GTTSZ Világpolitikai trendek 2014-2030

Budapest, 2014. május 21.
Horn Péter
Új kihívások előtt az emberiség
élelmiszerellátása
A Föld népességének változása 1750-2010 között
(Evans, 2001)
M
i
l
l
i
á
r
d


f
ő

Mérföldkövek a világ mezőgazdaságában
(1798-2000)
1798
ROBERT MALTHUS híres munkája:
„Tanulmányok a népesedés törvényéről”
1830-1880 a guano diadalútja
1881-1910 „trágyaválság” nitrogénéhség
1898-1930-
ra
világéhínség előrejelzés Sir WILLIAM CROOKES:
„A búzaprobléma” Brit Királyi Társaság elnöki beszéde
1913
FRITZ HABER, CARL BOSCH
N műtrágya levegőből
első gyár Oppau
traktorok megjelenése
(csak az USA-ban 22 millió igásló 1915-ben)
1920 hidegtűrő új búzafajták „Márki”
1931 búza túltermelési válság
1943-1960
már súlyos éhínségek Ázsiában
(Bengál, India, Kína és mások)

A „Zöld” forradalom
(1945-2000)
1945
CECIL SALMON (McArthur katonája) Japánban törpe búzafajtát talál
(Norin)
1949 ORVILLE VOGEL az USA-ban ebből új törpeszárú fajtákat állít elő
1952
NORMAN BORLAUG Mexicóban a Norin 10-ből kiindulva a
korábbiaknál háromszor többet termő fajtákat nemesít, ezek 10 év alatt
elterjednek. (Nobel Békedíj 1970)
1952
az első hibridkukoricák megjelennek (Mv 5 első európai PAP ENDRE
Martonvásár)
1950
a DDT széleskörű alkalmazása növényvédőszerként. (MÜLLER orvosi
Nobel Díj 1948, 1934-es felfedezés szúnyog, bolha és tetűírtó, tífusz,
malária és pestis ellen, pl. Gesarol)
1950-2000
számtalan új nagyteljesítményű növény és állatfajta, takarmány-par,
gépesítési, műtrágyázási, növényvédelmi és komplex technológiai,
állategészségügyi fejlesztések sora, stb. Tudásipar.
1900 óta a világ népessége négyszeresére, gabonatermelése hatszorosára nőtt.

Norman Borlaug
Nobel-díjas biológus
(1914-2009)
Jonathan Swift (1667-1745)
ír szatirikus író
„Az aki meg tudja csinálni, hogy
két szál búzakalász, vagy két szál
fű nőjön azon a rögöcskén,
melyen eddig egy nőtt csak,
nagyobb szolgálatot tesz az
emberiségnek és hazájának, mint
a politikusok minden pereputtya.”
A növénytermesztés előtt álló nagy kihívások
2000 - 2020 - 2030
Növekvő népesség 6 – 7,0 – 7,5 milliárd
Emelkedő életszínvonal elsősorban Kína, India*
Növekvő bioenergia igény etanol, olaj
Bio jellegű csomagolóanyagok keményítő
Csökkenő tengeri halállomány Majd mindenhol
Csökkenő termőföldkészlet Majd minden országban
Csökkenő öntözővíz készlet Szinte mindenhol
Klímaváltozás ?
(Horn, 2005)
Az egy főre eső évi GDP és az állati eredetű
élelmiszerek aránya az összes energiabevitelhez
képest
GDP $/fő
Az állati termékek aránya az összes
energiabevitel %-ában
1000 – 2000 3 – 5
5000 – 6000 15 – 20
9000 – 10000 25 – 30
11000 – 30000 30 – 35

OECD, FAO adatok alapján számítva (2012)
Az egy főre eső éves GDP ($) és az évi egy főre eső
húsfogyasztás összefüggése
(kg/fő/év)
Év
GDP
(US$/fő/év)
Húsfogyasztás
(kg/év/fő)
1961 2.676 23,1
1971 3.610 27,8
1981 4.376 30,8
1991 4.992 34,4
2001 5.611 38,6
2030 7.600 45,3

(Roppa, 2007)
Európa legnagyobb és legkisebb hús- és
halfogyasztású országai (kg/fő/év)
Országok
Húsfogyasztás
kg/év/fő
Halfogyasztás
kg/év/fő
Összes
fogyasztás
kg/év/fő
Legnagyobb
fogyasztás

Spanyolország 122 47 169
Portugália 87 59 146
Dánia 112 24 136
Franciaország 98 31 129
Norvégia 67 55 122
Írország 103 18 121
Legalacsonyabb
fogyasztás

Lettország 39 13 52
Horvátország 40 12 52
Románia 59 3 62
Litvánia 53 13 66
Bulgária 70 3 73
Szlovákia 69 7 76
Magyarország 89 3 92

