MI A TEOZFIA?

rta: I.K.Taimni
Megjelent: The Theosophist, 1963. novemberi szmban
Teoz!"iai Trs#lat vezet$i igen so%at &rta% mr err$l 's a trs#latban so%an hajlamosa%
azt hinni, hog( ezzel, il(en 'rtelemben sz)%s'gtelen tovbb "oglal%ozni. menn(iben azt
szeretn'n% megt#*ni, hog( mi a Teoz!"ia, +s#pn azt %ell tenn)n%, hog( elolvass#% min*azt,
amit e t'mr!l ,.-..lavats%(, nnie .esant, /.0.1ea*beater 's mso% &rta%. 2z a magatarts
arra a "'lre'rt'sre alapoz!*i%, hog( a Teoz!"ia i*e% g(3jtem'n(e, amit %4n(vel olvassval
's el$a*so% meghallgatsval lehet elsajt&tani, tovbb azo%on val! m'l( gon*ol%o*ssal 's
elm'l%e*'ssel.
z emberi term'szet, a vilgeg(etem 's min*%ett$ alapj#l szolgl! val!sg %iss'
gon*osabb meg"ontolsa r "og m#tatni arra, hog( a Teoz!"ia meg'rt's'ne% il(en
meg%4zel&t'se igen el'gtelen 's nem meg"elel$. Mr a Teoz!"ia term'szete miatt sem vezethet
benn)n%et anna% igazi meg'rt's'hez. Msr'szt azzal, hog( elm'n%ben zavart 's 4ntelts'get
i*'z el$, 'ppen hog( meg "og a%a*l(ozni benn)n%et az igazi t#*shoz vezet$ eg(e*)li
esz%4z4% al%almazsban. z igazi t#*s megszerz's'hez az els$ l'p's azt t#*ni, hog( nem
t#*#n%.
2 r4vi* +i%%ben azzal a szn*'%%al m#tat#n% be n'hn( elgon*olst, hog( ezen
m'l(s'gesen %omol( %'r*'s irnti *inami%#sabb magatarts al%almazsna% sz)%s'gess'g're
#talj#n%, amell(el az Isteni .4l+sess'g min*en %omol( tan#lmn(oz!jna% a legnag(obb
m'rt'%ben ren*el%eznie %ell. Itt alig sz)%s'ges rm#tatni arra, hog( ezt a %'r*'st sohasem
szaba* lezrtna% te%inteni, 's amenn(iben m'gis lenn'ne% ol(an tago%, a%i% hajlamosa%
anna% te%inteni, gon*ol%ozzana% %omol(an err$l, hog( vajon nem lehetne5e ehhez
r#galmasabban viszon(#lni.
6al!jban a Teoz!"iai Trs#latna%, mint eg'szne% a "ela*ata, hog( ezt a %'r*'st n(itva
tartsa 's ol(an l'g%4rt tartson "enn, amel( min*en tagot arra btor&t, hog( erre a %'r*'sre sajt
maga vlaszoljon. 7em valamil(en tisztn a%a*'miai szellemben, eg(szer s min*en%orra,
hanem bels$ megvilgoso*so% v'g n'l%)li sorn t.
ren*el%ez'sre ll! %ev's hel( miatt, arra a %'r*'sre, hog( 8Mi a Teoz!"ia9: nem lehet
t"og!an vlaszolni. Ig(e%szem n'hn( l'n(eges pontot az olvas! el' trni, amel( el%'pzel'st
a*hat arr!l, hog( az intelle%t#s %4zeg'n t mit v'le% a teoz!"ia term'szet'ne%. 2z
term'szetesen +sa% eg( szempont ; az en('m ; *e so% msi%na% is %ell lennie. 2z az el$n(e,
ha van eg( il(en int'zm'n(, mint a Teoz!"iai Trs#lat, amel(ben nem+sa% a toleran+ia
szellem'ben, hanem %omol( eg()ttm3%4*'sben brmil(en t'mra vonat%oz! %)l4n"'le
szempontot is be lehet m#tatni, 's v'gig lehet gon*olni.
