Az Ujjaépités kora Magyarorszagon (1711-1820) alsa 12. Magyarorszag beilleszkedése a Habsburg Birodalomba AZ UDVAR ES A RENDEK EROVISZONYA A Habs- burg Birodalom a tordk kitizése és a spanyol brdkis- désihabort) nyoman kozép-eurdpai nagyhatalomm valt. Magyarorszag szerepe felértékelédatt a Habs- burgok dunai monarchiajan bela. I Karoly (1711— 1740), hogy az ismétid6 magyar felkelések ne vesz Iyeztessék birodalma kilpolitikai aktivitasat, Kinyegé- ben megtartotta a szatméri békében rigzitetteket. ‘A Magyarorszagon érvényesiil6 rendi jogok és kivalt- sdgok elvileg biztositottak Magyarorszag kiléndlla- sat a birodalmon belill (pl. a rendi gyiilés szerepe). Ugyanakkor nétt az udvar befolyasa a rendekre. Fz takrdzédott a szatmari béke tani pozsonyi orszaggyiilésen (1712-1715). A rendek megvédtck alapvets kivaltsagaikat. Azonban adémentességik fe- jében lemondtak az dnéllé magyar hadsereg felalli- tasérdl. Megelégedtek azzal a — korantsem jelentck- telen — joggal, hogy az addk és az djonclétszim meg- szavazasa révén megorizték befolyasukat a hadsereg- gel kapcsolatos kérdésekben. A szatmari békében foglaltaktol leginkabb a val- las terén tért el az udvar. Nem folytatédott a nyfit é erdszakos katolizaci6, de Ml. Karoly rendelet- ben szabalyozta a protestansok helyzetét (Carolina Resolutio, 1731). A rendelet esak meghatérozott he- Iyeken és korlatozott_mértekben engedélyezte val- Visgyakorlatukat, tltotta az dttérést a protestans hit- re. A protestins nemesség részvételét a. politikai-hi- vatali életben akadélyozta a katolikus dogmaknak megfelelé esktisziveg (iin. dekretalis eskii). A rende- let jelentdis mértekben hozzajarult a katolicizmus to. vabbi eldretéiréséhez. A NOAGI OROKOSODES ELISMERESE Miutan IIL Karolynak sem sziletett fiigyermeke, a Habsburg hazat a kihalas veszélye fenyegette, Emiatt az uralko- 6 orszagai rendjeivel elfogadtatta a néagi Grokis- (Pragmatica Sanctio). Az 1722-1723-as orszaggyiilésen a magyar rendek is fgy tettek. A na rdkisbdés elismerése feiében a magyar nemesek is mételten megerésitették rendi jogaikat és Magyaror- szag kulonallasat a birodalmon belil. Bevették az ok- manyba a kézds védelem ktclezettségét (e7t a még vathat6 tordk timadas indokolta), valamint, hogy a két birodalomfél (az rok tartomanyok & Magyar- orszig) esak egylittesen @rdklédik (ahogyan megto- galmazték: oszthatatlan és elvélaszthatatlan — latinul: invisibiliter ac inseparabiliter MAGYARORSZAG ALLAMSZERVEZETE Aztaz ellent- mondast, hogy Magyarorszaig a birodalom része volt, uugyanakkor elvben faggetlen dllamkent mikdort, a rendi dualizmus rendszere (az uralkod6 és a rendek egyiitt Kormanyoznak) oldotta fel. A rendi felfogas értelmében a had-, a pénz- és killigyek felségjogok voltak. Ez megkinnyitette az uralkodo szamara, hogy a birodalom egysége szempontjabol alapvets kérde seket jorészt sajat helatasa, s igy a birodalmi érde- keknek megielelden intézze. Az orszaggyiilésen és a kozépszinti kOzigazgatist kezében tarto varmegyél bben azonban a rendek akarata érvényesilt. A kézépkorban kialakult magyar