Lélektan

A pszichológia: a viselkedés és a mentális folyamatok tudományos

tanulmányozása (pszichológia = lélektan).

A pszichológia tudományának gyökerei :

A modern pszichológia gyökerei az időszámításunk előtti IV. és V.

századba nyúlnak vissza. A nagy görög filozófusok (Szókratész, Platón
és Arisztotelész) a lelki élet alapvető kérdéseit vetették fel, míg
Hippokratész, az orvostudományok atyja személyiségelméletet állított
fel.
A tudományos pszichológia kezdetét 1879-től számítjuk, mikor Wundt
megalapította lipcsei laboratóriumát, ahol pszichofiziológiai mérésekkel
vizsgálta az emberi észlelést, és az introspekció (önmegfigyelés)
módszerével gyűjtötte az adatokat a viselkedésről
 A PSZICHOLÓGIA MODERN NÉZŐPONTJAI

A pszichológia tudománya az emberi viselkedés magyarázatára törekszik. Több különböző

megközelítés alakult ki a pszichológiában, melyek mindegyike más és más oldalról közelíti
meg az emberi viselkedést, más és más módon igyekszik magyarázni azt. A legjelentősebb
modern nézőpontok a következők:

1. Biológiai nézőpont

Az emberi agy több mint 10 milliárd idegsejtet és szinte végtelen számú idegi kapcsolatot
tartalmaz.

Elvileg minden pszichológiai esemény valamilyen módon az agy és az idegrendszer aktivitásában

képeződik le.

A biológiai megközelítés a viselkedést a testen belül, elsősorban az agyban és az

idegrendszerben zajló elektromos és vegyi eseményekhez kísérli meg kapcsolni. Ez a
megközelítés a viselkedést és a mentális eseményeket megalapozó neurobiológiai
folyamatokat igyekszik azonosítani.

A biológiai megközelítés például az emlékezés tanulmányozásában is ért el eredményeket. Az

emlékezet biológiai megközelítése egyes agyi területek fontosságát hangsúlyozza, például a
hippokampuszét, amely az emléknyomok megszilárdításában játszik szerepet. A biológia
megközelítésnek hasonló sikerei vannak a motivációk és az érzelmek magyarázatában is.
2. Behaviorista nézőpont

A behaviorista nézőponttal közeledő pszichológus a megfigyelhető

viselkedésre összpontosít, nem az egyén belső működéseire. E nézőpont
követői szerint csak a megfigyelhető viselkedést lehet objektíven
tanulmányozni, a személyen belül lezajló folyamatok (gondolatok,
vélekedések) közvetlenül nem vizsgálhatók, csak az egyén beszámolóin
keresztül (introspekció), ez pedig túlságosan szubjektív.

A pszichológia fejlődését a század első felében a behaviorizmus alakította,

és egyik folyományának az inger-válasz pszichológiának még mindig nagy a
befolyása. Az inger-válasz pszichológia azokat az ingereket tanulmányozza,
amelyek viselkedéses válaszokat váltanak ki, azokat a jutalmakat és
büntetéseket, melyek fenntartják ezeket a válaszokat, és azokat a
viselkedésváltozásokat, melyeket a jutalmak és büntetések mintázatának
alakítása révén kapunk. A szigorú behaviorista megközelítés nem
foglalkozik az egyén mentális folyamataival. A behaviorista pszichológusok
általában nem feltételeznek olyan mentális folyamatokat, amelyek az inger
és a válasz közé ékelődnének. Azt feltételezik, hogy minden viselkedés
valamilyen külső ingerre adott válasz.
3. Kognitív nézőpont

A modern kognitív nézőpont kialakulása részben a behaviorizmus és az

inger-válasz pszichológia sekélyességére adott válasz, részben pedig
visszatérés a pszichológia gyökereihez (az introspekcióhoz). A kognitív
nézőpont az emberi viselkedést az egyén mentális folyamatainak
tulajdonítja, így ezen mentális folyamatokat tanulmányozza, tehát az
észleléssel, az emlékezéssel, a gondolkodással, a döntéshozatallal és a
problémamegoldással foglalkozik.

