eG Coe NO eCnan na aeIVA PATOL COTM NON et oe ee ce ee en Cn er re ease et ee a pater era ntce ene eae ane ae ct fee ran ete eee ee creer ear Seeman ee oe a ea er eer Sekt ee Eee tae ee een ees Ne ce ih eee ecu Peer eer tirer ey recep ete eon rare eae me ee ee mas acc Rea arses Ea eee eee eens Coe en eee ean ni kieran eon ete ac Soret ar etree ts Ce eee eee ee en ee Pe tr ee et ene ere ere ae ee cme eee eee ene rae ui Peeerenir een Dee ett ae Re ae ace ee Poem ety steer ment a teres eee ten ee eee as feeeens Re ere ee ee eee cote eee Pea Ee rece RMU Cem TO Wd Seer Rarer eee ne ee termeinek felfederése Sera nnn Sr ae eo eee Sa are eee Pam recen Cera eer epee red eee er eee Beet ee tea ee cee ieee ee Pam reser peer ete eee ee ed Pena rte ere eee es Peres eet x ito een ere wenn eer sree Pee ee eaten ie eR are een Pee errr i Fe a eet eee eee ee ee reenter teers POTS a Pe MN een ba) SS ern ea et ee ee eee eee Perea ae cnet te mere ae Sees eee D eee ee ee een eee Cee a ec cet ec eareme earner an ht ere nee eee ee eee eee een eee ete ee en) ee es exer een ee een ee eee nae as eee ce eee) Pee eine a oan an ete es teen ear Ree nee eed eraseas AC ea Ne en ee ee Se ne es eet ec eee ey Sen eR ee ena ISBN 963 86018 84 wT) blAZ ELET VIRAGANAK OSI TITKA MASODIK KOTET Az Anyaféldnek felajéntott, 1985 és 1994 kézétt ethangzott Flet Viraga eléadasok szerkesztett atirata irta és kiegészitésekkel ellatta Drunvalo MelchizedekA FORDETAS Az ALABBI KIADAS ALADJAN KESZOLT DRUNVALO MELCHIZEDEK: ‘THE ANCIENT SECRET OF THE FLOWER OF LIFE Light Technology Publishing, Sedona 2000. FoRDITorTa: ZELEI KATA sennKese terre: BAKOS ATTILA ISBN 963 B6OLS BS copyricnt © py Cear Licht Taust HUNGARIAN TRANSLATION © Kara ZELEI, 2000 HUNGARIAN EDITION © MANDALA-VEDA PUBLISHER ESTABLISHMENT, 2000 A MaANDMANEDA KIADTRNIOK £8 TANFOLAMOK RANT EUDERLODOK SHAMARA POSTACIN: Levélefm: 2092 Budakeszi PL.1S7 Invernet: www.mandala-veda.bu E-mail: mandala-veda@matayner.huA fordité megjegyzése az olvasShoz Azoknak az olvas6knak, akik a2 els kétettartalmat mér ismerik, bizonyéra fel fog tnni, hogy a mdsodik knee szshasenélata nem minden esetben igazodik a2 el- schisz, eayszertien azére, mert az lfalam bevezetete szbt, vagy kifejezést megfele~ lobbnek taliltam, (Attanulmsnyoztam 22 els6 kot eredet, és magyar vltozatit is) Mivel e kényy szeraéje a tudominy kilonbzd terileteirsl vert sllitisokat hasendl fel mondandgja aitamaszcisira, sedkségét éreztem, hogy bizonyos szeknél szakemberekhez, & seakirodalomhoz forduljak. Az jgy letrejore kiewtszf- téscket,a ford.” megiegyzés kiséretében talilja meg az olvas6. Vannnak olyan alt= tisok is, amik mellé egyszertfon kérddjelet tettink, czzel aut kivineuk jelezni, hogy az erededi svvegben valéban ez sll, de szakmai szempontbél semmivel nem tudtulsa yonatkous résat kiogésztteni, vagy érthetSbbé tenui, ‘Mindezt az aprélékos munkit a konnyebb érchetdség érdekében, valamint az els ketet kisvets olvaséi visszajelaések iat tartottnk satkségesnek. ‘Tisnrcletel: AforditéBevezetés Ujra talélkoztunk, hogy felfe it, és jradlmodjuk az Osi titkot, miszerint az let egy csodélatos misztérivm, amely képzeletiinkt ftggden bi BV et benniinket A misodik kitet annak a mediticiSnak a lépéseit tartalmazza, amelyet az ar a Mer-Ka-Basnak, vagy em= 1 tanitotak nekem, és amely arrasaolg, h beri fényrestn nevezett tudatillapotba lépjiink. A fEnytesthen g, hogy ismerd viligit dtalakitsa, Bey bizonyos tudatall szimira a leer inden ijra kezd6dik, és az éet esodalatos mnédon megvdltozik Ezek a seavak sokkal inkébb a visszaemlékezést, mintsem a tanulist, vagy a shat, mindenki széméra is nist szolgiljak. A tudis, ami e kényy lapjain ol 1 va, ot rejlk a seivink ikségtink A bennem él, minden éldlény irsntiszeretetsl vezérelve nybjtom at az ol- bb viszi majd a felisme imert, hiszen testiink minden egyes sejtjébe be wz elménk méh asémak et a szekttetéshen All mindannyiunk be 6 a szavak katalizatorivé véljanak anmak a folyamat- nak, amely mindenki sziméra megnyitja az utat a magasabb vilégok felé AFold torténelmé ahogy a seimitogépek &s a7 em cduldpongjin élank, A vikig drimai médon écalakul ck szimbi6zisba lépnek, ij utakat nyitva czzel 1 Fold-Anya szimara a vilig eseményeinek értelmezésére. O arra hasendlja fel ext 2z ij litismédot, hogy megnyissa az utat a magasabb fényviligok felé. Anydnk na- gyon szeret minket, Mi, az 6 gyermekei, most két vilig kizéet lépkediink, a mindennapi