Professional Documents
Culture Documents
A Nárcizmus Szorításában
A Nárcizmus Szorításában
Christopher Lasch amerikai r, publicista 1978-ban adta kzre The Culture of Narcissism
cm knyvt. Nagy siker lett az angolszsz orszgokban. Az Eurpai Kiad 1984-ben adta ki
magyar nyelven Az nimdat trsadalma cmen. Nlunk is jelents figyelmet keltett.
Tzise szerint a nyugati ipari trsadalmak, klnsen az Egyeslt llamok az nszeretet
kultrjt fejlesztettk ki, s gy megvltozott az emberek lelklete s kapcsolati vilga.
Az nbecsls msok elismersnek s tetszsnyilvntsnak a fggvnye lett s minsgi
vltozsokon ment tMa az emberek olyan elismersre vgynak, mely nem tetteiknek,
hanem szemlyes tulajdonsgaiknak szl. Voltakppen nem a megbecslst kvnjk, inkbb
azt, hogy krlrajongjk ket. Nem dicssgre vgynak, hanem a hrnv csillogsra,
izgalmra. Inkbb irigyeljk, semmint tiszteljk ket. (78.-79. old.)
A knyv a nrcisztikus kultra ismrvnek tekinti a sztrkultuszt, a fogyaszti lelkletet, a
szpsg s a fiatalsg kultuszt, az nrtkels sikerekre ill. elismersre ptst, a sajt nnel
val tlzott foglalkozst. Ennek jegyben cskken a msik ember irnti rdeklds, gyengl a
ktds s a szeretet, a teljestmny helyett a ltszat a lnyeg.
Lasch ktete egyike volt a korszak szmos kultra- ill. trsadalomkritikai kiadvnynak,
amelyek mind jelents visszhangot vltottak ki a kzvlemnyben, fleg az Egyeslt
llamokban. David Riesman Magnyos tmeg-e a nagymrtk individualizldst s a
kls elvrsok ltal vezrelt viselkedst emelte ki. A tmegkultrrl szl knyvek a
mdia-manipulci ltalnossgt, egy White nev szerz Szervezeti ember cm mve pedig
a munkahelyi tlalkalmazkodst, nfeladst hangslyozta. Ksbb jttek az inger- ill.
izgalomkeress ltalnos trekvsre rmutat rsok. Ezek kzl a legjabb Ulrich Beck
Kockzati trsadalom cm mve.
Mindegyik elmlet a rgi emberi rtkeket, a hagyomnyos morlt siratta el. Helyette
felsznes s hi trekvseket tallt, amelyek hosszabb, de gyakran mr rvidebb tvon is
tulajdonkppen krosak az emberekre. Az ilyen elmleteket szvesen fogadtk a volt
szocialista orszgokban is, hiszen a kapitalizmus ltal keltett elidegeneds,
elszemlyteleneds marxi kpt rajzoltk meg.
Amint azta kiderlt, mindegyik divatos felfogsban volt igazsg, de a lert trendek igencsak
rendszerfggetlennek bizonyultak. A volt szocialista rendszerekben is pldul beindult a
fogyasztsi rlet, mg ha ksbben is, s minden nyugati jelensg mg nyilvnvalbban s
karikatraszerbben mutatkozott meg a Szovjetni felbomlsa utn a szocialista vilgban.
Az nszeretet, a nrcizmus a trsadalomllektanban, a segt szakmk elmleteiben maradt
meg aktulis problmaknt. Mint az kori Narcissus esetben, az nimdat a mai emberben is
krt okozhat, a sajt idealizlt kpmsnak kultuszba belebetegedhet, akr slyosan
krosthatja is nmagt. A Narcissus-mondt Freud kapta fel. Elmlete szerint a libid, a
szexulis energia kpes a sajt nt megszllni, s akkor valamilyen hamis nkp, s ebbl
ereden hibs viselkedsi clrendszer alakul ki. Az ember sajt hamis njt akarja kivetteni
Sokan tprengenek a megelzsen vagy a korai korrekcin is. Lteznek j nevelsi filozfik,
nismereti gyakorlatok, csoport-technikk, amelyek mr serdlk vagy akr gyerekek
krben is alkalmazhatk. Meg kell mondani, hogy a prevenci nem igazn terjedt el ezen a
tren sem. Az let tl gyorsan zajlik. A televizi a nrcizmus kultrjt terjeszti. Brki
bekerlhet egy valsg-show-ba, kelthet feltnst brmivel, vlhat sztrr s ltjuk, hogy
attl fogva a nrcizmus szortsa nagyon ers, attl kezdve mr mindenki televzis
szemlyisg akar lenni msorvezet, sznsz, rendez.
Buda Bla dr.