Az imitcirl s a mm definilsrl Eredeti cm: Imitation and the definition of a meme Szerz: Susan Blackmore Megjelent: Journal of Memetics,

2/2., 1998 Elrhet: http://cfpm.org/jom-emit/1998/vol2/blackmore_s.html Fordtotta: Snta rist!f, 2"1# Absztrakt $ichard %a&kins eredeti me'k()el*t+se ,%a&kins 2""-. a s)!tri defin*ci!ho) hasonl!an ol/as0alaminek tekinti a m+met, ami imitci! ,utn)s. 1t2n msol!dik +s ad!dik t k3l(n4()5 s)em+l/ek k()t. 6elt+tlen3l tis)t4an kell ht lenn3nk a))al, mit is +rt3nk imitci!n. 7l kell k3l(n*ten3nk 8+ldul a ra'l/s)er9 ter2ed+st5l, a) e'/+ni tanulst!l +s a me'fi'/el+ses ,s)ocilis. tanuls ol/an formit!l, mint amit in'erkiemel+snek ,stimulus enhancement., hel/kiemel+snek ,local enhancement. ne0e)het3nk, 0a'/ amil/en a ,cselek0+si aktus hel/ett annak k(rn/e)eti hatsaira koncentrl!. emulci!. : 0al!di imitci! rendk*03l ritka a) em4eren k*03li fa2oknl ;ki0+telk+nt eml*thet5 a madarak +neke +s a delfinek 0oklis kommunikci!2a<, ami arra a felte0+sre k+s)tethet minket, ho'/ csak mi rendelke)3nk i'a)i ;0a'/ 4rmil/en< m+mekkel. : dol'o)at4an amellett +r0elek, ho'/ a) ol/an (ss)etett em4eri ko'nit*0 fol/amatok, mint a n/el0has)nlat, a) ol0ass 0a'/ +88 a tudomn/os kutats ala80et5en a) utn)s k+8ess+'+n ala8ulnak, *'/ e)eket memetikus fol/amatoknak ne0e)het23k. =a me'+rt23k a) imitci! term+s)et+t, r('0est 0il'oss 0lik, mit tarthatunk, +s mit nem tarthatunk m+mnek. Ja0aslatom s)erint ra'as)kodnunk kell a m+m, mint imitci! r+0+n to044*t!d! e'/s+' konce8ci!2ho). 1 !e"ezets : m+m definilsra s)mos k*s+rlet t(rt+nt, e)ek k()3l taln kett5t +rdemes me'k3l(n4()tetett fi'/elemmel ke)eln3nk. %a&kins, a fo'alom at/2a a m+meket a kulturlis t(r(k*t+s e'/s+'eik+nt hatro)ta me', amel/ek 'gy terje !ek a m"mk"s#letbe!$ hogy agyb%l agyba k&lt&#!ek olya! folyamat r"v"!$ melyet t'g "rtelembe! (t'!#'s!ak !eve#het)!k' ,%a&kins 2""-, 2>8..1 :) ?@ford 7n'lish %ictionar/ defin*ci!2a 8edi', miutn s)mot ad a kife2e)+s etimol!'i2r!l ;a m+m fo'alma a '+n mint2ra 2(tt l+tre<, a m+met a kult1ra ol/an elem+nek tekinti, ami nem 'enetikai 1ton, hanem els5sor4an imitci! ,utn)s. r+0+n ter2ed. : k+t me'hatro)s4an k()(s, ho'/ a m+met kulturlis informci!nak tekintik, amel/ msol!dik, m+'8edi' imitci! ltal. :) ?7% taln a le'fontosa44 an'ol n/el09 s)!tr, amel/ rsdsul els5k+nt tartalma))a a m+m kife2e)+st. Aem tartanm teht s)erencs+snek, ha a memetikusok ol/an defin*ci!it adnk 0i)s'latuk tr'/nak, amel/ek nem han'olhat!k (ss)e a s)!tri me'hatro)ssalB ki0+0e, ha ala8os okuk mutatko)ik erre. 7'/es defin*ci!k, noha k3l(n4()nek a s)!trit!l, m+'is t(k+letesen (ss)ee'/e)tethet5k 0ele. Il/en Cilkins+: '* m"m a s#ociok(lt(r'lis i!form'ci% legkisebb egys"ge$ "s ki va! t"ve egy olya! s#elekci%s folyamat!ak$ mely!ek po#it+v vagy !egat+v s#elekci%s !yom'sa fel)lmlja bels, hajlam't a v'lto#'sra' ,Cilkins 1998..2 7 me'hatro)s e'/r+s)t kiemeli, ho'/ a fi'/elem4e 0eend5 e'/s+' m+rete nem adott, hanem konte@tust!l f3''5en 0lto)hat, msr+s)t 8edi' han's1l/o))a a) informci! h9s+'+nek ;sta4ilitsnak, a 0lto)ssal s)em4eni ellenll! k+8ess+'+nek< 2elent5s+'+t. Cilkins m+mDdefin*ci!2a Cilliams '+nDdefin*ci!20al ,Cilliams 19EE. e'/en+rt+k9. :)on4an, noha 4i)on/os elm+leti c+lokra t(k+letesen alkalmas, ltalnos 0a'/ k()na8i has)nlatra t1l 4on/olultB de semmi 'ond, his)en itt 0an nek3nk hel/ette a 0ele s)inkron4an ll! ?7%Ddefin*ci!. :mel/ n+hn/ e'/+4 defin*ci!0al mr nem han'olhat! (ss)e kiel+'*t5en. 7'/esek 1'/ +r0elnek, ho'/ csaknem minden tudsunk 0a'/ ta8as)talatunk m+mk+nt ke)elhet5, f3''etlen3l att!l, ho'/
1 2 S*klaki Ist0n ford*tsa. Sa2t ford*ts.

