Isten megadta kijellte a helyes cselekvs mdjt npe szmra, ezrt a bn a

legtbb esetben nem ms, mint eltrs a helyes irnytl, eltrs az Isten ltal
kijellt normktl.

aj.xe , aj'x' illetve szrmazkai: A parancs vagy tilalom formjban
elismert normtl val eltrs, a tbbi ember jognak megsrtsre is
hasznlatos jogi kifejezs, kultikus normk, erklcsi szablyok megsrtse
jszv: a`marti,a
!A[' : a helyes trl letrni vanomi,a , paranomi,a
[v;P, : elvts, hibzs, bns, tudatos szembeszegls, szocilis bnk
estn. Mivel a bn izral szmra nem kizrlag vallsi fogalom. Ex 20, 12-17
msz 1,3-2,16
rb;[' : tmegy, a hatrok tlpse para,basij
saggh: a norma akaratlan megsrtse, elnz, mellfog
Rsa: az isteni utasts elvetse, szablytalan, trvnytelen, istentelen
maal: rossz hit (Hses)
Hlal: Isten szentsgnek megsrtse, tiszttalann ttel
ewel: adikias igazsgtalansg, Ez 18, 5-9)
asebia: a vallssal szembeni bn, istentelensg, kifizetetlen adsg Isten fel
(Mt 6, 12)

Ezek a fogalmak megmutatjk a bn sokoldal rtelmezst, s termszett a
Szentrsban, m hiba lenne a bnnek csupn egy vallsos szemlletre
kvetkeztetnnk mindezek alapjn, hiszen a Szentrs nem csak az Isten elleni
vtek ellen szlal fel, hanem fknt a prftai irodalomban egyrtelmen
megnylvnul a szocilis vtkek elleni fellps is pl.: szegnyek elnyomsa.
Ennek kapcsn beszlhetnk a szemlyes felelssgrl is. A bn
tulajdonkppen nem ms, mint az Istentl kapott szabadsg rossz
felhasznlsa. Ezkiel is kitart a szemlyes felelssg mellett, hiszen nem lehet
minden nyomorsgot pusztn az ltalnos, a kzssgi bnbl levezetni.
Jeremis is a llek megjulsnak szksgessgre hvja fel a figyelmet,
melynek sorn a trvny nem pusztn egy kls knyszer, hanem bels
motivl tnyezv vllhat. (Jer 31, 29-34; Ez 36, 24-29)
A ritulis vallsossg mr az szvetsg szemllete szerint sem oldja meg a bn
problmjt, bnbnatra, Isten megjt kegyelmre van szksg.
A ksbbi iradalom lersa az embert uralom al dnt dmoni hatalmakrl
szl, a harcrl a fny s a sttsg, a vilg fejedelme s Isten kztt, ennek
azonban nagy veszlye az, hogy ismt httrbe szortja a szemlyes felelssg
fontossgt (Qumrn, jszv)
Jzus gy beszl a bnrl, mint amelynek eredete az emberi szvben, s
akaratban keresend. (Mk 7, 20-23) trtelmezi a bn szemllett, mg a
trvny pusztn az emberi cselekedeteket vizsglja, addig bnnek nevezi a
haragot, megvetst is. (Mt 25, 41-46)
Bn a szeretettel szemben az nzs, az rzketlensg, lelki vaksg. Az
igazsggal szemben: kpmutats. De beszl a bnrl, mint betegsgrl (Mk 2,
17), mint bolondsgrl (Lk 12, 20)