Amit a kanadai vadlibktl tanulhatunk Tny: A vadlibk csoportosan V alakban szllnak. Repls kzben mozgatjk szrnyukat, s a leveg el!

ajt"ereje enntartja a kvetkez libkat. #gy le!etsges, !ogy $%&'kal !osszabb tvolsgot tudnak megtenni, mint!a csak egyetlen pr replne. Tanulsg: (a egymst seg)tve dolgozunk, s kzssgi szellemben vgezzk a munknkat, sokkal gyorsabban rjk el a clt. Tny: (a egy vadliba kirepl a sorb"l, s egyedl pr"bl cl!oz rni, azonnal lelassul, mert nem seg)ti t tbb a leveg emel !atsa, amelyet a tbbi vadliba szrnycsapsai biztos)tanak szmra. #gy gyorsan visszarepl a sorba, !ogy replse knnyebb vljon a trsai er esz)tse ltal. Tanulsg: (a annyi esznk van mint egy kanadai vadlibnak, akkor egytt dolgozunk a kzssggel a kzs cl rdekben. Tny: Amikor a vezet liba el rad, egy msik veszi t a !elyt az len. Tanulsg: A kzssgben el kell ogadnunk egymsrautaltsgunkat, s a meg elel pillanatban tadni vagy tvenni a munkt pp*gy, mint a vezetst. Tny: Repls kzben a !ts" vadlibk !angosan ggognak, !ogy az elsket er esz)tseikben b)ztassk. Tanulsg: A kzssg nem ltez!et szurkol"k nlkl, s ontos, !ogy a ggogs b)ztat" legyen. Tny: (a egy vadliba megbetegszik, kt trsa leszll vele, s addig egytt maradnak, m)g meggy"gyul, vagy elpusztul. A libk ezutn visszatrnek a sajt kzssgk!z, vagy !rmasban, vagy mr csak kettesben. +lykor egy msik kzssggel replnek, m)g el nem rik a sajtjukat. Tanulsg: (a annyi egyttrzs lenne bennnk, mint a vadlibkban, tseg)tennk egymst a ne!z idkn, a!ogyan k teszik