NAGY UHU-LINUX

KEZIK
ONYV

1. kiadas, kesz
ult 2003. m
arcius 23-
an
Copyright 2003, UHU-Linux Kft.
A Konyv tartalm
anak, illetve reszeinek sokszorostasa abban az esetben engedelyezett, ha jelen licencet minden m
asolt peldany tartalmazza.
A Konyvben szerepl
o inform
aci
okat a szerzok legjobb tudasuk szerint alltottak
ofordul
asa nem kizarhato.
ossze, ennek ellenere hiba el
A szerzok es az UHU-Linux Kft. semmifele felelosseget nem vallalnak es semmilyen anyagi k
arert nem felel
osek, amely barmilyen velt, vagy valos modon a
Konyvben lertak alkalmaz
as
ab
ol eredhet.
A Konyvvel kapcsolatos javaslatokat, megjegyzeseket az alabbi email cmre
kerj
uk elk
uldeni:
doksi@uhulinux.hu
A Konyv kesztesekor kiz
ar
olag szabad szoftverek ker
ultek felhasznalasra. A szovegszerkesztes az mcedit segtsegevel tortent, a nyomdai elokesztest a LATEX
tordeloprogram vegezte. A teljes folyamat szabad felhasznalas
u Linux operacios
rendszer alatt zajlott le.

Szerz
ok:

Gibizer Tibor <gibzo@freemail.hu>

Koblinger Egmont <egmont@uhulinux.hu>
S
ari G
abor <saga@uhulinux.hu>

Lektorok:

Parusef Imre <uzenet@uze.net>

Szedes:

LATEX 3.14159 verzi

o

K
osz
ont
o

sa
rlo
nk! Szeretettel koszontj
isztelt va
uk az UHU-Linux rendszert
haszn
al
ok egyre n
ovekv
o t
abor
aban! A programcsomag kesztoi fo asztalara egy minel inkabb
lyamatosan azon f
aradoznak, hogy az On
kezreall
obb, a kezd
oknek egyszer
u, a profiknak pedig kelloen atgondolt
es megtervezett Linux
ossze
allt
as ker
uljon.
Szeretnenk, ha rendszer
unk minel t
obb felhasznalo oromere es megelegedesere
is, hogy eszreveteleit, javaslatait k
szolgalna, ezert megkerj
uk Ont
uldje el nek
unk
a <doksi@uhulinux.hu> cmre.
Itt is felhvjuk figyelmet a hosszabb id
o ota eredmenyesen m
ukodo UHU
kezdo levelezolist
ara, melyre a http://www.uhulinux.hu/ weboldalon jelentkezhet.
A most megv
as
arolt programcsomag folyamatos frisstese az Interneten kereszt
ul lehetseges lesz, gy a kes
obbi verzi
ok megvasarlasa nem feltetele rendszerenek
naprakesz allapotban tart
as
anak.
E Konyv szerkesztese k
ozben komolyan elgondolkodtunk azon az egyszer
unek
uk ez alatt
t
uno kerdesen, hogy milyen elvet k
ovess
unk a nyelvezet soran. Ertj
ozessel vagy Tegezessel elj
azt, hogy megsz
olt
askent On
unk. Veg
ul, kozep
utkent
azt a modszert haszn
altuk, mintha az UHU-Linux rendszert kozosen kezdenenk
el megismerni, virtu
alisan egym
as mellett u
lve.

az UHU-Linux csapata

Tartalomjegyz
ek
K
osz
ont
o
1. Bevezet
es
1.1. A konyvben haszn
alt jel
olesek
1.2. Hogyan haszn
aljuk a k
onyvet
1.3. Ha problema mer
ulne fel . . .
1.4. Kozrem
uk
od
ok nevsora . . .
1.5. Koszonetnyilv
ant
asok . . . .

iii

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

1
1
1
1
1
1

2. Altal
anos ismertet
o az UHU-Linuxr
ol
2.1. Az UHU-Linux verziosz
amoz
asa . . . .
2.2. A kernel verzi
osz
amoz
asa . . . . . . .
2.3. Az UHU-Linux licence . . . . . . . . .
2.4. A GPL . . . . . . . . . . . . . . . . . .
2.5. Telep
ules Windows melle . . . . . . .

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

3
3
3
4
8
14

3. A sz
amt
og
ep fel
ept
ese
3.1. Alaplapok, processzorok, mem
ori
ak
3.2. Monitorok, videok
arty
ak. Az X . .
3.3. Merevlemezek . . . . . . . . . . . .
3.4. A CD-ROM eszk
oz
ok . . . . . . .
3.5. Hangk
arty
ak . . . . . . . . . . . .
3.6. Nyomtat
as . . . . . . . . . . . . . .
3.7. Modemek . . . . . . . . . . . . . .
3.8. Szkennerek . . . . . . . . . . . . .

.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.

15
15
23
23
43
43
43
48
74

.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.


TARTALOMJEGYZEK

3.9. H
al
ozati k
arty
ak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74
3.10. Palm, Notebook es Digit
alis eszkozok . . . . . . . . . . . . . . . . . 74
3.11. USB eszk
oz
ok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74
4. Telept
es
4.1. Bootfloppy haszn
alata . . .
4.2. A telept
o elindt
asa . . . .
4.3. Rendszerindt
asi opci
ok . .
4.4. Az UHU terjesztesi feltetelei
4.5. Az eger felismerese . . . . .
4.6. Partcion
al
as . . . . . . . .
4.7. Csomagkiv
alaszt
as . . . . .
4.8. A Grub teleptese . . . . . .
4.9. A rendszergazda jelszava . .
4.10. Felhaszn
al
ok letrehoz
asa . .
4.11. A grafikus fel
ulet be
allt
asa

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

5. Az UHU-Linux finomhangol
asa

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.

75
75
76
77
79
80
81
85
89
91
93
94
99

6. Munkav
egz
es grafikus ko
101
rnyezetben
6.1. Bevezet
o . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 101
6.2. Blackbox . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 103
6.3. Gnome . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106
7. Munkav
egz
es parancssoros k
ornyezetben

239

8. Szerver programok UHU-Linux alatt

329

9. Az UHU-Linux fel
ept
ese

331

10.Csomagok k
eszt
ese UHU-Linux alatt
10.1. Csomagkezeles . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
10.2. F
ajlnevek, verzi
osz
amoz
as . . . . . . . . . . . . . . . .
10.3. A dpkg legf
obb kapcsol
oi . . . . . . . . . . . . . . . .
10.4. Telepthetek m
as UHU verziohoz tartozo csomagokat?
10.5. Telepthetek Debianhoz kesz
ult deb csomagokat? . . .

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

.
.
.
.
.

333
. 333
. 334
. 335
. 336
. 337


TARTALOMJEGYZEK

10.6. Telepthetek rpm csomagokat? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 338

10.7. Hogyan keszthetek UHU csomagot? . . . . . . . . . . . . . . . . . 338
11.Fejleszt
oi eszko
ok
341
zo
k, ismertet
11.1. Perl-rol r
oviden . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 341
12.Tippek
es tru
kko
k

373

13.Az UHU-Linux
altal t
amogatott tanulm
anyok

375

14.Fu
ek
ggel
14.1. Az UHU-Linux frisstese . .
14.2. A grub ut
olagos teleptese .
14.3. Az UHU-Linux elt
avoltasa
14.4. Az UHU-Linux t
amogat
asa
14.5. Regisztr
aci
os adatlap . . . .
14.6. Jegyzetek . . . . . . . . . .

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

.
.
.
.
.
.

377
. 377
. 378
. 378
. 381
. 382
. 383

1. fejezet

Bevezet
es
1.1.

A k
onyvben haszn
alt jel
ol
esek

1.2.

Hogyan haszn
aljuk a k
onyvet

1.3.

Ha probl
ema meru
lne fel

1.4.

Ko
uko
ok n
evsora
zrem
d

1.5.

K
osz
onetnyilv
ant
asok

2. fejezet

Altal
anos ismertet
o az
UHU-Linuxr
ol
2.1.

Az UHU-Linux verzi
osz
amoz
asa

2.2.

A kernel verzi
osz
amoz
asa

A kernel vagy m
as neven rendszermag kozvett a programok es a hardver
kozott. Szervezii a mem
ori
at az
osszes fut
o program (processz) szamara, valamint
biztostja, hogy mind egyenl
oen (vagy egyenl
otlen
ul, ha u
gy tetszik) reszes
uljenek
a processzor ciklusaib
ol. Mindezek mellett kenyelmes, hordozhato fel
uletet ny
ujt
a programoknak, amelyen
at kommunik
alhatnak a hardverrel. Ennel persze joval
t
obb szot is erdemelne a kernel m
uk
odese, de ezeket az alapveto funkciokat a
legfontosabb ismerni.
A linux kernelforr
asnak ket v
altozata van: stabil es fejlesztoi. A stabil ver

ziok az 1.0.x-tol kezd

odtek, es p
aros sz
amot viselnek a masodik szamjegyben.
Tehat az 1.2.x, a 2.0.x es a 2.2.x is stabil. Ezeket tartjak a legstabilabb, legkevesbe hibas kernelnek a kibocs
at
as idejen. A fejlesztoi kernelek (2.1.x, 2.3.x,
stb.) tesztelesre val
ok, es olyanoknak sz
anj
ak, akik hajlandoak az u
j es esetleg
sok hibaval teli kerneleket kipr
ob
alni.

2. FEJEZET

2.3.

AZ UHU-LINUXROL

ALTAL
ANOS
ISMERTETO

Az UHU-Linux licence

Ezt a szoftvert az UHU-Linux Kft. u

gy biztostja, hogy semmilyen nylt vagy
burkolt garancia - beleertve, de nem erre korlatozva az eladhatosagot vagy egy
adott celra val
o alkalmatoss
agot - nem ervenyestheto. A szoftver hasznalatabol
eredo semmilyen k
ozvetlen, k
ozvetett, veletlenszer
u, k
ulonleges, peldaado vagy
sz
uksegszer
u k
arokert (beleertve, de nem erre korlatozva a helyettesto termekek
vagy szolg
altat
asok beszerzeset, u
zemkiesest, adatvesztest, elmaradt hasznot vagy
u
as
at), val
o felelosseg, barhogy is kovetkezett be, karigeny
zletmenet megszakad
nem ervenyesthet
o.

2.3.1.

Altal
anos K
ozread
asi Felt
etelek

1. A Program forr
ask
odja ingyenesen, azaz djmentesen masolhato es terjeszthet
o modost
as nelk
ul b
armely adathordozon.
2. A Program, vagy egy darabja m
odosthato, a modostas ezutan tovabb terjeszthet
o, ha az al
abbi feltetelek is teljes
ulnek:
a.) A m
odostott f
ajlokat el kell latni olyan megjegyzessel, mely felt
unteti
a m
odost
ast vegz
o nevet es a modostasok datumat.
b.) Minden olyan munk
at vagy programot, mely reszben vagy egeszben
tartalmazza a Programot vagy a Programon alapul, olyan szabalyokkal kell kiadni, hogy annak hasznalati joga harmadik szemely reszere
ingyenesen hozz
aferhet
o legyen, ezen dokumentumban talalhato szab
alyok alapj
an.
c.) Ha a m
odostott Program interaktv bemenetet hasznal, akkor azt u
gy
kell elkeszteni, hogy a megszokott modon torteno indtaskor megjelentsen egy u
zenetet a megfelelo szerzoi jogi megjegyzessel es a garancia
hi
any
ara utal
o k
ozlessel (vagy eppen azzal az informacioval, hogy mikent juthat valaki garanci
ahoz), illetve azzal az informacioval, hogy
b
arki terjesztheti a Programot eme feltetelek alapjan. Ezen kv
ul utalast kell tenni r
a, hogy mikent olvashatja el a felhasznalo ezt a dokumentumot. (Kivetel: ha a Program interaktv ugyan, de nem jelent
meg hasonl
ou
zenetet, akkor a Programon alapulo munkanak sem kell
ezt tennie.)
Ezek a feltetelek a m
odostott munkara, mint egeszre vonatkoznak. Ha
a munka egy azonosthat
o reszei nem a Programon alapulnak, f
uggetlenkent elk
ul
on
ulten azonosthatok, akkor ez a szabalyozas nem vonatkozik ezekre a reszekre, ha azok k
ulon munkakent vannak terjesztve.
Viszont, ha ugyanez a resz az egesz reszekent ker
ul terjesztesre, es

2.3. AZ UHU-LINUX LICENCE

az egesz a Programon alapul

o munka, akkor az egesz terjesztese csak
ezen dokumentum alapj
an lehetseges, mely ebben az esetben a jogokat
minden egyes felhaszn
al
o sz
am
ara kiterjeszti az egeszre tekintet nelk
ul arra, hogy mely reszt ki rta. Ezen szovegresznek az a celja, hogy
masok jogait kiz
ar
olag saj
at maga altal rt munkakra korlatozza. A
cel, hogy a jogok gyakorl
asa szab
alyozva legyen a Programon alapulo,
illetve a gy
ujtemenyes munk
ak terjesztese eseteben is.
Ezen kv
ul mas munk
ak, melyek nem a Programon alapulnak, a Programmal (vagy a Programon alapulo munkaval) kozos adathordozon
vagy adatt
arol
on szereplese nem jelenti ezen szabalyok ervenyesseget
azokra is.
3. A program (vagy a programon alapul
o munka a 2. szakasz alapjan) masolhato es terjeszthet
o t
argyk
od
u vagy vegrehajthato kod
u formajaban az 1.
es 2. szakaszban foglaltak szerint, amennyiben az alabbi feltetelek is teljes
ulnek:
a.) A teljes, gep
altal ertelmezhet
o forraskod kseri az anyagot, melynek
terjesztese az 1. es 2. szakaszban foglaltak szerint tortenik, szoftverterjesztesre haszn
alt hordoz
on; vagy
b.) Egy legal
abb h
arom evre sz
ol
o r
asos ajanlat kseri az anyagot, mely
szerint barmely k
uls
o szemelynek rendelkezesre all a teljes gep altal
ertelmezhet
o forr
ask
od, a fizikai tovabbtast fedezo osszegnel nem nagyobb djert az 1. es 2. szakaszban foglaltak szerint szoftverterjesztesre
haszn
alt adathordoz
on; vagy
c.) Olyan t
ajekoztat
as kseri az anyagot, mely tartalmazza az rasos ajanlat sz
oveget a forr
ask
od biztostasara. (Ez az alternatva csak nem
kereskedelmi terjesztes eseten alkalmazhato, abban az esetben, ha a
terjeszt
o a Programhoz a t
argyk
od
u vagy forraskod
u formajaban jutott hozz
a az aj
anlattal egy
utt a b. cikkelynek megfeleloen.)
Egy munka forr
ask
odja a munk
anak azt a formajat jelenti, melyben a
modost
asokat szok
as vegezni. Egy vegrehajthato program eseteben a
teljes forr
ask
od jelenti a modulok forraskodjat, a kapcsolodo fel
uletkezelo defincios f
ajlokat, es a fordt
ast vezerlo parancsfajlokat. Egy specialis kivetelkent a forr
ask
odnak nem kell tartalmaznia az operacios
rendszer f
obb reszeit (kernel, fordtoprogram, stb.), melyen a vegrehajthat
o k
od fut, hacsak nem tartozik ehhez maga a program is.
Ha a vegrehajthat
o program vagy targykod terjesztese a forraskod
hozzafereset egy megadott helyen biztosto ajanlattal tortenik, ez az
ajanlat egyenertek
u a forr
ask
od terjesztesevel, meg akkor is, ha masoknak gy nem kell a forr
ast lemasolniuk a targykoddal egy
utt.

2. FEJEZET

AZ UHU-LINUXROL

ALTAL
ANOS
ISMERTETO

4. A Programot csak ebben a dokumentumban lertaknak megfeleloen lehet

lem
asolni, terjeszteni, m
odostani, - beleertve a program vagy annak reszeinek k
onyvben, foly
oiratban, szaklapban valo kozzetetelet is, amelyekre
azonban kiz
ar
olag k
ul
on szerz
odes megkotesevel ker
ulhet sor - ra jogokat
bejegyezni. Az egyeb m
odon val
o masolas, modostas, terjesztes, jogok bejegyzese semmisse teszi a dokumentumban kozzetett jogosultsagokat. Akik
azonban a jogaikat ennek a szerzoi jogi szabalyozas keretei kozott kaptak,
azok joga mindaddig megmarad, amg teljesen megfelelnek a lertaknak.
5. Nem kell elfogadni ezt a szab
alyozast, mivel alarni sem kell. Ezen kv
ul
viszont semmi m
as nem adhat jogokat a Program tovabbterjesztesere es
modost
as
ara. Ezeket a cselekedeteket a torveny b
unteti, ha nem ennek a
szerz
oi jogi szab
alyoz
asnak a keretei kozott tortennek. Mindezek miatt a
Program (vagy a Programon alapulo munka) terjesztese vagy modostasa
ezen dokumentum szab
alyainak elfogadasat jelenti.
6. Minden alkalommal, amikor a Program (vagy azon alapulo munka) tovabbad
asa t
ortenik, a Program vev
oje automatikusan hozzajut a Program eredeti tulajdonos
anak szerz
oi jogait tartalmazo dokumentumhoz, mely biztostja a Program m
asol
as
at es terjeszteset eme szabalyok szerint. Nem lehet
semmi m
odon tov
abbi korl
atozasokat hozni a vevo szamara ezen szabalyok betart
asa celj
ab
ol. M
as szavakkal: a Program tovabbadoja nem felelos
mas szemelyekkel betartatni ezeket a szabalyokat.
7. Ha bros
agi hat
arozat vagy m
as szabadalmi kotottsegek miatt olyan feltetelek
allnak el
o, melyek ellentetesek e szabalyozassal, ezek nem mentik fel
a terjeszt
ot a feltetelek figyelembevetele alol. Ha a terjesztes nem lehetseges ezen szab
alyoz
as szerint, akkor egyaltalan nem lehetseges. Peldaul, ha
egy szabadalmi szerz
odes nem engedi meg egy program tiszteletdj nelk
uli
terjeszteset, akkor az egyetlen modja, hogy eleget tegyen valaki mindket
szab
alyoz
asnak az, hogy el
all a tovabbfejlesztett program terjesztesetol.
Ha ennek a szakasznak barmely resze nem ervenyes
ul, vagy nem ervenyesthet
o valamely k
or
ulmeny folytan, akkor a szakaszt kell merlegelni, egyeb
esetekben a szakasz, mint egesz alkalmazando.
Ennek a szakasznak nem az a celja, hogy a szabadalmak vagy egyeb hasonlo
jogok elutast
as
ara brjon b
arkit is. Mindossze meg szeretne vedeni a szabad szoftver terjesztes rendszerenek egyseget, melyet a szabad kozreadast
szab
alyoz
o feltetelrendszerek teremtenek meg. Sok ember nagylelk
u kozrem
uk
odese folyt
an igen nagysz
am
u es valtozatos szoftver terjesztese tortenik
ezen a m
odon, mely nagyban f
ugg ennek a feltetel-rendszernek allando betart
as
an. Minden esetben a szerzo/adomanyozo donti el, hogy m
uvet mely

2.3. AZ UHU-LINUX LICENCE

rendszer szerint teszi k

ozze. Ezt a d
ontest a jogok felhasznaloja nem befolyasolhatja.
Ez a szakasz pontosan szeretne tiszt
azni a szabalyozas hatralevo reszenek
lehetseges k
ovetkezmenyeit.
Ha a Program terjesztese es/vagy hasznalata egyes orszagokban nem lehetseges szabadalmak vagy szerz
oi jogokkal vedett kapcsolodasi fel
uletek
miatt, akkor a Program szerz
oi jogainak eredeti tulajdonosa, aki a Programot ezen szab
alyoz
as alapj
an adja k
ozre, egy foldrajzi megkotest adhat a
terjesztesre, es egyes orsz
agokat kiz
arhat. Ekkor a terjesztes csak azokban
az orszagokban lehetseges, amelyek nem lettek ilyen modon kizarva. Ebben
az esetben ennek a szab
alyoz
asnak kell tartalmazni az ilyen megkoteseket
is is.
8. A Programot m
as szabad szoftverbe be lehet epteni.

NINCS GARANCIAVALLAL
AS!
9. Mivel a program haszn
alati joga djmentes, a programhoz nem jar garancia
az idevonatkoz
o jogszab
alynak megfeleloen. Amennyiben a szerzoi jogok
tulajdonosai r
asban m
askent nem nyilatkoznak, a program u
gy ahogy van

ker
ul kiad
asra mindenfele garanciav
allalas nelk
ul.
A programmal kapcsolatban nincs sem szarmaztatott, sem egyeb garanciavallalas beleertve de nem kiz
ar
olagosan a forgalomba hozhatosagra vagy
alkalmazhat
os
agra vonatkoz
o garanci
akat. A program minosegebol es m
ukodesebol fakad
o
osszes kock
azat a felhasznalot terheli. Ha a program hibasan m
ukodik, a felhaszn
al
onak mag
anak kell vallalnia a javtashoz sz
ukseges
minden k
oltseget.
10. Sem a program szerz
oje sem m
asok, akik modostottak es/vagy terjesztettek
a programot a fentieknek megfelel
oen, nem tehetok felelosse karokert melyek lehetnek veletlenek, vagy meghat
arozott kor
ulmenyek miatt tortentek
(beleertve de nem kiz
ar
olagosan az adatvesztest es a helytelen adatfeldolgozast, valamint a m
as programokkal val
o hibas egy
uttm
ukodest), akkor sem,
ha ezen felek tudat
aban voltak ilyen k
arok keletkezesenek lehetosegenek.
Ez a program abban a remenyben ker
ul kozreadasra, hogy hasznos lesz,
UL,
az eladhatosagra vagy valamely
de minden egyeb GARANCIA NELK
celra valo alkalmazhat
os
agra val
o sz
armaztatott garanciat is beleertve.

2. FEJEZET

2.4.

AZ UHU-LINUXROL

ALTAL
ANOS
ISMERTETO

A GPL

GNU ALTAL
ANOS
NYILVANOS
JOGOSITVANY
(GENERAL PUBLIC LICENSE)
Copyright (C) 1989, 1991 Free Software Foundation, Inc.
675 Mass Ave, Cambridge, MA 02139, USA
Barki sz
am
ara megengedett ezen licenc-dokumentum szo szerinti kopiainak
masolasa es terjesztese, de nem engedelyezett ennek megvaltoztatasa.

Bevezet
es
A legt
obb szoftver licencet arra terveztek, hogy megvonja szabadsagodat a
program megv
altoztat
as
ara es terjesztesere vonatkozoan. Ezzel ellentetben, a

GNU Altal
anos Nyilv
anos Jogostv
anyt arra szantuk, hogy garantalja a szabad
sagot a szabad szoftver felhaszn
al
oja szamara. Ez az Altal
anos Nyilvanos Jogostvany vonatkozik a Szabad Szoftver Alaptvany szoftvereinek legtobbjere es
nehany m
as programra, melyek szerzi ennek hasznalatarol nyilatkoztak. (Nehany

mas Szabad Szoftver Alaptv

any-i szoftver ehelyett a GNU Konyvtari Altal
anos
Nyilvanos Jogostv
anyt haszn
alja.) Te is hasznalhatod ezt a sajat programjaidhoz.
Amikor szabad szoftverr
ol beszel
unk, akkor a szabadsagra utalunk, nem az

arra. A mi Altal
anos Nyilv
anos Jogostvanyainkat u
gy tervezt
uk, hogy biztostsuk: lehet
oseged van terjeszteni a szabad szoftverek masolatait (es koltseget
felszamtani a szolg
altat
asert, ha akarod), amelyek forraskodjat megkapod vagy
megkaphatod, ha akarod; amely szoftvert megvaltoztathatsz vagy darabjait hasznalhatod u
j szabad programokban; es tudd azt, hogy megteheted ezeket a dolgokat.
Jogainak vedelmere, sz
uksegesnek tartjuk korlatozasok megtetelet, melyek
megtiltj
ak, hogy valaki megtagadja Toled ezeket a jogokat, vagy Teged jogaid
lemondas
ara kerjen. Ezek a korl
atoz
asok a Te bizonyos kotelezettsegeidre vannak
ertelmezve, ha a szoftverek m
asolatait terjeszted, vagy modostod azokat. Peldaul,
ha egy ilyen program m
asolatait terjeszted, akar ingyen, akar honorariumert, kozolnod kell a cmzettekkel mindazokat a jogokat, amelyekkel rendelkezik. Arrol

is biztostania kell
oket, hogy megkapjak vagy megkaphatjak a forraskodot. Es
ismertetned kell sz
amukra ezeket a kik
oteseket, hogy k is megismerjek a jogaikat.
A jogaid ket eszk
ozzel vedj
uk:
1. szerzi jogot tartunk fenn, es
2. atadjuk Neked ezen jogostv
anyt, amely jogszer engedelyt ad a szoftver
masolas
ara, terjesztesere es/vagy modostasara.

2.4. A GPL

Minden szerzo vedelmere es a mi jogaink vedelmere is, leszogezz

uk, hogy nincs
szavatossag ezekre a szabad szoftverekre. Ha a szoftvert valaki modostotta es
tovabbadta, azt akarjuk, hogy a cmzett tudja, amit kapott, az nem az eredeti,
es gy egy, masok
altal bevitt b
armilyen problema ne vethessen rossz fenyt az
eredeti szerzok j
o hrnevere.
Veg
ul, egy szabad program
alland
oan fenyegetve van szoftverszabadalmaktol.
El akarjuk ker
ulni azt a veszelyt, hogy egy szabad program u
jra-elosztoi egyedileg
szabadalmi jogosults
aghoz jussanak, es program-tulajdonoss
a valjanak. Ennek
megelozesere kinyilv
antjuk, hogy b
armely szabadalom, amelyet valaki vedeni
kvan ezen Jogostv
any kereteben, szabad hasznalat
u es egyaltalan nem vedett.

FEL ESEI
GNU ALTAL
ANOS
NYILVANOS
JOGOSITVANY
KIKOT
ES

TETELEI MASOLASHOZ, TERJESZTESHEZ ES MODOSITASHOZ

*
Ez a Jogostv
any olyan programokra es egyeb munkakra vonatkozik, amelyek

a szerzi jog tulajdonos

anak bejegyzeset tartalmazzak, miszerint azok ezen Altal
anos Nyilvanos Jogostv
any k
ovetelmenyei szerint terjeszthetok. A Program a
tovabbiakban ilyen programra vagy munk
ara vonatkozik, es a Programon alapulo munka jelenti vagy a Programot, vagy a szerzi jog korebe tartozo szarmazekos munkat: azt mondhatjuk, olyan munkat, amely tartalmazza a Programot
vagy annak reszet, ak
ar sz
o szerint, ak
ar v
altoztatassal es/vagy lefordtva masik
nyelvre. (A tovabbiakban a fordt
ast beleertj
uk korlatozas nelk
ul a modostas
kifejezesbe.)
Minden engedely Teged illet.
A masolason, terjesztesen es m
odost
ason kv
uli tevekenysegek nincsenek ezzel
a Jogostvannyal lefedve, ezek kv
ul esnek annak ter
uleten. A Program futasanak
hatasa nincs korl
atozva, es a Program kimenete csak akkor van lefedve, ha annak
tartalma a Programon alapul
o munk
at kepez (f
uggetlen
ul attol, hogy a Program
futasanak eredmenye-e). Hogy ez igaz-e, att
ol f
ugg, mit tesz a Program.
*
Masolhatod es terjesztheted a Program forraskodjanak szo szerinti masolatait,
ahogy hozzajutott
al valamely adathordoz
on, felteve, ha szembet
unoen es alkalmasan kozzeteszel minden m
asolaton egy bejegyzest a szerzi jogrol es a szavatossag
kizarasarol, erintetlen
ul hagyod azokat a bejegyzeseket, melyek erre a Jogostvanyra es a szavatoss
ag hi
any
ara vonatkoznak, es a Program masik atvevojenek
atadod ennek a jogostv
anynak a m
asolat
at a Programmal egy
utt.
Felszamthatsz k
oltseget a m
asolat
atvitelenek fizikai elvegzeseert, es ajanlatot
tehetsz szavatoss
agi vedelemre djaz
as elleneben.
*

10

2. FEJEZET

AZ UHU-LINUXROL

ALTAL
ANOS
ISMERTETO

Modosthatod a Program m
asolatat vagy masolatait vagy annak egy reszet,
gy kialaktva egy, a Programon alapulo munkat, es masolhatod es terjesztheted
az ilyen m
odosulatokat es munk
akat a megelozo, fenti pont kovetelmenyei szerint,
felteve, hogy eleget teszel az al
abbi k
ovetelmenyek mindegyikenek is:
*

Ugy
kell letrehoznod a m
odostott fajlokat, hogy szembet
uno bejegyzest viseljenek kijelentve, hogy megv
altoztattad a fajlokat, es kozolve a valtoztatas datumat.
*

Ugy
kell letrehoznod b
armely munkat, melyet terjesztesz vagy publikalsz,
amely egeszeben vagy reszben tartalmaz vagy szarmazik a Programbol vagy annak reszeb
ol, hogy jogostva legyen teljes egeszeben djmentesen minden harmadik
fel szam
ara ezen Jogostv
any k
ovetelmenyei szerint.
*
Ha a modostott program rendes kor
ulmenyek kozott futas kozben interaktv modon parancsokat olvas, biztostanod kell, mikor az ilyen interaktv futas
hasznalata megkezd
odik a leg
altal
anosabb modon nyomtasson vagy rjon ki egy
kozlemenyt, amely tartalmaz egy megfelel szerzi jogi bejegyzest es nyilatkozatot
arrol, hogy nincs r
a szavatoss
ag (vagy egyebkent kijelentve, hogy a szavatossagot Te v
allalod), es azt, hogy a hasznalok u
jra terjeszthetik a programot ezen
feltetelekkel, es k
oz
olve a haszn
al
okkal, hogyan tekinthetik meg ennek a Jogostvanynak a m
asolat
at. (Kivetel, ha a program maga interaktv, de rendes kor
ulmenyek k
oz
ott nem ad gy ki k
ozlemenyt, a programodon alapulo munkad nem
teszi sz
uksegesse nyilatkozat kiad
as
at.)
Ezeket a k
ovetelmenyeket a m
odostott munka egeszere kell alkalmazni. Ha
ennek a munk
anak meghat
arozhat
o reszei nem szarmaznak a Programbol, es indokoltan tekintetbe vehet
ok a f
uggetlen es onmagukban elk
ulonthet munkak,
akkor ezen Jogostv
anyt es k
ovetelmenyeit nem kell alkalmazni azokra a reszekre,
melyeket elk
ul
ontett munkakent terjesztesz. De ha ugyanezeket a reszeket u
gy
forgalmazod, mint az egesz programon alapulo munka egy reszet, az egesz terjesztesednek meg kell felelnie ezen Jogostvany kovetelmenyeinek, amely megengedi
mas jogosultaknak a kiterjeszteset a teljes egeszre, es gy mindenkinek es minden
reszre, att
ol f
uggetlen
ul, hogy ki rta azt.
Tehat nem celja ennek a szakasznak, hogy jogokat igenyeljen vagy a teljes
egeszeben az
altalad rt munk
akra jogokat tartson fel, inkabb az a celja, hogy
gyakorolja a programon alapul
o k
oz
os munkak terjesztesenek es szarmaztatasanak ellen
orzesi jog
at. Mindamellett a Programmal (vagy a Programon alapulo
munkaval) a nem a Programon alapulo mas munkak puszta felhalmozasa a tarolok vagy a forgalmaz
asi resztvev
ok t
omegeben nem eredmenyezi a mas munkak
ezen Jogostv
any hat
ok
orebe tartoz
asat.

2.4. A GPL

11

*
Masolhatod es terjesztheted a Programot (vagy a 2. szakasz alatti, azon alapulo munkat) t
argyk
odban vagy vegrehajthato formaban a fenti 1. es 2. szakasz
kovetelmenyei szerint, felteve, hogy elvegzed a kovetkezok egyiket is:
*
ellatod azt a teljes, annak megfelel, geppel olvashato forraskoddal, amely a
fenti 1. es 2. szakasz k
ovetelmenyei szerint terjeszthet a szoftver cserere szokasosan
hasznalt hordoz
okon, vagy
*
ellatod azt egy, legal
abb h
arom evig ervenyes rasos ajanlattal, barmely harmadik felnek arr
ol, hogy a dj nem t
obb, mint a forrasod terjesztesi fizikai kozrem
ukodesi koltsege a teljes megfelel geppel olvashato forraskoddal, amely a fenti
1. es 2. szakasz k
ovetelmenyei szerint terjeszthet a szoftver cserere szokasosan
hasznalt hordozokon, vagy
*
ellatod azt azzal az inform
acioval, amelyet ajanlatkent kapt
al a megfelel forras
kod terjesztesere (ez a v
altozat csak nem kereskedelmi forgalmazas eseten megengedett, es csak akkor, ha a programot t
argykodban vagy vegrehajthato formaban
kaptad ilyen aj
anlatkent, a fenti, m
asodik alpontnak megfelelon).
A forraskod egy munka sz
am
ara a munka beny
ujtott formajat jelenti modosulatanak elkesztesehez. Egy vegrehajthato munka eseteben teljes forraskod
jelenti az osszes modul forr
ask
odj
at, amelyet tartalmaz, plusz valamennyi interfesz definialo allom
anyt, plusz a vegrehajthato programba szerkesztes es beiktatas
iranytasahoz haszn
alt ler
ast. Azonban, specialis kivetelkent, a terjesztett forraskodnak nem kell tartalmaznia olyasmit, amit rendes kor
ulmenyek kozott annak
az operacios rendszernek a f
oreszekent (szerkeszt, kernel, stb.) terjesztenek (akar
forras, akar bin
aris form
aban), amely alatt a vegrehajthato resz fut anelk
ul, hogy
maga a komponens a vegrehajthat
o reszeve valna. Ha a vegrehajthato resz vagy
targykod terjesztese egy megnevezett helyr
ol torten masolasi elerhetoseg ajanlasa
alapjan kesz
ult, akkor a forr
ask
od egyenertek masolasi elerhetosegenek ajanlasa
ugyanarrol a helyr
ol kielegti a forr
ask
od terjesztesenek kovetelmenyet, ambar
harmadik felet nem k
otelezi a forr
ask
od lemasolasara a targykoddal egy
utt.
*
Nem szabad m
asolnod, m
odostanod, al-jogostvannyal ell
atnod vagy terjesztened a Programot, kiveve, ha err
ol ezen Jogostvany hatarozottan rendelkezik.
Egyebkent a Program m
asol
as
anak, m
odost
asanak, al-jogostv
annyal ellatasanak
vagy terjesztesenek b
armilyen kserlete ervenytelen, es automati kusan megsz
unteti ezen Jogostvany szerinti jogaid. Tov
abb
a azok a partnerek is, akik megkaptak
a masolatokat, vagy jogokat T
oled, amelyek ezen Jogostvany alapjan nem illet-

12

2. FEJEZET

AZ UHU-LINUXROL

ALTAL
ANOS
ISMERTETO

tek meg, a jogostv

anya megsz
unik mindaddig, amg az ilyen kozrem
ukodesben
reszt vesznek.
*
Nem vagy ennek a Jogostv
anynak az elfogadasara kotelezve, mivel nem rtad azt al
a. Azonban semmi m
as egyeb nem adhat engedelyt a Program vagy
szarmazekos munk
ainak m
odost
as
ara vagy terjesztesere. Ezeket a m
uveleteket
a torveny tiltja, ha nem fogadod el ezen Jogostvanyt. Ennek okaert a Program (vagy a Programon alapul
o valamely munka) modostasa vagy terjesztese
eseten fel kell t
untetnie ezen Jogostvany altalad torten elfogadasat, es ezzel annak minden k
ovetelmenyet es feltetelet a program vagy az azon alapulo munkak
terjesztesere vagy m
odost
as
ara.
*
Mindenkor, amikor u
jra terjeszted a Programot (vagy a Programon alapulo
valamely munk
at), a cmzett automatikusan elnyeri az eredeti jogosult jogostvanyat az ezen a kik
otesek es feltetelek targyat kepez Programok masolasara,
terjesztesere vagy m
odost
as
ara. Nem kothetsz ki mas egyeb korlatozast a cmzettre vonatkoz
oan, mint amit ebben a torvenyek megengednek. Nem kotelesseged
engedekenysegre kenyszerteni harmadik felet ezen Jogostvany irant.
*
Ha bros
agi hat
arozat vagy szabadalomsertes miatt vagy egyeb (szabadalomkiadassal nem korl
atozott) egyeb ok kovetkezmenyekent feltetelek vannak Rad
kirova (ak
ar br
oi rendelkezessel, megegyezessel, akar egyeb modon), amelyek
ellentmondanak ezen Jogostv
any felteteleinek, ezek nem ny
ujtanak felmentest
szamodra ezen Jogostv
any feltetelei alol. Ha nem tudsz u
gy terjeszteni, hogy
egy
uttesen eleget tegyel ezen Jogostvanybol ered kotelezettsegeidnek es mas ide
vonatkoz
o k
otelezettsegeidnek, akkor ennek kovetkezmenyekent a Programot egyaltalan nem terjesztheted. Peld
aul, ha egy szabadalmi jogostvany nem engedi
meg szerzi jogdj-mentesen a Program terjeszteset barki altal, aki kozvetlen
ul
vagy kozvetetten rajtad kereszt
ul m
asolathoz jutott, akkor az egyetlen lehetoseg,
hogy eleget tehessel ennek es a Jogostvanynak az, hogy teljesen tartozkodsz a
program terjeszteset
ol.
Ha ezen szakasz valamely reszet ervenytelennek vagy ervenyesthetetlennek
tartod saj
atos k
or
ulmenyek k
oz
ott, a szakasz fenn marado resze van alkalmazasra
szanva, es a szakasz egesze m
as k
or
ulmenyek kozotti alkalmazasra megalkotva.
Nem celja ennek a szakasznak r
abrni Teged valamely szabadalom vagy tulajdonjogi igeny megsertesere, vagy ilyen igeny ervenyesteseert k
uzdeni. Ennek a szakasznak egyetlen celja, hogy megvedje a szabad szoftverek terjesztesi
rendszerenek sertetlenseget, amely a nyilvanos jogostvany gyakorlataban teljes
ul. Sok ember adott nagylelk
u hozz
ajarulast az ezzel a rendszerrel terjesztett

2.4. A GPL

13

szoftverek nagy sz
ama eseteben rendszer k
ovetkezetes alkalmazasaval: a szerzon/adomanyoz
on m
ulik a d
ontes, hogy a kesz szoftvert ezen rendszerben terjeszti
vagy egy mas m
odon, az engedelyesre nem h
arulhat ez a valasztas.
Ezen szakasznak az a celja, hogy teljesen tisztazza, mi a nezet
unk ezen Jogostvany adta tamasz fontoss
ag
ar
ol.
*
Ha a Program terjesztese es/vagy haszn
alata bizonyos orszagokban korlatozva
van akar szabadalmakkal, akar szerzi jogi egyezmenyekkel, az eredeti szerzi jog
tulajdonos, aki a Programot ezen Jogostv
any hatalya ala helyezte, hozzatehet egy
hatarozottan foldrajzi terjesztesi hat
arol
ast, amely kizarja ezeket az orszagokat,
gy a terjesztes csak az gy ki nem z
art orsz
agokban engedelyezett. Ilyen esetben
ez a Jogostvany mag
aba foglalja a hat
arol
ast, mintha az torzsszovegebe lenne
rva.
*

A Szabad Szoftver Alaptv

any id
or
ol-id
ore kozzeteheti az Altal
anos Nyilvanos Jogostvany javtott vagy u
j v
altozatait. Az ilyen u
j valtozatok szellem
ukben
hasonloak a jelenlegi v
altozathoz, de reszletekben elterhetnek, hogy u
j problemakat es vonatkoz
asokat celozzanak meg. Minden valtozatnak megk
ulonboztet
szama van. Ha a Program megadja ennek a jogostvanynak, amely ra vonatkozik,
egy verzioszam
at vagy egy kes
obbi verzi
ot, akkor valasztasi lehetoseged van,
hogy ennek a verzi
onak vagy a Szabad Szoftver Alaptvany altal kozzetett kesobbi verzionak a k
ovetelmenyeit es felteteleit koveted. Ha a Program ennek a
Jogostvanynak a verzi
osz
amat nem adja meg, akkor barmely verzioszamot valaszthatod, amelyet a Szabad Szoftver Alaptvany valaha is kozzetett.
*
Ha be akarod foglalni a Program reszeit mas szabad programba, amelynek a
terjesztesi feltetelei elterek, r
asban kerjed a szerzo engedelyet. Amely szoftver
eseteben a szerzi jogot a Szabad Szoftver Alaptvany letestette, rjal a Szabad
Szoftver Alaptv
anynak: mi olykor ezert kivetelt tesz
unk. Dontes
unket kettos cel
vezeti: szabad szoftvereink minden sz
armazeka szabad statuszanak megorzese es
altalaban szoftverek megosztas

anak es terjesztesenek elmozdtasa.

SZAVATOSSAG
*

MIVEL A PROGRAM DIJMENTESSEGRE

VAN JOGOSITVA, A PRO
TORV

GRAMRA NINCS SZAVATOSSAG AZ ALKALMAZHATO

ENY
MER

TEKEIG. KIVEVE, MIKOR A SZERZI JOG TULAJDONOS ES/VAGY

IRASBELI

MASIK
FEL
KIJELENTESE
FELTETELEZI
A PROGRAMROL

HOGY VAN. BARMILYEN SZAVATOSSAG NELKUL, AKAR NYILTAN,

BURKOLTAN, BELEERTVE,

AKAR
DE ARRA NEM KORLATOZVA
A FOR-

14

2. FEJEZET

AZ UHU-LINUXROL

ALTAL
ANOS
ISMERTETO

ES
HELYESSEG
SZAVATOSSAG
AT
EGY SAJATS
A
GALOMKEPESS
EG

EG
ET
ES
TELJESITGOS HASZNALATRA,
EZZEL A PROGRAM MINOS

ILLETOEN,

MENY
ET
A TELJES KOCKAZAT
A TIED.
AMENNYIBEN A

EGES
PROGRAM HIBASNAK
BIZONYULNA, MINDEN SZUKS
SZOLGAL JAVITAS
ES
HELYESBITES
KOLTS
ET
TE VALLALOD.

TATAS,
EG
TORV

* CSAK HA AZ ALKALMAZHATO
ENY
VAGY IRASBELI
EGYEZ KOTELEZ,
EGGEL

SEG
CSAK AKKOR TARTOZIK NEKED FELELOSS
A

AKI A PROGRAMOT MO
SZERZI JOG-TULAJDONOS VAGY MASIK
FEL,

DOSITOTTA VAGY TERJESZTETTE A FENT ENGEDELYEZETT

MO

DON, A KAROKERT, BELEERTVE BARMELY ALTALANOS, SPECIALIS,

ESETLEGES VAGY KOVETKEZM

ENYES
KART,
AMELY HASZNALATON

VAGY A PROGRAM ALKALMATLANSAGA REVEN KELETKEZIK

KIVUL

ET

(BELEERTVE
DE ARRA NEM KORLATOZVA
ADATOK ELVESZTES

AT
VAGY AZ ALTALAD

VAGY A NYUJTOTT
ADATOK PONTATLANSAG
ALTAL

ET

VAGY HARMADIK FEL

FENNTARTOTT ADATOK ELVESZTES

OD
SIKERTELENSEG
ET),

ES
VAGY MASIK
PROGRAMMAL EGYUTTM
UK
AKKOR IS, HA AZ ILYEN TULAJDONOS VAGY MASIK

TAJ
E
MEG
FEL

KOZTATAST ADOTT AZ ILYEN VESZELYEK LEHETOSEGEROL.

2.5.

Telepu
es Windows mell
e
l

oper
Uj
aci
os rendszerre
atterni el
ozetes ismeretek nelk
ul nagy batorsagot feltetelez. Ezert legt
obben nyugodtabban teszik meg a kezdeti lepeseket u
gy, hogy
az eddig jol megszokott rendszer
uket ne kelljen nelk
ulozni
uk. Termeszetesen erre
is ad lehet
oseget az UHU-Linux. A megfelelo elokesz
uletek utan kenyelmesen elfer
egymas mellett a Windows es az UHU-Linux (lasd > teleptes, particionalas).

3. fejezet

A sz
amt
og
ep fel
ept
ese
3.1.

Alaplapok, processzorok, mem

ori
ak

3.1.1.

Alaplapok

Az alaplap minden sz
amt
ogep lelke, nelk
ule barmelyik periferia hasznalhatatlan lenne.
Maga az alaplap a sz
amtogep doboz
aban, a hazban helyezkedik el, es 12 volt
t
apfesz
ultseget igenyel. Ez az
osszes benne talalhato egysegnek elegseges.
Az alaplapok tpusai
XT Teljes neven eXtended Technologie. A legelso alaplap, ami a piacon megjelent. Nyolc, egyenkent 8 bites buszrendszerrel rendelkezo kartyahelyet tartalmaz, es processzora 5 volt t
apfesz
ultseget igenyel. Sebessege 6-8 MHz, es
processzor
anak m
uk
odese is igencsak kezdetleges 8 bites mivolta miatt.
AT Teljes neven Advanced Technologie. Szinten nyolc kartyahely talalhato rajta,
amelyek merete 8, 16 vagy 32 bit lehet (ezek kombinacioja gyartof
uggo).
Processzora 3- vagy 5 volt t
apfesz
ultsegrol u
zemeltetheto (a megfelelo processzor fesz
ultsege jumperek segtsegevel allthato). A mai szamtogepek

nagy resze ezt az alaplaptpust haszn

alja. Orajele
12 MHz, vagy nagyobb,
es processzor
at
ol f
ugg
oen egyar
ant kepes normal-, virtualis- es vedett modban m
uk
odni.
ATX Teljes neven Advanced Technologie eXtended. Nyolc kartyahelyet hordoz
(kombinaci
ojuk gy
art
of
ugg
o),
am ezek merete 32 vagy 64 bit lehet, es pro-

16

3. FEJEZET

ITOG
EP
FELEP
ITESE

A SZAM

cesszor
anak t
apfesz
ultsege egysegesen 3 volt, bar a modernebb processzorok m
ar ennek t
oredeket 1,7 voltot igenyelnek. Az alaplap erdekessege,
hogy rendelkezik ejszakai- es keszenleti u
zemmodokkal, amelyek segtsegevel elerhet
o (termeszetesen a megfelelo programok kozbeiktatasaval), hogy
a billenty
u egy gombj
anak a lenyomasara, vagy az eger elmozdtasara a
szamt
ogep elinduljon, es csak azon ellenorzeseket hajtsa vegre, amelyek
elengedhetetlenek a biztons
agos rendszerfelalltashoz.
Micro-ATX Ugyanaz, mint az ATX, de csak 3 bovtohellyel lattak el (altalaban
3 PCI es 1 AGP)
Mini-ITX Ez is ATX alaplap, azonban csak egyetlen bovtohellyel rendelkezik.
Ilyen peld
aul a VIA Eden lapja (amelyen minden az alaplapra integralt).
Az alaplap r
eszegys
egei
Akkumul
ator A sz
amt
ogep kikapcsolt allapota alatt latja el fesz
ultseggel a
CMOS mem
oriamodult. Kezdeti alaplapoknal ez integralva szerepel, azaz
be van forrasztva. Kis
ulesenek ideje akar tobb het is lehet. Ilyenkor a szamtogep adatainak u
jb
oli be
allt
asaval, es par oras u
zemmel az akkumulatort
kondicion
alni lehet. Az akkumulator mellett megtalalhato egy jumper is,
amelynek r
ovidre z
ar
as
aval a BIOS tartalma azonnal torlodik, es lehetoseg
nylik az u
jboli, tetsz
oleges bealltasokra. Tobb eves hasznalat utan az akkumul
ator elveszti galvanikus kepesseget, gy annak kicserelesevel az alaplap
elettartama is megn
ovelhet
o.
Billenty
uzet csatlakoz
o Az
osszes alaplapon megtalalhato, mivel a billenty
uzetet mint els
odleges periferiat alapertelmezes szerint kezeli a szamtogep.
B
ovt
ohelyek Valoj
aban ide ker
ulnek a k
ulonbozo bovtokartyak, pl: videokartya, hangk
artya, h
al
ozati k
artya, stb.

Erdemes
megjegyezni, hogy a piacon egyre nagyobb teret hodtanak az u
gynevezett integr
alt alaplapok, amelyeken szinte az osszes lehetseges bovtokartya
aramk
ore helyet kap. Kenyelmessege mellett igencsak sok bossz
usagot okozhat, hiszen meghib
asodas eseten a bovto nem cserelheto.
CMOS Teljes neven Complementary Metal Oxide Semiconductor. Statikus memori
anak is nevezik, amiben a konfiguracio fontos elemeit helyezik el.
Direkt mem
oria-el
er
es vez
erl
o Fontos feladata, hogy olyan m
uveleteket vegezzen, amelyekkel kmelheti a processzort, ezaltal gyorsthatja a szamtogepi feldolgoz
ast. Ennek erdekeben ellattak egy 344 bites belso memoriaval
is, amelyben a sz
ukseges adatok biztonsagosan tarolhatok.

 AK

3.1. ALAPLAPOK, PROCESSZOROK, MEMORI

17

Egy
eb csatlakoz
ok Ide azon kijelz
ok csatlakozoi ker
ulnek, amelyek a rendszerdobozon tal
alhat
ok (LED-ek, kapcsol
ok). A szamtogep hangszoroja is ezen
csatlakoz
on kereszt
ul kapja jeleit.
Gombelem Val
oj
aban az akkumul
ator egy tovabbfejlesztett valtozata. A ketto
soha nem szerepel egy
utt. A gombelemes alaplapok eseteben egy LiMn
2032-es szeriasz
am
u, hossz
u elettartam
u, folyasmentes telepet hasznalnak.
Id
ozt
o egys
eg E t
obbcel
u sz
aml
al
oval ell
atott elem alapfeladata, hogy a szamt
ogep hangsz
or
oj
at m
uk
odtesse, de m
as frekvenciaf
uggo feladatokra is haszn
alhato. Jeleit az
orajelgener
atort
ol kapja. M
ukodesi sebessege 1,1 MHz.
Megszakt
as vez
erl
o Amikor egy egyseg megszaktasi jelet k
uld a processzornak ez vegzi a kiszolg
alast. Egyszerre nyolc megszaktast tud kezelni, amelyek lehetnek ak
ar egym
asba
agyazottak is. A direkt memoriaeleres vezerlohoz hasonl
oan ebb
ol is kett
o tal
alhat
o az alaplapon a hatekonysag elerese
erdekeben.
Mem
oriabank Az alaplapok mindegyiken 1, 2, 3 vagy 4 memoriabank foglal
helyet (0-3-ig terjed
o szamoz
assal, amely szamozas indulhat az alaplap szeletol vagy belsejet
ol). Egyszerre legal
abb egy memoriabankot be kellett tolteni, amely 1, 2 vagy 4 mem
oriamodult jelent. Az egy bankban szereplo
memoriamodulok meretenek es
atviteli sebessegenek egyeznie kell.

Orajel
gener
ator Ez szolg
altatja a processzor es a periferiak m
ukodesehez
sz
ukseges t
obbf
azis
u
orajelet. Alapfrekvenciaja 14,3 MHz. Ez annyit jelent,
hogy masodpercenkent 14,3 milli
o impulzus keletkezik, azaz ennyiszer u
t

az ora (erdemes megjegyezni, hogy egy utastas vegrehajtasahoz 1-20 impulzus sz

ukseges). A t
obbi
aramk
or is ennek az erteknek valamilyen egesz
szammal osztott reszet haszn
alja.
Perif
eriailleszt
o Programozhat
o egyseg. Feladata, hogy a szamtogep egyes periferiait a buszokhoz kapcsolja. Az egyes berendezeseken futo, vagy onnan
erkezo adatok is ezen az
aramk
or
on kereszt
ul jutnak el celjaikhoz.
Processzor egys
eg A f
oprocesszort es az aritmetikai tarsprocesszort (amely felel a szamt
asi feladatok pontos elvegzeseert) tartalmazza. A legtobb alaplap egy fo- es egy t
arsprocesszor befogadasara kepes, am alapkitetel, hogy a
processzorok megfelel
oen legyenek az alaplapba u
ltetve, es tpusuk is egyezo
legyen. Ma m
ar olyan processzor egysegek is megtalalhatok az alaplapokon, amelyek u
gynevezett dual-
uzemm
odban is kepesek m
ukodni, azaz ket
ugyanolyan kapacit
as
u processzor be
ultetesevel a szamtogep hatasfoka novelheto.

18

3. FEJEZET

ITOG
EP
FELEP
ITESE

A SZAM

ROM BIOS Teljes neven Read Only Memory Basic Input Output System. Csak
olvashat
o mem
oria, amely t
apfesz
ultseg nelk
ul is megorzi tartalmat.
Az alaplap alj
an t
obb tucat forrasztasi pont talalhato, amelyek femmel torteno
erintkezese r
ovidz
arlatot okoz. Ezert az alaplapokat u
gynevezett m
uanyag tavtartokkal szok
as r
ogzteni, amelyek fixen tartjak a berendezest, am nem engedik,
hogy mas femes fel
ulettel erintkezzen. Bizonyos alaplapoknal azt is kidolgozzak,
hogy a t
avtart
o femes lehessen. Ezt u
gy oldjak meg, hogy a felfekvesi pontokon
a tavtart
o nyl
as
at gy
arilag leszigetelik, ezzel egy hatekonyabb rogztest konstrualva.
A processzor (Central Processing Unit - CPU)
Valojaban a sz
amt
ogep szve, ugyanis az osszes lezajlo folyamatert, periferiaszinkroniz
aci
oert felel
os.
Nevesebb gy
art
ok:
- AMD (teljes neven Advanced Micro Devices)
- Cyrix
- Hitachi
- Intel
- Motorola
- Texas Instruments
- WDC (teljes neven Western Design Center)
- VIA - Witek
- Zilog
Magukat a processzorokat ket csoportra szokas osztani, amelyek a kovetkezok
lehetnek:
Mikroprocesszorok A PC (teljes neven Personal Computer) tpus
u szamtogepeknel fordulnak el
o. Bizonyos szemszogbol kis teljestmeny
uek, korlatozottan kepesek m
uveleteket vegrehajtani.
Szuper processzorok A nagygepes vilagban fordulnak elo, ahol ket vallfajuk
letezik:

Osszetett
utast
askeszlet
u (CISC (teljes neven Complex Instruction
Set Computer)).
Reduk
alt utast
askeszlet
u (RISC (teljes neven Reduced Instruction Set
Computer)).

Az al
abbi t
abl
azat
osszefoglal
oan (gyartotol f
uggetlen
ul) tartalmazza az Intel
mikroprocesszorok fejl
odeset.

 AK

3.1. ALAPLAPOK, PROCESSZOROK, MEMORI

Processzor tpusa
8086/8088
80286
80386 SX
80386 DX
80486 SLC
80486 DLC
80486 SX
80486 SX-2
80486 DX
80486 DX-2
80486 DX-4
80586 (K5)
80686 (K6 I.)
80686 (K6 II.)
Pentium I.
Pentium II.
Pentium III.
Pentium IV.

Koprocesszor tpusa
8087
80287
80387 SX
80387 DX
80387 SX
80387 DX
80487 SX
80487 SX-2
Beeptve
Beeptve
Beeptve
Beeptve
Beeptve
Beeptve
Beeptve
Beeptve
Beeptve
Beeptve

19

Orajel
(MHz)
8
12
16
33
40
40
33
40
40
66
100
40
33
66
66
133
166
332

Az orajelek alapertekkent szerepelnek. Szinte minden szemelyi szamtogep

rendelkezik olyan u
oddal, amely segtsegevel ezen orajel megduplazhato
zemm
vagy megtriplazhat
o.
A processzorok egyik k
ul
onleges megjelenesi formaja az MMX (teljes neven
MultiMedia eXtensions). Ezeket a processzorokat annak idejen k
ulon arra terveztek, hogy a k
otelez
o feladatainak ell
at
asa mellett kepes legyen u
gynevezett

multimedias m
uveletekre is.
A mem
ori
ak
Az elsodleges t
arol
operiferia a sz
amt
ogepek vilagaban. Az osszes feldolgozasra
varo adat ide ker
ul, es itt kapnak helyet az eredmenyek is. M
ukodeset Neumann
Janos Lajos almodta meg, amikor elkesztette az u
gynevezett Neumann-elv
u szamtogepet. Ez a sz
amt
ogep rendelkezik egy k
ozponti memoriaval, amelyben k
ulon
rekeszekben tarolodtak a feldolgozand
o es a feldolgozott adatok. Igy elegendo egyszer beolvasni (majd kirni) a t
arol
operiferi
akrol (taroloperiferiakra) a sz
ukseges
informaciokat. A mem
ori
ak egy reszenek tartalma torlodik, amint a szamtogep
kikapcsolasra ker
ul.
A memoria feleptese
A szamtogep mem
ori
aja alapvet
oen ket fo reszbol all:

20

3. FEJEZET

ITOG
EP
FELEP
ITESE

A SZAM

1. Also (konvencion
alis) mem
oria. Ennek merete XT (teljes neven eXtended
Technologie) gepek eseteben 280 kilobyte (emellett leteznek 640 kilobytenyi konvencion
alis mem
ori
aval rendelkezo modellek is), mg AT (teljes neven
Advanced Technologie) gepeknel 640 kilobyte. Mereten sem hardveres, sem
szoftveres u
ton nem lehet v
altoztatni. A programok nagy resze ezt hasznalja, es sajnos sok esetben olyan adatok is foglaljak, amelyek szamara ez
nem feltetlen
ul sz
ukseges.
2. Felso (kiterjesztett) mem
oria. Az elobb emltett ertekek feletti ter
ulet. Hardveres u
ton, azaz mem
oriaelemek vasarlasaval merete novelheto.
Az als
o es a fels
o mem
oria kapcsolata k
ulonleges. Az elso merete 640 kilobyte,
meg a masodike a maradek resz (peldaul 4 megabyte-nyi memoria eseten 640
kilobyte az als
o mem
oriater
ulet, a fels
o memoria pedig 3,4 megabyte).
Mem
oriamodulok
Szamt
ogep
unk mem
oriab
ovteset u
gynevezett memoriamodulok segtsegevel
vihetj
uk vegbe. A k
ovetkez
o csoportostas az egykoron forgalmazott, illetve a meg
most is forgalomban lev
o mem
oriamodulokat mutatja:
DDR SDRAM. Teljes neven Double Data Rate Synchronous Dynamic Random Access Memory. Egy megkettozott adatatviteli sebesseggel ellatott,
gyorsabb kezelhet
oseg
u mem
oria.
RDRAM. Teljes neven Rambus Dynamic Random Access Memory. A rambus
mozaiksz
o egy mem
oriacsatorn
anak (es gyarto cegenek) a neve. Kieptese
egyedi.
SDRAM. Teljes neven Synchronous Dynamic Random Access Memory. Az
elobb t
argyalt mem
oriamodul tovabbfejlesztett valtozata, amely mar 64
bites es merete alapj
an 32, 64, 128, 256 vagy 512 megabyte-os.
VC SDRAM. Teljes neven Virtual Channel Synchronous Dynamic Random
Access Memory. Olyan mem
oria, amelynek belsejeben logikailag kialaktott csatorn
ak tal
alhat
ok, amelyeket programozasi eljarasokkal lehet kezelni. Meg hatekonyabb elerest biztost elodjenel. Merete es adatatvitele
megegyezik az el
oz
oekben t
argyaltakeval.
Manaps
ag m
ar kivetel nelk
ul csak SDRAM, DDR SDRAM es RDRAM tpus
u
memoriakat lehet kapni.

 AK

3.1. ALAPLAPOK, PROCESSZOROK, MEMORI

21

A busz
A hardverelemeken, processzorokon bel
ul helyezkedik el. Nevet egy tomegkozlekedesi eszk
ozr
ol, az aut
obuszr
ol kapta, hiszen feladatkorebe az informaciok,
jelek egyik pontr
ol a m
asikba juttat
asa tartozik.
A buszok m
uk
odese igencsak bonyolult, ugyanis meg kell oldani az adataramlasban resztvev
o eszk
oz
ok kijel
oleset, az adatatvitel iranyat es a m
ukodes osszehangolasat. Mindh
arom funkci
oert a processzor a felelos.
A buszok strukt
ur
aja
Adatbusz Az eszk
oz
ok k
oz
otti adat
atvitelt szolgalja. Szelessege (azaz a rajta
szallthat
o adatk
otetek sz
ama) 32 vagy 64 bit lehet.
Bels
o busz A processzoron bel
ul helyezkedik el, es feladatkoret tekintve a processzor bels
o regisztereit kapcsolja
ossze.
Cmbusz Az eszk
oz
ok cmzeset szolg
alja, illetve azok eleresi cmeit tovabbtja
rajta a processzor. Szelessege (azaz a rajta szallthato adatkotetek szama)
16, 20, 24, 32 vagy 64 bit lehet.
Helyi busz Olyan sn, amely k
ozvetlen
ul a processzorhoz fut. Nagyon hatekony
es gyors adatcserere ad lehet
oseget.
Ku
o busz A processzoron kv
ul es
o ter
uletek kozotti kapcsolatteremtesre szol ls
gal, ami jelen esetben az alaplapot jelenti.
Rendszerbusz A processzor es a hardver elemek kozott talalhato. Iranytasaert
egy u
gynevezett buszvezerl
o felel, amely m
ukodesevel csokkenti a processzor
igenybevetelet.
Vez
erl
obusz Minden m
uveletet vezerl
ojelek bonyoltanak le, es ezen a snen
tortenik a tov
abbt
asuk.
Minden buszt egy id
oben egyszerre csak egy eszkozpar hasznalhat. A hasznalatot valamelyik eszk
oznek kezdemenyeznie kell, ellenkezo esetben a kapcsolat
nem johet letre. A kezdemenyez
o eszk
ozt aktv eszkoznek nevezz
uk, mg a kezdemenyezettet passzvnak. A processzor feladata, hogy kiertekelje melyik eszkoz
ny
ujtotta be els
okent az igenyet, es annak adja a kezdemenyezesi jogot.
A busz lefoglal
as
at k
oveti annak haszn
alata, amely ketfele modon tortenhet:
Aszinkron u
essel. Maguk a buszok nem rendelkeznek sajat orajellel, gy
temez
a szabalyoz
asuk olyan u
ortenik, ahogyan aramlanak rajta az adatemben t
tok. Nyilv
anval
oan nem minden esetben van teljes kihasznaltsag.

22

3. FEJEZET

ITOG
EP
FELEP
ITESE

A SZAM

Szinkron u
essel A buszok sajat orajellel rendelkeznek, es ezek u
temei temez
nek megfelel
oen szab
alyozz
ak a m
uveletek idobeli lefolyasait.
Busztpusok
Az alabbi tabl
azat o
ast ad az egyes buszrendszerekrol.
sszefoglal
Rovidtes
XT
ISA
EISA
VESA
PCI
AGP

Teljes Nev
eXtended Technologie
Industry System Application
Extended Industry System Application
Video Electronics Standard Association
Peripherial Component Interconnect
Accelerator Graphics Port

Szelesseg (Bit)
8
16
32
32
64
128

A PCMCIA. Teljes neven Personal Computer Memory Card International

Association. Az u
gynevezett hordozhato taskaszamtogepek buszrendszere. Tekintettel ezen modellek fejlettsegere, pontosan nem meghatarozhato a szelesseg.
A legelterjedtebb busz manaps
ag a PCI.
Az ISA busz
Az ISA az IBM PC-k legregebbi buszrendszere. Ennek ellenere par evvel ezelottig meg minden gepben volt legal
abb egy ilyen busz is. A busz regebbi 8 bites
valtozat
at mar az XT gepekben is megtalaljuk. Mara a korszer
u, es nagysebesseg
u
lokalis buszok kiszortott
ak (pl.: PCI). De ezek sokkal bonyolultabb feleptes
uek
es programoz
asuk is komplik
altabb. Az ISA buszon megtalaljuk a rendszerbusz
adatvonalait, cmvonalait s neh
any vezerlovonalat.
A 8 bites ISA busz: ezen a buszon h
usz cm, es nyolc adatvonalat talalunk.
A szamt
ogepek alaplapjaiban ugyanabba a slot-ba helyezz
uk a 8 ill., 16 bites
kibovtett (EISA) k
arty
akat is.
A 16 bites Extended ISA busz: itt 24 cm es 16 adatbit van. Az EISA busz 16
MB mem
oria cmzesere alkalmas (224 Byte).
A PCI busz (Peripheral Component Interconnect)
A PCI busz illeszt
o-helyeire merev lemezvezerlo, halozati kartya, grafikus kartya, multi-media b
ovt
o stb. csatlakozhat. Az osszes jel- es t
ukiosztas szabvanyos.
A mikroproceszor ugyanolyan sebesseggel tudja kezelni az eszkozoket, mint a me
moriat. Atfog
o megold
ast kn
al, szemben a VESA local busszal, ami elsosorban a
grafikat, m
asodsorban gyors merevlemezeket tamogat. Transzparens marad akkor
is, ha 64 bitesre bovtik a cm- es adatbuszt: a buszszelesseg ilyenkor megduplazodik, de megmarad a kompatibilit
as a 32 bites periferiakkal.
Mivel a PCI buszhoz csatlakoz
o bovtokartyak a mikroprocesszor nelk
ul is
tudnak egym
assal kommunik
alni, a CPU tehermentestheto.

3.2. MONITOROK, VIDEOKARTY

AK.
AZ X

23

Egyszer
ubben kezelhet
o, mint a hagyom
anyos PC buszok, egy-egy bovtokartya beeptese sor
an nem kell jumperelni, setup-olni: minden bovtokartyahoz
rendeltek egy u
n. konfigur
aci
os regisztert, amit bootolaskor a mikroprocesszor
kiolvas, es felismeri, milyen k
artya van az illesztohelyen, azonnal le is futtat installalo, inicializ
al
o programot.
A PCI busz nem processzorf
ugg
o, nemcsak Intel processzorokkal hasznalhato,
hanem akar RISC processzorokkal is. Ezert nemcsak az asztali gepeknel, hanem
munkaallomasokn
al, szervereknel is j
ol alkalmazhato. Mivel olyan aramkoroket
is kepes kezelni, amely a szok
asos 5 volt helyett csak 3.3 voltot vesznek fel, a
hordozhato gepeknel is geretes megold
ast knal.
A PCI szabv
anyban meghat
aroztak egy osztott illesztohelyet (shared slot),
amit ISA, EISA vagy MC busszal egy
utt lehet hasznalni. Erre az illesztohelyre
hagyomanyos b
ovt
ok
arty
akat vagy olyan PCI kartyakat lehet tenni, melyek az
emltett buszrendszerek egyiket is haszn
alj
ak (a gyartoknak tehat egyetlen kartyat kell fejleszteni
uk!).
Az 1992-ben kiadott els
o PCI szabv
anyt 1993-ban kovette a PCI 2.0, es 1995ben jelent meg 2.1. A PCI szinkron sn. Elso defincioja 32 bit szelesseg
u, 33
MHz-es orajellel (4*33=132 MB/sec). M
asodik valtozata mar 64 bit szelesseget
is megenged, igazodva az akkor megjelen
o Pentiumhoz (264 MB/sec). A 2.1-s
valtozat mar 66 MHz-re n
ovelte az
orajelet (524 MB/sec). Ezek a sebessegadatok
termeszetesen csak elmeleti maximumok, a gyakorlatban ezek 50-80 szazaleka
erheto csak el. Ennek oka: a PCI busznak nincsenek k
ulon cm es adatvezetekei, ugyanazt a vonalakat haszn
alja cm es adatbuszkent egyarant. Hagyomanyos
(nem blokkos) adat
atvitelnel a veszteseg eleg nagy, ezert ha csak lehet, a PCI
burst modban dolgozik, de meg gy is kellenek ciklusok pl, varakozasokra, maguknak a cmeknek
atk
uldesere stb. Mindenesetre manapsag a szemelyi szamtogepek
buszrendszere a PCI buszrendszer.

3.2.

Monitorok, videok
arty
ak. Az X

3.3.

Merevlemezek

A merevlemezek (Hard disk, Winchester, stb.) olyan eszkozok, amikben (a

porosodas ellen hermetikusan lez
arva) egymas alatt tobb magneses reteggel
ellatott korong es hozz
ajuk tartoz
o olvasoro fejek (valamint leptetomotor
es sok minden m
as) tal
alhat
oak. A korongokon koncentrikus korokben felrva
talalhato az inform
aci
o. Egy ilyen k
ort s
avnak (track) nevez
unk, az egymas alatti
korongok azonos sugar
u s
avjait pedig egy
uttesen cilindernek. Egy sav tovabb van
szeletelve szektorokra, ez a lemez hozz
aferes alapegysege. Egy szektor altalaban

24

3. FEJEZET

ITOG
EP
FELEP
ITESE

A SZAM

512 byte hasznos adatot tartalmaz. (A szektoron bel

uli adattarolas reszletei
most nem erdekesek.) Egy koronghoz 2 olvasoro fej (head) tartozik, a korong
mindket oldalahoz egy. Neha e miatt fej helyett oldalt (side) szoktak emlegetni.
Egy szektorhoz u
gy fer
unk hozz
a (
ugy cmezz
uk meg), hogy megadjuk, melyik cilinderen (milyen sugar
u k
or
on), melyik fejjel olvasva/rva, a sav hanyadik
szektoraban van az adat. Ezt a cmzest C/F/S (angol rovidtessel C/H/S) cmzesnek nevezz
uk. A cilinder es a fej cm 0 kezdet
u, mg a szektor cm 1tol indul.
A lemezek ilyen (C/F/S) mertekegysegben megadott meretet lemez geometrianak nevezz
uk. Ezt az erteket (illetve mint majd kesobb latni fogjuk valami
hasonlot) a szoftver (peld
aul diszk partcionalo szoftver) a BIOStol tudhatja
meg.
AT buszos lemezek
A kezdeti MFM (Modified Frequency Modulation) illetve RLL (Run Length
Limited) lemezek is, valamint illeszt
okartyaik is egyszer
u feleptes
uek voltak. Az
illesztokartya es a lemez k
oz
ott soros vonalon kozlekedtek az adatok, azokat az
illesztokartya szedte
ossze byteokba. (Ez nagy gatja volt a sebessegnovekedesnek is.) Az illeszt
ok
artya neh
any parancsot ismert, ezekben a szektor cmzeset 10
bites cilinder, 4 bites fej, es 6 bites szektor cm adta.
Az IBMPC es kl
onjainak BIOSa ezert (int 13hs hvasok, Disk I/O) egy
szavas regisztert (CX) haszn
al a cilinder+szektor cm megadasara (10 bites cilinder es 6 bites szektorcmek), es egy byteos regisztert (DH) a fej cmzesere
(mivel kisebb nem volt :). Ez, mint l
atni fogjuk, sok problemahoz vezetett a kesobbiekben.
Az adat
atviteli sebesseg n
ovelese erdekeben kesobb az IDE (Integrated Device Equipment, m
asok szerint Integrated Drive Electronics) mas neve ATA (AT
bus Attachment) meghajt
okat kezdtek alkalmazni. Ezekben mar egy beeptett
processzor vegzi a feladatok nagy reszet, az egyszer
u feleptes
u illesztokartya fele
16 bites parhuzamos adatvonalakon megy az informacio. Igy meg nagyobb kabelhosszak (kisebb k
abelsebesseg) eseten is joval nagyobb sebesseg erheto el, mint
az MFM lemezek soros
atvitele eseteben.
Az IDE lemezek illeszt
okarty
aja a szamtogep (a szoftver) felol nezve kompatibilis maradt a kor
abbi MFM k
artyakkal. A lemez melle eptett processzor
viszont egyeb dolgokra is haszn
alhat
ova valt, pl. eltakarhatja a lemez fizikai kezeleset: A lemezen bel
ul v
altoz
o szektorszammal dolgozhat a kapacitas novelese
erdekeben (a k
uls
o, nagyobb ker
ulet
u savokban tobb informacio fer el ugyanis,
mint amit a bels
o, r
ovidebb s
avokra megallaptott szektorszam lehetove tenne),
a k
ulvilag fele viszont mondhat egy
allando szektorszamot. Az u
jabb lemezeknel
szokas az is, hogy a lemezter
ulet egy reszet fenntartjak hibajavtasra, es amikor

3.3. MEREVLEMEZEK

25

egy szektor bizonytalankodni kezd, a beeptett processzor automatikusan lecsereli

egy jora. Igy a kor
abbi szoftverekkel val
o kompatibilitas megtartasaval lehetett a
biztonsag novelese mellett meg t
arol
okapacitast es atviteli sebesseget is novelni.
Teh
at IDE lemezek eseteben m
ar elegge bizonytalan dolog geometriarol beszelni, ennek ellenere a lemezek szimul
alnak kifele ilyen adatot. Sot, lekerdezheto
a lemezek geometri
aja. Az IDE vezerl
o kicsit meg is novelte a lehetseges kezelheto lemezmeretet: 16 biten cmzi a cilindert, tovabbra is csak 4 biten a fejet, es
8 bitre nott a szektorok cme is.
Ezek szerint IDE lemez eseteben a lehetseges maximalis kapacitas (16 bit + 4
bit + 8 bit = ) 65536 cilinder * 16 fej * 255 szektor * 512 byte = 127.5 GigaByte,
a cmzes nehany evig meg elegend
onek t
unik (Megj: a szektor cm 1tol indul,
ezert 8 bitbol csak 255 lehet
oseg lesz.)
Amennyiben BIOSt haszn
al az oper
aci
os rendszer, akkor annak korlatait is
figyelembe kell venni ilyen maximumok sz
amtasanal: (10 bit + 8 bit + 6 bit = )
1024 cilinder * 255 fej * 63 szektor * 512 byte = 7.8 GigaByte, ez sem olyan rossz
meret azert, bar lesznek sokan, akiknek j
ovore mar sz
uk lesz. (Megj: a fej cm
0..254 lehet csak, ez 255 lehet
oseg, a szektorcm 1rol indul, ez 63 lehetoseg.)
Ha viszont
osszevonjuk a ketfele geometriat, abbol maximalis kapacitaskent
10 bit cilinder, 4 bit fej es 6 bit szektorcm adodik, ez viszont csak 1024 * 16 *
63 * 512 byte = 504 MegaByte, ami m
ar ma mindenkinek sz
uk keresztmetszet!
Ennek feloldas
ara tett lepesekr
ol kicsit kes
obb lesz meg szo.
Megjegyzes: Van, aki 528 mega / 8.4 giga / 136.9 gigarol beszel 504 mega
/ 7.8 giga / 127.5 giga helyett: att
ol lett nagyobb a kapacitas, mert megelegedett kilobyteonkent 1000 bytetal 1024 helyett, es hasonlokeppen kerektett
a mega illetve giga v
alt
askor is. Ilyen k
onny
u a semmibol nehany tz/szaz/ezer
MegaByteot csin
alni! :)))
SCSI buszos lemezek
SCSI busz esetebe els
o k
ozeltesben nincsenek ilyen problemak, mert nem
C/F/S rendszerben, hanem egyetlen line
aris szektorcmkent kell cmezni a lemezt.
Megis, BIOSt haszn
alva (teh
at bootol
askor illetve DOS alatt vegig) az int13
parameterei tov
abbra is C/F/S adatokat v
arnak, gy valamit megiscsak tudnunk
kell a geometri
ar
ol (es mellesleg a 7.8 GigaByteos korlat gy ide is bejon).
A lemez fizikai geometri
aj
at le lehet kerdezni a SCSI buszon kereszt
ul, viszont
nem igazan ez az adat az, ami a BIOS szempontjabol erdekes (mert gy gyakran
1024nel joval t
obb cilinder j
onne ki). A geometria itt teljesen a BIOS bel
ugye
(itt BIOS alatt az illeszt
ok
arty
an lev
o BIOS bovtest kell erteni, amennyiben nem
alaplapra integr
alt SCSI meghajt
or
ol van sz
o), hiszen az int13ba bejovo C/F/S

26

3. FEJEZET

ITOG
EP
FELEP
ITESE

A SZAM

cmet a BIOS maga

atalaktja line
aris szektorcmme es mar csak azt k
uldi tovabb a lemezegyseg fele. Ezert gyakran 64 fejjel es 32 szektorral szamolnak a
BIOSok. Ennek szepeszeti el
onye van, ugyanis gy egy cilinder merete kereken 1 MegaByte, gy a partci
os t
abl
aban a partcio annyi megabyteos, ahany
cilindert lefoglal. H
atr
anya viszont, hogy csak 1 GigaByteig hasznalhato. Ennel
nagyobb kapacit
as
u lemezeknel gyakori valasztas a 255 fej es 63 szektor, amikkel a BIOS
altal elerhet
o majd 8 GigaByteos teljes kapacitas kezelheto. Nehany
SCSI csatol
on
al (pontosabban az abban levo BIOS bovtesnel) engedelyezni kell,
hogy hajland
o legyen 1024 MegaByte fole menni, vagyis max1024/255/63as
geometri
at szimul
alni.
Nagy kapacit
as
u AT buszos lemezek
Terj
unk most vissza az IDE lemezekhez: Ha a BIOSon kereszt
ul erj
uk el
a lemezt, 504 MegaBytera korl
atoz
odik a cmezheto kapacitas (emlekezteto kicsit korabban). Ennek felold
as
ara ketfele megoldast talaltak ki. Az egyik azonos
a SCSI lemezeknel alkalmazottal: a modernebb IDE lemezeknel bevezettek u
j
parancsokat, amikkel nem C/F/S rendszerben, hanem linearis szektorcmmel erheto el a lemez. Ezt LBAnak (Linear Block Addressing) szokas nevezni, 28
bites linearis cmekkel lehet gy dolgozni, tehat 128 GigaByteot lehet kezelni.
Persze itt is
at kell alaktani ezt a linearis cmet C/F/S cmzesse akkor, amikor
a BIOS int13 hv
as
at kell haszn
alni (bootolaskor illetve DOS alatt). Ilyenkor is
a SCSI csatolokn
al lertak szerint j
arnak el a BIOSok, tehat szimulalnak valamilyen szimpatikus geometri
at, es egyben lecsokkentik a hasznalhato meretet 7.8
GigaBytera.
A m
asik megold
asn
al is azt hasznalja ki a BIOS, hogy a fej cmzesere a DH
regiszterben 8 bit
all rendelkezesre 4 helyett: az eredeti C/F/S geometria helyett
egy C/F/S geometri
at szimul
al a BIOS befele (a szoftver fele), ahol C=C/n
es F=F*n. Az n konstanst pedig u
gy allaptja meg, hogy C 1024nel ne legyen
nagyobb. (n elvileg b
armilyen egesz szam lehetne, de ketto hatvanyt szoktak csak
hasznalni a BIOSok, gy szorz
as helyett shift is elegendo.) Kifele, a lemezegyseg
fele termeszetesen a fizikai C/F/Sre alakt vissza mindent a BIOS. Ezzel a
megoldassal teh
at nincs sz
ukseg arra, hogy a lemez tudja az LBAt. Ilyenkor is
7.8 GigaByte a lehetseges maxim
alis lemezmeret.
A BIOS setupban
altal
aban az eredeti, tehat nem a szimulalt geometriat kell
bealltani, illetve automatikus lemezfelismereskor is azt rja ki a BIOS. Azt, hogy
melyik szimul
aci
os megold
ast haszn
alja a BIOS, tipikusan a setupjaban lehet
bealltani LBA illetve Large neven. Mindket esetben majdnem 8 GigaByte
kapacitasig kezelhet
o gy (teh
at BIOSon kereszt
ul) egy lemez.
Regebbi BIOSok nem tudtak ilyen szimulalast, ezert leteznek olyan disk
managerek (pl. OnTrack vagy EZDrive), amik a BIOS helyere lepnek mar

3.3. MEREVLEMEZEK

27

bootolaskor, maguk kezelik a diszkeket es elvegzik ezt a geometriaatalaktast.

Ezekrol nem tudok sokat, de remelhet
oleg ki is halnak idovel (ha ki nem haltak mar:). Ha megis ilyenekr
ol akarsz olvasni, valamennyi informacio van roluk a
John Wehman es Peter den Haan
altal karbantartott ATAFAQban (magyarorszagon peldaul az ftp.vein.hu/pc/doc/atafaq191.zip cmen talalhato).
Ugyanebben a FAQban tal
altam ket erdekes BIOS bug lerast:
Nehany regebbi (1996 el
otti) BIOS rosszul kezeli a 4096 (masok a 8192) cilindernel (2016 illetve 4032 MByten
al) nagyobb kapacitas
u lemezeket. Ezeknel
meg lehet prob
alni a BIOS setupj
aban kezzel atalltani a lemez kapacitasat 4095
(illetve 8191) cilinderre, a t
obbi ter
ulet DOS szamara elerhetetlen (Linuxbol azert
az is hasznalhat
o).
Mas BIOSok 8192 cilindernel nagyobb kapacitas eseten n=16tal (shift 4)
szamolnak, hogy a cilinderszam 1024 al
a ker
uljon (lasd nehany paragrafussal feljebb). Ez viszont az eredeti 16 fejb
ol 16*16=256 fejet csinal, ami mar nem abr
azolhato 8 biten! Ha a BIOSban ilyen hiba van, azt lehet tenni, hogy a BIOS
setupjaban kezzel
at
alltjuk a fejsz
amot 16rol 15re, a cilinderszamot pedig
xrol x*16/15re (lefele kerektve). (Az ATAFAQ szerint ilyen modostast mindig megtehet
unk, de nekem hi
anyzik egy k
ozb
ulso lepes, hogy megertsem. Esetleg
valaki ki tud segteni?)
[Egy altalam (is?) tal
alt DOSBoot hib
arol, ami szinten 2GByte kornyeken
j
on elo, kesobb lesz sz
o.]
Partcion
al
as
A PCk merevlemezen (ha pl. DOS lemezkent van formazva,) 2 boot szektor
talalhato, szemben pl. a hajlekony lemezzel, ahol csak egy. A fo boot szektor a
lemez fizikailag els
o szektora (0
as cilinder, 0as fej, 1. szektor, a tovabbiakban
0/0/1), szokas MBRnek is nevezni (Master Boot Record). Ez az 512 byteos
szektor tartalmaz egyreszt egy Intel x86 gepi kod
u betoltoprogramot, masreszt
a szektor vegen egy 4szer 16 byteos t
abl
azatot, amit ket byte, 0x55 es 0xAA
oles 16os sz
amrendszerben lert szamot jelent). Ez
zar le (Megjegyzes: a 0x jel
a 64 byteos t
abl
azat a partci
os t
abla.
A partcios t
abl
azat segtsegevel a merevlemezt eredetileg maximum 4 tartomanyra, partci
ora lehetett osztani. Ezek a partciok tartalmazhatnak akar egyforma, akar k
ul
onb
oz
o oper
aci
os rendszerekhez tartozo lemezter
uletet. A lemezt
akkor is erdemes lehet t
obb reszre partcionalni, ha csupan egyetlen operacios
rendszert hasznal rajta az ember, errol esetleg kesobb meg rok. (Illetve ha valakinek van kedve rni, vagy m
ar letez
o linkje van, szoljon)
A partcios bejegyzesek feleptese
A tablazat egy 16 byteos bejegyzese a kovetkezo adatokat tartalmazza:

28

3. FEJEZET

ITOG
EP
FELEP
ITESE

A SZAM

F[1]: boot flag (bootolhat

oe a partcio)
B[3]: a partci
o els
o szektora (cilinder/fej/szektor cmkent megadva)
T[1]: a partci
o tpusk
odja (durvan: az operacios rendszer kodja)
E[3]: a partci
o utols
o szektora (cilinder/fej/szektor cmkent megadva)
R[4]: a partci
o els
o szektora a partcios tabla cmehez kepest, szektorokban
S[4]: a partci
o merete szektorokban

Megjegyzesek:
1. A t
abl
azatban az adatok a fenti sorrendben talalhatoak
2. A z
ar
ojelben lev
o sz
amok az adat meretet adjak byteban
3. A cilinder/fej/szektor (C/F/S) cm fej,szektor,cilinder sorrendben szerepel
a t
ablazatban, 8,6,10 bitkent k
odolva (ahol a 10 bites cilindercm also 8
bitjet a harmadik byte adja, felso 2 bitjet pedig a masodik byte legnagyobb
helyiertek
u ket bitje)
Elso r
anezesre l
atszik, hogy a t
abl
azat meglehetosen redundans: Ugyanaz az
adat, a partci
o kezdete, ketfelekeppen is meg van adva: C/F/S cmkent, illetve
(relatv) szektorcmkent is. A partci
o vegenek C/F/S cme is egyertelm
uen meghatarozza a partci
o meretet, ami ennek ellenere meg van adva. Ezeknek a mennyisegeknek ugyanazt az adatot kell eredmenyezni
uk, egyebkent a bejegyzest a k
ulonfele oper
aci
os rendszerek illeg
alisnak veszik, es figyelmen kv
ul hagyjak.
C/F/S cmmel csak az els
o 1024 cilinderen levo (pl. 504 MegaByteig,
illetve m
odostott geometria eseten tipikusan 1 GigaByteig, maximum 7.8
GigaByteig terjed
o) partci
okat adhatunk meg, viszont a partcios tablaban
szinten szerepl
o szektorcmmel ennel sokkal nagyobb a korlat: 2 TeraByte (2048
GigaByte). Ezert az OS/2 es a Linux csak a szektorcmet hasznalja ezekbol az
adatokbol (hiszen semmi sem k
oti
oket a BIOS C/F/S korlataihoz), es a messzi
partciok kezd
o illetve befejez
o C/F/S cmekent a partcios tablaban 1023/xx/yy
(az utolso C/F/S-kent cmezhet
o szektor) szerepel. (Regebbi Linux fdisk meg nem
figyelt erre, a cmet modul
o 1024 tette a partcios tabla C/F/S bejegyzeseibe, ez
az OS/2-nek nem mindig tetszik:) A boot-olando partcionak viszont az elso 1024
cilinderen bel
ul kell lennie (legal
abbis azon file-oknak, amikre a boot-olas kozben
sz
ukseg van), hogy a BIOS el tudja azt indtani. Hogy ez megabyte-ban mit jelent, az m
ar a BIOS
altal haszn
alt (illetve szimulalt) diszk geometriatol f
ugg. (pl.
504 mega, 1 giga, 7.8 giga)
Erre a tem
ara meg visszater
unk, most viszont maradjunk az eredeti, C/F/S
es szektorcm redundanci
aj
an alapul
o partcios bejegyzeseknel.

3.3. MEREVLEMEZEK

29

A partci
o helye
A redundans inform
aci
ok kisz
amt
as
ahoz (meg egyebkent is:) tudnunk kell a
lemez geometri
aj
at, teh
at hogy a lemezegysegen egy cilinder hany fejet, illetve egy
fej hany szektort tartalmaz, nevezz
uk ezt rendre FPC-nek illetve SPF-nek. A legt
obb operacios rendszer elv
arja meg, hogy egy partcio cilinderhataron kezdodjon,
illetve vegzodjon. Ett
ol csak a partci
os t
ablat kozvetlen
ul koveto partcio kezdocme terhet el, ami fej hat
aron kell kezd
odjon. (Ebbol kovetkezik egyebkent,
hogy a partcios t
abla egyetlen szektorja utan kovetkezo SPF-1 darab szektor
kihasznalatlan marad; neh
any boot manager kepes ide koltozteti magat.)
Szoval:
A partcios t
abla helye PC cilinder, PF fej es PS szektor:
PC = 0 (legal
abbis az MBR eset
eben)
PF = 0
PS = 1
Egy partcio kezdete BC cilinder, BF fej es BS szektor:
BC = szabadon v
alaszthat
o
BF = 0 vagy 1 (part
ci
os t
abl
at k
ovet
o part
ci
on
al lehet 1)
BS = 1
A partcio vege EC cilinder, EF fej es ES szektor:
EC = szabadon v
alaszthat
o
EF = FPC-1
ES = SPF
A partcio kezdetenek R relatv szektorcme:
R = ((BC-PC) * FPC + BF) * SPF
A partcio S merete szektorban:
S = ((EC+1-BC) * FPC - BF) * SPF
Ezek a kepletek csak akkor alkalmazhat
oak, ha a partcio kezdete es vege
jolnevelt, cilinderhat
aros, ahogy nem sokkal fentebb rtam. A kepletben azert

szerepel PC erteke, mert (majd kes

obb l
atni fogjuk) van olyan partcios tabla is,

30

3. FEJEZET

ITOG
EP
FELEP
ITESE

A SZAM

ami nem a 0/0/1-es cmen tal

alhat
o, hanem PC/0/1-en. Az ezt koveto legelso
partciora is igaz az, hogy eleg, ha fej hataros cmen kezdodik.
Lehet egyebkent kserletezni vele, hogy nem hagyunk lyukat az elso partcio
elott (en meg nem tettem ilyet:). Ha szereti valaki a veszelyeket, probalkozhat azzal is, hogy nem cilinderhat
aron fejez be egy partciot. Ekkor a fenti kepletek picit
bonyolodnak. Valahol azt olvastam, hogy ami ezt biztos nem szereti, az a DOS es
az OS/2. Megzavarhat m
as oper
aci
os rendszereket is, peldaul akkor, hogyha egy
SCSI csatol
on nincs engedelyezve a BIOS bovtes: Ekkor a partcios tablaban szimulalt diszk geometri
at a megfelel
o fdisk program (pontosabban a diszk vezerlo
(driver) program) mag
ab
ol a partci
os tablabol probalja kitalalni, tobb-kevesebb
sikerrel ha nem cilindenhat
aros a partcio, inkabb kevesebb sikerrel..
A FreeBSD r
ogt
on kezd
odhet az MBR utan, nem kell feltetlen
ul cilinderhatarra tenni. Install
al
asn
al v
alaszthat
o, hogy a 2-es szektorra ker
uljon, vagy pedig
cilinderhat
arra.
Szerencsere ezeket a kepleteket nem kell s
ur
un hasznalnunk; az fdisk jelleg
u
partcio m
odost
o programok ezt a sz
amtast automatikusan elvegzik. Ami szemely szerint nem tetszik benn
uk (sem a dos-os, sem a linux-os fdisk-ben), az az,
hogy mag
at a partci
o kezd
ocmet is elrejtik (bar linux alatt a cfdisk-kel van lehetoseg table form
atum
u haszn
alatra is). A kedvenc partci
o nezegeto modosto
programom a Norton fele DiskEditor (DE), amivel a partcios tablaban talalhato
minden inform
aci
ohoz hozz
a lehet ferni, e mellett pedig ad egy jo eszkozt is, amivel a redund
ans adatok egyiket automatikusan kiszamttathatjuk az utan, hogy
a masikat berjuk. Persze tudom, zlesek es pofonok. . .
A linux fdisk eseten arra meg figyelni kell, hogy a cilinderek szamozasat ez a
program nem 0-t
ol, hanem 1-t
ol kezdi!

A boot flag
Ennek a byte-nak az erteke 0 (inaktv) vagy 0x80 (aktv) lehet. Az MBR-ben
levo boot program (illetve programocska) ebbol tudja azt, hogy a 4 koz
ul melyik az a partci
o, amit el kell indtania. Pontosabban az eredeti (egyszer
ustve
fogalmazva: DOS-os) boot program viselkedik gy. Ha lecserelj
uk valamilyen boot
manager-re, vagy egy m
asik oper
aci
os rendszer (pl. Linux) betolto programjara,
az szedheti ezt az inform
aci
ot m
ashonnan is, gy nem kell a boot flag-ben feltetlen
ul 0x80-as erteknek lennie a bootolando partcional. A DOS viszont nem csak
bootolaskor haszn
alja ezt a flag-et, hanem kesobb is ebbol tudja, hogy melyik is
az a partci
o, ahol saj
at maga van, es amibol a C: drive kell legyen, tehat DOS-os
partcion
al (ha azt akarjuk boot-olni) akkor is be kell alltani ezt a flag-et, ha
maga a boot program (pl. a linuxos lilo) ezt nem kvanja.

3.3. MEREVLEMEZEK

31

Az elozoek azt is jelentik, hogy lehetseges a partcios tablaba tobb DOS partciot is tenni (ezek k
oz
ul az lesz a C: drive, amelyiknek a boot flag-je aktv),
illetve nem feltetlen
ul az els
o partci
onak kell lennie a DOS-os partcionak. Nagy
kapacitas
u lemezek eseteben van azonban egy korlat, aminel nagyobb cmen nem
kezdodhet olyan DOS partci
o, amir
ol boot-olni akarunk: A DOS partcio elso
szektora (az u
gynevezett boot record) szinten tartalmaz egy adatstrukt
urat, es
azon kv
ul egy kis programocsk
at. Ennek a programocskanak resze egy szubrutin, ami linearis cmb
ol C/F/S cmet sz
amt ki. Ebben a rutinban van egy bug
(programhiba), aminek eredmenyekent nem boot-ol (Non-System disk hibat jelez) a rendszer, hogyha a bet
oltend
o szektor (IO.SYS elso 3 szektora) cmeben
C*F erteke 65535-nel nagyobb lenne. Ha peldaul nagy kapacit
as
u SCSI lemez
unk
van (tipikusan XX/255/63-as geometri
aval), akkor az IO.SYS kezdete legfeljebb
a 257-es cilinderen lehet, teh
at 2015 MegaByte-nal (1.96 GigaByte-nal) korabban
kell a DOS partci
ot kezdeni. (IDE lemez eseten mas geometriaval, de hasonlo
cmre (2016 MegaByte) ad
odik a hat
ar.)
A problema megold
as
ara csin
altam egy patch-et, hogyha sz
ukseged van ra,
szoljal. Ezen patch lehet
ove teszi 2 GigaByte-nal magasabb cmen kezdodo DOS
partcio boot-ol
as
at is.
(A Windows 95 install
al
asa m
odostja a boot programot is, es abban mas
modszerrel szamtj
ak ki a C/F/S cmet, itt mar nincs az elobb emltett programhiba.)
A partci
o tpusk
odja
Ez a byte rja le azt, hogy az adott partcio milyen adatokat (milyen operacios
rendszert, pontosabban milyen file rendszert) tartalmaz. Nulla ertek
u kod jelzi
azt, hogy a partci
os bejegyzes nincs haszn
alva, a tobbi koz
ul pedig a legfontosabbakat itt osszestem: (A 0x r
asm
od 16-os szamrendszerbeli szamot jelez)
0x01: DOS, 12 bites FAT filerendszer
0x04: DOS, 16 bites FAT filerendszer
0x06: DOS, 16 bites FAT filerendszer, >32 MByte (max 2GByte) partci
omeret
0x07: OS/2, HPFS filerendszer vagy Windows NT, NTFS filerendszer
0x0A: OS/2 boot manager
0x63: GNU Hurd
0x64: Novell Netware 2

32

3. FEJEZET

ITOG
EP
FELEP
ITESE

A SZAM

0x65: Novell Netware 3

0x81: Linux, Minix filerendszer
0x82: Linux, Swap partci
o
0x83: Linux, EXT2FS filerendszer

Ujabb
k
odokr
ol kes
obb lesz sz
o.
Valoj
aban egy norm
alis oper
aci
os rendszer eseteben ezek a kodok nem kellenenek nagy fontoss
aggal br
oknak lenni
uk, ott csak azert hasznosak, mert az fdisk
ezekbol ki tudja rni, hogy az adott partcionak mi a neve. Azert van nehany
kivetel: az 5-
os k
od (ami fentebb nem is szerepel) kit
untetett szereppel rendelkezik, errol k
ul
on fejezet sz
ol. A DOS csak a sajat partcioival hajlando foglalkozni,
u
gyhogy ott fontos, hogy a partci
o tpusa 6-os legyen (ma mar az 1-es es 4es ertek nem haszn
alatos). (Hallottam meg egy 0xF2-es DOS partciokodrol is,
SecondaryDOS neven, de nem tudom, mit takar...)
Az Extended partci
o
Az 5-
os tpus
u partci
o kit
untetett szereppel rendelkezik: Ennek segtsegevel
lehet negynel t
obb partci
ot csin
alni.
Mint eddig l
attuk, a partci
os t
abla 4 bejegyzes szamara biztost helyet. Ez
hamar kevesnek bizonyult. Megold
askent sok minden szoba johetett volna (pl.
meg egy szektorral kib
ovteni az MBR-t, hiszen u
gyis lyuk van mogotte), de a
Microsoft (vagy IBM?) m
ast v
alasztott: Az egyik partciot a 4 koz
ul ki lehet
nevezni b
ovt
o partci
onak, amit azt
an elvileg tetszolegesen sok logikai partciora
lehet vagni (mindj
art sz
o lesz r
ola, hogy hogyan). Ezeket elegge felrevezeto modon
logikai DOS drive-oknak szokta a DOS-os fdisk nevezni, pedig egyaltalan nem
csak DOS partci
okat lehet ezen a m
odon letrehozni.
Csak egyetlen partci
o lehet b
ovto (a tovabbiakban angol elnevezessel: extended) a 4 k
oz
ul. Ha ak
ar kezzel megprobalunk csinalni tobb 5-os kod
ut, akkor
is csak az els
o ilyet haszn
alja minden operacios rendszer, a tobbit figyelmen kv
ul
hagyjak.
A partci
ok l
anca
Az 5-
os tpus
u bejegyzest val
oj
aban egy pointerkent kell felfogni, ami egy
u
jabb partci
os tabl
ara (szektorra) mutat. Ott a 0x1BE cmen szinten 4 bejegyzesnyi hely van, amit az MBR-hez hasonloan 0x55 es 0xAA zar le (ez fontos!).
Viszont a szektor eleje nem tartalmazza feltetlen
ul a gepi kod
u programocskat. A

33

3.3. MEREVLEMEZEK

negy bejegyzesb
ol csak kett
o lehet kit
oltve (b
armelyik ketto), megpedig u
gy, hogy
az egyik bejegyzes egy normalis partci
o ler
asa, a masik pedig (ha van masik)
egy u
jabb 5-os tpus
u Extended partci
o bejegyzes, tehat egy u
jabb pointer.
Nehany elnevezesbeli kerdes (el
ore elnezest kerek az angol-magyar keveredesert): Azokat a partci
okat, amiket az MBR partcios tablaja r le, primary (elsodleges) partci
oknak szok
as nevezni. Ezek koz
ul az az egy, aminek 5-os a kodja,
az extended partci
o. Az extended partci
o reszeit logikai partcioknak (neha secondary (masodlagos) partcioknak) nevezz
uk. Ezen logikai partciokat megelozo
es definialo partci
os t
abl
aknak nem szoktak nevet adni, de nevezhetj
uk oket
masodlagos partci
os t
abl
aknak. Mindezek viszonyat a kovetkezo abrak segtik
megerteni:
A szokasos elrendezes pl. 4 adatpartci
o eseten egy primary es harom logikai
partcio:
hda
MBR
Part1
Ext1

Ures

Els
o partci
o
hda1
data1
hda1
C:

Extended partcio
hda2
Part2
Ext2

Ures

Ures

data2
hda5
D:

Part3
Ext3

Ures

Ures

data3
hda6
E:

Part4

Ures
u
res

Ures

data4
hda7
F:

Itt Ext1 mutat Part2 partci

os t
abl
aj
ara, Ext2 mutat Part3 partcios tablajara,
Ext3 pedig Part4 t
abl
aj
ara.
Ha pedig pl. az utols
o adatpartci
ot nem az extended-be rakjuk, hanem k
ulon
primary partci
okent kezelj
uk:
hda
MBR
Part1
Ext1
part4

Ures

Els
o partci
o
hda1

data1
hda1
C:

Extended partcio
hda2
Part2
Ext2

Ures

Ures

Ures

Utolso partcio
hda3
Part3
data3
hda5
D:

Ures
data4

Ures

Ures

hda6
E:

A tablazatokba bejel
oltem, hogy a lemez egyes reszeit Linux alatt milyen
/dev/hdaX device-on erhetj
uk el (felteve, hogy az elso IDE hard disk-rol van
szo), illetve azt is, hogy DOS alatt milyen drive bet
u rendel
odik hozzajuk. (A
kivalasztott peld
aban veletlen
ul mindket esetben ugyanaz a DOS drive bet
u rendelodik a partciokhoz, de ez m
as esetekben bonyolultabban alakul.)
A partciok ut
olagos m
odostas
an
al sz
ukseg lehet arra, hogy a lanc belsejebe
sz
urjunk bele egy u
j partci
ot. Ezt tapasztalatom szerint nyugodtan megtehetj
uk,

hda3
F:

34

3. FEJEZET

ITOG
EP
FELEP
ITESE

A SZAM

sem DOS, sem Linux alatt nem kell a fizikai sorrendnek kovetnie a logikait. Meg
az sem okoz gondot, ha a logikai partciok koz
ul nemelyik kilog az extended
partciob
ol. Ilyenkor viszont m
ar nagyon vigyazni kell arra, nehogy utolag kezi
modost
as helyett fdisk-kel pr
ob
alkozzunk, ami esetleg rosszul merheti fel, hogy
maradt-e u
res
(part
cion
a
latlan)
hely a lemezen. Mindenesetre a Linux-os fdisk

warning-ot mond olyan esetben, hogyha ilyesmire utalo dolgot tapasztal, pl. ha
a lanc visszafele mutat. Ha tudjuk, hogy mit csinalunk, ilyen warning mellett is
nyugodtan alhatunk azert :-)
A m
asodlagos partci
os t
abl
ak saj
atoss
agai

Osszegezve
teh
at: A logikai partci
okat nem az MBR partcios tablaja, hanem
a masodlagos partci
os t
abl
ak rj
ak le. Pontosabban minden masodlagos partcios
tabla egyetlen logikai partci
ot r le, ezen kv
ul egy pointert tartalmaz(hat) egy
u
jabb masodlagos partci
os t
abl
ara. Ha tobb bejegyzes is lenne benne, azt az
operacios rendszerek figyelmen kv
ul hagyjak, ennek kovetkezteben a partciokbol
nem lehet pl. egy f
at szerkeszteni.
A partci
o helye cm
u fejezetben a partcio kezdtenek relatv kezdocmet megado kepletben szerepelt a partci
os t
abla cilindercme (PC). Ennek igazan most
van szerepe, hiszen a m
asodlagos partciok eseteben lesz csak ezen ertek nullatol
k
ulonboz
o. Teh
at a relatv szektorcm a partciot defini
alo partcios tablahoz
kepest relatv. Amire figyelni kell, az az, hogy a redundansan megadott partcio kezdetnek csak a line
aris szektorcme relatv a megfelel
o masodlagos partcios
tablahoz, a C/F/S cme nem, az tovabbra is abszol
ut cm! Persze erre figyelni
csak akkor kell, ha valaki kezzel (nem fdisk-kel) akarja a partcios tablakat modo ezt u
stani. En
gy szoktam, hogy a C/F/S cmeket rom csak be, aztan a Norton
fele DiskEdit-tel kisz
amttatom a line
aris cmet.
A partci
ok sorrendje (elnevez
ese)
Ebben a fejezetben arr
ol lesz sz
o, hogy DOS (es az ezzel ekvivalens Windows)
illetve Linux alatt k
ul
onb
oz
okeppen elrendezett partciok eseten milyen neven
ferhet
unk hozz
a azokhoz.
Linux eseteben k
onny
u a dolgunk: Az elso IDE csatolo Master vonalan levo lemez eseteben /dev/hdaX lesz a partciok neve, a Slave vonalnal pedig /dev/hdbX,
stb. SCSI diszkek eseten ugyanezek /dev/sdaX illetve /dev/sdbX, stb. X erteke
pedig az els
o negy partci
os bejegyzesben talalhato partci
oknal 1-tol 4-ig terjed.
Tehat ha a /dev/hda els
o es utols
o partcios bejegyzeseben van csak adat, akkor
a partciokhoz /dev/hda1 es /dev/hda4 neven ferhet
unk. Ha valamelyik partcio
extended, akkor az ott indtott l
anc partcioi /dev/hda5-tol kezdve kapnak nevet,

3.3. MEREVLEMEZEK

35

a lancolas sorrendjeben n
ovekv
o sz
amokkal. A lanc meretere egy (azt hiszem)
64-es praktikus limit van csak.
DOS eseteben (a Caldera OpenDOS egy kicsit mashogy csinalja, lasd kesobb)
a drive bet
uk kioszt
asa a k
ovetkez
ok szerint alakul:
1. Azok a partci
ok, amiknek nem DOS-os tpuskodjuk van, nem kapnak bet
ujelet.
2. C:-tol kezdve kapnak bet
ujelet a lemezegysegek MBR-jeiben levo legelso
DOS partci
ok. Ha t
obb els
odleges DOS partcio is van valamelyik lemez
MBR-jeben, azok ebben a lepesben nem kapnak nevet. Az elso lemezegyseg
eseteben van egy kis v
altoz
as ehhez kepest: ott a boot flag mondja meg,
hogy melyik primary DOS partci
o legyen a C: nev
u. (Azt nem probaltam
ki, hogy mi van m
asik lemezr
ol boot-ol
as eseten.) Ez a kiosztas akkor is gy
alakul, hogyha az extended (5-
os) partcio bejegyzese megelozne a partcios
bejegyzesek k
oz
ott az els
odleges DOS partcio bejegyzeset.
3. Ezek utan k
ovetkeznek az esetleges extended partcio logikai partcioi eloszor az els
o lemezegysegen, azt
an a m
asodikon, stb.
4. Veg
ul az MBR-ben meg megmaradt elsodleges DOS partciok kapnak bet
ujelet, el
osz
or az els
o lemezegysegen, aztan a masodikon, stb. Ezek a partciok akkor is a sor vegere ker
ulnek, hogyha a partcios bejegyzesek kozott
fizikailag megel
ozik is az extended partcio bejegyzeset!
Az elozo algoritmusnak egy furcsa k
ovetkezmenye az, hogy ha az ember egy
u
j lemezzel bovti a gepet, akkor az azon allokalt DOS partcio alapesetben az
elozoleg mar esetlegesen meglev
o C: es D: drive-ok koze fog furakodni (D: neven).
Ezen u
gy tudunk segteni, hogy a m
asodik lemezen eleve csak extended partciot
allokalunk. Ezt viszont kenytelenek vagyunk kezzel csinalni, mert a (dos-os) fdisk
nem hajlando ilyenre. Remelem, hogy ez a leras elegendo segtseget ad egy ilyen
manipulalashoz annak, akinek sz
uksege lesz ra.
A Caldera OpenDOS (illetve a Novell DOS is) a fentebbiektol kicsit elteroen
m
ukodik: a lemezen tal
alhato
osszes primary DOS partciot (ha van egyaltalan
t
obb) lekepzi els
o lepesben C: D: stb. bet
ukre, es utana kovetkeznek az extended
partcio drive bet
ui. Itt a boot flag nem j
atszik szerepet, mindig a legelso DOS
partcio lesz a C: drive. Azt meg nem pr
ob
altam, hogy hogyan alakul ez a kiosztas
akkor, ha tobb lemezegyseg is van a gepben...
Bar nem kapcsol
odik szorosan a tem
ahoz, de azert megjegyzem, hogy nehany
software (pl. diszk kompressz
al
o program) cserebereli a drive bet
uket, tehat a
fentebb lert kioszt
as m
odosulhat. M
asik furcsasag, hogy sok DOS program (pl.
nehany BIOS, az FDISK, stb.) az egyszer
useg kedveert C: es D: drive bet
ukkel

36

3. FEJEZET

ITOG
EP
FELEP
ITESE

A SZAM

hivatkozik a lemezegysegekre is pl. disk1 es disk2 helyett: Ez tipikus esetekben

meg sok partci
o eseten is j
o megfeleltetes, de vannak olyan helyzetek is, amikor
nem fedi a valos
agot.
Veg
ul
alljon itt egy, a tem
ankhoz kapcsolodo level a magyar linux-kezdo levelezesi list
ar
ol:
From: korn@eik.bme.hu
Date sent: Tue, 4 Nov 1997 15:40:09 +0100 (CET)
To:linux-kezdo@garfield.sch.bme.hu
Subject: Re: [lk] linux+dos+w95 nyalanksagok
On Sun, 26 Oct 1997, SZABO Zsolt wrote:
> szoval a fenti harom op.r-re van szukseg egy PC-n, es ezzel kapcsolatban
> lenne szuksegem egy kis megerositesre (hogy okosodjak):
Tudom, hogy mar kicsit regi a tema, de leirom, nalam hogy mukodik, hatha
meg erdekel valakit.
A helyzet annyival bonyolultabb, hogy a fenti harom oprendszeren kivul van
meg egy Caldera OpenDOS-om is.
Nos tehat:
A dos a /dev/hda1-rol toltodik be. A linux /dev/hda2-rol. A win95 a
/dev/hda3-rol. Az OpenDOS a /dev/hda4-rol.
Ezen kivul a /dev/hdc-n van meg egy linux, egy linux swap es egy dos
particio.
A bootmanageremet ugy hivjak, hogy Berets System Loader, es bsl???.zip
neven elerheto a sac-on (pl hercules.bke.hu). Eleg egyszeru volt
beallitani, semmit nem kellett trukkozni vele, csak a rewrite_table
jellegu opciojat kellett bekapcsolni.
A dos es a win95 azt a particiot latjak C-nek, amelyrol indultak. Tehat
win95 alol az a particio, ami DOS alol C:, E:-kent latszik (a D: mindket
esetben a /dev/hdc3.
A Caldera OpenDOS megtartja a particiok sorrendjet, tehat nem az neki a
C:, amelyikrol bootolt, hanem az elso primary DOS particio, amit talal.

