A Kenyr

A tizenkt asztrolgiai lpcsfok indenre kiterjed rvnyessgnek illusztrlsra lljon itt a

kenyr lettrtnete.
1. hz Kos =

A bzamag, hossz vrakozs utn, a magvet ktnybl

kirppen, kirad a vilgba. A fldre hullik. Elkezdte fldi
plyjt.

2. hz Bika =

A bzamag begyazdik a fldbe.

3. hz Ikrek =

A mag megmozdul; megjelenik a csra, amely utat keres kt

irnyban: lefel (gykr) s flfel (hajts).

4. hz Rk =

A fiatal nvnyt eredete, a magval hozott tpllk, a szlnvny ltal felhalmozott s trolt gondoskods, a sziklevl
tpllja.

5. hz Oroszln =

A bza szrba szkken. Bekapcsoldik az letenergia hatalmas,

kzponti forrsba: a Nap rleli.

6. hz Szz =

A bzt betakartjk. A bzamez sszefgg egysgt vgtelen

szm egyedi darabra (bzakalszra) szabdaljk. Az aratk
nyomban halad kalszszed Szz azokat egyenknt
sszerendezi, s praktikus egysgekbe: kvkbe kti. A unka
folytatdik: a bzaszemeket elvlasztjk (cspls) s
megtiszttjk (rostls).

7. hz Mrleg =

A bzt zskokba tltik, lemrik s elosztjk: ez egy

vetmagnak s ez bzalisztnek.

8. hz Skorpi =

A bzt megrlik: sok apr rszecskv darljk (Plt). A

levegs, szraz tmegbl ragads, nedves massza lesz:
meggyrjk, vzzel elkeverik. A vltozs totlis, j minsg
jelenik meg: ettl a ponttl nevezzk kenyrnek (idig bza volt,
most lett bzalisztbl kenyrtszta). A tszthoz kovszt
(erjeszt sprt Plt) adnak.

9. hz Nyilas =

A kenyrtszta megkel (Jupiter), s tzes kemencben kistik.

10. hz Bak =

A megszilrdult, kemny hj kenyeret kiveszik a kemencbl.

Lassan kihl. Most vlik ehetv, teht: ez a kenyr.

11. hz Vznt =

A kenyeret megtrik, s egyenlen s testvriesen sztosztjk egy

kzssgben. (Jzus tizenkt tantvnya kztt osztja szt az
Utols vacsort.)

12. hz Halak =

A kenyr elnyeletik, s felolddik, eggy vlik az emberi testtel.