,QUASI LIBER ET PICTURA” TANULMANYOK KUBINYI ANDRAS HETVENEDIK SZULETESNAPJARA STUDIES IN HONOUR OF ANDRAS KUBINYI ON HIS SEVENTIETH BIRTHDAY ESZETTUDOMANYI IN1 | INSTITUTE OF ARCHAEOLOGICAL SCIENCES OF EOTVOS LORAND UNIVERSITY BUDAPEST 2004ASZTALI ARU A BAJCSAI VARBOL (1578-1600) Kovdes Gyiingyi — Vindor Laszlo Bajesa falu Nagykanizsitél délnyugatra 8 km-re fek- szik, kérigazgatisilag ma Nagykanizsihoz tarcozik (1. ara). A telepiilés délkeleti hatarsban egy maga- sabb homokdombon a térdk korban vir llott, amelynek embéketa hatir fldrajzi elneverése (,T6- rokvsiri-dGl6") mind a mai napig meg6ricte, mnagibol az erdsségbdl azonban a NX. szézadra mar nem sok maradt. 4 helyszinen jelenleg homokbinya maké- dik. A homokkitermeléssel veszélybe keriiltek a vir maradvinyai, igy 1995 és 2001 kaze megeléz6 re sxészeti kutacis folyt, melynek sordn feltircuk a hai- dani erdsségtelies ~ megmaradt - teriletét. Bajesa tégla- és palénkfald virét (amelyet a kora- eli német nyelvi forrisok tbbnyire Weitschawar alakban emlitenek) teliesen ibjonnan 1578-ban, a to- rok elleni délnyugat-duninnili végvini line része~ ként- a7 ez iddben korszenisitett védelmi koncepcic keretchen ~a stdjer rendek koltségén kerdték épite- ni Kanizsa mellé, elsésorhan a Mura-videk és Stajer- orszig védelmére, Az 1577, évi nagy bécsi hadita- nieskoris, majd a kivetker6 éy elején Bruck an der ~ | 1 abra Bujsa a Delnyugat-Dimantion Abb. 1. Bajsa / Weitshawar in Sudcestransdanubien cnet atari a levi Foricokl és. ab réae dmenyekral. Ravi 1970, KELESIK 19¥5; VANbOK 1319-322, Vaso 1997, 27,28 VANbOR 1998, 102-10 Vesnor-kovics-PaLiry 1998/3000 PALEFY 1995, Paurey 2000, 20-28 Mur-ban tartott gyiilés hatirozatai nyomén a Ka zsa és Mura kézonti terilet védelme a stfjer rendek hatiskirébe kerilt. Bajesa varie a Kanizsival szom- szédos vend fokapitinysighoz (végvidékhez) tartoz6 6 dijonnan megszervezett bajcsavari kapitinysig fo erdsségéve jelilték ki, Miutin a vir homokdi Epiil, a laza aktalaj szdimos gondot okozott az & nek ésa virbelicknek: az erdsség falai tabbszir led tek, drhai beomlottak, belsé épiilecei sllands javitas- ra szorultak, dllandosult a befejezetlenség és az ideig~ lenesség sllapota. A vir azonban a nehézségek elle~ nére is tobbé-keveésbe ell.itta feladatit, & veg «sak 1600-ban, Kanizsa t6rok keare kerilésenek ide~ Bajesa ira tehét nagyon rovid ideig, pusztin vig letevert, Fennllisa idején mindvégig szoros kap- csolata volt Stijerorsziggal, amelynek rendjei nem- sak Grségét fiették, de ellicisiral is gondoskodtak Ennek koszinhetd, hogy a vir drségére, épitésére, erdditésére és felszerelesére vonatkoz6an kiléndsen guadag irisos forrisanyag maradt fenn a grazi Stijer Tartomnyi Levéltirban (Steiermarkisches. Landes- archic), ugyanakkor jelents mennyiséyi iratot driz a béesi Hadileveler (Ariegcarchic) is (mindenekeléte az Aten des lmeristerreichischen Hofkriegsatesdllaga). régészeti_kutatisok sam: egyedilill6 feldolgozisi és értékelési lehetdsézeket kindlnak. Egyréset, mere a helyszinen jelentke2 em- leékanyag igen pontosan, révid és jl ismert periédu- son belil, 1578-1600 kizé (leginkibb az 1578 és 1590 kizattiévekre) keltezhets, misrészt az. dsatsison éalelt jelenségek és régés7et leletek dsszevethetdk az irore forrisokkal. \ jelentds levéleiri anyag részleges feldolgozisa is elzi mar, hogy a jovdben szimos irott és régesveti adat egverterésére lesz lehetdség. Ax ‘satisok sorin eldkerilt leletanyag csaknem teljes keresztmerszetet nyiita virbeli életrdl, ugyan- akkor kronoligiai és foldrajzi helyzete réveén kulbn- ss helyet foglal el a Delnyugat-Dundntilon. A irban ~ részben a foldrajzi helyzetbol, de foként az rség etnikai (neémet, horvit é magyar) sok WaNpon- Kovacs: PALEFY 1998/2000.312 KOVACS GYONGYI— VANDOR LASZLO 2. dra, estal Basin Abb. 2. Kin Tisch ans der Burg Bajsacir ségébdl & a stéjerorsz: egyiittjelennek meg a kiilonbéz6 Mura-videl stdjer, a horvit, szlovén és a magyar druk. Mellettik azonban felbukkannak kilénlegesebb német, osztrak 6 észak-itiliai készitmények is, amelyek egysveri szillitminnyal, talin ¢ wirsvemlére, esetleg személyes tingykéent kerultek a helyszinre. A Stajerorszighol trténs ellitas és a vir- nak szint eldkel6 stitus kévetkeztében a leletek ké- zotta nyugati érukarinya jéval mag yan az virhat6 lenne egy hasonlé mag ban ‘Arendkivil gazdag és sokréti leletanyagbol ebben id kézleményben olyan tirgyakbsl mutatunk be rat, amelyek egykor asztali haszndlatban vol- tak, E kisebb vilogatis ~ kiegészilve a folyamatban lev6 archaeozooldgiai és archaeobotanikai kutatisok néhiny adatival ~ még a levéltiri forrisok nélkil is kininéen mutatja, hogy a Seijerorszggal val6 kap- csolat réveén a vir mennyire j6 ellitisban részesile, a tiserekhez a hétk6znapi hasenilati tirgyak és a min- dennapi ételek mellett tivoliluxusdruk és ritka enni valok, mondhaindnk kilbnleges ,finomsigok” is el- jutoreak. Ax asctali druk kiz6te a folyadéktarts edények (kanes és korsk) & poharak mellete s2it ejtiink a 1 & célakrol, majd az evGeszkizbket mu- i] megemléke7iink néhiny egyéh aszxa- li tirgyr6l is Mivel a serepeénv kb mse hidltink ksebb-nagyobh ose illtésokae (Koics 200s: Kovacs 2001, erére azokat, ey ket kulonleges darabvolcltekintve, nem rk le ra. Kink sont nchanv abun clkeil,erdekesctb kerimii, anelyek ol Ibegeszick az idézertanulmaingokban eddy megelent trgyakat éadatohtJelen inisunk ilusetricioshor elnorhan ae ivegede Az asrtali folyadéktart6 eserépedények (2. abra 1-2) kozott a7. egyszertibh