1.

fejezet
Relaci ok, f uggvenyek
1.1. Relaci ok
1.1. Dencio. Legyen A es B ket (tetszoleges) halmaz. Az A es B elemeib ol kesztett
rendezett elemp aron olyan (a, b) szimb olumot ert unk, amelyben a A, b B, tov abb a
(a, b) = (c, d) a = c es b = d.
1.2. Dencio. Az A es B halmazok Descartes-szorzat an az
A B := (a, b) [ a A, b B
halmazt ertj uk.
1.3. Megjegyzes. A B altalaban nem egyenl o B A.
1.4. Pelda. Legyen A := 1, 2, 3, B := 3, 5. Ekkor
A B = (1, 3), (1, 5), (2, 3), (2, 5), (3, 3), (3, 5)
B A = (3, 1), (3, 2), (3, 3), (5, 1), (5, 2), (5, 3)
1.5. Dencio. Az AB halmaz egy F reszhalmazat A es B k ozotti (biner) relaci onak,
vagy mas szavakkal A-b ol B-be val o lekepezesnek nevezz uk. Ha A = B, akkor azt mondjuk,
hogy F rel acio A-n.
1.6. Pelda. Legyen A := u, v, w es B := 1, 2, 3, 4. Ekkor az
F := (u, 1), (u, 2), (v, 2), (v, 3)
biner rel ac o A es B k ozott, mg
G := (1, u), (2, v), (3, w), (4, v)
biner rel ac o B es A k ozott.
1
1.7. Megjegyzes. Az (a, b) F tartalmaz ast szok as aFb-vel is jelolni es gy olvassuk: a
az F rel acioban van b-vel (vagy F a-hoz b-t rendeli).
1.8. Dencio. A
D
F
:= x A [ y B, (x, y) F , illetve R
F
:= y B [ x A, (x, y) F
halmazokat az F rel acio (lekepezes) ertelmezesi (os-) tartomany anak, illetve ertekkeszlete-
nek (keptartomany anak) nevezz uk.
1.9. Pelda. A fenti peld aban szereplo relaciok eseten
D
F
:= u, v, R
F
:= 1, 2, 3, D
G
:= 1, 2, 3, 4, R
G
:= u, v, w.
1.10. Megjegyzes. Legyen F A B egy relaci o.
Ha D
F
= A, ugy A-nak B-be,
ha R
F
= B, ugy A-b ol B-re,
ha D
F
= A, R
F
= B, ugy A-nak B-re val o lekepezeser ol beszel unk.
1.11. Dencio. Ha F A B adott relaci o es C A, akkor az
F(C) := y B [ x C, (x, y) F
halmazt a C halmaz F-re vonatkoz o kepenek nevezz uk.
Az egyelem u x A (x A) halmaz kepet jel olje F(x), azaz ha (x, y) F, akkor az
y = F(x) jel oles is lehetseges. Ekkor F(x)-et F x-beli ertekenek is nevezz uk. (F(x) nem
feltetlen ul egyertelm uen meghat arozott!)
1.12. Dencio. Ha F A B adott relaci o (lekepezes), C A, akkor
F[
C
:= (x, y) F [ x C
az F rel acio (lekepezes) C-re val o lesz uktese.
1.13. Pelda. Legyen C := u, w. Ekkor a fenti peld aban szerepl o F rel acioval
F(C) = 1, 2, F[
C
:= (u, 1), (u, 2).
1.14. Dencio. Az F A B rel acio (lekepezes) inverzen az
F
1
:= (y, x) B A [ (x, y) F
halmazt ertj uk.
2
1.15. Megjegyzes. E denci ob ol k onnyen k ovetkezik, hogy
D
F
1 = R
F
, R
F
1 = D
F
, (F
1
)
1
= F, F
1
(B) = D
F
.
1.16. Pelda. A fenti peld akban szereplo F es G rel aciokra
F
1
= (1, u), (2, u), (2, v), (3, v) G
1
= (u, 1), (v, 2), (w, 3), (v, 4).
es
D
F
1 = 1, 2, 3, R
F
1 = u, v, D
F
1 = u, v, w, R
F
1 = 1, 2, 3, 4.
1.17. Dencio. Legyenek A, B, C adott halmazok, F A B es G B C adott
rel aciok. F es G kompozcioj an (osszetetelen) a
G F = (x, z) [ y B, (x, y) F, (y, z) G
rel aciot ertj uk. (Nyilv an G F A es C k ozotti rel acio.)
1.18. Tetel. A fenti denci o jel olesei mellett (G F)
1
= F
1
G
1
. Ha H C D
egy harmadik relaci o (D tetsz oleges halmaz), akkor H (G F) = (H G) F.
1.19. Pelda. Legyen A := a, b, c, B := 1, 2, 3, 4, C := u, v, w es legyenek
F := (a, 1), (a, 2), (b, 3), (c, 4), G := (1, u), (2, v), (3, w).
Ekkor
G F = (a, u), (a, v), (b, w), (G F)
1
= (u, a), (v, a), (w, b),
valamint
F
1
= (1, a), (2, a), (3, b), (4, c), G
1
= (u, 1), (v, 2), (w, 3),
F
1
G
1
= (u, a), (v, a), (w, b).
1.20. Dencio. Legyen adott az A halmaz. Az R AA rel aciot rendezesi relaci onak,
vagy rendezesnek nevezz uk az A halmazon, ha x, y, z A eseten
xRx (vagy (x, x) R) (reexv),
ha xRy es yRx, akkor x = y (antiszimmetrikus),
ha xRy es yRz, akkor xRz (tranzitv),
xRy vagy yRx teljes ul (line aris vagy teljes).
3
1.21. Dencio. Legyen adott az A halmaz. Az R AA rel aciot ekvivalenciarel acionak
nevezz uk A-n, ha x, y, z A eseten
xRx (reexv),
ha xRy, akkor yRx (szimmetrikus),
ha xRy es yRz, akkor xRz (tranzitv).
R-t altal aban -mal jelolj uk es x y eseten azt mondjuk: x ekvivalens y-nal.
1.2. F uggvenyek
1.22. Dencio. Legyenek A es B adott halmazok. Az f A B rel aciot f uggvenynek
nevezz uk, ha (x, y) f es (x, z) f eseten y = z teljes ul (azaz x A eseten legfeljebb
egy olyan y B letezik, amelyre (x, y) f).
1.23. Megjegyzes. Minden f uggveny relaci o, gy az ertelmezesi tartom any, ertekkeszlet,
kep, lesz uktes denci oja megegyezik a 4., 5. es 6. denci okkal, es a jel olesek is v altozat-
lanok.
1.24. Pelda. Legyen A := a, b, c, B := 1, 2, 3, 4,
F := (a, 1), (a, 2),(b, 3), (c, 4), G := (1, u), (2, v), (3, w), (4, w),
H := (a, 1), (b, 2), (c, 3).
Ekkor G es H f uggveny, F viszont nem f uggveny, mert az a elemhez hozzarendeli az 1 es
a 2 elemet is.
1.25. Megjegyzes. A f uggveny dencioja gy is megfogalmazhato: f A B rel acio
f uggveny, ha x D
f
eseten pontosan egy y B letezik, hogy (x, y) f.
1.26. Megjegyzes. Ha f jel oli a f uggvenyt, akkor (x, y) f eseten y = f(x) jel oli az x
elem kepet, f : A B azt, hogy f A-t B-be kepezi, mg (x, f(x)) az f gr afjat jelenti.
4
1.27. Megjegyzes. A f uggveny megad asan al szok asosak az al abbi jelolesek is:
y = f(x), x A (x D
f
),
x f(x), x A (x D
f
),
f = (x, f(x)) [ x D
f
.
1.28. Dencio. Az f A B f uggveny invertalhato, ha az f
1
rel acio is f uggveny.
Ekkor f
1
-et az f inverz f uggvenyenek (inverzenek) nevezz uk (az invertalhato f uggvenyt
k olcson osen egyertelm u, vagy egy-egyertelm u lekepezesnek is nevezz uk).
1.29. Pelda. Legyen A := a, b, c, B := 1, 2, 3, 4,
G := (1, u), (2, v), (3, w), (4, w), H := (a, 1), (b, 2), (c, 3).
Ekkor
G
1
:= (u, 1), (v, 2), (w, 3), (w, 4), H
1
:= (1, a), (2, b), (3, c),
teh at G nem invert alhat o f uggveny, mert G
1
nem f uggveny, H viszont invert alhat o.
1.30. Tetel. Az f : A B f uggveny invert alhat o, ha minden x, y A, x ,= y eseten
f(x) ,= f(y) (vagy x, y A eseten f(x) = f(y) = x = y).
Az osszetett f uggveny ertelmezesehez lenyeges a k ovetkez o:
1.31. Tetel. Legyenek f A B es g B C f uggvenyek. Ekkor g f is f uggveny, es
x D
gf
-re (g f)(x) = g(f(x)).
1.32. Dencio. Legyen adott az f es g f uggveny. A gf f uggvenyt osszetett f uggvenynek,
az f-et belso, a g-t k uls o f uggvenynek nevezz uk.
1.33. Megjegyzes. A denci o adja, hogy D
gf
D
f
, D
gf
= D
f

ha R
f
D
g
, g f = ha R
f
D
g
= .
1.34. Dencio. Az A halmaz identikus f uggvenyen az id
A
: A A , id
A
(x) = x
f uggvenyt ertj uk.
5
1.35. Dencio. Elemi f uggvenyeknek nevezz uk mindazokat a f uggvenyeket, melyek az
identikus f uggveny, az exponenci alis f uggveny es a szinusz f uggveny felhasznalas aval, az
osszeadas, kivon as, szorz as, osztas
inverzkepzes
osszetettf ugveny kepzes
m uveletek veges sokszori alkalmaz asaval el o allthat ok.
1.36. Pelda. Peldak elemi f uggvenyekre: cos x, tg x,

ln x, 2 ctg x
3
+ 5, 2
x
sin x/2.
1.37. Megjegyzes. Elemi f uggveny minden konstansf uggveny, trigonometrikus f uggveny,
hatv anyf uggveny, gyokf uggveny, b armely alap u exponenci alis f uggveny, stb.
1.38. Tetel. Elemi f uggvenyek osszege, k ul onbsege, szorzata, h anyadosa, inverze, illetve
ket elemei f uggvenybol kepezett osszetett f uggveny is elemi f uggveny.
6
2. fejezet
Folytonossag, hatarertek
2.1. F uggvenyek folytonossaga
2.1. Dencio. az f : E R R f uggveny az x
0
E pontban folytonos, ha > 0-hoz
() > 0, hogy x E, [x x
0
[ < () eseten [f(x) f(x
0
)[ < .
2.2. Pelda. Az f : R R, f(x) = x
2
f uggveny folytonos az x
0
= 2 pontban, s ot, folytonos
minden x
0
R pontban.
Az f : R R, f(x) = [x] f uggveny folytonos az x
0
= 2, 5 pontban, de nem folytonos
az x
0
= 2 pontban, mg az
f(x) =
_
_
_
1 , ha x Q
0 , ha x RQ
( ugynevezett Dirichlet-fele) f uggveny sehol sem folytonos.
2.3. Megjegyzes. A folytonossag pontbeli (lokalis) tulajdonsag, amely globaliss a tehet o.
2.4. Tetel. Az al abbi f : R R f uggvenyek folytonosak ertelmezesi tartom anyuk minden
pontj aban.
f(x) := c, (c R)
f(x) := x
n
, (n N)
f(x) := a
x
, (a R, a > 0, a ,= 1)
f(x) := log
a
x, (a R, a > 0, a ,= 1)
f(x) := sin x
7
f(x) := cos x
f(x) := tg x
f(x) := ctg x
f(x) :=
n

x, (n N).
2.5. Tetel. (jeltart as)
Ha az f : E R R f uggveny folytonos az x
0
E-ben es f(x
0
) ,= 0, akkor , hogy
x ]x
0
, x
0
[E eseten sign f(x
0
) = sign f(x).
2.6. Tetel. Ha az f, g : E R R f uggvenyek folytonosak az x
0
E-ben, akkor az
f +g es f ( R) is folytonosak x
0
-ban.
2.7. Tetel. Ha az f, g : E R R f uggvenyek folytonosak az x
0
E-ben, akkor az f g
es g(x) ,= 0 (x E) eseten
f
g
is folytonos x
0
-ban.
2.8. Tetel. (az osszetett f uggveny folytonoss aga)
Legyenek f : E R R, g : f(E) R R adott f uggvenyek. Ha f folytonos az x
0
E
pontban, g folytonos az y
0
= f(x
0
)-ban, akkor a h = g f f uggveny folytonos az x
0
-ban.
2.9. Pelda.
2.2. F uggvenyek hatarerteke
2.10. Dencio. Egy E R halmaz eseten jelolje E

azt a halmazt, mely az E halmaz

belo pontjait es hat arpontjait tartalmazza.
2.11. Dencio. Az f : E R R f uggvenynek az x
0
E

pontban letezik hat arerteke,

ha A R, hogy > 0 () > 0, x E, 0 < [x x
0
[ < () k ovetkezik, hogy
[f(x) A[ < .
2.12. Megjegyzes. A hatarertek letezese pontbeli tulajdons ag.
Fontos l atni, hogy egy f uggvenynek olyan pontban is lehet hat arerteke, ahol az adott
f uggveny nincs is ertelmezve.
2.13. Dencio. (a vegtelen mint hat arertek)
Az f : E R R f uggvenyek x
0
E