Teoz!"ia term'szet't meggon*olva, n'g( alapvet$ aspe%t#sban "oglal%ozom a t'mval,
amel(e%et a %'n(elmess'g 'r*e%'ben MI<=TIK><7K, ?KK>1T7K,
I7T2112KT>@1I<7K A< I7T>I/I?7@1I<7K "ogo% nevezni.
6eg()% el$sz4r a MI<=TIK>< aspe%t#st.
Min* az eg('nnel, min* a vilgeg(etemmel, a ma%ro%ozmosszal 's a mi%ro%ozmosszal
4ssze")gg'sben, a megn(ilvn#ls hrom alap val!sgna% ltalban az an(agot, az elm't 's a
t#*atot te%inti%. Bssze")gg'sben vanna% eze% eg(mssal, 's ha igen, a%%or hog(an9
legmagasabb hin*# b4l+seleti "el"ogs szerint a vilgeg(etem, amel(ne% szerves r'sze
vag(#n%, a 6'gs$ 6al!sg %i"ejez$*'se, amel( a megn(ilvn#lsban, mint t#*at jeleni% meg.
2z a t#*at az, amel( az eg'sz vilgeg(etem min*en aspe%t#sna%, min* a lthat!na%, min* a
lthatatlanna% alapja. 7in+s semmi ms 's nem is lehet, +sa% a t#*at. .rhog(an is
"ogalmazz#% meg, a mag#n%ban a "inomsg min*en "o%n 'szlelt mentlis jelens'ge%, a
t#*atban lezajl! jelens'ge%, vag(is a t#*at jelens'gei. 2 tan&ts szerint m'g azo% a *olgo% is,
amel(e% elm'n%ne% %em'n(, %'zzel"oghat!, 's szilr* trg(a%na% t3nne%, p#sztn mentlis
term'szet3e%, ez'rt l'n(eg'ben a t#*at term'szet'hez tartozna%.
2z a tan&ts, hog( az eg'sz megn(ilvn#lt vilgeg(etem, min*en aspe%t#sban a t#*at
term'szet're alapoz!*i%, 's hog( az, ami hrom %)l4nb4z$ *ologna% ; an(agna%, elm'ne% 's
t#*atna% ; t3ni%, val!jban #g(anazon 6al!sg hrom aspe%t#sa vag( m!*os#lsa,
meg*4bbent$ "ogalom, amit so%an nehezen t#*na% el%'pzelni. Min*eze% ellen're a b4l+seleti
gon*ol%o*s 's miszti%#s tapasztalat v'gs$ +'ljt jelenti. Ce term'szetesen az igazsg ezen
Igazsga ott van m'l(en elrejtve elm'n% leg"inomabb r'teg'ben, 's +sa% a%%or 'szlelhet$, ha
tDlhala*t#% azt a r'teget. z an(agot, az elm't 's a t#*atot min*en g(a%orlati +'lra %)l4nb4z$
*ologna% %ell venn)n%, 's ez a meg%)l4nb4ztet's az tlagos ember szmra meg"elel$ lesz,
'ppen Dg(, ahog( az atomi 's a mole%#lris rea%+i!% meg"elelne% m'g a%%or is, ha a
t#*omn( "el"e*ezte, hog( magban az atomban is, az an(ag 's az er$% eg'szen ms 's
m'l(ebb vilga van.
Eel lehet tenni a %'r*'st: 8menn(iben az ember a megn(ilvn#lt vilgeg(etem a t#*at
m!*os#lsa, 's minteg( az Isteni T#*atban lebeg, a%%or hog(an van, hog( a
megn(ilvn#lsban az elme 's a t#*at %)l4nb4z$ szintjeit tapasztalj#%9: TDl messzire vinne
benn)n%et, ha ezen m'l(s'ges %'r*'sbe hatolnn%, 's nin+s is r sz)%s'g, hog( ezt teg()%.