allamszerveze- tot a dinasztia modernizalni kivanta. A fels6 szinten megval6sulé reformok tovabb erésitetiék az udvar po- Zicidit. A Magyar Kancellatia és a varmegyék kiz6tt ij, az ligycket iranyit6 és dsszchangol6 kormanyhi: yatalt hoztak lktre. A Pozsonyban mikids Helytar- totanaes elndke a nador lett, tagjai (4 fopap, 10 four, 8 koznemes) a kormanyzati érdekek mellett a rendek szemponijait is figyelembe vették. A Helytartétandcs letrejottével az allamigazgatas szakszertibbé valt. Jelent6s reformok valdsultak meg az igazsdgszol- galtatas terén, Az iddlegesen mUkods birosagok he- lyett allandé, székhellyel rendelkezd és egymasra épilé — tehat a fellebbezest biztosito — birOsagok jot- tek lee dek egyiitt alkottak meg a ban ilésez orszaggytiléseket_az_uralkod6 hiv. ta Ossze. MeghivOlevelében elite meghatérozta az orszaggyiilésen megvitatand6 kérdéseket ‘A magyar orszaggyiilés kétkamaras felépitéssel rendelkezett. A felsétablan az arisztokracia, vala mint a katolikus és gordgkeleti fpapsag (utobbi 1792-46!) személyesen vehetett részt. Hivataluk ré ven a varmegyék élén All6 féispanok is tagjai voltak a felsétablanak. Az als6tablara a varmegyék két-két kévetet, a sza- bad kirélyi varosok egy-egy Kavetet kildhettek. A megyei kovetck mindegyike rendelkezett szavazati joggal az orszaggyilésen, mig a varosi kivetek Os2- szesen egy szavazatot birtokoltak, Az alsétablan je- lenhettek meg a kaptalanok képvisel6i, valamint a tavollévé forendek megbizottai is (utobbiak felsz6lal- hattak, de nem rendelkeztek szavazati joggal.82 _/ Az dijéépités kora Magyarorszégon (1711-1820) A jogalkotas folyamata nehézkes és lassd volt. Ha egy Kérdiésben az uralkodé a rendek javaslatat(felirat) elutasftotta, vagy az egyik tabla tett fgy a masik tabla inditvanyaval, a kérdést Gjratargyaltdk. Ez tOrtént ak- kor is, ha a javaslaton valamelyik forum valtoztatast es2k0z0lt. A varmegyei kivetek ~ nem hivatalos for- maban ~ az orszagaytlesi ulések el6tt Gn. kerilet féseket tartottak (Dunn inneni, Dundn tal, Tiszén inneni, Tiszén tli) It.a kormanyt6l faggettendil meg- vitathattak az dgyeket. ‘A magyar rendi orszéggyiilés erds ellenpélust je- lentett a dinasztia akarataval szemben, Részben jo- gositvanyai (pl. az ado é az Gjonclétszim megajan- lasal, részben dsszetétele révén (a fOispanokon kival szinte valamennyi résztvevot a rendek valasztottak) A VARMEGYE FELEPITESE Es MUKODESE A nemesi vatmegye szinte allam volt az dllamban. Autonémi- ja birtokaban a rendek kezikben tarthattak kizép- 65 als6 szinten az dllamhatalom jelentis részét, az adészedést6l a biriskodasig. Ezaltal a varmegye a rendiség bastydja volt a7 abszolutizmusra tor6 ide- gen uralkodval és hivatalaival szemben. rmegyek élén a kirdly altal kinevezett fis- pinok alltak, akik azonban a XVill, szazadban tény- legesen mar nem vettek részt a megye iranyitasban. Paneer Een ‘A Habsburg Birodalom a XV. szézad lsh feeben | Hogyan vitozott a xvi <2) szazadhoz képest Magyar- lorszag Szerepe a bitodalmon be- lul(gazdasig, tere katonaisaly stb}? Mely egységekb lltak a ‘magyar