A pnz a makrokonmiban

4-5. elads

Relfolyamatok

nominl, v. jvedelmi
folyamatok

egyidej pnz- s rumozgs

de: elvlhat idben: pnzfolyamatok nllan

Pnz: ltalnos egyenrtkes, csereeszkz

A pnz funkcii
1. rtkmr: (rtk-sszehasonlts, elszmolsi eszkz)
Az ruk rtkt egymshoz mri.
2. Forgalmi eszkz: az ruk cserjt bonyoltja, kzvetti
mindenki ltalnosan elfogadja
3. Fizetsi eszkz: egyoldal jvedelem-tengeds
a szolgltats/rucsere s a fizets idben elvlik
4. Kincskpz, felhalmozsi eszkz: vagyontarts
rtkll, likvid: brmikor vesztesg nlkl ms rura cserlhet
5. Vilgpnz: nemzetkzi forgalomban is teljesti az elz
4 funkcit, pl. dollr, eur
3

A pnz kialakulsa
1. nellts, vletlen termkcsere
2. Munkamegoszts --> csere szksges
rut rura cserlnek:
A*
prm (ruha)

*B
(lelem)

3. rupnz kialakulsa: ltalnos csereeszkz

A*
* B s (rupnz)
prm (ruha) (lelem)
ruha
s (rupnz)
balta

* C (balta)

rupnz: s, llatbr, nemesfmek

Az rupnz sajt rtkvel fejezi ki a ruha, balta, lelem,
egyb ruk rtkt.
4. Aranypnz: bels rtkkel br!
- rtkt megrzi
- kis mennyisg, nagy rtk, knnyen mozog!
- oszthat, jraegyesthet
- ltalnosan elfogadjk llam
5. Pnzhelyettestk: paprpnz, vlt, bankjegy
bels rtk nlkli pnz

A modern pnz kialakulsa

kzvetlen termkcsere rupnz aranypnz
(nemesfmek)

Szksges-e a bels rtk?

- rtkmrs: IGEN
- elszmolsi egysg, rtk-sszehasonlts: NEM
- forgalmi eszkz: csak kzvett: NEM
mindenki elfogadja
pnzhelyettestk (pl. paprpnz,
vlt, bankjegy)

- fizetsi eszkz:
- kincskpzs: IGEN
- felhalmozs: NEM
- vilgpnz: u.az, mint rtkmrnl, vagy forgalmi eszkznl
6

A bels rtk nlkli pnz

VLT: fizetsi grvny, az ads vllalja, hogy adott sszeget
adott hatridre visszafizet
BANKJEGY: a bank fizetsi grete
vlt leszmtolsval alakul ki
Vlt kialakulsa: klnbz hosszsg termelsi ciklusok a
bevtel szakaszos (pl. cukorrpa-termel, cukorgyr, mtr. gyr)

bevltani csak a kibocstnl lehetett, ms nem fogadta el

bank kialakulsa:

- megtakartsokat sszegyjti
- hitelt nyjt
- vltt bevlt

( kamat!)

eleinte aranyra, ksbb bankjegyre

szles krben elfogadjk, aranyfedezete van (aranypnzrendszer!)

7

A bankjegy szksgessge: az aranymennyisg nem tudta kvetni

az rumennyisg nvekedst
A bankjegyet a bank aranyra vltotta!! - aranypnzrendszer
aranypnzrendszer

aranypnzrendszer megsznik

(aranyra vlthat)
(bels rtk nlkli pnz)
(hitelpnz, bankszmlapnz)

I.-II. vh., vlsgok

korltozott aranyra vlthatsg
LLAMI GAZD. POL., KEYNES
(aranystandard rendszer,
aranydeviza standard rendszer:
minden valuta USD-re vlthat)
- ltalnos elfogadsi ktelezettsg
- jegybank (MNB, kzponti bank) bocstja ki
- rufedezete van!