imitci! r+0+n 0a'/ ms 1ton tes)3nk r s)ert ,lsd 8l. Brodie 199E, Fa4ora 199G, H/nch 199E.. Brodie a) o8erns kondicionlst ;+s 0al!24an a t(44i form2t is< memetikusnak lt2a. Fa4ora m+' to044 me'/, +s a fo'almat kiter2es)ti a) +s)leletek, +r)elmek, idek s)+les s8ektrumra: nla minden m+mm+ 0lik, 'ami valamilye! tapas#tal's t'rgya lehet' .# 744en a) +rtelem4en e'/ le0eli4+ka s)mra m+mek t(me'e ll rendelke)+sre, noha a) imitci! 0a'/ a kult1ra semmil/en form2t nem tula2don*that2uk neki. 7rre nincs is s)3ks+', his)en +s)leletei, +r)elmei, a tanulsra 0al! 4rmif+le k+8ess+'e ele'end5 0olna ho)). :l44 rmutatok, ho'/ e)en kiter2es)tett defin*ci!k komol/ 8ro4l+mkho) 0e)etnek. 7l0etik 8+ldul a m+m re8liktork+nt 0al! me'hatro)st ;noha a konce8ci!t +88 e) h*0ta +letre, +s csakis e)t fi'/elem4e 0+0e +rtelme)het5 e0ol1ci!s (ss)ef3''+s4en<, fi'/elmen k*03l ha'/2k, ho'/ a m+mnek a msol!ds 0alamil/en form2a r+0+n kell to044*t!dnia, +s csak me'nehe)*tik a tudatoss' me'+rt+s+nek am1'/ is kih*0sokkal teli 8ro4l+m2t. I88 e)ek miatt tartom k*0natosnak, ho'/ ra'as)kod2unk a m+m eredeti defin*ci!2ho) +s a) imitci! kulcss)ere8+he). 1.1 :) imitci! definilsa %e mit +rts3nk imitci!nJ He'2o44nak ltom k+t irn/4!l me'k()el*teni e k+rd+st. 7l5s)(r eleme)ni fo'ok 4i)on/os e'/s)er944 tanulsi +s ko'nit*0 fol/amatokat as)erint, tekinthet23kDe 5ket imitci!nak. Msods)or 8edi' me'0i)s'lom, a) imitci! s)ere8et 2ts)ikDe a) ol/an ma'asa44 rend9 ko'nit*0 fol/amatok4an, mint a 4es)+d, a) ol0ass 0a'/ a tan*tsB a)on fol/amatok4an teht, amel/ekt5l kult1rnk l+te f3''. K'/ 0+lem, ha e)en (s0+n/eken 0+'i'+r3nk, a m+m 8rec*) definlsa nem 2elenthet t(44+ 'ondot. :) imitci! s)ere8+t +s term+s)et+t mind a) llati 0iselked+s, mind a s)ocil8s)ichol!'ia kutat!i r+'!ta +s ala8osan 0i)s'l2k ,Chiten +s =am 1992.. Mr %ar&in +s $omanes ,$omanes 1882, 188#. felh*0tk a fi'/elmet a) imitci! s)mos 8+ld2ra, noha ma't a fo'almat nem definiltk. Bald&in 19"2Des e0ol1ci!elm+let+4en k()8onti s)ere88el ruh)ta fel a) imitci!t, a)t ll*t0a, ho'/ minden ada8tci!s fol/amat m('(tt imitci!t fede)het3nk felB me'el5le'e)0e na82aink dar&inista s)eml+let+t, amel/ kiemeli a 4iol!'iai +s a memetikus e0ol1ci! 8rhu)amait ,%a&kins 19GE, Llotkin 199#.. : 8s)ichol!'us Mhorndike 0olt a)on4an a) els5, aki a) imitci! els5 0il'os defin*ci!2t s)ol'ltatta: 'egy cselekv"s elsaj't+t'sa (gya!a#o! cselekv"s v"grehajt's'!ak megfigyel"se r"v"!' ,Mhorndike 1898..> Br e me'hatro)s nem ter2ed a 0i)ulis me'fi'/el+sen t1l, m+'is tartalma))a a)t a) ala80et5 t+telt, amel/ s)erint e'/ e'/ed imitci!s tanulsa e'/ msik e'/ed cselekedet+nek lemsolsn ala8ul. 7nnek 2elent5s+'+t ma is lt2uk, amikor a) imitci!t a tanuls e'/+4 formit!l kell me'k3l(n4()tetn3nk. 7)en e'/+4 formk kiss+ elna'/oltan e'/+ni +s nemDimitat*0 me'fi'/el+ses ;s)ocilis< tanulsra os)hat!k. # $agl% : ra'l/ fo'alma '/akran fel4ukkan a memetik4an. Soks)or mond2uk 8+ldul, ho'/ e'/es m+mek ra'l/osa44ak, mint a t(44i. : m+mek 0iselked+s+t u'/ancsak '/akran hasonl*t2uk a fert5)5 4ete's+'ek 2r0n/s)er9 ter2ed+s+he)B a k+t tudomn/ter3let k()(s modelleken is os)to)ik ,H/nch 199E.. : k()(ss+'i ;s)ocilis< ra'l/ 0a'/ 2r0n/ fo'alma u'/ancsak has)nlatos e'/es hatro)ottan memetikus 2elle'9 fol/amatok le*rsakor, mint amil/en a di0ath!4ortok, es)m+k, ra4ul e2t5 0+lem+n/ek ter2ed+se ,Sho&alter 199G, Marsden 199G.. : ra'l/ fo'almnak has)nlata m+'is )a0aros +s me't+0es)t5 ,He0/ +s Aail 199#.: le'al44 e'/ +rtelm+4en hatro)ottan el kell k3l(n*ten3nk a) imitci!t!l. 7) a) +rtelme)+s ele0e s)mos k3l(n4()5 n+0en 4ukkan fel, *'/ ne0e)ik (s)t(n(s utn)snak ,instincti0e imitation., imitat*0 s)u''es)ci!nak ,imitati0e su''estion., mshol e'/s)er9en ra'l/nak ,Chiten +s =am 1992.. L+ldt tallnunk k(nn/e44: il/en a kia4ls, ne0et+s ra'l/os ter2ed+se