3.3. MEREVLEMEZEK

37

A win95 installt ugy kellett megoldanom, hogy arra a particiora, amelyre

installalni akartam, eloszor raengedtem egy sys-t dos alol, a bsl
segitsegevel bebootoltam rola, es ugy inditottam a win95 setupot. (Nem
szabad hagyni, hogy a win95 rainstallalja magat a regi windblowsra.)
A Caldera OpenDOS installjanal is valami hasonlot kellett eljatszanom. Az
ibmbio.com es az ibmdos.com file-okat at kellett masolnom a /dev/hda-ra,
mert kulonben nem talalta meg oket (a C-n keresi, nem azon a particion,
amelyrol indul).
Igy hirtelenjeben ennyi jutott eszembe.
Guy
=Andrew Korn (Korn Andras)------------------------------------korn@eik.bme.hu"A career is nice, but you cant run your fingers through its hair."
("A karrier jo dolog, de nem tudod az ujjaiddal a hajat cirogatni.")
=http://goliat.eik.bme.hu/~korn/-------------------------------Guy. Just Guy.Egy
eb inform
aci
ok

Ujdons
agok a BIOS kapcs
an
1995-ben a Microsoft kiadott egy specifikaciot a BIOS int 0x13-as API-janak
(API=Application Program Interface) b
ovtesere (azt viszont nem tudom, van-e
mar BIOS, ami t
amogatja ezt). Itt m
ar nem 16 bites regiszterekben tortenik a
C/F/S parameterek
atad
asa a BIOS es az applikacio (adott esetben a boot-olo
program) kozott, ezzel lehet
ove v
alik, hogy 1024 cilindernel (illetve 8 GigaBytenal) nagyobb lemezeket is kezelni lehessen BIOS hvasokkal. Az u
j f
uggvenyek
magukban foglalj
ak szektorok olvas
as
at (int13/42) es rasat (int13/43), es meg
egyeb, kisebb jelent
oseg
u hv
asokat. Van lehetoseg a lemez geometriajanak lekerdezere is, de tipikusan erre nincs sz
ukseg, mivel a cmzes ezen u
j f
uggvenyeknel
64 bites linearis szektorcmmel t
ortenik neh
any evig bizonyara eleg lesz ebbol a
cmbol az also 32 bit is, azzal is 2048 GigaByte-ra nott fel a felso kapacitashatar
:-)
Az emltett f
uggvenyekr
ol alapvet
o informaciokkal a kovetkezo lapok szolgalnak: Check Extensions Peresent, Extended Read, Extended Write es Data
Structure.
A BIOS bovtesevel egyid
oben bevezettek nehany u
j partcio tpuskodot is:
0x0B: DOS, 32 bites FAT (FAT32) filerendszer, max 7.8 GB partci
omeret

38

3. FEJEZET

ITOG
EP
FELEP
ITESE

A SZAM

0x0C: DOS, 32 bites FAT (FAT32) filerendszer, max 2048 GB partci

omeret,
INT13EXT
0x0E: DOS, 16 bites FAT filerendszer, max (tal
an) 2048 GB partciomeret,
INT13EXT
0x0F: Extended partci
o (mint az eddigi 5-os tpuskod), INT13EXT

A fentebbiek k
oz
ul azokn
al a tpuskodoknal, ahol INT13EXT szerepel, a BIOS
bovtesen kereszt
ul ferhet hozz
a a boot-olo program a lemezegyseghez. A partcios
bejegyzesben ilyenkor figyelmen kv
ul vannak hagyva a C/F/S stlus
u cmek,
csak a line
aris (relatv) szektorcm es a szektormeret az erdekes. Termeszetesen a
logikai partci
ok l
ancol
oj
anak (extended partcio) is kellett u
j tpuskod, gy mar
ket specialisan kezelend
o k
od is van (0x05 es 0x0F).
A partci
os bejegyzesben a line
aris szektorcm meretet ezen INT13EXT stlus
u tpusk
od eseteben sem n
oveltek meg 32 bitrol 64 bitre (bar az u
j BIOS
f
uggvenyek 64 bites cmekkel kepesek dolgozni), gy 2048 GigaByte (2 TeraByte)
meret
u lemezt lehet kezelni. Ez j
o ideig elegendonek t
unik meg. Megjegyzendo
viszont, hogy ez a korl
at csak az els
odleges partciok eseteben szerepel gy. Extended partci
o lancn
al minden egyes u
j partciot a hozza tartozo masodlagos
partcios t
abl
ahoz kepesti relatv szektorcme cmez (lasd a A masodlagos partcios tablak saj
atoss
agai cm
u fejezetet). Ezert a logikai partcioknak a meretere
igaz csak a 2 TeraByte-os korl
at, o
sszes kapacitasuk lehet nagyobb 2 TeraBytenal. Persze ilyenkor az MBR-ben lev
o Extended partcio nem tudja lefedni a lanc
teljes meretet, de ez val
oszn
u nem okoz majd gondot.
N
eh
any sz
o a lilo-r
ol
A lilo a Linux Loader r
ovidtese, egy tobbfele operacios rendszert betolteni
kepes program. F
o celja persze az, hogy a Linuxot betoltse. (A Linuxrol olvashatsz
tobbek k
oz
ott a Magyar Linux Alaptv
any honlapjan.) Nem ohajtok a lilo-rol sem
kimertoen beszelni (pl. a fontosabb dolgok koz
ul nem beszelek az /etc/lilo.conf
file tartalm
ar
ol, a r opci
or
ol, stb.), csak nehany erdekesseget rok itt le.
A boot-olas szempontj
ab
ol a legfontosabb informacio az, hogy a Linux nem
BIOS hv
asokkal kezeli a hardware-t, gy a merevlemezt sem. Boot-olaskor viszont
a lilo-nak nincs m
as v
alaszt
asa, hisz olyankor meg nincs bent a memoriaban a
kernel. Tov
abb
a a kernelt mag
at (
altalaban) mar a Linux file-rendszererol kell
betoltenie, aminek felepteset, gy a benne levo file-ok helyet is maga a kernel
tudja.
Ezt a dilemm
at a lilo u
gy oldja meg, hogy valojaban ket reszre bomlik:

3.3. MEREVLEMEZEK

39

Van egy 16 bites, real m

od
u resze (neve /boot/boot.b), ezt indtja el az
MBR-be k
olt
oztetett kis programocska. (Az MBR-en kv
ul mashova is lehet
a lilo-t install
alni, de ezt hagyjuk most.)
Van azt
an egy natv Linux futtathat
o resze, ennek a file-nak a neve valojaban a lilo (/sbin/lilo).

Az /sbin/lilo-t Linux alatt futtatva az lekerdezi a kerneltol, hogy a betoltendo

file-ok (pl. maga a kernel (tipikusan /boot/vmlinuz)) blokkjai hol (vagyis milyen
C/F/S cmen) tal
alhat
ok a lemezen, es ezeket az adatokat berja a /boot/map
file-ba. Persze ennek a file-nak a helyet is lekerdezi, ezt az adatot magaba az MBRben levo programocsk
aba rja bele. Igy azt
an boot-olaskor BIOS hvasokkal tud
hozzaferni mindenhez, ami sz
amara fontos.
Ezek utan nyilv
anval
o, hogy minden kernelfordtas utan u
jra kell futtatni
az /sbin/lilo-t, hogy az u
j kernel elhelyezkedeset a map file-ba rhassa. Ha ezt
elmulasztjuk, k
onnyen lehet, hogy a regi kernel indul el, meg ha le is torolt
uk a
lemezrol :-)
Minden file, amire a boot-ol
as sor
an sz
ukseg van, es amiket BIOS hvasokkal
kell elerni, a /boot/ k
onyvt
arban tal
alhat
o. Ezek tehat azok a file-ok, amiknek
a lemez elso 1024 cilinderen bel
ul kell lenni
uk, hisz a BIOS (az elozoleg emltett
BIOS bovtes nelk
ul) csak ezeket kepes kezelni. Nagy kapacitas
u lemez eseten elegendo egy kis meret
u partci
ot kre
alni a lemez elejen es a /boot/ konyvtarat ebbe
helyezni, ezzel elerhetj
uk, hogy a kritikus file-ok BIOS-bol olvashatoak legyenek.
Gondot okoz viszont az, hogyha a kernel a BIOS-tol eltero geometriat feltetelezve adja meg a file-ok helyet, hiszen gy boot-olaskor teljesen fals helyrol
beolvasott adatokat pr
ob
al a processzor utastaskent vegrehajtani. Ennek eredmenye tipikusan az, hogy a kezdeti LILO feliratnak csak a fele (LI) jelenik meg
a monitoron, aztan a gep lefagy.
Ilyen esetben
altal
aban elegend
o megoldas az, hogyha bekapcsoljuk a lilo linear opciojat az /etc/lilo.conf-ba rt linear kulcsszoval, vagy az /sbin/lilo -l opcioval. Ennek hatas
ara a map file-ba nem a C/F/S cm, hanem a linearis szektorcm
ker
ul bele, es ezek alapj
an a bet
olt
o program a boot-olas soran kozvetlen
ul a
BIOS-tol lekerdezett geometria szerint alaktja ki a C/F/S cmeket.
Tulajdonkeppen nem ertem, hogy miert nem ezt a megoldast hasznalja alapertelmezesben a lilo. Ha valaki tudja ezt, vagy van, akinel a linear opcio ellenere
sem m
ukodik a boot-ol
as, ossza meg velem a tapasztalatait.

3.3.1.

A GRUB-r
ol

Mi az a GRUB? A GRUB egy boot loader, ix86 architekt

urara. Arra valo,
hogy az oper
aci
os rendszert bet
oltse es atadja neki a vezerlest. Emellett

40

3. FEJEZET

ITOG
EP
FELEP
ITESE

A SZAM

meg van j
op
ar extra szolg
altat
asa is, melyekbol onkenyesen a kovetkezoket
emelnem ki: nem kell minden kernel teleptes utan u
jratelepteni (errol lesz
meg sz
o!); bootol
askor van lehetoseg arra, hogy men
ubol valassz operacios
rendszert, s
ot, ak
ar parancssoros modba is lehet menni, ahol kezzel lehet az
egyes parametereket
alltani; a kernel image-t halozatrol is le tudja tolteni
(amennyiben ez bele van fordtva). Kor
ulbel
ul ennyit tudnek mondani rola
diohejban.
Mi
ert j
o ez nekem? T
obb okb
ol. Egyreszt azert jo a GRUB, mert remesen egyszer
u konfigur
alni, a konfigur
acios allomanya (szerintem legalabbis) esszer
u
es
attekinthet
o. M
asreszt azert, mert minden k
ulonosebb tr
ukk nelk
ul tud
mas oper
aci
os rendszereket bootolni, nem csak Linuxot (HURD-ot peldaul
csak es kizar
olag GRUB-al lehet bootolni). Persze, ezt mas boot loader illetve boot manager is megcsin
alja. Na de nem ilyen rugalmasan! A GRUB
ugyanis nem azt teszi, mint a legtobb hasonlo program, hogy telepteskor
(ezalatt az MBR-be vagy hasonlo helyre valo teleptest ertem) az egyes
kernelek vagy alternatv boot loaderek (chainloading eseten) merevlemezen
levo helyet beleepti a teleptett programba. Nem, a GRUB teljesen maskepp m
uk
odik. Amikor telept
odik, akkor a boot blockba a GRUB egyes
reszeinek helye ep
ul be, nem a kernelek. Hogy hogyan talalja meg a kerneleket ? Egyszer
u! Amikor bootolsz, a GRUB elso resze betolti a masodikat,
ami tartalmazza a men
us fel
uletet es az u
gynevezett file-rendszer ertelmezot. Ennek az a haszna, hogy a GRUB meg tudja nezni, hogy milyen allom
anyok vannak az egyes particiokon, gy a kerneleket ez alapjan tudja
megtal
alni. J
o nem ? Ez iszony
u hasznos abban az esetben peldaul amikor a Linux kernel valamiert nem akar bootolni, de szerencsere van belole
egy backup, ami viszont m
uk
odik. Nomarmost, LILO-nal ha a konfiguracios
allom
anyb
ol kimaradt a backup kernel, akkor az egy kellemes gyjaras,
es bootlemezzel kell megoldani a dolgot. GRUB-nal egyszer
uen atvaltok
parancssorba, es megmondom, hogy ne a hibas kernelt, hanem a m
ukodo
backupot t
oltse be. No es persze az sem elhanyagolhato, hogy parametereket is
at lehet adni a kernelnek, es termeszetesen ez is szerkesztheto. Igy
LILO futtat
as nelk
ul, ak
ar a bootolas vegigvarasa nelk
ul lehet valtoztatni
az egyes kernel parametereket (IRQ-k, DMA-k, VGA es egyeb device parameterek be
allt
asakor ez nagyon hasznos tud am lenni!).
Mi
ert jobb a GRUB mint p
eld
aul a LILO? Ennek a kerdesnek egy reszet
fentebb azt hiszem m
ar megv
alaszoltam. Roviden: egyszer
ubb konfiguracio, rugalmass
ag, bar
ats
agoss
ag, egyszer
useg. Arrol nem is beszelve, hogy a
LILO-t mindenfele h
ulye parameterrel kell indtani ahhoz, hogy az 1024.-ik
cilinder feletti partic
or
ol bootoljon (legalabbis amikor en utoljara LILO-t
lattam, akkor meg gy volt, es gy sem siker
ult megoldanom a dolgot).

3.3. MEREVLEMEZEK

41

Honnan tudom megszerezni? Debian-ban alapbol benne van (potato-tol

kezdve ha minden igaz). Ennek ellenere en inkabb a forrasbol valo teleptest javasoln
am. Forr
ast az ftp://alpha.gnu.org/gnu/grub/ cmrol lehet
szerezni. De en ennel is tudok jobbat: a CVS-ben levo forras a leg
ujabb, es
szerintem a legjobb is. Jelen irom
any rasakor a legfrisebb kiadott GRUB
(0.5.96.1) tartalmaz egy-ket apr
obb, nagyon ritka, de annal bosszantobb
hibat (peld
aul egy olyat amit eddig csak en eszleltem :(). A CVS verzio
azonban ezek jelent
os reszet
ol m
ar meg lett szabadtva. Ennek a megszerzese egy picit bonyolultabb (kell hozz
a a cvs csomag is pl):
$ cvs -d :pserver:anoncvs@subversions.gnu.org:/cvs login
Password:
$ cvs -d :pserver:anoncvs@subversions.gnu.org:/cvs checkout grub
....
$
Nem is volt nehez, igaz ? Innent
ol a teleptes tovabbi resze olyan, mintha
az ftp archvumb
ol szedted volna a forrast.
Mi az a (hd0,0)? Az els
o merevlemez (primary master) elso partcioja. Azt
lehetne gondolni, hogy (hd1,0) pedig a primary slave elso partcioja. Ez
viszont nem mindig igaz (tulajdonkeppen az sem, hogy hd0 a primary master, de ezt most hagyjuk). A hd1 az a m
asodik merevlemez. Ha van primary
slave, akkor az lesz a hd1, ha nincs, akkor secondary master, ha az sincs,
akkor a secondary slave, ha az sincs, akkor nincs is hd1 :)
Honnan a fr
aszb
ol tudom
en meg melyiken vannak a file-ok? TABkiegesztessel. (hd kilist
azza az elerheto merevlemezeket, (hd0, kilistazza
az elerhet
o partci
okat az els
o merevlemezen. Termeszetesen a listahoz
a filerendszer tpusa is hozz
atartozik. Innentol kiserletezessel meg lehet
talalni a megfelel
o partci
ot.

3.3.2.

Konfigur
aci
o
es haszn
alat

Hogyan hozok l
etre menu
alni kell egy /boot/grub/menu.lst allo t? Csin
manyt. Ez fogja tartalmazni a men
ut. Minden men
upont egy title <cm>
sorral kezd
odik. Ezut
an j
onnek a grub parancsok, melyek betoltik a kernelt.
Egy egyszer
u men
upont gy nez ki:
title GNU/Linux
root (hd0,0)
kernel /vmlinuz root=/dev/hda3 vga=ask

42

3. FEJEZET

ITOG
EP
FELEP
ITESE

A SZAM

Ez annyit tesz, hogy megmondja a grubnak, hogy alapbol minden allomanyt

az els
o merevlemez els
o partici
ojan keressen, majd toltse be a kernelt, ami
a gy
okerk
onyvt
arban van vmlinuz neven, es adja at neki a megfelelo parametereket.
Egyszer
u, nem ?
Windows bootol
as valahogy gy nez ki:
title Dozer
rootnoverify (hd4,0)
makeactive
chainloader +1
FreeBSD bootol
as pedig gy:
title FreeBSD
root (hd0,a)
kernel /boot/loader
A legerdekesebb azonban a Hurd:
title GNU/Hurd
root (hd1,0)
kernel /boot/gnumach.gz root=hd2s1
module /boot/serverboot.gz
Hmmm. Van meg ennel is erdekesebb:
title Linux NetBoot
bootp
root (nd)
kernel /tftproot/vmlinuz-2.4.0 root=/dev/nfs vga=ask \
ip=bootp nfsroot=192.168.0.1:/home/service/NFS
Remelem erthet
o :)
append=hdb=ide-scsi, ezt hogyan lehet megoldani? Hihetetlen
ul
egyszer
uen: abban a sorban, amiben megmondod neki a kernelt, a kernel
ut
an odarod parameterkent, mintha normal program lenne. Peldakeppen
vegy
uk a kerdesben szerepl
o esetet:
kernel /boot/bzImage hdb=ide-scsi

 OK

3.4. A CD-ROM ESZKOZ

43

Lenyegeben ami az append= ut

an k
ovetkezo idezojelben, azt a kernel-es sor
vegere kell rni, es kesz is van minden.
A parancssoros m
odb
ol hogyan jutok ki? ESC -pel
Van valami default timeout ami ut
an r
ogton az elso men
upont bootol? Nincs.
Neked kell be
alltani. A menu.lst file-ban az elso men
upont ele rjal egy
timeout [m
asodperc] parancsot.
Irta: Nagy Gergely <8@free.bsd.hu>

3.4.

A CD-ROM eszk
oz
ok

3.5.

Hangk
arty
ak

3.6.

Nyomtat
as

3.6.1.

Bevezet
es

A szamtastechnika folyamatos fejl

odesenek koszonhetoen a k
ulonbozo nyomtatotpusok szinte m
ar zavar
oan szeles sk
al
aja allt elo. Jelenleg a kovetkezo nyomtato fajtak hasznalatosak:
H
onyomtat
ok (a fax kesz
ulekek el
odei),
M
atrixnyomtat
ok,
Sornyomtat
ok,
Tintasugaras nyomtat
ok,
Lezernyomtat
ok,
Szil
ardtint
as nyomtat
ok

Linux alatt a nyomtat

as szempontj
ab
ol a fo nyomtato tulajdonsag nem a
mechanikai kialakt
as, hanem az illeszt
o kivitelezesi modja.
Ennek megfelel
oen a k
ul
onb
oz
o tpusok a kovetkezo csatolokkal rendelkezhetnek (akar tobbel is egy kesz
uleken):
Soros,

 P
arhuzamos,
USB,
Infrav
or
os

3.6.2.

Be
allt
as a Vez
erl
opult segts
eg
evel

Az UHU-vezerl
opult Nyomtat
ok alpontjarol mar volt szo, e fejezetben resz
letesebben is beszel
unk a nyomtat
ok bealltasarol.
Indtsuk el az UHU Vezerl
opultot (UHU Control Center). Kattintsunk bal
oldalt a f
aban a nyomtat
ok reszre.
A kovetkezo ablak fog megjelenni:

3.1.
abra. Nyomtato bealltas
Ha meg nincs install
alva nyomtat
onk, akkor termeszetesen nem jelenik meg
semmi az ablakban. Ha van, akkor pedig megjelenik a nyomtatasi sor neve, a
nyomtato neve, a nyomtato kezelo file, a nyomtato helye, es hogy a nyomtato
alapertelmezett-e a rendszerben, vagy nem.
Az al
abbi m
uveleteket vegezhetj
uk el:
nyomtat
Uj
o felvetele
Nyomtat
o t
orlese
Nyomtat
o be
allt
asok m
odost
asa
Alapertelezette tetel


3.6. NYOMTATAS

45

Tesztoldal nyomtat
asa

Tekints
uk at egy u
j nyomtat
o felvetelet: Kattintsunk az Uj
gombra. A 3.2

abrahoz hasonl
o ablakot fogunk l
atni:

nyomtato teleptese
3.2.
abra. Uj
Adjuk meg a Nyomtat
o neve: mez
oben azt a nevet, amelyen el akarjuk majd

erni a nyomtatonkat. Ha helyi nyomtat

onk van, akkor a Csatlakozas tpusa me
zoben valasszuk a Helyi nyomtat
o-t, ha egy masik Windows-os vagy Sambas

megosztason lev
o nyomtat
ot szeretnenk felinstallalni, akkor pedig valasszuk a
Samba megoszt
as-t. Adjuk meg a nyomtato helyet, ami helyi nyomtatonal al
talaban Parhuzamos port (lpt1), u
jabb nyomtatoknal lehet USB is.

Ha tavoli nyomtat
onk van, akkor //Gepnev/nyomtato formaban kell megadnunk.
Valasszuk ki az als
o list
ab
ol a gy
art
o nevet, a nyomtato tpusat, es ha akarjuk
a megfelelo meghajt
ot. E mez
o alapertelmezett erteken csak akkor valtoztassunk,
ha elsore nem nyomtat a nyomtat
o.
Ha elegedettek vagyunk a be
allt
asokkal, akkor nyomjuk meg az OK gom
bot. Ha valamit elrontottunk, vagy megsem szeretnenk a nyomtatot feltelepteni,
a Megsem gombra kattintva visszalephet
unk az elozo ablakhoz, elvetve a val
toztatasokat.

46

3. FEJEZET

ITOG
EP
FELEP
ITESE

A SZAM

Az OK gomb megnyom
asa ut
an a program megkerdezi tol
unk, szeretnenk
e, hogy a most be
alltott nyomtat
o legyen az alapertelmezett, es azt is, hogy
akarunk-e tesztoldalt nyomtatni. Ez utobbi kerdesre erdemes igennel valaszolni,
hogy leellen
orizz
ukk, mindent j
ol csinaltunk-e.
Nyomtat
onk tulajdons
againak megvaltoztatasahoz nyomjuk meg a Modost

gombot. Az el
obb emltett ablak fog megjelenni, azzal a k
ulonbseggel, hogy a
mezok ki lesznek t
oltve a nyomtat
o adataival. Adjuk meg a valtoztatasokat, majd
kattintsunk az OK gombra ezek elmentesehez. A Megsem gombbal elvethetj
uk

a tervezett v
altoztat
asokat.
Ha tor
olni szeretnenk egy nyomtatot, valasszuk ki a listabol, majd nyomjuk
meg a T
or
ol gombot. Az alapertelmezett nyomtato bealltasahoz valasszuk ki

a nyomtat
ot a list
ab
ol, majd kattintsunk az Alapertelmezett gombra.

Tesztoldal nyomtat
as
ahoz v
alasszuk ki a nyomtatot, majd kattintsunk a Tesz
toldal gombra.
Ha vegezt
unk a nyomtat
o be
allt
asaval, akkor kattintsunk a Bezar gombra.

Ha mast nem akarunk be

alltani, akkor bezarhatjuk az UHU Vezerlopult-ot is, es
hasznalatba is vehetj
uk frissen be
alltott nyomtatonkat.

3.6.3.

Be
allt
as a CUPS segts
eg
evel

A munkahelyemen van egy Lexmark T610 tpus

u lezernyomtato. Sajat IP
cmmel rendelkez
o, igazi H
al
ozati nyomtato.

A CUPS rendszerrel (az UHU-Linux 1.0rc2.1 verzioja a CUPS (Common Unix

Printing System) 1.1.18-as verzi
oj
at tartalmazza. ) siker
ult bealltanom a kovetkezokeppen:
Elindtottam egy b
ongesz
ot (adott esetben a Konquerort).
Bertam a cmsorba http://localhost:631
A megjelen
o weboldalon az Administration linket kivalasztva, majd root

felhaszn
al
okent t
ortent bejelentkezesem utan az Add Printer gombot va
lasztottam ki.
Kit
olt
ottem a Name, Location es Description mezoket a nyomtato Nevevel

es Ler
as
aval.
Tov
abblepes ut
an a Device mezoben megadtam az LPD/LPR Host or

Printer eszk
oz tpust.
A k
ovetkezo oldalon a Device URI: mezoben: socket://10.3.72.246:9100,


3.6. NYOMTATAS

47

majd a Make: mez

oben a Raw, a Model: mezoben pedig a Raw Queue

(en) tpust v
alasztottam ki.
Kaptam egy u
zenetet, hogy Printer Lexmark has been added succesfully.
A Printers linkre kattintva megjelent a be
alltott nyomtato.

3.3.
abra. Teleptes a CUPS segtsegevel

A Print Test Page gombbal kesztettem egy Teszt oldalt.

A fenti beallt
as eredmenyekent az
ota gy
onyor
uen nyomtatok UHU-Linux al
ol,
ezzel az 1200 DPI-s lezernyomtat
oval.
Remelj
uk e r
ovid fejezet segtseget ny
ujt a nyomtato bealltasok sikeres kivitelezeseben.

48

3. FEJEZET

3.7.

Modemek

3.7.1.

Bevezet
es

ITOG
EP
FELEP
ITESE

A SZAM

Ha megfordul fej
unkben, hogy valamilyen modon el kellene erni az Internetet,
roviden meg kell ismerkedn
unk a modemek m
ukodesevel, szabvanyaival, hogy elso
internetes kapcsolatunkat biztos kezzel tudjuk majd bealltani. A fejezet vegen
ismertet
unk egy
osszefoglal
o t
abl
azatot, mellyel finomhangolhatjuk modem
unk
bealltasait.
Mi az a modem?
A modem leegyszer
ustve egy
atalakto. A szamtogep a kettes szamrendszer
alapjan m
uk
odik, mind
ossze ket ertek, a 0 es 1 k
ulonbozo variacioibol allaptja
meg, hogy mit jelent az adott parancs, mi az adott valtozo erteke es csak ebben
a formaban erti az internetet is.
A telefonvonal viszont nem ilyen pontosan elhatarolt fesz
ultsegertekek segtsegevel hordozza az inform
aci
okat. Egyetlen telefonhvas alatt akar tobbezer fesz
ultsegszint is
atmehet a telefonvonalon attol f
uggoen, hogy suttogunk, kiabalunk,
nevet
uk vagy srunk.
Amikor a modem a sz
amt
ogep felol erkezo jeleket a telefonvonalon tovabbtja, akkor modul
al
ast, amikor pedig a telefonvonalon erkezoket a szamtogep altal erthet
o bin
aris jelekke fordtja, akkor demodulalast vegez (MOdulalas/DEModul
al
as).
Modemtpusok
Alapvetoen ketfajta modem letezik, a k
ulso es a belso modem. A belso modem
elonye, hogy a t
apell
at
as
at k
ozvetlen
ul a szamtogeptol kapja, nem foglal u
jabb
helyet az asztalon vagy a sz
amt
ogep tetejen, viszont hatranya, hogy hianyoznak
rola a visszajelz
o fenyek. A k
uls
o modem elonye a vizualis visszajelzes, amely
tobbet is el
arulhat egy adott m
uk
odesi helyzetrol, mint a modemet kezelo program, pl. a rendszer azt jelzi, hogy a modem lebontott, de a modem meg mindig
vonalban van. Tov
abbi el
onye, hogy konnyen hordozhato es csatlakoztathato masik szamt
ogephez, az
osszek
ottetes egy soros (vagy a mostanaban divatos) USB
port. A k
uls
o modem h
atr
anya egy tovabbi doboz a szamtogep mellett, illetve
ide sorolhat
o meg a t
apell
at
as sz
uksegessege is.
A modemnek a jelek
atalakt
as
ahoz sz
uksege van egy processzorra, amely elvegzi a telefonon erkez
o jelek mintavetelet es kvantalasat. Mintavetelkor (a beerkezo frekvenciav
altoz
asokb
ol) peri
odusos idokozonkent letarol egy erteket, majd a

49

3.7. MODEMEK

kvantalaskor ezen mintavetelek alapj

an meghatarozza, hogy adott mintak erteke
binarisan nullat vagy egyet jelent-e.
Ez a processzor minden esetben megtal
alhato, de k
ulonbozo helyen. A k
ulso
modemeknel ez a processzor a modemdoboz belsejeben talalhato meg, mg belso
modemeknel nem ilyen egyertelm
u a helyzet. Regebbi ISA-csatolos modemeknel
a processzor a modem ny
aklapj
an volt elhelyezve, hiszen a szamtogepnek eleg
volt az onmaga m
uk
odesevel j
ar
o feladatokat megoldani, de sebessegnovekedessel
egy
utt a fenti modul
al
ast-demodul
al
ast szinten a fo CPU segtsegevel kvantak
megoldani. Ez a lepes alaktotta ki a PCI-csatolos u
n. winmodemeket, amikor
a belso modemet leegyszer
ustve egy ny
aklapnak es rajta egy RJ11-es csatlakozonak tekinthetj
uk. A winmodemek k
oz
otti csoportostas szinten ketfele bontja
a csaladfat u
n. softmodemre es controllerless modemre. A softmodem meghajto
nelk
ul egyaltal
an nem tud m
uk
odni, a controllerless modemrol mindossze a processzor hianyzik.
A modemek csoportost
asa teh
at a k
ovetkezokeppen lehetseges:

hardmodemek

softmodemek
(winmodemek)

- k
uls
o, soros porton csatlakozo modem
- k
uls
o. USB porton csatlakozo modem
- bels
o, f
oleg ISA-csatolos
(vagy ma mar nagyon ritka PCI-os) modem
- bels
o, PCI-csatolos softmodem
- bels
o, PCI-csatolos controllerless modem

(Mint lathat
o, eleg nehez meghat
arozni a controllerless modem fogalmat, hiszen tobb mint egy softmodem, de mivel egyed
ul nem kepes olyan teljes ertek
u
m
ukodesre, mint a hardmodem, ezert a winmodemek csoportjaba sorolhato.)

Altal
anossagban elmondhat
o, hogy a k
ulso, k
ulon hazas modem hardmodem,
mg a belso modemr
ol nem ilyen egyszer
u informaciokat szerezni.
Segtseg
unkre lehet a modem specifik
acioja, melyben kovetelmenykent szerepelni szokott a Pentium I 200 MHz-es MMX-es processzor es legalabb 32 MB
memoria meglete. Ennek oka az, hogy az ennel a processzornal megjelent MMX
(MultiMedia eXtension) parancscsomag segtsegevel tudja az operacios rendszer
kezelni a winmodemet (A Pentium I 166 MHz-es MMX processzor a sebesege
miatt szokott keves lenni). Tov
abbi t
ampont lehet az elegge elterjedt operacios
rendszer neve, esetleg kiz
ar
olagos emltese a modem dobozan vagy lerasaban,
melyre neve is rmel.

50

3.7.2.

3. FEJEZET

ITOG
EP
FELEP
ITESE

A SZAM

A modemek egy
eb tulajdons
agai

Mutan tiszt
aztuk a tpusokat, erdemes lenne egy kicsit megismerkedn
unk a
m
ukodesi szabv
anyokkal is. Ezen szabvanyok alapjan kommunikal minden modem a felepteset
ol f
uggetlen
ul.
Baud/bps, avagy a sebess
eg meghat
aroz
asa
A Baud volt az adat
atviteli sebesseg elterjedt meresi modszere, amg le nem
valtotta egy sokkal pontosabb meghatarozas, a bps (bits per second = bit per
masodperc). Egy Baud egy elektomos allapotvaltozas masodpercenkent. Nevet
Jean-Maurice-Emille Baudot francia mernokrol kapta, aki elsokent merte meg a
taviro atviteli sebesseget.
Az adatkommunik
aci
oban, a sz
amtogep-modemek atviteli kapcsolataiban a
bps az adatmeres
altal
anos mertekegysege. A bps a masodpercenkent atvitt bitek
szama.

A savszelesseg a bps-t
ol f
ugg. Altal
aban a nagyobb bps ertek nagyobb jelsebesseget is jelent. A jel s
avszelesegenek mertekegysege a szabvanyos frekvenciaegyseg, a kHz illetve a Mhz.
T
om
ort
es, hibajavt
as, szinkroniz
al
as
A telefonos kapcsolat sor
an az elk
uldott illetve fogadott bajtok forgalmazasa
nem egy-az-egyben t
ortenik, az adatcsomagokon a modem tomortest vegez, gy
csokkentve a forgalmat illetve n
ovelve a sebesseget. Az adattomortes ketfele,
az MNP-5 es a V.42 szabv
any alapjan tortenhet. Az MNP-5 szabvannyal 2:1
arany
u adatt
om
ortest lehet vegezni, a V.42 alapjan akar a 4:1 arany is elerheto.
A V.42 figyelembe veszi a k
uldend
o vagy erkezo adat elotomortettseget, vagy
nem prob
alkozik meg pl. egy .zip vagy bz2 fajl tovabbi tomortesevel.
Az MNP2-4 es V.42 szabv
anyokkal hibaellenorzest vegez a modem, amely a
halozatokn
al megszokott m
odon t
ortenik. A k
uldo modem a csomaggal elk
uldi az
altala kisz
amtott hibaellen
orz
oo
sszeget,
melyet
a
fogad
o
modem
o
sszehasonl
t a

kapott csomag alapj

an o
nmaga
a

ltal
sz
a
m
tott
ellen
o
rz
o
o
sszeggel.
Ha
elt
e
r
e
s
je

lentkezik, a fogad
o modem u
jrak
uldeti a csomagot. A szabvanyok a hibaellenorzes
es a hibajavt
as m
odj
aban ternek el egymastol, de lenyeg
uk azonos.
Az adatok forgalmaz
asa, a t
om
ortes es a hibaellenorzes hiaba tokeletes, ha
a ket modem nem azonos sebesseg
u, vagy a telefonvonal minosege nem engedi
meg a modemek
altal elerheto legnagyobb sebesseg biztonsagos hasznalatat. Ehhez jon az a teny, hogy
altalaban a k
uldo modem gyorsabban tudja k
uldeni az
adatot, mint azt a fogad
o modem fogadni, ellenorizni, visszaigazolni kepes. Emiatt a modemek kenytelenek az adatfolyam sebesseget vezerelni. Ennek lenyege,

3.7. MODEMEK

51

hogy a modemek a t
arcs
az
as alatt (az u
n. osszef
uty
ulesnel) megallapodnak a
hasznalando sebessegben, majd a forgalmaz
as alatt egy valamilyen adatfolyamot
szabalyozo rendszerrel tartj
ak a szinkront. Ennek egyik modja az XON/XOFF
adatfolyamvezerles, amely f
oleg szoftveres eszkozokkel oldja meg ezt a problemat.
A masik megold
as az RTS/CTS (hardveres) megoldas.
Szoftveres vezerlesnel a fogad
o modem egy karakterrel (altalaban Ctrl+S) jelzi
a k
uldo modemnek, hogy megtelt a puffere, nem kepes u
jabb csomagokat fogadni.
Ha u
jra kepes adatforgalmazasra, akkor egy mas karakterrel (pl. Ctrl+Q) jelzi a
k
uldo modemnek, hogy kepes az u
jabb csomagtomeg fogadasara. Ennek a megoldasnak egyetlen el
onye, hogy eleg 3 er a t
okeletes adattovabbtasra. Nagy hatr
anya viszont annak lehet
osege, hogy a telefonvonal zaja alapjan esetleg egy, az
adattovabbtas pillanatnyi leallt
as
ahoz vezeto karaktert erzekel a k
uldo modem,
amelyet csak a fogad
o modem u
jraindt
o jelzese tud megtorni. Tovabbi gondot
jelent, hogy bin
aris f
ajlok k
uldesenel es fogadasanal magaban a binaris fajl csomagjaban lehetnek olyan karakterek, amelyek szinten a forgalmazas vezerlesehez
hasonlo karaktereket gener
alnak a telefonvonal ket vegen.
Hardveres vezerles eseten RTS/CTS vezerlest alkalmaznak a modemek. Ekkor
a fogado modem egy RTS (Request To Send = K
uldes Kerese) jelet k
uld ki, mg a
k
uldo egy CTS (Clear To Send =Keszen a k
uldesre) jellel jelzi az adattovabbtasra
kesz allapotat.
Ugyanezen elven m
uk
odik az UART (Universal Asynchronous Receiver/Transmitter) egyseg is, amely a sz
amt
ogep interfeszei (itt a soros port) es a
soros eszkoz koz
otti adat
araml
ast vezerli.

3.7.3.

A modem be
allt
asa Linux alatt

Modem
unk be
allt
as
at elvegezhetj
uk grafikus vagy karakteres kepernyon is.
Mindegyikhez t
obbfele be
allto es t
arcs
az
o program illetve script tartozik. A konzolhoz szokott szem
unknek t
obbek k
oz
ott a wvdial es pppconfig lehet megfelelo
eszkoz, mg grafikus fel
uleten altal
aban a hasznalt rendszer sajat tarcsazo eszkoze
ny
ujthat egyszer
u lepesekb
ol
all
o megold
ast az internet felelesztesehez.
Mivel ezen eszk
oz
ok kepesek t
okeletes munkavegzesre, ezert nezz
uk meg, hogyan lehet modem
unkkel eljutni addig a pontig, ahol gyakorlatilag barmelyik fent
emltett program kepes
atvenni a vezerlest.
Hardveres modemek be
allt
asa
Ezek a legegyszer
ubben m
uk
odesre brhato eszkozok, ezert kezdj
uk vel
uk. A
k
ulso hardveres modemhez elosz
or biztostani kell a tapellatast, amelyet a hozza

52

3. FEJEZET

ITOG
EP
FELEP
ITESE

A SZAM

csomagolt kismeret
u transzform
ator segtsegevel oldhatunk meg. Ezutan a modemkabel egyik veget csatlakoztatni kell a modemhez, masik veget a szamtogep
egy szabad soros portj
ahoz. Mivel a kabelvegek kialaktasa olyan, hogy a kabel modem fel
oli veget nem tudjuk a szamtogep portjara dugni, ezert nem kell
aggodni afel
ol, hogy o
uk a k
abelvegeket.
szekeverj
A kovetkez
o lepes a telefonk
abel es a modem osszekotese lesz. A kabelt a LINE
(telefonvonal) jelzes
u foglalatba dugjuk be. Nem kell eroltetni, a kabel vegen levo
rogzto p
oc
ok miatt csak egyfelekeppen tortenhet a csatlakozas.
Ha a telefont is szeretnenk hasznalni ugyanerrol a telefonvonalrol, akkor a
PHONE (telefon) foglalatba dugva az u
jabb telefonkabel egyik veget az asztali
telefonnal is kepesek lesz
unk telefon
alni, ha eppen nem vagyunk internetes kapcsolatban.
Az ISDN eszk
oz
ok kepesek a telefon es az internet egyidej
u kezelesere. Ha
ilyen berendezes
unk van, akkor a telefonvonalat ne a modembol vezess
uk tovabb,
hanem k
ozvetlen
ul az ISDN fali elosztobol.
Egyes modemeken tal
alhat
o MIC (mikrofon) es SPK (speaker, hangszoro) foglalat. Ezek segtsegevel es a megfelel
o keszlettel kenyelmesen tudunk telefonalni
akar az interneten kereszt
ul is.
Fontos lehet megemlteni, hogy mivel ezen eszkozok az alaplap soros portjara
csatlakozva m
uk
odnek, ezert a BIOS megfelelo men
ujeben engedelyezni kell a
COM1 vagy COM2 portot.
A szabv
anyos portok es be
allt
asi ertekeik a kovetkezok:
DOS
COM1
COM2
COM3
COM4

Linux
/dev/ttyS0
/dev/ttyS1
/dev/ttyS2
/dev/ttyS3

IRQ
4
3
4
3

Baziscm
3F8
2F8
3E8
2E8

A modem haszn
alat
aval kapcsolatban tehet
unk egy nem letfontossag
u, de
adott esetben hasznos be
allt
ast. Ez azt jelenti, hogy keszt
unk egy softlinket
arra a portra, amelyre a modemet csatlakoztattuk, majd a tovabbiakban nem
kozvetlen
ul a portra, hanem a softlinkre fogunk hivatkozni. Hozzuk letre ezt a
linket:
# ln -s /dev/ttyS1 /dev/modem
Ez a sor egy softlinket hoz letre a ttyS1 (COM2) portra /dev/modem neven.
Igy a tarcs
az
o be
allt
asokn
al a /dev/modem linken kereszt
ul erhetj
uk el a portot
es barmilyen, a portot erint
o m
odostas eseten csak a softlinket kell modostani,
nem a modemet haszn
al
o programokat kell u
jrakonfiguralnunk.

3.7. MODEMEK

53

Szoftveres modemek be
allt
asa
Mivel a szoftveres modemek is ket, j
ol elk
ulontett csoportra oszthatok, ezert
nezz
uk at ezeket k
ul
on. A k
ul
onbsegek nem nagyok, de adott esetben fontosak
lehetnek.
HCF-modemek be
allt
asa. A HCF modemek u
n. controllerless (vezerlo nelk
uli) modemek. Ezen modemek gyakorlatilag mindenre kepesek, kiveve egy alapveto lepest, mivel az anal
og-digit
alis illetve digitalis-analog atalaktasra onerobol

keptelenek. Eppen
ezert ezt a sz
amt
ogep processzora szokta vegezni.
Ehhez sz
ukseges lesz egy meghajt
oprogramra, amely nelk
ul a rendszer altalaban nem is ismeri fel modemk
arty
ankat.
A sz
ukseges meghajt
ot megtal
aljuk a modem telepto CD-jen, a gyarto honlapjan vagy pl. a Conexant tpus
u modemekhez letoltheto a http://www.mbsi.ca/
weboldalrol.
FONTOS! A HCF modemek nem m
uk
odnek a HSF modemekhez kesztett
meghajtoprogramokkal!
Ha sikeresen beszerezt
uk a modemmeghajto programot, vegezz
uk el a teleptest a kovetkez
o lepesek valamelyikevel.
Ha .RPM form
atum
u csomagunk van, telepts
uk az
rpm -i hcfpcimodem-[verzi
osz
am].[arch].rpm
paranccsal.
Ha USB-csatol
os a modem
unk, akkor hasznaljuk az
rpm -i hcfusbmodem-[verzi
osz
am].[arch].rpm
parancsot. A csomag teleptese ut
an vagy kesobb barmilyen konfiguracios bealltashoz haszn

aljuk a hcfpciconfig vagy a hcfusbconfig parancsokat.

Ha .rpm form
atum
u forr
ascsomagunk van, akkor keszts
unk belole binarist az
rpm -rebuild hcfpcimodem-[verzi
osz
am].src.rpm paranccsal.
Ha USB-csatol
os a modem
unk, haszn
aljuk az rpm -rebuild hcfusbmodem[verzi
osz
am].src.rpm parancsot. Az gy elkesztett csomagot telepts
uk az elozoleg
lertak szerint.
Ha .tar.gz t
om
ortes
u forrascsomagunk van, csomagoljuk ki, majd lepj
unk be
a letrejott konyvt
arba:
tar -xzf hcfpcimodem-[verzi
osz
am].tar.gz
cd hcfpcimodem-[verzi
osz
am]
make install

54

3. FEJEZET

ITOG
EP
FELEP
ITESE

A SZAM

Ha USB-csatol
os a modem
unk, hasznaljuk a kovetkezo parancsokat, majd
lepj
unk be a letrej
ott k
onyvt
arba.
tar -xvz hcfusbmodem-[verzi
osz
am].tar.gz
cd hcfusbmodem-[verzi
osz
am]
make install
Fontos lehet, hogy a Debian k
ozeli rendszereknel (ilyen az UHU-Linux is) a
modules/common.mak f
ajlban m
odostani kell a KERNELSRC parameter erteket!
A sikeres meghajt
ofordt
as ut
an futtassuk a hcfpciconfig, vagy USB-csatolos
modem eseten a hcfusbconfig parancsot a bealltasok vegrehajtasa erdekeben.
Teleptes ut
an a k
ovetkez
o m
odon tudunk hivatkozni a modem portjara:
COM1
COM2
COM3
COM4

/dev/ttySHCF0
/dev/cuaHCF0
/dev/ttySHCF1
/dev/cuaHCF1
/dev/ttySHCF2
/dev/cuaHCF2
/dev/ttySHCF3
/dev/cuaHCF3

vagy
vagy
vagy
vagy

/dev/usb/acm/0 vagy
/dev/usb/ttyACM0
/dev/usb/acm/1 vagy
/dev/usb/ttyACM1
/dev/usb/acm/2 vagy
/dev/usb/ttyACM2
/dev/usb/acm/3 vagy
/dev/usb/ttyACM3

A modem haszn
alat
aval kapcsolatban tehet
unk egy nem letfontossag
u, de
adott esetben hasznos be
allt
ast. Ez azt jelenti, hogy keszt
unk egy softlinket
arra a portra, amelyre a modemet csatlakoztattuk, majd a tovabbiakban nem
kozvetlen
ul a portra, hanem a softlinkre fogunk hivatkozni. Hozzuk eloszor letre
a linket:
# ln -s /dev/ttySHCF1 /dev/modem
Ez a sor egy softlinket hoz letre a ttySHCF1 (COM2) portra /dev/modem
neven. Igy a tarcs
az
o be
allt
asokn
al a /dev/modem linken kereszt
ul erhetj
uk el
a portot es b
armilyen, a portot erinto modostas eseten csak a softlinket kell
modostani, nem a modemet haszn
al
o programokat kell u
jrakonfiguralnunk.
HSF-modemek be
allt
asa. A HSF modemeket nevezz
uk softmodemeknek
(winmodemeknek). Ezen modemek csak szoftvermeghajto segtsegevel m
ukod
nek, nem kepesek feladatuk
on
all
o elvegzesere. Eppen
ezert ezt a szamtogep
processzora szokta vegezni. Viszont ehhez sz
ukseges egy meghajtoprogram, amely
nelk
ul a rendszer
altal
aban nem is ismeri fel a modemkartyankat.

55

3.7. MODEMEK

A sz
ukseges meghajt
ot megtal
aljuk a modem telepto CD-jen, a gyarto honlapjan vagy pl. a Conexant modemekhez let
oltheto a http://www.mbsi.ca weboldalrol.
FONTOS! A HSF modemek nem m
uk
odnek a HCF modemekhez kesztett
meghajtoprogrammal!
Ha sikeresen beszerezt
uk a modemmeghajto programot, vegezz
uk el a teleptest a kovetkezo lepesek valamelyikevel.
Ha .RPM form
atum
u csomagunk van, telepts
uk az
rpm -i hsflinmodem-[verzi
osz
am].[arch].rpm
paranccsal.
A csomag teleptese ut
an vagy kes
obb barmilyen konfiguracios bealltashoz
hasznaljuk a hsfpciconfig parancsot.
Ha .rpm form
atum
u forr
ascsomagunk van, akkor keszts
unk belole binarist az
rpm -rebuild hsflinmodem-[verzi
osz
am].src.rpm paranccsal.
Ha .tar.gz tom
ortes
u forr
ascsomagunk van, csomagoljuk ki, majd lepj
unk be
a letrejott konyvt
arba:
tar -xzf hsflinmodem-[verzi
osz
am].tar.gz
cd hsflinmodem-[verzi
osz
am]
make install
Fontos lehet, hogy a Debian k
ozeli rendszereknel (ilyen az UHU-Linux is) a
modules/common.mak f
ajlban m
odostani kell a KERNELSRC parameter erteket!
A sikeres meghajt
ofordt
as ut
an futtassuk a hsfconfig parancsot a bealltasok
vegrehajtasa erdekeben.
Teleptes utan a k
ovetkezo modon tudunk hivatkozni a modem portjara:
COM1
COM2
COM3
COM4

/dev/ttySHSF0
/dev/ttySHSF1
/dev/ttySHSF2
/dev/ttySHSF3

vagy
vagy
vagy
vagy

/dev/cuaHSF0
/dev/cuaHSF1
/dev/cuaHSF2
/dev/cuaHSF3

A modem haszn
alat
aval kapcsolatban tehet
unk egy nem letfontossag
u, de
adott esetben hasznos be
allt
ast. Ez azt jelenti, hogy keszt
unk egy softlinet arra
a portra, amelyre a modemet csatlakoztattuk, majd a tovabbiakban nem kozvetlen
ul a portra, hanem a softlinkre fogunk hivatkozni. Hozzuk eloszor letre a
linket:

56

3. FEJEZET

ITOG
EP
FELEP
ITESE

A SZAM

# ln -s /dev/ttySHSF1 /dev/modem
Ez a sor egy softlinket hoz letre a ttySHSF1 (COM2) portra /dev/modem
neven. Igy a t
arcs
az
o be
alltasokn
al a /dev/modem linken kereszt
ul erhetj
uk el
a portot es b
armilyen, a portot erinto modostas eseten csak a softlinket kell
modostani, nem a modemet haszn
al
o programokat kell u
jrakonfiguralnunk.
ISDN modemek
Ez a tpus igaz
ab
ol egy termin
al adapter (TA). Ezekhez altalaban a kernelbe
mar bele van fordtva a t
amogat
as vagy a kernel modulkent tolti be a hasznalathoz. A be
allt
as UHU-Linux alatt az isdnutils vagy mar rendszerekben pl. az
isdn4linux paranccsal, grafikus fel
uleten pedig az isdn-config parancs segtsegevel.
USB-csatol
os modemek
Az USB-csatol
os modemek k
oz
ul nemelyek m
ukodnek Linux alatt, nemelyek

viszont nem. Altal

aban elmondhat
o, hogy a m
ukodeshez sz
ukseg
unk lehet egy
ACM modulra a kernelben, melyhez az /usb/acm.o kernel modult kell hasznalni.
Ehhez az ACM (Abstract Control Model) modulhoz a kernelforras dokumentaciojaban tal
alunk ler
ast. A portok devfs-sel es devfs nelk
ul a kovetkezok:
COM1
COM2
COM3
COM4

3.7.4.

/dev/usb/acm/0
/dev/usb/acm/1
/dev/usb/acm/2
/dev/usb/acm/3

vagy
vagy
vagy
vagy

/dev/usb/ttyACM0
/dev/usb/ttyACM 1
/dev/usb/ttyACM 2
/dev/usb/ttyACM 3

Be
allt
as

Mivel kell
oen sok t
arcs
az
o program all rendelkezesre Linux alatt, ezert itt csak
3 megold
ast nezz
unk
at r
oviden. Ezek egyike a minicom nev
u program, amely
terminalkent is haszn
alhat
o, a wvdial, amely egy karakteres fel
uleten beallthato
tarcsazo, illetve az UHU-Linux grafikus fel
uleten beallthato UHU-t
arcs
az
o programja.
Be
allt
as a minicom segts
eg
evel
Nezz
uk el
osz
or a termin
alt. E program elonye, hogy a tarcsazas mellett kepes
a modem be
allt
asait megjelenteni illetve modostani, ezert globalisan itt tudunk
alltani a m
uk
odesi saj
atoss
agokon.

3.7. MODEMEK

57

Indtsuk el konzolban vagy konzolablakban a programot. Elso indtaskor a

kovetkezo u
zenetet fogjuk kapni:
jimmy:~$ minicom
minicom: there is no global configuration file /etc/minirc.dfl
Ask your sysadm to create one (with minicom -s).
Ez mindossze annyit jelent, hogy a minicom meg nem volt elindtva vagy nem
lett elmentve az alapbe
allt
asa, gy ezt letre kell hoznunk root felhasznalokent.
Indtsuk el tehat rendszergazdakent a megadott minicom -s paranccsal terminalunkat.
Elindulaskor egy men
urendszerbe ker
ul
unk. Ket fontos men
upontot kell megjegyezn
unk, egyik ezek k
oz
ul a soros portra es annak bealltasara vonatkozik, a
masik a Save .dfl and exit men
upont, melynek segtsegevel generalodik az elso
belepesnel reklam
alt minicom.dfl f
ajl.

A soros port be
allt
as
an
al megadhatjuk kozvetlen
ul a portot, vagy ha kesztett
unk a soros portra u
n. softlinket, akkor erdemes azt megadni, gy pl. modemcsere
utan nem kell ismet be
alltanunk az
osszes, a modemet hasznalo programot, hanem a szoftlink celj
at kell
atrni. Ez esetenkent azt is jelentheti, hogy ot modostas
helyett csak egyetlennel kell foglalkoznunk, ami eleg kenyelmes megoldas.

58

3. FEJEZET

ITOG
EP
FELEP
ITESE

A SZAM

Ha elmentett
uk a .dfl f
ajlt, a Ctrl+A Z billenty
uk lenyomasaval egy listat kapunk az elerhet
o men
upontokr
ol. Az u
jboli minicom-bealltasokat az O, a kilepest
pedig az X lenyom
as
aval erhetj
uk le.

Lepj
unk most ki, majd terj
unk vissza a programba. Lathato, hogy ha jol
alltottuk be a modem
unket pl. a meghajtoprogrammal, vagy eppen be van kapcsolva a k
ulso modem, akkor a minicom az alapbealltasokban megadott modon
AT-parancsok segtsegevel konfigur
al
ast vegez a modemen.
A kes
obbiekben megnezz
uk az
altalanosan elerheto AT-kodokat es jelentes
uket, addig elegedj
uk meg a k
ovetkez
okkel:
AT
AT&V
AT&F

minden parancs el
ott kiadando, erre hallgat a modem
a modem aktu
alis be
alltasat es tarolt bealltasait listazza ki
a modem gy
ari (nem modosthato) bealltasait ervenyesti

A tarcs
azast a Ctrl+A es D billentyuk lenyomasaval lehet letrehozni.
T
arcs
az
as be
allt
asa a wvdial segts
eg
evel
A wvdial t
arcs
az
o program be
alltasa a kovetkezokeppen tortenik.

3.7. MODEMEK

59

Elsokent ki kell adnunk a wvdialconf <fajlnev> parancsot. A fajlnevvel megadhatunk eleresi utat is, teh
at nem kell feltetlen
ul abban a konyvtarban letrehozni a tarcsaz
of
ajlt, amelyikben eppen vagyunk. Viszont elsore egy u
res fajlt
keszt a program, amelyet erdemes bem
asolni a /etc konyvtarba wvdial.conf neven. Ebben egyebkent be
allthatunk egy
altalanos elerest, amelyet majd mindenki
hasznalhat, mivel t
arcs
az
askor elosz
or ebben a fajlban keresi a wvdial a megadott
kapcsolat nevet, s csak akkor nezi meg a sajat /home konyvt
arunkban levot, ha
itt nem talalja az adott nevet.

L
athato, hogy a program leteszteli, hol talalhato a modem. Az eleresi u
tjat
atrhatjuk kezzel, ha esetleg egy softlink segtsegevel szeretnenk hasznalni.
Kovetkezo lepeskent kezzel kell m
odostanunk a letrejott konfiguracios fajlt.
Tartalma konnyen erthet
o, gy igaz
ab
ol a k
ovetkezo kep alapjan barki elvegezheti
a modostast, miut
an azt az
altala haszn
alt szovegszerkesztoben megnyitotta.

Altal
anossagban igaz, hogy mivel jelen esetben kodolatlanul tarolodik a jelszo, ezert erdemes a t
arcs
az
asi tulajdons
agokat tarolo fajlt letiltani, csak annak
engedelyezve az rast, olvas
ast es futtat
ast, aki a konkret kapcsolatot hasznalja.
Ezt konnyen megtehetj
uk a chmod 0700 /etc/wvdial.conf paranccsal, gy csak mi
es a rendszergazda tudja olvasni a be
allt
asainkat.

60

3. FEJEZET

ITOG
EP
FELEP
ITESE

A SZAM

Mivel a pontosvessz
ot az operaci
os rendszer megjegyzes jelzesenek veszi, ezert
csakis akkor fogja erzekelni a telefonszamot, felhasznalonevet es jelszot a tarcsazo
program, ha ezeket t
or
olj
uk az adott sorok elejerol.
Egyetlen f
ajlba t
obb kapcsolat lerasa is elkesztheto, ha a blokkot az elozo
ala masoljuk, majd a [Dialer kapcsolatnev] sorban atrjuk a kapcsolat nevet az
altalunk kv
ant elnevezesre.

3.7. MODEMEK

61

T
arcs
az
as be
allt
asa az UHU-t
arcs
az
o segs
eg
evel
Az UHU-tarcs
az
o segtsegevel eleg k
onnyen es kenyelmesen konfiguralhatjuk
internetes kapcsolatainkat. R
ogt
on a bejelentkezo kepernyon harom gombbal talalkozunk, melyek gyakorlatilag mindent el
arulnak.

Nezz
uk meg, hogyan tudunk kapcsolatot letrehozni.
kapcsolat letrehoz
Kattintsunk az Uj
asa gombra. Betoltodik a szerkeszto resz,
ahol a kvant adatokat kit
oltve m
aris keszen
all rendszer
unk az internet eleresere.

Figyelj
uk meg, hogy a kepen a Modem helye: pontban nem a COM2 lett
megadva, hanem kesztve lett a soros portra mutato /dev/modem szoftlink, gy

62

3. FEJEZET

ITOG
EP
FELEP
ITESE

A SZAM

modemcsere vagy m
asik portra csatlakozas eseten a szoftlink celjat kell megvaltoztatni, a t
arcs
az
ohoz viszont nem kell ny
ulni!
DNS-szerverek nem lettek be
alltva, mivel modemes kapcsolatnal automatikusan a szolg
altat
o alapertelmezett domain nev szolgaltato szerverei lesznek elerhetoek. Ha valamilyen okb
ol van kedvenc DNS-szerver
unk, amelyben esetleg
jobban bzunk, mint a szolg
altat
o
altal knaltakban, akkor azok IP-cmet itt kell
megadnunk, majd bepip
alnunk a Kezi be
allt
as opciot.
Kovetkez
o lepeskent nezz
uk meg a modostast, ha valamilyen okbol kifolyolag
sz
ukseg
unk lenne r
a. A Kapcsolat szerkesztese gombra kattintva megtekinthetj
uk
az elozoleg be
alltott
osszes opci
ot, modostasokat vegezhet
unk, majd elmenthetj
uk.

Utolso lepeskent nezz

uk meg a t
orlest. Ki kell jeloln
unk a torolni kvant kapcsolatot, majd a Kapcsolat t
orlese gombra kattintva a kovetkezo figyelmezteto
ablakot kapjuk:

Ha Igen-t v
alasztunk, a kapcsolat es annak osszes bealltasa torlodik, gy csak
u
jboli letrehoz
assal tudjuk elerni a kvant internetcsatlakozast.

63

3.7. MODEMEK

3.7.5.

A modemkezel
o AT-k
odok

A modemnek parancsokat adhatunk az AT[opci

ok] segtsegevel. Ezeket Hayeskodoknak is nevezik. A parancsok kiadhat
ok AT es at formaban is, de a kisbet
unagybet
u keverese nem m
uk
odik. Nezz
uk most at az altalanosan kiadhato parancsokat, elsokent a kiveteleket.
Az AT-k
odok kiv
etelei
Ket parancshoz nem kell haszn
alni az AT elotagot:
+++
A/

reseteli a modemet
az utolj
ara kiadott parancs ismetlese

Modemek AT v
alaszk
odjai
Ha nincs kikapcsolva a Q1 paranccsal, akkor a modem mindig k
uld egy valaszkodot a parancssor futtat
asa ut
an. A k
od lehet egy szam vagy szoveg, attol
f
uggoen, hogy a V parancs milyen form
aban lett futtatva. A kovetkezo kodoknal
a szam azonos a v
alasz sz
oveggel.
0 OK
A lefuttatott parancs hiba nelk
ul hajtodott vegre
1 CONNECT
Sikeres kapcsolat. Vagy 300bps-sel kapcsolodott (ha
X1, X2, X3 vagy X4 m
ukodik), vagy a kapcsolat barmilyen sebessegen letrejohetett (ha X0 m
ukodik).
2 RING
A modem egy bej
ovo csengest erzekelt. A RING kod
addig ismetlodik, mg a modem bejelentkezik es valaszol a hvasra.
3 NO CARRIER
A modem nem tudott 45mp-n bel
ul (az S7 regiszterben meghat
arozva) kapcsolatot letrehozni tarcsazaskor vagy v
alaszn
al. A modem a kapcsolat elveszteset
jelzi, ha on-line u
zemmodban van vagy ha helyi huroktesztet hajt vegre.
enytelen parancs vagy a parancs t
4 ERROR
Erv
ulcsordulast
okozott a parancs pufferben (t
ul sok karakter van
egy parancssorban).
5 CONNECT 1200 Sikeres kapcsolat 1200bps-sel (engedelyezve, ha X1,
X2, X3 vagy X4 m
ukodik).
6 NO DIAL TONE Nincs t
arcsahang (engedelyezve a tarcsazo W-vel, ha
X3 vagy X4 m
uk
odik).
7 BUSY
A modem egy foglalt jelzest erzekelt a tarcsazott szamon (engedelyezve a tarcsazo @-tel, ha X3 vagy X4
m
uk
odik).

64

3. FEJEZET

NO ANSWER

10

CONNECT 2400

11

CONNECT 4800

12

CONNECT 9600

13

CONNECT 7200

14

CONNECT 19200

15

CONNECT 14400

16

CONNECT 38400

17

CONNECT 57600

ITOG
EP
FELEP
ITESE

A SZAM

A modem 5mp-es csendet erzekelt a 45mp-es (az S7

regiszterben meghatarozva) varakozasi ido alatt (engedelyezve a tarcsazo @-tel, ha X3 vagy X4 m
ukodik).
Sikeres kapcsolat 2400bps-sel (engedelyezve, ha X1,
X2, X3 vagy X4 m
ukodik).
Sikeres kapcsolat 4800bps-sel (engedelyezve, ha X1,
X2, X3 vagy X4 m
ukodik).
Sikeres kapcsolat 9600bps-sel (engedelyezve, ha X1,
X2, X3 vagy X4 m
ukodik).
Sikeres kapcsolat 7200bps-sel (engedelyezve, ha X1,
X2, X3 vagy X4 m
ukodik).
Sikeres kapcsolat 19200bps-sel (engedelyezve, ha X1,
X2, X3 vagy X4 m
ukodik).
Sikeres kapcsolat 14400bps-sel (engedelyezve, ha X1,
X2, X3 vagy X4 m
ukodik).
Sikeres kapcsolat 38400bps-sel (engedelyezve, ha X1,
X2, X3 vagy X4 m
ukodik).
Sikeres kapcsolat 57600bps-sel (engedelyezve, ha X1,
X2, X3 vagy X4 m
ukodik).

Modem ECDC v
alaszk
odjai
A kovetkez
o MNP es V.42 v
alaszkodok a parancs futtatasa utan jelennek
meg. Ezek a k
odok a backslashV parancs engedelyezesetol f
uggenek, ha X1, X2,
X3 vagy X4 m
uk
odik. MNP m
odban a /REL azonosto jelzi, hogy a modem
hibajavt
o kapcsolatban van, mg a /REL COMP hibajavtast es adattomortest
is jelent. CCITT V.42bis vagy V.42 modban a /V.42 azonosto jelenti, hogy a
hibajavt
as be van kapcsolva, mg a /V-42bis hibajavtast es adattomortest is
jelent.
20

CONNECT 300/V42 (REL)

21

CONNECT 600/V42 (REL)

22

CONNECT 1200/V42 (REL)

23

CONNECT 2400/V42 (REL)

24

CONNECT 4800/V42 (REL)

Sikeres stabil kapcsolat 300bps-sel

adattomortessel vagy anelk
ul.
Sikeres stabil kapcsolat 600bps-sel
adattomortessel vagy anelk
ul.
Sikeres stabil kapcsolat 1200bps-sel
adattomortessel vagy anelk
ul.
Sikeres stabil kapcsolat 2400bps-sel
adattomortessel vagy anelk
ul.
Sikeres stabil kapcsolat 4800bps-sel
adattomortessel vagy anelk
ul.

3.7. MODEMEK

25

CONNECT 9600/V42 (REL)

26

CONNECT 19200/V42 (REL)

27

CONNECT 7200/V42 (REL)

28

CONNECT 14400/V42 (REL)

29

CONNECT 38400/V42 (REL)

2A

CONNECT 57600/V42 (REL)

30

40

CONNECT 300/V42BIS (REL

COMP)
CONNECT 600/V42BIS (REL
COMP)
CONNECT 1200/V42BIS (REL
COMP)
CONNECT 2400/V42BIS (REL
COMP)
CONNECT 4800/V42BIS (REL
COMP)
CONNECT 9600/V42BIS (REL
COMP)
CONNECT
19200/V42BIS
(REL COMP)
CONNECT 7200/V42BIS (REL
COMP)
CONNECT
14400/V42BIS
(REL COMP)
CONNECT
38400/V42BIS
(REL COMP)
CONNECT
57600/V42BIS
(REL COMP)
CONNECT 300/NOR

41

CONNECT 600/NOR

42

CONNECT 1200/NOR

43

CONNECT 2400/NOR

44

CONNECT 4800/NOR

45

CONNECT 9600/NOR

31
32
33
34
35
36
37
38
39
3A

65
Sikeres stabil kapcsolat 9600bps-sel
adattomortessel vagy anelk
ul.
Sikeres stabil kapcsolat 19200bps-sel
adattomortessel vagy anelk
ul.
Sikeres stabil kapcsolat 7200bps-sel
adattomortessel vagy anelk
ul.
Sikeres stabil kapcsolat 14400bps-sel
adattomortessel vagy anelk
ul.
Sikeres stabil kapcsolat 38400bps-sel
adattomortessel vagy anelk
ul.
Sikeres stabil kapcsolat 57600bps-sel
adattomortessel vagy anelk
ul.
Sikeres stabil kapcsolat 300bps-sel
adattomortessel.
Sikeres stabil kapcsolat 600bps-sel
adattomortessel.
Sikeres stabil kapcsolat 1200bps-sel
adattomortessel.
Sikeres stabil kapcsolat 2400bps-sel
adattomortessel.
Sikeres stabil kapcsolat 4800bps-sel
adattomortessel.
Sikeres stabil kapcsolat 9600bps-sel
adattomortessel.
Sikeres stabil kapcsolat 19200bps-sel
adattomortessel.
Sikeres stabil kapcsolat 7200bps-sel
adattomortessel.
Sikeres stabil kapcsolat 14400bps-sel
adattomortessel.
Sikeres stabil kapcsolat 38400bps-sel
adattomortessel.
Sikeres stabil kapcsolat 57600bps-sel
adattomortessel.
Sikeres stabil kapcsolat 300bps-sel
normal modban.
Sikeres stabil kapcsolat 600bps-sel
normal modban.
Sikeres stabil kapcsolat 1200bps-sel
normal modban.
Sikeres stabil kapcsolat 2400bps-sel
normal modban.
Sikeres stabil kapcsolat 4800bps-sel
normal modban.
Sikeres stabil kapcsolat 9600bps-sel
normal modban.

66

3. FEJEZET

46

CONNECT 19200/NOR

47

CONNECT 7200/NOR

48

CONNECT 14400/NOR

49

CONNECT 38400/NOR

4A

CONNECT 57600/NOR
NVRAM ERROR

ITOG
EP
FELEP
ITESE

A SZAM

Sikeres stabil kapcsolat 19200bps-sel

normal modban.
Sikeres stabil kapcsolat 7200bps-sel
normal modban.
Sikeres stabil kapcsolat 14400bps-sel
normal modban.
Sikeres stabil kapcsolat 38400bps-sel
normal modban.
Sikeres stabil kapcsolat 57600bps-sel
normal modban.
Hiba tortent a nem valtozo memoriaba raskor.

Valaszcsomag kiv
alaszt
as
Az X0-X4 parancs segtsegevel a modem k
ulonbozo valaszcsomagjait lehet

kivalasztani, melyek engedelyeznek vagy tiltanak bizonyos valaszkodokat. Atlagos

hasznalatn
al az X4 az alapbe
alltas, amely engedelyez minden valaszkodot, tehat
a legtobb k
od megjelenthet
o. A k
ovetkezo tablazat mutatja a valaszkodokat 0-8ig minden X parancsn
al. A - azt jelenti, hogy az adott parancsnal a kod nem
elerheto. A t
obbi k
odot engedelyezi az X1, X2, X3, X4 (de az X0 nem).
0
1
2
3
4
5
6
7
8

OK
CONNECT
RING
NO CARRIER
ERROR
CONNECT 1200
NO DIAL TONE
BUSY
NO ANSWER

X0
X0
X0
X0
X0
-

X1
X1
X1
X1
X1
X1
-

X2
X2
X2
X2
X2
X2
X2
X2

X3
X3
X3
X3
X3
X3
X3
X3

X4
X4
X4
X4
X4
X4
X4
X4
X4

67

3.7. MODEMEK

Alap modem parancsok

Valasz parancs

AT Figyelmeztet
o
kod

A/

Utolso parancs
ismetlese

Csengo
CCITT
vany

vagy
szab-

Tarcsazas megadott modon

ek: n=0-255 Egyseg: csenges

Ert
A parancs hat
as
ara a modem azonnal valaszol a bej
ov
o hv
asra. Az S0 regiszterben-ban tarolt ertek eleresekor veszi fel a modem vonalat.
Ha az A ut
an egy szam all, a modem a megadott
csengesek utan feszi fel a vonalat. Pl. az A3 alapjan
a modem a 3. csengeteskor valaszol
A modem berja a megadott adatot a sikeres kapcsolat letrej
otte ut
an.
Az AT t
orli a paracspuffert es megadja a modemnek
a sz
amt
ogep
atviteli sebesseget es adatformatumat.
Minden parancs a /A kivetelevel AT elotaggal kezdodik es egy kocsivissza karakterrel er veget.
Hat
as
ara a modem megismetli az parancspufferben
t
arolt ut
olj
ara futtatott parancsot. Ez az egyetlne
olyan parancs, amelynel nem kell az AT es a kocsivissza.
Kiv
alasztja a hasznalalndo protokollt a kovetkezok
k
oz
ul:
B0: kiv
alasztja a CCITT protokollt, amely Europaban es a vil
ag legtobb orszagaban hasznalatos.
B1: kiv
alasztja a BELL protokollt, amely az USAban es Kanad
aban hasznalatos.
B2: kiv
alasztja a V.23 hatcsatornat (felhasznaloi oldal)
B3: kiv
alasztja a V.23 focsatornat (kiszolgaloi oldal).

A megadott m
odon tarcsaz a modem, majd a sikeres
kapcsolat letrej
otte utan berja a megadott adatot

68

3. FEJEZET

Visszajelzes kirasa

Foglalt vezerles

Azonost
asok

Speaker hanger
o

Speaker be/ki

ITOG
EP
FELEP
ITESE

A SZAM

Engedelyezi vagy tiltja a parancsok visszajelzeset a

sz
amt
ogepre. Csak parancsmodban van hatasa:
E0: Tiltija a parancsok visszajelzeset. Hasznos, ha a
parancsok duplan jelennek meg a kepernyon vagy kiszolg
al
o gepen hasznalva a modemet a parancsoknak
l
atsz
odniuk kell.
E1: Engedelyezi a visszajelzest, gy a lathato es ellen
orizhet
o a parancssor a kepernyon.
Vezerli a modemet vonal hasznalatara vagy a vonal
bont
as
ara:
H0: Vonal bontasa (on-hook, hang-up)
H1: Vonal foglalasa, hasznalata (off-hook)
Kirja a modem gyartasi szamat, a memoria verzioj
at, futatja a memoriatesztet:
I0: Kirja a modem gyartasi szamat
I1: Kirja a modem firmware-jenek ROM es ASCII
kontrollk
odj
at az Enter utan
I2: Futtatja a modem kontroll tesztjet es OK vagy
ERROR v
alaszkodot ad vissza.
Be
alltja a modem speakerjenek hangerejet a hvas
folyamat
anak jelzesehez, ha a speaker be van kapcsolva:
L0: Halkra alltja a hangerot
L1: Halkra alltja a hangerot
L2: K
ozpesre alltja a hangerot
L3: Maximumra alltja a hangerot.
Be vagy kikapcsolja a modem speakerjet a hvas folyamat
anak jelzesehez:
M0: Mindenkor kikapcsolja a speakert
M1: Bekapcsolja a speakert, amg a kapcsolat sikeresen letre nem jon
M2: Mindenkor bekapcsolja a speakert
M3: Bekapcsolja a speakert amg a kapcsolatot erzekeli, de kikapcsolja, ha a modem tarcsaz.

69

3.7. MODEMEK

Swap-tarcs
az
as

arcs
az
as
N=n Ujrat
bealltasa

arcs
az
as
N5=nUrjat
idointervallum

N?

Ujrat
arcs
az
as
bealltas olvasasa

N5? Idointervallum
kiolvasasa

On-Line

Impulzosos t
arcsazas

Ket telefonsz
am koze rakva a parancsot a modem
a m
asodikat t
arcs
azza, ha az elso foglalt. Hasznalat
ahoz sz
ukseges az X2 vagy X4 hasznalata, hogy a
modem figyelje a FOGLALT jelzest. A parancssorban a karakterek szama nem haladhatja meg a max.
karakterszamot. T
ullepes eseten a parancspuffer t
ulcsordul. Emellett a gyorstarcsazashoz hasznalt /n parancs 2 karakternek szamt, mg az S=n 3 karakternek, f
uggetlen
ul az tarolt szamok karakterszamatol.
Az N parancs nem osszekeverendo az u
jratarcsazas
N=n vagy N? parancsaval.
ek: n=0-15 Egyseg: alkalom Alapertek: 0
Ert
Meghat
arozza, hogy hanyszor tarcsaza u
jra a modem
a sz
amot, ha foglalt. Az alaperteke 0, tehat a modem
nem t
arcs
az u
jra.
Az u
jrat
arcs
az
o szamlaloja nullazodik a kapcsolat
letrej
otte ut
an, a Z vagy &F parancs hasznalatakor,
vagy ha a felhasznalo megszaktja a tarcsazast.
ek: n=0-255 Egyseg: 2mp Alapertek: 1
Ert
A parancs az u
jratarcsazasok kozotti erteket alltja
be. Pl. az N5=45 hasznalataval a modem 90mpenkent u
jrat
arcs
az.
Megjelenti a modem u
jratarcsazasi erteket. Pl. ha az
N? haszn
alatakor a valasz 5, akkor a modem 5-szor
fog u
jrat
arcs
azni.

Megjelenti a ket
ajratarcsazas kozotti idot. Pl. ha az
N5 haszn
alatakor a valasz 45, akkor a modem 90mpenkent u
jrat
arcs
az.
A modemet adathelyzetbe lepteti:
O: A modem adathelyzetbe lep es folytatja az adatatvitelt a t

avoli modemmel
O1: A modem adathelyzetbe lepteti es beallt egy kiegyenlt
o atkepz
o sorrendet. Ez akkor hasznalatos,
ha a bithib
ak sz
ama magas es a tovabbkepzes csokkenti a hib
ak tulajonsag a kiegyenltes elvesztesehez.
Utastja a modemet, hogy impulzossal-tarcsazzon. A
P-t b
arhov
a lehet rni, meg a telefonszamba is, pl.
ATDT 9,P1234567

70

3. FEJEZET

V
alaszk
od
zerles

ve-

S=n T
arolt sz
am t
arcs
az
asa
Sr? Regiszter kiolvas
asa
Sr=nRegister bealltasa

Hangfrekvenci
as
tarcs
az
as

Sz
oveges vagy
sz
amk
odok

Xn

V
alaszk
od alapbe
allt
as

Hossz
u csendnel
bont
as

ITOG
EP
FELEP
ITESE

A SZAM

Engedelyezi vagy letiltja a valaszkod k

uldeset.
Q0: Engedelyezi a valaszkodok k
uldeset.
Q1: Tiltja a valaszkodok k
uldeset. Hasznos, ha a modem egy nyomtatohoz van kapcsolva, amely kinyomtat minden, altala ertelmezhetetlen valaszkod karaktert.
Az S=n kiadasa utan a tarcsazo parancs az elozoleg
&Z-vel t
arolt szamot tarcsazza. Az S=n 3 karakternek sz
amt.
AT&Z2=1234567: Tarolja az STN2-be a szamot
ATDTS=2: Tarcsazza az STN2-t (1234567)
ATDT06S=2 Tarcsazza a 06-STN2-t (061234567)
ATDTS=2NS=4: Tarcsazza az STN4-et , ha STN2
foglalt
Kirja a megadott regiszter tartalmat.
Be
alltja a megadott regiszter erteket.
Tone u
zemmodban tarcsaz a modem. A tarcsazas sebessegenek alaperteke az S11 registerben 5.26 karakter/mp
Utastja a modemet, hogy a valaszkodot szoveges
vagy sz
amformatumban k
uldje
V0: Sz
amformatum, hasznos, ha az erteket egy programmal kezelj
uk le
V1: Sz
oveges formatum (pl. OK, CONNECT),
k
onnyebb az ertelmezese.
Alaperteke 4. Beallutja, hogy melyik valaszkod lehet
engedelyezett vagy tiltott. (melyiket figyeli)
Engedelyezi a modem szamara a bontast, ha sokaig
nincs forgalom
Y0: Tiltja a bontast, ha sokaig nincs forgalom
Y1: Engedelyezi a bontast, ha 1,6mp hossz
u folyamatos megszaktas jelet kap. Szinten k
uld 4mp-es megszakt
asa jelet a megszaktas elott, ha ATH0 parancsot kap, vagy DTR ON-bol OFF-ra allast erzekel,
ha az &D2 aktv.

3.7. MODEMEK

Reset

&An Auto-t
arcs
az
as
bekapcsol
asn
al

&C
&D
&F

&G
&L

&M

&P
&Q

&R
&S
&T
&V

&W
&Y

Adatforgalom
opcio
DTR opci
o
Gyari be
allt
asok vissza
alltasa
Vedett tone v
alasztas
Parhuzamos
vagy
dial-up
vonal v
alasztas
Aszinkron vagy
szinkron
m
od
valaszt
asa
Pulzusos tarcs
azas kiv
alasztasa
Aszinkron vagy
szinkron v
alasztasa
CTS-rol RTS-re
opcio
Data-Set-Ready
(DSR) opci
o
Diagnosztika
teszt
Konfigur
aci
os
profilok kiolvasasa
Konfigur
aci
os
profilok r
asa
Tarolt profil kivalaszt
asa

71
Gy
ari be
allt
asokkal (FDP) es profilbealltasokkal
(SCP) u
jraindtja a modemet, lefuttat egy ontesztet.
Z1: Az 1. t
arolt profillal u
jraindtja a modemet.
Z2: Az 2. t
arolt profillal u
jraindtja a modemet.
eke: n=0-9, 99
Ert
Automatikusan tarcsazza az STNn-ben tarolt szamot bekapcsol
as utan. Az &An a bealltott STNn
sz
amot hvja automatikusan, mg az &A99 letiltja
az automatikus hvast.
Megadja, hogy hogyan viselkedjen a modem, amikor
letrej
ott a kapcsolat. (Carrier Detect)
&C0: CD mindig bekapcsolva
&C1:
&C2: Az adatforgalom mindenkeepen

72

3. FEJEZET

ITOG
EP
FELEP
ITESE

A SZAM

&Zn= Telefonsz
am t
arol
asa
@
Csendre v
arakoz
as
,
Sz
unet
/n
T
arolt sz
am t
arcs
az
asa
+++ ESC karakter
!
Flash
;
Parancssorba
visszateres
&B Cseng
o vezerl
o

3.7.6.

Aj
anl
asok a modem kiv
alaszt
as
aval
es haszn
alat
aval
kapcsolatban

Mivel sokfele eszk

oz es k
ul
onfele arszinteken talalhato a szamtastechnikai
piacon, alljon itt egy aj
anl
as, mely sok problematol ovhat meg minket.
1. Ha penzt
arc
ank engedi, v
alasszunk k
ulso, soros porton csatlakoztathato
modemet. El
onyei fentebb olvashatok, itt csak kiemelnenk azon elonyt, hogy
a soros portot minden oper
aci
os rendszer tokeletesen tudja hasznalni, gy
az egyszer
u csatlakoztat
as ut
an a modem pillanatok alatt u
zemkepes meg
meghajt
oprogramok nelk
ul is!
2. Bels
o modem v
as
arl
asa eseten kerdezz
uk meg az eladot, hogy ha az altala
hardveres m
uk
odes
unek eladott PCI-os csatoloval rendelkezo modem megis
szoftveres u
ton m
uk
odne, milyen feltetelek eseten lehetseges a visszacsereles egy bels
o hardveres modemre vagy egy k
ulso modemre.
3. A modemek parametereit AT-parancsok segtsegevel tudjuk modostani.
Ezen parameterek az egyszer
ubb lepesektol (hangero modostasa) a tarcsazasi be
allt
asokig terjedhetnek. Lehetoleg ne modostsunk egy tokeletesen
m
uk
od
o modembe
allt
ast csak azert, mert ismeros
unk szerint gy gyorsabb
lesz az internetes sebesseg
unk. A kapcsolat sebessege a telefonvonal minoseget
ol es terheleset
ol a szolg
altato fele, illetve az internetes forgalom nagysag
at
ol nagyban f
ugghet. Egy ismeretlen vagy nem kellokeppen megismert
be
alltas m
odost
asa azt is okozhatja, hogy nem t
ul j
o minoseg
u telefonvonalunkon meg az internetes szolgaltatonkhoz sem tudunk bejelentkezni!
4. Hi
aba gyors a modem
unk, ha a sajatunknal lass
ubb modem u
ulso
l a vonal t

vegen. Eppen
ezert nincs ertelme a sebesseg novelesevel probalkozni, az

3.7. MODEMEK

73

adatforgalom val
odi sebesseget a lass
ubb modem, a telefonvonal minosege
es teltettsege fogja meghat
arozni.
5. K
ulso modemhez lehet
oleg keteres telefonkabelt hasznaljunk, belso modemek viszont igenyelhetik a negyeres kabel hasznalatat. Az erek szamat
konnyen tudjuk ellen
orizni, ha a csatlakozot u
gy tartjuk kez
unkben, hogy
a foglalatban tart
o p
oc
ok lefele mutat, gy a fel
ul levo, a csatlakozoban
leblankolt erek sz
ama l
athat
ov
a v
alik.
6. Ha PCMCIA-k
arty
as modemet kv
anunk vasarolni, ugyanazon problemakkal talalhatjuk szembe magunkat, mint a belso PCI-csatol
os modemeknel.

Altal
anosan elmondhat
o, hogy a winmodemes PCMCIA-kartyak 20.000 Ft
kor
uli aron kaphat
ok, mg a teljesertek
u hardveres kartyak arai 40.000 Ft
kozeleben talalhat
ok (az
arak t
ajekoztato jelleguek, 2002. dec. allapot)

3.7.7.

Irodalomjegyz
ek

HOWTO-k:
Modem-HOWTO
Serial-HOWTO
ISDN-HOWTO
PCMCIA-HOWTO
Linmodem-HOWTO
Manual-ok:
minicom, wvdial, setserial, isapnp, isdn4linux, isdnutils
Weboldalak:
http://www.linmodems.org/
http://www.winmodems.org/

74

3. FEJEZET

3.8.

Szkennerek

3.9.

H
al
ozati k
arty
ak

ITOG
EP
FELEP
ITESE

A SZAM

3.10.

Palm, Notebook
es Digit
alis eszk
oz
ok

3.11.

USB eszk
oz
ok

4. fejezet

Telept
es
E fejezetben az UHU-Linux teleptesi lepesein haladunk vegig. Elso lepeskent
u
gy kell bealltani gep
unket, hogy bekapcsol
as utan CD-ROM-rol bootoljon be,
azaz eloszor a CD-n keressen u
gynevezett rendszertolto modult. Ezt (igen nagy
valoszn
useggel) sz
amt
ogep
unk BIOS-
aban tudjuk megtenni.
Bekapcsolas ut
an
altal
aban a Del gomb nyomogatasaval juthatunk el abba

a men
ube, ahol ez a lehet
oseg be
allthat
o (Egyes alaplapoknal, a Ctrl+Alt+S,
vagy az F2, esetleg az F1 billenty
uvel erhet
o el a BIOS setup, de errol az alaplap
lerasaban pontos inform
aci
okat tal
alunk.). A BIOS-ban a BOOT SEQUENCE

bootolasi sorrend opci

onal kell kiv
alasztanunk azt a lehetoseget, hogy a PC
eloszor a CD-n keressen indtorekordot. Ha ezt bealltottuk es elmentett
uk (Save
and Exit / F10), akkor m
ar csak annyi van h
atra, hogy betegy
uk az UHU-Linux
telepto CD-t a CD-ROM meghajt
oba es u
jraindtsuk a rendszert.

4.1.

Bootfloppy haszn
alata

Amennyiben olyan a gep konfigur

aci
oja, hogy nem kepes CD-rol BOOT-olni,
nem kell lemondanunk az UHU-Linuxr
ol, hiszen magneslemezrol indtva is felteleptheto.
Anyagsz
ukseglet: az UHU-Linux telepto CD-je, valamint egy darab 1,44
MByte-os magneslemez.

76

4. FEJEZET

TELEPITES

Teend
onk a k
ovetkez
o:
DOS, vagy Windows al
ol DOS modban, vagy DOS ablakban, (az UHU CD
mindekozben legyen bent a meghajt
oban!) adjuk ki a kovetkezo parancsot:
D:\DOS\rawrite + ENTER
(Ahol D: a CD meghajt
o bet
ujele. Ha eset
unkben ez mas, akkor ertelem
szer
uen azt adjuk meg helyette).
Ezut
an a rendszer kerdest tesz fel, hogy hol talalja az u
gynevezett image

(kepmas) f
ajlt. Adjuk meg a k
ovetkezot:
D:\IMAGES\uhuboot.img + ENTER
(A D: itt is a CD meghajt
o bet
ujele. Ha eset
unkben ez mas, akkor ertelem
szer
uen azt rjuk be.)
Ezt k
ovet
oen az u
j kerdes arra vonatkozik, hogy hova, milyen eszkozre kesztse
el a indt
olemezt. A v
alasz nagy val
oszn
useggel
A:\ + ENTER
lesz. Most mar csak az a feladat, hogy helyezz
unk be egy u
res magneslemezt a
meghajtoba, nyomjuk meg az ENTER billenty
ut es varjunk, amg a gep elkeszti
az indto lemezt.
Floppy-r
ol egeszen biztosan tud minden gep BOOT-olni, gy a lemezt hagyjuk
a meghajt
oban.

4.2.

A telept
o elindt
asa

Vagy az el
oz
o alfejezetben elkesztett magneslemezt, vagy az UHU telepto
CD-t behelyezve indtsuk u
jra a gepet. Nehany pillanat m
ulva egy-ket hieroglifa

megjelenese ut
an, a bejelentkez
o keppel talaljuk szembe magunkat (4.1 abra).
Ha ennel a kepnel tz m
asodpercig nem csinalunk semmit, akkor a telepto
automatikusan elindul. Javasoljuk azonban, hogy mielott belefogunk, tekints
uk
at milyen lehet
osegeink vannak a telepto elindtasaval kapcsolatban.

 OPCIOK

4.3. RENDSZERINDITASI

77

4.1.
abra. A bejelentkezo kepernyo

4.3.

Rendszerindt
asi opci
ok

Nyomjuk meg (tz m

asodpercen bel
ul) az F1 billenty
ut. PC-s korokben meg
szokott szabaly, hogy az F1 funkci
obillenty
u mindig valamifele segtseget ad. Itt
is ez a helyzet, az F1 megnyom
asa ut
an a 4.2 abrat fogjuk latni.
A kepernyon narancss
arga szn
u bet
ukkel olvashato, hogy milyen teleptesi
lehetosegek (opci
ok)
allnak rendelkezes
unkre, rovid magyarazattal egy
utt.
Figyelem! A felsorol
asban helyet kapott k
et fontos opci
o, melyek segts
eg
evel, illetve alkalmaz
as
aval egy csom
o kellemetlens
eget ker
ulhet
unk el.
Nevezetesen ellen
orizni tudjuk, hogy g
ep
unk alapvet
oen alkalmas-e az UHULinux futtat
as
ara,
es azt is, hogy az
altalunk haszn
alt telept
o CD hib
atlan-e?

78

4. FEJEZET

TELEPITES

4.2.
abra. Teleptesi opciok
Az els
o lehetoseget (cdtest) akkor celszer
u hasznalnunk, ha pl. az UHU-Linux
ISO fajlj
at magunk t
olt
ott
uk le FTP-rol, majd sajat magunk rtuk ki CD-re es
meg akarunk gy
oz
odni r
ola, hogy hib
atlanra siker
ult-e a telepto CD. Az opcio
hasznalat
ahoz egyszer
uen a boot: prompt utan rjuk be, hogy cdtest, majd

u
unk ENTER-t.
ss
boot: cdtest + ENTER
Ezutan az UHU megvizsg
alja a teljes CD-t es a vizsgalat eredmenyet megjelenti a keperny
on.
Ket eset lehetseges:
hib
atlan a teszt eredmenye, ekkor nincs mas dolgunk, mint belekezdeni a
teleptesbe.
hib
at jelez a teszt. Ez esetben az alabbiak lehetsegesek:

vagy hib
as a let
olt
ott ISO fajl,

 FELTETELEI

4.4. AZ UHU TERJESZTESI

79

vagy hib
asra sikeredett a CD-r
as,
vagy gep
unk az adott CD-t hib
asan olvassa.
A masik ellen
orzesi lehet
oseg a boot: prompt utan bert memtest opcio. Se

gtsegevel alapos memoriatesztet lehet a sz

amtogepen futtatni. Indtasa hasonlo
a tobbi opcioehoz:
boot: memtest (+ENTER)

4.4.

Az UHU terjeszt
esi felt
etelei

A teleptes elindt
asa ut
an az UHU-Linux elindtja sajat grafikus fel
ulet
u,
magyar nyelv
u telept
orendszeret.

4.3.
abra. Terjesztesi feltetelek (EULA)
Az UHU-Linux teljesk
or
u hardverdetektalo es felismero rendszerrel van felvertezve, melynek eredmenyekeppen a sz
amtogep
unkre kapcsolt k
ulso, illetve az
abban levo bels
o hardverelemeket, periferi
akat nagyon jo hatasfokkal felismeri es

80

4. FEJEZET

TELEPITES

automatikusan be
alltja, gy ezekkel a bealltasi feladatokkal legtobbszor nem kell
foglalkoznunk.
A megjelen
o keperny
on, a szoftver licenc illetve a kozreadas es terjesztesi
felteteleit olvashatjuk.
Gyozodj
unk meg arr
ol, hogy eger
unket rendben felismerte-e az UHU-Linux.
Ha m
uk
odik, lepj
unk tov
abb a Mehet gomb megnyomasaval.

Amennyiben az automatikus felismeres nem siker

ult (nem mozdul meg az
egerkurzor), a TAB billenty
u ketszeri megnyomasaval valasszuk ki az Eger

be
alltasa gombot, nyomjuk meg a SPACE billenty
ut, es alltsuk be magunk az eger
unket.

4.5.

Az eg
er felismer
ese

Az eger tal
an az egyik legfontosabb kezeloszerve a PC-nek. Elso lepesben

ezt detekt
alja a rendszer. Ha valamely okbol ez megsem siker
ulne, kezzel kell
bealltanunk (4.4
abra).
Mivel nincs eger
unk a billenty
uzet segtsegevel kell navigalnunk a kepernyon.
A keperny
o-elemek k
oz
ott a TAB billenty
u nyomogatasaval tudunk lepkedni.
Probaljuk ki, sorban egym
as ut
an aktvva valnak az egyes elemek. Az eppen aktv
elem kivalaszt
asa az Enter gomb segtsegevel tortenhet meg.
Lepj
unk a Protokoll-ra.

Nyomjuk meg az ENTER billenty

ut. A megjeleno listaban a le/fel nyilakkal
tudunk mozogni, az Enter pedig kivalasztja az aktualis elemet. Ha nem
ismerj
uk a konkret tpust, pr
obalgatassal keress
uk meg a megfelelot.
Az eger tpus
anak kiv
alaszt
asa utan automatikusan atker
ul
unk a Hely:

list
aba. Az Enter megnyitja a listaablakot, a fel/le nyilakkal mozoghatunk
itt is. Kiv
alaszt
as az Enterrel.
A TAB-bal lepj
unk
at a Teszt gombra, amellyel aktivalhatjuk a beallta
sokat.
Ha az egerkurzor megmozdul, az OK gombbal lepj
unk tovabb. Ha nem

megfelel
o a be
allt
as, pr
ob
alkozzunk u
jbol egy masik tpussal.

 AS

4.6. PARTICIONAL

81

4.4.
abra. Az eger bealltasa
Az eger beallt
asa ut
an visszaker
ul
unk az UHU-Linux Terjesztesi felteteleket tartalmazo keperny
ojere. Olvassuk vegig figyelmesen a benne lertakat. Ha
elolvastuk, nyomjuk meg a Mehet gombot.

4.6.

Partcion
al
as

Tovabblepve a 4.5
abr
at l
atjuk.
Itt el kell d
onten
unk, hogy a merevlemez
unk melyik reszere akarjuk feltelepteni az UHU-t, illetve megadhatjuk azt is, hogy az UHU felhasznalhatja-e a
merevlemez teljes ter
uletet (T
ajekoztat
asul annyit, hogy a teljes rendszer mindenest
ul kb. 2 GByte-nyi helyen elfer).
Itt is kihangs
ulyozzuk, hogy adataink mennyisegenek megfeleloen tovabbi
helyre is sz
ukseg lesz.
Aszerint, hogy melyik lehet
oseget v
alasztjuk, kattintsunk a megfelelo gombra.
A teljes merevlemez haszn
alatakor, illetve kivalasztasakor biztonsagi okokbol a
telepto feltesz meg egy meger
ost
o kerdest.

82

4. FEJEZET

TELEPITES

4.5.
abra. A teleptes helyenek kivalasztasa
A sz
ukseges form
az
asokat az UHU teleptoje automatikusan elvegzi. Mindonk, hogy - ha t
obb merevlemez van a gepben - kivalasztjuk,
ossze annyi a teend
hogy melyikre telep
ulj
on fel az UHU-Linux.
A swap (lapoz
o) mem
oria meretenek meghatarozasahoz tobbfele varazslatos

es csalhatatlan algoritmus ismeretes, nemes egyszer

useggel valasszuk a gepben

levo mem
oria meretenek m
asfel-ketszereset, de 256 MByte-nal tobbet nem erdemes. (A mem
oria
arak olcs
os
aga miatt valoszn
uleg sokkal nagyobb ter
uletet
kellene lefoglalni, a fent emltett szorzas miatt, de amg kezdo felhasznalok vagyunk, a 256 MB eleg lesz. A kes
obbiekben mar felismerj
uk, ha a swap ter
ulet
novelese sz
uksegesse v
alik.)
Ha a swap merete t
ul kicsi, elkepzelheto, hogy a fizikai memoriaval egy
utt is
t
ul keves lesz, emiatt lasstani fogja a rendszert. Ha pedig a sz
uksegesnel nagyobb
meretet adunk meg, akkor esetleg nem hasznalja ki a rendszer es csak feleslegesen
foglalja a helyet a merevlemezen, hiszen a cserepartcio (swap) adattarolasra nem
hasznalhat
o.

 AS

4.6. PARTICIONAL

83

4.6.
abra. Teleptes a teljes merevlemezre
Vizsgaljuk meg azt a lehetoseget is, ha egy mar Meglevo, vagy u
res partciora

kell telepteni az UHU-Linuxot (4.7

abra).
Ez esetben vagy m
ar el
ozoleg letrehoztunk egy partcionalo segedprogrammal
(PQMagic, FDISK, stb.) u
okat a merevlemezen, (akar elsodleges, akar
res partci
kiterjesztett partci
okat, tpusuk lehet FAT32/ext2/ext3), vagy a Partcionalo

gomb kivalaszt
as
aval most letrehozhatjuk
oket.
A partciok mereteit celszer
uen a Linux (es sajat) igenyeink szerint kell kialaktani.
Mint mar emltett
uk, az UHU-Linux teljes teleptes eseten felfer kb. 2 GByte
helyre (ne feledj
uk, ebben m
ar minden benne van, tovabbi teleptesre nem lesz
sz
ukseg
unk!). A 2 GByte melle letre kell hozzunk meg egy partciot, mondjuk
256 MByte meret
ut, ez lesz a swap, vagy mas neven cserepartcio! Ha a ket
partciot elore elkesztett
uk (ezt a megoldast javasoljuk mindenkinek), a nagyobbikra (pl. 2 GByte) kattintva
alltsuk be, hogy ide telep
uljon az UHU-Linux,
a legord
ulo men
ub
ol pedig v
alasszuk ki a swap partcio helyet.

84

4. FEJEZET

TELEPITES

Ki kell jel
oln
unk tov
abb
a azt is, hogy a partciok hova legyenek felcsatolva

(mountol
as). Itt err
ol most csak annyit, hogy a legord
ulo listabol a / csatolasi

pont kivalaszt
asa k
otelez
o, es az ezzel jelolt partciot mindenkeppen jelolj
uk ki
formazasra. A partci
okon haszn
alt f
ajlrendszer tpusat a Fajlrendszer listabol

adhatjuk meg. Javasolt az ext3 tpus hasznalata.

4.7.
abra. Teleptes meglevo, vagy u
res partciora
A keperny
o als
o reszenek k
ozepen levo Partcionalo felirat
u gombra kat
tintva magunk is t
or
olhet
unk vagy letrehozhatunk u
j partciokat. Az ilyenkor
hasznalhat
o partcion
al
o program a cfdisk 2.11 honostott valtozata. Hasznalata
a magyar nyelv
u men
upontoknak k
oszonhetoen nem bonyolult, mindenesetre
figyelmesen haszn
aljuk!
FONTOS! Ha kezd
ok vagyunk, ne partcionaljunk az UHU-Linuxbol, mert
ha hibazunk, vissza
allthatatlan
allapotba hozhatjuk merevlemez
unk tartalmat,
akar teljesen let
or
olhet
unk r
ola mindent!

4.7. CSOMAGKIVALASZT
AS

85

FONTOS! Partcion
al
asra csak olyan programot hasznaljunk, amit jol ismer
unk! Kezdo Linux felhaszn
al
okent bzzuk ezt a feladatot a teleptore.
Ha ezzel a be
allt
assal is vegezt
unk, az OK felirat
u gomb megnyomasa el
indtja a tenyleges folyamatot. A telept
o kialaktja a partci
okat, megformazza
oket es elokeszti a tenyleges teleptest, a programok felmasolasat.

4.7.

Csomagkiv
alaszt
as

A merevlemez partcion
al
as
at es form
azasat kovetoen jon az a resz, amikor
eldonthetj
uk, mit akarunk az egesz rendszerbol feltelepteni. Az alabbi kepen
l
athato a programcsomagok kiv
alaszt
as
at biztosto kepernyo.

4.8.
abra. Ossze
allt
asok kivalasztasa
Bonyolult feladatnak t
unhet, de nincs okunk aggodalomra. Az UHULinux fejlesztoi
altal
ossze
alltott v
alogatas a legtobb esetben kielegti az
otthoni felhaszn
al
ok valamennyi igenyet. Termeszetesen fel
ulbralhatjuk ezt az

86

4. FEJEZET

TELEPITES

ajanlast: a csomaglist
ab
ol tetszes szerint kivehet
unk, vagy hozzatehet
unk barmit.
A m
odost
asban segtseg
unkre van a kovetkezo keperny
o (4.9 abra), amelyhez
a Bealltas egyenileg gombra kattintva jutunk.

4.9.
abra. Egyeni csomagvalasztas

4.7.1.

Egy kis t
ort
enelem

Miel
ott folytatn
ank a teleptest, nehany szo az u
n. f
uggosegi viszonyokrol.

Mara a fejl
odesnek k
osz
onhet
oen, elm
ultak azok a regi szep idok, amikor

egy program => egy f

ajl es kesz, ha feltett
uk ott van, ha leszedt
uk nincs ott.

A tortenet ennel j
oval bonyolultabb
a valt.
Ahhoz hogy egy program feltelep
uljon es m
ukodjon, tobb fajl osszehangolt
m
ukodese sz
ukseges. S
ot! Lehet, hogy egy fajl jelenlete egy masik egeszen mas
funkcioj
u programhoz is sz
ukseges.

4.7. CSOMAGKIVALASZT
AS

4.7.2.

87

Csin
aljuk egyszer
uen

Ezek olyan bonyolult f

ugg
osegi viszonyok, amit egy kezdo felhasznalo nem
igazan tart(hat) fejben. Ebben segt a telepto, amikor figyel arra, hogy mit szeretnenk: ha kijel
ol
unk valamit, a telept
o hozzateszi mindazt, ami ennek alkal
mazasahoz sz
ukseges. Ha pedig valamit levesz
unk a listarol, akkor a csak ahhoz
tartozo segedfajlokat is letakartja. A f
ugg
osegi kapcsolatok miatt nem kell kiszolgaltatottnak erezn
unk magunkat, hiszen a telepto ezt is kijelzi a megfelelo
pillanatban!

4.10.
abra. Csomagok k
ozotti f
uggosegek
Ezen a list
an azok a f
ajlok szerepelnek, amelyeket elfelejtett
unk bejelolni,
viszont a teleptett rendszer hib
atlan m
uk
odesehez elengedhetetlen
ul sz
uksegesek. Itt lathatjuk azt is, hogy az
altalunk kivalasztott csomagok osszesen
mennyi helyet igenyelnek, illetve ezzel szemben mennyi helyet biztostottunk a
partcionalas sor
an az UHU szam
ara. Ha a hely kisebb mint a kvant osszmeret,
akkor a Vissza gomb segtsegevel, f
aj
o szvvel bar, de valamelyik alkalmazastol

meg kell szabadulnunk, az el

oz
o csomagv
alasztas kepernyon.

88

4. FEJEZET

TELEPITES

Az esetlegesen kijelzett (f
uggosegi szempontbol hianyzo) programok nem azt
jelentik, hogy vissza kell menn
unk, es egyenkent be kell jelolgetni oket! Nyugodtan folytathatjuk a teleptest, a lista csupan tajekoztato jelleg
u, a listaban
kijelolt programok automatikusan felteleptodnek.
A valogat
asok ut
an az Indulhat a teleptes gombra kattintva egy kis ideig

(geptol f
ugg
oen kb. 10-20 percig), nyugodtan hatradolhet
unk, mert ekozben a
telepto felm
asolja a sz
ukseges
allom
anyokat az elozoleg kijelolt helyre. Ha megis
a keperny
ot akarjuk nezni, akkor informaciokat fogunk latni arrol, hogy hogyan
all a teleptes: figyelemmel kserhetj
uk a teleptes menetet szazalekosan, azt, hogy
eppen mit m
asol fel a rendszer, a csomag milyen meret
u, mennyi helyet foglal el,
stb.
Valahogy u
gy, mint az a 4.11
abr
an is lathato.

4.11.
abra. Csomagok masolasa a merevlemezre


4.8. A GRUB TELEPITESE

89

Befejezes
ul a telept
o elvegzi a felm
asolt csomagok konfiguralasat, bealltasat
(4.12 abra).

4.12.
abra. A programcsomagok bealltasa

4.8.

A Grub telept
ese

Amikor a telept
o vegzett az
allom
anyok masolasaval, majd a bealltasaval,
ismet fontos szerephez jutunk: d
onten
unk kell arrol, hogy az UHU-Linux be
toltesvezerloje (Boot Manager), amelynek neve GRUB, hova telep
uljon. Ez a
boot menedzser gondoskodik arr
ol, hogy ha esetleg van meg a szamtogep
unkon
masik operacios rendszer (pl. Windows), akkor azt is el tudjuk erni a tovabbiakban. A gep bekapcsol
asakor egy szep grafikus fel
ulet
u men
ubol tudjuk majd
kivalasztani, hogy melyik teleptett rendszert kvanjuk elindtani.
A GRUB teleptesenel b
atran hagyatkozzunk a telepto altal javasolt
megoldashoz. Lehet
oseg
unk lesz egy u
gynevezett boot floppy (indtolemez)

letrehozasara is. Ez akkor igaz

an fontos, ha a PC-t illetve az UHU-Linuxot

90

4. FEJEZET

TELEPITES

magneslemezr
ol akarjuk indtani. Ha egy kicsit is adunk a biztonsagra, keszts
unk egy ilyen indt
olemezt.
Az indt
olemezre felker
ul a GRUB harom kivalaszthat
o indtasi lehetoseggel:
Indt
as merevlemezr
ol
Indt
as floppyr
ol
Mem
oriateszt

Letrehozas
ahoz egy u
ukseg
unk, amit
res 1,44 MByte-os magneslemezre van sz
helyezz
unk be a meghajt
oba, majd nyomjuk meg az Indtolemez kesztese ter
ulet
jobb szelen tal
alhat
o Keszt. . . gombot.

4.13.
abra. A GRUB rendszertolto teleptese
Az indt
olemez kesztese ut
an visszajelzest kapunk a m
uvelet sikeres vagy
eppen sikertelen befejezeser
ol. Ha hiba
uzenetet kapunk, probalkozzunk egy masik
magneslemezzel, val
oszn
uleg az el
obbi hibas volt.

4.9. A RENDSZERGAZDA JELSZAVA

4.8.1.

91

A Grub ut
olagos telept
ese

Elofordulhat, hogy sz
amt
ogep
unk
on talalhato az elso partciok kozott egy
Windows, es m
og
otte az UHU-Linux. A Windows-os manipulaciok nem ritkan
azzal jarnak, hogy a sz
am
ara ismeretlennek telt betoltesvezerlot (boot-manager)
minden k
ulonosebb figyelmeztetes nelk
ul megsemmisti. Ilyen esetekben hasznos,
ha ismerj
uk a titkot, mikent kell u
jraeleszten
unk a GRUB-ot.
Indtsuk u
jra rendszer
unket u
gy, hogy az az UHU-Linux telepto CD-rol induljon. A bejelentkezest k
ovet
oen rjuk be, hogy uhudebug, majd az Enter megnyomasaval folytassuk a teleptest. Az UHU-Licenc elfogadasa kepernyonel lepj
unk at konzolos u
odba a Ctrl+Alt+F1 billenty
uk egy
uttes megnyomasaval,
zemm
majd gepelj
uk be:
mount /dev/hdaxx /mnt
A hdaxx a partci
o sz
ama, ahol az UHU-Linux talalhato. Ezt kovetoen a kovetkezo parancsokat kell kiadnunk:
mount --bind /dev /mnt/dev
mount --bind /proc /mnt/proc
chroot /mnt
grub-install (hd0)
A hd0 abban az esetben megfelel
o, ha a Grub-ot az elso meghajtonk indto

rekordjaba (MBR - Master Boot Record) akarjuk telepteni. Ertelemszer

uen ha
mashova szeretnenk, akkor annak a partci
onak a nevet (pl.: hda1, hda2, ...), vagy
a merevlemez nevet (pl.: hdb0, hdc0, ...) kell megadnunk.
Ezzel a folyamat vegere ert
unk, a rendszer u
jraindtas utan a GRUB-al indul.

4.9.

A rendszergazda jelszava

A kovetkezokben meg kell hat

aroznunk a rendszergazda (root) jelszavat. Linux operacios rendszerekben van egy kit
untetett felhasznalo, akinek mindenhez
minden joga megvan. Emiatt adott esetben t
onkre is teheti a rendszert, ha rendszergazdakent nem k
or
ultekint
oen kezeli a bealltasokat. Linuxban ennek a min
denhato felhaszn
al
onak a neve az esetek t
obbsegeben root, a jelszavat pedig mi
hatarozhatjuk meg a teleptesnek ebben a szakaszaban a 4.14 abra szerinti kepernyon.

92

4. FEJEZET

TELEPITES

4.14.
abra. A rendszergazda jelszo bealltasa
Rendszergazdai jogok sz
uksegesek pl. u
j felhasznalo regisztralasahoz, valamint a rendszer j
oneh
any be
allt
as
ahoz. A veletlen elgepelesek elker
ulese vegett
a jelszot ketszer kell megadni, ugyanis a jelszavak nem nyerhetok vissza semmilyen modszerrel!!! Ezert fontos, hogy a rendszergazda jelszavat NEM SZABAD
ELFELEJTENI!!! (Termeszetesen mi lesz
unk a root sajat gep
unkon, de ha nem
tudjuk a var
azsiget, az UHU nem fog beengedni!

A jelszavakkal kapcsolatos aj
anl
asok:
Legal
abb hat karakter hossz
u legyen;
Tartalmazhat kis es nagybet
uket, valamint szamokat is (celszer
u, ha legalabb kett
o kisbet
ut
ol elter
o karaktert is tartalmaz.)
Ne legyen k
onnyen kital
alhat
o, megfejtheto (nem javasolt peldaul: sz
uletesi
datum, szemelyi sz
am, aut
onk rendszama, stb.)

 OK
LETREHOZ

4.10. FELHASZNAL
ASA

4.10.

93

Felhaszn
al
ok l
etrehoz
asa

Mivel egy ovatos ember nem haszn

alja root-kent a gepet, sz
ukseg van egy
olyan felhasznal
oi nevre is, amellyel a mindennapi munkak soran dolgozhatunk.
Felhasznalokat a k
ovetkezo keperny
on (4.15 abra) tudunk felvenni.

4.15.
abra. Felhaszn
al
ok (USER) felvetele
A felhasznal
o regisztr
aci
oj
an
al meg kell adni egy u
n. login, vagy felhasznalo
nevet, azonost
ot, ez lehet pl. egy becenev, keresztnev stb.
A felhasznaloi azonost
o megad
as
an
al a k
ovetkezo szempontokat tartsuk szem
elott:
Csak alfanumerikus karaktereket (sz
amokat es bet
uket) tartalmazhat;
Nem aj
anlatos nagybet
uket haszn
alni;

Ekezetes
karakterek haszn
alata TILOS!
A login nev hossza maximum 8 karakter lehet.

94

4. FEJEZET

TELEPITES

Ezt k
ovetoen kell megadni a felhasznalo jelszavat ketszer (okait, es a vele
kapcsolatos tudnival
okat l
asd az el
oz
o fejezetben).
A Felhaszn
alo hozz
aad
asa gomb felvesz a rendszerbe a megadott adatokkal

egy u
j felhaszn
al
ot. Ha felvett
uk a sz
ukseges felhasznalokat, az OK gombbal

lephet
unk tov
abb.
Ha meg nem vett
unk fel egy felhasznalot sem a rendszerbe, akkor egy erre
figyelmeztet
ou
zenet fog megjelenni. Ha tenyleg nem kvanunk felvenni egy felhasznalot sem, akkor itt tov
abblephet
unk.

4.11.

A grafikus felu
allt
asa
let be

Ezut
an ismet mi k
ovetkez
unk! Meg kell adnunk videokartyank es monitorunk
jellemzoit. Pontosabban a rendszer megprobalja kiderteni gep
unkrol, es a talalt
informaci
okat alapadatkent felkn
alja. Az esetek 99%-aban tokeletesen felismeri
a videok
artya es a monitor lehet
osegeit, de ha megsem, vagy az ajanlott bealltas
nem felel meg nek
unk, mert tudjuk, hogy gep
unk, illetve monitorunk ennel tobbre
is kepes, akkor termeszetesen fel
ulbr
alhatjuk a javasolt bealltasokat.

4.16.
abra. A grafikus fel
ulet kezdo bealltasa

 ITASA

4.11. A GRAFIKUS FELULET

BEALL

95

Ehhez a 4.16
abra ny
ujt segtseget. Hogy a kep a felajanlott bealltasokkal jo
lesz-e, probaljuk ki a Teszt gomb alkalmazasaval. Ha a bealltasokat megfelelo
nek talaljuk, az OK gombra kattintva tov
abb lephet
unk.
Ha mar halad
ok vagyunk monitor, illetve monitor vezerlo u
gyben, akkor kattintsunk a halad
oknak f
ulre es a 4.17
abr
at kapjuk.

