iraq: damascus-aleppo-baszra kereskedelmi utvonal, beduinok lakjk, 18-sz

oszmn gyengls: 1749-1831 irak fggetlen,

levante: nagy sziria, zarndok t jeruzslembe rajta keresztul, fejett
mezgazdasg, kisebb helyi kirlyok
libanon: II. fakhr ad-din 1585-1603, eredetileg oszmnok adoszedoje,
maronitkkal szvetkezik, kozpont:szidon, medicikkel jo kapcsolat, eredetileg a
libanon hegysg szaki rsza, de meghoditja a mai libanont, 1620-tol a shihab
csald uralkodik
egyiptom: 1650 magn hadseregek alakulnak- mamluk prtok hadakozsa , 1750
sheikh al balad pasa gyz, ali bey al kabir 1760-72: szvetsg oroszokkal, 1770
polgrhboru
arab-flsziget: mohammad ibn ab dal wahab: oszmnok s beduinok ellen
prdikal, 1744 deriyya ozis ura: mohhamad ibn saud(ridd elovrosa)
szvetsget kt al wahbbal,, abdil aziz 1765-1803meghoditja hijazt, perzsablt, 1808 mohammad ali kizavarja ot a hijazbol
omn: portugl tmaszpont, belsterletn ibadita kharijitk, 1600- yarubi din.,
k kiuzik a portuglokat , 18-sz: indiai ocen nagyhatalma, 1744 al-said
dinasztia- maszkat afvros, kereskedelem: nger rabszolgk, exotikum, fuszer
jemen: zaydita imimsag, 1630 oszmnok kivonulnak, eruopa kv exportre(18szban brazilia tveszi a helyt)
1700- kisebb fejedelmek pl: lahj-din- aden kikoro urai
szak-afrika: 1574- tunisz az oszmnok, 3 rszre iosztjk: tripoli, tunzia, algirai
1700 tripoliban a karamanli din(1711-1835), barbary wars: usa sztlvi a kaloz
telepeket
tunzia: husaynida-din(1705-1957), kalozok mezogazdasgra trnek t
algria: kalozok mezogazdsznak llnak, 1830 francik
marokko: wattszidk vs saida-din1553-1654, alavi din81666-mig, meknesz a
fovros, kzpontositas, hadsereg nger mamlukok,