4. Pszichoanalitikus nézőpont

Az emberi viselkedés pszichoanalitikus elméletét Sigmund Freud dolgozta

ki. Freud elméletének alapfeltevése, hogy viselkedésünk nagy része
tudattalan folyamatokból ered. Tudattalan folyamatokon Freud olyan
gondolatokat, félelmeket és vágyakat értett, amelyekről a személy nem tud,
de azok mégis befolyásolják viselkedését. Freud úgy gondolta, hogy minden
cselekedetünknek oka van, de ez az ok gyakran valamilyen tudattalan
motívum, nem pedig az a racionális indok, amelyet megadunk.
5. Fenomenológiai nézőpont

A fenomenológiai megközelítés a szubjektív tapasztalásra alapoz. Azzal

foglalkozik, hogy milyen elképzelése van az egyénnek a világról, és hogyan
értelmezi az eseményeket. Néhány fenomenológiai elméletet
humanisztikusnak neveznek, mivel azokat a minőségeket hangsúlyozzák,
amelyek megkülönböztetik az embereket az állatoktól: például az
önmegvalósításra való törekvést. A fenomenológiai nézőpont szerint a
viselkedést az egyén szándékai, céljai irányítják. Ahhoz, hogy megértsük a
viselkedését, meg kell értenünk azt, hogy a személy hogyan gondolkozik a
világról, mi motiválja, mi a célja.
 A pszichológia területei

Biológiai pszichológia

Ez azok területe, akik biológia nézőpontból közelítenek a pszichológiához. A biológiai vagy

fiziológiai pszichológusok a biológiai folyamatok és a viselkedés közti kapcsolatok
feltárására törekednek.

Kísérleti pszichológia

A kísérleti pszichológus általában behaviorista vagy kognitív pszichológus, aki kísérleti

módszereket használ olyan kérdések vizsgálatára, hogy hogyan reagálnak az emberek
(és az állatok) az érzékleti ingerekre, hogyan észlelik a világot, hogyan tanulnak és
emlékeznek, és milyen érzelmi reakcióik vannak.

Fejlődéspszichológia

A fejlődéspszichológusok azzal foglalkoznak, hogy hogyan fejlődik az ember (hogyan

alakulnak ki egyes pszichés tulajdonságaink, képességeink), és milyen tényezők
befolyásolják a viselkedést a születéstől az öregkorig. Egyesek egy-egy területre
specializálódnak, például a gyermek nyelvi képességeinek fejlődésére vagy valamely
életkorra, például a csecsemőkorra, óvodáskorra, vagy a serdülőkorra. A
fejlődéslélektan alkalmazott területe az iskola- és neveléspszichológia
(iskolapszichológusok, óvodapszichológusok).
Szociálpszichológia

A szociálpszichológusokat az érdekli, hogy a más személyekkel való kapcsolatok hogyan

befolyásolják az attitűdöket (vélekedéseket) és a viselkedést. Ugyancsak foglalkoznak a
csoportok viselkedésével, a csoport egyénre gyakorolt hatásaival is. A szociálpszichológia
elméleti tudását használják a gyakorlatban a munka-és szervezetpszichológusok, mikor
egy vállaltnál megpróbálják megtalálni adott állásra a legmegfelelőbb embert, vagy
csapatépítő, szervezetfejlesztő tréningeket tartanak.

Személyiségpszichológia

A személyiségpszichológusokat az egyének közötti különbségek foglalkoztatják. Az

érdekli őket, hogy gyakorlati szempontból hogyan lehetne besorolni az embereket
csoportokba, és az is, hogy milyen teljesen egyedi tulajdonságaik vannak az egyes
embereknek. A klinikai pszichológia (mint alkalmazott szakirány) pszichológiai elveket
használ érzelmi és viselkedési problémák feltárására és gyógyítására. A lelki betegségek,
a fiatalkori bűnözés, a kábítószerfüggés, az értelmi fogyatékosság, a családi vagy
házassági konfliktusok és más kevésbé súlyos problémák megoldásával foglalkoznak a
klinikai pszichológusok. A tanácsadó pszichológusok is hasonló munkát végeznek, de
általában kevésbé súlyos problémákkal foglalkoznak. Legtöbbjük iskolásoknak vagy
egyetemistáknak ad tanácsokat a társas beilleszkedéssel és a pályaválasztással
kapcsolatban.
 A pszichológia alapvető módszerei

