnem bemutatni, hogy milyen informcit, illetve kepet kzvettettek maguk-
rl a magyarok a politikai irodalmon es iratokon keresztl, hanem azt is, hogy ezt
mikeppen hasznltk fel ezt a hollandok sajt politikai es trtenelmi irodalmuk-
1
A tanulmny az OTKA NK 81948 sz. programja es a Bolyai Jnos Kutatsi sztndj
tmogatsval keszlt. Ezuton ksznm Almsi Gbor, Krmn Gbor es Mitropulos Anna
alapos lektorlst, valamint Irene Schriersnek a kepeket.
2
Lsd: Bibliotheek van Nederlandsche pametten. Eerste afdeeling. Verzameling van Frederik
Muller te Amsterdam i Naar tijdsorde gerangschikt en beschreven door P. A. Tiele. IIII.
Amsterdam 18581861 (A tovbbiakban: Tiele), W.P.C. Knuttel: Catalogus van de pametten-
verzameling berustende in de Koninklijke Bibliotheek, 14861853. 1. ktet: 14861620.
2. ktet: 16211648. Den Haag 18891920. (a tovbbiakban: Knuttel), J.F. van Someren:
Bibliotheek der Rijksuniversiteit te Utrecht: Pametten niet voorkomende in afzonderlijk
gedrukte catalogi der verzamelingen in andere openbare Nederlandsche bibliotheken. Utrecht
19151922, G. van Alphen: Catalogus der pametten van de Bibliotheek der Rijksuniversiteit
te Groningen 15421853 Groningen 1944, Te Early Modern Pamphlets Online, (TEMPO)
http:iitempo.idcpublishers.infoiprotectedi (utols eleres: 2012. nov. 7.).
3
Gindely Antal: Bethlen Gbor es udvara 15801629. Bp. 1890, Szilgyi Sndor: Bethlen Gbor
es a sved diplomczia. Bp. 1882, Nagy Lszl: Bethlen Gbor a fggetlen Magyarorszgert.
Bp. 1969, Josef V. Poliensk: Te Tirty Years War. Transl. by Robert Evans. Berkeley Los
Angeles 1971, Benda Klmn: Diplomciai szervezet es diplomatk Erdelyben Bethlen Gbor
korban. Szzadok 115. (1981) 725730, Piri Zoltn: Bethlen Gbor fejedelem tja a hgai
szvetsegbe. Trtenelmi Szemle 41. (1999: 12. sz.) 157176.
204 Kvvs Tvszviszv
ban. Vizsglatomat kiterjesztem a holland sajt Eurpban jtszott kzvett sze-
repere, vagyis arra kerdesre, hogy a Magyarorszgrl gyjttt informcik es az
ezekbl kirajzold kep hogyan vltozott es hagyomnyozdott tovbb. gy nem
csupn a kora jkori magyar kora jkori Magyarorszgon kirajzold nemzeti
identitsok kerdeset erintem, hanem kiterek a kora jkori Magyarorszg eurpai
politikai jelenletenek kontextusra es kulturlis htterere is.
A nmetalfldi informcipiac s a holland klpolitika
Az Erdely- es Magyarorszg-kep, illetve annak fejldese nemcsak a kora jkori
hollandmagyar kapcsolatok szempontjbl fontos. A korabeli politikai, vall-
si es gazdasgi esemenyekrl szl informci a XVIXVII. szzad forduljn
nagyon fontos kereskedelmi trgy lett Eurpban. Az eurpai informcipiacon
dnt szerepet jtszottak a holland informcigynkk (information brokers),
akik ltalban kereskedk, lelkeszek, diplomatk vagy rk voltak.
4
Hollandia,
klnsen pedig Amszterdam sz szerint eurpai sajtkzpont lett, aminek k-
sznheten egyre ntt a hollandok hatalma es befolysa az eurpai diplomci-
ban.
5
A Holland Kztrsasg a hollandspanyol fegyverszneti megllapods
utn (1609) jutott dominns szerephez az eurpai hatalmak kztt: Hga lett a
nemzetkzi klvinizmus politikai kzpontja.
6
A holland informcigynkk
a vilg sszes pontjrl villmgyorsan kldtek (penzert) a fontos hreket es a
relevns informcikat Hollandiba, az ottani gynkk pedig tdolgoztk vagy
trtk a nyersanyagot es gy kldtek tovbb Eurpa minden szegletebe a zet
olvasknak. Ezert a holland gynkk fontos es dnt szerepet jtszottak a kora
jkori Magyarorszg es Erdely kepenek formlsban es alaktsban is.
4
Brinda Charry Gitanjali Shahani (ed.): Emissaries in Early Modern Literature and Culture:
Mediation, Transmission, Trac, 15501700. Farnham Burlington 2009. 95129, Marika
Keblusek H. Cools B. Noldus (ed.): Your Humble Servant: Agents in Early Modern Europe.
Hilversum 2006, Marika Keblusek: Cultural and Political Brokerage in Seventeenth-Century
England: Te Case of Balthazar Gerbier. In: Dutch and Flemish artists in Britain 15501800.
Ed. by J. Roding E. J. Sluijter B. Westerweel. Leiden 2003. 7381, Craig E. Harline:
Pamphlets, Printing, and Political Culture in the Early Dutch Republic. Dordrecht 1987.
5
D. H. Couve: Van couranten en courantiers uit de zeventiende en achttiende eeuw.
Amsterdam 1951. 513, Maarten Schneider: De Nederlandse krant: van Nieuwstydinghe tot
dagbladconcentratie. Amsterdam 1968. 3262, Georey Parker: De opstand in de Nederlanden
en de polarisatie van de internationale politiek. In: De algemene crisis van de zeventiende
eeuw. Red. Georey Parker Lesley M. Smith. Haarlem 1980. (Eredeti cm: Te General
Crisis of the Seventeenth Century.) 5170. Lsd meg: http:iikranten.kb.nli (2013.01.02).
6
Heinz Schilling: Konfessionalisierung und Staatsinteressen: Internationale Beziehungen
15591660. (Handbuch der Geschichte der internationalen Beziehungen 2.) Paderborn 2007.
107119, 292317.
MovvovszXo vs Evoviv vvv Nvrv:ir6io6 205
Az orszgba bekerlt nagy mennyiseg informci nagyban hozzjrult a po-
litikai diskurzus fejldesehez Hollandiban. A politikai vita a nemzeti es nemzet-
kzi politika klnbz irnyairl, akrcsak Eurpa ms terletein, providencia-
lista keretekben folyt.
7
E gondolkods a lutheranizmusbl es a klvinizmusbl
eredt, legfontosabb eszmeinek a nemzeti kivlasztottsg-tudat, a nemzeti szu-
verenits, illetve a Gondviselesre hagyatkozs szmtottak, amelybl az utbbi
legitimlta az elbbieket. A nemzet sorsnak Gondviselesre hagyatottsgt a
nemzet trtenelmenek tudatos tanulmnyozsa reven veltek megismerhetnek.
Ebben a gondolkodsban a trtenelem felfogs is nagyon fontos szerepet jt-
szott, mert a gondolkodk ezzel a keppel legitimltk politikai celjaikat haz-
jukban es klfldn egyarnt.
8
A Gondviselesre hagyatkozs elve sztnzte a
kora jkori trteneszek munkjt, hiszen adott esetben nekik kellett legitimlni
egy felkelest az uralkod ellen. A holland neprl mint Isten ltal kivlasztott
nemzetrl szl toposz dominns lett abban a trtenelmi irodalomban, amely
legitimlta a Habsburg-ellenes nemetalfldi felkelest es a Spanyolorszg elleni
hbort.
9
Ennek egy peldjt Hugo Grotius trtenelmi munkassga szolgltatja,
aki rekonstrulta a holland strtenetet.
10
Grotius hangslyozta a holland nep
szuverenitsnak regi gykereit es Gondviseles adta celjt, amely szerint ve-
delmeznie kell a protestns vallst Eurpban. A providencialista gondolkods
adott keretet a holland informcigynkk munkssgnak is, ami nem csoda,
hiszen sokan kzlk teolgit is tanultak az egyetemen.
A nemetalfldi politikai rendszer bonyolult es decentralizlt jellege miatt a
holland trtenetrk es informcigynkk a Holland Kztrsasg klpolitik-
jnak alakulsban is fontos szerepet jtszottak.
11
A kztrsasg klpolitikai stra-
7
It was a set of ideological spectacles through which individuals of all social levels and from
all positions on the confessional spectrum were apt to view their universe, an invisible prism
which helped them to focus the refractory meanings of both petty and perplex events.
Alexandra Walsham: Providence in Early Modern Engeland. Oxford 1999. 23, Tobias
Gregory: From Many Gods to One: Divine Action in Renaissance Epic. London 2006. 1920.
Trencsnyi Balzs: Patriotism and Elect Nationhood in Early Modern Hungarian Political
Discourse. In: Whose Love of Which Country Composite States, National Histories and
Patriotic Discourses in Early Modern East Central Europe. Ed. by Balzs Trencsenyi Mrton
Zszkaliczky. Leiden Boston 2010. 499500.
8
Jacob Soll: Publishing the Prince. History Reading and the Birth of Political Criticism. Ann
Arbor 2005. 2048.
9
Benjamin Schmidt: Innocence Abroad: Te Dutch Imagination and the Representation of the
New World, C. 15701670. (Dissertation) Ann Arbor 1994. 1034.
10
Hugo Grotius: Liber de Antiquitate Reipublica Batavicae. Leiden 1610.
11
Guido de Bruin: Geheimhouding en verraad: de geheimhouding van staatszaken ten tijde
van de Republiek (16001750). Den Haag 1991, Combertus Willem van Pot: Handboek van
het Nederlandse staatsrecht. 15. ed. Deventer 2006. 125127, 500 jaren Staten-Generaal in
tegijt formlisan a holland orszggyles (Staten-Generaal) hatrozta meg. A
het nemetalfldi tartomny kepviseli Hga vrosban, egy regi vadszkastelyban
gyltek ssze, ahol mr a kzepkor ta az orszggyleseket tartottk. Kztk a
leggazdagabb es legsrbben lakott Holland vagy Hollandia volt a legbefolyso-
sabb. A tartomnyi kepviselk a nagyobb vrosokbl szrmaztak. A legnagyobb
es leggazdagabb vros Amszterdam volt, de Holland tartomnyn bell is volt
ellentet a klnbz vrosok, peldul Leiden, Hga es Amszterdam kztt.
Az orszggyles mellett az orszgnak volt meg ket helytartja, vagy mskep-
pen kormnyzja is, mindkett az Orniai hzbl. Az egyik Hollandot, Zeelan-
dot, Utrechtet, Gelderlandot es Overijsselt igazgatta, a msik irnytsa al pedig
Friesland, Groningen es Drenthe tartozott. Az els helytart volt Nemetalfld
legfontosabb hivatalnoka es hadvezere. Mint kztisztvisel, formlisan az or-
szggyles fennhatsga al tartozott, ennek ellenere tekintelyes informlis ha-
talommal rendelkezett, fleg a klpolitikban, melyben nagy szerepet jtszottak
rokoni kapcsolatai az egyes klfldi uralkod csaldokkal. Peldul Mric herceg
1621-ben unokaccset, V. Frigyest, Csehorszg teli kirlyt Hgba hvta (a
feherhegyi csata (1620) utn), aki aztn 1631-ig ott elt. A msik helytartnak is
volt politikai szerepe (de ennel jelentektelenebb), fkent a tvolsg miatt, hiszen
az rezidencija eszakon, Leeuwardenben volt. Az orszg msodik hivatalnoka
az gynevezett Landsadvocaat (llamgyesz, kesbb: Raadpensionaris) volt,
aki az orszggyles dnteseit kesztette el. A Landsadvocaat kezelte a diplom-
ciai levelezest es nttte formba a kveti utastsokat.
12
Egy olyan bonyolult politikai rendszerben, mint a holland, az informci-
szerzesnek kzponti szerep jutott. Sok helyre es szmos politikai reteghez
kellett eljuttatni a klpolitika hreit, ez a politikai rendszeren belli legitim-
ci szempontjbl is lenyeges volt. Hivatalosan minden klkapcsolatot az or-
szggyles es az llamgyesz tartott kezben.
13
A mindennapi politikban az
orszggyles klpolitikai dnteseit a penz es az informci hatrozta meg.
Ahogy emltettem, a holland kveteket az orszggyles kldte, annak kltse-
geit pedig a klnbz tartomnyok lltk, gy kzvetlenl tudtk befolysol-
ni sajt kvetket, akiktl az orszggylest megkerlve is kaphattak olyan
informcit, amit msnak nem kldtt meg. Az Isztambulba vagy a nemet
terletekre kldtt kveteket peldul Holland tartomny zette, gy Cornelis
de Nederlanden. Van statenvergadering tot volksvertegenwoordiging. Ed. by S. J. Fockema
Andreae H. Hardenberg. Assen 1964. 170240.
12
Nationaal Archief, Den Haag (a tovbbiakban NL-HaNA), Johan van Oldenbarnevelt, nummer
toegang 3.01.14, inventarisnummer 4. (tbbek kztt missivek Cornelis Haga isztambuli
holland kvetnek es Pieter Cornelisz. Brederode heidelbergi holland kvetnek, 1614).
13
Van Pot, C.W.: Handboek i. m. 125127.
206 Kvvs Tvszviszv
Hagt Konstantinpolyban es Pieter van Brederodet Heidelbergben, a nemet-
alfldi klpolitika ket igen jelents gurjt is.
14
Ezek a kvetek leveleket (mis-
sives) kldtek az orszggylesnek, de sajt tartomnyukkal, az llamgyesszel,
a helytartkkal, ms politikusokkal, kereskedkkel, tudsokkal es egymssal
is leveleztek.
15
Haga eseteben elfordult, hogy kzlendjet rpirat vagy jsg
formjban juttatta el a holland vagy klfldi kznseghez,
16
es Brederode is
tbb legitiml szveget terjesztett kezrsban es nyomtatsban.
17
A fent em-
14
NL-HaNA, Staten van Holland na 1572, 3.01.04.01, inv.nr. 1383f (A Staten van Holland ltal
zetett kvetek zetese, kondcik, problemk a kvetek elkldesevel es llamszerzdesek
ms orszgokkal, tbbek kztt Haga es Brederode kapcsn, 16161624, 1629, 1636).
Brederode beavatkozott Haga konstantinpolyi kvetsegebe is, tbb levelben tancsot adott
a konstantinpolyi diplomatnak, mit kellene tennie a Portn. Azzal is foglalkozott, mi lesz a
protestns nemet vlasztfejedelmek reakcija az oszmnokhoz kldtt holland kvetsegre.
NL-HaNA, Staten Generaal, nr. toegang 1.01.02, inv. nr. 6016 (16021616).
15
Brederode kvetjelenteseit lsd: NL-HaNA, Staten Generaal, nr. toegang 1.01.02, inv. nr.
60166024 (kvetjelentesek 1602-tl 1637-ig az orszggylesnek, kzte sok Magyarorszgra
vontatkoz anyaggal).
16
Lsd Haga kvetsegenek reszletes lerst, leveleinek fordtsval egytt: VVaerachtich verhael,
belanghende de aenkomste tot Constantinoplen, van den ambassadeur der edele moghende
Heeren Staten Generael van de Vereenighde Nederlanden: midtsgaders het goede tractement
ende onthael den selven Heere Ambassadeur Cornelis Haga, met sijn gheselschap, aldaer
ten hove aengedaen, ende de groote vryheden by hem aldaer verkreghen. [Alkmaar] 1612.
(Knuttel 1929, 1930, 1931), Waerachtich verhael, van die notabele gheschiedenissen onlangs
tot Constantinopel ghebeurt. Den Haag 1622. (Knuttel 3324) Ez megjelent angolul is: A true
declaration of the arriuall of Cornelius Haga (with others that accompanied him) ambassadour
for the generall states of the vnited Netherlands, at the great citie of Constantinople. Together
with the entertainement vnto them giuen, by the Turke, when they came to his palace, and
what priuiledges were by him granted vnto the said vnited Prouinces. And also, the copie of
certaine letters, sent vnto the said states of the Netherlands, from Constantinople. Faithfully
translated out of the Dutch copie. London 1613. British Library, 001560241.
17
Brederode anonim rpirata: [Pieter Brederode]: Repraesentatio pacis generalis inter orbis
Christiani reges principes et status, ponticum et sedis Romanae sollicitudine procuratae.
S.l. 1608. VD17 12:108854A. Ez a munka mr 1605 vegen letezett keziratban, Brederode
tadta Iohannes Bocatiusnak, Bocskai kvetenek 1605 decemberben. Lsd: Kees Teszelszky:
zenet az utaztskbl: Kora jkori diplomciai kapcsolatok Nemetalfld es Magyarorszg
kztt a Bocskai-felkeles alatt. In: Portre es imzs: Politikai propaganda es reprezentci
a kora jkorban. Szerk. Horn Ildik G. Etenyi Nra. Bp. 2008. 145. Nagyon valszn,
hogy Brederode a szerzje tbb hasonl rpiratnak: Foederatorum Inferioris Germaniae
defensio secunda contra calumniam de invasis et usurpatis in Imperium. S.l. 1607, 1608,
Foederatorum Inferioris Germaniae Defensio Tertia, Contra Calumniam Pacis Perturbatae et
penitus reiectae. S.l. 1608. Lsd meg: Uwe Sibeth: Der Friede als Forsetzung des Krieges mit
anderen Mitteln. Zur Repraesentatio pacis generalis (1607) des Pieter Cornelisz. Brederode.
In: Wege der Neuzeit. Festschrift fr Heinz Schilling zum 65. Geburtstag. Hrsg. von Stefan
Ehrenpreis Ute Lotz-Heumann Olaf Mrke Luise Schorn-Schtte. Berlin 2007. 484.
Ezeket az rsokat 1607 eltt mr terjesztek keziratban: DEFENSIO Foederatorum Inferioris
MovvovszXo vs Evoviv vvv Nvrv:ir6io6 207
ltett diplomatk, Haga es Brederode tvolrl is jelents szerepet jtszottak a
holland klpolitikban.
18
A Bocskai-felkels korszaka (16041606)
A nemetalfldi kultrban a kzepkor ta gyakran tallkozhatunk Magyarorszg
kepevel. Magyarorszg es a magyarok nemcsak mint tvoli orszg es egzotikus
nep vannak jelen mr a kzepkori epikus irodalom ta (meglepen pozitvan),
19

hanem kesbb a fejld kora jkori nemzeti identits alkot elemekent is.
A tekintelyes holland humanista, Cornelius Aurelius rt elszr a holland
magyar rokonsgrl az gynevezett Divisiekroniekben (reszekre osztott krni-
ka), amely 1515 krl keletkezett.
20
Aurelius a holland shazt Magyarorszgra
helyezi es a holland nemzet mitikus sapjt (Battus) egy magyarban tallja meg,
aki a hollandok seinek, a Bataven-eknek volt az sapja.
21
Aurelius strtene-
tet kesbb mint batv mtoszt emlegettek. Valsznleg a tvoli kereszteny ki-
rlysg kepe miatt alkotta Aurelius ezt a mtoszt a hollandmagyar rokonsgrl.
A jellegtelen holland nep, a mocsaras Rajna-delta laki Eurpa peremen a ma-
gyarholland rokonsg reven kapott dicsseges mltat. A holland humanista
bszken mutatta be az elkepzelt kapcsolatot az Eurpa kzepen fekv hatalmas
kereszteny kirlysggal. Nepszer krnikja a 16. szzad folyamn es a 17. szzad
elejen alapkveve vlt a kora jkori holland nemzetiidentits-konstrukcinak.
22

