Bismarck hatalmi jtszmja a nmet egysg rdekben

Bismarck a hatalmi jtszma eltt a nmet egysget alkot npeket gyzte meg az
egysgests fontossgrl, ez viszonylag knnyen ment mivel a nemzeti tudat
kibonatkozott az emberekben. Az osztrkok kihagysval szerette volna a porosz
kormny vezet Nmetorszgot ltrehozni, azaz a kisnmet egysget. Az osztrkok
pedig mindenkppen rszt akartak volna venni az egysgestsben, st k akartk
vezetni a Nagy nmet egysget. A porosz fellendlst leginkbb a gazdasgi fejlds
s a vmhatrok bevezetse hozta. Az egysgests elkezdsben pont kapra jtt az
osztrkok elgyenglse hiszen Anglia, a hatalmak kztti ,,egyensly" megtartja
rjtt, hogy a minden tren meggyenglt, tekintlyt vesztett Ausztria nem lesz elg
egyensly Oroszorszggal szemben, gy ht az angolok zld utat adtak Bismarcknak.
Az oroszok meggyzse kvetkezett. Szintn jl jtt a poroszoknak a lengyel felkels,
melyet a krmi hbor utn meggyengl oroszok s a lengyelek vvtak 1863-ban.
Bismarck segtette az oroszokat, tmogatta a lengyel felkels leverst, s
engedlyezte az oroszoknak, hogy Poroszorszg terletn manverezhessenek ami
igen nagy faktor volt az orosz gyzelemben. Ezzel elnyerte a porosz vezet az orosz
bizalmat. Bismarck kvetkez lpse Ausztria ellen irnyult, termszetesen eltte a
francikat meggyzte arrl, hogy mg mindig nem szeretne egy nagy s egysges
Nmetorszgot ltrehozni, st, mg terleteket is grt a franciknak. Ezzel
bebiztostotta azt, hogy a francik ne lpjenek kzbe a Knnigratzi hborban, ami
1866-ban trtnt. A hbor utn trtnt meg Magyarorszg s Ausztria kztt a
kiegyezs 1867-ben. Bismarck nem sjtotta tlsgosan ers szankcikkal a vesztes
Ausztrit csak eggyel, hogy az osztrkoknak el kell fogadnia, hogy nem lesznek
rszese a ltrejv Nmetorszgnak, s nem is szlhatnak bele az egysgestsbe. Ezek
utn mr csak egy nagy akadly llt a poroszok eltt, mgpedig a III. Napleon ltal
vezetett Franciaorszg. A francik sokkal nagyobb ltszmmal mentek a hborba,
mgis a poroszok slyos veresget mrtek a francikra Sedanban 1870-ben. Vrhat
lett volna, hogy az osztrkok segteni fognak a franciknak, de ez vgl nem
kvetkezett be. A sedani gyzelem utn jhetett ltre a kisnmet egysg, s ez nem
jhetett volna ltre egy olyan remek taktikus nlkl, mint Otto von Bismarck.

Dek Krisztin
12.b