viltoratot képviselik a rit- kibban el6fordul6, wordsesbarna szind, fehérrel és vordssel festett korsok, valamint a gyakrabban fel- bukkan6, kidntesOrii, bordizott peremi files kan= csok.t Az eldbbiek vizesedények lehettek, mig a2 utobbiak Kéail wbb valészinileg borozis céljira scolgilt; ezek nagysdga és formaja részben a mai bo- roskancsékéra emlékertet. Az egyszeribb, feltehers- en helyi készitést: darabok mellete igen figyelemre meéltéak a diszes példinyok (2. abra 24-25), kozdtiik ugyanis oszerik és itiliai készitmény -ben talalt maizas kanes6 (10. abra 5: Pa: 8 em, M: 26,5 em) sirgasfehér alapon zild é mangénlila 5d6 svokkal festett, oldaln ember- vil ritét-disz lithat6. Béesbdl ismerjik parhuzamit” \ 2. dbra 24. szdmni, kilsején sirgisieher saint m; zal boritott, nagy, manginlila, zold és naranes svinekkel festett medalionnal diszitett files edényté- redék (P&: 8,5 cin) itiliai dru darabja, benne a jelleg- zetes NV-XVL szazadi, reneszinsr medalionos kan- SOK" egyfajta kés6i viltozatit,illewe utinzacit ismer- hetidk fel. Ugyancsak itiliai iru, egy énmézas fajansz= ryekbal é a késekbdl sdlogatunk, leleanyagoe Szendrdi Eva, Varia Andris (Goeseji Mizeum, Zalaegersveg) & Zatna= cles Agnes (MITA Régesres Ineczete, Bavapen) restarts, Kaus Tibor (MTA RI) fotorta. \kesehee Toth Zon (Gocse- jiMiizeur), a dvegeket Osi Sandor (MTA RD rajzots a ab se. Kooremic reverkesztes sgyszinten oth kellegink ve desu eziton s koszonjuk Vo. Kovacs 2001, Fig. 9/14, Fig. 10-18 Vo. Rov tcs 20013, Fig. 18/5; KOT Cs 200, Abb 47 KoriuPrsrn 1988, 160, Kat Recast 1983, Pls 10,215 RACKHAM L952 HOLL 1992, 187-138. kepek, Pls 8,278, 6ASZTALL ARU A BAJCSAL VARBOL (1578-1600) 313 3. abra, Usegpohara Abb. 3. Glasecher cedény darabja az a talptiredék, amelyet még 1996- ban taliltunk. A rajtaLithats mesterjegy (AF.V.) alap- jin Faenziban, Virgiliotto Calamelli mester mihe- Iyében készilt. A tirgy a mihely egyik kés6i darabja, Bajesira a vir fennallisinak legkorabbi szakaszdban kerilhetett* Ezek a lucusirunak tarthat6 diszes edé ravek~ szimos tovabbi lelettel egyitt—jilluszeraljak a bajesai leletanyag figyelemre mélts dsszetételé Az dtlagos cseréppoharak (2. sbra 4) tobbnyire vi~ rosesbamna sziniek, mézatlanok, talpuk kip vagy gi- la alakt; az eldbbiek sokszor bekarcokissal diszitettek, vagy fehérrel,illetve fehérrel é vérdsselfestettek, fes- megegye7ik tobbek kéz6ct a szik szijd, festett korsokéval. Kevés a mizas példiny. E poharak? tobb- it, amelyek részben borospoharak lehettek, Sti- jerorszaighol szallitortak a virba. Ezek mellett a7 4 tisok sorin taliltunk németorszigi, Rajna-vidéken készilt, siegburgi somizas kicserép-pohir (Trichter- balsbecher) darabokat is 2. abra 18, 20). A k6eserép- edények hasznilata a XVI szézadban Nemetorszi- gon kivill még Europa mis (nyugati) teriilerein sem © Kowies 20013 Fig. 1/2; Kovscs 2001b, Abb 3/5, idle Vo, Kovses 20013, Fig. 12-2. 4. abra. Usegpabarak Abb. 4. Glasbecher ileal sai 6-8 poharhoz tartoz6 toredék” figyelemre mennyiségnek tekinthet. A kéeserép-poharak rész- ben nyilvinvaloan Stijerorsedg koevetitésével,illetve a stijer-német katonasig réven keriiltek a virba, kis seimuk alapjin esak az osztrik és német tisztek hasz- nilati tirgyai lehettek, vagy esak az elokel6 vendégek aszralira jutott bel6lik. A 2000. év lelete egy talesé res. saat, balluszter-forméjé. pohér oldaltoredéke, amelyen a medalionokat egy-egy szakillas emberfej wolti ki, aze a msik mellett 1 bet thats (10. dbra 3). A német kécserép-poha- rakat diszité medalionok gyakran abrézolnak kilén- fle bibliai jeleneteker, igy a bajesai tredék sbraja nem kilénleges; pontos pirhuzamit ugyanakkor az eddig demézert katalogusokban nem talaltuk.! A fenti cseréppoharakat reprezentativ dvegpohar- késrletek egészitik ki, ideszsllitésukat az irott forrd- sok is jegyzik.!? Az divegleletek restauralisa és feldol- © Vo, KOVACS 200, Fig. 12/5 Kovses 2001b, Abb. 2/14 Abb. VIA PIL Reswexivc © RoW 1970, 197 (ow Bock 1071; KLINGE 1972, Trinkgliser fe die Herre314 KOVACS GYONGYI - VANDOR LASZLO. 5. abra. Uvegpobarat Abb. 5. Glasbecher gorasa még tart, Kéziilik itt esupin néhinyat rmuta~ tunk be ~ mélyebb osszefiiggs elemzések nélkil, ~ amelyek izelit6t adnak a stijerorszigi kapesolatok révén Bajesin is megjelen6, XVI. szézad végi velen- cei, illetve a velencei médra készilt kizép-eur6pai poharak formaviligib. Bajesira igen sok, fehérre szinezetttivegszillal di- szitett talpas pohir érkezett (2. abra 17a-c, 21). Ezek- bol egész sorozatokat taléltunk, leginkabb a vir fels6 teraszin, a valészinisithets kapitinyi épilether tar- toz6 latrindkban, szemétgédrokben. Elokeriilésiik helyseine is mutatja, hogy haszndléik alapvetden a vir tiserjei és elokelobb vendégei (pl. a kanizsai foka- pitiny, varvizsgal6 biztosok, fizetd- és mustrameste- rek, kilfldi épitészek) voltak A poharak egy részénél (3. sbra 2, 4. dbra 34, 7. bra 1, 2/3, 8 bra 3/2: Pi: 7,5 em, Mz 13 cm, Té 7 cm) a riolvasztott, kidomborodé fehér iivegszilak a gmbolyd aljé kuparésze diszitik, a diseitést a hir- befutd siv(ok) alate flggGleges bordék, olykor azon- ban sak kirbefuté szilak, fonalak alkotiik. A nyelek kozite az egyszeritbbek (6. abra 3) melletc jellegzece- sek az direges balluszter-formsidak is. Ez. utébbiak részhen sima felilettiek (3. ibra 2), de szép szimban kerultek el6 oroszlinmaszkos diszitéstek is (4. sibra 4), ezek gyakran aranyozottak. A feherre szinezett réolvasrtottiivegszailas disa id alkalmazasit Velencében kezdték el a XVI ¢ 