életiins g2bb dscink almait is felilmdlj, Anyink see 65 Apink segitségével meg fogjuktalslni a médlat, hogy m ‘tsuk az emberck szivét, és visszavezessitk ext a viligot az egység-tudatszin je ebben a konyvben, é& hogy i si viljon az életében, Szeretethen és szalgélatban: DrunvaloEzta kinyvet, a mésodik kotetet, a mindenkiben ott 5 belsé gyermeknek ajinlom, valamint a 6 gyermekeknck, akik megjelennek a Foldén, hogy hazavezessenek benniimket a Fenybe.KILENCEDIK-FEJEZET Szellem és szakralis geometria Az Elet Gyimélcsében rejlé harmadik informaciés rendszer A mir] most lesz s26, az rendszerint kivil esik az emberi gondolkoda- son. Arra kérek mindenkit, hogy hittel olvassik a most kbvetkezdket, 6 hogy lassanként kezdjenck el kialakitani egy «ij ltismédot. Eleinte index éreeime' jd, ami témiban. Aztaz idede fogjuk kriljérni, miszerint minden tulatoseig, beleért= vye az emberét is, eyyedtil a scakenilis oometrién alapszik, Eppen emiatt, lassan- ‘thaguk, és megérthetjik honnan jattiink, hol vagyunk most, 6 Emlékezziink. hogy az Blet Gytimilese az alapjaatizenhirom informci- ‘os rendszernek, amelyeket tigy hoztuk létre, hogy az let Gyiimilese kerek, néi vonalaitaz egyenes férfi vonalak f6é illesztettik. Az els6 nyolc fejezetben kendt vizsgiltunk meg ezek koaiil a rendszerek kézill. Az els6 eredményezte a Metatron kox amelybél az 6t mértani szabilyos test levezethet. Ezek a forma struktiric adnak az univercumnak A misodik rendszerben, amit csah ntettiink, az Elet Gyiimil kozéppontjabal kiindulé egyenes vonalak, é: koncentrikus kordk segitsé- gével Iesrejétta polaris grafikon, Ebbol pedig a korbe foplaltcsillag-tetraé- der kévetkezet, aminek alapjin minden rezgés, hang, felhang, zene é amyag dssvefigg egymssal az egése terem jobban el nem mélyedink a n. K6rdk és négyzetek az emberi tudatban Avharmadik rendszert indirekt médon fogjuk megkézeliteni. Ahogy tualadunk el6re, a forris, az Blet Virdga feltirja titkét, Ennek az tj rendszer~ nck a kirk & négyzeel az ember’ tudatossigban nevet adjue, Ugyanacrél van 16, mintamita gOrdgbk a kor négysebgesttésének, és a négyseog kérosité- sének hiveak. ‘Thoth szerine, egyetlen szakrdlis geometriai bra foglalja Ossze az univer- ‘umban fellelhet Osszes tudatszintet. Ez.a kules az idohoa, didkhoz esaktigy, mint magihoz a tudatossighoz. Thoth dllitésa szerint, még az érzelmek €5 gondolatok is szakrilis geometriin alapulnak, de errél majd ésohb esi s26, Minden egyes tudatszinthez hozzdrendelheté egy geometria szerkezet, amely pontosan meghatérozza, hogy az adott tudatszint hogyan értelmezi azegycilen Valdsigot. Minden egyes szint megfelel egy geometriai képnek, vagy lenesének, amelyen keresztil a szellem szemleli az egyetlen Valé KILENCEDIK FEJEZET ~ Szellem és szakrélis geometria 4 15got, & amely teljesen egyedi tapasztalatot nytt szdmara, Még az univer- zum spiritudlis hierarchidja is geometriai strukvérdt mutat, akér esak a természet. Thoth szerint Kilenc egymisban foglalt kristilygomb fekszik a Sefinx alatt. Archeoligusok é médiumok hossze id 6ua Kutatnak a kristilygom- hak utin, Ez egy 6si legenda, Azt mondjak, hogy ezck a gombok valamilyer. ‘médon a Féld tudatossagaval, vlamint az emberek altal a jelenben tapasztalt Inérom tudatszintteldlinak Osszefiggésben. Rengeteg pénzt és idét dldoztak mar kutatok a kilenc kristilygdmb felkutatisira, de Thoth szerint elég kilenc koncentrikus kért felrajeolni, ex éppen tigy feltirja az igazsigot. Ha tudtak volna, hogy valéjaban geo- imetriat és tudatossigot keresnek, az ismeret konnyebben elérhevsve vile volna szanmukra. “Thoth szerint, ha kivilrol kézelednénk egy még sosem litottbolygs felé és meg akaménk dllapitani az ezen a bolygén tapaszralt killénb6as tudatszin- teket, akkor a bolygérdl szirmaz6 kis élotényeket kellene megmérniink, Ezekbél a mérésekbcl megillapithatjuk a testiikkel dsszefligas kér-négyzet arinyokat, é ebbdl konkrétan meghatirozhatjukca tudatszintiket. Mis, mindig a kockabol ered aranyszimokat a nem emberi Iéeformak ‘udatszingének meghatérozisira haszndlunk, mint pl. a dllatok, rovarok, faldénkiviliek esetében, de az emberné! mindig a kért és a népyzetet al kalmazzuk. Azzal, hogy megillapiyjuk, hogy a test kore illesaked6 kbr és négyzet kizitl melyik nagyobb, és mennyivel, meghatirozhagjuk a tudat- szingjtiket, 6 azt, hogy hogyan értelmezik a valé- sigot. Vannak ennél gyorsabb modszerekcis, de ez a médszer alapvetd a Iétezés szempontjabsl. ‘Thoth azt