Germaniae contra camumnis, et artes Romano-Hispanicas: quibus illi velut seditiosi, Rebelles,
et sacri Imperii hostes Turcis deteriores diamantur, ipsumque Imperium ad eosdem
cummunib. Armis domandos, et sub jugum Romano-Hispanicum reducendos cum summo
ejus dem periculo excitatur 20. 7bris 1604. BHStA Kasten Schwarz 16712. fol. 1. Ezt az adatot
Zszkaliczky Mrtonnak ksznm.
18
Brederode beavatkozott Haga konstantinpolyi kvetsegebe is, tbb levelben tancsot adott
a konstantinpolyi diplomatnak, mit kellene tennie a Portn. Azzal is foglalkozott, mi lesz a
protestns nemet vlasztfejedelmek reakcija az oszmnokhoz kldtt holland kvetsegre.
NL-HaNA, Staten Generaal, nr. toegang 1.01.02, inv. nr. 6016 (16021616).
19
Repertorium van eigennamen in Middelnederlandse literaire teksten. Ed. Willem Kuiper
Hella Hendriks Sasja Koetsier. Amsterdam 19932011. http:iicf.hum.uva.nlidspi
scriptamanentiremltiH.pdf (utols letltes 2012. febr. 1.).
20
Fred van Lieburg: Hungary and the Batavian myth. In: Acta Ethnographica Hungarica 49.
(2004) 151160.
21
Cornelis Aurelius: Die cronycke van Hollandt Zeelandt en Vrieslant Leiden 1517. fol. vii.
22
Ivo Scher: Te Batavian Myth during the Sixteenth and Seventeenth Centuries. In: Britain
and the Netherlands. V. Some Political Mythologies. Papers Delivered to the Fifth Anglo-
Dutch Historical Conference. Ed. by J. S. Bromley E. H. Kossmann. Te Hague 1975.
78101, Karin Tilmans: Aurelius en de Divisiekroniek van 1517: Hagiograe en humanisme
in Holland in de tijd van Erasmus. Hilversum 1988, Simon Schama: Te Embarrassment of
Riches: An Interpretation of Dutch Culture in the Seventeenth Century. New York 1987. 72.
208 Kvvs Tvszviszv
1515 utn tbb kiadsban is megjelent, meg francira is lefordtottk meneklt
hugenottk szmra, hogy azok is megismerkedhessenek a holland trtene-
lemmel. Br 1610-ben Hugo Grotius is felhasznlta a mr emltett knyveben a
batv mtoszt, hogy a holland alkotmny si gykereit bebizonythassa, a pan-
noniai szrmazsrl mr nem szlt.
23
A magyarorszgi vonatkozsokat csak az
egyik 1620-as, gimnazistknak sznt kiadsban trltek Aurelius knyvebl,
amikor az j humanista trtenelemszemlelet alapjn az egesz szveget trtk.
24

Addig azonban majdnem szz evig elt a magyarholland rokonsg mtosza. A
magyarorszgi vonatkozsok meg az egyik nepszer 18. szzadi iskolaknyvben
is megjelennek.
25
A Bocskai-felkeles fontos esemeny volt az eurpai politikban, mert ez szm-
tott az els Habsburg-ellenes kzdelemnek Kzep-Eurpban.
26
Annak ellenere,
hogy egy hasonl felkeles zajlott Nemetalfldn is, a magyarorszgi es erdelyi ese-
menyek nem igazn keltettek nagy erdekldest Hollandiban: csak egy nemetrl
fordtott jsgban lehetett rla olvasni nehny mondatot.
27
Everard van Reyd hol-
land trtenetr emlti a magyarokat egy rpiratban, amelyet a spanyolholland
beketrgyalsok ellen rt 1605-ben. Van Reyd szerint a Habsburg kirly elnyomja
a magyar nepet, akrcsak a holland nepet elnyomja a spanyol uralkod.
28
23
Grotius, H.: De Antiquitate i. m.
24
Tilmans, K.: Aurelius en de Divisiekroniek i. m. 180182.
25
Chronyke van de geschiedenissen in Holland, Zeeland, en Vriesland, en van de bisschoppen
van Utrecht. Amsterdam, 17481796 (tbb kiads).
26
Gottfried Schramm: Armed Conicts in East-Central Europe 16041620. In: Crown, Church
and Estates: Central European Politics in the Sixteenth and Seventeenth Centuries. Ed. by
R.J.W. Evans T.V. Tomas. London 1991. 176195, Pter Lszl: Ius Resistendi in Hungary. In:
Resistance, Rebellion and Revolution in Hungary and Central Europe: Commemorating 1956.
Ed. by Lszl Peter and Martyn Rady. London 2008. 65, Martyn Rady: Bocskai, Rebellion
and Resistance. Uo. 63, Kees Teszelszky: Az ismeretlen korona: Jelentesek, szimblumok es
nemzeti identits. Pannonhalma 2009. 105107, U: Bocskai Istvn kvetenek iratai az eurpai
politika tkreben. In: Sznleles es rejtzkdes: A kora jkori magyar politika szerepjtekai.
Szerk. Horn Ildik G. Etenyi Nra. Bp. 2010. 143165, U: zenet az utaztskbl i. m.,
U Zszkaliczky Mrton: A Bocskai-felkeles es az eurpai informcihlzatok: Hrek,
diplomcia es politikai propaganda, 16041606. Aetas 27. (2012) 49119.
27
Warachtich verhael vande oorloghen ende gheschiedenisseni zoo in Poleni als in Hungarijen
ende te Venegien in Italieni als ooc mede vande groote schade te Graits in Stiermarckeni door
den tempeest van reghen : alles over-gheschreven uit Norenberch den 15 Augusti i na den
nieuwen Stijl. Rotterdam 1606. (Knuttel 1340).
28
Ireneus Ammonius [Everard van Reyd]: Trouhertighe vermaninghe aen het vereenichde
Nederlandt, om niet te luysteren na eenige ghestroyde ende versierde vreed-articulen, nu
onlangs wtghegaen ende int gheschrifte van hant tot hant wtghecopyeert, en naderhandt
door eenvoudicheyt inden druck ghebracht. Antwerpen 1605. (Knuttel 1300.) B2v.
MovvovszXo vs Evoviv vvv Nvrv:ir6io6 209
Meglep ez az alacsony holland erdekldes Magyarorszg irnt, hiszen a
klvinista ellenllstan ltal inspirlt Bocskai-felkelest a holland rebellisek dip-
lomatja, Pieter van Brederode is tmogatta tvolrl. Bocatius Jnos trgyalst
Brederodevel 1606 februrjban tulajdonkeppen az els hollandmagyar dip-
lomciai tallkozsnak tekinthetjk.
29
A megbeszeles alkalmval Bocatius tbb
olyan iratot is tadott Brederodenek, amelyek Eurpnak sznt politikai zene-
teket tartalmaztak.
30
Brederode levelezesebl tudjuk, hogy fontosnak tartotta
tallkozst a magyar kvettel.
31
Nincs azonban bizonytek arra, hogy Bocskai
zenetet megkapta volna a holland politikai elit vagy esetleg szelesebb kznseg
a felkeles ideje alatt (16041606).
A Bocskai-felkeles politikai zenete megis nagy hatssal volt a hollandiai
Magyarorszg- es Erdely-kep fejldesere, es alapvet kvetkezmenyei voltak a
Bethlen-korszak alatt. A vltozs azonban csak a felkeles lezrultval es Bocskai
1606-ban bekvetkez halla utn kezddtt es elssorban a amand trtenet-
r, Emanuel van Meteren (Meteren, Meteranus, 15351612) munkssgval
fggtt ssze. Meteren, aki a hres kartogrfus, Abraham Ortelius unokaccse
volt, Antwerpenben szletett.
32
Teolgit tanult, megis keresked lett, majd
Londonba kltztt, ahol a holland kereskedk konzulja lett. Szabadidejeben
rt egy terjedelmes holland nyelv knyvet Nemetalfld trteneterl, amely ke-
sbb az egyik legfontosabb, a Holland Kztrsasg alaptsrl szl kora jkori
m rangjra tett szert, valamint a spanyol hatalom elleni holland felkelesrl is ez
szmtott a legjelentsebb trtenelmi munknak.
33
Meteren azonban nemcsak a holland esemenyekrl rt, a magyarorszgi Elias
Bergerhez vagy Revay Peterhez hasonlan az aktulis eurpai esemenyeket is
belevette a nemetalfldi trtenelem lersba.
34
A klvinista Meteren providen-
cialista szempontbl rta le a holland trtenelmet: prhuzamba lltotta Nemet-
29
Teszelszky, K.: Bocskai Istvn i. m. 143165.
30
Teszelszky, K.: zenet az utaztskbl i. m. 127147.
31
Javoys aussi touche quelque chose des aaires de Hungarie, qui ne sont pas de legre
importance, et seroit soushaitter que touts ceux qui ont desir de conserver leglise de Dieu,
devroyent penser serieusement aussi bien cest aaire qu celluy de Messeigneurs les Estats,
car il est certain que lEspagnol amasse des gens de touts pas. Petrus Brederode E. Stver
tancsosnak (Hanau, 1606. mrc. 16.), in: Archives ou correspondance inedite de la maison
DOrange-Nassau. II. 16001625. Ed. K. G. Groen van Prinsterer. Den Haag 1858. 367.
32
Repertorium van geschiedschrijvers in Nederland 15001800. Ed. E.O.G. Haitsma
Mulier G.A.C. van der Lem. Den Haag 1990. 284286, Leendert Brummel: Twee ballingens
lands tijdens onze opstand tegen Spanje: Hugo Blotius (15341608). Emanuel van Meteren
(15351612). Den Haag 1972, Wouter Verduyn: Emanuel van Meteren: bijdrage tot de kennis
van zijn leven, zijn tijd en het ontstaan van zijn geschiedwerk. Den Haag 1926.
33
Brummel, L.: Twee ballingens lands i. m. 171.
34
Lsd Teszelszky, K.: Az ismeretlen korona i. m. 177232.
210 Kvvs Tvszviszv
alfld es ms orszgok trtenetet, gy tudta a holland mltat es jelent tgabb
kontextusba helyezni. Els rnezesre a nemetalfldi esemenyek polgrhbor-
nak vagy egy legitim kirly elleni jogtalan felkelesnek tnhettek, Meterennek
azonban sikerlt azt sszekapcsolnia ms fontos 16. szzadi esemenyekkel, gy
a reformcival es a katolikus hatalommal szembeni protestns ellenllssal, va-
lamint a Habsburg dinasztia zsarnoksga elleni kzdelemmel.
35
Ahogy fogal-
maz, Nemetalfld lett a sznpada a vilg sszes veres tragedijnak.
36
Meteren
a vilgtrtenelmet a j es a rossz kztti folyamatos kzdelemre reduklta, ahol
az egyik oldalon Isten ll, mellette a holland nemzet es a protestns vilg, a m-
sik oldalon pedig a ppa, oldaln a Habsburg dinasztival es a spanyol neppel.
Hasonl gondolkodsrl tesz tanbizonsgot Brederode is politikai irataiban.
37
Nem meglep teht, hogy a Bocskai-felkeles is helyet kapott Meteren trte-
nelemknyveben. A msodik, 1608-as kiadsban amelyet titokban Amszter-
damban is kinyomtattak Meteren sokat rt a felkelesrl.
38
Szerinte a holland es
a magyar felkeles egymssal prhuzamos esemenyek voltak, amelyek a Gond-
viseles emberiseggel kapcsolatos tervenek reszet kepeztek.
39
A Gondviseles k-
ttte ssze a holland trtenelmet a magyar sorssal. A fejezet, amelyben Bocskai-
rl van sz, a kvetkez bibliai idezettel kezddik: Nobiscum Deus, quis contra
nos (Ha Isten velnk, ki ellennk)
40

Meteren reszletes es aktulis informcikat szerzett Londonban Magyaror-
szgra es Erdelyre vonatkoz temival kapcsolatban. De hogyan es kitl szerezte
be ertesleseit Biogrfusa es kzeli bartja, a lelkesz es lelkes trtenetr Simon
Ruytinck szerint Meteren rpiratokat kert es kapott, jl informlt emberekkel
beszelt es levelezett, peldul Hollandibl es ms orszgokbl jv diploma-
tkkal, politikusokkal, kereskedkkel es utazkkal mindenkivel, akivel csak
tallkozott ebben a vilgvrosban.
41

35
V. Schmidt, B.: Innocence Abroad. i. m. 337339.
36
Emanuel van Meteren: Commentarien ofte Memorien van-den Nederlandtschen staet, handel,
oorloghen ende geschiedenissen van onsen tyden, etc.: Mede vervattende eenige haerder
ghebueren handelinghen. i Beschreven door Emanvel van Meteren. Ende by hem voor de
tweede ende leste reyse over-sien, verbetert en de vermeerdert. Oock soo verre ghebrocht
totten af-standt van wapenen ende vrede, in t jaer 1608. [Amsterdam] 1608. Voor-reden
aenden Leser 3r.
37
[Pieter Brederode]: DEFENSIO i. m., U: Repraesentatio i. m., U: Foederatorum Inferioris
Germaniae defensio secunda i. m., U: Foederatorum Inferioris Germaniae Defensio Tertia,
i. m.
38
Van Meteren, E.: Commentarien i. m. 101102.
39
V. Trencsnyi B.: Patriotism and Elect Nationhood i. m. 499500.
40
Van Meteren, E.: Commentarien i. m. 100. (Rm. 8:31).
41
Simon Ruytinck: Het leven en sterven van den Eerwaerdigen, vromen en Vermaerden Emanuel
van Meteren In: Emanuel van Meteren: Historien der Nederlanden en haar naburen
MovvovszXo vs Evoviv vvv Nvrv:ir6io6 211
A holland szerz egyik f forrsa a leideni keresked, diplomata es infor-
mcis gynk Daniel van der Meulen (15541600) volt,
42
aki kereskedelmi
tevekenysegei reven kiterjedt informcihlzatottal rendelkezett a protestns
vilgban es Kzep-Eurpval kapcsolatban is igen tjekozottnak szmtott.
43