6. abra. Uvegedenyek siredékes Abb. 6. Brucheicke oon Glageschirr szizad elején,!! késdbb Eurépa-szerte elterjedt. A formaba fivort oroszl.inmaszkos nyélforma divatja is Szent Mark kéztirsasigaib6l indult, ahol a leg félébb targyak késziltekilyen nyéllel a XVI. szazad- ban,'* de az oroszlinmaszkos formst eldszeretettel alkalmaztik egyéb eurdpai miihelyek velencei médra észitete tivegeinel is. Kiilondsen kedvelt volt a sz zad mésodik felében-utolsé negyedében, igy nem meglep6, hogy ilyen nyéltéredékek Bajesin oly nagy mennyiséghen keriiltek el6. Az eredeti velencei iivegedények vékony faliak, anyaguk j6 mindség, teljesen idts26 vietiszta veg, a bajesaiak anyaga azonban tobbnyire szintelen, sviirkésfehér, fistsziirke. Ez alapjin a bajcsai ivegek legalibbis a szsban forgs poharak ~ nagy val6s niiséggel nem velencei termékek, de pontos gyirtisi helyiiket ~ a velencei technika és stilus éltakinos eu- r6pai elterjedése miatt— kils6 jegyek alapin egyel re nem tudjuk kétséget kizsrdan meghatirozni. ndhely kideritéschez tovabbi vizsgilatokra van s7ik- ség, beleérive az anyagvizsgilatokat is. A bemutatott bajesai tapas poharakkal korban és Vo. ph Hous 1992, 4 Vo. HerTeS 1960, 31, 30; MoseL 1979, Kat 513), 80% DREIER 1989, Kat. 18, 102; BERN én, ADD. 8,21 tb Vo. HOUL L971, 40,6522. kepy BERNT & a, Abb. 24; WonTeR- STEIGER 1991, Kat, 991, 94 497:ASZTALL ARU A BAJCSMI VARBOL (1578-1600) 315 ee 2 7. dra. Uvegpobarak Abb. 7. Glasbecher részben formiban is teljesen azonos leleteket isme~ inka mai Ausztria teriletérd, nevezetesen salzbur- gi dsatisokbol, amelyek a publikécioban velencei vagy velencei médra (fugon de Venice) készilt, egy-két esetben kérddjelesen a tiroli Hall vagy Innsbruck mhelyeihez kotott tirgyakkéne szerepelnek.!* A bajcsaiakkal korban é forméban ugyancsak egyezd magyarorszigi soproni leletek szarmazési helyének kideritésée anyagvizsgdlatok segitették, amelyek alap- in a soproni darabok egy része is ~ a velencei tech nika és stilus ellenére - egyértelmiien kézép-eurépai hutik késritménye."” Fay fonél- al kupatoredéket ismeriink a bu- dai vir anyagibol is, valamine egy aranyozort orosrlinmasckos poharnyelet a kanizsai virbol!? ~ exe is a XVI. szazad kézepére, masodik felére kel- tezhetOk és ugyanehhez a kérhiz kapesolhat6k A fenti poharak mellett Bajesin el6fordulnak més németors7 © Won rensreacen 1991, Kat. 491, 44-497 Hott 1971, 36-40, 621-22. kép, ® GyoRKy 1980, 84, XV/L4 pus, XXXVI. ke. Thury Gyérgy Mizcum, Nagykaniss Isr 58.2110, iivegszdl-diszitéses ivéedények is, pl. cilindrikus talpas eupak (2. bra 11, 3. 7. dbra 2/4) vagy magas tolesér alaki serlegek (6, bra 2, 8. abra 2/3). Mindkét kiemelt edény formaja jellegzetesen velencei, az tiveg minésége alapjdn azonban egyik sem velencei készit- y. A tolesér alakai serlegnek (rekonstrualhats P: 9 em, Mz 14 cm) a toredéken virszin plasztikus divegszil-bordak alatt fiiggdleges vékony bordk haladnak, minden harmadik finom keres7t- és hhullimosan esavarod6 szilakkal diszitett. E gazdag ki- finomult diszitésméd jellemz6 a korra. A serleg velen- cei parhuzamai Magyarorszigon XVI. szizad els6 fe- lene keltezett dsszefiiggésekb6l ismertek.”” Ritkibb lelet Bajesin a viszonylag vastagabb fall, fiistiehér szind, hord6 alake, figgolegesen bordiézott pohir (2. ébra ibra 1, 7. bra 2/1: Pa: 5 em, M 11,5 cm), a vékony fal, fstfehér srind, sejtmintival diszitetttalpas pohir (2. abra 5,4. dbra 2, 7. abra 2/2: Pa 7 em, M: 11 em), valamint a vékony fali, 251d Buda GYURKY 1974, 420, Abb, 5-6, Gylirky 1986, 84, XV/L3. ‘pus, XXXVI kip: Kiszeg: HOU 1992, 60, 30.65 167. hes pek, Visegrid: MESTeR 1997, 23, 225. & 369, kepek316 KOVACS GYONGYI = VANDOR LASZLO 8. dbra. Cvegedényel tired Abb. 8. Bruchivicke von Glasgeschirr szind, plasztikus cseppekkel diszitetttalpas kehely (2 bra 10, 3. bra 1, 9 bra 5: Pé: 6,5 cm, M: 12,2 em) Mindhirom formaba fit tirgy velencei hatist mu- tat, ennek ellenére egyik sem eredeti velencei dru. A zold s7init kilvegbl keszilt, eseppekkel diszitert talpas kehelyre ez kulndsen igaz, amely aksir német- orszagi hutak terméke is lehet.”! A bord6 achviivegb6! késvilt, magas hengeres testi talpas pohir (2. abra 27, 5. dba 2,9. sbra 6: Pic 6 cm, M: 21 cm) Magyarorszaigon — jelen ismerete- ink szerint ~ kilénleges lelet. A magas hen: testi, talpas séréspoharakat (Stangenglas), kilnbis26 zivéssel, Németorszig teriiletén kedvelték iga- zn," ugyanakkor ilyen poharak, amelyek magassiga olykor még a 30 emer is eléri és meghaladja, Velen- chen és Tirolban, sit mishol is késailtek Garren 1987, Kat Mose 1979, Kae 13 Jes Ui G4 2 f Ma | 6, Aagyag gery 9. ara. 1-2. Kéok, 3-4. Uveepobarak, tartoke Abb. 9. 1-2. Messer, 3-4. Glasbecber, 5-6, Kerzenstinder aus Ton pohér kissé kiilénbdrik az idézett sordspoharaktsl, de a magas forma és tulajdonképpen az achétiveg alapjin is egyarint lehet velencei és német muhely terméke,"* pontos parhuzamot hoz egyel6re nem taléltunk. Az tiveg mindsége alapiin valészinGbbnek tinik, hogy nem eredeti velencei készitménnyel sl- Junk szemben. A kettds kénikus kis dvegpalackok (6. abra 1, 8 ‘bra 1) ugyanesak asztali iviedények voltak, kis iir= tartalmuk miatt égettbor, palinka ivisira hasznltak Oket.