mondta, kilene kért kell rajzolni, a 5 ie #3 pontosan kéréjik illeszkeds'Kilenc négyzettel. (A dis eyzet oldala, é a benne lévo' kar stmérdje S22, eeyenld). A9-1. abrin ez lithats, eae Ty expen nyban kapunk néi és féréi ener- / <85 23 giikat. A kules Thoth szerint aban rejlik, hogy a Sor és a négyzet kerilete exymishoz képest 4 gy menmyire Kézeliti meg a (phi) hinyadost. Br az cemberi let kulesa Kozel tokéletes phi-aranyok 9, Koncemris reds négyaak ‘Aveo onal iz Kt es gyre: ‘Az elsé 6s a misodik négyzetet nem metszi kr, A harmadik négyzet arinya lm phi ‘metszi a negyedik kért, de ez nyilvanvaléan nem adja kia hinyadost. Vi- J gat moghsrcthar el 2 rman sront a negyedikc négyzet gy metszi az btSdik Kort, hogy majdnem tke gerber dain sey et letesen kijin az ardnyszim. Majd az 6tddik és hatodile négyzet megint kts spe gy at ee : ca eae ns eee vol esik a phi-t61, aztin viraelanul a hetedik négyzet dgy metszi a kilence- en ogy a key dikckort, hogy megint majdnem tokéletesen kijén a phi hinyados, [teem é a koeilite lév6 négyzct oldala exyenlé.) az eggyel, hanem a kettével tivolabbi kor metszi a négyzetet. Es az ered- {8% Az élet viraginak 6si titkaSS mény itt még kézelebb esik az Aranymetseés, vagy phi hinyadoshoz (16180339...) mintaz el626 alkalommal sak a kezdete egy geometriai fej amelynek mii emberek csi a masodiklehetséges lépesookstalkogjuk. (Es miilyen nagyra tartottuk magunkat!) Ha az emberi élet teljes hosszdt vessziik mérdeszkbzll, akkor az emberiség rorténetében mi most azon a tudatszinten vagyunk, amit a ig6ta jelképez az els6 seit Iétrejoite utin. Az et 22 univerzumban minden képzeletiinket felalmilja, viszont mi va- gyunka mag, ami esaktgy tartalmazza a kezdetet, minta véget Visseatérve a gyakorlathoz, ezeket a méréseket mérdeszkoz nélkil is chejik tigy, hogy a legbelsé kor sugarit egy egységnek vessatik. Igy az kor és az els6' négyzet oldala kétegységnyi. A nepyedik négyzet a nyolesugimyi. Ahhoz, hogy megkapjuk a négyzet oldalai dsszesen hhiny egységbol dllnak, csak meg kell szoroznunk a nyolcat négeyel, és Li jk, 32 egység alkotja a negyedik négyzet keriilesét. Azért kell tudnunk, niennyia keriilet, mert amikor egyent6, vagy megkézeliti a kér kerilet akkor megvan a phi hanyados. (lisd 7. fejezet) Tudni szeretnénk, hogy az 6tddik kir Kerdilere egyenl6, vagy me dik négyzet keriletét (ami 32 egység), telat kiseimoljuk a kir keriletéttigy, hogy az 4tmérdjét megszorozzuk r-vel (3.14). Mive dik kor aeméréje 10 egysée, ezt megszorozva 3,14-cl, megkapjuk a kertile- tet, ami 31,40 egység, A négyzet Kerilete 32 egység, teh ko- ésnek, amely SrOkké tarthat, és liti-ea ne; zelitenck egymashoz, a kor egy kicsivel kisebb. Thoth szerint 2 jelképeai az els6 pillanatot, amikor az emberi tudat nma- gia ébred Most sedmoljuk ki mindezt a hetedik négyzet & « kilence- dik kir esetéhen. A hetedik négyzet oldala 14 egység, ezt meg szot0zva a négy oldallal megkapjuk, hogy a keriilet 56 egysé kilencedik kr dtmnérdje 18 egység, ezt megszorazva phi-vel rmegkapjuk, hi kicsivel magyobb, migaz eldizében kicsit kisebb volt. Ha tovéb- bikdrbketrajzolunk az eredeti kilencen til, uigyanez fogismét- Kédni. A kor egyszer kicsit nagyobb lesz, majd kicsit kisebb, megint kicsit nagyobb, majd megint kiesit kisebb, és fgy tovabb, gyre jobban megkézelitve a hinyadost.(Lisd 8. Fejezet) a kerilet 56,52. Ebben az esetben a kor egy Els6 szint Harmadiks2int Aimésé = 10 Aimer = 18 Kerilot =10p =214 — Korllot = 18p =58.52 Az els 6s harmadik tudatszint A.9-2, sbrin a tudatossig keadeteit lithatjuk azon a két he- 2 Noqyzo oil Négyza oa Iyen, ahol kijétta hényados. (eee cae hossza = 14 Ezaztmuratja, hogy a tudat valészindleg rokké tigulni fog, kerlete =6x4=52 eilele = 14x4=50 gyre inkibb meghészeliti a phi hinyadost, vagyis az Arany- (didndsbg: 0.4) (stonbadg: 0.59) esrés arinyseimat. Tehit a negyedik négyzet € ax Otédik kor, valamint a hetedik négyzet és a kilencedik kér kézel toké- Jetes ardnyban dllnak, Ezek éppen az els6 és a harmadik tudat- saintet jelolik Thoth szerint, Nagyon kézel élinak ahhoz, hogy intek legyenek, éppen ezért Gntudattal is Phi arinysedmok Aa elu, a hari emberinadatsein, mde tle harmonikus tudatsz | KILENCEDIK FEJEZET ~ Szellem és szakralis geometria ¢ 175. ntgyzot 6. oe (aso ent) Mssodie int Aimers = 12 Kere! = 124-3770 Nagyzot oldatinak hossza kenaiet (Kalbnbsés 23 98 Absron goons ember cwdsesrint a Fad negyedik ngyaet é oni kr = ‘ls (ered xing ork myn hewe- Ahir = msde (een) xin heed begun és lence kr = (rsom seme arma at La msi ine ngnente 5 foal elfmgjok, ako sv hidralkot a ls és Insadi adesint Kae 18 ® Az élet virdganak Osi titka rendelkeznek. Emlékseiink még a vitorlis csigahézra (252. 