BARATH TIBOR

A MAGYAR N EPEK

o STORTENETE
ELS6 KOTET

SZE.P'Z' KIADASA

MOI{TREAL,

19

68

E MI]NKA BEMTTTATASA

Napjafurkban sziv6s erGf,eszit6seket tesznek a tud6sok, Lrogy az embe

ris6g ets6 magas kultur6janak er,edetet kifiirh6ssz6k. Ev6gb61 kiiliiniisen a
R6gi Keleten (Ancient Orient, Near East) buzg6lkodnak, ahol sorozatosan
issak ki a fiildb6l az egykori v6rosok rornrjait 4s hvzzit< napd6nyre a letfinrt
idSk ernlGkeit. E f6radoz6sok nyomSn az 6kori vil6g tiirtenet6t ma m5s}rnt letjuk, mint akfu tiz 6wel ezel6tt. Egy ponton azonban, {ppen a legI6nyegesebb vonatkoz6dban, rn6gsem tudtak 6tiit6 eredm6nyt el6rni: mem
sikerii$ az 6kori nepek nyelvi hovatartozSs5t, n6pi 6s faji kil6t6t hat6rozottan meg6llapitani 6s igy az els6 magas kultura szem6i6t igazi nev6n
roegjeliilni.
A magyar 6sttirt6neti kutatSsok szempontjSb6l ez a sikertelens6g sok
ig6retet tartalmaz. Abb6l az anyagb6l ugyanis, amit a nemzetkiizi tudorniny nagy 6ldozatoklral felszinre trozott, de nem 6rtett rreg, mi a mag:yar
6stiirt6netre vonatkoz6lag m5r eddig is sokat tudtunk haszrrositani. Az
op an kiemelhet6 mag"yar adatok ziimiikben az idlszilmit5sunk el6tti els6
mgy 6vezredb6l sz6rmaznak es jelent6segben sokszorosan feliilrnuljak
azt, amit a fimugor iv6sir tud6sok a maguk t6telere az elrmult szLz ejsizend6 alatt iisszehordtak.
Ezek el6tt az adatok el6tt, amelyek k6ziitt iisszefiigg6 nagyobb magyar nyelveml6kek is sz6p sz6mrnal akad,nak, me$hiikkenve Sllunk. Megiep benniinket az adatok nagy r6gis6ge 6s azok fiildrajzi el6fordul6si he'
Iye. A finnugor nyelvr|'szeti eredrn6nyekre fel6pitett magyar 6stiirt6net
sarkalatos t6telei szerint ugyanis kizirt dolog, hogy az id6sz5'mitast rnegel6z6 id6kb6l rnagyar nyelveml6k l6tezhess6k, m|ghoz.zi a R6gi Keleten.
Fliszen ha ezen a fiildrajzi tSjon a mondott id6b61 akSrcsak egyetlen egy
hiteles magyaf, sz6'veg is ta151hat6, az ptttszta l6t6vel m6ris szetfesziti a
+nnugor kereteket 6s rnegcifolja a rnagyar 6slrazfurak Ural-Szib6riSban
';al6 elk6pzel6s6t. Miryedig ilyen Krisztus el6tti id6b61 sz6rmaz6 hiteles
magyar sziiveg nemcsak egy keriilt e16, hanem e kihryv maga is sz6an5l
r6bbet rnutat be. Ez6rt ne csodilkonunk, ha az rij utakon j6r6 tiirt6netkutat6k a fi,nnugor elm6tetet elavult ekndletnek tekintik 6s helyt5ll6bb
--ra g]3r 6stiirt6meti elkepzel6st szorgaknaznak.
Noha ebben a vSllalkozSsban n6sztvev6 tudosok sz6ma f6leg a kiili6ldi magyarok soraiban e16g jelent6s, az eg6sz kutat6si teriiletet eddig
egeszeben 6ttekinteniin\ sem az eddig el6rt ered=g nem sikertilt tetjes
tulajdonitjhat6, hogy r:,epiink 6shaz6=6nyeket iisszehangolnunk. &rnek
jelenleg
nyolc javaslattal 511unk szemrnintegy
hely6re
fiildrajzi
:dnak
cen, amelyek az ural-szib6riai vid6k helyett a kiivetkez6 t6jakra helye;k a magyar fajta bd,lcs6j6t: 1. Magas-Azsia hegyvid6ke, 2. az Atal-t6
kdrny6ke, 3. az Indus viilgye, 4. a KaukSzus hegyvid6.ke, 5. D6l-Mezopo:amia, 6. D6lketet-Afrika, ?. a mai Tiiriik- 6s Giiriigorszilg e 8. az amerikai

kontinens kiizeps6 r6sze. Hogy ezeket az egyrnSst6l tivoles6 helyeken

magyar nyelveml6kek talSlhat6k, k6tsegbevonni nem lehet. De azt, hogy
a mondotl helyekr6l magyar tiirzsek keriittek a Dunamedene6be, adatszerfi.en rn6g senki sem bizonyitotta be, csak felt6telezte, vagy logikai
6ton ktivetkeztette. A nyolc 6shaza a jelenlegi megfogalmazSsban egyrn5snak ellentmond 6s egym6st kizSrja. Egyes finnugor szakemberek szivesen
mutatnak r5 e bets6 ellentmond6sokra 6s azokkal kapcsolatban a magyar
6strirt6neti kutatSsok ztrzavar5r6l, a mfikedvel6k elburj6nz5s6r6l beszelnek, fffszerrzve kritik6jukat j6 adag hurnorral Epit6 szSnd6kkal kiize'
ledve a k6rd6shez, *"gy"" nyelveml6keknek ilyen tivoli pontokon va16
"
azonban m6g a jelen el nem rendezett Sllapot'
k6ts6gtelen feltfines6b6,1
ban is kiivetkezik valami nagyon fontos dolog: a mag:yar n6p 6s a magyar
nyelv probl6m6ja nemcsak magyar probl6ma, hanem egyidejfileg sok
mis nemzet6 is, amelyek tiirt6netiik hajnalfur eddig m6g ki nem deritett
m6don hatalmas rnag'yar tiimegeket olvasztottak magukba. Igy a magyar
6kori viligtiirt6nelern egyik legnagyobb 6s
6stijrt6net nyilv6nva16^n
^t
legtitokzatosabb probl6m6ja, talSn 6ppen kulcsprobl6m6ja 6s valami kiize
ke"ll legyen az emberi nem els6 magas kultrir5jdhoz 6s annak fiildgolyonkon val6 elterjed6s6hez.
Ebben az izgalmas tudomSnyos tr6gkiirben a jelen rnunka szerz'ie
nem azzal a sz6nt6kkal 5llott a kutat6k g6rd6jiba, hogy bSrmelyik elrn6letet is megc5folja 6s a javasolt nyolc 6shaza meil6 kilencediket talSljon
ki. Munkahlipot6zise az volt, hogy a t6rkepen egym6st6l messze es6 rnagyar foltok, mivel igazak, nem 6llhatnak egym6ssal ellent6tben. KijvetkeI6sx6ppen azokat nem kiindul6pontoknak, vagyis nem 6shaz6knak kell tet<inteni hanem v6g6llom6solmak: egy korai teril1etr61, a val6di 6shaz6b61 a
r6szeinek,
sz6ft6zsa ki.iliinbiiz6 irSnyaiban kirajzott magyar n6p hiteles
sz6rmais
amelyek valarnelyikEb6l a m6ig fennmaradt dunai magyars6g
zott. Ezze| az elgondolSssal, ha beigazolhat6, az eddig ellentmond6nak
l6tsz6 mozzanatok eltfirrnek. A messze keriilt magyar n6pr6szek, amennyiben ma m6r nem magyarok, az 'elveszett magyar tdrzseko cso'portjft alkotj6k, amelyek kultirrhivat6sukat iij helytikiin betoltve, beolvadtak a
kiirnyez6 nr5pekbe, avagy veli.rk keveredve rij n6peket, rij nemzeteket hivtak 6letre.
A vSzolt munkahipot6zis a kutat6sok sor6n igaznak bizonyult. Kideriilt, hogy a R6gi Kelet kultirrnyelve a magyar volt 6s ezt a nyelvet ott a
iArnhp,"ir 5llami 6s egyh6zi szervek a Krisztus el6tti 6vezredekben rend*".r"r1"r, haszn{lt6k, besz6lt6k 6s irt5k. Kideriilt, hogy ebben az 6shaz|bart
**gy"" n6pek dliamalkot6 min6s6gben, uralkod6 jellegben szerepeltek
" 6k atkottSk meg csodSlatos g6niuszukkal az emberis6g els6 magas kul6s
tirr6j 6t.
let6rMiutSn a magyar fajta kozelkeleti je1enl6t6t 6s kultirralkotAsait
figYeltartalffi&,
kotet
m6sodik
a
ami
gyaltuk, tovabbi el6adasunkbail,
B

I
I

:
t

-\

r
(

t
r
S

e
!
n
)I-

a
r,
t-

k
tL.