# > Sa2t ford*ts. Sa2t ford*ts.

4i)on/os trsas s)ituci!k4an. Mud2uk: na'/on neh+) nem ne0etn3nk, ha a k(rn/e)et3nk4en mindenki ms a)t tes)i. 7 0iselked+st 0al!s)*n9le' e'/es in'erfeldol'o)! mechani)musainknak tula2don*that2uk, amel/ek e'/ k3ls5 in'erre hasonl! 0iselked+ses 0las)t 0ltanak ki. Ide sorolhat2uk e'/es llatfa2ok 0+s)kiltsainak ter2ed+s+t is, +s 4r 4i)on/os fa2ok k+8esek a ne0et+sre, annak ra'l/os ter2ed+se em4eri s8ecifikumnak t9nik ,Lro0ine 199E.. 7 0iselked+si formk teht nem ne0e)het5k 0al!di imitci!nak. =a felid+))3k Mhorndike defin*ci!2t, lthat2uk, mi+rt: mert (s)t(n(sek. :mikor ne0etni ke)d3nk, mert k(r3l(tt3nk mindenki ms a)t tes)i, e'/ r+' rendelke)+s3nkre ll! 0iselked+sformt akti0i)lunk. Ae0et+s3nk mil/ens+'+t nem a t(44iek ne0et+s+nek mil/ens+'e hatro))a me'. : ra'l/os ne0et+s teht nem imitci!n ala8ul, enn+lfo'0a nem tekinthet23k memetikus term+s)et9nek. & Eg%ni tan'ls 7'/+ni ;indi0idulis< tanuls eset+n e'/ s)em+l/ 0a'/ llat 1'/ tanul me' 0alamit, ho'/ ehhe) nincs s)3ks+' e'/ msik s)em+l/ 0a'/ llat 4e0on!dsra. : 0iselked+s8s)ichol!'ia ha'/omn/osan a) indi0idulis tanuls k+t form2t k3l(n*ti el: a klass)ikus +s a) o8erns kondicionlst. #.1 lass)ikus kondicionls : klass)ikus kondicionlis ala82a k+t in'er (ss)eka8csol!dsa a)ok ism+telt e'/3ttes me'2elen+s+nek k(0etke)t+4en. La0lo0 ismert, kut/kkal 0+')ett k*s+rletei sorn han'effektusokat 8ros*tott a) eledel illat0al, ma2d me'fi'/elte, ho'/ e'/ id5 utn a kut/k n/lel0las)tst a han'effektus (nll!an, a) illat in'ere n+lk3l is k+8ess+ 0lt ki0ltani. : klass)ikus kondicionls i'en k()(ns+'es 2elens+' a) llat0il'4an, s)mos tanulsi fol/amat ;8l. a) ehet5 +s m+r'e)5 +telek me'k3l(n4()tet+s+nek< ala82a. : mi +let3nk4en is term+s)etes 2elens+'nek s)m*t, le'/en s)! lt0n/r!l, han'okr!l, dallamokr!l, +r)etekr5l 0a'/ es)m+kr5l. Is noha 0lto)st oko) a 0iselked+s4en, imitci! h*2n a klass)ikus kondicionlst nem tarthat2uk memetikus fol/amatnak. M+' ha a))al is +r0eln+nk, ho'/ La0lo0 me'tan*tott 0alamit k*s+rleti llatainak, a)ok semmik+88 sem utno)tk 5t 0a'/ 4rmil/en ms 0iselked+si mintt. :)on mindenna8os 2elens+'ek sorn, mint amikor a macsknk n/lel0las)tsa kondicionl!dik 4i)on/os kon/hai )a2okho), 0a'/ amikor me'riad a 8ors)*0! lttn, k+ts+'telen3l tanulsi fol/amat s)emtan1i lehet3nk, de imitci!r!l n/il0n0al!an nincs s)!. #.2 ?8erns kondicionls ?8erns kondicionls eset+n e'/ llati 0iselked+s rendre 2utalmat 0a'/ 43ntet+st 0on ma'a utn, ennek f3''0+n/+4en '/akoris'a n(0eks)ik 0a'/ cs(kken. 7l5s)(r Mhorndike tanulmn/o)ta e)t a 8r!4aDs)erencse 2elle'9 tanulsi formt macskkon, ma2d a) 19#"Das +0ek4en Skinner k*s+rletei 0ltak h*ress+, aki 8atkn/ok +s madarak ketrec+t e'/ ol/an 8edllal ltott el, amel/nek me'n/oms0al a) llatok eledelt tudtak 4e2uttatni ma'ukho). Ma8as)talatai s)erint a) llatok '/orsan me'tanultk e)t a ma'atartsformt, mel/et a k3l(n4()5 me'er5s*t+sek alkalma)s0al lehetett s)a4l/o)ni. Skinner ,Skinner 19-#. rmutatott a) o8erns kondicionls +s a term+s)etes s)elekci! k()(tti ala80et5 8rhu)amra: n+mel/ 0iselked+si forma s)elektl!dik a t(44i ro0sra. 7445l a s)em8ont4!l a tanulsi fol/amat e0ol1ci!s rends)ernek tekinthet5, amel/4en a ma'atartsformk re8liktork+nt fo'hat!k fel. :)!ta s)mos tanulssal +s a'/i fe2l5d+ssel ka8csolatos s)elekci!s elm+let ltott na80il'ot ,lsd 8l. Nal0in 198G, 7delmann 1989, Llotkin 199#., amel/ek se'*tettek me'+rteni a dar&ini e0ol1ci!s fol/amatok alkalma)snak hat!k(r+t. Ht2uk a)on4an, ho'/ a) o8erns kondicionls eset+4en sincs s)! imitci!Dala81 informci!tadsr!l, *'/ e) sem fo'hat! fel memetikus fol/amatk+nt, m+ms)elekci!k+nt.

S)mos em4eri tanulsi forma e44en a) +rtelem4en skinneri, nem 8edi' memetikus. : s)3l5k lland!an +s elker3lhetetlen3l forml2k '/ermek3k 0iselked+s+t hasonl! me'er5s*t+sek r+0+n. : 2utalom rendre hat+kon/a44 a 43ntet+sn+l, +s a le'hat+kon/a44 2utalom a fi'/elem. 7nn+lfo'0a ha a s)3l5k a 2! 0iselked+sre sok fi'/elemmel, a ross)ra 8edi' annak me'0ons0al rea'lnak, a '/ermek s)mra a 2! 0iselked+s les) kifi)et5d5. 7) a s)3l5i 0iselked+s felfo'hat! a '/ermek tanulst 4efol/sol! k(rn/e)et+nek, 0a'/ a s)ocilis tanuls kom8le@ rends)er+nek r+s)ek+nt ;lsd al44<. %e ism+t csak: ha a '/ermek nem utno))a a s)3l5i 0iselked+st, nem lehet s)! memetikus fol/amatr!l. S)mos ala80et5 ismeret3nkre hasonl! 8r!4aDs)erencse ala8on tes)3nk s)ert, mint ami 8+ldul a test3nk mo)'atsnak korltait, a 4icikli)+s mik+nt2+t 0a'/ a trsas interakci!k term+s)et+t illeti. A/il0n0al!, ho'/ amenn/i4en 0alaki kem+n/ munk2a rendre 2utalom4an r+s)es3l, nem 8edi' kudarcokat ho), e) a 0alaki msf+le 0iselked+sformkkal fo' rea'lni ta8as)talataira. =a 0alakit 4icikli)ni ltunk, +s e) arra in'erel minket, ho'/ ma'unk is ki8r!4l2uk, e'/ m+m m9k(dik k()re, m ha a tanulsi fol/amat sorn 8o)it*0 eredm+nn/el 2r! cselekedet3nkre annak ism+tel'et+s+0el, ne'at*0 eredm+nn/el 2r! cselekedeteinkre 8edi' a)ok elha'/s0al rea'lunk, o8erns kondicionls r+0+n tanulunk. 7rr5l 8edi' 4elttuk, ho'/ nem lehet memetikus ala81. #.