A nyelvek eredete

si Nyelvek: Aquir, dzsenn, Srkny, Dmonikus

Kzp Nyelvek: Kyr, Godoni, Crantai, Engmar, L`rmol
Jelenlegi Nyelvek: iarei, !lanori, D"oon, Er#, $oroni, Aszisz, %ar&r, Dzsad, 'yarroni,
Gor#iki, Krni, S(adoni, omd
A )elsorols nem k*#etett t+l nagy logikt, +gy(ogy rszletes magyarzatra szorul,
si Nyelvek
-inden olyan nyel#et ide sorol(atunk, ami rendelkezik az .d mgia )el(asznls#al, Sok
ezek k*z/l mr ki(alt, de sok meg ltezik eldugott (elyeken, em soroltam )el 0ket (isz
nagyon sokan #annak, 1sak azok ka2tak (elyet e t&lzat&an, amelyek ki(atssal #oltak a
3elenlegi nyel#ekre,
A msik )ontos 1so2ort, ms K/ls0 s %els0 s4kok nyel#ei, de ezek k*z/l 1sak a Dmonikusak
#oltak kise&& nagyo&& (atssal az em&eri nyel#ek )e3l0dsre,
Ezeken k4#/l ltezik mg kt olyan nyel#1so2ort ami nem tartozik ezen mgikus nyel#ek
k*ze, ezek a 1rantai s az engmar, Az els0t az szaki em&er&irodalmak &eszltek m4g a Kyr
(5d4t5k meg nem rkeztek a kontinensre, ltezik eredeti 4rott #ltozata de ezek nagy rsze a
Da"a %irodalom ide3&0l #al5, A msodik a dli em&er 1so2ortok nyel#e #olt, aminek
&rmilyen 4rott #ltozatt )ellelni szinte le(etetlen, mi#el nem ltezett dlen &irodalom, 6Krn
mlyn, s a Dli 3gmez0k*n ltezik 4rott #ltozat de ezek )elkeresse szinte le(etetlen7
mely tud5sok ezen nyel#eket a k*#etkez0 kateg5ri&a #agyis a K*z2 yel#ek(ez
sorol3k, de ez nem )ontos a 3elenlegi tma szem2ont3&5l, ink&& t*rtnelmi 3elent0sg8 ,
Ezen 1so2ortok 4rsm5d3a K24rs, mindegyike elg s2e1ilis, rszletezs/kre nem trnk
most ki, Ki#tel a 1rantai mi#el az Sz5tag4rs, 6ezrt is szeretik a msodik kateg5ri&a
sorolni7 az engmar 4rsm5d3a 2edig nem ismert, de )elttelez(et0 az al&&i kett0 k*z/l
&rmelyik,
Kzp Nyelvek
Ezek nagy rsze em&eri nyel#, de mint a Kyr, nem )elttlen/l, A 3elenlegi nyel#ek&en
mindegyiknek )elel(et0k a ka21solatai, #alamikor ez nyil#n#al5, #alamikor nem, 9rsm5d3uk
%et84rs, :szletes taglalsa sz/ksges a godoni nyel#nek, ennek eredete az engmarra utal,
#alamint ismeretlen nyel#ekre amik eredete nem yne#i, ;elte(et0leg a msik kontinensr0l
rkez0k (oztk magukkal amikor letele2edtek, 6.rdani nyel#szek 'sz,<=>?, k*rnykn
)el#etettek a Srknnyal #al5 rokonsgot, de ez idig nem nyert tan+&izonysgot,7 A msik
)ontos nyel# szintn dli, ez 2edig az L`rmol, a Dmonikus &irodalom nyel#e, Szrmazsa
az Engmar s Dmonikus nyel#ek ke#ereds&0l #ezet(et0 le, &r err0l nem sok adat lel(et0
)el 6szinten Krn s a Dli @gmez0k7,
Jelenlegi Nyelvek
Ezek nem szorulnak magyarzatra, 3elenleg &eszlt nyel#ek, 6ez alatt 'sz, <=?? k*r/li