* A toredékeiben kézalt edény (rekonstruslha- 16 Mz L4.cm) fala vékony, anyaga tszea dthétsz6 veg, fgy esetleg lehet észak-itiiai termék zatait Magyarorszgon Bajesinal korabbi idészakok- bal szimos helyrél ismeriik, ezek kilfSldi és hazai Bajesin — a var jelentis részben éné elkitisa kéverkeztében ~ egyarnt Velencei achivinegek + XV. seisadbil: Darter 1989, Kat 26-28, a NVI. seizadbol: RUCKERT 1982, [Kat Ha XVIL Seizadbol: Dice 1989, Kat. 29; velenceéhatis alan kes remetackituveg a NVIL szdzad ele: Braet én, Abb. 61 Hout 1982, 12 XI2, cpus, VIIU3-10, IN/1-3, NAS .képeke GYURKY 1991, assim; HOLL 1992, 56-57, 59 163, 167. kepeke MESTER 197, passim,ASZTALL ARU A BAJCSAT VARBOL (1578-1600) technikaval, velencei stilusban készilt kézép-eurSpai, illetve németorszigi késritmények. A bemutatottivs- edények velencei format kivemnek, anyaguk alapjén azonban szinte bizonyos, hogy — legalabbis tobbsé aiikben ~ nem velencei, hanem velencei médra ké- sail (fagon de Venise) eurépai ivegek. Tudva, hos poharak a virba Stijerorszigbol helyszinét, helyszineit alapveten minden bi: zad végi stéjer é osztrdk anyag feldolgozisit, de yrittal alapul szolgithamak a magyarorszégi emlé korvonalazisihoz is, mivel ez a kort és tipust le~ letkbr régészeti anyagban Magyarorszigon gyakor- latilag alig ismert. “Tnyérok, talak 2. sbra 6, 12, 29, 31). A XVI sei zad végén gyakori volt még a fatinyér hasenalata, 17 {satésok soran nyilvin ezért is talsltunk viszonylag ki- sebb szimban cseréptinyérokat. A sok egyszinii zild ‘miizas mellett szimos példiny sotétbarna alapra festett viligos szind, geometrikus mintikkal disritett.” Né- hiny 2000-2001-ben eldkerilt darabon jél kiveheto szarvas-alak, egy-kettOn pedig. Kristus-monogram (IHS) Lithat6 (10. abra 1), ezeket stijerorszigi vagy auszzriai eredeticknek, esetleg németorszigiaknak tartharjuk-® Az ésatisokon kis szamban sgraffito tuinyérok is eldbukkantak, amelyek® ugyanesak Stijer- orszighél, pontosabban stijerorszigi Kozvetitéssel ke- riiltek Bajesira. Feltehetden éscak-itdliai mihelyekben Készitek,"” megfelel6 anal6gisk hin azonban szér- ‘mazisi helytik pontos meghatirozisit egyelire figs ben kell hagynunk. A koribban talile toredékeket pal- mettik disztik, a késGbb elokeriit darabokon dllat- alakok -_madér (10. abra 2) és hal ~is kithatok. A sgraf- fito diszes tilak szinei - sirga, narancssirga, 26d, ‘manginlila, ritkin kek ~ megegyeznek a 2. dbra 24. scémii, itiliainak tarthat6 kanes6jinak, valamint a 2. dbra 31. szaumi festett tinyérjinak" szineivel. A tinyérok mellé helyezett evBeszkzaikrl—a kése- kket kivéve ~ meglehetdsen keveset cudunk. Etkezéshez hhaszndlt kanalakat, bir a listik szerint ilyeneket (is) hortak a virba,” egyéltalin nem talaleunk, ezek nyil- vin faba késviltek, sezért nem maradtak fen. A né- hiiny elokerilt vaskanal nem étkezési célokat s7olgsit A villik a kora tjkor els6 évszizadsban kétégniak kiimmyezethen is csak a 1. Seazad els6 negyedétsl kévethet6 nyomon.'* Az egy-két ~ radisul bizonytalan — bajesai villanyél Vo: Kovacs 2001s, Fig. 1/14 * Voi pl. STEPHAN 1987, passim. > Vb, Kavics 20013, Fig. 147% Kovscs 2001b, Abb. 2/5 Vo, Racxttaat 1953, 5-6, 82-86 RACKHAM 1052, 26-7 % Kovacs 2001a, Fig 18/1 Rott 1970, 197 Vo, Hou. 1992, 61 RADVANSZAY 1895 (1986), 190 10. aba. Keromialelenek Abb. 10. Tongeschirfnde értelmiien mutatja, hogy a tirgy végvéri kornye etben még a XVI. szazad végén is egészen ritka volt. & finom kidolgozisa alapjan hatéroztuk meg villa darabjénak: a vas nyélla- pot igen vékony vordsréz lemezekkel fedték, majd egeesekkel arra régaitették a csontboritist, amely azonban esak az egyik oldalon maradt meg (14. bra 4: He 5,5 em). A nyél végén lev6 lapitott tiiskén aanolyan finom kis bronzlemezeket taldlunk, mint tiiskés kések esetében. Kések (2. sbra 7, 19, 28, 30) ~a villikkal ellentét- ben ~ igen nagy szimban keriltek el6, az dsatésok szémos ép és toredékes példinyt hoztak napviligra, ‘Nagysiguk alapin ezek leginkibb étkezésre szolgi tak. Nagyrésziik nyéllapos vileozat (12. dbra 1, 13 ‘bra 1-3), ezeknek fa- vagy csontnyele volt, a fnyél ‘ltalaban elpusztult, de tb esetben toredékesen ‘megmaradt. Sok darab nyéltiiskés (9, ébra 1-2, 11 ‘bra 1-4, 12. abra 2-3), a tiskén esztergilt csontko- rongok, kézttik pedig vékony bronzlemerkek van- nak/voltak. A bieskak (14 bra 1-2) talin nem voltak kifejezetcen asztali hasznalathan, de a végusri vitézek biztosan ettek veliik. A torténeti forrisanyagbl ismert, hogy kiilénésen Stijerorszighél, de Ausztridbél és Nemetorszigh6l is, a XVE-XVIL sefzadban ezres, tizezres tételekben hoztak Magyarorsziigra — kilnféle vaseszkirak, szer- sedmok é& egyéh drucikkek kizStt és mellete —318 KOVACS GYONGI ~ VANDOR LASZLO 11. ara. Kisek Abb. 11. Meser 12. dra. Ket Abb. 12. Messer késeket. Bajesa vonatkozisiban —a stéjer kapesolato- kat ismerve ~ biztos, hogy a virba a vasirut, 6 termé- svetesen a kések egy részét is, a virigas vasiparirlis- mert Stijerorszégbdl hoztik. Errol a tirgyi anyag Ssszehasonlit6 elemvésein til esetleg a grazi levéleir- than rzate szllitasi list is tamtiskodhamnak majd. Mi- utin azonban a kések személyes tfrgyak voltak, nem feltéteniil kell keresniink Oket e listakon, s6t az drség ermikai Gsszetételébal adéd6an, a stéjer 6s osztrik da- rabok mellete magyar- és horvstorszgi, valamint né- met késekkel is szimolni lehet a leletanyagban. A kések a korabeli tirgyi emlékek kizitt nemesak hhazai, de nemzetkdzi viszonylatban is kevéssé vannak feldolgorva. Magyarorszaigon Holl Imre XV. szdzadi 6a kovetkezd szizad els6 fel€bdl szérmazé késcken végrett vizsgilataival - elsGsorban a mesterjegyek é résaben a virosjegyek alapjin ~ ausztriai és niirnber- gi késcket tudott azonositani a régészeti_eml anyagban.”” Az 6 munkisséga nyomin XVI-XVIL sekben is felismerhetokké viltak bizonyos