a
,

)-

t-

k
tr-

l-

mtinket a n6p sors6ra iisszepontositottuk. Az 6rdekelt benntinket, mi t6rt6nt a hatalmas 6slhazai magyar embertiimeggel: rni6rt, rnikor, milyen
ftvonalon s hov6 kiiltiiztek el annak egyes 6gai. Az elkiilt6z6 n6p6gak
kijztil term6szetesen az Eurdpa fel6 igyekv6k 6rdekeltek benni.inket a legjobban. A nem Eur6pa fel6 ir5nyul6 6s ut6bb elveszett rnagyar tiirzsek
teljes 6s kimerit6 tiirt6nete ktiliin probl6ma, magSban is eg6sz kiitetre terjedS anyag. Az Europ6,ba kdltdzkdd6ket ritjukban lep6srSl-lep6sre ktivetti,ik. Megvizsg6ltuk, hogy v6ndorl6suk kiizben ho1 es mikor Sllapodtak
meg, megellva milyen tj 6llamokat alkottak, min6 kultirrmunkSt v6geztek s mi'6rt mentek tov6bb a Dunamedenc6be meg m6shov5, valamint
hogy miv6 lettek a Dunamedenc6be el nem jutott vag'y oruran is tov6bbment r6szlegek.
A kiinyv beoazt6sa a kutat6sok mai 6llapotanak sziiks6gszen:fr fiiggr-enye. M6g nem lehetett a dolgokat szigoru id6sorrendben el6adni, kezdve
id6sz5mit5sunk el6tti 10000-n61 vagy 500Gn61. A hozzilnk kiizelebb es6
6s jobban 6rthet6 hun korszakb6l indultunk ki, fokozatosan kdvetkeztetve
isrnertr6l ismeretlenre, a tiirtGnetet mintegy visszafel6 giingydlitve. De
miut6n fry el6rkeztiink az 6shaz6ba 6s az ottani dolgokat is teirtu\ id&
rendben haladunk el6re a kapcsol6d6 hun id6kig 6s Anp6d magyarjainak
be6rkezeseig.

KutatAsaink sor5n a komplo< eljarast alkalmaztul vagTis az tissz+

tett m6dszert, a tiirt6nettudom6ny minden sg6dtudom6nySnak vonatlcoz6
eredm6nyt6t figyelembe v6ve, gyakran azok m6dszer6t is alkalmazva. Els&
sorban az ir6strirt6net, a r6grfuzet, nyelv6szet 6s helyn6vkutatas mez6je 6rdekelt ber:niinket, azthn az ernbertan6, a klimakirt6net6, n6prajze 6s a mi:ol6gi6j6. A legnagyobb figyelmet mindenkor a helyszinen tal6lt egykoru
irisokra forditottuk: a k6pir6ssal, geometrikus ir6ssal, 6kirSssal 6s egyip
tomi hierogUf6kkal k6szitett magtyar nye1vff sz6vegekre. Ez termEszetes,
niszen a t6'rt6nettudom6ny legsaj6tabb bizonyit6 anyaga az irott sziiveg,
a:nely a benne rnegnyilatkoz6 nyelv r6v6n perdiint6 bizonyitdk a n6pi sze
nr6lyazonoss6g rneg6llapit6sara. A munka gerinc6t ezek a magyar nyelven irt igen r6gi oloninyok alkotjSk, amelyeJr l6tezeser6l ezideig nem sokat tudtunk, hiszen tudomSnyos beigazol6ssal eddig m6g senki sem olvasctt eI id6sz6mitSsunkatmegel6z6 korokb6l ered6 iisszefi.igg6 magyar mondatokat.

Tiibb mint egy 6vtizedre nyril6 hosszir 6s f5rads5gos volt ez a kutat6s.

hierogMikus 6s geometrikus ir6sri szdvegek megold6sira, ndha legiobb esetben csak egy vagy k6t rnondatbol 6[talq gyaikran h6napokat
kellett forditanom. Bizonyos kiinyveket rijabb 6s irjabb szempontok felrnerC6se miatt n6gyszer-iitsziir 6t kellett olvasnom. A mar megirt fejezeteket
ug]'anannyiszor, de n6ha tizszer is 5t kellett dolgoznom. Nem szolok egy6b
neh6zs6geimr6l, amelyek szokatlanul pr6b6ra tett6h tiirelmernet. Mindez
egyiitt megmagyar6zz.a, rni6rt kellett az elindulAs elej6t6l (1954) annyi
Eg1'es

esztend&rek eltelrrie, amig a k6zirat elk6sziilt. Nagyon j6l tudom, a munka

rninden er6feszit6sem ellenre sem tiik6letes 6s id6vel t6'bb ponton kieg6szit6sre es m6dosit6sra szorul, mint 6ltalSban rninden ritt6r6 tudorn6nyos
rnunka. Egy azonban bizonyosnak lStszik: munk6m a magyar 6stiirt6neti

kutatSsok teren rij fejezetet nyit, mert az elm6letek helyett ime szil6rd
tudom6nyos alapon 6llunk.
6stdrt6netet irni els6sorban tudom6nyos v611alkoz5s. Az el6rt eredm@nyeknek azonban rnesszemen6 politikai jelent6s6giik is van, mint ahogy
az lstdrtenetnek mindig is volt. A magyar n6pek csodSlatos m'irltj6t,
hallatlan kultur6lis teljesitm6nyeit, amig okmSnyai a fiild alatt lappangtak
6s el nem olvashrk a mi nyelviinkii'Il, m6s n6pek a rnaguk6nak kiiT ryvelt6J:
el, ami hatalmasan segits6giikre volt politikai c6ljaik el6r6s6ben. Ha rnost
az igazsfug kideriil, ugyanez a politikai fegyver a mi X<eziinkbe kertl.
Rajtunk 611,, hogy a magyar nemzetv6delem ez rij esdriiz6t sikeresen
hasurAljulr
Montre6ln 1968 SPrilis t4.

Bar6th Tibm

10

NVsCyZSUOryduyrl
cgsruga.f,sgf twlt cvRI'NnH

Mrr TAT,ALIINK A nfzKONrvgKBEN e nrngoxnOr,

6s e uecvanoxn6r,r
FiIK A ITUNOK?

Politikai szerqriik.
Attatanos tudom6nyos n6zet szerint a hunok
fell6p6s6t kiizvetleniil rnegel6z6 id6ben, id6szimitSsunk negyedik szAza'
d6nak kdzep6n, Eur6pSban a n6prajzi 6s politikai helyzet nagyj6b6l a
kiivetkez6 volt. Kiirtilbeliil a ke66bbi Oroszorsz6g 6s Lengyelorsz5g teriilet6n szirm5ti tiirzsek laktak. Azokt6l d6lre, a FeJsete-tenger 6s
Kispi-t6 ktiztitt a Volga-Dcr kdnyiik rnagass5g6ig hunok 61tek. Kiiz6pEur6pSban, a Dunamedenc6t kiv6ve, germSn tiirzsek tarrySztak, amelyek
Elba-vid6ki t6maszpontjadh6l kiindulva es a K6rp6tok felett keleti
ir6nyban elvonulva, a negyedik szdz.ad, kiizep6n etr6rtek legnagyobb kiterr'edesiiket. G6t n6ven ismert kevert k6t r6szlegiik, a vizi g6tok 6s az
ostri g6toh el6dkeztek a szri:rm6tiak 6s a hunok szillSsteriileteinek szomszedsSg6ba 6s az ut6bbiak birtok6llomSny6t kezdtEh csorbitgatni.l
A hunok j6r6sze Kaukdzus feletti lak6helyer6l 375 tijSn felkerekedett
es nyugat fel6 kiittiiziitt. Hogy mi lehetett e messzemen6 kiivetkezm6nyekkel j6ro n6pmozg6s l<iizvetlen indit6 oka, nem tudjuk. T6ny azonban,
hogy a hun seregek f6embertik, Balamber vezGrlete alatt a mondott id6ben
az ostri g6tokat legylztlk 6s szallasteriileteiket elfoglaltSk. E katonai siker
a hunokat f6lelrnetes hirbe hozta az eg6sz kiirny6ken. A vizi g6tok 376-ban
f6lelmiikben odahagytdk orsz6gukat, nagysietve 5tkeltek a DunSn 6s a
R6mai Birodalom teriilet6n kerestek mened6ket. fgy . hunok egyetlen
lendiilettel el6rkeztek a Karp6tok keleti l6baihoz.
Sikereiken felbuzdulva hamarosan tov6bb terjeszkedtek 6s n6h6ny
6v leforg6sa alatt (409-433) birtokba vettek az eg6sz K6rp6tmedenc6t. K6t
hatalmas hun kirily, OktSr (rrregh. 4:10) es Rirga (megh.434) az rij birtokot
6szak es kelet fel6 eglsz az Uralig kilcerekitette 6s kiizponti korminy6.t
a mai MagyarorszSg teriilet6n, a Tisza-Maros iisszefolyasa t6j5n 6llitotta
fel. Ezzel egy fj 6s hatalmas hun birodalom alakult ki, amit Attila az
Atlanti 6rean fel6 igyekezett tov6bb b6viteni 6s csak kev6sen mirlt, hogy
r) A vizi g6tokat 6s az ostri g6fokat e

magyar sz6elemeket tartalmaznak, kiiaiik hires

a Ur szavunkat Legnagyobb kir6lyuk p6ldr6ul
n6met k6zikiinyvekben iavasolt m6don neviiket ER-/IMN-AR-|K: 0r m5n urak kir6lya nevet viselte
,,nyugati" illetve ,,keleti" g6toknak 6rtelmezi. E A g6tok irni is a Fekel+tenger kiiriil 616 magyar
megszokott 6delmez6s igazs5g6t azonban semmi nyelvfi n6pektSl tanultak meg, akiknek rovdsir6s6f
sem bizonyitia, s6t a ktiriilm6nyek a magyar6zaf 6tvett6k 6s iriSsm6v6szetiik ,Runa. nev6t is a
ellen sz6lnak. Mivel a vizi g6rok val6ban nagy magyar ,,r6ni" ig6b6l alkottdk meg. A g6tok
vizek ment6n, az esti g6tok pedig a hunokt6l szimboluma, a kecske, tipikus d6lmezopot5miai
kdzvetleniil nyugafra, napeste fel6 laktak, a k6t & egyiptomi szimbolum, A g6tok kil6t& 6rdemes
nevet magyar 6rtelm0nek is rekinthetiiik. K6t- volna kiizelebbr6l is megvizsg6lni, mert esetleg
s6gess6 teszi a g6rok kiz6r6lagos germSn l5r6t meglep5 eredm6nyekre iutn6nk. Tal6n magyar
az is, hogy kir6lyaik nevei nem germ6n, hancm vezet6s0 n6ppel 6llunk szemben?
tdrt6nettudomi6ny germ{n tiirzseknek tekinti 6s

