yO Finuindnyok redményét, upyanakkor erzelepydsileg mepkapjk a vik seoioks Bi aj 721-23, ea a mad ns a i yk pz is vilakoris dues vonathovatit, Nem egyseran Ug, sy ae itodalo é& 4 atra tanumnyordsiban torent, hanes mam pul az épitészet tadatsan dmcezi anulanyocsink fla ‘Shan, vay Guy Debord foncasiuncionstacneezesve oe 4 spicho-georafisan, aly a kirnyeneektaulanjocist! to plicit een abba es, hep komyeztchet species hetstpeetLerersink” (in Hari 10-20) Kis Anna fondtisa Tropaton, roum 8. (1982: Rose Aout 3 fukin I Eck, Baap Goods, hats 2 Lance ing of the can Cant: MIT Pas 3. Mower (Put [88h Eat ie a ay of Ramses he Ca Prdcpn: Unter of Pouiis Pes {Beene (1954 [1859 Th pai of ce. Bost: Beacon Pas. 5. Cuvnvonb (198) Sune and he Saran. Cambege: Camis Unerty (Hr (199): Te at moaning of eect orc hiectie. Carid MET Pres 7 Wocaconr DW (1985 Bek Tu me hers net fam Lown WWNane, Baars He (19881979) he Fel tower. Ba: The Et New Yk ner of Canna Ps, 323 2, Bone WR (1967) Sad ag: New York: ow Aron 10, Hts Sem 1997) Area of he ton Pico: Priest ‘Aches! Pow 11, ous (199) fain chor, Now Yak il & Wore Paietions 12" bouts € (1985): Ceding up. Now Yok Ll & Wang Pubtntons, 1. enc Vs fife spac. Brel: Canny of Calera Pes 14. Ha M, (95 lagen om spa ne i pea The Arete Jurnad 328 5, Hanns (931 The bu, he nba ola Cambridge: MIT ese. 56, Havataon Ie (19/7 Thien wen Thence nescence Cam: Mt Pres 1, Laren (1972978): The prtcton of see Oxford: lack 1S. Roses 8. (1985) apron aretn, Cente: MET Pes 2 (45), 184 Thats ABINARIS VAROS David Sibley 1 Bevecetés Nemréyiben egy koldulcigény nén akadt meg a seemem a Euston Sugiriton, Londonban, Rubijin egybl litszote hogy nem angel (Cschorszigbil, vagy talin Bosznisoljohetet Amivel folalkavat, az ‘isho! Eurdpabue fellemad vonthr te onneke ® aonek a leniete London uted eaiel sokkal vibhetjelentet~ a seaciaista 0k s2et- es6sEl az 19%thes Evek elem; a nemzet ideatias ij Greimesn folytie tot kiladelmeket Jugosziviafelbomlisit KoveiSen vagy Csehszlovakia ‘megwinése un, & a2, hog tome nema tekintka nemeeti diskut= 2us réseének. Manapsig Londonban az identi ja alk tagyay te sok teintetben mégts ugyanaz marad, A Fusion sugar isesak ey ie= 8 wl ez 4 nb tranzakeio lp a gidzaokkal (nem ciginyok), de amit Bhabha feler, evil nay ,olyan mélgséges idbelflytonon ‘ighidiny a transaeids i és tr, amelyen Kerestl a kisebbscgi Ko zOssigek hialkuajk kellekav identifkseiskat™” (Bhabha, 1994, 231) Abit alam szimaraviszont cz a roma n6 és esakigja valbszngley ‘cupin gizdasigi bevindoclo”, way blzonytalan exedetépapieokkal polka menekjogert flyameads szemely, ait ithatallan tiene Jemmel rendelkez0 egynemi Misik kategorisjaba soroluak. Ebben a ‘A wxea kornett sont Devil Aim, Andy Konak, Andy Prtiae, Steve Plesk nndioka antenatal, eset er ease fot hija Meck Eeeticg mele 20, Un, V4, No. 2, 5.28) xTawar Fajla, & megtalln’ annak w médht, hogy howyan vszomyuljunk tae biekhez, ak bonne nek, ‘Annaic a feceltuégnek 0 fldolguriast, amelyet