0.)? Kezdetben igahaz mintézata kézel sem volt harmonikus, a (geometriai titon meg- tett) néhany Iépéssel késobbi dllapothor képest. Itt is errdl van s26, De mi ahelyzet a misodik tudatszinttel? Thoth szerint soha senkinek sem sikeriilt az elsé tudatszintrél — ami az Sseredeti lények helye ~ egyenesen a harmadik seintre lépni, ami a Krisz- tus- vagy egység tudat. Szitkség van egy kézbiils6 lépessre, egy hidra a ket- 6 kzitt — ami mi vagyunk, a masodik szint. Mér esak az a kérdés, hogy a mi tudatszintimk hol Lithaté ezen a rajzon? A masodik szint Zendoyast _Rét helyen is lehetiink (az dtlagos emberiség) ebben a Sika négyzet-kor rendszerben, vagy az Otbdik, vagy a hatodik (harmed il. A 9-1. Abrin csak két négyzet Lithato az els6 és a fee int koz6tt. Nem tudtam, mi lenne a kiiliinbséga két négyzet kzéut, 6s Thoth sem mondta meg. Csak annyit mondott: ,Az dtddik négyzetr6t és a hatodik kérrél van s26", endear {5 Het magyardzta meg hogy miért Igy hat két-harom éven PE! at gondolkodtam azon, miért pontaz dOdik négyzet és a ha- (else sent) todik ker, és miért nem a hatodik négyzet és a hetedik kor Mée mindig nem drulta el. Bgyszertien ezt mondta: Ri fogse. jonni.” Sokfig tartott, mig megértettem miért, Mikor véere rajéttem, Thoth egyszertien sak bélintott, jelezve, hogy rétaliltam a megoldasra, Ime a harom tudatszint, a tob- bi, item harmonikus négyzet nélktil.(9-3. Sbra) Ha elforgatjuk a négyzetet 45 fokkal (9-4. bra), akkor eb- ben a rombuszban lithat6va valik link titkos értelme. Az elforgatott dtddik négyzet nagyon megkizeliti a hetedik négyzecet. Nem tokéletesen, mivel mi magunk nem vagyumk: harmonikusak, é nem ren- delkeziink tkéletes Krisztusi szeretettel, de megmutatjuk az utat Krisztus felé a mi emberi secretetiank dltal. Tovabbi, még mindig dsszekétuetésben Allwnk az elsseinttel, mert a mi négyzettink pontosan érint az els6 tudat- szint negyedik kirét, Tékeletesen megan benniink az Gseredeti tudatos- sig, és nem t8kéletesen, de ott van benniink a Krisztusi szeretet. Ezek va~ gyunk mi—egy dsszekite hid. Ex a vélasz arta, hogy az emberi tudat miért eben a geometriai vi- sconyrendszerben talihat6 meg, & hogy miért van erre a szintre szakséo, ‘A mi jelenkori val6sig-létisunk nélkil, az els6 tudatszint nem fejlédhete tovibb a magasabb fenyviligok felé. Olyanok vagyunk, mint egy ks egy kis patak kSzepén, Az ember riugrik, de azonnal tavabb is lép a mésik partea ‘Ahogy késcbb litni fogjuk, ez a rombusea kulesaa mi mésodik tudatszin~ tiinknek, Lachagjuls mafd ezta Nagy Piramisban, é mésut is, A négyzetbe foglalt rombusz kiléndsen fontos az emberiség sziméra. Buckminster Fuller szintén igy gondolta, Ez a forma hérom dimenzidban a kocka-okta- éder, Buckminster egy specidlis nevet adott neki: a velstor-egyensily: Meg- figyelte a kocka-oktaédernek azt a bimulatos tnlajdonsigat, hogy elforga-= issal mind az dt seabilyos mértani testté (platoni testek) dtalakithats. Ez éraékeleti kiemelt helyzetét a szakrilis geometrisban, Miért fontos ez az srimdra? Mert a négyzetbe foglalt rombusz az ember Iétezésé- elscilleges szerepével il Osszefilggeésben. Azzal, hogy a2 els6, 6s- eredeti scintrél a harmadik, Krisztus-tudatszintre emelkedjen Ha ezzela rendszerrel megmérjiik az ember geometrifj, akkor lth ak, hogy hirom és fél egységnyi eltérést mutat. Még csak kéizel sem al- ank a harmonikusséghoz. (Mindenki megmérheti m: gy diseharmonikus tudatszintet képviseliink, de az élet teljess nk is szukség van. Amikor az élet eléri ezt a szintet, ahol mi vagyunk, iyekszik mind elébb'tovsbbéllni, mint amikor esak réugrunk a patakban len kore, és lépiink is tovabb, Miért? Mert mikor diszharmonikusak v. ank, mindent és mindenkit elpusetitunk magunk kéril, Ha tal soksig Junk, bolesesséy hi at is elpusztigjuk. C junk a kornyezeti katasetréfikra é a folytonos hbo! nélkilizhetetlenek vagyunk az élet sedmiara jeometriai lenc a val6ség értelmezésére Akivetkez6, amit Thoth mondott nekem az volt, hogy vizsgaljam meg geometrlag a hirom kiiléab626 tudatszintet, hogy megértsem, hogy néznek ki Stiidik) négyzet a masodik szintet, rectet B:10-nek fe sa kiilss (hetedik), a harma- om hivni, ami azt jelenti, hogy ize dik szintet. A belsé