4.17.
abra. A grafikus fel
ulet halado bealltasa
Amint latjuk, itt a detekt
alt (felismert) videokartyan kv
ul nem csak a monitor
meretet (kepatl
oj
at) hat
arozhatjuk meg, hanem a megjelenteni kvant felbontast
is meghatarozhatjuk a hozz
a tartoz
o kepfrisstesi frekvenciaval egy
utt. Termeszetesen itt is lehet
oseg
unk van a v
alasztott be
alltas kiprobalasara a Teszt gomb

alkalmazasaval.
Ha nem siker
ul a teszt sor
an azt a felbontast illetve frisstesi frekvenciat
visszakapnunk amit v
artunk, lepj
unk
at profi modba (4.18 abra), alltsuk

be a felbontast (pl. 1024*768) es n

ovelj
uk meg a horizontalis illetve vertikalis
frekvencia maxim
alis erteket.

96

4. FEJEZET

TELEPITES

Itt az el
obbieken t
ul a vzszintes szinkron, a felbontas, a sznmelyseg, illetve
a f
uggoleges frisstesi frekvencia is
allthato. Az osszes bealltasi adat ismertetese
t
ulmutat jelen F
uzet kit
uz
ott celkit
uzesein, de ha ezt a fajta teleptest valasztjuk,
tudnunk kell, hogy mire kepes monitorunk, mert t
ulzottan magas frekvenciak
valasztasa k
art is tehet benne.

4.18.
abra. A grafikus fel
ulet profi bealltasa
Talan annyi megjegyzest tehet
unk, hogy a f
uggoleges kepfrekvencia (vertikalis
frisstes) erteke minel nagyobb, ann
al kmeletesebb lesz a monitor a szem
unkhoz.
72-75Hz m
ar villog
asmentes kepet biztost, de ha monitorunk lehetove teszi,

emelj
uk ennek az erteket 85-90 Hz-re.
Teszteles ut
an, ha meggy
oz
odt
unk a valasztott bealltasok m
ukodokepessegerol, kattintsunk az OK gombra.

 ITASA

4.11. A GRAFIKUS FELULET

BEALL

97

A teleptes utols
o lepesekent az OK gombra kell kattintani, hogy a 4.19 abrat

l
athassuk.

4.19.
abra. A teleptes vege
A Juhhu! gombra kattintva a rendszer hasznalhato, u
zemkesz, akar azonnal

bejelentkezhet
unk es minden m
uk
odik.
Egy erdekesseg: mivel elvileg m
ar nincs ra sz
ukseg, a telepto a CD-t automatikusan kiadja! Biztosan felt
unt k
ozben az is, hogy egyszer sem kellett a
szamtogepet u
jraindtani!

5. fejezet

Az UHU-Linux
finomhangol
asa

6. fejezet

Munkav
egz
es grafikus
k
ornyezetben
6.1.

Bevezet
o

A Linux megsz
uleteset k
ovet
oen meglehetosen keves energiat fordtottak a
kesztok a grafikus k
ornyezetek fejlesztesere. Ez teljesen termeszetes, hiszen a
rendszergazdakat nem a csillog
o fel
ulet vonzotta, sokkal inkabb a jol adminisztr
alhato, biztons
agos mindent tud
o, rugalmas rendszer.
A Linux terh
odt
asa, a felhaszn
al
oi t
abor szelesedese, termeszetes igenykent
hozta magaval, hogy a rendkv
ul gyors karakteres megoldasok mellett helyet kapjanak olyan grafikus k
ornyezetek kialakt
asa, amelyeknel nem feltetlen
ul a k
ulcsn
jatszotta a legfontosabb szerepet. Termeszetesen a programozok elorelatoan meghagytak a csinost
as lehet
oseget.
A Linux grafikus k
ornyezetenek kezeleseert egy teljesen onallo u
gynevezett X

Window Rendszer a felel

os. Az X Window Rendszer a UNIX rendszerek nagy
es hatekony (mondhatni rendkv
ul nagy es t
ulsagosan osszetett) grafikus fel
ulete.
Az eredeti X Window Rendszer k
odj
at a MIT-nel fejlesztettek ki. A fejlesztok az
X-et a UNIX platformok ipari szabv
any
anak kesztettek. A vilagon minden UNIX
munkaallomas virtu
alisan az X Window rendszer nehany variansat futtatja.
A Linuxos kiad
as, ami XFree86 neven ismert, megjelent System V/386-ra,
386BSD-re, es m
as x86 UNIX implement
aciokra is. Az XFree86 minden sz
ukseges binarist, t
amogat
as f
ajlt, programk
onyvtarat es segedprogramot tartalmaz. Az ezzel kapcsolatos inform
aci
ok megtalalhatok az XFree86 web helyen,
a http://www.XFree86.org cmen.

102

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

Az XFree86 ma m
ar szinte minden videokartyaval kepes egy
uttm
ukodni.
Visszatekintve a m
ultba, nem volt ritka, hogy egyes videokartya gyartok nem
szabvanyos mechanizmust haszn
altak az oraferkvenciak feldertesere a kartya
meghajtas
an
al. Ezek k
oz
ul neh
any gyarto nem adott ki specifikaciot, ami lerna,
hogy hogyan kell programozni a k
artyat, vagy kinyilatkoztak, hogy nem adnak
ki inform
aci
okat a fejleszt
oknek. Ez nyilvan korlatozta a szabad XFree86 szoftver disztrib
uci
o fejleszt
oi csapat
at, gy volt olyan amit nem tudtak elkeszteni.
Sokaig biztosan ez volt a problema a Diamond altal gyartott videokartyakkal,
de az XFree86 3.1-es kiad
as
aval a Diamond elkezdett egy
uttm
ukodni a fejlesztoi
csapattal, hogy szabad drivereket adjanak ki ezekhez a kartyakhoz.
Ma m
ar a hardver gy
art
ok felismertek, hogy a Linux felhasznaloi is komoly
piacot jelentenek, gy sokan m
ar termeszetesnek veszik, hogy meghajtoikat a Linuxos k
oz
osseg sz
am
ara is elkesztik, vagy szorosan egy
uttm
ukodnek a Linux
fejlesztoivel. A videok
artya meghajt
ok problemajaval az atlagos felhasznalonak
nem kell foglalkozni, mivel az UHU-Linux fejlesztoi ezen a ter
uleten is igyekeztek
levenni minden felesleges terhet a v
allukrol.
Valaha az XFree86 helyes konfiguralasa eger, billenty
uzet, monitor, videokartya haszn
alat
ara egyfajta b
uveszet volt, egy komplex konfiguracios file atfogo
kezi-hackeleset tette sz
uksegesse. Ma mar a telepteskor ates
unk ezeken a bealltasokon, ut
olagos finomt
asra a bejelentkezest kovetoen az UHU-vezerlopultban
van lehet
oseg
unk.
A Linux nem csak forr
ask
odj
at, de szemleletet tekintve is szabad, gy nem kvan ranker
oltetni semmilyen ablakkezelo rendszert. Mar az elso bejelentkezeskor
kivalaszthatjuk, hogy milyen ablakkezelovel szeretnenk dolgozni, amit termeszetesen minden k
ovetkezmeny nelk
ul megvaltoztathatunk. Jelenleg a kovetkezo
ablakkezel
ok
allnak rendelkezes
unkre:
-

Blackbox
Gnome
IceWM
KDE
Sawfish
twm
Window Maker
Metacity
mwm

A fentiek k
oz
ul a legnagyobb, legelterjedtebb a Gnome es a KDE, melyek eroforras igenye is szamottev
o, teh
at gyengebb gepeken erdemes egyeb ablakkezelot
valasztanunk.

6.2. BLACKBOX

103

Az UHU-Linux alapertelmezes szerint a Gnome gdm belepteto fel

uletet

hasznalja, mely termeszetesen az UHU-vezerlopult / Rendszerbealltasok / Szol

galtatasok alatt megv
altoztathat
o, pontosabban atallthatjuk, hogy a KDE belepteto fel
uletet, a kdm-et haszn
alja. Mindket program lehetove teszi az ablak
kezelo egyeni kiv
alaszt
as
at.

6.2.

Blackbox

A Blackbox egy rendkv

ul egyszer
u, kis eroforrasokkal rendelkezo kornyezetben is kivaloan alkalmazhat
o ablakkezel
o. Talan erdemes kiemelni, hogy csak

ablakkezelo es nem m
as. Teh
at m
ast ne is varjunk tole, csak annyit, hogy grafikus alkalmazasokat tudunk elindtani. Nincsenek benne polipokra hasonlto felhasznalokat feltetelez
o billenyt
u kombin
aci
ok, atlathatatlan konfiguracios programok, segedalkalmazsok, stb. Viszont van benne jol temazhato fel
ulet, konnyen
szerkesztheto men
u, es alapertelmezes szerint alul talalhato az u
gynevezett tlaca,
ami csak a legfontosabb feladatok ell
at
as
ara lett felkesztve.

104

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

T
alca Bal oldalon tal
alhat
o a munkaasztal valto, ahol alapertelmezes szerint
csak egy munkaasztal tal
alhat
o, de ha a kepernyo valamelyik u
res pontjara
kattintunk a jobb egergombbal, es az ekkor megjeleno men
uben megkeress
uk a Munkaasztalok feliratot, es azon bel
ul a New Workspace feliratra

kattintunk eger
unk bal gombj
aval, maris letrehoztunk egy u
jabb munkaasztalt. Igy m
ar a t
alca baloldali nyilaival lepkedhet
unk kozott
uk. Kozepen
tal
alhat
o az eppen aktv ablak neve. A jobb oldalon talalhato nyilak segtsegevel lepkedhet
unk a megnyitott alkalmazasok kozott. A sort az ora zarja.
Mint a fentiekb
ol is kit
unik, a Blackbox tenyleg csak a legsz
uksegesebb kiegeszt
oket tartalmazza, amik a hetkoznapi munkaban elengedhetetlenek.

Eg
erkezel
es A Blackbox eger nelk
ul hasznalhatatlan. Jobb gombbal a kepernyo
u
uletere kattintva tudjuk elohvni a men
ut. A bal gombbal valasztres ter
hatunk a men
u elemek k
oz
ul, vagy nyithatunk meg a fomen
ubol almen
ut.
Ha a keperny
o egy u
u
res helyere kattintunk a bal gombbal, vagy a men
fejlecere kattintunk a jobb gombbal, elt
unik a men
u.
Amikor a k
ozeps
o gombbal kattintunk a kepernyo u
res helyere, a Mun
kaasztal men
ut jelenthetj
uk meg, ahol a hasznalatba vett munkaasztalok,
az azokon fut
o programok, valamint az ikonallapotban talalhato ablakok
list
aja tal
alhat
o.
Ha az ablak fejlecere bal egergombbal ketszer kattintunk, az ablak felgord
ul, gy csak a fejlece marad l
athato. A bal gombbal tudjuk az ablak fejlecet
megfogni, es ezzel mozgatni az egesz ablakot. Az ablak meretet a jobb es bal
als
o sarokban tal
alhat
o, az ablak keretebe beillesztett apro vzszintes teglalap megfog
as
aval tudjuk megvaltoztatni. Termeszetesen erre is az eger

bal gombj
at haszn
aljuk. A celter
ulet megtalalasat az eger mutato megvaltozasa jelzi, ami ilyen esetbe egy L (bal oldalon) vagy egy fordtott L

(jobb oldalon) bet

uh
oz hasonlthato.
Menu
ub
ol, azaz a fomen
ubol, a legfontosabb progro Az UHU-Blackbox men

gramokat indthatjuk, illetve itt talalhato a kilepes (Exit), az Ujraind

tas,

105

6.2. BLACKBOX

a Munkaasztalok kezelese, a Stlusok amivel a Blackbox kinezetet val

toztathatjuk, valamint a Configuration amivel az ablakkezelo viselkedeset

igazthatjuk igeny
unk szerint. Altal
anos erveny
u tanacskent is elfogadhato,
hogy ha szeretnenk minel t
obbet megtudni egy Linuxos alkalmazasrol, legyen az jelen esetben egy ablakkezel
o, akkor a legjobb modszer, ha mindent
kiprobalunk.
Lehetoseg
unk van saj
at men
u kesztesere is. Nyissunk egy terminalt (pl.:
gnome-terminal), majd keszts
unk egy helyi konyvtarat a szamara:
mkdir .blackbox
Majd masoljuk bele a menu f
ajlt:
cp /usr/share/blackbox/menu .blackbox/
Ezt kovet
oen kedvenc sz
ovegszerkesztonkkel nyissuk meg szerkesztesre a
sajat konyvt
arunkban tal
alhat
o .blackboxrc fajlt. Pl.:

mcedit .blackboxrc
Majd modostsuk a session.menuFile kezdet
u sort:

session.menuFile: /home/username/.blackbox/menu
A username a felhaszn
al
o nevere cserelendo. Mentessel lepj
unk ki, majd

ismet a sz
ovegszerkeszt
oe a f
oszerep:
mcedit .blackbox/menu
[begin] (UHU-Blackbox)
[exec] (gnome-terminal)
[exec] (xterm)
[exec] (UHU-t
arcs
az
o)
[exec] (UHU-vez
erl
opult)

{gnome-terminal}
{xterm -ls}
{/usr/bin/uhu-dialer}
{/usr/bin/uhu-control-center}

[submenu] (Egyebek)
[exec] (Vim)
[end]

{gvim}

[submenu]
[exec]
[exec]
[exec]
[exec]
[end]

{bluefish}
{glade-2}
{guikachu}
{bug-buddy}

.
.
.
[end]

(Fejleszt
es)
(Bluefish)
(Glade Interface Designer)
(Guikachu)
(Hibajelent
o eszk
oz)

106

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

A programoz
asban j
artasabbak szamara biztosan egyertelm
u a men
u feleptese, de tekintettel arra, hogy ma meg hazank lakossaganak nagyobb resze
nem a programoz
ast v
alasztotta eletcelul, alljon itt egy rovid ismerteto.
A men
u [begin]-nel indul es [end]-del zarul. A [begin] utan talalhato (UHU
Blackbox) felirat a men
u fejlece. Programokat az [exec] parancsal tudunk
indtani, ahol a program neve ()-jelek kozott talalhato, pl.: (gnome

terminal), majd {}-jelek k

ozott az utastas talalhato, amivel a progra
mot tudjuk indtani, ami a fenti peldanal maradva egyszer
uen {gnome
terminal}. Letrehozhatunk almen
uket a [submenu] utastassal, amit szinten az [end]-el z
arunk le.
Be
allt
asok Az ablakkezel
o finomhangolasat, vagy nepszer
ubb neven konfiguralasat, a saj
at k
onyvt
arunkban talalhato .blackboxrc fajl szerkesztesevel,
valamit a f
omen
u Configuration pontjan kereszt
ul vegezhetj
uk el.

6.3.

Gnome

Az UHU-Linux alapertelmezett ablakkezeloje a Gnome.

A GNOME a GNU Network Object Model Environment, azaz a GNU Ha

lozati Objektum-modell K
ornyezet kifejezes rovidtese. A GNU jelentese GNUs

Not Unix, azaz a GNU Nem Unix.

A GNOME a GNU Projekt grafikus fel

ulete.
Idezet a comp.os.linux.announce-on kozzetett eredeti bejelentesbol: a
GNOME sz
andeka szerint egy szabad es teljes, felhasznalobarat alkalmazas
gy
ujtemeny lesz, hasonl
oan a CDE-hez vagy a KDE-hez, de szigor
uan szabad
szoftveren alapulva.
A bejelentkezest k
ovet
oen megjeleno fel
ulet felso reszeben talalhato panel felelos mas programok indt
as
aert, beleertve a kis appleteket (beeptett alkalmazasok).
A kozeps
o resz bal oldal
an tal
alhatok az ikonok, melyekkel szinten programokat tudunk indtani, illetve a kepernyo aljan talalhato panel alapertelmezes
szerint a fut
o alkalmaz
asok, a rendszerfigyelo applet, mely a rendszer terheltseget
(processzor haszn
alat es a h
al
ozat kihasznaltsagat jelzi vissza), valamit a GKB
billenty
uzetkioszt
as kapcsol
o tal
alhato.
A Gnome panelekb
ol termeszetesen hasznalhatunk tobbet is.
Legegyszer
ubben u
gy tudunk panelt letrehozni, hogy egy meglevo panelra
jobb egergombbal r
akattintunk, a felbukkano men
uben az egermutatoval kiva panel feliratot, majd a bal egergombbal kivalaszthatjuk, hogy
lasztjuk az Uj

6.3. GNOME

107

opanelt, vagy Cs
Sarokpanelt, Elpanelt,
Usz
uszopanelt szeretnenk letre

hozni.

6.3.1.

Panel be
allt
asok

Letrehozast k
ovet
oen megjelenik az u
res panel, ami csak az elrejto gombokat
tartalmazza. A jobb egergomb hat
as
ara megjeleno men
uben a Tulajdonsagok-ra

kattintva megjelenik a panel be

allt
as
at segto ablak.

Itt meghatarozhatjuk a panel helyzetet, mely sarokpanel eseteben vzszintes

es f
uggoleges ir
anyba is h
arom-h
arom, elpanel eseten egy-egy, cs
uszopanel eseten
ket-ket lehetoseget kin
al fel.

108

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

Mivel u
sz
opanelt a keperny
o b
armely pontjan elhelyezhet
unk, csak azt kell
eldonten
unk, hogy vzszintes, vagy f
uggoleges iranyban szeretnenk elhelyezni, illetve keppontban sz
amolva meg kell adnunk a helyet.
Beallthatjuk a panel meretet, ami 12-24-36-48-64-80-128 keppont lehet. Kivalaszthatjuk az automatikus elrejtest, melynek hatasara csak akkor lesz lathato
a panel, ha az egermutat
ot a ter
ulet fole vissz
uk. Kikapcsolhatjuk az elrejtogombok megjeleneset, valamint azt is szabalyozhatjuk, hogy az elrejto gombokon
szeretnenk-e nyilakat megjelenteni.
Tovabbi be
allt
asi lehet
osegek
allnak a rendelkezes
unkre, ha az ablak felso
reszeben a H
atter feliratra kattintunk.

A fels
o reszben tal
alhat
o a h
atter tpusanak kivalasztasara szolgalo lenylo
men
u. Az alapbe
allt
as megv
altoztatasahoz kattintsunk ra, majd a megjeleno
lehetosegek k
oz
ul v
alasszunk.
Szn eseten meghat
arozhatjuk a hattersznt (a megfeleloen kivalasztott hattersznnel ak
ar l
athatatlann
a is tehetj
uk a panelt). Kep eseten a legfontosabb teendonk, hogy meghat
arozzuk, melyik kepet szeretnenk hasznalni. Segtseg
unkre
van az ablak k
ozepen tal
alhat
o beviteli mezo, vagy a mogotte talalhato Kereses

felirat
u nyom
ogomb. A kep elhelyezkedeset is beallthatjuk az also harmadban
talalhat
o kapcsolok segtsegevel. A panelok bealltasaval kapcsolatban bovebb informaciot kaphatunk, ha a S
ugo felirat
u gombra kattintunk.

109

6.3. GNOME

6.3.2.

Kezdd itt!

A kepernyo bal oldal

an tal
alhat
o ikonok fel
ulrol lefele a kovetkezok:
A felhaszn
alo sajat konyvtara

Kezdd itt!

Kuka

Amikor a felhaszn
al
o saj
at k
onyvt
ar
ara kattintunk a bal egergombbal kettot
gyorsan egymas ut
an, a Nautilus (a Gnome grafikus fajlkezeloje) jelentkezik be,
amivel megjelenthet
ok a f
ajlok es mapp
ak. Ezeket termeszetesen kezelni is tudja,
alkalmas szkriptek futtat
as
ara, valamint lehetoseg
unk van a fajlok es mappak
testreszabasara.
A Kezdd itt! a Nautilus be
allt
ok
ozpontja.

6.3.3.

A GNOME Desktop 2.2.1 felhaszn

al
oi k
ezik
onyve

Sun GNOME Documentation Team

Sun Microsystems
Ez a kezikonyv a GNOME munkasztal 2.2.1-es verziojat rja le.
Copyright ? 2003 Sun Microsystems
Copyright ? 2002 Doma Peter, Kov
acs Emese, Tmar Andras - magyar fordtas
Ez a dokumentum a Free Software Foundation altal kiadott GNU Free Documentation License (GFDL) 1.1-es vagy kes
obbi valtozatanak figyelembe vetelevel
masolhato, terjeszthet
o, illetve m
odosthat
o. A GFDL megtalalhato itt , vagy a
COPYING-DOCS f
ajlban, amely ezzel a kezikonyvvel egy
utt erkezett.
Ez a kezikonyv resze a GFDL alatt terjesztett GNOME kezikonyvsorozatnak.
Ha a kezikonyvet k
ul
on, nem a sorozat t
obbi tagjaval egy
utt szeretnenk terjeszteni, akkor a GFDL licenc 6. pontj
anak ertelmeben kezikonyvhoz mellekelni kell
a licenc egy masolat
at.
A cegek sokszor haszn
alnak bejegyzett markaneveket vagy vedjegyeket a termekeik es szolg
altat
asaik megk
ul
onb
oztetesere a tobbieketol. Ezeket a neveket

110

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

csupa nagybet
uvel, vagy nagy kezd
obet
uvel t
untetj
uk fel a GNOME dokumentacioban, felteve hogy a GNOME Documentation Project tudataban van a nev
bejegyzett mivolt
anak.
ANNAK MODOS

ITOTT VALTOZATAI

A DOKUMENTUM ES
A GNU

ESNEK, AMI A KO
FREE DOCUMENTATION LICENSE HATALYA
ALA

VETKEZOKET
JELENTI:

1. A DOKUMENTUMRA NEM VONATKOZIK SEMMILYEN GARANCIA,

SEM KOZVETLEN,
SEM KOZVETETT,
AMELYBE BELETARTOZIK,

DE NEM KORLATOZODIK EZEKRE: A DOKUMENTUM VAGY AN

ITOTT VALTOZATA

NAK MODOS
HIBATLAN
VAGY MEGFELEL

IEGY ADOTT CELNAK. A DOKUMENTUM VAGY ANNAK MODOS

TOTT VALTOZATANAK MINOSEGEERT, PONTOSSAGAERT ES HA

VALLALJA
TASAI
ERT
CSAKIS ON
A KOCKAZATOT.
HA A DOKU

MENTUM VAGY ANNAK MODOSITOTT VALTOZATA HIBASNAK

BIZONYUL VALAMILYEN TEKINTETBEN, AKKOR ON (ES NEM

FORDITO
VAGY HOZZAJ
ARUL

FELEL A
AZ EREDETI SZERZO,
O)

ERT.

VISSZAUTASI EGES
SZUKS
JAVITAS
A GARANCIAVALLAL
AS

TASA
A LICENC LENYEGI
RESZE.
A DOKUMENTUM VAGY ANNAK

ITOTT VALTOZATA

MODOS
SEMMILYEN FORMABAN
SEM HASZ
CSAKIS EZZEL A MEGKOT

ESSEL

NALHAT
O,
EGYUTT;
VALAMINT

SEMMILYEN JOGALA ULM

OTT

2. SEMMILYEN KOR
ENYEK
KOZ
ES

ESETEN
(BELEERTVE

PON, SZERZODESEN KIVULI KAROKOZAS

A GONDATLANSAGOT), SZERZODESSEL VAGY MASKEPP, A DO

ITOTT VALTOZAT

KUMENTUM VAGY ANNAK MODOS

ANAK
ERE

DETI SZERZOJE, FORDITOJA, HOZZAJARULOJA VAGY TERJESZ

ITOJA

TOJE,
ILLETVE EZEKNEK A FELEKNEK BESZALL
NEM

VONHATO FELELOSSEGRE SEMMILYEN KOZVETLEN,

KOZVE
KAR
BEKO ONLEGES,

TETT, KUL
VELETLEN
VAGY OKSZERU

VETKEZTE ESETEN, BELEERTVE, DE NEM CSAK ERRE KORLA

TOZVA A KOVETKEZ
OKET: JO HIRNEV SERELME VAGY ELVESZ
ASA,

ITOG
EP
MEGHIBASOD

TESE,
MUNKA LEALL
SZAM
ASA
VAGY

ESE, VAGY BARMILYEN MAS KAR VAGY VESZHIBAS MUKOD

ITOTT
TESEG,
AMELY A DOKUMENTUM VAGY ANNAK MODOS

VALTOZATANAK HASZNALATABOL KOVETKEZETT, MEG AKKOR

FELET TAJ
EKOZTATT

AZ ILYEN
SEM, HA A KART
SZENVEDO
AK

OL.

KARESEMENYEK BEKOVETKEZTENEK LEHETOSEGER

111

6.3. GNOME

Bevezet
es a GNOME munkaasztal haszn
alat
aba
Ez a fejezet a GNOME alap
osszetev
oinek hasznalataba vezet be. Olvashatunk itt a munkaasztal haszn
alatba veteler
ol is. A munkaasztal sokfelekeppen
beallthato, ezert ez a fejezet
attekinti a legfontosabb bealltasi lehetosegeket. A
k
ulonfele beallt
asok gyakorlati megval
ost
asarol a A GNOME munkaasztal testreszabasa szol.

Alapismeretek.
Eg
erkezel
es Meg ha j
ol ismerj
uk is az eger kezeleset, erdemes megismerkedni
az egergombok es az egerm
uveletek a kezikonyvben hasznalt elnevezesevel.
A fejezet kiter az egermutat
ok ismertetesere is.
Az egergombok elnevezese
A kezikonyvben minden haszn
alati utastas a kovetkezo egertpushoz ervenyes:
Jobbkezes felhaszn
al
ok sz
am
ara bealltott eger.
H
aromgombos eger. Ha ketgombos egerrel rendelkez
unk, a ket gomb
egyidej
u lenyom
as
aval szimul
alhat
o a kozepso gomb.

Az egergombok elnevezese ebben a kezikonyvben:

Egergomb
Bal egergomb
Kozepso egergomb
Jobb egergomb

Definci
o
A jobbkezes hasznalatra bealltott eger bal oldalon elhelyezkedo gombja.
A jobbkezes hasznalatra bealltott eger kozepso
gombja.
A jobbkezes hasznalatra bealltott eger jobb oldalon elhelyezkedo gombja.

Az eger jobb- vagy balkezes u

odja kozotti csere elvegezheto az
zemm
Alkalmaz
asok->Munkaasztal be
allt
asai->Eger valasztasaval, majd itt a kvant u
od megad
as
aval. Ha balkezes u
zemm
zemmodra valtunk at, a kezikonyvben szerepl
o hivatkoz
asokat az egergombokra is fordtva kell erten
unk.
Egerm
uveletek
A kovetkez
o t
abl
azatban az egerrel vegrehajthato m
uveletek vannak felsorolva:

112

6. FEJEZET

Egergomb
Bal egergomb
K
ozeps
o egergomb
Jobb egergomb

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

Haszn
alat
Haszn
aljuk ezt a kovetkezo m
uvelethez: * Szoveg
kijel
olese * Elemek kivalasztasa * Elemek h
uzasa
Haszn
aljuk ezt a kovetkezo m
uvelethez: * Szoveg
beillesztese * Elemek athelyezese
Az objektum helyi men
ujenek megnyitasa, ha van

Sz
oveg m
asol
as
ahoz a k
ovetkez
o lepesekre van sz
ukseg:
1. Jel
olj
uk ki a sz
oveget a bal egergombbal.
2. Mozgassuk az egermutat
ot arra a helyre, ahova be szeretnenk illeszteni
a sz
oveget.
3. Kattintsunk a k
ozeps
o egergombra.
Az asztal h
atterere jobb gombbal kattintva megnyithatjuk a Munkaasztal
men
ut.
Az egerm
uveletek szakkifejezesei
Az egerrel vegezhet
o m
uveletekre az alabbi kifejezeseket hasznalja a kezikonyv:
M
uvelet
Definci
o
Kattint
as
Nyomjuk meg es engedj
uk fel a bal egergombot az eger elmozdtasa nelk
ul.
Kattint
as es nyomva tart
as
Nyomjuk meg, de ne engedj
uk fel a bal egergombot.
Kattint
as a bal egergombbal
Ugyanaz, mint a kattint
as . A bal kattintas egyertelm
uve teszi a m
uveletet,
ha o
o a jobb kattintassal .
sszekeverhet
Kattint
as a k
ozeps
o gombbal
Nyomjuk meg es engedj
uk fel a kozepso egergombot az eger elmozdtasa
nelk
ul.
Kattint
as a jobb gombbal
Nyomjuk meg es engedj
uk fel a jobb egergombot az eger elmozdtasa nelk
ul.
Dupla kattintas
Nyomjuk meg es engedj
uk fel a bal egergombot ketszer gyors egymasutanban az eger elmozdt
asa nelk
ul.
H
uz
as

6.3. GNOME

113

Kattintas es nyomva tart

as ut
an mozgassuk az objektumot. Peldaul az ablakok es az ikonok h
uzhat
oak. H
uzni a bal es a kozepso gomb segtsegevel
lehetseges.
H
uzd-es-ejtsd
Kattintas es nyomva tart
as ut
an mozgassuk az objektumot. Peldaul az ablakok es az ikonok h
uzhat
oak. Az objektum kvant u
j helyen engedj
uk fel
az egergombot.
Megragad
as
Vigy
uk az egermutat
ot egy mozgathato elem fole, kattintsunk es tartsuk
nyomva az egergombot. Peld
aul megragadhatjuk egy ablak cmsorat, es
ath
uzhatjuk az ablakot egy u
j helyre.
Egermutat
ok
Az eger haszn
alata k
ozben az egermutato kinezete megvaltozhat. Az egermutato kinezete t
ajekoztat az adott m
uveletrol, allapotrol vagy helyrol. A
kovetkezo t
abl
azat felsorol es megmagyaraz nehany egermutatot.
Mutato
M
uvelet
Leras norm
alis egermutat
o
Elem kijel
olese, men
uparancs v
alaszt
asa
normalis egermutat
o A norm
alis egermutato az eger altalanos hasznalatakor
jelenik meg.
athelyezes egermutat
o
H
uzd-es-ejtsd
athelyezes egermutat
o Az
athelyezes egermutato azt jelzi, hogy ha leejtj
uk
az objektumot, akkor az objektumot a regi helyerol az u
j helyre helyezodik
at. masolas egermutat
o
H
uzd-es-ejtsd
masolas egermutat
o A m
asolas egermutato azt jelzi, hogy ha leejtj
uk az objektumot, annak egy m
asolata j
on letre a leejtes helyen. szimbolikus kapocs
egermutat
o
H
uzd-es-ejtsd
szimbolikus kapocs egermutat
o A szimbolikus kapocs egermutato azt jelzi,
hogy ha leejtj
uk az objektumot, a leejtes helyen egy szimbolikus kapocs jon
letre az objektumra. A szimbolikus kapocs egy specialis fajltpus, amely egy
masik mapp
ara vagy f
ajlra mutat. kerdojel egermutato
H
uzd-es-ejtsd

114

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

kerd
ojel egermutat
o A kerd
ojel egermutato azt jelzi, hogy ha leejtj
uk az objektumot, egy men
u nylik meg. Innen kivalaszthatjuk, hogy az objektumot
masoljuk vagy
athelyezz
uk, illetve ra mutato szimbolikus kapcsot hozunk
letre. nem elerhet
o egermutat
o
H
uzd-es-ejtsd
nem elerhet
o egermutat
o A nem elerheto egermutato akkor jelenik meg, ha
az adott helyre nem lehet leejteni az objektumot. panelobjektum athelyezese egermutat
o
Panelobjektum
athelyezese
panelobjektum
athelyezese egermutato A panelobjektum athelyezese egermutat
o akkor jelenik meg, ha egy panelobjektumot kijelolt
unk athelyezesre.
vzszintes meret v
altoztat
asa egermutato
Ablak vzszintes meretenek megvaltoztatasa
vzszintes meret v
altoztat
asa egermutato A vzszintes meret valtoztatasa
egermutat
o akkor jelenik meg, ha egy ablak f
uggoleges hatarat kijelolt
uk,
hogy a vzszintes meretet megvaltoztassuk. f
uggoleges meret valtoztatasa
egermutat
o
Ablak f
ugg
oleges meretenek megvaltoztatasa
f
ugg
oleges meret v
altoztat
asa egermutato A f
uggoleges meret valtoztatasa
egermutat
o akkor jelenik meg, ha egy ablak vzszintes hatarat kijelolt
uk,
hogy a f
ugg
oleges meretet megvaltoztassuk. sarok egermutato
Az ablak vzszintes es f
ugg
oleges atmeretezese
sarok egermutat
o A sarok egermutato akkor jelenik meg, ha egy ablak keretenek a sark
at jel
olt
uk ki, hogy a f
uggoleges es a vzszintes meretet egyszerre
valtoztassuk. ablakt
abla vagy t
ablazatoszlop atmeretezese egermutato
Ablakt
abla vagy t
abl
azatoszlop atmeretezese
ablakt
abla vagy t
abl
azatoszlop atmeretezese egermutato Az ablaktabla
vagy t
abl
azatoszlop
atmeretezese egermutato akkor jelenik meg, ha atmeretezesre kijel
olt
unk egy t
abl
azatoszlopot.
Billenty
uzetkezel
es Gyakorlatilag minden egerm
uveletet elvegezheto a billenty
uzet segtsegevel is. A gyorsbillenty
uk segtsegevel egy adott feladat gyorsan vegrehajthat
o.
A gyorsbillenty
uk segtsegevel a munkaasztalon vegezhet
unk el feladatokat,
peld
aul panelekkel es ablakokkal dolgozhatunk. A gyorsbillenty
uket az alkalmaz
asokban is lehet haszn
alni. A gyorsbillenty
uk beallt
asahoz valasszuk
az Alkalmaz
asok->Munkaasztal bealltasai->Gyorsbillenty
uk men
upontot.

6.3. GNOME

115

A munkaasztal be
allt
asai k
oz
ott lehet
oseg van a billenty
uzet kisegto lehetosegeinek be
allt
as
ara is.
A kovetkezo fejezet lerja a haszn
alhato gyorsbillenty
uket.
Munkaasztal-gyorsbillenty
uk
A munkaasztal-gyorsbillenty
uk lehet
ove teszik, hogy a billenty
uzet hasznalataval hajtsunk vegre bizonyos feladatokat a munkaasztalon. A kovetkezo
tablazat neh
any munkaasztal-gyorsbillenty
ut ismertet:
Alapertelmezett gyorsbillenty
uk
M
uvelet
Alt - F1
Megnyitja a f
omen
ut.
Alt - F2
Megnyitja a Program futtat
asa p
arbeszedablakot.
Print Screen
Kepernyokepet keszt.
Alt - Print Screen
Kepernyokepet keszt a f
okuszban lev
o ablakrol.
Ctrl - Alt - jobb nyl
A jelenlegi munkater
ulett
ol jobbra elhelyezkedo munkater
uletre valt.
Ctrl - Alt - bal nyl
A jelenlegi munkater
ulett
ol balra elhelyezkedo munkater
uletre valt.
Ctrl - Alt - fel nyl
A jelenlegi munkater
ulet felett elhelyezkedo munkater
uletre valt.
Ctrl - Alt - le nyl
A jelenlegi munkater
ulet alatt elhelyezkedo munkater
uletre valt.
Ctrl - Alt - d
Minden ablakot minimaliz
al, es a f
okuszt a munkaasztal hatterere helyezi.
F1
Elindtja a s
ug
ob
ongesz
ot, es megjelenti a megfelelo on-line s
ugot.
Ablakgyorsbillenty
uk
Az ablakgyorsbillenty
uk segtsegevel a billenty
uzet hasznalataval hajthatunk vegre m
uveleteket az ablakokkal. A kovetkezo tablazat nehany ablakgyorsbillenty
ut ismertet:

116

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

Alapertelmezett gyorsbillenty
uk
M
uvelet
Alt - Tab
Valt
as az ablakok k
oz
ott. A billenty
ukombinacio hasznalatakor a kivalaszthat
o ablakok list
aja megjelenik. A billenty
u felengedesevel tortenik a valaszt
as.
Alt - Esc
Valt
as az ablakok k
oz
ott az ellentetes sorrendben. A billenty
u felengedesevel
tortenik a v
alaszt
as.
F10
Megnyitja a men
usor bal oldali elso men
uelemet.
Alt - sz
ok
oz
Megnyitja az Ablak men
ut.
Nylbillenty
uk
Mozgatja a f
okuszt a men
uelemek kozott.
Enter
Kiv
alaszt egy men
uelemet.
Esc
Bez
arja a megnyitott men
ut.
Ctrl - Alt - jobb nyl
A jelenlegi munkater
ulett
ol jobbra elhelyezkedo munkater
uletre valt.
Ctrl - Alt - bal nyl
A jelenlegi munkater
ulett
ol balra elhelyezkedo munkater
uletre valt.
Ctrl - Alt - fel nyl
A jelenlegi munkater
ulet felett elhelyezkedo munkater
uletre valt.
Ctrl - Alt - le nyl
A jelenlegi munkater
ulet alatt elhelyezkedo munkater
uletre valt.
Ctrl - Alt - d
Minden ablakot minimaliz
al, es a fokuszt a munkaasztal hatterere helyezi.
Panelgyorsbillenty
uk
A panelgyorsbillenty
uk segtsegevel a billenty
uzet hasznalat
aval hajthatunk
vegre m
uveleteket az panelekkel. A kovetkezo tablazat nehany panelgyorsbillenty
ut ismertet:

6.3. GNOME

117

Alapertelmezett gyorsbillenty
uk
M
uvelet
Ctrl - Alt - Tab
Fokuszvalt
as a panelek es a munkaasztalhatter kozott. A billenty
ukombinacio hasznalatakor a kiv
alaszthat
o elemek listaja megjelenik. A billenty
uk
felengedesevel kiv
alaszthatjuk a kv
ant elemet.
Ctrl - Alt - Esc
Fokuszvalt
as a panelek es a munkaasztalhatter kozott. A billenty
uk felengedesevel kiv
alaszthatjuk a kv
ant elemet.
Ctrl - F10
Megnyitja a kijel
olt panel helyi men
ujet.
Tab
Fokuszvalt
as a panelobjektumok k
oz
ott.
Enter
Kivalasztja a kijel
olt panelobjektumot vagy men
uelemet.
Shift - F10
Megnyitja a kijel
olt panelobjektum helyi men
ujet.
Nylbillenty
uk
Mozgatja a f
okuszt a men
uelemek k
oz
ott. Mozgatja a fokuszt az appletek
fel
uletelemei k
oz
ott is.
Esc
Bezarja a megnyitott men
ut.
F10
Megnyitja az Alkalmaz
asok men
ut a Men
upanelen, ha van Men
upanel.
Alkalmaz
as-gyorsbillenty
uk
Az alkalmaz
as-gyorsbillenty
uk lehet
ove teszik az alkalmazason bel
uli feladatok elvegzeset. Az alkalmaz
asokon bel
ul a feladatokat sokkal gyorsabban el
lehet vegezni a gyorsbillenty
uk segtsegevel, mint az egerrel. A kovetkezo
tablazat neh
any alkalmaz
as-gyorsbillenty
ut ismertet:
Gyorsbillenty
u
Parancs
Ctrl - N

Uj

118

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

Ctrl - X
Kiv
ag
as
Ctrl - C
M
asol
as
Ctrl - V
Beillesztes
Ctrl - Z
Visszavon
as
Ctrl - S
Mentes
Ctrl - Q
Kilepes
Hv
obillenty
uk
A men
usor az alkalmaz
as men
uit tartalmazo sav az ablak tetejen. A hvobillenty
u egy al
ah
uzott bet
u a men
usoron, a men
uben vagy a parbeszedablakban, amelyet az adott m
uvelet elvegeztetesere hasznalhatunk. A men
usoron
minden men
u hv
obillenty
uje ala van h
uzva.
A men
u megnyit
as
ahoz nyomjuk le az Alt billenty
u es a hvobillenty
u kombin
aci
oj
at. A men
uben minden men
uelem hvobillenty
uje ala van h
uzva. A
men
uelem eleresehez nyomjuk le a men
uelem hvobillenty
ujet. A kovetkezo
tabl
azat neh
any peld
at mutat be a Szovegszerkeszto men
uibol:
Hv
obillenty
uk
M
uvelet
Alt - F
Megnyitja a F
ajl men
ut.
j
men
Kiv
alasztja a F
ajl men
u Uj
uparancsat.
A p
arbeszedablakok elemei mindig elerhetoek a hvobillenty
ukkel. A parbeszedablakokban a legt
obb elemben egy bet
u ala van h
uzva. Az adott elem
eleresehez nyomjuk le az Alt es a hvobillenty
u kombinaciojat. A kovetkezo
tabl
azatban a Sz
ovegszerkeszt
o Bealltasok parbeszedablakabol vett pelda
szerepel:
Hv
obillenty
u
M
uvelet

6.3. GNOME

119

Alt - H
A fokusz A tem
ahoz tartoz
o alapertelmezett bet
ukeszlet hasznalata jelolonegyzetre ugrik.
Mas billenty
uk lenyom
as
aval is k
ozlekedhet
unk az ablakban vagy a parbeszedablakban.
Billenty
u
M
uvelet
Tab
A fokuszt elemr
ol elemre lepteti egy ablakban vagy parbeszedablakban.
Nylbillenty
uk
A nyilak segtsegevel a k
ovetkez
o m
uveleteket hajthatjuk vegre: * A men
usoron a fokusz
athelyezese egyik men
uelemrol a masikra. A megnyitott
men
uben a f
okusz mozgat
asa egy men
uelemrol a masikra. * A fokusz athelyezese egyik be
allt
asr
ol a m
asikra, peldaul a valasztogombok kozotti
lepegetes egy p
arbeszedablakban. * Az ertek megvaltoztatasa egy cs
uszkan.
Ablakok hasznalata
Ez a fejezet az ablakok haszn
alat
ar
ol szol.
Ablaktablak
armeretezese
Bizonyos ablakok egynel t
obb ablakt
ablaval rendelkeznek. Az ablaktabla az
ablak resze. Peld
aul a Nautilus ablaka az oldalpanelbol es a nezetpanelbol
all. Az ablakt
abl
akkal rendelkez
o ablakokban az ablaktablakat elvalaszto
kereten van az
atmeretezesre szolg
al
o foganty
u. Az ablakt
abla atmeretezesehez ragadjuk meg a foganty
ut, es h
uzzuk a keretet a kv
ant meretre.
Tablazatok haszn
alata
Bizonyos ablakok az inform
aci
ot t
abl
azatba rendezve jelentik meg. Ez a
fejezet a t
ablazatok kezeleset ismerteti.
Az oszlop szelessegenek megv
altoztat
asahoz h
uzzuk el az egyik f
uggoleges
oszlopszegelyt.
Bizonyos t
ablazatokn
al lehet
oseg van az adatok adott oszlop szerinti rendezesere. A tabl
azat adatainak rendezesehez kattintsunk a rendezesi szempontot ad
o oszlop fejlecere. Egy felfele mutato nyl jelenik meg ezen az
oszlopfejlecen. A k
ovetkez
o kepen a felfele mutato nyl lathato. Fel nyl az
oszlopfejlecben.
A rendezesi sorrend ellentetesre fordt
asahoz kattintsunk ismet az oszlopfejlecen. A felfele mutat
o nyl lefele mutato nylra valtozik. A lefele mutato
nyl azt jelzi, hogy az oszlop adatai fordtott sorrendben jelennek meg.

120

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

Bizonyos t
abl
azatokban egyszerre tobb elem is kijelolheto. A kovetkezo fejezet a t
obb t
abl
azatelem kijel
oleset ismerteti.
Feladat
M
uvelet
Elem kijel
olese
Kattintsunk az elemre.
Egybef
ugg
o elemcsoport kijel
olese
Nyomjuk le es tartsuk lenyomva a Shift billenty
ut. Kattintsunk a csoport
elso elemere, majd kattintsunk a csoport utolso elemere.
Tobb elem kiv
alaszt
asa
Nyomjuk meg es tartsuk nyomva a Ctrl billenty
ut. Kattintsunk a kijelolendo
elemekre.
A munkaasztal
attekint
ese.

Tartalom

A munkaasztal elemeinek ismertetese Panelek

Panelek letrehoz
asa Panelek t
orlese Panelek elrejtese Elemek panelra helyezese A panel elemeinek kezelese
Men
uk Ablakok a munkaasztalon
Az ablakok tpusai Ablakok kezelese Ablak fokuszalasa
Munkater
uletek
Munkaasztalok k
oz
otti v
alt
as Munkater
uletek hozzaadasa
Nautilus f
ajlkezel
o
Fajlok megnyit
asa a Nautilus f
ajlkezelobol Fajlok mozgatasa mappak kozott
A munkaasztal h
attere
A munkaasztal h
atterelemeinek megnyitasa Munkaasztal-objektumok hozzaad
asa
Kezdd itt! hely A munkaasztal bealltasai Alkalmazasok Tovabbi tudnivalok
Tov
abbi tudnival
ok a munkaasztalrol Tovabbi tudnivalok az appletekkel
kapcsolatban Tov
abbi tudnival
ok az alkalmazasokrol
Ez a fejezet a GNOME munkaasztal fo elemeibe es tulajdonsagaiba ny
ujt
betekintest. A munkaasztal hasznalata elott olvassuk el ezt a fejezetet es
ismerkedj
unk meg a k
ul
onb
oz
o tulajdonsagokkal, osszetevokkel es azok m
ukodesevel. A munkaasztal rengeteg bealltasi lehetoseget biztost, gy ez a
fejezet a tipikus alapertelmezett bealltasokat tartalmazza.

6.3. GNOME

121

A munkaasztal elemeinek ismertetese

Ha elso zben indtunk el egy munkamenetet, egy alapertelmezett indtokepernyot l
athatunk panelekkel, ablakokkal es k
ulonbozo ikonokkal. Az 2.1.
abra - Egy tipikus munkaasztal egy tipikus munkaasztalt mutat.
2.1. abra - Egy tipikus munkaasztal Egy tipikus munkaasztal. Tartalom:
men
u, men
upanel, munkaasztalh
atter, ablakok, ablaklista applet, also elpanel, munkaasztal-v
alt
o applet.
A munkaasztal f
o elemei a k
ovetkez
ok: * Panelek A panelek a munkaasztal
olyan reszei, ahonnan a rendszer
osszes alkalmazasat es men
ujet elerhetj
uk.
A panelek testreszabhat
ok. K
ul
on
osen fontos panel az 2.1. abra - Egy tipikus munkaasztal a men
upanel. A men
upanel a munkaasztal felso szelenek
teljes szelesseget elfoglalja. A men
upanel a kovetkezo ket specialis men
ut
tartalmazza: + Alkalmaz
asok men
u: Tartalmazza az osszes alkalmazast es
bealltasi eszk
ozt. Ez a men
u tartalmazza a fajlkezelot es a s
ugomegjelentot is. + M
uveletek men
u: K
ul
onb
oz
o a rendszerrel kapcsolatos m
uveleteket tartalmaz, peld
aul a Fajlok keresese vagy a Kilepes. A men
u panel
jobb szelere kattintva az
osszes nyitott ablak listaja nylik meg. * Men
uk
Az osszes munkaasztal-m
uveletet men
ukon kereszt
ul erhetj
uk el. A men
u
panel men
uket tartalmaz, u
gyhogy a men
uket es paneleket hasznalhatjuk
a feladatok elvegzesehez. Az Alkalmaz
asok men
ubol es a M
uveletek men
ubol elerhetj
uk az
osszes alapertelmezett alkalmazast, parancsot es bealltasi
lehetoseget. Szinte az
osszes alkalmaz
ast, parancsot es bealltast elerhetj
uk
a Fomen
u haszn
alat
aval. Az Alkalmaz
asok men
ut es a M
uveletek men
ut
elerhetj
uk a F
omen
u segtsegevel is. A Fomen
u gombkent hozzaadhato a
panelekhez. * Ablakok Sok ablakot jelenthet
unk meg egy idoben. K
ulonbozo alkalmazasokat futtathatunk minden egyes ablakban. Az ablakkezelo
biztostja a keretet es a gombokat az ablakok szamara. Az ablakkezelo segtsegevel alapm
uveleteket hajthatunk vegre, mint peldaul az ablakok athelyezese, bezar
asa es
atmeretezese. * Munkater
uletek A munkaasztalt k
ulonbozo
munkater
uletek re bonthatjuk. A munkater
ulet egy olyan elhatarolt ter
ulet
a munkaasztalon, ahol dolgozhatunk. Meghatarozhatjuk a munkaasztalon

a munkater
uletek sz
am
at. Atkapcsolhatunk
egy masik munkater
uletre, de
egyszerre csak egy munkater
uletet jelenthet
unk meg. * Nautilus fajlkezelo
A Nautilus fajlkezel
o elerest biztost a f
ajlokhoz es alkalmazasokhoz. A fajlok tartalm
at megjelenthetj
uk a Nautilus ablakaban, vagy megnyithatjuk
a fajlokat a megfelel
o alkalmaz
asokkal a Nautilusbol. A Nautilus fajlkezelot a fajlok es mapp
ak kezelesere hasznalhatjuk. * A munkaasztal hattere
A munkaasztal h
attere a munkaasztal
osszes tobbi eleme mogott fekszik. A
hatter a kezel
oi fel
ulet aktv resze. Elhelyezhet
unk elemeket a hatteren a
konyvtarak es f
ajlok gyors eleresehez vagy a gyakran hasznalt alkalmazasok

122

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

indt
as
ahoz. A h
atteren jobb gombbal kattintva megnyithatjuk a men
ut.
* Kezdd itt! hely A Kezdd itt! hely a GNOME munkaasztal kulcsfontossag
u reszeihez biztost elerest. A GNOME alkalmazasokat es beallto eszkoz
oket erhetj
uk el a Kezdd itt! helyrol. Olyan programokat is elerhet
unk
innen, amelyek segtsegevel a rendszer kiszolgalofunkcioit allthatjuk be, valamint m
as rendszerbe
allt
asokat erhet
unk el. * A Munkaasztal bealltasai
A GNOME rendszer meghat
arozott bealltoeszkoz oket tartalmaz. Minden
eszk
oz a munkaasztal viselkedesenek egy bizonyos reszet vezerli. Egy bealltoeszk
oz elindt
as
ahoz v
alasszuk az Alkalmazasok->Munkaasztal bealltasai
men
upontot. V
alasszuk ki az almen
ukbol a bealltani kvant elemet.
A rendszer legnagyobb er
ossege a magas fok
u beallthatosag, es a feladatok
elvegzesenek t
obb m
odja.

A rendszer egy
uttm
uk
odest biztost a rendszer elemei kozott. Altal
aban egy
feladatot t
obb m
odon is el tudunk vegezni. Peldaul indthatunk alkalmazasokat panelekr
ol, men
ukb
ol vagy a munkaasztal hattererol.
A rendszergazda igeny szerint modosthatja a bealltasokat, gy a munkaasztal nem biztos, hogy u
gy nez ki, mint ahogy ebben a fejezetben le van rva.
Mindazon
altal, ez a fejezet hasznos u
tmutato a rendszer hasznalatahoz.
Panelek
Barmikor letrehozhatunk vagy torolhet
unk paneleket. Ha elso zben indtjuk el a munkamenetet, a munkaasztal legalabb a kovetkezo ket panelt

tartalmazza: * Men
upanel * Elpanel
a munkaasztal aljan
A k
ovetkez
o m
uveleteket vegezhetj
uk el a panelekkel: * Panelek letrehozasa
* Panelek t
orlese * Panelek elrejtese * Elemek panelra helyezese * Panelek
elemeinek kezelese
Panelek letrehoz
asa
A panelek letrehoz
asa a k
ovetkezo lepesekben tortenik: 1. Kattintsunk jobb
panel
gombbal barmelyik panel egy u
res helyere, majd valasszuk az Uj
elemet. 2. V
alasszuk ki az almen
ubol az u
j panel tpusat. A panel a munkaasztalra ker
ul.
Tetsz
oleges sz
am
u panelt hozhatunk letre. Men
upanel azonban csak egy
lehet. K
ul
onb
oz
o tpus
u paneleket hozhatunk letre, igeny szerint. A panelek
viselkedese es megjelentese testreszabhato. Peldaul megvaltoztathatjuk a
panelek h
atteret.
Panelek t
orlese
Egy panel t
orlesehez, kattintsunk jobb gombbal a panelra, majd valasszuk
a Panel t
orlese elemet.
Panelek elrejtese

6.3. GNOME

123

A men
u panel kivetelevel minden panel tartalmazhat elrejtogombokat a
panel mindket vegen. A gombokra kattintva elrejthetj
uk vagy megjelenthetj
uk a paneleket.
Elemek panelra helyezese
A panel szamos tpus
u elemet tartalmazhat. Az 2.2. abra - Egy panel k
ulonbozo elemekkel egy olyan panelt mutat, melyen minden tpus
u elem megtalalhato.
2.2. abra - Egy panel k
ul
onb
oz
o elemekkel Egy panel k
ulonbozo elemekkel.
Tartalom: sz
amol
ogep indt
oikon, men
u, CD-lejatszo applet, fiok, kepernyozar gomb.
A kovetkez
o tpus
u elemeket helyezhetj
uk barmely panelra: * Appletek Az
Appletek kis interaktv alkalmaz
asok, melyek egy panelen bel
ul futnak, peldaul a CD-lejatsz
o az 2.2.
abra - Egy panel k
ulonbozo elemekkel . Minden
applet egy egyszer
u kezel
ofel
uletet tartalmat, amelyet egerrel vagy billenty
uzetrol vezerelhet
unk. A k
ovetkez
o appletek jelennek meg alapertelmezeskent a paneleken: + Ablaklista: minden megnyitott ablaknak megjelent
egy gombot. Az ablaklista gombjaira kattintva minimaliz
alhatjuk, illetve
helyreallthatjuk az ablakokat. Alapertelmezes szerint az Ablaklista a munkaasztal alj
an elhelyezked
o elpanelen jeleni meg. + Munkater
ulet-valto: A
munkater
uleteket jelenti meg. A Munkater
ulet-valto appletet hasznalhatjuk a munkater
uletek k
oz
otti v
alt
asra. Alapertelmezettkent a Munkater
uletvalto a munkaasztal alj
an tal
alhat
o elpanelen jelenik meg. Egy applet panelra helyezesehez kattintsunk jobb gombbal a panel egy u
res helyere, majd
valasszuk a Panelra helyezes men
upontot. Valasszuk ki a kvant appletet
az alabbi almen
ukb
ol: + Kellekek + Szorakoztatas + Halozat + Multimedia + Segedeszk
oz * Indt
oikonok Egy indtoikon elindt egy bizonyos
alkalmazast, vegrehajt egy parancsot, vagy megnyit egy fajlt. A szamologep ikon a 2.2.
abra - Egy panel k
ulonbozo elemekkel egy indtoikon a
Szamologep alkalmaz
ashoz. Az indt
oikon egy panelen, vagy men
uben helyezkedhet el. Kattintsunk az indt
oikonra az indtoikonhoz rendelt parancs
futtatasahoz. Letrehozhatjuk az alkalmazasokhoz a sajat indtoikonjainkat
is. Peldaul, letrehozhatunk a gyakran hasznalt szovegszerkesztohoz egy indtoikont, majd egy panelra helyezhetj
uk a kenyelmes elereshez. Egy u
j
indtoikon panelra helyezesehez kattintsunk jobb gombbal egy u
res helyre
a panelen, majd v
alasszuk a Panelra helyezes->Indtoikon men
upontot. A
masik lehet
oseg indt
oikon hozz
aad
as
ara a men
ubol, hogy a jobb gombbal
a panel egy u
res helyere kattintunk, majd kivalasztjuk a Panelra helyezes>Indtoikon a men
ub
ol men
uelemet. Valasszuk ki a kvant indtoikont az
almen
ukbol. * Gombok A panelekhez hozzaadhatunk gombokat a gyakran
ismetlodo m
uveletek gyors elerese erdekeben. A kovetkezo gombok adhatok

124

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

hozz
a a panelekhez: + Kepernyozar: A gombra kattintva a kepernyo lezarhat
o. A keperny
oz
ar ikonja a 2.2. abra - Egy panel k
ulonbozo elemekkel
a Keperny
oz
ar gomb. + Kijelentkezes: A gombra kattintva kilephet
unk a
munkamenetb
ol. + Keperny
okep: A gombra kattintva pillanatfelvetelt keszthet
unk a munkaasztalr
ol. + Kereses: A gomb megnyitja a Fajlok keresese
alkalmaz
ast, amellyel f
ajlokat kereshet
unk. + Futtatas: A gomb elindtja a
Program futtat
asa p
arbeszedablakot, amely parancsok indtasara hasznalhat
o. A gombok panelra helyezesehez kattintsunk a panel egy u
res helyere,
majd v
alasszuk a Panelra helyezes->Gomb men
upontot. Ezutan kivalaszthatjuk a kv
ant gombot. * Men
uk Az osszes munkaasztal-m
uveletet elerhetj
uk men
uk
on kereszt
ul. Az alapertelmezett panelek tartalmaznak men
uket,
u
gyhogy haszn
alhatjuk a men
uket es a paneleket a feladatok vegrehajtasahoz. Egy men
u megnyit
as
ahoz a panelrol, kattintsunk a men
ut jelkepezo
ikonra. A men
u megnyit
as
ahoz a men
upanelbol, kattintsunk a men
ut jelkepez
o sz
ovegre. A panelekhez adott men
uket egy ikon jelzi, rajta egy nyllal.
A nyl jelzi, hogy az ikon egy men
ut takar. Az 2.2. abra - Egy panel k
ulonb
oz
o elemekkel tal
alhat
o ikon az az ikon, ami akkor jelenik meg, ha a
Munkaasztal be
allt
asai men
ut a panelhez adjuk. A Fomen
ut is hozzaadhatjuk b
armely panelhez. A F
omen
u panelra helyezesehez kattintsunk egy
u
alasszuk a Panelra helyezes->GNOME Men
u
res helyre a panelen, majd v
elemet. * Fiokok A Fi
okok a panel cs
uszo kiterjesztesei, amelyeket megnyithatunk vagy bez
arhatunk egy fiok ikonnal, mint ahogy a 2.2. abra Egy panel k
ul
onb
oz
o elemekkel is lathato. A fiokok segthetnek a munkak
rendezeseben, ha sok alkalmaz
ast futtatunk egyszerre. Az osszes hasonlo
elemet egy fi
okba rendezhet
unk, amit ezutan barmely tpus
u panelra helyezhet
unk. A fi
ok panelre helyezesehez kattintsunk jobb gombbal a panel
egy u
alasszuk a Panelra helyezes->Fiok elemet. A fiok
res helyere, majd v
kinyit
asahoz kattintsunk a fiokra. A fiok bezarasahoz kattintsunk ismet a
fiokra.
A panel elemeinek kezelese
A k
ovetkez
okeppen tudjuk kezelni a panel elemeit: * Elemek athelyezese a
panelen bel
ul, vagy a panelek kozott. Barmely elemet athelyezhetj
uk egy

masik helyre a panelen. Athelyezhetj

uk az elemeket egyik panelrol a masikra is. A k
ozeps
o gomb hasznalataval h
uzhatjuk u
j helyre az elemet. *
Men
uelemek m
asol
asa a panelra. H
uzzuk az elemet a men
ubol a panelra.
Esetleg, ha a men
uelem egy indtoikon, kattintsunk jobb gombbal az elemre,
majd v
alasszuk az Indt
oikon hozzaadasa a panelhez elemet.
Men
uk
Az
osszes munkaasztal-m
uveletet elerhetj
uk men
ukon kereszt
ul. Az alapertelmezett panelek men
uket tartalmaznak, gy hasznalhatjuk a men
uk es

6.3. GNOME

125

panelek osszesseget a feladatok elvegzesehez. A Men

u panel az Alkalmazasok es M
uveletek men
uket tartalmaz. A Fomen
ut is hozzaadhatjuk a
panelekhez.
Az Alkalmazasok men
ub
ol es a M
uveletek men
ubol elerhetj
uk az osszes
alapertelmezett alkalmaz
ast, parancsot es bealltasi lehetoseget. Az Alkalmazasok men
ut es a M
uveletek men
ut elerhetj
uk a Fomen
u segtsegevel
is.
A Fomen
u panelre helyezesehez kattintsunk jobb gombbal a panelre, majd
valasszuk a Panelre helyezes->F
omen
u elemet. A Fomen
ut egy stilizalt labnyom jelzi, a k
ovetkez
okeppen: A F
omen
u ikonja.
Kattintsunk a F
omen
u gombra a panelen a Fomen
u megnyitasahoz.
Tovabbi tetsz
oleges sz
am
u men
ut adhatunk a panelekhez. A panelhez adott
men
u megnyit
as
ahoz kattintsunk a panelen a men
u ikonjara. Tovabbi m
uveleteket vegezhet
unk a men
uk
on, mint peldaul a men
u elemeinek panelra
masolasa.
Ablakok a munkaasztalon
Sok ablakot jelenthet
unk meg egy id
oben a munkaasztalon. Mindegyik ablaknak van kerete. Az ablak kerete aktv vezerloelemeket tartalmaz, melyeket az ablak kezelesere haszn
alhatunk.
Az ablakok tpusai
A munkaasztal a k
ovetkez
o tpus
u ablakokat tartalmazza: * Alkalmazasablakok Ha futtatunk egy alkalmaz
ast, az ablakat tobbnyire egy keret hatarolja. Az alkalmaz
as ablak
anak fels
o reszen talalhato a cmsor. A cmsorban
talalhato gombokkal dolgozhatunk az ablakkal. Az ablakkereten talalhato
gombokkal olyan m
uveleteket vegezhet
unk el, mint az Ablak men
u kinyitasa, vagy az ablak bez
ar
asa. Az Ablak men
u az ablakon vegezheto m
uveleteket tartalmaz. * P
arbeszedablakok A parbeszedablakok az interaktv
alkalmazasokhoz kapcsol
odnak. A p
arbeszedablak egy ablakkeretbol es egy
sima ablakb
ol
all, mely adatokat es vezerloelemeket biztost a felhasznalonak. Ez a kezik
onyv a p
arbeszedablakon a parbeszedablak interaktv reszet
erti. A parbeszedablak kerete gombokat biztost az Ablak men
u eleresehez,
vagy a parbeszedablak bez
ar
as
ahoz.
Ablakok kezelese
Az alkalmaz
asablak vagy p
arbeszedablak keretet hasznalhatjuk az ablakkal
kapcsolatos m
uveletek elvegzesere. A legtobb vezerloelem az ablakkeret felso
reszen talalhat
o. A 2.3.
abra - Egy tipikus alkalmazasablak ablakkeretenek
felso resze
abr
an egy tipikus alkalmazasablak ablakkeretenek felso resze
lathato.

126

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

2.3.
abra - Egy tipikus alkalmazasablak ablakkeretenek fels
o resze Az alkalmaz
asablak keretenek fels
o resze. Tartalom: Ablak men
u gombja, cmsor,
minimaliz
al
as, maximaliz
al
as, ablak bezarasa gomb.
Az ablakkeret aktv vezerl
oelemei a kovetkezok:
Vezerl
oelem
Ler
as
Ablak men
u gomb
Kattintsunk az Ablak men
u gombra az Ablak men
u megnyitasahoz.
Cmsor
A cmsort haszn
alhatjuk az ablak mozgatasahoz es elrejtesehez.
Minimalizal
as gomb
Kattintsunk a Minimaliz
al
as gombra az ablak kicsinytesehez.
Maximaliz
al
as gomb
Kattintsunk a Maximaliz
al
as gombra az ablak meretenek visszaalltasahoz
es nagyt
as
ahoz.
Az ablak teljes meret
uve alakt
asahoz kattintsunk a Maximalizalas gombra.
Az ablak eredeti meretenek visszaalltasahoz kattintsunk ismet a Maximalizal
as gombra.
Ablak bez
ar
asa gomb
Kattintsunk az Ablak bez
ar
asa gombra az ablak bezarasahoz.
Szegely
Kattintsunk jobb gombbal a szegelyre az Ablak men
u megnyitasahoz.
Az ablak meretenek megv
altoztatasahoz fogjuk meg az ablak szegelyet, de
ne a cmsor
at. H
uzzuk a szegelyt addig, ameddig a kvant meretet el nem
erj
uk.
Ablak f
okusz
al
asa
A f
okuszban lev
o ablak bemenetet kap az egertol es a billenty
uzetrol. Egyszerre csak egy ablak lehet f
okuszban. A fokuszban levo ablak eltero kinezetet kap a t
obbi ablakhoz kepest.
A k
ovetkez
o elemek haszn
alat
aval fokuszalhatunk egy ablakra:
Elem
M
uvelet
Eger
Kattintsunk az ablakra, ha az ablak lathato.

6.3. GNOME

127

Gyorsbillenty
uk
Hasznalhatunk gyorsbillenty
uket a nyitott ablakok kozotti valtasra. Az ablak fokusz
al
as
ahoz engedj
uk fel a billenty
uket. Az alapertelmezett gyorsbillenty
u az ablakok k
oz
otti v
alt
asra az Alt - Tab .
Ablaklista
Kattintsunk az Ablak list
aban az ablakot jelzo ikonra.
Munkater
ulet-v
alt
o
Kattintsunk a f
okusz
alni kv
ant ablakra a Munkater
ulet-v
alto appletben.
Munkater
uletek
Sok ablakot jelenthet
unk meg egy id
oben a munkaasztalon. Az ablakok a
tobb reszre osztott munkaasztal reszein - munkater
uletein - jelennek meg.
A munkater
ulet egy olyan elhat
arolt ter
ulet a munkaasztalon, ahol dolgozhatunk.
Minden munkater
ulet azonos h
atteret, azonos paneleket es azonos men
uket
tartalmaz. Ennek ellenere m
as alkalmazasokat futtathatunk, mas ablakokat nyithatunk minden munkater
uleten. Egyszerre csak egy munkater
uletet
jelenthet
unk meg a munkaasztalon, de lehetnek nyitott ablakaink a tobbi
munkater
uleten is.
A munkater
uletek segtsegevel rendet tarthatunk a munkaasztalon, ha sok
alkalmazast futtatunk egyszerre. Ha a jelenlegi munkater
uleten t
ul sok ab
lak van nyitva,
athelyezhetj
uk az ablakokat mas munkater
uletre. Atkapcsolhatunk egy masik munkater
uletre is, s elindthatjuk az alkalmazasokat ott
is.
A munkater
uleteket a Munkaasztal-v
alto applet jelenti meg. Az 2.4. abra A Munkater
ulet-v
alt
oban megjelentett munkater
uletek , a Munkater
uletvalto negy munkater
uletet tartalmaz. Az elso harom munkater
ulet tartalmaz nyitott ablakot. Az utolso munkater
uleten nem talalhato jelenleg aktv
ablak.
2.4. abra - A Munkater
ulet-v
alt
oban megjelentett munkater
uletek
Munkater
ulet-v
alt
o. A sz
ovegk
ornyezet rja le a grafikat.
Munkaasztalok k
oz
otti v
alt
as
A kovetkez
okeppen v
althatunk a k
ul
onbozo munkater
uletek kozott: * A
Munkater
ulet-v
alt
oban kattintsunk arra a munkater
uletre amelyen dolgozni
szeretnenk. * Nyomjuk le a Ctrl - Alt - jobb nyl billenty
ukombinaciot a
jelenlegi munkater
ulett
ol jobbra lev
o munkater
uletre valtashoz. * Nyomjuk
le a Ctrl - Alt - bal nyl billenty
ukombinaciot a jelenlegi munkater
ulettol
balra levo munkater
uletre v
alt
ashoz.

128

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

Munkater
uletek hozz
aad
asa
A munkater
uletek letrehoz
asahoz kattintsunk jobb gombbal a
Munkater
ulet-v
alt
o appletre, majd valasszuk a Bealltasok men
upontot. A Munkater
ulet-v
alt
o tulajdonsagai parbeszedablak jelenik meg.
Haszn
aljuk a Munkater
uletek szama elemet a sz
ukseges munkater
uletek
szam
anak megad
as
ahoz.
Nautilus f
ajlkezel
o
A Nautilus f
ajlkezel
o elerest biztost a fajlokhoz, alkalmazasokhoz
es FTP-kiszolg
al
okhoz. A Nautilus ablak megnyitasahoz valasszuk az
Alkalmazasok->Saj
at k
onyvt
ar elemet. A kovetkezo abra egy Nautilus ablakot mutat, mely egy mappa tartalmat mutatja. Egy pelda Nautilus ablak.
A sz
ovegk
ornyezet rja le a grafikat.
Egy Nautilus ablak, mely a k
ovetkezo tablakat tartalmazza: * Oldaltabla
A f
ajlok k
oz
otti navig
al
ast segti. A tabla az aktualis fajlrol vagy mapparol
is ad inform
aci
okat. Az oldalt
abla az ablak bal oldalan talalhato. * Nezet
tabla A f
ajlok es mapp
ak tartalmat jelenti meg. A nezet tabla az ablak
jobb oldal
an tal
alhat
o.
A Nautilus segtsegevel a k
ovetkezoket tehetj
uk: * Fajlok es mappak megjelentese A f
ajlokat es mapp
akat ikonokkent vagy listakent jelenthetj
uk meg.
Neh
any tpus
u f
ajl tartalm
at a Nautilus ablakon bel
ul jelenthetj
uk meg.
Esetleg megnyithatjuk a f
ajlokat a megfelelo programban a Nautilusbol. *
Fajlok es mapp
ak kezelese Hasznalhatjuk a Nautilust fajlok es mappak letrehoz
as
ara, mozgat
as
ara, m
asolasara, atnevezesere es torlesere. * Parancsfajlok futtat
asa Futtathatunk parancsfajlokat a Nautilusbol es kivalaszthatunk f
ajlokat es mapp
akat, melyeken futtatni szeretnenk a parancsfajlt. *
Fajlok es mapp
ak testreszab
asa Emblemakat adhatunk a fajlokhoz es mappakhoz a speci
alis
allapotok jelzesere. Peldaul, hozzaadhatunk egy Fontos
emblem
at egy f
ajlhoz, a fontossagat jelezve. A mappakat a kovetkezokeppen szabhatjuk testre: + Megjegyzest f
uzhet
unk a mappahoz. + Egyedi
hatterkepet adhatunk meg a mappahoz. + Meghatarozhatjuk egy mappa
nagyt
asi be
allt
as
at.
A Nautilus a munkaasztal h
atteret is letrehozza.
Fajlok megnyit
asa a Nautilus f
ajlkezelobol
A megnyitand
o f
ajlt tartalmaz
o mappa megnyitasahoz kattintsunk duplan a
nezet t
abla mappa ikonjaira. Ha a megnyitando fajl megjelenik, kattintsunk
dupl
an az ikonj
ara a f
ajl megnyitasahoz.
Fajlok mozgat
asa mapp
ak k
oz
ott

6.3. GNOME

129

A fajlokat ket vagy t

obb Nautilus ablak megnyitasaval mozgathatjuk a mappak kozott. Nyissunk meg m
as-m
as mappat minden ablakban, majd h
uzzuk
a fajlokat az egyik ablakb
ol a m
asikba.
A munkaasztal h
attere
A munkaasztal h
attere a munkaasztal aktv eleme. A munkaasztal hatteret a kovetkez
o m
uveletek elvegzesere hasznalhatjuk: * Alkalmazasok indtasa, fajlok es mapp
ak megnyit
asa. Elhelyezhet
unk munkaasztal-objektum
okat a gyakran haszn
alt f
ajlok, mapp
ak es alkalmazasok kenyelmes eleresehez. Peldaul elhelyezhetj
uk egy gyakran hasznalt alkalmazas indtoikonjat. * Nyissuk meg az Asztal h
attere men
ut. Kattinthatunk jobb gombbal a
munkaasztal egy u
uletere, ekkor felbukkan a Munkaasztalmen
u men
u.
res fel
Az Asztal h
attere men
ut a munkaasztal hatterevel kapcsolatos m
uveletek
elvegzesere haszn
alhatjuk.
A Nautilus f
ajlkezel
o kezeli a munkaasztal hatteret.
A munkaasztal h
atterelemeinek megnyitasa
A munkaasztal h
atter egy elemenek megnyitasahoz kattintsunk duplan az
elemre. A Nautilus ablakban be
allthatjuk a tulajdonsagokat gy egyszer
kattintva egy elemre vegrehajthatjuk az alapertelmezett m
uveletet.
Munkaasztal-objektumok hozz
aad
asa
Munkaasztal-objektumokat a gyakran hasznalt fajlok, mappak es alkalmazasok kenyelmes elerese erdekeben tehet
unk a munkaasztalra. A kovetkezokeppen adhatunk a munkaasztalhoz ilyen objektumokat: * Hasznaljuk
az Munkaasztal men
ut egy indt
oikon munkaasztalra helyezesehez. * H
uzzunk egy elemet a f
ajlkezel
o ablakb
ol a munkaasztal hatterere. Peldaul, egy
gyakran haszn
alt f
ajlhoz hozhatunk letre szimbolikus kapcsot, majd ath
uzhatjuk a munkaasztalra. A kapocs ikonja a munkaasztal hatterere ker
ul. A
fajl megnyit
as
ahoz kattintsunk dupl
an az ikonra. Fajlokat es mappakat is
h
uzhatunk a munkaasztal h
atterere. * H
uzzuk egy alkalmazas indtoikonjat
egy men
ub
ol a munkaasztal h
atterere. Peldaul megnyithatunk egy men
ut,
melyben egy gyakran haszn
alt alkalmazas indtoikonja talalhato, majd az
indtoikont a munkaasztal h
atterere h
uzhatjuk.
Kezdd itt! hely
Kezdd itt! ikon.
A Kezdd itt! hely segtsegevel a k
ovetkezo parancsokat erhetj
uk el: *
Alkalmaz
asok Kattintsunk dupl
an az Alkalmazasokra a kulcsfontossag
u
GNOME-alkalmaz
asok eleresehez. Az Alkalmazasok men
ut a Fomen
u es a
Men
upanel segtsegevel is elerhetj
uk. * A munkaasztal bealltasai Kattintsunk dupl
an a Munkaasztal be
allt
asai elemre a munkaasztal testreszabasa-

130

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

hoz. * Alkalmaz
asok, melyekkel a rendszer kiszolgalo funkcioit allthatjuk
be, es tov
abbi rendszerbe
allt
asokat valaszthatunk.
A Kezdd itt! helyet a k
ovetkezokeppen erhetj
uk el: * A Nautilus ablakbol V
alasszuk az Ugr
as->Kezdd itt! elemet. A Kezdd itt! hely tartalma
megjelenik az ablakban. * A munkaasztal hattererol Kattintsunk duplan
a munkaasztalon tal
alhat
o Kezdd itt! ikonra. A Kezdd itt! hely tartalma
megjelenik a Nautilus ablakban.
A munkaasztal be
allt
asai
A munkaasztal be
allt
oeszk
ozeit hasznalhatjuk a rendszer osszes tulajdonsag
anak be
allt
as
ara. Minden eszkoz a munkaasztal viselkedesenek egy bizonyos reszet vezerli. Peld
aul egy eszkozzel kivalaszthatunk egy temat a
rendszerhez. A tema egy ir
anytott bealltasokbol allo csoport, amely a kezel
ofel
ulet egy reszenek megjelenteset hatarozza meg.
A kenyelem miatt az eszk
oz
ok a kovetkezo csoportokba oszthatok: * Alap
* Kisegt
o lehet
osegek * Halad
o
A rendszer beallt
oeszk
ozeit a kovetkezo modokon nyithatjuk meg: * Valasszuk az Alkalmaz
asok-> Munkaasztal bealltasai men
upontot. Valasszuk
ki a kv
ant elemet az almen
ukbol. * Kattintsunk duplan a munkaasztalon
tal
alhat
o Kezdd itt! ikonra. Megnylik a Kezdd itt! helyet megjelento Nautilus ablak. Kattintsunk dupl
an a Munkaasztal bealltasai elemre a Nautilusablakban az eszk
oz megjelentesehez. Kattintsunk duplan a kvant elemre.
Alkalmazasok
A GNOME rendszerrel egy
utt adott alkalmazasok szamos tulajdonsagukban megegyeznek. Peld
aul az alkalmazasoknak egyseges kinezet
uk van. Az
alkalmaz
asok k
oz
os tulajdons
againak az oka a kozos programkonyvtarhaszn
alat. A szabv
anyos GNOME programkonyvtarakat hasznalo alkalmazasokat GNOME-megfelel
o alkalmazasok nak nevezik. Peldaul a Nautilus
es a gedit sz
ovegszerkeszt
o GNOME-megfelelo alkalmazas.
A GNOME az oper
aci
os rendszer f
uggvenykonyvtarain kv
ul biztost sajat f
uggvenyk
onyvt
arakat is. A f
uggvenykonyvtarak segtsegevel a GNOME
futtathatja a meglev
o alkalmaz
asokat, akarcsak a GNOME-megfelelo alkalmaz
asokat. Ha peld
aul az oper
acios rendszer UNIX alap
u, a jelenlegi X11
es Motif alkalmaz
asokat a GNOME rendszerbol futtathatjuk.
A GNOME-megfelel
o alkalmazasok nehany tulajdonsaga: * Egyseges kinezet A GNOME-megfelel
o alkalmazasok egyseges fel
uletet mutatnak. A
GNOME-megfelel
o alkalmazasok olyan megjelentesi bealltasokat tartalmaznak, melyeket a be
allt
oeszkozokben testreszabhatunk. A kovetkezo eszkoz
okkel v
altoztathatjuk meg a GNOME-megfelelo alkalmazasok kinezetet: + Alkalmaz
asok->Munkaasztal bealltasai->Men
uk es eszkoztarak +

6.3. GNOME

131

Alkalmaz
asok->Munkaasztal be
allt
asai->Tema * Men
uk, eszkoztarak es
az allapotsor A legt
obb GNOME-megfelelo alkalmazas tartalmaz egy men
usort, egy eszk
ozt
arat es egy
allapotsort. A men
usor mindig tartalmaz egy
Fajl men
ut es egy S
ug
o men
ut. A F
ajl men
u mindig tartalmaz egy Kilepes
elemet, es a S
ug
o men
u mindig tartalmaz egy Nevjegy elemet. Az eszkoztar egy a men
usor alatt megjelen
o eszkozsor. Az eszkoztar a leggyakrabban hasznalt parancsokhoz tartalmaz gombot. Az allapotsor egy sor az ablak aljan, mely az ablakban lathat
o
allapotrol ad informaciot. A GNOMEmegfelelo alkalmaz
asok tartalmazhatnak egyeb savokat is. Peldaul a Nautilus egy cms
avot is tartalmaz. A GNOME-megfelelo alkalmazasok nehany
savja lecsatolhat
o. A s
avnak van egy foganty
uja, aminel fogva ezt a savot
egy masik helyre h
uzhatjuk. A s
avot az ablak masik oldalara vagy a munkaasztal m
asik reszere ragaszthatjuk. Peldaul lecsatolhatjuk a men
usort,
az eszkozt
arat es a cms
avot a Nautilus fajlkezeloben. * Alapertelmezett
gyorsbillenty
uk A GNOME-megfelel
o alkalmazasok ugyanazon m
uveletekre
ugyanazon gyorsbillenty
uket haszn
alj
ak. Peldaul egy GNOME-megfelelo alkalmazasb
ol val
o kilepeshez nyomjuk le a Ctrl - Q billenty
ukombinaciot.
Egy m
uvelet visszavon
as
ahoz haszn
aljuk a Ctrl - Z billenty
ukombinaciot.
* H
uzd-es-ejtsd A GNOME-megfelel
o alkalmazasok ugyanazt a protokollt
hasznaljak a h
uzd-es-ejtsd m
uveletekre. Ezert a GNOME-megfelelo alkalmazasok egyseges visszajelzest biztostanak a h
uzd-es-ejtsd m
uveletekre. Az
egyseges protokoll haszn
alat
aval a GNOME-megfelelo alkalmazasok bonyolult modon m
uk
odhetnek egy
utt egym
assal. Peldaul a GNOME-megfelelo
alkalmazasok felismerik a r
ajuk h
uzott elemek formatumat. Ha egy HTMLfajlt h
uzunk egy b
ongesz
ore a Nautilus fajlkezelobol, a fajl HTML formatumban jelenik meg a b
ongesz
oben. Ennek ellenere, ha a HTML fajlt egy
szovegszerkeszt
ore h
uzzuk, a f
ajl sima szoveg formatumban jelenik meg a
szovegszerkeszt
oben.
Tovabbi tudnival
ok
A rendszer s
ug
ot biztost, amennyiben tobbet szeretnenk megtudni a kovetkezo ter
uletekr
ol: * Munkaasztal * Appletek * Alkalmazasok
Tovabbi tudnival
ok a munkaasztalr
ol
K
ulonboz
o, a munkaasztallal kapcsolatos temakat a beeptett Yelp s
ugorendszerben tal
alhatunk. A Yelp s
ug
orendszer indtasahoz valasszuk az
Alkalmaz
asok->S
ug
o elemet.
Tovabbi tudnival
ok az appletekkel kapcsolatban
Egy adott applettel kapcsolatban t
obb informacioert kattintsunk jobb
gombbal az appletre, majd valasszuk a S
ugo elemet.
Tovabbi tudnival
ok az alkalmaz
asokr
ol

132

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

Ha t
obbet szeretnenk megtudni egy bizonyos alkalmazasr
ol, indtsuk el az
alkalmaz
ast, majd v
alasszuk a S
ugo->Tartalom elemet. A masik lehetoseg,
hogy indtsuk el az alkalmazast, majd nyomjuk le az F1 billenty
ut.
Munkamenetek. Tartalom
Munkaasztali munkamenet indtasa A kepernyo lezarasa
A keperny
o lez
ar
asa A keperny
ovedo bealltasa
A munkamenet kezelese
munkamenet viselkedesenek megadasa be- es kilepeskor Az automatikusan
indtand
o alkalmaz
asok haszn
alata A jelenleg futo alkalmazasok bongeszese
A munkamenetek be
allt
asainak mentese
A munkamenet befejezese
Ez a fejezet a munkamenet elindtasahoz, kezelesehez es bezarasahoz sz
ukseges inform
aci
okat tartalma.
Munkaasztali munkamenet indtasa
A munkaasztali munkamenet a rendszerbe belepestol az abbol kilepesig tart.
A bejelentkezesi keperny
o, amit a Belepeskezelo jelent meg, a kapu a munkaasztalhoz. A bejelentkezesi kepernyo mezoket biztost a felhasznalonev
es jelsz
o megad
as
ahoz. A Bealltasok men
u a belepesi bealltasokat tartalmazza, peld
aul kiv
alaszthatjuk a munkamenet nyelvet.
A munkamenetet belepessel indthatjuk el. A munkamenet-kezelo elindul, miutan a Belepeskezel
o leellenorzi a felhasznalonevet es jelszot. A
munkamenet-kezel
o a munkamenet kezeleseben segt. Peldaul menthetj
uk
a jelenlegi munkamenet
allapot
at, es egy kesobbi belepeskor visszaallthatjuk azt. A munkamenet-kezel
o a kovetkezoket menti es tolti vissza: * A
megjelenesi es viselkedesi be
alltasok, peldaul bet
utpusok, sznek es egerbeallt
asok. * A futtatott alkalmazasokat, peldaul a fajlkezelo es szovegszerkeszt
o. Nem menthet
ok el es tolthetoek vissza azok az alkalmazasok,
amelyeket a munkamenet-kezel
o nem tamogat. Ha peldaul elindtjuk a vi
alkalmaz
ast egy termin
alablak parancssorabol, a munkamenet-kezelo nem
tudja vissza
alltani a szerkesztest.
A keperny
o lez
ar
asa
Ez a bekezdes a keperny
o lezar
asaval es a kepernyovedo bealltasaval kapcsolatos tudnival
okat tartalmazza.
A keperny
o lez
ar
asa
Kepernyoz
ar ikon.

6.3. GNOME

133

A kepernyo z
arol
as
ahoz vegezz
uk el a kovetkezo m
uveleteket: * Valasszuk
a M
uveletek->Keperny
oz
ar men
upontot. * Ha a Kepernyozar gomb valamelyik panelen letezik, kattintsunk a Kepernyozar gombra. A Kepernyozar
gomb panelre helyezesehez kattintsunk jobb gombbal a panelre. Valasszuk
a Panelra helyezes->Gomb->Keperny
ozar men
upontot.
A keperny
o lez
ar
asakor elindul a kepernyovedo. A kepernyo kinyitasa erdekeben mozgassuk az egeret a lez
art kepernyo parbeszedablakanak megjelentesehez. Adjuk meg a felhaszn
al
onev
unket es a jelszavunkat, majd
nyomjuk le az Enter billenty
ut.
Megjegyzes
A keperny
ozar rendes m
uk
odesehez sz
ukseg van egy engedelyezett kepernyovedore.
A keperny
oved
o be
allt
asa
A keperny
oved
o olyan alkalmaz
as, amelyet a kepernyo kepenek valtoztatasara haszn
alhatunk, amikor a keperny
o nincs hasznalatban. A kovetkezokeppen haszn
alhatjuk a keperny
oved
oket: * Indthatjuk egy bizonyos tetlen ido ut
an. * Indthatjuk a keperny
o lezarasakor. * Kezelhetj
uk a monitor
aramellat
as
at, amikor a rendszer tetlen.
A keperny
oved
o alkalmaz
as be
allt
as
ahoz vegezz
uk el a kovetkezo m
uveleteket: 1. Kattintsunk jobb gombbal a Kepernyozar gombra, majd valasszuk a
felnylo men
u Tulajdons
agok men
upontjat. Egy XScreenSaver ablak jelenik
meg. Ha a Keperny
oz
ar gomb nincs rajta valamelyik panelen, hozzaadhatjuk a gombot a panelhez. A Keperny
oz
ar gomb panelre helyezesehez kattintsunk jobb gombbal a panelre. V
alasszuk a Panelre helyezes->Kepernyozar
gomb men
upontot. 2. A keperny
oved
o alkalmazas bealltasahoz hasznaljuk
a Megjelentesi m
odok lap elemeit. A kovetkezo tablazat a Megjelentesi
modok lap elemeit tartalmazza:
Bealltas M
uvelet M
od A lenyl
o lista alkalmazasaval hatarozzuk meg a kepernyoved
o alkalmaz
as viselkedeset. V
alasszuk a kovetkezo bealltasokbol: +
Kepernyoved
o tilt
asa: v
alasszuk ezt a bealltast, ha nem akarjuk hasznalni a
kepernyoved
ot. + Keperny
o els
otettese: valasszuk ezt a bealltast, ha csak
el szeretnenk s
otetteni a keperny
ot. + Csak egy kepernyovedo: valasszuk
ezt a bealltast, ha csak egy fajta kepernyovedot szeretnenk hasznalni. Valasszuk a list
ab
ol egy keperny
oved
ot. + Veletlen kepernyovedo: valasszuk
ezt a beallt
ast, ha egy veletlenszer
uen kivalasztott kepernyovedot szeretnenk haszn
alni a keperny
o zarol
asakor.
Megjelentesi lista Jel
olj
uk ki a kv
ant kepernyovedoket a listabol. Sotettes
ezutan Megadhatjuk, hogy mennyi id
ot varjon az utolso eger- vagy billenty
uzethaszn
alat ut
an a keperny
oved
o indtasaig. Valtas ezutan Megadhat-

134

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

juk, hogy egy keperny

oved
o mennyi ideig fusson a kovetkezore valtas elott.
Kepernyo z
arol
asa ezut
an V
alasszuk ezt a bealltast a kepernyozar bekacsolasahoz a keperny
oved
o bekapcsolasa utan. Beallthatjuk a kepernyovedo
es a keperny
oz
ar bekapcsol
asa kozotti idot. Elonezet Kattintsunk erre a
gombra a be
alltott kepernyovedo elonezetehez. Az elonezett lealltasahoz
kattintsunk valamelyik egergombbal, vagy nyomjuk le barmelyik gombot.
Be
allt
asok Kattintsunk erre a gombra a kivalasztott kepernyovedo bealltasainak megjelentesehez. 3. A halado bealltasokhoz kattintsunk a Halado
f
ulre. A k
ovetkez
o t
abla a Halado lap elemeit tartalmazza:
Be
allt
as M
uvelet Munkaasztal lefenykepezese Nehany kepernyovedo kepernyokepet vesz a munkaasztalr
ol, majd azt a kepet manipulalva jelenti meg
a keperny
oved
o kepet. Ezt a bealltast valasztva a kepernyovedok keszthetnek keperny
okepet a munkaasztalrol. Videokep hasznalata Nehany keperny
oved
o le tud menteni kepkockakat egy videoeszkozrol, majd azt a kepet
manipul
alva megjelenteni a kepernyovedo kepet. Ha a rendszerben van egy
video capture k
artya, ezt a be
alltast hasznalva a keperny
ovedok hasznalhatj
ak azt egy kepkocka ellop
asahoz. Veletlen kep hasznalata Ezt a bealltast haszn
alva a keperny
oved
ok hasznalhatnak egy megadott konyvtarban
lev
o kepeket. Irjuk be a mez
obe egy konyvtar eleresi u
tjat, vagy a Kereses
gombra kattintva az ablakb
ol valasszunk ki egy konyvtarat. Bovtett diagnosztika Ezt a be
allt
ast v
alasztva megjelenthetj
uk a kepernyovedo diagnosztikai inform
aci
oit. Alfolyamatok hibainak megjelentese Ezt a bealltast v
alasztva megjelenthetj
uk a kepernyovedo alfolyamataival kapcsolatos
ozl
hib
akat a keperny
on. Udv
okepernyo megjelentese indt
askor Ezt a bealltast kiv
alasztva megjelenthetj
uk az Xscreensaver u
okepernyojet az
dvozl
Xscreensaver indul
asakor. Energiatakarekos mod engedelyezese Valasszuk
ki ezt a beallt
ast a monitor energiatakarekos modjanak bealltasahoz. Az
energiatakarekos m
od cs
okkentheti a monitor energiafogyasztasat, amikor
a monitor nincs haszn
alatban. Tartalek
uzemmod ez utan A monitor tartalek m
odba kapcsol
as
ahoz sz
ukseges ido bealltasa. Ha a monitor tartalek
u
odban van, a keperny
o fekete. Felf
uggesztes ez utan Az energiatakazemm
rekos modba kapcsol
ashoz sz
ukseges ido bealltasa. Kikapcsolas ez utan A
monitor kikapcsol
as
ahoz sz
ukseges ido bealltasa Sznterkep teleptese Ezt
a be
allt
ast v
alasztva egy saj
at sznterkepet hasznal a kepernyovedo, ha
aktv. A saj
at sznterkep hasznalata sok esetben javtja a sznek minoseget nehany keperny
oved
onel. Fokozatos sotettes feketebe Ezt a bealltast
kivalasztva a keperny
oved
o indtasakor a kepernyo fokozatosan elsotet
ul.
Fokozatos vil
agost
as feketeb
ol Ezt a bealltast kivalasztva a kepernyovedo
meg
allt
asakor a keperny
o fokozatosan kivilagosodik. Sotettes/vilagostas
idotartama Megadhatjuk, hogy mennyi ideig tartson a fokozatos sotettes.
4. Kattintsunk az Ablak bezar
asa gombra az XScreenSaver bezarasahoz.

6.3. GNOME

135

A munkamenet kezelese
A munkaasztal munkamenet-kezelesenek bealltasahoz valasszuk az
Alkalmaz
asok->Munkaasztal be
allt
asai->Halado->Munkamenetek elemet.
A Munkamenetek eszk
oz a k
ovetkez
o tpus
u alkalmazasokat ismeri fel: *
A munkamenet-vezerelt alkalmaz
asok. Ha a munkamenet bealltasait elmentj
uk, a munkamenet-kezel
o elmenti az osszes munkamenet-vezerelt alkalmazast. Ha kilep
unk, majd u
jra belep
unk, a munkamenet-kezelo automatikusan elindtja a munkamenet-vezerelt alkalmazasokat. * A nem
munkamenet-vezerelt alkalmaz
asok. Ha elmentj
uk a munkamenet bealltasait, a munkamenet-kezel
o nem ment el nem munkamenet-vezerelt alkalmazasokat. Ha kilep
unk, majd belep
unk, a munkamenet-kezelo nem indtja el
a nem munkamenet-vezerelt alkalmaz
asokat. Az alkalmazast kezzel kell elindtani. Esetleg haszn
alhatjuk a Munkamenetek eszkozt az automatikusan
elindtand
o, de nem munkamenet-vezerelt alkalmazasok megadasahoz.
munkamenet viselkedesenek megad
asa be- es kilepeskor
A munkamenet belepeskori es kilepeskori viselkedesenek meghatarozasahoz v
alasszuk az Alkalmaz
asok->Munkaasztal bealltasai->Halado>Munkamenetek elemet. Vegezz
uk el a kvant valtoztatasokat a Munkamenet beallt
asai lapon. Peld
aul be
allthatjuk a belepeskor megjeleno u
dvozlokeperny
ot.
Az automatikusan indtand
o alkalmaz
asok hasznalata
Beallthatunk indt
askor automatikusan elindulo nem munkamenet-vezerelt
alkalmazasokat. A nem munkamenet-vezerelt indtasi alkalmazasok bealltasahoz v
alasszuk az Alkalmaz
asok->Munkaasztal bealltasai->Halado>Munkamenetek elemet. Haszn
aljuk az Automatikusan elindulo programok
f
ulet az alkalmaz
asok hozz
aad
as
ahoz, szerkesztesehez es torlesehez. Ha elmentj
uk a be
allt
asokat es kilep
unk, a kovetkezo belepesnel az automatikusan elindulo alkalmaz
asok elindulnak.
A jelenleg fut
o alkalmaz
asok b
ongeszese
A jelenlegi munkamenetben fut
o alkalmazasok bongeszesehez valasszuk az
Alkalmaz
asok->Munkaasztal be
allt
asai->Halado->Munkamenetek elemet.
A Jelenlegi munkamenet lap a k
ovetkez
oket jelenti meg: * Minden GNOME
alkalmazas, amely jelenleg is fut, amelyek a munkamenet-kezelohoz tudnak
kapcsolodni, es amelyeket el tudj
ak menteni az alkalmazas allapotat. * Minden munkaasztali eszk
oz, amely tud kapcsolodni a munkamenet-kezelohoz,
es az el tudja menteni az eszk
oz
allapotat.
Hasznalhatjuk a Jelenlegi munkamenet lapot egy alkalmazas vagy eszkoz
munkamenettel kapcsolatos tulajdons
again elvegzendo nehany m
uvelet el-

136

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

vegzesehez. Peld
aul szerkeszthetj
uk az indtasi sorrendet, vagy a listaban
szerepl
o b
armely GNOME-alkalmazas vagy eszkoz u
jraindtasi stlusat.
A munkamenetek be
allt
asainak mentese
A munkamenet be
allt
asainak elmentesehez vegezz
uk el a kovetkezo m
uveleteket: 1. Be
allthatjuk a munkamenet befejezesenel a bealltasok automatikus menteset. A munkamenet bealltasahoz valasszuk az Alkalmazasok>Munkaasztal be
allt
asai->Halado->Munkamenetek elemet. A Munkamenetek eszk
oz elindul. V
alasszuk ki a Munkamenet valtozasainak automatikus mentese be
allt
ast a Munkamenet bealltasai lapon. 2. A munkamenet
befejezese.
Ha nem v
alasztottuk ki a Munkamenet valtozasainak automatikus mentese
beallt
ast, kilepeskor egy ablak megkerdezi, hogy szeretnenk-e elmenteni a
jelenlegi be
allt
asokat. A be
alltasok mentesehez jelolj
uk be a negyzetet,
majd folytassuk a kilepest.
A munkamenet befejezese
Kijelentkezes ikon.
A munkamenet befejezesehez z
arjuk be az osszes jelenleg futo alkalmazast,
majd vegezz
uk el a k
ovetkezo m
uveletek egyiket: * Kattintsunk a Kilepes
gombra. * V
alasszuk a M
uveletek->Kilepes men
upontot. * Nyissuk meg a
Fomen
ut, majd v
alasszuk a Kilepes men
upontot.
A munkamenet bez
ar
asa el
ott elofordulhat, hogy el szeretnenk menteni a
beallt
asokat, a munkamenet kesobbi visszaalltasahoz. A kilepes alatt egy
ablak megkerdezi, hogy szeretnenk-e menteni a jelenlegi bealltasokat. A
Munkamenetek be
allt
oeszk
ozben kivalaszthatjuk a Jelenlegi bealltasok automatikus mentese be
allt
ast.
A panelek haszn
alata.

Tartalom

A panelek bemutat
asa
Men
upanel Als
o elpanel
A panelek kezelese
panel hozz
Uj
aad
asa A panel kezelese A panel mozgatasa A panel elrejtese
A panel tulajdons
againak m
odostasa A panel torlese
Panelelemek
A panel elemeinek kezelese Elem hozzaadasa a panelhez Egy elem tulajdonsagainak modost
asa Panelelem athelyezese A panelelem eltavoltasa
Appletek

6.3. GNOME

137

Applet hozz
aad
asa a panelhez Az applet kivalasztasa Az applet tulajdonsagainak m
odost
asa
Indtoikonok
Indtoikon hozz
aad
asa a panelhez Az indtoikon tulajdonsagainak modostasa
Gombok
Kijelentkezes gomb Kepernyoz
ar gomb Kepernyokep gomb Kereses gomb
Futtatas gomb
Men
uk Fi
okok
A fiok kinyit
asa es bez
ar
asa Fi
ok hozz
aadasa a panelhez Elem hozzaadasa
a fiokhoz A fi
ok tulajdons
againak m
odostasa
A kovetkezo fejezet a panelek haszn
alatat rja le.
A panelek bemutat
asa
A panel egy olyan ter
ulet a munkaasztalon, ahonnan alkalmazasokat es
appleteket futtathatunk, illetve egyeb feladatokat vegezhet
unk el rajta. Ha
egy munkamenetet el
osz
or indtunk el, a munkaasztal a kovetkezo paneleket

tartalmazza: * Men
upanel * Elpanel
a munkaasztal aljan
A kovetkez
o fejezetekben ezeket a paneleket mutatjuk be.
Men
upanel
A men
upanel a keperny
o fels
o elenek teljes szelesseget foglalja el. Inkabb
szoveges, mint grafikus men
uket tartalmaz. Az 4.1. abra - Tipikus men
upanel mutatja a men
upanelt. A rendszergazda testreszabhatja az alapertelmezett men
upanelt a helyi igenyeknek megfeleloen, gy elofordulhat, hogy
kisse mas men
upanelt l
atunk.
4.1. abra - Tipikus men
upanel Az alapertelmezett men
upanel. A szovegkornyezet rja le a grafik
at.
A tipikus men
upanel a k
ovetkez
o elemeket tartalmazza:
Elem
Leras
Alkalmaz
asok men
u
Az Alkalmaz
asok men
u az alapvet
o GNOME-alkalmazasokat tartalmazza.
M
uveletek men
u
A M
uveletek men
u a munkaasztallal kapcsolatos m
uveleteket tartalmazza.
Sajat mappa indt
oikon

138

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

Erre az indtoikonra kattintva megnyithatjuk a sajat mappankat a Nautilus

fajlkezel
oben.
Termin
al indt
oikon
Erre az indt
oikonra kattintva elindthatjuk a Terminal alkalmazast. A Termin
al elerest biztost a UNIX parancssorhoz.
applet
Ora
a pontos id
Az Ora
ot mutatja. Az idore kattintva az ora parancsainak listaj
at kapjuk.
Hanger
oszab
alyz
o applet
Hanger
oszab
alyz
o segtsegevel szabalyozhatjuk a rendszer hangkeltoinek
hangerejet.
Ablaklista ikon
Az ablaklista az
osszes nyitott ablak listaja. Az egyik ablakra valtashoz kattintsunk a men
upanel jobb szelen levo ikonra, majd valasszuk ki az ablakot.
Elter
oen m
as tpus
u panelekt
ol, egyszerre csak egy men
upanel lehet a munkaasztalon.
Als
o elpanel
Indt
askor, az elpanel a munkaasztal also szelenek teljes szelesseget elfoglalja. Az 4.2.
abra - Tipikus elpanel egy tipikus also elpanelt mutat. Elofordulhat, hogy a rendszergazda a helyi igenyekhez igaztja az alapertelmezett
also elpanelt, gy kicsit az elter
onek latszik.
4.2.
abra - Tipikus elpanel Als
o elpanel. A szovegkornyezet rja le a grafikat.
Az als
o elpanel a k
ovetkez
o appleteket tartalmazza: * Ablaklista: minden
megnyitott ablaknak megjelent egy gombot. Az Ablaklista segtsegevel minimaliz
alhatjuk, vagy vissza
allthatjuk az ablakokat. * Munkater
ulet-valto:
a k
ul
onb
oz
o munkaasztalok k
ozott valt.
Az als
o elpanel megjelenese es viselkedese igeny szerint valtoztathato. Elemeket adhatunk hozz
a a panelhez, vagy tavolthatunk el a panelrol. Tobb
panelt hozhatunk letre, mindegyiket mas tulajdonsagokkal, elemekkel es
hatterekkel. El is rejthetj
uk a paneleket.
A panelek kezelese
A k
ovetkezo resz a panelek kezeleset rja le.

Uj panel hozz
aad
asa
K
ul
onb
oz
o tpus
u paneleket adhatunk hozza a munkaasztalhoz. Az 4.1. tablazat - Paneltpusok tartalmazza a hozzaadhato panelek tpusait es azok
ler
as
at.

6.3. GNOME

139

4.1. tablazat - Paneltpusok

Paneltpus
Ragadasi viselkedes
Meret
Sarokpanel
A keperny
o egyik szelehez ragad, de csak a szelenek a kozepehez, vagy
valamelyik sarokhoz.
Akkorara ny
ulik, amekkora meret a panel elemeinek megjelentesehez sz
ukseges.