# Aem m+mala81 tanuls : nem memetikus tanuls to044i 8+ld2a a ko'nit*0 t+rk+8ek kialak*tsa. S)mos llatfa2 k+80isel5i, 8+ldul macskk, e'/es ro0arok +s madarak ll*tanak (ss)e kom8le@ mentlis t+rk+8eket a k(rn/e)et3k modelllsra, mel/ t+rk+8 l+tfontoss'1 s)mukra. Bi)on/os fa2ok (ss)etett territorlis rends)errel rendelke)nek, amel/4en a hatrok ismerete rendk*03l fontos, msok a) +lelems)er)+she) has)nlnak 2!l 4e2ratott (s0+n/eket, me'int msok ;*'/ a m!kusok< 8edi' a me'tallt eledel felhalmo)sa +s elre2t+se utn k+8esek a)t 4rmikor 124!l me'tallni. : mentlis t+rk+8en eltrolt informci!k me's)er)+s+4en a felfede)+s mellett u'/ancsak s)ere8et 2ts)ik a kondicionls, de imitci! ism+t nincs 2elen. :) llatokho) hasonl! m!don alak*tunk ki mi is 4on/olult ko'nit*0 t+rk+8eket a h)unkr!l, a 0rosunkr!l 0a'/ e'/ ltalunk me'lto'atott hel/r5l. 7 t+rk+8 se'*ts+'+0el 4rmikor felid+)het23k a) adott hel/ sa2toss'ait. 7 k+8ess+'3nk a)on4an e'/+ni, nem 8edi' memetikus tanulsra +83l. Merm+s)etesen s)mos tanulsi fol/amat4an nem e'/+rtelm9 a kondicionls 0a'/ a) imitci! s)ere8+nek ki)r!la'oss'a: 0al!24an '/akran mindkett5 2elen 0an. M+'is 0il'osan kell ltnunk a kett5 k()ti k3l(n4s+'et. K2ra han's1l/o)nom kell: nem minden m+m, ami annak lts)ik. ( Megfig%elses tan'ls : me'fi'/el+ses ;s)ocilis< tanuls 2elent+se: me'tanulni 0alamit e'/ msik em4ert5l ;hel/ese44en fa2trst!l<. F/akran itt is a kondicionls 0alamel/ t*8usa 2ts)ik ala80et5 s)ere8et, de a l+n/e' e'/ msik e'/ed k()rem9k(d+se. : s)ocilis tanulsnak 0an imitci!Dala81 form2a, de ol/an is, ahol a) imitci! nincs 2elen. =e/es ,=e/es 199#. a k(0etke)5k+88en +r)+kelteti a k3l(n4s+'et: a) imitci! a44an se'*ti a) alan/t, ho'/ e'/ trsa me'fi'/el+se r+0+n ma't a cselek0+si formt ismer2e me', m*' a nem imitci!Dala81 s)ocilis tanuls eset+n a me'fi'/elt trs 0iselked+s+nek a k(rn/e)etre '/akorolt hatsa 0an a f!kus)4an. In a msolssal (ss)ef3''+s4en ltom a d(nt5 k3l(n4s+'et. Imitci! sorn 0alamel/ cselek0+si forma, 0a'/ annak e'/ eleme msol!dik k+t alan/ k()t, a) e'/+4 formk eset+4en 0is)ont nincs msols. 7) a)+rt fontos, mert csak ol/an fol/amatot definilhatunk e0ol1ci!sk+nt, ami4en msol!ds ;re8likci!< t(rt+nik. K'/ 0+lem, e) e'/4e0' Mhorndike id+)ett defin*ci!20al: 'egy cselekv"s elsaj't+t'sa (gya!a#o! cselekv"s v"grehajt's'!ak megfigyel"se r"v"!' . =a teht a memetikus fol/amat krit+riuma a) informci!tads imitat*0 2elle'e, tudnunk kell, ho'/an k3l(n*ts3k el me'felel5en a 0al!di, msolson ala8ul! imitci!t a s)ocilis tanuls ol/an formit!l, amel/ek4en minde) nincs 2elen.

>.1 In'erkiemel+s, hel/kiemel+s +s c+lDemulci!1921D4en %+lD:n'li4an me'fi'/elt+k, aho'/an e'/es cine'efa2ok k+80isel5i a cs5r3k ko8csols0al k+8esek me'4ontani a s)a4ad4an ha'/ott te2es30e'ek kem+n/ fed52+t. : 2elens+' hamarosan e'+s) :n'li4an, de Sk!ci4an +s Cales4en is fel3t(tte a fe2+t, k+s544 e'/+4 fa2okra +s ms t*8us1 csoma'olsokra is kiter2edt. K'/ t9nt, e 0iselked+sformt a madarak e'/mst!l tanul2k, mi0el foko)atosan e'/re na'/o44 ter3leten 2elent me', noha a)t is me'fi'/elt+k, ho'/ e'/mst!l f3''etlen3l t(44 forrs4!l kiindul0a ter2edt ,6isher +s =inde 19>9.. : k+rd+s, ho'/ e) eset4en 4es)+lhet3nkDe imitci!r!l, 0a'/ a s)ocilis tanuls ms form2t lt2uk ,Sherr/ +s Falef 198>.. +8)el23k el, ho'/ e'/ 4i)on/os madr 8r!4aDs)erencse ala8on r2(tt, ho'/ a te2es30e'ek fed52e alatt te2s)*nt tall. 7)utn k+8)el23nk el e'/ msik madarat, aki lt2a trst a) akci! 0+'reha2tsa k()4en, illet0e ma't a me'4ontott 30e'et. : ko8csols a cine'+k term+s)etes 0iselked+smint2a, *'/ ltala k(nn/9 a msodik madr fi'/elm+t a te2es30e'ek fed52+re irn/*tani. Mi0el a) *'/ me's)er)ett te2s)*n me'er5s*t+sk+nt hat r, a) is 0al!s)*n9, ho'/ e cselek0+st 12ra me' 12ra me'ism+tli, amit 12a44 madarak lthatnak, +s *'/ to044. Itt teht o8erns kondicionlssal ;a te2s)*n me'er5s*t5 s)ere8e< +s s)ocilis tanulssal ;a msik madr me'fi'/el+se< 0an dol'unk, de nem 0al!di imitci!0al: his)en a ko8csols nem msolt cselek0+si forma ,aho'/an a ra'l/os ne0et+s sem a) 0olt.. : madarak radsul k3l(nf+le m!ds)erekkel n/itottk fel a te2es30e'eket, ami ism+t arra utal, ho'/ nem 0al!di imitci! t(rt+nt. : s)ocilis tanuls e form2t ne0e)het23k in'erkiemel+snek. :) in'er, 2elen eset4en a) 30e' fed52+nek lt0n/a, foko)ott reakci!t 0lt ki a madarak4!l. 7'/ msik, nem imitci!Dala81 s)ocilis tanulsi met!dus a hel/kiemel+s, amikor a) e'/ed fi'/elme e'/ s8ecifikus hel/re irn/ul. L+ldul e'/ llat a trsai 0iselked+se ala82n me'tanul2a, mel/ hel/ekt5l kell f+lnie, mit kell +s mit nem kell elker3lnie. 7nnek k(0etke)t+4en lehets+'es 8+ldul, ho'/ 4i)on/os n/ulak 0as1ti s*n mellett +lnek, noha Onormlis eset4enO f+ln+nek a) lland! )a2t!l. : harmadik 8+lda 8edi' a c+lDemulci!nak ne0e)ett 2elens+', amikor e'/ e'/ed trsa 0iselked+s+nek c+l2t 0a'/ eredm+n/+t i'/eks)ik re8roduklni an+lk3l, ho'/ ma't a 0iselked+smintt lemsoln. L+lda lehet e'/ ma2om, amel/ me'fi'/eli, trsa ho'/an 2ut +telhe) e'/ do4o)4!l, ma2d e'/ msik, (nll! cselek0+si forma alkalma)s0al 5 is me's)er)i a)t. : l+n/e': lthat2uk, ho'/ e'/ik fol/amat sorn sem 2elenik me' 0al!di imitci!, his)en semmil/en 0iselked+sforma nem msol!dik a k3l(n4()5 e'/edek k()t ,s)ocilis tanulsr!l +s imitci!r!l lsd m+': =e/es +s Falef 199E, Chiten +s =am 1992, Pentall +s Falef 1988.. 7'/ e'/ed 12 0iselked+si eleme hasonl! lehet e'/ msik+ho), de nem imitci! r+0+n 0lik a)). 