osztrik és német darabok. A fels6-ausztriai Steyr virosa a késes piacon mér a kés6 kozépkortl kiemelked6 szerepet tltott be, mithelyeiben a XVI szizadban a tivolabbi piacok seimra mar kil6n tipusok is késziltek, s6t a szzad végén még 2 magyarorszégi hédoltsigi terdletek szimara is kiilon tipus késziilt® Bajesin sok kést steyri készitménynek hatirozhatunk meg, némelyi- en mesterjegy is felfedezhets (pl. 14. ‘bra 3). Gyakoribbak az egyszeraibb nyéllapos peldinyok, ahol a nyél és a penge talélkozsinal szegecselt sir- garéz veret talilhat6, a nyél végét pedig gyakran pajzs alakii dombors sirgaréz lemer.zarja le (13. ab- ra 2). Ezek mellett megtalilhatoak a kilénlege- sebb, gazdagabban diszitett, esztergilt csontkarikak- kal felsrerelt & nem egy esetben vésett diszii rérle- mezzel ellitott tipusok is (9. abra 1-2, 11. abra 1-4, 12. abra 2-3). Ez utdbbiak ritkasdgst jelzi, hogy szimuk még Bajesin sem til magas (20-25 kil), bir a lelshelyen ralilt mennyiség Magyarorszégon valésainiileg kiemelkedének tekinthets. (A 14. sbra 5. szimii vésett diszai bronz. nyélboritisa is ehhez. a kérhéz kapesolhaté.) A tovabbi kutatisok bécsi (13. bra 1)® esetleg niinbergi (12. abra 1): tovabba magyar- és horvatorsziai késeket, késtipusokat is ki- murathatnak maid Bajesin, ZEstaNvr 1976, 150, 184 GECSENNT 1995, 475,477, 4795 tb 2 Lisd pl TRENEL 1974, ROTH 1984, Flour Pans 1982, 68-78, Hoc 1994795 Hott 199495, 163,171 A mesteregy tredckes, als fle megeyyesik a Holl Imre slal st peanvon Lithato mesterjegyevel (HOLL 1994095, 176-177, 14 ep * to. 8) Vi Hout-Panibn 1982, 75-76, Abb, 28 © Vo, HoLi—Parsbi 1982, 70-71, Abb, 23/2-3; Hout 1904/05 U8, 15. kep 15. © Va Hout 1908/05, 180,16, ken,ASZTALL ARU A BAJCSAI VARBOL, (1578-1600) A fentickben ismertetert dltalinos asetali_ drut cgyéb tirgyak egésziterék ki (pl 2. dbra 3, 13-16), Tabbek kéziitt emiithetjik példiul a s6- vagy tartokat — egy tiredékes, sgraffito diszes esizma alaktt tirgynak tain éppen ilyen funkcigja volt. Ez, diszi ese alapjin, a grafico diszes tlakkal alkot egységet. Fgy-ket finomabb kiilonleges edényt ugyanesak az asctalra képzeltiink, ezek - ritkasigukar tekintve — valiszindleg nem voltak mindennapos hasznlatban, Parhuzamaik alapién mindegyikiik ausztriai vagy n metorszigi mihely terméke. Ehher a csoporthoz tar- toznak peldiul a kulsejkén homokrisaérisos mézzal (Glasur mit Sandbecurf) boritott kis korséeskik 2. ab- ra 14, 10. abra 4). Ide sorolhatunk egy zold mézas, hossrikis téglalap alaki kiv:igisokkal stvort oldalfai ~ egykor feltehetGen talpas ~ edényt is, amelynek két fileben egy-egy zrt karika volt, a lelet salzburgi t pas tilakkal mutat egyezést.1” Végil idézhetiik azt az igen ritka tipusi, 76ld mazas folyadékrart, illewe kérmosé edényt, amely hajdandn négyszig alapii vot, elils6 oldalit oszlopok tagoleik, oroszlinfejjel vezett kifolyé esvébe pedig bronzesap illeszkedert.* A tilalé edények kézdtt lehetek ritkabb formak (2 ‘ibra 8, 23), de nagyobb eserépfazekak, -ibasok, -tilak is, Ez utdbbiak elkilnitése a konyhai edényeltl ne~ héz, taldn nines rajtuk égésnyom, bir ez nem biztos el- lassi hritrium, Nagyobb ct keris hej Ivenek fil késciltek. Aalst fillan seo attik fel, olykor viszone biztosan egyszerd eserép- tilban. Asctali énedény (6ntényér, -sésze, -kanna) a virban nem kerile el6, ami mutathatja, hogy 6nedé- nycket végviri Kimnyezetben a XVI, saazad véwén csak ritkin hasznltak, bir az is lehet, hogy azokat értékiik imiatt a tivoz6 katonasig magaval vite. Az ésatssok so- rin ugyanakkor tbb apr bronzedeny-toredéket (pl. bronz tinyérperemeket st.) talileunk, amelyek a edények egykori haszndlacérol taniskodnak. Véw teriték mellé kerilhetett néhiny kisebb cserép syer- tyatarts is 9. sbra 3-4), az egyik bemutatote darab ér- dekessége, hogy festett pohirtalpat alakitottak vilig tishoz szolgilo eszkérz6. Vas gyertyatart6 leleteink is vannak, egy kiveételével valamennyi toredekes.° S Kowses 2001b, Kip © Kovses 2001a, Fig médrol: WsLeHER-MOLTVERS 19 Abb. 19, 33: HOLL 1992, 38,139. kép & Kovses 200La, Fig. 15/1 + Kowacsovrcs 1991, Kat. 239-2: + Kovacs Kovac imal, A Késd kézepkori seoba bronzesapokral: HOU 1902, 63 #A.16-217. objektumbel nycles in. hulu eserépdl kere el, amelvhen + fekste cgesnyomok alapsn birtosan nitottek, de henne akir fel is szolgalhatik ar tee bitctethslival artozunk Holl Ineének (MTA RD) exisigéim és crtskestanscsiére. Koseonjak toib- bit Torma Isvin, Henkd Elek (MTA RI) es Pally Geza (MTA TTD segs megicgyeesct i Kovics 2001b, Abb. 3/3. A dss Hott 1990, 239-243, q 200b, Abb. 4/8 iroalom- rahi vinaré edényekrt & 319 13. ara, Ketek 14, ara, Bieskdk villanyél Abb. 14. Klappmeser, Gabeleriff320 KOVACS GYONGYI ~ VANDOR LASZLO Azasctali tirgyak (2 dbra) seémbavétele ucin felme- ril, hogy vajon milven adatok dllnak rendelkezéstinkre azaszealra kerilt ételekr6, italokrl. Ezekrdl elsSidlege- sen az frottforrdsok nyijthatnak kivél6 informéciokat. A gradi Stéjer Tartominyi Levéleirban részletes listik maradtak fen tbbek kizdtt a Bajesira szilitore élel- iszerekrdI i, a lastromokban emlitenek peldful cit- romot & mazsolit,fistlt hist, borsot, lencsét, kolest, iposrtit, rept, fokhagymat és hagymit,tojst, stot! iro, tyikokat és libékat, az urak részére hozott galam~ Dokat, s6t és mis filszereket, bordkst, borecetet stb." Az élelemmel, életmezéssel kapesolatban bizonyos adatokat a régészeti anyag alapjan is mondhatunk. Példaul Bartosiewic: Lisclo eddigi virsg AMlatesontleletek 70%-a_ szarvasmarhdhoz_tartozott, ami