1.Ellenőrzött kísérletezés

egy sejtett kapcsolat ellenőrzésére szolgál két vagy több esemény, tényező között úgy,
hogy az elsőn változtatnak, és megfigyelik ennek a mesterséges befolyásolásának a
másodikra gyakorolt hatását
tehát bizonyos változókat befolyásolnak és mérik ennek hatását más változókra, amit
befolyásolnak a független változó, amit mérnek a függő változó
egyik legjobb adatgyűjtési eljárás, de nem mindig használható (etika vagy kézben nem
tartható hatások)

2. A természetes megfigyelési módszer

3. Az esettanulmány:

részletes és aprólékos életrajzi adatgyűjtés

(célok, emlékek, álmok, vágyak)
irányított kérdésekkel: exploráció vagy
kikérdezés
4. Statisztikai módszer

Az emberi magatartás egy meghatározott szempontjára irányulva pl. előítéletek

kérdőívek, interjúk vagy tesztek segítségével gyűjt adatokat rendszerint nagyobb vagy
valamilyen szempontból meghatározott embercsoportnál pl. háziasszonyok. Majd
statisztikai elemzések.

A teszt

Olyan feladat vagy feladatsorozat, amelynek teljesítése feltárja bizonyos pszichikus

jelenségek pl. ismeretek, érzelmek meglétét.

Jellemzői:
-Könnyen kezelhetőek
- Rövid ideig tart
- Megfelelő normák és egységes értékelés
- Matematikailag jól értékelhetőek
- Viszonylag objektívek

Fajtái:
-Személyiségtesztek pl. CPI
- Általános intelligenciatesztek
- Speciális képességeket mérő tesztek
- Projektív tesztek
 A sportpszichológia feladatai, alkalmazási területei és gyakorlati
haszna

1. Elméleti szinten: 2. Gyakorlati szempontból:

A sportoló
személyiségének és
sporttevékenységének
pszichológiai vizsgálata
Az egyes sportágak pszichológiai
profiljának feltérképezése
A sportolók pszichológiai
alkalmasságának és beválásának
megállapítása

Az optimális A sportoló pszichológiai felkészítése

teljesítményfokozás
pszichológiai lehetőségeinek
meghatározása
A sportoló és környezete
interakcióinak pszichológiai
sajátosságait kutatja
során alkalmazott eljárások elemzése
A sportteljesítmény és optimális
fejlesztése pszichológiai összetevőinek
feltárása
A csapat struktúra pszichológiai
elemzése
 Módszerei

1. A teljesítmény fokozására 2. A relaxációs technikák:

alkalmas módszerek:

az autogén tréning
az arousal szabályozó
technikák a pszichotóniás edzés
az imagináció Jacobson-féle progresszív
relaxáció
a belső beszéd
mentális tréning
a célállítások
imagináció
a figyelemkoncentráció
növelésére irányuló eljárások
 Autogén tréning

Az autogén szó görög eredetű, az „autos” jelentése„ön”, a „genos” szóé pedig

„származik”, tehát valami önmagunkból származik.

A sportban egyre szélesebb körben alkalmazott technika, amely az

egységélmény, az éntudat és testtudat egybe olvadásának átélésére,
koncentráció és aktivitás növekedésére ad lehetőséget.

Emellett szomatikus hatásai: izomtónus-szabályozás, izomfeszültség

megszüntetése, testi ellazulás, vérnyomás csökkenése, koncentratív
átkapcsolás a nyugalmi tónusra, és 2-3órás alvásnak megfelelő pihentség
szint elérése.

Pszichotóniás edzés

A sportolónak egészségi és erőnléti védelmet nyújt, feloldja szorongásait,

gátlásait, megszünteti az esetleges neurovegetatív zavarokat, fokozza az
önbizalmat.

Mentális tréning

A jó mozgássor begyakorlása, a hibás mozzanatok kijavítása, a sérülés utáni

rehabilitáció meggyorsítása érdekében alkalmazott eljárás. A mozgások,
mozgássorok gondolatban való, értelmi gyakorlását jelenti.
 Az imagináció

A sportmozgások és versenyhelyzetek elképzelését jelenti, aminek jelentős

haszna lehet a jó eredmény elérésében.