7'/+4, lts)!la' imitci!n ala8ul! tanulsi fol/amatk+nt eml*tik e'/es makk!k s)okst a) +des4ur'on/a me'mossra, 0a'/ a)on csim8n)ok el2rst, akik 4otokat du'dosnak a termes)0rak 2ratai4a, *'/ 2ut0n t8ll+kho). Qm a 2elek arra utalnak, e)ek is a f(nte44 le*rt indi0idulis 0a'/ s)ocilis tanulsi formk k()+ sorolhat!k, nem 8edi' imitci!s 2elle'9ek ,Falef 1992.. Ism+t oda l/ukadunk ki: ha a m+meket imitci! r+0+n to044*t!d! informci!e'/s+'ekk+nt definil2uk, a te2es30e'ek ko8csolsho), +des4ur'on/aDmossho) +s termes)hor's)atho) hasonl! 0iselked+smintk nem m+mek. ) *aldi imitci :) eddi'iek utn 2o''al mer3l fel a k+rd+s: me'fi'/elhet3nkDe e'/ltaln 0al!di imitci!n ala8ul! tanulst 4rmel/ fa2nl, a) em4ert les)m*t0aJ -.1 Roklis imitci! madaraknl +s delfinekn+l +ts+'telen, ho'/ 4i)on/os madarak +s cetek eset+4en me'fi'/elhet23k a 0oklis imitci! 8+ldit. :) +nekesmadarak a) llati imitci!ra irn/ul! kutatsok ke)det+t5l fo'0a me'k3l(n4()tetett
:) in'erkiemel+s +s hel/kiemel+s fo'almnak r+s)letes me'k3l(n4()tet+s+t lsd: http://---.pigeo!.psy.t(fts.e (/avc/#e!tall/ ,a ford*t!..

fi'/elem4en r+s)es3ltek ,Bonner 198", %elius 1989, Mhorndike 1898, Chiten +s =am 1992.. 7)ek tanulmn/o)st me'k(nn/*tette, ho'/ eset3k4en a) imitci! 2!l me'fi'/elhet5 akus)tikus mintkra korlto)!dik ;ki0+telk+nt eml*thet5k a 4i)on/os e'/s)er9 'es)tusokat is utn)! 8a8a'2ok<. : fi!ka s)3leit 0a'/ ms k()eli fa2trsait utno)0a tanul2a me' a) +nekl+s technik2t +s tartalmt. Sok eset4en ;*'/ a 8int/ekn+l< mr 2!0al a)el5tt hall2a 5ket +nekelni, ho'/ 5 ma'a k+8es lenne a han'k+8)+sre. +s544 a)tn i'en s)+les s8ektrumt 8rodukl2a a han'oknak +s dallamoknak, mire +neke foko)atosan les)9k3l arra a s8ecilis mintra, amel/et fi!kak+nt hallott. *s+rletek kimutattk, ho'/ 4r a) e'/ednek hallania kell sa2t +nek+t, mesters+'es k(r3lm+n/ek k()t ne0elt madarak fel0+telr5l is k+8esek tanulni, +nek3k 8edi' e44en a) eset4en 2o44an hasonl*t a fel0+telre, mint 4iol!'iai s)3leik+re. 7'/es fa2ok 8edi' m+' a) em4eri han'ot is utno)ni k+8esek. : delfinek u'/ancsak k+8esek han'mintk utn)sos elsa2t*tsra. Lalackorr1 delfinekn+l mesters+'es mintk me'tanulst +s s8ontn felhas)nlst is me'fi'/elt+k ,McNo&an +s $eiss 199G.. : delfinek f3tt/2elei +s a madarak +neke teht csaku'/an lehetnek m+mek. : 8int/ek +nek+nek e'/fa2ta kulturlis e0ol1ci!2a mris kutatsok tr'/a ,H/nch, Llunkett, Baker +s Jenkins 1989.. 7 rendk*03l e'/edi tanulsi fol/amatok, s)em4en a kor44an tr'/altakkal, 0al!di imitci!n ala8ulnak. -.2 Imitci! a) em4ern+l +s ms fa2oknl 7'/+4 fa2ok eset+4en nem e'/+rtelm9ek a 0i)s'lati eredm+n/ek. 7'/esek nem 0oklis imitci!s formkat 0+ltek felfede)ni 8a8a'2oknl, 8atkn/oknl +s 'alam4oknl, msok a)on4an 0itat2k ll*tsaikat ,=e/es +s Falef 199E.. : delfinek 0al!s)*n9le' k+8esek ismer5s ma'atartsmintkat lemsolni, 12akat a)on4an lts)!la' nem ,Bauer +s Johnson 199>.. 7m4eri k(rn/e)et4en feln5tt csim8n)ok +s 'orillk alkalmank+nt ol/an utn)sos formkat mutatnak, amil/eneket 0adon +l5 fa2trsaik nem ,Momasello, ru'er +s $atner 199#.. F/erekekkel (ss)ehasonl*t0a a)on4an a ma2mok k+8telenek a) imitci!t 8ro4l+mame'oldsra has)nlni ,Nall +s Momasello 199-.. K'/ t9nik teht, a) em4er e tekintet4en d(nt5en k3l(n4()ik 4rmel/ ms fa2t!l. S a 't&k"letes imit'l% g"pe#et' ,Melt)off 1988, -9..E : csecsem5k a 0oklis imitci! mellett 'es)tusokat, tr'/akkal 0+')ett cselek0+seket +s tel2esen (nk+n/es 0iselked+si elemeket is term+s)etesen utno)nak. Mi)enn+'/ h!na8osan k+8esek arra, ho'/ a) in'erre adott utn)sos 0las)t akr e'/ h+ttel is k+sleltess+k ,Melt)off 1988., +s a)t is felismerik, ha msok utno))k 5ket ,Melt)off 199E.. Ms fa2okt!l elt+r5en mi csaknem 4rmit k+8esek +s ha2lamosak 0a'/unk utno)ni. =a a m+meket imitci! r+0+n to044*t!d! informci!e'/s+'ekk+nt definil2uk, 4e kell ltnunk, ho'/ csak sa2t fa2unk k+8es kiter2edt memetikus informci!tadsra. 7'/es kutat!k a kulturlis e0ol1ci! me'hatro)sakor a s)ocilis tanuls forminak sokkal s)+lese44 s8ektrumt fi'/elem4e 0ett+k ,lsd 8l. Bo/d +s $icherson 198-, %elius 1989, Llotkin 199E.: matematikai modell2eik s)mos eset4en has)nosnak 4i)on/ulnak. M+'is, kitartok amellett, ho'/ a memetikusok s)mra c+ls)er9 ra'as)kodni a m+mek eredeti defin*ci!2ho). -.# Aincs e0ol1ci! imitci! n+lk3l 6elmer3lhet, ho'/ a) imitci! +s a s)ocilis tanuls e'/+4 formi e'/arnt lehet50+ tes)ik e'/ 0iselked+si minta tadst, a k3l(n4s+' 8edi' technikai, +s csak a) tadott informci! 8ontoss't, tart!ss't 0a'/ a fol/amat term+ken/s+'+t +rinti. =e/es s)erint 8+ldul ,=e/es 199>. a k3l(n4s+' els5sor4an a tart!ss'4an 2elentke)ik. In a)on4an nem mondok le 0+lem+n/emr5l, mis)erint e)en e'/+4 formk nem re8likci!n ala8ulnak, *'/ nincs s)! 0al!di t(r(k*t+sr5l. He'/en 4r i'a), ho'/ 12 0iselked+smintk elsa2t*that!k ltaluk, e fol/amat frads'os. L+ldul e'/ llat kialak*t e'/ 12 ma'atartsformt a) e'/+ni tanuls kem+n/ munk20al, ma2d arra k+n/s)er3l, ho'/ e'/ msik e'/edet ol/an hel/)et4e ho))on, ahol a) u'/ane)t a ma'atartsformt sa2t*that2a el. :) il/en +s ehhe) hasonl! esetek4en k()(s, ho'/ a) adott ma'atartsformt minden e'/ednek 12ra +s 12ra ki kell alak*tania. : trsas k(r3lm+n/ek +s a msik e'/ed 0iselked+se fontos
E Sa2t ford*ts.