-ben a hatarerteke + (vagy ), ha K-hoz

(K), x E, 0 < [x x
0
[ < (K) eseten f(x) > K (vagy f(x) < K).
8
2.14. Dencio. (hat arertek a vegtelenben)
Legyen E R fel ulrol (alulr ol) nem korl atos halmaz, f : E R adott f uggveny. Az
f f uggvenynek + (vagy )-ben letezik hat arerteke, ha A R, > 0 M
R, x E es x > M (vagy x < M) eseten [f(x) A[ < . Ekkor A-t f + (vagy
)-beli hatarertekenek nevezz uk, es ra a lim
x+
f(x) = A (vagy lim
x
f(x) = A) jelolest
haszn aljuk.
2.15. Tetel. (hat arertek es m uveletek)
Legyenek f, g : E R R adott f uggvenyek, ugy hogy az x
0
E

-ben
lim
xx
0
f(x) = A es lim
xx
0
g(x) = B. Ekkor
i. lim
xx
0
(f +g)(x) = lim
xx
0
[f(x) +g(x)] = A +B ;
ii. lim
xx
0
(f)(x) = lim
xx
0
f(x) = A , ( R) ;
iii. lim
xx
0
(f g)(x) = lim
xx
0
[f(x) g(x)] = A B ;
iv. lim
xx
0
_
f
g
_
(x) = lim
xx
0
f(x)
g(x)
=
A
B
, ha g ,= 0, B ,= 0 .
2.16. Megjegyzes. A fenti tetelben szerepl o allt asok x
0
= eseten is igazak, sot
egyes esetekben az A = es/vagy B = esetere is m uk odnek, az alabbi konvenci ok
haszn alataval. Legyen a R, c R, c > 0, d R, d < 0. Ekkor
+ = , +a = a + =
= , +a = a =
= , () = , () () =
c = c = , () c = c () =
d = d = , () d = d () =

c
= ,

c
= ,

d
= ,

d
=

=
c

=
d

=
d

= 0
9
2.17. Tetel. Ha f : E R R es x
0
E

, akkor ha
i. lim
xx
0
[f(x)[ = + = lim
xx
0
1
f(x)
= 0 (f ,= 0) ;
ii. lim
xx
0
f(x) = 0 = lim
xx
0
1
[f(x)[
= + (f ,= 0) ;
2.18. Tetel. (hat arertek es egyenl otlensegek)
Legyenek f, g, h : E R R adott f uggvenyek es x
0
E

, akkor, ha
i. lim
xx
0
f(x) = A lim
xx
0
g(x) = B
> 0, f(x) g(x) x ]x
0
, x
0
[E = A B ;
ii. > 0, f(x) h(x) g(x) x ]x
0
, x
0
+[E
lim
xx
0
f(x) = lim
xx
0
g(x) = A = lim
xx
0
h(x) = A .
2.19. Tetel. (az osszetett f uggveny hat arerteke)
Legyenek adottak az E, F R halmaz, az x
0
E, y
0
F pontok tov abba az
f : Ex
0
Fy
0
, g : Fy
0
R f uggvenyek, ugy hogy
lim
xx
0
f(x) = y
0
lim
yy
0
g(y) = A
Ekkor lim
xx
0
(g f)(x) = A.
2.20. Tetel. (A hatarertek es a folytonoss ag kapcsolata)
Legyen f : E R R adott f uggveny es x
0
E, x
0
X

.
f folytonos x
0
-ban ha lim
xx
0
f(x) = f(x
0
).
2.21. Megjegyzes. Az alabbi hat arertektpusokat kell tudni kisz amtani
x
0
-ban folytonos f uggveny hatarerteke x
0
-ban
lim
x1
x
2
4
x 2
=
1
2
4
1 2
= 3
lim
x2
x
3
+ 3x + 2 = 2
3
+ 3 2 + 2 = 16
10

0
0
-tpus u hat arertek
lim
x2
x
2
4
x 2
= lim
x2
(x 2)(x + 2)
x 2
= lim
x2
(x + 2) = 4
lim
x0

x + 5

5
x
= lim
x0
(

x + 5

5)(

x + 5 +

5)
x(

x + 5 +

5)
= lim
x0
(x + 5 5)
x(

x + 5 +

5)
=
= lim
x0
1

x + 5 +

5
=
1

0 + 5 +

5
=
1
2

5
lim
x0
sin(2x)
sin x
= lim
x0
2 sin x cos x
sin x
= lim
x0
2 cos x = 2 cos 0 = 2
egyszer u hat arertek a -ben
lim
x
(x
2
100x + 10000) = + lim
x
(x
2
100x + 10000) = +
lim
x
(x
3
100x
2
+ 10000) = + lim
x
(x
3
100x
2
+ 10000) =
lim
x
(x
2
+ 100x + 10000) = lim
x
(x
3
100x
2
+ 10000) = +
lim
x
1
x
2
= 0 lim
x
=
1
x
2
= 0
lim
x
1
x
3
= 0 lim
x
=
1
x
3
= 0

-tpus u hat arertek

lim
x
x
2
4
x 2
= lim
x
x
4
x
1
2
x
=
lim
x
x
2
4
x 2
= lim
x
x
4
x
1
2
x
=
lim
x
x
2
4x + 3
3x
2
2
= lim
x
1
4
x
+
3
x
2
3
2
x
2
=
1
3
lim
x
x
2
4x + 3
3x
2
2
= lim
x
1
4
x
+
3
x
2
3
2
x
2
=
1
3
lim
x
2x
2
4x + 3
5x
2
2
= lim
x
2
4
x
+
3
x
2
5
2
x
2
=
2
5
lim
x
2x
2
4x + 3
5x
3
2x + 1
= lim
x
2
4
x
+
3
x
2
5x
2
x
+
2
x
2
= 0
11
3. fejezet
Dierencialszamtas
3.1. Dencio. Legyen a, b) egy nylt vagy zart intervallum, f : a, b) R val os f uggveny.
Az f f uggvenyt dierenci alhat onak nevezz uk az x
0
a, b) pontban, ha letezik a
lim
xx
0
f(x) f(x
0
)
x x
0
= f

(x
0
)
(veges) hat arertek. Ezt az f

(x
0
)-lal jel olt hat arerteket az f f uggveny x
0
-beli dierenci al-
h anyados anak (vagy derivaltj anak) nevezzuk.
3.2. Dencio. Ha f : a, b) R az a, b) minden pontjaban dierencialhat o, akkor azt
mondjuk, hogy dierenci alhato az a, b)-n. Az gy deni alt f

: a, b) R f uggvenyt az f
f uggveny dierenci alh anyados f uggvenyenek (vagy derivalt f uggvenyenek) nevezz uk.
Geometriai interpretaci o.
Az
f(x)f(x
0
)
xx
0
dierenciah anyados az f f uggveny szel ojenek meredeksege.
Az x x
0
eseten a szel o hat arhelyzete az f f uggveny g orbejehez az x
0
pontban
h uzott erint o.
A dierencialh anyados geometriai jelentese: ezen erint o meredeksege.
3.3. Pelda. Nehany pelda:
i. Az f : R R, f(x) = c f uggvenyre x
0
R eseten
lim
xx
0
f(x) f(x
0
)
x x
0
= lim
xx
0
c c
x x
0
= lim
xx
0
0 = 0,
azaz f

(x
0
) = 0, gy f

(x) = 0 x R.
12
ii. Az f : R R, f(x) = x f uggveny x
0
R pontban dierenci alhato es
f

(x
0
) = lim
xx
0
f(x) f(x
0
)
x x
0
= lim
xx
0
x x
0
x x
0
= lim
xx
0
1 = 1,
gy f

(x) = 0 (x R).
iii. Az f(x) = [x[ (x R) f uggveny nem dierenci alhato az x
0
= 0 pontban, mert
f(x) f(0)
x 0
=
[x[ [0[
x 0
=
_
_
_
x
x
= 1, ha x > 0
x
x
= 1, ha x < 0,
gy a lim
x0
f(x)f(0)
x0
hat arertek nem letezik.
3.4. Tetel. (Dierenci alhatos ag es folytonoss ag)
Ha az f : a, b) R f uggveny dierencialhat o az x
0
a, b) pontban, akkor folytonos is
x
0
-ban.
3.5. Tetel. Alapderiv altak Az al abbi f : R R f uggvenyek dierenci alhat ok ertelmezesi
tartom anyuk minden pontjaban, es deriv altjuk a k ovetkez o:
f f

f f

c (c R) 0 x

( R) x
1
e
x
e
x
a
x
(a > 0, a ,= 1) a
x
ln a
ln x
1
x
log
a
x
1
xln a
sin x cos x cos x sin x
tg x
1
cos
2
x
ctg x
1
sin
2
x
3.6. Tetel. (Dierenci alhatos ag es m uveletek)
Ha az f, g : a, b) R f uggvenyek dierencialhatok az x
0
a, b) pontban, akkor az
f +g, f g es g(x
0
) ,= 0 eseten az
f
g
f uggvenyek is dierenci alhat ok az x
0
-ban, tov abba
i. (f +g)

(x
0
) = f

(x
0
) +g

(x
0
),
ii. (f g)

(x
0
) = f

(x
0
) g(x
0
) +f(x
0
) g

(x
0
),
iii.
_
f
g
_

(x
0
) =
f

(x
0
)g(x
0
)f(x
0
)g

(x
0
)
g
2
(x
0
)
.
13
3.7. K ovetkezmeny. A fenti tetel alapjan konnyen latszik, hogy:
i. Ha f : a, b) R dierenci alhato x
0
-ban, c R, akkor c f is dierenci alhat o x
0
-ban,
es
(c f)

(x
0
) = c f

(x
0
).
ii. Ha az f, g : a, b) R f uggvenyek dierenci alhatok az x
0
a, b) pontban, akkor
f g is dierencialhat o x
0
-ban es
(f g)

(x
0
) = f

(x
0
) g

(x
0
)
iii. Ha f : a, b) R dierenci alhato x
0
-ban es f(x
0
) ,= 0, akkor
1
f
is dierenci alhat o
x
0
-ban es
_
1
f
_

(x
0
) =
f

(x
0
)
f
2
(x
0
)
.
3.8. Pelda. Nehany pelda a fenti tetelek alkalmazas ara:
(x
5
2x
3
+ + 3x
4
)

= 5x
4
6x
2
12x
5
(sin x + tg x)

= cos x +
1
cos
2
x
(x
3
cos x)

= 3x
2
cos x +x
3
(sin x)

_
x
2
+3x1
3x+2
_

=
(2x+3)(3x+2)(x
2
+3x1)3
(3x+2)
2
=
(6x
2
+9x+4x+6)(3x
2
+9x3)
(3x+2)
2
=
3x
2
+4x+9
9x
2
+12x+4
3.9. Tetel. (Az osszetett f uggveny dierencialhatos aga) Legyenek g : c, d) R, f :
a, b) = g(c, d)) R olyan f uggvenyek, hogy g dierenci alhat o az x
0
c, d)-ben, f
dierenci alhato az y
0
= g(x
0
) a, b)-ben. Akkor az F = f g f uggveny is dierencialhat o
x
0
-ban, es
F

(x
0
) = (f g)

(x
0
) = f

(g(x
0
)) g

(x
0
).
3.10. Pelda. Nehany pelda osszetett f uggveny dierenci alas ara:

_
sin
5
x
_

= 5 sin
4
x cos x
(sin x
5
)

= cos x
5
(5x
4
)
(cos(3x))

= sin(3x) 3 = 3 sin(3x)
(ln(x
2
+ 1))

=
1
x
2
+1
(2x) =
2x
x
2
+1
14
3.11. Pelda. Nehany bonyolultabb pelda:
(ln(cos x))

=
1
cos x
(sin x) = tg x
(tg(ln(sin x)))

=
1
cos
2
(ln(sin x))

1
sin x
cos x.
(ln(cos
2
(2 + sin 2
x
)))

=
=
1
cos
2
(2+sin 2
x
)
2 cos(2 + sin 2
x
) (sin(2 + sin 2
x
)) cos 2
x
2
x
ln 2.
(sin(tg ln x))

= cos(tg ln x)
1
cos
2
ln x

1
x
(sin(tg x ln x))

= cos(tg x ln x)
_
1
cos
2
x
ln x + tg x
1
x
_
(sin(tg x ln 3x))

= cos(tg x ln x)
_
1
cos
2
x
ln 3x + tg x
1
3x
3
_
3.12. Dencio. (Magasabbrend u derivalt)
Legyen f : a, b) R adott f uggveny. f 0-adik deriv altja: f
(0)
:= f. Ha n N es
f
(n1)
: a, b) R ertelmezett es dierenci alhat o f uggveny, akkor f n-edik derivaltja az
f
(n)
=
_
f
(n1)
_

f uggveny. Ha minden n N-re letezik f

(n)
, akkor azt mondjuk, hogy f
ak arhanyszor dierenci alhat o.
3.13. Tetel. Ha f, g : a, b) R n-szer dierenci alhato, akkor c f, f + g, f g is n-szer
dierenci alhato es minden x a, b) eseten
(c f)
(n)
(x) = c f
(n)
(x);
(f +g)
(n)
(x) = f
(n)
(x) +g
(n)
(x);
(f g)
(n)
(x) =

n
i=0
_
n
i
_
f
(i)
(x) g
(ni)
(x).
3.14. Pelda. Nehany egyszer u pelda:
i. Legyen f(x) = x
2
3x (x R). Ekkor f
(1)
(x) = f

(x) = 2x 3, f
(2)
(x) = f

(x) = 2
es f
(3)
(x) = f

(x) = 0.