vagglagen valuta lehetdségcink és a terek exyre komplenebo endezése hive clo, ce dolgozat iy kerdi meg, hogy a hatirok neki virosvzioinak expe kitunetett-pontjait vesai samba, meglehet6sen vizatos tortenet nya ma zz a ele, hogy fllantsa a mere ter! kovilhatarat Sigg swemben ellenér2éstLiplld elmeleifelvetesekes zen korilhae troll tereket megalupons ex6vszonyok ket osszeuggescket, Majd a puichnanalthus érvekfelwonultatésval bizonyijuk, hogy bindris szembenillasok mélyen he vannak danish mga rad stab, hogy .nyugat sell” Lelipulée szempontbl alapwetd je lentosegick. Kovetkezesképpen, aha 1 binds elosetisek mepasrss. Jeleaése sauloéuszer, usyanakkor aches és felettébb problema kus 2A vérosi rend kritikja ‘Asem nem "em nem ,b", nem kivil és nem eld eles gondt- souls onteneré Satstnvel mieszenorol sereinem india, fine Hom ‘Bhabiinak és Ed Sojimak w harmadik rr alkotot fogalmal. Bhabha <érvtendhzere bonyolult & Kidolgovt, im gyakorlatt vonatkozis tek. tetéhen érdemben nem kulonbzik tsis esti rend azon kori kr ‘itl, amelyek 1 heterogénebb és egalitcnsabh tér keresése hazhes batérbontisokkalfoglalkuznak. Kilonosen azokra a szeredkre iran a figyelmink, alia vizosanarchista viii valljak magukénak, aroha Krikikra, amelyek a kapitalsta tirss kapesslatokkal dover lide trait hangslyozzi azokat ax elnvoket, amclyck Koutsse e- ‘ékeaységek interisibol eredhetek, Kropotkin Gyr, mek ma ‘lve hobugp cimat mankijaban (Kropotkin, 1999/1885) megielentet Vaigjn — nol a virossal kiejezetcen nem foglalkozik ~ holisetkus &5 injeratiy zeit, skésdbb & spayolunazchisak autonm kaos seinck megscerveatsének alapjul sani. Az anarchstéknak az & me yiabiése, hogy a wiorianclkertet és fragment tere a2 avert len endvisconyok rermekei, a hawanas évektl Kenlve a modern trren. ‘deaés Jane Jaca és misok nether fas kritkia sdimra wearers Int jelenik meg a kusabhierekgondolata, ameljek kreatiy &3 ellenkuituralislehetOségeket hordoatiak, Jane Jacobs a KivetkeaGkép pen ere: ,Kicsitlejebh kellene hatlni a viroslalkott ama intel % ~+——_—_——— Davi Site A bins ven lektuils tévképzetck mocsariba, amelybe az ortodox reformerck & ter- veaik telchaburtdkc magukat (é minket). A virosok tervezdinek alape ‘Anyagusk szetuibenmelyseges ustetellensegeneck, valamint's vazosoh SOIEL es vésginl irracionaltisa ete Kaosesba’ veett hitnek sz Alan a1 nag miltca vsseatekint tévesfelfogis, ately a virosok hak ~ 6 tulajdoaképpen az emberekick'~ a varoson kiva termes. Inez iid kapcsolatdnd alkotnak” (Jacobs, 1961, 487, Kemeks: DS) ‘A modernicms cxyes képviseli simi temésret wos ellen- twit volt Az italuk nagyr tarot kaotikus” ios! fjlbdés aol privit os Keenségi eeybeolvat ~ Willer Benjamin & Asja Laci Now lec S eaxndihon (Benjamin és Lats, 192572 Természct sroritj ki, anak érdekeben, hogy az USD tgy Mut be, mint valami, ami a vivoson és chil ma Le Corbusier Az epee el ci iran hatdnapattan rimutat [AZ Sites] fegyelmezi a unk, rendbe texz Szimdea a ogee 6t Ki ‘vev8 end, kisaindvényeivel,tskes