Elpanel
A keperny
o egyik szelehez ragad. Az indtopanel a munkaasztal aljan az
elpanel egyik peld
aja.
Annak az elnek a teljes hossz
ara ny
ulik, amihez a panel odaragadt.
opanel
Usz
opanelt b
Nem ragad sehova. Usz
arhova helyezhet
unk a munkaasztalon.
Akkorara ny
ulik, amekkora meret a panel elemeinek megjelentesehez sz
ukseges.
Cs
uszo panel
A keperny
o egyik szelehez, azon bel
ul a szel barmelyik pontjahoz ragad.
Akkorara ny
ulik, amekkora meret a panel elemeinek megjelentesehez sz
ukseges.
Men
upanel
A keperny
o fels
o szelehez ragad. A men
upanel nem mozgathato.
A keperny
o fels
o szelenek teljes hossz
ara ny
ulik. Csak egy men
upanel lehet
a munkaasztalon.
A panel hozz
aad
asa a k
ovetkez
o lepesekben zajlik: 1. Kattintsunk jobb
panel
gombbal b
armelyik panel egy u
res helyere, majd valasszuk az Uj
elemet. 2. Valasszuk ki az u
j panel tpusat. Az u
j panel megjelenik a munkaasztalon. Az u
j panel nem tartalmaz elemeket, kiveve a men
upanelt. Az
u
j panelt zles szerint testreszabhatjuk.
A panel kezelese
A panel kezelesehez kattintsunk egy u
uletre a bal, a kozepso, vagy
res ter
a jobb egergombbal. A k
ozeps
o vagy a jobb gombbal is kivalaszthatjuk a
panelt, a szelen tal
alhat
o elt
untet
o gombokra kattintva, amennyiben nincs

140

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

u
ulet. Ha az elt
untet
ogombok nem lathatok a panel ket szelen, mores ter
dosthatjuk a tulajdons
agait, hogy lathatoak legyenek.
Az egergombokat haszn
alva a kovetkezokeppen kezelhetj
uk a paneleket:
Kattint
as a k
ozeps
o gombbal
Segtsegevel megfoghatjuk a panelt, es u
j helyre tehetj
uk.
Kattint
as a jobb gombbal
Megnyitja a panel men
ujet.
A panel mozgat
asa
A paneleket k
ul
onb
oz
o helyekre mozgathatjuk a munkaasztalon. A panel
mozgat
as
ahoz kattintsunk es tartsuk lenyomva a kozepso gombot a panel
egy u
uzzuk a panelt az u
j helyere.
res helyen, majd h
Ha egy u
sz
opanelt h
uzunk, a panel koveti az egermutatot. A panel nem
ragad a munkaasztal egyik reszehez sem. Ha egy sarokpanelt, egy elpanelt
vagy egy cs
uszopanelt h
uzunk, a panel a kepernyo szeleihez ragad.
Megjegyzes
A men
upanel nem mozgathat
o.
A panel elrejtese
A panelek elrejthet
ok es el
ohozhatok, kiveve a men
upanelt. A panel elrejtesehez haszn
aljuk az elrejtes gombot. Ha ezek a gombok nem lathatok,
modostsuk a panel tulajdonsagait, hogy ezek a gombok lathatoak legyenek.
Az elrejt
ogombok a panel mindket vegen megtalalhatok. Az elrejtogombokon opcion
alisan egy nyl ikont is talalhatunk. A kovetkezo abra az elrejt
ogombokat mutatja. Egy f
uggoleges es egy vzszintes panel, mindketto
elrejt
ogombokkal.
A panel elrejtesehez kattintsunk az elrejtogombok egyikere. A panel lecsokken az elrejt
ogombon tal
alhat
o nyl ikon iranyaban. A panel masik vegen
lev
o elrejt
ogomb l
athat
o marad.
Az elrejtett panel megjelentesehez kattintsunk a lathato elrejtogombra. A
panel kinylik az elrejt
ogombon levo nyl iranyaba. Mindket elrejtogomb
lathat
o.
A panelt be
allthatjuk automatikus elrejtes
ure. Ha bealltjuk az automatikus elrejtest, a panel automatikusan elt
unik, ha az eger nem a panel felett
van. A panel u
jra megjelenik, amint az egeret arra a ter
uletre vissz
uk, ahol
a panel van. Az automatikus elrejtes bealltasahoz modostani kell a panel
tulajdonsagait.
Megjegyzes

6.3. GNOME

141

A sarokpanelen az elrejt
ogombok viselkedese kicsit mas. Ha a panel a kepernyo egyik sark
aban van, az elrejt
ogombokat a kovetkezokeppen hasznalhatjuk: * A panel elrejtesehez kattintsunk arra az elrejtogombra, amely
legkozelebb van a keperny
o szelehez. * A panel mozgatas
ahoz a kepernyo
ellentetes sark
aba kattintsunk a kepernyo szeletol legtavolabb levo elrejtogombra.
A panel tulajdons
againak m
odost
asa
Az osszes panel tulajdons
againak modostasahoz valasszuk az
Alkalmaz
asok->Munkaasztal be
allt
asai->Halado->Panel elemet, majd
vegezz
uk el a kv
ant v
altoztat
asokat. Peldaul a panel megjelenesevel es
viselkedesevel kapcsolatos beallt
asokat adhatunk meg.
Modosthatjuk minden egyes panel tulajdonsagait is k
ulon-k
ulon. Minden
egyes panel jellemz
oit v
altoztathatjuk, mint peldaul a panel tpusat, az
elrejtesi viselkedest, es a megjelentest.
Megjegyzes
A men
upanel tulajdons
agait nem m
odosthatjuk.
A panel tulajdons
agait a k
ovetkez
o lepesekben modosthatjuk: 1. Kattintsunk jobb gombbal a panel egy u
res helyere, majd valasszuk a Tulajdonsagokat a Panel be
allt
asainak megjelentesehez. A Panel bealltasai ablak
a kovetkez
o szakaszokat tartalmazza: + Paneltpus panel + Hatter 2. A
panel meretenek, helyenek es elrejtesi tulajdonsagainak modostasahoz kattintsunk a Panel tpus Panel f
ulre. A kovetkezo tablazatban a Paneltpus
Panel lap p
arbeszedablak-elemeinek listajat talalhatjuk:
Parbeszedablak-elem Ler
as Pozci
o V
alasszuk ki a panel helyet a munkaasztalon. Kattintsunk a panel kv
ant helyere. Meret Valasszuk ki a panel
meretet. Vzszintes elhelyezkedes Csak u
szopanelnel. Valasszuk ezt a bealltast a panel vzszintes megjelentesehez. F
uggoleges elhelyezkedes Csak
u
szopanelnel. V
alasszuk ezt a beallt
ast a panel f
uggoleges megjelentesehez.
Vzszintes eltol
as Csak u
szopanelnel. Meghatarozhatjuk a panel tavolsagat
a munkaasztal bal szelet
ol. F
ugg
oleges eltolas Csak u
szopanelnel. Meghatarozhatjuk a panel t
avols
ag
at a munkaasztal tetejetol. Eltolas a kepernyo
sarkatol Csak u
sz
opanelnel. Meghat
arozhatjuk a panel tavolsagat a munkaasztal sark
at
ol. Automatikus elrejtes Valasszuk ki ezt a bealltast a panel
automatikus elrejtesehez. Elrejt
ogombok megjelentesese Valasszuk ki ezt a
bealltast a panel elrejt
ogombjainak megjelentesehez. Nyilak az elrejtogombon Ezt a be
allt
ast kiv
alasztva a nyilak megjelennek az elrejtogombokon,
ha az elrejt
ogombok engedelyezve vannak. 3. A panel hatterenek modostasahoz, kattintsunk a H
atter f
ulre. A Hatter lap a kovetkezo elemeket
tartalmazza:

142

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

Parbeszedablak-elem Ler
as Tpus Valasszuk ki a panel hatterenek tpusat. A k
ovetkez
ok k
oz
ul v
alaszthatunk: + Alapertelmezett: az alapertelmezett h
attertpus. Az alapertelmezett hatter az Alkalmazasok->Munkaasztal
beallt
asai->Tema be
allt
as
at
ol f
ugg. + Szn: segtsegevel kivalaszthatjuk a
panel h
attersznet. + Kep: segtsegevel kivalaszthatjuk a panel hatterkepet.
atsz
atsz
+ Atl
o: Atl
ov
a teszi a panelt, gy a panel mogotti munkaasztalhatter l
athat
ov
a v
alik.
Szn Ha a H
atter tpusa Szn, a Hatter szne gombra kattintva megjelenik a
sznv
alaszt
o ablak. Innen kiv
alaszthato a kert szn. Kep Ha a Hattertpus
Kep, v
alasszunk ki egy kepet. Hatarozzuk meg a hatterkep kovetkezo beallt
asait: Ne meretezze
at a kepet Valasszuk ezt a bealltast ahhoz, hogy
a kep eredeti meretben t
oltse ki a panel hatteret. Kep atmeretezese Ezt
a be
allt
ast kiv
alasztva a kepet a panel hatterenek meretere feszti. A kep
eredeti ar
anyai megmaradnak. Kep ny
ujtasa Ezt a beallt
ast kivalasztva a
kepet a panel h
atterenek meretere feszti. A kep eredeti aranyai nem maradnak meg. F
ugg
oleges panelen a kep forgatasa Ezt a beallt
ast kivalasztva a
kepet elforgathatjuk a f
ugg
oleges panelek szamara. Egy sznt vagy kepet ra
is h
uzhatunk a panelre a panel hatterenek bealltasahoz. Tovabbi informaciokat: Egy szn vagy kep a panel hatterere h
uzasahoz . 4. Kattintsunk
a Bez
ar
as gombra a Panel be
alltasai parbeszedablak bezarasahoz.
Egy szn vagy kep a panel h
atterere h
uzasahoz
Egy sznt vagy kepet a panelre h
uzva beallthatjuk az adott kepet vagy sznt
a panel h
atterekent. A sznt vagy kepet sok alkalmazasbol ath
uzhatjuk.
Peld
aul
ath
uzhatunk egy sznt a Nautilus fajlkezelobol a panelra a hatter
beallt
as
ahoz. Szinten
ath
uzhatunk egy sznt barmely sznv
alaszto ablakbol.
Egy kepet a panelre h
uzva beallthatjuk azt a panel hatterekent. Mintakepeket is h
uzhatunk a Nautilus f
ajlkezelobol a panel hatterenek bealltasahoz.
A panel t
orlese
A panel t
orlesehez a munkaasztalrol kattintsunk jobb gombbal arra amit
tor
olni szeretnenk, majd v
alasszuk a Panel torlese men
upontot.
Megjegyzes
Legal
abb egy panelt letre kell hoznunk a munkaasztalon. Ha csak egy panel
van, az a panel nem t
or
olheto.
Panelelemek
A k
ovetkez
o fejezet lerja a panelekhez hozzaadhato es onnan hasznalhato
elemeket.
A panel elemeinek kezelese

6.3. GNOME

143

Az egergombok haszn
alat
aval a k
ovetkezokeppen kezelhetj
uk a panel elemeit:
Kattintas a bal egergombbal
Elindtja az elemet.
Kattintas a k
ozeps
o gombbal
Segtsegevel megfoghatunk, majd egy u
j helyre h
uzhatunk egy elemet.
Kattintas a jobb gombbal
Megnyitja az elem men
ujet.
Az appletek kezelese m
askeppen t
ortenik. Tovabbi informaciokat: Az applet kivalaszt
asa .
Elem hozz
aad
asa a panelhez
A kovetkezo m
odokon adhatunk hozz
a egy elemet a panelhez: * A panel men
ujebol Kattintsunk jobb gombbal egy u
ujeres helyre a panelen a panel men
nek nyitas
ahoz. A panel men
uje tartalmaz egy Panelra helyezes almen
ut. A
Panelra helyezes almen
u segtsegevel a kovetkezo elemeket adhatjuk hozza
a panelhez: + Appletek a k
ovetkez
o kategoriakbol: Kellekek, Szorakoztatas, Internet, Multimedia, Segedeszk
oz. + Indtoikonok + Indtoikonok a
men
ubol + F
omen
u + Fi
okok + Gombok a gyakori feladatok gyors eleresehez: Kijelentkezes gomb, Keperny
oz
ar gomb, Kepernyokep gomb, Kereses gomb, Futtat
as gomb. * Minden men
ubol Ha jobb gombbal kattintunk
barmely men
uben egy indt
oikonra, az indtoikon men
uje felnylik. Ezt a
men
ut hasznalhatjuk az indt
oikon panelre helyezesehez. Tovabba men
uket, indtoikonokat es appleteket is h
uzhatunk a men
ukbol a panelekre. * A
fajlkezelob
ol Minden indt
oikon egy .desktop fajlra hivatkozik. A .desktop
fajlt a panelekre h
uzhatjuk az indt
oikon panelhez adasahoz. Minden men
u
egy konyvt
arra hivatkozik. Egy k
onyvt
arat a panelre h
uzva hozzaadhatjuk
azt a panelelemekent.
Egy elem tulajdons
againak m
odost
asa
Nehany panelelemnek van neh
any hozz
arendelt tulajdonsaga. Ezek a tulajdonsagok minden elemtpus eseten m
asok. A tulajdonsagok peldaul a kovetkezoket hat
arozz
ak meg: * az indt
oikon parancsat * a men
uhoz tartozo
forrasfajlok helyet * az elem ikonj
at
Az elem tulajdons
againak m
odost
as
ahoz a kovetkezo lepeseket hajtsuk
vegre: 1. Kattintsunk jobb gombbal az elemre az elem men
ujenek felnyitasahoz, ahogy az a 4.3.
abra - Panelelem felnylo men
uje . abran lathato. 4.3.
abra - Panelelem felnyl
o men
uje Panelelem felnylo men
uje. A men
u elemei:
Tulajdons
agok, S
ug
o, T
orles a panelr
ol, Mozgatas 2. Valasszuk a Tulajdonsagok elemet. Haszn
aljuk a Tulajdons
agok parbeszedablakot a sz
ukseges

144

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

modostasokhoz. A Tulajdons
agok ablakban megjeleno tulajdonsagok az
elso lepesben kiv
alasztott elemtol f
uggenek. 3. Kattintsunk az OK gombra
a v
altoztat
asok alkalmaz
as
ahoz, majd zarjuk be a Tulajdonsagok ablakot.
Panelelem
athelyezese
A panelelemeket
athelyezhetj
uk a panelen bel
ul, vagy egyik panelrol a masik
panelre. Tov
abb
a
athelyezhetj
uk elemeket a panelek es fiokok kozott.
A panel egy elemenek
athelyezesehez kattintsunk ra kozeps
o gombbal, majd
a gomb lenyomva tart
asa mellett h
uzzuk az elemet az u
j helyere. Ha felengedj
uk a k
ozeps
o egergombot, az elem ott marad az u
j helyen.
A panelelem felnyl
o men
ujet is hasznalhatjuk az elem mozgatasara, a kovetkez
okeppen: 1. Kattintsunk jobb gombbal az elemre, majd valasszuk az

Athelyez
es men
upontot. 2. Mutassunk az elem u
j helyere az egerrel, majd
kattintsunk b
armely egergombbal, hogy az elem az u
j helyre ker
uljon. Ez a
hely a munkaasztalon lev
o b
armely panel lehet.
A panelelem mozgat
asa hat
assal van a panelen levo tobbi elemre is. Az elemek mozg
as
anak vezerlesehez megadhatunk egy mozgatasi modot. A mozgat
asi m
od meghat
aroz
as
ahoz nyomjuk le a kovetkezo gombok valamelyiket
az elem mozgat
asa k
ozben:
Billenty
u
Mozgat
asi m
od
Ler
as
Nincs billenty
u
Kapcsolt mozg
as
Az elem helyet cserel a panel mas elemeivel. A kapcsolt mozgas az alapertelmezett mozgat
asi m
od.
Alt billenty
u
Szabad mozgat
as
Az elem
atugorja a t
obbi panelelemet egeszen a kovetkezo u
res helyig.
Shift billenty
u
Tol
o mozgat
as
Az elem eltolja a t
obbi panelelemet.
A panelelem elt
avolt
asa
Egy elem panelr
ol val
o elt
avoltasahoz kattintsunk jobb gombbal az elemre
a men
u felnyit
as
ahoz, majd v
alasszuk a Torles a panelrol men
upontot.
Appletek

6.3. GNOME

145

Az applet egy olyan kismeret

u alkalmazas, amelynek a kezelofel
ulete egy
panelen helyezkedik el. Az applet kezelesehez az applet panelelemet hasznalhatjuk. Peld
aul az al
abbi
abra a k
ovetkezo appletek tartalmazza balrol
jobbra haladva: * Ablaklista: a rendszerben jelenleg nyitott ablakokat jelenti meg. * CD-lej
atsz
o: segtsegevel a rendszer CD-lejatszojat vezerelhetj
uk. * Hanger
oszab
alyz
o: a rendszer hangerejet alltja.
Peldak appletekre. A sz
ovegk
ornyezet rja le a grafikat.
Applet hozz
aad
asa a panelhez
Egy appletet a panel felnyl
o men
ujebol adhatunk hozza a panelhez. Kattintsunk jobb gombbal a panel egy u
uletere a men
u felnyitasahoz.
res ter
Valasszuk a Panelra helyezes men
upontot, majd valasszuk ki az alabbi almen
ukbol a kv
ant appletet: * Kellekek * Szorakoztatas * Internet * Multimedia * Segedeszk
oz
Az almen
ub
ol az appletet r
a is h
uzhatjuk a panelre.
Az applet kiv
alaszt
asa
Az applet tulajdons
againak m
odost
as
ahoz, eloszor kattintsunk jobb gombbal az appletre a felnyl
o men
ujenek megnyitasahoz. Az applet athelyezesehez kattintsunk a k
ozeps
o gombbal az appletre.
Nehany korlatoz
as lep ervenybe arra vonatkozoan, hogy hova kattinthatunk
a men
u felnyitas
ahoz: * Neh
any appletnek specifikus felnyl
o men
ui vannak,
amelyek akkor nylnak, ha az applet egy bizonyos pontjara kattintunk. Peldaul az Ablaklista appletnek van egy f
uggoleges foganty
uja a bal oldalon,
es az ablakokat megjelent
o resze a jobb oldalon. Az Ablaklista panelmen
ujenek felnyit
as
ahoz a foganty
ura kell jobb gombbal kattintanunk. Ha a
jobb oldalon kattintunk jobb gombbal, akkor a gomb men
uje nylik fel. *
Nehany appletnek vannak olyan ter
uletei, melyeket nem hasznalhatunk az
applet kivalaszt
as
ahoz. Peld
aul a Parancssor applet tartalmaz egy mezot,
ahol a parancsot rhatjuk be. Nem tudunk erre a mezore a kozepso vagy a
jobb gombbal kattintani. Helyette kattintsunk az applet egyeb helyeire.
Az applet tulajdons
againak m
odost
asa
Az applet tulajdons
againak m
odost
asa a kovetkezo lepesekben tortenik:
1. Kattintsunk jobb gombbal az appletre, majd valasszuk a Bealltasok
men
upontot. A Be
allt
asok ablak hasznalataval modostsuk a kvant tulajdonsagokat. Az applet tulajdons
agai az applettol f
uggoen valtoznak. 2.
Kattintsunk a Bez
ar
as gombra a Be
alltasok ablak bezarasahoz.
Indtoikonok
Ha rakattintunk egy indt
oikonra, a k
ovetkezo esemenyek egyiket indtjuk
el: * Adott alkalmaz
as indt
asa * Parancs vegrehajtasa * Mappa megnyitasa

146

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

a fajlkezel
oben * Megadott URL ( Uniform Resource Locator ) megnyitasa.
Az URL a web egy bizonyos helyenek cme.
Indt
oikonokat a k
ovetkez
o helyeken talalhatunk a munkaasztalon: * Panelek: a paneleken az indt
okat ikonok jelzik. * Men
uk: a men
uben az indtokat
men
uelemek jelzik. A men
uelemek mellett altalaban egy ikon is talalhato.
* Munkaasztalh
atter: a munkaasztalon az indtokat ikonok jelzik.
M
odosthatjuk az indt
oikon tulajdonsagait. Peldaul az indtoikon tulajdons
agai az indt
oikon nevet, a megjeleno ikonjat es fut
asi informacioit
tartalmazza.
Indt
oikon hozz
aad
asa a panelhez
A k
ovetkez
okeppen adhatunk hozza egy indtoikont a panelhez: * A panel
indt
men
ujeb
ol Uj
oikon hozzaadasahoz kattintsunk jobb gombbal egy u
res
ter
uletre a panelen, majd v
alasszuk a Panelra helyezes->Indtoikon men
upontot. Egy Indt
oikon letrehozasa ablak jelenik meg. A parbeszedablakkal
kapcsolatban tov
abbi inform
aci
o itt talalhato: Indtoikon letrehozasa parbeszedablak segtsegevel . Egy mar letezo indtoikon panelre helyezesehez
valasszuk a Panelra helyezes->Indtoikon a men
ubol elemet a panel felnylo
men
ujeb
ol. V
alasszuk ki a kv
ant indtoikont. * Minden men
ubol Indtoikon
panelra helyezesehez b
armely men
ubol vegezz
uk el a kovetkezo m
uveleteket: + Nyissuk meg a men
ut, melyben a panelre helyezendo indtoikon van.
Kattintsunk jobb gombbal az indtoikon cmere. Valasszuk az Indtoikon
hozz
aad
asa a panelhez elemet. + Nyissuk meg a kvant indtoikont tartalmaz
o men
ut. H
uzzuk az indt
oikont a panelre. * A fajlkezelobol Indtoikon
fajlkezel
ob
ol panelre helyezesehez keress
uk meg az indtoikonhoz tartozo
.desktop f
ajlt a rendszeren. Az indtoikon elhelyezesehez h
uzzuk a .desktop
fajlt a panelre.
Indt
oikon letrehoz
asa p
arbeszedablak segtsegevel
Indt
oikon letrehoz
as
ahoz az Indtoikon letrehozasa parbeszedablak segtsegevel, vegezz
uk el a k
ovetkez
o m
uveleteket: 1. Kattintsunk jobb gombbal a
panel b
armely reszere a men
u felnyitasahoz. Valasszuk a Panelra helyezes>Indt
oikon elemet az Indt
oikon letrehozasa parbeszedablak megnyitasahoz.. Az ablakon l
athat
o az Alap lap. 2. Adjuk meg az indtoikon adatait
a p
arbeszedablakban. A k
ovetkezo tablazat az Alap lapon talalhato parbeszedelemeket tartalmazza:
Parbeszedablak-elem Ler
as Nev A szovegdoboz hasznalataval megadhatjuk az indt
oikon nevet. A Halado lapon hozzaadhatjuk a nev fordtasait.

Ez a nev men
uben, es asztalon jelenik meg. Altal
anos nev A szovegdoboz hasznalat
aval megadhatjuk az alkalmazas tpusat. Peldaul berhatjuk,
hogy Sz
ovegszerkeszt
o a gedit indtoikonjaba. A Halado lapon megadhat-

6.3. GNOME

147

juk az altalanos nev fordt

asait. Megjegyzes A szovegdoboz hasznalataval
megadhatjuk az indt
oikon r
ovid ler
asat. A megjegyzes felugro szovegkent
jelenik meg, ha az egeret az indt
oikon fole vissz
uk a panelen. A Halado lapon megadhatjuk a megjegyzes fordt
asait. Parancs A mezobe berhatjuk a
parancsot, amit az indt
oikonra kattint
askor vegre akarunk hajtani. A peldaparancsokat l
asd a k
ovetkez
o fejezetben. Tpus A lenylo listat hasznalva
az indtoikon tpus
at hat
arozhatjuk meg. Valasszunk egyet a kovetkezok
koz
ul: + Alkalmaz
as: ezt kiv
alasztva letrehozhatjuk egy alkalmazas indtoikonjat. + Hivatkoz
as: ezt kiv
alasztva egy URI-ra mutato hivatkozast
hozhatunk letre.
Ikon Valasszunk ki egy ikont az indt
o szamara. Az ikon kivalasztasahoz
kattintsunk a Nincs ikon gombra. Egy ikonvalaszto ablak nylik meg. Valasszunk ki egy ikont az ablakb
ol. Egy masik konyvtarbol v
alasztashoz kattintsunk a Kereses gombra. Ha kiv
alasztottuk a megfelelo ikont, kattintsunk
az OK gombra. Futtat
as termin
alban Ezt a bealltast kivalasztva az alkalmazas termin
alablakban fog futni. Olyan alkalmazas szamara valasszuk ki
ezt a bealltast, amely nem hoz letre ablakot a futashoz. 3. Az indtoikon
halado be
allt
asainak be
alltas
ahoz kattintsunk a Halado f
ulre. Az Indtoikon tulajdons
agai ablakban megjelenik a Halado lap. 4. Adjuk meg az
indtoikon halad
o be
allt
asait a p
arbeszedablakban. A kovetkezo tablazat a
Halado lapon tal
alhat
o p
arbeszedelemeket tartalmazza:
Parbeszedablak-elem Ler
as Pr
ob
ald ezt hasznalat elott Adjuk meg az ellenorizendo parancsot az indt
oikon futtatasa elott. Ha a parancs futtathato,
es az u
tvonal tartalmazza, az indt
oikon megjelenik a panelen. Dokumentacio Adjuk meg az indt
ohoz tartoz
o s
ugo eleresi u
tjat. Ha itt megadunk
ug
oja men
uelem is megjelenik az indegy u
tvonalat, az alkalmaz
as neve s

toikonhoz tartoz
o felnyl
o men
uben. 5. Az Alap lap Nev, Altal
anos nev es
Megjegyzes mez
oinek fordt
asait is megadhatjuk. A fordtas hozzaadasahoz
adjuk meg a fordtas adatait a Nev/Megjegyzes fordtasai tablazatban:
Mezo Ler
as Els
o mez
o Adjuk meg annak a nyelvnek a ketbet
us kodjat,
amelyhez a fordt
ast hozz
a szeretnenk adni. Masodik mezo Adjuk meg az
indtoikon Nev mez
ojenek fordt
as
at. Harmadik mezo Adjuk meg az ind
toikon Altal
anos nev mez
ojenek fordtasat. Negyedik mezo Adjuk meg az
indtoikon Megjegyzes mez
ojenek fordtasat. Ezutan kattintsunk a Hozzaadas/Beallt
as gombra. A fordt
as szerkesztesehez valasszuk ki a fordtast.
A fordtott sz
oveg megjelenik az ablak also reszen. Szerkessz
uk igeny szerint
a mezoket, majd kattintsunk a Hozz
aadas/bealltas gombra. A fordtas eltavoltasahoz v
alasszuk ki a fordt
ast, majd kattintsunk a Torles gombra. 6.
Az indtoikon letrehoz
as
ahoz es az Indtoikon bealltasai ablak bezarasahoz
kattintsunk az OK gombra.

148

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

Parancsok
A Parancs mez
obe rt parancs tpusa f
ugg a Tpus kombinacios listabol kivalasztott elemt
ol. Ha Tpus kombinacios listabol az Alkalmazasok tpust
valasztottuk, akkor egy norm
alis parancsot rhatunk ide. A kovetkezo tablazatban neh
any peld
at sorolunk fel parancsokra es az altaluk vegrehajtott
m
uveletekre.
Pelda alkalmaz
asparancsra
M
uvelet
gedit
Elindtja a gedit alkalmaz
ast.
gedit /user123/loremipsum.txt
Megnyitja a /user123/loremipsum.txt fajlt a gedit alkalmazasban.
nautilus /user123/Projects
Megnyitja a /user123/Projects mappat egy fajlkezeloablakban.
Ha Tpus kombin
aci
os list
abol a Hivatkozas tpust valasztottuk, akkor egy
hivatkoz
ast rhatunk ide. A k
ovetkezo tablazatban nehany peldat sorolunk
fel hivatkoz
asokra es az
altaluk vegrehajtott m
uveletekre.
Pelda hivatkoz
asparancsra
M
uvelet
http://www.gnome.org
Megnyitja a GNOME honlapj
at az alapertelmezett bongeszoben.
ftp://ftp.gnome.org
Megnyitja a GNOME FTP-helyet az alapertelmezett bongeszoben.
preferences:///
Megnyitja a Munkaasztal be
alltasai helyet a fajlkezelo ablakaban.
Az indt
oikon tulajdons
againak modostasa
Az indtoikon tulajdons
againak modostasahoz vegezz
uk el a kovetkezo m
uveleteket: 1. Kattintsunk jobb gombbal az indtoikonra a felnylo men
u megnyit
as
ahoz. 2. V
alasszuk a Tulajdonsagok elemet. Hasznaljuk az Indtoikon
tulajdonsagai ablakot a tulajdonsagok modostasahoz. Az Indtoikon tulajdons
agai ablakkal kapcsolatos tovabbi informaciok: Indtoikon letrehozasa
parbeszedablak segtsegevel . 3. Kattintsunk a Bezaras gombra az Indtoikon tulajdons
agai ablak bez
ar
asahoz.
Gombok

6.3. GNOME

149

A panelekhez hozz
aadhatunk gombokat a gyakran ismetlodo m
uveletek
gyors elerese erdekeben.
Kijelentkezes gomb
Kijelentkezes ikon.
A Kijelentkezes gomb elindtja a GNOME-munkamenet lezarasat.
A Kijelentkezes gomb panelre helyezesehez kattintsunk jobb gombbal egy
u
alasszuk a Panelra helyezes->Gomb->Kijelentkezes
res helyre a panelen. V
men
upontot. A munkamenet lez
ar
as
ahoz vagy a rendszer lealltasahoz kattintsunk a Kijelentkezes gombra.
Kepernyoz
ar gomb
Kepernyoz
ar ikon.
A Keperny
oz
ar gomb lez
arja a kepernyot es elindtja a kepernyovedot. A
munkamenet u
jb
oli eleresehez meg kell adnunk jelszavunkat. A kepernyozar
rendes m
uk
odesehez sz
ukseg van egy engedelyezett kepernyovedore.
A Keperny
ozar gomb panelre helyezesehez kattintsunk jobb gombbal egy
u
alasszuk a Panelra helyezes->Gomb->Kepernyozar
res helyre a panelen. V
men
upontot.
Kattintsunk jobb gombbal a Keperny
ozar gombra a kepernyovedovel kapcsolatos parancsok men
ujenek megnyitasahoz. Az 4.2. tablazat - Kepernyozar men
u elemei a men
ub
ol elerhet
o parancsokat rja le.
4.2. tablazat - Keperny
oz
ar men
u elemei
Men
uelem
M
uvelet
Kepernyoved
o indt
asa
Elindtja a keperny
oved
ot, de nem z
arolja a kepernyot.
Kepernyo zarol
asa
Azonnal z
arolja a keperny
ot. Ez a parancs ugyanazt a feladatot latja el,
mintha a Keperny
oz
ar gombra kattintunk.
Kepernyoved
o demon kil
ovese
Megszaktja a keperny
oved
o fut
as
at. A kepernyovedo folyamatanak futasanak megszaktasa ut
an nem lehet z
arolni a kepernyot.
Kepernyoved
o demon u
jraindt
asa
Megszaktja es u
jraindtja a keperny
ovedot. Hasznaljuk ezt a parancsot,
miutan megv
altoztattuk a jelszavunkat. Ha u
jraindtjuk a kepernyovedot,
hasznaljuk az u
j jelszavunkat a kepernyovedonel.

150

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

Tulajdons
agok
Megjelenti a Keperny
oved
o ablakot, melynek segtsegevel beallthatjuk a
keperny
oved
ot.
Kepernyokep gomb
Kepernyokep ikon
A Keperny
okep gomb segtsegevel pillanatfelvetelt keszthet
unk a munkaasztalr
ol.
A Keperny
okep gomb panelre helyezesehez kattintsunk jobb gombbal egy
u
alasszuk a Panelra helyezes->Gomb->Kepernyokep
res helyre a panelen. V
men
upontot. Pillanatfelvetel kesztesehez a munkaasztalunkrol kattintsunk
a Keperny
okep gombra.
Kereses gomb
Kereses ikon.
A Kereses gomb segtsegevel megnyithatjuk a Fajlok keresese programot.
A Kereses gomb panelre helyezesehez kattintsunk jobb gombbal egy u
res
helyre a panelen. V
alasszuk a Panelra helyezes->Gomb->Kereses men
upontot. A F
ajlok keresese program megnyitasahoz kattintsunk a Kereses
gombra.
A F
ajlok keresese programmal kapcsolatos tovabbi tudnival
okat lasd a program kezik
onyveben .
Futtat
as gomb
Futtat
as ikon.
A Futtat
as gomb segtsegevel megnyithatjuk a Program futtatasa parbeszedablakot.
A Futtat
as gomb panelre helyezesehez kattintsunk jobb gombbal egy u
res
helyre a panelen. V
alasszuk a Panelra helyezes->Gomb->Futtatas men
upontot. A Program futtat
asa p
arbeszedablak megnyitasahoz kattintsunk a
Futtat
as gombra.
A Program futtat
asa p
arbeszedablakkal kapcsolatos tovabbi tudnivalokat
lasd: A men
uk haszn
alata .
Men
uk
A k
ovetkez
o tpus
u men
uket adhatjuk hozza a panelekhez: * Rendszermen
uk: a rendszermen
uk a rendszeren hasznalhato alapertelmezett alkalmazasokat es eszk
oz
oket tartalmazz
ak. Az Alkalmazasok men
u es a M
uveletek
men
uk rendszermen
uk. Egy rendszermen
u panelre helyezesehez kattintsunk

6.3. GNOME

151

jobb gombbal a men

u egyik indt
oikonj
ara, majd valasszuk a Teljes men
uPanelhez hozz
aad
as men
ukent men
upontot. * Fomen
u: az osszes alapertelmezett alkalmaz
ast, parancsot es be
alltast elerhetj
uk a Fomen
ubol. A
Fomen
u panelra helyezesehez kattintsunk jobb gombbal a panel egy u
res
helyere, majd v
alasszuk a Panelra helyezes->Fomen
u men
upontot. Barmennyi Fomen
u elemet helyezhet
unk a k
ulonbozo panelekre. Alapertelmezes szerint a F
omen
u egy stiliz
alt l
abnyomkent jelenik meg a paneleken, a
kovetkezokeppen: A F
omen
u ikonja.
A panelekhez adott men
uket egy ikon jelzi, rajta egy nyllal. A nyl azt
jelzi, hogy az ikon egy men
ut vagy fiokot takar. Az 4.4. abra - Tipikus
men
uelemek a panelen a men
uk tipikus megjeleneset mutatja a panelen.
4.4. abra - Tipikus men
uelemek a panelen Tipikus men
uelemek a panelen.
Fiokok
A fiok a panel kiterjesztese. Ugyan
ugy nyithatunk es zarhatunk egy fiokot,
mint ahogy megjelent
unk vagy elt
untet
unk egy panelt. A fiok barmely
panel elemet tartalmazhat, mint peldaul indtoikonok, men
uk, appletek,
mas panelelemek vagy tov
abbi fi
okok. Ha kinyitunk egy fiokot, a benne
talalhato elemeket ugyan
ugy haszn
alhatjuk, mint a panelen talalhatoakat.
A kovetkezo abra egy nyitott fi
okot mutat, benne ket panelelemmel. Nyitott
fiok. A sz
ovegk
ornyezet rja le a grafik
at.
A fiok ikonj
an lev
o nyl mutatja, hogy az ikon fiokot, vagy men
ut takar.
Ugyan
ugy hozz
aadhatunk, mozgathatunk es torolhet
unk elemeket a fiokbol,
mint ahogy ugyanezeket tehetj
uk a panelekkel.
A fiok kinyit
asa es bez
ar
asa
A fiok kinyit
as
ahoz kattintsunk a fi
okra a panelen. A fiokot a kovetkezo
modokon z
arhatjuk be: * Kattintsunk a fiokra. * Kattintsunk a fiok elrejtese
gombra.
Fiok hozzaad
asa a panelhez
A fiokot a k
ovetkez
o m
odokon adhatjuk hozza a panelhez: * A panel men
ujebol Kattintsunk jobb gombbal egy u
res
helyre
a
panelen,
majd
v
a
lasszuk

a Panelra helyezes->Fi
ok men
upontot. * Minden men
ubol Egy teljes men
ut is hozz
aadhatunk a panelhez fi
okkent. Egy men
u fiokkent valo panelhez
adasahoz nyissuk meg a men
ut a panelbol. Kattintsunk jobb gombbal egy
u
alasszuk a Teljes men
u->Panelhez hozzaadas
res helyre a panelen, majd v
fiokkent men
upontot.
Elem hozz
aad
asa a fi
okhoz
A fiokhoz ugyan
ugy adhatunk hozz
a egy elemet, mint ahogy a panelekhez.
Tovabbi inform
aci
okat: Elem hozz
aadasa a panelhez .

152

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

A fi
ok tulajdons
againak m
odostasa
Az o
ok tulajdonsagainak modostasahoz valasszuk az
sszes panel es fi
Alkalmazasok->Munkaasztal bealltasai->Halado->Panel elemet, majd vegezz
uk el a kv
ant v
altoztat
asokat. Peldaul az elemek megjelentesevel es
viselkedesevel kapcsolatos be
alltasokat erhet
unk el. Kivalaszthatunk csak
a fi
okkal kapcsolatos be
allt
ast is. Peldaul kivalaszthatjuk, hogy a fiok
bez
ar
odjon-e, ha indtottunk belole valamit.
Minden egyes fi
oknak m
odosthatjuk a tulajdonsagait k
ulon is. Megvaltoztathatjuk a fi
ok tulajdons
agait, mint peldaul a megjeleneset es hogy
legyenek-e elrejt
ogombjai.
A fi
ok tulajdons
againak m
odostasahoz vegezz
uk el a kovetkezo m
uveleteket: 1. Kattintsunk jobb gombbal a fiokra, majd valasszuk a Tulajdonsagok
men
upontot a Panel be
allt
asai ablak megjelentesehez. Az ablak a Fiok lapot mutatja. 2. V
alasszuk ki a fiok tulajdonsagait az ablakban. A kovetkezo
tabl
azat a Fi
ok lap elemeit rja le:
Parbeszedablak-elem Ler
as Meret Valasszuk ki a fiok meretet. Segedszoveg/Nev Haszn
aljuk ezt a sz
ovegmezot a fiok nevenek meghatarozasahoz.
A nev egy buborekban megjelenik, ha az egermutatot ravissz
uk a fiokra a
panelen. Ikon V
alasszunk ki egy ikont a fiok szamara. Kattintsunk a Ikon
gombra az ikonv
alaszt
o ablak megjelentesehez. Valasszunk ki egy ikont az
ablakb
ol. Illetve kattintsunk a Kereses gombra egy masik konyvtarban levo
ikon kiv
alaszt
as
ahoz. Ha kiv
alasztottuk a megfelelo ikont, kattintsunk az
OK gombra. Az elrejt
ogomb engedelyezese Ezt a negyzetet kivalasztva a
fiok kinyitasakor megjelenik az elrejtogomb. Az elrejtogombon levo nyl engedelyezese Ezt a negyzetet kiv
alasztva ha engedelyezve van az elrejtogomb,
megjelenik rajta egy nyl ikon. 3. A Hatter lap hasznalataval beallthatjuk
a fi
ok h
atteret. A H
atter lappal kapcsolatos tovabbi tudnivalok: A panel
tulajdonsagainak m
odost
asa Lehetoseg van egy szn vagy kep fiokra h
uzas
aval a fi
ok h
atterenek megadasara. Tovabbi tudnivalok: Egy szn vagy
kep a panel h
atterere h
uz
as
ahoz . 4. Kattintsunk a Bezaras gombra a
Panel be
allt
asai p
arbeszedablak bezarasahoz.
A menu
alata. Tartalom
k haszn
Bevezetes a men
ukbe A men
u tulajdonsagai
Men
uelem felnyl
o men
uje
Alkalmaz
asok men
u M
uveletek men
u
Program futtat
asa ablak haszn
alata Kepernyokep kesztese
Fomen
u

6.3. GNOME

153

A Fomen
u megnyit
asa A F
omen
u panelra helyezese
A men
uk testreszab
asa
Men
u hozz
aad
asa Indt
oikon hozz
aadasa egy men
uhoz Indtoikon masolasa egy men
ube Men
u tulajdons
againak szerkesztese Men
uelem szerkesztese Elem t
orlese a men
ub
ol
Ez a fejezet a munkaasztal men
uinek hasznalatat mutatja be.
Bevezetes a men
ukbe
Az osszes munkaasztal-m
uveletet elerhetj
uk men
ukon kereszt
ul. A men
upanel men
uket tartalmaz, u
gyhogy a men
uket es paneleket kombinalva
hasznalhatjuk a feladatok elvegzesehez. K
ulonbozo m
uveleteket hajthatunk
vegre a men
uk
on, mint peld
aul a men
u elemeinek panelre masolasat.
A munkaasztalr
ol a k
ovetkez
o m
uveleteket erhetj
uk el: * Alkalmazasok
men
u: sok alkalmaz
ast, parancsot es be
alltast erhet
unk el az Alkalmazasok
men
ubol. Az asztal be
allt
oeszk
ozeit is az Alkalmazasok men
uben talalhatjuk. * M
uveletek men
u: a munkaasztallal kapcsolatos feladatok parancsait
talalhatjuk a M
uveletek men
uben. Peldaul, elindthatjuk a Fajlok keresese
alkalmazast, vagy kilephet
unk a rendszerbol. * Fomen
u: az Alkalmazasok es
a M
uveletek men
uk
osszes elemet is elerhetj
uk a Fomen
ubol. Tobb Fomen
u
gombot is elhelyezhet
unk a paneljeinkre.
Az asztal h
atterere jobb gombbal kattintva megnyithatjuk a Munkaasztal
men
ut. A Munkaasztal men
u segtsegevel a munkaasztal hatterevel kapcsolatos feladatokat vegezhetj
uk el.
Az men
uk t
obb lehet
oseget biztostanak a feladatok elvegzesere, gy a kvant
modon vegezhet
oek el a feladatok.
A men
u tulajdons
agai
A men
uk a k
ovetkez
o elemeket tartalmazhatjak: * almen
uk * indtoikonok
es men
uelemek
A men
uelemt
ol jobbra tal
alhat
o nylt azt jelzi, hogy az elem egy almen
u.
Ha az almen
ure mutatunk, az megnylik. Ezutan valaszthatunk az almen
u
elemeibol.
Ha egy indtoikont v
alasztunk, az indtoikon elindt egy alkalmazast, vagy
futtat egy parancsot. Jobb gombbal kattintva az indtoikonra megnyithatjuk
az elem felnyl
o men
ujet. A men
u segtsegevel hozzaadhatjuk az elemet egy
panelhez, vagy m
as feladatokat vegezhet
unk el. A felnylo men
urol tovabbi
informaci
ok a k
ovetkez
o bekezdesben talalhatok.
Megvaltoztathatjuk a munkafolyamat temajat a men
uk kinezetenek
valtoztat
as
ahoz. A tema v
altoztat
as
ahoz valasszuk az Alkalmazasok>Munkaasztal be
allt
asai->Tema elemet.

154

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

Men
uelem felnyl
o men
uje
A men
uelemek rendelkeznek egy felnylo men
uvel, amelynek segtsegevel az
men
uelemmel kapcsolatos m
uveleteket vegezhetj
uk el. Amikor jobb gombbal kattintunk a men
uelemen, megnylik az elem felnylo men
uje. A felnylo
men
u tartalmaz egy almen
ut, melyben a men
uvel kapcsolatos feladatokat
vegezhet
unk el.
A men
uelem felnyl
o men
ujenek segtsegevel a kovetkezo feladatokat vegezhetj
uk el: * Men
uelemek hozzaadasa a panelhez indt
oikonkent * Men
uelemek elt
avolt
asa a men
ubol * A Program futtatasa parbeszedablak
megnyit
asa az men
uelem parancsaval. * Men
uk panelekre helyezese. Men
u elemek
ket men
uelemkent, vagy fi
okelemkent adhatunk a panelekhez. * Uj
men
ukre helyezese * Almen
uk es men
uelemek tulajdonsagainak megvaltoztat
asa
5.1.
abra - Men
uelem felnyl
o men
uje mutatja a felnylo men
ut.
5.1.
abra - Men
uelem felnyl
o men
uje men
uelem felnylo men
uje. A szovegkornyezet rja le a grafik
at.
5.1. t
abl
azat - Men
uelem felnyl
o men
uje lerja a men
uelem felnylo men
ujet.
5.1. t
abl
azat - Men
uelem felnylo men
uje
Elem
Ler
as
Indt
oikon hozz
aad
asa a panelhoz
Hozz
aadja az indt
oikont ahhoz a panelhez, ahonnan a men
ut nyitottuk.
Men
uelem t
orlese
Elt
avoltja az indt
oikont a men
ubol.
Futtat
o p
arbeszedablakba helyezes
Megjelenti a Program futtat
asa ablakot az indtoikon Parancs mezojenek
tartalm
aval a Program futtat
asa parbeszedablak parancssoraban.
alkalmaz
as neve s
ug
o
Megnyitja az alkalmaz
as s
ug
oj
at.
Tulajdons
agok
Megjelent egy ablakot, melyben az indtoikon tulajdonsagait szerkeszthetj
uk.
Teljes men
u->Elem hozz
aad
asa fiokkent a panelhez
Fiokkent hozz
aadja az almen
ut ahhoz a panelhez, amelyikbol megnyitottuk
a men
ut.

6.3. GNOME

155

Teljes men
u->Elem hozz
aad
asa men
ukent a panelhez
Men
uelemkent hozz
aadja az almen
ut ahhoz a panelhez, amelyikbol megnyitottuk a men
ut.
men
Teljes men
u->Uj
uelem hozz
aad
asa
Segtsegevel u
j elemet adhatunk az almen
uhoz.
Teljes men
u->Tulajdons
agok
Megjelent egy p
arbeszedablakot, ahol az almen
u tulajdonsagait szerkeszthetj
uk.
Alkalmaz
asok men
u
Az Alkalmaz
asok men
u almen
uk szerkezetet tartalmazza, melyekbol a
GNOME alkalmaz
asokat es be
allt
oeszkozoket indthatjuk el. Az Alkalmazasok men
u tartalmazza a Munkaasztal bealltasai men
ut. A Munkaasztal
bealltasai men
ut a munkaasztal be
allt
oeszkozeinek elindtasahoz hasznalhatjuk. Az Alkalmaz
asok men
u tartalmazza a fajlkezelot es a s
ugobongeszot
is.
Az Alkalmaz
asok men
u a k
ovetkez
o helyeken talalhato meg: * Men
upanel
* Kezdd itt! hely a Nautilusban * F
omen
u
M
uveletek men
u
A M
uveletek men
u k
ul
onb
oz
o parancsokat tartalmaz, melyek segtsegevel a
munkaasztallal kapcsolatos feladatokat hajthatjuk vegre. Az 5.2. tablazat M
uveletek men
u parancsai a M
uveletek men
u parancsait mutatja be.
5.2. tablazat - M
uveletek men
u parancsai
Men
uelem
M
uvelet
Program futtat
asa
Megnyitja a Program futtat
asa p
arbeszedablakot. A Program futtatasa parbeszedablakot parancsok futtat
as
ara hasznalhatjuk. Tovabbi tudnivalok:
Program futtat
asa ablak haszn
alata .
Fajlok keresese
Elindtja a F
ajlok keresese alkalmaz
ast. Tovabbi informaciok a Fajlok keresese kezik
onyvben tal
alhat
ok.
Legutobbi megnyit
asa
Megjelenti az utolj
ara mentett tz f
ajlt tartalmazo almen
ut..
Kepernyokep

156

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

Kepernyokepet keszt a munkaasztalrol es megnyitja a Kepernyokep parbeszedablakot. Haszn

aljuk a Kepernyokep ablakot a kepernyokep mentesehez.
Kepernyo z
arol
asa
Zarolja a keperny
ot.
Kijelentkezes
Kilep a jelenlegi munkamenetb
ol.
A M
uveletek men
u a k
ovetkezo helyeken talalhato meg: * Men
upanel *
Fomen
u. A M
uveletek men
u elemei a Fomen
u legfelso szintjen talalhatok.
Program futtat
asa ablak haszn
alata
A Program futtat
asa p
arbeszedablak hozzaferest enged a parancssorhoz. Ha
egy parancsot futtatunk a Program futtatasa ablakbol, a parancs kimenetet
nem l
atjuk.
Egy parancs parancssorb
ol val
o futtatasahoz vegezz
uk el a kovetkezo lepeseket: 1. Nyissuk meg a Program futtatasa ablakot. A Program futtatasa ablakot a k
ovetkez
o m
odok valamelyiken nyithatjuk meg: + A men
upanelbol
Valasszuk az Alkalmaz
asok->Program futtatasa elemet. + Barmely panelrol: A Futtat
as gomb hozz
aad
asa a panelhez. Kattintsunk a jobb gombbal a
panelen, es v
alasszuk a Panelra helyezese->Gomb->Futtatas men
upontot.
Kattintsunk a Futtat
as gombra. + A Fomen
ubol: Nyissuk meg a Fomen
ut,
majd v
alasszuk a Program futtatasa elemet. + Gyorsbillenty
uk hasznalataval: A Program futtat
asa p
arbeszedablak alapertelmezett gyorsbillenty
uje
az Alt - F2 . A Program futtatasa megjelentesenek gyorsbillenty
ujet a
Gyorsbillenty
uk be
allt
oeszk
ozben valtoztathatjuk meg. A gyorsbillenty
uk
megv
altoztat
as
ahoz v
alasszuk az Alkalmazasok->Munkaasztal bealltasai>Gyorsbillenty
uk men
upontot. + Men
uelem felnylo men
ujebol: Kattintsunk jobb gombbal egy men
uelemre, majd valasszuk a Futtato parbeszedablakba helyezes elemet a felugro men
ubol. A Program futtatasa ablak jelenik meg, a parancs mez
oben az indtoikon parancsaval. A Program futtatasa
ablak jelenik meg. 2. Irjuk be a kvant parancsot az u
res mezobe. Esetleg a
mar kor
abban futtatott parancsok kivalasztasahoz kattintsunk a lefele mutat
o nylra a parancsmez
o mellett, majd valasszuk a futtatando parancsot.
Esetleg kattintsunk az Ismert alkalmazasok gombra az elerheto alkalmazasok list
aj
anak megjelentesehez. Hasznalhatjuk a Fajl hozzaf
uzese gombot
egy f
ajlnev parancssorhoz f
uzesehez. Peldaul, berhatjuk az emacs parancsot, majd kiv
alaszthatjuk a szerkesztendo fajlt. Valasszuk a Terminalban
fusson be
alltast a parancs vagy alkalmazas terminalablakbol valo futtatasahoz. Olyan alkalmaz
as sz
am
ara valasszuk ki ezt a bealltast, amely nem
hoz letre ablakot a fut
ashoz. 3. Kattintsunk a Futtatas parancsra a Program
futtat
asa ablakban.

6.3. GNOME

157

Kepernyokep kesztese
A kovetkez
o m
odokon keszthet
unk kepernyokepet: * A men
upanelbol: A teljes keperny
o kepenek elkesztesehez valasszuk a M
uveletek>Kepernyokep men
upontot. Megjelenik a Kepernyokep ablak. A kepernyokep mentesehez v
alasszuk a Keperny
okep mentese fajlba bealltast. Irjuk be
a keperny
okep u
tvonal
at es a f
ajlnevet a lenyithato mezobe. Esetleg egy masik konyvt
arba menteshez kattintsunk a Kereses gombra. A konyvtar kivalasztasa ut
an kattintsunk az OK gombra. A kepernyokepeket a munkaasztalra is elmenthetj
uk. A keperny
okep munkaasztalra mentesehez valasszuk
a Keperny
okep mentese a munkaasztalra bealltast. * Barmely panelrol: A
Kepernyokep gomb hozz
aad
asa a panelhez. Kattintsunk a jobb gombbal
a panelen, es v
alasszuk a Panelra helyezese->Gomb->Kepernyokep men
upontot. Kattintsunk a Keperny
okep gombra a teljes kepernyo lefenykepezesehez. Haszn
aljuk a Keperny
okep ablakot a kepernyokep mentesehez. *
Gyorsbillenty
uk haszn
alat
aval: A kepernyokep kesztesehez hasznalhatjuk
a kovetkez
o gyorsbillenty
uket is:
Alapertelmezett gyorsbillenty
uk M
uvelet Print Screen Kepernyokepet keszt a teljes keperny
or
ol, majd megjelenti a Kepernyokep ablakot. Hasznaljuk a Keperny
okep ablakot a keperny
okep mentesehez. Alt - Print Screen
Kepernyokepet keszt a f
okuszban lev
o ablakrol, majd megjelenti a Kepernyokep ablakot. Haszn
aljuk a Kepernyokep ablakot a kepernyokep mentesehez. A Gyorsbillenty
uk be
allt
oeszkoz hasznalataval modosthatjuk az
alapertelmezett gyorsbillenty
uket. * Parancs hasznalataval Hasznalhatjuk
a gnome-panel-screenshot parancsot a kepernyokep kesztesehez. A gnomepanel-screenshot parancs keperny
okepet keszt a teljes kepernyorol, majd
megjelenti a Keperny
okep ablakot. Hasznaljuk a Kepernyokep ablakot a
kepernyokep mentesehez. A gnome-panel-screenshot parancsot a kovetkezokeppen haszn
alhatjuk:
Kapcsolo M
uvelet window Keperny
okepet keszt a fokuszban levo ablakrol, majd megjelenti a Keperny
okep ablakot. Hasznaljuk a Kepernyokep
ablakot a keperny
okep mentesehez. delay= masodperc A megadott szam
u
masodperc eltelte ut
an keperny
okepet keszt, majd megjelenti a Kepernyokep ablakot. Haszn
aljuk a Keperny
okep ablakot a kepernyokep mentesehez.
help Megjelenti a parancs kapcsol
oit.
Fomen
u
Nyitott f
omen
u. Men
uelemek: Alkalmazasok, CDE men
u, Program futtatasa, Fajlok keresese, Keperny
okep, Kepernyozar es Kilepes.
Szinte az
osszes alkalmaz
ast, parancsot es bealltast elerhetj
uk a Fomen
u
hasznalat
aval.

158

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

A F
omen
u a k
ovetkez
o fels
o szint
u men
uket es specialis men
uelemeket tartalmazza: * Alkalmaz
asok: ez tartalmazza az osszes alkalmazast es bealltoeszk
ozt. Ez a men
u tartalmazza a fajlkezelot es a s
ugomegjelentot is. *
M
uveletek: a munkaasztallal kapcsolatos feladatokhoz tartalmaz parancsokat, mint peld
aul a Keperny
oz
ar es a Kilepes parancsot. A M
uveletek men
u
elemei a Fomen
u legfels
o szintjen talalhatok.
A F
omen
u gombj
at hozz
aadhatjuk a panelekhez. Alapertelmezes szerint a
Fomen
u egy stiliz
alt l
abnyomkent jelenik meg a paneleken, a kovetkezokeppen: A F
omen
u ikonja.
A F
omen
u megnyit
asa
A F
omen
ut a k
ovetkez
o m
odokon nyithatjuk meg: * Egy panelrol a Fomen
u
segtsegevel: Kattintsunk a F
omen
u gombra. * Gyorsbillenty
uk hasznalataval: Haszn
alhatunk gyorsbillenty
uket a Fomen
u megnyitasara. Amikor
gyorsbillenty
ut haszn
alunk a F
omen
u megjelentesehez, a Fomen
u az egermutat
on
al jelenik meg. A F
omen
u megnyitasahoz rendelt alapertelmezett
gyorsbillenty
u az Alt F1 . A F
omen
u megnyitasahoz rendelt gyorsbillenty
u
megv
altoztat
as
ahoz v
alasszuk az Alkalmazasok->Munkaasztal bealltasai>Gyorsbillenty
uk men
upontot.
A F
omen
u panelra helyezese
Annyi F
omen
u gombot adhatunk a panelekhez, amennyit csak akarunk. A
Fomen
u panelre helyezesehez kattintsunk jobb gombbal a panel egy u
res
helyere. V
alasszuk a Panelre helyezes->Fomen
u men
upontot.
A men
uk testreszab
asa
A k
ovetkez
o men
uk tartalm
at modosthatjuk: * Alkalmazasok men
u * Munkaasztal be
allt
asai men
u
A k
ovetkez
o munkaasztal-elemekkel szabhatjuk testre a men
uket: * Men
uk
a paneleken * Nautilus f
ajlkezelo
Ha paneleket haszn
alunk a men
uk testreszabasahoz, hasznaljuk az men
uelem felnyl
o men
ujet. Tov
abbi tudnivalok: Men
uelem felnylo men
uje
.
Ha a Nautilus f
ajlkezel
ot hasznaljuk a men
uk testreszabasahoz, el kell ern
unk az Alkalmaz
asok men
ut, vagy a Munkaasztal bealltasai men
ut a Nautilus alkalmaz
asb
ol. Az Alkalmazasok vagy a Munkaasztal bealltasai men
u
eleresehez nyissunk egy Nautilus ablakot. Valasszuk az Ugras->Kezdd itt!
elemet. Kattintsunk dupl
an az Alkalmazasok elemre vagy a Munkaasztal
beallt
asai elemre. A Nautilus alkalmazasrol tovabbi tudnivalok a Nautilus
fajlkezel
o fejezetben tal
alhat
ok.
Men
u hozz
aad
asa

6.3. GNOME

159

Egy men
u hozz
aad
as
ahoz vegezz
uk el a kovetkezo m
uveleteket: 1. Egy Nautilus ablakban keress
uk meg azt a helyet, ahova a men
ut hozza szeretnenk
adni. Peld
aul az Alkalmaz
asok men
uh
oz valasszuk az Ugras->Kezdd itt men
upontot, majd kattintsunk dupl
an az Alkalmazasok elemre. 2. Valasszuk a
mappa men
Fajl->Uj
uelemet. A megjelentett mappaban letrejon egy Nevtelen nev
u mappa. A mappa neve ki van jelolve. 3. Irjuk be a mappa nevet,
es nyomjuk meg az Enter billenty
ut.
A kovetkezo kilepes-belepesnel a men
u a hozzarendelt helyre ker
ul.
Indtoikon hozz
aad
asa egy men
uh
oz
Egy indtoikon men
uh
oz ad
as
ahoz vegezz
uk el a kovetkezo m
uveleteket: 1.
Kattintsunk jobb gombbal arra az elemre, amelyhez indtoikont szeretnenk
elem hozzaadasa a men
letrehozni. 2. V
alasszuk a Teljes men
u->Uj
uhoz
men
upontot. Egy Indt
oikon letrehoz
asa ablak jelenik meg. 3. Adjuk meg az
indtoikon tulajdons
agait az Indt
oikon letrehozasa ablakban. Az Indtoikon
letrehozasa ablakkal kapcsolatban tov
abbi informacio a Munka a panelekkel
helyen talalhat
o. 4. Kattintsunk az OK gombra.
Indtoikon hozz
aad
asa egy u
uhoz
res men
Egy indt
oikon u
uh
oz ad
as
ahoz vegezz
uk el a kovetkezo m
uveleteket:
res men
1. Nyissunk meg egy Nautilus-ablakot, majd valasszuk az Ugras->Kezdd
itt! men
uparancsot. A m
asik lehet
oseg, hogy a munkaasztalon duplan kattintunk a Kezdd itt! ikonra. Megjelenik a Kezdd itt! hely. 2. A Nautilusablakban kattintsunk dupl
an arra az elemre, amely azt a men
ut reprezentalja, amelyhez az indt
oikont szeretnenk hozzaadni. 3. Valasszuk a Fajl indt
>Uj
oikon men
upontot. Egy Indt
oikon letrehozasa ablak jelenik meg.
4. Adjuk meg az indt
oikon tulajdons
agait az Indtoikon letrehozasa ablakban. Az Indt
oikon letrehoz
asa ablakkal kapcsolatban tovabbi informacio a
Munka a panelekkel helyen tal
alhat
o. 5. Kattintsunk az OK gombra.
Indtoikon m
asol
asa egy men
ube
Egy letezo indt
oikon men
ube m
asol
asahoz vegezz
uk el a kovetkezo m
uveleteket: 1. Egy Nautilus-ablakban keress
uk meg azt a helyet, ahova az
indtoikont m
asolni szeretnenk. Peld
aul egy indtoikon Alkalmazasok men
ubol masolas
ahoz v
alasszuk az Ugr
asKezdd itt elemet, majd kattintsunk
duplan az Alkalmaz
asok elemet. 2. V
alasszuk ki a masolni kvant indtoikont, majd v
alasszuk a SzerkesztesF
ajl masolasa elemet. 3. Egy Nautilusablakban, keress
uk meg azt a helyet ahova masolni szeretnenk az indtoikont. 4. V
alasszuk a Szerkesztes->F
ajlok beillesztese elemet. Az indtoikon
az u
j helyre ker
ult.
Esetlegesen az indt
oikont
ath
uzhatjuk egyik helyrol a masikra.
A kovetkez
o kilepes-belepes ut
an az indtoikon az u
j helyere ker
ul.

160

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

Men
u tulajdons
againak szerkesztese
Egy men
u tulajdons
againak szerkesztesehez vegezz
uk el a kovetkezo m
uveleteket: 1. Kattintsunk jobb gombbal a szerkesztendo men
u egy elemere.
2. V
alasszuk a Teljes men
u->Tulajdonsagok men
upontot. Az Indtoikon
tulajdonsagai ablak jelenik meg. 3. Modostsuk a men
u tulajdonsagait az
Indt
oikon tulajdons
agai ablakban. Tovabbi tudnivalok az Indtoikon tulajdons
agai ablakkal kapcsolatban a Munka a panelekkel fejezetben talalhatok.
4. Kattintsunk az OK gombra.
Men
uelem szerkesztese
Egy men
uelem szerkesztesehez vegezz
uk el a kovetkezo m
uveleteket: 1. Kattintsunk jobb gombbal a szerkesztendo elemre. 2. Valasszuk a Tulajdonsagok elemet. Az Indt
oikon tulajdonsagai ablak jelenik meg. 3. Modostsuk
az indt
oikon tulajdons
agait az Indtoikon tulajdonsagai ablakban. Tovabbi
tudnival
okat az Indt
oikon tulajdonsagai ablakkal kapcsolatban a Munka a
panelekkel fejezetben tal
alhatunk. 4. Kattintsunk az OK gombra.
Elem t
orlese a men
ub
ol
Egy men
uelem a felnyl
o men
ujenek segtsegevel torolheto a men
ubol. Egy
elem t
orlesehez vegezz
uk el a kovetkezo m
uveleteket: 1. Kattintsunk jobb
gombbal a t
or
olni kv
ant elemre. 2. Valasszuk az Elem torlese men
upontot.
Az ablakok haszn
alata.

Tartalom

Ablakok es munkater
uletek
Ablakkezel
o viselkedese
Ablaktpusok
Ablakkeretek
Men
uk es appletek a munkater
uletekkel es ablakokkal valo munkahoz
Ablak men
u Ablaklista applet Munkater
ulet-valto applet A men
upanel
haszn
alata az ablakokkal valo munkaban
Ablakok manipul
al
asa
Ablak f
okusz
alasa Ablak minimalizalasa Ablak maximalizalasa Ablak elozo
meretenek vissza
allt
asa Ablak bezarasa Ablak atmeretezese Ablak athelyezese Ablak felg
ordtese Ablak elhelyezese az osszes munkater
uleten Ablak
athelyezese egy m
asik munkater
uletre
Munkater
uletek kezelese
Munkater
uletek k
oz
otti v
alt
as Munkater
uletek hozzaadasa Munkater
uletek
elnevezese Munkater
uletek t
orlese

6.3. GNOME

161

Ez a fejezet bemutatja az ablakok hasznalatat a munkaasztalon. Szamos

tpus
u ablakkezel
ot haszn
alhatunk a GNOME rendszerhez, peldaul a Metacity es a Sawfish ablakkezeloket. Rengeteg Metacity-funkcio megtalalhato
a Sawfish ablakkezel
oben is. Ez a fejezet a Metacity ablakkezelovel kapcsolatos funkci
okat mutatja be.
Ablakok es munkater
uletek
Sok ablakot jelenthet
unk meg egy id
oben a munkaasztalon. Az ablakok a
tobb reszre osztott munkaasztal reszein - munkater
uletein - jelennek meg.
A munkater
ulet egy olyan elhat
arolt ter
ulet a munkaasztalon, ahol dolgozhatunk. Minden munkater
ulet azonos hatteret, azonos paneleket es azonos
men
uket tartalmaz. Ennek ellenere m
as alkalmazasokat futtathatunk, mas
ablakokat nyithatunk minden munkater
uleten. Egyszerre csak egy munkater
uletet jelenthet
unk meg a munkaasztalon, de lehetnek nyitott ablakaink
a tobbi munkater
uleten is.
A Munkater
ulet-v
alt
o applet a munkater
uleteket es ablakokat jelenti meg,
mint ahogy az 6.1.
abra - Munkater
ulet-valto applet mutatja.
6.1. abra - Munkater
ulet-v
alt
o applet Munkater
ulet-valto applet A szovegkornyezet rja le a grafik
at.
Barmikor letrehozhatunk u
j munkater
uleteket. A munkater
uletek letrehozasahoz kattintsunk jobb gombbal a Munkater
ulet-valto appletre, majd
valasszuk a Be
allt
asok men
upontot. A Munkater
ulet-valto tulajdonsagai
parbeszedablak jelenik meg. Haszn
aljuk a Munkater
uletek szama elemet a
munkater
uletek sz
am
anak meghat
arozasahoz.
Ablakkezel
o viselkedese
Az ablakkezel
o az ablakok megjeleneset es viselkedeset vezerli. Az ablakkezelo kezeli az ablakok helyzetet, es hogy melyik ablak van fokuszban. Az
ablak kerete olyan gombokat tartalmaz, melyek segtsegevel alapm
uveleteket hajthatunk vegre, mint peld
aul a mozgatas, bezaras es az ablakok
atmeretezese.
Nehany ablakkezel
ovel kapcsolatos be
alltast a Ablak bealltoeszkozzel erhet
unk el. Ez a ler
as a Metacity ablakkezelo alapertelmezett bealltasaival
kapcsolatos funkci
okr
ol sz
ol. Az alapertelmezett bealltasokat az Ablak bealltoeszkoz tartalmazza.
Ablaktpusok
Az munkaasztal a k
ovetkez
o tpus
u ablakokat tartalmazza: * Alkalmazasablakok Ha elindtunk egy alkalmaz
ast, az alkalmazas ablaka megnylik. Az
ablakkezel
o egy keretet rak az alkalmazasablakra. Alapertelmezeskent az
alkalmazasablak fels
o szele egy cmsort tartalmaz. A cmsorban talalhato

162

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

gombokkal dolgozhatunk az ablakkal. Az ablakkereten talalhato gombokkal

olyan m
uveleteket vegezhet
unk el, mint az Ablak men
u kinyitasa, vagy az
ablak bez
ar
asa. Az Ablak men
u az ablakon elvegezheto m
uveleteket tartalmazza. * P
arbeszedablakok A parbeszedablak egy felugro ablak, ahol adatokat vagy parancsokat adhatunk meg. A parbeszedablak egy ablakkereten
bel
ul jelenik meg. A keret fels
o reszet hasznalva dolgozhatunk az ablakkal.
Peld
aul a cmsort haszn
alva mozgathatjuk a parbeszedablakot. A kereten
tov
abb
a a k
ovetkez
o m
uveletek elvegzesere alkalmas gombokat talalhatunk:

+ az Ablak men
u megnyit
asa + a parbeszedablak bezar
asa Altal
aban a
parbeszedablakot egy alkalmaz
asablakbol nyitjuk meg. Ha megnyitunk egy
parbeszedablakot, az ablak
altalaban eloterbe ker
ul, es fokuszt kap. Nehany
parbeszedablak nem engedi az alkalmazas hasznalatat a parbeszedablak bezar
as
aig.
Ablakkeretek
Az ablakkeret egy szegely az ablak kor
ul. Az ablakkeret tartalmazza a cmsort. A cmsorban tal
alhat
o gombokkal dolgozhatunk az ablakkal.
Tem
ak
Sz
amos tem
at haszn
alhatunk az ablakkereteken. A tema hatarozza meg
az ablakkeret kinezetet. Az
osszes ablakkeret temajanak kivalasztasahoz
valasszuk az Alkalmaz
asok->Munkater
ulet bealltasai->Tema.
Vezerl
oelemek
Az ablakkeretet haszn
alhatjuk az ablakkal kapcsolatos k
ulonbozo m
uveletek elvegzesere. Pontosabban a cmsor k
ulonbozo gombokat tartalmaz. A
kovetkez
o
abr
an egy alkalmaz
asablak cmsora lathato. Az ablak cmsora.
Tartalom: Ablak men
u gomb, cmsor, kicsinytes, nagytas, ablak bezarasa
gomb.
A p
arbeszedablakok is tartalmaznak nehany vezerloelemet az ablakkereten.
Az 6.1. t
abl
azat - Ablakkeret vezerloelemei az ablakkereteken talalhato aktv vezerl
oelemeket tartalmazza, balrol jobbra haladva.
6.1. t
ablazat - Ablakkeret vezerloelemei
Vezerl
oelem
Ler
as
Ablak men
u gomb
Kattintsunk a gombra az Ablak men
u megnyitasahoz.
Cmsor
A k
ovetkez
o m
uveletekre haszn
alhatjuk a cmsort: * Az ablak fokuszalasahoz kattintsunk a cmsorra. * Az ablak mozgatasahoz fogjuk meg a cmsort

6.3. GNOME

163

es h
uzzuk az ablakot az u
j helyre. * Az ablak felgorgetesehez kattintsunk
duplan a cmsorra. Az ablak leg
ordtesehez kattintsunk u
jbol duplan a cmsorra.
Kicsinytes gomb
Kattintsunk a Kicsinytes gombra az ablak kicsinytesehez.
Nagytas gomb
Kattintsunk a Maximaliz
al
as gombra az ablak nagytasahoz.
Ablak bez
ar
asa gomb
Kattintsunk az Ablak bez
ar
asa gombra az ablak bezarasahoz.
Szegely
Az ablak k
or
uli szegely. A keret haszn
alataval a kovetkezo m
uveleteket hajthatjuk vegre: * Az ablak
atmeretezesehez fogjuk meg a keretet es h
uzzuk az
u
j meret eleresehez. * Az Ablak men
u eleresehez kattintsunk jobb gombbal
a keretre.
Az ablak tartalma
Az ablakkereten bel
uli ter
ulet. Az ablak tartalmat a kovetkezo m
uveletekre
hasznalhatjuk: * Az ablak mozgat
as
ahoz nyomjuk le es tartsuk nyomva az
Alt billenty
ut, kattintsunk az ablak tartalmara, majd h
uzzuk az ablakot
az u
j helyre. * Az ablak
atmeretezesehez nyomjuk le es tartsuk lenyomva
az Alt billenty
ut, majd kattintsunk a kozepso gombbal az atmeretezendo
sarok melle. Az ablak
atmeretezesehez h
uzzuk az egeret a saroktol a kozepso
gombbal kattintott hely fele. * Az Ablak men
u megnyitasahoz nyomjuk le
es tartsuk lenyomva az Alt billenty
ut, majd kattintsunk jobb gombbal az
ablak tartalm
ara.
Men
uk es appletek a munkater
uletekkel es ablakokkal valo munkahoz
Ez a bekezdes azokat a men
uket es appleteket mutatja be, melyeket az
ablakokkal es munkater
uletekkel val
o munkahoz hasznalhatunk.
Ablak men
u

Az Ablak men
u. Men
uelem: Minimaliz
alas, Maximalizalas, Felgordtes, At eretezes, Minden munkater

helyezes, Atm
uletre, Athelyez
es: munkater
uletre.
Az Ablak men
u az ablakon vegezhet
o m
uveletek parancsainak men
uje. Az
Ablak men
u megnyit
as
ahoz vegezz
uk el a kovetkezo m
uveletek egyiket: *
Kattintsunk a Ablak men
u gombra azon az ablakon, amivel dolgozni szeretnenk. * Nyomjuk le az Alt - sz
ok
oz billenty
ukombinaciot. * Nyomjuk le
es tartsuk lenyomva az Alt billenty
ut, majd kattintsunk jobb gombbal az
ablak azon reszere amivel dolgozni szeretnenk.

164

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

6.2. t
abl
azat - Az Ablak men
u parancsai es almen
ui Az Ablak men
u parancsai es almen
ui.
6.2. t
abl
azat - Az Ablak men
u parancsai es almen
ui
Men
uelem
M
uvelet
Minimaliz
al
as
Minimaliz
alja az ablakot.
Maximaliz
alas vagy Eredeti meret
Felnagytja az ablakot. Ha az ablak mar maximalis meret
u, valasszuk az
Eredeti meret men
upontot az ablak elozo meretenek visszaalltasahoz.
Felg
ordtes vagy Leg
ordtes
Felg
orgeti az ablakot. Ha az ablak mas fel lett gorgetve, a Legordtes hasznalat
aval az ablak el
oz
o merete allthato vissza.

Athelyez
es
A nylbillenty
uk haszn
alat
aval mozgathatjuk az ablakot.

Atmeretezes
A nylbillenty
uk haszn
alat
aval
atmeretezhetj
uk az ablakot.
Bez
ar
as
Bez
arja az ablakot.
Minden munkater
uletre vagy Csak erre a munkater
uletre
Elhelyezi az ablakot az
osszes munkater
uleten. Ha az ablak az osszes munkater
uleten megtal
alhat
o, v
alasszuk a Csak erre a munkater
uletre men
upontot
az ablak elhelyezesere a jelenlegi munkater
uleten.

Athelyez
es: munkater
uletnev vagy Csak: munkater
uletnev

Athelyezi
az ablakot a kiv
alasztott munkater
uletre. Ha az ablak az osszes
munkater
uleten letezik, v
alasszuk a Csak: munkater
uletnev men
upontot az
ablak kv
ant munkater
uletre helyezesehez.
Ablaklista applet
Az Ablaklista minden megnyitott ablak szamara megjelent egy gombot.
Az Ablaklista appletet a k
ovetkezo m
uveletek elvegzesere hasznalhatjuk: *
Ablak minimaliz
al
asa Kattintsunk az ablakot jelzo gombra. * Minimalizalt
ablak vissza
allt
asa Kattintsunk az ablakot jelzo gombra. * Ablak fokuszba
helyezese Kattintsunk az ablakot jelzo gombra.

6.3. GNOME

165

Ha megnyitunk egy alkalmaz

asablakot, az Ablaklista megjelenti az ablakot
jelzo gombot. Az ablaklist
an a gombok jelzik a nyitott ablakokat. Lathatjuk a nyitott ablakokat meg akkor is, ha nehany ablak kicsinytett, vagy
az ablakok elfedik egym
ast. Az Ablaklista megjelentheti a jelenlegi munkater
uleten, vagy az o
sszes
munkater
uleten megnyitott ablakok gombjait.

Ennek be
alltas
ahoz meg kell v
altoztatnunk az Ablaklista bealltasait.
Kattinthatunk jobb gombbal is egy ablaklista gombra az Ablak men
u megnyitasahoz. Ha az Ablak men
ut megnyitjuk az Ablaklista appletbol, az Ablak men
u nem tartalmazza a munkater
ulet parancsait. Az Ablak men
u hasznalataval kapcsolatban tov
abbi inform
aciok: Ablak men
u .
6.2. abra - Ablaklista applet Az Ablaklista a kovetkezo nyitott ablakokkal:
* gedit * Dictionary * GHex * GNOME Terminal
6.2. abra - Ablaklista applet Ablaklista applet A szovegkornyezet rja le a
grafikat.
Az appletben tal
alhat
o gombok jelzik az ablakok allapotat. Az 6.3. tablazat - Ablak
allapotinform
aci
oi az Ablaklista gombjain rja le az ablaklista
gombjainak az ablakokr
ol biztostott informacioit. Az 6.3. tablazat - Ablak
allapotinformaci
oi az Ablaklista gombjain peldai az 6.2. abra - Ablaklista
applet hivatkoznak.
6.3. tablazat - Ablak
allapotinform
aci
oi az Ablaklista gombjain

Allapot
Jelzes
Pelda
A gomb benyomott
allapotban van.
Az ablak f
okuszban van.
gedit
Szogletes z
ar
ojelek a cm k
or
ul.
Az ablak minimaliz
alt.
[Dictionary]
A gomb nincs benyomott
allapotban, es nincs a cm kor
ul szogletes zarojel.
Az ablak megjelenik, es nincs minimalizalva.
ghex
Szam a gombon, z
ar
ojelben.
A gomb gombok csoportj
at jelzi.
Gnome-termin
al (3)

166

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

Gombok csoportost
asa
Az Ablaklista csoportostani tudja az azonos osztaly
u ablakokat egy gomb
alatt. A Gnome-termin
al gomb a 6.2. abra - Ablaklista applet egy peldaja a
csoportost
o gombnak. A k
ovetkezo abra egy megnyitott csoportosto gombot mutat az Ablaklista segtsegevel: Egy ablaklista applet egy nyitott csoportost
o gombbal.
Az egy csoportban lev
o ablakok listajanak megnyitasahoz kattintsunk a
csoportot jelz
o ablaklista-gombra. Kattintsunk a lista elemeire az ablakok
fokusz
al
as
ahoz, ablakok minimalizalasahoz es az ablakok visszaalltasahoz.
Egy csoportostott gomb alatti ablak Ablak men
ujenek megnyitasahoz kattintsunk a csoportot jelz
o ablaklista gombra. A csoport ablakainak listaja
megjelenik. A csoport egyik ablakanak Ablak men
ujet u
gy nyithatjuk meg,
hogy a lista egyik elemere kattintunk. Ha az Ablak men
ut az Ablaklista
appletb
ol nyitjuk meg, az Ablaklista nem tartalmazza a munkater
ulet parancsokat. Az Ablak men
u hasznalataval kapcsolatban tovabbi informaciok:
Ablak men
u .
Munkater
ulet-v
alt
o applet
Munkater
ulet-v
alt
o a munkater
uleteket jelenti meg, mint ahogy az 6.3. abra
- Munkater
ulet-v
alt
o applet mutatja. A 6.3. abra - Munkater
ulet-valto applet az appletet olyan
allapotban mutatja, amikor a GNOME-munkamenet
negy munkater
uletet tartalmaz. A munkater
uletek gombkent jelennek meg
az appleten. A jelenlegi munkater
uletet jelento resz az ablakban kiemelt
sznnel jelenik meg. Az 6.3.
abra - Munkater
ulet-valto applet a jelenlegi
munkater
ulet az applet bal oldalan talalhato resz. Masik munkater
uletre
valt
ashoz kattintsunk egy munkater
uletre az appletben.
6.3.
abra - Munkater
ulet-v
alt
o applet Munkater
ulet-valto applet. A szovegkornyezet rja le a grafik
at.
A Munkater
ulet-v
alt
o megjelenti tovabba a munkater
uleten talalhato alkalmaz
asablakokat es p
arbeszedablakokat is.
Az applet balr
ol jobbra jelenti meg a munkater
uleteket. Az 6.3. abra Munkater
ulet-v
alt
o applet az applet egy sorban jelenti meg a munkater
uleteket. Megadhatjuk a Munkater
ulet valto appletben megjeleno sorok
szam
at. Szinten megv
altoztathatjuk az applet alapertelmezett viselkedeset,
hogy megjelentse a munkater
uletek nevet az appletben.
A men
upanel haszn
alata az ablakokkal valo munkaban
A men
upanelb
ol megnezhetj
uk a jelenleg megnyitott ablakok listajat. Kivalaszthatjuk azt az ablakot, melynek fokuszt szeretnenk adni. Az ablaklista

6.3. GNOME

167

megtekintesehez kattintsunk a men

upanel jobb szelen levo ikonra. A kovetkezo abra egy peld
at mutat a men
upanelen megjeleno ablaklistara: A
men
upanelen megjelen
o ablaklista.
Ha a fokusz v
altozik, a jobb fels
o sarokban elhelyezkedo ikon is valtozik. Az
ikon az aktu
alisan f
okuszban lev
o ablakot jelzi. Egy ablakra fokuszalashoz
valasszuk ki azt az ablaklist
ab
ol.
Az ablaklista az
osszes munkater
ulet ablakait megjelenti. A jelenlegi munkater
uleten kv
uli ablakokat egy elv
alasztovonallal jelzi.
A men
upanel jobb szelen tal
alhat
o ikon nem mozgathato.
Ablakok manipul
al
asa
Ez a bekezdes az ablakok manipul
al
as
arol szol.
Ablak fokuszal
asa
A fokuszban lev
o ablak bemenetet kap az egertol es a billenty
uzetrol. Egyszerre csak egy ablak lehet f
okuszban. A fokuszban levo ablak eltero kinezetet kap a t
obbi ablakhoz kepest.
A kovetkez
o elemek haszn
alat
aval f
okuszalhatunk egy ablakra:
Elem
M
uvelet
Eger
Kattintsunk az ablakra, ha az ablak l
athato.
Gyorsbillenty
uk
Hasznalhatunk gyorsbillenty
uket a nyitott ablakok kozotti valtasra. Az ablak fokusz
al
as
ahoz engedj
uk fel a billenty
uket. Az alapertelmezett gyorsbillenty
u az ablakok k
oz
otti v
alt
asra az Alt - Tab .
Ablak lista
Kattintsunk az Ablak list
aban az ablakot jelzo ikonra.
Munkater
ulet-v
alt
o
Kattintsunk a f
okusz
alni kv
ant ablakra a Munkater
ulet-valto appletben.
Ha egy m
asik munkater
uleten lev
o ablakra kattintunk, a Munkater
uletvalto atv
alt az u
j munkater
uletre, es f
okuszal az ablakra.
Men
upanel
Kattintsunk a men
upanel jobb szelen talalhato ikonra. A megnyitott ablakok listaja jelenik meg. V
alasszuk egy ablakot a listabol.
Ablak minimaliz
al
asa

168

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

Egy ablak minimaliz

al
as
ahoz vegezz
uk el a kovetkezo m
uveletek egyiket: *
Kattintsunk a Minimaliz
al
as gombra az ablak kereten. * Nyissuk meg az
Ablak men
ut, majd v
alasszuk a Minimalizalas men
upontot. * Ha az ablak
fokuszban van, kattintsunk az ablakot jelzo gombra az Ablaklista appletben.
Ha az ablak nincs f
okuszban, kattintsunk ketszer az ablakot jelzo gombra. *
Kattintsunk jobb gombbal az Ablaklista appletben az ablakot jelzo gombra,
majd v
alasszuk a Minimaliz
al
as men
upontra a felnylo men
ubol.
Ablak maximaliz
al
asa
Ha maximaliz
alunk egy ablakot, az ablak a leheto legnagyobb meretre terjed. Az ablak maximaliz
al
as
ahoz vegezz
uk el a kovetkezo m
uveletek egyiket:
* Az ablak maximaliz
al
as
ahoz kattintsunk a Maximalizalas gombra az ablak
kereten. Esetleg nyissuk meg az Ablak men
ut, majd valasszuk a Maximalizal
as men
upontot. * Kattintsunk jobb gombbal az ablakot jelzo gombra
az Ablaklista appletben, majd valasszuk a Maximalizalas men
upontot az
Ablak men
ubol.
Ablak el
oz
o meretenek vissza
alltasa
Egy teljes meret
u ablak el
oz
o meretenek visszaalltasahoz vegezz
uk el a kovetkez
o m
uveletek egyiket: * Kattintsunk a Maximalizalas gombra az ablak
kereten. * Nyissuk meg az Ablak men
ut. Valasszuk az Elozo meret men
upontot. * Kattintsunk jobb gombbal az ablakot jelzo gombra az Ablaklista
appletben az Ablak men
u megnyitasahoz. Valasszuk az El
ozo meret men
upontot.
Egy minimaliz
alt ablak el
oz
o meretenek visszaalltasahoz kattintsunk az
ablakot jelz
o gombra az Ablaklista appletben.
Ablak bez
ar
asa
Az ablak bez
ar
as
ahoz vegezz
uk el a kovetkezo m
uveletek egyiket: * Kattintsunk az Ablak bez
ar
asa gombra az ablak kereten. * Nyissuk meg az Ablak
men
ut. V
alasszuk a Bez
ar
as men
upontot. * Kattintsunk jobb gombbal az
ablakot jelz
o gombra az Ablaklista appletben, majd valasszuk a Bezaras
men
upontot az Ablak men
ub
ol.
Ha van nem mentett adat az ablakban, megadhatjuk az adatok menteset.
Ablak
atmeretezese
Egy ablak atmeretezesehez vegezz
uk el a kovetkezo m
uveletek egyiket: *
Mutassunk az ablak egyik sark
ara. Az egermutato valtozasa jelzi hogy atmeretezhetj
uk az ablakot. Fogjuk meg a sarkot, es h
uzzuk az u
j meret elereseig. * Kattintsunk jobb gombbal az ablakot jelzo gombra az Ablak eretezes men
lista appletben. V
alasszuk az Atm
upontot az Ablak men
ubol.
A nylbillenty
uk haszn
alat
aval meretezz
uk at az ablakot. * Nyomjuk le es

6.3. GNOME

169

tartsuk lenyomva az Alt billenty

ut, majd kattintsunk a kozepso gombbal az
atmeretezend
o sarokra. Az egermutat
o megvaltozik az atmeretezest jelezve.
Az ablak
atmeretezesehez h
uzzuk az egeret a saroktol a kozepso gombbal
kattintott hely fele. * Egy ablak vzszintes atmeretezesehez mutassunk az
ablak egyik f
ugg
oleges szelere. Az egermutato valtozasa jelzi hogy atmeretezhetj
uk az ablakot. Ragadjuk meg az ablak szelet, es h
uzzuk az ablak u
j
meretenek elereseig. * Egy ablak f
ugg
oleges atmeretezesehez mutassunk az
ablak egyik vzszintes szelere. Az egermutato valtozasa jelzi hogy atmeretezhetj
uk az ablakot. Ragadjuk meg az ablak szelet, es h
uzzuk az ablak u
j
meretenek elereseig.
Megjegyzes
Nehany p
arbeszedablakot nem meretezhet
unk at. Nehany alkalmazasablaknak is van egy minim
alis merete, amely ala nem tudjuk kicsinyteni.
Ablak athelyezese
Egy ablak
athelyezesehez vegezz
uk el a kovetkezo m
uveletek egyiket: * Ragadjuk meg az ablak cmsorat, majd h
uzzuk az ablakot az u
j helyere. *
Nyomjuk le es tartsuk lenyomva az Alt billenty
ut, majd h
uzzuk az ablakot

az u
j helyere. * Nyissuk meg az Ablak men
ut, majd valasszuk az Athelyezes men
upontot. A nylbillenty
uk hasznalataval mozgassuk az ablakot az
u
j helyere. * Kattintsunk jobb gombbal az ablakot jelzo gombra az Ablak
lista appletben, majd v
alasszuk az Ablak men
u Athelyez
es parancsat. A
nylbillenty
uk haszn
alat
aval mozgassuk az ablakot az u
j helyere.
Ablak felg
ordtese
Az ablakok fel- es leg
ordteset a k
ovetkezokeppen vegezhetj
uk el:
Felgordtes
Az ablak meretenek lecs
okkentese, csak a cmsora latszik.
Legordtes
A felgordtett
allapot megsz
untetese, a teljes ablak lathatova valik.
Egy ablak felg
ordtesehez vegezz
uk el a kovetkezo m
uveletek egyiket: *
Kattintsunk dupl
an az ablak cmsor
ara. Az ablak legordtesehez kattintsunk u
jbol dupl
an a cmsorra. * Nyissuk meg az Ablak men
ut. Valasszuk
Felgordtes parancsot. Az ablak leg
ordtesehez valasszuk a Legordtes men
upontot. * Kattintsunk jobb gombbal az ablakot jelzo gombra az Ablak
lista appletben, majd v
alasszuk az Ablak men
u Felgordtes parancsat. Az
ablak leg
ordtesehez v
alasszuk a Leg
ordtes men
upontot.
Ablak elhelyezese az o
uleten
sszes munkater
Az ablak
osszes munkater
uletre helyezesehez nyissuk meg az Ablak men
ut. Valasszuk az Minden munkater
uletre men
upontot. Az ablak jelenlegi

170

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

munkater
uletre helyezesehez v
alasszuk a Csak erre a munkater
uletre men
upontot.
Ablak
athelyezese egy m
asik munkater
uletre
Egy ablakot a k
ovetkez
o m
odokon helyezhet
unk at egy m
asik munkater
uletre: * A Munkater
ulet-v
alt
o hasznalataval A Munkater
ulet-valto appletben h
uzzuk az ablakot a kv
ant munkater
uletre. * Az Ablak men
u hasznalat
aval Nyissuk meg az Ablak men
ut. Az ablak kovetkezo munkater
uletre

mozgat
as
ahoz v
alasszuk a Athelyez
es: munkater
ulet neve men
upontot
Munkater
uletek kezelese
Ez a bekezdes a munkater
uletek kezeleset rja le.
Munkater
uletek k
oz
otti v
alt
as
A k
ovetkez
o m
odokon v
althatunk munkater
uletek kozott: * A
Munkater
ulet-v
alt
o haszn
alat
aval Kattintsunk a kvant munkater
uletre a Munkater
ulet-v
alt
o appletben. * Gyorsbillenty
uk hasznalataval A
munkater
uletek k
oz
otti v
alt
as alapertelmezett gyorsbillenty
ui a kovetkezok:
Alapertelmezett gyorsbillenty
uk M
uvelet Ctrl - Alt - jobb nyl A jelenlegitol
jobbra es
o munkater
uletre v
alt. Ctrl - Alt - bal nyl A jelenlegitol balra eso
munkater
uletre v
alt.
Munkater
uletek hozz
aad
asa
Munkater
uletek hozz
aad
as
ahoz kattintsunk jobb gombbal a Munkater
uletvalt
o appletre, majd v
alasszuk a Bealltasok men
upontot. A Munkater
uletvalt
o tulajdons
agai p
arbeszedablak jelenik meg. Hasznaljuk a Munkater
uletek sz
ama elemet a munkater
uletek szamanak meghatarozasahoz.
A Munkater
ulet-v
alt
o hozz
aadja az u
j munkater
uleteket a munkater
uletlist
ahoz.
Munkater
uletek elnevezese
A munkater
uletek alapertelmezett neve a 1. munkater
ulet , 2. munkater
ulet
, 3. munkater
ulet , es gy tov
abb. A munkater
uletek neveinek hozzarendelesehez kattintsunk jobb gombbal a Munkater
ulet-valto appletre, majd
valasszuk a Be
allt
asok men
upontot. A Munkater
ulet-valto tulajdonsagai
parbeszedablak jelenik meg. a Munkater
uletek lista hasznalataval meghatarozhatjuk a munkater
uletek nevet. Valasszunk ki egy munkater
uletet, majd
adjuk meg a munkater
ulet u
j nevet.
Munkater
uletek t
orlese
Munkater
ulet t
orlesekor a munkater
uleten levo ablakok egy masik munkater
uletre ker
ulnek, es az u
ulet torlesre ker
ul.
res munkater

6.3. GNOME

171

Munkater
uletek t
orlesehez kattintsunk jobb gombbal a Munkater
ulet-valto
appletre, majd v
alasszuk a Be
allt
asok men
upontot. A Munkater
uletvalto tulajdons
agai p
arbeszedablak jelenik meg. Hasznaljuk a Munkater
uletek sz
ama elemet a munkater
uletek szamanak meghatarozasahoz. A
Munkater
ulet-v
alt
o t
orli a nem kv
ant munkater
uleteket a munkater
ulet
listarol.
Nautilus f
ajlkezel
o. Tartalom
Bevezetes a Nautilus f
ajlkezel
o haszn
alataba Nautilus-ablak
Nezetpanel Oldalpanel Ikonok es matricak
Navigacio a sz
amt
ogepen
Hogyan jelents
uk meg a saj
at mapp
ankat Mappa megjelentese Az oldalpanel Fa nezetenek haszn
alata F
ajlok megnyitasa A Kezdd itt! mappa hasznalata FTP-helyek elerese Az El
ozmenyek hasznalata Konyvjelzo letrehozasa
a kedvenc helyekhez
Fajlok es mapp
ak kezelese
H
uzd-es-ejtsd a Nautilusban F
ajlok es mappak kijelolese Fajl vagy mappa
athelyezese F
ajl vagy mappa m
asol
asa Fajlok es mappak kettozese Mappa
letrehozasa Fajl
atnevezese F
ajl vagy mappa athelyezese a Kukaba Fajlok
vagy mapp
ak t
orlese F
ajlra vagy mapp
ara mutato szimbolikus kapocs letrehozasa Jogosults
agok m
odost
asa A Kuka hasznalata Feljegyzesek f
uzese
mappakhoz
Parancsfajlok futtat
asa a Nautilusb
ol F
ajlok es mappak kinezetenek modostasa
Matrica hozz
aad
asa f
ajlokhoz vagy mappakhoz Fajl vagy mappa ikonjanak
megvaltoztat
asa Elemek meretenek modostasa a nezetben Nezetek hasznalata fajlok es mapp
ak megjelentesehez
M
uveletek hozz
arendelese f
ajlokhoz
M
uveletek modost
asa
A Nautilus testreszab
asa
Bealltasok H
atter megv
altoztat
asa Ablakelemek megjelentese es elrejtese
Cserelhet
o adathordoz
ok haszn
alata
Adathordoz
o bef
uzese Adathordoz
o tartalmanak megjelentese Adathordozo tulajdons
againak megjelentese Floppy lemez formazasa Adathordozo
kiadasa
Ez a fejezet a Nautilus f
ajlkezel
o hasznalatat ismerteti.

172

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

Bevezetes a Nautilus f
ajlkezel
o hasznalataba
A Nautilus f
ajlkezel
o elerest biztost a fajlokhoz es alkalmazasokhoz. A Nautilus segtsegevel a k
ovetkez
oket tehetj
uk: * fajlok es mappak megjelentese
* f
ajlok es mapp
ak kezelese * parancsfajlok futtatasa * fajlok es mappak
testreszab
asa
A Nautilus mindezek mellett kezeli a munkaasztal hatteret is. A munkaasztal h
attere minden m
as, a munkaasztalon megtalalhato elem mogott talalhat
o. A h
atter a kezel
oi fel
ulet aktv resze.
A Nautilus-ablakok lehet
ove teszik fajljaink megjelenteset es kezeleset. A
Nautilus-ablak megnyit
as
anak tobb modja is van: * Kattintsunk duplan
a munkaasztalon tal
alhat
o Saj
at mappa objektumra. * Kivalaszthatjuk a
fomen
ub
ol az Alkalmaz
asok->Sajat mappa men
uelemet. * Kattinthatunk
jobb gombbal a munkaasztal egy u
uletere, ekkor felbukkan a Munkares fel
ablak men
asztalmen
u. V
alasszuk ki az Uj
uelemet.
A Nautilus-ablak ekkor a saj
at mappankban talalhato elemeket jelenti meg.
Nautilus-ablak
A Nautilus-ablakok lehet
ove teszik fajljaink megjelenteset es kezeleset. 7.1.
abra - Mappa tartalma Nautilus-ablakban egy Nautilus-ablakot mutat be,
amint az egy k
onyvt
ar tartalm
at jelenti meg.
7.1.
abra - Mappa tartalma Nautilus-ablakban Egy mappa egy Nautilus
ablakban. Abrasz
ovegek: men
usor, eszkoztar, cmsav, meretezogombok, oldalpanel, nezetpanel, f
ulek.
7.1. t
abl
azat - A Nautilus-ablak elemei a Nautilus-ablak elemeit rja le.
7.1. t
abl
azat - A Nautilus-ablak elemei
Elem
Ler
as
Men
usor
A men
uket tartalmazza, amelyekkel k
ulonbozo m
uveleteket hajthatunk
vegre a Nautilusban.
Eszk
oztar.
A gombokat tartalmazza, amelyekkel k
ulonbozo feladatokat hajthatunk
vegre a Nautilusban.
Cms
av
A k
ovetkez
o elemeket tartalmazza: * Cm vagy Ugras ide mezo: segtsegevel
megadott f
ajlt, mapp
at vagy URL-t jelenthet
unk meg. * Nagytas gombok:
segtseg
ukkel megv
altoztathatjuk a nezetpanelen lathato elemek meretet.

6.3. GNOME

173

* Nezet mint... leg

ord
ul
o lista: segtsegevel kivalaszthatjuk, hogy hogyan
jelenjenek meg a nezetpanelen az elemek.
Oldalpanel
A kovetkez
o feladatokat l
atja el: * A f
ajlok kozotti navigalast segti. * Adatokat jelent meg az eppen kijel
olt f
ajlr
ol vagy mapparol.
Az oldalpanel tartalmaz egy leg
ord
ul
o listat, amellyel meghatarozhatjuk,
hogy mit jelent
unk meg az oldalpanelben. A kovetkezo lehetosegek koz
ul
lehet valasztani: * Inform
aci
o * Matric
ak * Elozmenyek * Jegyzetek * Fa
Nezetpanel
A kovetkez
ok tartalm
at jelenti meg: * egyes fajltpusokat * mappakat *
FTP-helyeket
eretez
Atm
o foganty
u
A foganty
u segtsegevel
atmeretezhetj
uk az oldalpanelt es a nezetpanelt.

Allapotsor

Allapotinform
aci
okat jelent meg.
A Nautilus-ablak
ab
ol is nyithatunk felbukkano men
ut. Ehhez kattintsunk
jobb gombbal a Nautilus-ablakban. Ennek a men
unek a tartalma attol f
ugg,
hogy milyen elem tal
alhat
o az egermutato alatt. Ha peldaul egy fajl vagy
mappa ikonj
an hvjuk el
o a felbukkan
o men
ut, ez a fajlokkal es mappakkal
kapcsolatok m
uveleteket fogja tartalmazni. Ha az ikonokat tartalmazo ablak
hatterere kattintunk, az elemek megjelentesevel kapcsolatos lehetosegek
koz
ul valaszthatunk.
Nezetpanel
A nezetpanel a k
ovetkez
ok tartalm
at jelentheti meg: * egyes fajltpusokat
* mappakat * FTP-helyeket
A Nautilus tartalmaz megjelent
o komponenseket , ezek lehetove teszik,
hogy bizonyos f
ajltpusok tartalm
at a nezetpanelen jelents
uk meg. Peldaul
hasznalhatjuk a kepmegjelent
ot a PNG (Portable Network Graphics) tpus
u fajlok megnyit
as
ara. A k
ovetkez
o kep egy PNG-fajlt mutat be, amint
az a nezetpanelen megjelenik. Nautilus-ablak PNG-fajllal a nezetpanelben.
A nezetpanel haszn
alata f
ajlok megjelentesere a kovetkez
o elonyokkel jar:
* Kevesebb eroforr
ast igenyel, mint egy k
ulon alkalmazas indtasa. * Gyorsabb, mint egy k
ul
on alkalmaz
as indt
asa.
A nezetpanelen megjelen
o f
ajlok azonban innen nem szerkeszthetok.
A Nautilus tartalmaz tov
abbi nezeteket , ezek segtsegevel az egyes mappak
tartalmat k
ul
onb
oz
okeppen jelenthetj
uk meg. Peldaul mappak tartalma-

174

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

nak megjelentesehez a k
ovetkezo nezettpusokat hasznalhatjuk: * Ikonnezet: a mappa elemeit ikonkent jelenti meg. * Listanezet: a mappa elemeit
listakent jelenti meg.
A mappa nezetenek megv
altoztatasahoz hasznalhatjuk a Nezet men
ut. Tovabbi tudnival
ok a nezetekr
ol: Nezetek hasznalata fajlok es mappak megjelentesehez .
Oldalpanel
Kiv
alaszthatjuk, hogy az oldalpanelen milyen informaciot szeretnenk megjelenteni. Az al
abbi lehet
osegek koz
ul valaszthatunk: * Informacio Egy
ikont jelent meg, amely az eppen kijelolt fajlt vagy mappat jelkepezi. Az
aktu
alis f
ajlr
ol vagy mapp
ar
ol is ad informaciokat. Ha fajlt jelol
unk ki a nezetpanelen, az oldalpanelen a f
ajl ikonja alatt gombok jelennek meg. Ezek
haszn
alat
aval az alapertelmezettol eltero m
uveleteket hajthatunk vegre a
fajllal. * Matric
ak A f
ajlokhoz vagy mappakhoz hozzaadhato matricakat
jelenti meg. Az matric
akr
ol a kovetkezo fejezet szol reszletesebben. * Elozmenyek Tartalmazza a k
ozelm
ultban megnyitott mappak es fajlok listajat,
valamint a megl
atogatott FTP-helyeket. * Jegyzetek Segtsegevel feljegyzeseket f
uzhet
unk a mapp
akhoz. * Fa A fajlrendszert hierarchikus nezetben
jelenti meg. A Fa nezet segtsegevel navigalhatunk a fajlok kozott.
Az oldalpanel bez
ar
as
ahoz kattintsunk az X gombra az oldalpanel jobb felso
sark
aban.
Ikonok es matric
ak
Ikonnezet haszn
alata eseten, a Nautilus ikonkent jelenti meg a fajlokat
es mapp
akat. A f
ajlokhoz es mappakhoz hozzarendelhet
unk matricakat. A
matrica egy kis ikon, amellyel megjelolhetj
uk a mappak elemeit. Ha peldaul egy f
ajlt fontosnak tartunk, megjelolhetj
uk a Fontos matricaval, gy a
kovetkez
o eredmenyt erhetj
uk el: Fajl ikonja, amelyet a Fontos matricaval
jeloltek meg.
Tov
abbi tudnival
ok a matric
ak hozzaadasarol: Matrica hozzaadasa fajlokhoz vagy mapp
akhoz .
A k
ovetkez
o t
abl
azat a f
ajl ikonstrukt
urajat mutatja be:
Elem
Ler
as Fontos matrica.
Matrica. Ez a Fontos matrica. Fajl ikon.
Egy f
ajlt jelkepez
o ikon. Az ikonban lathato a fajl tartalmanak elonezete.
Az ikon kepal
ar
asa.
Az ikon kepal
ar
asa. A kepal
arasban megjelentendo informaciok testreszabhat
ok.

6.3. GNOME

175

A Nautilus tartalmaz alapertelmezett matricakat a kovetkezo elemtpusokhoz: * a szimbolikus kapocs matric

aj
at * a hozzaferesi jogosultsagokat jelolo
matricakat: + csak olvas
as + sem olvasasi, sem rasi jogosultsag
Az alapertelmezett matric
ak kinezete valtozhat a tema f
uggvenyeben. A
kovetkezo t
ablazat az alapertelmezett matricakat mutatja be, az Alapertelmezett temab
ol.
Alapertelmezett matrica
Leras Szimbolikus kapocs matrica.
Szimbolikus kapocs Csak olvashat
o jogosultsag matricaja.
csak olvas
as Se nem rhat
o, se nem olvashato jogosultsag matricaja.
sem olvas
asi, sem r
asi jogosults
ag
Navigacio a sz
amt
ogepen
Minden Nautilus-ablak egy f
ajl, mappa vagy FTP-hely tartalmat jelenti
meg. Ez a fejezet a k
ovetkez
oket rja le: * Hogyan jelents
unk meg elemeket
a Nautilus-ablakban. * Hogyan nyissunk meg fajlokat a Nautilus-ablakbol.
* Hogyan k
ozlekedj
unk a f
ajlok es mappak kozott a rendszeren. * Hogyan
erj
unk el FTP-helyeket.
Hogyan jelents
uk meg a saj
at mapp
ankat
A Nautilus Saj
at mappa ikonja.
A sajat mapp
ank megjelentesehez vegezz
unk el a kovetkezo m
uveletek barmelyiket: * Kattintsunk dupl
an a munkaasztalon talalhato Sajat mappa objektumra. * V
alasszuk ki egy Nautilus-ablak men
ujebol az UgrasKezdooldal
men
uelemet. * Kattintsunk egy Nautilus-ablak eszkozsoraban a Kezdooldal
gombra.
A Nautilus-ablak a Saj
at mappa elemeit tartalmazza. A nezet frisstesehez
kattintsunk a Frisstes gombra.
Mappa megjelentese
Mappa tartalm
at a k
ovetkez
o m
uveletek barmelyike segtsegevel jelenthetj
uk meg: * Kattintsunk dupl
an a mappara a nezetpanelen. * A Cmsav mezobe rjuk be a megjelentend
o mappa teljes eleresi u
tvonalat, majd
nyomjuk meg az Enter billenty
ut. A Cmsav mezo automatikusan kiegeszti
a bert u
tvonalat. Az u
tvonal begepelese kozben a Nautilus beolvassa a fajlrendszeren jelenlev
o mapp
akat. Ha eleg karaktert gepel
unk be az u
tvonalbol
ahhoz, hogy a program egyertelm
uen azonostsa a megjelentendo konyvtarat, a Nautilus kiegeszti a mappa nevet a Cmsav mezoben. * Hasznaljuk

176

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

Fa nezetet az oldalpanelben. Tovabbi tudnivalok: Az oldalpanel Fa nezetenek haszn

alata . * A Vissza es Elore gombok segtsegevel bongeszhet
unk
a kor
abban m
ar megjelentett mappak kozott.
Ha a jelenleg megjelentett mappa folott talalhato mappat szeretnenk megjelenteni, v
alasszuk ki a men
ubol az Ugras->Fel men
uelemet. Kattinthatunk az eszk
ozt
aron tal
alhat
o Fel gombra is.
A nezet frisstesehez kattintsunk a Frisstes gombra.
Ha nem tal
aljuk a mapp
at, amelyet meg szeretnenk jelenteni, hasznalhatjuk a F
ajlkeres
ot. A F
ajlkereso elindtasahoz valasszuk ki a M
uveletek>F
ajlok keresese men
upontot a GNOME men
upanelebol.
Az oldalpanel Fa nezetenek hasznalata
A Fa nezet fajlrendszeren tal
alhato fajlok hierarchikus szerkezetet mutatja.
A Fa nezet segtsegevel k
onnyen navigalhatunk a fajlrendszeren. A Fa nezet
megjelentesehez az oldals
avon, valasszuk a Fa elemet az oldalpanel tetejen
tal
alhat
o leg
ord
ul
o list
ab
ol.
A Fa nezetben a mapp
ak a k
ovetkezokeppen jelenhetnek meg:
Mappa allapota
Grafikus megjelentes
Bez
art mappa
Jobbra mutat
o nyl
Nyitott mappa
Lefele mutat
o nyl
7.2. t
ablazat - Fam
uveletek bemutatja, hogy milyen feladatok oldhatok meg
a Fa nezet segtsegevel, es hogy ezek hogyan vihetok veghez.
7.2. t
abl
azat - Fam
uveletek
Feladat
M
uvelet
A Fa megnyit
asa.
Valasszuk a Fa elemet az oldalpanel tetejen elhelyezkedo legord
ulo listabol.
A Fa bez
ar
asa.
Valasszunk egy m
asik elemet az oldalpanel tetejen elhelyezkedo legord
ulo
list
ab
ol.
Mappa megnyit
asa a Fa nezetben.
Kattintsunk a mappa mellett talalhato nylra a Fa nezetben.

6.3. GNOME

177

Mappa bez
ar
asa a Fa nezetben.
Kattintsunk a mappa mellett tal
alhat
o nylra a Fa nezetben.
Mappa tartalm
anak megjelentese a nezetpanelen.
Jelolj
uk ki a mapp
at a Fa nezetben.
Fajl tartalm
anak megjelentese a nezetpanelen.
Jelolj
uk ki a f
ajlt a Fa nezetben.
Beallthatjuk a Fa nezetet u
gy is, hogy ne jelentsen meg fajlokat. Tovabbi
tudnivalok: A nezetek be
allt
asa .
Fajlok megnyit
asa
Amikor megnyitunk egy f
ajlt, a Nautilus a fajlhoz rendelt alapertelmezett
m
uveletet hajtja vegre. Az alapertelmezett m
uvelet a kovetkezok egyike lehet: * Megjelent
o komponens segtsegevel megjelenti a fajl tartalmat a nezetpanelen. * Elindtja a f
ajl tpus
anak megfelelo alkalmazast es megnyitja
benne a f
ajlt.
A Nautilus a f
ajltpus meg
allapt
as
ahoz beolvassa a fajl elso sorat. Ha ebbol
nem allapthat
o meg a f
ajltpus, a Nautilus a fajl kiterjesztese alapjan dont.
Ha nem tal
aljuk a f
ajlt, amelyet meg szeretnenk nyitni, hasznalhatjuk a
Fajlkeres
ot. A F
ajlkeres
o elindt
as
ahoz valasszuk ki a M
uveletek->Fajlok
keresese men
upontot a GNOME men
upanelebol.
Fajlok megjelentese a nezetpanelen
A Nautilus tartalmaz megjelent
o komponenseket, ezek lehetove teszik,
hogy bizonyos f
ajltpusok tartalm
at a nezetpanelen jelents
uk meg. A megjelento komponensek a k
ovetkez
o f
ajltpusok eseten hasznalhatok: * egyszer
u
szoveges f
ajlok * PNG-f
ajlok * JPEG-fajlok
A nezetpanel frisstesehez v
alasszuk ki a Nezet->Frisstes men
uelemet. Egy
eppen bet
oltes alatt
all
o elem megjelentesenek lealltasahoz hasznaljuk a

Nezet ->Allj!
men
uelemet.
Amikor megjelent
o komponenst haszn
alunk egy fajl tartalmanak megtekintesehez, a komponens tov
abbi men
upontokat adhat a Nautilus men
uihez.
Az u
j men
upontok az adott f
ajltpusra jellemzoek. Peldaul egy PNG-fajl
megjelentesenel, a Szerkesztes men
u tartalmazza a t
ukrozes es forgatas
men
uelemeket is.
Egyes fajltpusok megjelentesenel hasznalhatjuk a Nautilus meretezo gombjait a tartalom meretenek megv
altoztatasahoz.
Az alapertelmezett m
uvelet vegrehajt
asa

178

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

Az alapertelmezett m
uvelet vegrehajtasahoz kattintsunk duplan a fajl ikonjara. Peldaul az egyszer
u sz
oveges dokumentumokhoz rendelt alapertelmezett m
uvelet a f
ajl tartalm
anak megjelentese a fajlnezo komponensben. Ebben az esetben az ikonra duplan kattintva megjelenthetj
uk a fajl tartalmat
a fajlnez
oben.
A f
ajlkezel
o be
allt
asait m
odosthatjuk u
gy is, hogy csak egyszer kelljen
kattintani a fajlra az alapertelmezett m
uvelet elindtasahoz. Tovabbi tudnival
ok: F
ajlok es mapp
ak be
alltasai .
Nem alapertelmezett m
uvelet vegrehajtasa a Megnyitas ezzel almen
u segtsegevel
Ha az alapertelmezett
ol elter
o m
uveletet szeretnenk egy fajlon vegrehajtani, a k
ovetkez
oket kell tenn
unk: 1. A nezetpanelon valasszuk ki a megfelel
o f
ajlt. V
alasszuk ki a F
ajl->Megnyitas ezzel men
upontot. Megnylik a
Megnyit
as ezzel almen
u. Ezen almen
u elemei megfelelnek a Fajltpusok es
programok be
allt
asi lehet
oseg kovetkezo reszeinek: + Alapertelmezett m
uvelet leg
ord
ul
o lista a F
ajltpus szerkesztese parbeszedablakban + Megjelento komponens leg
ord
ul
o lista a Fajltpus szerkesztese parbeszedablakban
2. V
alasszunk egy m
uveletet a Megnyitas ezzel almen
ubol.
M
as m
uveletek vegrehajt
asa f
ajlok megjelentesekor
Amikor egy f
ajl tartalm
at megjelentj
uk a nezetpanelen, az oldalpanelen
gombok t
unhetnek fel. Az 7.2. abra - Oldalpanel, amikor a nezetpanelen
sz
oveges f
ajlt jelent
unk meg. bemutatja az oldalpanelt, amikor a nezetpanelen egy sz
oveges f
ajl tartalma lathato.
7.2.
abra - Oldalpanel, amikor a nezetpanelen szoveges fajlt jelent
unk meg.
Oldalpanel. A k
ovetkez
o elemeket tartalmazza: a fajl ikonja, a fajlinformacio, a f
ajl matric
aja, Megnyitas ezzel: gedit gomb, Megnyit
as ezzel... gomb,
f
ulek.
A gombok sz
ama es az
altaluk vegrehajtott m
uveletek a Fajltpusok es
programok be
allt
asn
al megadott ertekektol f
ugg. A m
uveleteket az Alapertelmezett m
uvelet leg
ord
ul
o listaban allthatjuk be, a Fajltpusok es programok be
allt
as F
ajltpusok szerkesztese parbeszedablakan. Kattintsunk a
gombra a m
uvelet vegrehajtas
ahoz. Tegy
uk fel, hogy az egyszer
u szoveges dokumentumokhoz az a m
uvelet van hozzarendelve, hogy nyissa meg a
fajlt a gedit programban. Ha ez a m
uvelet definialva van, a Megnyitas ezzel: gedit gomb megjelenik az oldalpanelen. A fajl megnyitasahoz a gedit
alkalmaz
assal, kattintsunk a Megnyitas ezzel: gedit gombra.
Megjegyzes

6.3. GNOME

179

A m
uveletnek megfelel
o gomb nem jelenik meg az oldalpanelen, ha a m
uveletet kizartuk a k
ovetkez
o p
arbeszedablakok egyikenek segtsegevel: * Megnyitas mas alkalmaz
assal * Megnyit
as mas megjelentovel
A Kezdd itt! mappa haszn
alata
A Nautilus Kezdd itt! ikonja.
A Kezdd itt hely segtsegevel a k
ovetkezo parancsokat erhetj
uk el: *
Alkalmaz
asok Kattintsunk dupl
an az Alkalmazasokra a kulcsfontossag
u
GNOME-alkalmaz
asok eleresehez. Az Alkalmazasok men
ut a Fomen
u es a
Men
upanel segtsegevel is elerhetj
uk. * A munkaasztal bealltasai Kattintsunk dupl
an a Munkaasztal be
allt
asai elemre a munkaasztal testreszabasahoz. A Munkaasztal-be
allt
asok elerhetok az Alkalmazasok men
un kereszt
ul
is. * Alkalmazasok, melyekkel a rendszer kiszolgalo funkcioit allthatjuk be,
es tovabbi rendszerbe
allt
asokat v
alaszthatunk.
A Kezdd itt! helyet a k
ovetkez
okeppen erhetj
uk el: * A Nautilus ablakbol: Valasszuk az Ugr
as->Kezdd itt! elemet. A Kezdd itt! hely tartalma
megjelenik az ablakban. * A munkaasztal hattererol: Kattintsunk duplan
a munkaasztalon tal
alhat
o Kezdd itt! ikonra. A Kezdd itt! hely tartalma
megjelenik a Nautilus ablakban.
FTP-helyek elerese
A Nautilust haszn
alhatjuk FTP-helyek eleresehez is. FTP-helyhez valo kapcsolodashoz rjuk be az FTP-hely URL-jet a cmsavba, majd nyomjuk meg
az Enter gombot. Az FTP-k
onyvt
ar tartalma megjelenik a nezetpanelen.
Tavoli fajl m
asol
as
ahoz h
uzzuk a f
ajlt a celmappaba.
Ha olyan FTP-helyhez kv
anunk kapcsolodni, amelyhez azonosto es jelszo
megadasa sz
ukseges, a k
ovetkez
o alakban kell megadnunk a URL-t:
ftp:// felhaszn
al
onev : jelsz
o @ gepnev . tartomany
Az FTP nezet frisstesehez v
alasszuk ki a Nezet->Frisstes men
uelemet.
Egy eppen bet
oltes alatt
allo k
onyvt
arlista megjelentesenek lealltasahoz

hasznaljuk a Nezet->Allj!
men
uelemet.
Az Elozmenyek haszn
alata
A fajlkezel
o megjegyzi a megl
atogatott fajlok, mappak es FTP-kiszolgalok
helyet. Az el
ozmenyek list
aj
at haszn
alhatjuk, ha gyorsan vissza akarunk
terni egy kor
abban m
ar megjelentett elemhez. Az elozmenylista az utolso
tz megtekintett elemet tartalmazza. A kovetkezo bekezdesek azt mutatjak
be, hogy hogyan haszn
aljuk az el
ozmenyek listajat.
Az elozmenylista t
orlesehez v
alasszuk az Ugras->Elozmenyek torlese.
Navigacio az el
ozmenyek list
aj
aban az Ugras men
u hasznalataval

180

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

A kor
abban megtekintett elemek listajanak megjelentesehez nyissuk meg
az Ugr
as men
ut. Az el
ozmenyek listaja az Ugras men
u also reszen talalhato.
A list
aban tal
alhat
o elem megnyitasahoz valasszuk ki az elemet az Ugras
men
ub
ol.
Navig
acio az el
ozmenyek list
aj
aban az eszkoztar gombjainak hasznalataval
Amennyiben az eszk
ozt
aron talalhato gombok segtsegevel szeretnenk navig
alni az el
ozmenyek list
aj
aban, a kovetkezok egyiket tehetj
uk: * Az elozo
fajl, mappa vagy FTP-hely megnyitasahoz kattintsunk a Vissza gombra.
* A k
ovetkez
o f
ajl, mappa vagy FTP-hely megnyitasahoz kattintsunk az
Elore gombra. * Az el
oz
oleg megtekintett elemek megjelentesehez kattintsunk a Vissza gomb jobb oldal
an talalhato lefele mutato nylra. A lista egy
elemenek megnyit
as
ahoz kattintsunk az elemre. * A jelenleg megjelentett
elem utan megnyitott elemek listajat az Elore gomb jobb oldalan talalhato
lefele mutat
o nylra val
o kattintassal erhetj
uk el. A lista egy elemenek megnyit
as
ahoz kattintsunk az elemre.
Navig
aci
o az el
ozmenyek list
ajaban az oldalpanel Elozmenyek nezetenek
haszn
alat
aval.
Az El
ozmenyek nezet megjelentesehez az oldalsavon, valasszuk az Elozmenyek elemet az oldalpanel tetejen talalhato legord
ulo listabol. Az Elozmenyek lista az oldalpanelen az el
ozoleg megtekintett elemeket jelenti meg.
Az el
ozmenyek list
aj
aban szereplo elemek megjelentesehez kattintsunk az
elemre az El
ozmenyek list
an.
Konyvjelz
o letrehoz
asa a kedvenc helyekhez
A k
onyvjelz
oket a K
onyvjelzok men
ubol erhetj
uk el. A Konyvjelzok men
uh
oz hozz
aadhatjuk a Nautilusban leggyakrabban megjelentett cmeket.
Ezek lehetnek a f
ajlrendszeren talalhato mappak, fajlok vagy tavoli gepeken
talalhato FTP-helyek.
Konyvjelz
ok letrehoz
asa
Konyvjelz
o letrehoz
as
ahoz jelents
uk meg az adott elemet a nezetpanelen.
Valasszuk a K
onyvjelz
ok->K
onyvjelzo hozzaadasa men
uelemet.
Konyvjelz
ok szerkesztese
A k
onyvjelz
ok szerkesztesehez a kovetkezo lepeseket hajtsuk vegre: 1. Valasszuk a K
onyvjelz
ok->K
onyvjelzok szerkesztese men
uelemet. Megjelenik
a K
onyvjelz
ok szerkesztese p
arbeszedablak. 2. A konyvjelzok szerkesztesehez v
alasszuk ki a k
onyvjelz
ot a Konyvjelzo szerkesztese parbeszedablak bal
oldal
an. A k
onyvjelz
okkel kapcsolatos adatokat a Konyvjelzok szerkesztese
parbeszedablak jobb oldal
an, a kovetkezokeppen allthatjuk be:

6.3. GNOME

181

Parbeszedablak-elem Ler
as Nev Ezt a szovegdobozt a konyvjelzo nevenek
megadasara haszn
alhatjuk. Ez a nev jelenik meg a Konyvjelzok men
uben.
Cm Ebben a sz
ovegmez
oben adhatjuk meg a konyvjelzo eleresi u
tvonalat vagy URL-jet. 3. K
onyvjelz
o t
orlesehez jelolj
uk ki a konyvjelzot a bal
oldalon talalhat
o list
aban, majd nyomjuk meg a Torles gombot.
Fajlok es mapp
ak kezelese
Ez a fejezet a f
ajlokkal es mapp
akkal valo munka tudnivaloit rja le.
H
uzd-es-ejtsd a Nautilusban
A Nautilusban sok feladatot megoldhatunk a h
uzd-es-ejtsd technikaval. A
h
uzd-es-ejtsd m
uveletek sor
an az egermutato kinezete szolg
al informacioval
arrol, hogy eppen milyen m
uvelet is t
ortenik. 7.3. tablazat - H
uzd-es-ejtsd
a Nautilusban bemutatja a h
uzd-es-ejtsd m
uvelettel megvalosthato lehetosegeket. A t
abl
azatban azt is megtal
alhatjuk, hogy az egyes m
uveletekhez
milyen egermutat
o tartozik.
7.3. tablazat - H
uzd-es-ejtsd a Nautilusban
Feladat
M
uvelet
Egermutat
o
Elem athelyezese
H
uzzuk az elemet a celter
uletre.
athelyezes egermutato
Elem masol
asa
Fogjuk meg a m
asoland
o elemet, majd nyomjuk le es tartsuk nyomva a Ctrl
billenty
ut. H
uzzuk az elemet a celter
uletre. masolas egermutato
Szimbolikus kapocs letrehoz
asa egy elemre
Fogjuk meg az elemet, majd nyomjuk le es tartsuk nyomva a Ctrl - Shift
billenty
ukombin
aci
ot. H
uzzuk az elemet oda, ahol a kapcsot letre szeretnenk
hozni. szimbolikus kapocs egermutat
o
Kerdezze meg, hogy mit tegyen a h
uzott elemmel
Fogjuk meg az elemet, majd nyomjuk le es tartsuk nyomva az Alt billenty
ut.
H
uzzuk az elemet a celter
uletre. Engedj
uk fel az egergombot. Megjelenik

egy helyi men

u. V
alasszuk ki a k
ovetkezo men
uparancsok egyiket: * Athelyezes ide A celter
uletre helyezi az elemet. * Masolas ide A celter
uletre
masolja az elemet. * Kapcsol
as ide A h
uzott fajlra mutato szimbolikus kapcsot hoz letre a celter
uleten. * Be
allt
as hatterkent Ha a h
uzott elem kep,
a munkaasztalon be
alltja, hogy az adott kep legyen a munkaasztal tapetaja. Ezzel a paranccsal
allthatjuk be a munkaasztal vagy a nezetpanel
enytelenti a h
hatterkepet. * Megsem Erv
uzd-es-ejtsd m
uveletet.