s)ere8et 2ts)ik, de a) eredeti minta r+s)letei nem to044*t!dnak, 0a'/is a) t(r(k*t+s min5s+'+t nem n(0elheti s)elekci!s fol/amat. T'/ amit ka8unk, nem is 0al!di t(r(k*t+s. Aincs re8liktor, nincs e0ol1ci!: a) eff+le fol/amatok nem lehetnek memetikusak. 7))el ellent+t4en a) imitci!ra 0al! ltalnos k+s)s+'e lehet50+ tes)i, ho'/ a) em4eri fa2 12 0iselked+si formk t(me'+t alak*tsa ki, +s msolssal k(nn/ed+n to044*tsa a) e'/edek k()t. =a a m+met 1'/ definil2uk, mint ol/an kulturlis informci!, amel/ imitci! r+0+n ter2ed, a) effa2ta msols alan/a m+mnek ne0e)het5. : m+mek k+ts+'telen3l re8liktorok, his)en ele'et tes)nek minden fontos krit+riumnak: a 8ontoss'nak ;a 0iselked+sminta e'+s)e +s r+s)letei is msol!dnak<, a 0aria4ilitsnak ;a msols sorn el5fordulnak hi4k, elt+r+sek<, +s a s)elekci!nak ;csak 4i)on/os 0iselked+smintk msol!dnak<. I88 il/en e'/ 0al!di e0ol1ci!s fol/amat. + ,'lt'rlis t-r-kts az embernl ult1rnkat s)mtalan k3l(n4()5 1ton ismerhet23k me'. ?l0asunk, t+0+t n+)3nk, hall'at2uk a s)3leinket, tanrainkat 0a'/ +88 ide'en em4erek 4es)+l'et+s+t. : memetik4an a da&kinsDi ke)detekt5l fo'0a na82ainki' 4rmil/en kulturlis tartalmat ;le'/en a) e'/ h+tk()na8i s)oks, e'/ trend, e'/ 8olitikai ideol!'ia 0a'/ +88 e'/ tudomn/os elm+let<, ami e k3l(nf+le utakon t ter2ed, m+mk+nt 0es)3nk s)m*ts4a. r 0olna a m+m defin*ci!24!l 4rmel/ eml*tett met!dust kiha'/ni, a) a k+rd+s a)on4an +r0+n/es lehet, 0a2on minden hasonl! tanulsi formt imitci!nak tekinthet3nkDeJ S)mos k*s+rlet t(rt+nt arra, ho'/ rends)ere))+k a) em4eri kulturlis t(r(k*t+s ala82ait ad! tanulsi met!dusokat. Momasello ,Momasello +s mtsai. 199#. a kulturlis t(r(k*t+s hrom form2t *r2a le: imitci!n ala8ul!, instrukci!n ala8ul! +s e'/3ttm9k(d+sen ala8ul! tanulst. Minde'/ik eset+4en 0alamil/en inters)u42ekti0itst +s kom8le@ s)ocilDko'nit*0 fol/amatokat felt+tele). Ir0eit a)on4an e'/esek a))al utas*t2k el, ho'/ !d)kodnak a kulturlis t(r(k*t+s ko'nit*0 fol/amatainak 0i)s'latt!l ,Pentall 199E., msok 8edi' 4i)tons'i 2t+kot 2ts)0a 1'/ 0+lik, el5s)(r me' kellene hatro)ni, mel/ tanulsi +s tan*tsi formk 8ontosan mil/en kom8le@ ko'nit*0 fol/amatokkal 2rnak e'/3tt ,lsd Momasello +s mtsai. 199#, 0alamint kommentr2ait.. :) effa2ta 0itk nem se'*tenek 4enn3nket a m+m definils4an, noha a 0its k+rd+sek k+ts+'telen3l kulcsfontoss'10 lehetnek a memetika 2(052+4en. =e/es ,=e/es 199>. e'/ tel2esen 12 me'k()el*t+st 2a0asol, amikor 1'/ +r0el, a) em4eri kulturlis t(r(k*t+st a) imitci! hel/ett a) instrukci!s '/akorlat k3l(n4()teti me' a) llati tanulst!l. 7) a)on4an hi4s +r0el+s, r+s)4en mert alkalmank+nt a) llatoknl is me'fi'/elhet3nk imitci! n+lk3li instrukci!t, r+s)4en 8edi' mert a) em4eri instrukci!s fol/amatok '/akran 2rnak k+ts+'telen imitci!0al ;mint *rni 0a'/ f5)ni tanulskor<. =e/es to044 1'/ 0+li, a n/el0 kialakulsa +s a m90+s)etalkots elk3l(n*ti a kulturlis tartalmak felhalmo)!dst a) imitci!s fol/amatokt!l, e))el a)on4an ta'ad2a a) imitci! s)ere8+t a n/el0tanuls4an +s Dhas)nlat4an, 0alamint a m9alkotsok l+treho)s4an. N+ls)er944 1'/ +r0eln3nk, ho'/ 4rmel/ eml*tett tanulsi +s tan*tsi met!dusho) s)3ks+'es a) imitci! k+8ess+'+nek me'l+te. : n/el0tanuls 2! 8+lda: noha me'os)lanak a 0+lem+n/ek arr!l, n/el0has)nlatunk mil/en m+rt+k4en f3'' 0alamil/en 0el3nk s)3letett n/el0tani modul me'l+t+t5l ,Linker 1999., afel5l nincs k+ts+', ho'/ a n/el0 elsa2t*tsa sorn kulcss)ere8et ka8 a han'ok utn)sa. 7'/ k*nai '/ermek nem ke)d ma't!l francia s)a0akat has)nlni, e'/ n+met 8edi' nem les) e'/s)eri4en fol/+kon/ hind* 4es)+l5. : s)3ks+'es han'ok me'tanulsa csak msok utn)s0al lehets+'es. ?l0asni +s *rni le'al44 e'/ 4i)on/os foki' u'/ancsak imitci! r+0+n tanulunk me', mint amikor a '/ermek e'/ 4et9t a8r!l+kosan lemsol. :mikor ol0asunk e'/ t(rt+netet, ma2d a)t elmes+l23k 0alaki msnak, imitci! )a2lik leJ K'/ 0+lem, i'en. : felhas)nlt k+8ess+'ek taln 2!0al (ss)etette44ek, mint a) imitci! f(nte44 ismertetett forminl, e)ek m+'is imitci!n ala8ul! k+8ess+'ek. : t(rt+net 0alamil/en re8re)entci!2a internali)l!dik a hall'at!4an, ma2d a to044mes+l+sekor re8rodukl!dik. U'/ane)t mondhat2uk el 0allsi 0a'/ tudomn/os elk+8)el+sek tadsr!l: minden eset4en a)ok internali)lsa, ma2d re8roduklsa t(rt+nik.