(Forrás: FAO www.fao.org Food balances )
Néhány kiemelt ország, illetve régió egy főre eső
húsfogyasztásának és összetételének szerkezete
(USDA Foreign Agricultural Service. Office of Global Analysis, 2007 )
Húsfogyasztás (kg/fő/év)
Országok,
régiók Szarvasmarha Sertés Baromfi
Összesen
Kína 6 35 9 50
India 2 1 2 5
Hong Kong 16 61 39 116
USA 42 30 53 125
EU 27 16 43 20 79

Szántóterület igény
(EU 27)*
2010
5,75% bio üzemanyag
2030
25% bio üzemanyag
Termőterület
szükséglet (millió ha)
15 – 18 65 – 75
Az összterület %-ában 13 – 15 60 – 70

*: 50% import esetében a területigény megfeleződik

(Windhorst, 2007)
Az EU által 2010-re és 2030-ra tervezett bio üzemanyag
felhasználás és az előállításhoz szükséges
szántóterület nagysága
A hal világélelmezési jelentősége
• Állati eredetű fehérjeellátásban a világon 15% hal
• A fejlődő világ fehérjeigényét (összfehérje)
40%-ban a hal fedezi
• 1 milliárd ázsiainak majdnem egyedüli
fehérjeforrása a hal
• Több mint 200 millió ember megélhetése a
halászat, 4 millió halászhajó üzemel a vizeken
(Diamond, J. 2007)
Forrás: FAO
Különböző táplálkozási célokat szolgáló
termékek előállításának vízigénye
Élelmiszer Vízigény
rizs
3000 l/kg
búza
1500 l/kg
kukorica
1000 l/kg
szója
1800 l/kg
paradicsom
100 l/kg
marhahús
16000 l/kg
broilercsirke
4000 l/kg
tenyésztett hal
2000 l/kg
tej
700 l/kg
kávé
150 l/kg
tea
40 l/kg

(Champaign, Hoekstra 2004, Horn 2005,
UN Water 2009, Somlyódi 2011)
Az agrárkereskedelem és a „virtuális„
vízkereskedelem
A legnagyobb virtuális vízkereskedők (km
3
/víz/év)
India és Kína
import: 200
export: 50
Nyugat-Európán belüli kereskedelem: 180
import: 80

USA export: 200

Balaton vízkészlete: 2 km
3
Kína 20 éven belül minimálisan 200 millió tonna
többletgabonát lesz kénytelen importálni, ez 200 km
3
virtuális vízimportnak felel meg (Brown 2006).
( Champagain – Hoekstra 2004, és Somlyódi 2011
adatai alapján összeállítva.)
Az állattenyésztés történetében nincs
még egy állatfaj, amelyben olyan mélyre-
ható és az egész ágazati tevékenységet
befolyásoló előrehaladást lehetett volna
elérni szelekcióval, mint a pulykával.”
Bronze
White turkey
Nagytestű (2004-es típus) pulykák és őshonos hazai
bronzpulykák teljesítményében mutatkozó
különbségek a mellhús-előállítás esetében (hímivar)
Típus
Élőtömeg
20 hetes korban
(kg)
Mellfilé
tömege
(kg)
Modern
pulykahibrid
18,2 5,09
Bronzpulyka 6,4 0,83
(Herendy V. – Sütő Z.
– Horn P., 2005)
BUT Big 6 Bronzpulyka
A brojlerek teljesítményváltozása
1978-2008 között

Élőtömeg
2 kg-os élőtömegnél
Év
42 napra
(kg)
Takarmány-
értékesítés
(kg/kg)
Életnap
(nap)
Mellhús
(g)
Tak. kg /
mellhús kg
1978 1,0 2,5 63 250 20
1998 2,4 1,7 37 320 11
2008 3,0 1,4 32 400 7

Egy kilógramm mellfilé előállításának hatékonysága
különböző típusú brojlercsirkénél
(Horn, 2008)
1 kg mellhús előállításához
Brojler
típusa,

év
Takarmány-
igény
(kg)
Ivóvíz
(liter)
Takarmány-
termelés vízigénye
(liter)
Termelt trágya
mennyisége
(kg)
1978 20 40 20000 23
1998 11 22 11000 13
2008 7 14 7000 8

Az emberiség többlet-igénye 2030-ig a legfőbb
növényi termékekből
(búza, rizs, kukorica, szója)

Millió tonna
Emberi többlet-fogyasztás
Fejlődő országok
(nagy népességnövekedés)
800
Döntően állati takarmány
Gyorsan fejlődő országok
(kis népességnövekedés)
900
Döntően energiatermelés
Fejlett országok
1100

Jelenlegi össztermelés 2800 millió tonna, (Nonhebel és Kastner, 2011)
A fejlett és a fejlődő világ várható állati termék
fogyasztása

Év
Évi egy főre eső fogyasztás Összes fogyasztás
Hús, kg Tej, kg Hús (millió t) Tej (millió t)
Fejlődők
2002 28 44 137 222
2050 44 78 326 585
Fejlettek
2002 78 202 102 265
2050 94 216 126 295

USDA és más források nyomán Tarawali et al (2011)
A vadkérődző állatfajok (15. század előtt és jelenleg),
valamint a tenyésztett állományok enterális CH
4
kibocsájtása
az USA területén
(Hristov, A.N. 2012)

