Szntan I.

Ltselmlet, sznkevers
Ltselmleti alapok
A fny az emberi szemmel rzkelhet elektromgneses sugrzs.
Hullmhossza kb. 400 nm s 800 nm kz esik.
Ltselmleti alapok
A fny tulajdonsgait meghatroz hrom f szempont:
amplitd, amelyet az ember fnyerknt, fnyessgknt rzkel,
frekvencia (s ezzel sszefggsben a hullmhossz), amelyet az ember sznknt rzkel
polarizci, azaz az elektromgneses rezgs irnya
Ltselmleti alapok
plcikk fny rzkels (hosszak, henger alakak,100-120 milli db)
csapocskk (hrom tpus) szn rzkels, les lts (rvidek, kp alakak 5-7 milli db)
A fovea szinte csak csapocskkat, a ltmez szle dominnsan plcikkat tartalmaz:
a ltmez kzepn j, a szlein azonban sznte megsznik a sznek rzkelse
gyenge fnyben a perifris lts az rzkenyebb
szaruhrtya
szemcsarnok
pupilla
irisz szivrvnyhrtya
szemlencse
sugrizom
vegtest
retina receptorok
fovea srgafolt,
ltgdr
vakfolt
ltidegplyk
Ltselmleti alapok
Fotonok receptorok (ingerlet) idegplyk talamusz (plyk keresztezse) nyakszirti lebeny elsdleges
ltkzpont homloklebeny msod-, harmadlagos ltkzpont (emlkkpek)
Ltselmleti alapok
Trlts
trlts s a szemek elhelyekedse
leslts, fnyer rzkelse
kpi adatfeldolgozs sebessge
Ltselmleti alapok
Trlts
Ltselmleti alapok
Trlts
Ltselmleti alapok
Trlts
a fny polarizcija
Stroop-teszt 1.
tipsuntis
vendaepe
doluptat
tendaece
uptatibus
volorecte
Stroop-teszt 2.
zld
lila
narancs
rzsaszn
srga
barna
vrs
kk
szrke
Stroop-teszt 3.
vrs
zld
szrke
srga
barna
kk
rzsaszn
lila
narancs
Szntan
Szntan
Vannak-e sznek?
a szn fogalma csak a fny jelenlte esetn rtelmezhet, a krnyezetnk valjban szntelen.
fny abszorbci s refexi, a trgyak felletnek tulajdonsga.
milyen szn a tlap ruhja?
Szntan
Additv sszead sznkevers
fnysznek
alpsznei: vrs, zld, ibolyakk (RGB)
Szubtraktv kivon sznkevers
festksznek
alpsznei: vilgoskk, bbor, srga (CMY)
alapsznek, msodlagos sznek, komplementerek