Igy termeszetesen f
(n)
= 0 minden n 3 eseten.
ii. Legyen f(x) = x
n
. Ekkor
(x
n
)
(k)
= n(n 1) . . . (n k + 1)x
nk
(x R) ha k < n,
(x
n
)
(n)
= n(n 1) . . . 1 = n!,
(x
n
)
(k)
= 0 ha k > n.
iii. f(x) = e
x
(x R). Ekkor f
(n)
(x) = e
x
(x R) minden n N.
15
4. fejezet
Dierencialhato f uggvenyek
vizsgalata
4.1. Monotonitas
4.1. Dencio. Azt mondjuk, hogy az f : a, b) R f uggveny
monoton novekedo a c, d) a, b) intervallumon,
ha minden x < y (x, y c, d)) eseten f(x) f(y);
monoton csokkeno a c, d) a, b) intervallumon,
ha minden x < y (x, y c, d)) eseten f(x) f(y);
szigor uan monoton novekedo a c, d) a, b) intervallumon,
ha minden x < y (x, y c, d)) eseten f(x) < f(y);
szigor uan monoton csokkeno a c, d) a, b) intervallumon,
ha minden x < y (x, y c, d)) eseten f(x) > f(y);
4.2. Tetel. (a monotonitas elegend o feltetele). Ha f : a, b) R dierenci alhato, akkor
Ha f

(x) 0 x a, b), akkor f monoton noveked o a, b)-n;

Ha f

(x) 0 x a, b), akkor f monoton csokkeno a, b)-n;

Ha f

(x) = 0 x a, b), akkor f = c, azaz f konstans a, b)-n.

16
4.3. Tetel. (a monotonit as sz ukseges es elegendo feltetele). Legyen f : a, b) R die-
renci alhato f uggveny. Ekkor
f monoton noveked o a, b)-n f

(x) 0 x a, b);
f monoton csokkeno a, b)-n f

(x) 0 x a, b);
f szigor uan monoton novekedo a, b)-n f

(x) 0 x a, b) es ,c, d) a, b)
ugy, hogy f

(x) = 0, ha x c, d);
f szigor uan monoton csokkeno a, b)-n f

(x) 0 x a, b) es ,c, d) a, b)
ugy, hogy f

(x) = 0, ha x c, d).
4.4. Pelda. Az f(x) = x
2
3x+2 (x R) f uggveny dierencialhat o, f

(x) = 2x3 (x
R), gy f

(x) = 0 x =
3
2
.
Mivel f

(x) = 2x 3 < 0 x <

3
2
, ezert f szigor uan monoton cs okken o a

,
3
2
_
intervallumon.
M asreszt, mivel f

(x) = 2x 3 > 0 x >

3
2
, gy f szigoran monoton novekvo a

3
2
,
_
intervallumon.
4.2. Szelsoertek meghatarozasa
4.5. Dencio. Azt mondjuk, hogy az f : a, b) R f uggvenynek
az x
0
]a, b[ pontban lokalis minimuma van, ha van olyan ]x
0
r, x
0
+r[ ]a, b[
intervallum, hogy minden x ]x
0
r, x
0
+r[ eseten f(x
0
) f(x);
az x
0
]a, b[ pontban lok alis maximuma van, ha van olyan ]x
0
r, x
0
+r[ ]a, b[
intervallum, hogy minden x ]x
0
r, x
0
+r[ eseten f(x
0
) f(x).
4.6. Tetel. Legyen f : a, b) R f uggveny. Ha f-nek az x
0
]a, b[-ben lok alis maximuma
(minimuma) van es letezik f

(x
0
), akkor f

(x
0
) = 0.
4.7. Megjegyzes. A fenti tetelben szerepl o feltetel altal aban nem elegseges, ahogy ezt
peldaul az f(x) = x
3
(x R) f uggveny az x
0
= 0-ban mutatja. Valoban, f

(0) = 0, de
f-nek nincs lok alis szels oerteke x
0
= 0-ban.
17
4.8. Pelda. Az f(x) = x
2
(x R) f uggvenynek szels oertekhelye van az x
0
= 0-ban,
gy a tetel szerint sz uksegkeppen f

(0) = 0 kell teljes ulj on, amit k ozvetlen sz amol assal is

ellen orizhet unk. Val oban, f

(x) = 2x, gy f

(0) = 0.
4.9. Tetel. (a szelsoertek egy elegseges feltetele) Legyen f : ]x
0
r, x
0
+r[ R die-
renci alhato f uggveny.
i. Ha f

(x) 0 (x ]x
0
r, x
0
[) es f

(x) 0 (x ]x
0
, x
0
+r[), akkor f-nek x
0
-ban
lok alis maximuma van;
ii. Ha f

(x) 0 (x ]x
0
r, x
0
[) es f

(x) 0 (x ]x
0
, x
0
+r[), akkor f-nek x
0
-ban
lok alis minimuma van.
4.10. Pelda. Az f(x) = x
2
3x + 2 (x R) f uggveny dierenci alhat o,
f

(x) = 2x 3 (x R), gy f

(x) = 0 x =
3
2
.
f

(x) = 2x 3 0 x

,
3
2

es f

(x) = 2x 3 0 x
_
3
2
,
_
,
gy a tetel alapj an f-nek lokalis minimuma van az x =
3
2
pontban.
A minimum erteke f
_
3
2
_
=
1
4
.
4.11. Tetel. (a szelsoertek altal anos feltetele) Ha f : ]x
0
r, x
0
+r[ R (k 1)-szer
dierenci alhato (k > 2), f

(x
0
) = . . . = f
(k1)
(x
0
) = 0 es letezik f
(k)
(x
0
) ,= 0, akkor
i. ha k p aratlan, ugy az f f uggvenynek az x
0
helyen nincs lokalis szelsoerteke;
ii. ha k paros, ugy az f f uggvenynek az x
0
helyen lok alis szelsoerteke van, tov abba
f
(k)
(x
0
) > 0 eseten f-nek az x
0
helyen lok alis minimuma van,
f
(k)
(x
0
) < 0 eseten f-nek az x
0
helyen lok alis maximuma van.
4.12. Pelda. Az f(x) = x
3
6x
2
+9x4 ketszer dierenci alhat o, es f

(x) = 3x
2
12x+9,
f

(x) = 6x 12. f

(x) = 0 x = 1 vagy x = 3, gy e ket helyen lehet lok alis

szelsoerteke f-nek:
f

(1) = 6 < 0 = f-nek x = 1-ben lokalis maximuma van, erteke f(1) = 0;

f

(3) = 6 > 0 = f-nek x = 3-ban lokalis minimuma van, erteke f(3) = 4.

4.13. Tetel. (LHospital-szab aly)
Legyenek f, g : ]a, a +r[ R dierenci alhato f uggvenyek, melyekre
lim
xa
f(x) = lim
xa
g(x) = 0, g(x) g

(x) ,= 0.
Ha letezik a lim
xa
f

(x)
g

(x)
hat arertek, akkor
letezik a lim
xa
f(x)
g(x)
hat arertek is, es a kett o egyenl o egym assal.
18
4.14. Megjegyzes. A LHospital szab aly szamos egyeb esetben is alklamazhato:
Hasonl o igaz ]a r, a[-ra ertelmezett f uggvenyek eseten is.
Ha f(a) = g(a) = 0; f, g dierenci alhatok a-ban, es g

(a) ,= 0, akkor
lim
xa
f(x)
g(x)
=
f

(a)
g

(a)
A LHospital szab aly akkor is ervenyes, ha lim
xa
f(x) = lim
xa
g(x) = .
A LHospital szab aly akkor is ervenyes, ha a = vagy a =
Ha lim
xa
f(x) = 0, lim
xa
g(x) = , akkor az f(x) g(x) =
f(x)
1
g(x)
egyen olseg jobb
oldal ara alkalmazzuk a LHospital-szab alyt.
4.15. Pelda. Nehany pelda a LHospital szabaly alkalmazas ara:
lim
x0
sin x
x
= lim
x0
(sin x)

(x)

= lim
x0
cos x
1
= 1
lim
x0
sin(3x)
sin(5x)
= lim
x0
3 cos(3x)
5 cos(5x)
=
3
5
lim
x1
sin(x
2
1)
x 1
= lim
x1
2x cos(x
2
1)
1
= 2
lim
x
2
x
x
2
= lim
x
2
x
(ln 2)
2x
= lim
x
2
x
(ln 2)
2
2
=
19
5. fejezet
Intergralszamtas
5.1. Primitv f uggveny, hatarozatlan integral
5.1. Dencio. Legyen adott az f : a, b) R f uggveny. Ha letezik olyan F : a, b) R
dierenci alhato f uggvenyt, hogy F

(x) = f(x) minden x R eseten teljes ul, akkor F-et az

f primitv f uggvenyenek nevezz uk, es azt mondjuk, hogy f integr alhat o f uggveny.
5.2. Megjegyzes. Legyen adott az f : a, b) R f uggveny. Ha az F : a, b) R
f uggveny az f primitv f uggvenye, akkor minden C R eseten a G(x) = F(x)+C f uggveny
is primitv f uggvenye f-nek.
5.3. Tetel. Legyen adott az f : a, b) R f uggveny. Ha az F : a, b) R f uggveny az
f primitv f uggvenye, akkor egy G : a, b) R f uggveny akkor es csakis akkor primitv
f uggvenye f-nek, ha G(x) = F(x) +C, valamely C R eseten.
5.4. Dencio. Ha f : a, b) R integr alhat o f uggveny, F az f egy primitv f uggvenye,
akkor az F(x) +C (C R) f uggvenycsaladot az f hat arozatlan integr aljanak nevezz uk, es
az
_
f(x) dx = F(x) +C jel olest haszn aljuk.
5.5. Tetel. (Alapintegr alok)
Az alabbi f : R R f uggvenyek hat arozatlan integr alja:
f
_
f f
_
f
x

( R 1)
x
+1
+1
+C
1
x
ln([x[) +C
e
x
e
x
+C a
x
(a > 0, a ,= 1)
a
x
ln a
+C
sin x cos x +C cos x sin x +C
1
sin
2
x
ctg x +C
1
cos
2
x
tg x +C
20
5.6. Tetel. Legyenek f, g : a, b) R f uggvenyek, melyekre letezik
_
f(x)dx es
_
g(x)dx,
valamint p, q R. Ekkor letezik
_
(pf +qg) es
_
(pf +qg)(x)dx = p
_
f(x)dx +q
_
g(x)dx.
5.7. Tetel. (Parci alis integral as)
Legyenek f, g : a, b) R dierenci alhat o f uggvenyek, melyekre letezik
_
f

(x)g(x)dx.
Ekkor letezik
_
f(x)g

(x)dx is, tovabba

_
f(x)g

(x)dx = f(x) g(x)

_
f

(x)g(x)dx.
5.8. Megjegyzes. Ha P
n
(x) egy n-ed fok u polinom akkor az al abbi integr alok a parcialis
integr al as tetele segtsegevel meghat arozhat ok:
_
P
n
(x)e
x
dx,
_
P
n
(x) ln xdx,
_
P
n
(x) sin xdx,
_
P
n
(x) cos xdx
5.9. Pelda. Nehany pelda parcialis integr alasra:

_
x cos xdx = x sin x
_
sin xdx = x sin x + cos x +C

_
x
2
e
x
dx = x
2
e
x

_
2xe
x
dx = x
2
e
x
2
_
xe
x
dx =
= x
2
e
x
2
_
xe
x

_
1 e
x
dx
_
= x
2
e
x
2xe
x
+ 2e
x
+C

_
ln xdx =
_
1 ln x dx = x ln x
_
x
1
x
dx =
= x ln x
_
1 dx = x ln x x +C
5.10. Tetel. (Helyettesteses integr al as)
Legyenek f : a, b) R es g : c, d) a, b) f uggvenyek olyanok, hogy g dierenci alhato
c, d)-n es f-nek letezik F primitv f uggvenye. Ekkor
_
f(g(x))g

(x)dx = F(g(x)) +C =
_
f(t)dt

t=g(x)
5.11. Pelda. Nehany pelda helyettesteses integr alasra:

_
2x
x
2
+ 1
dx = ln(x
2
+ 1) +C

_
3x
2
cos
2
x
3
dx = tg(x
3
) +C

_
x cos x
2
dx =
1
2
_
2x cos x
2
= sin x
2
+C

_
cos(2x)qdx =
1
2
_
(2 cos(2x)) dx =
1
2
sin(2x) +C
21
5.12. Tetel. (Helyettesteses integr al as)
Legyenek f : a, b) R es g : c, d) a, b) f uggvenyek olyanok, hogy g dierenci alhato
c, d)-n, g invert alhat o c, d)-n (inverze g
1
) es f-nek letezik F primitv f uggvenye. Ekkor
_
f(x)dx =
_
f(g(t))g

(t)dt

t=g
1
(x)
5.13. Pelda. Nehany pelda helyettesteses integr alasra:

_
cos(3x 4) dx =?
Legyen g(t) :=
t+4
3
. Ekkor g
1
(x) = 3x 4 es g

(t) =
1
3
.

Igy
_
cos(3x 4) dx =
_
cos
_
3
_
t + 4
3
_
4
_

1
3
dt

t=3x4
=
=
1
3
_
cos t dt

t=3x4
=
1
3
sin t

t=3x4
+C =
1
3
sin(3x 4) +C

_
1 x
2
dx =?
Legyen g(t) := sin t, t
_

2
,

2

. Ekkor g
1
(x) = sin
1
x = arcsin x es g

(t) = cos x.