bor6ijval, fatbrseivel eendstien séghen leledik, mely hitréltayja és meghsniij torekvéseit”™ (Le Corbusier, 1927, 71) ‘A wironok réei negyedcinek bosvolut utcabsliata Ie Corbusier svemeen magi a vad es mogtilitinra vied termesvet. \ svadsignak ‘aswisa vette is van, amit azt Mall Wilson Le Corbusier New ‘Yorksdl szil6 beszémol6jinak méltavisiban megjegyei (Wilson, 19%), za fajta moderninia vid x2, amely Jacobs saocit mogblte az észak- amerikai-viroska. E Rorwaknak a kitikusal k@2Ott vain, Wilson a leismerteb, aki a kevertségck mint a varosok felélestésé- 18 olgilé evkaanek védelmére kell. Acfogobban azi mondbatjuk, hogy a viros end kritikusi kel ‘nanan Toglakoaak s hark prodlematizsisaval, es egyes esetckhen ‘rok kerdlskorel, Gerard Sutlespéldaul a esoporthativok képlékeny’ ‘ie mellett fogll list: A vatexok jelenleg! strut leginkibo hhaksszgekkétlehet leith, és lig akninakvikigos hatirok vagy éles talalkozdsi pontok, am: ek no lennnek slephet ek azilal, hogy cay szertien gy dant lek ket” (Sutles, 1972, 22.) ‘ote nee amen a fe oes sme ti ees jn) et singh & iad nema ember olan een pope” nt ia Exe Say eo _Tawar Fajla, & megtalln’ annak w médht, hogy howyan vszomyuljunk tae biekhez, ak bonne nek, ‘Annaic a feceltuégnek 0 fldolguriast, amelyet vagglagen valuta lehetdségcink és a terek exyre komplenebo endezése hive clo, ce dolgozat iy kerdi meg, hogy a hatirok neki virosvzioinak expe kitunetett-pontjait vesai samba, meglehet6sen vizatos tortenet nya ma zz a ele, hogy fllantsa a mere ter! kovilhatarat Sigg swemben ellenér2éstLiplld elmeleifelvetesekes zen korilhae troll tereket megalupons ex6vszonyok ket osszeuggescket, Majd a puichnanalthus érvekfelwonultatésval bizonyijuk, hogy bindris szembenillasok mélyen he vannak danish mga rad stab, hogy .nyugat sell” Lelipulée szempontbl alapwetd je lentosegick. Kovetkezesképpen, aha 1 binds elosetisek mepasrss. Jeleaése sauloéuszer, usyanakkor aches és felettébb problema kus 2A vérosi rend kritikja ‘Asem nem "em nem ,b", nem kivil és nem eld eles gondt- souls onteneré Satstnvel mieszenorol sereinem india, fine Hom ‘Bhabiinak és Ed Sojimak w harmadik rr alkotot fogalmal. Bhabha <érvtendhzere bonyolult & Kidolgovt, im gyakorlatt vonatkozis tek. tetéhen érdemben nem kulonbzik tsis esti rend azon kori kr ‘itl, amelyek 1 heterogénebb és egalitcnsabh tér keresése hazhes batérbontisokkalfoglalkuznak. Kilonosen azokra a szeredkre iran a figyelmink, alia vizosanarchista viii valljak magukénak, aroha Krikikra, amelyek a kapitalsta tirss kapesslatokkal dover lide trait hangslyozzi azokat ax elnvoket, amclyck Koutsse e- ‘ékeaységek interisibol eredhetek, Kropotkin Gyr, mek ma ‘lve hobugp cimat mankijaban (Kropotkin, 1999/1885) megielentet Vaigjn — nol a virossal kiejezetcen nem foglalkozik ~ holisetkus &5 injeratiy zeit, skésdbb & spayolunazchisak autonm kaos seinck megscerveatsének alapjul sani. Az anarchstéknak az & me yiabiése, hogy a wiorianclkertet és fragment tere a2 