dtumot kell rteni7 :szletesen taglalnm ezeket, 3elenlegi 4rsm5d3uk ala23nA
szaki Nyelvek
Kyr ABC
Toroni:
Egyrtelm8en a Kyr&Bl ered, nagyon ke#s ms &e(ats rte, de nyomok&an )ellel(et0 1rantai
s dmonikus (ats is, 9rsm5d3a egyrtelm8en a Kyr A%C &et8i&0l eredeztet(et0, nem nagy
#ltoztatssal,
Erv:
Egyrtelm8en szintn Kyr eredet8, de nagyrszt #ett t a 1rantai nyel#&0l, 9rsm5d3a szintn
Kyr A%C, de nem olyan tiszta mint a toroni #ltozat,
Aszisz
A nyel# eredete nem tel3esen tisztzott, nagy elmletek mutatnak arra (ogy 1rantai ala2ok&5l
)e3l0d*tt ki, kis kyr &e/tssel, A 3elenlegi nyel#ek k*z/l nem mutat rokonsgot semelyik
msikkal, 9rsm5d3&an Kyr A%CCt (asznl, de nem a )e30dse miatt (anem a kereskedelmi
sz/ksgszer8sg s $oron knyszer4t0 2olitik3a #ette r, Ltezik *nll5 A%CC3e is de ez
ki(al5&an #an, nagyon ritka,
Dwoon ABC
A nyel# eredete nem ismert, &r nagyonCnagyon ke#s 1rantai elem )ellel(et0 &enne, Dnll5
A%CC#el rendelkezik, s nyel#tan&an is messze ms mint a t*&&i szaki nyel#, Az Eszaki
di2lom1inak k*sz*n(et0en ltezik Kyr A%CCs #ltozata is, s ennek (asznlata elter3ed0&en
#an,
Niarei Kpszk
Niarei
A nyel# nem Fne#i eredet8, egyrtelm8en semelyik ms nyel##el nem mutat rokonsgot a
kontinensen, A (az3&an egyrtelm8 lls2ont szerint a Srknyok yel#e ll a legk*zele&&
(ozz, de ez a (asonl5sg nem sok, Ezen elmletet sem &izony4tani sem 1)olni nem le(et
mi#el az em&erek k*z*tt szinte senki sem &eszli ezen emes yel#et,
Enoszukei
A nyel# t*kletesen megegyezik a niarei#el, mi#el az onnan ttele2/lt n2 (ozta ltre az
llamot, $ermszetesen az 4rsm5d3uk is azonos,
Ilanori rsmd
Az !lanori nyel# eredetre is 1sak tallgat(atunk, nem (asonl4t egyik a kontinensen l#0
nyel#(ez sem, &r )e3l0dsre a 1rantai es a kyr is (atssal #olt, Az szaki llamok&an le4r#a
Kyr, dlen 2edig a 'yarroni A%CCt (asznl3k, Le4rt *nll5 #ltozata nin1s, de ltezik egy
&onyolult k5drendszere, amit /zenetto#&&4tsra szoks (asznlni,
Barbr Nyelv
A &ar&r nyel# egyrtelm8en 1rantai eredet8, de az elzrtsg es az id0 igen1sak talak4totta a
nyel# strukt+r3t, 9rott #ltozata nin1s, &r #annak di2lomatk s tud5sok akik Kyr A%CCt r
akartk er0ltetni a nyel#re, eddig nem sok sikerrel,6k5d rendszere #an, /zenetek
to#&&4tsra7
Dli Nyelvek
Pyarroni !odoni" ABC
Pyarroni
A nyel# eredte tisztn godoni, #ltozott ugyan a nyel# szerkezete de a legtiszt&&an 0rizte
meg a Godoni A%CCt,
!adoni
A s(adoni nyel#szek szerint tisztn godoni eredet8 s nem sok #ltozson ment kereszt/l az
id0k )olyamn, de termszetesen ms +ton indult el mint a 2yarroni, mgis elgg (asonl5