Del-Nemetalfldrl meneklt klvinistakent ersen katolikus- es Habsburg-el-
lenes volt. ltta el az orszggylest, a landsadvocaatot, a Stadhoudert es a
Raad van Statent (az llami tancsot) friss klfldi hrekkel, mert az postaszol-
glata gyorsabb volt, mint a holland diplomciai posta.
44
Elfordult, hogy k-
ln tjekoztatst kertek tle Magyarorszgrl: peldul a Raad van State titkra,
Christiaan Huygens (15511624) a magyarorszgi trk hborrl erdekldtt
1593-ban.
45
Tbbek kztt Jacques Bongars francia diplomatval is levelezett
Magyarorszgrl es Erdelyrl, ebbl 312 level megmaradt a leideni leveltr-
ban.
46
Bongars sszes holland cmzettnek kldtt levelezese Van der Meulenen
keresztl bonyoldott: a holland orszggyleshez es a hgai francia kvethez rt
leveleit Van der Meulen is megkapta.
47
Van Meteren tbb levelben is kert infor-
mcikat Van der Meulentl es sajt knyverl is rt neki.
48
Nagyon valszn,
hogy Van Meteren a magyarorszgi es erdelyi esemenyeket Bongars erteslesei
alapjn rta le, amelyeket Van der Meulentl kapott.
A trtenetr Van Meteren es a keresked Van der Meulen hasonl szerepet
jtszottak, mint Bocatius, Brederode, Bongars es a francia politikus es trtenet-
r, Jacques de Tou: kulcsguri voltak az egesz Eurpra kiterjed protestns
oorlogen tot het jaar 1612. Amsterdam 1612. 3v.4r. Lsd meg: Brummel, L.: Twee ballingens
lands i. m. 148.
42
Brieven en andere bescheiden betreende Danil van der Meulen 15841600. Ed. Gisela
Jongbloet-van Houte (Rijks Geschiedkundige Publicatin 196.) s-Gravenhage 1986. LIX
LXXIII.
43
Regionaal Archief Leiden, Danil van der Meulen en Hester de la Faille, zijn vrouw, nummer
toegang 96. (levelezes). Kztte van negy levelmsolat hrekkel, amiket Magyarorszgrl
kldtek: NL-LdnRAL, Meulen, Danil van der, 96, inv. nr. 245, fol. 178 (Szekesfehervrrl
1595. prilis 28., nemet nyelven), idem, fol. 105 (Gyrbl 1596, francia nyelven), idem, fol. 58
(Veltlager bei Gran = tbor Esztergomnl, 1594, nemet nyelven), inv. nr. 218, fol. 407 (Herr
von Schwartzenbrg schriebt den Herr Ungnad auss Raab von 30 Martij 98).
44
Brieven en andere bescheiden i. m. LXVI.
45
Brieven en andere bescheiden i. m. LXVI (1593.11.08). NL-LdnRAL, Meulen, Danil van der,
96, inv. nr. 673, fol. 49.
46
NL-LdnRAL, Meulen, Danil van der, 96, inv. nr. 660. (312 level, 15891600).
47
Brieven en andere bescheiden i. m. LXIII.
48
NL-LdnRAL, Meulen, Danil van der, 96, inv. nr. 434. (Levelek Emanuel van Meteren
Londonbl, 1592, 1599, 15921599.) Reszben kiadva: Z. W. Sneller: Brieven van Emanuel van
Meteren en van Pieter Bor. In: Bijdragen en Mededeelingen van het Historisch Genootschap.
56. (1935) 261281.
212 Kvvs Tvszviszv
informcihlzatnak.
49
Meteren valban informcis gynknek nevezhet,
aki az eppen beszerzett informcikat felhasznlta es lerta, azt azonban sajnos
nem jegyezte fel, hogy honnan vagy kiktl szrmaztak erteslesei. Szerencsere
tbb korabeli rpiratra is vissza lehet vezetni az ltala lertakat.
Aureliusszal ellentetben Van Meteren nem rt a hollandmagyar rokonsg-
rl, azonban j mtoszt teremtett. Amikor a Bocskai-felkelest trgyalja, Magyar-
orszg es Hollandia kzs sorsnak hangslyozshoz kzs etnikai es nyelvi
gykerekrl beszel.
50
Reszletesen r a Habsburg uralkod ellen fellzad Kassa
lakossgrl es szszoknak nevezi ket. Meteren szerint ezek a kassai szszok
a kelet-nemetalfldi Szszfldrl (Saksenland) vndoroltak oda evszzadokkal
azeltt es meg mindig beszeltek hollandul.
51
gy a rebellis magyarok valjban
hollandok, akik Hollandibl szrmaznak. Ezzel Van Meteren tulajdonkeppen
megfordtotta Aurelius mtosznak tartalmt. Hasonl toposzt tallhatunk a
holland trtenetrsban Amerikval kapcsolatban: a spanyolok ellen harcol in-
dinok eszerint valjban holland szrmazsak voltak.
52
A hollandok szerepe
az eurpai trtenelemben gy meg nagyobb es dicssegesebb lett es lehetve
vlt, hogy egy kozmikus keretbl tekintsenek r. Magyarorszg es Erdely kepe
Van Meteren munkjban nvelte a holland nep eurpai tekintelyet es legiti-
mlta a Habsburg uralkod elleni nemetalfldi felkelest.
Van Meteren nemcsak pontos lerst adott a Bocskai-felkelesrl, hanem
megmagyarzta ideolgiai htteret is. Sok hasonlsgot ltott a holland es a ma-
gyar esemenyek kztt.
53
A holland szerz Bocskait a haza atyjnak tartotta
es egyfajta vallsi szabadsgharckent ertelmezte a felkelest. Szerinte a magyar-
orszgi lzads httereben hrom dolog llt: 1. a klfldi uralkodval szembeni
elegedetlenseg, 2. a kivltsgok vedelme, 3. a lelkiismereti szabadsg.
54

Van Meteren tudatosan rt a magyarokrl mint a Magyarorszgon es Er-
delyben el btor, reszben holland szrmazs nemzetrl, amely a lelkiisme-
reti szabadsgert harcolt es vedte kivltsgait egy klfldi zsarnok hatalommal,
a Habsburgokkal szemben. Amikor trteneti munkja 1608-ban megjelent, a
holland orszggyles eppen intenzv trgyalsokat folytatott a spanyolokkal az
egy evvel kesbb meg is kttt fegyversznetrl. Van Meteren nagyon ellenezte
49
Bongarsiusrl lsd: Ruth Klndorfer-Fries: Diplomatie und Gelehrtenrepublik: Die Kontakte
des franzsischen Gesandten Jacques Bongars (15541612). Tbingen 2009.
50
Jessenius Jnos is felhasznlta a hollandmagyarcseh prhuzamot egy II. Mtys kirly
szmra rott beszedeben: Iohannes Jessenius: Ad Matthiam II. Ungariae, Et Boemiae Regem,
Archiducem Austriae &c. ... Oratio Inauguralis. Wien 1611. 5. OSZK App. H. 712.
51
Van Meteren, E.: Commentarien i. m. 101.
52
Schmidt, B.: Innocence Abroad i. m. 359360.
53
Van Meteren, E.: Commentarien i. m. 100rv, 149r.
54
Uo. 101rv.
MovvovszXo vs Evoviv vvv Nvrv:ir6io6 213
a beketrgyalsokat, ahogy Van der Meulen, Brederode es a mr emltett Van
Reyd is.
55
A holland hatsgok nem rltek annak, hogy a beketrgyalsok ide-
jen egyes szerzk negatvan rtak a Habsburg zsarnoksgrl, ezert egyes beke-
ellenes rpiratokat be is tiltottak. Ez lehet az oka annak, hogy Van Meterennek
titokban kellett megjelentetnie a sajt knyvet Amszterdamban.
56
A msik nyil-
vnvalan az volt, hogy Van Meteren nagyon reszletesen rt a hollandspanyol
beketrgyalsokrl, llamtitkokat fedve fel, amelyeket biztosan nemetalfldi
diplomatktl hallott. A holland hatsgok ellenllsa lehet az oka annak, hogy
a Bocskai-felkeles nem igazn keltett erdekldest Hollandiban es a holland
llami leveltrban nem talljuk nyomt Brederode magyaroknak nyjtott se-
gtsegenek. A Magyarorszgrl es Erdelyrl alkotott kep ervkent szolglt egy
Nemetalfldn belli politikai vitban, m ennek az ervnek a holland hatsgok
nem rltek.
A Van Meteren-fele Magyarorszg- es Erdely-kep 1608 utn szeles krben
elterjedt a Holland Kztrsasgban es meg azon tl is. A knyv a 18. szzadig
tbb mind hsz kiadsban jelent meg, st latinra, angolra, francira es nemetre
is lefordtottk.
57
Csak 1621-ig tizenegyszer adtk ki Hollandiban. Kijelenthet-
jk, hogy a 17. szzad elejen ez volt a hollandok legfontosabb es legterjedelme-
sebb trteneti munkja: a holland hztartsokban csak a Biblival es Jacob Cats
emblematikus mveivel lehet srbben tallkozni, mint Van Meteren mvevel.
58

Meg fontosabb teny az, hogy a knyvet az egyszer olvaskznseg mellett hol-
land politikusok, informcigynkk, trtenetrk, jsgrk es lelkeszek is
informcigyjtemenykent hasznltk a magyar es erdelyi mlttal es jelennel
kapcsolatban. Annak ellenere, hogy nemcsak a magyarokrl szl, Van Meteren
munkja megis egyfajta Magyarorszg-keziknyvve vlt 1608 utn. Magyar te-
mkrl es a magyarorszgi trtenelemrl szlva tbben ideztek ezt a knyvet
Hollandiban, mint Antonio Bonni hres mvet, amely ugyanekkoriban jelent
meg holland kiadnl elszr es mig tbb holland knyvtrban megtallhat.
59
55
Brederode rt egy mr emltett rpiratot a beketrgyalsok ellen: [Pieter Brederode]:
Repraesentatio i. m. Ebben rt a penzrl is, amit a nemet csszr az oszmnok elleni hborra
szedett be, de a protestnsok ellen hasznlt fel. Uo. 38.
56
Verduyn, W.: Emanuel van Meteren i. m. 208209.
57
A nemet fordts megtallhat az ELTE Egyetemi Knyvtrban es a Magyar Tudomnyos
Akademia Knyvtrban is.
58
Brummel, L.: Twee ballingens lands i. m. 171.
59
Antonio Bonni: Rervm Vngaricarum decades qvatvor cvm dimidia: his accessere Joan. Sambuci
aliquot appendices, & alia: una cum priscorum Regum Vngari Decretis. Hanoviae 1606.
Megtallhat a kvetkez knyvtrakban: Universiteitsbibliotheek Leiden (a tovbbiakban UB
Leiden), Bibliotheek Arnhem, Bibliotheek Rotterdam, Universiteitsbibliotheek Maastricht,
Koninlijke Bibliotheek Den Haag.
214 Kvvs Tvszviszv
Az Album van Kittensteyn (Kittensteyn albuma) kivl pelda Van Meteren
knyvenek fogadtatsa es a magyar-, illetve erdelyi kep terjesztese szempontj-
bl.
60
Ez a legregebbi ismert holland privt rpirat-, jsg-, nyomtatvny-, kez-
irat- es kepgyjtemeny, amely majdnem teljes egeszeben fennmaradt.
61
Az albu-
mot 1613-ban egy delfti polgr, Willem Luytsz van Kittensteyn lltotta ssze a
Van Meteren-knyv tartalma es kronolgija alapjn, ezert ezt a gyjtemenyt
egyfajta, a nagyon erdekld olvask szmra keszlt kiegeszteskent vagy b-
vteskent lehet ertelmezni.
62
Az Album van Kittensteyn legalbb huszonegy Magyarorszghoz vagy Er-
delyhez kapcsold tetelt tartalmaz, es mindegyik ilyen lapon van egy Van Me-
teren-idezet vagy -lapszm. Kzlk tizenhat Magyarorszgrl es hres magyar-
orszgi csatrkrl keszlt terkep, reszben nemet munka.
63
A terkepeken kvl
van meg hrom kep Andreas Teuelrl, Zrnyi Miklsrl es I. Szulejmnrl.
64

Ezutn van meg egy kezrsos lap a trk korona tadsrl Bocskainak, Van
Meteren-lapszmmal egytt, sajnos kep nelkl.
65
Az utols darab egy rpirat
60
Willem Luytsz van Kittensteyn: Spieghel ofte afbeeldinghe der Nederlandtsche Geschiedenissen.
Delft. (1613.01.01 1613.12.31) (Kezirat). Atlas van Stolk gyjtemeny, Rotterdam, 50442.
61
Az 570 folit tartalmaz album most az Atlas van Stolk gyjtemeny resze, amely egy hasonl,
de kesbbi kollekci. Ms hasonl gyjtemenyek: Atlas Beudeker, British Library es Atlas van
der Hagen, Koninklijke Bibliotheek Den Haag.
62
J. C. Nix: De Atlas Van Stolk. Een verzameling historieprenten over de vaderlandse
geschiedenis. Ons erfdeel 39 (1996: 2. sz.) 233.
63
Matthias Zndt: Ain voarhaftige beschreibung des khnigreichs Hungern. die viernemsten
Stetten und Vestungen mit sampt der Belagerten Orten, Ouch der Christlich, und Turcke
Herzug angezaijgt. Nrnberg 1566. in: van Kittensteyn, W.L.: Spieghel i. m. fol. 53, Gyr,
fol. 54, Gyula, fol. 59, Szigetvr, fol. 59, NOVA ET RECENS EMENDATA TOTIUS REGNI
UNGARIAE [...] fol. 359, Komrom, fol. 360, Esztergom, fol. 367, Tata, fol. 400, Gyr fol. 401,
Kanizsa fol. 427, 428, 429, 431, Szekesfehervr, fol. 448, 449.
64
Andreas Baron Duijvel is van keijsers weghen ghecommitteert naer den grooten Turck met
het present van 200 dusent gul[den] alsso den vrede tussen den keijser ende den Turck was
beslooten an 1606 Metr.28.fol.149 Uo, 50442 fol. 523, gran Nicolaus vanserin, hout him
klouck int belegh van sijghet wort entlick door Trckx ghewelt over kracht al waer hij nae
een klouck ghevecht doot blijft. Uo. 50442 fol. 58, Soliman Den groten Turc een dapper
krijchsman ster voor Sijget 2 daghen eer het Den Turck Tveroverden sijn doot wert sekreet
ghehouden om te behoeden eenighe beroerte. Metr. 2. fol. 38. Uo. 50442 fol. 58.
65
Stephanus Bochkay tot bescherming der privilegie ende vryheyt der conscientie heeft
hem opgeworpen tegen den keyser intituleerde hem Prince van Transsilvania heere van
Opperhongeren Grave van Ziceleren ec, Ende heeft met den Turck gehandelt, die hem
toesondt de goude croone gecomen van Vladislau Coning van hongeeren tot Buda van den
Turck gevonden Eyndelyck vrede gemaect met den keyser als oock met den Turck is daer over
met gerustheyt gestorven Anno 1606. Metre, XXVI, fol C,I, ende XXVIII, fol. 149 Uo. 50442
fol. 503.
MovvovszXo vs Evoviv vvv Nvrv:ir6io6 215
II. Mtys magyar kirly cseh kirlly koronzsrl.
66
Ezek a tetelek is mutat-
jk, mennyire erdekeltek a magyarorszgi es erdelyi esemenyek a hollandokat
1613-ban, Bethlen Gbor erdelyi fejedelemme vlasztsnak eveben, es hogy
mennyire fontos volt Van Meteren munkja a Magyarorszg- es Erdely-kep fej-
ldese szempontjbl Hollandiban 1608 utn.
Nicolaas de Clerck munkssga egy msik j pelda Van Meteren Magyar-
orszg- es Erdely-kepenek recepcijra. A delfti polgr, mvesz, trtenetr es
kiad De Clerck (15991623) a holland szerzk, mveszek es nyomdk kztt
kzvett mveszeti gynk volt. De Clerck a knyveit a hgai piacon, az or-
szggyles helyszne mellett rulta.
67
kesztette vagy rendelte meg tbb Van
Meteren-kiads illusztrciit (1610, 1614, 1623).
68
m De Clerck maga is rt
knyvet: 1615-ben adott ki egy gynyren illusztrlt munkt fli nagysgban,
amelyben tbb uralkod eletet es hstetteit rja le.
69
Kztk van Hunyadi Mtys,
I. Ferdinnd, I. Miksa, I. Rudolf es II. Mtys is, forrskent pedig Van Meterent
hasznlta.
70
Letezik egy msik knyve is fejedelmekrl, hercegekrl es hskrl,
amely 1617-ben jelent meg, ott Zrnyi Miklssal es Bocskaival tallkozhatunk
es ebben is idezi Van Meterent.
71
De Clerck is reszt vett a mr emltett Aurelius-
krnika 1620-as javtott kiadsban: rta az 1595 utni idszakot.
72
1625-ben
bekvetkez halla utn megjelent meg egy jabb, uralkodkrl szl knyve,
amelyben Bethlen Gborrl tallhat egy lers es egy kep.
73
66
Eigentliche Contrafactur aller underschiedlichen Acten wie Ihre kn: M.tt in hungarn, den
23. Marz A 1611 zum Knig in Bh.men gekront worden. Uo. 50442 fol. 528.
67
Marika Keblusek: Boeken in de hofstad: Haagse boekcultuur in de Gouden Eeuw. Hilversum
1997. 35.
68
Repertorium van geschiedschrijvers i. m. 9394, Irene Schrier: Boeckvercooper ende
Constdrucker: De Delftse boek- en prentuitgever Nicolaes de Clerck (15991623) als pleidooi
voor de toenadering van Boekhistorie en Kunsthistorie. English Summary. (szakdolgozat
Universiteit Utrecht 2010, oldalszm nelkl).
69
Nicolaes de Clercq: Tooneel der keyseren ende coningen van christenryck sedert, den
onderganck van het Griecks keyserdom: Vervatende hare beeltenissen afcomsten ende
voornaemste daden, ende also t Sommier der historie van meer dan 150 jaren herwaerts, bij
een vergadert. Arnhem 1615.
70
De Clercq, N.: Tooneel i. m. 205v.
71
Nicolaas de Clerck: Tooneel der Beroemder Hertogen, Princen, Graven ende Krygs-Helden
van t Christen Rijck. Delft 1617. 314 (Serini), 331 (Botskai).
72
Wouter van Gouthoeven: Doude chronijcke ende historien van Holland... Dordrecht 1620.
73
Nicolaas de Clerck: Princelyck cabinet: Verthoonende tleven afcomste ende afbeeldingen,
der voornaemste vorsten, princen, graven ende heeren van Europa jegenwoordig regierende:
Mitsgaders beschrijvinge vanden staet, landen rijckdommen ende incomsten der selver. i
Neerstelijck ende getrouwelijck bij malcanderen versamelt door wijlen Nicolaes de Clerck.
Delft 1625.
216 Kvvs Tvszviszv
Bethlen Gbor a Princelyck cabinet cm knyvben
Bethlen Gbor uralkodsnak kezdete (1613)
Bethlen Gbor uralkodsnak kezdetevel a hollandmagyar kapcsolatokban is
j fejezet nylt. A hollandokat egyre jobban erdekeltek a Magyarorszgon es
Erdelyben 1613 utn zajl esemenyek, de az Oszmn Birodalom is: a fejedelem
trnfoglalsa egybeesett az oszmnholland diplomciai kapcsolatok kezdete-
vel.
74
1610-ben az oszmn ottert felels kapudn pasa rangjt betlt Halil
pasa (15701629) szvetseget akart tet al hozni a Holland Kztrsasg, az
Oszmn Birodalom es Marokk kztt es ennek erdekeben egy meghvt kl-
74
Halil nalcik: An Economic and Social History of the Ottoman Empire. Cambridge 1997.
374375.
MovvovszXo vs Evoviv vvv Nvrv:ir6io6 217
dtt a holland orszggylesnek.
75
Amikor a hollandok megkaptk ezt a levelet,
mr letrejtt a fegyversznet a spanyol Habsburgokkal, m j kapcsolatot akar-
tak fenntartani az oszmnokkal, ezert 1610-ben kvetet (n. orateurt) kldtek
Isztambulba.
76
Az els isztambuli holland kvet Cornelis Haga volt, aki mr
korbban, 1604-ben is megfordult keleten. Halil pasa kzbenjrsval sikerlt
elerni, hogy a szultn killtsa az Egyeslt Tartomnyok szmra a privilegium-
levelet (az n. ahdnmt vagy kapitulcit).
77
Az Oszmn Birodalom ezutn lett
szvetsegese a hollandoknak.
A hollandoknak nemcsak kereskedelmi erdekeltsegeik voltak oszmn ter-
leten, hanem komoly politikai erdekek is lltak az oszmnholland diplomciai
kapcsolat mgtt: a spanyolholland koniktus es a Habsburgok eurpai ervi-
szonynak kerdese. A 16. szzad forduljn a Habsburg-dinasztinak ket nagy
politikai problemja volt Eurpban: a nemetalfldi felkeles es az oszmnok
elleni hbor.
78
Mindkett nagy terhet jelentett a kincstrnak: a ketfrontos h-
bor sok penzbe kerlt, amelyet amerikai arannyal es ezsttel prbltak nan-
szrozni.
79
Mivel a beveteli forrsok korltozottak voltak, I. Rudolf a penzhiny
miatt 1606-ban az oszmnokkal beket kttt, a hollandokkal pedig a spanyolok
1609-ben a kasztliai gazdasgi vlsg miatt kenyszerltek megktni a fegyver-
sznetet, hiba prbltak amerikai arannyal es ezsttel ptolni a kincstr hi-
nyait. A hollandoszmn diplomciai kapcsolat kezdeten a hollandok erdeke
az volt, hogy egy kzs front jjjn letre Eurpban a Habsburg katolikus hata-
lom ellen. Haga a szultn eltti audiencijn a kzs erdekekre is hivatkozott,
orcijt meg ebben az evben kiadtk Hollandiban es Angliban.
80
A beszed
tartalma nagyon hasonltott a Van Meterennel megismert providencialista esz-
mekre. Hasonlan ahhoz, ahogy Van Meteren a vilgtrtenelmet a j es a rossz
kztti folyamatos kzdelemre reduklta, Haga szerint az oszmnok, a holland
nemzet es a protestns vilg llnak a j oldalon, a rossz oldalon pedig a ppa, a
Habsburg-dinasztia es a spanyol nep tallhat.
75
Bronnen tot de geschiedenis van den Levantschen handel 15901826. I. Ed. Klaas Heeringa.
Den Haag 1910. 155, Nieuw Nederlandsch biograsch woordenboek. X. Ed. P.C. Molhuy-
sen P.J. Blok. Leiden 1937. 319, Alexander H. De Groot: Te Ottoman Empire and the Dutch
Republic: A History of the Earliest Diplomatic Relations, 16101630. Leiden Istanbul 1978,
revised edition, Leiden 2012 (PIHANS CCXXII).
76
Bronnen i. m. 156.
77
Klaas van Harderwijk: Levensschets van Mr. Cornelis Haga. Schiedams Jaarboek 1848,
1850 (aanhangsels). Schiedam 1850, Klaas Heeringa: De eerste Nederlandsche gezant bij de
Verheven Porte. Utrecht 1917, De Groot, A: Te Ottoman i. m., Hans van der Sloot Ingrid
van der Vlis: Cornelis Haga: diplomaat en pioneer in Istanbul. Amsterdam 2012.
78
Poliensk, J.: Te Tirty Years War i. m. 2223, Parker, G.: De opstand in de Nederlanden i. m.
79
Uo. 9697.
80
VVaerachtich verhael, i.m. A3r, A true declaration i.m., nalcik, H.: An Economic i. m. 374.
218 Kvvs Tvszviszv
Haga a holland orszggylesnek kldtt leveleiben mindent reszletesen es
pontosan lert, amit Magyarorszg es Erdely kapcsn hallott vagy tapasztalt.
81