182

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

kerd
ojel egermutat
o
Fajlok es mapp
ak kijel
olese
A Nautilusban t
obbfelekeppen is kijelolhet
unk fajlokat es mappakat. 7.4.
tabl
azat - Elemek kijel
olese a Nautilusban bemutatja az elemek kijeloleset
Nautilus-ablakban es a Nautilus altal vezerelt munkaasztalon.
7.4. t
abl
azat - Elemek kijel
olese a Nautilusban
Feladat
M
uvelet
Elem kijel
olese
Kattintsunk az elemre.
Egybef
ugg
o elemcsoport kijel
olese
Az ikonnezetben h
uzzunk egy kijelolo teglalapot a kijelolendo fajlok kore.
A listanezetben nyomjuk le es tartsuk nyomva a Shift billenty
ut. Kattintsunk a csoport els
o elemere, majd kattintsunk a csoport utolso elemere.
Tobb elem kiv
alaszt
asa
Nyomjuk meg es tartsuk nyomva a Ctrl billenty
ut. Kattintsunk a kijelolendo
elemekre.
A kijel
olesnek egy m
asik m
odja: nyomjuk le es tartsuk nyomva a Ctrl billenty
ut, majd h
uzzunk jel
ol
o teglalapot a kijelolendo elemek kore.
Minden elem kijel
olese egy adott mappaban
Valasszuk a Szerkesztes->Minden fajlt kijelol men
upontot.
Az elemhez rendelt alapertelmezett m
uvelet vegrehajtasahoz kattintsunk
dupl
an az elemre. A f
ajlkezel
o bealltasait modosthatjuk u
gy is, hogy csak
egyszer kelljen kattintani a f
ajlra az alapertelmezett m
uvelet elindtasahoz.
Tov
abbi tudnival
ok: F
ajlok es mappak bealltasai .
Fajl vagy mappa
athelyezese
A k
ovetkez
o resz a f
ajlok es mappak athelyezeset mutatja be.
H
uzzuk es ejts
uk a f
ajlt az celter
uletre a nezetpanelen
Fajl vagy mappa
athelyezesehez h
uzd-es-ejtsd m
uvelettel a kovetkezoket
ablak segtkell tenn
unk: 1. Nyissunk egy Nautilus-ablakot. A Fajl->Uj
segevel hozzunk letre egy m
asodik Nautilus ablakot. 2. Az egyik ablakban
jelents
uk meg azt a mapp
at, amelyben az athelyezendo fajlok talalhatok. A
masik ablakban jelents
uk meg a celmappat. 3. H
uzzuk at a kijelol fajlokat
az u
j hely
ukre, a m
asik ablakba.

6.3. GNOME

183

Amennyiben a kijel
olt f
ajlokat egy k
ozvetlen
ul a kiindulasi fajlok mappaja
alatt talalhat
o mapp
aba szeretnenk
athelyezni, nem sz
ukseges ket ablakot
hasznalnunk. A f
ajlokat egyszer
uen h
uzzuk ra az eredeti ablakban megtalalhato mappaikonra.
Kivagas es beillesztes u
j helyre
A mappakat vagy f
ajlokat kiv
aghatjuk az egyik mappabol es beilleszthetj
uk egy m
asik mapp
aba a k
ovetkez
okben lertak alapjan: 1. Jelolj
uk ki az
athelyezni kvant f
ajlokat vagy mapp
akat, majd valasszuk ki a SzerkesztesFajl kivag
asa men
upontot. 2. Nyissuk meg a celmappat, es valasszuk ki a
Szerkesztes->F
ajl beillesztese men
uelemet.
Fajl athelyezese a Fa nezet segtsegevel
uzhatjuk a f
Ath
ajlt vagy mapp
at a nezetpanelrol az oldalpanel Fa nezeteben
egy agra. Azt is megtehetj
uk, hogy az oldalpanelen a Fa nezet egyik fajljat
vagy mapp
aj
at a Fa m
asik helyere h
uzzuk at.
Fajl vagy mappa m
asol
asa
A kovetkez
o resz a f
ajlok es mapp
ak m
asolasat mutatja be.
H
uzzuk es ejts
uk a f
ajlt az celter
uletre a nezetpanelen
Fajlokat vagy mapp
akat a k
ovetkez
o lepesek segtsegevel masolhatunk: 1.
ablak segtsegevel hozzunk letre
Nyissunk egy Nautilus-ablakot. A F
ajlUj
egy masodik Nautilus-ablakot. 2. Az egyik ablakban jelents
uk meg azt a
mappat, amelyben a m
asoland
o f
ajlok talalhatok. A masik ablakban jelents
uk meg a celmapp
at. 3. Az egerrel fogjuk meg a masolando fajlt vagy
mappat, majd nyomjuk le es tartsuk nyomva a Ctrl billenty
ut. H
uzzuk a
fajlt vagy mapp
at az u
j helyere, a m
asik ablakba.
Amennyiben a kijel
olt f
ajlokat egy k
ozvetlen
ul a kiindulasi fajlok mappaja
alatt talalhat
o mapp
aba szeretnenk masolni, nem sz
ukseges ket ablakot
hasznalnunk. Fogjuk meg a f
ajlokat az eger segtsegevel, nyomjuk le es tartsuk nyomva a Ctrl billenty
ut. A f
ajlokat h
uzzuk az eredeti ablakban megtalalhato celmappa ikonj
ara.
Masolas es beillesztes u
j helyre
A fajlokat m
asolhatjuk a m
asol
as es beillesztes modszer segtsegevel is: 1.
Jelolj
uk ki a m
asoland
o f
ajlt vagy mappat, majd valasszuk ki a SzerkesztesFajl masol
asa men
uelemet. 2. Jelents
uk meg a Nautilusban a celmappat,
majd valasszuk ki a Szerkesztes->F
ajlok beillesztese men
uelemet.
Fajlok es mapp
ak kett
ozese
Ha masolatot szeretnenk keszteni egy az eppen megjelentett mappaban
talalhato f
ajlr
ol vagy mapp
ar
ol, a k
ovetkezo lepeseket kovethetj
uk: 1. Jelolj
uk ki a nezetpanelen a kett
ozend
o fajlt vagy mappat. 2. Valasszuk ki

184

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

a Szerkesztes->Kett
ozes men
uelemet. Egy masik modszer: jobb gombbal
kattintsunk a f
ajlra vagy mappara a nezetpanelen, majd valasszunk ki a
felbukkan
o men
ub
ol a Kett
ozes men
uelemet. A megjelentett mappaban
megjelenik a fajl vagy mappa masolata.
Mappa letrehoz
asa
Mapp
at a k
ovetkez
okeppen hozhatunk letre: 1. Jelents
uk meg azt a map
pat, amelyben letre szeretnenk hozni az u
j mappat. 2. Valasszuk a Fajl->Uj
mappa men
uelemet. Egy m
asik lehetoseg: jobb gombbal kattintsunk a ne mappa
zetpanelen a hatterre, es v
alasszuk ki a felbukkano men
ubol az Uj
men
uelemet. A megjelentett mappaban letrejon egy Nevtelen nev
u mappa.
A mappa neve ki van jel
olve. 3. Irjuk be a mappa nevet, es nyomjuk meg
az Enter billenty
ut.
Fajl
atnevezese
Fajlt vagy mapp
at a k
ovetkez
okeppen nevezhet
unk at: 1. Jelolj
uk ki az atnevezend
o f
ajlt vagy mapp
at a nezetpanelen. 2. Valasszuk ki a Szerkesztes
>Atnevez
es men
uelemet. M
asik megoldas: jobb gombbal kattintsunk a

fajlra vagy mapp

ara, es a felbukkano men
ubol valasszuk ki az Atnevez
es

men
upontot. A f
ajl vagy mappa neve ki van jelolve. 3. Irjuk be a mappa
vagy f
ajl u
j nevet, es nyomjuk meg az Enter billenty
ut.
Fajl vagy mappa
athelyezese a Kukaba
Fajlt vagy mapp
at a k
ovetkez
okeppen helyezhet
unk at a Kukaba: 1. Jelolj
uk ki a Kuk
aba doband
o f
ajlt vagy mappat a nezetpanelen. 2. Valasszuk

ki a Szerkesztes->Athelyez
es a kukaba men
upontot. Mas megoldas: jobb
gombbal kattintsunk a f
ajlra vagy mappara a nezetpanelen, majd valasszuk

ki a felbukkan
o men
ub
ol az Athelyez
es a kukaba lehetoseget.
Lehet
oseg
unk van arra is, hogy a kidobando fajlt a nezetpanelbol rah
uzzuk
a munkaasztalon tal
alhat
o Kuka ikonra.
Fajlok vagy mapp
ak t
orlese
Fajlok vagy mapp
ak t
orlesekor torolt fajl vagy mappa nem ker
ul at a Kukaba, hanem a f
ajlkezel
o vegervenyesen torli azt a fajlrendszerrol. A Torles
men
uelem csak akkor jelenik meg a men
ukben, ha az Olyan torles engedelyezese, amely megker
uli a kukat bealltas be van jelolve a Fajlkezelo
beallt
asai p
arbeszedablakban.
Fajlokat vagy mapp
akat a k
ovetkezokeppen torolhet
unk: 1. Jelolj
uk ki a
torlend
o f
ajlt vagy mapp
at a nezetpanelen. 2. Valasszuk ki a Szerkesztes>T
orles men
uelemet. M
asik megoldas: jobb gombbal kattintsunk a fajlra
vagy mapp
ara a nezet panelen, majd valasszuk ki a felbukkano men
ubol a
Torles lehet
oseget.

6.3. GNOME

185

Fajlra vagy mapp

ara mutat
o szimbolikus kapocs letrehozasa
A szimbolikus kapocs egy speci
alis f
ajltpus, amely egy masik mappara vagy
fajlra mutat. Amikor a szimbolikus kapcson vegrehajtunk egy m
uveletet, azt
valojaban azon a f
ajlon vagy mapp
an hajtjuk vegre, amelyre a kapocs mutat. Amikor azonban t
or
olj
uk a szimbolikus kapcsot, nem az altala mutatott
fajlokat, hanem csak a kapocs f
ajlt t
or
olj
uk.
Szimbolikus kapocs letrehoz
as
ahoz jel
olj
uk ki a fajlt vagy mappat, amelyre
a kapocs mutatni fog. V
alasszuk a Szerkesztes->Kapocs letrehozasa men
uelemet. A megjelentett mapp
aban letrejon a kijelolt fajlra vagy mappara
mutato kapocs.
Masik megold
as: fogjuk meg az egerrel a fajlt vagy mappat, nyomjuk le es
tartsuk nyomva a Ctrl - Shift billenty
ukombinaciot. H
uzzuk a fajlt abba a
mappaba, ahol a kapcsot szeretnenk elhelyezni.
Alapertelmezesben a Nautilus matric
aval jelzi, hogy melyik fajl szimbolikus
kapocsfajl.
Jogosults
agok m
odost
asa
A kovetkez
okeppen
allthatjuk
at a f
ajlok vagy mappak eleresi jogosultsagait: 1. Jel
olj
uk ki a m
odostand
o f
ajlt vagy mappat. 2. Valasszuk a Fajl>Tulajdons
agok men
uelemet. Megjelenik a Tulajdonsagok parbeszedablak.
3. Kattintsunk a Jogosults
agok f
ulre. A Jogosultsagok lapon a legord
ulo
listak es jel
ol
onegyzetek segtsegevel
allthatjuk at a jogosultsagokat. 4. A
Tulajdons
agok p
arbeszedablak bez
ar
as
ahoz kattintsunk a Bezaras gombra.
A Kuka haszn
alata
A Nautilus Kuka ikonja.
A kovetkezo elemeket helyezhetj
uk
at a Kukaba: * fajlokat * mappakat * a
munkaasztalon tal
alhat
o objektumokat
Ha vissza szeretnenk
alltani egy kor
abban Kukaba dobott fajlt, jelents
uk
meg a Kuka tartalm
at, es emelj
uk ki a fajlt a Kukabol. A Kuka u
rtesekor
annak tartalma vegervenyesen elvesz.
A Kuka tartalm
anak megjelentese
A Kuka tartalm
at a k
ovetkez
okeppen jelenthetj
uk meg: * A Nautilus ablakbol: Valasszuk az Ugr
as->Kuka men
uelemet. A Kuka tartalma megjelenik
az ablakban. * A munkaasztal h
atterer
ol: Kattintsunk duplan a munkaasztalon talalhat
o Kuka ikonra.
A Kuka ki
urtese
A Kukat a k
ovetkez
okeppen u
uk ki: * A Nautilus ablakbol: Varthetj
lasszuk ki a F
ajl->Kuka u
uelemet. * A munkaasztal hattererol:
rtese men

186

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

Jobb gombbal kattintsunk a munkaasztalon talalhato Kuka ikonra, majd

valasszuk ki a Kuka u
upontot a felbukkano men
ubol.
rtese men
Feljegyzesek f
uzese mapp
akhoz
Az oldals
av Jegyzetek nezetenek segtsegevel jegyzeteket adhatunk hozza
a mapp
akhoz. A k
ovetkez
okeppen hozhatunk letre u
j feljegyzest: 1. Jelents
uk meg a mapp
at a nezetpanelen. 2. Valasszuk a Jegyzetek elemet az
oldalpanel tetejen elhelyezked
o legord
ulo listabol. 3. Irjuk be a megjegyzest
az oldalpanelbe.
Parancsf
ajlok futtat
asa a Nautilusbol
A Nautilusnak van egy speci
alis mappaja, ahol a programjainkat tarolhatjuk. Ha egy vegrehajthat
o
allomanyt adunk ehhez a mappahoz, az megjelenik a Programok almen
uben. A program futtatasahoz v
alasszuk a Fajl>Programok men
upont al
ol a megfelelo programot.
Ha a parancsf
ajlt egy adott f
ajlon szeretnenk lefuttatni, valasszuk ki ezt
a f
ajlt a nezetpanelen. V
alasszuk ki a Fajl->Programok men
upont alol a
futtatand
o programot. Kiv
alaszthatunk egyszerre tobb fajlt is, ilyenkor a
programunk mindegyik f
ajl nevet megkapja parameterkent.
A parancsf
ajlok mappa tartalmanak megjelentesehez valasszuk Fajl>Programok->Programok mappa megnyitasa men
upontot.
Fajlok es mapp
ak kinezetenek modostasa
A Nautilus lehet
ove teszi, hogy testreszabjuk a fajlok es mappak kinezetet.
Ezt a fejezetet a Nautilus testreszabasanak szentelj
uk.
Matrica hozz
aad
asa f
ajlokhoz vagy mappakhoz
A f
ajlokat vagy mapp
akat a k
ovetkezokeppen belyegezhetj
uk meg: 1. Jelolj
uk ki az elemet, amelyre a matricat ragasztani szeretnenk. 2. Kattintsunk
az elemre az eger jobb gombj
aval, majd valasszuk ki a Tulajdonsagok men
upontot a felbukkan
o men
ub
ol. Megjelenik a Tulajdonsagok parbeszedablak.
3. Kattintsunk a Matric
ak f
ulre, ekkor megjelenik a Matricak lap. 4. Valasszunk ki egy matric
at. 5. A Tulajdonsagok parbeszedablak bezarasahoz
kattintsunk a Bez
ar
as gombra.
Fajl vagy mappa ikonj
anak megvaltoztatasa
A k
ovetkez
okeppen cserelhetj
uk le egy adott fajl vagy mappa ikonjat :
1. Jel
olj
uk ki a m
odostand
o fajlt vagy mappat. 2. V
alasszuk a Fajl>Tulajdons
agok men
uelemet. Megjelenik a Tulajdonsagok parbeszedablak.
3. A tulajdons
agok p
arbeszedablak Alap f
ulen kattintsunk az Egyeni ikon
kivalaszt
asa gombra. Megjelenik az Ikon kivalasztasa parbeszedablak. 4. Az
Ikon kiv
alaszt
asa p
arbeszedablakban valaszthatjuk ki a fajl vagy mappa u
j

6.3. GNOME

187

ikonjat. 5. A Tulajdons
agok p
arbeszedablak bezarasahoz kattintsunk a Bezaras gombra.
Ha egy adott f
ajltpushoz tartoz
o ikont szeretnenk lecserelni, hasznalhatjuk
a Fajltpusok es programok be
allt
ast. A Fajltpusok es programok ablak
megnyitas
ahoz, v
alasszuk ki az AlkalmazasokMunkaasztal bealltasaiHaladoFajltpusok es programok men
upontot.
Ha vissza szeretnenk terni a saj
at testreszabott ikonunkrol a Fajltpusok es
programok be
allt
asn
al megadott
altalanos ikonhoz, jobb gombbal kattintsunk az ikonra, es a felbukkan
o men
ubol valasszuk az Egyeni ikon eltavoltasa men
upontot. M
as megold
as: a Tulajdonsag parbeszedablak Alap f
ulen
kattintsunk az Egyeni ikon elt
avolt
asa gombra.
Elemek meretenek m
odost
asa a nezetben
A nezetpanelem megjelen
o elemek meretet megvaltoztathatjuk. A meretet
akkor modosthatjuk, ha a nezet f
ajlt vagy mappat jelent meg. Az elemek meretet a k
ovetkez
okeppen m
odosthatjuk: * Az elemek nagytasahoz
valasszuk ki a NezetNagyt
as men
upontot. * Az elemek kicsinytesehez valasszuk ki a NezetKicsinytes men
upontot. * Ha az elemeket eredeti meret
ukre szeretnenk vissza
alltani, v
alasszuk a NezetNormal meret men
upontot.
Az elemek meretenek megv
altoztat
as
ara hasznalhatjuk az eszkoztaron talalhato meretez
o gombokat. 7.5. t
abl
azat - Meretezogombok bemutatja a
meretezogombok haszn
alat
at.
7.5. tablazat - Meretez
ogombok
Gomb
Gomb neve
Leras Kicsinytes gomb
Kicsinytes gomb
Kattintsunk erre a gombra, ha kicsinyteni szeretnenk a nezetben az elemek
meretet. Norm
al meret gomb
Normal meret gomb
Kattintsunk erre a gombra, ha eredeti meret
ukben szeretnenk latni az elemeket. Nagyt
as gomb
Nagytas gomb
Kattintsunk erre a gombra, ha n
ovelni szeretnenk a nezetben megjeleno
elemek meretet.
A Nautilus megjegyzi, hogy egy adott mappanal milyen meretbealltast
hasznaltunk. A k
ovetkez
o alkalommal, amikor megjelentj
uk a mappat, az

188

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

elemek a kor
abban be
alltott merettel jelennek meg. Mas szoval, amikor
at
alltjuk az elemek meretet egy mappaban, a mappat szabjuk testre, hogy
az egy adott merettel jelentse meg az elemeket. Ahhoz, hogy a meretet
vissza
alltsuk a be
allt
asokn
al meghatarozott ertekre, valasszuk ki a Nezet>Nezet vissza
allt
asa az alapertelmezettre men
upontot.
Nezetek hasznalata f
ajlok es mappak megjelentesehez
A Nautilus t
obb m
odot is kn
al a fajlok tartalmanak megtekintesehez. A Nautilusban talalhat
ok megjelento komponensek, ezek lehetove teszik, hogy
bizonyos tpus
u f
ajlokat a nezetpanelen jelents
unk meg. Peldaul a weboldal
nez
ovel HTML-f
ajlokat jelenthet
unk meg a nezetpanelben. A szovegnezovel sz
ovegf
ajlokat tekinthet
unk meg a nezetpanelben.
A Nautilusszal megnyithatjuk a fajlokat a megfelelo alkalmazassal is. Tovabbi tudnival
ok: F
ajlok megnyitasa .
A Nautilus tartalmaz tov
abbi nezeteket, ezek segtsegevel az egyes mappak
tartalm
at k
ul
onb
oz
okeppen jelenthetj
uk meg. Peldaul mappak tartalmanak megjelentesehez a k
ovetkezo nezettpusokat hasznalhatjuk: * Ikonnezet A mappa elemeit ikonkent jelenti meg. 7.1. abra - Mappa tartalma
Nautilus-ablakban bemutatja az ikonnezetet. * Listanezet A mappa elemeit list
aban jelenti meg. 7.3.
abra - Nautilus-ablak, listanezet bemutatja
a listanezetet. 7.3.
abra - Nautilus-ablak, listanezet Nautilus-ablak, amint
egy mappa tartalm
at jelenti meg listanezetben.
A Nezet men
u segtsegevel v
alaszthatunk megjelentesi modot a mappakhoz es f
ajlokhoz. Haszn
alhatjuk tovabba a Nezet mint... legord
ulo listat
ugyanerre a celra. Mappa megjelentesenel, megadhatjuk, hogy az elemek
milyen sorrendben jelenjenek meg. Az elemek meretet a nezet men
ubol modosthatjuk. A k
ovetkez
o bekezdesek azt rjak le, hogy hogyan tudunk az
ikonnezettel, a listanezettel es a fajlok nezeteivel dolgozni.
Nezet kiv
alaszt
asa
Valasszuk ki a nezettpust a Nezet men
ubol.
M
as megoldas: v
alasszuk ki a Nezet ->Nezet mint... men
uelemet. Valasszuk
ki a megfelel
o nezetet a Megnyitas mas megjelentovel parbeszedablakon,
majd kattintsunk a Kiv
alaszt
as gombra.
A nezet tpus
at a Nezet mint... legord
ulo listabol is kivalaszthatjuk. A Nezet
mint... leg
ord
ul
o lista a cms
av jobb oldalan talalhato.
M
as-m
as mapp
akat m
as-m
as nezetekben is megjelenthet
unk. A Nautilus
megjegyzi, hogy egy adott mappahoz milyen nezetet rendelt
unk. A kovetkez
o alkalommal, amikor megjelentj
uk a mappat, a Nautilus a korabban

6.3. GNOME

189

megadott nezetet alkalmazza. Ahhoz, hogy a nezetet visszaalltsuk a bealltasoknal meghat

arozott ertekre, v
alasszuk ki a Nezet->Nezet visszaalltasa
az alapertelmezettre men
upontot.
Fajlok rendezese ikonnezetben
Amikor a mappa tartalm
at ikonnezetben jelentj
uk meg, megadhatjuk, hogy
a nezet hogyan rendezze az elemeket. A rendezes megadasahoz valasszuk
a NezetElemek rendezese men
upontot. Az Elemek rendezese almen
u a kovetkezo lehet
osegeket tartalmazza: * A felso resz tartalmaz egy lehetoseget,
amely segtsegevel kezzel rendezhetj
uk el fajljainkat. * A kozepso resz olyan
lehetosegeket tartalmaz, amelyek lehetove teszik az automatikus rendezest.
* Az also reszben tal
alhat
o lehet
osegek segtsegevel befolyasolhatjuk az elemeket rendezeset a nezetben.
Az almen
ub
ol v
alasszuk a megfelel
o lehetoseget. A lehetosegeket a kovetkezo tablazat rja le:
Lehetoseg
Leras
Kezzel
Lehetove teszi, hogy kezzel rendezgess
uk a nezetben az elemeket. Fogjuk
meg a mapp
akat es f
ajlokat, es h
uzzuk ezeket tetszoleges helyre a nezeten
bel
ul.
Nev alapjan
Ennek hat
as
ara a Nautilus
abecesorrendbe rendezi a fajlokat. A rendezes
nem veszi figyelembe a kis- es nagybet
uk kozott k
ulonbseget. Ha bealltottuk, hogy a Nautilus a rejtett f
ajlokat is jelentse meg, ezek jelennek meg
utoljara.
Meret alapj
an
Ennek hat
as
ara a nezet meret
uk alapj
an rendezi az elemeket, a nagyobbakat
jelenti meg el
ol. Meret szerinti rendezesnel a mappak az alapjan rendezodnek, hogy h
any elemet tartalmaznak. A mappak sorrendje nem a benn
uk
talalhato elemek
osszmerete alapj
an d
ol el.
Tpus alapj
an
Ennek hat
as
ara a nezet f
ajltpus alapj
an rendezi abecesorrendbe a fajlokat.
A rendezes a F
ajltpusok es programok bealltasnal talalhato MIME-tpus
lerasat veszi alapul. A MIME-tpus azonostja a fajl form
atumat, es lehetove teszi az alkalmaz
asok sz
am
ara, hogy elolvassak a fajlt. Peldaul egy
levelezoprogram az image/png MIME-tpus alapjan felismerheti, hogy a levelhez egy PNG-kep van csatolva.

190

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

M
odost
as d
atuma alapj
an
Ennek hat
as
ara a nezet az utolso modostas datuma alapjan rendezi az
elemeket. A legut
obb m
odostott elem ker
ul elore a listaba.
Matric
ak alapj
an
Ennek hat
as
ara az elemek a r
ajuk ragasztott matricak alapjan ker
ulnek
rendezesre. A rendezes a matricak nevet veszi alapul. A matrica nelk
uli
elemek ker
ulnek a lista vegere.
Szorosabb elrendezes
Ennek hat
as
ara az ikonok k
ozelebb ker
ulnek egymashoz a nezetben.
Fordtott sorrend
Ennek hat
as
ara a feljebb ismertetett rendezesek alapertelmezett sorrendje
megfordul. Ha peld
aul
abecesorrendbe rendezt
uk a fajlokat es kijelolj
uk a
Fordtott sorrend lehet
oseget, a fajlok fordtott abecesorrendben jelennek
meg.
A Nautilus megjegyzi, hogy egy adott mappaban milyen rendezest alkalmaztunk. A k
ovetkez
o alkalommal, hogy megjelentj
uk a mappat, a nezet
a kor
abban megadott rendezest alkalmazza. Maskepp megfogalmazva, amikor
at
alltjuk az elemek rendezeset egy mappaban, a mappat szabjuk testre,
hogy az egy adott sorrendben jelentse meg az elemeket. Ahhoz, hogy az
elrendezest vissza
alltsuk a be
alltasoknal meghatarozott ertekre, valasszuk
ki a Nezet->Nezet vissza
alltasa az alapertelmezettre men
upontot.
Ikon ny
ujtasa ikonnezetben
Ikonnezetben megv
altoztathatjuk az elemet jelkepezo ikon meretet. Az
ikont a k
ovetkez
okeppen ny
ujthatjuk: 1. Jobb gombbal kattintsunk az atmeretezend
o elemre, majd v
alasszuk ki az Ikon szeth
uzasa lehetoseget a
felbukkan
o men
ub
ol. Az elem kor
ul megjelenik egy teglalap, minden sarkan van egy foganty
u. 2. Ragadjuk meg az egyik foganty
ut, es h
uzzuk szet
az ikont a kvant meretre. Az eredeti meret visszaalltasahoz hasznaljuk a
jobbgombos men
uben tal
alhat
o Ikon eredeti meretenek visszaalltasa lehetoseget.
A munkaasztalon tal
alhat
o ikonokat is szeth
uzhatjuk.
Nezet viselkedesenek m
odost
asa
A nezetek viselkedesenek m
odostasara a kovetkezo lehetosegeink vannak: *
Megadhatjuk, hogy a nezet alapertelmezett az adott fajlhoz vagy mappahoz.
* Megadhatjuk, hogy a nezet alapertelmezett az adott fajltpushoz vagy
minden mapp
ahoz. * Megadhatjuk, hogy a nezet jelenjen meg a Nezet mint
... almen
uben egy adott f
ajl vagy mappa eseten. * Megadhatjuk, hogy a

6.3. GNOME

191

nezet jelenjen meg a Nezet mint ... almen

uben egy adott fajltpus vagy
minden mappa eseten. * Megadhatjuk, hogy a nezet ne jelenjen meg a
Nezet mint ... almen
uben egy adott f
ajl vagy mappa eseten.
A nezet viselkedeset a k
ovetkez
o m
odon modosthatjuk: 1. Valasszuk ki a
Nezet->Nezet mint... men
upontot. Megjelenik a Megnyitas mas megjelentovel parbeszedablak. 2. V
alasszuk ki a modostani kvant nezetet az ablakban talalhat
o t
abl
azatb
ol. 3. Kattintsunk a Modostas gombra. Megjelenik
a Modost
as p
arbeszedablak. A k
ovetkezo tablazat a Modostas parbeszedablak lehet
osegeit mutatja be:
Lehetoseg Ler
as elemtpus elemek eseten vegye bele a men
ube Valasszuk
ezt a lehet
oseget, ha ehhez az elemtpushoz meg szeretnenk jelenteni ezt
a nezetet a Nezet mint... almen
uben. elemtpus elemek eseten legyen alapertelmezett V
alasszuk ezt a lehet
oseget, ha ehhez az elemtpushoz ezt a
nezetet szeretnenk alapertelmezettkent hozzarendelni. Csak elemnev elemek eseten vegye bele a men
uben V
alasszuk ezt a lehetoseget, ha csak
ennek az egy elemnek a Nezet mint... almen
ujeben szeretnenk megtalalni
ezt a nezetet. Csak elemnev elemek eseten legyen alapertelmezett Valasszuk
ezt a lehetoseget, ha azt szeretnenk, hogy ennek az egy elemnek ez legyen
az alapertelmezett nezete. Ne vegye bele a men
ube elemtpus elemek eseten Valasszuk ezt a lehet
oseget, ha el szeretnenk tavoltani ezt a nezetet
az adott tpus
u elemek Nezet mint... almen
ujebol. 4. Kattintsunk az OK
gombra, majd kattintsunk a Megsem gombra a Megnyitas mas megjelentovel parbeszedablak bez
ar
asahoz.
Megjegyzes
A fajltpusokhoz rendelt m
uveleteket a Fajltpusok es programok bealltasnal is modosthatjuk. A F
ajltpusok es programok bealltas megnyitasahoz
kattintsunk az Ugr
as ide gombra.
M
uveletek hozz
arendelese f
ajlokhoz
Amikor megnyitunk egy f
ajlt, a Nautilus a fajlhoz rendelt alapertelmezett
m
uveletet hajtja vegre. A Fajltpusok es programok bealltas tartalmazza
a fajltpusokat, a hozz
ajuk tartoz
o kiterjeszteseket es alapertelmezett m
uveleteket. Ez a t
abl
azat azt foglalja
ossze, hogy mi tortenik, amikor duplan
kattintunk egy f
ajlra a Nautilusban.
A Nautilusszal is
at
allthatjuk, hogy egy adott fajlhoz vagy fajltpushoz
milyen m
uvelet tartozzon.
A Fajltpusok es programok be
allt
assal a kovetkezo feladatokat oldhatjuk
meg: * Az adott f
ajltpushoz tartoz
o alapertelmezett m
uveletet megadasa.
Az alapertelmezett m
uveletet m
odosthatjuk is a Nautilusbol. * Egy fajltpust egy vagy t
obb alkalmaz
ashoz t
arsthatunk. Az alapertelmezett m
uvelet

192

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

lehet peld
aul a f
ajl megnyit
asa a fajl tpusahoz rendelt alkalmazasok valamelyikevel. * Egy f
ajltpust egy vagy tobb megjelentohoz tarsthatunk. Az
alapertelmezett m
uvelet lehet peldaul a fajl megnyitasa a fajl tpusahoz
rendelt megjelent
ok valamelyikevel. * Fajlkiterjesztesek es MIME-tpusok
osszerendelese. A MIME-tpus hatarozza meg a fajl formatumat, az internetes b
ongesz
ok es levelez
oprogramok ez alapjan dontik el, hogy hogyan
jelentsek meg a f
ajlt.
M
uveletek m
odost
asa
M
odosthatjuk a f
ajlhoz vagy f
ajltpushoz rendelt m
uveletet. A kovetkezo
lehet
osegek vannak: * Megadhatjuk, hogy a m
uvelet alapertelmezett legyen
az adott f
ajlhoz. * Megadhatjuk, hogy a m
uvelet alapertelmezett legyen az
adott f
ajltpushoz. * Megadhatjuk, hogy a m
uvelet jelenjen meg az adott
fajl Megnyit
as ezzel... almen
ujeben. * Megadhatjuk, hogy a m
uvelet jelenjen
meg az adott f
ajltpus Megnyit
as ezzel... almen
ujeben. * Megadhatjuk, hogy
a m
uvelet ne jelenjen meg az adott fajltpus Megnyitas ezzel... almen
ujeben.
A m
uveletek m
odost
as
ahoz a kovetkezoket kell tenn
unk: 1. A nezetpanelen v
alasszuk ki a f
ajlt, amelynek modostani szeretnenk a m
uveleteit. Ha
egy f
ajltpushoz tartoz
o m
uveletet szeretnenk modostani, valasszunk egy
megfelel
o tpus
u f
ajlt. 2. V
alasszuk ki a Fajl->Megnyitas ezzel men
upontot. A k
ovetkez
o lepesek k
oz
ul hajtsunk vegre egyet: + Valasszuk ki a Mas
alkalmaz
as men
upontot. Megjelenik a Megnyitas mas alkalmazassal parbeszedablak. + V
alasszuk ki a Mas megjelento men
upontot. Megjelenik a
Megnyit
as m
as megjelent
ovel parbeszedablak. 3. A tablazatbol valasszuk
ki az alkalmaz
ast vagy nezetet, melynek viselkedeset modostani szeretnenk.
4. Kattintsunk a M
odost
as gombra. Megjelenik a Modost
as parbeszedablak. A k
ovetkez
o t
abl
azat a M
odostas parbeszedablak lehetosegeit mutatja
be:
Lehet
oseg Ler
as f
ajltpus elemek eseten vegye bele a men
ube Valasszuk
ezt a lehet
oseget, ha ehhez a f
ajltpushoz ezt a alkalmazast vagy megjelent
ot meg szeretnenk tal
alni a Megnyitas ezzel almen
uben. fajltpus elemek
eseten legyen alapertelmezett Valasszuk ezt a lehetoseget, ha ehhez a fajltpushoz ezt a alkalmaz
ast vagy megjelentot szeretnenk alapertelmezettkent
hozz
arendelni. Csak f
ajlnev elemek eseten vegye bele a men
uben Valasszuk
ezt a lehet
oseget, ha ehhez a f
ajlhoz ezt a alkalmazast vagy megjelentot
meg szeretnenk tal
alni a Megnyitas ezzel almen
uben, de a tobbi hasonlo
tpus
u fajl eseten nem. Csak f
ajlnev elemek eseten legyen alapertelmezett
Valasszuk ezt a lehet
oseget, ha ehhez a fajlhoz ezt a alkalmazast vagy megjelent
ot szeretnenk alapertelmezettkent hozzarendelni, de a tobbi hasonlo
tpus
u f
ajl eseten nem. Ne vegye bele a men
ube fajltpus elemek eseten
Valasszuk ezt a lehet
oseget, ha ennel a fajltpusnal nem szeretnenk ezt a

6.3. GNOME

193

alkalmazast vagy megjelent

ot megtal
alni a Megnyitas ezzel almen
uben. 5.
Kattintsunk az OK gombra, majd kattintsunk a Megsem gombra a parbeszedablak bezar
as
ahoz.
Megjegyzes
A fajltpusokhoz rendelt m
uveleteket a Fajltpusok es programok bealltasnal is modosthatjuk. A F
ajltpusok es programok bealltas megnyitasahoz
kattintsunk az Ugr
as ide gombra.
A Nautilus testreszab
asa
A fajlkezel
o igenyeink es zles
unk szerint testreszabhato. A fejezet a fajlkezelo testreszab
as
at mutatja be.
Bealltasok
A Fajlkezel
o be
allt
asai p
arbeszedablak segtsegevel allthatjuk be a fajlkezelo tulajdons
agait. A F
ajlkezel
o be
alltasai parbeszedablak megjelentesehez valasszuk a Szerkesztes->Be
allt
asok men
upontot.
A beallt
asok az al
abbi kateg
ori
akra oszlanak: * nezetek alapertelmezett
bealltasai * a f
ajlok, mapp
ak, vegrehajthato szovegfajlok es a Kuka viselkedese * az ikonal
ar
asokon megjelen
o adatok * a fajlkezelo teljestmenyet
befolyasolo el
onezeti be
allt
asok
A nezetek be
allt
asa
Megadhatjuk az alapertelmezett nezetet, es modosthatjuk a rendezesi, valamint a megjelentesi be
alltasokat. Megadhatjuk az ikonnezet es a listanezet alapertelmezett be
allt
asait is. Az alapertelmezett nezet megadasahoz
valasszuk a Szerkesztes->Be
allt
asok men
upontot. A Fajlkezelo bealltasai
parbeszedablakban kattintsunk a Nezetek f
ulre. Ekkor megjelenik a Nezetek
lap.
7.6. tablazat - Nezetek be
allt
asai felsorolja a modosthato nezetbealltasokat.
7.6. tablazat - Nezetek be
allt
asai
Parbeszedablak-elem
Leras
mappak megjelentese mint
Uj
Itt hatarozhatjuk meg a mapp
ak alapertelmezett nezetet. Amikor megnyitunk egy u
j mapp
at az ebben a nezetben jelenik meg.
Elemek rendezese
Itt hatarozhatjuk meg a mapp
ak elemeinek alapertelmezett rendezeset.
Mappak mindig a f
ajlok el
ott

194

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

Valasszuk ezt a lehet

oseget, ha rendezesnel a mappakat a fajlok elott szeretnenk talalni.
Rendezes fordtott sorrendben
Itt hat
arozhatjuk meg, hogy a mappaban megjeleno elemek az alapertelmezett rendezesi sorrendhez kepest fordtott sorrendben jelenjenek meg. Ha
kijel
olj
uk ezt a lehet
oseget, az Elemek rendezese legord
ulo listabol kivalasztott rendezes sorrendjet megfordtjuk. Ha peldaul a Nev alapjan lehetoseg
van kiv
alasztva, az elemek fordtott bet
urendben jelennek meg.
Rejtett f
ajlok es biztons
agi mentesek megjelentese
Valasszuk ezt a lehet
oseget, ha a nezetpanelen meg szeretnenk jelenteni a
rejtett f
ajlokat es a f
ajljainkrol kesz
ult biztonsagi masolatokat is. A rejtett
fajlok nevenek els
o karaktere a pont (.). A biztonsagi masolat nevenek utolso
karaktere a hull
amvonal ( ).
Alapertelmezett nagyt
as
Ikonnezet es listanezet. Itt hat
arozhatjuk meg, hogy a mappa elemei milyen nagyt
asban jelenjenek meg. A nagytas hatarozza meg a mappaban
megjelen
o elemek meretet.
Szorosabb elrendezes haszn
alata
Ha ezt a lehet
oseget v
alasztjuk, a mappa elemei kozelebb ker
ulnek egymashoz az ikonnezetben.
Kezi elrendezes haszn
alata.
Valasszuk ezt a lehet
oseget, ha az ikonnezetben kezzel szeretnenk elrendezni
az elemeket.
Csak mapp
ak mutat
asa
Ha ezt a lehet
oseget kijel
olj
uk, a Fa nezetben csak mappak jelennek meg.
Fajlok es mapp
ak be
allt
asai
A f
ajlok es mapp
ak be
allt
asaihoz valasszuk a Szerkesztes->Bealltasok men
upontot. A F
ajlkezel
o be
allt
asai parbeszedablakban kattintsunk a Fajlok
es mapp
ak f
ulre. Ekkor megjelenik a Fajlok es mappak lap.
7.7. t
abl
azat - F
ajlok es mapp
ak bealltasai felsorolja a fajlok es mappak
beallt
asi lehet
osegeit
7.7. t
abl
azat - F
ajlok es mapp
ak bealltasai
Lehet
oseg
Ler
as
Minden f
ajl vagy mappa megnyitasa u
j ablakban

6.3. GNOME

195

Valasszuk ezt a lehet

oseget, ha minden mappa es fajl megnyitasakor u
j
ablakot szeretnenk.
Elemek aktival
asa egy kattint
assal
Valasszuk ezt a lehet
oseget, ha az alapertelmezett m
uveletet szeretnenk
vegrehajtatni a f
ajlkezel
ovel, amikor egy elemre kattintunk. Amikor ez a
bealltas ervenyben van, es az egermutatot a az elemre helyezz
uk, az elem
cme alah
uzva jelenik meg.
Elemek aktival
asa dupla kattint
assal
Valasszuk ezt a lehet
oseget, ha az alapertelmezett m
uveletet dupla kattintassal szeretnenk elindtani.
Vegrehajthat
o sz
ovegf
ajlok futtat
asa kattintaskor
Valasszuk ezt a lehet
oseget, ha kattint
as hatasara futtatni szeretnenk a vegrehajthat
o f
ajlokat. Vegrehajthat
o f
ajl lehet peldaul egy parancsallomany.
Vegrehajthat
o sz
ovegf
ajlok megtekintese kattintaskor
Valasszuk ezt a lehet
oseget, ha meg szeretnenk jelenteni a vegrehajthato
fajlok tartalm
at, futtat
as helyett.
Kerdezd meg minden alkalommal
Valasszuk ezt a lehet
oseget, ha a vegrehajthato fajl kivalasztasakor egy
megerostest ker
o p
arbeszedablakot szeretnenk latni. A parbeszedablak
megkerdezi, hogy futtatni vagy megtekinteni akarjuk-e a fajlt.
Kerdezes a kuka u
ajlok t
orlese elott
rtese vagy a f
Valasszuk ezt a lehet
oseget, ha a Kuka u
rtese vagy fajlok torlese elott
figyelmeztet
ou
zenetet szeretnenk kapni.
Olyan Torles parancs engedelyezese, amely megker
uli a Kukat
Valasszuk ezt a lehet
oseget, ha hozz
a szeretnenk adni a Torles parancsot
a kovetkez
o men
ukh
oz: * A Szerkesztes men
uhoz. * Ahhoz a felbukkano
men
uhoz, amely f
ajlra, mapp
ara vagy munkaasztalikonra valo kattintaskor
valik lathat
ov
a.
A Torles men
uelem haszn
alatakor a f
ajlok azonnal es vegervenyesen torlodnek a fajlrendszerr
ol.
Az ikonfeliratok be
allt
asai
Az ikonfeliraton tal
alhat
o az ikonnezetben megjeleno fajl vagy mappa neve.
Az ikonfelirat h
arom tov
abbi adatot tartalmazhat. Ezek az adatok a fajlnev
alatt jelennek meg. Norm
alis esetben csak egy adat lathato, de ahogy felnagytjuk az ikonokat a nezetben, egyre reszletesebb informaciokat tudhatunk

196

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

meg. Testreszabhatjuk, hogy milyen adatok jelenjenek meg az ikonfeliratban.

Az ikonfeliratok viselkedesenek bealltasahoz valasszuk ki a Szerkesztes>Be
allt
asok men
upontot. A F
ajlkezelo bealltasai parbeszedablakban kattintsunk a F
ajlok es mapp
ak f
ulre. Ekkor megjelenik a Fajlok es mappak
lap.
A megjelentend
o adatokat a h
arom legord
ulo lista segtsegevel allthatjuk
be. Az elsot az els
ob
ol, a m
asodikat a masodikbol es gy tovabb. A kovetkezo
tabl
azat o
unk meg:
sszefoglalja, hogy milyen adatokat jelenthet
Inform
aci
o
Ler
as
Meret
Az elem meretenek megjelentese
Tpus
Az elem MIME-tpus
anak ler
asa. Ez a Fajltpusok es programok bealltasnal tal
alhat
o.
M
odost
as d
atuma
Az elem utols
o m
odost
as
anak datuma.
Hozz
aferes d
atuma
Az utols
o eleres d
atum
at jelenti meg.
Tulajdonos
Az elem tulajdonos
at jelenti meg.
Csoport
Az elem tulajdonos
anak csoportjat jelenti meg.
Jogosults
agok
Az elem jogosults
agait jelenti meg. Peldaul: -rwxrw-r .
Okt
alis jogosults
agok
Az elem jogosults
agait jelenti meg, oktalis formatumban. Peldaul: 764 .
MIME-tpus
Az elem MIME-tpus
at jelenti meg.
Nincs
Nem jelent meg tov
abbi adatot az elemrol.
Az el
onezet be
allt
asai

6.3. GNOME

197

A fajlkezel
o rendelkezik bizonyos el
onezeti funkciokkal. Az elonezeti funkciok hatassal lehetnek a f
ajlkezel
o v
alaszsebessegere, amellyel a kereseinkre
reagal. Egyes lehet
osegeket be lehet u
gy alltani, hogy ez gyorstson a fajlkezelo m
uk
odesen. A k
ovetkez
o t
abl
azat a m
ukodest gyorsto lehetosegeket
foglalja ossze:
Lehetoseg
Leras
Mindig
A m
uveletet helyi es t
avoli f
ajlokon egyarant vegrehajtja.
Csak helyi f
ajlok
Csak helyi f
ajlokon hajtja vegre a m
uveletet.
Soha
Sohasem hajtja vegre a m
uveletet.
Az elonezet be
allt
asaihoz v
alasszuk a Szerkesztes->Bealltasok men
upontot. A Fajlkezel
o be
allt
asai p
arbeszedablakban kattintsunk a Elonezet
f
ulre. Ekkor megjelenik a El
onezet lap.
7.8. tablazat - El
onezet be
allt
asai felsorolja a modosthato elonezetbealltasokat.
7.8. tablazat - El
onezet be
allt
asai
Parbeszedablak-elem
Leras
Szoveg mutat
asa az ikonokban
A szovegf
ajl ikonj
aban l
athat
o sz
ovegelonezet megjelentesehez valasszuk ki
a megfelel
o lehet
oseget.
Belyegkepek megjelentese
Az belyegkepek megjelentesehez v
alasszuk ki a megfelel
o lehetoseget. A
fajlkezelo minden kepet tartalmaz
o mappaban letrehoz egy .thumbnails
mappat, es ebben t
arolja az belyegkepeket.
Csak az ennel kisebb f
ajlokhoz
Itt adhatjuk meg a f
ajlmeret fels
o korlatjat, amely meghaladasa eseten a
fajlkezelo m
ar nem keszt belyegkepet.
Hangfajlok el
onezete
A hangfajlok el
onezetehez v
alasszuk ki a megfelelo lehetoseget.
Elemek szam
anak megjelentese

198

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

A mappaelemek sz
am
anak megjelentesehez valasszuk ki a megfelelo beallt
ast.
Hatter megv
altoztat
asa
A Nautilusban tal
alhat
ok h
atterkepek, ezek segtsegevel testreszabhatjuk a
kovetkez
o elemek kinezetet: * a Nautilus munkaasztal hattere * oldalpanel
* nezetpanel * panelek, kiveve a men
upanelt
A k
ovetkez
okeppen v
altoztathatjuk meg a hatteret: 1. Valasszuk a
Szerkesztes->H
atterek es matricak men
uelemet. Megjelenik a Hatterek es
matric
ak parbeszedablak. 2. A felhasznalhato mintak kilistazasahoz kattintsunk a Mint
ak gombra. A felhasznalhato sznek megjelentesehez kattintsunk a Sznek gombra. 3. A munkaasztal vagy panel hattermintajanak
megv
altoztat
as
ahoz h
uzzuk a mintat a megfelelo helyre. Ha minta helyett
sznt szeretnenk haszn
alni, h
uzzuk a sznt a megfelelo helyre. 4. A parbeszedablak bez
ar
as
ahoz kattintsunk a Bezaras gombra.
M
asik megold
as: jobb gombbal kattintsunk az oldalpanel vagy a nezetpanel
hatterere es a felbukkan
o men
ubol valasszuk ki a Hatter m
odostasa men
uelemet. Megjelenik a H
atterek es matricak parbeszedablak. A panel hatterenek vissza
allt
as
ahoz kattintsunk jobb gombbal a hatterre, es valasszuk ki
a felbukkan
o men
ub
ol az Alapertelmezett hatter hasznalata men
uelemet.
Amikor megv
altoztatjuk az oldalpanel vagy a nezetpanel hatteret egy adott
mapp
aban, a Nautilus megjegyzi ezt a bealltast. A kovetkezo alkalommal,
amikor megjelentj
uk a kor
abban atalltott mappat, a modostott bealltasokat l
atjuk. M
askepp megfogalmazva: amikor megvaltoztatjuk a mappa
hatteret, a mapp
at szabjuk testre, hogy az a megfelelo hatterkeppel jelenjen
meg.
Minta hozz
aad
asa

Uj minta hozz
aad
as
ahoz v
alasszuk ki a Szerkesztes->Hatterek es matricak
minta
men
uelemet. Kattintsunk a Mintak gombra, majd kattintsunk az Uj
hozz
aad
asa gombra. Megjelenik a parbeszedablak. Az ablak segtsegevel
keress
uk meg az u
j mint
at. Az OK gombra valo kattintassal adhatjuk hozza
az u
j mint
at a H
atterek es matricak parbeszedablakhoz.
Szn hozz
aad
asa

Uj szn hozz
aad
as
ahoz v
alasszuk ki a Szerkesztes->Hatterek es matricak
szn
men
uelemet. Kattintsunk a Sznek gombra, majd kattintsunk az Uj
hozz
aad
asa gombra. Megjelenik a sznkivalaszto parbeszedablak. Az ablak
segtsegevel v
alasszuk ki az u
j sznt. Az OK gombra valo kattintassal adhatjuk hozz
a az u
j sznt a Hatterek es matricak parbeszedablakhoz.
Ablakelemek megjelentese es elrejtese

6.3. GNOME

199

A kovetkez
o Nautilus-ablakelemek l
athatosagat lehet alltani: * Az oldalpanel elrejtesehez v
alasszuk ki a Nezet ->Oldalpanel men
uelemet. Az oldalpanel u
jboli megjelentesehez v
alasszuk ki u
jra a Nezet->Oldalpanel men
uelemet. * Az eszk
ozt
ar elrejtesehez v
alasszuk ki a Nezet ->Eszkozsor men
uelemet. Az eszk
ozt
ar u
jb
oli megjelentesehez valasszuk ki u
jra a Nezet>Eszkozsor men
uelemet. * Az oldalpanel elrejtesehez valasszuk ki a Nezet
->Oldalpanel men
uelemet. Az oldalpanel u
jboli megjelentesehez valasszuk
ki u
jra a Nezet->Oldalpanel men
uelemet. * Az allapotsor elrejtesehez va
lasszuk ki a Nezet ->Allapotsor
men
uelemet. Az allapotsor u
jboli megjele
ntesehez v
alasszuk ki u
jra a Nezet->Allapotsor
men
uelemet. * Ha el szeretnenk t
avoltani egy f
ulet az oldalpanelrol, kattintsunk jobb gombbal az
oldalpanelre, v
alasszuk ki az elt
avoltando f
ul nevet. A f
ul u
jboli megjelentesehez kattintsunk ismetelten jobb gombbal az oldalpanelre es valasszuk
u
jra ki a megjelentend
o f
ul nevet.
Cserelhet
o adathordoz
ok haszn
alata
A Nautilus a k
ovetkez
o cserelhet
o adathordozokat tamogatja: * Audio CD
* Fenykepez
ogep * CD-ROM * Floppy lemez * Iomega Jaz lemez * Iomega
Zip lemez * Memory Stick
Megjegyzes
Ahhoz, hogy a Nautilus felismerje a cserelheto adathordozot, leteznie kell a
megfelelo bejegyzesnek a /etc/fstab f
ajlban.
Adathordoz
o bef
uzese
Az adathordoz
o bef
uzese annyit tesz, hogy a cserelheto adathordozon talalhato adatok elerhet
ove v
alnak. Amikor bef
uzz
uk az adathordozot, az azon
talalhato f
ajlok a sz
amt
ogep f
ajlrendszerenek egy alkonyvt
araban jelennek
meg.
Az adathordoz
o bef
uzesehez helyezz
uk be azt a megfelelo eszkozbe. A munkaasztalon megjelenik az eszk
ozt jelkepezo ikon. Az ikon csak akkor jelenik
meg, ha a rendszerbe
allt
asok lehet
ove teszik az eszkoz automatikus bef
uzeset.
Ha a rendszer be
allt
asai nem teszik lehetove az automatikus bef
uzest, kezzel kell bef
uzn
unk az eszk
ozt. Jobb gombba kattintsunk a munkaasztalra,
majd valasszuk ki a Lemezek-> eszk
oznev men
uelemet. Peldaul floppy lemez beillesztesehez v
alasszuk ki a Lemezek->Floppy men
upontot. A munkaasztalon megjelenik az eszk
ozt jelkepezo ikon.
Adathordoz
o tartalm
anak megjelentese
Az adathordoz
o tartalm
at a k
ovetkez
okeppen jelenthetj
uk meg: * Kattintsunk duplan a munkaasztalon tal
alhat
o ikonra. * Jobb gombbal kattintsunk

200

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

a munkaasztalon megtal
alhat
o ikonra, majd valasszuk a Megnyitas men
upontot.
Megjelenik egy Nautilus-ablak az adathordozo tartalmaval. A nezet frisstesehez kattintsunk a Frisstes gombra.
Adathordoz
o tulajdons
againak megjelentese
A cserelhet
o adathordoz
o tulajdonsagainak megjelentesehez valasszuk ki a
jobbgombos men
ub
ol a Tulajdonsagok men
upontot. Az adathordozo tulajdons
agai egy p
arbeszedablakban jelennek meg.
A p
arbeszedablak bez
ar
as
ahoz kattintsunk a Bezaras gombra.
Floppy lemez form
az
asa
A form
az
as el
okeszti az adathordozot egy bizonyos fajlrendszer hasznalatara. Form
azaskor minden adat fel
ulrodik az adathordozon. A fajlkezelo
segtsegevel form
azhatjuk a lemezt.
A hajlekonylemez form
az
as
ahoz a kovetkezo lepesek sz
uksegesek: 1. Helyezz
uk be a lemezt a meghajt
oba. F
uzz
uk be a lemezt a fajlrendszerbe. Az
adathordozok bef
uzesevel kapcsolatban lasd: Adathordozo bef
uzese . 2.
A jobb egergombbal kattintsunk a lemez ikonjara a munkaasztalon, majd
valasszuk a Form
az
as men
uelemet. Megjelenik a Floppy formazasa parbe tsuk be a formazas tulajdonsagait a Floppy formazasa
szedablak. 3. All
parbeszedablakban. A k
ovetkezo tablazat lerja a parbeszedpanel elemeit:
Parbeszedablak-elem Ler
as Hajlekonylemezes egyseg A hajlekonylemezes
egyseg eszk
oznevet jelenti meg. Fajlrendszer tpusa Valasszuk ki a hasznalni kv
ant f
ajlrendszert. Floppy tpusa Valasszuk ki a lemez adats
ur
useget. Gyors form
az
as V
alasszuk ezt a lehetoseget, ha csak a fajlrendszert
szeretnenk letrehozni a lemezen. A gyors formazas m
uvelete nem ellenorzi
a hib
as blokkokat. Ezt a lehet
oseget csak akkor valaszthatjuk, ha a lemez
eloz
oleg m
ar meg volt formazva. 4. A lemez formazasahoz kattintsunk a
Form
az
as gombra.
Adathordoz
o kiad
asa
Az adathordoz
o elt
avolt
as
ahoz kattintsunk jobb gombbal az adathordozo
ikonj
ara, majd v
alasszuk ki a Kiadas lehetoseget. Ha az adathordozot befogad
o eszk
oz t
alc
aja motoros, a talca kinylik. Ha az eszkoz talcaja nem
motoros, megjelenik egy u
zenet, amely kozli, hogy az adathordozot biztonsagosan el lehet t
avoltani.
Az adathordozot nem lehet elt
avoltani a motorral rendelkezo eszkozokbol,
amg az nincs lev
alasztva. Az adathordozo eltavoltasahoz valasszuk le azt
a f
ajlrendszerr
ol. A lemezt a k
ovetkezokeppen tavolthatunk el a meghajtob
ol: 1. Z
arjuk be minden Nautilus-ablakot, Terminal-ablakot es minden

201

6.3. GNOME

mas alkalmazast, amely haszn

alja a lemezt. 2. A jobb egergombbal kattintsunk a lev
alasztand
o lemez ikonj
ara, majd valasszuk ki a Kotet levalasztasa
men
uelemet. 3. Vegy
uk ki a lemezt a meghajtobol.
Figyelem Ha a k
otet lev
alasztasa el
ott vessz
uk ki a lemezt, a lemezen tarolt
adat elveszhet!
A munkaasztal h
atter
enek haszn
alata.

Tartalom

Bevezetes a munkaasztalh
atter haszn
alataba A munkaasztal hatterenek elindtasa A munkaasztal h
atteren elhelyezkedo objektumok
Munkaasztal-objektumok kijel
olese Objektum megnyitasa a munkaasztalrol
Indtoikon elhelyezese a munkaasztalon Szimbolikus kapocs hozzaadasa a
munkaasztalhoz F
ajl vagy mappa elhelyezese a munkaasztalon Objektum
eltavoltasa a munkaasztalr
ol Objektum torlese a munkaasztalrol
A munkaasztalon tal
alhat
o Kuka hasznalata
A Kuka tartalm
anak megjelentese A Kuka ki
urtese
A Munkaasztal men
u haszn
alata A munkaasztal hattersznenek vagy mintajanak testreszab
asa
A Nautilus f
ajlkezel
o kezeli a munkaasztal hatteret. Ez a fejezet bemutatja,
hogy hogyan haszn
alhatjuk a Nautilust a munkaasztal hatterenek kezelesere.
Bevezetes a munkaasztalh
atter haszn
alataba
A munkaasztal h
attere minden m
as, a munkaasztalon megtalalhato elem
mogott tal
alhat
o. A h
atter a kezel
oi fel
ulet aktv resze. A munkaasztalhatteren a k
ovetkez
o m
uveleteket hajthatjuk vegre: * Alkalmazasok indtasa,
fajlok es mapp
ak megnyit
asa. Munkaasztal-objektumokat a gyakran hasznalt fajlok, mapp
ak es alkalmaz
asok kenyelmes elerese erdekeben tehet
unk a
munkaasztalra. Peld
aul elhelyezhet
unk indtoikont a munkaasztalhatteren.
Letrehozhatunk a gyakran haszn
alt f
ajljainkra szimbolikus kapcsokat, majd
ezeket elhelyezhetj
uk a munkaasztalon. A munkaasztal fajlok es mappak tarolasara is alkalmas. * Nyissuk meg a Munkaasztal men
ut. Kattinthatunk
jobb gombbal a munkaasztal egy u
uletere, ekkor felbukkan a Munkares fel
asztal men
u. A Munkaasztal men
ut a munkaasztal hatterevel kapcsolatos
m
uveletek elvegzesere haszn
alhatjuk. * Munka a Kukaval. A mar feleslegesse valt elemeket elhelyezhetj
uk a Kukaban vagy ki
urthetj
uk a Kukat. *
A munkaasztal h
atterenek testreszab
asa Beallthatjuk a munkaasztal hatterenek mint
aj
at vagy sznet.
Alapertelmezesben a munkaasztalon h
arom objektum talalhato.

202

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

8.1. t
ablazat - A munkaasztalh
atter alapobjektumai lerja a munkaasztalhatteren megtal
alhat
o h
arom alapobjektum feladatat
8.1. t
abl
azat - A munkaasztalh
atter alapobjektumai
Elem
Elem
M
uvelet A Nautilus Saj
at mappa ikonja.
Saj
at mappa
Megnyit egy Nautilus-ablakot, es a nezetpanelen megjelenti a sajat konyvtarunkat. A Nautilus Kezdd itt! ikonja.
Kezdd itt!
Kiindul
asi pont a GNOME munkaasztal kulcsfontossag
u elemeihez. A Nautilus Kuka ikonja
Kuka
Megnyit egy Nautilus-ablakot, es a nezetpanelen megjelenti a Kuka tartalmat.
A munkaasztal h
atterenek elindtasa
Ha nem a Nautilus kezeli a munkaasztal hatteret, az alapobjektumok nem
jelennek meg. Ebben az esetben u
jra kell indtani a munkaasztalhatteret. Ha
az alapobjektumok nem jelennek meg a munkaasztalhatteren, a kovetkezok
egyike igaz: * Veletlen
ul meg
alltottuk a munkaasztal hatteret megjelento
folyamatot (process). A munkaasztal u
jraindtasahoz be kell alltanunk a
Nautilust, hogy az jelentse meg a hatteret. * Letorolt
uk a /.nautilus konyvtarat. A munkaasztal u
jraindt
asahoz be kell alltanunk a Nautilust, hogy
az jelentse meg a h
atteret.
Ahhoz, hogy a Nautilus jelentse meg a hatteret, a kovetkezoket kell tenn
unk: 1. Kivalaszthatjuk a f
omen
ubol az Alkalmazasok->Sajat mappa men
uelemet. Megjelenik a Nautilus First Time Setup. 2. A Nautilus First Time
Setup lehet
ove teszi, hogy testreszabjuk a Nautilus munkakornyezetet. Ko allas GMC-rol Nauvess
uk a Nautilus First Time Setup utastasait. Az At
tilusra oldalon, v
alasszuk ki a Nautilus jelenti meg a hatteret lehetoseget.
3. A Befejezes oldalon kattintsunk a Befejezes gombra.
A munkaasztal h
atteren elhelyezkedo objektumok
A munkaasztal h
atteren elhelyezkedo objektumok olyan ikonok, amelyekkel f
ajlokat, mapp
akat vagy alkalmazasokat nyithatunk meg. Minden ilyen
objektum a munkaasztal h
atterenek mappajaban helyezkedik el. Amikor
objektumot helyez
unk
at a munkaasztalra, az objektumok ebbe a mappaba
ker
ulnek. A saj
at mapp
ankat is hasznalhatjuk a munkaasztal hatterekent.

6.3. GNOME

203

Alapertelmezesben a munkaasztalon h
arom objektum talalhato. A munkaasztalra tov
abbi objektumokat helyezhet
unk el, ezek segtsegevel konnyebben elerhetj
uk a f
ajlokat, mapp
akat vagy a gyakran hasznalt alkalmazasokat. Peldaul elhelyezhet
unk indt
oikonokat a munkaasztalon, gy konnyebben elerhetj
uk a gyakran haszn
alt alkalmazasokat.
8.2. tablazat - Munkaasztal-objektumtpusok bemutatja, hogy milyen objektumtpusokat adhatunk a munkaasztalhoz.
8.2. tablazat - Munkaasztal-objektumtpusok
Objektumtpus
Leras
Szimbolikus kapocs
A szimbolikus kapocs egy m
asik f
ajlra vagy mappara mutato objektum.
Amikor a munkaasztalr
ol egy szimbolikus kapcsot nyitunk meg, valojaban
a kapocs
altal hivatkozott f
ajl vagy mappa nylik meg. A szimbolikus kapcsokat atmasolhatjuk vagy
athelyezhetj
uk a munkaasztalra.
A kovetkez
o
abra egy f
ajlra mutat
o szimbolikus kapcsot mutat be.
Indtoikon
A kovetkezo indt
oikon-tpusokat helyezhetj
uk el a munkaasztalon: * Alkalmazas: egy adott alkalmaz
ast indt el. * Hivatkozas: fajlra, mappara vagy
URL-re mutat
o hivatkoz
as.
Fajl
A munkaasztalon f
ajlokat is t
arolhatunk. A munkaasztalon talalhato fajlok
a fajlrendszeren a munkaasztalk
onyvt
arban talalhatok ( /Desktop).
Mappa
A mappakat
athelyezhetj
uk a munkaasztalra, vagy akar ott is letrehozhatjuk oket. A munkaasztalon tal
alhat
o mappak a fajlrendszeren a munkaasztalkonyvt
arban tal
alhat
ok ( /Desktop).
A munkaasztal objektumait a k
ovetkezo modon lehet modostani: * Meg
jelenthetj
uk az objektum tulajdons
agait. * Atnevezhetj
uk az objektumot.
* Megvaltoztathatjuk az objektum hozzaferesi jogosultsagait. * Megvaltoz eretezhetj
tathatjuk az objektum ikonj
at. * Atm
uk az objektum ikonjat. *
Ragaszthatunk matric
at az objektumra.
A kovetkez
o bekezdesek lerj
ak, hogy hogyan dolgozhatunk a munkaasztalon
talalhato objektumokkal.
Munkaasztal-objektumok kijel
olese

204

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

Egy munkaasztal-objektum kijelolesehez kattintsunk az objektumra. Tobb

objektum kijel
olesehez nyomjuk le es tartsuk nyomva a Ctrl billenty
ut, majd
kattintsunk egym
as ut
an a kijelolendo objektumokra.
Egybef
ugg
o munkaasztalreszt is kijelolhet
unk. Ehhez kattintsunk bal gombbal a munkaasztalra, majd a gomb nyomva tartasa mellett h
uzzuk at az egeret a kijel
olend
o resz felett. A kijelolt munkaasztalreszt a m
uvelet kozben
lathat
o sz
urke teglalap mutatja.
Tobb munkaasztalresz kijel
olesehez, nyomjuk le es tartsuk nyomva a Ctrl
billenty
ut, majd h
uzzunk kijel
olest a megfelelo munkaasztalreszek fole.
Objektum megnyit
asa a munkaasztalrol
A munkaasztalh
atter egy elemenek megnyitasahoz kattintsunk duplan az
elemre. M
as megold
as: jobb egergombbal kattintsunk az objektumra, majd
valasszuk ki a felbukkan
o men
ubol a Megnyitas lehetoseget. Az objektum
megnyit
asakor a rendszer az objektumhoz rendelt alapertelmezett m
uveletet hajtja vegre. Peld
aul egy egyszer
u szoveges fajl alapertelmezesben a Nautilus sz
ovegmegjelent
oje t
arsul, gy a fajl tartalma egy Nautilus-ablakban
jelenik meg. A f
ajltpusokhoz rendelt alapertelmezett m
uveleteket a Fajltpusok es programok be
allt
asn
al talalhatjuk meg.
Ha nem az alapertelmezett m
uveletet szeretnenk vegrehajtani az objektumon, kattintsunk az objektumra a jobb egergombbal, majd valasszuk ki a
felbukkan
o men
ub
ol a Megnyit
as ezzel lehetoseget. Valasszunk egy m
uveletet a Megnyit
as ezzel almen
ubol.
A Megnyit
as ezzel almen
u elemei a Fajltpusok es alkalmazasok bealltas
alabbit reszeinek felelnek meg: * Alapertelmezett m
uvelet legord
ulo lista a
Fajltpus szerkesztese p
arbeszedablakban * Megjelento komponens legord
ul
o lista a Fajltpus szerkesztese parbeszedablakban
A Nautilus-ablak viselkedeset beallthatjuk u
gy is, hogy az objektumokhoz
tartoz
o alapertelmezett m
uvelet egy kattintassal is elindthato legyen.
Indt
oikon elhelyezese a munkaasztalon
Az munkaasztalra elhelyezett indtoikon segtsegevel alkalmazast indthatunk el, vagy hivatkozhatunk egy adott fajlra, mappara vagy FTP-helyre.
Indt
oikon elhelyezesehez a munkaasztalon a kovetkezo lepesek sz
uksegesek:
indto1. Jobb gombba kattintsunk a munkaasztalra, majd valasszuk a Uj
ikon men
uelemet. Egy Indtoikon letrehozasa ablak jelenik meg. 2. Azzal
kapcsolatban, hogy hogyan kell kitolteni az Indtoikon letrehozasa parbeszedablakot, t
obbet olvashatunk a Munka a panellel reszben. Az indtoikon
szam
ara bert parancs fog vegrehajtodni, amikor a munkaasztal-objektumra
kattintunk.

6.3. GNOME

205

Szimbolikus kapocs hozz

aad
asa a munkaasztalhoz
Szimbolikus kapcsok haszn
alata a munkaasztalon a kovetkezoket teszi lehetove: * Adott f
ajl megnyit
asa adott alkalmazassal * Adott mappa megnyitasa egy Nautilus-ablakban * Futtathato allomany vagy parancsfajl vegrehajtasa
Szimbolikus kapcsot a k
ovetkez
o m
odon lehet letrehozni a munkaasztalon:
1. Jelents
uk meg azt a f
ajlt vagy mappat, amire hivatkozni szeretnenk
egy Nautilus-ablakban. 2. Hozzunk letre egy szimbolikus kapcsot egy fajlra
vagy egy mapp
ara. Szimbolikus kapocs letrehozasahoz jelolj
uk ki a fajlt vagy
mappat, amelyre a kapocs mutatni fog. Valasszuk ki a Szerkesztes->Kapocs
letrehozasa men
uelemet. A megjelentett mappaban letrejon a kijelolt fajlra
vagy mapp
ara mutat
o kapocs. A k
ovetkezo abra egy fajlra mutato szimbolikus kapcsot mutat be. A kepen egy szimbolikus kapocs matricaval ellatott
fajl lathat
o. F
ajl szimbolikus kapocs matricaval. 3. H
uzzuk a szimbolikus
kapcsot a munkaasztalra. Az objektum ikonja megjelenik a munkaasztalon.
Fajl vagy mappa elhelyezese a munkaasztalon
A kovetkezo bekezdesek azt ismertetik, hogy hogyan helyezhet
unk el fajles mappaobjektumokat a munkaasztalon.
Fajl vagy mappa
athelyezese a munkaasztalra
A fajlokat vagy mapp
akat
athelyezhetj
uk egy Nautilus-ablakbol a munkaasztalra. F
ajl vagy mappa
athelyezesehez a kovetkezoket kell tenn
unk: 1.
Nyissunk egy Nautilus-ablakot. 2. A nezetpanelen jelents
uk meg az athelyezendo mapp
at vagy f
ajlt. 3. H
uzzuk
at a fajlt vagy mappat a munkaasztalra.
A fajl vagy mappa ikonja megjelenik a munkaasztalon. A fajl vagy mappa
a munkaasztal h
atterenek k
onyvt
ar
aba helyezodik at. Mas megoldas: jelolj
uk ki a f
ajlt vagy mapp
at, majd v
alasszuk a Szerkesztes->Fajlok kivagasa
men
upontot. Jobb gombbal kattintsunk a munkaasztalra, majd valasszuk
ki a Fajlok besz
ur
asa lehet
oseget.
Fajl vagy mappa m
asol
asa a munkaasztalra
A fajlokat vagy mapp
akat
atm
asolhatjuk egy Nautilus-ablakbol a munkaasztalra. Nyissunk egy Nautilus-ablakot 1. Nyissunk egy Nautilus-ablakot.
2. A nezetpanelen jelents
uk meg az
athelyezendo mappat vagy fajlt. 3.
Nyomjuk le es tartsuk nyomva a Ctrl billenty
ut, majd h
uzzuk at a fajlt
vagy mapp
at a munkaasztalra. A f
ajl vagy mappa ikonja megjelenik a munkaasztalon. A munkaasztalon megjeleno fajlok es mappak valojaban a munkaasztalk
onyvt
arban tal
alhatok ( /Desktop). Mas megoldas: jelolj
uk ki a
fajlt vagy mapp
at, majd v
alasszuk a Szerkesztes->Fajlok masolasa men
upontot. Jobb gombbal kattintsunk a munkaasztalra, majd valasszuk ki a
Fajlok besz
ur
asa lehet
oseget.

206

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

Mappa letrehoz
asa a munkaasztalon
mappa letrehoz
Uj
as
ahoz jobb egergombbal kattintsunk a munkaasztalra.
mappa men
Megjelenik a Munkaasztal men
u. Valasszuk ki az Uj
upontot.
Egy nevtelen mappa jelenik meg a munkaasztalon. Irjuk be az u
j mappa
nevet, majd nyomjuk le az Enter billenty
ut. A mappa az u
j nevvel jelenik
meg a munkaasztalon. Az u
j mappa valojaban a munkaasztalkonyvtarban
tal
alhat
o ( /Desktop).
Objektum elt
avolt
asa a munkaasztalrol
Munkaasztal-objektum elt
avoltasahoz kattintsunk jobb gombbal az objek
tumra, majd v
alasszuk ki az Athelyez
es a kukaba lehetoseget. Mas megoldas: h
uzzuk az objektumot a munkaasztalon talalhato Kuka ikonra.
Objektum t
orlese a munkaasztalrol
Amikor objektumot t
orl
unk a munkaasztalrol, a torolt objektum nem ker
ul
be a Kuk
aba, hanem azonnal vegervenyesen torlesre ker
ul. A Torles men
uelem csak akkor jelenik meg a men
ukben, ha az Olyan torles engedelyezese,
amely megker
uli a kuk
at be
alltas be van jelolve a Nautilus Fajlkezelo beallt
asai p
arbeszedablak
aban.
Munkaasztal-objektum t
orlesehez kattintsunk jobb gombbal az objektumra,
majd v
alasszuk ki az T
orles lehetoseget.
A munkaasztalon tal
alhat
o Kuka hasznalata
A Nautilus Kuka ikonja.
A k
ovetkez
o elemeket helyezhetj
uk at a Kukaba: * fajlokat * mappakat * a
munkaasztalon tal
alhat
o objektumokat
Ha vissza szeretnenk
alltani egy korabban Kukaba dobott fajlt, jelents
uk
meg a Kuka tartalm
at, es emelj
uk ki a fajlt a Kukabol. A Kuka u
rtesekor
annak tartalma vegervenyesen elvesz.
A Kuka tartalm
anak megjelentese
A Kuka tartalm
at a k
ovetkez
okeppen jelenthetj
uk meg: * A munkaasztal
hatterer
ol: Kattintsunk dupl
an a munkaasztalon talalhato Kuka ikonra. A
Kuka tartalma megjelenik egy Nautilus-ablakban. * A Nautilus ablakbol:
Valasszuk az Ugr
as->Kuka men
uelemet. A Kuka tartalma megjelenik az
ablakban.
A Kuka ki
urtese
A Kuk
at a k
ovetkez
okeppen u
uk ki: * A munkaasztal hattererol Jobb
rthetj
gombbal kattintsunk a munkaasztalon talalhato Kuka ikonra, majd valasszuk ki a Kuka u
upontot a felbukkano men
ubol. * A Nautilus
rtese men
ablakb
ol Valasszuk ki a F
ajl->Kuka u
uelemet.
rtese men

6.3. GNOME

207

A Munkaasztal men
u haszn
alata
Munkaasztal men
u. A sz
ovegk
ornyezet rja le a grafikat.
A Munkaasztal men
u megjelentesehez kattintsunk jobb egergombbal a
munkaasztal egy u
res
reszere. A Munkaasztal men
ut a munkaasztal hat
terevel kapcsolatos m
uveletek elvegzesere hasznalhatjuk.
8.3. tablazat - A munkaasztal men
u elemei osszefoglalja a Munkaasztal men
uben megtal
alhat
o elemeket.
8.3. tablazat - A munkaasztal men
u elemei
Men
uelem
M
uvelet

Uj ablak
A Sajat mapp
ankat megjelent
o Nautilus-ablakot nyit meg.

Uj mappa
mappaobjektumot hoz letre a munkaasztalon. A mappa valojaban a
Uj
f
ajlrendszeren a munkaasztalk
onyvt
arban talalhato ( /Desktop).

Uj terminal
GNOME Termin
Uj
alt indt.

Uj indtoikon
indtoikont hoz letre a munkaasztalon. Tovabbi tudnivalok: Indtoikon
Uj
elhelyezese a munkaasztalon .
Programok
A futtathat
o Nautilus programok list
ajat nyitja meg.
Takartas nev szerint
Nev alapjan
abecesorrendbe rendezi a munkaasztal-objektumokat.
Fajlok kiv
ag
asa
Eltavoltja a kijel
olt f
ajlokat a mapp
abol vagy a munkaasztalrol, es a vagolapra helyezi azokat.
Fajlok m
asol
asa
A vagolapra helyezi a kijel
olt f
ajlokat.
Fajlok beillesztese
A vagolapon tal
alhat
o f
ajlokat beilleszti a kijelolt mappaba, vagy elhelyezi
azokat a munkaasztalon.
Lemezek

208

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

Lehet
ove teszi lemezek es m
as cserelheto adathordozok bef
uzeset.
Alapertelmezett h
atter haszn
alata
Vissza
alltja a h
atter mint
azat
at a Hatterek es matricak parbeszedablakbol
utolj
ara kiv
alasztott be
allt
asra. A Hatterek es matricak parbeszedablak a
Nautilus-ablakokb
ol erhet
o el.
Munkaasztal hatterenek megv
altoztatasa
A H
atter be
allt
oeszk
oz segtsegevel valtoztathatjuk meg a munkaasztal
hatterenek kinezetet.
A munkaasztal h
attersznenek vagy -mintajanak testreszabasa
A munkaasztal sznet vagy mintazatat testreszabhatjuk egyeni igenyeink
szerint. A Nautilus is rendelkezik hattersznekkel es mintakkal, ezek felhaszn
alhat
ok a munkaasztalh
atter testreszabasahoz.
A munkaasztal h
attersznenek vagy -mintajanak atalltasahoz a kovetkezoket tehetj
uk: * H
uzzuk a mintat vagy sznt egy masik ablakbol vagy
parbeszedablakb
ol a munkaasztalra. Ha a munkaasztal hattere egy szn,
szn
atmenetet hozhatunk letre egy szn es a munkaasztal szne kozott. A
szn
atmenet az, amikor az egyik szn fokozatosan atmegy a masikba. Sznatmenet letrehoz
as
ahoz h
uzzuk a sznt a kepernyo egyik szelehez. A sznatmenetet a keperny
o ket szemben levo szele kozott alakul ki. Mielott a
keperny
o szelere h
uzn
ank a sznt, gyozodj
unk meg rola, hogy nincs elpanel
a keperny
o szelen. Ha van, akkor a szn odah
uzasa elott rejts
uk el az elpanelt. * Hasznaljuk a H
atter be
alltoeszkozt. * Valasszuk ki a hatter mintajat
vagy sznet a H
atterek es matricak parbeszedablakban. A hatter sznenek
vagy mint
aj
anak megv
altoztat
asahoz a kovetkezo lepesekre van sz
ukseg: 1.
Nyissunk egy Nautilus-ablakot. 2. Valasszuk ki a Szerkesztes->Hatterek es
matric
ak men
uelemet. Megjelenik a Hatterek es matricak parbeszedablak.
3. A kv
ant minta kiv
alaszt
as
ahoz kattintsunk a Minta gombra. A kvant
szn kiv
alaszt
as
ahoz kattintsunk a Szn gombra. 4. Ha u
j mintat szeretnenk
adni a munkaasztalnak, h
uzzunk egy mintat a munkaasztalra. Ha u
j sznt
szeretnenk adni a munkaasztalnak, h
uzzunk egy sznt a munkaasztalra. 5.
A p
arbeszed bez
ar
as
ahoz kattintsunk a Bezaras gombra.
A GNOME munkaasztal testreszabasa
A munkaasztal sok tulajdons
aga az egyeni igenyek szerint megvaltoztathat
o. Az egyes tulajdons
agok megvaltoztatasara k
ulon programok allnak rendelkezesre, ezeket munkaasztalbeallto-eszkozoknek is nevezik. A
konnyebbseg kedveert a be
allt
oeszkozoket a kovetkezo csoportokra osztottak: * Alap * Kisegt
o lehet
osegek * Halado
A be
allt
oeszk
oz
oket a k
ovetkezo ket modszer barmelyikevel elohvhatjuk:
* V
alasszuk az Alkalmaz
asok-> Munkaasztal bealltasai men
upontot. Az

6.3. GNOME

209

almen
ubol v
alasszuk ki a kv
ant be
alltoeszkozt. * Kattintsunk duplan a
munkaasztalon tal
alhat
o Kezdd itt! ikonra. Megnylik a Kezdd itt! helyet
megjelent
o Nautilus ablak. A be
allt
oeszkozok megjelentesehez kattintsunk duplan a Be
allt
asok ikonra a Nautilus ablakban. Kattintsunk duplan
a kvant eszk
oz ikonj
ara.
Ez a fejezet a munkaasztal k
ovetkez
o bealltasi lehetosegeit ismerteti. *
Alapveto be
allt
asok A fejezet a k
ovetkezo temakoroket ismerteti: munkaasztal hatterenek be
allt
asa, billenty
uzet es eger bealltasa, billenty
uparancsok, hangok be
allt
asa, h
al
ozati proxy bealltasa, a munkaasztal temainak
es bet
ukeszleteinek be
allt
asa, az alkalmazasok men
uinek es eszkoztarainak
testreszab
asa, valamint az ablak kiv
alasztasanak bealltasa. * Bealltasok
haladoknak Ez a szakasz a f
ajltpusok, hasznalni kvant alkalmazasok es a
panelek be
alltasait ismerteti. * Sz
o van meg itt a munkamenet testreszabasarol es az automatikusan elindtand
o programokrol. A kisegto lehetosegek
bealltasai Ez a szakasz a munkaasztal kisegto lehetosegeinek hasznalatat
ismerteti, t
obbek k
oz
ott a billenty
uzet kisegto lehetosegeit.
Tartalom
9. Alapvet
o be
allt
asok
A Munkaasztal be
allt
asai eszk
oz megnyitasa A munkaasztal hatterenek
testreszab
asa Alapertelmezett bet
ukeszletek kivalasztasa A billenty
uzet bealltasa
Billenty
uzetbe
allt
asok Hangbe
allt
asok
Gyorsbillenty
uk be
allt
asai Alkalmaz
asok men
uinek es eszkoztarainak testreszabasa Egerbe
allt
asok
Gombbeallt
asok Egermutat
o be
allt
asai Mozgas bealltasai
A halozati proxy be
allt
asai A hangok bealltasai

Altalanos be
allt
asok Esemenyek hangjainak bealltasai
Munkaasztaltem
ak testreszab
asa

Egyeni tema letrehoz

asa Uj tema teleptese
Ablakok testreszab
asa
10. Bealltasok halad
oknak
A halado beallt
oeszk
oz
ok megnyit
asa A CD-adatbazis bealltasai Fajltpusok es programok be
allt
asa
Fajltpus hozz
aad
asa Szolg
altat
as hozz
aadasa
Panelek testreszab
asa Alapertelmezett alkalmazasok kivalasztasa
Webbongesz
o be
allt
asai Sz
ovegszerkeszto bealltasai Terminal bealltasai

210

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

Munkamenetek be
allt
asa
Munkamenetek be
allt
asa Munkamenet tulajdonsagainak bealltasa Automatikusan elindul
o programok bealltasa
11. A kisegt
o lehet
osegek bealltasa
A kisegto lehet
osegek valamelyik bealltoeszkozenek megnyitasa A billenty
uzet kisegto lehet
osegeinek bealltasa
Alapveto be
allt
asok Sz
ur
ok be
alltasa Egerbealltasok
Alapvet
o be
allt
asok. Tartalom
A Munkaasztal be
allt
asai eszkoz megnyitasa A munkaasztal hatterenek
testreszab
asa Alapertelmezett bet
ukeszletek kivalasztasa A billenty
uzet beallt
asa
Billenty
uzetbe
allt
asok Hangbe
alltasok
Gyorsbillenty
uk be
allt
asai Alkalmazasok men
uinek es eszkoztarainak testreszab
asa Egerbe
allt
asok
Gombbe
alltasok Egermutat
o bealltasai Mozgas bealltasai
A h
al
ozati proxy be
allt
asai A hangok bealltasai

Altal
anos be
allt
asok Esemenyek hangjainak bealltasai
Munkaasztaltem
ak testreszab
asa

Egyeni tema letrehoz

asa Uj tema teleptese
Ablakok testreszab
asa
Az egyszer
u be
allt
oeszk
oz
ok segtsegevel a kovetkezo bealltasokat vegezhetj
uk el: munkaasztal h
attere, billenty
uzet, eger, gyorsbillenty
uk, hangok,
proxy, tem
ak, bet
ukeszletek, men
uk es eszkoztarak, es ablakok.
Ez a fejezet a Munkaasztal be
alltasai bealltoeszkozeinek hasznalatat ismerteti.
A Munkaasztal be
allt
asai eszk
oz megnyitasa
A be
allt
oeszk
oz
oket a k
ovetkezo ket modszer egyikevel hvhatjuk elo:
* A Munkaasztal be
allt
asai men
ubol Valasszuk az Alkalmazasok>Munkaasztal be
allt
asai men
upontot. Az almen
ubol valasszuk ki a kvant
beallt
oeszk
ozt. Megjelenik a bealltoeszkoz parbeszedablaka. * A Kezdd
itt! helyr
ol Nyissunk meg egy Nautilus-ablakot, majd valasszuk az Ugras>Kezdd itt! men
uparancsot. A masik lehetoseg, hogy a munkaasztalon duplan kattintunk a Kezdd itt! ikonra. Megjelenik a Kezdd itt! hely. Kattintsunk dupl
an a Be
allt
asok ikonra a Nautilus-ablakban a bealltoeszkozok

6.3. GNOME

211

megjelentesehez. Kattintsunk dupl

an a kvant eszkoz ikonjara. Megjelenik
a bealltoeszk
oz p
arbeszedablaka.
A munkaasztal h
atterenek testreszab
asa
A munkaasztal h
attere az a resz, amelyen nincsenek panelek vagy ablakok.
A munkaasztal h
attere mindig a t
obbi elem alatt helyezkedik el.
A munkaasztal h
atteret a k
ovetkez
o modon lehet bealltani: * Valaszthatunk egy kepet, amelyet a munkaasztal hatterekent szeretnenk hasznalni. A
kep a hatter alapszne f
ole ker
ul. A munkaasztal hatterszne akkor latszik,
ha atlatszo kepet v
alasztottunk, vagy a kep nem tolti ki a teljes munkaasztalt. * Kiv
alaszthatjuk a munkaasztal hattersznet. Valaszthatunk homogen
sznt, de ket szn k
oz
otti szn
atmenetet is letrehozhatunk. A sznatmenet
az, amikor az egyik szn fokozatosan
atmegy a masikba.
A munkaasztal h
atterenek be
allt
as
at a Nautilus fajlkezelobol is elvegezhetj
uk.
9.1. tablazat - A munkaasztal h
atterenek bealltasai felsorolja a hatter bealltasi lehet
osegeit.
9.1. tablazat - A munkaasztal h
atterenek bealltasai
Elem
M
uvelet
Kep kivalaszt
asa
Valasszunk ki egy kepet, amelyet a munkaasztal hatterekent szeretnenk
hasznalni. A kep kiv
alaszt
as
ahoz kattintsunk a Kep kivalasztasa gombra.
Megjelenik a kep kiv
alaszt
as
at lehet
ove tevo parbeszedpanel. Valasszuk ki
a kepet a p
arbeszedablak segtsegevel. A kep kivalasztasa utan kattintsunk
az OK gombra.
Kep beallt
asai
A kep megjelentesenek m
odja a k
ovetkezo bealltasi lehetosegekkel befolyasolhato: * H
atterkep: a kepet u
gy ismetelgeti, hogy betakarja az egesz
munkaasztalt. * K
ozepre helyezett: a kepet a munkaasztal kozepen helyezi
el. * Fesztett: meretar
anyosan megn
oveli a kep meretet, hogy a kep a kepernyo szeleit elerje. * Ny
ujtott: megn
oveli a kep meretet, hogy az letakarja
az egesz munkaasztalt. A kep meretar
anyaira nincs tekintettel. * Nincs kep:
nem jelenik meg a kep.
Hatter stlusa
Valasszunk sznsem
at a H
atter stlusa legord
ulo lista es a sznvalaszto gombok segtsegevel.

212

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

A sznsema a k
ovetkez
o m
odszerek egyikevel adhato meg: * A Hatter stlusa
leg
ord
ul
o list
ab
ol v
alasszuk a Homogen szn bealltast, ekkor munkaasztal h
attere egyszn
u lesz. A kv
ant szn kivalasztasahoz kattintsunk a Szn
gombra. Megjelenik a V
alassz sznt parbeszedablak. Valasszunk egy sznt,
majd nyomjuk meg a OK gombot. * A Hatter stlusa legord
ulo listabol valasszuk a Vzszintes szn
atmenet bealltast, ekkor a kepernyo bal es jobb
szele k
oz
ott szn
atmenet j
on letre. Kattintsunk a Bal szn gombra a Sznkivalaszt
as p
arbeszedablak megjelentesehez, majd valasszuk ki a bal szelen
megjelentend
o sznt. Kattintsunk a Jobb szn gombra, majd valasszuk ki
a jobb szelen megjelentend
o sznt. * A Hatter stlusa legord
ulo listabol valasszuk a F
ugg
oleges szn
atmenet bealltast, ekkor a kepernyo felso es also
szele k
oz
ott szn
atmenet j
on letre. Kattintsunk a Felso szn gombra a Sznkivalaszt
as parbeszedablak megjelentesehez, majd valasszuk ki a felso szelen
megjelentend
o sznt. Kattintsunk az Also szn gombra, majd valasszuk ki
az als
o szelen megjelentend
o sznt.
Alapertelmezett bet
ukeszletek kivalasztasa
A Bet
ukeszlet be
allt
oeszk
oz segtsegevel valaszthatjuk ki az alkalmazasok,
ablakok, termin
alok es a munkaasztal altal hasznalando bet
ukeszleteket.
9.2. t
ablazat - Bet
ukeszletek bealltasa felsorolja a bet
ukeszletek bealltasi
lehet
osegeit.
9.2. t
abl
azat - Bet
ukeszletek bealltasa
Lehet
oseg
M
uvelet
Alkalmazas bet
ukeszlete
Kattintsunk a bet
ukeszlet-v
alaszto gombra az alkalmazasokban hasznaland
o bet
ukeszlet kiv
alaszt
asahoz.
Asztal bet
ukeszlete
Kattintsunk a bet
ukeszlet-v
alaszto gombra a munkaasztalhatteren hasznaland
o bet
ukeszlet kiv
alaszt
asahoz.
Ablak cmsor
anak bet
ukeszlete
Kattintsunk a bet
ukeszlet-v
alaszto gombra az ablakok cmsoraban hasznaland
o bet
ukeszlet kiv
alaszt
asahoz.
Termin
al bet
ukeszlete
Kattintsunk a bet
ukeszlet-v
alaszto gombra a Terminal alkalmazasban hasznaland
o bet
ukeszlet kiv
alaszt
asahoz.
Bet
umegjelentes

6.3. GNOME

213

A bet
uk keperny
on t
orten
o megjelentese az alabbi beallt
asokkal befolyasolhato: * Fekete-feher: a bet
uk fekete-feherben jelennek meg. A karakterek

szele bizonyos esetekben recesnek t

unhet, mert nincs elsimtas. Elsim
tasnak
nevezik azt a m
odszert, melynek karakterek korvonalara torteno alkalmazasaval a karakter vonalai sim
abbak lesznek. * A legszebb bet
uforma: a
bet
uk elsimt
asa, ahol csak lehet. Hasznaljuk ezt a bealltast a katodsugarcsoves monitorokhoz. * A legjobb kontraszt: a bet
uk a leheto legelesebb
kontraszttal jelennek meg, es elsimt
asra is sor ker
ul, gy a karakterek szele
sima lesz. Ez a be
allt
as a gyengen l
ato felhasznalok szamara jarhat elonyokkel. * Simt
as a kepponton bel
ul (LCD): olyan technologiat hasznal az
elsimtasra, amely kihaszn
alja a folyadekkristalyos kepernyok keppontjainak alakj
at. Folyadekkrist
alyos vagy lapos kepernyoknel hasznaljuk ezt a
bealltast.
Reszletek
A gombra kattintva tov
abbi be
allt
asok adhatok meg a bet
uk megjelentesevel kapcsolatban. * Felbont
as (pont/h
uvelyk): itt adhato meg a kepernyo
felbontasa, amelyet a bet
uk megjelenesenel figyelembe kell venni. * Simtas:
valasszuk ki az egyik elsimt
asi m
odszert. * Hinting: A hinting az a bet
umegjelentesi technol
ogia, amely javtja a bet
uk kepet kis meret
u vagy alacsony felbont
as
u keperny
on t
orten
o megjelentesnel. Valasszuk ki az egyik
lehetoseget a hinting m
odszerenek meghatarozasara. * Sorrend a kepponton bel
ul: v
alasszuk ki az egyik lehet
oseget, adjuk meg a kepponton bel
uli
sznsorrendet. Ezt a be
allt
ast folyadekkristalyos vagy lapos kepernyokon
kell hasznalni.
A billenty
uzet be
allt
asa
A Billenty
uzet be
allt
oeszk
oz segtsegevel beallthatjuk a billenty
uzet automatikus ismetlesenek tulajdons
agait es a billenty
uzet esemenyeihez rendelt
hangokat.
A Billenty
uzet be
allt
oeszk
oz
on a k
ovetkezo lehetosegek vannak: * Billenty
uzet * Hang
Billenty
uzetbe
allt
asok
A Billenty
uzet panellapon
allthat
oak be a billenty
uzet altalanos tulajdonsagai. A Billenty
uzet kisegt
o lehet
osegeinek bealltoeszkoze, az AccessX, a
Kisegto lehet
osegek gombra kattintva erheto el.
9.3. tablazat - Billenty
uzet be
allt
asai felsorolja a billenty
uzet bealltasi lehetosegeit.
9.3. tablazat - Billenty
uzet be
allt
asai
Lehetoseg

214

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

M
uvelet
Billenty
u ismetlese nyomva tartaskor
A billenty
uismetles engedelyezesehez jelolj
uk be ezt a negyzetet. Ha a billenty
uismetles engedelyezve van, egy billenty
u lenyomasa es nyomva tartasa
a billenty
uh
oz rendelt m
uvelet ismetelt vegrehajtasat fogja eredmenyezni.
Ha peld
aul egy bet
u billenty
ujet nyomjuk le es tartjuk nyomva, a bet
u ismetl
od
oen ber
odik.
Kesleltetes
Adjuk meg a billenty
u lenyom
asa es az ismetles kezdete kozotti kesleltetesi
idot.
Sebesseg
Adjuk meg az ismetles sebesseget.
Villogjon a kurzor a sz
ovegdobozokban es a beviteli mezokben
Jel
olj
uk be ezt a negyzetet, ha villogo kurzort szeretnenk a szovegdobozokban es a beviteli mez
okben.
Sebesseg
A cs
uszka segtsegevel a villog
as frekvenciaja adhato meg.
Hangbeallt
asok
A billenty
uzet hangjai a Hang panellapon allthatoak be.
Bizonyos alkalmaz
asok csengetnek, ha a billenty
uzetrol hibas bemenet erkezik. A cseng
o hangj
anak be
alltasahoz hasznaljuk a Hang panellapot. 9.4.
tabl
azat - Billenty
uzethangok bealltasai felsorolja a billenty
uzethangok beallt
asi lehet
osegeit.
9.4. t
abl
azat - Billenty
uzethangok bealltasai
Lehet
oseg
M
uvelet
Ki
Valasszuk ezt a lehet
oseget a billenty
uzet hangjainak kikapcsolasahoz.
Csengetes
Valasszuk ezt a lehet
oseget a billenty
uzet hangjainak engedelyezesehez.
Gyorsbillenty
uk be
allt
asai
A gyorsbillenty
u olyan billenty
ukombinacio, amely a szokasos modszer mellett egy m
asik lehet
oseget ny
ujt bizonyos m
uvelet elvegzesere.

6.3. GNOME

215

A Gyorsbillenty
uk be
allt
oeszk
oz segtsegevel megjelenthetoek az alapertelmezett gyorsbillenty
uk. Ezeket az igenyeinknek megfeleloen testreszabhatjuk.
9.5. tablazat - A gyorsbillenty
uk alapertelmezett bealltasa felsorolja a
gyorsbillenty
uk be
allt
asi lehet
osegeit.
9.5. tablazat - A gyorsbillenty
uk alapertelmezett bealltasa
Lehetoseg
M
uvelet
Szovegszerkeszt
o gyorsbillenty
uk
Valasszuk a k
ovetkez
o lehet
osegek k
oz
ul: * Alapertelmezett: ez a lehetoseg
a szokasos gyorsbillenty
uk haszn
alat
at alltja be. * Emacs: ez a lehetoseg
az Emacs gyorsbillenty
uinek haszn
alat
at alltja be.
Asztal gyorsbillenty
ui
Ez a tablazat a m
uveleteket, es a hozz
ajuk rendelt gyorsbillenty
uket sorolja
fel.
Ha szeretnenk megv
altoztatni egy m
uvelet gyorsbillenty
ujet, jelolj
uk ki kattintassal a m
uveletet, majd kattintsunk a m
uvelet gyorsbillenty
ujere, ezutan
nyomjuk meg a m
uvelethez hozz
arendelni kvant billenty
ukombinaciot.
Ha egy adott m
uvelet gyorsbillenty
ujet le szeretnenk tiltani, kattintsunk
duplan a m
uveletre, majd kattintsunk a m
uvelet gyorsbillenty
ujere, ezutan
nyomjuk meg a Backspace billenty
ut.
Alkalmaz
asok men
uinek es eszk
ozt
arainak testreszabasa
A GNOME-megfelel
o alkalmaz
asok men
uinek es eszkoztarainak megjeleneset a Men
uk es eszk
ozt
arak be
allt
oeszkozzel modosthatjuk.
9.6. tabl
azat - Alkalmaz
asok testreszabasanak bealltasai felsorolja a
GNOME-megfelel
o alkalmaz
asok men
uinek es eszkoztarainak bealltasi lehetosegeit.
9.6. tablazat - Alkalmaz
asok testreszabasanak bealltasai
Lehetoseg
M
uvelet
Gombfeliratok
Valasszunk az al
abbi lehet
osegek k
oz
ul, hogy mi jelenjen meg a GNOMEmegfelelo alkalmaz
asok eszk
ozt
arain: * Szoveg az ikonok alatt: valasszuk
ezt a lehetoseget, ha minden gombon szoveget es ikont szeretnenk latni.
* Szoveg az ikonok mellett: v
alasszuk ezt a lehetoseget, ha minden gombon ikont szeretnenk l
atni, es a legfontosabbak mellett szoveget is. * Csak

216

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

ikonok: v
alasszuk ezt a lehet
oseget, ha az eszkoztarak gombjain csak ikonokat szeretnenk l
atni. * Csak szoveg: valasszuk ezt a lehetoseget, ha az
eszk
ozt
arak gombjain csak sz
oveget szeretnenk latni.
Az eszk
ozt
arakat lehessen lecsatlakoztatni es mozgatni
Jel
olj
uk be ezt a negyzetet, ha az eszkoztarakat at kvanjuk helyezni az
alkalmaz
as ablak
ab
ol b
arhova a munkaasztalon. Ha bejelolt
uk ezt a lehetoseget, az alkalmaz
asokban az eszkoztarak bal oldalan megjelenik egy foganty
u. Az eszk
ozt
ar
athelyezesehez kattintsunk az egergombbal a foganty
ura,
es az egergomb nyomva tart
asa mellett h
uzzuk at az eszkoztarat az u
j helyere.
Ikonok mutat
asa a men
ukben
Jel
olj
uk be ezt a negyzetet, ha minden men
uelem mellett egy ikont is latni
akarunk. Nem minden men
uelemnek van ikonja.
Egerbe
alltasok
Az Eger beallt
oeszk
ozzel be
allthatjuk az eger jobb- vagy balkezes hasznalatat, valamint az egermutat
o sebesseget es az eger erzekenyseget.
Az Eger be
allt
oeszk
ozben a k
ovetkezo lehetosegeink vannak: * Gombok *
Kurzor * Mozg
as
Gombbe
allt
asok
A Gombok panellapon adhat
o meg, hogy jobb vagy bal kezzel hasznaljuk-e
az egeret, tov
abb
a itt
allthatjuk be a ket kattintas kozotti idot a dupla
kattint
ashoz.
9.7. t
ablazat - Az egergombok bealltasai felsorolja az egergombok bealltasi
lehet
osegeit.
9.7. t
abl
azat - Az egergombok bealltasai
Lehet
oseg
M
uvelet
Balkezes eger
Jel
olj
uk be ezt a negyzetet, ha az egeret a balkezes hasznalathoz szeretnenk
bealltani. A balkezes haszn
alatra bealltott eger jobb es bal egergombjainak
szerepe felcserel
odik.
Kesleltetes
A cs
uszka haszn
alat
aval be
allthatjuk a kattintasok kozott eltelt idot a
dupla kattint
ashoz. Ha az itt megadott idokoznel tobb telik el ket kattintas
koz
ott, a rendszer nem fogja dupla kattintasnak ertelmezni a m
uveletet.
Egermutat
o be
allt
asai

6.3. GNOME

217

A Kurzor panellapon a az egermutat

ot allthatjuk be.
9.8. tablazat - Egermutat
o be
allt
asai felsorolja az egermutato bealltasi
lehetosegeit.
9.8. tablazat - Egermutat
o be
allt
asai
Lehetoseg
M
uvelet
Kurzortema
A listabol v
alasszuk ki a kv
ant egermutato-temat.
Kurzor pozci
oj
anak mutat
asa a Control billenty
u lenyomasara
Ha bejelolj
uk ezt a negyzetet, az Ctrl billenty
u lenyomasa es felengedese
hatasara az egermutat
o k
or
ul anim
aci
o jelenik meg kezd, gy konnyebben
ratalalhatunk.
Mozgas be
alltasai
Az egermozg
as be
allt
asait a Mozg
as panellapon vegezhetj
uk el.
9.9. tablazat - Egermozg
as be
allt
asai felsorolja az egermozgas bealltasi
lehetosegeit.
9.9. tablazat - Egermozg
as be
allt
asai
Bealltas
M
uvelet
Gyorstas
A cs
uszka segtsegevel
alltsuk be az egermutato sebesseget.

Erzekenyseg
A cs
uszka segtsegevel
alltsuk be az egermutato egermozgassal szembeni
erzekenyseget.
K
uszobszint
A cs
uszka segtsegevel
alltsuk be azt a tavolsagot, amennyire el kell mozdtanunk ahhoz egy elemet, hogy a m
uvelet h
uzas es ejtes m
uveletnek szamtson.
A halozati proxy be
allt
asai
A Proxy be
allt
oeszk
oz lehet
ove teszi a rendszer halozati kapcsolatanak bealltasat. Be
allthatjuk, hogy az alkalmazasok egy proxykiszolgalohoz csatlakozzanak, es megadhatjuk a proxykiszolgalo adatait. A proxy olyan kiszolgalo, amely a sz
amt
ogep
unk es egy masik kiszolgalo koze ekelodik, es
a szamtogep
unk kereset vagy maga kiszolgalja, ha tudja, vagy tovabbtja

218

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

a m
asik kiszolg
al
onak. A proxykiszolgalot DNS-nevvel vagy IP-cmmel is
megadhatjuk. A DNS-nev a h
alozatba kotott szamtogep egyedi azonostoja,
altalaban bet
ukb
ol
all. Az IP-cm a halozatba kotott sz
amtogep egyedi
azonost
osz
ama.
9.10. t
ablazat - Proxybe
allt
asok felsorolja a proxy bealltasi lehetosegeit.
9.10. t
ablazat - Proxybe
allt
asok
Lehet
oseg
M
uvelet
Kozvetlen internetkapcsolat
Akkor v
alasszuk ezt a lehetoseget, ha proxykiszolgalo nelk
ul, kozvetlen
ul
csatlakozunk az internetre.
Kezi proxybe
allt
as
Akkor v
alasszuk ezt a lehet
oseget, ha proxykiszolgalon kereszt
ul csatlakozunk az internetre, es kezzel szeretnenk bealltani a proxykiszolgalot.
HTTP-proxy
Adjuk meg a HTTP-szolg
altat
asokhoz hasznalando proxykiszolgalo DNSnevet vagy IP-cmet. Adjuk meg a proxykiszolgalo HTTP-szolgaltatasanak
portsz
am
at a Port mez
oben.
Biztons
agos HTTP-proxy
Adjuk meg a biztons
agos HTTP-szolgaltatasokhoz hasznalando proxykiszolg
al
o DNS-nevet vagy IP-cmet. Adjuk meg a proxykiszolgalo biztonsagos HTTP-szolg
altat
as
anak portszamat a Port mezoben.
FTP-proxy
Adjuk meg az FTP-szolg
altat
asokhoz hasznalando proxykiszolgalo DNSnevet vagy IP-cmet. Adjuk meg a proxykiszolgalo FTP-szolgaltatasanak
portsz
am
at a Port mez
oben.
Socks kiszolg
al
o
Adjuk meg a haszn
aland
o Socks kiszolgalo DNS-nevet vagy IP-cmet. Adjuk meg a proxykiszolg
al
o Socks protokolljahoz hasznalt portszamot a Port
mez
oben.
Automatikus proxybe
allt
as
Akkor v
alasszuk ezt a lehet
oseget, ha proxykiszolgalon kereszt
ul csatlakozunk az internetre, es automatikusan szeretnenk bealltani a proxykiszolgalot.
Autokonfigur
aci
os URL

6.3. GNOME

219

Adjuk meg az URL-t, amely a proxy automatikus bealltasahoz sz

ukseges
adatokat tartalmazza.
A hangok be
allt
asai
A Hang be
allt
oeszk
oz segtsegevel meghatarozhatjuk, hogy mikor induljon el a GNOME hangkiszolg
al
oja. Azt is beallthatjuk itt, hogy az egyes
esemenyekhez milyen hangot j
atsszon le a rendszer.

A Hang be
allt
oeszk
ozben a k
ovetkez
o lehetosegeink vannak: * Altal
anos *
Hangesemenyek

Altal
anos be
allt
asok

A Hang be
allt
oeszk
oz Altal
anos panellapjan megadhatjuk, hogy mikor induljon el a GNOME hangkiszolg
al
oja. Itt engedelyezhetj
uk az esemenyekhez
tartozo hangokat is.
9.11. tabl
azat - Hangbe
allt
asok felsorolja a hang altalanos bealltasi lehetosegeit.
9.11. tabl
azat - Hangbe
allt
asok
Lehetoseg
M
uvelet
Hangszerver elindt
as
anak engedelyezese
Jelolj
uk be ezt a negyzetet, ha a GNOME munkamenet elindtasakor szeretnenk elindtani a hangkiszolg
al
ot is. Csak akkor tudnak az alkalmazasok
hangokat adni, ha a hangkiszolg
al
o fut.
Hangok az esemenyekhez
Jelolj
uk be ezt a negyzetet, ha a munkaasztalon bekovetkezo esemenyeknel
hangjelzest szeretnenk hallani. Csak akkor valaszthato ez a lehetoseg, ha a
Hangszerver elindt
as
anak engedelyezese is be van jelolve.
Esemenyek hangjainak be
allt
asai
A Hang be
allt
oeszk
oz Hangesemenyek panellapjan allthatjuk be az egyes
esemenyekhez tartoz
o hangokat.
Megjegyzes
A Hangesemenyek panellap eleresehez elobb be kell jelolni a Hangszerver
indtasanak ellen
orzese es a Hangok az esemenyekhez negyzeteket.
9.12. tablazat - Esemenyek hangjainak bealltasa felsorolja az esemenyek
hangjai be
alltasi lehet
osegeit.
9.12. tabl
azat - Esemenyek hangjainak bealltasa
Lehetoseg

220

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

M
uvelet
Hangok tabl
azat
A Hangok t
abl
azat haszn
alat
aval rendelhetj
uk hozza a hangokat az esemenyekhez.
Az Esemeny oszlopban hierarchikus listaban jelennek meg az elkepzelheto
esemenyek. Az esemenykateg
oriak kibontasahoz kattintsunk a kategoria
melletti nylra.
A Lej
atszand
o f
ajl oszlopban jelenik meg annak a fajlnak a neve, amely az
esemeny bek
ovetkeztekor lej
atszasra ker
ul.
Lej
atsz
as
Kattintsunk erre a gombra a kijelolt esemenyhez tarstott hangfajl lejatszasahoz.
Hangf
ajl v
alaszt
omez
o, Kereses gomb
Esemenyhez u
gy rendelhet
unk hangot, hogy a Hangok tablazatban kijelol
unk egy esemenyt, majd az ehhez tarstani kvant hang fajlnevet berjuk a
valaszt
omezobe. A m
asik lehet
oseg, hogy a Kereses gombra kattintunk, es a
megjelen
o Hangf
ajl kiv
alaszt
asa parbeszedablakban kivalasztjuk a kijelolt
esemenyhez t
arstand
o hangfajlt.
Megjegyzes
Az esemenyekhez csak .wav formatum
u hangfajlokat tarsthatunk.
Munkaasztaltem
ak testreszab
asa
A tema egy iranytott be
allt
asokbol allo csoport, amely a munkaasztal megjelenteset hat
arozza meg. A munkaasztal temajat a Tema bealltoeszkozzel
valaszthatjuk ki. V
alaszthatunk a rendelkezesre allo temak koz
ul. A temak
koz
ott t
obb olyan is tal
alhato, amelyet fogyatekkal elo felhasznalok segtesere fejlesztettek ki.
Amikor tem
at v
alasztunk a Tema bealltoeszkozben, tulajdonkeppen egy
temacsoportot v
alasztunk ki, es ezek elemei egy
uttesen hatarozzak meg
a munkaasztal kinezetet. Minden tema tulajdonkeppen olyan temak csoportja, amelyek a munkaasztal kinezetenek egy adott elemeert felelosek. A
kovetkez
o tematpusok leteznek:
Vezerl
oelem-tema A panelek, men
uk es appletek kinezetet hatarozza meg.
A vezerl
oelem-tema a GNOME-megfelelo alkalmazasok felhasznaloi fel
ulete
elemeinek kinezetet is meghat
arozza. Peldaul a tema hatassal van a gombok,
gordt
os
avok, jel
ol
onegyzetek stb. kinezetere.
Ablakkerettema Az ablakok keretenek kinezetet hatarozza meg.

