Közbizalom 2009

Ötödik alkalommal jelentetik meg közösségfejlesztő szervezetek az Állampolgári Részvétel

Hetén végzett országos felmérésükből készült évenkénti gyorsjelentésüket.
Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy milyen a közbizalom hazai állapota, mennyire bízunk
különféle intézményeinkben, a magunk alapította civil szervezetekben, választott
tisztségviselőinkben - országosan és helyi szinten. Milyen az emberek hajlandósága, kedve a
társadalmi részvételre?
’Mélyponton a közbizalom!’ ’A közbizalom és a civil részvétel tartós hiánya a demokrácia
drámai rombolódásához vezethet!’ – e címekkel jelentek meg az elmúlt években
összefoglalóink. Mit tudunk mindezekhez hozzátenni a 2009. évi adatok alapján? A „helyzet
fokozódik”, a korábbi igen gyenge eredmények – vizsgálatunk mutatói szerint - még tovább
romlanak.

Az állampolgároknak az intézményekbe vetett bizalma, illetve annak hiánya, a

bizalmatlanság feltáruló mértéke egyre tragikusabb méreteket ölt. Néhány kisebb pozitív
változás: így a rendőrség és a civil szektor némileg javuló megítélése mellett a politikusok és
a parlament – tehát a politikai elit – kiábrándító mértékben veszítette el a magyar lakosság
bizalmát, s vált-válik mind hiteltelenebbé.

Az elmúlt időkből semmilyen érdemi kísérletet nem ismerünk, amely ennek a trendnek a
lefékezését, megállítását, megfordítását célozta volna. A bizalmatlanság pedig erősen
eszkalálódik. S az idén tovább romlott az önkormányzatok bizalmi indexe is.

A bizalom hiánya nem csak az illem, a jó ízlés követelménye; a társadalom gazdasági

helyzetének, a változásokhoz való igazodási képességének, egy nagyobb közösség, az ország
működésének kiemelten fontos meghatározója is. Az intézmények a közösség bizalma nélkül
működésképtelenné válhatnak. S ha nem bízunk a társadalom intézményeiben, akkor bizony
egész társadalmunkat fenyegetheti a működésképtelenség.

2009-ben a részvételi hajlandóságunkat mutató szinte valamennyi mutató, indikátor tovább

romlott.

A közbizalom vészes hiánya nem csak az intézmények megítélésében jelentős, de saját magunk
és közösségeink részvételi – s így változtatási! - esélyeit is károsan befolyásolja: rombolja
(ön)bizalmunkat, s negatív képet fest a demokráciába vetett hitünkről is.

Érzékelhető a magyar társadalom kiéhezettsége a rend iránt. Ez a vágyunk, meglehet, jó

felhajtóerő, közös elindulási pont is lehet. Ám a rend iránti vágy veszélyeket is hordoz
magában, rendért való vágyódásunknak, amennyiben ennek megvalósítását egyetlen szereplő
kezébe helyezzük, veszélyes kimenetele is lehet.
Az áhított rend fenntartható és tartós megteremtése viszonylag lassú, türelem- és időigényes
folyamat, melyben a társadalom egésze részt kell hogy kapjon.
Van –e esély arra, hogy a civil társadalom kilép a várakozás stádiumából és cselekvővé válik?
– e kérdést veti fel a Közbizalom 2009 című jelentés.

A felmérés teljes terjedelmében elérhető a www.kka.hu oldalon.

További információk: Péterfi Ferenc Tel: 30/9245535 peterfi@kkapcsolat.hu