Felenleg el'gs'ges lesz szm#n%ra, ha "el"ogj#% azt az eg(szer3 elgon*olst, hog( az elme 's
an(ag e %)l4nb4z$ szintjei #g(anDg( "oghat!% "el a t#*at %)l4nb4z$ m!*os#lsai%'nt, mint
ahog(an a v&zg$z, a "ol('%on( v&z 's a szilr* j'g #g(anazon ,G? jel3 veg(i an(ag
%)l4nb4z$ m!*os#lsa.
t#*at m!*os#lsna% min*en %)l4nleges "ajtja, az an(ag 's a mentlis jelens'ge%
meg"elel$ t&p#st hozza l'tre, 's ame**ig valamel( eg('n t#*ata az an(ag %)l4nleges t&p#sa
's anna% meg"elel$ elmeszint megszor&tsai %4z' %orltoz!*i%, azon szinthez tartoz!
t4rv'n(e%, megszor&tso% 's illDzi!% %4tel'%'ben van. z eg('ni t#*at, amel( az an(ag 's
anna% meg"elel$ elmeszint bizon(os s&%ja b4rt4n'ne% "ogsgra %orltoz!*i%, 's ahhoz, hog(
abb!l a b4rt4nb$l %i%er)lj4n, meg %ell szaba*#ljon anna% megszor&tsait!l. zonban, ha
+s#pn a "izi%ai test legbels$bb b4rt4n'p)let'b$l szaba*#l#n%, nem jelenti azt, hog( teljesen
szaba** vlt#n%, mivel Dg( is mon*hatnn%, so%#*varD b4rt4nben 'l)n%, 's ha +sa% a
legbels$bb #*varb!l j#t#n% %i, +s#pn azt jelenti, hog( a %4vet%ez$ #*var viszon(lag nag(obb
szaba*sghoz 's t#*shoz j#tott#n%. me**ig nem vag(#n% %'pese% tDlj#tni az 4sszes
t4bbi #*var "aln, nem lehet)n% igazn szaba*o%, 's nem lehet %4zvetlen t#*s#n% a "entebb
hivat%ozott Tit%o% Tit%r!l, vag(is arr!l, hog( min*en t#*at ; vag(is a 6al!sg jt'%a, 's mi
azon val!sg r'sze vag(#n%. 2z az Igazsg az, amel(et v'g)l az Bn5megval!s#lsban
n(er)n% el, amel( val!ban szaba** vag( "elszaba*#ltt tesz benn)n%et 's amel(re a
6ilgossg az Bsv'n(en +&m3 %4n(v II. r'sz 1H. a"orizmja hivat%ozi%: 8K'r*ez* meg a
legbels$bbt$l, az 2g(etlen 2g(t$l v'gs$ tit%t, amel(et 4r4% i*$ !ta tartogat szmo*ra.:
%%or min*4r4%re elmDli% min*en illDzi!, 's mi 4r4%re enne% az Igazsgna% a rag(og!
"'n('ben 'l)n%, vag( ms%'ppen meg"ogalmazva, Istennel val! eg(s'gben, hatalmna%
t#*atos +satornjv vlva.
teoz!"ia legmagasabb, vag( miszti%#s aspe%t#sna% "oghat! "el az eg('ni t#*atna% az
2g(etemes T#*attal t4rt'n$ teljes "Dzi!ja, ami ltal az Br4% Igazsg %4zvetlen ismerete 'rhet$
el. mi%or ezt a legmagasabb t#*st el'rt)%, amel( nem %4z4lhet$ eg(i% szem'l(t$l a
msi%na%, Dn. Czsivanm#%tv, vag(is a .4l+sess'g eg(i% Mester'v' vlt#n%. Min*en
"ela*atot megtan#lt#n%, amit a megn(ilvn#lt vilgo% ne%)n% megtan&thatna%, a benn)n%
rejtve volt igazi term'szet)n% t4%'letess'g't 's t#*st bonta%oztatt#% %i, 's mr nem
%4telez$ szm#n%ra itteni 'letre visszaj4nni. Mr nem vag(#n% a sz)let's 's a hall %ere%'hez
%4tve, mivel mr nem vag(#n% a megn(ilvn#lt 'let illDzi!i 's %orltozsai alatt. ,a
visszaj4v)n% 's itt 'l)n%, a%%or az Isteni Alet szaba* esz%4zei%'nt tessz)%, hog( azo%at a
testv'rein%et seg&ts)%, a%i% m'g illDzi!% ltal %4t4tte% 's az 'let n(omorDsgait szenve*i%.