13

a R6mai Birodalmat is meg nem h6ditotta. Ha ugTanis 451-ben a franciaorsz6gi Troyes mellett a mauriacumi csatamez6n (Catalaunum) diint6
gy6zelmet arat, Eg6sz Eur6p6t egyesiti.
Attila kir6ly nem sokkal 6lte tul a R6mai Birodalommal val6 m6rk6z6st, mert 45i-ban v6ratlanul elh6nyt. A hist6rikusok szerint: ,,flet6t
nem ellens6ges k6z oltotta ki, se nern alattomos gyilok. Orrv6rz6s iilte
meg annak a n5sznak 6jszakfj6n, amelyet rij feles6g6vel, Ildik6val tartott"
(1a-6m. 135). A tr6n id6sebbik fi6t, EU6kot illette volna, de testv6rei a
birodalom megoszt6s6t k6rt6k. Az osztozkodas bels6 h6borrira vezetett
6s abba a hunok uralma a16 keriilt germAn tiirzsek is beavatkoztak' A
d.6nt6 csata valahol a Dun6nttt]., az ismeretlen fekvesfi Nedao nevfr foly6n5l
zajlott le. A csatSban Ellak ha1515t lelte s ezzel a mintegy nyolcvan
esztendeig fenn6llt birodalom sz6tbornlott, a hunok nagyhatalmi szerepe
Eur6p6ban le6ldozott'
A tiirt6nettudomany azt tanitia, hogy a hunok Azsi6b6l
oshazSjuk
eredtek; Azsia alatt 6rtve Nagy-Azsia szrSlsiipiirte puszt6it eg6szen a kinai
Nagy ral szomsz6dsSgaig. E feltev6st a franci6k e$ykori kinai szak6rt6je,
nelirignes fogalmazta meg mintery k1tsz1z 6wel ezel6tt.6 a kinai falak
et6it fiong6-n6pek kiiziitt egy, az eur6pai hr.rnokkal azonos nevet visel6
l6pet fedezett fel, amelynek nev6t olyan kinai irSsjelekkel irt6k, amiket
Ui-ung-nu alakban irnak 6t eur6pai betfiHrel 6s a Hun-ni hangcsoporttal
eltenek ki. Ezt a n6pet - igy folytatj5k - a kinaiak fokozatosan t6votauura $l,t6k szomsz6dsSgukb6l, amig azok el nem 6rt6k Eur6pa keleti
r6mei.
sz6leit, ahonnan aztSn magukt6l mentek tov5bb 6s lettek Nyugat
Az eur6pai 6s azsiai hunok kitzittt az iisszefi.iggGs kiz6r6lag a Hunni
eredetet okmSnynrSv azonoss6gara epiil fel, mert az eur6pai hunok ilzsiai
hunok ugyanis
elfiziitt
fal
rnelt6l
kinai
A
szerfien igazolni nlm lehet.
6s az Eur6pa
eltiinnek
el61
szemei
iJ6sz6mit[unk el6tt 3b-ben a vizsg6l6k
emlit6s'
r6luk
tiirt6nik
nem
fel6 vezet6 ritvonalon 300 6ven kereszti.il
annak
felbukkan,
rijra
Amikor viszont a n6v a 4. szilzadban a Donn6l
A
tiirt6netvisel6i semmif6le bels6Szsiai hagyom&ryt nem rnutatnak fel.
ir6k maguk is bevallj6k: ,,Hogy ez az Stvonulas Azsi6b6l Eur6pSba hogyan
tiirt6nt.l. arr6l a forr6sok nem besz6lnek" (146m. 60). A kiizepkori forrSsok
6s K6spi
szerint a hunok nemis Azsi6b6l, hanem Szciti6b6l, vagyis a Don
legea6rt
6ppen
6s
irtjukra
kiiziitt elteriil6 vid6kr6[ indultak hodft6
szkit6k
kirSlyi
a
lenn6nek
gyakrabban szkita n6ven emlegetik 6ket. 6k
a hunokat
leszfumaz6r., akik viszont ir5ni eredetffek volt'ak. Emlegetik
t6rs6get
cimmeri n6ven is, azok nev6n, akik ugyanazt a Kauk6zus feletti
Alkalom adtSn
birtokoltS,k a szkitak el6tt s akik mezopotSmiai eredetfiek'
n'6ven is,
)sigunnai"
titol<zatos
feljegyzett
nevezik 6ket a Herodotos 5ltal
eur6pai
Az
el6.
fordul
r"t"ten
ami szint6n olyan kifejez6s, ami a n6gi
5116
rendelkez6siinkre
a
ami
hunok nagy6zsiai er&ete teh6t olyan,
mint
azonban,
iitlete
forrasok szerint tarthatatlan. Az ilzstai szSrmaz5s
14

k6nyelmes megoldSs a tiirt6nettudom6nyban mgis meggyiikeresedett 6s

olyanf6le dogma, mint az indoger,rn6n meg a finnugor elm6let: mindenki
nondja, de senki sem hiszi. Erre az ingatag alapra epitettek fel az adatokkal szint6n nem timogatott tovSbbi kiivetkeztet6seket.
A hunok faja 6s nyelve. A hunok faji hovatartoz6sht az embertan
erymaga nem tudja meghat5rozni.
A hunok halottharnvaszt6ssal temetkeztek 6s igy kev6s a csontmaradv6ny, ami nekik tulajdonfthat6. T6rgyi
bizonyit6kok hiSny6ban a kdz6pkori fr6k feljegyz6seihez fordulnak 6s
azokb6l kiivetkeztetik, hogy a hunok legalSbb rGszben a mongol fajhoz
:artoztak. Ha AzsiSb6l jdttek, mi m6s fajhoz is tartozhatnSnak? A val6sSg
az. hogy az 5. szilzadbeli hunok faji jelleg6r6l kiizvetlen adatok alapjSn
eddig semmi bizonyosat nem tudunk. A vizsg6lat neh6zs6g6t azzal is
='agyarhzz6k, hogy a tulajdonk6ppeni hun elem Attila birodalmSban
e1eny6sz6 kisebb#g lehetett, amely ,,val6siggal eltfint a rengeteg indoeur6pai, f6leg ir5ni (!) r:rep hatalmas tiimege alatt" (146m. 29). Az a
aondolat, vajon nem r-6ppen ez az ir6ni redetfi ,,hatalorras tiimeg" volna a
:ulajdonk6ppeni hun, nem vetfid,tt fel, mert a nagy6zsiai eredeteim6letbe
nem illeszthet6 be. Viszont a hun n6v kor6bbi, Kaukizus alatti el6fordulasait nem ismerik, ami kalauzolSsul szolgSlhatna.
A hunok nyelv6t sem tudtSk meg6llapitani, mert eddig arra sem
:alAltak perddnt6 bizonyit6kot, hunokt5l ered6 irott eml6ket. A hun n6p
-relv6re nem is tettek hatdrozott meg6llapit5sokat, hanem csak uralkod6
:emzets6gtik nyelv6re, amit hatirozottan tiiriiknek mondanak (1a6m. 2g).
lcirtikb6l rnagyafinzSk Attila apja Mundiuchus nev6t, Attila f6feles6ge
Kreka, Rekan, Erka nev6t 6s a t6le szSrmaz6 hSrom frft6t: az Ern5k, Ell6k
es Dengezik nevet. Ttir6k volna a Hun, Huni, Uni n6v is ,n'6p' jelent6ssel.
)iem igen egyeztethetS 6,ssze ezzel a t6'riik felfogissal, hogy az uralkod6csal6d hSrom nagy kirSly5nak nev6t, Rfiga, Bleda 6s Attita nev6t m6gsem
: tcirrikb6l, hanem a gerrn6nb6l (S6tb6l) eredeztetik. Megvizsg6ltik a
:inkmaradt hirom hun kiizsz6t is, amit idegenek jegyeztek fel. Ezek:
Kamon, Medos 6s Strava. Az els6 5rp6b6l erjesztett ita1t, siirt jelent, de
ezt a sz6t nem sikeriitt a tiiriikb6l levezetni. A m5sodik jelmt6se
-:"or'
s magyarSzatut megadj6k szanszkrit (medlu) 6s ketta (m6du)"rn6zes
megfelel6j6t (a magyar ,m6zes' a sorban nem szerepel!), de ezt a sz6t sem
:artj6k tiirdk eredetfinek. Ami a harmadik sz6t illeti, akkor hasznSlt6k,
:mifts1 Attil6t hivei eltemett6k 6s sirjSnit nagy ev6s-iv6ssal i.innepeltek.
De ezt a szSt sem lehetett a tdriikb6l levezetni. E sovSny r6s v6geredm6nycen nemleges eredm'6ny ut6n meglepfriink a nyelvszek kdvetkeztet6s6n,
a<ik igy sz6lnak: ,,Mindezek alapj6n kimondhatjuk, hogy az eur6pai hunok
;ezet6r6tege, de bizonyira maga a hun n6p is, tiiriik nyelvfi volt, illet6leg
egyszerfien tiiriik volt" (L46m. 225).
A hunok mfiveltsfue. A hunok mfivelts6g6r6l, illetve mfivelet- kr6nik6sok elijeszt6 k6p6t rajzoltak. A
lens6g6r6l a nyugateur6pai
15