Peldul rt az 1613-ban Konstantinpolyban jrt erdelyi kvetsegrl, amelynek
Bethlen Gbor is resztvevje volt.
82
Haga ebben a levelben emltette elszr
Bethlent, ezert nagyon valszn, hogy tallkozott is vele. Reszletesen elemez-
te Erdely politikai helyzetet es viszonyt a szultnnal, valamint meggerte az
orszggylesnek, hogy szorosan kvetni fogja az esemenyeket.
83
Nem volt egy-
szer dolga: egy 1616-ban elkldtt levelben arrl tudst, hogy veszelyes a ma-
gyarorszgi esemenyekrl rni.
84
A kvetjelentesekben a Magyarorszgrl es Er-
delyrl szl beszmolk nagy resze titkosrssal szerepel. Ezekbl a levelekbl,
a hossz lersokbl es elemzesekbl, valamint az orszggylessel folytatott ke-
sbbi levezesbl vilgosan kiderl, hogy a hollandok fontosnak tartottk, hogy
tudjk, hogyan alakul a politikai helyzet Magyarorszgon es Erdelyben.
85
81
NL-HaNA Staten Generaal, nr. toegang 1.01.02, inv. nr. 60896093 (Haga kvetjelentesei az or-
szggylesnek 1612-tl 1626-ig), uo. inv. nr. 12578.14 (kvetjelentesek 1623-bl es 1626-bl).
Ms helyen is megmaradtak levelek es missivek Hagtl: NL-HaNA Staten-Generaal, Collectie
De Wilhem, 16221656, nr. toegang 1.10.54, inv. nr. 1 es 13, NA SG Familiearchief Pauw van
Wieldrecht, nr. toegang 3.20.43, inv. nr. 56, NL-HaNA Aanwinsten Eerste Afdeling, nummer toe-
gang 1.11.01.01, inv. nr. 267 (kvetjelentesek 1612. mrc. 18.1613. oktberig), Uo, inv. nr. 419
(1623), Uo, inv. nr. 684 (1627. szept. 4.), Uo, inv. nr. 1695 (Level Mric hercegnek, 1613. okt.
25.), NL-HaNA, Johan van Oldenbarnevelt, nummer toegang 3.01.14, inv. nr. 4 (kvetjelentes
Johan van Oldenbarnevelt llamgyesznek, 1614. jl. 26.). Haga leveleit titokban Velenceben is
msoltk, ezert egy reszk az ottani leveltrban is fennmaradt: Venice: November 1612, Calen-
dar of State Papers Relating to English Aairs in the Archives of Venice, Volume 12: 16101613
(1905), 441454. online: http:iiwww.british-history.ac.ukireport.aspxcompid=95711, Venice:
July 1612, Uo. 385401. online: http:iiwww.british-history.ac.ukireport.aspxcompid=95707,
Venice: April 1614, Calendar of State Papers Relating to English Aairs in the Archives of Ve-
nice, Volume 13: 16131615 (1907). 104118. online: http:iiwww.british-history.ac.ukireport.
aspxcompid=95879 (2012.10.26). A leideni egyetemi knyvtrban is megmaradt egy level Hag-
tl: UB Leiden, Hs. Diedrichs 9 U. (1616. jan. 27.).
82
NL-HaNA nr. toegang 1.01.02, inv. nr. 6089. Cornelis Haga a holland orszggylesnek
(Konstantinpoly, 1613. jn. 15.), msolata: MTAK Ms. 4946, iratmsolatok a hgai kirlyi
leveltrbl Hatvani Mihly hagyatekbl. fol. 1.
83
Wat hier van worden wil, sal ik uwe Ho: Mo: E. onderdanichst adverteren. Uo.
84
Cornelis Haga levele ismeretlen szemelynek (de nyilvn az orszggylesnek sznt rs,
1616. jan. 27.) UB Leiden, Hs. Diedrichs 9 U. Kiadva: Jan Schmidt: Catalogue of Turkish
Manuscripts in the Library of Leiden University and Other Collections in the Netherlands.
Minor Collections. Leiden Boston 2012. 3839.
85
Csak az 1613. evi levelezesbl: Cornelis Haga a holland orszggylesnek (Konstantinpoly,
1613. jl. 12., lers egy felkelesrl Erdelyben) NL-HaNA nr. toegang 1.01.02, inv. nr. 6089,
msolata: MTAK Ms. 4946, fol. 3, Cornelis Haga a holland orszggylesnek (Konstantinpoly,
1613. aug. 29., Bethlen kvetsege Isztambulban) uo, fol. 49, Cornelis Haga a holland
orszggylesnek (Konstantinpoly, 1613. dec. 19., Bethlen megvlasztsa, kldtt egy
kvetseget Isztambulba es koront ker a szultntl), uo, fol. 5.
MovvovszXo vs Evoviv vvv Nvrv:ir6io6 219
Bethlen hadjratai (16191626)
A harminceves hbor kezdete 1618-ban jelents pillanat volt Magyarorszg es
Erdely hollandiai kepenek fejldese szempontjbl. A Habsburg hatalom elleni
fegyveres ellenlls Csehorszgban 1618-ban es a Bethlen-hadjrat 1619-ben
nagyon erdekelte a holland kznseget. Tbb rpirat es jsg jelent meg Beth-
len hstetteirl, bennk sok informcival Magyarorszgrl es Erdelyrl is.
86

A kvetkez peldval jl be lehet mutatni, hogyan terjesztettek a hreket
Bethlenrl a Holland Kztrsasgban es a hatrokon tl az els Bethlen-hadjrat
idejen. A holland orszggyles kapott egy msolatot Bethlennek Gyulafehervr,
1619. augusztus 18. dtummal a cseh rendeknek cmzett levelebl, amelyben
86
Bethlen Gbor: Brief van Gabriel Bethlemi prince van Transylvanien ghesonden aen den ...
grave van Toren in Moravia. Den Haag 1619. (Knuttel 2819, Tiele 1582), Edict ofte placcaet
van de Stenden des marquisats van Moravien, gheleghen tusschen het coninckrijck Bohemen
ende de landen van Oostenrijck: Waer by de secte der Iesvyten uyt den selven lande werden
gheproschribeert ende ghebannen ... vanden 6. May, 1619. Mitsgaders ghelijcke edict der
evangeliche Stenden des coninckrijcks van Hungarien, jeghens de Iesvyten: vanden 16. May,
1619. Den Haag 1619. (Knuttel 2815, Tiele 1578), Exemplar literarvm principis Transylvani
Gabrielis Bethlemi. Den Haag 1619. UB Leiden, THYSPF 2504, Oorloghen van Boheemen,
mitsgaders alle battalien, in nemen van steden, ende castelen, so wel in Hongarijen,
Oostenrijck, Moravijen, Meren, als Boheemen, met de kroninghen des keysers als koningen
van begin to op desen huydigen dage, seer vreemt om hooren. Leiden 1619. (Knuttel 2824),
Bethlen Gbor: Copyen van eenighe brieven, van den doorluchtigsten heere, Gabriel koningh
van Hongarien, &c. Aen [...] Frederich, koningh van Bohemen [...]. Vervatende den geluckigen
toe-stant van de saken desselvigen koninghrycx. Amszterdam 1620. (Knuttel 3049), Henricus
Slatius: Amsterdamsche Nouvelles, dat is, Nieuwe tydinghen, van tghene datter onlancx
is ghepasseert in Bohemen, hongarien, Weenen, Polen, Slesien, Meeren, Ceulen, Venetien,
Neaples, Heydelberch, Vracnkeryck, Enghelandt, Brabandt, Vrieslandt, ende Hollandt, &c.
Wt ghegheven ende in tlicht ghebrocht tot troost der calvinisten. Harderwijk 1620. (Knuttel
3086, Tiele 1759), Artyckelen van het eeuwich verbondt, ghemaect tusschen Frederick, koninck
van Bohemen .... Met de ... vorst, heer Gabriel, prince van Hungarien end Transsylvanien ...
tsamentlijck de stenden des voor-ghemelten rijcks. Amsterdam 1620. (Tiele 1720, Knuttel
3024), Articvlen vande confederatie der Hongarische, Bohemische ende gheincorporeerde
provintien. Den Haag 1620. (Knuttel 3025, Tiele 1721), Een clare en warachtighe abeeldinghe
van die met den Palts aen ghespannen ende ghesworen hebben den Keyser wt zijn rijck te
dryven, afghebeelt door dit beest met seuen hoofden ter eeren van .... Ferdinandus Keyser
van Roomen, enz.... En den Hertoch van Beyeren, en .... den Graef van Bucquoy als .... voor
vechters van Godt en den Keyser om de heylighe Kerck te beschermen en te deenderen
teghen den duyuel en dit seuen hoofdighe beest, ghelijck hier onder aengewesen sal worden,
door de letter A. B. C. in-plano, een blad. S.l. 1621. (Knuttel 3153, ms keppel, Knuttel 3154),
Dorotheo Plosario: Oratio Apologetica, Pro Serenissimo Gabriele Bethleno: In qua Partim
aliae calumniae in ipsum conjectae solide confutantur: Partim etiam ostenditur, culpari non
posse, quod auxilio Turcico in his bellis vtatur i Habita in magna Europaeorum frequentia
ab Dorotheo Plosario. Posonii : Excudebat Petrvs Pazman, sumptibus Nicolai Eszterhazii.
Posonii [inkbb egy klfldi vros] 1624. (Knuttel 3505).
220 Kvvs Tvszviszv
az orszggylesi jegyzknyv szerint btortja es tmogatsrl biztostja
ket.
87
Ezt a levelet hangosan felolvastk az orszggylesen 1619. szeptember
23-en,
88
majd a hgai nyomdsz, Aert Meuris, aki az orszggyles helysznetl
nehny utcra lakott, azonnal ki is nyomtatta.
89
Nem sokkal ezutn megjelent
ugyanannl a nyomdnl egy holland fordts is.
90
Ezeket a rpiratokat a hgai
piacon, az orszggylesi helyszn mellett terjesztettek.
91
Kesbb a rpiratot fel-
hasznlta egy holland trtenelemknyv, ami Van Meteren munkjnak a foly-
tatsa volt.
92
Hollandia Anglinak is egyfajta hrcentruma volt. A hres informcigy-
nk, Broer Jansz specialitsa az volt, hogy a hreket sszegyjttte es exportlta
Angliba.
93
Abraham Schilders nyomdsz, aki Middelburgbl Delnyugat-Hol-
landiba tette t szekhelyet, jsgokat fordtott angolra, adott ki es kldtt Lon-
donba.
94
A mr emltett hgai nyomdsz, Meurs is francira fordtott jsgokat,
valsznleg a hgai diplomciai krk szmra.
95
87
Resolutin Staten-Generaal Oude en Nieuwe Reeks 15761625. IV. Ed. N. Japikse. Den Haag
1915. 248. A level msolata: NL-HaNA nr. toegang 1.01.02, inv. nr. 6051.
88
Resolutin Staten-Generaal i. m. 248.
89
Exemplar literarvm principis Transylvaniae. Gabrielis Bethlemi. Den Haag 1619. (1619. Aug.
18.) UB Leiden THYSPF 2504.
90
Copye vanden brie des princes van Transylvanien. Ghenoemt Gabriel Bethlemi. Den Haag
1619. (1619. aug. 18.) UB Leiden THYSPF 2505.
91
Lsd a kepet: Adriaen vande Venne: Tafereel van de belacchende werelt: en des selfs geluckige
eeuwe, goet rondt, met by-gevoegde raedsel-spreucken, aengevvesen in de boer-achtige
eenvoudigheyt, op de haegsche kermis: verciert met konst-rijcke af-beeldingen. Den Haag
1635. 5.
92
Willem Baudartius: Memorien, ofte kort verhael der ghedenckweerdighste gheschiedenissen
van Nederlandt ende Vranckcryck principalijck. Als oock van Hooghduijtschland, Groot-
Britanien, Hispanien, Italien, Hungarien, Bohemen en Savoyen, Sevenborgen, und Turkijen.
Van den iare 1612 (daer het de vermaerde historie schrijver Emanuel van Meteren ghelaten
heeft) tot het begin des iaers 1620. Arnhem 1620, msodik kiadsa Zutphen 1620. fol. 454
455.
93
Broer Jansz: Corante, or nevves from Italy, Germanie, Hungarie, Spaine and France. 1621,
Printed at Amstelredam: By Broer Ionson, dwelling on the new side behinde Borchwall in the
siluer Can, by the brewery, the 9. of Iuly. 1621. Amsterdam 1621, U: Corante, or, nevves from
Italy, Germanie, Hungarie, Poland, Bohemia and France. 1621, Printed at Amstelredam: By
Broer Ionson, corranter to his excellencie, the 20. of Iuly [1621]. Amsterdam 1621.
94
Te late good successe and victory, which it pleased God to giue to some of the King of
Bohemias forces, vnder the conduct of the prince of Anhalt, generall for the said King, against
the two great generals of the Emperour, Bucquoy and Dampiere, atchieued neare Horne in
Austria VVith many other considerable things concerning the aaires of that countrey. Vnto
which is added the articles of agreement, made betweene the said King of Bohemia and
Bethlem Gaber, prince of Hungaria and Transiluania. Middleburg 1620.
95
Advis svr les aaires presentes dAllemagne et de Boeme. La Haye 1620. (Bethlent a rpirat le
pauvre Batrori Gabor-kent emlti!).
MovvovszXo vs Evoviv vvv Nvrv:ir6io6 221
Nem szabad elfelejtennk, hogy Nemetalfld a felkeles utn ket reszre sza-
kadt. A deli resz, beleertve Antwerpent, meg mindig Habsburg-h volt es spa-
nyol hatalom alatt llt, azonban ott is gyelemmel ksertek a Bethlen Gborral
kapcsolatos hreket. Ennek politikai okai is voltak: a magyarorszgi es erdelyi
esemenyek szerepet jtszottak az ideolgiai hborban szak- es Del-Nemetal-
fld kztt, ahogyan azt mr Van Meteren knyve kapcsn lthattuk. A del-ne-
metalfldi Habsburg-prti sajtkzpont Antwerpen volt. Az antwerpeni nyom-
dsz, Abraham Verhoeven (1575-1652) szmtalan, a Habsburgokat tmogat
jsgot fordtott hollandra es francira bennk Bethlenrl szl hrekkel ,
majd kldte tovbb ket eszakra.
96
gy a holland kznseg tbb oldalrl is meg-
ismerhette az esemenyeket.
97
Emellett szmos klfldi, latin, nemet es francia
96
Abraham Verhoevenrl, lsd: Alphonse Goovaerts: Origine des Gazettes et Nouvelles
periodiques. Abraham Verhoeven dAnvers, le premier gazettier de lEurope. Anvers 1880, E.
van Bergen: Abraham Verhoeven van Antwerpen, de eerste gazettier van Europa. Anvers 1881,
F. Jos. van den Branden: Ontstaan van het nieuwsblad te Antwerpen. Abraham Verhoeven,
zijn leven. Antwerpen 1902, Emmanuel de Bom: Abraham Verhoeven de eerste courantier
van Europa Tijdschrift voor boek en bibliotheekwezen 1. (1903) 2751, Paul Arblaster:
CURRENT-AFFAIRS. Publishing in the Habsburg Netherlands, 16201660 in Comparative
European Perspective. (Oxford University D.Phil thesis 1999), Brabant Stephane, Limprimeur
Abraham Verhoeven (15751652) et les debuts de la presse Anvers, (Disszertci Universite
libre de Bruxelles 2004), Stephane Brabant: Limprimeur Verhoeven (15751652) et les debuts
de la presse Belge. Paris Bruxelles 2009.
97
Abraham Verhoeven: Verhael vanden groote victorie ende slagh Antwerpen 1620, U:
Tijdinghe van Duytslandt, ende Bethlehem Gabor die de croone van Hongheren mede
heeft Gedruckt den 30. december. Antwerpen 1620, U: Der H. keyserlycker, ende van
Germanien, Hungharijen, Bohemen, &c. koninckliicker maiesteyt edictale cassatie vande
onwettelijcke, pretensie, ende in recht nulle verkiesinghe Gabriel Bethlens int coninck-rijck
van Hungharijen. Antwerpen 1621, U: Appril 1621. 59 Gazette Van Blschap, des Maents
Aprilis, Anno 1621. Van het ouergheuen van Hungheren, Slesien, Pfaltz-Landt, Pilsen, ende
andere plaetsen. Eerst ghedruckt den 19. april, 1621. Antwerpen 1621. (Knuttel 3137), U:
Gazette vniuersele des maents augusti, vanden staedt der orloghe in Nederlandt, Palslandt,
Bemen, Hongherijen, Vranck-rijck, Polen, ende andere landen. Antwerpen 1621, U:
Historica narratio, de rebellione Hungarorum per Betlenum Gaborem procurata [...]. Nec
non actorvm [...] in conventu Posoniensi & Novizoliensi, annullatio. Antwerpen 1621, U:
De Hispani, Galli, Germani, & Hungari, publico rerum statu epistol, iunio mense an.
1621. Varijs loc script. Madriti 15. iunij. Antwerpen 1621, U: Sommaire contenant ce qui
sest passe de plus memorable es guerres de Boheme, Slesie, Morauie, Hongrie, Austriche, et
du Palatinat, es annees 1618. 1619. 1620 & 1621. Antwerpen 1621. (Knuttel 3138), U: Die
tweede gazette des maendts iuny anno 1621. Van verscheyden gheschiedenisse in Hongheren,
Bemen, Engelandt, Vranckrijk, Nederlandt, Italie, Spanie, &c. Antwerpen 1621, U: Den eedt
met de[n] welcken Bethlem Gabor prince van Transilvanien hem verplicht [...] heeft aen
de[n] Turc tot Cassouw, in Hungarijen Antwerpen 1621, U: Postillon povr chercher le Roy
dechasse de Prague. Antwerpen 1621, U: Nieuwe tijdinghe, hoe dat de cosagghen dweers
door Hongherijen, ende Moravien geslage[n] zijn, ende de stadt Trenchin in genomen hebben.
222 Kvvs Tvszviszv
nyelv nyomtatvnyt is olvastak Bethlenrl, amint erre tbb egyetemi es vrosi
gyjtemenybl is kvetkeztethetnk.
98