s6g, €8 a hozzé tartoa6 kor (az btidik) atmérgje tiz egys a hatodik kar itmérdje 12, teha agy mésodik szint, jelenlegi lez oldala nyole Akizéps6 négyzet oldala 10 egys 10:12-nek fogom hivni. Ez a kbzéps¢ siink szintje. A Krisztus-tudat szinten a (hetedik) négyzet oldala 144 a (kilencedik) kr je 18 egység, ezt tehit 14:18-nak fogjuk h Tele van egy 8:10, egy 10:12, és egy {4:18 jel tudatszintiink, A szakrilis geometriaban mindig mindennek oka van, Semi, egyalt semmi nem toriénik ok Megkérdezhetnénk, hogy a lehetéségek széles spektrumsbdl miért pont akkor ealdbtt a tudat Gnmagira esemélése, amikor a negyedik négyzet és az Otodik kor harméniaba Iépett? A 10x12 Urns ain 8x10 (ols sein 4x19 2 (rarmadi sant) crnber tudaszit kiradgyzt pis KILENGEDIK FEJEZET ~ Szellem és szakrélis geometria % 199.6, Het Gyimlese, zee nase jira helyeve 8-7. A Lue @ssedliot bs trmplom Karnakan 20 & Az élet virdganak 6si titka Helyezzik az abréra az Elet Gyim@lcsét Hogy megértsiik miére, probiljuk meg az els6 tudatszint abrdjira rail leszteni az Elet Gyiimilesét. (9-6. abra) Nézziik csak! Tékéletesen illeszkedlik a negyedik négyzetre, é az Gti- ik kérre! Az 6t koncentrikus kor megegyezik az el6z6 rajzon litottakkal Ezen a rajzon esak a negyedik négyzetet ligjuk, ami kivzel wkéletes ariny- ban dll az 6tédik korrel, ahogy et litusk korabban Lita mindenki az élet wdkéletességé? Az Flet Gyimolese minta euése id6 alate e raje magittrejtSxott, a ketts tOkeletesen egymésra illeszthets. Jobb agyféltckés szempontbél ez a magyarizat arra, miért a negyedik és Btddik kit k6zdtt ébredt a tudat Gnmagira—_mert a szent minta a rajenak exen a részén rejt6ztt. Az Elet Gyfimélese pontosan eben a pillanatban lett teljes, és itt jelent meg eldszir a. hanyados. Amikor a phi elészir meg- jelent, az vole az els6 alkalom a tudat szimméra a megnyilatkozasra Lucie zsenialitasa Még egy dologr6l szeretnék beszélni, mielétt elmélyediink a hérom kileinbz6 tudatszint sbrdjaban. Amikor felfedeztem, hogy a koncentri- kus korakbol és négyzetekbdl alld rajz tkéletesen az Elet Gyiimolesére helyezhet6, kivinesi lettem talilok-e errél-valamit a kényvekben. Eppen a szobamban iiltem Thothra figyelve, akit rajtam kivill senki nem Latha- tott, és aki arrél mesélt nekem, hogy az Egyiptomiak harom killonbb2é tudatszintet észleltck. Kivancsi voltam més is beszélt-e errél Egyiptom torténetében. Meglepetésemire, meg is taléltam, amit kerestem. Lucie Lamy frésaiban bukkantam ri, aki Schwaller de Lubicz mostohalinya volt, Senki mist nem taldltam, aki tadott volna valamita hirom kiilinbé26 emberi cudarszintr6L Schwaller és Lucie mélyen értették Egyiptom és a szakrilis geometria kap- csolatit, A legtibh egyiptolégus a legutdbbi i ig semmit sem értert ebb6t. “Tanulminyozva Lucie munkissigét, ‘gy gondolom, hogy 6 az egyik legnagyszertibb szakrslis geometrigban jir- tas ember, Teljesen. lenyiigdzitt.a_munkija. Mindig szerettem volna talilkaznti vele, de nem sikerdlt. Néhdny. evel ezelétr halt meg, 1989 ri, az egyipromi Abjidoszban, Mutatok vala- mit a munkai kizil, hogy érezhetévé valjon mi- lyen kaliberd ember volt, Ez a kis templom (9-7. bra) a karnaki templom-epyiitesher tartozik, Kamakot a Luxori Templommal egy szé hérom kin hosed sétiny emberfejd sefinxek szegélyezik a sétény mind ‘oldalit, majd fokozatosan kos-fejti sefinsek v {ike fel ezeket, ahogy kozelediink Karnakhoz. A Karnaki templom-egyilttes dridsi, és a medence,amelyben az 6si papok rituilis tisztilkodisukat végezték, szintén lenytigh- aéméreti Hogy érzékeljtik ennek a templomnak az a egy eldite Allo ember éppen a ferde ablakparkinyig érne. Mielétt Lucie 14 talilte templomor alkot6 kivekre, azok tulajdonképpen csak egy nagy ké- rakast alkottak. Az archeol udtak, hogy dsszetartoznak, mert ehhez hasonlé kiveket nem taldltak mshol a kérnyéken, De nem tudtdk hogy i az épilet, igy egy nagy rakisban hagytik a kaveker, remélve, hogy valaki majd réjén, Aztin még egy mésik rakisnyi egyedi kavet ist tak, Arrél sem tudtik, hogy mit alkothattak. Mit lehet tenni egy csomé té~ rut szikléval? Nehéz megmondani milyen lehetett az eredeti épilet, Lucie azonban esak megnézte a kiveket, elvégzett n¢hany mérést, majd hazament, é megrajzolta a képen Jithat6 templom tervét. Azt mondta: liyen lesz majd!” Az épités sorin minden egyes darab a helyére illet, é létrejott az, amit ite itunk! Ertett a szakrilis geometsiihoz, és megrajzolta a terveket miutn megvizsgilta és