Háttéranyag a

szabadidősportról
Összeállította: Salga Péter
 A Magyar Köztársaság
ALKOTMÁNYA
70/D.§
(1) A Magyar Köztársaság területén élőknek
joguk van a lehető legmagasabb szintű testi
és lelki egészséghez.

(2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a

munkavédelem, az egészségügyi intézmények
és az orvosi ellátás megszervezésével, a
rendszeres testedzés biztosításával,
valamint az épített és a természetes
környezet védelmével valósítja meg.
A rendszeres testedzés lehetséges
színterei

Élsport

Szabadidősport
 A testedzés, mint egészségfaktor
 Az élsport ebből a szempontból – nagy
általánosságban – elhanyagolható;
 A sport területei közül a szabadidősport
számítható ide

szükség van a lakosság mozgásgazdag

életmódjára;
 Fontos-e a társadalomnak a lakosság
testi-lelki egészsége, értelmes,
mozgásban is gazdag életmódja?
Mindenki azt mondja, hogy IGEN!

• Egyén: IGEN
• Munkáltató: IGEN
• Állam: IGEN
• Civilek: IGEN

Ha mindenkinek ennyire fontos, hol a gond?

Ki az, aki hajlandó ezért terheket is vállalni?
 A realitás:
 Nemzetközi összehasonlításban, Európa számos
országához képest hazánkban lényegesen alacsonyabb
a rendszeresen sportolók aránya, és e jelzőszám
alapján a kelet-közép európai régióban is csak a
középmezőnybe tartozunk.
 Jelenleg a felnőtt népesség mindössze 16%-a végez
sporttevékenységet valamilyen rendszerességgel,
szűkebb értelemben véve a „sportolást” pedig –
legalább heti két alkalom és minimum fél óra
alkalmanként – a felnőtt népesség csupán 9%-a
sportol.
 Felmérések alapján megállapítható, hogy –
összehasonlítva más országokkal – a magyar
társadalom számára a sport szinte elenyésző
mértékben számít a szabadidő preferált eltöltési
módjának.
 Ki fizesse meg az emberek
mozgásgazdag életmódjának
költségterheit?

 Az egyén?
 A munkáltató?
 A civil szervezetek?
 A szponzorok?
 Az állam?
 Az egyén?

Alapvetően Ő felel saját

sportolásáért.
 Ő teremti elő a szükséges szabadidejét;
 Ő fektet be a kiválasztott mozgáskultúra
elméleti és gyakorlati elsajátításába;
 Ő térképezi fel a szükséges feltételeket;
 Ő választja ki a megfelelő ajánlatot;
 Ő bérli, vagy vásárolja a szükséges
sporteszközöket;
 Neki kell gondoskodnia megfelelő partnerről.
Belefér-e a fogyasztói kosárba a mozgás?
 A munkáltató?

Ők ugyanis érdekeltek a
munkavállalók megfelelő
fittségi és egészségi állapotában, azaz
„termelési képességében”.
Már Magyarországon is van arra példa,
hogy a munkáltató átvállal költségeket
a munka-vállalóinak sportolásáért,
mozgásgazdag életmódjáért.
 A társadalmi szervezetek?
A civilek a tagságukat alkotó egyénektől
vállalnak át feladatokat:
 a szervezésben,

 a feltételek megteremtésében.

A feladat-átvállalást cserébe gyakran

kedvezőbb költségek fejében nyújtják,
köszönhetően
• az összefogásnak
• a nagyobb mennyiségnek,
• a nagyobb elérésnek és
• a nyilvánosságnak köszönhető esetleges
szponzorációknak.
 Az állam?

 ésszerű anyagi megfontolásokból és

 a társadalom tagjai iránti felelősség-
tudatból feladatokat vállal polgárai
egészsége érdekében.
Akkor, mi a teendő?
 Az ISM, a GYISM, az NSH valamint az
ÖTM és az ÖM sport szakállamtitkárság
közvetlen szabadidősport célú támogatásai:

• 2000 167 900 000 Ft

• 2001 394 000 000 Ft
• 2002 518 100 000 Ft
• 2003 336 300 000 Ft
• 2004 369 900 000 Ft
• 2005 1 838 900 000 Ft*
• 2006 584 000 000 Ft
• 2007 345 900 000 Ft
• 2008 320 900 000 Ft
 A szabadidősport támogatására
létrehozott közalapítvány diák- és
szabadidősport támogatása
 2000 439 774 000 Ft
 2001 635 000 000 Ft
 2002 854 671 000 Ft
 2003 1 142 607 000 Ft
 2004 408 000 000 Ft
 2005 240 000 000 Ft
 2006 240 000 000 Ft
 2007 227 900 000 Ft
 2008 232 000 000 Ft
A Nemzeti Szabadidősport Szövetség
által nyújtott támogatások
 2000 0 Ft
 2001 96 556 000 Ft
 2002 170 446 921 Ft
 2003 154 729 000 Ft
 2004 67 950 000 Ft
 2005 0 Ft
 2006 0 Ft
 2007 0 Ft
 2008 0 Ft
A központi diák- és szabadidősport
támogatások alakulása összesen
Központi költségvetési források diák-, és szabadidősportra
3 000 000 000 Ft