Haga kzben j utastst kapott az orszggylestl 1619. december 13-n,
amelyben egyertelmen megbztk Bethlen es Erdely tmogatsval.
99
Az inst-
rukci tartalma szoros kapcsolatban ll a harminceves hbor kezdetevel es a
spanyolokkal kttt tizenket eves fegyversznet kzelg vegevel (1621).
100
A
hollandok tartottak attl, hogy a szultn beket kt a spanyolokkal es az ausztriai
Habsburgokkal, hiszen ha ezt trtenik, akkor a spanyolok jult ervel es sike-
resen tmadhatnk Hollandit. (Valban folytak diplomciai trgyalsok, hogy
a szultn meghosszabbtsa-e a tizent evre kttt zsitvatoroki beket II. Ferdi-
nnddal.) A hollandok gy lttk: II. Ferdinnd bzik benne, hogy a szultn nem
tmogatja a magyarokat es a cseheket. Az Oszmn Birodalom feje habozott,
hogy a Habsburg uralkodval hosszabbtsa-e meg a zsitvatoroki bekeszerzdest
vagy inkbb az erdelyi fejedelmet tmogassa. Amennyiben az elbbi verzi va-
lsul meg, akkor nemcsak Nemetalfld, hanem Erdely is veszelybe kerl rja
a holland instrukci.
Bethlen es Erdely holland tmogatsa fontos politikai erdekeket szolglt. A k-
zs reformtus valls, amelyre sokat hivatkoztak a holland orszggylesen, csak
rgy volt.
101
A hollandoknak az volt az erdekk, hogy a koniktus folyamatos
legyen Kelet-Eurpban, gy a Habsburgoknak minel kevesebb penze es katonja
jusson a nemetalfldi harcokra.
102
Brederode szavai szerint ez vilgosan kiderl
abbl az utastsbl, amelyet Haga kapott: ennek ertelmeben meg kellett akad-
Antwerpen 1621, U: Verhael hoe dat de croone va[n] Hongarijen wederomme ouer ghelevert
is aen de keyserlijcke majesteyt [...] voorts is de stadt Villeck ende Vesprin, in Hongharijen
in ghenomen voor den keyser. Antwerpen 1621, U: Tijdinghe wt weenen, in wat manieren
den Hongherschen Peys, is ghesloten, Met de Articulen vanden Peys. Overghesedt wt het
Hoochduyts in onse Nederlandtsche sprake. Antwerpen 1622, U: Waerachtighe Tijdinghe
hoe datse in Hongharijen tot Cassauw, twee Paters der Jesuyten, met eenen Canoninck van
Strigonien, jammerlijck hebben vermoort, ende veel Tormenten aen ghedaen, met Branden
van Flambeeuwen. Overghesedt uut het Latijn, in onse Nederlandtsche sprake. Antwerpen
1622.
98
Peldul az utrechti, amszterdami, leideni es groningeni knyvtrakban.
99
Resolutin Staten-Generaal i. m. 326.
100
A htterrl lsd: Poliensk, J.: Te Tirthy Years War i. m. 2223, 9697. Jonathan Israel:
Empires and Entrepots: Dutch, the Spanish Monarchy and the Jews, 15851713. London
1990. 34.
101
Lsd peldul: Imre Mihly: Szenci Molnr Albert Idea Christianorum-a. In: Irodalom es
ideolgia a 1617. szzadban. Szerk. Varjas Bela. Bp. 1987. 236237.
102
the Dutch were properly aware that every soldier sent against the Habsburgs anywhere in
Europe balanced a soldier who could otherwise be set under Spinola on the Rhenish frontier.
Poliensk, J.: Te Tirty Years War i. m. 131.
MovvovszXo vs Evoviv vvv Nvrv:ir6io6 223
lyoznia a Spanyolorszg es az Oszmn Birodalom kztti beke letrejttet azltal,
hogy a magyar fejedelmet es a cseh kirlyt tmogatja Konstantinpolyban.
103

A holland kvetnek eszerint a kvetkez erveket kellett hasznlnia a trgya-
lsok alatt: 1. A Habsburg uralkodnak mr nincs hatalma (auctoritas) Cseh-
orszgban es Magyarorszgon, mert mindket orszg ms fejedelmet vlasztott
legitim uralkodjnak. 2. Ezeknek az j uralkodknak nagyon j kapcsolatuk
van ms orszgokkal, kztk peldul a Holland Kztrsasggal. Hagnak arrl
is reszletesen tjekoztatnia kellett a szultnt, hogyan zajlott le a trvenyes ki-
rlyvlaszts es koronzs Csehorszgban es Magyarorszgon. A korbbi, mr
idezett levelezes alapjn kijelenthetjk, hogy a holland politikai strategia mr
1612 ta letezett: nem volt veletlen, hogy Haga Magyarorszgrl es Erdelyrl
olyan sok informcit szerzett es kldtt Hollandiba.
104
Haga nemcsak diplomciai segtseget, hanem anyagi tmogatst is nyjtott
Bethlennek. A dn kirly Hagn keresztl kldtt penzsegelyt a fejedelemnek,
amivel Haga is jl jrt es vagyona szepen gyarapodott.
105
Ekzben a holland dip-
lomciai es kereskedelmi hlzatot a dn uralkod is hasznlhatta, st, unoka-
ccse, Bethlen Peter is, aki Bethlen Gbornak gy kldtt levelet, hogy azt a
velencei kvet Angliban tadta a velencei amand kereskednek, Daniel Nys-
nek, aki ezt Erdelybe vitte.
106
A mr emltett holland kvet, Brederode Nemet-
103
Resolutie der Staten-Generaal, waarbij Haga gelast wordt het sluiten van vrede tussen Turkije
en Spanje te beletten. 1619. dec. 13. Bronnen i. m. 341.
104
J. W. G. van Oordt: Nederland en Turkije in het begin van den dertigjarigen oorlog. De Gids 37.
(1873: 3. sz.) 242. Hasonl szerepe lehet a francia kvetnek, Philippe de Harlay. Lsd a kvet
jelenteseit a francia kirlynak: Papiers de lambassade de Philippe de Harlay, comte de Cesy,
Constantinople. II Lettres et memoires de Mr de Cesy, ambassadeur Constantinople ,
pendant et aprs son ambassade, aux ambassadeurs pour le Roy, tant en Italie quailleurs,
et desdicts ambassadeurs Mr de Cesy , 16201644. Bibliothque Nationale de France,
Departement des manuscrits, Franais 1651.
105
Bronnen i. m. 348349. (1627. febr. 13.) Haga kapott 17.647 magyar aranyforintot a dn
kirlytl, hogy tovbbtsa Bethlennek. Egy msik tuls 1628-ban ment Hagnak egy
amszterdami kereskedn, Joost Brasseren keresztl: NL-HaNA, Staten-Generaal, nummer
toegang 1.01.02, inv. nr. 12586.6. Haga penzgyeirl Alexander de Groot szbeli kzlesebl
ertesltem (2012. december 16.).
106
1628. mrc. 15. Alvise Contarini velencei kvet a dogenak es a szentusnak. Calendar of
State Papers Relating to English Aairs in the Archives of Venice. XXI. 16281629. Ed.
by Allen B. Hinds. London 1916. 1429. online: http:iiwww.british-history.ac.ukireport.
aspxcompid=89178 (utols eleres: 2011. mj. 10.). A velencei kvet rgtn lemsoltatta a
level tartalmt es tovbbkldte a velencei dzsenak es a szentusnak is. A velenceiek szinten
kzelrl gyeltek Bethlen trgyalsait Konstantinpolyban, lsd a velencei szentus levelet a
konstantinpolyi bailnak (1628. mrc. 18.), es Sebastiano Venier levelet a szentusnak (1628.
mrc. 18.) Uo. Lsd meg Krmn Gbor tanulmnyt ebben a ktetben.
224 Kvvs Tvszviszv
orszgban tovbbra is segtett Bethlennek, ahogyan azt korbban Bocskaival is
tette.
107
Cornelis Haga valdi kzvett volt Konstantinpolyban a hollandok, a ma-
gyarok es az oszmnok kztt, diplomciai tevekenysege mellett nagyon fontos
informcigynkkent is funkcionlt a hrom orszg viszonylatban. gyesen
hasznlta fel az informcikat celjai eleresere: I. Ahmed szultnt 1612-ben az-
zal vette r a privilegiumlevel killtsra, hogy holland terkepeket adott neki
Eurprl.
108
A terkepeket az oszmn uralkod jl tudta hasznlni, mert sok
fontos strategiai informcit tartalmaztak, amely nagy hasznot hajtott orszga
diplomcijnak. Ms kereszteny orszgok, mint peldul Anglia es Franciaor-
szg nem szvesen adtak az oszmnoknak ilyesfajta ajndekokat, mert tartottak
annak felhasznlsi lehetsegeitl gy a terkepekkel Haga sokkal tbbet el tu-
dott erni a Portn, mint ha aranyat vagy drgakvet adott volna.
A holland es ms orszgok ajndekai kztti klnbseget a kvetkez pel-
dval lehet jl erzekeltetni. Haga nagyon gyelt arra, mit adnak ms kvetek
a szultnnak es sokat is rt ezekrl a levelezeseben. Bethlen es a mr emltett
erdelyi kvetseg hsz aranyozott ezst kelyhet, illetve poharat adott az oszmn
uralkodnak.
109
Haga szerint a trkk a dsztrgyakat kizrlag a hozzjuk fel-
hasznlt ezst ertekere becsltek, gy a holland ajndekot (es taln a terkepeket)
sokkal jobban ertekeltek a tbbiekenel.
110
Haga levelezeset gy az erdelyi diplo-
mciatrtenet egyik fontos forrsnak is tarthatjuk.
Haga nemcsak Konstantinpolyban tett sokat Bethlen gyeert, hanem ms-
hol is. Celjnak elerese erdekeben nagyon jl hasznlta a birtokban lev, Ma-
gyarorszgrl es Erdelyrl szl informcikat, amikor az anyaorszggal vagy
ms kereszteny orszggal trgyalt Bethlenrl. Ahogy mr emltettem, a holland
107
Poliensk, J.: Te Tirty Years War i. m. 92. Brederode levele Johan van Oldenbarnevelt
llamgyesznek (1612. okt. 2.) NL-HaNA Johan van Oldenbarnevelt leveltra, 15861619,
levelezes. Kiadva: Johan van Oldenbarnevelt. Bescheiden betreende zijn staatkundig beleid
en zijn familie 15701620. II. Ed. S.P. Haak A.J. Veenendaal. Den Haag 1934. 524525.
108
B. J. Slot: De diplomatieke betrekkingen tussen Nederland en het Osmaanse Rijk. in: Topkap
& Turkomanie: Turks-Nederlandse ontmoetingen sinds 1600. Ed. Hans Teunissen et al.
Amsterdam 1989. 10.
109
Cornelis Haga a holland orszggylesnek (Konstantinpoly 1613. jl. 12.) (lers egy felkelesrl
Erdelyben) NL-HaNA nr. toegang 1.01.02, inv. nr. 6089, msolata MTAK Ms. 4946, fol. 3. Egy
hasonl pohr: British Museum, AN247067001.
110
Alsoo acht dagen te vooren een Ambassadeur van den Prins van Transylvania Gabriel Batorui
gecomen was, heeft oock op den selven tijt de hant van Sijn Mat. gecust ende audientie
gehadt, brengende tot een present omtrent twintich stucken van silvere vergulde drinckbekers
ende coppen, die niet anders bij de Turcken, als de waerdige van het silver geestineert ende
oockn dadelijck inde munte gebroken werden, twelck de Presenten van uwe Ho: Mo: E oock
aensienlycker ende aengenaemer gemaeckt heeft. Uo.
MovvovszXo vs Evoviv vvv Nvrv:ir6io6 225
klpolitikrl tbb szinten dntttek. Haga nemcsak az orszggylesnek kl-
dtt leveleket, hanem ms befolysos emberekkel is levelezett Hollandiban
Bethlenrl, gy peldul Johan van Oldenbarnevelt llamgyesszel.
111
Szoros kap-
csolatban volt ms holland kvetekkel, tbbek kztt Brederodeval es a Prizs-
ban rezidel Hugo Grotiusszal, a svedek kvetevel is.
112
A Hagtl szrmaz
informcikat Nemetalfldn tovbbadtk, ahogy az abbl a ket hossz, Er-
delyrl es Bethlenrl szl memorialebl is kiderlt, amelyet Ernst Casimir van
Nassau-Dietz frz helytart kezehez juttattak el.
113
Az ismeretlen szerz a Beth-
len gyeirl es az erdelyi politikai esemenyekrl szl reszben Hagt idezi f
forrsakent. Ahogy Szalrdi Jnos krnikjbl tudjuk, ms orszgokba is Haga
juttatta el Bethlen politikai zeneteit.
114
II. Gusztv Adolf sved kirly kancellrja,
Axel Oxenstierna a svedek hollandiai gensetl, Jan Rutgerstl pontosan tudott
az Erdelyben zajl esemenyekrl.
115
Rutgers Hgban szerezte az informciit
es emlti, hogy ezek Cornelis Hagtl szrmaztak.
116
A Konstantinpolyban tar-
tzkod Haga teht kulcsgurja volt Bethlen eurpai klpolitikjnak.
Haga a holland nyilvnossg frmait is felhasznlta, hogy eljuttassa Beth-
len politikai zeneteit a nemetalfldi kznsegnek. Klnbz informci-
gynkkre tmaszkodott, aki a holland kznseget az Oszmn Birodalomrl,
Magyarorszgrl es Erdelyrl Haga leveleit felhasznlva sajt jsgaik es rp-
lapjaik reven tjekoztattk. Egyik legfontosabb kzvettje Willem Baudartius
(15651640), teolgus, bibliafordt es trtenetr volt.
117
Baudartius politikai
velemenye hasonltott Brederode, Reyd es Van Meteren elmeleteihez. rt egy
hres es tbbszr kiadott rplapot is, amely szerint Hollandinak folytatnia kell
111
Oldenbarnevelt Hganak (1614. jl. 26.) NL-HaNA, Johan van Oldenbarnevelt, nummer
toegang 3.01.14, inv. nr. 4. Kiadva: Johan van Oldenbarnevelt i.m. III. 2627. Hga
Oldenbarneveltnek (1614. nov. 14.) Uo, 71.
112
Briefwisseling van Hugo Grotius. XVII. Ed. H.J.M. Nellen Cornelia M. Ridderikho. Den
Haag 2001. 259.
113
Stukken betreende Transsylvani en de oorlog (s.d.) Koninklijk Huisarchief Den Haag,
Stadhouderlijke Archieven, A23466.
114
Szalrdi Jnos: Siralmas magyar krnikja. Sajt al rendezte, a bevezet tanulmnyt es a
jegyzeteket rta Szakly Ferenc. Bp. 1980. 205.
115
RA(S) Oxenstiernasamlingen E 702. Te Works and Correspondence of Axel Oxenstierna,
Chancellor of Sweden 16121654. Te Letters of Jan Rutgers to Axel Oxenstierna online:
http:ii62.20.57.212iraiaoiRutgers_in_ENG.html (2011.05.02)
116
Jan Rutgers levelei Axel Oxenstiernnak (1622. mrc. 29. es pr. 22.) RA(S) Oxenstiernasam-
lingen E 702.
117
Nieuw Nederlandsch biograsch woordenboek. III. Ed. P. C. Molhuysen P. J. Blok. Leiden
1914.
226 Kvvs Tvszviszv
a Habsburgok elleni hbort,
118
Van Meteren halla utn pedig folytatta annak
munkjt es megrta az 16121618 kztti evek trtenetet.
119
Hasonl md-
szert alkalmazott, mint Van Meteren: rplapokat, leveleket es ms korabeli for-
rsokat hasznlt, a holland trtenelmet az eurpai esemenyek sszefggeseiben
trgyalta, amelyben a magyarorszgi es erdelyi trtenesek prominens helyet
kaptak. Baudartius is a Gondviseles szemszgebl szemlelte az esemenyeket,
politikai zenete Van Meterenehez hasonl: a protestns Eurpnak meg kell
vedenie magt a katolikus Habsburgok zsarnoksga ellen. Szmos olyan peldt
hozott fel, amelyet valsznleg Hagtl vagy annak titkrtl, Ernst Brincktl
kapott.
120
A Hieronymus Ortelius ltal rt, Magyarorszgrl szl krnika tartalmban
es zeneteben hasonlt Van Meteren es Baudartius munkira. Holland nyelv
fordtsa 1619-ben jelent meg Petrus Neander lelkesz tollbl.
121
De Clerck ke-
sztette a kepeket ehhez a kiadshoz, amelyek reszben Van Meteren munkjbl
szrmaztak.
122
A fordt szerint a magyarorszgi trtenelem tanulmnyozs-
val Isten akaratt lehet megismerni. Neander egyfajta Orniai Mric hercegnek
sznt fejedelmi tkrkent mutatja a magyar trtenelmet: szerinte egy uralkod-
nak meg kell vedenie az orszgot es az egyhzat az rdgtl, ahogy azt a magyar
fejedelmek teszik.
123
Ha jl ertjk Neander szavait, Mric hercegnek kvetnie
kell Bocskai es Bethlen peldjt.
1620-ban Baudartiusnak jabb knyve jelent meg, amely Van Meteren es
Ortelius mveinek folytatsa volt, az 16121620-as idszakot foglalta mag-
ban.
124
Erre is ervenyes, hogy nemcsak Hollandirl, hanem egesz Eurprl
rt, klns gyelmet fordtva Magyarorszgra es Erdelyre. Baudartius munk-
jnak mfajt nehez lenne meghatrozni, mert nem trteneti munka es nem is
jsg, hanem valahol a kett kztt helyezkedik el. A legfontosabb hreket sajt
118
Willem Baudartius: Morghen-wecker der vrije nederl. provintien, ofte een cort verhael van
de... wreetheden door de Spanjaerden... begaen ... Dienende tot ... vermaninghe aen allen, die
de regieringhe deser landen bevolen is. Tot Danswick bij Cryn Vermeulen de Jonge op de
leege zijde van Schotlandt. [Amsterdam] 1610. (Knuttel, 1729, 1730,1730,1731.).
119
Willem Baudartius: Historie der Nederlandscher gheschiedenissen, van den iaere 1566. tot
den jaere 1618. Amsterdam 1618.
120
Bronnen i. m. 155. Ismert Baudartius bejegyzese Brinck album amoricumba: Koninklijke
Bibliotheek (Hga), Album amicorum 1. van Ernst Brinck, fol. 129v. (1626).
121
Hieronymus Ortelius: De chronycke. van Hungari ofte. Warachtige beschryvinghe van alle
de vreeslicke oorlogen ende Veltslagen tusschen de Turck ende christen princen. Vertaalt
door P. Neandrum [Peter Neander]. Amsterdam 1619. British Library (London) 1314.L.12.
122
Schrier, I.: Boeckvercooper, i. m. oldalszm nelkl.
123
Hieronymus Ortelius: De chronycke. van Hungari i.m. fol. ij.
124
Baudartius, W.: Memorien, i. m.
MovvovszXo vs Evoviv vvv Nvrv:ir6io6 227
politikai es teolgiai nezpontjbl az olvas ele tr munka gy leginkbb egy
modern politikai hetilaphoz hasonltott, azonban csak egyszer jelent meg.
A holland kznseg kreben igeny mutatkozott az ilyen kiadvnyok irnt. Ni-
colaes van Wassenaer (1571i15721629) hasonl trtenelmi munkt publiklt
1621 es 1629 kztt.
125
A vastag folyirat Amszterdamban jelent meg feleven-
te, sszesen tizenhet alkalommal. Ahogyan ez a levelezeskbl es a knyvek tar-
talmbl kiderl, az egyik fontos kzvett Haga es a holland kznseg kztt
Van Wassenaer volt.
126
A szerz teolguskent es iskolai latintanrkent, valamint
az orvostudomnyok doktorakent mutatta be magt munkjban, azonban va-
ljban csak trtenetrkent es jsgrkent dolgozott.
127
Van Wassenaer szere-
pe a holland informcipiacon hasonl volt Jeszenszky (Jessenius) Jnosehoz,
aki szinten orvoskent rta trtenelmi temj knyveit.
128
Van Wassenaer halla
utn sgora, Barend van Lampe folytatotta a sorozatot, egeszen 1633-ig.
129