a sorotirnem6nyes katonai mfiveletek'

megel6z6leg soha nem tapasztalt
futisa'
gyors biJokbav'6te1e, a germ6nok
ir6k
zatos hun sikerek, ";;;;;,k
Attila paripAinak "'-6o"a"ig i"fO "g"ilt"--?" "*o:rir--szerzetes
girjesztett'-.4'ttit'U* csak az antikrisztust
lelk6ben sziirnyfi iJt"f*",
A nyugateur6pai
nem i, u*tu", hanem- ?ll?t.
rattak, az Isten ostor6t, aki
forgalomban
n ez az u'"'Ol"a'ves klise Ta-is mint amin6
n,5pek tiirt6neti irodalm6ba
ue161e'
u
ioioncrt
van, csup6n
"o"atoitJ
A k6p akkor is enyhiil'
ua"".
"ea';:;r'-i"t"u""
^,
val6
p6td5ul Attita
"rtt"
kihasitani a nagy kir6lv
t"a""k;;;tk"ak
ha valami tultureril dlcsl'?!"f
iirdks6g6b5l.
a nyugategszen m6gsem kiivetik ezt
A hivatalos magyar tiirt6netir6k
^sz6haszn6latuk azonban rn6gis olyan
eur6paiszemt6letettdJ;rfi ;i;ejr9i;t;u.-meut<ahunokh6siess6g6t'
egyszerffs6gt 6s rg"r-""iarat.
is a barbsr
etl1r"
J*iizi
6rt6kit6letekk",,"iffi'
"ee"t"a*e"yP"l.11tuk
tiirzsek h6dit6sair6l sz6lnak'
megtestesit6j er<ent ie'renil T"+
a Fekete"*iq-u;tur
,,Bto"utolt5k szSll6saikat
ilven szerid kifeje#seket alkalmazrr"ti
a hunok
addig
f'"t"r*trt"t'i "wt"gtze{ak" '"'keleti g6tokra"
tengerig", ,,tciterlJ'i"tllx
'
l"t ,,navetetic* magukat a
hasonr6 mffveleteit';;fiak
betiirnek"'
"
. . fosztogat""r.. . . v6gigraboljSk
sz6guldozn"t. . . a..irri"t
sz6titba
hail6ktalannatu,",,."t,okn6pet...mindenkifut,-akicsaktudlstenostora
euetejtett6k' ho{ a nemzetkiizi
Tdrt6""tit6;;
eldl".
'igyle;;ik:r'"t"*'"- e"**:t :::11 dolgai nvom6n
a pandif ,'6 t"m aiunok'meg,
nem 5llati
hogv 1o"", harci technika
keriilt be 6s nem gondoljak rt"""*''" "ittJo"'ettyos hadvisel6s magasabb
dolog, ha 16 is

kirel;fiG;t6t

'""ffi-uu"""'
a
sokmilli6 h'n a Dunamedenc6b6l
hun n6p sorsa. _ Hov6 lett-a
a
irre a k6rd6sre a tiirt6netir6k
az
hun nagyhat"r*i iiia, uoLa." ut6nr
z6m
a

foka.

vSlaszolnak szerinttrk ugyanis

hunok telies megs";;J6a;e1
kiv""ult ;rerp6tottott 1'rilra 6s sz6tsz6r6dott
6letbenmar"dt Atfi;ifik1-"1
Ah"i nagyobb r6sze]r terel6dtek

a Volgaig "rt"'tiri-l'"[r*"' "ia6t6;'

o*u9t1ryxat Kutrig-irr 6s
6ssze, azok egyid&;a;+grizf5'noritft"i
""tttb
y"*6pek felett is uralkodtak'
at<it<
Utrig-ur nevfi tei-Jeil"irt dftt' A-kdAttita-fiol Dergezik 6s ErnSk is
otou]ii=;;;;;-ft'
amin6k
vesz6lybe
"" egy-egy hun tiired,6k f.i;, d" ,,nyugtalans6guk"
uralkodott
vette"' helyesebben: megDengezik
8i"6""
a69--L""
6tet:
'Jej6t
sodorta
maradottakat
n6pe ir r"etriorodott, a helyben
sokan
iitette. v6gul xit"ettii"-fiir
Dunamedenc6b6l
A
"
eorg'et L-i"oa*o-'
felszivta

pedig
ahol kiiziiliik
";A;;;6;"
i.t*-"-nJ*ai Birodalomba'(tehit
f
m6gsem
mentek r,rog""J
6s eoutir."i 6ll6sokba keriiltek
"' "U*tata't
feltfin6 sokan d;;;;nai
rcturttu rlvgn tjine*6nvesen 6rv6
r'" ia"eJ
lehettek
"l,e"v"s a tiirtenetir6k szamira' hogy
u"rrr"otiiottek ielett!).
nyesiiltek"rr,,vit"
6s eltiintetik a tiirt6nelem
"
ra"pat*.l"it"c=ua
ki;;;;;il
hunokat
a
"
toJl""ti t6nyek ellent6teben 5llnak'
p""""
forgatag6b"", - ;;;;J
"

ifr;;;;;'

16

Nagy von6sokban ez az a sok ellentmondast, felt6telez6st tartalmaz6

elfoguli-6s l6nyeg6ben teljesen hamis k6p, amit a hunok 6shaz6jir6l,
jelenlegi tiirteneti
ta5ai6t, nyetv6r6t, mfiveltJg6r6l 6s n6piik sors6r6l a
k6zikiinyvekben tal6lunk.
KTK A MAGYAROK?

magyar 6sttirt6net nyelv6szeti alapia. - Magyar 6stiirt6net alatt

el6tti
kdzrnegegyez6ssel az ArpSaok 9. sz6zad. v6g6n lezailott honfoglal6sa
el'mdletek
ho* 6riltii. Ez is telitve iran bizonytalans6gokkal, az ellerrtmond6
halmaz6val 6s soha be nem bizonyitott felt6telez6seld<el. A helyzet magyanyelven
rLzata j6r6szben itt is ugyanazn mint a hunok eset6ben: magyar
nern
keriiltek
m6g
eddig
id6kb6l
irt feljegyz6sek az Atpalogt mege16z6
a 9'
et6. l,i5J-nepek toll5b6l ered6 rankvonatkoz6 feljegyz6sek is csak
tud6sunk
eddigi
ugyancsak
sz6zad.t<ozepet6t 6llnak rendelkez6si.inkre 6s a Magyar n6v is, mint n6pn6v, ismeretlen a 9' sz5zad el6tt'
szerint
k6pet
Elsz6rt adatokkal sem sikertilt az 5. szSzadnSl kor6bbi id6kben
6smagyar
aikotni mirltunkr6l. Ez6rt, mint hazai koll6g6ink irj5k: ,,A
egy
trirt6netet visszafet6 csak az 5. szizadig lehet nyomozni' Azontfrl
nVom]l
tapodtat sem mehettink e16re, elvEsz szemiink el6l minden ir6nyit6
adatokb6l
tdrt6neti
irott
amiddn
,,az
(118m. 3B). Ilyen kiiriilm6nyek kiiziitt,
leletekb6l,
dpp"r, irgy nem ,ra["ij"f.,'akercsak a honfoglal6skori r6g6szeti
(117m'
25),
benniinket"
hogy 6stiirtenetiink rnessze ,6vezredeibe vezessenek
lehet6s6g
a mag'yar 6stiirt6nei iyomozis6ra - 9gy vlik ; gsal; g.SVetten
lsz6kincs6t kell tisszehasonlitani a
marad: a magyar nyeiv szerkezet6t 5s
6s sz6kincs6vel 6s a Kr. e. id6kbe visszanyfjthat6
rotonn6pek
A ielenleg
"V"f"C"J
kiiziis 6si szavak segits6g6vel megrajzolni a r6gi id6k vil6g5t.
a nyelvkizSr6lag
teh6t
6sttirt6net
otthon forgalombaf 16v? hivataios
egyrittal
Ez
l6ncolata'
tudomany mega[apitasaira fel6pftett kdvetkeztet6sek

aztisjelenti,ham6gistal6lunkmag:yarnyelyfiforr6sokataKr'el&tti

id6kben, iisszed6l eg6sz 6stiirt6neti elk6pzel6siik'