Igy
_

1 x
2
dx =
_
_
1 sin
2
t cos t dt

t=arcsin x
=
_
cos t cos t dt

t=arcsin x
=
=
_
cos
2
t dt

t=arcsin x
=
_
1 + cos(2t)
2
dt

t=arcsin x
=
=
1
2
t +
1
4
sin(2t)

t=arcsin x
=
1
2
arcsin x +
1
4
sin(2 arcsin x) +C
22
6. fejezet
Riemann-intergral
6.1. A Riemann-integral fogalma
6.1. Dencio. Legyen [a, b] egy zart intervallum. A
P = x
i
[a = x
0
< x
1
< < x
i
< < x
n
= b [a, b]
halmazt az [a, b] intervallum egy feloszt asanak, az x
i
pontokat a felosztas oszt aspontjainak,
az [x
i1
, x
i
] (i = 1, . . . , n) intervallumokat a felosztas reszintervallumainak, mg x
i
=
x
i
x
i1
mellett a
| P |:= supx
i
[i = 1, . . . , n
sz amot a feloszt as noms ag anak nevezz uk.
6.2. Dencio. Legyen f : [a, b] R korl atos f uggveny, P az [a, b] egy feloszt asa. Ekkor
letezik az al abb deni alt ket val os szam:
M
i
:= sup
x[x
i1
,x
i
]
f(x) es m
i
:= inf
x[x
i1
,x
i
]
f(x)
6.3. Dencio. Legyen f : [a, b] R korl atos f uggveny, P az [a, b] egy feloszt asa. Ekkor
az
s(f, P) =
n

i=1
m
i
x
i
,
illetve az
S(f, P) =
n

i=1
M
i
x
i
sz amokat az f f uggveny P feloszt ashoz tartoz o also, illetve felso integralk ozelt o oss-
zegenek nevezz uk.
23
6.4. Dencio. Legyen f : [a, b] R korl atos f uggveny, P az [a, b] egy feloszt asa. Ekkor
az
I := sup
P
s(f, P) es I := inf
P
S(f, P)
sz amokat az f f uggveny [a, b] feletti also, illetve fels o Darboux-integr alj anak nevezz uk.
6.5. Tetel. Legyen f : [a, b] R korl atos f uggveny. Ekkor I, I R es minden P feloszt as
eseten
s(f, P) I I S(f, P)
teljes ul.
6.6. Dencio. Az f : [a, b] R korl atos f uggvenyt Riemann-integralhatonak nevezz uk
[a, b]-n, ha I = I. Ezt a k ozos erteket az f [a, b] feletti Riemann-integr aljanak nevezz uk,
es r a az
b
_
a
f vagy az
b
_
a
f(x)dx jel olest haszn aljuk.
6.7. Tetel. Egy f : [a, b] R folytonos f uggveny Riemann-integr alhat o.
6.8. Tetel. Egy f : [a, b] R monoton f uggveny Riemann-integr alhat o.
6.9. Tetel. Ha f : [a, b] R Riemann-integr alhat o es [c, d] [a, b], akkor f Riemann-
integr alhat o [c, d]-n is.
6.10. Tetel. (az integral intervallum feletti additivitasa)
Ha f : [a, b] R, c ]a, b[, f Riemann-integralhat o [a, c]-n es [c, b]-n, akkor f Riemann-
integr alhat o [a, b]-n is, es
_
b
a
f =
_
c
a
f +
_
b
c
f.
6.11. Tetel. (az integral linearitasa) Ha f, g : [a, b] R Riemann-integralhat o
f uggvenyek, p, q R, akkor (p f +q g) : [a, b] R is Riemann-integr alhato es
_
b
a
(p f +q g) = p
_
b
a
f +q
_
b
a
g.
6.2. Az integral, mint a felso hatar f uggvenye
6.12. Dencio. Legyen f : [a, b] R Riemann-integr alhat o. Ekkor
_
a
a
f := 0
_
a
b
f :=
_
b
a
f.
24
6.13. Dencio. Legyen f : [a, b] R Riemann-integr alhat o. Ekkor az
F : [a, b] R F(x) :=
_
x
a
f(t)dt
keplettel denialt F f uggvenyt f ter uletmero f uggvenyenek nevezz uk. Ezt szokas f in-
tegr aljanak, mint a felso hat ar f uggvenyenek is nevezni.
6.14. Tetel. Legyen f : [a, b] R Riemann-integr alhat o. Ekkor F (f ter uletmer o f uggvenye)
folytonos [a, b]-n.
6.15. Tetel. Legyen f : [a, b] R Riemann-integralhat o es folytonos az x [a, b] pont-
ban. Ekkor F (f ter uletmer o f uggvenye) dierenci alhat o x-ben, es F

(x) = f(x).
6.16. K ovetkezmeny. Legyen f : [a, b] R Riemann-integr alhat o es folytonos az [a, b]
intervallumon. Ekkor F (f ter uletmero f uggvenye) az f egy primitiv fuggvenye, azaz minden
x [a, b] pontban F

(x) = f(x).
6.17. Tetel. (Newton-Leibniz formula)
Legyenek f, F : [a, b] R olyanok, hogy f Riemann-integr alhat o, F folytonos [a, b]-n es
dierenci alhato ]a, b[-n, tov abba F

(x) = f(x) (x ]a, b[). Ekkor

_
b
a
f = F(b) F(a).
Jeloles: Az F(b) F(a) szamot szok as [F(x)]
b
a
m odon is jel olni.
6.18. Pelda.
_
1
0
x
2
dx =
_
x
3
3
_
1
0
=
1
3
0 =
1
3
_

0
sin x dx = [cos x]

0
= cos (cos 0) = 1 + 1 = 2
6.19. Tetel. (parcialis Riemann-integralas)
Ha az f, g : [a, b] R f uggvenyek folytonosan dierenci alhat ok, akkor
_
b
a
f(x)g

(x)dx = [f(x)g(x)]
b
a

_
b
a
f

(x)g(x)dx =
= f(b)g(b) f(a)g(a)
_
b
a
f

(x)g(x)dx.
25
6.20. Tetel. (helyettesteses Riemann-integralas)
Ha g : [a, b] [c, d] folytonosan dierenci alhato, f : [c, d] R folytonos, akkor
_
b
a
f(g(x))g

(x)dx =
_
g(b)
g(a)
f(x)dx.
6.21. Tetel. (helyettesteses Riemann-integralas)
Ha g : [a, b] [c, d] folytonosan dierenci alhato, invert alhat o, f : [c, d] R folytonos,
akkor (x = g(t) helyettestest haszn alva)
_
d
c
f(x)dx =
_
g
1
(d)
g
1
(c)
f(g(t))g

(t)dt.
6.22. Pelda. Sz amtsuk ki az al abbi Riemann-integr al erteket:
ln 2
_
ln 3
e
x
1 e
2x
dx.
Alkalmazzuk az x = ln t helyettestest. Ekkor a tetel jeloleseit hasznalva, g(t) := ln t,
g

(t) =
1
t
, g
1
(x) = e
x
, es a hat arok az alabbiak szerint m odosulnak: g
1
(ln 3) = e
ln 3
=
e
ln
1
3
=
1
3
, illetve g
1
(ln 2) = e
ln 2
= e
ln
1
2
=
1
2
. Tehat
ln 2
_
ln 3
e
x
1 e
2x
dx =
1
2
_
1
3
t
1 t
2

1
t
dt =
1
2
_
1
3
1
1 t
2
dt =
=
1
2
1
2
_
1
3
_
1
1 t
+
1
1 +t
_
dt =
1
2
_
ln(1 t) + ln(1 +t)
_1
2
1
3
=
=
1
2
_
ln
_
1
1
2
_
+ ln
_
1 +
1
2
_
+ ln
_
1
1
3
_
ln
_
1 +
1
3
__
=
=
1
2
_
ln
1
2
+ ln
3
2
+ ln
2
3
ln
4
3
_
=
1
2
ln
3
2
.
26
7. fejezet
Az integralszamtas alkalmazasai
El oadasjegyzet alapjan
27
8. fejezet
Dierencialegyenletek
El oadasjegyzet alapjan
28
9. fejezet
Kombinatorikai alapfogalmak
9.1. Pelda. A Mezga csal ad (Geza, Paula, Kriszta es Alad ar) ujra nyaralni megy, de
M aris szomszed ez uttal el orelat o, es otthon marad. Mezg aek epp Parizsban jarnak, amikor
esz ukbe jut a j o M aris szomszed (aki otthon vigy az Blokire es Ma ara), es eld ontik, hogy
kepeslapot k uldenek neki. Viszont nem tudnak d onteni, hogy a sok (15 fajta) kepeslap
k oz ul, melyiket v alassz ak.

Igy megeggyeznek, hogy mindenki v alaszt egy kepeslapot, amit
egy boritekban fognak eljuttatni M aris szmszednak. H anyfele kepeslapv alogatast kaphat
M aris szomszed?
Megoldas: A feltett kerdesre nem lehet pontos v alaszt adni, mert maga a kerdes sincs
eleg pontosan, preczen megfogalmazva. Nincs peld aul tisztazva, az al abbi ket kerdes:
A kepeslapok kivalaszt asa ut anrnak-e r a sz oveget, azaz M aris szomszed tudni fogja-
e, hogy melyik kepeslapot ki valasztotta neki?
V alaszthatnak-e tobben is ugyanolyan kepeslapot? (Ad abszurdum, a nagy vita ut an
M aris szomszed megis negy egyforma lapot kap:-)
9.2. Pelda. A Mezga csal ad (Geza, Paula, Kriszta es Alad ar) ujra nyaralni megy, de
M aris szomszed ez uttal el orelat o, es otthon marad. Mezg aek epp Parizsban jarnak, amikor
esz ukbe jut a j o M aris szomszed (aki otthon vigy az Blokire es Ma ara), es eld ontik, hogy
kepeslapot k uldenek neki. Viszont nem tudnak d onteni, hogy a sok (15 fajta) kepeslap
k oz ul, melyiket v alassz ak.

Igy megeggyeznek, hogy mindenki v alaszt egy kepeslapot, amit
egy boritekban fognak eljuttatni M aris szmszednak. H anyfele kepeslapv alogatast kaphat
M aris szomszed, felteve hogy
i. az altala kivalasztott kepeslapra mindenki r nehany kedves sz ot M aris szomszednak
(szamt ki melyik lapot valasztotta) es
29
(a) mindenki k ul onboz o kepeslapot valaszt;
(b) t obben is v alaszthatnak ugyanolyan kepeslapot;
ii. a kepeslapokra nem rnak semmit, csak berakj ak a bortekba
(nem szamt ki melyik lapot valasztotta) es
(a) mindenki k ul onboz o kepeslapot valaszt;
(b) t obben is v alaszthatnak ugyanolyan kepeslapot.
A feladat gy lenyegeben negy feladatot foglal mag aba. A megold asok ismertetese el ott
vezzes unk be nehany kombinatorikai alapfogalmat.
9.3. Dencio. Egy multihalmaz a halmaz olyan altalanost asa, melyben egy elem tobbsz or
is szerepelhet. Jelolesere a tpus u z arojelet haszn aljuk, illetve, ha ez nem okoz
felreertest, a halmazal azonos modon is szoktuk jel olni.
9.4. Pelda. Mg halamzok eseten 1, 2 = 2, 1, es 1, 1 = 1, addig multihalmazok
eseten 1, 2 = 2, 1 , de 1, 1 = 1 .
9.5. Dencio. Legyen k egy termeszetes sz am. Rendezett elem-k-asnak egy (b
1
, . . . , b
k
)
rendezett list at nevez unk. Ket elem-k-as pontosan akkor egyenl o, ha az azonos index u
helyen allo elemeik megegyeznek, azaz
(b
1
, . . . , b
k
) = (c
1
, . . . , c
k
) b
i
= c
i
i = 1, . . . , k.
9.6. Dencio. Legyen n egy termeszetes sz am. Ekkor n-faktori alisnak nevezz uk az
n! = 1 2 3 . . . n
sz amot.
9.7. Dencio. Tekints unk egy A = a
1
, . . . , a
n
n-elem u halmazt. Ekkor a (b
1
, . . . , b
k
)
elem-k-asokat, ahol b
i
A i = 1, . . . , k es b
i
,= b
j
ha i ,= j az n elem k-ad oszt aly u
(ismetles nelk uli) variacioinak nevezz uk.
9.8. Megjegyzes. Az n elem k-ad oszt aly u (ismetles nelk uli) variaci oja lenyegeben k
elemnek egy n elem u halmazbol valo sorrendf ugg o, ismetles nelk uli kivalaszt asa felel meg.
9.9. Tetel. Az n elem k-ad osztaly u ismetles nelk uli vari acioinak szama
V
k
n
= n(n 1) . . . (n k + 1) =
n!
(n k)!
.
30
A 9.2. feladat i(a) reszenek megoldasa: Ebben az esetben 15 kepeslap koz ul kell
kiv alasztanunk 4-et, ugy hogy a sorrend szamt (hisz mindenki r ar valamit a lapra), de
ismetles nem lehetseges (hisz mindenki k ulonboz o lapot v alaszt). Teh at 15 elem 4-ed
oszt aly u vari aci oit kell megsz amolnunk, azaz
V
4
15
=
15!
11!
= 15 14 13 12.
9.10. Dencio. Tekints unk egy A = a
1
, . . . , a
n
n-elem u halmazt. Ekkor a (b
1
, . . . , b
k
)
elem k-asokat, ahol b
i
A i = 1, . . . , k az n elem k-ad oszt aly u ismetleses variaci oinak
nevezz uk.
9.11. Megjegyzes. Az n elem k-ad osztaly u ismetleses vari acioja lenyegeben k elemnek
egy n elem u halmazb ol val o sorrendf ugg o, ismetleses kiv alaszt asa felel meg.
9.12. Tetel. Az n elem k-ad osztaly u ismetleses vari acioinak sz ama
V
k,ism
n
= n
k
.
A 9.2. feladat i(b) reszenek megoldasa: Ebben az esetben 15 kepeslap k oz ul kell
kiv alasztanunk 4-et, ugy hogy a sorrend szamt (hisz mindenki r ar valamit a lapra), es
ismetles is lehetseges (hisz nem kell k ul onb oz o lapot v alasszanak). Tehat 15 elem 4-ed
oszt aly u ismetleses vari aci oit kell megsz amolnunk, azaz
V
4,ism
15
= 15
4
.
9.13. Dencio. Tekints unk egy A = a
1
, . . . , a
n
n-elem u halmazt. Ekkor a b
1
, . . . , b
k