Van Wassenaer mdszere nagyon hasonltott Van Meterenehez es Baudar-
tiusehoz. is a relevns rplapokat, leveleket es az utcn hallott hreket, infor-
mcikat foglalta ssze. A klnbseg megis az volt kztk, hogy van Wassenaer
megprblt objektv maradni, csak rvid es lenyegre tr megjegyzeseket rt a
hrek melle. Munkja gy leginkbb a frankfurti es a klni Mercurius Gallobel-
gicushoz hasonlt, amelynek eredeti szerzje a holland Michael ab Isselt volt,
kesbb pedig msok folytattk kiadst.
130
Egy msik hasonl munka az gy-
nevezett Relationis Historicae continuatio, melyet tbb szerz rt es adott ki
Frankfurtban Jacobus Francus lnev alatt.
131

125
Nicolaes Jansz van Wassenaer: Historisch verhael alder ghedenck-weerdichste geschiedenisse,
die hier en daer in Europa, als in Duijtsch-lant, Vranckrijck, Enghelant, Spaengien, Hungarijen,
Polen, Sevenberghen, Wallachien, Moldavien, Turckijen en Neder-Lant, voorgevallen syn.
21 ktet. Amsterdam 16211635.
126
Bronnen i. m. XXVII, J. Z. Kannegieter: Dr. Nicolaes Jansz. van Wassenaer (1571i21629). In:
Jaarboek Amstelodamum 56. (1964) 7980. Haga nemcsak Wassenaer-rel levelezett, msnak
is kldtt informcit, lsd: Nicolaes Mulerius: Judaeorum annus lunae-solaris, et turc-
arabum annus mere lunaris. Recens uterque suis fontibus deductus, et cum anno Romano
facili methodo connexus. Groningen 1630. 75.
127
Kannegieter, J. Z.: Dr. Nicolaes Jansz. van Wassenaer i. m. 7199.
128
Teszelszky, K.: Az ismeretlen korona i. m. 203214, Nancy Siraisi: Anatomizing the Past:
Physicians and History in Renaissance Culture. Renaissance Quarterly 53. (2003) 130.
129
Barend Lampe: Historisch verhael aller gedenckwaerdiger geschiedenisse ... Amsterdam
16311635, U: Svveedsche oorloghen. Amsterdam 16311633.
130
Michael ab Isselt P. Jansonius G. Ens: Mercurii Gallobelgici sive, rerum in Gallia et Belgio
potissimum Coloniae Agrippinae 15941626, Repertorium van geschiedschrijvers i. m.
258.
131
[Jacobus Francus]: Historicae Relationis Continuatio. Warhatige Beschreibunge aller
frnemen vnnd gedenckwirdigen Geschicht so sich ... Frankfurt 15901593. Rudolf Stber:
Deutsche Pressegeschichte: Von den Anfngen bis zur Gegenwart. Konstanz 2005. 5455.
228 Kvvs Tvszviszv
Ahogyan ezt munkjban is kiemeli, van Wassenaernek nagy szksegekre
volt a tudstktl erkez levelekre.
132
Az informcikhoz gy jutott hozz,
hogy klfldiekkel tallkozott a vrosban, vagy egyszeren lement a kiktbe
es beszelt a frissen erkezett hajsokkal.
133
Nagy knyvtra volt, tele rplapokkal,
terkepekkel, st egy fldgmbbel is rendelkezett.
134
Knyveibl pontosan lehet
tudni, hogy melyik rplap volt eppen a kezeben, amikor az adott szveget rta.
Tovbbi kutatsok trgya lehet annak beazonostsa, mely forrsokat hasznlta
a magyar es erdelyi temk kapcsn. Van Wassenaer knyvet nemcsak Hollandi-
ban, klfldn is olvastk. A szerz dediklt nehny ktetet IV. Keresztely dn
kirlynak, aki ezutn kirlyi trtenetrjnak nevezte ki.
135
gy az ltala kzvet-
tett magyarorszgi es erdelyi hrek eljutottak a skandinv orszgokba is.
136

Haga 1620 mjusban j hrt kldtt a holland orszggylesnek: misszija
szerinte sikerrel jrt. A szultn valban meggerte, hogy Bethlent fogja tmo-
gatni a Habsburgok helyett, br ez nem csak Haga erdeme volt.
137
A hollandok
klpolitikai gepezete mkdesbe lendlt: els diplomciai sikerk utn meg
jobban gyeltek a Magyarorszgrl, Erdelyrl es az Oszmn Birodalomrl er-
kez hreket, a kvetkez evekben tbb knyv is megjelent Magyarorszgrl
es Erdelyrl. Van Wassenaer nagy hangslyt fektetett arra, hogy Haga segt-
segevel 1621 es 1623 kztt megrja a Bethlenhez kapcsold esemenyeket.
Emellett rt egy folytatst Ortelius krnikjhoz a magyarorszgi hborkrl, ez
1623-ban jelent meg, ket klnbz cmlappal.
138
Celja az volt, hogy sajt rst
sszeksse a korbbi, 1619-es holland Ortelius-fordtssal. Ugyanezt a knyvet
132
Nicolaes van Wassenaer: tSevende-deel of t vervolgh van het Historisch verhael aller
gedencwaerdiger geschiedenien, die [...] van aprili deses jaers 1624, tot octobrem voorgevallen
syn. Amsterdam 1625. 120, Bronnen i. m. XXVII, 158, 350, Kannegieter, J. Z.: Dr. Nicolaes
Jansz. van Wassenaer i. m. 7980.
133
Kannegieter, J. Z.: Dr. Nicolaes Jansz. van Wassenaer i. m. 7980.
134
Willem Fryda: Fullling Gods Mission: Te Two Worlds of Dominie Everardus Bogardus,
16071647. Transl. by Myra Heerspink-Scholz. Leiden Boston 2007. 281, Gemeentearchief
Amsterdam, 858, lm 577. Inventaris 1630.01.08.
135
Kannegieter, J. Z.: Dr. Nicolaes Jansz. van Wassenaer i. m. 87.
136
Az egesz sorozat megvan a Dn Kirlyi Knyvtrban: Det Kongelige Bibliotek 201001401272.
Egy sved gyjtemenyben is megvolt: Nordisk historia ur Ericsberg bibliothek. II. Red. av Mats
Peterson Mathias Stenval. Stockholm 2010. 77.
137
Nieuw Nederlandsch biograsch woordenboek. X. Ed. P. C. Molhuysen P. J. Blok. Leiden
1937. 319.
138
Nicolaes Jansz van Wassenaer: Het vyfde Deel tvervolch vande Hongarische Oorlogen, in
twelcke ghetrouwelick verhaelt wert, wat grouwelijcke Velt-slaghen tusschen de Turcken,
en Christenen, tsedert den Jaere 1607 voorghevallen zijn: en voorts watter na de ghetroen
Vreede, in de Naburighe Coninckrijckeni als Spaengien, Vranckrijck, Enghelandt, Bohemen,
Moldavien, Walachien, Duytschlant, Sevenberghen, ende Barbarien, tot den Jaere 1623,
voorgevallen is. Amsterdam 1623. (OSZK Apponyi 747.).
MovvovszXo vs Evoviv vvv Nvrv:ir6io6 229
Trk krnika cmmel, ms cmlappal es elszval is kiadtk, holott tartalmuk
megegyezett.
139
A munkt Van Meteren es Baudartius knyvei folytatsnak is
lehet tekinteni, ahogy arra van Wassenaer is felhvta a gyelmet a Trk kr-
nikhoz rt bevezeteseben.
140
Ezeknek a klnbz szerzknek ksznheten
1608-tl a kora jkori Magyarorszg es Erdely kepenek fejldese folyamatos
volt a Holland Kztrsasgban.
brzolsok
A hollandok nemcsak rott kepet kaptak Magyarorszgrl es Erdelyrl, hanem
kepi brzolsokat is. 1619-ig fleg uralkodi portrekkal tallkozunk a holland
knyvekben. Mr 1620. december 9-en rendelt az orszggyles is kapott egy
Bethlen-portret a hgai Cornelis Vaeck knyvkiadtl.
141
De Clerck, aki Van
Meteren es Baudartius munkit illusztrlta es kesbb van Wassenaernak is csi-
nlt portrekat, elkesztette I. (Nagy) Lajos, Jnos Zsigmond es a Habsburg ki-
rlyok brzolsait is az eredetileg Pierre dAvity ltal rt Wereld Spiegel (Vilg-
tkr) cm knyv holland fordtshoz.
142
Bethlenrl tbb portret kesztettek
Hollandiban, ide sorolhatak a mr emltett De Clerck-brzolsok Wassena-
er, Baudartius es Van Meteren munkinak kesbbi kiadsaiban.
143

139
Nicolaes Jansz van Wassenaer: Turcksche chronyck. Oft de memorabelste oorloghen, ende
ghedenckweerdighste gheschiedenissen, die in de heftighste velt-slaghen ende belegheringhen
der Turcken ende Christen koninghen voor-ghevallen zijn. Midtsgaders tghene in Hongarien,
Moldavien, Walachien, Sevenberghen, Polen, Sweden, Moravien, Bohemen, Oostenrijck,
ende in t Pfaltzgraven lant, tot het teghenwordighe jaer 1623 toe, gheschiedt is. Amsterdam
1623.
140
Van Wassenaer, N. J.: Turcksche chronyck. Fol. 2r.
141
4421. Cornelis Vaeck krijgt 12 gld. voor het door hem aangeboden portret van Gabriel
Bethlem. Resolutin Staten-Generaal i. m. 669. Vaeckrl lsd Keblusek, M.: Boeken in de
hofstad i. m. 55.
142
[Pierre dAvity]: Wereld spiegel waer in vertoont word de beschrvinge der rken staten, ende
vorstendommen des gantsen aerdbodems. [Tr. Govert van der Eembd]. Amsterdam 1621.
406, 409. Schrier, I.: Boeckvercooper i. m. Ebben a knyvben is tallhat egy eleg durva lers a
pogny magyarokrl: Magyarorszg lakit ltalban vadnak, rebellisnek, megbzhatatlannak,
fukarnak, bosszszomjasnak es a klfldiek szemben bartsgtalannak tartjk. [dAvity, P.]:
Wereld spiegel i. m. 405.
143
Willem Baudartius: Memoryen ofte cort verhael der gedenck-weerdichste so kercklicke
als werltlicke gheschiedenissen van Nederland, Vranckrijck, Hooghduytschland, Groot
Britannyen, Hispanyen, Italyen, Hungaryen, Bohemen, Savoyen, Sevenburghen ende
Turkyen, van den jaere 1603 tot in t jaer 1624. Tweedde editie grootelicx vermeerdert. II.
Arnhem 16241625. 120, Emanuel van Meteren: Eygentliche vnd vollkommene historische
Beschreibung dess Niderlndischen Kriegs. II. Amsterdam 1627. 435.
230 Kvvs Tvszviszv
Bethlen Gbor arckpe Willem Baudartius mvben
A Bethlen-hadjratok idejen is gazdagabb lett a magyar temt feldolgoz
nemetalfldi kepanyag. Abraham van der Hoeven antwerpeni jsgjaiban is
megjelent nehny fametszet a fejedelemrl.
144
Az egyiken Bethlen egy hegyvi-
dek eltt ll.
145
Wassenaer jsga hatodik ktetenek cmlapjn egy ismeretlen
144
Abraham Verhoeven: Verhael vande groote victorie ende slach, gheschiet in Duytslant,
vercreghen teghen de rebellen van den keyser, ende Bethlehem Gabor. Antwerpen 1620, U:
Verhael hoe dat de croone va[n] Hongarijen wederomme ouer ghelevert is aen de keyserlijcke
majesteyt [...] voorts is de stadt Villeck ende Vesprin, in Hongharijen in ghenomen voor den
keyser . Antwerpen 1621. Nem tudtam meg minden cmlapot tanulmnyozni.
145
Abraham Verhoeven: Tijdinghe van Duytslandt, ende Bethlehem Gabor die de croone van
Hongheren mede heeft Gedruckt den 30. december. Antwerpen 1620.
MovvovszXo vs Evoviv vvv Nvrv:ir6io6 231
Bethlen Gbor Abraham Verhoeven rpiratban,
Koninklijke Bibliotheek Den Haag
mvesztl szrmaz gynyr kep lthat Bethlenrl es hadseregerl Morva-
orszgban.
146

Nem ismerek egyetlen Hollandibl szrmaz humoros vagy szatirikus Beth-
len-brzolst sem, holott az Egyeslt Tartomnyokban letezett egy nagyon is
146
Nicolaes Jansz van Wassenaer: tSeste deel of t vervolgh van het Historisch verhael aller
gedencwaerdiger geschiedenissen, die in Europa [...] van octobri des jaers 1623. tot april, des
jaers 1624. voorgevallen syn. Amsterdam 1624. cmlap.
232 Kvvs Tvszviszv
Gbor Bethlen a Historisch verhael cmlapjn, 6. ktet, 1624, Claes Jansz.
Visscher (II), 16231624. Universiteitsbibliotheek, Groningen
el humoros rajzkultra es Anglibl ismert egy szatirikus kep a fejedelemrl.
147