6.3. GNOME

221

Ikontema A paneleken, a men

ukben es a munkaasztal hatteren elhelyezkedo
ikonok kinezetet hat
arozza meg.
Egyeni tema letrehoz
asa
A Tema be
allt
oeszk
ozben felsorolt temak a vezerloelem-temak, ablakkerettemak es ikontem
ak k
ul
onb
oz
o kombinacioi. Letrehozhatunk egyeni temakat, amelyek a vezerl
oelem-tem
ak, ablakkerettemak es ikontemak mas
kombinaci
oj
at haszn
alj
ak.
Egyeni tem
at a k
ovetkez
okeppen hozhatunk letre: 1. A Tema bealltoeszkoz megnyit
as
ahoz v
alasszuk az Alkalmazasok->Munkaasztal bealltasai>Tema men
upontot. 2. Jel
olj
unk ki egy temat a temalistabol. 3. Kattintsunk a Reszletek gombra. Megjelenik a Tema bealltasa parbeszedablak. 4.
Az egyeni tem
aban haszn
alni kv
ant vezerloelem-temat valasszuk ki a listabol Felhasznal
oi fel
ulet elemei lapon. A vezerloelem-temak kozott tobb
olyan is tal
alhat
o, amelyet fogyatekkal elo felhasznalok segtesere fejlesztettek ki. 5. Kattintsunk az Ablakkeret f
ulre az Ablakkeret lap megjelentesehez. Az egyeni tem
aban haszn
alni kvant ablakkerettemat valasszuk ki
az elerhet
o tem
ak list
aj
ab
ol Az ablakkerettemak kozott tobb olyan is talalhato, amelyet fogyatekkal el
o felhasznalok segtesere fejlesztettek ki. 6.
Kattintsunk az Ikonok f
ulre az Ikonok lap megjelentesehez Az egyeni temaban haszn
alni kv
ant ikontem
at v
alasszuk ki az elerheto temak listajabol
Az ikontem
ak k
oz
ott t
obb olyan is talalhato, amelyet fogyatekkal elo felhasznalok segtesere fejlesztettek ki. 7. Kattintsunk a Bezaras gombra a
Tema bealltasa p
arbeszedablak bez
ar
asahoz. 8. A Tema bealltoeszkozben
nyomjuk meg a Tema mentese gombot. Megjelenik Tema mentese a lemezre parbeszedablak. 9. Adjuk meg az egyeni tema nevet es rovid lerasat,
majd kattintsunk a Mentes gombra. Az egyeni tema ezek utan megjelenik
az elerheto tem
ak k
oz
ott.

Uj tema teleptese
A meglevo tem
akhoz u
jakat adhatunk hozza. Az u
j temanak tarral es gzippel csomagolt archvumban, azaz egy .tar.gz kiterjesztes
u fajlban kell lennie.

Uj temat a k
ovetkez
okeppen adhatunk a tobbi koze: 1. A Tema bealltoeszkoz megnyit
as
ahoz v
alasszuk az Alkalmazasok->Munkaasztal bealltasai>Tema men
upontot. 2. Kattintsunk a Tema teleptese gombra. Megjelenik
tema teleptese p
az Uj
arbeszedablak. 3. Adjuk meg a tema archvumfajljanak eleresi u
tj
at a mez
oben. A m
asik lehetoseg, hogy a Kereses gombra
kattintunk. A f
ajlnev megad
asa ut
an kattintsunk az OK gombra. 4. Az u
j
tema teleptesehez kattintsunk a Teleptes gombra.
Telepthet
unk u
j vezerl
oelem-tem
akat, ablakkerettemakat, illetve ikontemakat is. Az interneten sok vezerl
oelem-tema talalhato.

222

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

vezerl
Uj
oelem-tema, ablakkerettema, illetve ikontema teleptesehez a kovetkez
o lepesekre van sz
ukseg: 1. A Tema bealltoeszkoz megnyitasahoz valasszuk az Alkalmaz
asok->Munkaasztal bealltasai->Tema men
upontot. 2.
Kattintsunk a Reszletek gombra. Megjelenik a Tema bealltasa parbeszedablak. 3. Kattintsunk a telepteni szandekozott temanak megfelelo f
ulre.
Peld
aul ikontema teleptesehez kattintsunk az Ikonok f
ulre. 4. Kattintsunk
tema teleptese parbeszedaba Tema teleptese gombra. Megjelenik az Uj
lak. 5. Adjuk meg a tema archvumfajljanak eleresi u
tjat a mezoben. A
masik lehet
oseg, hogy a Kereses gombra kattintunk. A fajlnev megadasa
ut
an kattintsunk az OK gombra. 6. Az u
j tema teleptesehez kattintsunk a
Teleptes gombra.
Aj vezerl
oelem-tem
akat, ablakkerettemakat, illetve ikontemakat torolni is
tudjuk.
Vezerl
oelem-tema, ablakkerettema, illetve ikontema torlesehez a kovetkezo
lepesekre van sz
ukseg: 1. A Tema bealltoeszkoz megnyitasahoz valasszuk az
Alkalmaz
asok->Munkaasztal bealltasai->Tema men
upontot. 2. Kattintsunk a Reszletek gombra. Megjelenik a Tema bealltasa parbeszedablak.
3. Kattintsunk a t
or
olni sz
andekozott temanak megfelelo f
ulre. 4. Kattintsunk a Tema mapp
aj
anak b
ongeszese gombra. Egy fajlkezeloablak nylik
meg az alapertelmezett temamappat mutatva. 5. A fajlkezelo segtsegevel
tor
olhetj
uk a tem
at.
Ablakok testreszab
asa
Az Ablakok be
allt
oeszk
oz segtsegevel a munkaasztal ablakainak viselkedeset
allthatjuk be. Ablakok bealltoeszkoz. A szovegkornyezet rja le a
grafik
at.
9.13. t
ablazat - Ablakok viselkedesenek bealltasa felsorolja az ablakok viselkedesenek be
allt
asi lehet
osegeit.
9.13. t
abl
azat - Ablakok viselkedesenek bealltasa
Lehet
oseg
M
uvelet
Ablakok kiv
alaszt
asa, ha az eger folej
uk er
Jel
olj
uk be ezt a lehet
oseget, ha azt szeretnenk, hogy az ablak akkor kapja
meg a f
okuszt, ha az egermutatoval ramutatunk. Az ablak megtartja a
fokuszt, amg az egermutat
ot mas ablak fole nem helyezz
uk.
Kijel
olt ablakok el
oterbe hozas
anak kesleltetese
Jel
olj
uk be ezt a negyzetet, ha azt szeretnenk, hogy az ablak a fokusz megkap
asa utan csak bizonyos id
ovel jojjon fel az eloterbe.

223

6.3. GNOME

Kesleltetes az el
oterbe hoz
as el
ott
Adjuk meg a f
okusz megkap
asa es az eloterbe hozas kozotti kesleltetes idejet.
Kattints dupl
an a cmsoron a m
uvelet vegrehajtasahoz:
Valasszuk ki a m
uveletet, amelyet az ablak cmsoran torteno dupla kattintas
kivalt. Valasszuk a k
ovetkez
o lehet
osegek koz
ul: * Felgordtes: felgordti az
ablakot. * Maximaliz
al
as: a legnagyobb meretre nagytja az ablakot.
Az ablak
athelyezesehez tartsd lenyomva ezt a billenty
ut, es h
uzd el az
ablakot
Valasszuk ki azt a billenty
ut, amelyet lenyomva kell tartani az ablak athelyezesehez.
Be
allt
asok halad
oknak.

Tartalom

A halado beallt
oeszk
oz
ok megnyit
asa A CD-adatbazis bealltasai Fajltpusok es programok be
allt
asa
Fajltpus hozz
aad
asa Szolg
altat
as hozz
aadasa
Panelek testreszab
asa Alapertelmezett alkalmazasok kivalasztasa
Webbongesz
o be
allt
asai Sz
ovegszerkeszto bealltasai Terminal bealltasai
Munkamenetek be
allt
asa
Munkamenetek be
allt
asa Munkamenet tulajdonsagainak bealltasa Automatikusan elindul
o programok be
allt
asa
A Halado beallt
oeszk
oz
okkel a k
ovetkezok bealltasa vegezheto el: alkalmazasok, panelek es m
as fel
uletelemek megjelenese es viselkedese, fajltpusok
es alapertelmezett alkalmaz
asok, munkamenet es automatikusan elindulo
programok.
A halado be
allt
oeszk
oz
ok megnyit
asa
Egy Halad
o be
allt
oeszk
ozt a k
ovetkezo ket modszer egyikevel hvhatjuk
elo: * A Munkaasztal be
allt
asai men
ubol Valasszuk az Alkalmazasok>Munkaasztal be
allt
asai->Halad
o men
upontot. Az almen
ubol valasszuk
ki a kvant be
allt
oeszk
ozt. Megjelenik a bealltoeszkoz parbeszedablaka. *
A Kezdd itt! helyr
ol Nyissunk meg egy Nautilus-ablakot, majd valasszuk az
Ugras->Kezdd itt! men
uparancsot. A masik lehetoseg, hogy a munkaasztalon dupl
an kattintunk a Kezdd itt! ikonra. Megjelenik a Kezdd itt! hely.
Kattintsunk dupl
an a Munkaasztal be
alltasai ikonra a Nautilus-ablakban,
majd kattintsunk dupl
an a Halad
o mappara. Megjelennek a Halado bealltoeszkoz
ok. Kattintsunk dupl
an a kvant eszkoz ikonjara. Megjelenik a
bealltoeszk
oz p
arbeszedablaka.

224

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

A CD-adatb
azis be
allt
asai
A CD-adatb
azis be
allt
oeszk
oz lehetove teszi egy CD-adatbazis megadasat, amelyet a rendszer lekerdezhet. A CD-adatbazis CD-k adatait tarolja,
peld
aul eload
okat, albumcmeket es szamcmeket. Amikor egy alkalmazas
lejatssza a CD-t, lekerdezheti az adatait a CD-adatbazisbol, majd megjelentheti az inform
aci
okat.
10.1. t
abl
azat - CD-adatb
azis bealltasai lerja a CD-adatbazis bealltoeszkoz elemeit.
10.1. t
ablazat - CD-adatb
azis bealltasai
Elem
Ler
as
Ne k
uldj
on adatot
Jelolj
uk be ezt a lehet
oseget, ha nem szeretnenk adatokat k
uldeni a CDadatb
azis kiszolg
al
oj
anak.
Val
os adatot k
uldj
on
Jel
olj
uk be ezt a lehet
oseget, ha a nev
unket es a gep
unk nevet el szeretnenk
k
uldeni a CD-adatb
azis kiszolg
alojanak.
M
as adatot k
uldj
on
Jelolj
uk be ezt a lehet
oseget, a mas nevet es gepnevet akarunk a CDadatb
azis kiszolg
al
oj
anak elk
uldeni. Adjuk meg a nevet a Nev mezoben.
Adjuk meg a gepnevet a Gepnev mezoben.
FreeDB round robin kiszolg
al
o
A FreeDB egy CD-adatb
azis. A FreeDB round robin kiszolgalo FreeDB
kiszolg
al
ok terheleseloszt
asos alapon m
ukodo rendszere. Jelolj
uk be ezt a
lehet
oseget, ha a FreeDB adatbazist errol a kiszolgalorol akarjuk elerni.
M
as FreeDB kiszolg
al
o
Valasszuk ezt a lehet
oseget, ha a FreeDB CD-adatbazist masik kiszolgalorol
kvanjuk elerni. A kv
ant kiszolgalot jelolj
uk ki a kiszolgal
ok tablazatabol.
Kiszolg
al
olista frisstese
Kattintsunk erre a gombra az elerheto FreeDB kiszolgal
ok tablazatanak
frisstesehez.
M
as kiszolg
al
o
Valasszuk ezt a lehet
oseget, ha masik CD-adatbazist szeretnenk hasznalni.
Adjuk meg az adatb
azist tartalmazo kiszolgalo nevet a Gepnev mezoben.
Adjuk meg az adatb
azis eleresehez sz
ukseges portszamot a Port mezoben.

6.3. GNOME

225

Fajltpusok es programok be
allt
asa
A Fajltpusok es programok be
allt
oeszkoz segtsegevel adhatjuk meg, hogy
az egyes f
ajltpusokat hogyan hozzuk letre, mivel jelentj
uk meg, es mivel
szerkesztj
uk. Peld
aul megadhatjuk, hogy ha egy fajl egyszer
u szovegfajl,
akkor a sz
ovegszerkeszt
ovel kell megnyitni.
A Nautilus es m
as GNOME-alkalmaz
asok a fajl tartalma alapjan ismerik
fel a fajl tpus
at. Ha az els
o neh
any sorbol ez nem allapthato meg, az
alkalmazas ellen
orzi a f
ajl kiterjeszteset.
10.2. tabl
azat - A F
ajltpusok es programok bealltoeszkoz elemei lerja a
Fajltpusok es programok be
allt
oeszk
oz elemeit.
10.2. tabl
azat - A F
ajltpusok es programok bealltoeszkoz elemei
Elem
Leras
Tablazat
A fajltpus-kateg
ori
ak tartalm
anak megtekintesehez kattintsunk a kategoria neve melletti nylra. A kateg
oria kinylik, megjelenik minden fajltpus
lerasa, es a f
ajltpushoz tartoz
o kiterjesztesek.
Kattintsunk arra a f
ajltpusra, amellyel dolgozni szeretnenk.
Fajltpus hozz
aad
asa
Kattintsunk erre a gombra fajltpus hozzaadasahoz. Tovabbi tudnivalok:
Fajltpus hozz
aad
asa .
Szolgaltat
as hozz
aad
asa
Kattintsunk erre a gombra szolg
altat
as hozzaadasahoz. Tov
abbi tudnivalok:
Szolgaltat
as hozz
aad
asa .
Szerkesztes
Fajltpus, szolg
altat
as vagy f
ajlkateg
oria szerkesztesehez jelolj
uk ki a szerkeszteni kv
ant elemet, majd kattintsunk a Szerkesztes gombra.
Eltavoltas
Fajltpus vagy szolg
altat
as t
orlesehez jelolj
uk ki a torolni kvant elemet,
majd kattintsunk a T
orles gombra.
Fajltpus hozz
aad
asa
Fajltpus hozz
aad
as
ahoz a k
ovetkez
o lepesek sz
uksegesek: 1. A bealltoeszkoz elindt
as
ahoz v
alasszuk az AlkalmazasokMunkaasztal bealltasaiHaladoFajltpusok es programok men
upontot. 2. Kattintsunk a Fajltpus hozzaadasa gombra. Megjelenik a F
ajltpus hozzaadasa parbeszedablak. 3. Irjuk

226

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

be a f
ajltpus tulajdons
agait a parbeszedablak mezoibe. A kovetkezo tablazat a F
ajltpus hozz
aad
asa parbeszedpanel elemeit rja le:
Lehet
oseg M
uvelet Nincs ikon Valasszunk egy ikont, amely a fajltpust jellemzi. Az ikon kiv
alaszt
as
ahoz kattintsunk a Nincs ikon gombra. Egy ikonvalaszt
o ablak nylik meg. V
alasszunk ki egy ikont az ablakbol. Egy masik
konyvt
arb
ol v
alaszt
ashoz kattintsunk a Kereses gombra. Ha kivalasztottuk
a megfelelo ikont, kattintsunk az OK gombra. Leras Adjuk meg a fajltpus leras
at. MIME-tpus Adjuk meg a fajltpus MIME-tpusat. Kategoria Adjuk meg a kateg
ori
at, amelybe az u
j fajltpus tartozik a Fajltpusok
es programok be
allt
oeszk
ozben. Kattintsunk a Kivalasztas gombra, majd
valasszunk kateg
ori
at a F
ajlkategoria valasztasa parbeszedablakbol. Fajlnevkiterjesztesek Adjuk meg a fajltpushoz tartozo fajlnevkiterjeszteseket.
Irjuk be a kiterjesztest a bal oldali mezobe, majd kattintsunk a Hozzaadas
gombra. A kiterjesztes t
orlesehez valasszuk ki azt a jobb oldali mezobol,
majd kattintsunk az Elt
avolt
as gombra. Nezokomponens A kovetkezo kiadasban majd runk err
ol is valamit. Alapertelmezett m
uvelet A kovetkezo
kiad
asban majd runk err
ol is valamit. Futtatando program Ha nem jelolj
uk
be a Kateg
oria alapertelmezesenek hasznalata bealltast, adjuk meg a fajltpushoz tartoz
o programot. Irjuk be a programot elindto parancsot ebbe a
mez
obe. A m
asik lehet
oseg, hogy egy korabban bert parancsot hasznalunk
fel u
jra. Ehhez kattintsunk a mezo melletti nylra, es valasszuk ki a futtatni
kv
ant parancsot. Haszn
alhatjuk a Kereses gombot is a parancs megkeresesehez. Futtat
as termin
alban Jelolj
uk be ezt a negyzetet, ha a programnak
termin
alban kell futnia. Azokhoz a programokhoz erdemes ezt a bealltast
kivalasztani, amelyek nem hoznak letre sajat ablakot. 4. Kattintsunk az OK
gombra.
Szolg
altat
as hozz
aad
asa
Szolg
altat
as hozz
aad
as
ahoz a k
ovetkezo lepesek sz
uksegesek: 1. A bealltoeszk
oz elindt
as
ahoz v
alasszuk az AlkalmazasokMunkaasztal bealltasaiHalad
oF
ajltpusok es programok men
upontot. 2. Kattintsunk a Szolgaltatas
hozz
aad
asa gombra. Megjelenik a Szolgaltatas hozzaadasa parbeszedablak.
3. Irjuk be a szolg
altat
as tulajdonsagait a parbeszedablak mezoibe. A kovetkez
o t
abl
azat a Szolg
altat
as hozzaadasa parbeszedpanel elemeit rja le:
Lehet
oseg M
uvelet Ler
as Adjuk meg a szolgaltatas lerasat. Protokoll Irjuk
be a szolg
altat
as protokollj
at. Futtatando program A kovetkezo kiadasban
majd runk err
ol is valamit. Program Adjuk meg a fajltpushoz hozzarendelt programot. Irjuk be a programot elindto parancsot ebbe a mezobe.
A m
asik lehet
oseg, hogy egy korabban bert parancsot hasznalunk fel u
jra.
Ehhez kattintsunk a mez
o melletti nylra, es valasszuk ki a futtatni kvant
parancsot. Haszn
alhatjuk a Kereses gombot is a parancs megkeresesehez.

6.3. GNOME

227

Futtatas termin
alban Jel
olj
uk be ezt a negyzetet, ha a programnak terminalban kell futnia. Azokhoz a programokhoz erdemes ezt a bealltast kivalasztani, amelyek nem hoznak letre sajat ablakot. 4. Kattintsunk az OK
gombra.
Panelek testreszab
asa
A Panel beallt
oeszk
oz lehetove teszi a panelek viselkedesenek bealltasat.
A Panel be
allt
oeszk
ozben vegrehajtott modostasok az osszes panelre ervenyesek lesznek.
10.3. tabl
azat - Panelek be
allt
asa
Bealltas
M
uvelet
Fiok becsuk
asa, ha valami indtva lett belole
Jelolj
uk be ezt a negyzetet, ha azt szeretnenk, hogy a fiok becsukodjon,
miutan egy indt
ot kiv
alasztottunk bel
ole.
Fiok es panel anim
aci
oja
Jelolj
uk be ezt a negyzetet, ha szeretnenk, hogy a panelek es fiokok megjelenteset es elrejteset anim
aci
o kserje.
Animacio sebessege
A legord
ul
o list
ab
ol v
alasszuk ki a kv
ant animaciosebesseget.
Alapertelmezett alkalmaz
asok kiv
alasztasa
Az Alapertelmezett alkalmaz
asok be
alltoeszkoz segtsegevel megadhatjuk
azokat az alkalmaz
asokat, amelyeket a munkaasztal indt el adott esetben.
Peldaul megadhatjuk, hogy az Xterm legyen az alapertelmezett terminalal terminal
kalmazas. Ha a Munkaasztal megnyit
asa utan kivalasztjuk az Uj
men
uparancsot, az Xterm fog elindulni.
Az Alapertelmezett alkalmaz
asok be
alltoeszkozben a kovetkezo lehetosegeink vannak: * Webb
ongesz
o * Sz
ovegszerkeszto * Terminal
Webbongeszo be
allt
asai
Az alapertelmezett webb
ongesz
o be
alltasait a Webbongeszo panellapon
modosthatjuk. Az alapertelmezett webbongeszo nylik meg, ha egy URL-re
kattintunk. Peld
aul az alapertelmezett webbongeszo indul el, ha egy alkalmazasban kiv
alasztunk egy URL-t, vagy egy URL-indtoikonra kattintunk
a munkaasztalh
atteren.
10.4. tabl
azat - Az alapertelmezett webbongeszo bealltasai felsorolja az
alapertelmezett webb
ongesz
o be
allt
asi lehetosegeit.
10.4. tabl
azat - Az alapertelmezett webbongeszo bealltasai

228

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

Lehet
oseg
M
uvelet
Webb
ongesz
o kiv
alaszt
asa
Valasszuk ezt a lehet
oseget, ha szabvanyos webbongeszot szeretnenk hasznalni. A lenyl
o list
ab
ol v
alasszuk ki a kvant webbongeszot.
Egyeni webb
ongesz
o
Valasszuk ezt a lehet
oseget, ha egyeni webbongeszot szeretnenk hasznalni.
Parancs
Irjuk be az egyeni webb
ongeszot elindto parancsot. Ha meg szeretnenk
jelenteni a b
ongesz
oben azt az URL-t, amelyre rakattintunk, a parancs
moge rjuk be: ?
Futtat
as termin
alban
Jel
olj
uk be ezt a negyzetet, ha a parancsnak terminalban kell futnia. Az
olyan b
ongesz
okh
oz v
alasszuk ezt a lehetoseget, amely nem hoz letre sajat
ablakot.
Szovegszerkeszt
o be
allt
asai
Az alapertelmezett sz
ovegszerkeszto bealltasait a Szovegszerkeszto panellapon m
odosthatjuk.
10.5. t
abl
azat - Az alapertelmezett szovegszerkeszto beallt
asa felsorolja az
alapertelmezett sz
ovegszerkeszt
o bealltasi lehetosegeit.
10.5. t
ablazat - Az alapertelmezett szovegszerkeszto bealltasa
Lehet
oseg
M
uvelet
Szerkeszt
o kiv
alaszt
asa
Valasszuk ezt a lehet
oseget, ha szabvanyos szovegszerkesztot szeretnenk
haszn
alni. A lenyl
o list
ab
ol v
alasszuk ki a kvant szovegszerkesztot.
Egyeni szerkeszt
o
Valasszuk ezt a lehet
oseget, ha egyeni szovegszerkesztot szeretnenk bealltani. Megjelenik a Egyeni sz
ovegszerkeszto tulajdonsagai parbeszedablak.
* Nev: rjuk be az egyeni sz
ovegszerkeszto nevet. * Parancs: rjuk be az
egyeni sz
ovegszerkeszt
ot elindto parancsot. * A program meg tud nyitni
tobb f
ajlt: jel
olj
uk be ezt a negyzetet, ha az alapertelmezett szovegszerkeszt
o kepes egyszerre t
obb f
ajlt megnyitni. * A programot hejbol kell futtatni: jel
olj
uk be ezt a negyzetet, ha a parancsot egy terminalablakban kell

6.3. GNOME

229

futtatni. Jel
olj
uk ezt be olyan sz
ovegszerkesztoknel, amelyek nem hoznak
letre sajat ablakot.
Tulajdons
agok
Kattintsunk erre a gombra az Egyeni szerkeszto tulajdonsagai parbeszedablak megjelentesehez. A p
arbeszedablakban modostsuk az egyeni szerkeszto
bealltasait.
Hasznalja ezt a szerkeszt
ot sz
ovegf
ajlok megnyitasahoz a fajlkezeloben
Jelolj
uk be ezt a negyzetet, ha ezzel a programmal szeretnenk megnezni a
fajlkezeloben megnyitott sz
ovegf
ajlokat.
Terminal beallt
asai
Az alapertelmezett termin
alt a Terminal panellapon allthatjuk be.
10.6. tablazat - Alapertelmezett terminal bealltasai felsorolja az alapertelmezett termin
al be
allt
asi lehet
osegeit.
10.6. tabl
azat - Alapertelmezett terminal bealltasai
Lehetoseg
M
uvelet
Terminal kiv
alaszt
asa
Valasszuk ezt a lehet
oseget, ha szabv
anyos terminalt kvanunk hasznalni.
A legord
ul
o list
aban adjuk meg az alapertelmezett terminalt.
Egyeni termin
al
Valasszuk ezt a lehet
oseget, ha egyeni terminalt szeretnenk hasznalni.
Parancs
Irjuk be az egyeni termin
alt elindt
o parancsot.
Futtatasi parameterek
Adjuk meg a parancshoz tartoz
o exec kapcsolot.
Munkamenetek be
allt
asa
A munkameneteket a Munkamenetek bealltoeszkozzel lehet kezelni. Megadhatjuk a munkamenet be
allt
asait, es a munkamenet kezdeten elindtando
alkalmazasokat. Be
allthatjuk, hogy a munkamenet vegen az alkalmazasok
allapota mentesre ker
ulj
on, es ez az
allapot helyrealljon a kovetkezo munkamenet kezdeten. Ez a be
allt
oeszk
oz t
obb GNOME-munkamenet kezelesere
is alkalmas.
Az Munkamenet be
allt
oeszk
ozben a kovetkezo lehetosegeink vannak: *
Munkamenet be
allt
asai * Aktu
alis munkamenet * Automatikusan elindulo
programok

230

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

Munkamenetek be
allt
asa
A Munkamenet be
allt
asai panellapon kezelhetok a munkamenetek, es az
aktu
alis munkamenet be
alltasai.
10.7. t
ablazat - Munkamenetek bealltasa felsorolja a munkamenet bealltasi
lehet
osegeit.
10.7. t
ablazat - Munkamenetek bealltasa
Lehet
oseg
M
uvelet
Indul
okep megjelentese bejelentkezeskor
Valasszuk ezt a lehet
oseget, ha indulokepet szeretnenk latni a munkamenet
elindt
asakor.
Meger
ostes kerese kilepes el
ott
Jel
olj
uk be ezt a negyzetet, ha a kilepes elott egy megerostest kero parbeszedablakot szeretnenk l
atni.
Munkamenet v
altoz
asainak automatikus mentese
Jel
olj
uk be ezt a negyzetet, ha a munkamenet-kezelovel automatikusan menteni szeretnenk a munkamenet aktualis allapotat. A munkamenet-kezelo
menti a nyitott munkamenet-vezerelt alkalmazasok allapotat es bealltasait.
A legk
ozelebbi munkamenet-indtasnal az alkalmazasok automatikusan elindulnak, es a mentett
allapotuk visszaall.
Ha nem jel
olj
uk be ezt a negyzetet, akkor a Kijelentkezes megerostese parbeszedablakban megjelenik a Bealltasok mentese jelolonegyzet.
Munkamenetek
A p
arbeszedablaknak ezen a reszen a munkaasztal munkameneteit kezel munkamenet letrehozasahoz kattintsunk
hetj
uk a k
ovetkez
okeppen: * Uj
munkamenet hozzaadasa parbea Hozz
aad
as gombra. Megjelenik az Uj
szedablak. Adjuk meg itt a munkamenet nevet. * A munkamenet nevenek
megv
altoztat
as
ahoz jel
olj
uk ki a munkamenetet az Aktualis munkamenet
kivalaszt
asa t
abl
azatb
ol. Kattintsunk a Szerkesztes gombra. Megjelenik a
Munkamenet nevenek szerkesztese parbeszedablak. Irjuk be a munkamenet
u
j nevet. * A munkamenet t
orlesehez jelolj
uk ki a munkamenetet az Aktualis munkamenet kiv
alaszt
asa t
ablazatbol. Kattintsunk a Torles gombra.
Amikor a GDM segtsegevel belep
unk, valasztunk egy munkamenetet. A
haszn
aland
o munkamenetet t
obb munkamenet koz
ul valaszthatjuk ki.
Munkamenet tulajdons
againak bealltasa

6.3. GNOME

231

Az Aktualis munkamenet panellapon adhatjuk meg az indtasi sorrendet,

es az aktu
alis munkamenetben fut
o munkamenet-vezerelt alkalmazasok u
jraindtasanak tpus
at.
10.8. tabl
azat - Munkamenet tulajdons
agai felsorolja a munkamenet tulajdonsagainak be
allt
asi lehet
osegeit.
10.8. tabl
azat - Munkamenet tulajdons
agai
Lehetoseg
M
uvelet
Sorrend
A Sorrend be
allt
as adja meg a munkamenet-vezerelt alkalmazasok elindtasi sorrendjet. A munkamenet-kezel
o az alacsonyabb ertekkel rendelkezo
alkalmazasokat indtja el el
osz
or. Az alapertelmezett ertek 50.
Az alkalmaz
as indt
asi priorit
as
anak megadasahoz jelolj
uk ki az alkalmazast
a tablazatb
ol, es a Sorrend mez
oben adjuk meg a kvant erteket.
Stlus
A Stlus be
allt
as az alkalmaz
as u
jraindtasanak modjat hatarozza meg. Az
alkalmazas u
jraindt
asi m
odj
anak megadasahoz jelolj
uk ki az alkalmazast a
tablazatb
ol, es v
alasszunk az al
abbi lehetosegek koz
ul: * Normal Automatikusan elindul a GNOME-munkamenet kezdeten. Az ilyen stlus
u alkalmazasok bezar
as
ahoz haszn
aljuk a kill parancsot a munkamenet folyaman. *

Ujraind
tas Automatikusan u
jraindtja az alkalmazast ha bezarjuk vagy befejezz
uk. Az olyan alkalmaz
asokhoz v
alasszuk ezt a bealltast, amelyeknek a
munkamenet ideje alatt mindig futniuk kell. Az ilyen stlus
u alkalmazasokat
u
gy allthatjuk le, hogy t
abl
azatb
ol kijelolj
uk, majd az Eltavoltas gombra
kattintunk. * Kuka Nem indul el a GNOME-munkamenet indtasakor. *
Bealltasok Automatikusan elindul a munkamenet kezdetekor. Az ilyen stlus
u alkalmaz
asok
altal
aban alacsony elindtasi ertekkel rendelkeznek, es a
GNOME-os es munkamenet-vezerelt alkalmazasok bealltasait tartalmazzak.
Eltavoltas
Kattintsunk az Elt
avolt
as gombra a listabol kijelolt alkalmazas torlesehez.
Az alkalmazas t
orl
odik a munkamenet-kezelobol, es bezarodik. A torolt alkalmazasok nem indulnak el a legk
ozelebbi munkamenetben.
Alkalmaz
Kattintsunk az Alkalmaz gombra az indtasi sorrend es az u
jraindtasi stlus
valtoztat
asainak ervenyestesehez.
Automatikusan elindul
o programok be
alltasa

232

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

A Munkamenetek be
allt
oeszk
oz Automatikusan elindulo programok panellapj
an
allthatjuk be a nem munkamenet-vezerelt automatikusan elindtand
o alkalmaz
asokat . Ezek az alkalmazasok automatikusan elindulnak
a munkamenet kezdetekor. Az Automatikusan elindulo programok panellapon megadhatjuk a nem munkamenet-vezerelt alkalmazasokat elindto parancsokat, amelyek belepeskor automatikusan vegrehajtodnak.
A munkamenet-vezerelt alkalmazasokat is el lehet automatikusan indtani.
Tov
abbi tudnival
ok: Munkamenetek bealltasa .
10.9. t
ablazat - Elindtand
o programok bealltasai felsorolja az elindtando
alkalmaz
asok be
allt
asi lehetosegeit.
10.9. t
ablazat - Elindtand
o programok bealltasai
Lehet
oseg
M
uvelet
Tov
abbi elindtand
o programok
Haszn
aljuk ezt a t
abl
azatot a nem munkamenet-vezerelt alkalmazasok kezelesere a k
ovetkez
okeppen: * Elindtando alkalmazas hozzaadasahoz kattintsunk a Hozz
aad
as gombra. Megjelenik az Elindtando program hozzaadasa p
arbeszedablak. Irjuk be az alkalmazast elindto parancs nevet az
Elindtand
o parancs mez
obe. A masik lehetoseg, hogy a Kereses gombra
kattint
as ut
an megkeress
uk a parancsot. A Kereses gombbal a parancssorhoz hozz
af
uzend
o f
ajlt is megadhatunk. Peldaul a parancssorba berhatjuk
az emacs parancsot, es ut
ana megkereshetj
uk a szerkesztendo fajlt. Ha egynel t
obb elindtand
o alkalmaz
ast adunk meg, hasznaljuk a Prioritas mezot
az alkalmaz
asok elindt
asi sorrendjenek meghatarozasahoz. Az indtasi sorrend az a sorrend, amelyben az automatikusan elindtando alkalmazasokat
indtani akarjuk. * Az automatikusan elindtando alkalmazas szerkesztesehez v
alasszuk ki az alkalmazast, majd kattintsunk a Szerkesztes gombra.
Megjelenik az Elindtand
o program szerkesztese parbeszedablak. A parbeszedablakban m
odosthatjuk a parancsot es az elindtasi prioritast. * Az
automatikusan elindtand
o alkalmazas torlesehez valasszuk ki az alkalmazast, majd kattintsunk a T
orles gombra.
A kisegt
o lehet
os
egek be
allt
asa.

Tartalom

A kisegt
o lehet
osegek valamelyik bealltoeszkozenek megnyitasa A billenty
uzet kisegt
o lehet
osegeinek bealltasa
Alapvet
o be
allt
asok Sz
ur
ok be
alltasa Egerbealltasok
Ez a fejezet a Kisegt
o lehet
osegek bealltoeszkozeinek hasznalatat ismerteti.

6.3. GNOME

233

A kisegto lehet
osegek valamelyik be
alltoeszkozenek megnyitasa
A Kisegt
o lehet
osegek valamelyik bealltoeszkozet a kovetkezo modokon hvhatjuk el
o: * A Munkaasztal bealltasai men
ubol Valasszuk az
Alkalmaz
asok->Munkaasztal be
allt
asai->Kisegto lehetosegek men
upontot. Az almen
ub
ol v
alasszuk ki a kv
ant bealltoeszkozt. Megjelenik a bealltoeszkoz p
arbeszedablaka. * A Kezdd itt! helyrol Nyissunk meg egy
Nautilus-ablakot, majd v
alasszuk az Ugras->Kezdd itt! men
uparancsot.
A masik lehet
oseg, hogy a munkaasztalon duplan kattintunk a Kezdd itt!
ikonra. Megjelenik a Kezdd itt! hely. Kattintsunk duplan a Munkaasztal
bealltasai ikonra a Nautilus-ablakban, majd kattintsunk duplan a Kisegto
lehetosegek mapp
ara.
A billenty
uzet kisegt
o lehet
osegeinek bealltasa
A billenty
uzet kisegt
o lehet
osegeinek bealltasara hasznaljuk a Billenty
uzet
bealltoeszk
ozt. A Billenty
uzet be
allt
oeszkozenek masik neve AccessX.
A Billenty
uzet kisegt
o lehet
osegei be
alltoeszkozon a kovetkezo lehetosegek
vannak: * Alap * Sz
ur
ok * Eger
Alapveto be
allt
asok
11.1. tabl
azat - A billenty
uzet kisegt
o bealltasai felsorolja a billenty
uzet
alapveto kisegt
o lehet
osegeinek m
odosthato tulajdonsagait.
11.1. tabl
azat - A billenty
uzet kisegt
o bealltasai
Lehetoseg
M
uvelet
Billenty
uzet kisegt
o lehet
osegeinek engedelyezese
Jelolj
uk be ezt a negyzetet a billenty
uzet kisegto lehetosegeinek engedelyezesehez. A negyzet bejel
olese ut
an a p
arbeszedablak elemei aktvva valnak.
Letiltas, ha ennyi ideig haszn
alaton kv
ul van
Jelolj
uk be ezt a negyzetet a billenty
uzet kisegto lehetosegeinek adott ido
utani kikapcsol
as
ahoz. Adjuk meg a kikapcsolas elott eltelt idot.
Hangjelzes a saj
atoss
agok ki- vagy bekapcsolasakor.
Jelolj
uk be ezt a negyzetet, ha a hangjelzest szeretnenk hallani a ragados
billenty
ukh
oz vagy a lass
u billenty
ukh
oz hasonlo lehetosegek be- es kikapcsolasakor.
Sajatossagok import
al
asa
Kattintsunk erre a gombra az AccessX bealltasainak importalasahoz.
Ragados billenty
uk engedelyezese

234

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

Jel
olj
uk be ezt a negyzetet, ha az egyszerre lenyomando billenty
ukombinaciokat a billenty
uk egym
as ut
ani megnyomasaval kvanjuk elerni. A kovetkez
o be
allt
asokra van itt lehet
oseg: * Csengetes ha modost
o le lett nyomva:
jel
olj
uk be ezt a negyzetet, ha hangjelzest szeretnenk hallani a modostobillenty
uk lenyom
asakor. * Letiltas ket billenty
u egyidej
u lenyomasakor:
jel
olj
uk be ezt a negyzetet, ha ket billenty
u egyidej
u lenyomasa utan mar
nem akarjuk, hogy a sorozatban lenyomott billenty
uk egyidej
u billenty
ulenyom
asnak sz
amtsanak.
Billenty
uk ismetlese
A negyzet bejel
olesevel engedelyezhetj
uk a billenty
uzet automatikus ismetlofunkci
oj
at. * Kesleltetes: az elso billenty
ulenyomas es a lenyomott billenty
u ismetl
odesenek kezdete k
oz
ott eltelt ido. * Sebesseg: a masodpercenkent
bevitt karakterek sz
ama.
Be
allt
asok kipr
ob
al
asa
A tesztter
ulet egy interaktv fel
ulet, amelyen a modostott billenty
uzetbeallt
asok azonnal kipr
ob
alhat
oak. Irjunk be valamit ide a bealltasok tesztelesehez.
Sz
ur
ok be
allt
asa
11.2. t
abl
azat - Sz
ur
ok be
allt
asa felsorolja a modosthato bealltasokat.
11.2. t
abl
azat - Sz
ur
ok be
allt
asa
Lehet
oseg
M
uvelet
Billenty
uzet kisegt
o lehet
osegeinek engedelyezese
Jel
olj
uk be ezt a negyzetet a billenty
uzet kisegto lehetosegeinek engedelyezesehez. A negyzet bejel
oles ut
an a parbeszedablak elemei aktvva valnak.
Lass
u billenty
uk engedelyezese
Jel
olj
uk be ezt a negyzetet, ha szabalyozni kvanjuk a billenty
u lenyomasa
es a lenyom
as elfogad
asa k
oz
otti idotartamot. A kovetkezo bealltasok adhat
oak meg itt: * Csak legal
abb ennyi ideig lenyomott billenty
uk elfogadasa:
a billenty
u lenyom
asa es a lenyomas tudomasul vetele kozott eltelt ido. *
Hangjelzes, ha a billenty
u: jel
olj
uk be, hogy legyen-e hangjelzes egy billenty
u lenyomasakor, elfogad
asakor, illetve felengedesekor.
Billenty
usz
ures engedelyezese
Jel
olj
uk be ezt a negyzetet, ha a gyorsan egymas utan tobbszor lenyomott
billenty
uket ki szeretnenk sz
urni. Itt adhato meg a billenty
uzet ismetlesenek
beallt
asa is. * Ismetelt le
utesek figyelmen kv
ul hagyasa ezen kv
ul: az elso
billenty
ulenyom
as es a lenyomott billenty
u ismetlese kozott eltelt ido. *

6.3. GNOME

235

Hangjelzes a billenty
u elutast
asakor: jelolj
uk be, ha hangjelzest szeretnenk
kapni az elutastott billenty
ulenyom
asokrol.
Valtobillenty
uk
Jelolj
uk be ezt a negyzetet, ha hangjelzest szeretnenk hallani a valtobillenty
u lenyom
asakor. A v
alt
obillenty
u bekapcsolasakor egy spszot hallunk. A
kikapcsolaskor ket spsz
ot hallunk.
Bealltasok kipr
ob
al
asa
A tesztter
ulet egy interaktv fel
ulet, amelyen a modostott billenty
uzetbealltasok azonnal kipr
ob
alhat
oak. Irjunk be valamit ide a bealltasok tesztelesehez.
Egerbeallt
asok
11.3. tabl
azat - Egerbe
allt
asok felsorolja a modosthato egerbealltasokat.
11.3. tabl
azat - Egerbe
allt
asok
Lehetoseg
M
uvelet
Billenty
uzet kisegt
o lehet
osegeinek engedelyezese
Jelolj
uk be ezt a negyzetet a billenty
uzet kisegto lehetosegeinek engedelyezesehez. A negyzet bejel
oles ut
an a p
arbeszedablak elemei aktvva valnak.
Egerbillenty
uk engedelyezese
Jelolj
uk be ezt a negyzetet, ha a numerikus billenty
uzetet szeretnenk az
egermutat
o mozgat
as
ara haszn
alni. A kovetkezo bealltasok adhatoak meg
itt: * Maxim
alis egermutat
o-sebesseg: az egermutato mozgasanak maximalis
sebesseget adhatjuk itt meg. * Maximalis sebessegre gyorsulas ideje: az
egermutat
o teljes sebessege eleresenek ideje adhato meg itt. * Kesleltetes
a billenty
u lenyom
asa es az egermutat
o mozdtasa kozott: az egermutatot
vezerlo billenty
u lenyom
asa es az egermutato elmozdulasa kozott eltelt ido.
Eger tulajdons
agai
Az Eger be
allt
oeszk
oz megnyit
as
ahoz kattintsunk erre a gombra.
Fogalomtar
applet Az applet kicsi, interaktv alkalmazas, amely egy panelen foglal
helyet. Ilyen peld
aul a CD-lej
atsz
o. Minden applet egy egyszer
u kezelofel
uletet tartalmat, amit egerrel vagy billenty
uzetrol vezerelhet
unk.
munkaasztalh[
att
er-ikon Egy ikon a munkaasztalon, amelyet fajlok, mapp
ak vagy alkalmaz
asok megnyitasara hasznalhatunk. A
munkaasztalh
atter-ikonok segtsegevel gyorsabbal elerhetj
uk a gyakran haszn
alt f
ajlokat, mapp
akat es alkalmazasokat.

236

6. FEJEZET

GRAFIKUS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

DNS-n
ev A sz
amt
ogepet a h
alozaton azonosto egyedi nev.
fi
ok A fi
ok egy kics
usz
o kiegesztese a panelnek, amelyet a fiokikon segtsegevel lehet kinyitni es becsukni.
form
az
as A form
az
as el
okeszti az adathordozot egy bizonyos fajlrendszer
haszn
alat
ara. Form
az
askor minden adat fel
ulrodik az adathordozon.
GNOME-megfelel
o alkalmaz
as A szabvanyos GNOME programkonyvt
arakat haszn
al
o alkalmaz
asokat GNOME-megfelelo alkalmazasoknak
nevezik. Peld
aul a Nautilus es a gedit GNOME-megfelelo alkalmazasok.
forr
obillenty
u A forr
obillenty
uk olyan gyorsbillenty
uk, amelyek alkalmaz
ast indtanak el.
IP-cm A sz
amt
ogepet a h
al
ozaton azonosto egyedi szam.
billenty
uparancs A gyorsbillenty
u olyan billenty
ukombinacio, amely a
szok
asos m
odszer mellett egy masik lehetoseget ny
ujt bizonyos m
uvelet elvegzesere.
indt
o Egy indt
oikon elindt egy bizonyos alkalmazast, vegrehajt egy parancsot, vagy megnyit egy fajlt. Az indtoikon egy panelen, vagy men
uben helyezkedhet el.
menu
usor az alkalmazas ablakanak tetejen helyezkedik el, es az
sor A men
alkalmaz
as men
urendszeret tartalmazza.
MIME-tpus A MIME (Multipurpose Internet Mail Extension) tpus a
f
ajl formatum
at azonostja. A MIME-tpus segtsegevel az alkalmaz
as elolvashatja a f
ajl tartalmat. Peldaul egy levelezoprogram az
image/png MIME-tpus alapjan felismerheti, hogy a levelhez egy
PNG-kep van csatolva.
bef
uz
es (mount) A bef
uzes m
uvelete teszi lehetove, hogy egy fajlrendszert elerj
unk. Amikor bef
uz
unk egy fajlrendszert, az egy alkonyvtarkent csatlakozik a teljes f
ajlrendszerhez.
ablakt
abla Az ablakt
abla az ablak resze. Peldaul a Nautilus ablaka az
oldalpanelb
ol es a nezetpanelbol all.
be
allt
oeszk
oz Olyan celprogram, amely a munkaasztal viselkedesenek
egy meghat
arozott oldal
at befolyasolja.
gyorsbillenty
uk A gyorsbillenty
uk olyan billenty
ukombinaciok, amelyekkel egy m
uvelet gyorsan elvegezheto.
r
etegez
esi sorrend A retegezesi sorrend az a sorrend, amelyben az ablakok retegz
odnek egym
asra a kepernyon.

6.3. GNOME

237

allapotsor Az
allapotsor egy sor az ablak aljan, mely az ablakban lathato
allapotr
ol ad inform
aci
ot.
szimbolikus kapocs (link) K
ul
onleges fajltpus, amely egy masik fajlra
mutat. Amikor a szimbolikus kapcson vegrehajtunk egy m
uveletet, azt
valojaban azon a f
ajlon vagy mappan hajtjuk vegre, amelyre a kapocs
mutat.
eszko
ar Az eszk
ozt
ar az a s
av, amelyen az alkalmazas leggyakrabban
zt
haszn
alt parancsai foglalnak helyet. Az eszkoztar altalaban a men
usor
alatt jelenik meg.
URL Az URL a vil
agh
al
on elhelyezkedo objektum egyedi cme.
n
ezet A Nautilus egyik komponense, amely lehetove teszi egy mappa tobbfele megjelenteset. Peld
aul a Nautilus tartalmazza az ikonnezetet,
amely segtsegevel a mappa tartalma ikonokkent jelenik meg. A Nautilus tartalmazza a listanezetet is, amelyben a mappa elemei listakent
jelennek meg.
n
ez
okomponens Olyan Nautilus komponens, amely lehetove teszi egy
adott fajltpus megtekinteset a nezetpanelen. A nezokomponens a fajltpusra vonatkoz
o men
uparancsokat adhat a Nautilus-men
ukhoz. A
nezokomponens azt is lehet
ove teheti, hogy a Nautilus meretezogombjaival az elem nagys
ag
at megv
altoztassuk a nezetpanelen.
munkateru
ulet egy olyan elhatarolt ter
ulet a munkaaszta let A munkater
lon, ahol dolgozhatunk.

7. fejezet

Munkav
egz
es parancssoros
k
ornyezetben
A szamtastechnika szakemberei m
ar a kezdetekkor rajottek, hogy emlekekre
alapozva a folyamatosan b
ov
ul
o parancskeszletet nem lehet hatekony hasznalni.
Ezert alkottak meg man-t (kezik
onyvlapok). A man, a szamtogep
unkon futtathato parancsokr
ol ad helyenkent meglehet
osen bo informaciot. A tovabbiakban
az UHU-Linuxban tal
alhat
o leggyakrabban hasznalt parancsokrol talalhatunk par
soros ismertetoket. B
ovebb inform
aci
oert gepelj
uk be a man parancs utastast.
A Linuxban haszn
alatos parancsokat u
gynevezett kapcsolokkal tudjuk iranytani. Ilyen lehet a -h, --help, mely megmutatja a parancs hasznalhato kapcsoloit,
vagy az -R, -r, amivel rekurzvan, a k
onyvt
arakon bel
uli vegrehajtast is elerhetj
uk. A felsorolasra ker
ul
o programokn
al megprobaltuk mindenhol jelezni, hogy
kinek a fordtas
at haszn
altuk fel.
Sajnos talaltunk olyat, ahol ez nem volt fellelheto, ezert kerj
uk, hogy a korrigalas elvegzese erdekeben a fordt
o k
uldj
on egy levelet a \doku{} cmre.
A felsorolast a man parancs ismertetesevel kezdj
uk:

man
Formazza es kirja az on-line kezik
onyvlapokat.
Ford
totta: Horv
ath Andr
as <horvatha@rs1.szif.hu>

240

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

access
Eldonti egy f
ajlr
ol, hogy elerhet
o-e.
Igaz ertekkel ter vissza, ha a megadott fajl a megadott modon elerheto. A
mod az rwx bet
uk egyikevel adhat
o meg, ahol az r az olvashatosagot, a w
az rhat
os
agot, es az x a vegrehajthatosagot jelenti.
A k
ul
onbseg az access es a test kozott az, hogy ez ut
obbi a fajlra vonatkozo
jogosults
agbiteket vizsg
alja, mg az ut
obbi az access rendszerhvas segtsegevel
vizsgalja az elerhet
oseget. Ennek peldaul csak olvashato m
odban csatolt fajlrendszereknel van jelent
osege.
access -m
od f
ajl
Ford
totta: Tevesz Tam
as <ice@rulez.org>

apropos
Kereses kezik
onyv nevekben es lerasokban.
Minden kezik
onyv oldal tartalmaz egy rovid lerast. Az apropos a lerasokon bel
ul a keyword kulcssz
o el
ofordulasait keresi. A keyword kulcsszo tartalmazhat helyettest
o karaktereket is (-w) vagy lehet egy szabalyos kifejezes is
(-r). Ezen opci
ok haszn
alatakor sz
ukseges lehet a keyword kulcsszo zarojelek koze
tetele vagy a speci
alis karakterek vedelme (\) azert, hogy a burok (shell) ne ertelmezze azokat. A szab
alyos keresesi kifejezesek megengednek az oldal nevere vagy
szohatarokra vonatkoz
o megegyezeseket is a lerason bel
ul.
Opciok
-d, debug Debug inform
aci
okat nyomtat.
-r, regex
Minden kulcssz
ot szab
alyos kifejezeskent ertelmez. Minden kulcsszo egyeztetve lesz az oldal nevekkel es a ler
asokkal k
ulon-k
ulon is, mindketto barmely
reszevel megegyezhet. A megegyezes nem korlatozodik a szo hatarokra.
-w, wildcard
Minden kulcssz
ot mintakent ertelmez, amely burok stlus
u helyettesto karaktereket is tartalmazhat. Minden kulcsszo egyeztetve lesz az oldal nevekkel es a
lerasokkal k
ul
on-k
ul
on is. Csak akkor talal megegyezest, ha egy kibovtett kulcsszo megegyezik a teljes ler
assal, vagy oldalnevvel.
-m system[,...], systems=system[,...]
Ha ez a rendszer hozz
aferhet m
as operacios rendszerek kezikonyv lapjaihoz,
akkor azokban is kereshet ezzel az opcioval. NewOS kezikonyv lapokon valo kereseshez a -m NewOS opciot kell hasznalni. A megadott system rendszer lehet

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

241

t
obb vesszovel elv
alasztott oper
aci
os rendszer nev is. Ha azt akarjuk, hogy a sajat
operacios rendszer whatis ler
asaiban is keressen, man rendszer nevet be kell
rni az argumentumba. Ez az opci
o hat
alytalantani fogja a $SYSTEM kornyezeti
valtozot.
-M path, manpath=path
Egy masik, kett
ospontokkal elv
alasztott kezikonyv lap hierarchiat ad meg a
kereseshez. Alapertelmezes szerint az apropos a $MANPATH kornyezeti valtozot hasznalja ha az meg van adva es nem u
res. Ellenkezo esetben meghataroz egy
megfelelo kezik
onyv keresesi u
tvonalat a $PATH kornyezeti valtozo alapjan. Ez
az opcio hatalytalantja a $MANPATH tartalmat.
apropos [-dhV] [-r|-w] [-m system[,...]] [-M path] keyword
Ford
totta: Horneczki G
abor <arthur@freemail.c3.hu>

arch
A gep architekt
ur
aj
anak kir
asa.
Az arch megegyezik az uname -m paranccsal. A mostani Linux-rendszereken
az arch lehetseges v
alaszai: i386, i486, i586, alpha, sparc, arm, m68k,
mips es ppc.
arch
Ford
totta: Tevesz Tam
as <ice@rulez.org>

at, batch, atq, atrm

Sorba allt, vizsg
al vagy t
or
ol feladatokat, amiket kesobb kell(ene) elindtania.
Az at es a batch az utast
asokat a szabvanyos bemenetrol, vagy egy meghatarozott fajlb
ol olvassa. Az utast
asok kes
obb lesznek vegrehajtva a /bin/sh
parancs felhaszn
al
as
aval.
at - elindt egy utast
ast a megadott id
opontban.
atq - felsorolja a felhaszn
al
o f
ugg
oben levo feladatait, felteve, ha a felhasznalo
nem a root. Ebben az esetben minden felhasznalo sorban allo feladatait kilistazza.
atrm - Feladatokat t
or
ol.
batch - Utast
asokat indt, amikor a rendszer kihasznaltsaga engedelyezi. Mas
szavakkal ha a kihaszn
alts
ag 0.8, vagy m
as, az atrun parancs segtsegevel meghatarozott kihaszn
alts
agi szint al
a cs
okken.
Az at parancs meglehetosen komplex id
o meghatarozasokat engedelyez, kibovtve a POSIX.2 szabv
annyal. Elfogadja a k
ovetkezo idoformat (HH:MM), hogy

242

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

elindtson egy feladatot a mai nap megadott idopontjaban. (Ha az idopont mar
elm
ult, automatikusan a k
ovetkez
o naphoz rendelodik hozza). Meghatarozhato
midnight (ejfel), noon (del), vagy teatime (teaido = delutan 4 ora), valamint
hasznalhat
ok olyan el
ojelek is, mint AM, vagy PM amik segtsegevel meghatarozhato, hogy delel
ott(AM) vagy delutan(PM) fusson a feladat. Megmondhatjuk
azt is, hogy mely napon fusson a feladat u
gy, hogy megadjuk a datumot a kovetkezo form
aban: h
onap neve nap, valamint lehetoseg van az ev megadasara is,
E
vagy HH/NN/E
E
vagy
de hasznalhatjuk a k
ovetkez
o form
atumot is: HHNNE

NN.HH.EE. A d
atum meghat
aroz
as
at muszaj egy idopont meghatarozasnak kovetnie. Id
opontokat k
ovetkez
okeppen is megadhatunk: now (most) + szamolt
idoegysegek, ahol is az id
oegysegek lehetnek percek, orak, napok, vagy hetek.
Megmondhatjuk az at parancsnak azt is, hogy indtson el valamit ma, a today
elojellel, azt, hogy valami holnap fusson, a tomorrow elojel mondja meg.
Ahhoz, hogy elindtsunk egy feladatot delutan negy orakor harom nap m
ulva
a kovetkez
o utast
ast kell berni:
at 4pm + 3 days.
Futtassunk egy feladatot delel
ott 10 orakor J
ulius 31-en:
at 10am Jul 31
ahhoz, hogy futtassunk valamit hajnali 1 orakor holnap:
at 1am tomorrow.
Az
id
o
specifik
aci
ok
pontosabb
lerasa
megtalalhato
a
/usr/share/doc/Packages/at/timespec fajl-ban.

at [-V] [-q sor] [-f f

ajl] [-mldbv] IDO
Ford
totta: Kaiser L
aszl
o <titanic@hcbyte.hu>,
Tenkes Csaba <zafir@valerie.inf.elte.hu>

aumix
/dev/mixer
allt
asa.
A program az audio kever
o eszk
oz bealltasait valtoztatja vagy kerdezi le.
Hasznalhat
o parancssorb
ol, script-b
ol vagy interaktvan billenty
uzetrol illetve
eger segtsegevel.
A baloldali kezel
oszervek a hangeroszintek, a jobboldali kezeloszervek a balansz allt
as
ara szolg
alnak. A hardver
altal nem tamogatott eszkozok sz
urke sznnel jelennek meg es nincsenek mellett
uk kezeloszervek. A sztereo eszkozoknek van
balansz-szab
alyz
o kezel
oszerv
uk, a mono eszkozoknek nincs.
A program grafikus megfelel
ojet a gaumix parancs indtasaval erhetj
uk el.
Ford
totta: Tevesz Tam
as <ice@rulez.org>

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

243

awk
Mintakereso es feldolgoz
o nyelv.
Egy AWK program mintatevekenyseg utastasok es opcionalis f
uggvenydefinciok sorozata. Az awk el
osz
or beolvassa a programforrast a programfajl(ok)bol
(ha meg van adva ilyen), a source argumentumabol, vagy a parancssor elso,
nem opcio argumentum
ab
ol. Az -f es a source opciok tobbszor hasznalhatok
a parancssorban. A gawk ilyenkor u
gy olvassa be a program szoveget, mintha
minden programf
ajl es parancssori forr
assz
oveg ossze volna kapcsolva. Ez jol hasznalhato AWK f
uggvenyk
onyvt
arak kialakt
asahoz. Igy nincs sz
ukseg a f
uggvenyek
befoglalasara minden olyan u
j programba, amely hasznalja azokat. Ez azt is lehetove teszi, hogy a k
onyvt
ari f
uggvenyeket a parancssori programokkal keverj
uk.
ek
Az AWK v
altoz
ok dinamikusak, els
o hasznalatukkor jonnek letre. Ert
uk
vagy lebegopontos, vagy sztring, vagy mindketto, a hasznalatuk modjatol f
uggoen. Az AWK-ban leteznek meg egydimenzios tombok, a tobbdimenziosak szimulalhatok. Szamos el
odefini
alt v
altoz
o kap erteket egy program futasa alatt,
ezek lerasa es
osszegzese a man awk parancs meghvasaval erheto el.
Ford
totta: Gombai S
andor <sgombai@hotmail.com>

basename
A basename parancs elt
avolt minden konyvtar komponenst a nev elejerol.
Amikor a vegzodes meg van adva, es megegyezik a nev vegevel, akkor azt szinten
eltavoltja a nevb
ol. A basename at alapertelmezett kimenetre nyomtatja az
eredmenykent keletkez
o nevet.
basename nev [vegz
odes] basename [help] [version]
Ford
totta: Gombai S
andor <sgombai@hotmail.com>

244

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

bc
A bc egy olyan nyelv, amely lebegopontos szamolast ny
ujt, interaktv vegrehajtassal. Van nemi hasonl
os
ag a C programozasi nyelvvel. Egy alapertelmezett
matematikai k
onyvt
ar megadhat
o parancssor parameterkent. Ha sz
ukseges, a matematikai k
onyvt
arat defini
alni kell, mielott barmilyen mas fajlt feldolgoznank.
A bc a megadott f
ajlokban lev
o k
odot a megadas sorrendjeben dolgozza fel.
Miutan minden f
ajlt feldolgozott a bc az alapertelmezett bemenetrol var tovabbi utast
asokat. Minden k
odot a beolvasas pillanataban vegrehajt. (Ha egy
fajlban olyan utast
as tal
alhat
o, amely megalltja a feldolgozot, a bc nem fog az
alapertelmezett bemenetr
ol olvasni.
bc [ -lws ] [ f
ajl ... ]
Ford
totta: Csehi Andr
as <acsehi@flexum.hu>

bzip2, bunzip2
block-sorting elj
ar
assal dolgoz
o t
omortoprogram.
A bzip2 Burrows-Wheeler-fele blokkrendezo algoritmussal es Huffmankodolassal t
om
ort sz
oveges
allom
anyokat. A tomortes merteke altalaban lenyegesen jobb, mint ami a legt
obb hagyomanyos LZ77/LZ78 alap
u tomortovel elerheto, es megk
ozelti a statisztikus m
odszerrel dolgozo PPM csalad teljestmenyet.
A parancssori opci
ok sz
andekosan igen hasonloak a GNU Gzip opcioihoz, de
nem azonosak azokkal.
A bzip2
allom
anynevek list
aj
at varja a hozzajuk tartozo parancssori kapu tomortett valtozatara cserel
csolokkal. Minden f
ajlt azok eredeti nev.bz2 nev
ki. A tom
ortett f
ajlokhoz tartoz
o d
atumok es jogok az eredetivel megegyeznek,
gy ezek a tulajdons
agok kicsomagol
askor helyesen allthatok vissza. A fajlnevek
kezelese egyszer
u abban az ertelemben, hogy nincs lehetoseg az eredeti fajlnevek,
jogok es d
atumok meg
orzesere az ezeket nem tamogato, vagy az MS-DOS-hoz
hasonloan szigor
uan k
ot
ott hossz
us
ag
u neveket kezelo fajlrendszerekben.
A bzip2 es a bunzip2 alapertelmezes szerint nem rnak fel
ul mar letezo
fajlokat, erre az -f kapcsol
o haszn
alataval lehet ravenni oket.
-c stdout
Tom
ortes vagy kibont
as az alapertelmezett output-ra. A -c-vel tobb fajl
bonthat
o ki egyszerre, de csak egyetlen fajl tomortheto a stdout-ra.
-d decompress
Kibont
as. A bzip2, bunzip2 es a bzcat tulajdonkeppen ugyanaz a program, ami annak alapj
an d
onti el, hogy mit kell tennie, hogy melyik nevet hasznaljuk. Ez a kapcsol
o fel
ulbr
alja ezt a d
ontest, es a bzip2 kibontokent fog m
ukodni.

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

245

-z compress
A -d ellentete: a t
om
ortest er
olteti, f
uggetlen
ul attol, hogy a programot
melyik nevevel indtottuk.
bzip2 [ -cdfkstvzVL123456789 ] [ f
ajlnevek ... ] bunzip2 [ -fkvsVL ] [ fajlnevek
... ]

cal
A cal egyszer
u napt
arat jelent meg. Ha nincs parameter megadva, akkor az
aktualis honapot jelenti meg.
-m
A naptar u
gy jelenik meg, hogy hetf
o lesz a het elso napja.
-j
Julian datumot jelent meg (a napokat januar 1-tol szamozza).
-y
Az aktualis ev teljes napt
ar
at jelenti meg.
cal [-mjy] [honap [ev]]
Ford
totta: Gyulai Mih
aly <gyulai@my-deja.com>

cat
A cat program minden argumentumkent megadott fajlt az alapertelmezett
kimenetre r. Amennyiben nincs f
ajlnev megadva, vagy a megadott fajlnev a -jel, az alapertelmezett bemenetet olvassa.
cat [-benstuvAET] [number] [number-nonblank] [squeeze-blank] [shownonprinting] [show-ends] [show-tabs] [show-all] [help] [version] [fajl...]
Ford
totta: Horv
ath Andr
as <horvatha@rs1.szif.hu>

chattr
A chattr megv
altoztatja a f
ajlok attrib
utumat az ext2 fajlrendszeren. Egy
fajl attrib
utum
anak be
allt
as
ara a k
ovetkez
o jeleket hasznaljuk: +-=[ASacdisu].
A + operatort haszn
alva a megadott attrib
utumok hozza lesznek adva az addigi fajljogokhoz. A - oper
atort haszn
alva, a megadott attrib
utumok, el lesznek

246

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

tavoltva az addigi f
ajljogok k
oz
ul. A = operatort hasznalva csak a megadott
attrib
utumok lesznek a f
ajl jogai.
Az ASacdisu bet
uk mindegyike egy attrib
utumot jelol, melyeknek jelentesei: (A) nem frissti az atime-ot, (S) szinkron frisstes, (a) csak hozzaf
uzes, (c)
tomortett, (i) megv
altoztathatatlan, (d) nincs dump, (s) biztonsagos torles, (u)
visszahozhat
o.
-R Rekurzvan megv
altoztatja a k
onyvtarak es tartalmuk attrib
utumat.
-V
Bobeszed
uen kirja a megv
altoztatott fajlok attrib
utumat.
chattr [ -RV ] [ -v verzi
o ] [ m
od ] fajlok...
Ford
totta: N
emeth P
eter <qgenpete@gold.uni-miskolc.hu>

lsattr
Az lsattr megmutatja a f
ajlok attrib
utumat az ext2 fajlrendszeren.
-R Minden k
onyvt
ar tartalm
at rekurzvan listazza.
-a Minden k
onyvt
arbeli fajlt list
az, beleertve a .-tal kezdodoeket is.
-d A k
onyvt
arakat a t
obbi f
ajlhoz hasonloan listazza ahelyett, hogy a tartalmukat list
azna.
lsattr [ -Radv ] [ f
ajlok... ]
Ford
totta: N
emeth P
eter <qgenpete@gold.uni-miskolc.hu>

chfn
A chfn segtsegevel megv
altoztathatok a finger informaciok. Ezeket az
/etc/passwd f
ajl tartalmazza, es a finger programmal jelenthetoek meg. A
linuxos finger negy adatot r ki: val
odi (polgari) nevet, munkahelyi szoba- es
telefonszamot es otthoni telefonsz
amot.
A negy ertek b
armelyike megadhato parancssorbol. Ha parameterek nelk
ul
indtjuk, a chfn interaktv m
odba lep. Ilyenkor a chfn minden mezot billenty
uzetrol ker be. A promptn
al az u
j ertekeket kell megadni. Az adatok az Enter
lenyomas
aval v
altozatlanul hagyhat
ok, a none szo berasaval a mezo tartalma
ki
ur
ul.
-f, full-name
Teljes valodi nev megad
asa.
-o, office

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

247

Az irodai szobasz
am m
odost
asa.
-p, office-phone
Irodai telefonsz
am megad
asa.
-h, home-phone
Otthoni telefonsz
am.
chfn [ -f teljes nev ] [ -o iroda ] [ -p irodai telefon ] [ -h otthoni telefon ] [ -u ]
[ -v ] [ felhasznal
o]
Ford
totta: G
al Gyuri <gyuri@lamer.hu>

chgrp
A chgrp a megadott f
ajlok tulajdonosi csoportjat a megnevezett csoportra
valtoztatja, amely lehet csoportnev vagy csoportazonosto szam.
-c, changes
Csak azokat a f
ajlokat rja ki, amelyeknek valoban megvaltozott a tulajdonosuk.
-f, silent, quiet
Nem ad hiba
uzenetet azokr
ol a f
ajlokr
ol, amelyeknek nem lehet megvaltoztatni a tulajdonosukat.
-v, verbose
Bovebben rja le a tulajdonosi v
altoz
asokat.
-R, recursive
Rekurzvan v
altoztatja meg a k
onyvt
ar es annak tartalmanak tulajdonosat.
chgrp [-Rcfv] [recursive] [changes] [silent] [quiet] [verbose] [help] [
version] csoport f
ajl...
Ford
totta: Nagy Viktor <chaos@lux.elte.hu>

chmod
A chmod minden egyes megadott f
ajl eleresi jogait megvaltoztatja a megadott mode m
od szerint, amely lehet a v
altoztatasok szimbolikus reprezentacioja, vagy egy sz
am, amely az u
j jogok bit-mintajat adja meg.
Az ugoa bet
uk kombin
aci
oja azt hat
arozza meg, hogy mely felhasznalok
jogai fognak megv
altozni a f
ajlt illet
oen: a fajl tulajdonosanak jogai (u), a fajl
csoportjaban lev
o felhaszn
al
ok jogai (g), egyeb felhasznalok jogai (o), illetve mindenkie (a). Ha ez a mez
o nincs megadva, akkor a jogok mindenkire ervenyesek

248

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

lesznek (mintha a lenne ervenyben), de az umask valtozo altal meghatarozott

jogokat nem erintik.
A + oper
ator jogokat ad a f
ajl letezo jogaihoz, a - operator jogokat torol
a fajl meglev
o jogaib
ol, az = oper
ator pedig elveszi az osszes jogot, majd a
bealltottakat hozz
aadja a f
ajlhoz.
A rwxXstugo bet
uk
alltj
ak be a jogokat a megadott felhasznaloknak: olvasasi (r), r
asi (w), futtat
asi (vagy k
onyvtar-hozzaferesi) (x), futtatasi (csak akkor, ha a fajl egy k
onyvt
ar, vagy m
ar van mas felhasznalonak futtatasi joga)
(X), felhaszn
al
oi vagy csoport azonosto bealltasa futtataskor (s), program textszegmensenek elmentese a swap-eszk
ozre (t), a felhasznalo altal mar birtokolt
jogok (u), a csoport felhaszn
al
oi
altal mar birtokolt jogok (g), es barmely mas
felhasznalora vonatkoz
o jogok (o).
A sz
ammal megadott m
od okt
alis szamjegyekbol allhat (0-7), a megfelelo bitertekek (4, 2 es 1) hozz
aad
as
aval. B
armely szamjegy elhagyasa a szam elejerol
nulla sz
amjeggyel egyenertek
u. Az elso szamjegy a felhasznaloi azonosto bealltasa (4), felhaszn
al
oi csoport be
alltasa (2) es a text-szegmens elmentese (1)
attrib
utumokat
alltja be. A m
asodik szamjegy a fajl tulajdonos felhasznalora
vonatkozik: olvas
as (4), r
as (2), futtatas (1); a harmadik a felhasznalo csoportjaban levokre, a negyedik a t
obbi, nem a tulajdonos csoportjaban levo felhasznalora
(ugyanazokkal az ertekekkel).
Pl.: chmod 666 f
ajlnev
A chmod nem v
altoztatja meg a szimbolikus linkek jogait, a chmod rendszerhvasnak nincs ehhez joga. Ez azonban nem jelent problemat, mivel a szimbolikus link jogai nincsenek haszn
alatban. Ehelyett a szimbolikus link altal mutatott
fajl jogai v
altoznak meg. Kivetel, ha a konyvtarakban rekurzvan megtalalt szimbolikus link altal mutatott f
ajl jogai nem valtoznak.
-c, changes
Kirja azoknak a f
ajloknak a neveit, amelyek jogai megvaltoztak.
-f, silent, quiet
Nem r ki hiba
uzenetet abban az esetben, ha egy fajl jogait nem tudja megvaltoztatni.
-v, verbose
Kirja a fajlok neveit, amelyek jogait megprobalja megvaltoztatni.
-R, recursive
Rekurzvan keresi a f
ajlokat a k
onyvtarakban.
chmod [-Rcfv] [recursive] [changes] [silent] [quiet] [verbose] [help] [
version] mode file...
Ford
totta: Kulcs
ar G
abor <medve@iku.omikk.hu>

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

249

A tobbfelhaszn
al
os oper
aci
os rendszerekben, -gy termeszetesen a linuxban is,szabalyozni kell, hogy az
allom
anyok (file-ok) hasznalatakor kinek, milyen jogai
vannak. Ez azonban csak akkor oldhat
o meg, illetve csak akkor van ertelme, ha az
adott operacios rendszer ezeket a jogosults
agra vonatkozo adatokat tarolni tudja.
A DOS file rendszere peld
aul, a f
ajlokkal kapcsolatban csak a f
ajl nevet, meretet,
az utolso modost
as d
atum
at, illetve az adott fajl attrib
utumait (jellemzoit) tarolja, amely adatok nem elegendoek a megfelelo fajlvedelemhez. Igaz ugyan, hogy
az attrib
utumok k
oz
ott szerepel az r
asvedettseg (Read Only) de ez csak a veletlen fajl-torles, illetve m
odost
as ellen ny
ujthat vedelmet, hiszen egy ellenorzo
kerdes megvalaszol
asa, vagy az attrib
utum barki altali megv
altoztatasa utan a
kerdeses allomany m
odosthat
o, t
or
olhet
o stb.
Ezzel szemben, a linux f
ajlrendszere t
arolja az allomany tulajdonosanak az
azonostojat, az adott f
ajlhoz tartoz
o csoportot, es a hozzaferesi jogokat is. Ezt
magunk is lathatjuk, ha konzol m
odban, vagy egy terminal ablakban kiadjuk az:
s -lai
parancsot. A k
ovetkez
oh
oz hasonl
o kepet lathatunk:

A linux a hozz
aferesi jogok
abr
azol
as
ara egy haromjegy
u szambol allo kodot
hasznal. Ezt a tov
abbiakban f
ajl-m
odnak (file mode) nevezz
uk. Az elso szamjegy
a sajat (user) jogainkat, a m
asodik a csoport, (group) a harmadik pedig a tobbiek
(other) jogait jelenti, illetve r
ogzti.

Saj
at
w x

Csoport
r w x

Tobbiek
r w x

250

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

A sajat jogok azt jelentik, hogy a file tulajdonosara milyen jogok vonatkoznak.
Az esetek nagy t
obbsegeben a tulajdonos a fajl vagy a konyvtar letrehozoja.
r (Read)Olvas
asi jog A f
ajl csak(!) olvashato. Nem modosthato es nem torolhet
o.
w (Write)
Ir
asi jog A f
ajl olvashato es rhato. Tartalma megvaltoztathato, torolheto.

x (eXecute) V
egrehajt
asi jog Altal
aban programot jelol. A fajl futtathato.
A fajl jogosults
agait csak a f
ajl tulajdonosa, vagy a root (super user, vagy
rendszergazda) v
altoztathatja meg. A jogok megvaltoztatasahoz vagy karakteres
fel
ulet, vagy termin
al ablak sz
ukseges. A sz
ukseges parancs es formaja:
chmod m
od f
ajln
ev
A fajlhoz tartoz
o jogok megad
asa ketfelekeppen tortenhet. Az elso esetben
megadjuk, hogy:
kinek adunk, illetve kit
ol vesz
unk el jogot (u=tulajdonos, g=csoport, o=tobbiek,
a=mindenki)
adunk, avagy elvesz
unk jogot (+, -)
milyen jogot (r=olvas
as, w=r
as, x=vegrehajtas)
peldaul:
chmod u+x proba.f
ajl
A tulajdonosnak (u) adunk (+) futtatasi jogot (x) a proba.fajl nev
u allomanyhoz.
A kovetkez
o t
abl
azat segtheti e jogkezeles alkalmazasat:
Kinek / kit
ol
u user, Saj
at
g group, Csoport
o other, T
obbiek
a all, Mindenki

Mit csinalunk
+ adunk
- elvesz
unk

Mit
r Olvasasi jogot
w Irasi jogot
x Vegrehajtasi jogot

A m
asodik esetben egyszer
uen sz
ammal adjuk meg az adott fajlhoz tartozo
jogokat:

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

251

chmod 750 proba.f

ajl
A parameterkent szereplo sz
amk
od els
o jegye a sajat (user), a masodik a
csoport (group), a harmadik pedig a t
obbiek (other) jogaira vonatkozik.
A kovetkez
o t
abl
azat segtsegevel fejts
uk meg, hogy milyen jogokat es kinek
adott a parancs a proba.f
ajl nev
u
allom
annyal kapcsolatban.
0
1
2
3
4
5
6
7

r
r
r
r

w
w

w
w

nincs jogosultsag
vegrehajtasi jog
rasi jog
r
asi es vegrehajtasi jog
olvasasi jog
olvas
asi es vegrehajtasi jog
olvasasi es rasi jog
olvas
asi, r
asi es vegrehajtasi jog

A fenti parancs olvas

asi, r
asi es vegrehajtasi jogot adott a tulajdonosnak, olvasasi es vegrehajt
asi jogot adott a csoportnak, a tobbiek pedig semmilyen joggal
nem rendelkeznek. Mindez termeszetesen a proba.fajl nev
u allomanyra vonatkozik.
A fenti kodsz
amok megjegyzese egy
altal
an nem sz
ukseges, hiszen azokat magunk is egyszer
uen kisz
amolhatjuk. Annyi kell csak tudnunk, hogy az olvasasi
jog erteke = 4, az r
asi jog erteke = 2, a vegrehajtasi jog erteke = 1. Ezen ertekek egyszer
u osszead
asa megadja a kombin
alt jogok kodszamait is. Ehhez ny
ujt
segtseget a kovetkez
o t
abl
azat: (a chmod 750 parancsot alapul veve)
Felhaszn
alo (user)
r
w
x
4+2+1
7

Csoport (group)
r

x
4+0+1
5

Tobbiek (other)

0+0+0
0

Nezz
uk meg a gyakorlatban ugyanezeket. A fajl neve bronz.txt a listazashoz
az ls -l parancsot haszn
aljuk:
A lista elso oszlop
an k
ovethet
o a bronz.txt fajl fajl jogi statuszanak valtozasai.
Egy kis osszefoglal
o a vegere:
Jogosults
ag meghat
arozza, hogy egy adott allomanyhoz kiknek milyen hozzaferesi joga van. Ez a lehet
oseg, termeszetesen csak tobbfelhasznalos rendszereknel van.

252

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

Olvas
asi jog aki ilyen joggal rendelkezik, az a fajl tartalmat olvashatja.

Ir
asi jog ennek birtok
aban, az adott allomanyt jogunk van modostani.
V
egrehajt
asi jog amennyiben programrol van szo, akkor azt hasznalhatjuk

vagy futtathatjuk, ha k
onyvt
arra van meg ez a jogunk, akkor az adott
konyvt
arba belephet
unk. F
ajlok eseteben a vegrehajtasi jognak csak futtathat
o
allom
anyokn
al van ertelme. Konyvtarak eseten az olvasasi jog azt
jelenti, hogy elolvashatjuk az
allomanyok neveit az adott konyvtarban, az
rasjog pedig lehet
ove teszi a k
onyvtar modostasat. Ez a benne levo allomanyok t
orleset, u
j
allom
anyok es konyvtarak letrehozasat jelenti. A vegrehajt
asi jog jelenti a k
onyvt
ar eseteben a belepest a konyvtarba.
Csoport A t
obbfelhaszn
al
os rendszerekben gy a linuxban is , ha a jogosultsagokat megfelel
oen szab
alyozzuk, illetve alltjuk be, akkor masok egyaltalan
nem ferhetnek az adatainkhoz. Neha azonban sz
ukseg van arra, hogy bizonyos
allom
anyokat, k
onyvt
arakat kozosen hasznaljanak a felhasznalok.
Ilyenkor egy
allom
any nem annyira egy felhasznalohoz, mint inkabb azok
egy csoportj
ahoz k
othet
o. Ilyenkor egy adott csoport hozzaferesi jogait alltjuk be, majd a csoport tagjainak soraba vessz
uk fel a felhasznalokat. A
felhaszn
al
o, ha egy csoport tagj
ava valik, akkor annak a csoportnak a jogait
automatikusan elvezi mindaddig, amg a csoportnak a tagja.
Van meg ezeken fel
ul ket k
ul
onleges fajljogosultsag, a sticky es a SUID bit.

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

253

Set User ID a programot futtat

o felhaszn
alo a futas ideje alatt orokli a fajl
tulajdonos
anak jogait. Pl. a passwd parancs, amit user is futtathat. Ahhoz hogy a /etc/passwd f
ajlt m
odosthassa, root jogokkal kell rendelkeznie.
Mivel a SUID bit be van
alltva a /usr/bin/passwd fajlon, gy e jogok automatikus o
oklese megold
odik.
r
A SUID bit be
alltott
allapot
at az al
abbiakban lathato modon a tulajdonos
csoportban l
athat
o s karakter jelzi.
saga@fornost:~\$ ll /usr/bin/passwd
-rwsr-xr-x

1 root

root

24056 2003-01-12 13:36 /usr/bin/passwd

saga@fornost:~\$
Sticky bit segtsegevel oldhat
o meg az, hogy pl. a mindenki altal rhato/olvashat
o /tmp k
onyvt
arban letrehozott ideiglenes fajlt csak a fajl
tulajdonosa t
or
olhesse le.
A Sticky bit be
alltott
allapot
at az al
abbiakban lathato modon a fajljogosultsagok m
og
ott megjelen
o t karakter jelzi.
saga@fornost:~\$ ll -d /tmp
drwxrwxrwt

8 root

root

4096 2003-03-02 17:06 /tmp

saga@fornost:~\$

chown
A chown a felhaszn
al
oi es/vagy csoport tulajdonost valtoztatja meg a megadott fajlokra, az els
o nem-opci
o parameter szerint, amelyet a kovetkezokeppen
ertelmez. Abban az esetben, ha csak a felhasznaloi nev (vagy az ennek megfelelo
szammal reprezent
alt azonost
o) van megadva, akkor ez a felhasznalo lesz a fajlok
tulajdonosa, de a csoport tulajdonos nem valtozik. Ha a felhasznaloi nevet egy
kettosponttal vagy ponttal elv
alasztva egy csoportnev koveti (vagy a neki megfelelo szammal reprezent
alt azonost
o) es k
ozott
uk nincs szokoz, akkor a csoport
tulajdonos is megv
altozik. Ha a kett
ospont vagy pont utan nincs csoportnev, akkor a felhasznal
o csoportja lesz a f
ajl csoport tulajdonosa. Ha pedig a felhasznalo
neve nincs megadva, csak az elv
alaszt
o jel es a csoport neve, akkor a felhasznaloi
tulajdonos nem v
altozik, csak a csoport tulajdonos. Ez utobbi esetben chown2
a chgrp paranccsal egyenertek
u.

254

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

-c, changes
Kirja azoknak a f
ajloknak a neveit, amelyek tulajdonosai megvaltoztak.
chown [-Rcfv] [recursive] [changes] [help] [version] [silent] [quiet] [
verbose] [user][:.][group] f
ajl...
Ford
totta: Kulcs
ar G
abor <medve@iku.omikk.hu>

chsh
A chsh parancs a felhaszn
al
o bejelentkezesi parancsertelmezojet valtoztatja
meg. Normal felhaszn
al
o csak a saj
at parancsertelmezojet allthatja, a rendszergazda b
arkiet.
A hejprogrammal (shell) szemben tamasztott kovetelmeny, hogy szerepeljen
az /etc/shells f
ajlban, kiveve ha a rendszergazdae mert neki minden bealltas
elfogadott. Korl
atozott parancsertelmezot nem lehet masikra atalltani. Az -s
opcio nelk
ul a chsh interaktv m
odon m
ukodik. Be kell rni az u
j erteket, vagy
u
resen hagyni a sort, hogy az eppen aktualis bealltas maradjon, ami [ ] jelek
kozott lathat
o.
chsh [-s hejprogram] [felhaszn
al
o]
Ford
totta: Szekely Krisztian <szekelyk@edasz.hu>

chvt
Az aktu
alis virtu
alis termin
al megvaltoztatasa.
A chvt N parancs kiad
asa ut
an a /dev/ttyN lesz az aktualis virtualis terminal. Ha meg nincs hozz
a tartoz
o kepernyo, akkor az is letrejon. A nem hasznalt
virtualis terminalok elt
avolt
as
ara a deallocvt hasznalhato.
ukombin
aci
o - ami altalaban a (Control-)Bal Alt-FN (
A Console N billenty
1 <= N <= 12 ) es a Jobb Alt-F N-12 ( 13 <= N <= 24 ) - hasonlo hatassal
br, de ebben az esetben csak akkor kapcsol at egy masik virtualis terminalra, ha
az mar el
oz
oleg letezett. Igy elker
ulheto, hogy egy veletlen
ul lenyomott billenty
ukombinaci
ou
j virtu
alis termin
al letrej
ottehez vezessen.
chvtN
Ford
totta: Tevesz Tam
as <ice@rulez.org>,
T
m
ar Andr
as <timar_a@freemail.hu>

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

255

cksum
A cksum kisz
amtja es kirja minden megadott fajl CRC ellenorzo osszeget.
Ha nincs megadva f
ajl vagy - a neve, akkor a szabvanyos bemenetrol olvas. A
cksum minden f
ajlra kirja a CRC ellen
orz
o
osszeget, a fajlt alkoto bajtok szamat
es a fajlnevet, kiveve ha az nem volt megadva. A cksum programot leginkabb
arra hasznaljak, hogy megbizonyosodjanak arrol, hogy egy megbzhatatlan eszkozon kereszt
ul atvitt f
ajl nem v
altozott-e meg az atvitel soran. A megerkezett fajl
es az eredeti fajl ellen
orz
o
osszegenek (amelyet altalaban megadnak a terjesztok)
ugyanannak kell lennie. A CRC (ciklikus redundancia-ellenorzes) algoritmust a
POSIX.2 szabv
any rja el
o. Nem kompatibilis a BSD illetve a System V rendszerekben megtalalhat
o sum(1) algoritmusokkal, azoknal sokkal robosztusabb.
cksum [fajl...] cksum [help] [version]
Ford
totta: Mezo Tam
as <tomfield@vm.hu>,
T
m
ar Andr
as <timar_a@freemail.hu>

clear
A clear torli a keperny
ot, ha lehetseges. Eloszor a terminal tpusat nezi meg
a kornyezet alapj
an, majd a terminfo adatbazist, hogy megallaptsa, hogyan
torolje a keperny
ot.
Ford
totta: Horv
ath Andr
as <horvatha@rs1.szif.hu>

cmp
A cmp program o
oleges tpus
u fajlt es kirja az eredsszehasonlt ket tetsz
menyt az alapertelmezett kimenetre. Alapertelmezes szerint a cmp nem r ki
semmit, ha a ket f
ajl megegyezik. Ha k
ul
onboznek, akkor kirja a byte-pozcio es
a sor szamat, ahol az els
o k
ul
onbseg el
ofordult.
-l
Minden elofordul
o k
ul
onbsegnel kirja a byte-pozciot (decimalis) es a k
ulonbozo byte-ertekeket (okt
alis).
-s
Nem r ki semmit k
ul
onb
oz
o f
ajlok eseten, csak a kilepesi kodot adja vissza,
ami 0, ha a fajlok megegyeznek. 1, ha a f
ajlok k
ulonboznek es >1 ha hiba tortent.
cmp [-l | -s] file1 file2 [eltol
as1 [eltol
as2]]
Ford
totta: D
enes P
al <denespal@valerie.inf.elte.hu>

256

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

colrm
A colrm a kiv
alasztott oszlopokat eltavoltja a fajlbol. A bemenetet az alapertelmezett input-r
ol veszi. A kimenetet alapertelmezett output-ra k
uldi. Egy
parameterrel t
orten
o meghv
askor az osszes sor torlodik ami a megadott oszloppal kezdodik. Ket oszlop parameterevel torteno meghvaskor az elsotol az utolso
oszlopig t
orl
odnek.
colrm [startcol [endcol]]
Ford
totta: J
anos Bauer <janos.bauer@eth.ericsson.se>

comm
A comm kirja az alapertelmezett kimenetre azokat a sorokat, amelyek megegyeznek, es amelyek k
ul
onb
oznek a ket fajlban. Amikor egy fajl argumentumot
elhagyunk, vagy az egy -, akkor az alapertelmezett bemenetet hasznalja a program. Opciok nelk
ul a comm h
arom oszlopot ad kimenetkent. Az elso oszlop a
file1-ben lev
o egyedi sorokat mutatja, a masodik oszlop a file2-ben levoket, a harmadik pedig azokat, amelyek mindkettoben egyformak. Az oszlopok <TAB>-bal
vannak elv
alasztva.
-1
Nem rja ki az els
o oszlopot.
-2
Nem rja ki a m
asodik oszlopot.
-3
Nem rja ki a harmadik oszlopot.
comm [-123] f
ajl1 [f
ajl2] comm [help] [version]

Ford
totta: Amon Tam
as <sajt@erba.hu>, T
m
ar Andr
as <timar_a@freemail.hu>

cp
Fajlok m
asol
asa.
Amennyiben az utols
o argumentum ervenyes konyvtarat nevez meg, a cp
parancs minden m
as megadott f
ajlt azonos nevvel a megadott konyvtarba masol.
Maskepp, ha csak ket f
ajl adott, az elsot a masodikra masolja. Hibat jelent,
ha az utols
o argumentum nem k
onyvtar, es tobb mint ket fajl van megadva.
Alapertelmezes szerint nem m
asol k
onyvtarakat.

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

257

-a, archive
Amennyire csak lehetseges, meg
orzi az eredeti fajlok strukt
urajat es jellemzoit
(attributes) a m
asolatban. Ugyanaz, mint -dpR.
-b, backup
Biztonsagi m
asolat kesztese a fel
ulrand
o vagy torlendo fajlokrol.
-p, preserve
Megorzi az eredeti f
ajlok tulajdonos
at, csoportjat, engedelyeit es idobelyegeit.
-r
A konyvtarak rekurzv m
asol
asa. A nem konyvtar fajlokat regularis fajlkent
masolja.
-u, update
Nem masolja azokat a nem k
onyvt
ar f
ajlokat, amelyeknek azonos vagy u
jabb
modostasi idovel rendelkez
o celf
ajlja letezik.
cp [opciok] forr
as cel cp [opci
ok] forr
as... cel
Ford
totta: Horv
ath Andr
as <horvatha@rs1.szif.hu>

cpio
A cpio parancs f
ajlokat m
asol cpio vagy tar archvumokba vagy azokbol. Az archvum f
ajlokat es azokr
ol inform
aciokat tartalmaz, u
gy mint a fajlok
merete, neve, tulajdonosa, hozz
aferesi jogai, kesz
ultenek datuma. Archvum lehet egy fajl a merevlemezen, m
agneskazett
an, es lehet csatorna (pipe). A cpio
parancsnak harom m
uk
odesi m
odja van.
Kimasolas (Copy Out) m
odban a cpio fajlokat masol egy konyvtarstrukt
urabol egy archvumba. A f
ajlok neveit az alapertelmezett bemenetrol olvassa soronkent egyet -, az elkesz
ult archvumot pedig az alapertelmezett kimenetre
tovabbtja. Egy tipikus m
od a fajlok list
aj
anak elkesztesere a find parancs alkalmazasa. A find parancsot ilyenkor a -depth opcioval hasznaljuk, elker
ulendo
az rasi vagy keresesi jogosults
agok esetleges hianya miatti problemak.
Bemasolas (Copy In) m
odban a cpio fajlokat masol egy archvumbol egy
konyvtarstrukt
ur
aba, vagy list
azza az archvum tartalmat. Az archvumot az
alapertelmezett bemenetr
ol olvassa. Minden argumentum, ami nem parancssori
opcio, shell-form
atum
u keresesi mint
anak szamt, csak azok a fajlok ker
ulnek
feldolgozasra, amik illeszkednek az egy vagy tobb megadott mintara. A shell-el
(parancsfeldolgoz
oval) ellentetben minden kezdo . a fajlnevekben illeszkedik a
kezdo metakarakterre (pl. *) a minta elejen. A / szinten illeszkedik a metakarakterekre. Ha nem adunk meg mint
at, minden fajl kimasolasra ker
ul az
archvumbol.

258

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

asol
Atm
as modban a cpio f
ajlokat masol egy konyvtarstrukt
urabol egy masikba, egym
as ut
an vegrehajtva a kimasolas es bemasolas modot anelk
ul, hogy
az archvumot tenylegesen letrehozn
a kozben. Az alapertelmezett bemenetrol olvassa a m
asoland
o f
ajlok list
aj
at, a celkonyvtar neve - ahova a fajlokat masolja pedig nem opcionak sz
amt
o parancssori argumentumkent (non-option argument)
adando meg.
Ford
totta: Kov
ari P
eter <pkovari@freemail.c3.hu>

cut
A cut program a bemeneti f
ajl sorainak megadott reszeit rja ki. Amennyiben
a bemeneti f
ajlnev nem adott vagy az a -, az alapertelmezett bemenetet dolgozza
fel. A reszek megad
asa az opci
okon kereszt
ul tortenik.
A byte-list, character-list, es field-list listak egy vagy tobb szambol, illetve
tartomanyb
ol
allnak, melyeket vessz
ok valasztanak el. (A tartomanyokat ket, -jellel elv
alasztott sz
am hat
arozza meg.) Az elso bajt, karakter es mezo sorszama
1. Nem teljes tartom
anymegad
as is lehetseges: -m azonos 1-m-mel, mg n-
jelentese: az n-dikt
ol az utols
o elemig.
Ford
totta: Horv
ath Andr
as <horvatha@rs1.szif.hu>

date
Az argumentumok nelk
uli date kirja az aktualis datumot es idot (az alabb
lert %c direktv
anak megfelel
o form
atumban). Ha egy + jellel kezdodo argumentum meg van adva, az argumentum altal megszabott formatumban rja ki az
aktualis id
ot es d
atumot. Az argumentum ugyanolyan formaj
u, mint az strftime
f
uggvenynek
atadott form
az
o sztring. A direktvak kivetelevel, amik % jellel
kezdodnek, a sztringben lev
o karakterek modostatlanul ker
ulnek kirasra.
Peldaul a tegnapel
otti d
atumertek kirasa:
date date 2 days ago
A maihoz kepest 3 h
onap es 1 nap m
ulva kovetkezo nap datumertekenek
kirasa:
date date 3 months 1 day
Annak kir
asa, hogy az aktu
alis ev karacsonya az ev hanyadik napja:
date date 25 Dec +%j
Az aktu
alis d
atum teljes h
onapnevet es a honap napjat tartalmazo formaban
torteno kir
asa:

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

259

date +%B %d
A lehetosegek teljes t
arh
aza a man date utastasaval tekinthetj
uk meg.
date [-u] [-d datestr] [-s datestr] [utc] [universal] [date=datestr] [
set=datestr] [help] [version] [+FORMAT] [MMDDhhmm[[CC]YY][.ss]]
Ford
totta: Gombai S
andor <sgombai@hotmail.com>

dc
A dc egy korl
atlan pontoss
ag
u sz
amtasok elvegzesere alkalmas fordtottlengyel (postfix) asztali sz
amol
ogep, amely lehetoseget ad makrok definialasara
es vegrehajtasara. A bemenetet az alapertelmezett bemenetrol veszi, ha argumentumot adunk meg neki, azt f
ajlnevkent ertelmezi es azon fajlok tartalmat veszi
es hajtja vegre, majd ezut
an olvas az alapertelmezett bemenetrol. A kimenet az
alapertelmezett kimenet, a hib
ak az alapertelmezett hibakimenetre rodnak.
szam
A fordtott-lengyel sz
amol
ogep a sz
amokat egy veremben tarolja. Uj
bevitele eseten a sz
am a verem tetejere ker
ul. A m
uveletek az argumentumukat
a verem tetejerol veszik, majd az eredmenyt visszateszik a verembe.
A bevitelhez a sz
amot egyszer
uen berod, kovetheti opcionalisan tizedespont.
A hatvanyalak haszn
alata nem t
amogatott. Negatv szamok bevitelehez a szamot
karakterrel kezdj
uk. Az el
ojel nem lehet -, mivel ez a kivonas m
uveleti operatora. Tobb sz
amot egym
ast
ol sz
ok
ozzel vagy u
j sorral elvalasztva lehet bevinni,
ezen karakterek nem parancsok.
Ford
totta: Tevesz Tam
as <ice@rulez.org>

dd
A dd parancs egy f
ajlt m
asol (alapertelmezes szerint az alapertelmezett bemenetrol az alapertelmezett kimenetre) a felhasznalo altal valaszthato blokkmerettel, mikozben (opcion
alisan) konverzi
okat hajt vegre rajta.
if=file
A fajlbol olvas az alapertelmezett bemenet helyett.
of=file
A fajlba r az alapertelmezett kimenet helyett. Amennyiben conv=notrunc
nincs megadva, csonkolja f
ajlt a seek= opcioval megadott meretre.
Peldaul a kovetkez
o utastassorral keszthet
unk UHU-Linux rendszerbetolto
lemezt:

260

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

dd
if=/mnt/cdrom0-QSI CD-ROM SCR-242/IMAGES/uhuboot.img
of=/dev/fd0
Ford
totta: Horv
ath Andr
as <horvatha@rs1.szif.hu>

deallocvt
A deallocvt program felszabadtja az osszes olyan, a kernel altal lefoglalt
memoriat es adatstrukt
ur
at, ami a hasznalaton kv
uli virtualis konzolokhoz tartozik. Ha az N argumentum is megadasra ker
ul, csak a /dev/ttyN-hez tartozo
memoria ker
ul felszabadt
asra.
Egy virtu
alis konzol akkor van hasznalaton kv
ul, ha nem az az aktualis konzol,
egy processz sem tartja nyitva rasra vagy olvasasra, valamint a hozza tartozo
keperny
on nincs sz
oveg kijel
olve.
deallocvt [ N ]
Ford
totta: Tevesz Tam
as <ice@rulez.org>

df
A df program kijelzi az argumentumaiban megadott fajlokat tartalmazo fajlrendszerekben rendelkezesre
all
o lemezter
uletet. Argumentum nelk
ul az osszes beeptett (mount-olt) f
ajlrendszer szabad ter
uletet adja meg. Alapertelmezes szerint
a szabad ter
uletek 1K blokkokban ertendok, hacsak nem a POSIXLY CORRECT
kornyezeti v
altoz
onak erteket adtunk. Ekkor 512 bajtos blokkok szamtanak egysegnek.
Amennyiben az argumentum egy lemezes eszkoz abszol
ut fajlneve, amely beillesztett (mount-olt) f
ajlrendszert tartalmaz, a df ezen fajlrendszer szabad ter
uletet adja meg, es nem az eszk
ozfajlt tartalmazo fajlrendszeret. A df ezen
valtozata nem mutatja meg a nem beillesztett fajlrendszerek szabad ter
uletet,
mivel a legt
obb rendszeren ez nagyon atvihetetlen ismereteket igenyelne a fajlrendszerek szerkezeter
ol.
-a, all
A 0 blokkot tartalmaz
o f
ajlrendszereket is listazza. (Ezeket alapertelmezes szerint elhanyagolja.) Az ilyen f
ajlrendszerek altalaban specialis cel
u al fajlrendszerek
(pseudo-filesystems), mint pl. automatikusan beep
ulo fajlrendszerek bejegyzesei.
Nehany rendszeren az ignore illetve auto tpus
u fajlrendszereket is elhagyja
alapertelmezes szerint. Ilyenkor is hasznalhato ez az opcio.
-i, inodes

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

261

A blokk haszn
alat helyett az inode haszn
alati informaciokat listazza. Az inode
(index node) egy speci
alis fajta lemezblokk, amely a fajlrol szolo informaciokat
(tulajdonos, engedelyek, id
obelyegek, a lemezen valo elhelyezkedes) tarolja.
-T, print-type
A fajlrendszerek tpus
at is megadja. Minden ilyen fajlrendszer-tpus felhasznalhato a type= vagy exclude-type= opciok argumentumakent.
df [-aikPv] [-t fstype] [-x fstype] [all] [inodes] [type=fstype] [excludetype=fstype] [kilobytes] [portability] [print-type] [help] [version] [filename...]
Ford
totta: Horv
ath Andr
as <horvatha@rs1.szif.hu>

dialog
A dialog olyan program, aminek segtsegevel sokfele kerdest vagy kepernyou
arbeszeddobozok segtsegevel, egy shell-scriptbol.
zenetet lehet megjelenteni, p
Jelenleg a kovetkez
o tpus
u p
arbeszeddobozok alkalmazhatok: igen/nem doboz,
men
u doboz, bevitel doboz, u
zenet doboz, szoveg doboz, info doboz, valasztolista
doboz, radiolista doboz es mertek doboz.
dialog clear dialog create-rc f
ajl dialog [ title cm ] [ backtitle hattercm ]
[ clear ] [ separate-output ] doboz-opci
ok
Ford
totta: Szijj
art
o L
aszl
o <laca@janus.gimsz.sulinet.hu>

dirname
Levagja az eleresi u
ton kv
uli reszt a f
ajlnevrol.
A dirname a f
ajlnev minden reszet visszaadja, kiveve az utolso / (slash)
karaktert, es az azut
ani reszt. Amikor a f
ajlnev csak onmagaban all (eleresi u
t
nelk
ul), akkor dirname visszaad egy .-ot (ez az aktualis konyvtarat jelenti).
dirname fajlnev dirname [help] [version]
mon Tam
Ford
totta: A
as <sajt@erba.hu>

du
A du parancs kijelzi minden argumentumanak lemezfoglalasat, illetve ha az
argumentum konyvt
ar, akkor az alk
onyvt
arak lemezfoglalasat is. Alapertelmezes
szerint a ter
ulet 1K egysegekben ertend
o, hacsak nem a POSIXLY CORRECT

262

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

kornyezeti v
altoz
onak erteket adtunk. Ekkor 512 bajtos blokkok szamtanak egysegnek.
-a, all
Minden f
ajlt sz
amol, nem csak a k
onyvtarakat
-b, bytes
A mereteket b
ajtban kapjuk meg.
-k, kilobytes
Kilob
ajtokban (1024 b
ajt) adja meg az eredmenyt. Fel
ulbralja a POornyezeti v
altozot.
SIXLY CORRECT k
-s, summarize
Csak egy
osszegzest r ki minden argumentumarol.
du [-abcklsxDLS] [all] [total] [count-links] [summarize] [bytes] [
kilobytes] [one-file-system] [separate-dirs] [dereference] [dereference-args] [
help] [version] [filename...]
Ford
totta: Horv
ath Andr
as <horvatha@rs1.szif.hu>

dumpkeys
A dumpkeys az alapertelmezett kimenetre rja a billenty
uzet meghajto megfeleltetesi t
abl
azatainak aktu
alis tartalmat, a keymaps-ben megadott formatum
szerint. A k
ul
onb
oz
o kapcsol
ok haszn
alataval lehet a kimenet form
atumat valtoztatni, es egyeb inform
aci
ok is szerezhetok a kernelrol es a dumpkeys valamint
loadkeys programr
ol.
dumpkeys [ -hilfn -cjelkeszlet help short-info long-info numeric full-table
funcs-only keys-only compose-only charset=jelkeszlet ]
Ford
totta: G
abris Aur
el <gabrisa@valerie.inf.elte.hu>

echo
Az echo kir minden megadott karakterlancot az alapertelmezett kimenetre.
echo [-ne] [karakterl
anc...] echo [help] [version]
Ford
totta: Szab
o Zsolt <tunci@valerie.inf.elte.hu>,
T
m
ar Andr
as <timar_a@freemail.hu>

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

263

eject
Az eject engedelyezi a cserelhet
o t
arak (tipikusan CD-ROM, floppy lemez
vagy Iomega Jaz vagy Zip lemez) szoftveres kiadasat. A parancs alkalmas meg
nehany tobblemezes CD-ROM cserel
o es a nehany eszkoz altal tamogatott automatikus kiadat
as vezerlesere is.
Amennyiben nincs eszk
oz meghat
arozva, akkor az alapertelmezettre vonatkozik. A CDROM k
ornyezeti valtoz
o haszn
alhato az alapertelmezett eszkoz meghatarozasara, k
ul
onben a fordt
askor megadott az alapertelmezett eszkoz. Mas
eszkozok vagy a device name teljes eszk
oz nevvel (pl. /dev/cdrom), vagy a
nickname rovidtessel adhat
ok meg.
-f
Normal esetben az eject nem adatja ki az eszkozt amennyiben megallaptotta, hogy az a f
ajlrendszerbe csatlakozik. Ez az opcio hatastalantja ezt a tulajdons
agot es megpr
ob
alja kenyszerteni a kiadast meg ha akkor is ha az egy
csatolt eszkoz.
-u
Ez az opcio utastja az eject-et, hogy eloszor probalja meg lecsatolni az
eszkozt kiadas el
ott.
-n
Ezzel az opci
oval az eject list
azza a t
amogatott rovidteseket (nicknameeket) es a hozz
ajuk tartoz
o eszk
oz
oket.
eject -h eject [-f][-u][-v] eject [-f][-u][-v] <nickname> eject [-f][-u][-v] <devicename> eject -d eject -n eject -a on|1|off|0 [-v] eject -c <slot> [-v]
Ford
totta: Horneczki G
abor <arthur@freemail.c3.hu>

env
Az env egy, a parancssorban megadott argumentumok szerint modostott
kornyezetben futtat egy parancsot. A v
altoz
o=ertek formatum
u argumentum a
valtozo kornyezeti v
altoz
ot ertek ertekre
alltja be. Az ertek lehet u
res (valtozo=). K
ulonbseg van az u
altoz
o es a bealltatlan valtozo kozott. A tobbi
res v
argumentum koz
ul az els
o hat
arozza meg a futtatando programot, ami a PATH
kornyezeti valtoz
o be
allt
as
anak megfelel
o helyen lehet. Az ez utani argumentumok atadodnak a futtatand
o programnak. Amennyibe a kornyezeti valtozok
meghatarozasa ut
an nem szerepel futtatand
o program, akkor az env kirja a
megvaltozott k
ornyezet k
ornyezeti v
altoz
oit. Ez olyasmi, mint amit a printenv
tesz.

264

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

-u, unset nev

Ha volt nev nev
u k
ornyezeti v
altozo, eltavoltja a kornyezetbol.
-, -i, ignore-environment

Ures
k
ornyezettel kezdi a fut
as
at, figyelmen kv
ul hagyva az orokolt kornyezet.
env [-] [-i] [-u nev] [ignore-environment] [unset=nev] [help] [version] [valtozo=ertek]... [program [argumentumok...]] env
Ford
totta: Tevesz Tam
as <ice@rulez.org>

expand
Az expand az
osszes megadott fajl, vagy ha ilyen nincs, illetve ha a megadott fajlnev -, az alapertelmezett bemenet tartalmat az alapertelmezett kimenetre rja u
gy, hogy a tabul
ator karaktereket megfelelo szam
u szokoz karakterre
alaktja
at. Alapertelmezes szerint az expand az osszes tabulator karaktert atalaktja sz
ok
oz karakterre. A kimenetben a backspace karakterek megorzodnek,
a tabulatorok sz
amol
asakor cs
okkenti az oszlopszamot. Az alapertelmezes
u m
ukodes szerint minden tabul
ator karakter 8 szokoz karakterrel helyettestodik.
-, -t, tabs tab1[,tab2[,...]]
Amikor csak egy tabul
ator stop adott, akkor egy tabulator karakter tab1
szokoz karakter lesz az alapertelmezes
u 8 helyett. Ha tobb tabulator stop adott,
akkor a tabulatorpozci
ok a tab1, tab2 stb. oszlopokba alltodnak be (az oszlopok szamoz
asa null
aval kezd
odik), es az ezek utan levo tabulator karakterek egy
szokoz karakterrel helyettest
odnek. A tabstop-okat -t vagy a tabs modon
adhatjuk meg, vessz
ovel es sz
ok
oz karakterrel is elvalaszthatjuk.
-i, initial
Minden sorban csak a bevezet
o tabulatorokat (amik megeloznek minden nemszokoz vagy nem-tab karaktert) alaktja at szokoz karakterre.
expand [-tab1[,tab2[,...]]] [-t tab1[,tab2[,...]]] [-i] [tabs=tab1[,tab2[,...]]] [
initial] [help] [version] [f
ajl...]
Ford
totta: Tevesz Tam
as <ice@rulez.org>

factor

A factor n
ovekv
o sorrendben prmtenyezokre bontja a megadott SZAMokat, majd az eredmenyt kirja. Amennyiben a parancssorban nem adtunk meg

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

265

ilyet, akkor a szabv

anyos bemenetr
ol olvassa be oket lista formajaban, melyeket u
j sorral, tabul
atorral vagy sz
ok
ozzel kell elvalasztani. A factor 128 da
rab tenyezore van korl
atozva, es a SZAM-ok
az architekt
uran elerheto legnagyobb elojel nelk
uli egeszek lehetnek (tipikus ertekek a 4294967295 a 32 bites, es
18446744073709551615 a 64 bites platformokon) vagy barmi, ami kisebb 2128-nal.

factor [SZAM...]
factor [help] [version]
Ford
totta: Feh
er -Aries- J
anos <aries@vlug.vein.hu>

false
A false nem csin
al m
ast, mint egy visszateresi ertekkel all le, ami sikertelenseget jelent. Shell scriptekben olyan helyeken hasznalhato, ahol sikertelen
visszateresi ertek sz
ukseges. A false egyetlen opciot sem fogad el, meg a help
vagy a version opci
okat sem.
Ford
totta: Tevesz Tam
as <ice@rulez.org>,
T
m
ar Andr
as <timar_a@freemail.hu>

file
Fajl tpusanak meghat
aroz
asa.
A file parancs teszteli minden argumentumat es megprobalja kategorizalni
ezeket. Harom teszt sorozatot hajt vegre, a kovetkezo sorrendben: fajlrendszer
tesztek, b
uvos sz
am (magic number) tesztek, es nyelv tesztek. Az elso sikeres
teszt eredmenye hat
arozza meg a program kimenetet.
A kirt eredmeny
altal
aban a k
ovetkez
o szavak egyiket fogja tartalmazni:
text (a fajl csak ASCII karaktereket tartalmaz, es valoszn
uleg olvashato ASCII terminalon), executable (a f
ajl program fordtas eredmenyet tartalmazza,
mely ertelmes valamilyen UNIX kernel sz
amara) vagy data, ami barmi mast
jelenthet (a data tpus
altalaban bin
aris vagy nem-nyomtathato). Kivetelt kepeznek a jol ismert bin
aris fajl form
atumok (pl. core fajlok, tar archvumok).
Amennyiben valtoztatunk az /usr/share/misc/magic fajlon vagy magan a programon, tartsuk meg ezeket a kulcsszavakat. A felhasznalok szamtanak arra, hogy
ha egy fajl olvashat
o, akkor a tpus
aban megjelenik a text karakterlanc. Ne tegy
uk azt, amit a Berkley Egyetemen tettek - megvaltoztattak a shell commands
text-et shell script-re.
-v, version
Kirja a program verzi
oj
at es kilep.