k elem u halmazokat, ahol b

i
A i = 1, . . . , k es b
i
,= b
j
ha i ,= j az n elem k-ad oszt aly u
(ismetles nelk uli) kombinacioinak nevezz uk.
9.14. Megjegyzes. Az n elem k-ad oszt aly u (ismetles nelk uli) kombin acioja lenyegeben
k elemnek egy n elem u halmazbol valo sorrendf uggetlen, ismetles nelk uli kiv alasztasa felel
meg.
9.15. Tetel. Az n elem k-ad osztaly u ismetles nelk uli kombin acioinak sz ama
C
k
n
=
n(n 1) . . . (n k + 1)
1 2 . . . n
=
k!
n!(n k)!
:=
_
n
k
_
.
A 9.2. feladat ii(a) reszenek megoldasa: Ebben az esetben 15 kepeslap koz ul kell
kiv alasztanunk 4-et, ugy hogy a sorrend nem sz amt (hisz ugyis omlesztve k uldik a lapokat),
31
es ismetles nem lehetseges (hisz mindenki k ul onboz o lapot v alaszt). Tehat 15 elem 4-ed
oszt aly u ismetles nelk uli kombin aci oit kell megsz amolnunk, azaz
C
4
15
=
_
15
4
_
=
15!
11! 4!
.
9.16. Dencio. Tekints unk egy A = a
1
, . . . , a
n
n-elem u halmazt. Ekkor a b
1
, . . . , b
k

k elem u multihalmazokat, ahol b
i
A i = 1, . . . , k az n elem k-ad oszt aly u ismetleses
kombinacioinak nevezz uk.
9.17. Megjegyzes. Az n elem k-ad oszt aly u ismetleses kombin acioja lenyegeben k elem-
nek egy n elem u halmazbol val o sorrendf uggetlen, ismetleses kiv alasztasa felel meg.
9.18. Tetel. Az n elem k-ad osztaly u ismetles nelk uli kombin acioinak sz ama
C
k,ism
n
=
_
n +k 1
k
_
.
A 9.2. feladat ii(b) reszenek megoldasa: Ebben az esetben 15 kepeslap k oz ul kell
kiv alasztanunk 4-et, ugy hogy a sorrend nem sz amt (hisz ugyis omlesztve k uldik a lapokat),
es ismetles is lehetseges (hisz nem kell k ul onb ozo lapot valasszanak). Tehat 15 elem 4-ed
oszt aly u ismetleses kombin aci oit kell megsz amolnunk, azaz
C
4,ism
15
=
_
15 + 4 1
4
_
=
_
18
4
_
=
18!
14! 4!
.
9.19. Dencio. Tekints unk egy A = a
1
, . . . , a
n
n-elem u halmazt. Ekkor egy olyan
(b
1
, . . . , b
n
) elem-n-est, melyben b
i
A i = 1, . . . , k es amelyben az A halmaz minden
eleme pontosan egyszer szerepel az n elem egy (ismetles nelk uli) permutaciojanak
nevezz uk.
9.20. Megjegyzes. Az n elem egy permutaci oja lenyegeben az n elem egy lehetseges
sorbarendezeset jelenti.
9.21. Tetel. Az n elem permutacioinak szama
P
n
= n!.
9.22. Dencio. Tekints unk egy A = a
1
, . . . , a
n
n-elem u multihalmazt. Ekkor egy
olyan (b
1
, . . . , b
n
) elem-n-est, melyben b
i
A i = 1, . . . , k es amelyben az A halmaz
minden eleme pontosan annyiszor szerepel ahanyszor az A multihalmazban az n elem egy
ismetleses permutaci ojanak nevezz uk.
32
9.23. Megjegyzes. Az n (nem feltetlen ul k ul onboz o) elem egy ismetleses permut aci oja
lenyegeben az n elem egy lehetseges sorbarendezeset jelenti.
9.24. Tetel. Legyen A egy n elem u multihalmaz, melyben k k ulonboz o fajta elem szerepel,
rendre i
1
, . . . , i
k
multiplicit assal. Ekkor A ismetleses permut acioinak sz ama
P
i
1
,...,i
k
n
=
n!
i
1
! . . . i
k
!
.
A 9.2. feladat megoldasa:
9.25. Tetel. A binomialis egy utthatok nehany tulajdons aga
i.
_
n
k
_
=
_
n
nk
_
;
ii.
_
n
k
_
+
_
n
k+1
_
=
_
n+1
k+1
_
;
iii.
_
n
0
_
+
_
n
1
_
+
_
n
2
_
+ +
_
n
n
_
= 2
n
.
9.26. Tetel. A binomialis tetel
(x +y)
n
=
n

i=1
_
n
i
_
x
ni
y
i
33
10. fejezet
Valoszn usegszamtas
Az fejezet tartalma Dr. Fazekas Istvan Val oszn usegsz amt as cm u jegyzetenek reszet
kepezi. Az erdeklod o hallgatok a megtalalj ak teljes jegyzetet az alabbi webcmen
http://www.inf.unideb.hu/valseg/JEGYZET/valseg2/index.htm
10.1. Mivel foglalkozik a val oszn usegszamtas?
Mennyi az eselye, hogy egy szabalyos penzermet feldobva fejet kapunk? A j ozan esz es a
tapasztalat azt sugallja, hogy 50%. Ez durv an annyit jelent, hogy a dobasok fele fej, fele
ras.

Ertelmes ember jatszana-e a kovetkezo jatekot? Vagyonat harom egyenlo reszre osztana,
az 1/3-at feltenne fej-ras jatekra; ha nyer, abbahagyna a jatekot, ha veszt, akkor feltenne
a maradek 2/3 reszt is. Ha a fele fej, fele r as t orvenyszer useg ,,pontosan ervenyes ulne,
akkor az 1/3 reszt mindig megnyerne, hiszen vagy az elso dobasra nyerne 1/3 reszt, vagy
ha els ore veszt 1/3 reszt, akkor a masodik dob asra nyerne 2/3 reszt. Termeszetesen jozan
ember nem jatszana ezt a jatekot, hiszen az ,,50% fej torvenyszer useg csak igen
sok dob as eseten, ,,atlagosan ervenyes ul. Az ilyen torvenyszer usegeket nevezz uk
statisztiai torvenyszer usegeknek.
Mennyi a valoszn usege, hogy ket honapon bel ul hazassagot kotok (felteve, hogy meg
nem tettem meg)? A kerdes ertelmes ugyan, megsem szoktuk feltenni. Ha ugyanis a dolog
ugy all, hogy mar kit uztek az esk uvo napj at, akkor az esely 100%. Ha pedig meg a
l athataron sincs menyasszony/v olegeny, akkor 0%. De a kerdes feltevese nem ezert hely-
telen. Hanem azert, mert ritk an szoktam h azass agot kotni. A valoszn usegszamtasi,
statisztikai t orvenyszer usegek csak nagy szamban vegbemen o jelensegekre vo-
natkoztathat ok. Tehat a kerdest ugy erdemes feltenni, hogy mennyi az eselye annak,
34
hogy egy x eves fer/n o ket honapon bel ul h azass agot k ot valakivel. Ez m ar tekinthet o
t omegjelensegnek, hiszen eleg sokan vannak v arolist an (ha, mondjuk, 18 < x < 32).
Mennyi a valoszn usege, hogy holnap felkel a nap? J ozan emberek ezt a kerdest sem
teszik fel t ul gyakran.

Es nem azert, mert a jelenseg nem t ortenne meg kelloen sokszor,
hanem azert, mert nem tekintheto veletlennek.
Tehat k or ulrhatjuk a val oszn usegszamtas temajat: a veletlen tomegjelensegekre
vonatkozo torvenyszer usegek megallaptasa.
Veletlen jelenseg az, aminek a kimenetelet a tekintetbe vett (rendelkezesre allo) feltetelek
nem hatarozz ak meg egyertelm uen.
Tomegjelensegen pedig olyan jelenseget ert unk, amely nagy szamban megy vegbe egys-
zerre (pl. atomi boml as), vagy sokszor megismetelhet o (pl. szerencsej atekok).
A levonhat o t orvenyszer usegek statisztikai jelleg uek, azaz nagy sz am u vegrehajtas sor an
atlagosan ervenyes torvenyek.
A veletlen jelensegek ler as ara sztochasztikus modelleket haszn alunk. Ilyen model-
lek eseten az adott feltetelrendszer nem hatarozza meg egyertelm uen, hogy egy esemeny
bekovetkezik-e, vagy sem. Ezzel ellentetben, az un. determinisztikus modellek eseten
a tekintetbe vett feltetelrendszer egyertelm uen meghat arozza, hogy egy adott esemeny
bekovetkezik-e vagy sem. A jelensegek k ul onb ozo aspektusb ol m as es m as (determiniszti-
kus, ill. sztochasztikus) modellel is lerhat ok.
10.2. Az esemenyter
Tekints unk egy veletlen kserletet. A kserlet lehetseges kimeneteleit elemi esemenyeknek
nevezz uk. Az elemi esemeny karakterisztikus tulajdonsaga, hogy csak egyfelekepp k ovet-
kezhet be. Az elemi esemenyeket ,
1
,
2
, . . . szimb olumokkal jel olj uk. Az adott kserlethez
tartoz o osszes elemi esemeny halmazat esemenyternek (mintaternek) nevezz uk es -val
jel olj uk. Az elemi esemenyekbol all o halmazokat (azaz reszhalmazait) esemenyeknek
nevezz uk. Egy esemeny bekovetkezese eppen azt jelenti, hogy az ot alkoto elemi esemenyek
valamelyike bek ovetkezik. Az egyes esemenyeket A, B, C, . . . bet ukkel, mg az osszes
esemeny halmazat T-fel jelolj uk.
10.1. Pelda. Az alabbiakban nehany peld aval szemleltetj uk a fenti fogalmakat:
i. Dobjunk fel egy dobokockat! Ennek a kserletnek 6 lehetseges kimenetele van, gy az
elemi esemenyek:
1
= 1,
2
= 2, . . . ,
6
= 6. Az esemenyter 1, 2, 3, 4, 5, 6. Jelentse
A azt az esemenyt, hogy paros szamot dobtunk, B pedig azt, hogy 3-n al nagyobbat.
35
Ekkor
A = 2, 4, 6, B = 4, 5, 6.
ii. H uzzunk egy k artyat egy 32 lapos Magyar-k artya paklib ol! Ekkor egy 32 elem u
halmaz. Jel olje A azt az esemenyt, hogy pirosat h uztunk, B pedig azt, hogy 7-est
h uztunk. Ekkor
A = p7, p8, p9, p10, pa, pf, pk, pa, B = p7, t7, z7, m7
(Itt p7 a piros hetest szimboliz alja, ... )
iii. Dobjunk fel egy ermet ketszer egymas ut an! Itt = II, IF, FI, FF, ahol peld aul
IF azt jeloli, hogy az els o dobas ras, a m asodik fej.
iv. Dobjunk egy pontot veletlenszer uen a [0, 1] intervallumra! Ekkor = [0, 1]. Jel olje
A azt, hogy a pont a [0, 1/2]-re esik. Ekkor A = [0, 1/2].
v. Dobjunk fel egy ermet annyiszor, amg fejet nem kapunk! Ekkor =
1
,
2
, . . . ,

,
ahol
1
= I,
2
= IF,
3
= IIF, mg

azt az elvileg lehetseges kimenetelt szim-

boliz alja, hogy a kserlet a ,,vegtelensegig folytat odik:

= III . . . . Jel olje A

n
azt
az esemenyt, hogy a kserlet legfeljebb n dob asig tart. Ekkor A
n
=
1
,
2
, . . . ,
n
.
10.3. M uveletek esemenyek koz ott
Esemenyek osszege: Az A es B esemenyek osszegen azt az A+B esemenyt ertj uk,
amely akkor k ovetkezik be, ha vagy A, vagy B, vagy mindketto bek ovetkezik. Nyilvan
A + B = A B a halmazelmeleti uni o m uveletet haszn alva. Tetsz oleges (veges
vagy vegtelen) sok esemeny osszege olyan esemeny, mely akkor kovetkezik be, ha az
osszeadandoknak legal abb az egyike bek ovetkezik.
Esemenyek szorzata: Az A es B esemenyek szorzatan azt az AB esemenyt ertj uk,
mely akkor k ovetkezik be, ha mind A, mind B bekovetkezik. Nyilvan A B = AB.
Tetszoleges sok esemeny szorzata az az esemeny, amely akkor k ovetkezik be, ha a
tenyez ok mindegyike bek ovetkezik.
Esemeny ellentettje: Az A esemeny ellentettjen azt az A esemenyt ertj uk, mely
akkor kovetkezik be, ha A nem kovetkezik be. A nyilv an A-nak -ra vonatkozo
komplementere.
36
Esemenyek k ulonbsege: A B akkor k ovetkezik be, ha A bek ovetkezik, de B
nem.
Esemenyek szimmetrikus dierenciaja: A B akkor k ovetkezik be, ha A es B
k oz ul pontosan egy k ovetkezik be.
10.4. A valoszn useg fogalmanak statisztikai jelleg u
megvilagtasa
Dobjunk fel egy szab alyos ermet egym as utan sokszor es jegyezz uk fel a kapott fej-r as
sorozatot! Peldaul az
FIIFIFFF . . .
sorozatot kaphatjuk. Ha n dob asbol k fejet kapunk, akkor k-t a fej dobasok gyakorisaganak,
mg
k
n
-et a fej dob asok relatv gyakorisaganak nevezz uk. A fenti peldaban a relatv gyako-
ris agok sorozata:
1
1
,
1
2
,
1
3
,
2
4
,
2
5
,
3
6
,
4
7
,
5
8
, . . .
Az gy kapott sorozat nem ,,szab alyos sorozat, a hagyomanyos matematikai ertelemben
(egyel ore) nem allthatjuk rola, hogy konvergens. Csupan annyi l athat o, hogy ,,szabalytalan,
,,veletlen ingadoz asokat mutat o sorozat, es a kserletsorozat ujabb vegrehajt asakor egy
m asik ,,szab alytalan sorozat jon ki. Csup an annyit remelhet unk, hogy valamilyen homalyos
ertelemben
1
2
k or ul ingadozik (leven az erme szabalyos).
A jelensegek egy reszenel a relatv gyakoris ag stabilit ast mutat. Pontosabban fogal-
mazva, tekints unk egy kserletet es ehhez kapcsol odva egy A esemenyt. Hajtsuk vegre
a kserletet n-szer, egymast ol f uggetlen ul, azonos k or ulmenyek k ozott. Jel olje k
A
az A
bekovetkezesei sz am at. Ha a
k
A
n
relatv gyakoris ag nagy n eseten egy x sz am kor ul inga-
dozik, akkor ezt az A-ra jellemzo szamot P(A)-val jel olj uk es A val oszn usegenek nevezz uk.
Ez a homalyos gondolatmenet matematikai denciokent azonban nem szerepelhet.
37
10.5. Valoszn usegi mezo
10.2. Dencio. Az (, T, P) h armast valoszn usegi mez onek nevezz uk, ha az
esemenyter, T az esemenyek halmaza, es P : T R egy olyan f uggveny melyre
P(A) 0 (10.1)
P() = 1 (10.2)
P(A
1
+A
2
+. . . ) = P(A
1
) +P(A
2
) +. . . , (10.3)
ha A
i
, i = 1, . . . , n, es A
i
A
j
= , ha i ,= j. A P f uggvenyt valoszn usegnek nevezz uk,
a (10.1)-(10.3) tulajdons agokat pedig a valoszn usegf uggveny axi om ainak nevezz uk.
10.3. Tetel. (A val oszn useg tulajdons agai)
P() = 0, (10.4)
P(A B) = P(A) P(A B), (10.5)
P(A +B) = P(A) +P(B) P(A B). (10.6)
P(A) = 1 P(A) (10.7)
10.4. Tetel. (A val oszn useg monotonit asa)
Ha B A, akkor P(B) P(A).
10.6. Veges val oszn usegi mez ok
Tegy uk fel, hogy egy kserlet kimenetelei (az elemi esemenyek) sz ama N, azaz
=
1
, . . . ,
N
.
Jel olje p
i
az
i
elemi esemeny val oszn useget: p
i
= P(
i
), i = 1, 2, . . . , N. Mivel a
val oszn useg additv, gy
N

i=1
p
i
N

i=1
P(
i
) = P() = 1.
Tehat a p
i
sz amok osszege 1. Tov abb a
(10.8) P(A) = P
_

i
A

i
_
=

i
A
p
i
.
38
Azaz egy A esemeny val oszn useget ugy sz amtjuk ki, hogy az A-t alkot o elemi esemenyek
val oszn usegeit osszeadjuk.
Megfordtva, legyen N pozitv egesz, es legyen adott N db nemnegatv, 1 osszeg u szam:
p
1
, p
2
, . . . , P
N
. Ekkor van olyan veges valoszn usegi mez o, hogy ezen p
1
, p
2
, . . . , P
N
sz amok
eppen az elemi esemenyek val oszn usegei. Legyen ugyanis =
1
, . . . ,
N
tetsz oleges N
elem u halmaz, es legyen P(A) =

i
A
p
i
, ha A . Ez a P f uggveny nyilvan teljesti
(10.1)-(10.3)-at.
10.7. A klasszikus valoszn usegi mezo
Sz amos olyan veletlen kserlet van (pl. a szerencsej atekok eseten), ahol a lehetseges kime-
netelek sz ama veges, es a kimenetelek egyforma esely uek (pl. szimmetria okokbol). Ekkor
az elemi esemenyek val oszn usegeire p
i
=
1
N
, i = 1, 2, . . . , N teljes ul, es a (10.8) keplet
alapjan
(10.9) P(A) =
k
N
=
kedvezo esetek sz ama
osszes esetek szama
.
Itt N jelenti a lehetseges kimentelek szam at (azaz az osszes elemi esemeny sz amat), mg k
az A sz amara kedvezo kimenetelek szam at (azaz az A-ban lev o elemi esemenyek sz amat).
A (10.9) keplet a valoszn useg klasszikus kiszamtasi m odja. Kezdetben ezt tekin-
tettek a val oszn useg dencioj anak. Bar (10.9) sz amos esetben alkalmazhato, altalanos de-
nciokent nem haszn alhato. Egyreszt nem minden kserletrhat o le klasszikus valoszn usegi
mez ovel (b ar igen sok eset visszavezetheto erre). Masreszt es az a fontosabb a klasszikus
val oszn usegi mezo eseten a h atterben ott all az ,,egyforma val oszn useg uek kitetel, teh at
a val oszn useg deni al asara mag at a val oszn useg fogalmat is felhasznaln ank.
10.5. Pelda. A fenti peld ak folytatasa:
i. Egy szab alyos kocka feldobasakor minden elemi esemeny valoszn usege
1
6
. A p aros
dob as valoszn usege P(A) =
3
6
=
1
2
.
ii. Egy k artya kih uz asanak val oszn usege
1
32
. Piros h uz as anak valoszn usege P(A) =
8
32
=
1
4
.
iii. Ket erme feldob asakor (vagy, ami ugyanaz, egy erme ketszeri feldob asakor) mind a
4 elemi esemeny 1/4 valoszn useg u. Felhvjuk a gyelmet arra, hogy az IF es az FI
,,egybemos asa hib ahoz vezet. A kserlet tenyleges vegrehajt asa azt igazolja, hogy a
kserlet h arom egyenloen valoszn u esemennyel (nevezetesen ,,ket fej, ,,ket r as es
,,egy fej es egy r as) valo lerasa ellentmond a tapasztalatoknak.
39
iv. Egy pont [0, 1] intervallumra t orten o dob asa nyilvan nemrhato le veges val oszn usegi
mez ovel.
v. Egy szab alyos erme n-szeri feldobasakor minden elofordul o fej-r as sorozat egyforma
val oszn useg u.

Igy P(
1
) = 1/2, P(
2
) = 1/4, . . . , P(
n
) = 1/2
n
. P(A
n
) = 1/2 +
1/4 + + 1/2
n
= 1 1/2
n
. Mivel a penzfeldobas (elvileg) ak arh any lepesen t ul
is folytat odhat, gy az egesz kserlet egyetlen valoszn usegi mezovel t orten o ler asa
jelenlegi tudasunkkal nem oldhat o meg.
10.8. Felteteles valoszn useg
10.6. Dencio. Legyen A es B ket esemeny, P(B) > 0. Ekkor az A esemeny B-re
vonatkozo felteteles valoszn usegen a
P(A[B) =
P(AB)
P(B)
mennyiseget ertj uk.
10.7. Pelda. A felteteles val oszn useg vegeredmenyben az egesz esemenyter egy reszere
lesz uktett val oszn useg. Ez legink abb a reszsokas agbol torten o mintavetellel szemleltetheto.
Tekints unk egy 10000 f os popul aci ot, ebben 5050 n o es 4950 fer van. A nok k ozott 100,
a ferak k ozott 900 180 cm-nel magasabb tal alhato. Ha veletlenszer uen kiv alasztunk egy
embert a popul aciob ol, akkor annak a val oszn usege, hogy az 180 cm-nel magasabb (a
klasszikus keplet alapj an) 1000/10000 = 0, 1. Ha a n ok k oz ul v alasztunk ki egyet, akkkor
ugyanez a valoszn useg 100/5050 = 0, 0198. A felteteles valoszn useg P(A[B) =
P(AB)
P(B)
kepletevel sz amolva: (100/10000) : (5050/10000) = 100/5050, teh at a ket felfog as azonos
eredmenyre vezet. Klasszikus valoszn usegi mez o eseten a ketfele sz amolas mindig csak az
,, osszes esetek sz amaval t orteno b ovtesben (egyszer ustesben) k ul onb ozik egymast ol.
10.8. Dencio. Esemenyek egy A
1
, A
2
, . . . sorozat at teljes esemenyrendszernek nevezz uk,
ha egymast p aronkent kiz arj ak, es osszeg uk az egesz esemenyter.
10.9. Tetel. (A teljes valoszn useg tetele)
Legyen B
1
, B
2
, . . . egy pozitv valoszn useg u esemenyekbol all o teljes esemenyrendszer. Ek-
kor b armely A esemenyre
P(A) = P(A[B
1
)P(B
1
) +P(A[B
2
)P(B
2
) +. . .
40
10.10. Tetel. (Bayes tetele)
Legyen B
1
, B
2
, . . . egy pozitv valoszn useg u esemenyekbol allo teljes esemenyrendszer, A
pedig egy pozitv valoszn useg u esemenyre
P(B
i
[A) =
P(A[B
i
)P(B
i
)

n
j=1
P(A[B
j
)P(B
j
)
minden i-re.
10.9. Esemenyek f uggetlensege
A k oznapi eletben akkor mondjuk, hogy ket jelenseg f uggetlen egym astol, ha egyik sem
befoly asol(hat)ja a m asikat. Esemenyek nyelven ez azt jelenti, hogy az egyik esemeny
bekovetkezese nem befolyasolja (nem is rontja, nem is javtja) a m asik bek ovetkezesi
eselyet. Mivel a B esemeny bek ovetkezesekor az A bekovetkezesenek eselyet a P(A[B)
felteteles valoszn useg jellemzi, gy azt mondhatjuk, hogy az A akkor f uggetlen B-t ol, ha
P(A[B) = P(A)
Ennek a denci onak az a hatr anya, hogy nem szimmetrikus A-ban es B-ben, valamint
csak P(B) ,= 0 eseten ertelmes.
10.11. Dencio. Azt mondjuk, hogy az A es B esemenyek f uggetlenek egym ast ol, ha
P(AB) = P(A)P(B).
41
11. fejezet
Valoszn usegi valtoz ok
11.1. Diszkret val oszn usegi valtozo fogalma
A val oszn useg fogalma t amaszt ny ujt ahhoz, hogy elemezz uk a nyeresi esely unket bizonyos
szerencsej atekok eseten. De az sem mindegy, hogy mennyit nyer unk (vagy plane nem, hogy
mennyit veszt unk)!
11.1. Pelda. Dobjunk fel ket dob okock at, egy feheret es egy feketet! Annyi forintot
nyer unk, amennyi a feheren es a feketen ad odo sz amok k ul onbsege. (Pl. a feheren 2-
est, a feketen 5- ost dobva 2 5 = 3 a nyereseg, azaz 3 forintot veszt unk.) Szab alyos
kocka eseten szimmetria okokb ol az ad odik, hogy nyeresre es vesztesre is egyenl o az
esely. De az is erdekelhet benn unket, hogy milyen esellyel veszt unk, mondjuk, 5 forintot.
Jel olje a nyeremenyt. Ekkor qxi erteke 5, 4, . . . , 5 lehet. A P( = k), k = 5, 4, . . . , 5
val oszn usegek a nyeremeny unk ,,eloszl as at adj ak. Az is l athato, hogy =
1

2
, ahol

1
a feher,
2
pedig a fekete kock an adod o szamot jel oli.
11.2. Dencio. Legyen (, T, P) val oszn usegi mezo, : R (az elemi esemenyekt ol
f uggo val os ertek u) f uggveny. A f uggvenyt diszkret val oszn usegi v altoz onak nevezz uk,
ha ertekkeszlete megsz aml alhato es
: () = x T x R.
11.3. Megjegyzes. A fenti kitetel azt jelenti, hogy mindazon elemi esemenyek halmaza,
amelyeke egy x erteket vesz fel, esemenyt alkot. Ez sz ukseges ahhoz, hogy beszelhess unk
a P( = x) val oszn usegerol (hisz csak esemenyeknek ertelmezt uk a valoszn useget, es elemi
esemenyek tetszolges halmaza nem feltetlen ul esemeny).
42
11.2. Diszkret val oszn usegi valtozo eloszlasa
11.4. Dencio. Legyenek p
1
, p
2
, . . . nemnegatv val os sz amok, melyekre

i=1
p
i
= 1.
Ekkor azt mondjuk, hogy a p
1
, p
2
, . . . sz amok diszkret eloszlast alkotnak.
A tovabbiakban, a r ovidseg kedveert, a
= x = : () = x B = : () B
jel oleseket fogjuk hasznalni.
Legyen olyan diszkret val oszn usegi valtoz o, melynek ertekkeszlete x
1
, x
2
, . . . . Jelolje
A
i
a = x
i
esemenyt, i = 1, 2, . . . . Ekkor az A
i
, i = 1, 2, . . . halmazok teljes esemeny-
rendszert alkotnak. Ebb ol k ovetkezik, hogy a
p
i
:= P(A
i
) = P( = x
i
), i = 1, 2, . . .
sz amok diszkret eloszlast alkotnak.
11.5. Dencio. A p
1
, p
2
, . . . sz amokat eloszl asanak nevezz uk.
11.6. Pelda. Jel olje a dobokockan ad odo szamot. Ekkor eloszl asa
p
1
= P( = 1) =
1
6
, p
2
= P( = 2) =
1
6
, . . . , p
6
= P( = 6) =
1
6
11.7. Tetel. Legyen diszkret valoszn usegi valtoz o, f : R R tetsz oleges valos f uggveny.
Ekkor az = f() osszetett f uggveny is diszkret val oszn usegi v altozo.
11.8. Pelda. Nehany nevezetes pelda diszkret val oszn usegi v altoz okra, es nevezetes diszkret
eloszl asokra:
Egy urn aban M piros es N M feher goly o van M < N. Visszateves nelk ul h uzzunk
ki n goly ot (n < N)! Jel olje a kih uzott piros golyok szam at. Ekkor hipergeo-
metrikus eloszlas u:
P( = k) =
_
M
k
__
NM
nk
_
_
N
n
_ ,
minden k = maxn N +M, 0, . . . , minn, M.
Ha az el oz o peld aban visszateveses h uzast tekint unk, akkor binomialis eloszlas u
val oszn usegi valtoz ohoz jutunk:
P( = k) =
_
n
k
__
M
N
_
k
_
1
M
N
_
nk
, k = 0, 1, . . . , n.
43