korona otszagai? Milyen okokta és érdekekre vezethers viseza e2 22 llapot? Jellemez20k 2 térkép alapjan a birodalom é Magyarorszaig kormanyzatat! [F] |A_nemesi varmegye tényleges vezetije az alis- pan volt, akit a megyei kozgyiilés valasztott. A kBz- gyilésen minden nemes, akinek birtoka volt a me- yében, személyesen részt vehetett és szavazati jox- gal birt. A kozgyillés sajat — a7 orszigos torvenyek- kel nem ellenkezé — rendelkezéseket alkothatott. Sit megtagadhatta a kormanyzat intézkedéseinek vegre- hajtasatis, amennyiben azokat tOrvénytelennek ite. A kzgyilés valasztotta a megye hivatalnokait (520! gabtrak, leveltaros stb). A megyei tisztségviseloket ~ akik nem részesiltek jelent6s dijazasban — a jom- di kozépbirtokos nemesség soraibol valasztottak, s a megyei élet tényleges vezetdi voltak. A megye felépi- tése a XVII, szazadi szokasjognak felelt meg, fay nem érvényesiilt a hatalmi dgak megosztasénak elve sem Ugyanazok veltek részt a megyei itéldszék és a végre- hajtés munkajaban, ‘A kézgyillés vilasztotta meg a kéveteket a rendi orszaggyiilésbe. A kozgyilés — a kirilyi eloterjesztések alapjén — minden kérdést_ megtar gyalt, majd kialakitotta az allispontjat, és kévetuta- sitésba foglalta. Ehhez a megvalasztott kaveteknek tartaniuk Kellett magukat. Ha eldre nem lathat6 kér és merilt fel, a koveinek potutasitist kellett kémic. Amennyiben a véleményik ett6l eltért, lemondhat- tak a megbizatasukrl slo) a nemesek (.. az orszaig védelmére katondskodni,tehat személyesen fel- ken illetleg sajat bandériumaikat elgallitan és kineitanitaroznak: Ga) 2. § Minthogy azonban csupin ezzel emez orszigot elegendéképpen megvédelmezni nem lehetne, s6t inkibb minden eshetdségre erdsebb 65 tigy bennszillittekbél, mint kilidldiekb6l All rendes katonasagot kell tartani, mely ketségtelen, hogy zsold nélkal fenn nem Allhat, e7t pedi adézas nélkul besze- rezni nem iehet: ezért az erre szukséges segelyek és addk dolgsban a karokkal orsziggytlésileg thova tudomas szerint kUlinben is tartozik) kell hatérozniAz tjiS6pités kora Magyarorszégon (1711-1820) | 83 oo ‘ye es ee 3. §. Ha pedlig a véletlen ellenséges hetbrésnek rendkrvili esete mere fel, vagy a valtoz6 s eldre nem lithat6 rogtonds habors tekintete az ilyen fontos Ugy tirgyalasinak rendes médozatats alakjat nem engedné: ily esetekben ugyanazon karok és rendek nemesak tandicsosnak, hanem szukségesnek is taltak, hogy a nd- dorispant 6 a7 orszig primésit, meg a fépapokat, bardkat, a kirdyi télétablat, a megyéket é szabad kirdlyi varosokat, a mennyire lehet, s minél nagyobb szmban 22 orszigban, s nem azon kivil, dsszehivjak.” (1715. évi VIL torvénycikk) »Minthogy a kézonséges orszdggyiiléseknek megtartisa az orszig sérelmei megsztintetésének tidvos orvoslisi madja: ezért elhatiroztak, hogy az ors7ig kozgytlését mostantél jov6re minden harmadik évben, vagy ha az orszag koz- hhaszna vagy sziiksége gy kivinja, még el6bb is meg kell tartan.” (1715. évi XIV. ‘orvenycikk) A katok 6s rendeknek alizatos esederésére s folyamodasira © csasziri ki ralyi felsége kegyelmesen