Pszichoterápiás módszerek

A sportpszichológiában alkalmazott pszichoterápiás módszerek legfőbb célja a

mentális zavarok pszichológiai alapú gyógyítása, stresszhelyzetek megfelelő
kezelése, és az emberi kapcsolatok harmonikusabbá tétele.
 Sportpszichológiai felkészítési program

1. Diagnosztikai fázis

pszichológiai tesztek alkalmazása (ACSI-28, CSAI-2, Lüscher, Wartegg,

TOPS, szociometria)
anamnézis, interjú (18 fő)
edzőkkel történő konzultáció

Hagyományosan jellemző sportpszichológiai problémák:

szorongás, önbizalomhiány, kimerültség, első világverseny, szurkolói

nyomás („egy ország szurkol értünk és számít ránk”), hibás mozgássorok,
mozgással kapcsolatos problémák korrekciója, a kritikus helyzetekben
átélt kudarcok, célformulák hiánya, alapvető mentális készségek hiánya,
szegényes kommunikációs készségek, túlaktivált állapot, tv-s meccsektől
való félelem
A sportpszichológiai felkészítés a következőket tartalmazta
(többtényezős, integrált sportpszichológiai felkészítés)

autogén és mentál tréning

célkitűzés
önbizalomfejlesztés
figyelem fókuszálás
kommunikációs készségek fejlesztése
csapatépítés
alkalmazott eszközök:
- egy motívum állat kiválasztása
- üvegbúra, üvegharang
- dísztribün
optimális teljesítmény képe (fotóalbum)
 3. Értékékelés szakasza

A felkészítés hatékonyságának értékelése a sportolók újratesztelése által.

A program hatékonysága a következő faktorokban volt szignifikáns:

relaxációs képesség
automatikusság
belső beszéd
negatív gondolati minták csökkenése
Mi az érzékszervi nyelv?

Az első ház nemcsak szilárdan megépített, hanem egészen különleges érzést közvetít.
Ritkán kerül az ember kapcsolatba egy ilyen hellyel, mely a látogatót ennyire
megérinti. Elég nagy ahhoz, hogy a korlátlan mozgásszabadság benyomását keltse,
ugyanakkor a belső udvar meleget sugároz és nagyon kellemes hangulatot. Egy olyan
ház ez, amelyet az ember nagyon a szívén visel.

A második ház szinte önmagáért beszél. Ez a ház igen nyugodt környéken fekszik. A
madarak csicsergése az egyetlen zaj, melyet az ember séta közben hall. A ház belső
berendezése, mintha egyik híres regényből származna, mely oly sokat mesél a ház
jellegéről, hogy bizonyára megkérdezhetjük magunktól, hogy elengedhetünk-e magunk
mellett egy ilyen ígéretes lehetőséget.

A harmadik ház azonnal szembeszökő festői kinézete miatt. Már az első pillantásra
látható, hogy a tulajdonos figyelmet szentelt a kert és a belső udvar színeinek
összhatására. A háznak nagyméretű ablakai vannak, így az ember élvezheti a
csodálatos kilátást. Már szemet gyönyörködtető építészeti megoldásai miatt is,
láthatóan jó vásár ez a ház.
Vegyünk mindjárt egy gyakorlati példát. Az alábbi három ház közül Önt
melyik érdekelné jobban, mint a másik kettő? És miért? Vagy ha egyik sem
tetszik, akkor melyik az antipatikus és miért? Pontosabban szólva, mi a
szövegben az a kifejezés, ami rokonszenvessé vagy ellenszenvessé teszi Ön
számára valamelyik házat? Vagy mi a különbség a három ház között az Ön
véleménye szerint?
Néhány olyan megállapítást olvashat az alábbiakban, amelyekkel a sportolók verseny előtti állapotaikat
szokták jellemezni. Olvassa el valamennyit és húzza át a jobboldali számok közül a megfelelőt attól
függően, hogy ebben a pillanatban – éppen most – hogyan érzi magát. Nincsenek helyes és helytelen
válaszok. Ne gondolkozzon túl sokat, hanem a jelenlegi érzéseidet legjobban kifejező választ jelölje
meg.