egyértelmiien mutatja, hogy a tiplilkoasban a {6 szerepet a szarvasmarha jitszotta, Az Itlia Stéjeror- szig felé men6 szarvasmarha-kereskedelem titvonalai a XVL saizad kozepéig a térségben haladtak. A keres- mértéke az titvonalak sthelyezddésével a sai re itt ugyan valamelyest visszaesett,” ennek cllenére a bajcsaviri_nagyarinyti szarvasmarha-fo- gyasztis arra utalhar, hogy teljességgel biztosan nes sadint meg. Adatok taniskodnak arrél, hogy a XVI. sedzad elején a Zrinyick virigz6 marhavisérokat tar- tottak a Murakiz keleti esiessban fekvs Légridon. sodik feleben is részt villaltak, ezért szinte bizonyos, hogy a csalid a végviriak szarvasmarha-ellitisaban is scerepet jatszott — mir csak a marhakereskedelem jol jOvedelmez6 voleinak koszinhetGen is. A bajcsai leler- anyag egyébként a7t is jl mutatja, hogy a vir lak6i ~ ‘marha mellett — ettek disn6t, vadhtist,halat, barom- fit, a tojishéjak alapjin tojést, sot Adriai-tenger vidé~ keér0l szirmaz6 osetrigat is. Ez utobbiak héjai néhny hulladékgéxlérbol a vir északi részén tomegesen ke- riltek el6, esetleg y tb) nagyobb lakoma maradvinyait értekelhetitk bennik (2. abra 22), Megemlithetjik tovabbs, hogy egy-két leégett épii- let vastag omladéka alatt, a7 elszenesedett padlrdl és T RaTH 170 Seaxauy 1973, 35-62, 97-101 Ziwsv 1976, 140, + TaRATs 1927, LH. &s PALFFY 20008, 137, az egyik latrinabol vere foldmintébél Berssenyi Brigitta ilonféle novényi maradvinyokat kiilinitert el. Az épiiletek omladékai kizite és a padlén ~ részben szét- trt edények darabjai kéz6tt ~ bors6 és buiza szeniit magvai, dsribarack-magok & didhéj-toredékek, tovab- ‘bg a latrinabol is eytimolesik, fay s2616, silva, barack, Kokény magvai keriltek el6. Csak ezekbol persze messremené kévetkeztetéseket levonni nem lehet, ‘mégis fontos adalékokat jelentenek a tplilkors alap- anyagainak minél teesebb megismeréschez. Az Orség 6 4 litogatok sokféle nemzetisége alapjén feltehetden a legkiilonbz6bb eurépai izek, etelek keriltek a kato- nak asctalira —ha nem is mindegyiktik elé, de a tisztek, vendégek elé biztosan. Frelreceptrél e2 ideig nines tu- domisunk, de a levéltii kutatisok takin egyszerilven- re is rébukkannak.'* Az emlitett llatesont- é ndvényi maradvinyok kapesin joggal meril fel a vir kornyezetében — (rész- ben) a végvari katonik ltal ~ folytatote sllateartis, fldmivelés, zabona- és gyiimélestermesztés létének ésmikéntjénck kérdése, a vir kori élet és gardalko- dds vizsgilata azonban nem tartozottjelen tanulmi- nyunk téméjshoz. Mindezen kérdéskorok részletes Kidolgozasihoz a jovoben nemesak régészeti adato- kat kel felhaszndlni, hanem nagymértékben sziikség lesz majd tamaszkodni az egykord vagy kizel egyko- ri {rote dokumentumok gazdag informécidira is. Jelen tanulminy Kéziracét alapvetden 1999-ben artuk le, fey az ~ bir tobbszir kiegésithertik — el- sdsorban az 1999-ig talilt leleteinkb6l nyjt viloga- tist. A régészeti feltirisok befejerését kivetden, 2002-ben a bajesai dsatas leleteit tematikus kidllité- son mutattuk he eldszor Zalaegerszegen, majd Buda- pesten. Ez utobbit egy, az addigi torténeti, levéleiri, régészeti és archaeozoolégiai kutatasok eredményeit sszefoglal6 tanulmst tartalmazé részletes katalégus kisérte, amelyben a témshoz kapesolédéan tovabbi leletanyag talilhat6. i Grdekessehdne lon itt egy 50-0 evel kisi — az en keel Csktoenvan (is) kertet~ hlomlegesch fi tel recep, amely grt Zrinys Mikldsnak, a hl es hadvexé- nek a sakscabnycal vai: Ssarest, vagy i hint Wom fkete level ~ Hogyha szep nyers a his, mosdeezetbe meg, ar eczetet, sain tal 3 tin, tls weet, bor hozz3, amenay lg, pret Kengeret elie, simit, haganat Rirr erdwwon meg, send all mezzel egy, eres fea sal, mandulit, malosa sl, bor Sot slant gyomber, scktiver a mandulit meghasogsthatod ‘vephonsran, iy tcheted beleje, Hoa his ox vos ver nem ‘olna hore, vegy Hsia hee sltal verniasatin, & eres fe él” (Batocit 1999, 15), Kovacs 2002, * AN canulminy az OKA (ayilvintartisi seen T 02 atisval keraleASZTALL ARU A BAJCSAL VARBOL (1578-1600) TRODALOM BaLocHt, KJ. 1999" Graf Zrinyi Miklés srakieskinyve, Konyba 23:4, 14-15. BauMGaRTNeR, E. 1987 Glas der spiten Mitelaltrs. Die Sammlung Karl Ament. Ditsseldort. Bern, W, én. Ales Glas. Munchen Deer, FAL 1989 Veweciamische Gliser und .Fagon de Venise Berlin Gecsen, L. 1993 Bees és May nak treénetéhez a 16-I Szézadok 127, 469-485, H Gycrky, K. 1974 Venerianische und Trkische Importartikel im Fundmaterial von Buda aus der Ersten Hilite des 16, Jabchunderts, daactrcbflang 26, 413— 923, Taf, XLIX-LIL Magyar sarorsaig kereskedelmi kapesolatai- 7. seizad forduldjin, 1986 Katalégus. Budapest [é..] (Monumen- ta Historica Budapestiensia V2) 1901 Uvegek a kezsphoré Maguarorszgon (Mittclalter liche Gliser in Ungar). Budapest. (BTM Ma- hely 3.) Herres K. 1960. Venesiamisches Glas. Praha. How L 1971 Sopron kiizépkori virosfalai. I (Les murs médi- Geaux de enceinte de Sopron. Il). Archlir 98, 2H. Kézéphori deseuilllé késvilékek eserépbél K6- sreg viriban (Mitelalterliche Destlliergerite aus Keramik in der Burg von Kéweg). Archlire 109, 108-123, Auslindische Keramikfunde i Sh) Actactrcbt ung 42, 209-267 Katzeg cwira a kiépkorban (Die Burg KOszeg (Giins) im Mirtelalter. Die Ausgrabungsergeb- nisse der Jahre 1960-1962). Budapest. (Fontes ArchHung) 1904/95 A kézépkori késes mesterség. Régészeti adatok az ausztriai és nimbergi kések elterjedéscher (Messererhandwerk in Mittelater. Archiologi- sche Angaben zur Verbreitung der Osterreick schen und Nurnberger Messer). Arebrt 121-122, 1982 1990) Ungarn (14-15. 