avert len endvisconyok rermekei, a hawanas évektl Kenlve a modern trren. ‘deaés Jane Jaca és misok nether fas kritkia sdimra wearers Int jelenik meg a kusabhierekgondolata, ameljek kreatiy &3 ellenkuituralislehetOségeket hordoatiak, Jane Jacobs a KivetkeaGkép pen ere: ,Kicsitlejebh kellene hatlni a viroslalkott ama intel % ~+——_—_——— Davi Site A bins ven lektuils tévképzetck mocsariba, amelybe az ortodox reformerck & ter- veaik telchaburtdkc magukat (é minket). A virosok tervezdinek alape ‘Anyagusk szetuibenmelyseges ustetellensegeneck, valamint's vazosoh SOIEL es vésginl irracionaltisa ete Kaosesba’ veett hitnek sz Alan a1 nag miltca vsseatekint tévesfelfogis, ately a virosok hak ~ 6 tulajdoaképpen az emberekick'~ a varoson kiva termes. Inez iid kapcsolatdnd alkotnak” (Jacobs, 1961, 487, Kemeks: DS) ‘A modernicms cxyes képviseli simi temésret wos ellen- twit volt Az italuk nagyr tarot kaotikus” ios! fjlbdés aol privit os Keenségi eeybeolvat ~ Willer Benjamin & Asja Laci Now lec S eaxndihon (Benjamin és Lats, 192572 Természct sroritj ki, anak érdekeben, hogy az USD tgy Mut be, mint valami, ami a vivoson és chil ma Le Corbusier Az epee el ci iran hatdnapattan rimutat [AZ Sites] fegyelmezi a unk, rendbe texz Szimdea a ogee 6t Ki ‘vev8 end, kisaindvényeivel,tskes bor6ijval, fatbrseivel eendstien séghen leledik, mely hitréltayja és meghsniij torekvéseit”™ (Le Corbusier, 1927, 71) ‘A wironok réei negyedcinek bosvolut utcabsliata Ie Corbusier svemeen magi a vad es mogtilitinra vied termesvet. \ svadsignak ‘aswisa vette is van, amit azt Mall Wilson Le Corbusier New ‘Yorksdl szil6 beszémol6jinak méltavisiban megjegyei (Wilson, 19%), za fajta moderninia vid x2, amely Jacobs saocit mogblte az észak- amerikai-viroska. E Rorwaknak a kitikusal k@2Ott vain, Wilson a leismerteb, aki a kevertségck mint a varosok felélestésé- 18 olgilé evkaanek védelmére kell. Acfogobban azi mondbatjuk, hogy a viros end kritikusi kel ‘nanan Toglakoaak s hark prodlematizsisaval, es egyes esetckhen ‘rok kerdlskorel, Gerard Sutlespéldaul a esoporthativok képlékeny’ ‘ie mellett fogll list: A vatexok jelenleg! strut leginkibo hhaksszgekkétlehet leith, és lig akninakvikigos hatirok vagy éles talalkozdsi pontok, am: ek no lennnek slephet ek azilal, hogy cay szertien gy dant lek ket” (Sutles, 1972, 22.) ‘ote nee amen a fe oes sme ti ees jn) et singh & iad nema ember olan een pope” nt ia Exe Say eo _—- Tanuinyol Ex hatalomnak és tenek viszonylg nav megkizeltse, de nem ki lonbazik érdemben a tarsastér vizonvok esyes posztmodcrn felfoas: sali A tudomsingos terminalia letden Darcie Grevatie (1970) agyelemre melt abban atekinetben, hogy az antropologis seemlet a. Kalmazisitscorgalmazia a viros cerek eleméséhen, x kifejezstien 4 hata tematikival Kapesolathan Barthot és Geertet ii olvan ied kent, akik meg tude yada a tieastgiterek komplentisat. Az nt ropoldgiibsl jon a hatirkozeisége kreatilehetSsegek cs felmerthe veszélyek ainajnak tekinthot6elgondoi. Mary