A kijelentésre adott válaszlehetőségek:

1- egyáltalán nem
2- valamennyire
3- eléggé
4- nagyon/teljesen
1. Aggódom a következő verseny/ mérkőzés miatt 1 2 3 4

2. Ideges vagyok 1 2 3 4

3. Gondtalannak érzem magam 1 2 3 4

4. Kevés az önbizalmam 1 2 3 4

5. Nyugtalannak érzem magam 1 2 3 4

6. Kellemesen érzem magam 1 2 3 4

7. Aggódom amiatt, hogy ezen a mérkőzésen nem fogok úgy szerepelni, ahogy szeretnék 1 2 3 4

8. Feszültséget érzek magamban 1 2 3 4

9. Elég önbizalmat érzek magamban 1 2 3 4

10. Félek a vesztéstől 1 2 3 4

11. Összeszorul/ remeg a gyomrom 1 2 3 4

12. Biztonságban érzem magam 1 2 3 4

13. Félek attól, hogy játék közben leblokkolok 1 2 3 4

14. Nyugodtnak érzem a testem 1 2 3 4

15. Bízom abban, hogy kiállom a próbát 1 2 3 4

16. Félek attól, hogy rosszul fogok szerepelni 1 2 3 4

17. A szokásosnál jobban ver a szívem 1 2 3 4

18. Bízom abban, hogy jól fogok szerepelni 1 2 3 4

19. Aggódom a miatt, hogy elérem-e a célomat 1 2 3 4

20. Valami furcsa émelygést érzek a gyomromban 1 2 3 4

21. Nyugalmat érzek magamban 1 2 3 4

22. Félek attól, hogy a teljesítményem csalódást okoz másoknak 1 2 3 4

23. Nedves a tenyerem/ izzad a kezem 1 2 3 4

24. Bízom magamban, mert el tudom képzelni, hogy nyerni fogunk 1 2 3 4

25. Félek attól, hogy nem fogok tudni koncentrálni 1 2 3 4

26. Megfeszülnek az izmaim 1 2 3 4

27. Tétmérkőzésen is sikeresen szerepelek 1 2 3 4

1 4 7 10 13 16 19 22 25 Kognitív
szorongás

2 5 8 11 14 17 20 23 26 Szomatiku
s
szorongás

3 6 9 12 15 18 21 24 27 Önbizalom
Személyiség:

Az egyén jellegzetes gondolkodási, érzelmi és viselkedéses mintái,

melyek az egyén személyes stílusát meghatározzák és a környezettel
való interakcióit befolyásolják.

biológiai tényezők és környezeti, nevelési hatások

A személyiségelméletek csoportjai:
1.Típuselméletek és tulajdonság- (vagy személyiségvonás-) elméletek
2.Fejlődéselméletek
3.Dinamikus elméletek

1.Típustanok és személyiségvonás elméletek

-támpontok-bejósolhatóság
-Stabil jellemzők- további lényeges tulajdonságok
-Hasonlóság hátterében egy adott közös ok
- kezdetben élettani folyamat vagy biológiai eredet
Klasszikus típustanok

Hippokratész
a legelső tipológiai rendszer
a vérmérséklet, görög szóval: temperamentum volt
az emberi test négyféle nedvből tevődik össze: a vérből (sanguis), a sárga epéből (chole), a fekete epéből
(melaina chole) és a nyálkából (phlegma)
a személyiség felépítésében a négy nedv közül melyik a domináns, négyfélé - szangvinikus, melankolikus,
kolerikus és flegmatikus - vérmérsékleti típus
vérmérséklet nem azonos a jellemmel, de azzal szorosan összefügg

1. Szangvinikus típus. Gyenge fogékonyság, de nagyfokú impulzivitás.

(Lobbanékony, érzelmei gyorsan keletkeznek,
a viselkedésre intenzíven hatnak, de nem tartósak.)

2. Kolerikus típus. Erős fogékonyság és nagyfokú impulzivitás.

(Érzelmei erősek és tartósak, a személyiséget cselekvésre ösztönzik.)
3. Melankolikus típus. Erős fogékonyság, de kisfokú impulzivitás.
(Lassan keletkező, de erős érzelmek,
a cselekvésre azonban nincsenek ösztönző hatással.)

4. Flegmatikus típus. Gyenge fogékonyság és kisfokú impulzivitás.

(Érzelmei lassan keletkeznek, nem túl erősek,
a viselkedést nem befolyásolják.)