1992 1982 Das mittelaltertche Dorf Sarcaly. Budapest. (Fon tesArchElung) Ketestx, J 1995 A kaniasai védelmi dvezet és természetfldraizi adousigai a XVI saizad 70-06 éveinek végen (Die Schutzzone von Kanizsa und die naturgeo- agraphischen Gegebenheiten von dieser am Ende der 70-er Jahre des XVI Jhs.) In: Végear e kar- Sverk: Peteresik T-Pe E. Eger, 4. (Studia Agriensia 15.) Kuct, E. 1972” Sieghurger Steinzeng. Disseldorf. (Kataloge des Hetjensmuseums Disseldort) Kontera, G. 1083 Newzeit. In: Keramizche Bodenfiunde aus Wien Mitelaiter-Neuceit. Ausstellungskatalog Museen ‘der Stadt Wien 1981, Wien [én], 12 Kovies, Gr 20012 Ceramic Finds of the Bajesa Fort (1578-1600). ActactrcbHung 52, 198-221 20018 “Auslindische Keramik in der Burg von Bajesa. Zalai Miizewm WO, 175-185. 002 (srerk,) Weitcharzar / Bajesa-Vir. Zalacgerszeg. Kovacsovies, W. K. 1991 Aus dem Wirtshaus zum Schinagl ~ Funde aus dem Toskanatrakt der Salzburger Rezidenz. Gabrescbrife 35/36 (1989/90) Salzburg, 7-399, Mester, E 1997” Kiisepkoridvegek (Abstract: [Medieval glas finds in Visegrid). Visegrid. (Visegrid Régésceti Monogrifiai 2.) Most, C. 1979 Glas. Mitteloter ~ Biedermeier. Hannover. Pury, G. 1995 A magyarorszigi torok és kil végvarrendszer fenmuartisinak kerdéschez (The costs of the ‘Ottoman and the Habsburg border castle sys- tems in Hungary). Kelerkutatdstavasz, 61-86. 20002. Eurspa vedlmeben. Haditérkepercet @ Habsburg Birodalone magyarorszigi hardrcidekon @ 16-17. ssdzadban (In Defence of Europe. Military Car- tography on the Hungarian Frontier of the Habsburg Empire in 16% and 17 Centuries). 2. jv. és hav. kinds: Pipa. A tizenbatodik sizad torténete. Budapest. (Ma- {yar Saizadok sororat) Rackitaw, B. 1933 Guide to Italian Muiolice, Victoria and Albert Museum, London, allan mainlica. London. Rapvanszxy, B. 1879 (1986) Magyar cuter é bistarnis 4 XVI. és XVUL sedzadhen III. 1.652. kinds: Budapest REINEKING-VON BOCK. G. 1971 Steinzeng. Koln. (Kataloge des Kunstgewerbe- ‘museums Koln IV.) Ror, F.0. 1970 Wihitsch und Weitschawar: Zam Verantwor- cungsbewutsein der adeligen Landstinde Inner- Ssterreichs in Gesinnung und Tat im trkischen -Friedensjahe* 1578. Tell IL Erbagung und Ein- Fichtung des Kastells Bajesavir (1578). Zeitschrift des Historischen Vereines fir Steermark 61 (Graz) 11214. Ron, P.W. (szerk.) 1984 ys wn Eisen in der Grinen Mark: Beitrge sum steirachen Exsercesen. Baitragsband zur stweirischen 2000bKOVACS GYONGYI ~ VANDOR LASZLO Landesausstellung 1984 .Erz und Bisen in der Grinen Mark" Fisenerz, 12. Mai bis 14. Okto- ber 1984), Graz RecweRr, R. 1982 Die Glascammlung des Bayerischen Narionaimase- ums Munchen \-Il, Miinchen, StEPMAN, H.-G. 1987 Die bematte Indewsare der Renaissance in Mittel- europa. Ausstrablungen und Verbindungen der Pro- duktronszentren im gecamteuropaischen Rabmien ~ Renaissance Decorated Pottery in Central Europe. Influences and Links of Production centres throughout Europe. Minchen, SZAKALY, F 1973 A Dél-Dunintil_kilkereskedelmi stvonalai a XVI. szizad derekin. Somogy Megye Mui, Lever Eokinye 4, S5-112. A magyar tesérek é kereskedék puserulésa. In Takats S., Scegény magyarot. Budapest (€. n], 129-2 ‘TRewet, F 1974” Das Eisenwesen in der Steiermark und in Tirol 1500-1650, In: Schwerpunkte der Eisengewinnumg und Eicenverarbeitug in Europa 1500-1650. Szerk: Hellenbenz, H. Kéln—Wien, 285-308 (Kolner Kolloguien zur internationalen Sozial- und Wirtschaftsgeschichte 2.) Vaspor, L: 1994" Kanizsa toreénete a honk loli felszabadulisiig (Geschichte der Stadt ‘Nagykanizsa von der Landnahme bis zur Befreiung der Stadt von den Turken) In: Nagy- anizsa. Virosi Monogrifia, Serk. Bal M.-Rézsiné Lendvai A. Na Bajesa vira (Egy rdvid élent vir Kanizsa hatiri- ban), Zalai Muceum 7,27-30. A bajesi vir feltirisirél. 1995-1996, évi ered- mények (Die Freilegung der Festung Bajes 1995-1996). In: Népek a Mura mentén Valker an der Mur, juli ez Mara, Ljndie ob Muri) 2. A Nagykanizsin 1997. mijus 15-17, kozote meg~ rendezett nemzetkozi konferencia elGadisa, Seerk.: H. Simon K. Zalaegerszeg, 101-109. Vanoor, L. - Kovacs, Gy. ~ PALEY, G. 1998/2000 A régésceti és a iro forrisok dsszeverésé- nek lehetségeird: a bajesa vir (1578-1600) kue tatisinak diabb eredményei ~ Archiologische und schrifliche Quellen in Vergleich: Neuere enisse der Erforschung der Grenzburg itschawar (Bajesavie) (1578-1600). ArcbErt 125 [2002] 85-119. Warcier-MOLTHENN, A 1925 Hafnergeschirre der Renaissance. Die Gruppe der Gefisse mit Sandanwurt. Beloedere-Forumn 7, 1998 WIvreRsTEIceR, R. 1991 Die Glaser. In: Kovacsovies, W. K., Aus dem Wireshaus zum Schinagl - Funde aus dem Tos- kanatrake der Salzburger Rezidene. Jabrescbrifi 35/36 (1989/90) [1991], Salzburg, 378-399. Zassio, V 1976 | Magnarorsedg az curipai gasdasighn 1600-1650. Budapest. (Ertekezések a t6rténeti tudominyok kérebal, Uj sorozat 80). ‘TISCHWARE AUS DER BURG BAJCSAVAR (1578-1600) Gyingyi Ko Die Gemarkung Bajesa liegt era 8 km stidwestich von Nagykanizsa_und sate yerwaltungsmaig, zur Stade (Abb. In der Tirkenzeit stand auf dem hoheren Sandhugel siddstlich vom Dorf eine Burg. Zur Zeit gibt sandgrube, 1994 wurden mie dem Sandabbas nn 1995 unter es dort ein lie chemaligen Winde erreicht. So be; Liszl6 Vandor eine grafere Retcungsgra~ bung zur Dokumentierung und systematischen gung der Uberreste Die Ziegel- und Palisadenburg Bajesavér (in den zeit- = Liselé Vidor genissischen deutschsprachigen Quellen zumeist