elrendelte: hogy a magyar kamardnak a bécsi udvati Kamarat6l val6 minden figgése megszCinjek, saz érintkezés, mivel amaz tavol, eZ pedig folytonosan a kirdly oldala mellet van, egyedil a hivatalos iromanyoknak s \végzéseknek a felterjesztésében dllion, hogy a legkegyelmesebb elhatrozésokat ‘a magyar kamaranak a esaszati kirdlyi udvari kamara ctjan ©) szent felsége elé terjesetend6 véleménye alapjan nyerik ki. 1. S. és kegyelmesen megigérte gondoskodasat az irdnt, hogy a magyar kama- ra, valamint a2 udvari magyar kancelliria utasitsat is neki magyar tanacsosai al- kalmazésaval tejesszék el6 s ha mit ahhoz még hozzéadni vagy azon médositani kellene, kilyi hatalmabol, a mint ezt ameéltinyossag sk67 tanacsolja, erendeli, ' akként fog intézkedhni, hogy az orszag torvényeivel vagy a kiralyi kincstarral ne ellenkezzék, hanem inkabb, hogy a magyar kamarai igyeknek elintézése ¢ ma- yar kamaranal épségében megmaradjon.” (1715, évi XVII. trvenycikk) [@]Miver prvtemata tal a ots ie ese geet az wralkodot F] «Tekintetbe véve azon visszaéléseket, melyek a vallasiigyben a hitfelekezetek ko21 Kormanyzasunk alat ismételve felmenlek, a tovabbi Osszeutkizések elkert- lése végett rendeljuk mint kévetkezik: 1.Az I. Lipét 1691 (.. kelt, az 1681. (..) cikkek meggijitatnak és ezek szerint, az gosiai é helvét hitvallésnak mindendtt engedett vallésgyakorlat csak maga rnosnak értendé, a nyihvanos ellenben csak azon helyekre szorittatik, melyek az 1681. 26-dikcikkben meg vannak hatérozva, 2. Ehelyeken, cle csak a szukségnek elileges kimutatasa és kirdlyi jovahagyés megnyerése mellett, annyi lelkész tartathatik, mennyit a gyilekezet szdma kivan. Azily helyeken, szabadsagaban dla prédikitoroknak a rabokat és betegeket meg latogatni és azok korul a s2ukséges szolgalatot végezni 3. A nem torvényes helyeken, mindenki maga hézanal, maga és esaléidja ré- szére szabadon olvashatja vallisératartoz6 vallasos konyveit, gy azonban, hogy oda, szomszédot, ismerdst, vagy atyatit, annal inkabb pedig mas helybeli lakoso- kat bocsatani nem szabad (..) rae ii kor si ozsny Mapenoady edradt Mit let loweakban a ‘hit seep St maa rowsony Xs bo fe Uber @ ay org polit tor ponte Hi GH) Aleptsames, hogan pat ©) fet 3 magyar haders! Hat rozza meg a hadet kérdéschen 2 endek ellen gait! Mier tnaradhatot me a tora! elke és intézménye? [F] Hogyan rendozték a2 ors2ag- issok megtartisinak ide je? Mire utal ez? Vessik dssze a svoweget a2 adatsoral! [F] Aor Noun rr Hi meer ‘pén készilt festmenyen Magyarorszag és Erdély alakjai segitséget kémek fa statins Sot retinas uscemonicbaes tae pot te fy | Mién neverték Magyaror O) sger' Miia. orsedganakt Der eleversterék fle kultsz 2 XVII, szizadban? Miyen poli- Tikal tartalmat fej ki az allegs- m via? [F] H84 /_Az dijéépités kora Magyarorszégon (1711-1820) A ids apitsdg. A Korszekban ezi- ‘mas romos kalestort é templomot épitttek i Ay] Milyen stlusban djult meg © 5 iscsi apatsig? Milyen fo- Iyamatra valnak a tals egy- hcl eptkezesek [F] Ami a magyar protestinsokat illet, a tapasztalatsajndlatomra ‘megmutatta, milyen