Altal anosabban, ha egy kserletet n-szer f uggetlen ul megismetel unk, es jelenti a p

val oszn useg u A esemeny bek ovetkezeseinek a sz am at, akkor
P( = k) =
_
n
k
_
p
k
(1 p)
nk
, k = 0, 1, . . . , n.
A fenti tuljdons agot teljest o -t n es p parameter u binomialis eloszlas u val oszn usegi
v altozonak nevezz uk. Ha n = 1 akkor Bernoulli-eloszlas unak mondjuk.
Azt mondjuk, hogy parameter u Poisson-eloszl as u, ha
P( = k) =

k
k

, k = 0, 1, . . . , n.
ahol > 0 konstans.
A val oszn usegi v altoz ot r-edrend u, p parameter u negatv binomialis eloszlas unak
nevezz uk, ha
P( = r +k) ==
_
k +r 1
r 1
_
p
r
(1 p)
k
, k = 0, 1, 2, . . . ,
ahol 0 < p 1. r = 1 eseten a geometriai eloszlashoz jutunk.
Vegezz unk el egy veletlen kserletet annyiszor, amg egy adott p val oszn useg u A
esemeny r-szer bek ovetkezik. Jelolje azt, hogy h anyszor kellett a kserletet elvegezni,
mg az A esemeny r-szer bek ovetkezett. Ekkor r-edrend u, p parameter u ne-
gatv binomialis eloszlas u val oszn usegi valtoz o.
11.9. Dencio. Tekints uk a p
i
= P( = x
i
), i = 1, 2, . . . , eloszl as u val oszn usegi valtoz ot.
Legyen D = x
1
, x
2
, . . . es h : D R a h(x
i
) = p
i
szerint denialva. A h f uggveny lok alis
maximumhelyet az eloszlas m oduszanak hvjuk. Amennyiben csak egy modusz van, akkor
az eloszlast unimodalisnak (egycs ucsosnak) nevezz uk. Ekkor a m odusz eppen a legnagyobb
p
i
-hez tartozo x
i
.
11.3. Egy uttes eloszlasok
Az al abbi (nyilvanval o) pelda ket val oszn usegi v altozo egymashoz val o viszony anak ket
szelsoseges esetet mutatja be.
11.10. Pelda. Dobjunk fel ket kock at! Jel olje es az elso, illetve a m asodik kock an
kapott sz amot. A klasszikus keplettel sz amolva:
P( = i, = j) =
1
36
=
1
6

1
6
= P( = i) P( = j) i, j.
44
Azaz a = i es = j esemenyek f uggetlenek. Masreszt, ha is es is az elso kock an
dobott szamot jelenti, akkor
P( = i, = j) =
_
_
_
1/6, ha i = j
0, ha i ,= j
Ebben az esetben nemhogy f uggetlen -t ol, hanem meghat arozza azt.
A pelda arra is ramutat, hogy es k ulon-k ul on vett eloszl asa nem hatarozza meg
es egy uttes eloszl as at.
11.11. Dencio. Legyen a es az diszkret valoszn usegi valtoz ok ertekkeszlete x
1
, x
2
, . . . ,
illetve y
1
, y
2
, . . . . Ekkor es egy uttes eloszl as an a
p
ij
= P( = x
i
, = y
j
), i, j = 1, 2, . . .
sz amokat ertj uk.
Ebben a vonatkoz asban a es k ulon-k ul on tekintett eloszlasa margin alis (mas sz oval
perem-) eloszlaskent jelenik meg, ahol p
i
= P( = x
i
) =

j=1
p
ij
es q
j
= P( = y
j
) =

i=1
p
ij
.
11.12. Tetel. A es egy uttes eloszl asa meghat arozza a peremeloszl asokat, de a per-
emeloszl asok nem hat arozzak meg egyertelm uen az egy uttes eloszl ast.
11.4. F uggetlenseg
11.13. Dencio. Azt mondjuk, hogy es f uggetlen, ha
P( = x
i
, = y
j
) = P( = x
i
)P( = y
j
) i, j = 1, 2, . . .
A
1
,
2
, . . . ,
n
val oszn usegi valtoz okat paronkent f uggetleneknek nevezz uk, ha koz ul uk
b armely ketto f uggetlen.
A
1
,
2
, . . . ,
n
val oszn usegi valtoz okat (teljesen) f uggetleneknek nevezz uk, ha
P(
1
= x
i
1
,
2
= x
i
2
, . . . ,
n
= x
i
n
) = P(
1
= x
i
1
)P(
2
= x
i
2
) . . . P(
n
= x
i
n
)
Valoszn usegi v altozok egy tetszoleges rendszeret f uggetlennek nevez unk, ha b armely veges
reszrendszere f uggetlen.
45
11.5. Varhato ertek
A szerencsejatekokban a nyeremeny pontos nagys aga nyilvan nem l athat o el ore. A j atekosok
azonban legalabb annyit szeretnenek tudni, hogy sz amukra kedvezo vagy kedvez otlen-e a
j atek.
11.14. Dencio. Azt mondjuk, hogy a p
k
= P( = x
k
), k = 1, 2, . . . eloszl as u
val oszn usegi v altozonak letezik veges v arhat o erteke, ha a

k
p
k
x
k
sor abszol ut konver-
gens. Ekkor az
E() =

k=1
p
k
x
k
sz amot a v arhato ertekenek nevezz uk.
11.15. Pelda. Legyen a kock an kij ovo pontok szama. Ekkor
E() =
6

k=1
p
k
x
k
=
1
6
1 +
1
6
2 +
1
6
3 +
1
6
4 +
1
6
5 +
1
6
6 =
21
6
=
7
2
.
11.16. Tetel. Ha es f uggetlen val oszn usegi v altozok, E() es E() letezik es veges,
akkor E() is letezik es veges, es
E() = E() E().
11.6. A sz oras
A varhat o ertek onmag aban nem t okeletes jellemz oje az eloszl asnak.
11.17. Pelda. Egy erme feldobas ahoz kapcsolodva ketfele j atekot tekints unk. Mindket
esetben nyer unk, ha fejet dobunk, es veszt unk, ha r ast, csak a tet k ulonbozik: az els o
esetben 100 Ft, a m asodik esetben 100000 Ft. Az elso jatekot , a m asodikat rja le:
P( = 100) = P( = 100) =
1
2
, P( = 100000) = P( = 100000) =
1
2
. A nyeremeny
v arhato erteket tekintve a j atekok nem k ul onb oznek egym astol: E() = E() = 0. A
m asodik j atekot azonban csak a kock azatot kedvelok v alasztanak, ott sokat lehet nyerni, de
veszteni is. A ket j atek koz otti k ulonbseg abban van, hogy a masodik esetben a nyeremeny
ertekei nagy ingadozast mutatnak, azaz nagyon szor odnak a v arhat o ertek k or ul.
11.18. Dencio. Legyen val oszn usegi valtozo, tegy uk fel, hogy E() = m letezik es
veges. A
D
2
() = E( m)
2
46
mennyiseget (felteve, hogy veges) szorasnegyzetenek nevezz uk. A sz orasnegyzet po-
zitv negyzetgy oket pedig szor asnak hvjuk:
D(xi) = +
_
D
2
().
A sz oras a ingadoz asanak mer oszama. A szor as a val oszn usegi v altoz o ertekeinek
a v arhat o ertektol val o atlagos negyzetes elterese. Technikai okokb ol a szor asnegyzettel
gyakrabban dolgozunk, mint a sz or assal.
11.19. Tetel. Ha D
2
() < , akkor
D
2
() = E(
2
) E
2
()
(ahol E
2
() az (E())
2
r ovid jel olese).
A szor asnegyzetet az al abbi m odon szamolhatjuk ki.
11.20. Tetel. Ha D
2
() < es E() = m, akkor
D
2
() =

n=1
p
n
(x
n
m)
2
illetve
D
2
() =

n=1
p
n
x
2
n
m
2
,
ahol p
n
a eloszl asa: p
n
= P( = x
n
), i = 1, 2, . . . .
11.21. Pelda. Legyen a kock an kijov o pontok sz ama. Kor abban belattuk, hogy E() =
7
2
. Ekkor
D
2
() =
6

k=1
p
k
x
2
k

_
7
2
_
2
=
1
6
1
2
+
1
6
2
2
+
1
6
3
2
+
1
6
4
2
+
1
6
5
2
+
1
6
6
2

_
7
2
_
2
=
91
6

49
4
=
35
12
.
11.7. Nevezetes diszkret eloszlasok
11.7.1. A hipergeometrikus eloszlas
Egy urn aban M piros es N M feher goly o van M < N. Visszateves nelk ul h uzzunk ki
n goly ot (n < N)! Jel olje a kih uzott piros goly ok sz amat. Ekkor hipergeometrikus
eloszlas u:
P( = k) =
_
M
k
__
NM
nk
_
_
N
n
_ ,
47
minden k = maxn N +M, 0, . . . , minn, M.
A val oszn usegi valtoz o varhat o ertek:
E() =
nM
N
,
sz orasnegyzete
D
2
() = n
N n
N 1
M
N
_
1
M
N
_
.
11.7.2. A binomialis eloszlas
Egy urn aban M piros es N M feher goly o van M < N. Visszatevessel h uzzunk ki n
goly ot (n < N)! Jel olje a kih uzott piros goly ok sz amat. Ekkor a klasszikus keplettel
sz amolva:
P( = k) =
_
n
k
__
M
N
_
k
_
1
M
N
_
nk
, k = 0, 1, . . . , n.
Ezt nevezz uk binomialis eloszlasnak.

Altal anosabban, ha egy kserletet n-szer f uggetlen ul megismetel unk, es jelenti a p

val oszn useg u A esemeny bek ovetkezeseinek a sz am at, akkor
P( = k) =
_
n
k
_
p
k
(1 p)
nk
, k = 0, 1, . . . , n.
Ez a binomialis eloszlas altalanos alakja.
A fenti tuljdons agot teljest o -t n es p parameter u binomialis eloszlas u val oszn usegi
v altozonak nevezz uk. Ha n = 1 akkor Bernoulli-eloszlas unak mondjuk.
Ekkor v arhato erteke:
E() = np,
sz orasnegyzete pedig
D
2
() = np(p 1).
11.7.3. A negatv binomialis eloszlas
Tekints unk egy kserletet, ebben egy p val oszn useg u A esemenyt. Ismetelj uk a kserletet
(f uggetlen m odon) addig, mg A r-szer be nem kovetkezik. Jelolje az ehhez sz ukseges
ismetlesek sz amat. Ekkor
P( = r +k) =
_
k +r 1
r 1
_
p
r
(1 p)
k
, k = 0, 1, 2, . . . ,
48
ahol 0 < p 1. A fenti tulajdonsag u val oszn usegi v altozot r-edrend u, p parameter u
negatv binomialis eloszlas unak nevezz uk.
Ekkor v arhato erteke:
E() =
r
p
,
sz orasnegyzete pedig
D
2
() =
r(p 1)
p
2
.
Az r = 1 esetben a geometriai eloszlashoz jutunk:
P( = k + 1) = p(1 p)
k
, k = 0, 1, 2, . . . ,
Ekkor v arhato erteke:
E() =
1
p
,
sz orasnegyzete pedig
D
2
() =
(p 1)
p
2
.
11.7.4. A Poisson-eloszlas
Legyen > 0 konstans. A
P( = k) =

k
k

, k = 0, 1, . . . , n.
altal denialt eloszl ast parameter u Poisson-eloszlasnak nevezz uk, -t pedig pa-
rameter u Poisson-eloszl as u valoszn usegi valtoz onak mondjuk.
Ekkor v arhato erteke:
E() = ,
sz orasnegyzete pedig
D
2
() = .
49
12. fejezet
Statisztika
A matematikai statisztika szemleletmodja szerint a meggyelend o mennyiseg val oszn usegi
v altozo. Jel olj uk ezt a val oszn usegi valtoz ot X-szel. Figyelj uk meg X-et n-szer, egymast ol
f uggetlen ul. Jel olje X
1
, X
2
, . . . , X
n
a meggyelesi eredmenyeket. Ezeket a meggyelesi
eredmenyeket nevezz uk mintanak. Azonban X
1
, X
2
, . . . , X
n
-et sem egy szam n-esnek te-
kintj uk, hanem olyan objektumnak, amely mag aba s urti a meggyelesek eredmenyekent
ad odo osszes lehetseges szam n-est.

