A hidrogn

1. Fizikai tulajdonsgok
Szntelen, szagtalan, a leveg srsgnl kisebb srsg gz.
Vzben nem olddik.
2. A peridusos rendszer I. fcsoportjban, els peridusban tallhat. Egy vegyrtkelektronja
van, elektronegativitsa kzepesFleg kovalens kts kialaktsra kpes.
Ktatomos molekulk halmaza, jele: H2
3. Kmiai tulajdonsgok:
a. A legtbb nemfmmel klcsnhatsba lp:
H2 + O2 2H2O
A levegvel keveredve robban. A hidrogn oxign 2:1 arny elegye a durrangz. A tiszta
hidrogn halvnykk lnggal g, gstermke a vz.
Az gst nem tpllja.
H2 + Cl2 2HCl
Klrral hevesen egyesl. A hidrogn s a klr 1:1 arny elegye a klrdurrangz.
Robbansveszlyes, a kk fny hatsra is vgbemegy a reakci.
N2 + 3H2 2NH3
Nitrognnel ammniv egyesl.
b. A fm-oxidokbl kireduklja a fmeket. J reduklszer:
CuO + H2 Cu + H2O
4. Elllts:
a. A laboratriumban gy lltjk el, hogy cinkre ssavat csepegtetnek:
Zn + 2HCl ZnCl2 + H2
b. Az ipar a hidrognt gy nyeri, hogy kb. 1000 C-on metnra vzzt fvatnak. Ez az
gynevezett vzgzreakci:
CH4 + H2O CO + 3H2
5. Elforduls:
A vilgegyetem leggyakoribb eleme.
A Fldn kttt llapotban tallhat meg leginkbb. (Vz, szerves vegyletek, kolaj, fldgz.)
6. Felhasznls:
Mivel magas hmrsklet a lngja, hegesztsre hasznljk.
Margarint ksztenek a segtsgvel gy, hogy a nvnyi olajokat hidrognnel teltik.
Raktk zemanyaga.