Lavina A fehr gyilkos

Tli magashegyi trink sorn mindig rnyknt lebeg felettnk a lavink rmkpe. m ez a kp halvnyulhat, ha jobban megismerjk magt a jelensget, s fel tudunk r kszlni.

Kp s szveg: Farkas Gyrgy Hsuvads, azaz lavina A lavina sz manapsg bekerlt a nyelvnkbe, de eredetileg hsuvadsnak vagy hgrgetegnek neveztk. A jelensg lnyege, hogy a htmeg a gravitci hatsra lefel trekszik. Ezt vagy lassan teszi (pl. a gleccserek mozgsa) vagy hirtelen. Ilyen a hlavina. Ilyenrl akkor beszlnk, amikor egy meredek lejtn a hrteg megindul, elkezd csszni. A csszs sorn sebessge megn s egyre nagyobb htmeget mozgat meg. A hlavink kialakulsnl szerepet kap a hrtegek tulajdonsgnak eltrse, a lejt dlsszge, a talaj anyaga, a hmrsklet s a szl. A lavina lehet porhlavina, ilyenkor nagy tmeg, akr teljes hegyoldalnyi h indulhat meg. A jelensget nagy lgnyoms ksri, ami akr ms hmezket is megindthat. Nehz kitrni elle. A levegben szll h miatt gyakori a fulladsos hall a nem betemetett ldozatoknl is. A porhlavina mretbl addan a betemetett ldozat megkeresse bonyolult, mivel nagy terletrl s nagy rrakdott hrtegrl lehet sz. Az ldozat t llsi eslyeit nveli, hogy relatve sok leveg marad a betemetett ldozat krl. A porhlavina leginkbb nagy hess utn, gyakran sszel kvetkezik be. Deszkalavinrl akkor beszlnk, amikor egy adott hmezn valamilyen oknl fogva megindul egy hrteg, mert az adott rteg s a msik hrteg, vagy a talaj kztti srldsi er lecskken. Ilyenkor a lavinnak jl lthat szlei vannak, a mrete az egsz kicsil a nagy kiterjedsekig terjedhet. Anyaga sr, akr teljesen vizes is lehet. Sokszor az ldoza t valamelyik rsze kilg a lavinbl vagy az elhagyott felszerelsei vezetnek nyomra. Kialakuls szempontjbl lnyeges, hogy 25-30 fokosnl enyhbb dlsszg lejtn nem keletkezik lavina. Fontos viszont, hogy a mr mozgsban lv htmeg magval ragadhatja az enyhe lejt hmennyisgt. A 45 foknl meredekebb lejtkn a nagyobb hrtegek nem maradnak meg, tbbnyire a havazs sorn folyamatosan lecssznak, de az innen lecssz h kivltja lehet az alatta elindul lavinnak. Fontos a lejt tjolsa! A lavinabalesetek eloszlsi arnya gtjak szerint is rdekes. A legtbb (37%) ilyen jelleg baleset az szaki lejtkn trtnik. Ennek oka, hogy itt marad meg a legtbb h. A kvetkez a keleti hegyoldalak (29%), amit szintn a kevs napsugrzs okozhat. Ut na a nyugati oldalak (23%) s vgl a dli lejtk (11%) kvetkeznek.