P aros gr afok stabil p aros t asainak dinamikai viszonyai

Kulcs ar G eza Budapesti M uszaki es Gazdas agtudom anyi Egyetem 2012. j ulius
Kivonat A gr afok p aros t asainak vizsg alat anak erdekes, m eg sok nyitott k erd est tartalmaz o esete a stabil p aros t asok vizsg alata. A gr af cs ucsain a hozz a tartoz o elekre ekkor preferenciasorrend is adott. K ozgazdas agi szempontb ol is gyelemre m elt o eset, mikor a gr afot dinamikusan all tjuk el o. Ebben az esetben vizsg aljuk a stabil p aros t asok v altoz as an kereszt ul a cs ucsok (piaci szerepl ok) k oz otti el ony os, illetve el onytelen k olcs onhat asokat.

1. Bevezet es
1.1. Den ci o (P aros gr af). P aros gr afnak nevezz uk azt a G gr afot, aminek legfeljebb k et sz noszt alya van, azaz cs ucsai k et halmazra bonthat ok u gy, hogy az egy halmazba es o cs ucsok k oz ott nem futnak elek. Jel ol ese G(A, B ; E ), ahol A es B jel oli a k et sz noszt alyt, E pedig a gr af elhalmaz at. 1.2. Den ci o (P aros t as). P aros t asnak nevezz uk egy G gr afban elek egy f uggetlen halmaz at (k et el f uggetlen, ha nem tartalmaznak k oz os cs ucsot). Vezess unk be a gr afon egy tov abbi fogalmat, a preferenci at ! A gr af minden cs ucs ahoz legyen adott az ot tartalmaz o eleknek egy teljes, egy ertelm u rendez ese (preferenciasorrendje ). P eld aul a v cs ucsnak van ele u-hoz es w-hez is, de a rendez esben az {u, v } el nagyobb a {v, w} eln el. Ekkor azt mondjuk, hogy v prefer alja u-t v -vel szemben, m as sz oval, v -nek u jobb partnere w-n el. (A k ovetkez okben a p aros t asbeli elek k et v egpontj at gyakran fogjuk partner nek nevezni.) Azt is mondhatjuk, hogy az {u, v } el domin alja a {v, w} elet. A preferencia jel ol ese: u >v w. 1.3. Den ci o (Stabil p aros t as). Adott G(V, E ) gr af es minden v V -re egy preferenciasorrend. G egy M p aros t asa stabil, ha nem l etezik olyan e = {u, v } /M el, hogy u-ra es v -ra is igaz, hogy vagy nem tartalmazza egyetlen p aros t asbeli el sem, vagy prefer alja e m asik v egpontj at M -beli partner ehez k epest. Az ilyen e elet blokkol o elnek nevezz uk. 1