Amid6n hazai riyelveszeink kutat6saikhoz hozz6l6tnak, az indogerm6n
indulnak ki'
nyelvr6szet hat6sa aiatt 6tlva abb6l az eleve felvett tetelb6l

hogyamagyarnyelvnemlehet6snyelv(idiomaprimogenitum).M6ssz6val
a
il"gy""-t'"l" sem olyan" "*"iy szi.iletes6t6l kezdve kifejl6des6ig
olyan
hanem
6lne,
"maga teremtette eredeti sz6kinccsel
szerkezettel
6s
nyelv, amely egy m6s, m5r kor6bban rnegl+5v6' de ma m6r kihalt
5snyeivb6l 6tvett iiriiks6ggel indult ritj6ra, arnit maga tov6bbfejlesztett,
Zsirai Miklos, a magyar nyely
r:jalt 6s irjabb ktilcsrjniilf,el gyarapitva.
-"
tAt"tt igy fogalmazta meg: ,,Eleve val&
nemr6g elhrinyt r6iJeor6gus"
a magyar is
szinfi., hogy... a magyar sern holmi idioma primogeniturn'
(118m'
13)' M6sodik
keletkezett"
valamilye-n 6si nyelve-fos6g felboml6sab6l
6s sz6kincse
szerkezete
nyelv
tCtettit<tent *"gaU"pitjfl<, frogy a magyar

1?r

!
I

I
|{

II
I
I

az fiWneveT,ett finnugor nyelvek szerkezet6vel 6s sz6kincs6vel 611 rokonsSgban. Ez tiiil<6letesen igaz. csakhogy a finnugor nyelv6szek ezen a
rokonsSgon kiviil m5s t<tizeti rokons{got nem ismernek el. A rokons6got
a kiivetkez6 nyelvekrekorlhtozzak: 1. magyar, manysi (m6s n6ven vogul)
egyi.ittesen ,ugor' nyelvek, ezek lenn6nek legkdzelebbi
6s hanti (ostiak)
nyelvrokonaink; 2. udmurt (v6tiak), komi (ziirj'6n'1, erza 6s moksa (mordvin), mari (cseremisz), sza(ne (lapp), szuomi (finn), esti (6szt), karjalai egyiittesen a ,permi 69' nyelvei 6s 3. eg6szen tavoli rokon a szarnoj6d
E meg{llapitSshoz ezt a kiivetkeztet6st ffrzik: ,,.. .eszerint a ma"v"r".
g1zart... a finnugor nyelwendszer, a finnugor nyelvcsalid tagjinak, finnugor nyelrrnek kell tekinteni" (1BBm. 3).
A nem hivatalos iskol6hoz tartoz6 nyelv6szek azonban 6szrevett6k,
hogy a magyar nyelv a tijrrik nyelvekkel is igen kiizeli rokonsflgban 5ll,
s6ilzenkivtil eg'yes 6kori nyelvek is, mint p61d6ul a mezopot6miai szumer,
rokons6gban 5llnak' Eiz6rt
a finnugorn6l er6sebb
vele nagyon kiizeli
6s nem is tarthat6 fenn
tal5l6
a ,finnugor' elnevez6s neirn kiet6git6, nem
jogosan.-Tov6bbmen6leg, ha a rnagyar nyelv val6ban ennyire r6gi, r6gibb
mint a finnugor nyelv, akkor m6giscsak idioma primogenitum lehet,
amib6l 6r6,k6ltek a finnugor n6pek, tiir6k n6pek 6s m6sok is! vagyis
helyesen nem ,finnugorr nyelvekr6l kellene beszt6briink, hanern ,magyat'
nyelvekr6l, melyek eredeti form5jSt egyediil mi, mai magyarok tartottuk
fenn, akik az 1sinevet is viseljiik 6s a rokonnyelvek a mi nyelviink lesz6rEz m1r eg6szen rn6s dolog s olyan o:n6lyrehat6an kiiliinbiizik a mai
^^r6i.
hivatalos felfog6st6l, hogy azt a finnugor nyelv6szek egyel6re elutasitjik'
Mivel a finnugor nyelv6szek a magyar nyelvet nem 6snyelvnek, hanem
leszirmazott nyelrrnek iekiurtik 6s mivel szerintiik a magyar nyelv besz6l6i
Eur6piba csak a 9. szizad. v6g6n 6rkeztek, az6rt igy okoskodnak a tov{bbiakban: ha a mi nyelviinkben vala,mi kiizijs az indogerrnin, tiirdk vagy
m6s nyelvekkel, ez csak irgy magyar6zhat6, hogy ezeket az elemeket e m6r
r6gebben Eur6p6ban 1ak6 n6pek nyelv6b6l a magyar vette 5t' Ez a kdlcsii'nz6J a t6riikb6l, germ6nb6l, szl6vb6l, latinb6l, ir6nib6l, a finnugor elm6let
tov6bbi fontos tart6oszlopa, szerves r6sze 6s kieg6szit6 t6tele, n6lki.ile az
eg6sz te6ria nem tarthat6 fenn. De mi fog tiirt6nni ezzel a kdlcsiinz6si
elm6lettel, ha kideri.il, hogy magyarok Eur6p6ban m6r Krisztus el5tti
r5vezredekben is laktak, teh6t el6bb, mint a megnevezett nr5'pek? Ez
esetben a logika szab|lya szerint az kdvetkezik, hogy a kiilcsiinz6s forditott
irSnyban tdrt6nt.
A magyar osmfivelts6g 6s 6shaza finnugor elk6pzel6sben. - A,rnagyar
6smfivelts'6get a finnugor nyelv6szek a kiivetkez6 m6don rajzolt6k meg'
Ha a magyarok az 6shaz6ban m6g a kdziis ,finnugor' nyelvet besz6ltr6k,
egyszerfien nneg kell keresni azokat a kiiziis finnugor szavakat, amelyek
a-rokonnyelvekben ma is megtalSlhat6k 6s az igy tal5lt 6si kiiziis sz6kincs
j6 eredfogja tiikrijzni a k6rd6ses mfivelts6get. A m6dszer kets6gtelentil
18

-\

m6nyre vezetne, ha a kiindul6pont igaz volna, vagyis ha a rokons6g csak

6s permi 6gra korl{toz6dna 6s nemtartoznaabbabelep6ld6ulamezo"",t!o"
pot6liai ,ro*"" 5! sem. Az az 6snfivelt#g, amit ezen a m6don ta16ltak,
egy eg6szen civilizSlatlan n6ps6get, rninden magasabb kiitel6k n61kii1 616
szanasz6t t<6bort6 band5kat tiintet fel, amelyek ternrel6
"rnb"r"roportokat,
tev6kenys6get nem folytattak, nem isrnert6k a fiildmfivetr6st 6s nem volt
illatteni6s;t6siik ,"*, h"tr"* csup5n parazit'a Eletet 6ltek: hal6sztak,
i.adAsztak 6s a term6szet iinmagSt6l nyfjtott javait gyfijtiigett6k, ahogy
5k mondj{k ,,a vads6g fels6 fokSn 61tek" (7m. 27 sk). Ez a meg6'llapit5s
annyira nem illik t t6t6|fi l6ncszeme}be, hogy eredmr6nyiikiin maguk
a finnugor nyelv6szek is meglep6dtek. M5s chbeliek a kiiztis, vagyis
finnugor alapszavak k6z6 sorolj 5k az ilyeneket is, mfnJ -H62, Fal, Agy,
Keny6r, ameiyek vitathatatlanul kultirrszavalq helybenlakAst, mez6gazd6lkodast 6s nem k6borl5st t6teleznek fel (188rn ? sk). F;rnrt a vadsagra
ronatkoz6 meg{llapit{sukhoz ezt a kieg6szit6st fftzik: ,n{ kutat5s ezen
a t6ren m6g kiizel sem mondta ki az utols6 sz6t" (?m. 32). Vajon mi lesz a
finnugor etm6tet utols6 szava, ha kideriil, hogy el6deink m6r a felt6telezett
finnulor 6snyelv el6tt is magyarul besz6ltek 6s nemcsak a1p'dz sz6l, hanem
p"lot6t is ismert6k, iintiiz6 csatorn6kat 6pitettek, fi.igg6 kertekben
"pihentek 6s ma is j61 6rthet6 magyar nyelven k6szitett6k irSsos feljegyz6seiket?
A finnugor alapnyelvet besz6l6k kiizds t6rsadalm6b6t - igy folytaaz ugor csoport (magyar, manysi, hanti) id6szSrnitisunk
todik elm6letiik
el6tt 2500 vagy 2000 taj6n t<ivatt 6s ezer vagy ezeriitszhz 6vvel ut6bb,
vagy tal6n k6iezer 6wel ut6bb (itt teljes a bizonytalans6g), irgy Krisztus
sztiiet6se tij6n, a magyar 69 megkezdte kiiliin 6let6t. Szerintiik teh6t
.A magyar nyelv iinall6, kiil6; 6tet6r6l csak att6l az id6t6l kezdve besz6lhetiink, amikor legkiizelebbi rokonait6l... is elv61t" (l18rn. 39). Eszerint
csak Kr. sziilet6se utSn volna
-"gy", nyelven irt sziiveg legkor6bban
nem'
id6kb6l
megel&26
tetreL6ges, de az id6szSmitSst
a Dunamedenc6be va16
onnan
6s
hety6re
A tagyar 1shaza fiildrajzi
A magyarok
kiivetkeztettek.
v6ndorl6sra szint6n nyelvi mozzanatokb6l
legkorabbi lak6helye az a teri,ilet volt, ahol a rokonn6pekkel m6g egyiitt
6ltek 6s a finnugor kiiziis nyelvet beszelt6k. Meg kell teh6t esak keresni
a rokonn6pek nyelv6ben a kbzijs niiv6ny- 6s 6llatneveket s ahol azok ma
tal6lhat6k, ott volt az 6shaza. Ezt a helyet ilyen m6don az erd6k z6n5j6ban
tal6lt6k meg, az Ural.hegyseg 6s a Bjelaja foly6 ktiziitt fekv6 ar6nylag
kis teriitleten, s a meg6llapit5st a nyelv6szek SttalSnosan elfogadt6k'
Ujabban azonban ezt a teriiLletet m6r nem 6shaza n6ven emlegetik, hanem
csak olyannak, ahol az alapnyelvet besz6l6k utolj5ra rn6g egyiitt 6ltek
(?m. 23). Mert hogy megel6z6leg hol laktak, nem tudni! ,,Ez id6 szerint
nem tudunk 61l6st foglalni abban a k6rd6sben, hogy a sz6tvSndorlSsuk
el6tti hosszt 6vezredek alatt (Kr. e. 8000-Kr. e. 2000) a finnugor nyelvfr
19