2%%or 'r%ezt)n% a teoz!"ia mso*i% aspe%t#shoz, amel(et ?KK>1T7K nevez)n%.
teoz!"ia miszti%#s aspe%t#sa .rahma, vag(is a benn)n% lev$ 6al!sg %4zvetlen
megismer's'vel "oglal%ozi% 's semmi mssal.
zonban ez a .rahma az 4tsz4r4s vilgeg(etemben is megn(ilvn#l, thatja azt a
vilgeg(etemet, 's amint ltt#% ; maga a vilgegyetem. "entie%b$l %4vet%ezi%, hog( az a
.rahma hog(an n(ilvn#l meg a vilgeg(etemben, Dg(szint'n .rahma ismerete, #g(anDg(,
mint ahog(an anna% ismerete, hog(an m3%4*ne% a term'szet er$i az ember "izi%ai 's a
"izi%ainl "inomabb testeiben, Dg(szint'n az ember ismerete, teljes aspe%t#sban.
megn(ilvn#lsban lev$ .rahman ismeret't nevezi% o%%#ltizm#sna% 's azzal 'rhet$ el,
hog( az eg('ni t#*atot a "izi%ai ag(ban m3%4*$ als!bb elme "4l' emelj)%. z &g( %i"ejlesztett
"izi%ainl "inomabb %'pess'ge%et #g(anDg( hasznlj#% a "izi%ai vilgon tDli szinte%
jelens'geine% %#tatsra, mint ahog(an az 'rz'%szervein%et 's azo% "izi%ai m3szere%
"ormjban t4rt'n$ %i"ejleszt'seit hasznlja a t#*omn( a "izi%ai vilg jelens'geine%
vizsglatra. z il(en o%%#lt m!*szere%%el n(ert t#*s abban az 'rtelemben %4zvetlen, hog( a
"izi%ainl "inomabb %'pess'ge% ltali %4zvetlen 'szlel's, azonban megb&zhat!sga 's 'rt'%e a
%i"ejlesztett %'pess'g, valamint azon szint szerint %)l4nb4zi%, amel(en a t#*at m3%4*i%.
szem'l(is'g als!bb szintjein m3%4*$ pszi+hi%ai %'pess'ge%%el ren*el%ez$% hajlamosa% a
t've*'sre 's a %przatra, 's az ltal#% n(ert t#*s, meg"elel$ %'pz's 's a magasabb szinte%r$l
szrmaz! szellemi megvilgoso*s n'l%)l nem megb&zhat!. Msr'szt a magasabb j!ga
m!*szere% ltal el'rt t#*s nin+s a hibna% 's a %4z4ns'ges illDzi!na% alvetve. zonban az
tviv$ me+hanizm#s hibjb!l %4vet%ez$ hibs tvitelne% %4sz4nhet$en a le"el' hala*s
%4zben ez a t#*s bizon(os m'rt'%3 torz#lst vag( homl(oso*st szenve*het. 2z'rt
sz)%s'ges, hog( a j!gi hosszas 's szigorD %'pz'sen menjen t, nem+sa% a magasabb szellemi
%'pess'gei %i"ejleszt's'ben, hanem az als!bb t#*athor*oz! esz%4zei tren*ez's'ben is, hog(
al%almass teg(e azo%at a magasabb t#*s torz&tsmentes tv'tel're. magasabb szellemi
szinte%en &g( el'rt t#*s nag( r'sze Dg(szint'n %4z4lhetetlen 's a %i"ejez's igazi 'rtelm'ben
ezoteri%#s, mivel a szo%sos gon*olati "orm%ba nem 4nthet$.
Teht, amit o%%#lt t#*s%'nt ismer)n%, min*en"'le "orrsb!l szrmaz!, r'szben
megb&zhat!, r'szben nem megb&zhat! a*ato% 's in"orm+i!% 4sszetett t4mege, 's a
tan#lmn(oz!na% azo% el"oga*sa%or vag( elvet'se%or a meg%)l4nb4ztet$ %'pess'g't %ell
hasznlnia. z igazi 's transz+en*ens t#*s el'r's'ne% eg(e*)lien t4%'letes m!*szere, a sajt
szellemi 's magasabb mentlis %'pess'ge% %i"ejleszt's'vel t4rt'n$ sajt %#tats.