Bi)tos 0a'/ok 4enne, ho'/ a 2(054en a memetika ala8osan tanulmn/o)ni fo'2a, mil/en ko'nit*0 fol/amatok 2ts)anak s)ere8et a tanuls4an, tan*ts4an, kulturlis t(r(k*t+s4en, de 1'/ 0+lem, 2elenle' 1'/ 2runk el a le'hel/ese44en, ha minde)eket e'/s+'esen imitci!n ala8ul!, a) imitci! k+8ess+'+t i'+n/l5 2elens+'ekk+nt ke)el23k. :)t his)em, e) e'/4e0' %a&kins defin*ci!20al. S a) ol0asst, *rst, 4es)+l'et+st, tan*tst, tanulst mind 't'g "rtelembe! (t'!#'s.k"!t/' hatro)ta me', +s kitartok amellett, ho'/ to044ra is ehhe) kell ra'as)kodnunk. . *gk-"etkeztetsek : dol'o)at4an 0+'i' amellett +r0eltem, ho'/ a m+m defin*ci!2nak a) imitci!n kell ala8ulnia. Nsak ol/an dol'ok tekinthet5k m+mnek, amel/ek imitci! r+0+n to044*t!dnak e'/ik e'/edt5l a msiki'. 7nnek +rtelm+4en r('0est ki)rhatunk a s)m*ts4!l ren'ete' ol/asmit, amit e'/es s)er)5k me't+0es)t5 m!don m+mk+nt definiltak: il/enek a) +s)leletek, +r)elmi lla8otok, ko'nit*0 t+rk+8ek 0a'/ ltalnoss'4an a), 'ami valamilye! tapas#tal's t'rgya lehet'. :) llati 0iselked+s kutatsnak 'a)da' ha'/omn/a lehet se'*ts+'3nkre a44an, ho'/ a) imitci!t el0lass)uk to044 a ra'l/os ter2ed+st5l, 0alamint a) indi0idulis +s s)ocilis tanuls f(nte44 ismertetett formit!l. K'/ 0+lem, minde)ek utn a m+m definilsa nem is 4on/olult feladat. Aem oko)hat 8ro4l+mt eld(nten3nk, mit tarthatunk +s mit nem tarthatunk m+mnek, aho'/an k(nn/9 me'+rten3nk a)t is, mi+rt csak a mi fa2unk tudott kialak*tani e'/ enn/ire (ss)etett kult1rt. :) em4er nem csu8n a)+rt k3l(nle'es a fa2ok k()t, mert ki0+telesen okos, na'/ a) a'/t+rfo'ata +s k+8es a n/el0has)nlatra, hanem a)+rt is, mert rendelke)ik a) imitci! ltalnos +s 2!l fe2lett k+8ess+'+0el. :)t his)em, a 2(054en ki fo' der3lni, ho'/ +88 a) imitci!ra 0al! k+8ess+'3nknek k(s)(nhet23k ki0+teles intelli'encinkat, a'/m+ret3nket +s a n/el03nk 4irtoklstB +s a) imitci! a) is, ami lehet50+ tes)i a kult1ra kialakulst, his)en csak e) eredm+n/e)het ol/an re8liktorokat, amel/ek elm+45l elm+4e, 0a'/ elm+45l teremtett tr'/ak4a, ma2d onnan e'/+4 elm+k4e 0ndorolnak. Minde)en okok4!l 2a0aslom a)t, ho'/ a m+m definilsakor ra'as)kod2unk a) eredeti, s)!tri me'hatro)sho), +s tartsunk ki amellett, ho'/ a m+m a kulturlis informci! ol/an e'/s+'e, ami imitci! r+0+n ter2ed. /i"atkozott irodalom Bald&in, J.M.: 0evelopme!t a! 1vol(tio!, 19"2, Macmillan, Ae& Vork Bauer, F.B. +s Johnson, N.M.: 2rai!e motor imitatio! by bottle!ose olphi!s 32(rsiops 2r(!cat(s4, 199>, 5ercept(al a! 6otor 7kills, G9, 1#"GD1#1Bonner, J.M.: 2he 1vol(tio! of 8(lt(re i! *!imals, 198", Lrinceton Uni0ersit/ Lress, AJ Bo/d, $. +s $icherson, L.J.: 8(lt(re a! the 1vol(tio!ary 5rocess, 198-, Uni0ersit/ of Nhica'o Lress, Nhica'o Brodie, $.: Riruses of the Mind: Mhe Ae& Science of the Meme, 199E, Inte'ral Lress, Seattle Nall, J. +s Momasello, M.: 9se of social i!formatio! i! the problem solvi!g of ora!g(ta!s 35o!go pygmae(s4 a! h(ma! chil re! 3:omo sapie!s4, 199-, ;o(r!al of 8omparative 5sychology, 1"9, #"8D#2" Nal0in, C.: 2he brai! as a 0ar-i! machi!e, 198G, <at(re, ##", ##D>> %a&kins, $.: *# &!#, g"!, 2""-, ossuth iad!, Buda8est %elius, J.: =f mi! memes a! brai! b(gs$ a !at(ral history of c(lt(re , in: C.:. och ;s)erk.<: 2he <at(re of 8(lt(re, 1989, Bochum Lu4lications, Bochum, 2EDG9 7delman, F.M.: <e(ral 0ar-i!ism: 2he 2heory of <e(ro!al >ro(p 7electio! , 1989, ?@ford Uni0ersit/ Lress, ?@ford 6isher, J. +s =inde, $.:.: 2he ope!i!g of milk bottles by bir s, 19>9, ?ritish ?ir s, >2, #>GD#-G Fa4ora, H.: 2he origi! a! evol(tio! of c(lt(re a! creativity, 199G, ;o(r!al of 6emetics 1vol(tio!aty 6o els of @!formatio! 2ra!smissio!, 1., el+rhet5 ;2"1#D1"D"1<: http://cfpm.org/jom-emit/199A/vol1/gabora_l.html Falef, B.F.: 2he B(estio! of a!imal c(lt(re, 1992, :(ma! <at(re, #, 1-GD1G8