megmérte a kiveket. Upyanigy dsszedl lott egy misik épiletet is. Ugy gondolom, ez igazin kivételes. Minél t5b- bec megudok err6l a hilgyr6, annél jobban le nat, képzeljilk el, hogy ucie létraja Mieléte meghalt, Lucie egyetlen rajzban elrejtette tudasit arnél, amit az niiak a hérom tudatszintrél tudiak. Azt mondta, ez a kules aim shez. Ezért tanulményozni kezdtem, hogy mit mond el ezzel az egyetlen rajzzal a témérd fime a rajza (9-8 ext a szaggatott vonalt kort Ujnakellett rajzolnom, mert nem sikertil 61a misolat Az tint fel nekem eldszbr ezen a rajzon, ésobb hozesadtam még éleetni bra). Ujra megrajzoltam, és amive] valami mast szeretnék sae hogy egy Divid-esil- lagban léve misik Di- vid-csillag, é egy van a kozepén. (Lit unk mar ilyet az Gytimolesében, a 182, oldalon, és hamarosan tira talalkozunk majd ezrel.) Kéxépen hi z6dik egy létra, a fo- kok O-t6l 19-ig halad- Ne ae cSt ea NA felette Lucie szerint a 18, 19 9. Luce raja, a hoatiadon skein a arma ay Dividing he torkern 128 2) SIO pyeries ‘sszefiggésben Allnak KILENCED EZET — Szellem és szakrélis geometria &SA, — *aveerea — teruile’ Serna diagram az ember’ agyextrapiranidisreuszerének, omnis stvonaixl & veer kizponyrSl, Az ayy reg fle csrnck elvis, ami a rudates ondolkods hel, {sey tit gyorol ara informfeiramtise, ami sélis- ha, vagy a egyarin szeter wenelese igs exyenstily fen tanistng slséges. Az divomalak a miat reakiGkat, 6 a dlekrontoshoe hasonls impulzusokac muti (Bian, Belvor tnd Rabi by James, Abus, Byte Books, 1981) UA uberis semackus dij, Lisi; hoy omen nike wégsthod al, hogy megeavarnink ae sete mot ws faite az egyiptomi gondolkodéssal, a harom tudatszintetillewen. A tizennyolcas az seredeti szintet szimbolizalja, és Lucie azt ir- ta, hogy az 6si egyiptomiak hite szerint 22 akkori embereknek nem volt meg a koponyacsont fels6 része. A kopamya akkor lejtete hitrafelé. Amikor a misodik tudatszintre Iéptoink, ,ki- fejlesctertik” a koponya fels6 réseét, 6s amikor majd fizikailag 4tléptink a harmadik szintre (ami hamarosan bekbvetkezik), akkor olyan éridsi Koponyat névesztimk, ami egészen a né; zettel arinyban illeszked6 korig ér majd, 2 21-cs létrafoknl Ha a négyzet kéré hizunk egy phi arinyt kért, az pontosan Grinteni fogja a 21-es vonal kozéppongjit az A pontban, Lucie szerint tehit, minden szinthez tartoz6 koponyaméret benne van ebben a rajzban. ‘A 9-10, abrin az emberi agy sematikus abraolisit lithat- {uk (James S. Albus: Brains, Behavior and Robotics) Az abr lithat6, hogy a koponya teljes fel része eltivol haté homloklebeny-matétalat, anélkill, hogy ea paciens ha- lélit okozné, Ez mar onmagiban is dabbenetes szamiomra. Ez is bizonyitja, hogy amit az egyiptomiak allftottak az igaz: a kopo- nyink felsS'része eredetileg nem volt meg, és nem is el~ engedhetetlenil saikséges az életben maradishoz. A 9-11, Sorina Luxori templom alaprajza lathaté, Eztatemplomotaz embe- égnek szentelték, & tigy is nevevik, hogy az Ember ‘Temploma, Ez az ember mi magunk vagyunk, é nem misrl, mint a miso- a 22 & Az élet virdganak ési titka dik tudatseintrdl van sz6, ahol jelenleg tartzkodunk. A tervraje 19 részre osz- li, lajuke az emberi esontvizat a rajz mogétt. Ezen a rajzon minden szoba, minden réselet az emberi Keny kilonbs- 26 vésecit hivatott Abrizolni. A labaktl iindulva, egy tobb kilométeres it veze~ tetta Karnaki templom-egytitteshez, Elészér is feltnt, hogy az Elet Gyiimdlese (9-12. Abra) minden kétsé- get kizéréan benne van Lucie rajziban. (9-8. abra) Onmagiban ez a tény nagy hatissal volt rim, hiszen sehol mashol Egyip- tomban nem littam az Elet Gyiimél- csének dbrizolasit. 9-11, Alusor templom aaprajs_— ban _megérteni, hogy mit i jelent ez a tizen- sm volna job- kilencig, majd huszon- egyig vezetd létra, Tud- tam, hogy ez is egy médszer a koncent kus Kirbk: megrajzo sira. Nekilétam, & ja fljzoliam — minden egyes vomalat, hogy megértsern, Lucie mit akart kifejerni sltala (9~ 13. bra). Tehit fog- tam ezt a két — ny vénvalan az eredeti- bél kiemelt ~ rajzot, 912, Arlee Gyimolee (9-12, 9-13) 65 6 vetettem Gket. Ujraszerkesztettem Lucie rajzat, és aprélékos pontossiggal kat. (9-13a. dbra) Hillesz fem am ‘A szakralis geometria egy csindld-magad médszer Ez talin a megfelels pillanat arra, hogy egy kis kitér6vel elmondjak va- amit a szakrilis geometriirél, ami nagyon lényeges annak, aki tanulms- nyozni akarja a teat. Amikor egy eladason iilve létunk geometriai for- mikat, vagy konyvekben