Lehetseges, hogy a Bethlen-gy es a magyarorszgi politika tl komoly tema
volt a hollandoknak, akik az isteni Gondviseles szemszgebl tekintettek a ma-
gyarorszgi es erdelyi esemenyekre.
A Van Meteren-munka megjelenese utn Baudartius jabb knyvet terve-
zett, amelybl 1624-ben es 1625-ben jelent meg ket ktet, ismet a De Clerck l-
tal kesztett portrekkal.
148
A vastag munka hasonltott Van Meteren es Wassena-
er mveire, mert Baudartius is rplapokat es jsgokat hasznlt fel. Mdszere
147
Te Royal Gamesters. British Museum, 1868, 0808.3221. A hollandiai szatirikus kepekrl lsd
Daniel R. Horst: De opstand in zwart-wit. i. m.
148
Willem Baudartius: Memoryen ofte cort verhael der gedenck-weerdichste so kercklicke als
werltlicke gheschiedenissen van Nederland, Vranckrijck, Hooghduytschland, Groot Britannyen,
Hispanyen, Italyen, Hungaryen, Bohemen, Savoyen, Sevenburghen ende Turkyen, van den jaere
1603 tot in t jaer 1624. Tweedde editie grootelicx vermeerdert. II. Arnhem, 16241625.
MovvovszXo vs Evoviv vvv Nvrv:ir6io6 233
Te Royal Gamesters, British Museum, 1868,0808.3221.
abban volt ms, hogy teolgiai szemszgbl rta le az eurpai trtenelmet, mert
szerinte a teolgia fejldese es a trtenelem irnya kapcsolatban vannak egy-
mssal. Ezert elszr a teolgiai gondolkods fejldeset foglalta ssze, az 1603
es 1624 kztti katolikus es protestns egyhztrtenetre koncentrlva, majd a
politikai esemenyeket rta le krnikaszeren, klns gyelmet szentelve Ma-
gyarorszgnak es Erdelynek.
Van Wassenaer es Baudartius hasonl informcikkal lttk el olvasikat,
m munkikat ms cellal rtk. A Van Wassenaer-sorozat uralkodknak, poli-
tikusoknak, kereskedknek es annak az erdekld kznsegnek volt hasznos,
akiknek objektv informcikra volt szksegk a jelen politikai esemenyeirl,
hogy tudatos politikai vagy befektetesi dnteseket tudjanak hozni. Baudartius
viszont ideolgiai cellal rta knyvet. Munkja legitimlta a holland klpolitikai
strategit a nagykznseg eltt, az isteni Gondviseles erveivel tmasztotta al,
gy olvasi azok krl kerltek ki, akik osztottk a szerz klvinista vilgszem-
leletet es vilgnezetk megersteset kerestek benne. A szerz politikai zenete,
hogy a Habsburgok elleni hbort a Holland Kztrsasgnak es Magyarorszg-
234 Kvvs Tvszviszv
nak egyarnt folytatnia kell. Ezt tplltk az oszmnok es a Habsburgok lehetse-
ges szvetsegerl szl meg mindig forgalomban lev fenyeget hrek is.
149
Dalok s versek
A kvetkez lepes a Magyarorszg- es Erdely-kep fejldeseben a Neder-landtsche
gedenck-clanck cm munka megjelenese volt 1626-ban.
150
Adriaen Valerius
(15751625), Middelburg kiktvrosnak gazdag polgra szabadidejeben rta
ezt a knyvet, amelyet aztn halla utn az rksei adtak ki.
151
Ezt a knyvet is
a Baudartius-m folytatsnak tekinthetjk. A munkt a 19. es a 20. szzadban
kora jkori hazaas dalosknyvnek tartottk, ezert az egyik legnepszerbb, leg-
keresettebb es legdrgbb 17. szzadi holland kiadvny lett.
152
A knyv azonban
sokkal tbb, mint egy egyszer dalgyjtemeny: olyan kompilci, amely hasonl
politikai zenetet hordoz, mint Baudartius mve. A szerz tudatosan lltotta
ssze dalokbl, kottkbl, versekbl, klasszikus, bibliai es kora jkori szerzk
idezeteibl, melyeket ermek felirataibl, bonyolult brzolsokbl es klnbz
nyelv krnikkbl, rplapokbl es jsgokbl gyjttt ssze. A gondos sszel-
ltssal a bennk rejl politikai zenet letjogosultsgrl szerette volna meggyz-
ni az olvast. A knyv nagyon hasonlt a kora jkori idezetgyjtemenyekre, mint
peldul Justus Lipsiusera, de a tartalma, feleptese teljesen ms es egyedi.
153

Valerius knyvenek hasonl a politikai zenete, mint Baudartiusenak, funk-
cija azonban teljesen ms. Az utbbi munkt legfeljebb hangosan fel lehetett
olvasni, Valerius viszont azt akarta, hogy a m tulajdonosa terjessze is politikai
149
Lsd meg: Progres ofte voortganck van de conqvesten. Ghedaen by den koninck van Spangnien
[...] in Duytschlandt, Switserlandt, in de Grisons, Italien, ende de frontieren van Vranckrijck,
nae de doodt van de koninck Hendrick de Groote. Den Haag 1623. (Knuttel 3400. A3v.).
150
Adriaen Valerius: Neder-landtsche gedenck-clanck. Kortelick openbarende de voornaemste
geschiedenissen van de seventhien Neder-Landsche Provintin, t sedert den aenvang der
inlandsche beroerten ende troublen, tot den iare 1625, verciert emt verscheydene aerdige
guerlicke platen, ende stichtelijcke rimen ende liedekens, met aenwijsingen, soo uyt de H.
Schriftuere, als uyt de boecken van geleerde mannen, tot verklaringe der uytgevallen saecken
dienende... Haarlem 1626.
151
Jan te Winkel: De ontwikkelingsgang der Nederlandsche Letterkunde II. Geschiedenis der
Nederlandsche letterkunde van Middeleeuwen en Rederijkerstijd. II. 2. ed. Haarlem 1922.
499501.
152
Adriaen Valerius: Neder-landtsche gedenck-clanck. Pieter Meertens szerk. Haarlem 1947.
(bevezetes).
153
Teszelszky, K.: Az ismeretlen korona i. m. 218219, Ann Moss: Printed Commonplace-Books
and the Structuring of Renaissance Tought. Oxford 1996, Earle Havens: Commonplace
Books: A History of Manuscripts and Printed Books from Antiquity to the Twentieth Century.
New Haven 2001, Commonplace Culture in Western Europe in the Early Modern Period. III.
Legitimation of Authority. Ed. Joop Koopmans. Leuven 2011.
MovvovszXo vs Evoviv vvv Nvrv:ir6io6 235
zenetet, mivel a felolvass mellett enekelni, illetve lanttal kserni is lehetett, va-
lamint az olvask egytt nezegettek a kepeket. A knyv elfektetett teglalap alak-
ja is segtette ezt a funkcit. Valerius vilgosan le is rta a bevezetesben, hogyan
kell hasznlni a gyjtemenyt es melyik dalt milyen hangszerrel kell kserni.
154
A szerz Magyarorszgot es Erdelyt is bevonta temi kze, hogy ezzel is alt-
massza az isteni Gondviselesrl szl politikai zenetet. Valerius minden spanyol
es osztrk Habsburgot szndekosan zsarnoknak nevez es szerinte a magyarok a
spanyol Habsburgok zsarnoksgtl is sokat szenvedtek.
155
Ennek azert volt fontos
szerepe, hogy a holland olvas ssze tudja hasonltani sajt nepenek szenvedeseit
ms eurpai nepek megprbltatsaival. Valerius szerint a hollandok szenvedtek a
legtbbet a spanyoloktl, ezert k Isten kivlasztott nepe Eurpban, amelyet az is
bizonyt, hogy a holland gazdasg virgzik es a spanyolok elleni hbor is sikeres.
Valerius Magyarorszg eseteben csak a kzelmlt esemenyeit vetette pa-
prra, amelyhez Van Meteren es Baudartius munkit hasznlta fel. Az egyik
szvegben ismerteti azt, amikor Bethlent II. Ferdinnd helyett magyar kirlly
vlasztottk.
156
Bemutatja, hogyan verte le II. Ferdinnd a cseh es magyar fel-
keleseket, aztn egy dallal folytatja a Habsburg zsarnoksgrl.
157
Magyarorszg
es Csehorszg itt egyfajta gyelmezteteskent szerepelnek, mi lehet Hollandia
sorsa, ha folyatja a hbort Valerius ugyanis sszekapcsolta ezt az 1609-es
fegyversznettel. Sokat rt Bethlen 1623-as es 1624-es morvaorszgi Habsburg-
ellenes hadi sikereirl, amelyekre van Wassenaer is sok gyelmet fordtott.
158

Egy msik versben arrl rt, hogy Isten a j fejedelmeken keresztl vedi az egy-
hzat es a szabadsgot.
159
Hasonl ervelessel tallkoztunk Ortelius munkjnak
holland nyelv bevezeteseben is, amelyet Neander rt.
160

Bethlen sikeres hadjratnak lersa utn kvetkezik egy vers az isteni hata-
lomrl es a spanyol balsorsrl: a szerz gy szorosan sszekapcsolja az erdelyi
fejedelem hstetteit a spanyolok sorsval es ezltal a hollandok jvjevel is. A
gyjtemeny vegen tallhat egy rezkarc minden protestns uralkodrl, kz-
tk Bethlenrl is.
161
Minden uralkod terdel testhelyzetben imdkozik, az ima
154
Valerius, A.: Neder-landtsche gedenck-clanck i. m. 3.
155
Uo, 2223.
156
Uo, 218.
157
Uo, 218221.
158
Uo, 253.
159
Uo, 252
160
Uo, 253.
161
Uo, 275.
236 Kvvs Tvszviszv
szvege pedig a kep mellett olvashat nyomtatsban.
162
A kepek zenete, hogy
minden protestns nep sorsa szoros kapcsolatban ll egymssal.
163
Abban az evben, amikor kinyomtattk Valerius knyvet, egy vers is napvi-
lgot ltott, hasonl politikai mondanivalval.
164
Szerzje az egyik leghresebb
holland klt, Joost van den Vondel, aki Amszterdamban elt, a verset pedig M-
ric herceg helytart hallnak alkalmbl rta a leend helytartnak, Frigyes
Henrik orniai hercegnek. Tartalma hasonlt a holland nemzeti himnuszehoz,
a Wilhelmusehoz. A szveget Vondel gy szerkesztette, mintha a dalt Frigyes
Henrik enekelne. A leend helytart versben mondja el politikai terveit a Hol-
land Kztrsasgnak, a klt tollnak segtsegevel. A dal lenyege, hogy a fejede-
lem nem fel a spanyol es ausztriai Habsburgoktl, az orszg jogait es szabads-
gait pedig meg fogja vedeni a nyugati es keleti ellensegektl.
Valerius dalosknyvet Hollandia iskolzott polgrainak rta. Korbban mr
megjelent egy hasonl patrita dalgyjtemeny a kevesbe mvelt retegeknek,
Geuzenliedboek cmmel, amelyet tbbszr kiadtak 1577 es 1687 kztt, folya-
matosan bvtve.
165
Az egyik dalt Kelet-Eurprl es Bethlen hadjratrl rta
egy ismeretlen szerz 1621 krl.
166
Nagyon sok gyelmet fordtott a hbor
borzalmainak lersra, amelyet Bethlen kegyetlen hadai okoztak Ausztriban:
Dat Hongersche Krijgss-volck fel en snoot i Die rooven en smijtent alles doot.
(A vad es aljas magyar hadi nep i Mindent elrabol es megl mindenkit.)
167
A dal
vegen politikai zenet: a szerz sszekapcsolja ezeket a kelet-eurpai eseme-
nyeket a holland helyzettel. Imdkozik, hogy Isten mentse meg a holland nepet
a spanyol erszaktl, azonban hangslyozza, hogy szkseg van a hborra es
erszakra Nemetorszgban, mert Csehorszgban es Magyarorszgon is ugyan-
ez trtenik az igazsg erdekeben.
168
A szerz gy legitimlja Bethlen kegyetlen
162
Uo, 276.
163
A knyvbl meg a msodik vilghbor alatt is megjelent hrom j kiads j kottkkal
kiegesztve, gy a hollandok Bethlenrl enekelhettek 1941-ben is. Karel Kempers: De liederen
uit Valerius Nederlandtsche Gedenck-Clanck. Rotterdam 1941, Valerius Gedenck Clanck
i bewerkt voor klavier (of harmonium) en zang. Ed. Jos Vranken. Amsterdam 1943.
164
Joost van den Vondel: Princelied (1625). In: De ziel van den poet vertoont zich in zijn
dichten. Lyriek van vier Amsterdamse dichters uit de 17e eeuw. Ed. M. C. A. van der Heijden.
Amsterdam 1967. 167168.
165
Het Geuzenliedboek. Ed. E. T. Kuiper. Zutphen 1924. 351389.
166
Een nieu Liedeken, van de wreede Justitie des Keysers binnen Praghe, als mede vande
Heerlicke Victoryen die den Grave van Mandtsveldt, den Grave van Jagers Dorp, den Grave
van Teuren tegen de Keyser ende den Hartogh van Beyeren, gekregen hebben. (1621) In: Het
Geuzenliedboek. i. m. 194197.
167
Uo, 196.
168
Uo, 197.
MovvovszXo vs Evoviv vvv Nvrv:ir6io6 237
politikjt, hiszen j gyet szolgl. Termeszetesen a hollandoknak nem kellett
felnik a magyar hadseregtl.
Az emltett holland dalok politikai zenete elter az egykor nemet rplapiroda-
lom mondanivaljtl. Peldul az ismeretlen szerztl szrmaz Bhmischer Jesui-
ten Kehrau, und Teutsche Weck Uhr cm nemet rplap abban egyetert a holland
kltkkel, hogy az eurpai protestnsoknak harcolniuk kell a katolikus hatalom
ellen.
169
A nemet r mintegy szndarabkent, tizenegy jelenetben fejti ki politikai
mondanivaljt, amelyet kepekkel is brzol. Hevesen kritizlja azonban Bethlen
nemetek elleni tmadst es a szultnnal kttt szvetseget. A fejedelmet Attilval
hasonltja ssze es Isten ostornak nevezi. A Providentia (Gondviseles) megsze-
melyestett alakja gyelmezteti Bethlent, hogy rossz vege lesz, ha folytatja a hadj-
ratt: meg ha Isten akarata vezerli is, beken kell hagynia a nemet tartomnyokat.
Providentia egy gyrt tesz Bethlen orrra es a helyes irnyba vezeti t. Az utols
kep ers fenyegetes: ha nem hallgat Istenre, meg fogja bnni. Holland rk is meg-
kerdjeleztek Bethlen politikai es hadi tevekenysegenek helyesseget. Johan van den
Sande (15681638), aki a mr emltett Everard van Reyd trteneti munkjt foly-
tatta, nagyon negatv kepet festett a fejedelemrl, a hadak kegyetlen magaviselete
miatt.
170
Akrcsak a nemet rplap szerzje, is Attilnak nevezi Bethlent.
Az informci tja
Hogyan jutott el az emltett informci Magyarorszg es Erdely politikai ese-
menyeirl a holland trsadalomhoz, es hogyan fogadta a holland kznseg a
magyarorszgi es erdelyi hreket David Beck (15941634) olvasnaplja rend-
kvl jl megvilgtja mindezt.
171
Beck egy tlagos, nem tl gazdag nemet tanr,
aki francit tantott egy hgai iskolban. Az utkorra maradt napljban ami
a legregebbi ismert ilyen napl Hollandiban
172
gondosan lejegyzetelte, mit
olvasott, rt es mirl beszelt 1624-ben.
173