"izi%ai szinten tDli %'pess'ge% ltal el'rt t#*s 'rt'%e a szrmazsna% "orrst!l is ")gg.
Min'l magasabb szint3 az ere*ete, annl nag(obb az 'rt'%e.
z als!bb "izi%ai %'pess'ge%%el szerzett t#*s, m'g ha megb&zhat! is, l'n(egtelen
term'szet3 's nem 'ri meg a r"or*&tott "ra*tsgot sem. 2z'rt van az, hog( az o%%#ltizm#s
eg(i% hiteles tan&t!ja sem btor&tja az als!bb pszi+hi%#s %'pess'ge% 's az irnt#% val!
s!vrgst, 's azo% %i"ejleszt's't. Tan&tvn(ai%at in%bb arra 4szt4nzi%, hog( el$bb tiszt&ts%
meg 's vonj% ellen$rz's)% al elm'j)%et 's vg(ai%at, 's meg"elel$ m!*on 'p&ts'%
jellem)%et. 2zen t#laj*onsgo% n'l%)l nem lehets'ges a szellemi %'pess'ge% "ejleszt'se.
"entebb mon*otta%b!l n(ilvnval!, hog( a Teoz!"ia mso*i% aspe%t#sa, vag(is az
o%%#ltizm#s Dg(szint'n %4zvetlen t#*sra vonat%ozi%, azonban az il(en t#*s megb&zhat!sga
az elme szintj't$l 's a t#*s el'r's'be vont %'pess'ge% szerint vltozi%.
teoz!"ia harma*i% aspe%t#st I7T2112KT>@1I<7K nevezhetj)%. 2z %4n(ve%b$l,
el$a*so%b!l 's ms %)ls$ "orrsb!l szrmaz! elm'leti t#*s. zon szente%, b4l+se% 's j!gi%
tan&tsaib!l 's tapasztalat#% "eljeg(z'seib$l llhat, a%i% a "inomabb szinte% 's s&%o%
val!sgaival t4rt'nt %4zvetlen %ap+solatb!l %apt% azo%at 's az#tn intelle%t#lis
%i"ejez'se%%el a*t% tovbb azo% javra, a%i% nem "'rne% %4zvetlen)l hozz azo%hoz a
magasabb szinte%hez. 6ag( ms tan&t!% els$*leges tan&tsaina% 'rtelmez's'b$l szrmazhatna%
az'rt, hog( %i*olgozz% azo%at, vag( %4nn(ebben 'rthet$v' teg('%. Ce lehet az 'let
meg"ig(elt t'n(eire, %4vet%eztet'sre vag( "eltev'se%re alapoz!*! p#szta spe%#l+i!
ere*m'n(e is.
%rmil(en term'szet3 vag( ere*et3 az il(en"ajta t#*s, az a %4z4s jellegzetess'ge, hog(
nem alapoz!*i% magna% a tan#lmn(oz!na% a %4zvetlen tapasztalatra, hanem ms embere%
tanDsgra vag( %4vet%eztet's're. 2z'rt 'rv'n(ess'ge "el$l nem lehet)n% biztosa% 's azo%
el"oga*sa%or vag( elejt'se%or a sajt &t'l$%'pess'g)n%et, meg%)l4nb4ztet$ %'pess'g)n%et
%ell al%almazn#n%.
z il(en"ajta t#*s 'rt'%e ol(an %'r*'s, amel(et a %omol( t4re%v$ne% igen gon*osan %ell
v'gig gon*olnia. Eontolja meg gon*osan, hog( ez a t#*s menn(ire 'rt'%es szmra.
7apjain%ban ltalban tDl nag( 'rt'%et t#laj*on&tana% az il(en t#*sna%, 's t#*!s%o*!
hiDsgt!l, valamint az embere% bizon(os r'teg're hat! il(en"ajta t#*s +sb&tst!l hajtva,
eg(es t#*!so% a p#sztn elm'leti t#*s eg(i% ra%omn(t a msi%ra halmozz%.