nyel#i strukt+r#al rendelkeznek, A kt nyel# A%CC3e azonos n(ny a2r5 k/l*n&sggel,
"orvik
Az ide #ndorolt s(adoni tele2esek (oztk magukkal a nyel#/ket is, termszetesen e&&0l
k*#etkezik (ogy a nyel# szinte tel3esen azonos, -gis #an egy olyan krni (ats a nyel#en
amely elg nagy ak1entus k/l*n&sget okozott, 9rsm5d3a a Godoni A%C &et8i, az eltrs a
s(adonit5l > 2lusz &et86krni kett0s (angz5k7,
Dzsad ABC
A dzsad nyel# kialakulsa a Dzsenn kult+rra #ezet(et0 #issza, a (atst +gy oldottk meg a
Dzsennek (ogy #ettk a sa3t nyel#/ket s rer0ltettk az em&eri t*rzsekre, A si#atagi t*rzsek
engmar nyel#e 4gy 2ersze lassan ki(alt, de er0s (atst gyakorolt a dzsad nyel#re, Az 4rsm5d
is (asonl5 k22en 3*tt ltre, &r ez 3o&&an (asonl4t az eredeti Dzsenn 4rsra,
#llinori rsmd
:szletesen lsd )ent az ilanori nyel#nl,
$rni ABC
A krni nyel# eredete az *sszes yne#i nyel# k*z/l a leg&onyolulta&&, Szinte minden dli, s
nmely szaki, nyel# is (atssal #olt r, em&eri s nem em&eri is, !d0rendi sorrend&enA aquir,
engmar, l`rmol, dmonikus, 1rantai, kyr, nomd, -gis az *sszes k*z/l az aquir #olt, s #an, a
legnagyo&& (atssal a krni nyel# )e3l0dsre, 9rsm5d3a egyrtelm8en aquir eredet8, &r
mi#el az k24rs #olt, de mgis A%C lett &el0le,6az *sszes yne#i nyel# k*z/l ez rendelkezik a
legt*&& &et8#el7
Nomd rsmd
A nomd t*rzseket tart3k a dmonikus &irodalom leszrmazott3ainak, nem ok nlk/l,
yel#/k a l`rmolra #ezet(et0 #issza, nagyon kis godoni &e/tssel, 9rsm5d3uk nem ltezik,
#agyis 1sak k5dnyel#ek, de ezek eltr0ek t*rzsenknt, Ezen k4#/l 'yarroni A%CCs 4rsa is
#an, de ezt 1sak Enysmon&an s a S(adon mellki nomd t*rzsek&en (asznl3k, nem rossz
eredmnnyel,
J#tkte$%nikai Javaslatok
A nyel#eknl le4rt ala2ok&5l kiindul#a egy a2r5 #ltoztatst adnk a sza&lyok&a mg(ozz,
Az Els0 $*r#nyk*ny#&enA
9rsG.l#assA HK2
yel#ek AICHK2
Jsi yel#ek AI?K2
-ost lssuk a #ltoztatstA
9rsG.l#ass els0 A%C K K2, ezek utn minden msik A%C > K2, La #alaki azonos A%CC&e
tartoz5 nyel#et tanul meg nem kell +3ra A%CCt tanulni, 62lA toroni s er#, de (a az ilanori Kyr
A%CC#el tanul3a akkor sem7 A mester)ok+ 9rsG.l#ass 1sak egyszer kell megtanulni, mi#el
az kalligra)ikus &et84rst 3elent, yel#ek ICH K2, de a K- enged(et a nyel#ek rokonsgnak
)/gg#ny&en, 62lA S(adoni es Gor#iki, de mg K*z*s esetn is7 Az Jsi yel#ek legal&& A)
ismerete esetn nem kell +3 K2Ct ldozni a &el0le szrmaz5 A%CCrt, 62lA Kyr esetn, Kyr
A%C7 meg (a az ala2 nyel# nem &et84rs akkor sem, Malamint a &el0le szrmaz5 nyel#ek&0l
is engedmnyt te(et a K- 6a rokonsg )/gg#ny&en7,
Szerz0A ismeretlen
;orrsA ismeretlen