Kertes Gábor

PUERTO RICO POLITIKAI RENDSZERE

Szemináriumi dolgozat a Latin-Amerika politikai rendszerei kurzusra

Vezető tanár: Dr. Anderle Ádám

Szegedi Tudományegyetem, 2001

Puerto Rico politikai rendszere

Történelmi áttekintés
A XV. században, a spanyolok érkezése- Állami jelképek
kor a sziget – Borinken – túlnyomó részét Zászló: A zászlót először 1895.
a Dél-Amerikából származó, az egyéb ka- december 22-én használta egy
Dr. Julio J. Henna által vezetett, a
ribi indiánokhoz képest, nem túl barát- Kubai Forradalmi Párthoz kötődő,
ságtalan Taíno (Arawak) indiánok lakták. politikai csoport egy New Yorki
gyűlésén.
Kolumbusz 1493-ben, második útján fe-
A függetlenségi harc szimbólumává lett, majd 1952. július
dezte fel az általa San Juan Bautista (Ke- 25-én, a sziget Nemzetközösségi tagságával vált Puerto
resztelő Szent János) névre keresztelt szi- Rico nemzeti zászlajává.
getet. A kubai zászló alapján készült, a kék és vörös színek fel-
cserélésével. A fehér ötágú csillag Puerto Rico-t szimboli-
A gyarmatosítás 1508-ban kezdődött, zálja, a kék háromszög három oldala a köztársasági kor-
az indián őslakosság létszámát akkoriban mányzás három ágát: a végrehajtói, törvényhozói és bírói
hatalmat. A három vörös sáv a három kormányzati területet
50 000 főre becsülték, ez szinte a nullára tápláló vérre, a két fehér sáv az emberi jogokra és az
csökkent a bányákban tapasztalt rossz egyéni szabadságjogokra utal.
munkakörülmények és az európaiak által Címer: 1511. november 8-án Ara-
góniai Ferdinánd királyi rendelet-
behurcolt betegségek következménye- ben határozta meg Puerto Rico
ként. 1511 volt az első – sikertelen – indi- címerpajzsát. A címer azóta gya-
korlatilag változatlan, ma ez a leg-
ánlázadás időpontja, 1513-ban pedig már régebb óta használt címer Latin-
fekete rabszolgák érkeztek a szigetre (La- Amerikában.
tin-Amerika más rabszolgatartó társadal- A címerpajzs szegélyén felismer-
hetők a spanyol címerről kölcsön-
maihoz képest azonban arányuk többnyi- zött motívumok.
re alacsony maradt, 15% körüli. az 1765- A zöld háttér Keresztelő Szent Jánosra utal. A Jelenések
ben Alexander O'Reilly altábornagy által könyvén pihenő és az Apokalipszis hét pecsétjét vigyázó
bárány Jézus Krisztust szimbolizálja. A jeruzsálemi ke-
végzett népszámlálás 39 846 szabad em- resztes fehér zászló a sziget katolicizálást jelzi.
bert és 5 037 rabszolgát említ, ami 12,6%- Pecsét: Az ország pecsétjének
os aránynak felel meg). Az egyre nagyobb szimbolikája gyakorlatilag meg-
egyezik a címernél leírtakkal.
számban jelen levő spanyol telepesekkel a
A szegélyen Spanyolországra és
faji keveredés – királyi jóváhagyással – Jeruzsálemre utaló szimbólumo-
megindult. kat találunk. Az ’F’ és ’I’ betűk a
katolikus királyokat reprezentál-
1539-ben felismerve Puerto Rico stra- ják.
tégiai jelentőségét Spanyolország erős vé-
delmi rendszert épített ki San Juan körül. 1595. november 22-én Sir Francis Drake pró-
bálta sikertelenül elfoglalni a szigetet. Az 1700-as években megalapították Ponce és
Mayagüez városokat, de a XVI-XIX. század közötti Puerto Rico-ra az elhanyagoltság volt
jellemző. Az 1800-as évek elején egy királyi rendelet – az európai lakosság arányát nö-
velendő – földet adományozott az egyéb dél-amerikai gyarmatokról vagy Európából ér-
kező bevándorlóknak. A rabszolgaság 1873-as eltörléséig a kávé- és cukornádültetvé-
nyek határozták meg az ország gazdaságát.
A spanyol gyarmati veszteségek hatása jelentős növekedést eredményezett a be-

2
Puerto Rico politikai rendszere

vándorlásban, a sziget gazdasága fellendülőben volt. 1897-ben Puerto Rico autonómiát

szerzett, csak hogy elveszítse azt az 1898-as spanyol-amerikai háború után.

Politika az Egyesült Államok árnyékában

1898. október elsején az Egyesült Államok és Spanyolország képviselői Párizsban talál-
koztak, hogy lezárják a hat hónapja tartó háborús viszályt. A december 10-én aláírásra
került Párizsi egyezmény szerint Spanyolország elvesztette Kubát és a Fülöp-szigeteket,
valamint Puerto Rico – a függetlenség helyett – amerikai fennhatóság alá került. John
Rutter Brooke tábornok által vezetett katonai kormány alakult.
1900. április 2-án az Egyesült Álla- Államszervezet a Foraker törvény és Jones tör-
mok 25. elnöke, William McKinley, aláírta vény után
a Foraker (más néven az 1900-as alkot- Foraker (1900)
mány-kiegészítő) törvényt, mely polgári Végrehajtó Törvényhozó Bírói
kormányzást vezetett be Puerto Rico-ban. szegmens szegmens szegmens