Term'szetesen mi t#*j#%, hog( az il(en irn(zat, amel( napjain%ban ann(ira el$t'rben van, a
"ejl$*'s azon "zisna% t#laj*on&that!, amel(en az emberis'g jelenleg tmeg(, valamint ebben
a "ejl$*'si "zisban, az intelle%t#s nag( jelent$s'g'ne%.
zonban az Isteni .4l+sess'gre t4re%v$, a%ine% a +'lja nem +sa% az elme %i"ejleszt'se,
hanem az Igazsg "el"e*ez'se, gon*ol%ozzon 's "ontolja meg ezt a probl'mt 's j#sson
elhatrozsra, hog( vajon a haszontalan mso*%'zb$l vett t#*s v'g n'l%)li 's +'ltalan
g(3jt's'vel "oglal%ozi%, vag( teljes sz&vvel szenteli magt a sajt magban rejl$ Igazsg
"el"e*ez'se szent "ela*atna%.
menn(iben %&s'rt'st 'rez, hog( az el$bbi Dtra t'rjen, a%%or veg(e "ig(elembe az
Iszavaszjopanisha* 95es mantrjt:
I%i% a t#*atlansgot im*j%, n(omaszt! s4t'ts'gbe l'pne%J m'g nag(obb s4t'ts'gbe
l'pne% azo%, a%i% hisz'%en(en %4t$*ne% a t#*shoz.I
menn(iben a tan#lmn(oz! az #t!bbi #tat vlasztja, gon*ol%ozzon 's gon*osan "ontolja
meg, hog( a ren*el%ez's're ll! igen %orltozott i*$ alatt mit sajt&that %i az intelle%t#lis
t#*s hatalmas !+enjb!l. menn(iben +'ljt %omol(an veszi, 's hatrozott abban, hog(
'let't nem "ogja haszontalan tev'%en(s'ge%re pazarolni, azt "ogja tallni, hog( a
ren*el%ez's're ll! hatrtalan t#*sb!l, vlasztsa eg( igen %i+si 's l'n(eges r'szre "og
%orltoz!*ni, arra, amel( %4zvetlen)l vag( %4zvetve "ogja $t eszm'n(ei megval!s&tsban
seg&teni 's mso%at is seg&teni "og abban, hog( &g( teg(ene%.
"ent elmon*otta% alapjn ne leg(en a tan#lmn(oz!na% az a ben(omsa, hog( az
intelle%t#s ol(asmi, amit meg %ell vetni, vag( el %ell han(agolni. t4re%v$ 'letben megvan a
haszna 's a hel(e. Art'%e abban van, hog( l'p+s$%'nt szolglhat a %4zvetlen tapasztalaton
alap#l! magasabb t#*shoz, valamint a "ejl$*'sben m3%4*$ Isteni Terv megismer's'hez,
hog( %'szs'gesen 's hat'%on(an t#*j#n% %4zrem3%4*ni azzal a tervvel. %%or vli%
a%a*ll(, ami%or az 'let val!sgait!l val! mene%)l's esz%4z'v' vli%, 's %b&t!szer%'nt
hasznlva elaltat benn)n%et 's el"ele*teti vel)n% az 'let %omol( 'rtelm't.
z el$z$ be%ez*'se%ben r'szben %i"ejtett)% a bels$ 'let)n%%el %ap+solatos t'n(e%re
vonat%oz! p#sztn elm'leti t#*s el'gtelens'g't.
<emmire vonat%oz!an nem a* bizon(ossgot.
lel%et nem %'pes %iel'g&teni 's bels$ b'%'t, valamint er$t a*ni. z als!bb 'let
%&s'rt'seivel 's vonz!*saival szemben nem teszi hozz"'rhetetlenn' az eg('nt. t4re%v$t az
intelle%t#s n'g( "ala %4z4tti "ogsgban tartja, ahol meg van "osztva a magasabb t#*at
vilgossgt!l 's 'let't$l.
Eelmer)l a %'r*'s, hog( vajon az intelle%t#lis b4rt4n s4t'ts'g'ben %ell mara*jon ; ahol a
s4t'ts'g %i"ejez'st szellemi szempontb!l hasznlj#% ; am&g %i"ejlesztette azon %'pess'g't,
hog( sajt szaba* a%aratb!l, a j!ga m!*szereivel menjen %i9 7em sz)%s'gszer3en. b4rt4n
"alai nem betonb!l vanna%, hanem, ha hasznlhatom ezt a hasonlatot, ttetsz$ )vegb$l.