Douglas slapwets seo vege a Tiztasig é vessy (1966) elslegesen a Klassiikicids tends bal ered anamiliakkal és anbivalenesval foylalkarik vstamint azok. ‘alu veszdyekke és eshetaseyelke,smalyk a bentlt Koztisce zon Siva Lggnek osze, sejteive« hatévon lev crtlmiseg tere éidekeit A melasz sem nem folyékony, sem nem sili ~ et emiithetnenk eas Smbivalens érzékhemomds peldsjaként. Usyanalkkor az az ils is jo 405, hogy a melase « folyekony és salird oxztilyazishan rendhays, Ininthogy egyik sopontba sem lehet esoroln.” (Dough, 1966, 37) Douglas simuira a marpiniliak domtSek, mivel x destraktv & hres tiv lehetOségek itt sealizalddnak. Ugyancben az ésben Christopher ‘Alexander Destenban megjlentuttor eikkenfugatlvros Ulan ae {kus reprezeaticiojitnyujja, amely nagyon hasoniit a Jane Jacobs: idea. Alexander a legirssebb tapasztalatok szcrint vost - & ge icra nyelvén ~fledesozarként” Ij le, a icrarchikusan seerveg fasiruktira ellentcijcként ~ érveléve serint wh terveadnck a faszer kezethez hasonls képzete van vitosrl,amely a wal elses sveri virosokrajellemas atfedések hatrteriletek kilktatssiho2 vex ‘et, Mis szoval, Alexander a hibriditist és a kevertsépet a vies! tel ny jelleyzetességckénthatdroeza meg, Az antropolopsok €s eve 26 mérnokok hati 2616 cszmetuttatisa! 8 hateana evekben nem volta anyira bevettek ennek az id6szaknak a fldrajtudoméngaban, valisinileg azét, mest a trrelfoglalkozs természettudomanyokban 4 ‘laszfliiot aan weve nem tckintetek probleiatikusnak ‘Az Wiles évok vepére azér mégiscsakTelébreck a hatdrkerdés és cmisik ter" inints érdeki6ds, A lepinkabb idevigd (Gldraji munka Guana Otson iss, melyben x biniris seembbonlisok és az tes Ko Hp. 3 Kime sla toeya (Olson, 1980), Akitesak. Dogon ‘Otbson is hatirozottantudatahan van a duaisatkus Kineretelmetctcket ‘megalapoaserSuiszonyoknak, 6 aayelvben keresi a szabadulist ~ amit ‘alacant pszichoanalizise, James Joyeo-ra és masokra valo hivathoatsa 8 Davi Sie bind iron ERR ch esi aa ey bn semi Ere chert bry miei Hee er an Fe amelyek a hierarchiét és a rendet kritizdljék (beleértve ‘bes een aas e te ir" (08a gy Bit ile ns tnfounh ts a elt, cla aya auctor sink ot map Mot—_-———_. Farutinyk Sieve Gi, a fzy ser sa dolgoata (Gale, 1972) syumsin jut tak flare Oldeaphun, Soja ms waakiallmakhoe ft Kapcvoedl foleg a prvttolonctets bel hooks te Gaya Spi eischon sa tnt Hen Lefebvre treme. A Hamad er ematege aoe bun a tervendsben, ae anropagisban es forajetudomnenley) lo Kora wk vshangoezs: Minden vita azn m mast es szintaisokban red flab lehonepeelfoplairl, soncel fctlemelkednck a bin svenaltinfxyatckoss és Rasa dolgle mente torten native zion. Amir pecig a kovetkezokben ra serenékténi ocaz, hogy a ine ‘edi rt’ vsilainak leet bins etxcisa nent ean ok ahsntolew ovat rn, hanes ges ee sl tirsadalakban, a ,nyuga sell” Gacy es mates nego iisanak mikénje mit. Exe slap meglehetGoen perme few slemassemnek, mutate rr, gy az dan oppieak: miata itl-beth, Kozoseé-pri,aaomoe-masic ithajak& nyt