Az államigazgatás elemei a következők Kormányzó Legfelsőbb

bíróság
voltak: a kormányfő, az általa kinevezett
Kabinetfőnökök
végrehajtótanács és egy 35 választott tag- Kerületi bíróság

ból álló képviselőház egy nem szavazó Végrehajtó- Képviselőház

megbízott ügyvivővel. A bírósági rend- tanács (35 tag)
(6 észak ame-
szer legmagasabb szintjét a legfelsőbb bí- rikai, 5 Puerto
Rico-i tag)
róság képviselte, emellett kerületi és vá- Városi bíróság

rosi szinten működtek bíróságok. A tör-

Jones (1917)
vény az Egyesült Államok összes szövet-
Végrehajtó Törvényhozó Bírói
ségi jogszabályát is hatályba léptette a szegmens szegmens szegmens
szigeten. Az első, a Foraker törvény sze- Kormányzó Legfelsőbb
rint beiktatott kormányzó Charles H. Allen Kinevezi az bíróság
Egyesült Álla- Szenátus Képviselő- A bírókat kine-
lett 1900. május elsején. Puerto Rico ekkor (19 tag) ház vezi az Egye-
mok elnöke
(39 tag) sült Államok
sajátos helyzetbe került: nem volt függet- elnöke, jóvá-
Kabinetfőnökök hagyja az E. Á.
len állam, de jogilag nem volt része az Kinevezi a kor- szenátusa
mányzó, jóvá-
Egyesült Államoknak sem. hagyja a Puerto
Rico-i szenátus Kerületi bíróság
A helyzetet az 1917. március 2-án
életbe lépett a Jones-Shafroth néven ismert Városi bíróság

törvény oldotta meg (Woodrow Wilson el-

nöksége alatt), mely az Egyesült Államok állampolgáraivá tette Puerto Rico lakóit. A Jo-
nes törvény szétválasztotta a Puerto Rico-i kormányzatot végrehajtó, törvényhozó és bí-
rói hatalomra, biztosította a polgárjogokat és helyileg választott kétkamarás törvényho-
zói testületet létesített – 19 főből álló szenátus és 39 tagú képviselőház formájában.
Azonban a kormányzó vagy az Egyesült Államok elnöke bármely a helyi törvényhozás
által előkészített törvény ellen vétót emelhetett, az Egyesült Államok Kongresszusa pe-
dig bármely a törvényhozás által hozott intézkedés ellen fölléphetett. Az anyaország el-

3
Puerto Rico politikai rendszere

lenőrizte Puerto Rico gazdasági és pénzügyeit, valamint felügyelte a postaszolgálatot, a

bevándorlást, nemzetvédelmet és más alapvető kormányzati területeket.
1947-ben részleges önállóságot kapott a sziget,
először lehetővé téve a kormányfő-választást. 1948-
ban Luis Muñoz Marín lett Puerto Rico első, már
helyben választott kormányfője. 1950. június 30-án
az Egyesült Államok kongresszusa a 600-as törvé-
nyével elfogadta Puerto Rico Szabad Társult Állami
(ELA) státuszát, 1951-ben pedig az amerikai Kong-
resszus jogot adott Puerto Rico-nak saját alkotmá-
nya elfogadásához. 1952. március 3-án Puerto Rico
ratiÞkálta azt, majd az Egyesült Államok Kong-
Az első ügyvivő kormány tagjai 1917-ben
resszusának július 3-i jóváhagyása után július 25-én A. Ruíz Soler, José E. Benedicto,
hatályba is léptette. Ramón Siaca Pacheco, Hon. Arthur Yager,
Paul G. Miller, Manuel Camuñas,
Muñoz Marín ezután, az általa megalakított Salvador Mestre, Guillermo Esteves,
Demokratikus Néppártot vezetve, a hatvanas évekig Jesse W. Bonner, Pedro L. Rodríguez.

meghatározó politikai Þgurája volt az országnak.

Néhány évtized alatt Puerto Rico-ból, a „Karib-tenger szegényházából” Latin-Amerika
egyik legmagasabb életszínvonalával bíró állama lett.

Társadalmi struktúra a modern Puerto Rico-ban

Mint azt már említettem, Puerto Rico társadalmának etnikai felépítése a mindenkori po-
litikai-gazdasági elvárásoknak megfelelően változott. Az aktuális etnikai felépítésről
megbízható képet kaphatunk az 1990-es és 2000-es népszámlálások alapján, ez utóbbi
csak a faji összetételről szolgáltat adatokat.
Faj (2000). Az ország 3 808 610 lakosából 80,5% Népszámlálás 1530-ban (Francisco Manuel
fehér, 8% afrikai amerikai, 0,4% indián, 0,2% de Lando)

ázsiai, 6,8% egyéb nem kevert fajúnak vallotta Fehér (spanyol):

magát. A kevert fajok reprezentáltsága 4,2%. FérÞ Nő
Házas 71 57
Nem és kor (1990). A férÞak a népesség 48,43%- Egyedülálló 298 N/A
át (Magyarországon 47,74%-át) alkotják. Az 1999
Indián
évi magyarországi adatokkal összehasonlítva Szabad 497
(ld. a következő oldalon) szembeötlő a Þatal né- Rabszolga 1 040
pesség nagyobb, valamint a nyugdíj előtt állók Afrikai
kisebb aránya Puerto Rico-ban. A lakosság szá- FérÞ Nő
mának növekedési üteme, 0,56% így várhatóan 1 803 406

2005 körül megszülethet Puerto Rico négymilli- Összesen: 4172 lakos

omodik lakosa. A lakosság száma a szigeten 77
évente nő kétszeresére.
2000-ben 15,47 születés jutott 1 000 lakosra (itthon 9,6 1998-ban), 7,74 haláleset és -

4
Puerto Rico politikai rendszere

2,14 bevándorló. 100 000 lakosra A népesség korcsoportok szerint

jutó halálesetekből 142,6 szív-, 95,4 30,00%

rák-, 55,1 cukorbetegség-eredetű 25,00%

volt. A gyermekhalandóság 1 000

20,00%

Százalékos arány
élve születésre 9,71. A várható
élettartam férÞaknál 71,05, nők 15,00%
Puerto Rico
Magyarország
esetében 80,3 év. 10,00%