T ort enelmi (illetve k ezenfekv o) okokb ol a stabil p aros t asok t argyal asakor, p aros gr af eset en gyakran hivatkozunk a k et sz noszt alyra, illetve azok elemeire ukk ent, illetve l anyokk ent (a gr af jel ol es eben pedig ez ert haszn aljuk gyakran a G(F, L; E )-t). A stabil p aros t asokr ol sz ol o els o cikk (Gale-Shapley, 1962) a p aros gr afos esetet stabil h azass ag probl ema k ent t argyalta. Az ebben a cikkben megadott, stabil p aros t ast keres o algoritmus k er esek es elfogad asok sorozat ab ol allt. Att ol f ugg oen, hogy melyik sz noszt aly (vagyis nem) cs ucsai v alogathatnak, tehetnek h azass agi aj anlatot, a keletkez o stabil p aros t ast u-, illetve l anyoptim alisnak, (vagy r ovidebben F -, L-optim alisnak) nevezz uk. Az algoritmus r eszleteinek k ozl ese n elk ul ismertetj uk az annak m uk od es eb ol fakad o al abbi eredm enyt. t 1.1. All as. F -optim alis stabil p aros t asban minden v F cs ucs ( u) partnere az osszes lehets eges stabil partnere k oz ul a legjobb. A k ovetkez okben ezt a tulajdons agot fogjuk csak haszn alni az el ozm enyeit ol szepar altan. K epzelj uk most el a probl ema dinamikus eset et, mikor nem adott kezdett ol fogva a teljes gr af, hanem menet k ozben cs ucsokat vehet unk hozz a. Term eszetesen ad odik a k erd es, hogy egy v cs ucs hozz av etele a G v gr afhoz (ezt az esem enyt leggyakrabban u gy fogjuk eml teni, hogy v meg erkezik ) hogyan v altoztatja meg a G v -ben kialakult stabil p aros t ast. Term eszetesen fontos, hogy G v lehets eges p aros t asai k oz ul melyik M p aros t as all eppen fenn v erkez esekor. Amikor egy v cs ucs meg erkezik, aj anlatot tesz cs ucs(ok)nak a preferenciasorrendje szerint, azaz val oj aban megn ezz uk, van-e az erkez o cs ucsnak blokkol o ele, es ha t obb van, a legel ony osebbet v alasztjuk azok k oz ul. Annak a cs ucsnak, akivel v frissen p art alkotott, nyilv an lehetett partnere M ben. Ekkor ez a cs ucs partner n elk ul marad, gy most o erkezik meg u jra a gr afba, es tehet aj anlatokat. A k ovetkez o fogalmat p aros gr afokra deni aljuk. 1.4. Den ci o (Erkez esi cs ucssorozat). M egy G(F, L; E ) gr af egy lehets eges stabil p aros t asa, v / (F L). Jel olje S (M )v azt a v = a0 , b1 , a1 , ..., ak1 (, bk ) cs ucssorozatot, ahol ai1 F, bi L, {bi , ai } az M p aros t as elei G-ben, {ai1 , bi } az u j p aros t as elei G + v -ben (i = 1, 2, ..., k ). S (M )v a G gr af erkez esi cs ucssorozata az M p aros t asra n ezve, v erkez esekor. A sorozat vagy u gy er v eget, hogy ak1 nem tal al stabil partnert(ekkor bk / S (M )v ), vagy u gy, hogy az M -ben nem szerepl o bk lesz a partnere az u j p aros t asban. 1.1. T etel. Adott egy M L-optim alis stabil p aros t as a G(F, L; E ) p aros gr afon, es egy v / V (G) cs ucs. Ekkor v F S (M )v erkez esi cs ucssorozat anak minden eleme k ul onb oz o, es a benne l ev o cs ucsok szerepelnek v minden erkez esi cs ucssorozat aban (G b armely M stabil p aros t as ara). 2