Weit- shazar genannt) began man 1578 bei Kanizsa auf Kosten der steirschen Stinde als Teil der Grencburgenkerte gegen die Osmanen mu bauen, in erster Linie um die Seeiermark und das Murgebiet zu sehuitzen. Avfgrund der Beschliisse der grofien Wiener Hauprgrencbersnchlagung im Jahre 1577 und der Versammtung in Bruck an der Mur Anfang 1578 wurde die Verteidigung des Gebietes zwi= schen Kanizsa und der Mur in die Kompetenzen der steirischen Seinde delegiers.ASZTALL ARU’A BAJCSAI VARBOL (1578-1600) Die Burg Bajesavir wurde zum Zentrum der Kanizsa Dvenachbarten, zur Windischen Grenzobechaupemann- Fhorenden, new organisierten Weitschawarer Hauptmannschaft ihrer Lage und der Bau- schwierigkeiten wurde die Burg aber allmablich verlassen. Endgiltig aufgegehen und geriumt wurde sie erst 1600, als die Festung Kanizsain die Hinde der ‘Turken kam. Die Burg Bajcsivirexistierte also nur sehr kurze Zeit, lediglich 22-23 Jabre. In dieser Zeit stand sie aber in enger Beziehung mit der Steermark, die nicht nur die Besaung bezahlte, sondern auch ihre Versorgung_ Ubernahm. Dieser Umstand ist es zu verdanken, dati ein besonders reiches.schriftliches Quellenmaterial hinsichtlich der Besatung, des Baus, der Befestigung und der Ausrstung dder Burg im Steiermarkichen Landesarchio in Graz erhalten geblieben ist. Fine bedeutende Anzahl von Akten liegt auch im Wiener Kriegurchic (w. a. unter den Adren des Inneraterreichschen Hopkricgrates. Fur die archiologische Forschung bieten diese Umstinde einzigartige Auswer- tungsmoglichkeiten: Einerseits ist das Fundmaterial vor Ore sche genau, in eine hurze und gut hekannte Period ‘wischen 1578 und 1600 zu datieren, andererseits kéinnen die bei der Ausgrabung beobachteten Erscheinungen und archiologischen Funde mit den schriftlichen Quel lichen werden. Das Fundmaterial der Ausgrabungen bietet nicht nur tinen fast vollstindigen Querschnitt uber das Burgleben, sondern nimmnt dank seiner chronologischen Stellung und geographischen Lage cine Sonderstellung in Sidwest- transdanubien ein. Aufgrund der ethnischen Vielfalt der Besarzung (Deutsche, Kroaten und Ungarn) und der starken Bindung an die Steiermark finden sich in der Burg. die verschiedensten Waren des Murgebiets, so aus der Steiermark, aus Kroatien und Ungarn, Daneben tauchen auch einzigartige deutsche, dsterreichische und nordita- lienische Erzeugnisse auf, die mittels einmaligen Trans- ports, vielleicht fur einen groBeren Empfang, eine Burg- Jhung, eventvell als persinlicher Besicz dorthin ge~ langten. Aufgrund der Versorgung aus der Steiermark und des vornchmen Status der Burg ist der Anteil austi scher Waren aus dem Westen im Fundmaterial vel grfer ich in einer aholichen ungarischen Grenzburg er- warten lieBe. In dieser kurzen Verifentlichung sollen einige Sticke aus dem auBerordentlich reichen und viel material vorgestelit werden, die einst als Tischg eaten. (Da wir die Tongeschicre 2. Tin anderen Pub- ationen schon behandel: haben, werden hier ya. Glas gefibe und Messer als Illustrationen be als es 323 mit Hinweis auf die = sterreichische, ita Von den Tongeschirren werden sinfacheren Sticke ~ lrenisehe Krug- und Tellersticke und deutsche Tonstein- hecher-Bruchsticke behandelt. Es werden andere, als Luvusartkel geltende deutsche und osterreichische Ton- geschirre publziert und am Ende gehen wir auf Gegen- stande mit esonverer Funktion (Salestrever, G halter, Serviergeschir) en, [Der Transport der reprisentativen Gilasbecher-Service ist in den sehritlichen Queen auch erwihnt. Auferand ares Material sind die Gasbecher aus der Bure Bajesavir in der Mehrheit- keine venezianischen Original, son- ddern europiische Sticke im fan de Venve. Diese Becher kamen wabracheinlch aus der Steiermark in die Burg und wurden dementsprechend in sterischen und dstereichi- schen (in einigen Fallen vielliche deutschen) Hiitten hergestelle ier dis Besteck wissen wir ~ mit Ausnahime der Mes- ser ~ recht wenig: Angesichts der steirischen Bezichungen dder Burg scheint dic Annahme gerechtfertigt, da die Pisenware und natitlich cin Teil der Messer aus der Steicrmark stammen. Aufgrund der Tatigkeit von Imre Holl konnten wir viele Messer aus der Burg Bajesavir als steiriche Erveugnisse identifizieren. Auf mehreren sind Meisterzeichen za beobachten. Da Messer personlicher Besitz waren, kann im Fundmateril_ auch mit unga~ rischen, kroatischen und deutschen Messern gerechnet werden Tischgeschirre aus Zinn (Zinnteller, tassen, -krige) sind in der Burg nicht gefunden worden. Wir haben jedoch wikrend der Ausgrabungen mehrere Kleine Bronzegeschir-Bruchsticke gefunden, die bereugen, da8 Merallgeschiree in der Burg Bajsavr doch nicht zinaich fehlten, Schlieblich standen moglicherweise auch kleinere Kerzenstinder aus’Ton auf dem Tisch. Cher die aufgetisehten Speisen und Getsnke Kinnen in erster Linie die schriftlichen Quellen informicren. lm Steiermirkschen Landesareie: in Graz. sind dewillicrte Taventare cthalten geblicben, ua. auch aber die in die Burg Bajesavir transportierton Lehensmitel. Aufgrund des archiologisehen Material spielton Rinder die wieht ste Rolle in ler Frnahrung ~in seinen bisherigen Unter- suchungen hat Livlé Bartiecice 70 Prozent aller Tiet- knochenfunde als Rind bestimmt. Unter den verschiede- nen pflanalichen Uherresten konnte Brigita Bernt verkoblte Erbsen und Weizenkimer, Pfirsichsteine, Walnuiischalensticke und die Kerne oder Steine von ‘Trauben, Pfaumen, Aprikosen und Schlehen bestimmen. sewiirabe