Az 1 000 főre jutó házasság-

5,00%
kötések száma 9,2 (szemben a 4,49-
0,00%
es magyar mutatóval), a válások <5 5-9 10-14 15-19 20-24 25-44 45-54 55-59 60-64 65-74 75-84 85<
Korcsoport
száma ezer főre 4,47. A családok
átlagos létszáma 3,5, egy nő átla- Fiatal Puerto Rico, idős Magyarország
gosan 1,9 gyermeknek ad életet.
Lakás (1990). A Puerto Rico-iak 99%-a rendelkezik valamilyen lakhatással, ez 1 054 924
háztartást jelent. A háztartások 84%-a családi háztartás, ezek 28,4%-át egyedülálló nő
vezeti. A lakások 5%-ában nélkülözik a teljes csatornázást.
A lakosság 71%-a városokban lakik, 29%-a vidéken.
Iskolázottság (1998-99). Az általános is- Tények Puerto Rico-ról
kolába járók száma 350 714, a középisko-
Földrajzi koordináták: Északi szélesség 18° 15´, nyugati
lai tanulók száma 144 157, a főiskolai hosszúság 66° 30´.
hallgatóké 114 684, míg az egyetemi hall- Terület: 9 104 km², ebből 8 959 km² szárazföld.
gatóké 168 000. Az egyetemek száma 44. Tengeri határ: 501 km.
A 15 év fölötti lakosság 89,6%-a tud írni és Lakosság: 3 808 610 fő (2000) (70% városi, 30% vidéki).
olvasni. Etnikai megoszlás: 78% spanyol (kreol), 15% mulatt, 5%
fekete, 2% angol.
Munka (1999). A lakosság gazdaságilag
Vallás: 85% római katolikus, 8% protestáns, 7% egyéb
aktív hányada 32,2%. A szektorok szerinti illetve nem vallásos.
megoszlás: 25% szolgáltatás, 23% kor- Főváros: San Juan (alapította Juan Ponce de León 1508-
mányzat, 20% kereskedelem, 15% kéz- ban).

művesipar, 6% távközlés és szállítmányo- Államforma: Köztársaság (az Egyesült Államok teljes ön-
kormányzattal rendelkező társult állama).
zás, 5% építőipar, 3% mezőgazdaság. A
Politikai fölosztás: 8 szenátori kerület, 40 képviselői ke-
munkanélküliek aránya 12,5%. rület és 78 önkormányzat.
A földterület 51,9%-a áll művelés Hivatalos nyelvek: Spanyol és angol (1991-1993. csak
spanyol!). A lakosság kb. negyede beszéli az angolt,
alatt (ebből 9% szántó, 26% legelő, 16% korlátozott képességekkel. Az angoltudás mindenütt el-
erdős terület), a legjelentősebb termények: várás az államigazgatásban.
cukornád, trópusi gyümölcsök és kávé. Nemzeti ünnep: November 19. Puerto Rico fölfedezésé-
nek dátuma. Az Egyesült Államok nemzeti ünnepein kí-
vül további helyi kilenc munkaszüneti napjuk van.
Alkotmányos jogok
Az 1952-ben elfogadott alkotmány bevezetőjében a Puerto Rico-iak elkötelezik magukat
a köztársasági formájú demokratikus államszervezet mellett.
A második szakaszban az egyént megillető jogokról szólnak: törvény előtti és az

5
Puerto Rico politikai rendszere

oktatási rendszerben gyakorolt egyenlőség, szabad vallásgyakorlás (valamint az állam és az

egyház szétválasztása), szólás- és sajtószabadság, a tanuláshoz és munkához való jog, gyüle-
kezési és szervezkedési jog (katonai szervezetek kivételével) a legfontosabbak. Az élethez, a
szabadsághoz és a tulajdonhoz való jogot alapvető emberi jogként említik, ezen kívül a
gyermekek védelméről is szót ejtenek.
A szociális jogokat (a megfelelő életszínvonalhoz, a szociális védelemhez való jog) bizto-
sító cikkelyt 1962-ben eltávolították az alkotmányból.

Parlamentarizmus, választások
Az alkotmány szerint a négyévente, a parlament által meghatározott novemberi (általá-
ban a november első hétfőjét követő keddi) napon országos választásokat kell kiírni. Ek-
kor megválasztásra kerülnek a kormányzó, az országgyűlés szenátusának 27, képviselő-
házának 51 tagja, a polgármesterek és az önkormányzatok tagjai. A Puerto Rico-iak nem
vehetnek részt az Egyesült Államok elnökválasztásán. Ennek megfelelően három szava-
zócédulát kapnak a szavazók.
A szigeten élő amerikai, vagy Puerto-
Rico-i, 18 éves korukat betöltött állampolgá-
rokat illeti meg választójog. A tulajdonnal
nem rendelkezőknek illetve írni-olvasni nem
tudóknak is joguk van a szavazáshoz.
Végrehajtó hatalom. A kormányzó személyét
közvetlen szavazással választják. A választá-
sokat követő év januárjának másodikán kerül Szenátori és képviselői körzetek
sor beiktatására. Kormányzó lehet minden 35.
életévét betöltött Egyesült Államokbeli állampolgár, aki a választásokat megelőző öt év-
ben Puerto Rico-i lakos volt.
A kormányzó hívja össze a törvényhozás rendkívüli üléseit. A törvények hatályba-
lépéséhez ellenjegyzése szükséges. Ő a nemzetőrség főparancsnoka, szükségállapotot is
ő rendelhet el. Közkegyelmet gyakorolhat. A kormányt alkotó 15 minisztert a szenátus
jelöltjeiből és jóváhagyásával jelöli ki. (A főbb minisztériumok: állam-, igazságügyi, ok-
tatási, egészségügyi, pénzügy-, munkaügyi, földművelésügyi és kereskedelmi, valamint
munkaügyi.)
Törvényhozó hatalom. Megválasztható minden, a választásokat megelőzően legalább
két évig Puerto Rico-n élő Puerto Rico-i állampolgár, aki ír és olvas a spanyol vagy angol
nyelvek valamelyikén. Az alsó korhatár 25 év a képviselőházban és 30 év a szenátusban.
A jelöltnek legalább egy évvel a választásokat megelőzően már abban a választási kör-
zetben kell élnie, amelyben indul.
A szavazás pártokra (esetleg független jelöltekre) történik, a választókat reggel
nyolctól délután háromig várják. A nyolc szenátori körzet 2-2 szenátort válasz, a 40 kép-
viselői körzet pedig 1-1 képviselőt. A körzetek kijelölését tízévenként, a népszámlálási