kos, Aegis, és hogy a tisadao, a gad a tata Rogan esol be a bins KategorziiSktermelesehe. A hark to s26i5 elkgpzlések, noha végyottaternativat niltanak vite! ter stultods Gerendeshedéscis bonpon merekber ekevunetenena pikuatcteruopkus vick maradiak. Lokalsan es aKalmanent {alin reaziatGak, de korailenne me innepen ke 4. Miér van suikségink hatirokra? Mashot mar utatum atra, hogy a psichoanalzs nyivének hasandt vehetiok, ha arr pondolkodunk, hogy 2 ember hogjan veeonyul ne sokhoz, és hogyam alatja kormyezeietA puachounalizh a tareadalm apesoiatort saz anya vilighorfz6sviszonyrolvaldgondatketas egyik mijn. A pseichoaralizs a tudattalint bedgyazza a iradelomel ilethe,dswzekapesolea a tudatialant az életjelemcgscin és tapes Iai old. A psichounalzis .Nyugton tt ervenyessegevel ay «solban komoly Kérdések methine te, vel mind az elmeletet, nied a {leripis] yakorlatoy elsésorban kok ikea sid. {i ann ser coven tar hi fgg Keds ely eeribeteca ‘ides mest Pat, 99 1). ” "A fle” keds ut asm—.—_——_-- nui sere egy térsasigha a viros kocamdban, din empebktugyanezzel zene akira ciginytelere” i tolonolhajik = eayes hey hated. 0k, mint stigmata Fisekbeeg tnt lhanpopet Sees tesa i Iyeik ez fata krekestes, amely aural iredalom agedpont Fat tinct & w seenyeret seenbenli tukroe, olka alge {6b cleme a cigngok clewilginak, mnt hoes heterogcucb te ‘be val alkane keuconsEignthtatan hogy a tenn es verednck a missigot elfogndd s kirckesz6 tec de nougat oxy ‘osokban apasiahatstrsedali gasagtalansig naga peble, smatiknk wempongibolelsdlegsen a (maradantn) Kees terekicl Kllene loglalhoznnk ‘etm, hogy «spetemvelmiség”érdemi lipésket rude tenn a probkémivat kapesolatban, aterm elkgpectecket azonban meato. almachain, Vitios, hogy az ember a heiyekrl alkotle. 2 ots litokat 6s a liadisokatlevehid steeatpik dem megingastata: tok, és a tudowoknak van step a vir elnograifnak eallott tan, amelyek a virosan rotten ltezSvigneavtek sds ixeye Abvzoitk. A renyirOkal, traeok sccrGivel es minekkal karalive 4 xdt0s megiasaban” ugyanesk cea van, hogy a wits eet vl feimsizete ftiraljon. (Dvigin, 1990, Senin, BOS, Pie es Tae 200) trek bins elosatis 9 nyugatisaahmban es emberek ‘étnyons reset flat cletmoadan gyokcrezk. A flontislat imegerdsi a ke, kilondsen a togyase phir egteremlcace) co ‘lar, ell bizonyoskscbbsepek regula a eal amass Sisal alamint a nemvet hate Seldgyeeteel, A hitelen pela vatonSvkkal ~anintamiyen Kozép-es Kelet-Eurdpaban a hora so Gils amok telbomlse volt = semben elles villoriok hyomtin mesjciend menekalteador holy suinten deste his poston Avis cletébe el irdngzt estathtnok seitetnendhw aoe ‘4 let helyrelitasiban 6s a nmerctien maskeal saben stom gol flyanatoscsdkkemexcben. Gondlhatunk peti tomcphe lekedés erteljesebbtamogatisra, a ikiselyxt ist, Vlei ‘étoskGzpotteljitisra~ pees iy, hogy e2 ne otlion mee tibet egy, Ezek egilain nom rls hepvelések, de a2 Egyest Kirabigbon mépsem nugon monk at ahora, Aca kee felsmeres, hogy Kos 0 ls, hogy