* becslések középértéke
** a CH
4
emisszió CO
2
-ra átszámított potenciális üvegházhatása (100 éves idősáv)
(n) jelenlegi létszám
Állatfajok és
időszakok
Állomány létszám
(millió)
CH
4
emisszió Tg/év CO
2
ekvivalens
emisszió Tg/év
Vadkérődzők
Bölény
*
50 (0,5) 4,89 (0,05) 102,7 (1,08)
Vapiti 10 (1) 0,32 (0,03) 6,6 (0,66)
Fehérfarkú szarvas 30 (25) 0,18 (0,15) 3,7 (3,11)
Öszvérszarvas 13 (4) 0,08 (0,03 1,7 (0,53)
Összesen:
5,47 114,7
Tenyésztett
kérődzők jelenleg

Húsmarha 64,8 4,74 99,6
Tejelő marha 13,8 1,58 33,2
Juh 5,7 0,05 1,0
Kecske 3,1 0,02 0,3
Összesen:
6,39 134,1

Az USA tejtermelési rendszerének jellemzői
1944-ben és 2007-ben
(Capper és mtsai, 2009)
1944 2007

Fajták

Tejtermelés, kg/év

54 %
Jersey/Guernsey/Ayrshire
46 % Holstein/Brown Swiss
2074



90 % Holstein
9193

Legfontosabb
alaptakarmányok
Száraztakarmányok
Legelő, széna
Abrak+koncentrátum
Silókukorica, lucerna
(siló)
Komplett keverékek
Erőforrásigény és környezetterhelés 1 milliárd liter tej előállítása esetében
1944-ben és 2007-ben (USA)
(Capper és mtsai, 2009. J. Anim. Sci. 87. 6. 2160-2167)
1944 2007
Összes tejtermelés (milliárd kg) 53,1 84,2
Állatállomány (n)
Laktáló tehén (ezer)
Szárazonálló tehén (ezer)
Üsző (ezer)
Bika (ezer)
Növendék bika (ezer
Összes (ezer)

414,8
67,4
429,2
19,29
17,17
948

93,6
15,2
90,3
1,31
1,08
202
Inputok
Takarmánymennyiség (friss) kg x 10
9

Termőföldlekötés, ha (ezer)
Víz, 1 x 10
9


8,26
1,705
10,76

1,88
162
3,79
Kibocsájtás trágyában
Trágyatömeg, friss, kg x 10
9


7,86

1,91
Gáztermelés (üvegházhatás)
CO
2
lábnyom (állat+CH
4
+ N
2
O egyenérték kg CO
2
x 10
9


3,66

1,35
1944-es tejtermelési rendszerben 143 millió ha
takarmánytermő terület szükséglettel kellene
számolni.
2007-es tejtermelési rendszerben 13,6 millió ha
takarmánytermő terület szükséges.
Az USA lakosságának 84 mrd literes
jelenlegi tejfogyasztásához mekkora
takarmánytermő területre lenne
szükség?
1. 30-40 éven belül a mintegy 8,5-9 milliárd
ember 60%-a városokban él majd és
húsfogyasztása duplája lesz a mainak.
2. Az öntözéses vagy azzá tehető területek
döntő fontosságúak lesznek.
3. Az intenzív, jól ellenőrizhető feltételeket
kínáló állattartási rendszerek előretörése
várható, mert komplex hatékonyságuk
jobb, mint más rendszereké (fajlagos
vízhasznosítás, komplex környezet-
terhelés, általános erőforrás hatékonyság,
védelem klímahatások ellen stb.).
Az állati termékek egy főre eső éves fogyasztásának
változása 1934 és 2012 között


Évek
1934
*
1960 1970 1989 2000 2012
Tej (liter)
136 114 109 180 147 152
Tojás (db)
68 160 247 390 310 217
Sertéshús (kg)
13 25 30 43 27 25
Baromfihús (kg)
5 9 14 22 30 25
Marhahús (kg)
14 9 14 7 4 4
Egyéb húsok (kg)
2 6 6 8 5 5

Összes hús (kg)
34 49 64 80 66 59

* Ébner (1961) nyomán
KSH adatok alapján
A gazdálkodási formák fő jellemzői 2012-ben


Gazdasági szervezetek Egyéni gazdaságok
Szántó (ezer ha)
1806 2064
Gyümölcsös (ezer ha)
21 63
Szőlő (ezer ha)
13 49
Gyep (ezer ha)
220 303
Erdő (ezer ha)
1242 237
Halastó (ezer ha)
77 5

Szarvasmarha (ezer db)
474 280
Sertés (ezer db)
2159 796
Baromfi (millió db)
25 14

Traktor (db)
23557 96920
Traktorkapacitás (1000 W)
1839 4802

KSH adatok alapján
A mezőgazdaság bruttó termelési indexe
(KSH adatok alapján)
Világrekorder Holsteinfriz tehén
Ever-Green-View My 1326 ET
Lakt term: 32736 kg (2009)
(ural. i.e. 970-930, Préd. 5,9)