6
Puerto Rico politikai rendszere

adatok tükrében felülvizsgálja egy meghatározott összetételű bizottság. A körzetek az

alkotmányban meghatározottak. A győzelemhez egyszerű többségre van szükség. A
maradék 11-11 parlamenti helyet a szavazatoknak és a körzet lakosságának megfelelően
osztják szét.
Az alkotmány III. szakaszának 7. paragrafusa és a választási törvény 6.012. szakasza
– a „kisebbségi” törvény – külön foglalkozik egy sajátos szabállyal, ami bizonyos esetek-
ben megakadályozza – két plusz helyet biztosítva az ellenzék számára –, hogy egy párt
vagy lista kétharmados többséget szerezzen a parlament bármely kamarájában (a kiegé-
szítő helyek elosztásához szükséges számítások két oldalra rúgnak).
Bírói hatalom. Puerto Rico-ban a bírói hatalom letéteményese az öttagú Legfelsőbb bíró-
ság. Ezen kívül a törvényhozás létesíthet, illetve szüntethet meg bíróságokat. A bírósági
rendszer városi bíróságokból, kerületi bíróságokból és feljebbviteli bíróságból áll. A mi-
niszterekhez hasonlóan a szenátus jóváhagyásával a kormányzó jelöli ki a bírókat.
A legfelsőbb bíróság leendő tagjával szembeni elvárás, hogy megválasztása előtt le-
galább öt évig a szigeten éljen (az Egyesült Államok állampolgáraként), és legalább tíz
éve praktizáljon Puerto Rico-ban.

A választások első száz éve

A spanyol koloniális korszakban 1865-től szerveződtek pártok Puerto Rico-ban. A kon-
zervatív-liberális szembenállást a Partido Incondicional Español (Feltétlen Spanyol Párt) és
a Partido Liberal Reformista (Liberális Reformpárt) testesítette meg. A liberálisok közt két
csoportot lehetett elkülöníteni, az autonómia-pártiakét, illetve az anyaországgal szoro-
sabb kapcsolatot tartani szándékozókét. 1887-ben megalakul a Partido Autonomista
Puertorriqueño (Puerto Rico-i Autonómia Párt) vezetőjük Luis Muñoz Rivera volt. Hívei
1899-ben létrehozták a Partido Federalt (Szövetségi Párt), pártellenfelei pedig a Partido
Republicano Puertorriqueñot Dr. José Celso Barbosa vezetésével. Harmadik erőként megje-
lent a Partido Obrero Socialista (Szocialista Munkáspárt). Mindhárom párt kiállt a katonai
kormányzás felszámolása és az alkotmányos rend megteremtése mellett.
A Foraker törvény 1900-as elfogadása után választásokon történt Puerto Rico tör-
vényhozása, majd 1948-tól, végrehajtó hatalma letéteményeseinek kijelölése. 1900. a Re-
publikánus Párt elsöprő győzelmét hozta, 1902-ben még mindig bő kétharmados több-
sége volt az ekkor 35 fős képviselőházban. 1904-ben feloszlik a Szövetségi Párt, helyét az
Unión de Puerto Rico (Unionista Párt) veszi át, továbbra is Muñoz Rivera vezetésével. Az
1904-es választások már az unionisták meggyőző fölényével zárultak, amit a következő
négy választáson (1906, 1908, 1910, 1912) is abszolút győzelmük követett. 1914-ben mi-
után Az Unió szövetséget ajánlott a Republikánus Pártnak (amit az tudomásul sem vett)
az abszolút többség egyszerűvé csökkent.
Az 1917-es választásokat már új választói körzetek szerint tartották, az unionisták és
republikánusok mögött pedig már egy erőteljes Szocialista Párt végzett. Az 1920-as vá-
lasztásokon a szocialisták és republikánusok helyi szövetségeikkel elérték, hogy a le-

7
Puerto Rico politikai rendszere

adott szavazatok 49,3%-át megszerezzék. A Szocialista Párt három év alatt megduplázta

a szavazatainak számát. A következő ciklus alatt az unionisták politikai krízisbe kerül-
tek, de 1924-ben a republikánusokkal szövetségben (Alianza Puertorriqueña) legyőzték a
Szocialista Pártot szövetségeseivel, 1928-ban a különbség azonban csökkent a két szövet-
ség között.
1932 ismét átrendeződést hoz a párt- Luis Muñoz Marín: Puerto Rico atyja