169
Bhmischer Jesuiten Kehrau, und Teutsche Weck Uhr... S.l. 1620. British Museum, 1880,
0710.935.
170
Everard van Reyd Johan van den Sande: Oorspronck ende voortganck vande nederlandsche
oorlogen. Amsterdam 1644. 61
171
Jeroen Blaak: Geletterde levens. Dagelijks lezen en schrijven in de vroegmoderne tijds in
Nederland 16241770. Hilversum 2004. 42102.
172
2011-ben felbukkant a napl egy msik resze is, ami a 16261628-as idszakrl szl:
Journael, ofte Dag-Boekie, inhoudenden mijnen Ontfanck ende Uytgaef, Mits-gaders
Mijne voornaemste daden, Wedervaringen ende Ontmoetingen, als oock de fortuynen van
mijne Vrienden, dagboek door David Beck, schoolmeester te Arnhem, 16261628. 1 deel.
Handschriften Gelders Archief, Arnhem, 3096.
173
David Beck: Spiegel van mijn leven, een Haags dagboek uit 1624. Ed. Sv. E. van Veldhuizen.
Hilversum 1993.
238 Kvvs Tvszviszv
Beck jegyzetei rendkvl informatvak szmunkra azzal kapcsolatban, hogy mi-
kent olvasta a holland kznseg az eurpai hreket, honnan szereztek trtenelmi
ismereteiket es hogyan terjedtek a politikai hrek a mindennapi eletben. Beck a
kurrens politikrl valsznleg a Courante uyt Italin, Dytslant &c cm jsgot
olvasta, amelyben Magyarorszgrl es Erdelyrl is voltak hrek.
174
Otthon, roko-
nainl vagy bartainl is olvasott, attl fggen, hogy epp kinel volt hrlap.
175
A
mr emltett, felevente megjelen, nemet nyelv Relationis Historicae continuatio
cm jsgot is tanulmnyozta.
176
Ugyanabban az evben egy trtenelmi mvet is
olvasott, a Magyarorszgrl sokat r Johannes Sleidanustl (15061566), pontos
cmet sajnos nem tudjuk.
177
Sok ms holland polgrhoz hasonlan Beck is nagyon
szeretett hreket olvasni az eurpai politikai esemenyekrl, ezert rendszeresen vett
rplapokat. Nehnynak le is rta a tartalmt napljban es kommentrokat is f-
ztt hozzjuk. Kivltkepp tetszett neki V. Pfalzi Frigyes cseh kirly egyik levele.
178
Beck nemcsak olvasta a hreket, hanem terjesztette is ket. Ahogy korbban
van Wassenaer, is lejegyzetelte napljban, hogy mi trtent a vrosban,
179
pedig
nem volt jsgr, mindezt csak a sajt rmere tette. Bizonyos politikai hrekrl,
amelyekrl olvasott vagy hallott, rokonainak es bartainak rt leveleiben is be-
szmolt. Testvere, Hendrick Beck rt egy sirat verset a borzalmas kelet-eurpai
helyzetrl, ami keziratban fennmaradt a hgai kirlyi knyvtrban.
180
Nem sajt
tapasztalatai alapjn rta a verset, hanem jsgok informcii alapjn dolgozott.
A verset Beck megszerezte es lemsolta magnak, hangosan felolvasta csaldj-
nak, valamint beszelt rla rokonaival es bartaival is.
181
Ez az egyszer hgai ta-
nr gy viselkedett, mintha krnyezetenek privt informcigynke lett volna.
Egyedi naplja is bizonytja, hogy az tlag holland ember mindennapi eletenek
fontos resze volt a hrek, kztk magyarorszgi es erdelyi hrek olvassa, illetve
174
Jeroen Blaak: Geletterde levens. i. m. 75, Caspar van Hilten: Courante uyt Italin, Dytslant &c.
Amsterdam 1624. Lsd meg: http:iikranten.kb.nli
175
Blaak, J.: Geletterde levens i. m. 75.
176
Uo, [Francus, J.]: Historicae Relationis Continuatio i. m.
177
Blaak, J.: Geletterde levens. i. m. 75. Sleidanus sokat rt Magyarorszgrl: Ioannis Sleidanus:
De statv religionis ac reipvblicae continuatio Frankfurt 16141619.
178
Taln: Epistolae Friderici ante hac electoris nvnc exvlis iam olim ad varios scriptae missaeque
sed hoc demvm anno 1621 erutae, atque ab eodem Friderico, tanqvam a redivivo Ovidio
vsvrpatae. S.l. 1621. (Knuttel 3155).
179
Jeroen Blaak: Autobiographical Reading and Writing: Te Diary of David Beck (1624). In:
Egodocuments and History: Autobiographical Writing in Its Social Context. Ed. by R. Dekker.
Hilversum 2002. 77.
180
Hendrick Beck: Clachte [over den bedroefden staet van Bohemen &c ] Koninklijke
Bibliotheek Den Haag, MS. 74 G 12. 530.
181
Blaak, J.: Geletterde levens. i. m. 74. (Naplbejegyzes 1624. mrc. 2-rl).
MovvovszXo vs Evoviv vvv Nvrv:ir6io6 239
terjesztese. A fentiekben megismert mvekben folyamatosan alakul Magyaror-
szg- es Erdely-kep gyorsan es hatekonyan terjedt a holland trsadalomban.
A magyarorszgi es erdelyi hrek szerepere es a mindennapi eletben betlttt
funkcijra egy msik peldt a mr emltett Christaan Huygens a, Constantijn
Huygens (15961687), verseben tallhatunk, amelyet 1623-ban rt egy hgai
kocsmrosrl.
182
A humanista Huygens az egyik legnagyobb homo universa-
lis volt a Holland Kztrsasgban: kitn diplomatai es politikusi kepessegei
mellett tehetseges kltnek, zenesznek es festnek is szmtott.
183
Amikor Huy-
gens eppen hazatert egy angliai diplomciai tjrl es nem volt munkja, rt egy
rendkvl szatirikus es kritikus verssorozatot nehny tipikus, minden holland
ltal ismert nemetalfldi emberrl. Vratlan mdon Bethlen is szerepet kapott
egy tipikus holland kocsmrosrl szl versben, akivel Huygens az egyik hgai
mellekutcn tallkozhatott a belvrosban.
Hij weet der gasten gall wat tydings voor
te leggen
Dat taey om kauwen is: Hij heefter zegels
af,
Wat nu een Acti geeft, hoeveel sij gistren
gaf,
(25) Hoet Holland buyten gaet bij Witt en
Moremannen,
Hoet Christenen betaemt aen Machomet
te spannen,
Hoet Bhemen tegen stroomt, hoe t Oos-
tenrijck geluckt,
Hoet beyde lucken sall, waer Gabor he-
nen ruckt ...
184
Bemutat a vendegeknek nehny hrlapot
Ami nehezen emeszthet, mr le is vette
rla pecsetet
Mennyibe kerl egy reszveny ma, mennyit
ert tegnap
Hogy ment a dolga Hollandinak odakint
a tengeren, De Witt es a mrok kztt,
Miert kell a keresztenyeknek szvetkezni
Mohammeddel [az Oszmn Birodalom-
mal],
Mikeppen szerencsetlen Csehorszg es
szerencses Ausztria,
Hogy alakul mindkettejk sorsa, ha [Beth-
len] Gbor elretr.
A versben egy ravasz es nz kocsmrosrl van sz, aki azzal prblja elvonni
a szegeny vendegek gyelmet a rossz minseg etelrl, amelyet felszolgl ne-
kik, hogy mindenfele bonyolult es zavaros hrekkel traktlja ket. Huygens a
vendeglsk archetpust akarta megrajzolni, akit mindenki rgtn felismer, ha
elolvassa a verset. Ezek szerint a korabeli holland olvask valsznleg meg-
szoktk, hogy a kocsmros egy rosszhr szemely a fsts, bds belvrosi ven-
deglkben.
182
Constantijn Huygens: Zede-printen (1623) online http:iiwww.let.leidenuniv.nliDutchiHuygensi
HUYG23.html#CH1623036 (utols eleres: 2011. pr. 20.).
183
Jacob Smit: De grootmeester van woord en snarenspel: Het leven van Constantijn Huygens,
15961687. Den Haag 1980, L. Strengholt: Constanter: Het leven van Constantijn Huygens.
Amsterdam 1987.
240 Kvvs Tvszviszv
Nem veletlenl utalt Huygens ebben a verseben Kelet-Eurprl szl poli-
tikai elemzesekre, hiszen maga is, akrcsak az apja, sokat foglalkozott a csehor-
szgi, magyarorszgi es erdelyi politikai esemenyekkel politikai es diplomciai
munkban, illetve rokoni es barti kapcsolatain keresztl.
184
Huygens nagybty-
ja, Jacob Hoefnagel (15751630), a hres amand szrmazs mvesz Prgban
elt.
185
Leveleiben reszletes politikai elemzeseket adott az ottani politikai hely-
zetrl. Ez a magnlevelezes egyfajta kemkedes volt, hiszen nagy resze ma is
megtallhat az orszggyles iratai kztt is.
186
A mr emltett hgai nyomdsz,
Aert Meurs kiadta Hoefnagel egyik levelet, amelyet az orszggyles az egyik
fordtjnak, Philibert du Bois-nak cmzett.
187
A Huygens csald tagjai kiterjedt
levelezest folytattak egymssal a protestnsok helyzeterl Kelet-Eurpban.
188
Huygens nemcsak tvolrl szemlelte a kelet-eurpai politikt. A holland dip-
lomata, Franois van Aerssen titkrakent 1620-ban kvetsegbe ment Velencebe,
hogy tmogatst szerezzen egy j Spanyolorszg elleni hborhoz. Hazaterben
Heidelbergben Brederodenl vacsorztak, Huygens pedig az asztalnl Bethlen
Gbor unokaccse, Bethlen Peter mellett lt, aki eppen Kavalierstouron volt
Eurpban.
189
Ezutn Huygens 1623-ban Angliba utazott, hogy V. Frigyes ki-
rlynak es Bethlennek megszerezze I. Jakab angol kirly tmogatst es innen
hazaterve rta a mr emltett verset a kocsmrosrl. Megllapthatjuk, hogy
Huygens a magyarorszgi es erdelyi esemenyek tekinteteben az egyik legjobban
tjekozott holland politikus es diplomata volt. Nem csoda teht, hogy ironikus
verseben is a Bethlenre vonatkoz hreket adta a kocsmros szjba.
184
Ad Leerintveld: Politiek, religie en literatuur: Het fonds van de Haagse drukker en uitgever
Aert van Meurs en de familie Huygens. De zeventiende eeuw 7. (1992) 141.
185
Jacob Hoefnagel is jrt Magyarorszgon, lsd ket rajzt Esztergomrl a British Museumban,
1996,0216.4 es a 1996,0216.5 szm alatt. Hoefnagelrl lsd meg: Poliensk, J.: Te Tirty
Years War i. m. 132.
186
A Hoefnagel-levelek nagy resze a Brederode-anyag mellett tallhat: NL-HaNA, Staten
Generaal, nr. toegang 1.01.02, inv. nr. 60166024.
187
Uo, Jacques Hoefnaghel: Copie van twee brieven gheschreven wt Praghe den 21 ende 28 may,
anno 1618. Den Haag 1618. (Knuttel 2499).
188
Leerintveld, A.: Politiek i. m. 141, M. de Haas: Een vijftiental brieven van Maurits Huygens aan
zijn broer Constantijn (van 20 mei 1622 tot 7 juni 1624). Bijdragen en mededelingen van het
Historisch Genootschap (gevestigd te Utrecht) 50. (1924) 140.
189
Constantijn Huygens: Journaal van de reis naar Veneti. Ed. Judith Heijdra Trudy Snijders-
De Leeuw. Amsterdam 2003. 67, U: Briefwisseling. Deel 1: 16081634. Ed. J.A. Worp. Den
Haag 1911. 662 (Huygens levele Brederodenek, 1632. mrc. 3.). Bethlen Peter utazsrl lsd:
Monok Istvn: Cseei Lszl (15921662). Szzadok 122. (1988) 622647, Krmn Gbor:
Identits es hatrok: 17. szzadi magyar utazk nyugaton es keleten. Korall 7. (2006: 26. sz.)
7576.
MovvovszXo vs Evoviv vvv Nvrv:ir6io6 241
Huygensehez hasonl verset rt Simon van Beaumont, a deli fekves Zeeland
tartomny fvrosa, Middelburg polgra is.
190
Beaumont Zeeland legfontosabb
jogi tancsadja, n. pensionaris-a volt, kesbb kvetkent kepviselte Hollan-
dit. A leideni egyetemen tanult jogot, es verseket is ott kezdett rni. Egyik vers-
gyjtemenyeben publiklt egy szatirikus epigrammt egy nagykep, potyales
vendegrl, Martialis-versek alapjn. A kltemenyt 1625-ban rta egy valban
letez, Tys nev ferrl (sajnos pontos nevet nem ismerjk). Ez a vendege be-
kepzelt ember volt, azt hitte, hogy mindent tud a politikrl es a vilgrl es
Bethlen hatalmrl is hatrozott velemennyel rendelkezett. Beaumont lersa
szerint:
Tys, ghy weet het soo te maken, dat ghy
met al uwe snack,
Daghelijcks den kost kont rapen, en
geraken aen den back.
Wonder weet ghy te versieren, of het sluyt
of niet en sluyt,
Stout, met ongebloosde kaecken geeft ghy
t al vor waerheyt uyt.
Ghy weet al den Raed der Turcken of ghy
van Divano waert:
Ghy maeckt voor de macht van Gabor
Keyser Ferdinand vervaert.
192
Tys, te jl tudod, hogy kell a fecsegessel
jllakatni msokat.
Mindent gy tudsz szepteni, ahogy erde-
ked kvnja, nem szmt, mi a valsg.
Szemrebbenes nelkl mindenrl tudsz gy
beszelni, mintha az lenne az igazsg.
Mindent tudsz a trk tancsrl, mintha a
dvn tagja lennel:
Azt lltod, hogy [Bethlen] Gbor hatal-
mtl meg [II.] Ferdinnd csszr is fel.
191
Huygens es van Beaumont sorai alapjn vilgos, hogy Bethlen es a magyaror-
szgi esemenyek mindennapi beszelgetesi temt jelentettek a holland politikai
krk szmra. A ket peldbl mindenesetre tisztn lthat, hogy nemcsak a
nemetalfldi elit krkben forgott Bethlen neve, hanem a kevesbe mvelt em-
berek is gyeltek a magyarorszgi es erdelyi esemenyekre.
De mi volt az eredmenye ennek az informcihullmnak Hogyan fejldtt
a Magyarorszgrl es Erdelyrl alkotott kep a Holland Kztrsasgban 1618 es
1626 kztt A holland kznseg ahogy fentebb ezt bemutattam sokat tu-
dott, vagy tudhatott Magyarorszgrl es Erdelyrl. Bethlen Gbor megis rejtely
maradt a hollandok szmra, meg a trsadalom legmagasabb szintjein, a poli-
tikusok kreiben is. A kimagasl jelentseg holland politikus, kem es trte-
netr Lieuwe Aitzema (16001669) tollbl szletett egy rendkvl kritikus,
190
Nieuw Nederlandsch biograsch woordenboek. I. i. m. 262263. A versrl lsd: Gedichten
van Simon van Beaumont. Ed. Johannes Tideman. Utrecht 1843. 109.
191
Simon van Beaumont: Horae succisivae, Tyt-snipperingen, vande jonckheyt, tot in den
ouderdom: Vermeerdert met de rijmen ende versen van de jaren 1638 ende 1639. Rotterdam
1640. 102.
242 Kvvs Tvszviszv
szatirikus es szrakoztat m a holland politikatrtenetrl, amelyben a hgai
politikai kzpont Bethlenhez kapcsold klpolitikjt is brzolta. Errl kzeli
ismeretekkel rendelkezhetett, hiszen 1624-ben a Hof van Holland-nak, Hol-
land tartomny legmagasabb jogi testletenek dolgozott, amely a helytartnak
es az orszggylesnek is adott jogi tancsokat. Aitzema a kvetkez anekdo-
tt jegyzi fel 1624-bl: also Prince Maurits somtijds soude gheseyt hebben i
hij twijfelde ofter oock een Betleem Gabor was. (Aztn Mric herceg egyszer
mintha azt mondta volna, hogy sokszor ketelkedett abban, letezik-e egyltaln
Bethlen Gbor.) Amikor azonban Bethlen megis kldtt egy kvetet, Aitzema
ezt gy ertekelte: Bethleem heefte in dese tijd oock alhier willen bethoonen
dat hy noch leefte. (Bethlen mostanban nlunk is be akarta bizonytani, hogy
meg eletben van.) Orniai Mric ketkedeset Aitzema azzal magyarzta, hogy
a herceg tbb hresztelest hallott Bethlenrl, mint amennyi konkret politikai
eredmenyt ltott az erdelyi fejedelemtl. A holland helytart lltlag meg azt is
hozztette: Magyarorszg megis nagyon messze van Hollanditl
192
Magyarorszgrl es Erdelyrl megis az a nagyon pozitv kep maradt fenn
a Bethlen korszakban is, amelyet Van Meteren lert elszr 1608-ban. Annak
ellenere, hogy Hugo Grotius (15831645) egy 1639-es leveleben eltelleg nyi-
latkozott Bocskai, Bethlen es I. Rkczi Gyrgy ketts politikjrl,
193
mskor
nagyon pozitvan rt a magyarokrl. Hres jogi mvei mellett trtenelmi tanul-
mnyokat is rt, egyik jeles munkja a holland trtenelemrl elszr csak halla
utn, 1658-ban jelent meg latinul.
194
Ebben a knyvben lerja Bocskai hstetteit:
egy Bocskai-kiltvnyt, a trk koronzst es a fejedelem vegrendeletet mind
meg lehet tallni a szvegben, valsznleg Van Meteren knyve alapjn. Groti-
us is a vallsszabadsg vedelmeben folytatott harckent ltta a felkelest: Bocskai
ezek szerint sikeresen harcolt a lelkiismereti szabadsgert es vedte szabadsg-
jogait a Habsburgok ellen.
195
Ez a pozitv kep a latin kiadson es annak francia
fordtsn keresztl Eurpban is tovbb terjedt.
196
Ebbl is ltszik, hogy a Van
Meteren-fele Magyarorszg- es Erdely-kep hatsa meg tven ev utn is nagyon
ers volt.
A Holland Kztrsasg, amelyre gy tekinthetnk, mint a magyarorszgi
es erdelyi hrek egyik legfontosabb fogyasztjra es terjesztjere 1619 utn, az
192
Lieuwe van Aitzema: Saken van Staet en Oorlogh. sGravenhage 1669. 150151.
193
Van Ragosky ben ick twijelende. Hij gaet seer dobbel op de maniere van Botskai ende
Gabor. (1639. nov. 26. Grotius levele N. van Reigersberchnek.). Hugo de Groot: Briefwisseling
van Hugo Grotius. X. Ed. by B.L. Meulenbroek. Den Haag 1976. 774.
194
Hugo Grotius: Annales et historiae de rebus Belgicis. Amsterdam 1658. Holland kiadsa: Hugo
Grotius: Nederlandtsche jaerboeken en historien. Amsterdam 1681.
195
Grotius, H.: Nederlandtsche jaerboeken i. m. 542.
196
Hugo Grotius: Annales et histoires des troubles du Pays-Bas. Amsterdam 1662. 594.
MovvovszXo vs Evoviv vvv Nvrv:ir6io6 243
eurpai informcihlzatban elfoglalt szerepe es funkcija miatt fontos po-
zcit tlttt be a kora jkori diplomciai rendszerben. A Magyarorszggal es
Erdellyel kapcsolatos ismeretek mr 1619 eltt is jelen voltak, Bocskai hatekony
klpolitikai reprezentcija, Van Meteren munkja es Haga diplomciai teve-
kenysege miatt. A Magyarorszgrl es Erdelyrl alkotott kep 1619 utni vl-
tozsa megsem egyezett Bethlen es udvara eredeti szndekval: olyan alakot,
funkcit es jelentest kapott, amely tmogatni es legitimlni tudta a holland kl-
politikai strategit vagy eppen belpolitikai celokat szolglt a spanyolok elleni
hbor folytatsnak kerdeseben. Noha a fejedelem klpolitikja csak reszben
vltotta be remenyeiket, tovbbra is gy gondoltak a magyarokra, mint egy b-
tor nemzetre, amely a lelkiismereti szabadsgert harcol es vedi szabadsgjogait
a Habsburgok zsarnoksga ellen.
244 Kvvs Tvszviszv