konnyen ke- verednek meré hitbuzgalombol rebellidba (..)" (Kaunitz. illam- kancellar eldterjesztésébol, 1761) i ispreeeotm BY cellér milyen politika tar. FED reso clan tesa mak Tal aed Tapa ee maqrsm meg rine odata sepa acm a ene 6. A hitehagyotak, kilindsen kik protestinsokbollettek katolikusokka s azu- tan pedig ismét oda témek, a viligitorvénys7ék slal ennek belatasa szerint,kemé niyen megbiintettessenek, de mielt a biintetések végrehajtatninak, esetrdl esetre a kiralyhoz feljelentessenek 7. A vegyes hazassigok megengedtetnek, de csak rmai katolikus pap elétt kathetok. 8. Am, kat. Unnepeket kilsleg és nyilvnosan a nem katolikusok is Katee. sek meglartani saz iparosok szabadalmaik szerint a szokott egyhizi menetekben résat venni 9. Az esktre vonatkoz6lag rendeltetik, hogy a birak és mas tsziviselék, gy vvédek, addig mig mas hatéroztatik, a megrendelt forma szerint tartoznak az eskiit letenni;(.) Ha pedig valaki magst vallasa gyében sértve érzendi, annak orvos- lasdén, csak maginosan, nem pedig felekezete nevében, vagy ko7Onségesen a kinalyhoz folyamodhatik.” (Carolina resoluti, 1731) | Lxss0k o5:2e a protestinsok jogatt Sorojuk fel a protestinsokat étkorGto Zisokal! VegyUk szimba a katolikus egyhaz protestansok feletijogostwanyait! Milyen céljai vannak a rendelkezésnek? Mice utal a2, hogy a kerdést nem torvenyben seabilyaatik, hanem rendeleti formaban adtak ki? [F] ‘AMagyar Kanceltia Splete Bécsben [@] Miven etadatkoretrendetkezet a kanceliria Mennyibenbetolyasota szerep- O birét, hogy a magyar uralkods egyben a birodalom eje is vol? [F] chan Ets Jp) Mit szabalyor a Pragmatica © Sanctior sorotuk tel, hogy mien’ felételekhex kitotck a magyar rendek 2 n6igi o> iosodes eliogadisat!Milyen megiontoisok huzodtak meg zen feléclek: moget? Vitassuk ‘meg, milyenalternatii voltak a Habxburg-kormanyzdsnak a kor nl sll 1c. 5. 8. 6 legszeniségesebb esis és kirly felsége friaginak mag- vaszakadltival az Groklestjogon valo utodkist e Magyarorszaghan és korondjaban, Saz nin segedelmével mar viszaszerzct & visszaszerzendé ehher tartoz6 re ‘veken,orszagokban és taromanyokban,feléges Ovzrak Hizanak nda is pedig ek helyen a fen tsztelt most uralkodo legszentségeseb css es kira ek 6. §. Azutin, ennek magvaszakadtival, a néhai boldogult J6zsetnek, 7. §. S ezeknek is magvaszakadtan, a néhai dies6 Lipotnak, esiszroknak, § Ma- gyarorszag kirdlyainak dgyékabol leszdrmazdkra, & ezeknek wrvényes, romai kalo- a Németorszaghan azon kivil fekvé és Magyar ‘orszéagal meg ehhez Kapcsoltrészekkel,ors7gokkal 6s tatomanyokkal, az elie bocsaiott jog és rend szerint, feloszthatatianul s elvslasathatatlanul, koleséndsen és cayiltlesen Grokésdsileg birtokland6 mis orszgaiban s trtomanyaiban is megs lapitot elsészalonsegi rendez képesturalkodas és kormanyzis véget truhiz7ak Il te. G legszentségesebb csiszari és krdly felsége az orszdg s az ahhoz kap- csolttészek osszes I Karainak é rendeinek minden, dgy hitlevélbe foglal, mint baarmely mas jogait, szabadsagat, kivaltsagait s meatességeit, és elojogait, a2 al- kototttdrvényekets helybenhagyottszokisokat |.) Kegyelmesen meget s meg fogia tarani 1. 