rendszerben. 1931-ben az Unionista pár- Luis Muñoz Marín San

Juanban született 1898. feb-
ton belül fölerősödtek az autonómiát ruár 18-án. Apja Luis Muñoz
szükségesnek tartó hangok. A másik ol- Rivera volt. Iskoláit az Egye-
dalon az Alianza Puertorriqueña készült sült Államokban végezte,
majd 1920-tól újságíróként
egyesülni a Partido Republicano Puro-val, dolgozott. Akkoriban költe-
hogy az 1932-es választásokon a szocia- ményeket szerzett, dráma-
írással is foglalkozott.
listákkal szövetségben megszerezzék a
1926-ben visszatért Puerto Rico-ba, majd 1932-ben sze-
többséget. Az új pártalakulat a Partido nátusi képviselővé választották. 1938-ban megszervezte a
Unión Republicana (Köztársasági Unió) ne- Demokratikus Néppártot, mely 1940-ben többségbe került
a szenátusban. Muñoz Marín 1948-ig a szenátus elnöki
vet kapta. Eközben az unionisták új néven posztját is betöltötte.
alapítottak pártot, a Partido Liberal Nem látván jövőt az addig követett függetlenségpárti politi-
kában, kidolgozott egy programot az Egyesült Államok
Puertorriqueño-t (Puerto Rico-i Liberális tőkéje beáramlásának gyorsítására, földreformmal, infrast-
Párt). 1934-ben megalakult a Puerto Rico-i ruktúra-fejlesztéssel próbálta bevonni a vérkeringésbe az
Kommunista Párt. Végül a szocialisták és elhanyagolt vidékeket. Jelentős sikereket ért el az elmara-
dott országban.
a Köztársasági Unió szövetsége maga- 1948-ban ő lett a sziget első választott kormányzója. 1964-
biztos győzelmet aratott, eközben a Naci- ig dolgozott e poszton. Kormányzása alatt vált Puerto Rico
társult-állami státuszúvá. Puerto Rico atyja 1980-ban halt
onalista Párt nem került a Parlamentbe. Az
meg San Juanban.
1936-os választások már a nacionalisták és
a függetlenségiek hattyúdalát hozták, a liberálisok pedig alulmaradtak a Köztársasági
Unió és a szocialisták szövetségével szemben.
Az ezt követő négy év Puerto Rico politikai életének legaktívabb időszaka volt. Az
1937. március 21-i Ponce-i mészárlásban 17-en haltak meg, nacionalista tüntetők és rend-
őrök egyaránt. 1938. július 22-én a Liberális Pártban nemkívánatossá vált Muñoz Marín
alapított új pártot, a mai napig létező PPD-t. Létrejött az UniÞcación Puertorriqueña
Tripartita, és egy erős harmadik oldal benyomását keltette a választásokon, melyen
Muñoz Marín pártja hajszálnyi többséget szerzett a szenátusban. Új korszak köszöntött
be Puerto Rico-ban. Az 1944-es választásokon már földcsuszamlásszerű győzelmet ara-
tott a PPD.
A Demokratikus Néppárt Egyesült Államokhoz közelítő politikájának köszönhető-
en 1946-ban megalakul a Partido Independista Puertorriqueño (Függetlenségi Párt). A szo-
cialisták és a köztársasági unió mellé csatlakozott a frissen alakult Partido Estadista
Republicano (Tagállamiság Párt), de a PPD így is megszerezte a szavazatok többségét és
az első alkalommal megválasztott kormányzó is soraikból került ki.
Az 1952-es választások a pártszövetségek megszűnését hozták, a sorrend PPD, PIP,

8
Puerto Rico politikai rendszere

PER, szocialisták. A Demokratikus Néppárt fölénye töretlen maradt. Az 1956-os, 60-as és

64-es választásokon a függetlenségiek fokozatosan háttérbe szorultak, de a status quo
érintetlen maradt.
Az 1968-as választások előtt azonban megjelent egy új politikai erő, a Partido Nuevo
Progresista (Új Haladó Párt). Az 1967. augusztus 20-án létrejött párt megalakulásához az
vezetett, hogy a PER az abban az évben Puerto Rico államformájáról tartott népszavazás
bojkottjára szólította fel a szavazópolgárokat. Az szavazást fontosnak tartó tagállamiság
pártiak Don Luis A. Ferré vezetésével létrehozták az új politikai erőt, és Don Luis a vá-
lasztásokon rögtön Puerto Rico kormányzója is lett, a PPD-ben végbement szakadásnak
is köszönhetően.
1972 óta a választásokat a PPD és a PNP váltakozó győzelmei jellemzik, többnyire a
PPD sikerét hozva. A megválasztott kormányzók Rafael Hernández Colón (PPD – 1972,
1984, 1988), Carlos Romero Barceló (PNP – 1976, 1980), Pedro Rosselló (PNP – 1992, 1996),
Sila María Calderón (PPD – 2000). A különbségek minden esetben 3-4 százalékpontosak
voltak.
Főbb pártok Puerto Rico-ban
A pártrendszer ma
Partido Nuevo Progresista (Új Haladó
Az ország pártjai ma leginkább Puerto Párt). Államiság, biztonság, haladás.
Rico államformájának kérdéséről alkotott Célja az, hogy Puerto Rico az Egyesült
Államok teljes jogú tagállama legyen.
eltérő véleményük szerint különböztet-
Az embléma, ami egy kókuszpálmát
hetők meg. A három államforma körül ábrázol, ami az 1968-as választások
gyülekeznek a párthívek. alatt kalandos körülmények között ala-
kult ki.
Tagállamiság. Az Egyesült Államok telejs
Partido Popular Democrático (Demok-
jogú 51. államává tenné Puerto Rico-t, ki- ratikus Néppárt). Kenyér, föld, sza-
emelve a kolonialitás érzését keltő státu- badság.
szából, ezzel hatályba helyezve az Egye- A Luis Muñoz Marín kormányzása alatt
kidolgozott társult állam („Common-
sült Államok teljes alkotmányát az or- wealth”) státusz fenntartásáért küzd.
szágban. Biztosítaná a részvételt az ame- Emblémájában egy Puerto Rico-i földműves – jíbaro –
rikai elnökválasztáson, továbbá az eddigi látható a jellegzetes pava elnevezésű kalapban.