Azaz:
kolerikus: bizakodó
melankolikus: szomorkodó
szangvinikus: lobbanékony
flegmatikus: közönyös
Kretschmer
rendszerének megalkotásában a testalkat és az elmebetegségek összefüggéséből
indult ki
a legtöbb esetben három fő testalkati típus:

Aszténiás (leptoszom) alkat. Jellemzői: sovány, nyúlánk test, a bordák

előredomborodnak, a mellkas lapos, hosszú. A kezek keskenyek, finomak, a bőr
vékony, fakó, a koponya hosszúkás, keskeny vagy rövid és alacsony. A haj általában
sűrű, a szemöldök dús.

Piknikus alkat. Széles irányú testfejlődés jellemzi. Közepes, zömök test, széles arc,
rövid nyak és végtagok. Gyakori a hízásra, kopaszodásra való hajlam.

Atlétikus alkat. Jellemzői: erős izomzat és csontváz. Vastag bőr, fejlett orr, áll, kezek.

Az elmebetegségek három fő formáját (szkizofrénia, cirkuláris pszichózis,

epilepszia), és kimutatta, hogy a testalkat típusa és az elmebetegség formája között
szoros összefüggés van:

- a szkizofrén elmebeteg az esetek többségében leptoszom alkatú,

- a cirkuláris pszichotikus (felhangolt és nyomott fázisok állandó váltakozása)
piknikus,
- az epilepsziás pedig atlétikus.
Személyiségtípusok/lelki alkat/temperamentum jellemzői:

Ciklotim- piknikus: szélsőséges hangulati ingadozás, érzelemgazdagság

jellemzi; könnyen teremt kapcsolatokat, jó a beszédkészsége, humorérzéke;
nagyvonalú, vállalkozó természet, életörömökre beállított; a jelenben élnek, jól
alkalmazkodnak a környezetükhöz; nyílt, kedélyes, jószívű, tetterős, gyakorlatias;
a művészetben humorista, a tudományban empirista, a gyakorlatban jó szervező;
ha vezető, akkor rámenős (ilyen volt Luther, Goethe anyja, Humboldt)

Skizotim-leptoszom : zárkózott, befelé forduló, nehezen teremt kapcsolatokat;

érzelmi reakcióiban a túlérzékenység és a hűvös közömbösség váltakozik;
hajlamos a realitástól elszakadni, gondolkodása absztrakt; zárt individuális tere,
belső lelki vára, álomvilága van; vonzódik a filozófiához, a metafizikai problémák
iránt; a művészetben formaművész, romantikus, expresszionista; a tudományban
egzakt logikus, metafizikus; ha vezető idealista, fanatikus, hideg számító (ilyen
volt pl. Platon, Robespierre, Schiller, Spinoza, Kant, Nagy Frigyes); szélsőséges
esetben egoista, bűnöző, különc

Viszkózus-atletikus: fegyelmezett, beszabályozott, amit váratlan indulati kitörései

szakíthatják meg; gyakran kedélytelen, mogorva; aprólékos, gondolkodása
tapadékony; nagy fizikai erővel rendelkezik
 Sheldon:
- Emberi fizikum és vérmérséklet- szomtatotípus
A 3 fő testalkati típus egy-egy jellegzetes vérmérsékletnek felel meg.
viszcerotóniás (zsigeri)- endomorf: jellemzői az oldottság, kényelemszeretet,
elégedettség; ha bajba jut emberek közé vágyik
szomatotóniás (izomzati):- mezomorf magabiztos, keresi a fizikai erőpróbákat,
energikus, bátor, dominanciára törekszik; ha bajba jut cselekedni akar
cerebrotóniás (agyi):- ektomorf visszafogott testtartás és mozgás jellemzi, gyorsak a
reakciói, túlzottan feszült, szorong, zárkózott; ha bajba jut, magányra vágyik
Sheldon szemléletváltására jellemző volt, hogy az elfogultságot, előítéletet és a
tudományosan nem ellenőrzött megfigyeléseket próbálta kiküszöbölni, s próbált
minden lépésről-lépésre igazolni.