a exesacaes tecnck sseze norsk, ugyeskRowsruhat abs hogy Meeks Rae silyt kapjon az agyontivttot test (es ennek Korroliium, a f0kele lenember” gondola), valumin 2 weiothon (Lal Hinhle,1987), “6 Dav ibe is is 7, Konkli Talies Ménika fords> inating AkopsLom Ataxia, C1945 The iy No Te." be, 208 4-38 nasi = Lassa (1928/1997 api” Lv W Romain: One Hy Stes Uo: Ves 167 Brags, B (1975 Clas, Cove nd Coro Poe 3, Laon: Ree ae evan Fa, at, (19%) Tie Lact of Car. Lonon: Rowee Benen V- 196) Some Cc, Londo: Reaktn Books {Ghustas 1 (198 Soy Canc ot ony. London: Rate Davis (14 Paty wet Dang Lon: Road Ke Pas ‘ancy S isis A Rts in Bes An Ene foamy ek ‘Pokhanat es bedabnly. lm, By 198 2 (Gate, SCTE): owtacinss,Fusty Sets abl the Foundatio. of Behavioral “Gcosapy. Gong ras 33738 Geena, €. (10) yee Gest: The Resosiuation of Soi Thom “cc Seer ST Gates (1975) Den or Dien, Amseedan: Eis ‘Grose (1995 Spo Tome a emer, Rect Hoesen, 8. (197 onc Keke Emap Usha Home and the Nine cal Wield’ ctf hea fie noe iN, 2 HP seas 3 (60 The Beha i of at enc i Rew Yak: Rn JowMonouay, A. (1992): -Worklinese Without Wid, Hamckssnes Aste: “wad a Binion of he Spear Render Ileal” tc M. Spar fel) Edvan Sot 4 Cl Rene Oo Mache 62, (155) The Uncanny Newton" Sau, HR, 20-2, Kororan, P(15991959" Pris Facton and Hinshaw. Lond Fredo Pro Lax, (198) Fy Ko Conte Thinkers London; Route. “Lien, 8 (i08) reakng the Poni le Int Sang the Syl reams in Rosey 3 11 S ams Honea eS (13) Acting dy Life Che "Snir Harel Acide ‘Mancino B97 Datei an Gaoeiphy" nS ale a ©. Ofs00 nino in Ger Dorrie Rea S168, evo, A (09) Terry Wo of ES: Ine the "Wet ‘ot Spaalit Anne the ncn acetone Gop 8 505-308 ssn (RC BBL Pn, ran (88 det nso Mad, Wt: Uns Wisc es rats, 5 (1998): oma an Ere Lol: Fe od Fae iy 8. 199) The fy oe Gy Lendon Rote Pn Saar. (os) (20): Cy 2 Load Rods, 0 Davi ibe: Abii ros ov 190): Gengraphic of Meaty and Dierence: Making Bondren” ‘D Manes Abe Save tes) Shanon Gongupy Tay. Carbide Pty acm (157: Sd Comibuion to Pachvunab: Lan: Hath rss Se in ie Cn, Lom Reon it Somers h (10) The Us of Bonds: Harms: nga SmReTEm {1971} Mitel arte ant Cian Veen The Ener of "Cogn Comsat inthe Ninsceath Cet” tse Haran ey nape ors Egon Chit Ni Pree Hall 29028 seanrre R (D9) -Besnetv Gc" NB ot: Rend th “rte Oxon: Oxrd Univers ewe 12 Sib, mms of Een Londen Route Shins ise) mepace Out, ant Bae Soin 190) Thrace: Expl the Scope ofthe Gsoprapia! Imagination: 1D. Mas. JA ad Set els) Mame Gopi Ty Camis: Press 26-27% Sash 00) stmeroets. od: as ceva Strnts 6. (1972) The Socal Consuucion of Communes. Chica, I: Univery ‘oF Chi Pes \Watara,M (580) The Pls of Mel Foucault” a D Hoy (Reale A "Ctl fer Oe a ck. 5 ‘wuson, Me (9085 Dancing ithe Dats The Tmxipn uf Bahges ia Le "Som aan ii Nts Pi eh Ps bh eB noe: Roepe: 18-15 ‘Youn (1980) The Ideal of Coram ad the Pls of irene." IL, ‘Nicolo (Ed) FominaPmadra, London: Rote IN ‘agent. {109) One ange, Score Sa Bachoroun Mee Kena he ‘Ong ofthe Bish Wels Sate Pychounat nd May, 1-186 a