nepek mikor, hol fordultak meg 6s hogyan, milyen elemekb6l integrSl6dtak." A finnugorok kor6bbi k6zds lak6helyeit a legki.iliinb'iz6bb t6jakon
kerest6k, de ,,a tanitSsok trilnyom6 tiibbs6ge igazolatlan, igazolhatatlan
feltev6s, j6mbor ijtlet" (l88rn 4).2
A nyelvr6szek 6ltal kijeliilt 6sbaza, vagy az ,,u,tols6 kfiziis finnugor
lak6hely" f6ldrajzi fekv6s6t t6bb meggondol6s k6t#gessr4 teszi. A mai
mag.yar nyelvben ugyanis 6ppen az erd6s iivezetre utal6 finnugor alap
,r".r"t hi6nyoznak: a farkas, szarvas, medve, r6nszarvas, cirbolyafeny6
finnugor -ugf"t"tAi. S6t m6g a legfontosabb idev6g6 fogalmat, az ,erd6'
togamat fed6 sz6 sem azonos a vonatkoz6 finnugor sz6val (7m. 27).
Ezenfeli.il az eg6sz niiv6nyfiildrajzi 6s 5llatfiildrajzi elemz6s csak akkor
volna elfogadhat6, ha a sz6banforg6 niiv6nyek 6s 6llatok k6t, hSrom vagy
n6gyezer Ewet ezel6tt is ugyanazon a teriileten 6ltek volna, ahol ma
tanliut 6ket. Ez azonban nem val6szinfi, mert id6kiizben l6nyeges klimav6ltoz6sok t6rt6ntek 6s azzal p6rhuzamosan a niiv6nyek 6's 6llatok 6letsivja
6szakra tol6dott. Az 6shaza fiildrajzi helye tehSt a finnugor elm6let
keret6n beltil is bizonytalan 6s a kiiriilm6nyek d6lebbre fekv6 teriiletre
utalnak.
A feltdtelezett Ural-vid6ki 6shaz6b6l a Dunamedenc6be va16 vSndorl6st a kiivetkez6 m6don kepzelik eI. Az 6shaz6b6l az ugor 69, tehSt benne
a j6vend6 magyars6g is, Kr. e. 1000 taj6n, vagy tai6n Krisztus szi.ilet6se
taj5n mvStt 6i ketet fe16 indult. Atkett az Ural-hegys6g m6sik oldalSra,
,rr"id otttt"tt is tov6bb ment Szib6ri6ba, a Tobol 6s Isim sik vid6k6re' vagy
talin m6g enn6l is messzebb, befel6 Azsi6ba. Ez rijabb lak6helyeiken
az irini, tefrat a KaukSzus 6s Kaspi aiatti kultirrkiir leg6szakibb kisug6rz6
rivezet6vel lettek hat6rosak 6s az ir6ni befolyas hat6sSra addigi gyfijtitget6 6letm6djukat elhagyt6k 6s 6tt6rtek a lovas 6s norn6d 6letforma egy
Jzer6nyebb form6jira. F;zuthn kiivetkezett a sorsddnt6 esem'6ny: ,,Kr,
ut6ni 5. szSzadban kelet fel6l egy nyugati ir6nyba el6retdr6 tiiriik n$
vdndorl6s zridul az akkor rnSr lovasnomid magyars6g nyugatszib6riai,
Tobol-Isim vid6ki sz6ll6saira. A magyarsSg csatlakozik az irj hazSt keres6
'dt'sziz esztendeig, eg6szen a hontiiriik n6pekhez s ett6l kezdve csaknem
foglal6si!, tiiriik sziivetsegben 6s szomsz&ls6gban 61. Tiiriikiik kiizdtt, szOvets6gti'tUen vagy nyom6sukra' - vonuf az Uralt6l a Kauk6zushoz,
(118m. 6).
onnan puaig Lev6di6n 6s Etelkiizdn keresztiil a mai haz6ba"
ttiriik
250-300
levonulSst
Ezi a s"iuutiatA KaukSzushoz t6rt6nt
hogy
a
rigy'
eredetfnek nyilv6nitott sz6 kiilcsdnv6tel6b6l kijvetkeztetik
kiilcsiiniiz6st a felt6telezett v6ndor6tra helyezik. Az ekkor kiilcsiinvett
\ Az

6shaza'fogalom

nemzetkd'zi iroda'

lomban is el6g bizonytatan. Akik a sz6t 6ntudatosan haszn6li6k, vele Sltalsban azt a terliletet
iel6,lik, amelyen a n6p nemzett6 alakul5sa leiStsz6dott, vagyis ahol a t$rzseket el5szdr foglalt6k
20

I
I

a neolitikus kultora
helyhezkot6tts6g bek6vetkezett.
folyamatot rendszeres irSsbeli tev6kenys6g

magasabb politikai keretbe 6s

felv6tele ut6n
Ezt a

szokta kfs6rni. Az 6shaza el6tt

lak6hely

,sziil6haza'.

kinyomozhat6

U
o/
__\s

;}'_r
-l
Ht
G.

P/

\
-

-o??

magyarok ritja Ural-Szib6ri6b6l a K6rp6,tmeden,c6be

a finnugor elm6let hivei szerint.

.e7J,:
RZSA-68.

A R6gi Kelet felsd r6sze, az t.n.

,,Term6keny F61hold.",
a jelen
ahol eredetileg a mag,yar n6pek hun &ga lakott
munka szerint. A t6rk6pen l6,that6 pontok az eddig felt6,rt
fontosabb esiszolt k6kori telepiildsek helydt jelzik.

2L

szavak kdzijtt emlitik mint a legfontosabbat n6piink Hung6r nev6t is.

Ez a n6v tiiriikiii ,,tiz nyfl", de alatta tiz t6tzs volna 6rtend6. A sz6 ttirtik
alakja Onog-irr, de ezt a tiir6'k nevet m6gsem tiirdkcjk ruhiztSk volna
a magyarokra, hanem a t6riikiit egy5ltalSn nem besz616 szlSvok (!?).
E6rmilyen furcsa ezt a meg5llapit6st hallanunk, de igy olvassuk a szakmunk6kban (141m. ?3). E tijrdkb6l kd'lcsciniizdtt szavak nagy r6sz6r61
azonban V6mb6ry Armin kimutatta, hogy olyan hangalakban szerepelnek
a magyar nyelvben, amely azok eredet6t sokkal r,6gibb id6kbe helyezi,
mint a tdrdk nyelv kialakulSsa; vagyis V5mb6ry szerint nem tiird,k
szavak 6s nem is hasznSlhat6k az irtvonal igazolisSra. S6t, maga az Onog-rir
n6v sem tilriik eredetff. A nyelv6szeti 6rvek tehit semmi t5mpontot sem
nyrijtanak a felt6telezett Szib6ri6b6l Kauk6zushoz tiirt6nt levonul6sra.
A levonulSsra vonatkoz6lag egykort irott szijveg sincs 6s arra sehol semmif61e utalSst nem ta161tak. Az elm6let fe1611it6i maguk mondj5k,, hogy a
levonul6s, ha ilyen egy6ltalSn volt, ,,meg nem hat6rozhat6 ritvonalon
tiirt6nt" (Bm. 65) ; az iftvonalra vonatkoz6lag, amelyen ez a n6pvfndorl5s
lezajlott, nincs adatunk," 6s ,,hogy a magyarsig Nyugat-Szib6ri5b6l tiirt6nt
elv6ndorlssa utin a Kauk6zushoz vonult, s hogy a 800-as 6vek elej6ig ott
is marad, azt ttjrt6neti feljegyz6sekkel igazo)ni nem tudjuk" (118m. 71 sk).
Ez az Azsi6b6l va16 levonul6:s tehSt pontosan oiyan 16gb61 kapott, mint
a hunok hasonl6 5zsiai 1evonul6sa. Az elmrSlet mellett m6gis kitartanak.
Az Stlagos olvas6, akinek nincs ideje a szakktinyveket v6gigbiing6szni'
ezekr6l a neh6zs6gekr6l nem sokat tud. A nagykd,zdns6gnek az 6std'rt6neti
kutatisok v6geredm6ny6t mint tdrt6netileg bebizonyitott dolgot adj6k
e!6, hat6rozott fogalmaz6sban, igy iisszegezve: ,,A magyars6g eredete
szerint sem nem mongol, sem nem Srja n6p, hanern az Eur6pa 6szakkelet6n
kialakult finnugorsAgnak egyik'61eter6s, friss hajtisa. A magyars5g iin51l6,
kiiliin 61et6t Kr. el6tt 1000 t6j5n kezdi meg az Ural-hegys6g eur6pai oldal6n'
Az els6 ur6linak nevezett 6shazSban kb. ezeriitsziz esztend6t titlt el. Itteni
6let6nek utols6 szak6ban 6tkeriilt az ezen a r6szen kiinnyen jirhat6 Urilhegys6g keleti oldal5ra, ott elhagyva r6gebbi, erd61ak6, gyfijt6get6 6letmOtjat, Att6r a lovasnom6d 6letm6dnak nyugatszib6riai szer6nyebb
fonrr6j6ra" (118m. 5 sk). Ezttl|n kiivetkezik az ismertetett levonulSs'
Miutin 6seinket a tiirtikiik megtanitott6k a magasabb kultrir6ra 6s a lovas
tudom6ny alkalmaz6s6ra, egyetlen rohammal birtokba vett6k a Kirp6tok
medenc6j6t. Itt is tiiriik n6ptiired6keket tal6ltak, de f6leg nagy tiimegfi
szl6vs6got, akikre r6telepedtek. Ezekt6l 6llit6lag megint sokat kijlcsiiniiztek, kiilijn<isen a szl6vokt61, akikt6l a fijldmfivel6s 6s a kereszt6ny
vall5s sz6kines6t szinte teljesen Stvett6k; a szl5vokt6l kdlcsijnvett szavak
etimol6giai sz6tilra k6t vaskos kiitetre terjed. De kiilcsd,ndztiink nemcsak
irSniakt6l, t<irdkiikt6t, szl6vokt6l, hanem minden mas nept6l is, akikkel
csak 6rintkez,6sbe keriiltiink, jelesiil a n6metekt6l 6s a latinokt6l' H51a
ennek a nagy ad6ss6gnak, Szent Istv6n kir6lyunk alatt v6gre felemelked22