266

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

-c, checking-printout

Ellen
orz
o nyomtat
as a b
uv
os sz
amokat tartalmazo fajlrol. Altal
aban az -m
kapcsoloval egy
utt haszn
alatos, u
j b
uvos szamokat tartalmazo fajl teleptes elotti
ellenorzesekor.
-z, uncompress
Megpr
ob
al t
om
ortett f
ajlokat is azonostani.
-L, dereference
Ezzel a kapcsol
oval elerhetj
uk, hogy a file kovesse a szimbolikus koteseket,
ahogyan azt az ls azonos nev
u kapcsoloja is teszi.
file [ -vczL ] [ -f f
ajlnevlista ] [ -m b
uvos fajl ] fajlnev ...
Ford
totta: Kov
acs Emese <emese@eik.bme.hu>

find
Fajlokat keres egy k
onyvt
arstrukt
uraban.
A find program a megadott f
ajloktol indulo konyvtarfaban keres a megadott kifejezes balr
ol jobbra val
o kiertekelesevel. A program altal figyelembe vett
precedenica-szab
alyokat. Mihelyt egyertelm
u, hogy egy fajl megfelel-e a kifejezesnek, a k
ovetkez
o f
ajl vizsg
alat
aba kezd. (Nem feltetlen ertekeli ki tehat a teljes
kifejezest. Pl. ha egy and2 kifejezes bal oldalan hamis, vagy egy or kifejezes bal
oldalan igaz feltetel van, az egyertelm
uve teszi az egesz kifejezes erteket. Ilyenkor
a find nem vizsg
alja tov
abb a kifejezest.)
-mount Nem megy bele olyan alkonyvtarba, amely mas fajlrendszeren van.
Ugyanaz, mint -xdev. (Csak kompatibilitasi okokbol ker
ult implementalasra.)
-name pattern A f
ajlnev alapja (azaz a fajl eleresi u
tja a bevezeto konyvtarak
nelk
ul) illeszkedik a pattern burokmintahoz. A metakarakterek (*, ? es [ ])
nem illeszkednek a f
ajl alapneve elejen talalhato .-hoz. Egy konyvtar es az alatta
levo fajlok figyelmen kv
ul hagy
as
ara a -prune hasznalhato.
find / -mount -name f
ajlneve | less
A fenti peld
aban a find parancsnak azt mondtuk, hogy keressen a gyokerkonyvtart
ol / azaz az egesz f
ajlrendszeren, de a mount-olt, azaz csatlakoztatott egysegeket ne vegye figyelembe, vizsont -name azaz nev szerint keresse
a fajlneve programot, majd a kereses eredmenyet egy | pipe, pontosabban
csovezeteken kereszt
ul mutassa meg a less parancs.
Ford
t
as: Horv
ath Andr
as <horvatha@rs1.szif.hu>

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

267

finger
A finger a rendszer felhaszn
al
oir
ol mutat informaciokat.
Parameter nelk
ul, a finger minden belepett felhasznalo adatait megjelenti.
finger felhaszn
al
o ... finger felhaszn
al
o@gep ...
rdi "Cactus" Gergo <cactus@freemail.c3.hu>
Ford
totta: E

free
A free kirja a rendszer
unkben a szabad, az elhasznalt fizikai, es a swap
memoria osszmennyiseget, valamint a kernel
altal hasznalt osztott memoriat es a
buffereket.
A -b kapcsol
o byte-okban rja ki a memoriamennyiseget, a -k kapcsolo
(alapbealltas) kilobyte-okban, az -m kapcsolo megabyte-okban rja ki. A -t
kapcsolo kir egy
osszegzeseket tartalmaz
o sort. Az -o kapcsolo letiltja a buffer
adjusted sor kir
as
at. Amikor nincs defini
alva, a free kivonja/hozzaadja a buffer memoriater
uleteket az elhaszn
alt/szabad memoriakent mutatott ertekekbol.
Az -s kapcsol
o aktiv
alja a folyamatos sz
aml
alast delay masodpercenkent. Valojaban barmilyen lebeg
opontos sz
amot megadhato a delay-nek, az usleep-et
a mikroszekundumos id
okesleltetesekre hasznaljak.
free [-b | -k | -m] [-o] [-s delay ] [-t] [-V]
Ford
totta: Sztrepka P
al <szpal@szarvas.hu>

ftpcount
Ez parancs a pillanatnyi ftp felhaszn
al
okat mutatja, a maximalisan megengedett felhasznal
okkal egy
utt, az ftpaccess-ben letrehozott osztalyok szerint.
Ford
totta: V
araljai N
andor <vnandor@elender.hu>

gdb
A gdb egy olyan hibakeres
o, ami lehet
ove teszi, hogy betekints
unk egy masik
program belsejebe, mik
ozben az fut, vagy azt, hogy mit csinalt a masik program
abban a pillanatban, amikor
osszeomlott.
A gdb negy f
o dologra kepes, amelyek segtenek a m
ukodes kozben valo
hibakeresesben:

268

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

1./ Elindtja a programot, meghataroz barmely olyan dolgot, amely befolyasolhatja a m

uk
odeset. 2./ Meg
alltja a programot meghatarozott kor
ulmenyek
bekovetkeztekor. 3./ Megvizsg
alja, hogy mi tortent, amikor a program megallt.
4./ Megv
altoztat dolgokat a programban, hogy kserletezni lehessen a hiba kovetkezmenyeinek kijavt
asa erdekeben, es folytathassa a munkat egy masik hiban.
A gdb C, C++, es Modula-2 nyelv
u programok hibainak keresesere hasznalhato.
Ford
totta: Szak
acs Gergely M
arton <case@fornax.hu>

gpasswd
A gpasswd program segtsegevel adminisztralhatjuk az /etc/group fajlt
illetve az /etc/gshadow f
ajlt amennyiben a SHADOWGPR definialva volt a
fordtas alatt. Minden csoportban lehetnek adminisztratorok, tagok es egy jelszo. A rendszer-adminisztr
ator a -A opcio segtsegevel definialhat csoportadminisztr
ator(oka)t es a -M opci
oval tagokat. A rendszer-adminisztrator minden joggal rendelkezik, amellyel a csoport-adminisztrator es a csoport tagjai.
A csoport-adminisztr
ator a -a kapcsoloval hozhat letre felhasznalokat, es
a -d opci
oval t
or
olheti
oket. Az adminisztratorok a -r opcioval torolhetik a
csoport jelszav
at. Amennyiben nincs jelszo bealltva, akkor csak a csoport tagjai
hasznalhatj
ak a newgrp parancsot a csatlakozashoz. A -R opcio meggatolja a
csoport elereset a newgrp parancson kereszt
ul.
Amikor a gpasswd parancsot a csoport-adminisztrator adja ki a csoport
nevevel, akkor csak a jelsz
ot kell bernia. Amennyiben van jelszo, akkor a tagok
be tudnak lepni a newgrp paranccsal jelszo nelk
ul is, csak a csoporton kv
uli
felhaszn
al
oknak kell megadniuk a jelszot.
gpasswd csoport gpasswd -a felhasznalo csoport gpasswd -d felhasznalo csoport gpasswd -R csoport gpasswd -r csoport gpasswd [-A felhasznalo,...] [-M felhasznalo,...] csoport
Ford
totta: T
m
ar Andr
as <timar_a@freemail.hu>

gpm
Kivag
as es beillesztes segedprogram es eger szerver virtualis konzolokra.
Szoveget kiv
alasztani a bal egergomb lenyomasaval es h
uzasaval (bemeszelessel) lehet. Sz
oveget ugyanarra vagy egy masik konzolra beilleszteni a kozepso
gombbal lehet. A jobb gombbal b
ovteni lehet a kijelolest, u
gy mint az xtermnel.

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

269

Ketgombos eger a jobb gombot haszn

alja beillesztesre.
Dupla es tripla kattint
as egesz szavakat es egesz sorokat jelol ki. A legjobb
vizualis eredmeny eleresehez a -P opci
o hasznalata javasolt.
Amikor egy, a sor tartalma ut
an
all
o szokoz be van meszelve, es nincs mas
szoveg a sorban, akkor az egesz sor automatikusan kijelolodik. Ha tobb sor van
kijelolve, akkor a sorvegi sz
ok
oz
ok t
orl
odnek a kivalasztas pufferbol minden sor
vegen.
A virtualis konzolra ker
ul
o b
armilyen kimenet torli a kepernyorol a bemeszelest a kepernyotartalom sertetlensege erdekeben, de a beillesztes puffer tartalma
nem fog valtozni.
A kivalasztas mechanizmus le van tiltva, ha az iranyto virtualis konzol grafikus modban van, peld
aul amikor az X11 fut, es u
jra engedelyezett, amikor szoveges modba visszater
unk.
Ford
totta: Horneczki G
abor <arthur@freemail.c3.hu>

grep, egrep, fgrep

A grep, a megnevezett bemeneti f
ajlok-ban a megadott mintahoz illeszkedo
sorokat keres. Amennyiben nincs bemen
o f
ajlnev megadva, vagy az a - jel, az
alapertelmezett bemenetet olvassa. Alapertelmezes szerint grep a mintahoz illeszkedo sorokat kinyomtatja.
less fontos/hosszufile | grep sz
oveg
A fenti peldaban a less paranccsal megjelentj
uk a hosszufile-t, de egy
csovezeteken (pipe) kereszt
ul vegezt
unk egy sz
urest a grep-el, aminek koszonhetoen csak azok a sorok fognak megjelenni, amikben a szoveg szo szerepelni
fog. Termeszetesen a grep ennel lenyegesen osszetettebb feladatok ellatasara is
lehetoseget ad, ezert feltetlen
ul nezz
uk meg mit mond a man grep.
Ford
totta: Horv
ath Andr
as <horvatha@rs1.szif.hu>

groups
A groups parancs kirja a jelenlegi csoportazonosto neveket vagy szamertekeket. Ha nincs az erteknek megfelel
o bejegyzes a /etc/group fajlban, akkor
a csoport azonost
o sz
am
at rja ki. Az opcionalis felhasznalo parameter eseten
azokat a csoportokat rja ki, amelyekbe a megadott felhasznal
o tartozik.
groups [felhaszn
al
o]
Ford
totta: ifj. Dyekiss Emil <emil2@cds.hu>

270

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

gzexe
A gzexe program vegrehajthat
o fajlokat tomort, amik futtataskor automatikusan kit
om
ort
odnek es vegrehajt
odnak. A futasido megno. Peldaul a gzexe
/bin/cat futtat
asakor a k
ovetkez
o ket fajl jon letre:
-r-xr-xr-x 1 root bin 9644 Feb 11 11:16 /bin/cat -r-xr-xr-x 1 bin bin 24576
Nov 23 13:21 /bin/cat
A /bin/cat az eredeti, a /bin/cat az onkicsomagolo vegrehajthato fajl. Ha
megbizonyosodtunk arr
ol, hogy a t
om
ortett /bin/cat jol m
ukodik, a /bin/cat
letorolhet
o. Haszn
alat
anak keves hellyel rendelkezo rendszereknel van ertelme. A
-d kapcsol
o haszn
alat
aval kit
om
orti az adott vegrehajthato fajlt.
gzexe [ nev ... ]
Ford
totta: Tevesz Tam
as <ice@rulez.org>

gzip, gunzip, zcat

A gzip cs
okkenti a megnevezett f
ajlok meretet a Lempel-Ziv kodolas (LZ77)
felhaszn
al
as
aval. Hacsak lehetseges, minden fajl egy .gz, kiterjesztes
uvel lesz
helyettestve azonos tulajdonossal, engedelyekkel, eleresi- es modostasi idokkel.
Amennyiben nincs f
ajl megadva, vagy a fajlnev a - jel, az alapertelmezett bemenetet t
om
orti az alapertelmezett kimenetre.
A gzip csak a szab
alyos f
ajlokat kserli meg tomorteni. Fokent a szimbolikus koteseket hagyja figyelmen kv
ul. A tomortett fajlok visszaallthatok eredeti
formajukra a gzip -d vagy gunzip vagy zcat hasznalataval. Ha a tomortett fajlban elmentett eredeti nev nem megfelelo a fajlrendszernek, u
j, legalis nev
meghataroz
asa t
ortenik az eredeti alapjan.
A gunzip egy f
ajllist
at kap a parancssoron kereszt
ul, es minden .gz, -gz,
.z, -z, z vagy .Z vegz
odes
u f
ajlt, illetve azokat, amelyek megfelelo magikus
szammal kezd
odnek, helyettest a kit
omortett valtozatukkal az eredeti kiterjesztes nelk
ul. A gunzip program felismeri a .tgzes .taz specialis kiterjeszteseket,
mint a .tar.gz illetve .tar.Z r
ovidteseit. Tomorteskor gzip a .tgz kiterjesztest haszn
alja ha sz
ukseges, ahelyett, hogy a .tar kiterjesztes
u fajlok tomortett
nevet csonkoln
a.
A zip
altal letrehozott programokat csak akkor tudja a gunzip kicsomagolni, ha egyetlen tagja van, mely a deflation modszerrel lett tomortve. Ez a
lehetoseg csak a tar.zip f
ajlok tar.gz-re alaktasara ajanlott. Tobbtag
u zip
fajlok kicsomagol
as
ara az unzip alkalmas.
A zcat azonos a gunzip -c-vel, a parancssorbol erkezo fajllistat es az alapertelmezett bemenetet is kepes kicsomagolni, es a kicsomagolt adatokat az alapertel-

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

271

mezett kimenetre rja. A zcat program a megfelelo magikus szammal rendelkezo

fajlokat kicsomagolja, f
uggetlen
ul a .gz megletetol.
-c stdout to-stdout
A kimenetet az alapertelmezett kimenetre rja, az eredeti fajlokat valtozatlanul hagyja. T
obb bemen
o f
ajl eseten a kimenet f
uggetlen
ul a tomortett tagok
sorozata lesz. Jobb t
om
ortest lehet elerni a bemeneti fajlok tomortes elotti osszekapcsol
asaval.
-d decompress uncompress
Kicsomagol
as (decompress).
-f force
A tomortes vagy kicsomagol
as er
oltetese meg akkor is, ha a fajlnak tobbszor
os kotesei vannak, vagy a megfelel
o f
ajl mar letezik, vagy a tomortett adatot
terminalrol olvassa vagy oda rja a program. Amikor a bemeneti adatok nem
felismerhetok a gzip-nek es ha a stdout opcio is adott, a bemeno adatokat
valtozas nelk
ul az alapertelmezett kimenetre masolja. Ilyenkor zcat ugyan
ugy
viselkedik, mint cat. Ha -f nincs megadva es nem a hatterben fut a program,
a gzip visszakerdez, hogy a m
ar letez
o f
ajlok fel
ulrhatok-e.
-n no-name
Tomorteskor nem menti el az eredeti f
ajl nevet es idobelyeget. (Az eredeti
nev mindig elment
odik, ha a nevet csonkolni kellett.) Kicsomagolaskor nem alltja
vissza az eredeti f
ajlnevet, azaz csak a gzip fajlvegzodeset tavoltja el, es nem
alltja vissza az id
obelyegeket, hanem a t
omortett fajlebol masolja.
-r recursive
Rekurzvan vegigmegy a k
onyvt
arstrukt
uran. Amikor a parancssorban megadott fajlnevek k
onyvt
arakat is tartalmaznak, gzip bemegy a konyvtarba es
t
omorti (illetve a gunzip kicsomagolja) az ott talalt fajlokat.
Jobb tomortes erhet
o el, ha az
osszes tagot egyszerre tomortj
uk. Pl.:
cat file1 file2 | gzip > foo.gz
gzip [ -acdfhlLnNrtvV19 ] [-S suffix] [ nev ... ] gunzip [ -acfhlLnNrtvV ] [-S
suffix] [ nev ... ] zcat [ -fhLV ] [ nev ... ]
Ford
totta: Horv
ath Andr
as <horvatha@rs1.szif.hu>

head
A head a megadott f
ajlok els
o reszet (alapertelmezesben az elso 10 sorat)
rja ki. Amikor nincs megadva f
ajlnev, vagy a fajlnev -, a bemenetet az alapertelmezett bemenetr
ol veszi. Ha egynel t
obb fajl adott, a fajl nevet ==> es
<== jelek koze teve minden f
ajl els
o resze elott kirja.

272

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

-n N, lines N Az els
o N sort rja ki.
-q, quiet, silent Soha ne rja ki a fajlnevet tartalmazo fejlecet.
-v, verbose Mindig rja ki a f
ajlnevet tartalmazo fejlecet.
head [-c N[bkm]] [-n N] [-qv] [bytes=N[bkm]] [lines=N] [quiet] [silent]
[verbose] [help] [version] [f
ajl...]
Ford
totta: Tevesz Tam
as <ice@rulez.org>

hexdump
A hexdump segedprogram egy sz
uro, ami megjelenti a megadott fajlokat
vagy a szabv
anyos bemenetet, ha nem adunk meg fajlokat egy a felhasznalo altal
megadott form
atumban.
-b Egy bajtos okt
alis megjelent
o. Minden sor elejen megjelenti a bemeneti
offsetet hexadecim
alisan, majd ezt k
ovetik 16 oszlopban a szokozzel elvalasztott
harom jegy
u, null
aval kiegesztett bemeneti adatbajtok oktalis formaban.
-c Egy b
ajtos karakteres megjelento. Minden sor elejen megjelenti a bemeneti
offsetet hexadecim
alisan, majd ezt k
ovetik 16 oszlopban a szokozzel elvalasztott
harom jegy
u, sz
ok
ozzel kiegesztett bemeneti adatbajtok karakteres formaban.
-d Ket b
ajtos decim
alis megjelento. Minden sor elejen megjelenti a bemeneti
offsetet hexadecim
alisan, majd ezt k
ovetik 8 oszlopban a szokozzel elvalasztott
u, null
aval kiegesztett ket b
ajtos adat egysegek elojel nelk
uli, decimalis
ot jegy
formaban.
-e format string Egy adatok megjelentesehez hasznalt format string formatum stringet ad meg.
-f format file Megad egy f
ajlt, ami egy vagy tobb u
j sorral elvalasztott formatum
u stringet tartalmaz. Az u
res sorokat es azokat a sorokat, amelyek elso nem
szokoz karaktere egy kett
os kereszt (#) nem veszi figyelembe.
-n length Csak length b
ajt hossz
u bemenetet vesz figyelembe.
hexdump [-bcdovx] [-e format string] [-f format file] [-n length] [-s skip] file ...
Ford
t
as: Horneczki G
abor <arthur@freemail.c3.hu>

host
A host inform
aci
okkal szolg
al az Interneten levo hostokrol es tartomanyokrol. Ezeket az inform
aci
okat a program egy a vilagot atszovo szerver halozattol
kapja. Ezek az inform
aci
ok u
gynevezett eroforras bejegyzesekben (recource records) vannak t
arolva, melyek hierarchikusan szervezett zonakba tartoznak.

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

273

Alapertelmezesben, a program egyszer

uen atvaltja a host neveket Internet
cmekre es vissza. A -t, -a es -v opci
okkal lekerdezhet
unk barmilyen informaciot a tartomanynevekr
ol amelyek a tartomanynev rendszerbe (domain name
system) be vannak jegyezve. A kirt informacio a megfelelo eroforras bejegyzes
k
ulonbozo mez
oibol
all.
A program argumentuma lehet host nev (tartomanynev) vagy IP szam. A
szamokkal lert Internet cm negy pontokkal hatarolt decimalis szambol all. Pl.:
192.16.199.1. Ez a negy sz
am a 32 bites cm negy bajtja. A program alapertelmezesben a szamhoz rendelt host nevet adja vissza. A host nev vagy a tartomanynev
pontokkal hatarolt nev reszekb
ol (cmkekb
ol) all, pl.: nikhefh.nikhef.nl. A program alapertelmezesben megkeresi a nevhez rendelt osszes Internet cmet.
-v A kapcsol
o az eredmenyt b
obeszed
uenrja ki. Az eroforras bejegyzes minden mezojet kirja. Ezen kapcsol
o nelk
ul a ttles class mezok nem jelennek meg.
Hasonloan, az additional information (tov
abbi informaciok) es az authoritative
nameservers (hiteles nevkiszolg
al
ok) szekci
ok is megjelennek, amennyiben leteznek. A kapcsolo elhagy
asa eseten ezek a mezok nem ker
ulnek kirasra. Ezen a
fel
ul a bobeszed
u opci
o tov
abbi inform
aci
okat r ki arrol, hogy a program eppen
mit csinal. Jegyezz
uk meg, hogy a -vv nagyon bobeszed
u, hossz
u kimeneti
eredmennyel jar.
A specialis opci
ok, es egyeb kapcsol
ok elerhetok a man host begepelesevel.
host [-v] [-a] [-t tpus] [opci
ok] nev [szerver] host [-v] [-a] [-t tpus] [opciok] -l
zona [szerver] host [-v] [opci
ok] -H [-D] [-E] [-G] zona host [-v] [opciok] -C zona
host [-v] [opciok] -A host host [opci
ok] -x [nev ...] host [opci
ok] -X szerver [nev
...]
Ford
totta: Kov
acs Emese <emese@eik.bme.hu>

hostid
A hostid parancs segtsegevel az aktu
alis host id szamot hexadecimalis ill. ha
a -v opcio meg lett adva mindket, decim
alis es zarojelben hexadecimalis alakjat
adja meg. Ez a sz
amertek v
arhat
oan egyedi a hostok kozott, es normalis esetben
hasonlt a host INet cmehez.
Csak a super-user (root) tudja a host id-t alltani, ha megadja az opcionalis
decimal-id-t. Ez az ertek a /etc/hostid f
ajlban lesz eltarolva, igy eleg egyszer
bealltani.
hostid [-v] [decimal-id]
kos <fonya@k2.jozsef.kando.hu>
Ford
totta: Szab
o A

274

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

hostname,
domainname, dnsdomainname,
nisdomainname, ypdomainname
hostname - Megjelenti vagy be
alltja a rendszer hostnevet. domainname Megjelenti vagy be
alltja a rendszer NIS/YP-tartomanynevet. dnsdomainname
- Megjelenti vagy be
alltja a rendszer DNS-tartomanynevet. nisdomainname Megjelenti vagy be
alltja a rendszer NIS/YP-tartomanynevet. ypdomainname Megjelenti vagy be
alltja a rendszer NIS/YP-tartomanynevet.
A hostname program a rendszer ervenyben levo host- vagy tartomanynevenek
bealltas
ara, illetve megjelentesere szolgal. Ezt a nevet sok halozati program
hasznalja a gep azonost
as
ara. A tartomanynevet a NIS/YP szinten felhasznalja.
A nev lekerdezese:
Parameterek nelk
uli meghv
askor, a program megjelenti az ervenyben levo
neveket. A hostname kirja a rendszer nevet, amit a gethostname f
uggveny ad
vissza. A domainname, nisdomainname, ypdomainname kirja a rendszer nevet, amit a getdomainname f
uggveny ad vissza. Ez YP/NIS-tartomanynevkent
is ismeretes. A dnsdomainname kirja az FQDN (Fully Qualified Domain Name
= Teljes Tartom
anynev) tartom
anyreszet. A rendszer teljes FQDN-jet a hostname fqdn adja vissza.
A nev be
allt
asa:
Parameter nelk
ul, vagy a file kapcsoloval hvjuk meg a parancsot, akkor bealltja a hostnevet vagy a NIS/YP-tartomanynevet. (Megjegyzes: csak
a rendszergazda v
altoztathatja meg a neveket.) Az FQDN- vagy a DNStartomanynevet nem lehet a dnsdomainname paranccsal bealltani. Az UHULinux az /etc/hostname file tartalma alapjan bealltja a hostnevet bootolaskor
(egesz pontosan a /etc/init.d/system/boot).
Az FQDN:
Az FQDN-t (amit a hostname fqdn ad vissza) vagy a DNS-tartomanynevet
(amit a dnsdomainname ad vissza) nem tudjuk megvaltoztatni ezzel a paranccsal. A rendszer FQDN-je az a nev, amit a resolver rendel a hostnevhez.
Az FQDN val
oj
aban az a nev, melyet a gethostbyname rendel a gethostname
altal visszaadott hostnevhez. A DNS-tartomanynev az elso pont utani resz. A
konfiguraci
ot
ol f
ugg teh
at (a /etc/host.conf-ban van), hogyan valtoztathatjuk

meg. Altal
aban (ha a hosts fajlt a DNS- vagy NIS-lekerdezes elott elemzi ki) a
/etc/hosts f
ajlban m
odosthatjuk.
-a, alias Megjelenti a host alias nevet (ha van).

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

275

-d, domain Megjelenti a DNS-tartomanynevet. Ne hasznaljuk a domainname parancsot a DNS-tartom

anynev lekerdezesere, mert az a NIStartomanynevet mutatja meg. Haszn
aljuk helyette a dnsdomainname-et.
-F, file fajlnev A hostnevet a megadott fajlnevbol olvassa ki. A megjegyzeseket (a # karakterrel kezd
od
o sorokat) figyelmen kv
ul hagyja.
-f, fqdn, long Megjelenti az FQDN-t (a Teljes Tartomanynevet). Az FQDN
a rovid hostnevb
ol es a DNS-tartom
anynevb
ol all. Hacsak nem bind-ot vagy NIS-t
hasznalunk a hostok lekerdezesere, az FQDN-t es a DNS-tartomanynevet (amely
az FQDN resze) a /etc/hosts fajlban v
altoztathatjuk meg.
-i, ip-address Megjelenti a host IP-cmet vagy -cmeit.
-s, short Megjelenti a r
ovid hostnevet. Ez a hostnev elso pontjaig kivagott
resze.
-v, verbose B
obeszed
uu
odba kapcsol, es kozli, hogy mi tortenik.
zemm
-y, yp, nis Megjelenti a NIS-tartom
anynevet. Parameter (vagy a file nev
kapcsolo) megad
as
aval a root be is
allthatja az u
j NIS-tartomanyt.
hostname [-v] [-a] [alias] [-d] [domain] [-f] [fqdn] [-i] [ip-address] [long]
[-s] [short] [-y] [yp] [nis] hostname [-v] [-F fajlnev] [file fajlnev] [hostnev]
domainname [-v] [-F f
ajlnev] [file f
ajlnev] [nev] hostname [-v] [-h] [help] [-V]
[version] dnsdomainname [-v] nisdomainname [-v] ypdomainname [-v]
Ford
totta: Nagy Viktor <chaos@lux.elte.hu>

hwclock
A hwclock egy eszk
oz a Hardver
or
ahoz. A segtsegevel ki lehet ratni az
aktualis idot, be lehet
alltani a Hardver
or
at egy megadott idohoz vagy a Rendszerorahoz, vagy be lehet
alltani a Rendszerorat a Hardveror
ahoz. A hwclock
programot rendszeresen futtathatjuk, hogy kiegyenlts
uk azt az idoelterest, amit
a magara hagyott rendszer letrehoz.
hwclock show [ utc ] [ test ] [ debug ] hwclock set date=datum [ utc ]
[ test ] [ debug] hwclock systohc [ utc ] [ test ] [ debug ] hwclock hctosys
[ utc ] [ test ] [ debug ] hwclock adjust [ utc ] [ test ] [ debug ] hwclock
version [ debug ]
Ford
t
as: Gyulai Mih
aly <mgyulai@freemail.c3.hu>

id
Az id inform
aci
ot szolg
altat az adott felhasznalorol, vagy arrol aki a programot futtatja, ha felhaszn
al
o nincs megadva. Alapertelmezesben a valodi fel-

276

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

hasznaloi ID-t rja ki, a val

odi csoport ID-t, az effektv felhasznaloi ID-t, ha az
k
ulonbozik a val
odi felhaszn
al
oi ID-t
ol, az effektv csoport ID-t, ha az k
ulonbozik
a valodi csoport ID-t
ol, es a kiegeszto csoportok ID-it. A parancs ezeket a parametereket egy sorban, egym
as ut
an rja ki, zarojelben megadva a felhasznalo,
illetve a csoport nevet.
id [-gnruG] [group] [name] [real] [user] [groups] [help] [version] [username]
mon Tam
Ford
totta: A
as <sajt@erba.hu>

install
Az install f
ajlokat m
asol, be
alltja a hozzaferesi jogokat, valamint - ha lehetseges - a tulajdonost es a csoportot. A cp-hez hasonloan hasznalatos: tipikusan
Makefile-okban a programok es egyeb fajlok celkonyvtarba masolasara. Hasznalhato meg a celk
onyvt
arak es a k
onyvtarstrukt
uraban elotte levo konyvtarak
letrehozas
ara es a celk
onyvt
ar hozz
aferesi jogainak beallt
asara. Fajl onmagara
masolasa nem lehetseges.
Opci
ok: [-g csoport] [-m m
od] [-o tulajdonos] [group=csoport] [mode=mod]
[owner=tulajdonos] [help] [version]
install [opci
ok] [-s,strip] forr
as cel install [opciok] [-s,strip] forras... konyvtar
install [opci
ok] [-d,directory] k
onyvt
ar...
Ford
totta: Tevesz Tam
as <ice@rulez.org>

joe
Joe saj
at sz
ovegszerkesztoje.
A JOE er
oteljes, keperny
o orient
alt ASCII-editor. Felhasznaloi fel
ulete hasonlt sok felhaszn
al
obar
at PC-s sz
ovegszerkesztohoz. A Micro-Pro-fele WordStar vagy a Borland Turbo-nyelveinek felhasznaloi otthonosan fognak mozogni
benne. A JOE megis jellegzetes UNIX-os kepernyo orientalt editor, es legfokeppen
programok es sz
ovegek szerkesztesere alkalmas.
A sz
ovegszerkeszt
o indt
as
ahoz gepelj
uk be, hogy joe, azutan a szerkeszteni
kvant nulla vagy t
obb f
ajl nevet. Mindegyik fajlnevet megelozheti a lokalis kapcsolok be
alltasa. M
as, glob
alis kapcsolokat, melyek az egesz editorra ervenyesek,
szinten a parancssorban lehet elhelyezni. Amikor u
j fajlt szerkeszt
unk, az u
j fajl
nevet megadhatjuk mind a sz
ovegszerkeszto indtasakor, mind a fajl elmentesekor. A fajlnevek m
odostott szintaxisa lehetoseget ny
ujt programok kimenetenek,

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

277

a szabvanyos bemenetnek es kimenetnek, illetve fajlok vagy eszkozok reszeinek

szerkesztesehez.
Amikor mar a sz
ovegszerkeszt
oben vagyunk, szoveget gepelhet
unk be, es specialis vezerlokarakter-szekvenci
akat haszn
alhatunk mas szerkeszto feladatok elvegzesehez, hogy megtudjuk, mik a vezerl
okarakter-szekvenciak, olvassuk el a
H-t (ctrl+kh) a s
man-oldalt, vagy nyomj K
ugohoz a szovegszerkesztoben.
Ford
totta: Nagy Viktor <chaos@valerie.inf.elte.hu>

kbd mode
Billenty
uzetm
od lekerdezese vagy be
allt
asa.
Amikor argumentumok nelk
ul indtjuk, a kbd mode kirja az aktualis
billenty
uzet-olvas
asi m
odot. Parameterekkel a kovetkezok szerint alltja at azt:
-s: scancode m
od (RAW), -k: keycode m
od (MEDIUMRAW), -a: ASCII mod
(XLATE), -u: UTF-8 m
od (UNICODE).
A hagyomanyos m
od a XLATE, ahol a hasznalt kodokat 8-bites karakterkesz
let tartalmazza. Altal
aban elv
arhat
o, hogy ez a karakterkeszlet megegyezik azzal
a keszlettel, amit a program a kes
obb sorra ker
ulo Unicode-ba valo fordtasnal
hasznal, miutan a karaktereket a consolechars -m altal kivalasztott kiosztassal
megjelenti a keperny
on.
UNICODE m
odban a rendszer 16-bites karaktereket var, melyeket a kernelnek
1, 2, vagy 3 byte-kent k
uld el az UTF-8 k
odolas szabalyai szerint. Az utobbi ket
modban a billenty
uk helye a loadkeys paranccsal definialhato.
kbd mode [ -auks ]
Ford
totta: G
al Gyuri <gyuri@lamer.hu>

278

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

kill
Megallt egy processzt. A kill program a megadott jelzest (signal) k
uldi a
megadott processznek. Amennyiben nem adunk meg jelzest, a TERM-jelet k
uldi
el. Ez meg
oli azokat a processzeket, amelyek nem kapjak el ezt a jelzest. Sz
ukseg eseten haszn
alhat
o a KILL (9) jelzes, amely nem kaphato el, gy feltetlen
ul
megalltja a processzt.
Megadja azon processzek list
aj
at, amelyeknek a kill elk
uldi a jelzest. Mindegyik pid elem a k
ovetkez
o negy tpusbol ker
ulhet ki. Egy processz nev amely
eseten az ilyen neven meghvott processzekre vonatkozik a m
uvelet. Egy n pozitv egesz sz
am, amely a processz azonostojat (process ID, PID) adja meg. A
-1 ertek, amely eseten minden processz, melynek PID-je 2 es MAX INT kozt
van megkapja a jelet (ha az indt
o felhasznalo jogosultsagai ezt engedik). Egy negatv, -n sz
am, melynek eseteben az n processz-csoporthoz tartozo processzek
kapjak a jelzest. Ezen v
altozat haszn
alata eseten feltetlen
ul meg kell adnunk a
jelzes fajt
aj
at a processzek megad
asa elott, k
ulonben ezt a format veszi a jelzes
megadas
anak.
-s Megadja a k
uldend
o jelzest. A jelzes nevvel vagy szammal is megadhato.
-p Azt eredmenyezi, hogy a kill csak kirja az erintett PID ertekeket, de nem
k
uldi el a jelzest.
-l
List
at
keszt
a
lehetseges
jelzesnevekrol.
/usr/include/linux/signal.h-ban tal
alhatjuk meg.

Ezeket

kill [ -s signal | -p ] [ -a ] pid ... kill -l [ signal ]

Ford
totta: Horv
ath Andr
as <horvatha@rs1.szif.hu>

killall
Nev szerint
oli meg a processzeket. A killall program egy jelzest (signal)
k
uld minden processznek, amely a megadott parancsok valamelyiket futtatja.
Amennyiben nincs jelzes megadva, SIGTERM-et k
uld. A jelzesek nevvel (pl. HUP) vagy sz
ammal (pl. -1) is megadhatok. A 0-s jelzes (a processz letezesenek
ellenorzese) csak sz
ammal adhat
o meg.
killall [-eiqv] [-signal] nev ... killall -l killall -V
Ford
totta: Horv
ath Andr
as <horvatha@rs1.szif.hu>

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

279

last
A legutobbi belepesek listaz
asa termin
al vagy felhasznalo alapjan. A last a
wtmp bejegyzeseit dolgozza fel, amely tartalmazza az osszes informaciot a bees kilepesekrol, valamint a felhaszn
alt terminalokrol. Opcionalisan megadhatjuk
a felhasznalo, vagy a termin
al nevet is. Ha t
obb opciot adunk meg, akkor minden olyan inform
aci
ot megkapunk, amelyik legalabb az egyik opciohoz tartozik:
peldaul a last root console parancs kilist
azza a root felhasznalo osszes belepeset
es a konzolon t
ortent
osszes t
obbi belepest is. A last idoben visszafele rendezett
sorrendben list
azza ki a belepes idejet, a kapcsolat hosszat es a felhasznalt terminal nevet, megmutatja a folyamatban lev
o kapcsolatokat es a rendszerlealltas
miatt felbeszakadt kapcsolatokat is.
last [-number] [-f filename] [-t tty] [-h hostname] [-i address] [-l] [-y] [name...]
Ford
totta: Hermann Benedek <bence@intercom.hu>

ldd
Az ldd kirja a parancssorban megadott program futtatasahoz sz
ukseges
megosztott konyvt
arakat.

280

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

Az a.out programokn
al az ldd egyszer
uen egy fork es egy exec segtsegevel
az argc-nek null
at megadva elindtja a programot. Az a.out dinamikus linkere,
az ld.so, amely norm
alisan bet
olti a megosztott konyvtarakat, eszreveszi ezt a
specialis indt
ast, es kirja a sz
ukseges konyvtarakat.
ELF programokn
al az ldd egy fork es egy exec segtsegevel elindtja a programot, es be
allt egy megfelel
o k
ornyezeti valtozot. Az ELF dinamikus linker, az
ld-linux.so, amely norm
alisan a megosztott konyvtarakat betolti, eszreveszi ezt a
specialis esetet es kirja a futtatashoz sz
ukseges konyvtarak listajat.
-v Kirja az ldd verzi
osz
am
at.
-V Kirja az ld.so dinamikus linker verzioszamat.
-d Elvegzi a f
uggvenyek relok
al
asat, es kirja a hianyzo f
uggvenyeket (csak
ELF).
-r Elvegzi a f
uggvenyek es az adatok relokalasat, es kirja a hianyzo objektumokat (csak ELF).
ldd [-vVdr] program ...
Ford
totta: Csehi Andr
as <acsehi@merlin.flexum.hu>

less
A less program hasonlt a more megjelentore, de visszafele valo mozgast
is engedelyez a f
ajlban, nemcsak el
oremenot. Tovabba a less szamara nem sz
ukseges a teljes bemeneti f
ajl beolvas
asa az indulashoz, gy nagy szovegfajloknal
gyorsabban indul, mint a sz
ovegszerkesztok, azaz mint pl. a vi.
Ford
t
as: Horv
ath Andr
as <horvatha@rs1.szif.hu>

ln
Fajlok k
oz
otti k
oteseket (linkeket) hoz letre.
Amennyiben az utols
o argumentum egy letezo konyvtar, az ln program minden mas megadott f
ajlhoz letrehoz egy kotest ebben a konyvtarban (azonos neven). Amikor csak egy f
ajl adott, ahhoz az aktualis konyvtarba hoz letre kotest.
K
ulonben ha ket fajl adott, az els
oh
oz hoz letre kotest a masodik altal megadott
neven. Hib
at jelent, ha az utols
o argumentum nem konyvtar es kettonel tobb fajl
adott.
-b, backup A t
orlend
o f
ajlokr
ol biztonsagi masolatot (backup) keszt.
-d, -F, directory A szuper felhasznalonak (root) megengedi konyvtarakra
vonatkoz
o kemeny k
otesek letrehoz
asat.

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

281

-f, force T
orli a m
ar letez
o celf
ajlokat.
-i, interactive Megkerdezi, hogy t
or
olheti-e, a mar letezo celfajlokat.
-n, no-dereference Amennyiben a megadott cel egy konyvtarra mutato szimbolikus kotes (symbolic link), megkserli ezt a kotest fel
ulrni, nem pedig az altala
mutatott konyvt
arban hozza letre a k
otest. Ezt az opcio celszer
uen a force-szal
egy
utt hasznalhat
o.
-s, symbolic Szimbolikus k
otest hoz letre eros kotes helyett. Ez az opcio
hiba
uzenetet ad olyan f
ajlrendszereken, amelyek nem tamogatjak a szimbolikus
koteseket.
ln [opciok] forr
as [cel] ln [opci
ok] forr
as... konyvtar
Ford
totta: Horv
ath Andr
as <horvatha@rs1.szif.hu>

locate
A locate parancs vegignezi a megadott fajlnevadatbazis(oka)t es kinyomtatja
azokat a fajlneveket, melyek illeszkednek a minta(k)ra. A mintak tartalmazhatnak shell-stlus
u speci
alis karaktereket is (metakarakterek). Ezek a: *, ?, es
[]. A metakarakterek nem kezelik a / vagy . karaktereket specialisan, emiatt peldaul a foo*bar minta illeszkedik a foo3/bar karaktersort tartalmazo
f
ajlnevre, hasonl
oan a *duck* minta is illeszkedik a lake/.ducky karaktersort
tartalmazo fajlnevekre. A metakaraktereket tartalmazo mintakat idezojelek koze
kell tenni jelezve, hogy azok nem a parancsertelmezonek (shell) szolnak.
Amikor a minta egyszer
u string - nem tartalmaz metakaraktereket -, akkor
a locate parancs kilist
az minden olyan f
ajlnevet, ami barmely reszeben tartalmazza az adott stringet. Ha a minta metakaraktereket is tartalmaz, akkor a
locate csak azokat a f
ajlokat list
azza, melyek pontosan illeszkednek a megadott
mintara. Emiatt a metakaraktereket tartalmazo mintat altalaban *-gal kezdj
uk,
es tobbnyire *-gal fejezz
uk be. Ett
ol akkor terj
unk el, ha pontosan a fajlnev elejere vagy vegere akarunk keresni.
A fajlnev-adatb
azis(ok) tartalmazz
ak mindazokat a fajlneveket, melyek az
adatbazis utolso frisstesekor a rendszerben megtalalhatoak voltak. A rendszer
adminisztratora kiv
alaszthatja az alapertelmezett adatbazist, a frisstesenek gyakorisagat, es azokat a k
onyvt
arakat, melyekrol az adatbazis adatokat tartalmazhat.
locate [ -d eleresi u
t ] [ database=eleresi u
t ] [version] [help] minta...
Ford
t
as: Kov
ari P
eter <pkovari@freemail.c3.hu>

282

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

logger
Bejegyzeseket tesz a rendszer log-ba. A logger egy shell parancsos kapcsolatot ny
ujt a syslog rendszernapl
oz
o modulhoz.
-i Bejegyzi a logger process azonostojat minden bejegyzett sorba.
-s Az u
anyos hiba kimenetre rja ki, pont u
gy, mint a rendszerzenetet a szabv
naplo.
-f file A megadott
allom
any tartalmat jegyzi be a rendszernaploba.
-p pri A megadott priorit
assal jegyzi be az u
zenetet. A prioritast szammal,
vagy a szolg
altat
as szint p
arossal adhatjuk meg. Peldaul, -p local3.info informacio a local3 szolg
altat
asr
ol. Az alapertelmezett a user.notice.
-t tag Megjel
ol minden sort, a naploban a megadott tag-el.
logger [-is] [-f
allom
any] [-p pri] [-t tag] [
uzenet ...]
Ford
t
as: V
araljai N
andor <vnandor@elender.hu>

login

A login programot a rendszerbe valo belepesre hasznaljuk. Altal

aban nem
kozvetlen
ul haszn
aljuk, hanem automatikusan meghvasra ker
ul, amikor a login:
promptra v
alaszkent berjuk a felhasznalonev
unket. A login a shell szempontjabol k
ul
onleges kezeles
u lehet es el
ofordulhat, hogy nem hvhato meg alfolyamatkent. Tipikus pelda erre, amikor a login parancsot a shell exec login-kent
ertelmezi, teh
at az u
j bejelentkezes el
ott az aktualisbol valo kilepesre keszteti a
felhasznalot. Amikor nem login shell-bol probaljuk meg a login parancsot vegrehajtani, hiba
uzenetet kapunk.
Amikor a login: promptn
al ker
ul meghvasra, lehetoseg van a felhasznalonev

EK
formaban, azonban nem
utan kornyezeti v
altoz
ok megad
as
ara, NEV=
ERT
minden v
altozot tudunk ily m
odon szabalyozni: peldaul a PATH, HOME es a
SHELL nem kaphat itt erteket.
Ezutan a jelszavunkat kell megadnunk. A bert karakterek nem jelennek meg
a keperny
on, megel
ozven a leskel
odest. Abban az esetben. ha tobbszor hibas
jelszot adunk meg, a login kilep, es a kapcsolat megszakad.
Ford
t
as: Niedermayer Mikl
os <mico@musician.org>

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

283

logname
A logname kirja a programot meghv
o felhasznalo nevet a /var/run/utmp
fajl alapjan, majd 0-val kilep. Amikor a hvo processznek nincsen bejegyzese, a
logname hiba
uzenetet r ki, es 1-el ter vissza.
logname [help] [version]
Ford
totta: Kov
acs Emese <emese@eik.bme.hu>

ls, dir, vdir

Konyvtarak tartalm
anak list
az
asa.
A dires vdir az ls v
altozatai m
as alapertelmezett kimeneti formatummal.
Ezek a programok a megadott f
ajlokat es k
onyvtarakat listazzak. A konyvtarak
tartalma ABC szerint lesz rendezve. Az ls alapertelmezes szerint oszlopokba
rendezett listat ad, f
ugg
oleges rendezessel ha a kimenet egy terminal. Mas esetben soronkent egy nevet r ki. A dir es a vdir alapertelmezes szerint hossz
u
formatum
u list
at adnak.
Ford
totta: Horv
ath Andr
as <horvatha@rs1.szif.hu>

mc
A Midnight Commander Unix tpus
u operacios rendszerekhez kesztett konyvt
ar bongeszo es f
ajlkezel
o eszk
oz.
A Midnight Commander keperny
ojenek negy resze van. Csaknem az egesz
kepernyot a ket k
onyvt
ar panelre t
olti ki. Alapertelmezesben a kepernyon alulrol
a masodik sor a parancssor, a legals
o sor pedig a funkcio gombok elnevezeseit
jelenti meg. A legfels
o sor a Men
usor. A men
usor esetleg nem lathato, de konnyen
megjelentheto u
gy, hogy a fels
o sorra kattintunk az egerrel, vagy lenyomjuk az
F9-et.
A Midnight Commander lehet
ove teszi, hogy egyszerre ket panelt lathassunk.
Az egyik a panelek k
oz
ul az aktv current panel (a kivalaszto sav az aktv panelen talalhato). Majdnem minden m
uvelet a jelenlegi panelben tortenik. Nehany
fajlm
uvelet, u
gy mint
atnevezes-
athelyezes es masolas alapertelmezesben a kivalasztatlan panelt haszn
alja rendeltetesi helykent (ne aggodjunk, vegrehajtas elott
erre mindig rakerdez a megerostes m
uveletnel). Tovabbi informaciokert erdemes
atnezni a Konyvt

ar panelek, a Bal es Jobb oldali men

uk es a Fajl men
u reszt,
valamit az F1-es gombbal el
ohvhat
o S
ug
ot, es termeszetesen a man mc ajanlasait.

284

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

Futtathatunk rendszer parancsot is a Midnight Commanderbol, annak egyszer

u begepelesevel. A megjelen
o shell parancssorba mindig begepelhetj
uk a parancsot es az Enter lenyom
asakor a Midnight Commander lefuttatja azt.

md5sum
Az md5sum letrehoz minden bemeneti allomanyhoz egy 128-bites ujjlenyomatot vagy
uzenet kivonatot vagy ellenorzi egy elozo futas eredmenyet es
eldonti, hogy a ket u
zenet kivonat megegyezik-e (tehat a fajlok nem valtoztak).
-b, binary Minden bemeneti f
ajlt binarisnak tekint. Alap esetben a UN*X
rendszerek nem tesznek k
ul
onbseget a binaris es szoveg fajlok kozott, de mas
rendszerek eseteben m
as a sz
ovegek k
ulso es belso abrazolasa (k
ulonosen a sor
vege karakterek eseteben).
-h help Haszn
alati utast
ast r ki, majd kilep.
-t, text Minden bemeneti f
ajlt szoveg fajlnak tekint. Ez a binary ellentett
opcioja.
-v, verbose Bobeszed
u inform
aci
ot r ki a folyamatrol.
-V, version Inform
aci
ot r ki a program verziojarol a szabvanyos kimenetre,
majd kilep.
md5sum [-bhtvV] [-c file] [-s[string]] [binary] [check=file] [help] [
string[=string]] [text] [verbose] [version] [file...]
Ford
totta: Kov
acs Emese <emese@eik.bme.hu>

mesg
Megjelenti (vagy nem jelenti meg) a mas felhasznaloktol erkezo u
zeneteket.
A mesg egy felhaszn
al
ok
altal meghvhato segedprogram, amellyel a terminalunk standard hibakimenetere val
o a masok altali ras jogosultsagat allthatjak
be. Amikor az r
as engedelyezett, akkor az olyan programok, mint a talk es
a write, u
zeneteket jelenthetnek meg a kepernyon. A hagyomany szerint az
alapbeallt
asban az r
asi jogosults
ag engedelyezve van.
n - Letiltja az u
zeneteket. y - Az u
zenetek megjelentesenek engedelyezese.
Amikor a mesg-et parameter nelk
ul indtjuk, akkor az epp aktualis allapotat
kapjuk meg a standard hibakimeneten.
mesg [ n ] [ y ]
Ford
totta: Feh
er -Aries- J
anos <aries@vlug.vein.hu>

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

285

mispell
Helyesras-javt
o program.
A mispell Ispell-szer
u interaktv es cs
ofel
ulet a (Magyar) MySpell f
uggvenykonyvtarhoz. Felismeri es javtja az el
uteseket es tpushibakat sima szoveges,

(La)TeX, es HTML
allom
anyokban. Ekezet
nelk
uli szoveget ekest. Lehetove
teszi olyan u
j t
oszavak felvetelet, amelyet meg ragozott alakban is kepes felismerni.
Amikor nem adunk meg
allom
anynev parametert, a Mispell az Ispell csofel
uletehez hasonloan m
uk
odik. Ez az u
od biztost lehetoseget a mas prograzemm
mokkal (pl. Emacs, LyX, KWord) val
o kapcsolattartasra is.
A Mispell-t N
emeth L
aszl
o <nemethl@gyorsposta.hu> kesztette 20022003-ban.

mkdir
Az mkdir letrehozza a megadott nev
u k
onyvtarakat.
Alapertelmezes szerint a letrehozott k
onyvtarak hozzaferesi jogai u
gy alakulnak, hogy a 0777 (a+rwx) be
allt
asb
ol kivonodnak az umask-ban bealltott jogosultsagbitek.
Ford
totta: T
m
ar Andr
as <timar_a@freemail.hu>

mkfifo
Az mkfifo FIFO-kat hoz letre (melyeket elnevezett csoveknek (pipe-oknak)
is hvnak) a megadott f
ajlnevekkel.
A FIFO egy k
ul
onleges fajltpus, amely lehetove teszi a f
uggetlen processzeknek kozti kommunik
aci
ot. Az egyik processz megnyitja a FIFO fajlt rasra, a
masik pedig olvas
asra, amely k
ovetkezteben az adatok u
gy aramlanak, mint a
burkoknal vagy m
ashol megszokott anonimusz csovek eseteben.
-m mod, mode=m
od

Atalltja a letrehozott FIFO-k m

odj
at m
od-ra, amely jellegzetesen chmod-os
formatum
u es az alapertelmezett m
odot hasznalja kiindulasi pontkent.
mkfifo [kapcsol
ok] f
ajl...
Ford
totta: Feh
er -Aries- J
anos <aries@vlug.vein.hu>

286

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

mknod
Az mknod letrehoz egy FIFO-t (elnevezett cso), egy karakter- vagy blokkspecifikus f
ajlt a megadott nevvel.
A k
ul
onleges f
ajl h
aromszorosan (boole-logikai, egesz, egesz) tarolja a fajlrendszer. A boole-logikai v
alaszt a karakterspecifikus es blokkspecifikus fajl kozott. A
ket egesz a nagyobb es a kisebb eszk
oz szama.
Igy egy k
ul
onleges f
ajl szinte semmit sem foglal a lemezen, es csak az operacios
rendszerrel valo kapcsolatra haszn
alatos, nem pedig adatok tarolasara. Gyakran
a k
ulonleges fajlokat a hardvereszk
ozokkel (mint peldaul lemez, szalagos egyseg, tty, nyomtat
o) vagy az oper
aci
os rendszer szolgaltatasaival (pl. /dev/null,
/dev/random) hozz
ak
osszef
uggesbe.
Blokkspecifikus f
ajlok
altal
aban lemezszer
u eszkozok (ahol az adat adott
blokkszamkent erhet
o el es jelent
os, hogy rendelkezik blokk-gyorstassal (cache)).
Minden egyeb eszk
oz karakterspecifikus fajl. (Reges-regen csak egy elteres volt a
ketto kozt: a karakterspecifikus I/O f
ajlok nem voltak bufferelve, mg a blokkspecifikus f
ajlok igen.)
Az mknod parancs az, amellyel ilyen tpus
u fajlok keszthetok. A nevet koveto argumentum hat
arozza meg a f
ajl tpusat:
p - FIFO b - blokkspecifikus (bufferelt) fajl c - karakterspecifikus (nem bufferelt) fajl
-m m
od, mode=m
od
Bealltja az elkesztett f
ajlok m
odj
at mod-ra, amely az alapertelmezett modot
hasznalja kiindul
asi pontkent.
mknod [kapcsol
ok] nev bc nagyobb kisebb mknod [kapcsolok] nev p
Ford
totta: Feh
er -Aries- J
anos <aries@vlug.vein.hu>

more
A more egy sz
ur
oprogram, egy adott szovegbol csak egy kepernyonyit mutat. Ez egy nagyon egyszer
u verzi
o. A less egy sok u
j es hasznos szolgaltatast
ny
ujto more-emul
aci
o. A more utastas interaktv parancsai a vi(1) parancsain
alapulnak.

mv
Fajlokat nevez
at.

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

287

Amennyiben az utols
o argumentum ervenyes konyvtarat nevez meg, az mv
parancs minden m
as megadott f
ajlt azonos nevvel a megadott konyvtarba mozgat.
Maskepp, ha csak ket f
ajl adott, az els
ot a masodikra masolja. Hibat jelent, ha
az utolso argumentum nem k
onyvt
ar, es t
obb mint ket fajl van megadva. Csak
szabalyos fajlokat tud f
ajlrendszerek k
ozt mozgatni.
Amennyiben a celf
ajl nem rhat
o, az alapertelmezett bemenet egy tty eszkoz
es az -f vagy a force opci
o nem adott, az mv megkerdezi a felhasznalot,
hogy fel
ulrhatja-e a f
ajlt. Amikor a v
alasz nem i-vel vagy I-vel kezdodik, a
f
ajlt atugorja.
-b, backup
Biztonsagi m
asolat kesztese a fel
ulrand
o vagy torlendo fajlokrol.
-f, force
A letezo celf
ajlok t
orlese kerdezes nelk
ul.
-i, interactive
A felhasznalo megkerdezese arr
ol, hogy fel
ulrhatok-e a letezo celfajlok. Ha a
valasz nem i-vel vagy I-vel kezd
odik, a f
ajlt atugorja.
-u, update
Nem mozgatja azokat a nem-k
onyvt
ar f
ajlokat, amelyeknek azonos vagy u
jabb
modostasi idovel rendelkez
o celf
ajlja letezik.
mv [opciok] forr
as cel mv [opci
ok] forr
as... konyvtar
Ford
totta: Horv
ath Andr
as <horvatha@rs1.szif.hu>

newer

Osszehasonl
tja a f
ajlok utols
o m
odost
asanak idejet. Sikeres visszateresi ertekkel lep ki, ha f
ajl1 letezik es legal
abb olyan idos, mint fajl2.
newer fajl1 f
ajl2
Ford
totta: Tevesz Tam
as <ice@rulez.org>

newgrp, sg
newgrp - Csoportazonost
o m
odost
asa. sg - Parancs vegrehajtasa mas csoportazonosto alatt.
A newgrp parancs a jelenlegi bejelentkezeshez tartozo csoportazonosto modostasara haszn
alhat
o. Amikor a parancsot az elhagyhato kapcsoloval hvtuk
meg, akkor a rendszer u
gy inicializ
alja u
jra a felhasznaloi kornyezetet, ahogy az

288

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

a bejelentkezes sor
an megt
ortenik, ellenkezo esetben a jelenlegi kornyezet - beleertve az aktu
alis munkak
onyvt
arat is - valtozatlan marad.
A newgrp parancs lecsereli az aktualis csoportazonostot a megnevezett vagy
- ha nincs megadva - az /etc/passwd fajlban megadott alapertelmezett csoportra. Amikor a felhaszn
al
o nem rendelkezik jelszoval, de a csoport igen, vagy
a felhaszn
alo nem tagja a csoportnak, de a csoport rendelkezik jelszoval, akkor a
rendszer bekeri a csoport jelszav
at. Amennyiben a csoportnak nincs jelszava, es
a felhaszn
al
o nem tagja a csoportnak, akkor a hozzaferes nem lehetseges.
Az sg parancs m
uk
odese hasonlo a newgrp parancs m
ukodesehez, de ez
nem csereli le a felhaszn
al
o parancsertelmezojet, gy amikor kilep
unk az sg
parancsb
ol, visszakapjuk az eredeti csoportazonostot. Az sg parancsnak egy
masik, aposztr
ofok k
oze z
art parancsot is meg lehet adni, amely a Bourne parancsertelmez
ovel ker
ul vegrehajt
asra.
newgrp [-] [group] sg [-] [group [-c command]]
Ford
totta: Mamuzsics P
eter <zumu@mentha.hu>

nl
Az nl a megadott f
ajlokat, vagy ha nem adtunk meg egyet sem, vagy fajlnevkent - karaktert adtuk meg, akkor a szabvanyos bemenetet masolja a szabvanyos
kimenetre u
gy, hogy a sorokat, vagy a kivalasztott sorokat beszamozza.
Az nl a bemeneti
allom
anyokat u
gy veszi, mintha logikai lapokbol allnanak:
alapertelmezesben, a sorsz
amoz
as, 1-tol indul minden logikai lap elejen. Az nl
minden egyes bemeneti
allom
anyt egy dokumentumkent kezel, nem kezdi u
jra a
szamozast, es nem kezd u
j logikai lapot az egyes fajlok vegen.
Ford
totta: V
araljai N
andor <vnandor@elender.hu>

od
Fajlok o
alis es mas formaban.
mlesztese (dump) okt
Az od program a standard kimenetre rja a megadott fajlok, illetve - fajlnev
eseten a standard bemenet tartalm
at. A kimenet minden sora a bemeneti fajl
offsetjet tartalmazza a baloldali oszlopban, utana egy vagy tobb oszlopnyi adat
koveti az opci
ok
altal megadott form
atumban. (Offset = hany bajttal van az elso
bajt utan az adott resz.) Alapertelmezes szerint od a fajl offsetjeit oktalisan, az
adatokat ketb
ajtos okt
alis szamok formajaban adja meg.
Ford
totta: Horv
ath Andr
as <horvatha@rs1.szif.hu>

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

289

passwd
Felhasznaloi jelsz
o megv
altoztat
asa.
A passwd a felhaszn
al
ok es a csoportok megvaltoztatasat vegzi. A felhasznalok csak a sajat jelszavukat valtoztathatj
ak meg, a rendszergazda barkiet. A csoportok jelszavat az adott csoport adminisztr
atora valtoztathatja meg. A passwd
ezen kv
ul haszn
alhat
o a felhaszn
al
oi adatok, mint pl. az igazi nev, a login shell,
vagy a jelszavak szavatoss
agi idejenek megvaltoztatasara is.
Jelszovaltoz
asok A felhaszn
al
onak el
osz
or a regi jelszavat kell bernia, ha mar
volt neki. Ezut
an ennek a jelsz
onak a k
odolt valtozatat osszehasonltja a tarolt
jelszoval. A megfelel
o jelsz
o ber
as
ara a felhasznalonak csak egy lehetosege van.
A rendszergazda
atugorhatja ezt a lepest, gy az elfelejtett jelszavak is megvaltoztathatoak.
Miutan a felhaszn
al
o berta a jelszav
at, a passwd megvizsgalja, hogyan rendelkezett a rendszergazda a jelszavak szavatossagi idejerol. Amennyiben az ido
nem alkalmas a jelsz
o megvaltoztat
as
ara, a passwd kilep minden valtoztatas
nelk
ul.
Ezek utan a program bekeri a felhaszn
al
otol az u
j jelszot, majd megvizsgalja,

hogy eleg bonyolult-e. Altal

anos szab
alykent elmondhato, hogy a jelszavak jok,
ha 6-8 karakterb
ol
allnak, es a k
ovetkez
o jelkeszletekbol tartalmaz elemeket:
- Az ABC kis bet
ui - Az ABC nagy bet
ui - Szamok 0 es 9 kozott - Irasjelek
Fontos odafigyelni, hogy ne tartalmazzon az adott rendszeren hasznalt erase
es kill kod
u karaktereket. A passwd nem fogad el nem elegge bonyolult jelszot.
Amennyiben a jelsz
o elfogadhat
o, a passwd a biztonsag kedveert meg egyszer
bekeri az u
j jelsz
ot, es csak akkor hajtja vegre a valtoztatast, ha a ket bevitt jelszo
megegyezik.
Csoportok jelszavai A -g kapcsol
o hasznalata eseten a megadott nev
u csoport jelszava v
altozik meg. Ezt csak a rendszergazda vagy a csoport adminisztratora teheti meg. A jelenlegi csoportjelszavat nem keri valtoztatas elott. Az -r
kapcsolot a -g kapcsol
oval haszn
alva lehet a csoport jelszavat kikapcsolni, ezaltal minden tag haszn
alhatja a csoportot. Az -R kapcsolo a -g kapcsoloval
hasznalva a csoport minden felhaszn
al
o el
ott lezarul.
A jelszavak szavatoss
agi ideje A jelszavak elev
ulesi idejet a rendszergazda a
-x, -n, -w, es -i kapcsolokkal szab
alyozhatja. A -x kapcsolo a jelszocserek
kozti maximalis id
ot
alltja be. A jelsz
ot legkesobb max. naponkent meg kell
valtoztatni. Az -n kapcsol
o a ket jelsz
ocsere kozotti minimalis idot szabalyozza:
a felhasznalo addig nem v
altoztathatja meg jelszavat, amg legalabb min. nap el
nem telt az eloz
o v
altoztat
as
ota. A -w kapcsoloval azt allthatjuk be, hogy hany
nappal a jelszo lej
arta el
ott kezdje el a rendszer a felhasznalot figyelmeztetni. Az

290

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

elso figyelmeztetes figy. nappal a lejarat elott jelenik meg, es utana naponta
tajekoztatja a felhaszn
al
ot a meg h
atralevo napok szamarol. Az -i kapcsolo
inakt. nappal a jelsz
o lej
arta ut
an lezarja a felhasznalo belepesi lehetoseget.
Jogosultsag-kezeles
A felhaszn
al
ok lez
arhat
oak es u
jra beengedhetoek a -l es a -u kapcsolokkal.
Az -l kapcsol
o a jelsz
ot kicsereli egy olyan ertekre, ami semmilyen lehetseges
jelszo kodolt ertekevel nem egyezik. Az -u kapcsolo visszaalltja a jelszot a regire,
es gy u
jra engedelyezi a belepest.
A jogosults
agok az -S kapcsol
oval allthatoak be. Ez 6 reszbol all: Az elso azt
jelzi, hogy a felhaszn
al
o le van z
arva (L), nincs jelszava (NP), vagy van ervenyes
jelszava (P). A m
asodik resz az utolso jelszovaltoztatas datuma. A kovetkezo
negy resz a jelszavak minim
alis es maximalis ideje, az elso figyelmeztetes a jelszo
lejarta el
ott es hogy mennyi ideig el a jelszo lejarta utan.
Tippek a felhaszn
al
oi jelszavakhoz
Egy jelszavas rendszer biztons
aga a kodolasi algoritmus erossegetol es a lehetseges kulcsok sz
am
at
ol f
ugg. A UNIX rendszerek kodolasi modja az NBS DES
algoritmuson alapul, es nagyon biztonsagos. A lehetseges kulcsok szama a valasztott jelsz
o veletlenszer
usegen m
ulik.
A jelszavas rendszerek felt
orese legtobbszor a gondatlanul megvalasztott jelszovalaszt
asnak vagy a jelszavak cserelgetesenek eredmenye. Ezen okok miatt celszer
u olyan jelsz
ot v
alasztanunk, ami nem szerepel a szotarban es nem sz
ukseges
lerni. Tipikusan rossz v
alaszt
as meg, ha valamilyen nevet, valamilyen azonostoszamot, sz
uletesnapot, vagy cmet hasznalunk jelszokent. Ezeket legtobbszor
minden m
as lehet
oseg vizsg
alata el
ott kiprobalja a potenci
alis cracker.
Igyekezz
unk olyan jelsz
ot v
alasztani, amit konnyen megjegyezheto es gy nem
vagyunk arra szorulva, hogy le kelljen rni. Ezt peldaul u
gy erhetj
uk el, hogy
ket rovidebb sz
ot elv
alasztunk egy sz
ammal vagy valamilyen karakterrel, peldaul
jel@szo.
A m
asik m
odszer, hogy egy k
onnyen megjegyezheto mondat vagy idezet minden szavanak els
o vagy utols
o bet
ujet rjuk egymas utan. Igy peldaul a Morzsa
kutyam hegyezd f
uled-b
ol Maqmhdfd lesz. Feltehetoleg keves cracker szotaraban fog szerepelni ez a sz
o. Ennek ellenere a meg nagyobb biztonsag kedveert
erdemes valamilyen saj
at m
odszert kitalalni jelszavak kesztesere.
Megjegyzes a csoportok jelszavair
ol
A csoportok jelszavai
alland
o biztonsagi problemat jelenthetnek, mivel nemcsak egy ember ismerheti a jelsz
ot. A csoport-kezeles azonban hasznos abban az
esetben, ha t
obb felhaszn
al
o egy
uttm
ukodeset kell megoldani.
passwd [-f|-s] [nev] passwd [-g] [-r|-R] csoport passwd [-x max] [-n min] [-w
figy] [-i inakt] nev passwd -l|-u|-d|-S nev

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

291

Ford
totta:
Erdi "Cactus" Gergo <cactus@freemail.c3.hu>

paste
Fajlok sorait f
uzi
ossze.
A paste sorban kirja minden megadott fajl sorait <TAB> karakterekkel elvalasztva es u
j sor karakterrel lez
arva. Amikor nem adunk meg fajlnevet, akkor az
alapertelmezett bemenetet haszn
alja. A - f
ajlnev a standard bemenetet jelenti.
-s, serial A sorokat el
osz
or egy f
ajlb
ol veszi ahelyett, hogy minden fajlbol
venne egy-egy sort.
-d, delimiters=elv
alaszt
o lista Az elv
alaszto listaban megadott karaktereket
hasznalja sorjaban a <TAB> helyett az
osszef
uzott sorok elvalasztasahoz. Amikor az elvalaszt
o list
at kimertette, el
olr
ol kezdi u
jra.
paste [-s] [-d elv
alaszt
o lista] [delimiters=elvalaszto lista] [serial] [fajl(ok)...]
paste [help] [version]
Ford
totta: T
m
ar Andr
as <timar_a@freemail.hu>

pathchk
A fajlnev portolhat
os
ag
anak ellen
orzese.
Minden fajlnev-re a pathchk u
ul
zenetet r ki, ha az alabbi feltetelek koz
valamelyik teljes
ulne:
- a fajlnev-ben a letez
o k
onyvt
arak k
ozott van olyan, amely rendelkezik
keresesi (vegrehajt
asi) jogosults
aggal - a f
ajlnev hossza nagyobb a fajlrendszerben lehetseges maximumn
al - minden egyes f
ajlnev osszetevo hossza megfelel egy
mar letezo konyvt
arnevnek, amely nem nagyobb a fajlrendszerben megengedett
fajlnev-komponensek meretenel
-p, portability Az alapul szolg
al
o f
ajlrendszeren veghezvitt hosszellenorzes
helyett minden egyes f
ajlnevet es komponenst tesztel, a POSIX.1-nek megfelelo
minimalis portol
asi k
ovetelmenyek alapj
an. Azt is ellenorzi, hogy a fajlnev nem
tartalmaz-e olyan karaktereket, amely nincs benne a portolhato fajlnevek karaktertablajaban.
pathchk [-p] [portability] fajlnev... patchk [help] [version]
Ford
t
as: Feh
er -Aries- J
anos <aries@vlug.vein.hu>

292

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

pr
Szovegfajlokat konvert
al nyomtat
ashoz.
A pr parancs kirja az alapertelmezett kimenetre az oldalakra es valaszthatoan has
abokra t
ordelt v
altozat
at a parancssorban megadott szovegfajloknak,
vagy az alapertelmezett bemenetnek, ha nem adtunk meg fajlt, vagy ha a -
fajlnev szerepel a parancssorban. A bemeneti lapdobas oldaltorest eredmenyez a
kimeneten.
[-abcdfFmrtv] [-e[tabkarakter[tabszelesseg]]] [-h fejpr [+OLDAL] [-HASAB]
lec] [-i[tabkarakter[tabszelesseg]]] [-l oldalhossz] [-n[szamhatarolo[szamjegyek]]] [-o
bal marg
o] [-s[has
abhat
arol
o]] [-w oldalszelesseg] [help] [version] [fajl...]
Ford
totta: Nagy Viktor <chaos@inf.elte.hu>

printenv
Inform
aci
ot r ki a k
ornyezetrol vagy annak egy reszerol.
Amikor nem adtunk meg egy variable argumentumot sem, akkor a printenv parancs kirja az
osszes k
ornyezeti bealltast. Amennyiben egy vagy tobb
valtozo-nevet megadunk, a parancs kirja a bealltott valtozok erteket. Amelyik
valtozonak nincs erteke, az nem szerepel a kirasban.
printenv [valtoz
o...] printenv [help] [version]
Ford
totta: Kov
acs Emese <emese@eik.bme.hu>

ps
A processzek
allapot
at adja meg.
A ps program az aktu
alis processzek pillanatfelvetelet adja. Amennyiben az
allapotok ismetl
od
o frisstesere van sz
ukseg, a top hasznalata javasolt.
Ford
totta: Horv
ath Andr
as <horvatha@rs1.szif.hu>

pstree
A processek fa strukt
ur
aj
at
abr
azolja.
A pstree parancs egy f
at jelent meg, az eppen futo processzekrol. A fa gyokere vagy a pid vagy az init (ha nincs pid) processzek egyike. Amikor felhasznaloi

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

293

nevet is megadunk, akkor csak az adott felhasznalo processzeibol leszarmazo processzeket latjuk.
Ford
totta: Kov
acs Emese <emese@eik.bme.hu>

pwd
A pwd parancs kirja az aktu
alis k
onyvtar teljes nevet eleresi u
ttal. A kirt
nev minden eleme val
odi k
onyvt
arnev lesz - nem lesznek benne szimbolikus linkek.
A legtobb Unix shell tartalmaz egy ugyanilyen nev
u beeptett parancsot, ezert
az eleresi u
t nelk
ul kiadott pwd parancs ezt a beeptett valtozatot fogja hasznalni, amelynek a m
uk
odese elterhet az itt lerttol.
pwd pwd [help] [version]
Ford
totta: Domokos P
eter <pdomokos@freemail.c3.hu>,
T
m
ar Andr
as <timar_a@freemail.hu>

294

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

readlink
Amikor a f
ajl egy szimbolikus link, kirja a tartalmat (azt, hogy mire mutat),
es sikeres visszateresi ertekkel kilep, minden mas esetben sikertelen visszateresi
ertekkel lep ki.
readlink f
ajl
Ford
totta: Tevesz Tam
as <ice@rulez.org>

rm

Allom
anyok elt
avolt
asa.
Az rm elt
avoltja a meghat
arozott allomanyt. Alapertelmezeskent a konyvtarakat nem t
orli. Amikor egy
allom
any nem rhato, az alapertelmezett bemenet
egy tty, es a -f vagy a force kapcsolot nem aktivaltuk, rm megkerdezi a
felhasznalot, hogy elt
avolthatja-e az allomanyt. Ha a valasz nem i vagy I
bet
uvel kezd
odik a k
ovetkez
o
allom
anyt veszi.
-d, directory K
onyvt
arak elt
avoltasa unlink hasznalataval rmdir helyett.
Nem sz
ukseges, hogy a k
onyvt
ar u
res legyen torleskor.
-f, force Figyelmen kv
ul hagyja a nem letezo allomanyokat es nem kerdezi
meg a felhaszn
al
ot.
-i, interactive Minden f
ajl elt
avoltasa elott megkerdezi a felhasznalot, hogy
torolheti-e az adott
allom
anyt. Amikor a valasz nem i vagy I bet
uvel kezdodik
a kovetkez
o
allom
anyt veszi.
-r, -R, recursive A k
onyvt
arak tartalmat rekurzvan torli.
-v, verbose Kirja minden f
ajl nevet mielott torolne.
rm [-dfirvR] [directory] [force] [interactive] [recursive] [help] [version]
[verbose] nev...
Ford
totta: Tarbaj P
eter <tarby@freeside.elte.hu>

rmdir
Az rmdir elt
avolt minden megadott u
res konyvtarat. Amikor barmelyik
konyvtar argumentum nem egy letez
ou
ul.
res konyvtarra utal, az hibanak minos
-p Az opci
o hat
as
at legegyszer
ubben egy peldaval mutathatjuk be. Legyen
a konyvt
ar k
onyvt
ar argumentum a/b/c, ekkor az rmdir -p a/b/c parancs
eloszor az a/b/c k
onyvt
arat t
orli, majd az a/b-t, veg
ul az a-t. Ez csak akkor
siker
ulhet, ha minden megel
oz
o parancs hatasara a sz
ulokonyvtar u
resse valt.

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

295

ignore-fail-on-non-empty Szok
asosan az rmdir nem torli a konyvtarat, ha
az nem u
res.
Ez
az
opci
o
arra
utas
tja az rmdir programot, hogy ne adjon

hibajelzest, ha a k
onyvt
ar elt
avolt
asa azert nem siker
ult, mert az nem volt u
res.
rmdir [opciok] k
onyvt
ar...
Ford
totta: T
m
ar Andr
as <timar_a@freemail.hu>

rsh
Az rsh parancsot hajt vegre a host-on.
Az rsh a tavoli parancsnak
atadja az alapertelmezett bemenetet, a tavoli parancs alapertelmezett kimenetet az alapertelmezett kimenetenek, es a tavoli parancs alapertelmezett hibakimenetet az alapertelmezett hibakimenetere. A megszaktas, kilepes es termin
al
o jelet tov
abbadja a tavoli parancsnak, rsh altalaban
akkor fejezodik be, amikor a t
avoli parancs befejezodik. Az opciok a kovetkezok:
-K A -K opci
o kikapcsolja a Kerberos hitelestest.
-d A -d opci
o bekapcsolja a socket nyomkovetest a setsockopt-t hasznalva)
a tavoli hosttal val
o kommunik
aci
oban hasznalt TCP socket-tekre.
-n A -n kapcsol
o
atir
anytja a bemenetet a /dev/null specialis eszkozrol.
-x A -x kapcsol
o bekapcsolja a DES kodolast minden adatforgalomra. Ez
jelentos novekedest okozhat a v
alaszid
oben.
rsh [-Kdnx] [-k realm] [-l felhaszn
al
oi nev] host [parancs]
Pl.:
helyif
ajl rsh masikgep cat tavolifajl marsh masikgep cat t
avolif
ajl
sik tavolifajl
Ford
totta: Kab
odi L
aszl
o <kabodik@ludens.elte.hu>,
Kov
acs Tam
as <kox@ludens.elte.hu>

sed
Folyamszerkeszt
o (stream editor).
A sed program a megnevezett f
ajlokat (alapertelmezes szerint az alapertelmezett bemenetet) az alapertelmezett kimenetre masolja, de kozben egy parancsokat tartalmaz
o szkriptnek megfelel
oen megszerkeszti.
A -e opcio az egyszer
u szerkesztest jelenti: a szerkeszto parancsot a kovetkezo
argumentumbol veszi. Amennyiben t
obb -e is van a parancssorban, megjelenes
uk sorrendjeben hajtja
oket vegre. Amennyiben csak egyetlen -e opcio van es
nincs -f, a -e elhagyhat
o.

296

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

A -f opci
o azt eredmenyezi, hogy a parancsokat az sfile fajlbol veszi.
Amennyiben t
obb is van bel
ol
uk, megjelenes
uk sorrendjeben ker
ulnek vegrehajtasra. A -e es -f opci
ok keverhet
ok.
A -g opcio azt eredmenyezi, mintha minden helyettestesi parancsnak g
vegzodese lenne.
A -n opci
o elnyomja az alapertelmezett kimenetet.
sed [-n] [-g] [-e script ] [-f sfile ] [ file ] ...
Ford
totta: Horv
ath Andr
as <horvatha@rs1.szif.hu>

seq
A seq parancs sz
amok sorozat
at rja az alapertelmezett kimenetre. A szamok
elso-tol utolso-ig, lepes lepesk
ozzel kovetkeznek. Alapertelmezes szerint elso
es lepes is egyar
ant 1, valamint minden szam u
j sorba ker
ul. A szamok nem
csak egeszek, hanem val
osak is lehetnek.
seq [opci
ok]... [els
o [lepes]] utols
o...
Ford
totta: Tevesz Tam
as <ice@rulez.org>

setleds
A setleds kijelzi es be
alltja a VT (virtualis terminal) specialis billenty
uinek
es ledjeinek (egyszer
ubben a NumLock, a CapsLock es a ScrollLock) allapotat.
Kapcsol
ok nelk
ul haszn
alva a setleds az aktualis allapotokat mutatja meg. A
megfelelo kapcsol
oval haszn
alva a program bealltja a megadott ledek allapotat
(mg a t
obbit v
altozatlanul hagyja). Az atalltasok elotti es utani allapotot a
-v kapcsol
oval lehet kiratni. Minden egyes VT-hoz egyeni bealltasokat lehet
rendelni.
alltja a VT billenty
-F Alapertelmezes. At
uzet allapotat (az aktualis allapotot
a billenty
uzet ledjei jelezhetik).
alltja a VT ledjeit es az allapotot alapertelmezette teszi (gy egy
-D At
terminal t
orles sem v
altoztatja meg ezen bealltasokat). Ez akkor lehet hasznos,
ha peldaul a numlock-ot mindig bekapcsolva szeretnenk hasznalni.
-L Nem
alltja
at a VT billenty
uzeteinek allapotat, de a ledeket igen. Ekkor
a ledek nem az aktu
alis
allapotot fogjak jelezni, hanem a parancssorban megadottat. A setleds -L parancs (tov
abbi opciok nelk
ul) visszaalltja a normalis
allapotot, ekkor a ledek kijelzese megegyezik a tenyleges bealltasokkal.

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

297

-num +num Ki vagy bekapcsolja a NumLock-ot. (Jelenleg a NumLock bealltasa a keypad gombjainak viselkedeset hat
arozza meg. A NumLock gomb megnyomasaval a NumLock be
allt
as
at lehet v
altoztatni.)
-caps +caps Ki vagy bekapcsolja a CapsLock-ot. (Jelenleg a CapsLock bealltasa a Shift gomb viselkedeset a t
obbi gombra hatarozza meg. A CapsLock gomb
megnyomasaval a CapsLock be
allt
as
at lehet valtoztatni.)
-scroll +scroll Be vagy kikapcsolja a ScrollLock-ot. (Jelenleg a ScrollLock
Q)
a konzolra t
gomb (vagy a S/
orten
o kir
ast alltja meg, vagy indtja.)
A setleds egyik haszn
alata lehet, hogy a /etc/init.d/rc allomanyban megadjuk a NumLock kezdeti es alapertelmezett erteket:
INITTY=/dev/tty[1-8] for tty in $INITTY; do setleds -D +num < $tty done
setleds [-v] [-L] [-D] [-F] [+|-num] [+|-caps] [+|-scroll]
Ford
totta: Vizi Szil
ard <vizisz@freemail.hu>

setmetamode
Meghatarozza a billenty
uzet meta billenty
u kezeleset.
Argumentum nelk
ul a setmetamode kirja az aktualis Meta billenty
u modot.
Argumentumokkal, be
alltja a megadott Meta billenty
u modot. A program kozli
vel
unk az atallt
as el
otti es az azut
ani be
alltasokat.
A Meta billenty
u m
odot megadhatjuk k
ulon minden virtualis terminalra (a
program futtatasakor a be
allt
as az stdin-hez kapcsolodo terminalra vonatkozik).
Hasznalhatjuk a setmetamode-ot a /etc/init.d/rc-ben a kezdeti Meta mod
megadasara, pl. a k
ovetkez
o szkript segtsegevel:
INITTY=/dev/tty[1-8] for tty in $INITTY; do setmetamode escprefix < $tty
done
setmetamode [ meta|bit|metabit | esc|prefix|escprefix ]
Ford
totta: Kov
acs Emese <emese@eik.bme.hu>

setterm
Terminal tulajdons
agok be
allt
asa.
A setterm egy karakterl
ancot r a szabvanyos kimenetre, amely aktivizalja
az el
ort termin
alkepessegeket. Ahol lehetseges, a terminfo adatbazishoz fordul,
hogy megtalalja a haszn
aland
o karakterl
ancot. Azonban nehany opcio nem felel
meg termcap kepessegnek. Ebben az esetben, ha a terminal tpusa minix-vc

298

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

vagy minix-vcam, a karakterl

anc amely meghvja az elort kepessegeket a PC
Minix virtualis konzol meghajt
on, a kimenet. A terminal altal nem tamogatott
opciokat figyelmen kv
ul hagyja.
setterm [ -term terminal name ] setterm [ -reset ] setterm [ -initialize ] setterm [ -cursor [on|off] ] setterm [ -keyboard pc|olivetti|dutch|extended ] setterm [
-repeat [on|off] ] setterm [ -appcursorkeys [on|off] ] setterm [ -linewrap [on|off]
] setterm [ -snow [on|off] ] setterm [ -softscroll [on|off] ] setterm [ -defaults
] setterm [ -foreground black|red|green|yellow|blue|magenta|cyan|white|default ]
setterm [ -background black|red|green|yellow|blue|magenta|cyan|white|default ]
setterm [ -ulcolor black|grey|red|green|yellow|blue|magenta|cyan|white ] setterm
[ -ulcolor bright red|green|yellow|blue|magenta|cyan|white ] setterm [ -hbcolor
black|grey|red|green|yellow|blue|magenta|cyan|white ] setterm [ -hbcolor bright
red|green|yellow|blue|magenta|cyan|white ] setterm [ -inversescreen [on|off] ] setterm [ -bold [on|off] ] setterm [ -half-bright [on|off] ] setterm [ -blink [on|off] ]
setterm [ -reverse [on|off] ] setterm [ -underline [on|off] ] setterm [ -store ] setterm
[ -clear [ all|rest ] ] setterm [ -tabs [tab1 tab2 tab3 ... ] ] where (tabn = 1-160)
setterm [ -clrtabs [ tab1 tab2 tab3 ... ] where (tabn = 1-160) setterm [ -regtabs
[ 1-160 ] ] setterm [ -blank [ 0-60 ] ] setterm [ -dump [ 1-NR CONS ] ] setterm
[ -append [ 1-NR CONS ] ] setterm [ -file dumpfilename ] setterm [ -standout [
attr ] ]
Ford
totta: Sztrepka P
al <szpal@firefly.szarvas.hu>

sleep
A leep a parancssori argumentumkent megadott ertekek osszegenek megfelelo ideig v
ar. Az argumentumok sz
amok, amiket opcionalis mertekegyseg kovet,
az alapertelmezett egyseg a masodperc. A mertekegysegek:
s - masodperc m - perc h -
ora d - nap
sleep [sz
am[smhd]...] sleep [help] [version]
Ford
totta: Tevesz Tam
as <ice@rulez.org>
T
m
ar Andr
as <timar_a@freemail.hu>

sort
A sort parancs rendezi,
osszef
uzi vagy osszehasonltja a megadott szovegfajlok, vagy ha nincs file megadva, az alapertelmezett bemenet minden sorat. A
- filenev az alapertelmezett bemenetet jelenti. Alapertelmezes szerint a sort
az alapertelmezett kimenetre rja az eredmenyt.

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

299

Ford
totta: Szalay Attila <sasa@sophia.jpte.hu>

split
Darabokra hastja a f
ajlokat.
A split program a sz
ukseges sz
am
u (egy vagy tobb) kimeneti fajlt hoz letre
az infile bemeneti f
ajl egyes reszeib
ol. Amikor nincs bemeneti fajl megadva, vagy
annak neve -, az alapertelmezett bemenetet hasogatja. Alapertelmezes szerint
a split program 1000 bemeneti sort tesz minden kimeneti fajlba. (Az utolsoba
termeszetesen ker
ulhet kevesebb.)
Ford
totta: Horv
ath Andr
as <horvatha@rs1.szif.hu>

strings
Megtalalja a nyomtathat
o karakterl
ancokat a fajlokban.
A strings program kirja a megadott f
ajlokban levo, vagy alapertelmezesben
a szabvanyos bemenetr
ol olvasott nyomtathato karaktereket. Alapertelmezesben
a karakterlanc legal
abb negy karakter hossz
u kell legyen ahhoz, hogy a program
kirja.
-a Alapertelmezesben a strings a t
argy fajloknak (object files) csak a text
es az adat szegmenset vizsg
alja at. Az -a opcio megadasaval elerhetj
uk, hogy a
strings a teljes t
argy f
ajlt
atnezze.
-f Minden karakterl
anc ele kirja a f
ajl nevet amiben az megtalalhato.
-n Megadja a kirand
o karakterl
anc minimalis hosszat, gy ez szam ertek
u lesz
negy helyett.
-o Minden karakterl
anc ele kirja decim
alis szammal annak helyet a fajlban
(az offsetet).
strings [-afo] [-n sz
am] [f
ajl ...]
Ford
totta: Kov
acs Emese <emese@eik.bme.hu>

stty
A terminal vonal be
allt
asait v
altoztatja meg, illetve rja ki.
Argumentum nelk
ul az stty a baud r
atat, a vonal discipline szamat (ha a
rendszer ezt tamogatja) es azon vonalbe
alltasokat rja ki, melyek az stty sane

300

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

bealltas
ota megv
altoztak. A m
od olvasasa es bealltasa a standard bemenethez
kapcsolt tty-on kereszt
ul t
ortenik.
Ford
totta: Horv
ath Andr
as <horvatha@rs1.szif.hu>

su
Indt egy shellt m
as felhaszn
al
o- es csoportazonostoval.
Az su parancs lehet
ove teszi, hogy ideiglenesen mas felhasznalova valhassunk u
gy, hogy egy u
j shell-t indt a kert felhasznalo valos es effektv felhasznaloi
azonost
oj
aval, csoportazonost
oj
aval es masodlagos csoportjaival. Ha nem adunk
meg felhasznal
o-t, az alapertelmezett ertek a root (super-user). Az a shell indul
el, ami a felhaszn
al
o passwd bejegyzeseben szerepel, ha ott nincs semmi, akkor a /bin/sh. Ha a felhaszn
al
onak van jelszava, akkor a su meg fogja azt
kerdezni, kiveve ha root-kent (a felhasznaloi azonosto 0) futtatjuk.
alAlapertelmezesben a su nem v
altoztatja meg az aktualis konyvtarat. At
ltja a HOME es a SHELL k
ornyezeti valtozokat a felhasznalo password bejegyzesebol kinezett ertekekre, es ha a felhasznalo nem a root (a super-user) a USER
es LOGNAME v
altoz
okat a felhaszn
al
o nevere alltja. Az alapertelmezes az, hogy
az elindul
o shell nem lesz bejelentkezesi shell.
Ford
totta: Havasi Ferenc <hafy@prins.externet.hu>
T
m
ar Andr
as <timar_a@freemail.hu>

sum
Ellen
orzo
osszeg sz
amt
asa es a lefoglalt block-ok megszamolasa a megadott
allomany(ok)ra.
A sum minden egyes megadott allomanyrol vagy ha az nincs megadva, illetve - van megadva, akkor a szabv
anyos bemenetrol 16 bites ellenorzo osszeget
keszt. Minden egyes
allom
anyhoz kirja az ellenorzo osszeget es az altala elfoglalt
blokkok sz
am
at (felfele kerektve). Alapertelmezesben kirja a megfelelo allomanynevet is, ha legal
abb ket argumentum van megadva. A sysv opcioval, legalabb
egy allom
any argumentum megad
asa eseten kirja a megfelelo allomany nevet.
Alapertelmezesben a GNU sum az ellenorzo osszeget BSD sum kompatibilis
algoritmussal sz
amolja ki es az
allom
anymereteket 1 KB meret
u blockokban adja
meg.
-r Az alapertelmezett (BSD kompatibilis) algoritmus hasznalata. Ezen opcio a
System V sum kompatibilitas erdekeben hasznalhato. Hacsak a -s opcio nincs
megadva ennek nincs hat
asa.

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

301

-s, sysv A System V sum alapertelmezett algoritmusaval kompatibilis modon szamtja az ellen
orz
oo
sszeget es 1 KB helyett 512 byte a block meret.
sum [-rs] [sysv] [help] [version] [
allom
any...]
Ford
totta: Fejos Tam
as <tms@dunaferr.hu>

tac
Fajlok osszef
uzese es nyomtat
asa fordtva.
A tac a megadott f
ajlokat, illetve az alapertelmezett bemenetet (ha nincs fajl
megadva, vagy ha - nev
u f
ajlt talal) a rekordok sorrendjenek megfordtasaval
kinyomtatja az alapertelmezett kimenetre. A rekordokat egymastol karakterlanc
valasztja el, alapertelmezesben az u
j sor karakter. Alapertelmezes szerint az elvalaszto karakterl
anc a rekord vegen tal
alhato.
-b, before Az elv
alaszt
o karakterl
anc a rekord elejen talalhato.
-r, regex Az elv
alaszt
o karakterl
anc egy regularis kifejezes.
-s elvalaszto, separator=elv
alaszt
o Elv
alaszto legyen a rekordokat elvalaszto
karakterlanc.
tac [-b] [-r] [-s elv
alaszt
o] [before] [regex] [separator=elvalaszto] [help]
[version] [fajl...]
Ford
totta: Tevesz Tam
as <ice@rulez.org>

tail
Kirja a meghat
arozott f
ajl utols
o reszet.
A tail parancs a megadott f
ajl(ok) utolso sorait (10 sor az alapertelmezett)
rja ki, az alapertelmezett bemenetr
ol olvas, ha nincs fajl megadva, vagy, ha a fajl
nevet - koveti. Amikor t
obb, mint egy f
ajl van megadva, kir egy fejlecet, ami
tartalmazza a f
ajl nevet ==> es <== jelek koze zarva, a tobbi fajl kimenetei
elott.
Ford
totta: Kaiser L
aszl
o <titanic@hcbyte.hu>

talk
Beszelgetes egy m
asik felhaszn
al
oval.
A talk egy olyan vizu
alis kommunik
acios program, amely terminalunkrol
sorokat masol egy m
asik felhaszn
al
oera.

302

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

szemely Amikor a saj

at gep
unk
on levo szemellyel szeretnenk beszelgetni, akkor a szemely parameter egyszer
uen az illeto szemely login neve legyen, vagy
he egy olyan szemellyel szeretnenk beszelgetni, aki egyszerre egynel tobbszor jelentkezett be egy gepre, akkor a ttynev parametert az elerendo terminal nevenek
kivalaszt
as
ara haszn
alhatjuk, a ttynev alakja a kovetkezo: ttyXX.
Amikor mi hvunk el
osz
or, a talk program a kovetkezo u
uldi:
zenetet k
Message from TalkDaemon@
o gepe... talk: connection requested by
mi nev
unk@mi gep
unk. talk: respond with: talk mi nev
unk@mi gep
unk
annak a felhaszn
al
onak, akivel beszelgetni szeretnenk. Ekkor a cmzettnek a
kovetkez
o parancs begepelesevel kell valaszolnia:
talk mi nev
unk@mi gep
unk

Teljesen mindegy, hogy a cmzett melyik geprol valaszol, amennyiben az O

login-neve ugyanaz az adott gepen is. Amint a kommunikacio engedelyezve lett,
a benne resztvev
o ket felhaszn
alo egyszerre gepelheti u
zenetet, amely u
zenetek
ket egym
ast
ol elv
alasztott ablakban jelennek meg a kepernyon. A control-L
billenty
azaz L
u-kombin
aci
o a kepernyo u
jrarajzolasat eredmenyezi, melynek
soran az erase, kill, word kill karakterek normalisan viselkednek. Kilepeshez
egyszer
uen be kell rni az interrupt-karakter
unket, a talk ezutan a kurzort a
keperny
o alj
ara mozgatja es vissza
alltja a terminal eredeti helyzetet.
A talk engedelyezese letilthat
o ill. u
jra engedelyezheto a mesg parancs
hasznalat
aval. Alap
allapotban a beszelgetes engedelyezett. Bizonyos parancsok,
pontosabban az nroff es a pr, letilt u
ulese
zeneteket a rendetlen output elker
vegett.
talk szemely [ttynev]
Ford
totta: Szalay Attila <sasa@sophia.jpte.hu>

tar
A tar archiv
al
o segedprogram.
Ez egy olyan archiv
al
o program, amely arra kesz
ult, hogy egy u
n. tarfileban fajlokat tudjon t
arolni, illetve onnan kiszedni. A tarfile letrehozhato szalagos
meghajton (tape drive), de szok
as normal fajlba is rni.
A tar els
o argumentuma a Acdrtux koz
ul valamelyik kell legyen, es ezt
valaszthat
o opci
ok k
ovethetik. A tar utolso argumentumai azok a fajlok vagy
konyvtarak, melyeket archiv
alni kell. Konyvtarnev hasznalata mindig azt eredmenyezi, hogy az alatta lev
o alk
onyvtarak is rekurzvan csatolodnak az archv
fajlhoz.
-A, catenate, concatenate tar f
ajlokat csatol egy archv fajlhoz.

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

303

-c, create u
j archv f
ajlt hoz letre.
-d, diff, compare Megkeresi az archv fajl es a fajlrendszer kozti k
ulonbsegeket.
delete Tor
ol az archv f
ajlb
ol (m
agnesszalag eseten nem hasznalhato!).
-r, append F
ajlokat csatol az archv f
ajl vegehez.
-t, list Az archv f
ajl tartalm
at list
azza.
-u, update Csak azokat a fajlokat csatolja, amelyek u
jabbak, mint a mar
archivalt valtozataik.
-x, extract, get Kicsomagolja a f
ajlokat az archv fajlbol.
Ford
totta: Horv
ath Andr
as <horvatha@rs1.szif.hu>

tee
Olvasas az alapertelmezett bemenetr
ol, ras az alapertelmezett kimenetre es
fajlokba.
A tee parancs az alapertelmezett bemeneten kapott adatokat az alapertelmezett kimenetre es valamennyi argumentumkent kapott fajlba masolja. Ez akkor
hasznos, ha az adatokat nemcsak a cs
ovezeteken szeretnenk tovabbtani, hanem
sz
ukseg
unk van egy m
asolatra is. Amikor a fajl, amibe rnia kell, nem letezik,
letrehozza, ha m
ar letezik, a f
ajl tartalma fel
ulrodik, ha nincs megadva az -a
opcio.
-a, append Az alapertelmezett bemenet tartalmat a celfajlok vegehez f
uzi, es
nem rja fel
ul azokat.
-i, ignore-interrupts Figyelmen kv
ul hagyja a megszaktasra vonatkozo jelzeseket.
tee [-ai] [append] [ignore-interrupts] [f
ajl...] tee [help] [version]
Ford
totta: Tevesz Tam
as <ice@rulez.org>

telnet
Felhasznaloi fel
ulet a TELNET protokollhoz.
A telnet parancs egy m
asik sz
amt
ogeppel torteno interaktv kommunikaciora hasznalatos a TELNET protokoll felhasznalasaval. A telnet parancs modban
indul, ahol kir egy telnet promptot (telnet> ). Ha a telnet host argumentum
megadasaval lett indtva, ertelemszer
uen vegrehajt egy open parancsot.

304

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

A telnet kapcsol
oir
ol es parancsairol a man telnet parancs futtatasaval
kaphatunk b
ovebb inform
aci
okat.
Ford
totta: Fejos Tam
as <tms@rt.dunaferr.hu>

test
Fajltpust ellen
oriz es ertekeket hasonlt ossze.
A test program egy
allapottal (status) ter vissza, amely lehet 0 (igaz) vagy
1 (hamis) az expr kifejezes logikai erteketol f
uggoen. A kifejezesek lehetnek
egy- vagy ketv
altoz
osak (unary, binary). Az egyvaltozos kifejezesek tobbnyire egy
fajl allapot
at vizsg
alj
ak. De vannak ezen kv
ul string operatorok es numerikus
atorok is.
osszehasonlto oper
-e file Igaz ha a f
ajl letezik.
-x file Igaz ha a f
ajl letezik es vegrehajthato.
-p file Igaz ha a f
ajl letezik es cs
ohalozat (named pipe).
-r file Igaz ha a f
ajl letezik es olvashato.
test [expr] test help,version
Ford
totta: Horv
ath Andr
as <horvatha@rs1.szif.hu>

tload
A rendszer
atlagos terhelesenek grafikus abrazolasa.
A tload egy grafikont rajzol ki a jelenlegi rendszerterheles alapjan, a megadott tty-re (vagy ha ezt elhagyjuk, akkor arra, amelyikrol a tload elindult).
A -s sk
ala kapcsol
o megjelenteskor egy f
uggoleges beosztast ad (az egyes
beosztasok k
ozti t
avols
agot karakter leptekben adhatjuk meg). Igy alacsony ertekeknel nagyobb beoszt
ast celszer
u megadni, es fordtva. A -d kesleltetessel ket
grafikon kirajzol
asa k
ozti id
ot adhatjuk meg masodpercekben.
tload [-V] [-s sk
ala] [ -d kesleltetes ] [tty]
Ford
totta: Feh
er -Aries- J
anos <aries@vlug.vein.hu>

touch
A touch megv
altoztatja minden megadott fajl utolso eleresenek es/vagy
utolso m
odost
as
anak idejet. Ezek az idobelyegek az aktualis idore valtoznak,

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

305

hacsak nem adtuk meg az -r opci

ot, ez esetben ugyanis a megadott ref fajl
idobelyeget kapja meg a f
ajl, illetve ha a -t opciot adtuk meg, akkor az idobelyeg a idoben megadott id
ore v
altozik. Mindket ido valtozik, ha az -a es a -m
opciokat egyarant megadtuk, vagy egyiket sem adtuk meg. Csak az utolso eleres
illetve az utols
o m
odost
as ideje v
altozik, ha az -a illetve a -m opciokat egymagukban adjuk meg. Ha a f
ajl nem letezik, a touch letrehozza (
ures fajlkent,
0666 jogosultsagokkal, amelyeket az umask modosthat), kiveve ha a -c opciot
is megadtuk.
ajl|-t id
o] f
ajl...
touch [-acm][-r ref f
Ford
totta: T
m
ar Andr
as <timar_a@freemail.hu>

tput
A tput segedprogram a terminfo-t (terminal adatbazis) hasznalja arra,
hogy az egyes termin
alf
ugg
o inform
aci
okat elerhetove tegye a shell szamara a terminal bealltas
ahoz. Kepes tov
abb
a visszaadni a kert terminal tpus teljes nevet.
A tput kimenetekent egy karakterl
ancot ad vissza ha a kert jellemzo (kepesseg
lero) string tpus
u vagy egy egesz erteket, ha az egesz szam jelleg
u. Amikor a
kert jellemzo logikai tpus
u, akkor a tput egyszer
uen bealltja a visszateresi erteket (0-IGAZ, ha a termin
al rendelkezik a szoban forgo kepesseggel, 1-HAMIS
ha nem) es nem gener
al kimen
o adatot. A felhasznalo mielott hasznalna a alapertelmezett kimeneten visszakapott erteket, ellenorizni kell a kilepesi erteket, hogy
az 0-e.

306

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

tput [-Ttpus] kepler [parameterek ... ] tput [-Ttpus] init tput [-Ttpus] reset
tput [-Ttpus] teljesnev tput -S
Ford
totta: Szalay Attila <sasa@sophia.jpte.hu>

tr
Karakterek lecserelese, t
om
ortese es/vagy torlese.
A tr
atm
asolja az alapertelmezett bemenetet az alapertelmezett kimenetre
vegrehajtva egyet a k
ovetkez
o feladatok koz
ul:
- cserel, es v
alaszthat
oan t
om
orti az eredmenyben az ismetlodo karaktereket tomorti az ismetl
od
o karaktereket - karaktereket torol - karaktereket torol, majd
tomorti az eredmenyben az ismetl
odo karaktereket.
Ford
totta: Nagy Erno <ned@elte.hu>

true
A true program nem csin
al semmit, csak visszater egy sikert jelento 0 ertekkel. Helykit
oltonek haszn
alhat
o shell scriptekben, ahol egy sikeresen vegrehajtott parancs sz
ukseges, b
ar a shell beeptett : (kettospont) parancsa ugyanezt
gyorsabban teszi.
Ford
totta: Lesty
an Zsolt <letcho@usa.net>,
T
m
ar Andr
as <timar_a@freemail.hu>

tty
A tty kirja az alapertelmezett bemenethez kapcsolodo terminal nevet az
alapertelmezett kimenetere. A not a tty szoveget rja ki, ha az alapertelmezett
bemenet nem termin
al. A visszateresi ertekei a kovetkezok lehetnek:
0 - ha a standard bemenet egy terminal 1 - ha a standard bemenet nem egy
terminal 2 - ha rossz argumentumokat kapott 3 - ha rashiba lepett fel
tty [-s] [silent] [quiet] tty [help] [version]
Ford
totta: Tevesz Tam
as <ice@rulez.org>

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

307

uname
Az uname program inform
aci
okat r ki a geprol es az operacios rendszerrol
amin fut. Amennyiben nincs opci
o megadva, az uname u
gy m
ukodik, mintha
az -s opcioval lett volna meghvva. Amikor tobb opcio, vagy az -a opcio van
megadva, a kiv
alasztott inform
aci
o az snrvm sorrendben szokozzel tagolva lesz
kirva.
Ford
totta: Lesty
an Zsolt <letcho@usa.net>

unarj
Az unarj az ARJ nev
u hagyom
anyos DOS-os archivalohoz kesz
ult kicsomagolo. Ebben az
allapot
aban Linux rendszereken csak kicsomagolni kepes az
ARJ-vel tomortett
allom
anyokat.
A program dokument
aci
oja az /usr/share/doc/Packages/unarj/ konyvtarban talalhato.
Ford
totta: Tevesz Tam
as <ice@rulez.org>

unexpand
Szokoz karakterek tab karakterekke konvertalasa.
Az unexpand az
osszes megadott f
ajl, vagy ha ilyen nincs, illetve ha a megadott fajlnev -, az alapertelmezett bemenet tartalmat az alapertelmezett kimenetre rja u
gy, hogy a kett
o vagy t
obb sz
okoz vagy tab karaktereket a leheto
legtobb tab es a sz
ukseges sz
am
u sz
ok
oz karakterre konvertalja. Alapertelmezes szerint az unexpand minden sorban csak a bevezeto szokozoket es tabokat
(amik minden nem-sz
ok
oz vagy nem-tab karaktert megeloznek a sorban) alaktja
at. Megtartja a backspace karaktert, ez cs

okkenti az oszlopszamlalot a tabok

szamlalasakor. Alapertelmezes szerint a tabulatorpozciok minden nyolcadik oszlopban helyezkednek el.
-, -t, tabs tab1[,tab2[,...]] Amikor csak egy tabstop adott, akkor egy tab karakter tab1 sz
am
u sz
ok
oz lesz az alapertelmezes
u nyolc helyett. Amikor tobb
tabstop adott, a tabul
atorpozci
ok a tab1, tab2 stb. oszlopokba ker
ulnek (az
oszlopok szamoz
asa null
aval kezd
odik), es a tabstop-ok utani szokozok es tab
karaktereket valtozatlanul hagyja. Amikor a tabstop-okat -t vagy tabs modon adod meg, vessz
ovel es sz
ok
oz karakterekkel is elvalaszthatok. Ez az opcio
magaban foglalja a -a opci
ot.

308

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

-a, all Ne csak a bevezet

o sz
ok
ozoket es tabulatorokat, hanem az osszeset
alaktsa at tab karakterekke.
unexpand [-tab1[,tab2[,...]]] [-t tab1[,tab2[,...]]] [-a] [tabs=tab1[,tab2[,...]]] [
all] [help] [version] [f
ajl...]
Ford
totta: Tevesz Tam
as <ice@rulez.org>

uniq
Az uniq kirja az egyedi sorokat egy rendezett fajlbol, es eldobja az egyezoket egy kivetelevel. Opcion
alisan, mutathatja csak azokat a sorokat is, amelyek
pontosan megegyeznek, illetve azokat, amelyek egynel tobbszor fordulnak elo. Az
uniq-nak rendezett bemenetre van sz
uksege, mivel csak az egymas utan kovetkezo sorokat hasonltja
ossze.
Ford
totta: Csehi Andr
as <acsehi@merlin.flexum.hu>

uptime
Az uptime program egysoros lerast ad az alabbi informaciokrol. A pillanatnyi ido, mennyi ideje fut a rendszer, hany felhasznalo van pillanatnyilag belepve,
es mennyi a rendszer
atlagos loadja az elm
ult 1, 5, es 15 percben. Ez ugyanaz az
informaci
o, amit a w parancs
altal kirt elso sor tartalmaz.
uptime uptime [-V]
Ford
t
as: Lesty
an Zsolt <letcho@usa.net>

users
Az aktualis hoszton bejelentkezett felhasznalok neveit rja ki.
A users egy sima sz
ok
ozzel elv
alasztva jelenti meg az aktualis host-ra bejelentkezett felhaszn
al
oi nevek list
aj
at. Minden kirt felhasznaloi nev megfelel egyegy bejelentkezesi viszonynak, gy ha egy felhasznalo egynel tobbszor van belepve,
akkor annyiszor r
odik ki a login neve, ahanyszor bejelentkezett. Parameter nelk
ul
a users az inform
aci
ot a /var/run/utmp-bol veszi ki. Amikor a fajl parameter
meg van adva, akkor onnan.
users [f
ajl] users [help] [version]
Ford
totta: Feh
er -Aries- J
anos <aries@vlug.vein.hu>

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

309

w
Megmutatja, hogy ki van belepve es mit csinal.
A w inform
aci
okat jelent meg arr
ol, hogy eppen hany felhasznalo van a gepen es hogy mit csin
alnak. A fejlec megmutatja - ebben a sorrendben - az idot,
miota m
ukodik a rendszer, jelenleg h
any felhasznalo van belepve es a rendszer
atlagos terheleset az elm

ult 1, 5 es 15 percben. Az alabbiak minden felhasznalonak megjelennek: azonost

o, a tty neve, a t
avoli host, ahonnan bejelentkezett, a
belepes ideje, a henyelesi id
o (azaz mi
ota nem adott inputot a gepnek), JCPU,
PCPU es az eppen fut
o programjaik parancssora. A JCPU ido a tty-re kapcsolodastol szamtva az
osszes process idejet jelenti. Ebbe nem szamtanak bele a
korabbi, hatterben futtatott programok, de a jelenlegiek igen. A PCPU ido a
jelenlegi, what mez
oben is lathat
o processz elindtasatol szamtott idot jeloli.
Ford
totta: Feh
er J
anos <aries@vlug.vein.hu>

wall
A wall megjelenti az u
zenetet valamennyi bejelentkezett felhasznalo terminaljan, ha a mesg be
allt
asuk igen. Az u
zenet atadhato a wall argumentumakent, vagy erkezhet az alapertelmezett bemenetere is. Amikor terminalrol
hasznaljuk az alapertelmezett bemenetet, az u
zenetet EOF-nak kell lezarni, ez
altalaban Kontrol-D.

wall [ u
zenet ]
Ford
totta: Zelena Endre <ezelena@westel900.net>

watch
Program figyelese frisstessel.
A watch egy curses-alap
u program, amely alkalmas masik program futasanak valtoz
as
at figyelni. Alapertelmezes szerint ketmasodpercenkent frissti
magat. A -n opci
o haszn
alat
aval megadhat
o a frisstesi intervallum. A curses
konyvtar haszn
alata miatt a keperny
o frisstese gyors. A program futasa a billenty
uzetrol kiadott megszakt
assal fejez
odik be. A futas befejezese utan a kepernyo
ervenyes, torolt
allapotban marad.
watch [-n] m
asodperc program [ argumentumok ... ]
Ford
totta: Tevesz Tam
as <ice@rulez.org>

310

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

wc
A wc program b
ajtok, szavak es u
j sor jelek szamat szamolja meg az argumentumkent megadott f
ajlokban. Amikor nem adunk meg fajlnevet, illetve a
fajlnevkent a - jelet adjuk meg, akkor az alapertelmezett bemenet olvassa a
program.
Alapertelmezes szerint a wc mindharom szamot kirja. Az opciokkal lehet
megadni, hogy csak bizonyos sz
amok legyenek kirva. Az opciok nem semlegestik
egymas hat
as
at, gy pl. wc bytes words a bajtok es a szavak szamat egyarant
kirja. Minden f
ajlr
ol egysornyi inform
aciot r ki, es az argumentumkent megadott
fajlok nevet is kijelzi. T
obb f
ajlnev eseten egy osszestett sort is megad a lista
vegen total f
ajlneven. A megadott adatok sorrendben a kovetkezoek: sorok,
szavak, b
ajtok sz
ama.
-c, bytes, chars Csak a b
ajtok sz
amat rja ki.
-l, lines Csak a sorok sz
am
at rja ki.
-w, words Csak a szavak sz
am
at rja ki.
-L, max-line-length Csak a f
ajlban elofordulo leghosszabb sor hosszat rja ki,
illetve ha egynel t
obb f
ajl volt megadva, akkor kirja meg a legnagyobbat az elozo
ertekek k
oz
ul (nem az o
uket rja ki).
sszeg
wc [-clwL] [bytes] [chars] [lines] [max-line-length] [words] wc [help] [
version]
Ford
totta: Horv
ath Andr
as <horvatha@rs1.szif.hu>
T
m
ar Andr
as <timar_a@freemail.hu>

wget
A wget egy program, k
ul
onb
oz
o
allomanyok binaris letoltesere a World Wide

Web-rol HTTP (Hyper Text Atviteli

Protokoll) es FTP-n (File Atviteli
Protokoll) kereszt
ul lemezre mentes celj
ara. A wget egy nem-interaktv program,
amely azt jelenti, hogy a h
atterben is tud dolgozni a felhasznalo bejelentkezese
nelk
ul, nem u
gy, mint a legt
obb Web-bongeszo (tehat a program elindtasa utan
nyugodtan ki lehet jelentkezni, a program tovabb fog m
ukodni). A szerverrel valo
kapcsolat alapj
an d
onti el, hogy az
allomanyok megfeleloen ker
ultek-e letoltesre,
es addig pr
ob
alja meg a let
oltest mg az megfelelo nem lesz, vagy a felhasznalo
altal bealltott erteket el nem eri. FTP szervereknel REST modot hasznalja, ha
lehetseges. Proxy szerverek haszn
alata tamogatott, hogy a letoltest gyorstsa, a
halozat terheleset cs
okkentse.
A wget egy teljes k
or
u let
oltesi mechanizmust hasznal, amellyel a Web nagy
reszet le lehet let
olteni, hogy a t
avoli gep fa strukt
urajat a helyi gepen hozzuk

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

311

letre. Termeszetesen a let

oltesi melyseget (rekurzio) es mas parametereket meg
lehet adni. A let
olt
ott dokumentumok figyelesevel biztostja a Wget, hogy a rekurzio sohase ker
ulj
on vegtelen ciklusba. Mind HTTP, mind FTP szervereknel
alkalmazhato.
A letoltes folyamata k
onnyen nyomon k
ovetheto formaban jelenik meg, pontokkal mutatva. Mindegyik pont 1k let
olt
ott adatot jelent. Beeptett funkciok
segtik a letoltes finomhangolas
at, pl. mely hivatkozasokra (linkre) terjedjen ki a
letoltes (Ld. -L, -D es -H kapcsol
ok).
wget [kapcsol
ok] [URL-lista]
Ford
totta: Vizi Szil
ard <vizisz@freemail.hu>

whereis
A whereis meghat
arozza a parancshoz tartozo binaris, forras es man-lap
fajlok helyet. A kert nevekr
ol el
osz
or lev
alasztja az eleresi u
t osszetevoit es minden
.ext formaj
u vonzott kiterjesztest, mint peldaul .c. Az s. elotagok, amelyek
a forraskod ellen
orz
o programok haszn
alat
abol adodnak, ugyancsak le vannak
kezelve. A whereis ezut
an megkserli meghatarozni a kvant program helyet a
Linux standard helyein.
Ford
totta: Szalay Attila <sasa@sophia.jpte.hu>

which
Megmutatja a parancsok teljes eleresi u
tj
at.
A which beolvas egy programnev sorozatot es kinyomtatja a teljes eleresi
u
tjat a burok altal vegrehajthat
o programoknak. Mindezt a burok $PATH kornyezeti valtozoban megadott eleresi u
t szerinti keresesenek szimulalasaval vegzi.
which programnev ...
Ford
totta: Horneczki G
abor <arthur@freemail.c3.hu>

who
Megmutatja, ki van bejelentkezve.
Amennyiben az opci
okon kv
ul nincs argumentuma, a who program kinyomtatja minden, pillanatnyilag bejelentkezett felhasznalorol a kovetkezo informaciokat:

312

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

- bejelentkezesi nev (login name) - terminal vonal (terminal line) - a bejelentkezes ideje (login time) - t
avoli gepnev vagy X kijelzo (remote hostname or X
display)
Ford
totta: Horv
ath Andr
as <horvatha@rs1.szif.hu>

whoami
Az aktu
alis felhaszn
al
oi azonost
ot rja ki.
A whoami program a pillanatnyilag hatalyban levo felhasznaloi azonosto
(user ID) alapj
an kirja a felhaszn
al
oi nevet. Egyenertek
u az id -un paranccsal.
Ford
totta: Horv
ath Andr
as <horvatha@rs1.szif.hu>

whois
A whois rekordokat keres ki a Halozati informacios kozpontbol (NIC).
-h A megadott host nevet hasznalja az alapertelmezes
u NIC (nic.ddn.mil)
helyett.
whois [-h host nev] ...
Ford
totta: Tenkes Csaba <zafir@ludens.elte.hu>

write
A write lehet
ove teszi a t
obbi felhasznaloval valo kommunikaciot u
gy, hogy
az altalunk bert sorokat megjelenti az o terminaljukon.
Amikor elindtjuk a write parancsot, a felhasznalo, akinek runk, a kovetkezo
u
zenetet kapja:
Message from yourname@yourhost on yourtty at hh:mm ...
Amit ezek utan berunk, az a megadott felhasznalo terminaljan fog megjelenni.
Ha valaszolni akar, neki is el kell indtania a write parancsot.
Amikor keszen vagyunk, u
uk le a sor vege vagy a megszakto karaktert.
ss
A masik felhasznal
o egy EOF u
zenetet fog latni, ami jelzi szamara, hogy a
tarsalgasnak vege.
A mesg parancs hat
as
ara a t
obbi felhasznalo (a rendszergazda kivetelevel)
nem fog tudni rni nek
unk. Neh
any parancs, mint peldaul az nroff es a pr,
letiltja az automatikus r
ast, gy a kimenet nem rodik fel
ul.