olvasunk réluk, akkor a tudist passzivan vessziik 4, annak csak kis részét tesszilk magunkévs, Viszont ha lediiink, és ma- gunk rajzoljuk meg az dbrékat, akkor ennél sokkal tobb torténik velaink. Birki, aki mar tapasztalta, ugyanezt mondand. Ez a SzabadkGmiivesck cgyik alapelve. Amikor leiltink, és ténylegesen megh@izzuk a vonalakat, valami olyasmi t6rténik, ami a megviligosod:ishor hasonl6. Megrajzolunk cay kort, és. a megértés megkezdédik, Bell eorténik valami, Nagyon mély cinteken kezdjiik megérteni miértis vannak a dolgok tigy, ahogy vannak Hitem szerint semumivel sem lehet helyettesiteni a személyes szerkesztést Mesélhetek arrél, hogy miért fontos ez, de tapasztalatom szerint kevés ember szén ra id6t, Tobb mint hnise.évebe kerilt, amig mindezt megraj- zoltam, de nem kell, hogy mindenkinek ilyen soksig tartson. Ezek kOzil a njzok kéziil sokkal heteket tltottem el. Csak item és néztem 6ket, mint- cey mediticidban, Lehet, hogy egy fl napot is eltoltk egyetlen vonal tem milyen jelentdségeel bfr a termé- meghtizisival, amfg teljesen megé szet sziméra KILENCEDIK FEJEZET Szellem és szakr: 9-19. Lucie és, koncenkas ake a Taenbilenesdik fig, majd rsa hive nat ssonegyedik tal 9-192, Lucie lap-geometcia 2 emplom receiv xa Fler Gyms geometria %u14 A htt youl sve ole 24 % Az élet viraganak Osi titka Rejtély a létraban Mielétt a Lucie Lamy eredeti rajzabal kivont 9-12, é 9-13. abrit egy mésra illesztettem, elészér minden létrafokdhoz koncentrikus kordket raj- zoltam, a huszadik fok kivételével.(9-13a. dbra). Vegyiik ésere, hogy az eredetirajzon, (9-8. sbra) a kiponti Kor pomto- san Ot egyenlé sivra oszlik vizszintesen (a kir kizepén dthalad6 vizseintes vonalat nem sedmitjuk ide). Az eredeti rajzon ex tisetin léthat6. Ebb61 én arra kovetkeztettem, hogy az Elet Gyiimolese mintawbbi kéreitis pontosan Gtrészre kell osztani. Idfig egyszert. [gy is tettem. A 9-14, abrin ez lithat6, az cayseertiég kedvéért caik a fels6’harom figgélegesen elhelyezkedé koron szemléhetve Minden kér dt egyenl6 részbdl all. Az egyetlen gond az, hogy nem mti- kédlrt, Alig hittem a szememmek! Azt hittem egyszerif les, innen gyorsan haladok majd tovabb, de nem passzolt, Geometriailag nem jott ki. fey hat visszatértem a rajzokhoz, djra megvizsgiltam Oker, és k6zben az jért a fe- Jemben, hogy nem leet ga; hogy toedek. Teljesennyiteinval. De mikor egy- masta helyeztem Lucie létrijat és az Elet Gyiimélesét, még mindig nem illettek dssze Hosszt 6rak utin ismét Lucie eredeti rajzdt kezdtem tanulmdnyozni. Keétségkivil 6 részre osaik a bels6 koi, annak mindkét oldalin pedig het- hétbeosztistlélhat6, Majd egy speciflis, kisi mérieszkizzel megmértem a fok-kiizik méretét. Kideriilt, hogy a kézponti kor alatti, és feletti hét-hét beosztés mérete kisebb, a bels6 kir beosztisai! Lucie megvaltoztatta a méreteket, hogy minden megfeleléen passzoljon! Lucie tudia, hogy dise~ harmonikus tudatszinten vagyunk, tudta, hogy egyes méretek megvéltoz~ tatisa nélkiil a Kétra nem passzolna, viszont mindent egyetlen rajaba akart belefoglalni. Ugy intérte hat, hogy passzoljon, tudva azt, hogyhha valai ta- nulményozni fog a rajeit, meg fogja érteni, hogy a tudatszint, amica c= venkilenc beosztissal szemléltetett, diszharmonikus, Ez ugyanolyan subtilis médon kozvetitett informécié, mint Leonardo emberi kinonja esetében, ahol Leonardo frisit a rajz felsé részén, csak egy vir segftségevel lehet elolvasni. Ehhez hasonléan, Lucie eredeti rajza a férti aspektus, a n6i aspektus pedig ennek ckirképe. Az dsi korokban gya~ kori volta tudés ilyen fajta, valtoztavisokkal Grtén6 elrejtése. Ezzel a kis jé- tekkal elrejthet6' mindaz, amit nem a nagyk6zinségnck szénnak. Amikor erte rdjéxtem, kezdtem ténylegesen megérteni, hogy ez valoban exy dise- harmonikus tudatszint, é hogy az egyiptomiak is tudltik ezt. Ezek tin ‘még tobb idét téleétrem Lucie rajzainak tamulmnyozdsivala A harom lencse Most hogy tudjuk, hogy az egyiptomiak tudtak a hérom tudacszintrd, visseatériink a hérom geometriai rajzhog, és alaposabban tanulményoz- tuk chet. Ezek azok a lencsék, amelyeken keresztiil a kiilinbiz6 tudat- saintek értelmezik a Val6sigot: a 8:10, a 10:12, 6s a 14:18, Eldsebr az eld tudatszint brijét, a 8:10-t fogjuk megrajzolni. Thoth mutatott nekem egy zsenilis médszert ennek megszerkesztésére, mérések &s szimftisok nélkill mondvin, hogy ezzel sok idét takaritok meg. (Lisd 9-15. Sbrshow tartozs letras.) Coak egy seintez6te, és egy