2. Az erkez esi cs ucssorozatok cs ucsainak viszonya

Az el obb l atott t etel ertelm eben, ha M p aros t as valamelyik sz noszt aly sz am ara optim alis, akkor az ellenkez o sz noszt alyba erkez o v cs ucs S (M )v erkez esi cs ucssorozat aban szerepl o cs ucsok minden m as S (M )v -ben is szerepelni fognak. 2.1. Den ci o (Minim alis erkez esi cs ucshalmaz). Egy G p aros gr af cs ucsainak azt a halmaz at, ami G v minden M p aros t as ara szerepel S (M )v -ben, minim alis erkez esi cs ucssorozatnak nevezz uk. Jel ol ese: S (M ) v. Vegy uk eszre S (M )v elemeinek azt a tulajdons ag at, hogy minden ai -re (i = 1, ..., k ) igaz, hogy v erkez ese miatt a helyzet uk rosszabb lesz, m g minden bi helyzete javul. Azt, hogy egy ai -nek a G v beli partner et elhagyva u j aj anlato(ka)t kell tennie, ai1 aj anlatt etele okozza, es gy tov abb, vissza eg eszen a gr afba u jonnan felvett v = a0 cs ucsig. Teh at egy ai cs ucs sz am ara n a la kisebb index u , vele azonos sz noszt a lyba tartoz o cs u csainak S (M ) v erkez ese negat v k ovetkezm ennyel j ar, teh at szeml eletesen mondhatjuk azt, hogy pl. a1 cs ucs az a2 cs ucs ellens ege. 2.2. Den ci o (Cs ucs ellens ege). Alkossuk meg a gr af egyik sz noszt aly anak ucsai, es veEv gr afj at a k ovetkez ok eppen: a cs ucsok legyenek S (M )v ai cs zessen ir any tott el minden ai -b ol ai1 -be. v cs ucsot akkor nevezz uk u cs ucs ellens eg enek, ha Ev -ben vezet u-b ol v -be ir any tott u t. Az el obbi den ci oban szerepl o Ev val oj aban egy ir any tott u t. Azonban term eszetesen egy cs ucsnak nem felt etlen ul csak egy darab lehets eges ellens ege van. K onnyen fel tudunk venni p eld aul egy v = a0 cs ucsot, akinek erkez esekor a G v gr afba v -t lesz am tva ugyanaz lesz az erkez esi cs ucssorozat, mint v erkez esekor. Azonban ez a viszony csak addig all fenn, am g ok val oban csak lehets eges erkez ok, es a gr af, amiben meg erkeznek, nem tartalmazza m eg egyik uket sem. Arr ol, ha p eld aul v G-be erkezik meg, k ozvetlen ul v ut an, nem tudunk semmi biztosat mondani, hiszen b1 preferenciasorrendj et ol f ugg oen el ofordulhat, hogy v S (M ) ol teljesen elt er o v -t cs ucsoknak fog aj anlatot tenni, vagy a0 ellens ege lesz, de ekkor a0 fog S (M ) vt ol teljesen elt er o cs ucsoknak aj anlatokat tenni. Ez m eg akkor is gy van, ha M optim alis volt az ellenkez o cs ucsoszt aly sz am ara, es gy a v erkez ese ut an kialakul o p aros t as, amibe v erkezik, is az lett, a pareto-optimalit as elve miatt. Sajnos nem mondhatunk Ev alapj an a m asik sz noszt aly hasonl o alakzat ar ol sem sokat, mivel semmit nem tudunk arr ol, hogy milyen viszonyban van az ellenkez o oldalra vett optim alis p aros t as es M . Azonban j ol l atszik, hogy a G v gr af cs ucsai es a lehets eges erkez o cs ucsok, illetve azok az elek, amik u gy j onnek l etre, hogy a fentiekben le rt Ev konstrukci ot vessz uk az osszes cs ucsra, egy gr afot alkotnak G-ben. Jel olj uk ennek a gr afnak G egyik sz noszt alyba es o r esz et most egyszer uen E -vel. K onnyen l atszik, hogy az E gr af k ormentes. Ilyen k or ok eppen a 3

p aros preferenciak or okn el alakulhatn anak ki, amiknek l etez es et a p aros t as optimalit asa kiz arja, ahogy azt kor abban l attuk. Erdekes k erd es lehet, hogy azokban a val os eletben el ofordul o strukt ur akban, amelynek modellez es ere alkalmasak az itt t argyaltak, hogyan alakul ez a fesz t oerd o, es annak jelleg eb ol, param etereib ol esetleg milyen tov abbi k ovetkeztet esek ad odhatnak. Szint en felvet odik lehet os egk ent az ellens egfogalommal rokon bar ats ag bevezet ese, ha eszrevessz uk, hogy valamely ai erkez ese a n ala nagyobb index u bi -k helyzet et jav tja, gy ezen cs ucsok n ez opontj ab ol ai felfoghat o bar atk ent. Annak kider t ese azonban, hogy a bar ats agi viszonyoknak is van-e az ellens egess eghez hasonl o gr afreprezent aci oja, es ez milyen tulajdons agokkal b r, tov abbi megfontol asokat ig enyel.

ekel 3. Ert es
L attuk, hogy a cs ucsok ellens egess egi viszonyair ol egy t etelt tudtunk megfogalmazni, mely j o alapul szolg al a piaci dinamizmus kulcsszerepl oinek elemz es ehez. Tov abbi erdekes szempontok is felvet odtek k ozben, mely mutatja, hogy milyen lehet os egeket tartogat m eg a stabil p aros t asok cs ucsok viszony an alapul o vizsg alata.