"ala%at vastag thatolhatatlan srb#ro% teszi thatolhatatlann azon "'n( szmra, amel(
%&v)l llan*!an rag(og 's a b4rt4n "alra vilg&t. ,a valahog(an "o%ozatosan meg t#*ja
tiszt&tani az )veg"ala%at, a magasabb T#*at "'n(e eg(re "o%oz!*! m'rt'%ben hatolhat be a
s4t'ts'gbe 's n(Djthatja a t4re%v$ne% a szellemi 'let eg(re nag(obb megvilgoso*st, ;
anna% erej't, b'%'j't 's t#*st, amel( elegen*$ a "enntartsra, am&g %'pess' vli%, hog(
b4rt4n'b$l %imenjen a magasabb szellemi szinte% vilgossgba 's szaba*sgba. Igaz az,
hog( ez a "ajta t#*s nem #g(anaz, mint a szam*hi5ban Kr'v)letbenL a magasabb szinte%en
%4zvetlen "el"ogssal el'rt t#*s, *e mivel az ttetsz$ )veg"ala%on t a b4rt4nbe hatol!
vilgossg az @tm5.#**hi vilgossga, br %isebb m'rt'%ben, *e #g(anazon min$s'ge%%el
ren*el%ezi%. .4l+sess'get, er$t, b'%'t 's transz+en*ens t#*st hoz magval.
b4rt4n "alaina% megtiszt&tsa +sa% sz*hana Kigazi tan#lsL ltal lehets'ges, vag(is
magatarts#n% 's gon*ol%o*si m!*#n% teljes Djrairn(&tsval, in*&t'%ain%, elm'n% 's
vg(ain% *raszti%#s megtiszt&tsval, bels$ 'let)n% igazi tala%&tsval. menn(iben a
sz*ha%a Ktan#l!L ezen er$"esz&t's'ben si%errel jr, a%%or a szem'l(is'ge miszti%#s m!*on
osztozhat magasabb Anje 'let'ben 's t#*sban, br m'g min*ig az intelle%t#s b4rt4n'ben
van.
z il(en szellemi t#*st, amel( elm'n% 's vg(ain% "o%ozatos megtiszt&tsval, igaz 'lettel
jeleni% meg benn)n%, a teoz!"ia neg(e*i%, vag(is I7T>I/I?7@1I< aspe%t#sa%'nt "oghat!
"el.
2z a t#*s, amel( az intelle%t#s .#**hi "'n(e ltal val! berag(ogsna% ere*m'n(e 's
amel( messze magasabb ren*3 a p#szta intelle%t#snl, min*en %omol( t4re%v$ szmra
el'rhet$. M&g a j!ga m!*szere% %)l4nleges %'pz'se %)l4nleges a*ottsgo%at ig'n(el, sen%i
sem mon*hatja, hog( nem %'pes igaz 's tiszta 'letet 'lni, amenn(iben Dg( a%arja.
1thatj#% teht, hog( nem is ol(an eg(szer3 az a %'r*'s, hog( 8Mi a teoz!"ia9:, mint
ahog( a "elsz&nen ltszi%. hhoz, hog( ezt megvlaszolhass#%, %'ts'gtelen)l %4n(ve%
olvassval 's el$a*so% meghallgatsval %ell %ez*en)n%, *e az#tn meg %ell vltoztatn#n%,
meg %ell tiszt&tan#n% 'let)n%et 's vlasz'rt bele %ell hatoln#n% elm'n%be. 2zt a "ol(amatot
a**ig %ell "ol(tatn#n%, am&g mr nem mara* elme, nem mara* 'n, 's nem mara* %eres$ sem.
/sa% az 2g( 6al!sg mara*.
6alamel( sz'p sz!, amel(et nem %4vet meg"elel$ tett, ol(an, mint eg( pomps 's
rag(og!an sz&nes, *e illat n'l%)li virg. 7em hoz g()m4l+s4t. KChammapa*aL