=e/es, N.M.: @mitatio!$ c(lt(re a! cog!itio!, 199#, *!imal ?ehavio(r, >E, 999D1"1" =e/es, N.M.: @mitatio! a! c(lt(re: Co!gevity$ fec(! ity a! fi elity i! social tra!smissio! , in: B.F. Falef, M. Mainardi +s L. Ralsecchi ;s)erk.<: ?ehavio(ral *spects of Dee i!g, 199>, =ar&ood, Nhur, 2G1D28G =e/es, N.M. +s Falef, B.F. ;s)erk.<: 7ocial Cear!i!g i! *!imals: 2he roots of c(lt(re, 199E, :cademic Lress, San %ie'o N: He0/, %.:. +s Aail, L.$.: 8o!tagio!: * theoretical a! empirical revie- a! reco!cept(ali#atio! , 199#, >e!etic 7ocial a! >e!eral 5sychology 6o!ographs, 119, 2#-D28> H/nch, :.: 2ho(ght 8o!tagio!: :o- ?elief 7prea s 2hro(gh 7ociety, 199E, Basic Books, AV H/nch, :., Llunkett, F.M., Baker, :.J. +s Jenkins, L.6.: * mo el of c(lt(ral evol(tio! of chaffi!ch so!g erive -ith the meme co!cept, 1989, 2he *merica! <at(ralist, 1##, E#>DE-# Marsden, L.: 8rash co!tagio! a! the eath of 0ia!a: 6emetics as a !e- para igm for (! ersta! i!g mass behavio(r, 199G, La8er 8resented at the W%eath of %ianaO conference, Uni0ersit/ of Susse@, 1> Ao0em4er 199G McNo&an, B. +s $eiss, %.: Eocal lear!i!g i! captive bottle!ose olphi!s: compariso! -ith h(ma!s a! !o!h(ma! a!imals, in: N.M. Sno&don +s M. =aus4er'er ;s)erk.<: 7ocial @!fl(e!ces o! Eocal 0evelopme!t, 199G, Nam4rid'e Uni0ersit/ Lress, Nam4rid'e, 1G8D2"G Melt)off, :.A.: @mitatio!$ objects$ tools$ a! the r( ime!ts of la!g(age i! h(ma! o!toge!y, 1998, :(ma! 1vol(tio!, #, >-DE> Melt)off, :.A.: 2he h(ma! i!fa!t as imitative ge!eralist: * 2F-year progress report o! i!fa!t imitatio! -ith implicatio!s for comparative psychology, in: N.M. =e/es +s B.F. Falef ;s)erk.<: 7ocial Cear!i!g i! *!imals: 2he roots of c(lt(re, 199E, :cademic Lress, San %ie'o N: Linker, S.: * !yelvi &s#t&!, 1999, M/8ote@, Buda8est Llotkin, =.: 0ar-i! 6achi!es a! the <at(re of G!o-le ge , 199#, =ar0ard Uni0ersit/ Lress, Nam4rid'e, Mass. Llotkin, =.N.: <o!-ge!etic tra!smissio! of i!formatio!: 8a! i ate cog!itive processes a! the evol(tio! of c(lt(re, 199E, ?ehavio(ral 5rocesses, #-, 2"GD21# Lro0ine, $.$.: 8o!tagio(s ya-!i!g a! la(ghter: 7ig!ifica!ce for se!sory feat(re etectio!$ motor patter! ge!eratio!$ imitatio!$ a! the evol(tio! of social behavio(r, in: N.M. =e/es +s B.F. Falef ;s)erk.<: 7ocial Cear!i!g i! *!imals: 2he roots of c(lt(re, 199E, :cademic Lress, San %ie'o N: $omanes, F.J.: *!imal @!tellige!ce, 1882, e'an Laul Mrench, Hondon $omanes, F.J.: 6e!tal 1vol(tio! i! *!imals, 188#, e'an Laul Mrench, Hondon Sherr/, %.6. +s Falef, B.F.: 8(lt(ral tra!smissio! -itho(t imitatio!: milk bottle ope!i!g by bir s , 198>, *!imal ?ehavio(r, #2, 9#GD9#8 Sho&alter, 7.: :ystories: :ysterical 1pi emics a! 6o er! 8(lt(re , 199G, Nolum4ia Uni0ersit/ Lress, AV Skinner, B.6.: 7cie!ce a! :(ma! ?ehavio(r, 19-#, Macmillan, AV Mhorndike, 7.H.: *!imal i!tellige!ce: *! eHperime!tal st( y of the associative processes i! a!imals, 1898, 5sychological Ievie- 6o!ographs, 2, Ao. 8 Momasello, M., ru'er, :.N. +s $atner, =.=.: 8(lt(ral Cear!i!g, 199#, ?ehavioral a! ?rai! 7cie!ces, 1E, >9-D--2 Chiten, :. +s =am, $.: =! the !at(re a! evol(tio! of imitatio! i! the a!imal ki!g om: Ieappraisal of a ce!t(ry of research, in: * va!ces i! the 7t( y of ?ehavior, Rol. 21, 1992, s)erk. Slater, L.J.B., $osen4latt, J.S., Beer, N. +s Milinski, M., :cademic Lress, San %ie'o N: Cilkins, J.S.: Jhats i! a memeK Ieflectio!s from the perspective of the history a! philosophy of evol(tio!ary biology, 1998, ;o(r!al of 6emetics - 1vol(tio!ary 6o els of @!formatio! 2ra!smissio!, 2., el+rhet5 ;2"1#D1"D"1<: http://cfpm.org/jom-emit/1998/vol2/-ilki!s_js.html Cilliams, F.N.: * aptatio! a! <at(ral 7electio!, 199E, Lrinceton Uni0ersit/ Lress, Lrinceton Pentall, M.$.: :n anal/sis of imitati0e learnin' in animals, in: N.M. =e/es +s B.F. Falef ;s)erk.<: 7ocial Cear!i!g i! *!imals: 2he roots of c(lt(re, 199E, :cademic Lress, San %ie'o N:

Pentall, M.$. +s Falef, B.F. ;s)erk.<: 7ocial Cear!i!g: 5sychological a! ?iological 5erspectives, 1988, 7rl4aum, =illsdale AJ