Igy az X
1
, . . . , X
n
mennyisegeket is valoszn usegi
v altozoknak tekintj uk.
12.1. Dencio. Az X
1
, X
2
, . . . , X
n
f uggetlen, azonos eloszlas u val oszn usegi v altozokat
mintanak nevezz uk. Rogztett eseten az x
1
= X
1
(), x
2
= X
2
(), . . . , x
n
= X
n
()
sz am n-est minta realizacionak nevezz uk. (Itt a h atterben levo esemenyteret jel oli.)
12.2. Megjegyzes. i. A gyakorlatban mindig minta realizaci okat gyel unk meg. Ezek
azonban meggyelessorozatonkent k ul onb oznek egymast ol. A minta elmeleti fogalma
az osszes lehetseges realiz aci ot mag aba foglalja.
ii. Ha X egy val oszn usegi valtozo, akkor X-re vett minta alatt az X-szel azonos eloszl as u,
f uggetlen X
1
, X
2
, . . . , X
n
val oszn usegi valtoz okat ertj uk.
iii. Ha F egy eloszlasf uggveny, akkor F eloszl asf uggveny u popul aci obol vett minta alatt
f uggetlen, F eloszl asf uggveny u X
1
, X
2
, . . . , X
n
val oszn usegi valtoz okat ert unk.
12.3. Megjegyzes. A val oszn usegsz amtas targyalasa soran feltetelezik, hogy a h atterben
egy (, T, P) val oszn usegi mez o all, az X val oszn usegi valtoz o -n ertelmezett, X eloszl as-
f uggvenye F, es F ismert. A statisztikaban ezzel szemben az F eloszlasf uggveny nem
ismert (illetve az F bizonyos parameterei nem ismertek). A statisztik aban meggyeleseket
eppen azert vegz unk, hogy az F eloszl asf uggvenyt megismerj uk.
50
12.1. Az empirikus eloszlasf uggveny
Pr obaljuk meg rekonstru alni a minta alapjan az F eloszl asf uggvenyt!
12.4. Dencio. Legyen r ogztett elemi esemeny. Jelolje X

1
(), X

2
(), . . . , X

n
()
az X
1
(), X
2
(), . . . , X
n
() minta realiz aci o elemeinek nagysag szerint novekvo permut a-
ci ojat. Az X

1
, X

2
, . . . , X

n
val oszn usegi valtoz okat rendezett mintanak nevezz uk.
12.5. Megjegyzes. Az X

1
(), X

2
(), . . . , X

n
() az X
1
(), X
2
(), . . . , X
n
() sz am n-es
egy permutaci oja. Viszont k ul onboz o ertekekre mas es mas permutaci o adja az elemek
n ovekv o sorrendjet. Tulajdonkeppen X
1
, X
2
, . . . , X
n
-et mint f uggvenyeket (azaz mint
f uggvenyeit) kell sorba rendezni, hogy a rendezett mint ahoz jussunk.
12.6. Dencio. Legyen X

1
, X

2
, . . . , X

n
rendezett minta. Az
F

n
(x) =
_

_
0, hax X

1
k
n
, haX

k
< x X

k+1
, k = 1, 2, . . . , n 1
1, hax > X

n
f uggvenyt empirikus eloszlasf uggvenynek nevezz uk.
12.7. Megjegyzes. K onnyen lathat o, hogy:
Az empirikus eloszl asf uggveny olyan lepcs os f uggveny, amely minden egyes mintaelem
helyen
1
n
-et ugrik. Termeszetesen, ha tobb mintaelem egybeesik, akkor
1
n
alkalmas
t obbszor oset ugorja.
Valoj aban az F

n
f uggveny a veletlentol is f ugg, hiszen a mintaelemek val oszn usegi
v altozok.

Igy lenyegeben F

n
(x) r ogztett x eseten egy val oszn usegi valtoz o.
12.8. Tetel. Legyen X
1
, X
2
, . . . , X
n
minta F eloszl asf uggveny u popul aciob ol. Jel olje F

n
(x)
az empirikus eloszlasf uggvenyt. Rogztett x R eseten az al abbiak teljes ulnek:
i. nF

n
(x) binomi alis eloszl as u;
ii. F

n
(x) v arhato erteke F(x);
iii. F

n
(x) sz orasa 0-hoz tart, ha n ;
iv. F

n
(x) F(x) majdnem biztosan, ha n .
51
12.9. Tetel. (A matematikai statisztika alaptetele)
Legyen X
1
, X
2
, . . . , X
n
minta F eloszl asf uggveny u populaci ob ol. Jel olje F

n
(x) az empirikus
eloszl asf uggvenyt.
sup
xR
[F

n
(x) F(x)[ 0, ha n ,
teljes ul 1 val oszn useggel.
12.2. Hisztogramok
Tekints unk egy X
1
, X
2
, . . . , X
n
mint at. Osszuk fel a szamegyenest y
0
< y
1
< < y
r
oszt opontokkal. Tegy uk fel, hogy minden mintaelem beleesik az (y
0
, y
r
) intervallumba.
Jel olje
i
az [y
i1
, yi) intervallumba es o mintaelemek szam at, i = 1, . . . , r.
Rajzoljunk az [yi 1, yi) intervallum f olea
i
-vel ar anyos ter ulet u teglalapot, i =
1, . . . , r.

Igy megkapjuk a hisztogramot. Ha a teglalapok osszter ulete n, akkor a gya-
korisagi hisztogramhoz jutunk. Pontosabban a gyakoris agi hisztogram az az f
n
val os
f uggveny, melyre
f
n
(x) :=
_
_
_

i
y
i
y
i1
, ha x [y
i1
, yi)
0, ha x , [y
0
, y
r
)
Ha a teglalapok osszter ulete 1, akkor a s ur useghisztogramot kapjuk. Ekkor az i-edik
teglalap magass aga

i
n(y
i
y
i1
)
.
A hisztogram alapjan k ovetkeztethet unk az eloszl asra. Az eloszlas (feltetelezett) jel-
lege gyelembe vetelevel erdemes a hisztogramot megszerkeszteni. Az osztopontokat
a mint at ol f uggetlen ul kell felvenni. Az oszt opontok s urtesevel, vagy ritkt asaval
erhetj uk el, hogy a hisztogram ne legyen se t ul durva, se ne ugraljon.
Ha a minta feltetelezhet oen abszol ut folytonos eloszl asb ol szarmazik, akkor a s ur useg-
hisztogramb ol kovetkeztethet unk a s ur usegf uggveny alakj ara.
Ha az eloszlas diszkret, akkor a hisztogram helyett a relatv gyakorisagokat abr azol o
oszlopdiagramot rajzolhatjuk fel.
52
12.3. Statisztikak
12.10. Dencio. Legyen X
1
, . . . , X
n
minta X-re. Legyen T : R
n
R
k
f uggveny. Ekkor
a
T(X
1
, . . . , X
n
)
val oszn usegi valtoz ot statisztikanak nevezz uk.
12.11. Megjegyzes. A fenti dencioban k r ogztett pozitv egesz szam, k erteke leggya-
krabban 1. Az F

n
empirikus eloszlasf uggveny is statisztik anak tekinthet o.
12.3.1. Empirikus kozep
12.12. Dencio. Legyen X
1
, . . . , X
n
minta X-re. Az
X =
X
1
+X
2
+ +X
n
n
val oszn usegi valtoz ot empirikus kozepnek (mas sz oval minta atlagnak) nevezz uk.
Az empirikus k ozep az egyik legegyszer ubb statisztika, ekkor a T f uggveny:
T(x
1
, . . . , x
n
) =
x
1
+ +x
n
n
.
Tegy uk fel, hogy X-nek letezik veges v arhato erteke: m = EX. Amennyiben m nem
ismert, ugy a minta alapjan meghat arozhat o X segtsegevel k ovetkeztethet unk m-re.
Az X v arhato erteke es sz or asnegyzete:
EX =
1
n
n

1=1
EX
i
= m,
es
D
2
X =
1
n
2
n

1=1
D
2
X
i
=

2
n
,
ahol
2
= D
2
X az elmeleti sz orasnegyzet.
12.3.2. Az empirikus sz orasnegyzet
12.13. Dencio. Legyen X
1
, . . . , X
n
minta X-re. Az
s
2
n
=
1
n
n

1=1
E(X
i
X)
2
mennyiseget empirikus szorasnegyzetnek nevez uk.
53
Az empirikus sz or asnegyzet szinten statisztika.
Az empirikus sz orasnegyzet alapjan k ovetkeztethet unk az X ismeretlen (elmeleti)
sz orasnegyzetere. Ki fog der ulni, hogy erre a celra alkalmasabb s
2
n
al abbi modost asat
haszn alni.
12.14. Dencio. Legyen X
1
, . . . , X
n
minta X-re. Az
s

n
2
=
1
n 1
n

1=1
E(X
i
X)
2
mennyiseget korrigalt empirikus szorasnegyzetnek nevezz uk.
Az s
2
n
numerikus kiszamolas ara es elmeleti vizsg alat ara is alkalmas az al abbi un. Steiner-
formula.
12.15. Tetel. Tetszoleges a R eseten
ns
2
n
=
n

1=1
(X
i
a)
2
n(X a)
2
.
12.3.3. A minta tovabbi jellemzoi
A minta k ozeperteket az empirikus k ozepen kv ul jellemezhetj uk a m odusszal es a mediannal
is.
12.16. Dencio. Az empirikus modusz az a mintaelem, amely leggyakrabban fordul
el o. Ha t obb ilyen ertek van, akkor pl. a legkisebbet tekintik ezek k oz ul.)
12.17. Dencio. Az empirikus median egy X

1
X

n
(rendezett) minta eseten
X

(n+1)/2
, ha n p aratlan, es
1
2
(X

n/2
+ X

n/2+1
) ha n p aros. (Azaz a median a k ozeps o
mintaelem, vagy a ket k ozeps o mintaelem atlaga.)
12.18. Dencio. Egy X

1
X

n
(rendezett) minta eseten a minta terjedelme
X

n
X

1
. (Azaz a mintaterjedelem a legnagyobb es a legkisebb mintaelem k ul onbsege.)
12.19. Dencio. A minta elhelyezkedeset jellemezhetj uk a kvantilisek segtsegevel. A
t%-os empirikus kvantilis az a legkisebb mintaelem, amelynel a mintaelemek t%-a kisebb,
vagy egyenl o. A 25%-os (ill. 75%-os) kvantilist als o (ill. fels o) kvartilisnek nevezz uk.
54
12.4. Statisztikai adatok attekintese
12.4.1. Az adatok elozetes attekintese
A statisztika altal anosabban vett feladatai koze tartozik a kserletek megtervezese, az ada-
tok vetelenek (a mereseknek, adatgy ujtesnek) a megszervezese, az adatok t arol asanak es
sz amt ogepes feldolgoz asanak megoldasa. Jelenleg csak arra az esetre koncentr alunk, ami-
kor m ar megvannak, es szamt ogepen (vagy r asban) taroltak az adatok.
Az adatok el ozetes attekintesekor el kell donteni:
milyen form aban t aroltak az adatok;
mekkora az adathalmaz;
homogenek-e az adatok;
vannak-e hi anyz o adatok;
az adatok sz amertek uek vagy altal anosabb ertek uek;
h any dimenziosak az adatok;
az adatok egeszek, vagy tortek;
az adatok csoportostottak-e.
Ezek utan ker ulhet sor a minta numerikus es grakus jellemzoinek meghat aroz asara.
12.4.2. A minta numerikus jellemz oi
Ha a mintaelemek az x
1
, x
2
, . . . , x
n
val os sz amok, akkor az al abbi numerikus jellemz oket
kell kisz amtani:
a kozepertek leras ara: empirikus k ozep, medi an, modusz;
a sz orod as ler as ara: empirikus sz orasnegyzet, szor as, minta terjedelem, minimum,
maximum;
az eloszlas jellemzesere: empirikus kvantilisek, ferdeseg, lapultsag.
12.20. Pelda. Az alabbi 11 elem u rendezett mint at tekintj uk:
0.8, 1.1, 1.3, 1.35, 1.35, 1.42, 1.44, 1.44, 1.44, 1.7, 1.9.
Ennek medianja a 6. rendezett mintaelem: m = X

6
= 1.42, modusza a leggyakoribb
elem X

7
= X

8
= X

9
= 1.44, mg az empirikus kozep x = 1.385.
A minta terjedelme (range): X

n
X

1
= 1.1.
Az also kvartilis x

3
= 1.3, a felso kvartilis x

9
= 1.44.
55
12.4.3. A minta grakus jellemz oi
A legismertebb grakus elemzesi modok:
empirikus eloszlasf uggveny;
hisztogram;
k ordiagram;
oszlopdiagram;
stem-and-leaf grakon;
Gauss-papr.
A minta alapjan javasolt az empirikus eloszl asf uggveny es a s ur useghisztogram felra-
jzol asa.

Erdemes vel uk azonos koordinatarendszerben abr azolni a szobaj oheto elmeleti
eloszl as ill. s ur usegf uggvenyt az illeszkedes j os aganak megallaptas ara. Ket minta homo-
genit asanak (azaz azonos eloszl asb ol sz armazas anak) vizsgalat ara erdemes a ket empirikus
eloszl asf uggvenyt (ill. a ket s ur useghisztogramot) k oz os koordin atarendszerben abr azolni.
56