szavazati joggal nem rendelkező kong- Partido Independista Puertorriqueño

(Függetlenségi Párt). Őszinteség, bi-
resszusi megÞgyelő helyett hat képviselőt zalom, méltóság és büszkeség.
és két szenátort az amerikai törvényho- A párt Puerto Rico függetlensége mel-
zásban. Stabil garanciákat adna Puerto lett tör pálcát.
A zászló zöldje az ország földjét szimbolizálja, a fehér ke-
Rico jövőjét nézve, ezáltal stabilabb és tö- reszt a párt kereszténydemokrata gyökereire utal. A zászló
retlenebb fejlődését eredményezhetné. A elrendezése tiszteletadás az 1868. szeptember 23-i Lares-
ben kitört spanyolellenes felkelésnek.
választásokon többnyire az északi tarto-
mányokban győztek a PNP jelöltjei.
Szabad társult állami státusz. Az Egyesült Államok és Puerto Rico közötti kétoldalú
szerződésen alapuló államforma. A szerződés garantáltan csak közös megegyezéssel
módosítható. Amerikai állampolgárság, közös piac, pénznem és nemzetvédelem, gazda-

9
Puerto Rico politikai rendszere

sági autonómia, saját sport-válogatottak jellemzik, valamint bizonyos, a tagállamok által

élvezett, kedvezmények hiánya.
Függetlenség. Teljes felügyelet a jelenleg Népszavazások az államformáról

az Egyesült Államok által irányított terü- 70,0%

letek felett (a fontosabbak: külkapcsolatok 60,0%

és külkereskedelem, vámadminisztráció, a 50,0%

légi-, földi és vízi forgalom ellenőrzése, ki- 40,0% Szabad társult államiság
Tagállam státusz
és bevándorlás, állampolgárság, honvé- 30,0% Függetlenség

delem, igazságszolgáltatás, nemzetközi 20,0%

szerződések, tömegkommunikáció, mező- 10,0%

0,0%
gazdaság, bányászat, postaszolgálat, tár- 1967 1993 1998

sadalombiztosítás). Gyengülő függetlenségi törekvések

Az Egyesült Államokkal kötendő
szerződés határozná meg a függetlenségbe való átmenet menetét, mely biztosíthatná
esetleg: a társadalombiztosítás előnyeinek további élvezését, az amerikai állampolgársá-
got, az amerikai dollár használatát, szabad belépést az Egyesült Államok piacára stb.
Választások 2000. A 2000. november 7-én tartott legutóbbi választások a Demokratikus
Néppárt sikerét hozták. A részvételi arány A szavazói aktivitás kor és nem szerint
82,6%-os volt (ez valamivel alatta maradt 90,0%

a négy évvel korábbi 83,6%-nak) Puerto 80,0%

Az aktív szavazók aránya

70,0%

Rico mindig is kiemelkedett a választások 60,0%

részvételi arányát tekintve. Az aktív nők 50,0%

40,0%
Férfi
aránya a választásokon valamivel maga- 30,0% Nő
20,0%
sabb az aktív férÞakénál. A szigeten elő- 10,0%

ször szavazók illetve kihagyás után újra 0,0%

18- 20- 25- 30- 35- 40- 45-
19 50- 55- 60- 65- 70-
24 75-
szavazójoggal rendelkezők között az Életkor
29 34 39 44 49 54 59 64 69 74 79
80-
84
85-
89
90-
94
95<

arány hasonló: a férÞak 68%-a a nők Szavazói aktivitás megoszlása életkor…

72,5%-a adta le szavazatát.
Kormányzóvá választották a PPD je-
löltjét, Sila M. Calderónt (48,6%), ő lett
Puerto Rico első női kormányzója meg-
előzve a PNP színeiben induló Carlos I.
Pesquerát (45,7%) és a függetlenségpárti
Rubén Berríos Martínezt (5,2%). Megbízott
ügyvivő lett Aníbal Acevedo Vlá (PPD –
49,3%), mögötte Carlos Romero Barceló
… és lakóhely szerint (férÞak/nők)
(PNP – 45,4%) és Manuel Rodríguez Orella-
na (PIP – 4, 8%) végzett.

10
Puerto Rico politikai rendszere

A törvényhozási helyek elosztását

meghatározó szavazatok megoszlása a
következőképpen alakult: PPD – 48,9%,
PNP – 46,1% és PIP – 5%. A szenátusba a
választókörzetekből 8 PPD-s és 2 PNP-s
jelölt jutott, míg a szavazatok további 5-5
szenátori helyet adtak mindkét pártnak, a Polgármesterek pártmegoszlása
PIP-nek egy szenátori hellyel kellett meg-
elégednie. A képviselőházban a választókörzetekből bejutott képviselők száma: 25
PPD-s és 15 PNP-s. A szavazatok további 5-5 képviselői helyet juttattak mindkét párt-
nak, a függetlenségpártiaknak itt is egy szék jutott. A 78 önkormányzatból 45 került
néppárti polgármester kezébe, míg 33 a haladó-pártiakhoz. Az 1992-es és ’96-os sikerük
után a „pálma”-pártnak be kellett látnia, minden téren alulmaradt a Demokratikus
Néppárttal szemben, az erőviszonyok gyakorlatilag megfordultak a két párt között.