akik a finnugor nyelv6szek

meg6llapit6sait elolvait6k, azok alapj5n a magyarokat Eur6p6ba betolatoaott barbar n6pnek tartjik 6s igy sz6lnak r6luk: ,,Ami a mag'yar n6pet
illeti, az sok sz16v, n6met, latin k6lcsiinszavat csatolt azol<hlaz a kd'lcsiinszavakhoz, amelyeket megel6zSleg a tiiriikb6l meritett, rigyhogy sz6tSrSnak
jelent6s r6sze idegen" (133m.). Hogy mikent egyeztethet6 iissze ezzel az
oriSsi m6rt6kfi kiilcs6nz6ssel az a mSsik kijzismert nyelv6szeti meg6llapit6s,
amely szerint sz6kincsiinket feltfin6 nagy terjedelemben hasznhl6 h6rom
nagy kiilt6nk, Tompa Mih6ly, Arany J6nos 6s Pet6,fi s6ndor tiibb mint
90 sz6zal6kban 6si finnugor (!) szavakat haszn6l, - neh6z felfogni.
A finnugor 6stiirt6neti felfog6s ma m5r otthon is elszigetel6diitt 6s a
rokontudom6nyok, els6sorban a n6g6szet, kezdik ostromolni. Hazai 1696szeink kor6bban nagy k6szs6get mutattak arra, hogy a finnugor nyelv6szek
iltal kidolgozott magyar 6std,rt6netet al6t6'massz5k. Liszl6 Gyula azonban,
aki az idevSg6 munk6ss6got rijabban bamulatos r6szletess6ggel 6s nagy
irodalmi kiiriiltekint6ssel rijra dsszefoglalta, k6nytelen volt vizsgSlat5t
nemleges vAlasszal lezfrni (11?m.5). Szerinte a r6g6szet nem igazolja a
frnnugor alapozSsir 6stiirt6neti elm6letet. Lhszl6 Gyula tapintatosan igy
s:6t: l,vlindenekel6tt le kell sziigezniink, hogy e leletekkel egyel6ne nem
:udjuk m6g nyomr6l-nyomra kiivetni azt az utat, amelyet a magyar n6p
a nyelvtudo*itty 6s tcirt6nelemkutatSs eredm6nyei szerint nyugatszib6riai
5shaz5j5b61 mai haz6nkig megtett. Azok a leletek, amelyeket rnSr k6ts6g:eieniii a honfoglal6 magyars6gt6l sz6rmaztathatunk, nem vezetnek minket
::resszebb a 9. sz|zadn5l, teriiletileg pedig Lebedi5n tril" (118m. 194). Ami
pedig a Kund.a-sigir rniivelts6get illeti, amelynek elterjed6se nagyj6b6l
iedi a finnugor n6pek k6s6bbi r"5tt6r5"tyeit, L5sz16 Gyula arra a meglep6
::edm6nyre jut, hogy ez a miivelts6g eredetileg d6lr61, D61-UraIb6l fe1fe16,
Koz6p-Uralba, s onnan kett66gazva a Baltikum fe16 6s Kelet-Szib6riSba
:eriedt, tehit 6ppen ellenkez6 ir6nyban, mint amerre 6seink a felt6telez6s
anyag etnografiai
=:erint mentek volna (11?m. 81, 98 sk). A r6g6szeti
rigynemagyarsSg
a
hogy
le,
:lemz6s6b6l pedig az a benyomSs szfirhet6
jellegfi
(11?m'
19)'
tiiriik6s
'"'ezett tdriikiis vezet6r6tege m6gsem eg6szen
hogf,r
olvasni,
azt
,,?
\emde furcsa ezek utSn a finnugor nyelv6szekt6l
:eg6szeti kutatSsok eddigi eredm6nyei nemcsak, hogy nem ellenkeznek
a nyelv6szeti paleontol6gia meg6llapit6saival, hanem hat6rozottan mege:rjsitik azokat" (lBBm. 10) ?
De nemcsak a r6g6szet nem t6mogatja a finnugor alap'fi 6shaza 6s
randorlSs elrn6let6t, hanem a magyar mitol6giai kutat6s sem, amennyiben
:i1-en van. Ennek a tudominynak eml6kei nem Szib6riara utalrak, hanem
i.::fejezeten a R6gi Keletre: Ir5n, Mezopot5mia, Egyiptom, sziria 6s Kis-izsia teriilet6re 6s a r6gi napvall6s eml6keit tiikriizik. Amit a s6miniod6sra vonatkoz6lag Di6szegi Vilmos Szib6riSban ta151t, csak halv6ny
fnve annak a hatalmas va115si komplexumnak, ami az 6korban teljes

tiink

az Altal5nos eur6pai szinvonalra. Idegenek,

23

amir6l Magyarorsz6gon is sokkal

pomp6j6ban vir6gzott a R6gi Keleten s
bSvebbanyaggalrende]ke-ziink.Aszib6riaieredm6nyolyansov6ny,
Szib6ria nem tekinthet6' T6ves a
hogy a s6m6nkod6' ftii"Jtfa pontj6nak
s5mSnkod6st6szakihiszt6riSnaknevezni6sahideggelmagyar6zniannak
a
kiitve a jelens6get"ha ez a foglalkoz6s
eredet6t, mintegy urr"i s"iucri6hoz
is megvolt'
*"f"I eilft"itat aiatt a R6gi Keletm
a kiiz6pkori T?eyo tiirt6neti
Nem t6mos"t:" " iirrlr.rgo" elrn6letet
amelyek szerint .az 6shaza nem Uralirodalom sem, a g"'"t"tt Cs tiOn*at'
frn*" ez'6rt a.finnugor tud6sok
szib6ri6ban, rr"rr"rri" iJgir"r.ten-vo1t.
ki 6s elutasitj6k: ,,A
a geszt6k 6s kr6nitik hiiad6sait t6vesneka ielentik
kr6nikSkban hagvoonSnvozott
magyar irodalom ;;;;gf""
Kiiliiniisen K6zai simon mester LzB2-1285
. -:1:i:ti-tj"
magyar 6seredetet,i"iaz*.'iil-1;a4;az6it
me116zik, amelvek a magvarok
tajan k6sziirt geszt')"#;,
partvid6k6l 6s Meenfisz kiiriil
6shaz6j5t Babilon iaiarr, a viiriis-tenger
a'ottos nyelvfi n6pnek tartjak'
emlegetik C, r""to'ft"i " *"gy"'otttat
hogy
"
frogy a hun-ot< flETarok lHl"t..:*"'Hungari)'
KizaivSltig ismetU,
Dunamedenc6be
a
j6*t Arpaali6tt bekiiltiiziitt
a magyarok egyik;;;%
volt'
Attit" Pugig a legnagyobb m-agyar kirily r6sze
6s ott orsz6got
kikiiltiiziitt
"Idt"t',
u irrtt*"gy""ok
tov6bb6 fr"gy A"piiJ"i'tuUiaontepf"r,
iiittvissza.AzAnonymus-csoporthoztattoz6etuesz6taforrSsokissz6lnak
,ffi
a" azt Arpsd dics6seg6t kiv6nva megirni
nemzets6annyit urondan^ak, hogy Arp6d Attila gesztSjat'
-,{n-.rlny*o-rt,
nem r6szretezik, csup6n
k6szitette
iaian
aki
e6b6l sz6rmarott.
-1196-120e
6rdek6ben f6lremagyar'zz'k' Azt az
c.i;gr<
il;"A"ilar. fer"*J"es
vezeti, kelet fel6 megnyrijtjak
irtvonalat,
"*"ry"i'aiod";;-G5d6kat
ai 6shazSt' Pedig Anoarvmus mindig
s vele pr6balj5k r;";;;*:t-t':!":
kdzti szciti6r6l b,esz6l, 6s egyetlen
esak a kauk6zusi ori"raroy a Don-volga
valaha is az Uralban' vag'y plSne
sz6va1 sem emliti, Lrogy a magyarof
uro" it t0l, Szib6riSban laktak volna'