2 500 000 000 Ft

2 000 000 000 Ft

támogatás összege

1 500 000 000 Ft

1 000 000 000 Ft

500 000 000 Ft

0 Ft
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

év
 A központi diák- és szabadidősport
támogatások alakulása összesen
A k ö z p o n ti s z a b a d id ő s p o rt tá m o g a tá s o k a la k u lá s a ö s s z e s e n 2 0 0 0 - 2 0 0 8
 2000 789 584 000 Ft
2 50 0 0 00 0 00 F t
 2001 1 152 817 000 Ft
 2002 1 631 774 542 Ft 2 00 0 0 00 0 00 F t

2003 1 748 378 880 Ft

támogatás összege
 1 50 0 0 00 0 00 F t

 2004 481 690 000 Ft 1 00 0 0 00 0 00 F t

 2005 2 092 900 000 Ft* 5 00 00 0 000 F t

 2006 715 400 000 Ft 0 Ft

 2007 587 100 000 Ft 2 00 0 20 01 2 00 2 20 03 200 4
év
20 05 200 6 2 00 7 20 08

 2008 577 200 000 Ft k öz po nti s z ab ad időp s o rt tá m og atás ok

Mit szeretnének a polgárok?

A SPORT

Az értékrend
 Lakossági prioritások élsportra és
szabadidősportra vetítve
a hazai versenyeket, bajnokságokat 7,67%

az utánpótlás-nevelést, a tehetségkutatást 14,74%

az olimpiai felkészülést 12,47%
a világversenyekre való felkészítést 9,57%

Élsport összesen: 44,45%

a felnőttek sportolását 7,90%

a gyermekek iskolai órákon kívüli sportoltatását 21,79%

az országos egészségmegőrző programokat 13,39%

a testnevelésórák korszerűsítését 12,48%

Szabadidősport, diáksport összesen: 55,56%

 A 2008. évi sportköltségvetés társadalmi
forrásfelosztás szerinti kalkulált alakulása
Az utánpótlás nevelésre, a tehetségkutatásra 2 030 685 580
Az olimpiai felkészülésre 1 717 954 490
A világversenyekre való felkészítésre 1 318 430 190
A hazai versenyekre, bajnokságokra 1 056 672 890
A felnőttek sportolására 1 088 359 300
A testnevelésórák korszerűsítésére 1 719 332 160
A gyermekek iskolai órákon kívüli sportolására3 001 942 930
Az országos egészségmegőrző programokra 1 844 700 130
Összesen: 13 776 700 000
Ha a közvélemény osztaná fel a forrásokat
mennyiben lenne más, mint a tényleges,
állami felosztás?
A közvélemény milyen mértékben támogatná a sport egyes
területeit

14 000 000 000 Ft

12 000 000 000 Ft

10 000 000 000 Ft

ráfordítás

8 000 000 000 Ft

6 000 000 000 Ft

4 000 000 000 Ft

2 000 000 000 Ft

0 Ft
A lakosság felosztása Állami elosztás
A közvélemény és az állam felosztása

Élsporthoz kötődő ráfordítások Diák- és szabadidősporthoz kötődő ráfordítások

 Felhasznált irodalom:
 2001. évi LXXV. törvény a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésének
végrehajtásáról;
 2002. évi XL. törvény a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi
költségvetésének 2001. évi végrehajtásáról;
 2003. évi XCV. törvény a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi
költségvetésének 2002. évi végrehajtásáról;
 2004. évi C. tv. a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetésének
végrehajtásáról;
 2005. évi CXVIII. tv a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az
államháztartás hároméves kereteiről szóló törvény végrehajtásáról;
 2006. évi XCIX. tv a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének
végrehajtásáról;
 2007. évi CXXVIII. tv a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének
végrehajtásáról;
 2008. évi LXXVIII. tv a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetésének
végrehajtásáról;
 2007. évi CLXIX. törvény a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről;
 A Nemzeti Sporttanács vitaanyaga a 2009. évi sportköltségvetéséről, mely
tartalmazza a 2008. évi tényadatokat;
 Nemzeti Szabadidősport Szövetség 2001., 2002., 2003. 2004. 2005. 2006.
2007. 2008. évi mérlegei;
 Tájékoztató a Wesselényi Sport Közalapítványról 2007;
 Háttéranyag a sport XXI. Nemzeti Sportstratégiához;