1971. Az aranydeviza
(dollr-deviza)
standard rendszer
(Bretton Woods)
megsznik
- kincskpz funkci
felhalmozsi
eszkz (bankban)
- vilgpnz csak
nhny orszg
pnzneme

Ktszint bankrendszer
JEGYBANK

- pnzknlat
- jegybankpnz kibocs.
- keresk. bankok tev.
szablyozsa
- llam pnzgyeinek
kezelse

KERESKEDELMI
BANKOK
KB

MAGNSZFRA

- hiteleket nyjtanak
- betteket gyjtenek

KB
- ktelez tartalkrta
- refinanszrozsi kamatlb (hitelez)
- rediszkont kamatlb (vltt leszmtol)
- nylt piaci mveletek: rtkpaprok forg.

Az llam monetris politikjnak eszkzei.

Nem monetris pnzintzetek: pl. tak.szv., biztost
nem bocst-hat ki vltt, csak sajt pnzkszlett hitelezheti
9

A pnzteremts mechanizmusa
Bankjegy (banki vlt): a bank fizetsi grete
Vllalat hitelt kr a banktl bankjegyet kap a
vll. bettszmljn jvrt kvetels
a vllalat vkinek fizet a bank utalja t:
bankszmlapnz: azaz a bank fizet!
knyvelsi mvelet, pnzmozgs nlkl!
Jegybankpnz: az llam kr hitelt a Jegybanktl
bankjegykibocsts (j pnz kibocsts)

10

Jegybankpnz: az llam kr hitelt a Jegybanktl -->

bankjegykibocsts (j pnz kibocsts)

j pnz:
1000 dollr

llam elklti:

Keresk. bank:
1. bankszmla:
1000 dollr

Ktelez tartalk: 10%,

100 dollr

900 dollr:
hitelnyjts

2. bankszmla:
900 dollr

Ktelez tartalk: 10%,

90 dollr

810 dollr
hitelnyjts

810 dollr
hitelnyjts

Ktelez tartalk: 10%,

81 dollr

729 dollr
hitelnyjts
stb. 11

Keletkezett j pnz:
1000 + 900 + 810 + 729 + =

jegybankpnz + kereskedelmi bankpnz

= 1000 (1 + 0,9 + 0,92 + 0,93 + ) =
= 1000 i=0.. 0,9i = 1000 (1/(1-0,9)) =
= 1000 (1/0,1) = 1000 10 = 10000
PNZMULTIPLIKTOR = 1 / t
t: ktelez tartalkrta
Funkcija: forgalomban lv pnzmennyisg
szablyozsa
12

Fogalmak:
Nominl kamat: a pnzklcsn ra adott idpontban klcsnvett pnzsszegrt a kvetkez
idszak (v) vgn mennyivel tbbet kell visszafizetni
pl. M sszegrt (1 + i) M sszeget kell visszafizetni, amibl
a kamat: i M

Relkamat: a hitelezs hozambl megvsrolhat

rumennyisg: (a lejratkori rak mellett!): azaz i M
vsrlrtke
Relkamatlb: a relkamatnak a befektetett sszeghez val
viszonya = nominl kamatlb - inflcis rta
13

Plda:

Bef. sszeg: M, rsznvonal = P o relrtke: M/Po

sszhozam (nominl): M(1+i)
rsznv. = P1 = (1+)Po , inflci: P1/Po = 1+
rel sszhozam: ( M(1+i) ) / ( (1+ )Po )
relkamatlb (): a rel sszhozamnak az eredeti relrtket
meghalad rsze az eredeti relrtk arnyban , azaz
M (1+i)
M
-------------- - ----Po (1+ )
Po

(1+i)
= ---------(1+ )

=-----------------------------------M/Po
1+ = (1+i) / (1+ ) (1 + ) (1+ ) = 1 + i 1 + + + = 1 + i
azaz:
++= i
~ 0 , teht :

FISHER-ttel:

+=i

=i-
14