Kritikák:
-Determinisztikus
-Laikus pszichológus-emberismeret
-Tényleges okok helyessége

Alkati tipológiák:
-örökletes, statikus sajátosságok különböző magatartástípusok hátterében

Funkcionális típustanok:
-Környezeti hatásokkal kölcsönhatásban alakuló idegrendszeri történések
Tulajdonság vagy személyiségvonás elméletek
-Emberek jellemzésére használt tulajdonságok feltérképezése
-Statisztikai elemzés
-Milyen rendszerbe szerveződnek
- személyiség szerveződése

- vonás: tulajdonságok együttesei

-Big Five személyiségelmélet, személyiségvonások és összetevőik

2. Fejlődéselméletek
fejlődés, érés legfontosabb szakaszai
szakaszok jellemzői és személyiségalakító hatásai
éntudat

Erikson modellje a pszichoszociális fejlődésről

8 életkori ciklust különít el, melyek meghatározott sorrendben követik egymást (nem
lehet felcserélni őket, az epigenetikus elv szerint működnek). Az egyes ciklusokat
kritikus időszaknak nevezi, mert minden állomáson át kell esnünk egy normatív krízisen:
erőfeszítéseket kell tennünk annak érdekében, hogy az adott szinten megjelenő
képességeinket megfelelően kiterjesszük és birtokba vegyük.
1. szakasz: bizalom - bizalmatlanság (a csecsemőkor időszaka, megtanulja hogyan kell
kapni és elvenni (oralitáson keresztül) és megtanítja az anyát adni. Ha egymásra
hangolódnak bizalom, ha nem, akkor bizalmatlanság alakul ki) "az vagyok, amiben
reménykedem, s amilyen reményt nyújtok"

2. szakasz: autonómia - szégyen, kétely (korai gyermekkor, az analitás időszaka.

Lehetővé válik az izomműködés akaratlagos irányítása, itt tudja átélni, hogy az anyától
független, autonóm lény) "az vagyok, amit szabadon akarhatok"

3. szakasz: kezdeményezés - bűntudat (óvodáskor, fallikus fázis, az Ödipusz-komplexus

megjelenése, Freud szerint az lehet a konfliktus és bűntudat feloldása, ha a gyerek az
azonos nemű szülővel azonosul) "az vagyok, aminek el tudom képzelni magam"
4. szakasz: teljesítmény - kisebbrendűség (iskoláskor, a teljesítményképesség
időszaka, latencia periódus. A gyerek élvezi, hogy aktív, produktív és alkot, de ha ezt
nem tudja átélni, kisebbrendűségi érzés alakul ki benne) "az vagyok, amit működtetni
tudok"

5. szakasz: identitás - szerepkonfúzió (serdülőkor, genitális fázis. Erikson szerint ez

a legfontosabb, egyben legkritikusabb szakasz. Az identitáskrízis elnyúló időszakát
moratóriumnak nevezzük. Ekkor birkózik meg a serdülő a nemi éréssel, a
felnőttszerep bizonytalanságaival és itt integrálja mindazt, amiket az előző
időszakokból hozott magával)

6. szakasz: intimitás - izoláció (fiatal felnőttkor, meghaladjuk énes korszakunkat, az

érett párválasztás időszaka) "azok vagyunk, amit szeretünk"

7. szakasz: alkotóképesség - stagnálás (felnőttkor, az érett embert foglalkoztatja az

utódok megteremtése, a róluk való gondoskodás, annak átélése, hogy szükség van
rá. Akinek nincs meg ez a lehetősége, fokozatosan beszűkül, elsivárosodik)

8. szakasz: integritás - kétségbeesés (öregkor, megbékélt bölcsesség átélése pozitív

esetben, negatív esetben pedig a halálfélelem kétségbeesése jellemzi. Erikson a
teljesség kifejezést használja, ezzel a személyiség elfogadott egységére utal) "az
vagyok, ami fennmarad belőlem"
3. dinamikus teóriák

pszichés rendszeren belüli konfliktusok

pszichés rendszer és környezet következményei

Freud: pszichoanalízis
ösztönén, én, felettesén

Felettes-én – büntetés

szóbeli, életkornak megfelelő információ

a szabály értelmi feldolgozásához
ha túl erős, túl erős érzelmi feszültség,
ami gátolja az objektív átgondolást és feldolgozást
Időzítés: pontosan érthesse mit akarunk tiltani,
belássa ok-okozat