Hadsereg
Puerto Rico lakosságának hadkötelesei 1917 óta szolgálnak az Egyesült Államok hadse-
regében. Ma az ország védelméért ugyanez a hadsereg felelős, mely kiegészül a helyi
félkatonai Nemzeti Gárdával és a Rendőrséggel. Az ország politikai rendszerének alakítá-
sában a hadseregnek nem jutott számottevő szerep, így oly sok más latin-amerikai ál-
lammal szemben Puerto Rico modern történetének nem eleme a katonai diktatúra.
Az amerikai csapatok Panamából történő kivonása (1999. dec. 31.) óta Puerto Rico-
ban állomásozik a legmagasabb számú amerikai haderő Latin Amerikában. Több straté-
giai parancsnokság (U. S. Southern Command, U. S. Army South) új székhelye lett az or-
szág. Az Egyesült Államok régióbeli katonai tevékenységét is innen irányítják.

Pressziócsoportok
Puerto Rico mindennapjaiban nagy szerepet játszanak a különféle polgári mozgalmak.
Vieques. Az országot ma legdrámaibban érintő politikai probléma is a hadsereggel,
pontosabban a Puerto Rico keleti partjai mellett fekvő Vieques szigetén állomásozó ha-
ditengerészettel kapcsolatos. 1941-ben a sziget 33 000 hektáros területének 80%-át bir-
tokba vette az amerikai haditengerészet. Azóta a három részre osztott kis sziget alig
10 000 fős polgári lakossága folyamatos konßiktusoknak van kitéve. A sziget keleti ré-
szén tartott éles lőgyakorlatok káros hatását pedig független szakértők is kimutatták.
A haditengerészet közleményiben konfrontációmentes és békés együttélést hirdet, a
polgári lakosság egészségének állandó Þgyelemben tartásával, a természeti környezet és
különösen a védett fajok védelmét, a tudományos kutatómunka előmozdítását. A való-
ságban azonban folyamatosan derül fény kirívó esetekre. A haditengerészet gyakorlato-
zás közben napalmot és gyengített urániumot tartalmazó lövedékeket is bevetett. A ten-
gerfenéken fel nem robbant bombák, elsüllyedt hajók és mérgező anyagokat tartalmazó

11
Puerto Rico politikai rendszere

hordók találhatók. Egy vizsgálat szerint a rákos megbetegedések száma Viequesen 1985
és 1989 között 26 százalékkal emelkedett a Puerto Rico-i átlag fölé.
Az 1999-ben egy civil biztonsági őr (David Sanes Rodríguez) ha-
lálát követelő baleset volt az utolsó csepp a pohárban a sziget lakos-
sága számára. A sziget keleti csücskében több szervezet – számtalan
ilyen küzd a haditengerészet távozásáért – polgári engedetlenségi A tiltakozók egyik
mozgalmak keretében próbálja elérni a bombázások befejezését, va- jelképe
lamint a sziget nyugati részének – melyet a hadsereg jelenleg lőszer-
raktárként használ – rehabilitációját. E mozgalmakban azelőtt elkép-
zelhetetlen összefogás mutatkozik meg. Egyházi, szakszervezeti-,
feminista és diákszervezetek vezetői emelik fel közösen hangjukat,
megteremtve a politika felett álló társadalmi konszenzust. A hadse-
reg távozását még a tagállamiság-pártiak egy része is támogatja.
Az Egyesült Államok, mely Viequesen saját törvényeit és nem-
zetközi egyezményeket is folyamatosan megszeg a lőgyakorlatok
során meghátrálni látszik. A védelmi minisztérium 1999. október 18-
án született jelentésében a bombázások befejezését és a haditengeré-
Mérgező szemét a
szet 5 éven belüli kivonását indítványozta. A december 30-án meg- tengerben
született Clinton ajánlat azonban nem volt kielégítő a tiltakozók
számára (ennek főbb pontjai: az éles lőszerek alkalmazásának felfüggesztése, a gyakor-
latok számának felére csökkentése, a hadsereg 5 éven belüli távozása), ők a haditengeré-
szet azonnali távozásáért küzdöttek. A helyzetet egyelőre a november 6-án tartandó,
vitatott népszavazás hivatott eldönteni.
Országos sztrájk. 1998-ban a Puerto Rico-i telefontársaság (PRTC) privatizációjának hí-
rére (a társaságot egy, az amerikai GTE által vezetett konzorcium vette volna meg)
azonnal sztrájkba léptek a vállalat dolgozói. A 6 500 tiltakozóhoz hamarosan több tízez-
ren csatlakoztak és a június 7-én és 8-án tartott általános sztrájknak (1934 óta nem volt
példa országos sztrájkra) már mintegy 500 000 résztvevője volt, a több mint 60 szakszer-
vezetet tömörítő Comité Amplio de Organizaciones Sindicales (CAOS) támogatásával. A
mozgalomban a baloldali radikális szervezetek is képviseltették magukat. A negyven
napos sztrájk ellenére, végül bizonyos biztosítékokkal ugyan, 1999 februárjában mégis
sor került a privatizációra. Az 51%-os részesedés vételára több mint 2 milliárd dollár
volt.

Külkapcsolatok
Manapság a Puerto Rico-iak fontosnak tartják deklarálni, hogy a politikai világ számuk-
ra sem ér véget az Egyesült Államokkal ápolt kapcsolatoknál. Természetesen nem lehet
Þgyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy minden az Egyesült Államok által meghatáro-
zott külpolitikai lépés automatikusan érvényes a hozzá tartozó területeken is, és hogy
Puerto Rico külkapcsolatai így részét képezik az anyaország külpolitikájának.