#;;;il;6;#sr6r,

Ehelytittnemfoglalkozunkazoknakanyelv6szeknekeredm6nyeivel,
csak rSppen megemlitjiik, hogy
akik nem a finnugor iskol5hoz tartoznak.
diintik a finnugor elm6let minden
az 6 irjabb r.,rt"t;r"it romhalmazzS
tart6oszlopit6ssrilyosszemreh6nySsttartalmaznakafinnugorszak6rt6k
a magyars6g 6stiirt6net6t ki6rirsitott6k'
er6szakoskodSsaivai szemben, akik
szEtosztogatt6k boldognak 6s
legdragSbb kincsiinket, a magya" "v"ri"t
6s tud6sai ezeket az 6sztev'6lebold.ogtalanrr"f.. e ti"""gor elm6let-tin6rai
sz6ra sem 6rdemesitik 6s m6rheleket 6s az riiabb *""r.""r."t komolyan
szakemberek

ir6asztalukr6l. A finnugor
tetten g6ggel 6, ;;;;;fi"roao"i"r.
lelkfi megsz6llottak"'
szerint ezek azatkalmattankod6 t utai6t ,,romantikus
hogy a mag'yar a vilSg leg6sibb
akik azzal Sltatj6k magukat 6s,misokat'
vissza*"tt6leg ezen a nyelven beszt6'1nyelve 6s hogy 5*pti"k Ad6m-Ev6ig
a*"t-ioit"' irgvszint6n nevets6ges "a valatek. szerintiik J:;;;";G;
d; egybrteimiileg nacionalista-soviniszta
mivel tudom'nyols"ii'f"*"t 61t6,
ztt

-:

tur5ni gondolat" is. Amit az rij megold6st keresg6l6k irnak, a finnugor

ideol6gusok szerint csak zavaros, naiv, reakci6s 6s ,,fasiszta" dolog
(86m. 143) ! A finnugor tud6sok elszigetelts5giikben elvesztett6k idegeik
feletti uralmukat 6s utols6 6rvk6nt politikai befolyasukat veszik ig6nybe,
hogy ellenfeleiket elhallgat6sra birj6k. Aki err6l b6vebb felvit5gosit6st
6hajt, n6zze rrrreg az,,6stdrt6neti csodabogarak" cimet visel6 el6ad6sukat
(118m. 266 sk).

A hazai mag'yar 6st6,rt6net hivatalos elm6let6nek gyenge pontjait,

ellentmond6sait, mell6z6seit 6s teljes elszigetelts6g6t sz6nd6kosan emeltiik
ki. Ezzel6rz6keltetni kivSntuk, hogy a magyar 6stiirt6net finnugor formija,
akSrcsak a hun tiirt6net, t6volr6l sincs tudomSnyosan megalapozva 6s
hogy a forgalomban lev6 elk6pzeldsek l6giires t6rben lebegnek. Ha teh6t
a kcjvetkez6 fejezetekben forrSsaink alapj6n a finnugor tanit5ssal ellenkez6 felfogast fejtegetiink, azt nagyon is id6szerffnek 6s szi.iks6gesnek kell
tekinteniink.
tsESZEIIIETI'NK-X! HUN-MAGYAB TESTVERISEGRdL?

A hun td,rt6net 6s a magyar 6stiirt6net finnugor fogalmazdsinak fe1v6zol6sa az6rt is sziiks6ges volt, hogy meg6rtsiik, mi6rt utasftjik el a
sz6banforg6 magyar tud6sok a hun-magyar testv6ris6g gondolat6t olyan
mereven. Ha tudniillik irgy tal5lt6k, hogy 1. a hunok 6shazija Bels6,
AzsiSban, a kinai NagS' Fai el6ter6ben 'troit, magyarok6 pedig az rJral
vid6ken, 2. ha a hunok tdriikiil besz6itek, a "magyarok pedig magyarul,
3. ha a hunok a mongol fajhoz tartoztak, a mag:yarok pedig a finnugor
iajhoz, 4. ha a hun n6p m6r teljesen elpusztult, amikor a magyarok a
sauk6zusi t6r#gben megjelentek,
akkor k6nytelenek azt mondani, hogy
a hun-magyar testv6ris6g a mes6k- vil5g6ba tartozik (s3m. ?). A krdnikik
:ragyar-hun viszonyra vonatkoz6 hirad6sait legrijabban Stvizsg6l6 tud6sok p6ldiul ebben iisszegezik all6spontjukat: ,,val6szinfinek kell tartanunk,
\ogy a kiinfdldi (6s magyarorsz5gi) hun-magyar kapcsolat hite iltal6ban
:enybeli alap n6lki.i\ tud6s kita1616s kiivetkezt6ben keletkezett,'
t 146m. 265) 6s
,,a mag'yars5gnak semmi kiize sincs a hunokhoz s a magyar.un rokons6g gondolata tud6s kital6l5s", amit ,,tudom6nyosan nem lehet
bizonyitani" (146rn- B). Tov6bb is mennek 6s tilalmazni akarjdk, hogy a
:run-magyar testv6ris6g k6rd6s6t egy5lta16ban feszegess6k. Az ilyesmi
-'zerintiik ,,politikailag irreilis rajongSsra, 6lmodozasra ad alkalrnat, el
sell tehSt vetni m5r csak az6rt is, nehogy ellensdgeinknek okot szolgal:assunk, hogy Szsiai barb6roknak b6lyegezzenek benniinket', (146m. B).
L hunoknak az angolsz6sz 6s latin vil6gban igen rossz eml6kiik maradt
ienn, ,,ez6rt j6l teszi a haz|ja hirnevr6t f6lt6 magyar, ha nyugati ember
eltitt nem dicsekszik Attila 6sapjSval 6s a hun-magyar atyafis6ggal, meg
szoborba dnttitt Attila-kultuszunkkal" (146m. 166). fme tehSt azok, akik
25

az egesz magyar sz|teft ki6rrisitottSk, tiirt6nelmtink legf6nyesebb lapjait

kitept6k olvas6k$nyveinkb6l, most nemzeti leck6t akarnak adni 6s az
idev5g6 tudom5nyos er6feszit6seket ',pog6nykod6snak" nevezik
(ltt6m. 215).
UgylStszik azonban, csak a finnugor elm6let magyar hiveinek vannak
g6tlasaik Attila iiriiks6gdvel kapcsolatban. GermSn tdrt6nt4szek 6s nyel'
v6szek minden hun-szidalmuk ellen6re boldogan veszik ki a hun iiriiks6gb6l
mindazt, amit maguk sz6m5ra,6rt6kesiteni tudnak, kezdve a Nibelungenliedt6l 6s mondikt6l. Ugyanigy a skandin6vok 6s a szl6vok sem tartjSk
kiiliind,sk6ppen sz6gyelni val6 dolognak r6mutatni arra, hogy 5k a harcos
hun n6p tekint6lyes r6sz6t fajtSjukba felszivt6k 6s m6g azt is megkockaztatj{k, hogy a hunok nyelve 6ppen szl5v lehetett. A barb6r ielz6t6l
is csak mi f6liink, de nem a germdnok, akik a vand6lokat 6pptigy sz6,montartj6k atyafisSguk k6zdtt, mint a franci6k a kelta barbSrokat. A franci6k
szerint mai nyelviik nem egy6b, rnint a keltSk 6ltal ker6kbetiirt latin.
Az olaszok is biiszk6k etruszk 6'sszetev6jiikre, 'b5rmennyire erkdlcstelene'knek b6lyegezt6k is azokat a latinok, 6s a britek, irek sem rejtik v6ka
al6 tr5jai eleiket. Egysz6val Nyugat-Eur6pSnak 6ppfgy megvannak az
6kori vilSghoz kapcsol6d6 n6pi 6s kulturilis mozzanatai, mint minekiink.
Igy a logikusan gondolkod6 ember valami rejtett h6ts6 gond'olat felt6telez6se n6lkiil nehezen 6rti meg, m6rt 6ppen nektink kellene sz6gyenkeznilnk, hogy a ,,vil6g vr|hoz]', (inrperator mundi) tdbb kapcsolatunk van,
mint nekik? Mifele pogSnykod5s 6s mif6le bfin vagy sz6gyen lenne, ha
kideriiine Attil5r6l, hogy a latinon kiviil tdrt6netesen magyarul besz6lt,
s6t az voht az anyanyelve? van valami igazs6g abban, amit G6rdonyi
G6za j6 meg6rz6ssel rigy fogalmazott rneg, hogy a finnugor szak6rt6k
mfikiid6se MagyarorszSgon val6s6gos szellemi tat6rj5r6s volt.

26