kirzdre lesz scitks tink, 15a, ela lepés 9-15b, miso pes 9-15e.harmalik ps 9-154, neyo Liesunk egy eyes won, mad ey bere aval (2-15 2 Rajaljunk 6, ezze ‘ay ogy a Kink ie az egyenes mersefspongalegyen. (9-136, 3, 1epunk gy veces wont ‘mandorl stespomgail, A lasrnns egyenes metrésponga sagy kor kezéppontst, amelyeta néyy bel air ir aeons 4. Rajroljunk a 9-15b, sn than kobe ma mre hk a vise von nagy ir xe. Ales i pésben, ea enital vias (v-154) 5, Rajeoljuk mega phi ariny nya hogy a dala a ng Kl manor fs sank hares SAGAS 6 Angyaetn ell izankpinamos vo rls rine pomtoknl (ola kia taihounak de nem mewsekegynis), 3 9-16, hati és: a es tsi 810 hal Feanmarads mandorlk hosseabbiktenglyen Jerez (9-16) ez ljon 8106 | KILENGEDIK FEJEZET ~ Szellem és szakrélis geometria % 25‘Az utols6 lépéssel létrején egy hil6, ahol egy nagy négyzetben 64 ki- sebb négyzet talélhat6. A nagy négyzet, & a nagy kor seéle kézbut, >} pontosan egy négyzetricsnyi a tivolsig.(9-16, abra) A nagy négyzet PN oldila8 ng r fayzetrics, a nagy kr dtmérdje 10 ~ tokéletes 8:10 ariny, Es nem Kellett vonalz6 a mérésekhe2! —|- Négyzetgydkék, és az elemi Piithagorasz haromsz6gek Van egy misikaspektusa ennek a 8:10 halénak, amit érintenifogunk Talin valaki hallott mar r6la, hogy az égyiptomiak egész filozéfiai rendszerilket 2,3, az 5 négyzetgyokére és a pithagorasdi hirom- 9.17 2ngyaegyte (8 irons). 5 gyre (B home), 3 weet. gke (C hiromsg) _ATidagotar tte orefigytbe hozzaa sites befogsival: wag ahol ea eos és b pais set ji +H 6 b=1 (ines Bevel jee irom exeben),akkor 2+? =5, eet cays szdgre vezetik vissza. Ez a hérom Ssszetews mind benne van az els tudatszint abrijaban, méghozz4 olyan médon, amilyennel rendkivil ritkin talilkozunk. A9-17a. dbrin, haa kis négyzetek oldalit vvesszitk egy egységnek, 7 akkor az A atlé- a 2 néeyzetuydke, a B atl6 az 5 négyzetgydke, 63. C a 3 négyzeteyike lesz. Amisik abrin kit hat6 (9-17b,), hogy ha négy négyzet alkot egy egységet, akkor a D 1, és az E vo- A Piithagorasz tétel kimondja, hogy egy megfelelé harom- sag atfogojin 9-17.81 xij hiromsaig nesképpen, ny négyzeee ‘megkapjuke has sey emshin a két oldal négyzetét dsszeadjuk, é az eredménybil négyzetgydkit vo~ anunk, Tehat 1a négyzet Dangeyzeten = 4,144=5 az 5 négyzetgytke alatt. Nézzitk a 9- tehit az dtfogs. Ext érti YY 17. dbrit, ahol négy négyzet alkot egy egységet A Piithagorasz hiromszget litjuk tokéletesen beilleszkedve a 1c. Sbrin. Ha két négyzetet vesziink egy egységnek, akkor az F ae oldal 3 egység (6 négyzet), az E vonal 4 egység (8 négyzet). Mivel az oldalak hossza 3 és 4, az atfog6nak 5-nek kell lennie, igy jon Iétre a 3-4-5 hiromsziig, Osszesen nyole ilyen hiromszdg illesz~ keedik tkéletesen a rajzba, a kbzéppont koril elforgatva. Figye- leme mélt6 hogy, a hiromseigek estcsai egybe esnek a phi Ue Azeqyik Pishagoraehiromsbga lira, &.a koe rj arinyban all6 kor és négyzet metszéspontjival. Ezek bimulatos abs Egyepyiée Ket ngyzetyi havea, 26 @ Az élet virdgdnak 6si titkaeaybeesések, ilyen nem trténhet csak digy, véletlenil. Most néz- ztik a rajzokat egy kicsit misképpen. Szemek Most két Fibonacci spirilt helyeziink egymisra. A szagpatott vonal a néi, a folytonos vonal a férfi spiril. (9-18. abra) AS-L1, sbrin loteunk mar tokéletes tkroz6dést. A férfi spiril (A) érinti a szem fels6 részét, és felfelé kanyarodik az Gramutaté jtisival egy irinyban. A n6i spiral (B) sthalad a zér6 ponton ( aszem kézéppontjin, majd felfelé kanyarodik az Gramutat6 jf sivalellentétes irinyban, (Ez a kézépen lathat6 szem egyébként a CBS tévécérsasig: emblémija is, ami elgondolkoztatott avon, hogy kik is lehetnck azok val6j g jel megrajzoltik.) Val6jéban ez egy lencse, bar Thoth szemnek hiya ‘Aza geometriai forma, amelyen keresauil az elt tudatszinten [é- tezd ele értelmezi a Val6sigot. Ez a rajz az dseredeti tudatossi- got jelképezi, amihez a 42+2 kromoszdma szim tartozik. (A szerz6 sajnilatira az erre vonatkoz6, Ausztraligb6] szdrmaz6 ta- cdomanyos referencidk elvesztek:) Ez az elss' emberi tudatszint a fBldén, az els6 alkalom, amikor az emberi tudat Gumagira esz- snel Vegytik: észre, hogy ezen és a kivetkezs két rajzon (amelyek Leonardo Kénonjébél széemaznak) ugyanazok a geometriai jel Jegretességek érvényesillnek. (9-19. & 9-20. abta). Mindkéemin- 9-18, Egy ms néadipons, kixépen a CBS szem a nulla poneail 019, Leomando ered lla 0-20, Leonard hijra elyente spit KILENCEDIK FEJEZET ~ Szellem és szakrélis geometria % 27