12
Puerto Rico politikai rendszere

A kérdés az, hogy hol fér bele Puerto Rico ebbe a külpolitikába. Viequest leszámítva
az ország nem igen bír stratégiai értékekkel az Egyesült Államok számára, sőt az emlí-
tett helyzet miatt ezek az előnyök is eltűnőben vannak. Gazdaságilag pedig nem igazán
jelentős az, amit a szigetország a nagy, amerikai gazdasághoz hozzá képes tenni. Ennek
megfelelően az 1994-ben létrehozott Új Gazdasági Modell új piacokat – és a befektetőcso-
portok bizalmát – tervezett megszerezni. Panama, a Dominikai Köztársaság, Costa Rica
és Chile voltak a fő célpontok. A gazdasági partnerek között előkelő helyet foglal el Ja-
pán, Nagy-Britannia és Venezuela is. Az Amerikai Szabadkereskedelmi Övezet létrejötte
után Puerto Rico a kereskedelmi híd szerepét szeretné betölteni a két Amerika, valamint
az Amerikák és Európa között.
Puerto Rico a következő nemzetközi szervezeteknek tagja: CARICOM (Karibi Közös-
ség: megÞgyelő), ECLAC (Latin-Amerikai és Karibi Gazdasági Bizottság: társult), FAO (tár-
sult), ICFTU (Szabadkereskedelmi Uniók Nemzetközi Szövetsége), INTERPOL (alszervezet),
IOC, WCL, WFTU, WHO (társult), WTO (társult).

Egyházak
Az első katolikus templom 1509-ben épült a szigeten. Az Egyház szárnyai alatt már
1512-ben létrejött az első iskola, 1524-ben az első kórház. 1924 óta két egyházmegye ta-
lálható a szigeten, az egyik Ponce, a másik San Juan központtal. A klérus több mint két-
százötven papból áll, ennek több mint 50%-a világi pap. A szigeten megtalálható rendek
spanyol, holland és amerikai eredetűek. Az apácarendek között francia eredetűt is talá-
lunk. II. János Pál Pápa 1984-ben, karibi körútján járt Puerto Rico szigetén.
Az első anglikán gyülekezet 1873-ben alakult Ponce-ben. 1905-ben jött létre az
Evangélikus Egyházak Szövetsége. Mindkét csoportosulás működtet kórházakat, iskolákat
és missziókat.
Ma a papság politikai aktivitása leginkább a már említett viequesi konßiktus kör-
nyékén érezhető, de találkozhatunk például tagállamiságot ellenző írásokkal, melyeket
katolikus papok fogalmaztak meg.

●●●

Puerto Rico, azt mondhatjuk, különleges státusszal bír a latin-amerikai és karibi spanyol
hagyományokkal rendelkező nemzetek között. Az Egyesült Államokkal fenntartott szo-
ros kapcsolatai mellett azonban nem válik meg identitásától.
Politikai rendszere mozgalmas, érdekes átalakulás után, mely többnyire mentes volt
a demokráciaellenes jelenségektől, nyugvópontra jutott, kulcskérdései állandósultak.

13
Puerto Rico politikai rendszere

Irodalomjegyzék
A dolgozat elkészítéséhez kizárólag az Interneten fellelhető anyagokra támaszkodtam.
Mivel a meglátogatott oldalakat részletesen leíró bibliográÞa még jó néhány oldalt meg-
töltene, inkább egy – formájában is – rendhagyó irodalomlistával próbálkozom. Cso-
portosítva tálalom az általam legfontosabbnak tartott portálok címeit.
Általános
Puerto Rico alkotmánya: http://www.qsl.net/kp4ang/constitucio-pr.html, http://
welcome.topuertorico.org\constitu.shtml.
PuertoRico.com: http://www.puertorico.com/.
Welcome to Puerto Rico: http://welcome.topuertorico.org/. Egy mindenre kiterjedő or-
szág-ismertető, Magaly Rivera munkája.
Puerto Rico en breve : http://www.puertorico.com/.
Puerto Rico – Boriken: http://www.prboriken.com/.
Estado51.com: http://www.estado51.com/.
Keresők: http://dir.yahoo.com/Regional/countries/united_states/dependent_areas/
puerto_rico/, http://wepa.com/, http://www.lycos.com.pr/, http://www.dubina.com/.
Választások
Red Informática de la Comisión Estatal de Elecciones de Puerto Rico: http://www.ceepur.
net/. A választási törvény: http://www.ceepur.net/ley.electoral.pdf.
Elections in Puerto Rico: http://electionspuertorico.org/.
The World of 1898: http://lcweb.loc.gov/rr/hispanic/1898/.
Pártok
Historia de los partidos politicos puertorriqueños (1898-1956): http://www.camara2000.
com/Alibros/HIST-PART-POLPR/indice-HPPPR.htm. Bolívar Pagán könyve.
Demokrata Néppárt: http://www.pava.net/.
Haladó Párt: http://www.pnp.org/.
Függetlenségi Párt: http://www.pip.org.pr/.
Jelképek: http://fotw.digibel.be/flags/pr.html.
Külkapcsolatok
Szervezetek: http://www.eclac.org/, http://www.caricom.org/. Részletes
graÞkonokkal a karibi országok kereskedelmi mérlegéről.
Vieques
Vieques portálok: http://www.vieques-island.com/vi/, http://www.viequeslibre.org/.
Not one more bomb in Vieques: http://www.neravt.com/left/ruiz.htm. Carmelo Ruiz-
Marrero üzenete az Egyesült Államok polgáraihoz.

14
Puerto Rico politikai rendszere

Egyházak
Puerto Rico in the Great Depression: http://newdeal.feri.org/pr/pr05.htm.
Folyóiratok
Médiumok: http://directory.google.com/Top/World/Espa%C3%B1ol/Pa%C3%ADses/
Puerto_Rico/Noticias_y_Medios/.
Puerto Rico Daily News: http://www.onepaper.com/prdn/. Központi kereső Puerto
Rico napilapjaiban.
Puerto Rico Herald: http://www.puertorico-herald.org/.
El nuevo día Interactivo: http://endi.zonai.com/.
El vocero de Puerto Rico: http://www.vocero.com/.
Puerto Rico Online Magazine: http://www.prmag.com/.

15