5. Hasonloképpen utbdai is, Magyarorszag s az abhor kapesolt részek tr vényesen megkorondzands kirdlyai, az orszég s ahhor kapesoltrészek karat é Fendeit ugyanazon kivaltsigokban < az emiltet mentességekben és torvenyekben sértetlenél meg fogak tartan.” Pragmatica Sanctio, 1723)Az Gjjdépités kora Magyarorszégon (1711-1820) / 85) 26 legszents, felsége kirdlyi helytarts tanacsot alli jorispan elnoklete alatt, a kiralyi felségt6l fe kinevezencé huszonkét tanscsossal, a {6papok, magnésok és nemesek rendjébél s az orszag minden rEszéb61. 5. §. A nadorispan torvényes tavolletében pedig a7 o1s7ghie6 fog ugyanebben a tanacsban elndkilni.” (1723. évi XCVIL. Térvénycikk a Helptarttandes fellité- ‘iro Egészen igazsigos, hogy €2 a kirilyi helytants tandcs az orszagtételes torvé- nye’ ellen semmit se hatirozzon 1.5.5 az orszagayilési végzéseket azokkal, kiket lll, foganatositassa” (1723. v1 Cll torvénycikk a Helytartétanaes mikodéséro)) JE Task fel, hogy a Helytar- tétanaes_mennyiben rendi & mennyiben a kirdly akaratat Ervényestt6 kozponti szerv! Ha tirozzuk meg a feladatkoret! [F] agyerrszig tamszervezete Alas meg, aon vk tozott a magyar lla fel plese a XVII szazadi viszonyok hoz képest frickeljk a valiozist 2 mademizacio szempontabel Hogyan betoly3sotak 32 ural: 6.6 a tendek viszonyat a val tozisok? Jellemezztk a magyar allam és a birodalom kapesolatat Gyiisk 6sze a hry jogat! Mi Iyen lehetcaegeket biztosttak eek a uralkodenak? Miben te let a varmegye ereje a kozporti ormanyzatl szomben?[F] _A. A tapasztalat bizonyitja, hogy az orszaigaytlések PTT 2 uralkodéra mindig hatranyosak, ezért nem kell a rendeket dsszehtvni. 5. Viszont a kérlilmények természete szerint az egyes megyékhez kell fordulni, és azon kell fenni, hogy Orelsége ott az alispdnok €s a kisnemesség iitjan minél erdsebb befolyast nyerjen, és igy elgondolasait ne a helyes titra szinte alg irinyit- hato egés? testuletnél, hanem anak egyes tagjainal igyekezz6k elokesziteni, 6 amikor bennUk a hajlandésag elérte a szukséges fokot, csak akkor Iehet az egész megvsltoztatasahor fogni. Ha ext az eszkizt a szukséges eldvigyszatial és srivés- siiggal alkalmazzak, akkor néhany év alatt rendkvil sok hasznot lehet létrehozni.. De kelld mélon kell belekezdeni, é nem szabad megelégedni csupan az alézatos 665 a2 Ugybuzgalomra vallo szép szavakkal, hanem a teiteket kell nézni, és ezeket kell jutalmazni vagy baintetni. 6. Az orszaggylllési végzésekher és a hazai torvényekher sohasem szabad hozzanyiini vagy azok ellen cselekedni. A legkevésbé szabad elanulni, hogy szn- dekunkban sill a nemesség teljes adémentességének korlatozasa. Ez oridsi vihart keltene és egyszerre minden j6 elgondolist tonkretenne.” (KaunitzAllamkancellér eléterjesztésebél, 1761) GH] Hosyan neko a magyar corszageyiles szerepet és erejet a kancellar? Hogyan latja az orszagayilés € a megye kap: csolatit a fenti exéviszonyokban’? Milyen aktikat lat jénak? Mi a kapesolat ¢ taltika és a magyar imtézményrendszer kozowt? [F]