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

313

Amikor a felhaszn
al
o, akinek rni akarunk, tobb, mint egy terminalon van
bejelentkezve, megadhatjuk a write parancsnak masodik parameterkent annak
a terminalnak a nevet, amelyikre rni akarunk, ha akarjuk, a write is valaszthat
egy terminalt (azt fogja kiv
alasztani, amelyik a legkevesebb idot tolti tetlen
ul).
Tehat ha a felhaszn
al
o be van jelentkezve a munkahelyen es otthonrol is felhvjak,
az u
o helyre fog ker
ulni.
zenet a megfelel
A bevett szok
as szerint egy -o a sor vegen vagy egy csak ezt tartalmazo sor
azt jelzi, hogy a m
asik fel k
ovetkezik az r
asban. Az oo jelentese, hogy az ezt
bero felhasznal
o be akarja fejezni a beszelgetest.
write user [ttyname]
Ford
totta: Domokos P
eter <pdomokos@freemail.c3.hu>

xargs
Beolvas es vegrehajt egy parancssort az alapertelmezett bemenetrol.
Az xargs helyk
oz
okkel (esetleg aposztroffal, idezojellel, vagy backslash-sel
egy
utt) vagy u
jsor karakterekkel elv
alasztott argumentumokat olvas az alapertelmezett bemenetr
ol, es vegrehajtja a parancsot (az alapertelmezes /bin/echo)
ahanyszor valamilyen argumentumokkal k
ovetett initial-argumentumot olvas az
alapertelmezett bemenetr
ol. Az alapertelmezett bemenetrol erkezo u
res sorokat
nem veszi figyelembe.
Ford
totta: Kalm
ar Boldizs
ar <lskorpio@augusta.inf.elte.hu>

yes
Karakterlanc ismetelt kir
asa megszakt
asig.
A yes egy u
j sor karakterrel k
ovetve folyamatosan, a megszaktasaig rja
ki az argumentumait. Amikor nem kapott argumentumot, egy y bet
ut r ki
folyamatosan.
yes [karakterl
anc...] yes [help] [version]
Ford
totta: Tevesz Tam
as <ice@rulez.org>

zcmp, zdiff
Tomortett f
ajlok o
asa.
sszehasonlt
A zcmp es a zdiff programokat a cmp vagy a diff parancsok tomortett
fajlokon valo meghv
as
ara haszn
alj
ak. Minden kapcsolot kozvetlen
ul megkap a

314

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

cmp vagy a diff. Amikor csak egy f

ajl van megadva, akkor az osszehasonltott
fajlok a f
ajl1 es egy t
om
ortetlen f
ajl1.gz lesznek. A cmp vagy a diff kilepesi
allapota el
ore meghat
arozott.
zcmp [ cmp parancs kapcsol
oi ] fajl1 [ fajl2 ] zdiff [ diff parancs kapcsoloi ]
fajl1 [ fajl2 ]
Ford
totta: Feh
er -Aries- J
anos <aries@vlug.vein.hu>

zforce
A .gz kiterjesztes er
oltetese minden gzip fajlon.
A zforce a .gz kiterjesztest er
olteti minden gzip fajlon, gy a gzip nem
fogja oket ketszer bet
om
orteni. Ez hasznos lehet akkor, ha a fajlatvitel soran
a fajlnevek megr
ovid
ultek. Az olyan rendszereknel, ahol a neveket 14 karakterre
korlatozt
ak, az eredeti nevet megcsonkoljak, hogy legyen hely a .gz vegzodesnek.
Peldaul az 12345678901234 12345678901.gz-re modosul. Az olyan fajlnevek,
mint a foo.tgz, sertetlenek maradnak.
zforce [ nev ... ]
Ford
totta: Feh
er -Aries- J
anos <aries@vlug.vein.hu>

zgrep
Keres a val
oszn
uleg t
om
ortett f
ajlokban egy regularis kifejezest.
A zgrep a grep-et hvja meg a compress vagy a gzip programokkal tomortett fajlokhoz. Az o
ul a grep-nek ker
ul atadasra.
sszes megadott kapcsolo kozvetlen
Amikor nincs f
ajl megadva, akkor a szabvanyos bemenet (standard input) ker
ul
kicsomagol
asra es grep-nek tov
abbt
asra. Egyebkent a megadott fajl ker
ul kicsomagolasra.
zgrep [ grep kapcsol
ok ] [ -e ] minta fajlnev...
Ford
totta: L
aszl
o Gergely (laszlog@kvi.ktm.hu)

zip, zipnote, zipsplit

Archvum f
ajlok csomagolasa es t
omortese.
A zip egy t
om
ort
o es file csomagolo program Unix, VMS, MSDOS, OS/2,
Windows NT, Minix, Atari es Macintosh rendszerekre. Hasonlt a tar es a compress UNIX parancsok kombin
aci
oj
ahoz es kompatibilis a PKZIP-pel (Phil Katz
ZIP programja MSDOS rendszerre).

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

315

A zip-et kiegeszt
o unzip(1L) program kicsomagolja a zip archvumokat.
A zip es az unzip(1L) programok tudj
ak kezelni a PKZIP-pel kesztett archvumokat, valamint a PKZIP es a PKUNZIP is tudja kezelni a zip-pel kesztett
archvumokat.
Amikor a zip es az unzip programokat parameterek nelk
ul indtjuk, egy
rovid lerast adnak a haszn
alatukr
ol.
A program segtsegevel becsomagolhatunk fajlokat terjeszteshez, archivalashoz, es a nem haszn
alt f
ajlok vagy k
onyvt
arak tomortesevel lemezter
uletet takarthatunk meg.
A zip egy vagy t
obb f
ajlt egyetlen zip archvumba tesz a fajlokhoz tartozo
informacioval egy
utt. (Nev, u
tvonal, d
atum, utolso modostas ideje, vedelem es
informacio a file sertetlensegenek ellen
orzesere.) Egy teljes alkonyvtar-szerkezet
egyetlen paranccsal becsomagolhat
o egy zip archvumba. Szovegfajloknal altal
anos a 2:1 es 3:1 k
oz
otti t
om
ortesi ar
any. A zip egyfele tomortesi modszert
ismer (deflation) es a f
ajlokat t
om
ortes nelk
ul is tudja tarolni. A zip minden
tomortendo fajlra automatikusan kiv
alasztja a ketto koz
ul a jobbat.
Amikor egy m
ar letez
o zip archvum nevet adjuk meg, akkor az azonos nev
u
f
ajlokat a zip lecsereli az archvumban, az u
j fajlokat pedig felveszi. Peldaul ha
a valami.zip m
ar letezik, es tartalmazza a valami/file1, valami/file2 fajlokat,
es a valami konyvt
ar tartalmazza a valami/file1, valami/file3 fajlokat, akkor
a
zip -r valami valami
parancs lecsereli a valami.zip-ben a valami/file1 fajlt, es hozzaadja a
valami.zip-hez a valami/file3 f
ajlt. Ezut
an a valami.zip tartalmazni fogja a
valami/file1, valami/file2, es valami/file3 fajlokat u
gy, hogy a valami/file2
valtozatlan marad.
Amikor a f
ajl list
at -@ alakban adjuk meg, akkor a zip a alapertelmezett
bemenetrol varja az bej
ov
o f
ajlok list
aj
at. UNIX alatt ez a lehetoseg nagyon jol
kihasznalhato, ha a findparanccsal egy
utt hasznaljuk. Amikor peldaul minden C
forras fajlt archiv
alni akarunk az aktu
alis k
onyvtarbol es minden alkonyvtarabol,
akkor ezt rjuk:
find . -name *.[ch] -print | zip forras -@
(Figyelj
uk meg, hogy a mint
at idez
ojelek koze kell tenni, hogy a parancsertelmezo ne tudja kiterjeszteni.) A zip a zip fajl nevenek elfogad egy kotojelet
(-) is, ebben az esetben a zip f
ajlt az alapertelmezett kimenetre fogja rni, gy
a kimenetet egy m
asik programnak adhatjuk tovabb. Peldaul a:
zip -r - . | dd of=/dev/nrst0 obs=16k
parancs u
gy csin
al mentest az aktu
alis konyvtarrol, hogy a zip kimenetet
kozvetlen
ul szalagra rja a megadott blokkmerettel.

316

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

A zip a t
om
ortend
o file nevekent elfogad egy kotojelet (-) is, ekkor az
alapertelmezett bemenetr
ol fogja beolvasni a fajlt, lehetove teve, hogy a bemenet
egy masik programt
ol erkezzen. Peld
aul a:
tar cf - . | zip backup parancs u
gy csin
al mentest az aktualis konyvtarrol, hogy a tar program kimenetet t
om
orti be. Ez
altal
aban jobb tomortest ad, mint az elozo peldaban
hasznalt -r kapcsol
o, mert a zip gy ki tudja hasznalni a fajlok kozti redundanciat. A mentest visszat
olthetj
uk az:
unzip -p backup | tar xf paranccsal. Amikor nem adunk meg zip fajlnevet es az alapertelmezett kimenet nem egy termin
al, akkor a zip sz
urokent m
ukodve tomortve rja ki az
alapertelmezett kimenetre az alapertelmezett bemenet tartalmat. Peldaul a:
tar cf - . | zip | dd of=/dev/nrst0 obs=16k
parancs megfelel a
tar cf - . | zip - - | dd of=/dev/nrst0 obs=16k
parancsnak. Az gy kesztett zip archvumok kicsomagolhatok az unzip csomag funzip programj
aval, vagy a gzip csomag gunzip programjaval. Peldaul:
dd if=/dev/nrst0 ibs=16k | funzip | tar xvf Amikor a zip egy m
ar letez
o zip archvumot modost, egy ideiglenes fajlba
rja az u
j tartalmat, es csak akkor csereli le az eredeti fajlt, ha az u
j valtozat
letrehozasa hib
atlanul siker
ult.
Amikor a zip archvum neve nem tartalmaz kiterjesztest, akkor a .zip kiterjesztest fogja haszn
alni. Amikor a nev mar tartalmaz a .zip-tol k
ulonbozo
kiterjesztest, akkor a meglev
o kiterjesztes nem valtozik.
Ford
totta: D
enes P
al <denespal@valerie.inf.elte.hu>

znew
A znew u
jrat
om
orti a .Z (compress) formatum
u fajlokat .gz (gzip) formatum
u f
ajlokk
a. Amikor olyan f
ajlt szeretnenk u
jratomorteni, amely mar eleve
gzip form
atum
u, nevezz
uk
at a f
ajlt .Z kiterjesztes
ure, es azutan hasznaljuk a
znew parancsot.
-f Akkor is u
jrat
om
orti a .Z formatum
u fajlt .gz formatum
ura ha a .gz
fajl mar letezik.
-t Teszteli az u
j f
ajlokat, miel
ott letorolne a regieket.
-v Bobeszed
u. Kirja minden egyes fajl nevet es a szazalekos meretcsokkenest.
-9 A leglassabb t
om
ortesi eljar
ast hasznalja (optimalis tomortes).

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

317

-P Csoveket (pipe) haszn

al a konvert
al
askor es gy lemezhelyet takart meg.
-K Megtartja a .Z f
ajlt, ha az kisebb mint a .gz fajl.
znew [ -ftv9PK] [ nev.Z ... ]
Ford
totta: T
m
ar Andr
as <timar_a@freemail.hu>

chroot
Megvaltoztatja a gy
okerk
onyvt
arat es vegrehajt benne egy programot.
A chroot egy processz sz
am
ara
at
alltja a gyokerkonyvt
arat egy u
j konyvtarra es ott vegrehajt egy programot.
chroot konyvt
ar program [ param. ... ]
Ford
totta: Szijj
art
o L
aszl
o <laca@janus.gimsz.sulinet.hu>

ctrlaltdel
Bealltja a Ctrl-Alt-Del billenty
ukombin
acio funkciojat.
Amikor megvizsg
aljuk a linux/kernel/sys.c kodjat, vilagos lesz, hogy ket olyan
funkcio van, amit a Ctrl-Alt-Del billenty
ukombinacioval el lehet vegezni: a hideg
indtas, ami azonnal u
jraindtja a gepet a sync meghvasa es barmi egyeb elokesztes nelk
ul, valamint a meleg indt
as, ami a SIGINT (interrupt) szignalt k
uldi ki
az init processznek (aminek PID-je mindig 1). Amikor ezt az opciot hasznaljuk,
akkor az init programnak tartalmaznia kell ezt a lehetoseget.
ctrlaltdel hard | soft
Ford
totta: Szijj
art
o L
aszl
o <laca@janus.gimsz.sulinet.hu>

depmod
A betoltheto kernel modulok f
ugg
osegeit kezeli.
A depmod es a modprobe programokat arra szantak, hogy a modularis
Linux kernel menedzselhet
o legyen minden felhasznalo, adminisztrator es disztrib
ucio karbantart
o sz
am
ara.
A depmod egy Makefile-szer
u f
ugg
osegi fajlt hoz letre, amely a parancssorban megadott, vagy a konfigur
aci
os f
ajlban lert konyvtarakban talalt modulokon
alapszik. Ezt a f
ugg
osegi f
ajlt kes
obb a modprobe hasznalja, hogy automatikusan betoltse a helyes modult, vagy egy modulcsoportot.

318

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

A depmod norm
alis haszn
alata az, hogy a /sbin/depmod -a sort valahova
az rc-fajlokba berjuk, gy a modul f
uggosegek rogton a rendszer elindtasa utan
hozzaferhet
oek. A -a haszn
alata opcionalis. Bootolasi celokra a -q opcio helyesebb lehet, mivel ezzel a depmod hallgat a fel nem oldott szimbolumokrol.
Lehetseges f
ugg
osegi f
ajlt keszteni kozvetlen
ul egy u
j kernel fordtasa utan is.
Ha kiadjuk a depmod -a xxx parancsot amikor eloszor fordtottuk le az xxx-es
kernelt es moduljait, mialatt meg mindig pl. az xxy-t futtatjuk, a f
uggosegi fajl
a megfelel
o helyen j
on letre. B
ar ebben az esetben nem garantalt, hogy a kernel
f
uggosegek helyesek lesznek.
Ford
totta: B
osz
orm
enyi Zolt
an <zboszor@mail.externet.hu>

dumpe2fs
A dumpe2fs kirja az eszk
oz
on levo fajlrendszer szuperblokk es blokkcsoport
informaci
oit.
-b Kirja a fajlrendszer hib
askent nyilvantartott blokkjait.
dumpe2fs [ -b ] [ -V ] eszk
oz
Ford
totta: T
m
ar Andr
as <timar_a@freemail.hu>

fdformat
Az fdformat alacsony szint
u formazast hajt vegre floppy lemezen. A device
eszkoz altalaban a k
ovetkez
ok egyike (floppy eszkozoknel a major=2, a minor
csak inform
aci
os celb
ol k
oz
olt):
/dev/fd0d360 (minor = 4) /dev/fd0h1200 (minor = 8) /dev/fd0D360 (minor
= 12) /dev/fd0H360 (minor = 12) /dev/fd0D720 (minor = 16) /dev/fd0H720
(minor = 16) /dev/fd0h360 (minor = 20) /dev/fd0h720 (minor = 24)
/dev/fd0H1440 (minor = 28)
/dev/fd1d360 (minor = 5) /dev/fd1h1200 (minor = 9) /dev/fd1D360 (minor
= 13) /dev/fd1H360 (minor = 13) /dev/fd1D720 (minor = 17) /dev/fd1H720
(minor = 17) /dev/fd1h360 (minor = 21) /dev/fd1h720 (minor = 25)
/dev/fd1H1440 (minor = 29)
Az altal
anos floppy eszk
oz
ok, /dev/fd0 es /dev/fd1 nem m
ukodnek a fdformat paranccsal, ha ne szabv
anyos formatumot hasznalunk, vagy ha a formatum nem detekt
al
odott kor
abban automatikusan. Ebben az esetben, hasznaljuk
a setfdprm parancsot a lemez parameterek betoltesehez.
-n Nem ellenoriz. Ez az opci
o kikapcsolja a formazas utan vegrehajtott ellenorzest.

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

319

fdformat [ -n ] device
Ford
totta: Horneczki G
abor <arthur@freemail.c3.hu>

genksyms
Szimbolum verzi
o inform
aci
ot gener
al.
A genksyms az alapertelmezett bemenetrol olvassa a gcc -E source.c kimenetet es egy verzi
o inform
aci
ot tartalmazo fajlt hoz letre.
A genksyms norm
alis esetben explicit szimbolumtabla definciot keres a forrasfajlban. Minden typedef, struct, union es enum defincio es deklaracio mentesre
ker
ul egy kesobbi kib
ovtesre. Tov
abb
a minden globalis szimbolum is mentesre
ker
ul mutatokkal egy
utt, ami egy teljes kib
ovtest tesz lehetove kesobb.
Amikor szimb
olumt
abl
at tal
al a forr
asban, a szimbolumot kibovti a teljes
definciojara, ahol minden struct, union, enum es typedef az alapveto reszeire lesz
lebontva rekurzvan. Ez a vegs
o string lesz a bemenete egy CRC algoritmusnak,
ami egy egyesz sz
amot ad eredmeny
ul, es ami abban a pillanatban megvaltozik,
mihelyt a szimb
olumba bevont definci
ok b
armelyike megvaltozik.
Ford
totta: B
osz
orm
enyi Zolt
an <zboszor@mail.externet.hu>

httpd
A httpd az Apache hipertext
atviteli protokoll (HyperText Transfer Protocol

- HTTP) szerver program. Ugy

terveztek, hogy standalone demonkent fusson.
Amikor gy haszn
alj
ak, egy csoport gyermekfolyamatot indt el, hogy lekezeljek a
kereseket. Amikor meg akarjuk alltani, k
uldj
unk egy TERM signal-t az eredeti
(sz
ulo) folyamatnak. Az is egy lehet
oseg, hogy a httpd -t az inetd Internet
demon hvja meg valah
anyszor egy HTTP keres erkezik.
Ford
totta: Bal
azs-Cs
ki L
aszl
o <bcsl@elender.hu>

ifconfig
Egy halozati interfesz konfigur
al
asa.
Az ifconfig a kernel-rezidens h
al
ozati interfeszek konfigural
asara valo. Bootol
askor hasznalj
ak a h
al
ozati interfeszek be
alltasara. Ezutan altalaban csak debugolashoz vagy a rendszer finomhangol
as
ahoz hasznaljak.
Amikor egyetlen argumentum sincs megadva, akkor az ifconfig az aktv interfeszek statuszat mutatja. Amikor egyetlen interfesz argumentumot kap, az adott

320

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

interfeszt mutatja csak, ha egyetlen -a argumentumot kap, akkor az osszes interfesz st

atusz
at mutatja, a nem aktvakent is. Egyebkent pedig egy interfeszt
konfigural.
Ford
totta: Bal
azs-Cs
ki L
aszl
o <bcsl@elender.hu>

init, telinit
Processz vezerles inicializal
asa.
Az init minden processz sz
ul
oje. Az elsodleges szerepe, hogy processzeket
hozzon letre egy szkript alapjan, amely a /etc/inittab fajlban talalhato. Ebben a
fajlban tal
alhat
ok azok a bejegyzesek amelyek hatasara az init letrehoz gettyket
minden vonalon, amin a felhaszn
al
ok be tudnak lepni. Mellette ellenoriz autonom
processzeket, amelyekre b
armely adott rendszernek sz
uksege van.
Ford
t
as: Kov
acs Emese <emese@eik.bme.hu>

insmod
Az insmod bet
olt egy bet
olthet
o kernelmodult a futo kernelbe.
Az insmod parancs megpr
ob
al hozzaf
uzni egy modult a futo kernelhez
u
gy, hogy feloldja annak minden szimbolumat a kernel exportalt szimbolumtablazatab
ol.
Amikor az objektum f
ajl neve kiterjesztes nelk
ul adott, akkor az insmod
parancs alapertelmezett alk
onyvt
arakban fogja keresni a modult. A MODPATH
kornyezeti v
altoz
o haszn
alhato ennek fel
ulbralasara. Amikor egy modul konfiguracios fajl (pl. /etc/modules.conf) letezik, akkor annak tartalma fogja fel
ulbralni
a MODPATH-ban defini
alt eleresi utakat.
Ford
totta: B
osz
orm
enyi Zolt
an <zboszor@mail.externet.hu>,
Narancs v1 <narancs1@externet.hu>

kallsyms
A kallsyms minden nem-verem szimbolumot kivesz a kernelbol, es egy adat
objektumot keszt, amelyet ahhoz a kernelhez linkelve debugolhato lesz.
Egy norm
alis kernel csak a modulok altal hasznalt szimbolumokat exportalja.
Hibakereseshez sz
ukseg lehet minden nem-verem szimbolumokra, nem csak az exportaltakra. A kallsyms kivesz minden szekciot es szimbolumot a kernelbol, a

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

321

szekciokrol, szimb
olumokr
ol es a cmeikr
ol egy listat keszt, es egy relokalhato objektumfajlt keszt, ami csak egy kallsyms szekciot tartalmaz. Miutan a kallsyms szekciot a kernelhez linkelt
uk, es a kernel bebootolt, barmely debugger
hasznalhatja a kallsyms szekci
o adatait a jobb szimbolumfeloldas erdekeben.
Ford
totta: B
osz
orm
enyi Zolt
an <zboszor@mail.externet.hu>

kbdrate
A kbdrate segtsegevel az IBM billenty
uzet ismetlesi sebesseget es kesleltetesi idejet lehet megv
altoztatni. A kesleltetes az az ido, ameddig egy billenty
ut
nyomva kell tartani az ismetles kezdete el
ott.
A kbdrate opci
ok nelk
ul futtatva visszaalltja az ismetlesi sebesseget 10.9
karakter/masodpercre (cps=character per second) es a kesleltetest 250 ezredmasodpercre (ms=milliseconds). Ezek az IBM alapertelmezett ertekek.
-s Csendes u
od. Nem nyomtat u
zemm
zeneteket.
-r rate Megv
altoztatja a billenty
uzet ismetlesi sebesseget rate cps-re. A megadhato tartom
any 2.0 es 30.0 cps k
oz
otti. Csak bizonyos, meghatarozott ertekek lehetsegesek. A program a legk
ozelebbi lehetseges meghatarozott erteket valasztja. A lehetseges ertekek cps-ben a k
ovetkezok: 2.0, 2.1, 2.3, 2.5, 2.7, 3.0, 3.3,
3.7, 4.0, 4.3, 4.6, 5.0, 5.5, 6.0, 6.7, 7.5, 8.0, 8.6, 9.2, 10.0, 10.9, 12.0, 13.3, 15.0,
16.0, 17.1, 18.5, 20.0, 21.8, 24.0, 26.7, 30.0.
-d delay Megv
altoztatja a kesleltetesi id
ot delay ezredmasodpercre. A megengedett tartom
any 250-1000ms, de csak a kovetkezo ertekek lehetsegesek (a
hardver korlataira alapozva): 250ms, 500ms, 750ms es 1000ms.
kbdrate [ -s ] [ -r rate ] [ -d delay ]
Ford
totta: Horneczki G
abor <arthur@freemail.c3.hu>

ksyms
A ksyms inform
aci
okat ad az export
alt kernel szimbolumokrol. A formatum
cm, szimbolum nev es az azt defini
al
o modul.
-a Minden szimb
olumot megjelent. Alapertelmezes szerint a szimbolumok magabol a kernelbol nem jelennek meg.
-h Az oszlop fejlec nem jelenik meg.
-m Modul inform
aci
okat jelent meg. A listaban megjelenik minden modul
betoltesi cme es merete is.
ksyms [ -a ] [ -h ] [ -m ]

322

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

Ford
totta: B
osz
orm
enyi Zolt
an <zboszor@mail.externet.hu>

lastlog
A lastlog form
azza es olvashat
oan megjelenti a /var/log/lastlog tartalmat.
A listaban szerepel a loginnev, a terminal (port) azonostoja es a felhasznalo legutolso belepesenek ideje. Parameterek nelk
ul meghvva a felhasznalo-azonostok
(UID) alapj
an sorba rendezve jelennek meg az ertekek. A -u login-nev opcio
megadasa eseten csak a megadott felhasznalo utolso belepesenek ideje jelenik
meg. A -t napok sz
ama opci
o megadasaval csak a megadott szam
u napon bel
uli
belepesi id
ok jelennek meg. A -r opcio fel
ulrja a -u opciot.
Amikor a felhaszn
al
o meg soha nem lepett be, akkor a terminal es az ido
helyett a **Never logged in** felirat jelenik meg.
lastlog [-u uid] [-t napoksz
ama]
Ford
totta: Hermann Benedek (bence@intercom.hu)

ld.so
Az ld.so bet
olti a program futtat
asahoz sz
ukseges megosztott konyvtarakat
(library), elokeszti a program futtat
asat, majd futtatja. Minden Linux program
hianyos es fut
asi id
oben tov
abbi linkelest igenyel, hacsak a fordtaskor nem volt
megadva az ld -static kapcsol
oja.

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

323

A program futtat
as
ahoz sz
ukseges megosztott konyvtarakat megadott sorrendben keresi meg a rendszer az al
abbi helyeken:
- Az LD LIBRARY PATH k
ornyezeti v
altozoban levo eleresi u
t, (illetve az
LD AOUT LIBRARY PATH az a.out form
atum
u programokhoz). Kivetel, ha a
vegrehajthato
allom
any setuid vagy setgid bitje be van alltva, mert ekkor ezt a
kornyezeti valtoz
ot nem veszi figyelembe.
- A cache f
ajl (/etc/ld.so.cache), amely azoknak a konyvtaraknak a listajat
tartalmazza, amelyeket a rendszer el
oz
oleg megtalalt a kiegesztett eleresi u
ton.
- Az alapertelmezett eleresi u
t az /usr/lib, es utana a /lib.
Ford
totta: T
m
ar Andr
as <timar_a@freemail.hu>

ldconfig
Megadja a fut
as alatti k
oteseket.
Az ldconfig letrehozza a sz
ukseges csatolasokat es a cache-t, (amit a futasi
idej
u linker, az ld.so haszn
al), a legfrissebb megosztott konyvtarakhoz, amelyeket a parancssorb
ol, az /etc/ld.so.conf f
ajlbol, es a megbzhato konyvtarakbol
(/usr/lib es a /lib) olvas ki. Az ldconfig ellenorzi a megtalalt konyvtarak
fejlecet es fajlnevet, amikor eld
onti, hogy melyik verziok csatolasait kell frissteni.
Az ldconfig nem veszi figyelembe a szimbolikus linkeket, amikor konyvtarakat
keres.
Ford
totta: T
m
ar Andr
as <timar_a@freemail.hu>

lsmod
Az lsmod inform
aci
ot ad az o
olt
ott modulrol.
sszes bet
Elso oszlopban a modul neve van, m
asodikban a merete, harmadikban az
ot hasznalok sz
ama es a vegen a kapcsol
odo modulok listaja. A megjelentett
informacio azonos a /proc/modules tartalmaval.
Ford
totta: N
emeth P
eter <qgenpete@gold.uni-miskolc.hu>,
B
osz
orm
enyi Zolt
an <zboszor@mail.externet.hu>

mkfs
Az mkfs egy Linux f
ajlrendszert ept ki egy eszkozon, rendszerint egy merevlemezpartci
on. A filesys parameter vagy az eszkoz nevet adja meg, (pl.

324

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

/dev/hda1, /dev/sdb22), vagy a fajlrendszer mount pontja. A blocks a

fajlrendszernek sz
ant blokkok sz
ama.
Az mkfs
altal visszaadott k
od 0, ha sikeres volt a m
uvelet, 1 ha nem.
Valojaban az mkfs egy egyszer
u elokeszto a k
ulonbozo fajlrendszer kieptokhoz (mkfs, fstype), amelyek elerhetok Linux alatt. A fajlrendszer-specifikus
kieptot elosz
or /etc/fs jegyzekben keresi, aztan /etc, veg
ul a PATH kornyezeti valtozoban tal
alhat
o jegyzekekben keresi. Tovabbi reszletek a fajlrendszerspecifikus kiept
o kezik
onyveben tal
alhatok.
mkfs [ -V ] [ -t fstype ] [ fs-options ] filesys [ blocks ]
Ford
totta: Szalay Attila <sasa@sophia.jpte.hu>

mkswap
Az mkswap letrehoz egy Linux swap ter
uletet egy adott eszkozon, vagy
fajlban.
mkswap [ -c ] eszk
oznev [meret blokkokban]
Ford
totta: Hermann Benedek (bence@intercom.hu)

modinfo
Egy kernel modulr
ol jelent meg informaciot.
A modinfo program a modul f
ajl objektum fajlt kernel modulkent vizsgalja,
es minden kigy
ujthet
o inform
aci
ot megjelent.
-a, author Megjelenti a modul szerz
ojet.
-d, description Megjelenti a modul lerasat.
-fform
atum string, format form
atum string Ezzel a kapcsoloval meghatarozhato egy tetsz
oleges form
atum string, mellyel megkaphatjuk a module fajl ELF
reszeben (amely a modulr
ol sz
ol
o informaciokat tartalmazza) levo ertekeket. Ez
all egysz
azalekjelb
ol (z
ar
ojelezett cmkenevbol.
-p, parameters Megjelenti a modul altal hasznalt tpusos parametereket.
modinfo [ opci
ok ] <modul f
ajl>
Ford
totta: B
osz
orm
enyi Zolt
an <zboszor@mail.externet.hu>
Feh
er -Aries- J
anos <aries@vlug.vein.hu>

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

325

modprobe
Betoltheto modulok magas szint
u kezelese.
A modprobe es a depmod programokat arra szantak, hogy a modularis Linux kernel menedzselhet
o legyen minden felhasznalo, adminisztrator es
disztrib
ucio-karbantart
o sz
am
ara.
A modprobe egy Makefile-szer
u f
ugg
osegi fajlt hasznal, amelyet a depmod, hozott letre, hogy automatikusan bet
oltse a sz
ukseges modul(oka)t az elore
definialt konyvt
arakban tal
alhat
o modulok k
oz
ul.
A modprobe-ot arra haszn
aljuk, hogy modulokat tolts
unk be, legyen az
egyetlen modul, vagy egym
ast
ol f
ugg
o modulok csoportja, vagy olyan modulok,
amelyek egy megadott jelzessel vannak ell
atva.
A modprobe automatikusan bet
olt minden alapveto modult, ami egy modulcsoport szam
ara sz
ukseges, amint a modules.dep f
uggosegi fajlban le van rva.
Ha ezen modulok egyikenek bet
oltese sikertelen, az aktualis menettel betoltott
egesz modulcsoport automatikusan el lesz t
avoltva.
A modprobe ket m
odon t
olthet be modulokat. Az egyik (a teszt mod) megprobalja egy (a minta
altal defini
alt) list
ab
ol betolteni a modult. A modprobe
megall, amikor az els
o modul bet
oltese sikeres. Ezt arra hasznalhatjuk, hogy bet
olts
unk egy ethernet drivert egy list
ab
ol. A modprobe masik m
ukodesi modja,
hogy minden modult bet
olt a list
ab
ol.
A -r, opci
oval a modprobe automatikusan eltavolt egy modulcsoportot,
az rmmod -r-hez hasonl
oan. Figyelj
uk meg, hogy a modprobe -r hasznalata
eltavoltja a nem haszn
alt automatikusan betoltott modulokat, es vegrehajtja a
konfiguracios fajlban megadott pre- es post-remove parancsokat is.
A -l opcio a -t opci
oval kombin
alva az elerheto adott tpus
u modulokat
listazza ki.
A -c opcio a jelenleg haszn
alt konfigur
aciot rja ki (alapertelmezett + konfiguracios fajl).
Ford
totta: B
osz
orm
enyi Zolt
an <zboszor@mail.externet.hu>

mount
Fajlrendszert csatlakoztat (mount-ol).
Egy Unix rendszeren elerhet
o
osszes f
ajl egy nagy, faszerkezet
u, hierarchikus
rendszerben van elhelyezve, amely a / k
onyvtarbol gyokerezik. Az innet elerheto fajlok azonban t
obb eszk
oz
on helyezkedhetnek el. A mount parancs arra

326

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

szolgal, hogy egy eszk

oz
on tal
alhat
o fajlrendszert ebbe a nagy fastrukt
uraba bekapcsoljunk. Ezzel ellentetes ertelm
u az umount, ami a lecsatolasra szolgal.
A mount szok
asos form
aja:
mount -t type device dir
Ez arra utastja a kernelt, hogy a device eszkozon talalt type tpus
u fajlrendszert a dir k
onyvt
arhoz csatolja. A dir esetleges korabbi tartalma, tulajdonosa es m
odjai elt
unnek amg ez a fajlrendszer csatolva marad, es a dir eleresi
u
t a device-on tal
alhat
o f
ajlrendszernek felel meg.
Ford
totta: Horv
ath Andr
as <horvatha@rs1.szif.hu>
T
m
ar Andr
as <timar_a@freemail.hu>

ping
A ping ICMP (h
al
ozatk
ozi vezerlou
zenet protokol) kotelezo
ECHO REQUEST (visszhang-keres) datagramot k
uld azert, hogy egy ICMP
ECHO RESPONSE (visszhang-v
alasz) valaszcsomagot kapjon egy geptol vagy
atjarotol. Az ECHO REQUEST datagramok ( ping-ek) egy IP es egy ICMP

fejleccel rendelkeznek, amit egy struct timeval keses kovet, majd tetszoleges
szam
u kit
olt
o pad byte ami megt
olti a csomagot.
Ford
totta: Bozs
er Zolt
an <ZOLTAN.BOZSER@hun.conoco.com>

rmmod
Az rmmod bet
olthet
o modulokat tavolt el a futo kernelbol.
Az rmmod megpr
ob
alja a megadott modulokat eltavoltani a kernelbol azzal
a feltetellel, hogy nincsenek haszn
alva, es mas modul sem hivatkozik rajuk.
Amikor t
obb modul is meg van adva a parancssorban, akkor a megadott sorrendben lesznek elt
avoltva. Ez t
amogatja az egymasra ep
ulo modulok eltavoltasat.
A -r opci
oval a modulokat rekurzvan probalja eltavoltani. Ez azt jelenti,
hogy ha egy modulcsoport legfels
o modulja van a parancssorban, akkor - ha
lehetseges - minden olyan modult is eltavolt, amelyet a megadott modul hasznal.
-a Minden automatikusan t
or
olheto modult eltavolt.
-r Egy modulcsoportot t
avolt el.
-s A termin
al helyett mindent a syslog-ba iranyt.
rmmod [ -ars ] modul ...
Ford
totta: B
osz
orm
enyi Zolt
an <zboszor@mail.externet.hu>

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

327

route
Az IP routing t
abla kir
asa/megv
altoztat
asa.
A route a kernel IP routing t
abl
aj
at manipulalja. Elsodleges felhasznalasa
abban all, hogy be
alltja a statikus u
tvonalakat adott gepek vagy halozatok fele,
egy olyan interfeszen kereszt
ul, amely kor
abban mar konfiguralva volt az ifconfig
programmal.
Ford
totta: Bal
azs-Cs
ki L
aszl
o <bcsl@elender.hu>

shutdown
A shutdown parancs biztons
agosan lep ki a rendszerbol. Az osszes bejelentkezett felhaszn
al
ot figyelmezteti, valamint letiltja a belepest. A folyamatot
a program rogt
on, vagy meghat
arozott id
o m
ulva indthatja el, melyben eloszor
minden alkalmaz
ast ertest a SIGTERM jelzessel. Ez a szovegszerkesztoknek idot
ad a fajlok elmentesere, a levelez
o- es hrolvaso programok gy tisztan lephetnek ki, stb. A shutdown az init processzt
ol a futasszint megvaltoztatasat keri.
A 0-s futasszintet a rendszer le
allt
as
ara, a 6-osat az u
jrabootolasra hasznaljuk, az 1-essel olyan
allapotba ker
ul a gep, ahol karbantartasi feladatok vegezhetok, ez az alapbe
allt
as, ha sem a -h, sem pedig az -r opciot nem adjuk
meg a shutdown-nak. A teend
oket rendszerlealltas vagy u
jraindtas eseten a
/etc/inittab f
ajl megfelel
o bejegyzesei tartalmazzak.
Ford
totta: G
al Gyuri <gyuri@lamer.hu>

ssh
Az ssh (Secure Shell) egy program, ami arra valo, hogy tavoli gepekre jelentkezz
unk be es/vagy parancsokat hajtsunk vegre tavoli gepeken. Celja az, hogy
helyettestse az rlogin-t es az rsh-t, es biztonsagos (titkostott) kapcsolatot
biztostson ket gep k
oz
ott. X11 kapcsolatokat es tetszoleges TCP/IP portokat
szinten lehet a biztons
agos csatorn
ara tov
abbtani (forwardolni).
Az ssh kapcsol
odik es belep a megadott hostname gepre.
Ford
totta: Bal
azs-Cs
ki L
aszl
o <bcsl@elender.hu>

tune2fs
A tune2fs az ext2 f
ajlrendszer jellemz
oinek bealltasa szolgal.

328

7. FEJEZET

PARANCSSOROS KORNYEZETBEN

MUNKAVEGZ
ES

Soha ne haszn
aljuk a programot olvasasra es rasra csatolt fajlrendszeren!
Ford
totta: Hermann Benedek (bence@intercom.hu)

umount
Az umount parancs lecsatolja a megadott fajlrendszereket a konyvtarstrukt
urarol. A fajlrendszer megadhat
o a csatolasi konyvtar vagy a csatolt eszkoz specialis eszk
ozf
ajlj
anak megad
as
aval.
Megjegyzendo, hogy egy f
ajlrendszert nem lehet lecsatolni, ha foglalt
(busy), peld
aul ha nyitott f
ajlok vannak rajta, vagy nemely processznek a munkakonyvt
ara ezen tal
alhat
o, vagy rajta talalhato egy aktv swap fajl. A foglaltsagot okoz
o processz ak
ar maga az umount is lehet: ez megnyitja a libc-t, az
pedig mas f
ajlokat, pl. a helyi form
atumokat tartalmazo locale fajlokat, es ha
ez az adott eszk
oz
on volt, a lecsatol
as nem engedelyezett.
Ford
totta: Horv
ath Andr
as <horvatha@rs1.szif.hu>

8. fejezet

Szerver programok
UHU-Linux alatt

9. fejezet

Az UHU-Linux fel
ept
ese

10. fejezet

Csomagok k
eszt
ese
UHU-Linux alatt
10.1.

Csomagkezel
es

Egy disztrib
uci
o rengeteg egym
ast
ol t
obbe-kevesbe f
uggetlen
ul fejlesztett
szoftver egy
utteseb
ol
all
ossze. Mindegyik programbol maskor jelennek meg u
jabb
verziok, melyek esetleg nem mind kompatibilisek a tobbi program minden valtozataval. Egy disztrib
uci
o keszt
oinek egyik legnagyobb feladata a szoftvereket
megfeleloen osszev
alogatni,
osszeigaztani, adott esetben kijavtani, bekonfigur
alni, es ennek eredmenyet u
gynevezett csomagok formajaban elkesztve talalni
a felhasznalok sz
am
ara. Termeszetesen csomagok nemcsak a mas fejlesztok altal karbantartott programokb
ol kesz
ulnek, a sajat fejlesztesek legnagyobb resze
(peldaul az UHU vezerl
opult) is ilyen csomag formajaban erheto el.
Az UHU-Linux disztrib
uci
ohoz jelenleg tobb, mint 1000 csomag erheto el,
osszes meret
uk k
or
ulbel
ul 1 Gigab
ajt. Az egyes csomagok merete az egy-ket kilo
bajttol a sokszor tz megab
ajtig terjed.
Minden csomag egyik legfontosabb tulajdonsaga, hogy fajlokat tartalmaz,
mely f
ajlok a csomag teleptese sor
an kit
omortodnek es bemasolodnak a fajlrendszer megfelel
o helyere. Egy csomag azonban joval tobb is, mint egy egyszer
u
t
omortett fajl. Ennek megfelel
oen kezelesere is egy, a tomortoknel joval bonyolultabb programot haszn
alunk, az u
n. csomagkezelot.
A csomagkezel
o szoftver nemcsak csomagok teleptesere kepes, hanem azokr
ol informaciokat t
arol, gy kepes lesz kes
obb peldaul frissteni vagy eltavoltani
a csomagot, tor
olve annak f
ajljait. Lekerdezeseket tesz lehetove a csomagokrol,

334

10. FEJEZET

ITESE

CSOMAGOK KESZ
UHU-LINUX ALATT

f
uggosegeket kezel (peld
aul egy csomag igenyelheti egy masik csomag legalabb
valamilyen adott verzi
oj
at). A csomagkezelonek koszonheto, hogy teleptett rendszer
unk ak
ar hossz
u eveken kereszt
ul is atlathato marad.
A Linux vil
ag
aban ket csomagkezelo terjedt el igazabol. Az egyik a Debian
altal kesztett dpkg, ezt haszn
alja az UHU-Linux is. A masik a Red Hat altal
kifejlesztett rpm. A ket csomagkezel
o sok dologban megegyezik, vagy legalabbis
nagyon hasonl
o, de sok m
as szempontbol gyokeresen k
ulonbozo is egyben.

10.2.

F
ajlnevek, verzi
osz
amoz
as

Az UHU-Linux CD-n a packages k

onyvtar alatt talalhatok a csomagok. Minden, ami ezen kv
ul van, a teleptest vegzi, es a teleptett rendszerre nem ker
ul
fel.
Az UHU-Linux csomagjai .uhu kiterjesztest viselnek. Ezek formatumukat tekintve lenyegeben megegyeznek a Debian disztrib
ucio altal hasznalt .deb fajlokkal,
mindossze
at lettek nevezve m
as kiterjesztes
ure.
Minden csomagnak van h
arom tulajdonsaga, amely a fajl nevebol mar kiolvashato.
Az els
o a csomag neve. Ez a f
ajlnevben az elso alah
uzast megelozo karakter
elotti resz. A csomagnev angol kisbet
uket, szamjegyeket es kotojelet tartalmazhat.
A kovetkez
o a csomag hivatalos verzioszama, az a szam, amivel a program
szerzoi a kiadott v
altozatot illettek. Ez az ertek altalaban szamjegyekbol es pontokbol all, de tartalmazhat bet
uket es kotojelet is.
A harmadik a kiad
as (angolul release) szama. Ez a fajlnevben a masodik
alah
uzas el
ott, a verzi
osz
amot k
ovet
o kotojel utan talalhato. A kiadas minden
disztrib
uci
on
al azt t
ukr
ozi, hogy a disztrib
ucio kesztoi az adott program adott
valtozatab
ol h
anyadik alkalommal kesztettek csomagot.
UHU-Linux eseten a kiadas sz
ama ennel picivel osszetettebb, ugyanis nem egy
szam, hanem ket, egym
ast
ol ponttal elvalasztott szam adja a kiadas erteket. Az
elso szam azt adja meg, hogy h
anyadszorra valtoztattunk a csomag elkesztesi
szabalyain. A m
asodik sz
am jelentese az, hogy az adott szabalyokkal hanyadik
alkalommal fordtottuk u
jra a csomagot.
Lassunk erre egy peld
at. Elkesztj
uk az icewm program 1.2.5-os verziojabol
az elso icewm csomagot. Ennek kiadasa 1.1 lesz, a fajlnev tehat icewm 1.2.51.1 i386.uhu. A csomagot v
altozatlan szabalyokkal u
jrafordtjuk, ekkor 1.2 lesz a
kiadas. Megint u
jrafordtjuk, 1.3 lesz. Egy-egy ilyen u
jrafordt
as nem feltetlen
ul
eredmenyez azonos csomagot, hiszen lehet, hogy a fordto kornyezet megvaltozik,
peldaul u
jabb v
altozat
u C-fordtot, linkert hasznalunk, u
jabb verzioj
u X f
uggvenytarakhoz linkel
unk, vagy epp a sajat kesztes
u, fordtast koordinalo rendsze-

10.3. A DPKG LEGFOBB

KAPCSOLOI

335

r
unk lett u
jabb, de az esetlegesen meg
ujult k
ornyezetben ugyanazokat a lepeseket
hajtjuk vegre, mint kor
abban. Ha v
altoztatunk valamit az icewm lefordtasi szabalyain (peldaul megfoltozzuk a forr
ast vagy mashova telept
unk egy fajlt), akkor
a kiadas erteke 2.1 lesz, majd egy egyszer
uu
jrafordtas utan 2.2, es gy tovabb.
Amikor u
jabb v
altozat
u icewm-re frisst
unk, a kiadas visszaall 1.1-re.
A csomag egyeb inform
aci
oinak kinyeresehez bele kell nezn
unk annak tartalmaba. Ehhez jo eszk
oz lehet egy grafikus csomagkezelo fel
ulet, illetve erdemes a
Midnight Commander f
ajlkezel
oben F3-at vagy Entert u
tni a fajlra.

10.3.

A dpkg legf
obb kapcsol
oi

A dpkg alapvet
o, tal
an legfontosabb m
ukodesi modjai az alabbiak:
dpkg -i f
ajln
ev
dpkg --install f
ajln
ev
Telepti vagy frissti a megadott csomagot. Pelda:
dpkg -i icewm_1.2.7-1.1_i386.uhu

dpkg -r csomagn
ev
dpkg --remove csomagn
ev
Eltavoltja a megadott csomagot. A konfiguracios fajlokat meghagyja. Pelda:
dpkg -r icewm
dpkg -P csomagn
ev
dpkg --purge csomagn
ev
Ugyanaz, mint a remove, de a konfigur
acios fajlokat is eltavoltja. Pelda:
dpkg -P opensshd
dpkg -l [minta]
dpkg --list [minta]
Kilistazza a teleptett, reszben teleptett, illetve eltavoltott csomagokat. Az
elso oszlopban lev
o ii jelenti azt, hogy a csomag tokeletesen teleptve van es be

336

10. FEJEZET

ITESE

CSOMAGOK KESZ
UHU-LINUX ALATT

is van alltva. Argumentumkent megadhato nehany csomagnev is, melyek joker

karaktereket is tartalmazhatnak, ez esetben azokat idezojelekkel meg kell veden
unk a shellt
ol. Ha t
ul keskeny a kapott lista, a COLUMNS kornyezeti valtozo
bealltas
aval v
altoztathatunk ezen. Pelda:
COLUMNS=120 dpkg -l "xfree*"
dpkg -s csomagn
ev
dpkg --status csomagn
ev
A megadott csomagr
ol r ki informaciokat. Pelda:
dpkg -s mc
dpkg -L csomagn
ev
dpkg --listfiles csomagn
ev
Felsorolja a megadott csomaghoz tartozo fajlokat. Pelda:
dpkg -L bash
dpkg -S f
ajln
ev
dpkg --search f
ajln
ev
Megadja, mely csomag szalltja (tartalmazza) az adott nev
u fajlt. Joker karakter is haszn
alhat
o. Pelda:
dpkg -S "/*bin/*mount*"

10.4.

Telepthetek m
as UHU verzi
ohoz tartoz
o
csomagokat?

Semmikeppen nem aj
anljuk, mint ahogyan mas disztrib
uciok kesztoi sem
ajanljak ezt.
Egy-egy kiadand
o disztrib
uci
o adott csomagosszealltasat sok tesztelo tobb
heten at ny
uzza, keresi benne a hib
akat. Ha csak ket egymas utani disztrib
uciot nez
unk, es egy disztrib
uci
o mindossze 10 csomagbol allna, mar akkor is bo
1000-felekeppen lehetne a csomagokat osszevalogatni a ket disztrib
uciobol. Termeszetesen m
ar ekkor sem lenne senkinek sem kapacitasa arra, hogy ezeket a kombinaciokat mind tesztelje. Egy disztrib
ucio azonban nem 10 csomagbol all, hanem

 ULT

10.5. TELEPITHETEK DEBIANHOZ KESZ

DEB CSOMAGOKAT?

337

t
obb szazbol. Ez elkepzelhetetlen
ul sok lehetseges kombinaciot eredmenyez, melyek koz
ul nagyon sok rejthet mag
aban valamifele hibalehetoseget, amely abbol
adodik, hogy ezeket a csomagokat nem egy
utt, egymas felhasznalasaval, azonos
fordto kornyezetben kesztett
unk el, es nem is egy
utt tesztelt
uk oket.
Sajat felelossegre termeszetesen adott esetben meg lehet probalkozni egy-egy
csomag lecserelesevel, kock
aztatva azt, hogy esetleg szinte semmi sem fog m
ukodni a rendszerben. Gyakorlat, es
altal
aban egy-ket sajat boron tapasztalt cs
ufos kudarc is sz
ukseges ahhoz, hogy valaki nagy biztonsaggal meg tudja josolni,
hogy egy adott csomagot lecserelhet-e egy korabbi vagy kesobbi disztrib
uciobol
szarmazora.
olszabalykent egyetlen u
Ok
tmutat
ast adunk. Ha egy f
uggvenytar verzioszama
komolyabban megv
altozik, akkor
altal
aban elobb kell a f
uggvenytarat frissten
unk, es utana az azt haszn
al
o alkalmaz
asokat (verziocsokkentes ( downgrade)

eseten pedig ertelemszer

uen fordtva). Peldakent vegy
unk egy kepzeletbeli disztrib
uciot, amely a glibc 2.2-es verzi
oj
at sz
alltja, es egy eggyel u
jabbat, amely 2.3-ast
tartalmaz. Ha a glibc 2.2-es verzi
oj
aval pr
obalunk meg hasznalni egy csomagot
az u
j rendszerb
ol, amely ugyeb
ar ezen f
uggvenytar u
jabb valtozatahoz lett lefordtva, az szinte biztos, hogy nem fog m
uk
odni. Ha az alap komponenst frisstj
uk
elobb, vagyis 2.3-as glibc-vel pr
ob
aljuk meg futtatni a regi disztrib
ucio 2.2-eshez
fordtott csomagjait, j
o esely
unk van, hogy m
ukodni fog. Termeszetesen ez nemcsak a glibc-re mondhat
o el, hanem b
armely mas f
uggvenytarra is.

10.5.

Telepthetek Debianhoz k
eszu
lt
deb csomagokat?

Az elobb felv
azolt gondolatmenet buktat
oi termeszetesen ilyenkor is mindig
fennallnak. Ezen fel
ul tudnunk kell meg azt is, hogy a Debian masmilyen csomagneveket haszn
al, gy minden bizonnyal a teleptendo csomag f
uggosegei nem
fognak teljes
ulni, es erre a dpkg, vagy az azt hasznalo egyeb csomagkezelo program (apt, edeity, synaptic) figyelmeztetni fog. Peldaul a mi glibc csomagunknak a
Debian rendszerek libc6 nev
u csomagja felel meg. Erre szinte mindenkinek sz
uksege van, gy teleptend
o csomagunk szinte biztos, hogy hianyolni fogja a libc6
csomagot. A Debian libc6 csomagj
at semmikepp ne akarjuk telepteni, mivel az
rendszer
unk alap komponenset (a glibc-t) akarna fel
ulrni, ezaltal az egesz rendszer
unket konnyen m
uk
odeskeptelenne tudjuk tenni. A f
uggosegek soran mindig
a dpkg belso adatb
azis
aban t
ortenik az ellen
orzes, amely nem lat libc6 nev
u csomagot teleptve, j
ollehet, a sz
ukseges f
ajlokat egy masik csomag, a glibc mar
teleptette.

338

10. FEJEZET

ITESE

CSOMAGOK KESZ
UHU-LINUX ALATT

A csomagkezel
o f
ugg
osegein t
ul gondot okozhatnak meg a disztrib
uciok egyeb
teren mutatott elteresei, mint peld
aul az init szkriptek masmilyen szerkezete.

10.6.

Telepthetek rpm csomagokat?

Az el
oz
o ket kerdes buktat
oin t
ul tovabb bonyoltja a helyzetet az, hogy ilyenkor az rpm csomagkezel
o a saj
at adatbazisat hasznalja, amely u
res, hiszen az
UHU-Linux nem rpm-et haszn
al. Az rpm a sajat adatbazisa alapjan donti el,
hogy teljes
ulnek-e a f
ugg
osegek (magyarul nem fognak teljes
ulni, ez egeszen biztos), sot azt is ez alapj
an
allaptja meg, hogy a kicsomagolando fajlok reszei-e
mar valamely csomagnak, es mivel nyilvan nemleges kovetkeztetesre fog jutni,
ezert szo nelk
ul fel
ulrhatja f
ajljainkat, amelyeket a dpkg szalltott.
Ennel tal
an picivel szerencsesebb az rpm csomagot elobb deb csomagga alaktani az alien program segtsegevel (alien -d csomagnev.rpm), es azt megprobalni
telepteni.

10.7.

Hogyan k
eszthetek UHU csomagot?

Ezen kerdes megv

alaszol
asa el
ott eloszor azt kell eldonteni, sz
ukseg van-e sajat
csomag kesztesere.
A programok nagy resze az internetrol letoltes utan a megadott nehany paranccsal helyesen lefordul, telep
ul, es mar hasznalhato is. Ilyenkor csomagkesztes
nelk
ul, pillanatok alatt keszen vagyunk, es talan nem erdemes belevagnunk csomag gyart
as
aba.
Ha a programot t
obb gepre is telepteni szeretnenk, meg szeretnenk osztani
masokkal, vagy epp lefordt
asa nem egyszer
u, gy annak menetet dokumentalni
szeretnenk, akkor viszont erdemes hozzalatni a csomagkesztes elsajattasahoz.
A dpkg megadja a lehet
oseget, hogy ha az osszecsomagolando fajlokat elhelyezz
uk a megfelelo k
onyvt
arstrukt
ur
aban, es kitolt
unk egy control nev
u fajlt a

csomag adminisztratv adataival, akkor ebbol elkeszti a csomagot. Ekkor azonban meg sehol nem r
ogztett
uk azt, hogy ezeket az osszecsomagolando fajlokat
hogyan
alltottuk el
o. Ezt a megk
ozeltest tehat nem szokas hasznalni.
A dpkg ezen opci
oja k
ore eptette fel a Debian sajat csomagkeszto rendszeret.
Ezt az UHU-Linuxban is haszn
alhatjuk, a sz
ukseges programok rendelkezesre allnak. Ugyanakkor az UHU-Linux csomagjai teljesen masmilyen modon kesz
ulnek,
meghozz
a az uhubuild nevre keresztelt csomagkeszto rendszerrel.
Az uhubuild rendszert kifejezetten az UHU-Linux szamara dolgoztuk ki, sajat
csomagkesztesi igenyeinknek megfeleloen. Mivel meglehetosen szerteagazo, ossze-

 ITHETEK UHU CSOMAGOT?

10.7. HOGYAN KESZ

339

tett programrol van sz

o, keptelenseg ezen K
onyv keretein bel
ul reszletes lerast

adnunk rola. Eppen

ezert csak egy p
ar szavas attekinto ismertetes kovetkezik.
Egy program lefordt
as
ahoz j
ol defini
alt k
onyvtarstrukt
urat kell felepten
unk,
amely majd a lefordt
as teljes menetet pontosan dokumentalni fogja, a forraskodok letolteset
ol kezdve a lefordt
ason
at egeszen a csomagok osszealltasaig. A
k
ulonbozo adatokat itt
altal
aban k
ul
onb
oz
o f
ajlok tartalmazzak, peldaul az egyik
fajlban a verzi
osz
am tal
alhat
o meg, a m
asikban a lefordtassal kapcsolatos informaciok, es gy tov
abb. K
ul
on k
onyvt
arb
ol nylnak az egyes binaris csomagok
alkonyvtarai (hiszen egy forr
asb
ol sok esetben tobb csomag is kesz
ul), ez alatt talalhatok meg az egyes kesz
ulo bin
aris csomagokra jellemzo adatok, peldaul azok
lerasa, prioritasa, vagy epp az, hogy mely f
ajlok mely csomagba ker
uljenek.
A fordtast root-kent kell indtani. A szkript eloszor felept a fajlrendszer
unk
adott pontja alatt egy teljes fordt
o k
ornyezetet a kvant UHU-Linux disztrib
ucio
sz
ukseges csomagjaib
ol (gy k
onnyeden keszthet
unk valamilyen futo UHU-Linux
verzio alatt masik UHU-Linux verzi
oba illeszkedo csomagot is), majd egy chroot
hvast hajt vegre, es ezen chroot rendszeren bel
ul kesz
ul majd el a csomag. Egyed
ulallo az uhubuild rendszerben, hogy maga a tenyleges fordtas es teleptes nem
root-kent, hanem sima felhaszn
al
okent t
ortenik; kozvetlen a chroot hvast kovet
oen a root atv
alt uhubuild felhaszn
al
ov
a, es a binaris csomagok elkesz
ulesenek
pillanataig ilyen felhaszn
al
okent fut az
osszes szkript.
Az uhubuild rendszer a csomagot keszt
o szemely altal megrt compile es install
szkriptek lefuttat
as
an fel
ul rengeteg ellen
orzest, illetve automatikus atalaktast is
elvegez a kesz
ul
o csomagokon, gy biztostva azok egysegesebb kinezetet, nagyobb
megbzhatosag
u tartalm
at.
Az
uhubuild
rendszerr
ol
reszletes
dokumentacio
a
/usr/share/doc/Packages/uhubuild
k
onyvtar
alatt,
valamint
a
http://dev.uhulinux.hu/uhubuild/ cmen tal
alhato.

11. fejezet

Fejleszt
oi eszko
zo
k,
ismertet
ok
11.1.

Perl-r
ol r
oviden

Viszonylag reg
ota, h
arom eve foglalkozom a Perl nyelvvel, tobb mint ket eve
pedig aktvan fejlesztek webes alkalmaz
asokat benne. Ezen a tanfolyamon a Perl
nyelv alapjaival fogunk megismerkedni. A cel nem a teljes nyelv bemutatasa,
hanem zelto ny
ujt
asa mindabb
ol, ami rendelkezes
unkre all, felteve ha mellette
dont
unk.
A Perltol sokan riadnak vissza alaptalanul, mert azt tartjak rola, hogy nehezen
tanulhato, nagyon t
om
or, zavaros nyelv. Ennek a tanfolyamnak egy masik celjaul
v
alasztottam azt, hogy megmutassam, hogy ez korantsem gy van, es valojaban
egy nagyon frapp
ans, rugalmas es bar
ats
agos nyelvrol van szo.

11.1.1.

Bevezet
o

A Perl nyelvr
ol jelent
os, azonban leginkabb csak angol irodalom all rendelkezesre. A legkor
abbi magyar anyag, amit ismerek, Verhas Peter munkaja
(http://www.verhas.hu/peter/perlh/main.html). Ezen kv
ul meg par konyv jelent meg a temak
orben, melyek hi
anycikknek szamtanak, ilyen peldaul a Panem
kiado altal megjelentett k
onyv is. B
ar ez szamos hibat tartalmaz, de kiindulaskent hasznalhat
o. A legut
obbi munka a http://www.prog.hu oldalon megjeleno
cikksorozat, ebben Barab
as Peter ismertette a nyelv alapjait. Tovabbi anyagokra
linkeket a http://www.perl.org.hu cmen tal
alhatunk.

342

11. FEJEZET

ESZKOZ

OK,

FEJLESZTOI
ISMERTETOK

A sz
amt
ogepes nyelvek jelent
os m
ultra tekintenek vissza. Kialakulasuk soran
egyre finomodtak,
atvettek o
tleteket
egym
astol, beeptettek u
jabb es u
jabb nyelvi

technologi
akat magukba. M
ara elmondhato, hogy altalaban ezek a (modernebb)
nyelvek m
ar nem abban k
ul
onb
oznek, hogy mire kepesek, sokkal inkabb abban,
hogy milyen k
onnyen val
osthat
oak meg benn
uk az egyes megoldasok, milyen
tamogatotts
ag van m
og
ott
uk. A Perl ebbol a szempontbol elokelo helyen szerepel,
jelentos programoz
oi b
azisa van, es nagyon sok modul, masok altal mar megrt
programk
od szerezhet
o be, t
olthet
o le hozza (pl.: http://www.cpan.org).
A PERL bet
usz
o jelentese: Practical Extraction and Report Language (kivonatok es jelentesek kesztesere hasznalhato nyelv). Ez az elnevezes onnan jott,
hogy kezdetekben sz
ovegfile-ok (Linux alatt k
ulonbozo rendszerallomanyok, esemenynapl
o, stb.) gyors es egyszer
u feldolgozasanak megkonnytese volt a cel. Ez
azonban csak a nyelv indul
asakor volt igaz, koszonhetoen nepszer
usegenek, manapsag sokkal szelesebb k
orben lehet hasznalni, ahogyan azt majd a kesobbiekben
latni fogjuk.
A Perl az egyszer
u problem
ak egyszer
uen torteno megoldasara kesz
ult, anelk
ul, hogy lehetetlenne tenne
osszetett programok rasat. Egy adott problemat
sokfelekeppen oldhatunk meg benne, tudasunktol, felkesz
ultseg
unktol f
uggoen.
Erre a Perl-es k
oz
osseg ma is b
uszke, nagyon gyorsan, nagyon latvanyos programokat lehet rni vele. A nyelv hangulatara jellemzo, hogy nevenek feloldasara
ismert egy m
asik kifejezes is: Pathologically Eclectic and Rubbish Lister, azaz
betegesen t
uldsztett szemet listaz
o - mindenki dontse el a kovetkezokbol, hogy
melyik fedi jobban a nyelv lehetosegeit!

11.1.2.

A nyelv er
oss
egei

Gyors fejleszt
es A Perl felig interpreteres nyelv (ami azt jelenti, hogy a forrask
odot futtatjuk, s nem el
osz
or egy fordtoprogramot hasznalunk, majd a
vegrehajthat
o, m
ar gepik
odot futtatjuk), ezert nem igenyel fordtast, egybol
futtathat
o a forr
ask
od. Beeptett lehetosegeivel egyszer
u a hibakereses. A
Perl-nel r
aad
asul egy csalassal is szembetalaljuk magunkat, ha egy kicsit
megvizsg
aljuk a futtat
as folyamatat: indulaskor a futtato kornyezet felig
feldolgozza a forr
ask
odot, ennek eredmenyekeppen egy gepi kodhoz kozeli
nyelven lesz elerhet
o a program, gy a Perl interpreteres volta nem valik
egyben h
atr
anny
a is. Ez a m
uk
odes k
ulonben nagyon hasonlt mind a Java,
mind a .NET k
ornyezetekhez, azzal a k
ulonbseggel, hogy ott a fordtas nem
futtat
askor, hanem el
ozetesen kell, hogy megtortenjen.
Lehet
os
egek Teleptese ut
an regul
aris kifejezesei segtsegevel a szovegfeldolgozas mindennel egyszer
ubb, tov
abba objektum orientalt, adatbazis-kezelo es
hal
ozati programoz
asi lehet
osegek szeles tarhaza all rendelkezes
unkre, az

 ROVIDEN

11.1. PERL-ROL

343

Internetrol let
olthet
o modulok segtsegevel pedig semmi sem szab hatart a
nyelv lehet
osegeinek.
Tanulhat
os
ag A Perl alapjai nagyon egyszer
uek, fokozatosan tanulhato a nyelv.
Egy adott feladatra szinte mindig t
obbfele megoldasi lehetoseget ad, lehetoseget ny
ujtva a kezd
onek, hogy egyszer
uen, a haladonak, hogy elegansan
oldja meg az adott problem
at.
Hordozhat
os
ag Minden elterjedt platformon futtathato. Elterjedt modszer,
hogy a fejlesztes Windows k
ornyezetben zajlik, a program azonban veg
ul
Unix kornyezetben fog futni - ehhez (persze megfelelo kor
ultekintessel, es
ha nem tartalmaz oper
aci
os rendszer f
uggo reszeket a program) semmilyen
modostas nem sz
ukseges a forr
asban.
Ingyenes. Segtseget is gyorsan es szinten ingyen kaphatunk, ha valakit megAr
kerdez
unk egy levelez
olist
an, s
altal
aban meg jobbat is, mintha fizetnenk
erte.

11.1.3.

A nyelv kialakul
asa, fejleszt
ese

A nyelv fejleszteset Larry Wall kezdte meg 1987 kornyeken, az elso kiadas 1987
decembereben latott napvil
agot. Az 1987-es indulas kovetkezteben igen jelentos
m
ultra tekint vissza, ma m
ar t
obb ezer
onkentes is fejleszti. Roviden osszefoglalva:
Larry nagyot alkotott. Ha m
as nagy programozokhoz szeretnenk hasonltani a
teljestmenyet, akkor Ken Thompson (UNIX), vagy Dennis Ritchie (C) neve johet
szoba. A scripting nyelvek k
oz
ott a Perl nepszer
usege a C-vel hasonlthato ossze.
Kezdetben a nyelvet feleseger
ol Gloria-nak nevezte el, a kesobbiekben azonban mivel ez fesz
ultsegek forr
asa lehetett volna (Mar megint milyen bena ez a
Gloria!), mas nev ut
an nezett. El
osz
or a PEARL (magyarul: gyongy) mer
ult fel,
mint lehetoseg (ahol az eredeti angol jelenteseben a rovidtesnek az And szot jelenti az A bet
u), azonban mivel mar volt ilyen neven egy grafikus programnyelv,
ezert maradt a Perl r
ovidtes.
A masodik verzi
o mag
aval hozta a regularis kifejezesek hasznalatat, a harmas verziotol kezdve a program kepes bin
aris allomanyok kezelesere is. A negyes
verzioszamnak k
ul
on t
ortenete van: az els
o OReilly (egy nagyon sznvonalas kiadvanyokat megjelentet
o, ma is hres) kiad
o
altal megjelentett teves Perl konyv
megjelenesere valo tekintettel adt
ak ki (mely konyvet mellesleg Larry rta).
A jelenlegi szeles k
orben haszn
alt v
altozat a Perl 5, mely 1994 oktobereben
jelent meg. A 4-es verzi
o tulajdons
agait megtartva teljesen u
jrartak, modularizaltak, optimaliz
alt
ak es kijavtott
ak a hib
ait, tovabba kiegesztettek objektumorientalt nyelvi lehet
osegekkel. A nyelv maga ennek ellenere nem sokat valtozott,

344

11. FEJEZET

ESZKOZ

OK,

FEJLESZTOI
ISMERTETOK

az u
jdons
agok kivetelevel szinte kivetel nelk
ul megegyezik az elozo verzioval. A
tovabbiakban ennek a v
altozatnak a lehetosegeit kvanom majd bemutatni, hiszen ez az a verzi
o, amihez ma hozz
a lehet jutni, ezt tartalmazzak a k
ulonbozo
Linux terjesztesek is.
A tortenethez hozz
atartozik meg, hogy ennek a verzionak is vannak alverzioi, melyek napjainkban is folyamatosan jelennek meg. A jelenlegi, e tananyag
r
asakor legfrissebb a Perl 5.8.0-
as. Ebben tobbek kozott u
j, stabil tobbszal
u programozast t
amogat
o nyelvi elemek jelentek meg.
Az 5-
os szeria folyamatos fejlesztese mellett, 2000 nyaran jelentette be Larry
a 6-os szeria fejlesztesenek kezdetet. Ez nem csak a nyelv u
jabb dolgokkal valo
kiegeszteset fogja mag
aval hozni, hanem teljes u
jragondolas utan az alapjaibol
epti fel a nyelvet. A Perl 6 teljesen mas lesz, es megis nagyon hasonlo a Perl
korabbi verzi
oihoz kepest. Szet lesz valasztva a fordtas a futtatastol, egy u
j,
egesz, jol tervezett nyelv lesz a vegeredmeny. A futtato resznek mar megvan a
neve is: Parrot-nak (magyarul: papagaj) hvjak. A Parrott a Perl mellett kepes
lesz mas nyelveken megrt programokat is futtatni, ha a megfelelo fordto elkesz
ul
hozzajuk. Jelenleg m
ar elerhet
o a Parrot-nak egy kezdetleges valtozata (jelenleg
a 0.0.7-es), es t
obb fordt
o is hozz
a (az egyik peldaul Java-t fordt Parrotra?).
A nyelv fejl
odese es nepszer
usege elsosorban harom dolognak koszonheto. Az
elso, es tal
an legfontosabb, hogy Larry u
gy gondolta, hogy ingyenesse es szabad
forras
uva teszi. Ez neki nem jelentett k
ulon munkat, mivel egyszer mar sajat maganak kifejlesztette, ellenben nagyon sok embernek jo volt, hiszen egy nagyon
rugalmas nyelvet kaptak, mely nagyon sokfele szamtogepes kornyezetben hasznalhato. A m
asik dolog, hogy figyelembe vette nagyon sok ember kereset, otletet
a nyelv fejlesztese k
ozben, gy szeles k
ort elegtett ki a nyelv, es szinte vegtelen
ul
rugalmass
a valt. Veg
ul a harmadik, mely az elterjedtseget okozta, hogy kiengedte
a napi fejlesztest a kezeb
ol. (Nem is olyan meglepo modon, ez nagyon hasonlt a
Linux fejl
odesehez :).
A nyelv magj
at napjainkban a Perl Porters neven ismert csoport fejleszti,
feja fo iranyvonalat, kerdeseket viszont tovabbra is Larry hatarozza meg. Ok
lesztik az u
j verzi
ot is, s most is folyamatosan jelenik meg a programozasi nyelv
weblapj
an (www.perl.com) egy cikksorozata Larry-nek arrol, hogy hogyan fogjak modostani a nyelvet, milyen v
altozasokat vezetnek be, s melyeket vetnek el.
A lista a felhaszn
al
ok kereslist
aj
ara ep
ul, a fontosabbnak szamto keresek mind
szerepelnek benne. Amennyiben valaki erdeklodik a nyelv fejlodese irant, mindenkeppen aj
anlott ezek elolvasasa, egyreszt kepet kaphat egy programozasi nyelv
fejlesztesekor felmer
ul
o kerdesekre, tovabba megismerheti a kovetkezo verzioban
megjeleno u
jdons
agokat, v
altoz
asokat is.

 ROVIDEN

11.1. PERL-ROL

11.1.4.

345

Programozzunk Perl-ben

Mire haszn
alhat
o a Perl? A kerdes helyesebben u
gy hangzik, hogy mire
nem?, hiszen nagyon szeles azoknak a lehetosegeknek a listaja, amik Perl-bol
elerhetoek. Akkor nem aj
anlott a Perl hasznalata, ha mar van egy jol m
ukodo
programunk egy m
asik programoz
asi nyelven, vagy letezik jobb celnyelv az adott
problemara, illetve val
os idej
u, vagy alacsony szint
u alkalmazast (mint peldaul
egy eszkozmeghajt
o) szeretnenk rni, vagy ha alkalmazasunk nagyon osszetett
vagy tobbszal
u, megosztott mem
ori
aj
u program. Mas alkalmazasok fejlesztesere
altalaban kival

oan haszn
alhat
o a k
ovetkez
okben bemutatando tulajdonsagai miatt. Ez a fejezet egy r
ovid
attekintest fog ny
ujtani a nyelv (es kiegeszteseinek)
lehetosegeirol. Celja, hogy segtseges ny
ujtson a nyelv alapjainak megtanulasahoz, s kiindulasi lehet
oseget biztostson a tovabbi tanulashoz. Sok dolgot nem
fogok megemlteni benne, melyek a nyelv professzionalis megismeresehez nelk
ulozhetetlenek, mivel u
gy gondolom, hogy egyreszt ezek ismerete csak bonyoltana
a magyarazatokat, m
asreszt t
ulny
ulik egy ilyen tananyag lehetosegein.
A nyelv lehet
osegei
In medias res
Kedvcsinalokent megvizsg
aljuk a tipikusnak mondhato Hello Vilag! programot - azaz megzlelj
uk, hogy milyen is Perl-ben programozni -, s ennek soran a
legalapvetobb dolgokat is megismerhetj
uk. A kezdetkent bemutatott programot
probalom minel jobban kivesezni (szinte amennyire csak lehet), s megprobalok
gy tenni a bemutatott peld
akkal kapcsolatban is folyamatosan. Ezert elso olvasasra biztos vagyok benne, hogy sok resz nem lesz ertheto. Ilyenkor nyugodtan
lepj tovabb, majd visszatersz a kes
obbiekben. Tehat ez nem teljesen olyan, mint
az iskola, ahol egyb
ol mindent meg kell erteni :). Tobbszor atolvasva az anyagot
egyre erthetobbe v
alik majd, addig is, a celod az legyen, hogy megertsd a nyelv
alapjait, es hogy elindulj vele egy kis program megvalostasa fele. Javaslom, hogy
probald ki mindig a bemutatott peld
akat, modostgasd es ertsd meg, mi miert
lehet u
gy, ahogy van.
A Perl teleptesere UHU-Linux alatt nincs sz
ukseg, egybol rendelkezes
unkre
ll (hiszen peld
a
aul a Telept
o es a Vezerl
opult is Perl-ben van rva, ezert ott kell
lennie). A szerkeszteshez talan a Midnight Commander programot a legegyszer
ubb hasznalni, ez egy a j
o regi Norton Commander-hez hasonlto file manager.
Elindtani egy konzolon az mc ber
as
aval tudjuk. Fontos meg megemlteni, hogy
Linux alatt vagy futtathat
ov
a kell tenn
unk a programunkat, hogy el tudjuk indtani (chmod 770 programneve), es ./programneve berasaval kell hivatkoznunk
r
a, vagy pedig perl programneve-t rjunk be. Ha futtathato a program es Midnight Commander alatt Enter-t nyomunk rajta, akkor el fog indulni. Na, de ennyi
kitero utan terj
unk vissza mag
ahoz a Perl-hez, egybol a peldaprogrammal:

346

11. FEJEZET

ESZKOZ

OK,

FEJLESZTOI
ISMERTETOK

#!/usr/bin/perl
print "Hello Vil
ag!\n";
Kezdj
uk teh
at a Hell
o Vil
ag!-gal! A fenti program csak ket sort tartalmaz,
vegy
uk sorra ezeket, lesz mit nezni rajta! :) Az elso sor, amennyiben programoztunk m
ar UNIX rendszerek valamilyen shell-jeben, akkor ismeros lehet szamunkra. UNIX k
ornyezetben azt mondja meg az operacios rendszernek, hogy
hol keresse azt a programot, amivel futtatni kell az allomany tartalmat. Ez a
sor Windows k
ornyezet alatt val
o fejlesztes eseten esetleg elhagyhato (de peldaul
Windows-os Apache webszerver alatt nem, csak megfelelo bealltasok eseten), mivel itt az oper
aci
os rendszer az
allom
anyok kiterjeszteset hasznalja erre a celra.
Mi tortenik, ha nem kell, es megis benne hagyjuk? Egyreszt a Perl futtato figyelmen kv
ul hagyja: ebben a nyelvben a #-al kezdodo sorok a megjegyzeseket
jelentik, masreszt pedig UNIX rendszerek alatt is valtoztatas nelk
ul le fogjuk
tudni futtatni programunkat. Teh
at szokjuk meg, hogy ott van.
A masodik sor a val
oszn
uleg sokaknak ismerosnek t
uno print utastast tartalmazza. Ebben a form
aban a kepernyore rja ki a parameterkent atadott konstansokat, v
altoz
okat (kicsit m
odostva allomanyba rasra is alkalmas). A soron
meg lathatjuk, hogy egy pontosvessz
ovel zarul, ugyanis Perl-ben ezzel kell elvalasztani az utast
asokat. A Pascal nyelvhez hasonloan elofordul, hogy nem kell
egy utast
as ut
an rni, de ha megszokjuk, hogy mindig ott van, akkor egy tipikus
hibalehet
oseget k
usz
ob
ol
unk ki.
A program teh
at megjelenti a kepernyon a Hello Vilag! u
zenetet, majd
befejezi futas
at. M
as nyelveknel esetleg megszokott end., illetve hasonlo zaroutastasra nincs sz
ukseg
unk.
Maradjunk meg egy kicsit a m
asodik sornal! A sor vegen talalhato \n-rol
meg nem beszelt
unk. A \ jel azt jelenti, hogy egy k
ulonleges karakter kovetkezik,
az n a new line, azaz
uj sor-nak a rovidtese. Emiatt a print utastas egy
soremelest is ki fog rni a keperny
ore (probaljunk ki ketszer, haromszor, figyelj
unk
arra, hogy mindegyik ele rakjunk egy \-t). A \n-en kv
ul fontosabbak a \r
(return) es a \t (tabul
ator), de ezeken kv
ul meg szamos, maskepp nem lerhato
jelnek letezik e m
odon felold
asa. A kovetkezo tablazatban a \ jel segtsegevel
feloldhato jeleket gy
ujt
ottem
ossze (az angol elnevezes
uket hasznaltam, mivel a
legtobbnek nincs j
o magyar megfelel
oje):
\n
\r
\t
\f
\b
\v

newline
return
tab
formfeed
backspace
vertical tab

 ROVIDEN

11.1. PERL-ROL

347

\a - bell
\e - escape
\007 - egy 8-as sz
amrendszerben le
rt ASCII karakter
\x7f - egy 16-os sz
amrendszerben le
rt ASCII karakter
\cC - egy "control" karakter
\\ - backslash
\" - double quote
\l - a k
ovetkezo karakter kisbetus legyen
\L - a k
ovetkezo karakterek kisbetusek legyenek \E-ig
\u - a k
ovetkezo karakter nagybetus legyen
\U - a k
ovetkezo karakterek nagybetusek legyenek \E-ig
\E - lez
arja a \L-t
es a \U-t
Mi van akkor, ha mi azt szeretnenk kiratni megis, hogy c:\nem es nem azt,
hogy c:<
ujsor>em ? Ket f
o v
alaszt
asi lehetoseg
unk van: egyreszt hasznalhatjuk
a fenti tablazatban is szerepl
o \\ jelet - ehelyett csak egy \ jelenik meg -,
vagy van egy m
asik lehet
oseg
unk is, ha nem szeretnenk hogy a Perl feloldja
a k
ulonleges karaktereinket: haszn
aljunk az idezojel helyett az aposztrofot. A
kovetkezo peldat lefuttatva megtekinthetj
uk a k
ulonbseget:
#!/usr/bin/perl
print "Feloldott
ujsor: >\n<"; print "\n";
print Feloldatlan
ujsor: >\n<; print "\n";
Ezt fogjuk l
atni:
>perl proba.pl
Feloldott
ujsor: >
>
Feloldatlan
ujsor: >\n<
Meg mindig nem fejezt
uk be, de most m
ar gerem, az utolso gondolat jon. :) A
Perl nyelvbe ugyan be van eptve a print utastas, de teljesen a kesobb bemutatando metodusokhoz (f
uggvenyek es elj
ar
asok gy
ujtoneve) hasonlt a meghvasa,
melyrol itt ejtenek sz
ot. A legt
obb nyelvben a metodusok parametereit zarojelek
kozott kell meghvni. Ez a Perl-ben sincs teljesen maskepp, azonban mivel elegge
szabad nyelv, ezeket el is lehet hagyni. Azaz a kovetkezo peldak teljesen m
ukodokepesek es ekvivalensek, mindenki eld
ontheti, hogy melyik a szimpatikusabb
szamara:
print "Hell
o Vil
ag!";
print("Hell
o Vil
ag!");

348

11. FEJEZET

ESZKOZ

OK,

FEJLESZTOI
ISMERTETOK

Most hogy kaptunk egy kis zelt

ot a nyelvbol, kezdj
uk az alapokkal! A kovetkezokben - ahogy az az el
oz
o peld
aban is volt - altalaban nem teljes, m
ukodo
programokat, hanem csak az adott temahoz kapcsolodo reszleteket fogok bemutatni.
Adattpusok
Adattpus alatt azokat a lehet
osegeket ertj
uk, amikkel egy valtozo erteket el
tudunk t
arolni. V
altoz
oknak lehet adattpusuk, es e szerint tudunk benn
uk k
ulonbozo dolgokat elt
arolni. Egy v
altozo alatt mindig egy memoriadarabot kell
erten
unk. Ebben lehet elt
arolni, es a kesobbiekben felhasznalni valami-t. A Perl
harom f
o adattpussal rendelkezik: skalar, skalarok tombje es asszociatv skalar
tombok - ez ut
obbit hash-nek is hvj
ak (mas nyelvekben esetleg szotarkent talalkozhattunk vel
uk). Skal
ar alatt egy szamot, vagy egy szoveget (sztringet) ert
unk
(Perlben nem kell es nem lehet megmondani egy valtozorol, hogy konkretan egy
szamot vagy egy sztringet t
arol, ellenben a tpusos nyelvekkel, ahol meg kell
- a Perl emiatt egy tpus nelk
uli nyelv). Tombok es hash-ek alatt skalarok egy
csoportj
at ertj
uk. A t
omb
oket szammal indexelj
uk (szammal hivatkozunk az elemeire), az els
o elem
uk a 0 index
u, a tobbi rendre 1, 2, 3 ?, a hash-eket pedig
skalarral. T
omb
ok eseten az egyes elemeknek meghatarozott sorrendje van (az
index-kent hasznalt sz
amok szerint novekvo sorrendben), hash-eknel nincs meghatarozott sorrend. A hash-nel azt a skalart, amellyel hivatkozunk a hash egy
elemere, kulcsnak nevezz
uk, gy a hask egy kulcs-ertek parokbol felep
ulo parosokat fog tartalmazni.
A valtozokra a nev
ukkel tudunk hivatkozni, ennek elso karaktere a hivatkozott tpust adja meg. Larry nyelveszi tanulmanyai hatassal voltak a Perl-re, ez
talan itt a legszembet
un
obb. Az egyes valtozoknal ugyanis megjelenik az egyes
szam es t
obbes sz
am esete. Ha egy konkret skalarra hivatkozunk, akkor egyes szamot kell haszn
alnunk, ha t
obb elemre, akkor tobbes szamot. Az egyes szam jele
a $, a tobbes sz
ame a @, vagy a %. A skalar valtozok mindig $-ral kezdodnek, az
egyes szam jel
olesenek k
osz
onhet
oen, es ha egy tomb vagy egy hash egy elemere
hivatkozunk, akkor is $-t haszn
alunk. A teljes tombre, vagy egy reszere valo hivatkozast @-al, a hash-eket pedig %-al jelolj
uk. A valtozok nevreszenek egy angol
bet
uvel kell kezd
odnie, ezut
an vegyesen (angol) bet
uk, egyes jelek (pl. alah
uzas)
es szamok k
ovetkezhetnek.
A valtoz
ok jel
olese teh
at a k
ovetkezo:
ar t
pus days
\$napok # egy egyszeru skal
\$napok[28] # a 29. eleme days t
ombnek
\$napok{Feb} # a Feb eleme a days hash-nek
\$#napok # a days t
omb utols
o indexe
@napok # a days t
omb
osszes eleme

 ROVIDEN

11.1. PERL-ROL

349

@napok[3,4,5] # a days t
omb egy szelete, ugyanaz, mint a @days[3..5]
@napok{a,c} # ugyanaz, mint a (\$days{a},\$days{b})
%napok # (kulcs1,
ert
ek1, kulcs2,
ert
ek2...)
Minden tpus saj
at, u
gynevezett v
altozoterrel rendelkezik, ami azt jelenti,
hogy nyugodtan haszn
alhatunk ugyanolyan nev
u tombot, hash-t es skalar valtozot, a nyelv meg fogja tudni k
ul
onb
oztetni
oket, amennyiben arra mi is kepesek
vagyunk. :)
ekadas
Ert
Az ertekadasok az egyenlosegjel segtsegevel tortennek, a jel bal oldalan egy
valtozonevet, a jobb oldal
an pedig egy erteket kell megadnunk - termeszetesen az
ertek az lehet valamilyen kifejezes (
osszead
as, szorzas, ?) is. Mind itt az egyenloseg
mindket oldalan, mind majd kes
obb a m
uveleti jelek elott es utan lehetseges
szokozok, tabul
atorok, vagy ak
ar u
jsorok hasznalata, akar vegyesen is.
Par egyszer
u pelda (l
athatunk megold
asokat tombok es hash-ek ertekadasara
is):
# skal
ar
\$szoveg1=ez egy sz
oveg!;
\$szoveg2=ez egy m
asik sz
oveg!\n;
\$szoveg3="ez egy harmadik sz
oveg!\n";
\$szam1=5;
\$szam2=11;
\$kifejezes=(1+2)/3*4;
# t
omb
@tomb=(elso elem, m
asodik elem, harmadik elem);
\$honapok[3]=
aprilis;
@tomb[2..4]=(harmadik elem, negyedik elem,
ot
odik elem);
# hash
%hash1=(1. Index, 1. elem, 2. elem, 2. index);
%hash2=(1. index=>1. elem, 2. elem=>2. index);
\$hash3{index1}=elem1;
A skalar ertekad
asok remelem erthet
oek, talan az utolsohoz f
uznek hozza egy
rovid magyarazatot: l
athatjuk, hogy a matematikaban megszokott szamtasokat
is elvegezhetj
uk az ertekad
asok jobb oldalan. Hogy miert nem jobb annal, hogy
egyszer
uen lerjuk, hogy a kifejezes v
altozo vegye fel a 0.25 erteket? Azert, mert a
kesobbiekben lathat
oan ak
ar v
altoz
okat is hasznalhatunk majd a kifejezes
unkben.

350

11. FEJEZET

ESZKOZ

OK,

FEJLESZTOI
ISMERTETOK

Tomb
oknel alapvet
oen ket m
odszert hasznalhatunk ertekadasaink soran, vagy
egy listat adunk ertek
ul a t
ombnek, mint az elso peldankban az lathato, vagy
pedig a t
omb egy elemere hivatkozva, annak valtoztathatjuk meg tartalmat. A
harmadik peld
aban a t
omb egy tartomanyanak torteno ertekadasra lathatunk egy
peldat. A @ jelet haszn
altuk, mivel a jobb oldalon egy lista szerepel, tehat tobbes
szamrol van sz
o.
Veg
ul tekints
uk
at a hash-hez val
o ertekrendeles modszereit. Mint lathatjuk,
nagyon hasonlt a t
ombh
oz, itt is adhatunk egy listat is ertek
ul, vagy egy skalart.
Az elso peld
at megtekintve l
athatjuk, hogy amennyiben listat adunk ertek
ul, akkor index-ertek p
arokat kell szerepeltetni a listaban. A masodik peldaban lathato
modon ezeket a p
arokat az => segtsegevel is megadhatjuk.
Egy v
altoz
ohoz termeszetesen hozzarendelhetj
uk egy masik valtozo, vagy akar
tobb valtoz
o erteket is. A k
ovetkez
o peldakban erre, illetve a tombok, hash-ek
elemeire valo hivatkoz
asokra mutatok peldakat:
# skal
ar
\$valt1=\$valt2;
\$marcius=\$honapoktomb[2]; # 0-janu
ar, 1-febru
ar, 2-m
arcius...
\$junius=\$honapokhash{j
unius};
\$hossz=@honapok; # a honapok t
omb elemeinek a sz
ama
\$tavasz=@honapok[2,3,4]; # \$tavasz=m
arcius
aprilism
ajus;
# t
omb
@honapok=(@tavasz, @nyar, @osz, december, \$januar, febru
ar);
@tomb=(\$hash{elso}, \$hash{masodik});
@fordit[0, 1]=@fordit[1, 0];
# hash
%hash=(janu
ar=>\$honapok[0], febru
ar=>\$honapok[1]);
A fenti peld
ak szinte teljesen megegyeznek az elozo peldakban targyaltakkal.
Nezz
uk meg azonban a negyedik skal
ar peldat. Itt azt lathatjuk, hogy egy skalarnak egyszer
uen egy t
omb
ot adunk ertek
ul. Itt megint, egy az emberi nyelvekben is
megtalalhat
o jelenseget l
atunk: egyes dolgok mas es mas kornyezetben maskepp
viselkednek. Itt, ha u
gy hivatkozunk egy tombre, mint egy skalar valtozora, akkor skalar v
altoz
okent is viselkedik, az erteke pedig a tomb elemeinek szama lesz.
Nezz
uk meg a t
omb
oknel szerepl
o utolso peldat. Itt azt lathatjuk, hogy hogyan
tudjuk egy t
omb ket tetsz
oleges elemet k
ulso valtozo segtsege nelk
ul megcserelni. Ez a pelda is a nyelv rugalmass
agat mutatja, keves nyelv van, amelyben ez
megvalosthat
o, annak ellenere, hogy sok esetben hasznos funkcio.

 ROVIDEN

11.1. PERL-ROL

351

Az ertekadasok vegehez k
ozeled
unk, de meg nem beszelt
unk az ertekadasok
ellentett m
uveleter
ol, mikor fel akarunk szabadtani egy valtozot, mert sz
ukse
g
unk van az altala foglalt mem
ori
ara, vagy egyeb okokbol. Altal
aban, ha rovid,
keves memoriat igenyl
o programot runk, akkor erre a lepesre nincs is sz
ukseg, hiszen a Perl ertelmez
o a program fut
as
anak vegen felszabadtja az osszes valtozot.
Ellenkezo esetekben azonban ket utast
as
all rendelkezes
unkre, ebbol tekints
uk
meg az alapeseteket az els
ore, az undef-re:
undef \$skalar;
undef @tomb;
undef %hash;
A tombok es a hash-ek egyes elemeit is felszabadthatjuk a fenti modszerrel:
undef \$tomb[5];
undef \$hash{hatodik};
Elso ranezese tiszt
anak t
unik a dolog? Vizsgaljuk meg kozelebbrol, hogy mi
is tortent a masodik esetben a hash-nel! Val
ojaban ekkor csak a hatodik index
u
elemhez hozzarendelt v
altoz
o erteket szabadtjuk fel, a hozzarendeles tovabbra is
megmarad, csak eppen a $hashhatodik erteke ezent
ul nem definialt. Ez a mas
programnyelvekben haszn
alatos NULL ertekhez hasonlt. Mit tehet
unk, amennyiben ezt a hozzarendelest is meg szeretnenk sz
untetni? Termeszetesen erre is van
megoldas, erre szolg
al a delete.
delete \$hash{hatodik};
M
uveletek skal
ar v
altoz
okkal
Egy programoz
asi nyelvnek termeszetesen tudnia kell m
uveleteket vegeznie is
az egyes valtoz
okkal, ahogy az eloz
oekben is hivatkoztam mar ra. Erre elso nekifutasra a matematik
aban megszokott m
uveleteket hasznalhatjuk: osszeadas (+),
kivonas (-), szorz
as (*), oszt
as (/), maradekkepzes-modulus (%), hatvanyozas
(**) es a zarojelek. A m
uvelet kiertekelesenel a sorrendet az operatorok precedencia (elsobbrend
usegi) sorrendje hat
arozza meg. A zarojelezes a legmagasabb
szint
u, ezutan a hatv
anyoz
as, majd az oszt
as es a szorzas egy szinten, tovabba az
as k
ovetkezik. Ez megegyezik azzal, ahogy mi is elvegeznenk a
osszeadas es kivon
m
uveletet, ahogy remelhet
oleg matematika
oran megtanultuk. :)
Amennyiben egy olyan v
altoz
ora haszn
aljuk ezeket az operatorokat, melyek
sztring tpus
uak, akkor azok el
oz
oleg automatikusan szamokka alakulnak. Lassunk ezekre par peld
at (a sz
amok helyett hasznalhatunk termeszetesen valtozokat
is):

352

11. FEJEZET

ESZKOZ

OK,

FEJLESZTOI
ISMERTETOK

\$szam=(10+2-6)/3; # \$szam=2
\$szam=10%3; # \$szam=1
\$szam=(1+2)*(3+4); # \$szam=21
\$szam=-3**2; # \$szam=-9
\$szam=10+2; # \$szam=12
\$szam=tiz+2; # \$szam=2
\$szam=6alom+1 # \$szam=7
A fenti peld
akn
al az egyetlen meglepetes talan a negyedik, hatvanyozast tartalmazo pelda, ahol az eredmeny nem a vart 9, hanem -9. Miert ezt az erteket
kaptuk? A v
alasz egyszer
u: mert a hatvanyozas magasabb rend
u m
uvelet, mint
a kivonas es ezert el
osz
or az hajt
odott vegre, s utana a negalas. Az utolso peldak
m
ukodesenel annyit kell megerten
unk, hogy egy szoveg szamma alaktasakor a
felesleges (azaz bet
u) reszeket elhagyja a Perl, es ami megmarad, azzal dolgozik.
A tiz-bol nem marad semmi, gy az erteke, ha eppen szamot adunk hozza, akkor
0, a 6alom-b
ol pedig a 6 marad, ezert kapunk 7-et vegeredmenykent.
A Perl nyelvben lehet
oseg van (a peldaul a C-ben is hasznalhato) autoinkrementalasra (++), autodekrement
al
asra () is. Ez egy valtozo eggyel valo novelesere, vagy cs
okkentesere szolg
al. Az operatort a valtoztatando valtozo ele es moge
is rhatjuk. Ennek akkor van jelent
osege, mikor az erteket elobb fel szeretnenk
hasznalni egy kifejezes reszekent. Ha a valtozo ele rjuk, akkor az ertekadas a kifejezes kiertekelese el
ott, amennyiben moge, akkor a kifejezes kiertekelese utan
hajtodik csak vegre. A k
ovetkez
okben erre lathatunk peldakat:
\$szam1=3;
\$szam1=3;
\$szam1=3;
\$szam1=3;
\$szam1=3;
\$szam1=3;

\$szam1++; # \$szam1=4;
\$szam1--; # \$szam1=2;
\$szam2=\$szam1++; # \$szam1=4;
\$szam2=\$szam1--; # \$szam1=2;
\$szam2=++\$szam1; # \$szam1=4;
\$szam2=--\$szam1; # \$szam1=2;

\$szam2=3
\$szam2=3
\$szam2=4
\$szam2=2

A logikai m
uveletek is a nyelv reszei. Ezekbol ketfajta is van, a sima logikai operatorok, melyeknel a m
uvelet eredmenye igaz, vagy hamis lehet, illetve a
bitenkenti logikai oper
atorok, ahol a logikai m
uvelet az egyes bitekre hajtodik
vegre. Ezek a k
ovetkez
ok:
\$true=1; \$false=0;
\$ertek=\$true && \$false;
\$ertek=\$true || \$false;

 ROVIDEN

11.1. PERL-ROL

353

\$ertek=!\$false;
\$szam=3
\$szam=5
\$szam=5
\$szam=5
\$szam=5

& 1; # \$szam=1
| 2; # \$szam=7
^ 3; # \$szam=6
<< 2; # \$szam=20
>> 2; # \$szam=1

Az elso sorban csak a logikai ertekeket definialtuk. Teljesen helyes akkor lenne,
amennyiben a $false ertekenek u
res sztringet () adnank, mivel a Perl ezt adja
vissza hamis ertek eseten, de peld
ank gy is megallja helyet, mivel egy u
res sztring
erteke 0, ha automatikus konverzi
o hajt
odik vegre es szamma alaktjuk.
a harmaA masodik blokk els
o sora a logikai VAGYot, a masodik a logikai ESt
mutatja be. A harmadik blokkban a bitenkenti
dik pedig a logikai TAGADASt
a masodik a VAGY, a harmam
uveletekre latunk peld
at, az els
o sora az ES,
dik pedig a kiz
ar
o VAGYra (XOR) pelda. A negyedik es az otodik a bitenkenti
gorgetesre, ertelemszer
uen az els
o balra, a m
asodik jobbra gorget.
Sz
ukseg
unk lehet sztring tpus
u v
altoz
ok
osszef
uzesere (angolul konkatenalasnak hvjak, ne ijedj
unk meg, ha valahol ezzel a kifejezessel talalkozunk) is. Mit
tehet
unk ilyenkor? Termeszetesen erre is van megoldas. A sztringekre ketfajta
m
uvelet van defini
alva a Perl-ben: a konkatenalas-osszef
uzes (.) es az ismetles (x,
azaz kis iksz). Tekints
unk meg erre is peld
akat:
\$sztring1=elso;
\$szrting2=program;
\$sztring3=\$sztring1. .\$sztring2; # \$sztring3=elso program
\$sztring4=-+x3.-; # \$sztring4=-+-+-+-
Ha egy valtoz
on saj
at mag
an szeretnenk csak vegrehajtani egy m
uveletet, erre
is lehetoseg van, az egyenl
oseg ele kell rni a m
uveleti jelet:
\$szam+=5; # \$szam=\$szam+5
\$szam-=5; # \$szam=\$szam-5
\$szam*=5; # \$szam=\$szam*5
\$szam/=5; # \$szam=\$szam/5
\$szam%=5; # \$szam=\$szam%5
\$szam**=5; # \$szam=\$szam**5
\$szam.=5; # \$szam=\$szam.5
\$szam x=5; # \$szam=\$szam x 5
\$szam&&=1; # \$szam=\$szam&&5
\$szam||=1; # \$szam=\$szam||5

354

11. FEJEZET

ESZKOZ

OK,

FEJLESZTOI
ISMERTETOK

\$szam&=5; # \$szam=\$szam&5
\$szam|=5; # \$szam=\$szam|5
\$szam^=5; # \$szam=\$szam^5
\$szam<<=3; # \$szam=\$szam<<5
\$szam>>=3; # \$szam=\$szam>>5
A Perl nyelvben lehet
oseg van u
gynevezett tobbszoros ertekadasra. Ekkor az
ertekadas jobb oldal
ara egy m
asik ertekadast runk, vagy m
askeppen es talan egy
kicsit pontosabban megfogalmazva: egy ertekadas bal oldalara tobb valtozot is
rhatunk. Megint m
askepp fogalmazva, egy ertekadast kifejezeskent is hasznalhatunk, az ilyen kifejezesek erteke a jobb oldalon levo ertek lesz. Lassunk erre ket
peldat:
\$szam2=\$szam1=1;
\$szam2=(\$szam1+=5)-3;
Az els
o tal
an a legtipikusabb, sorozatos ertekadas, melyet altalaban programok elejen, inicializ
al
askor haszn
alunk, ahol mind a $szam1, mind a $szam2
valtozo erteke 1 lesz. A m
asodik kifejezes eloszor a belso ertekadast fogja vegrehajtani, melynek eredmenyekeppen a $szam1 valtozo erteke 5-el no, azaz 6 lesz,
majd pedig a 6-b
ol vonunk le 3-at, gy a $szam2 valtozo erteke 3 lesz.
Az alfejezet vegere az
osszehasonltasok maradtak. Ezek hasonltanak a logikai m
uveletekhez, olyan kifejezesek, melyeknek igaz, vagy hamis lehet az er
teke. Altal
aban egy v
altoz
o erteket vizsgaljuk meg segtseg
ukkel (kisebb, mint
4?, u
ulon osszehasonlto operares sztring?, stb.). A sztringekre es a szamokra k
torok vannak, az al
abbi t
abl
azat ezeket foglalja ossze (az elso oszlop a szamokhoz,
a masodik a sztringekhez tartozik):
>- gt - nagyobb, mint
>= - ge - nagyobb, vagy egyenlo
<- lt - kisebb, mint
<= - le - kisebb, vagy egyenlo
== - eq - egyenlo
!= - ne - nem egyenlo
<=>- cmp -
osszehasonl
t
as
A kovetkez
o peld
ak a sz
amokra valo hasznalatukat mutatjak be (sztringekre
ugyanez, egy sztring akkor kisebb egy masiknal, ha az (angol) abc-ben elorebb
van.
print 8>7; # =1,

azaz igaz

 ROVIDEN

11.1. PERL-ROL

print
print
print
print
print
print
print
print
print
print
print
print
print
print

355

7>8; # ="", azaz hamis

8>=7; # =1, azaz igaz
7>=8; # ="", azaz hamis
8<7; # ="", azaz hamis
7<8; # =1, azaz igaz
8<=7; # ="", azaz hamis
7<=8; # =1, azaz igaz
7==7; # =1, azaz igaz
7==8; # ="", azaz hamis
7!=7; # ="", azaz hamis
7!=8; # =1, azaz igaz
7<=>7; # =0, azaz egyenlo
8<=>7; # =1, azaz nagyobb
7<=>8; # =-1, azaz kisebb

Az alfejezetb
ol kimaradt az illeszt
o oper
ator m
ukodese, mivel annak megertesehez a regul
aris kifejezesek ismerete sz
ukseges. A regularis kifejezesek alfejezetben mind a magyar
azata, mind pedig peldak a m
ukodesere megtalalhatoak.
M
uveletek t
omb
okkel, hash-ekkel
A tombok, hash-ek haszn
alat
ahoz is tal
alunk beeptett parancsokat, s bar szemely szerint en hi
anyolok p
ar lehet
oseget (unio, metszet, komplementer), azonban
gy is joval tobb lehet
oseget tartalmaz a nyelv, mint peldaul a C. Nezz
uk vegig
ezeket a parancsokat!
Kivagas, csere (splice)
Mar lathattuk, hogy hogyan tudunk hozzaadni egy tombhoz ertekeket, de meg
nem tudjuk, hogy hogyan lehetne egyszer
uen kicserelni, vagy levagni elemeket.
Erre szolgal a splice parancs. Segtsegevel egy tombbol a megadott pozciotol a
megadott hosszig kiv
agja, vagy ha meg van adva egy lista, akkor kicsereli ra a
tomb elemeit:
@tomb1=splice(@tomb, 4);
@tomb2=splice(@tomb, 4, 2);
@tomb3=splice(@tomb, 4, 2,
ot
odik, hatodik);
Az elso pelda lev
agja a t
omb elemeit az otodik elemtol kezdve. A masodik
pelda ket elemet v
ag le az
ot
odik elemt
ol, a harmadik pelda pedig kiveszi az
ukre berja, hogy otodik es hatodik. Mind
otodik es a hatodik elemet, es a hely
a harom tomb azokat az elemeket fogja tartalmazni, amelyek el lettek tavoltva
a tombbol.
Verem (push, pop)

356

11. FEJEZET

ESZKOZ

OK,

FEJLESZTOI
ISMERTETOK

A verem egy nagyon szelesk

or
uen alkalmazott adatszerkezet, altalaban a megvalostasa t
omb segtsegevel t
ortenik. Roviden lerva a m
ukodeset: hozza lehet
adni es ki lehet venni bel
ole elemeket. Amit utoljara betett
unk, azt tudjuk kivenni
elsore (Last In First Out - LIFO), maskeppen fogalmazva, fordtott sorrendben
kapjuk vissza az elemeket, mint ahogy azokat a szerkezetben elhelyezt
uk.
Az adatszerkezet haszn
alat
ahoz a push es a pop parancsokat vehetj
uk igenybe.
A push egy t
ombh
oz hozz
a ad egy skalart, a pop pedig egy tombbol kivesz egyet
(veglegesen elt
avoltva onnan):
@verem=(1..10);
push(@verem, 11);
push(@verem, 12, 13, 14,1 5);
print pop(@verem);
Sor (shift, unshift)
A verem mellett a m
asik gyakran hasznalt adatstrukt
ura a sor. Ezt is tomb segtsegevel valosthatjuk meg, lenyege, hogy amit elsonek betett
unk, azt vessz
uk ki
elsonek (First In First Out - FIFO). Hasznalatahoz a shift es az unshift eljarasok
allnak rendelkezes
unkre. Az unshift besz
ur elemeket, a shift pedig kivesz:
@sor=(5..10);
unshift(@sor, 4);
unshift(@sor, 1, 2, 3);
print shift(@sor);
Sorrend megv
altoztat
asa (sort, reverse)
Gyakran lehet sz
ukseg
unk egy t
omb elemeinek rendezesere. Erre szolgal a
sort parancs, mely egy rendezett t
ombot ad vissza (tehat nem helyben, magat a
tombot rendezi). A C nyelv qsort algoritmusaval rendez, tehat viszonylag gyors.
Alapesetben ASCII sorrend szerint hajtja vegre a feladatat (tehat nem a szamok
erteke szerint!, ezert a 13 kisebb lesz, mint a 2, mert az 1 az kisebb, mint a 2), de az
o feltetel megv
altoztathato, akar egy k
ulon programresz, szubrutin
osszehasonlt
rhato r
a - gy eleg
osszetett, t
obb szempont szerinti rendezesek valosthatoak
meg egy gyors algoritmus
u rendezes segtsegevel.
@rendezett = sort(@rendezetlen);
@rendezett = sort({lc(\$a) cmp lc(\$b)}, @rendezetlen);
@rendezett = sort({\$a <=> \$b}, @rendezetlen);
Az els
o sor az alapeset, legt
obbszor gy hasznaljuk az eljarast. A masodik
sor mutatja be, hogy hogyan lehet megvaltoztatni a feltetelt, a harmadikban pedig egy peld
at l
atunk arra, hogy hogyan lehet szamokat rendezni. A $a es a $b

 ROVIDEN

11.1. PERL-ROL

357

valtozok tartalmazz
ak a ket o
sszehasonltando erteket, ezeknek nem kell erteket

adnunk. Ertelemszer
uen, ha felcserelj
uk a $a-t es a $b-t, akkor csokkeno sorrendben rendezett t
omb
ot kapunk eredmeny
ul. A masodik es a harmadik peldaban
valojaban egy szubrutin foglal helyet az els
o parameter helyen, ehelyett egy szubrutin nevet is lehet haszn
alni.
Adott tomb eseten, amennyiben sz
ukseg
unk van a sorrend megfordtasara,
akkor a reverse elj
ar
ast haszn
alhatjuk. Ez a parametereu
l megadott tombot fordtott sorrendben adja vissza. Amennyiben rendez
unk es utana lenne sz
ukseg
unk
a fordtott sorrendre, akkor mem
oriahaszn
alati szempontbol inkabb ne ezt hasznaljuk, rendezz
unk eleve fordtott sorrendben (a ket valtozo cserejevel: sort ($b
cmp $a, @rendezetlen) ugyanaz lesz, mint a reverse sort ($a cmp $b, @rendezetlen), csak az ut
obbi tov
abb tart).
@vissza = reverse(@elore);
%hash1 = reverse(%hash2);
Az elso pelda egyertelm
u, megfordtja a t
omb elemeinek sorrendjet. Kerdes viszont, hogy mit csin
al a m
asodik, hiszen nincs igazan ertelme sorrendrol beszelni
a hash-ek eseten (a fordt
o logik
aja szerinti sorrendben tarolodnak a memoriaban)? Az ertekad
askor m
ar bemutattam, hogy egy hash-nek egy tombot is lehet
ertek
ul adni, ekkor p
aronkent ker
ulnek be a hash-be a tomb elemei, az elsok
(paratlan sorsz
am
uak) a hash kulcsai, a m
asodikak (parosak) pedig ezek ertekei
lesznek. Ha megfordtjuk egy hash sorrendjet, akkor u
gy viselkedik, mintha egy
ilyen tombnek a sorrendjet fordtan
ank meg, azaz az ertekek kulccsa valnak es
fordtva. Nagyon hasznos tr
ukk.
M
uveletek a t
omb
osszes elemen (chomp, chop, map, grep)
A tombok minden elemen vegrehajtand
o feladat elvegzese szinten gyakori
feladat k
ulonboz
o programreszek, algoritmusok megvalostasanal. Termeszetesen
szamos modszer letezik, az egyik legkezenfekvobb, hogy valamilyen ciklusszervezesi modszerrel (l
asd kes
obb) vegighaladunk az egyes elemeken. Erre azonban
vannak a Perl-nek eleg
ansabb megold
asai is. Peldaul, mikor egy szoveges allomanybol betoltj
uk a sorokat egy t
ombbe, akkor a sorveg jelek ott maradnak a
sorok - azaz most m
ar a t
omb elemeinek vegen. Ezt a problemat lehet megoldani a
chop eljaras segtsegevel, melynek egyetlen parametere van: a feldolgozando tomb.
Az utastas helyben dolgozik, azaz az eredmenye a megadott tombon jelentkezik
- levagja a sorok utols
o karakteret. Ennek az eljarasnak a biztonsagosabb valtozata a chomp, ez csak akkor v
agja le az utolso elemet, amennyiben az u
jsor
karakter, illetve Windows alatt ha u
jsor karakterparos. Ezt a nyelv fejlodese sor
an vezettek be a felhaszn
alok tapasztalataira ep
ulo egyik javaslat hatasara hiszen tobbek k
oz
ott peld
aul akkor nem m
ukodik a chop, ha a file utolso soranak

358

11. FEJEZET

ESZKOZ

OK,

FEJLESZTOI
ISMERTETOK

vegen mar nincsen u

jsor karakter. A kovetkezo peldak e f
uggvenyek hasznalatat mutatj
ak be (megjegyzend
o, hogy tomb helyett skalar is atadhato ezeknek a
rutinoknak, ilyenkor az adott skal
aron vegzik tevekenyseg
uket):
chop(@sorok); # a "sorok" elemeinek utols
o karakter
et lev
agja
chomp(@sorok); # ez pedig a "biztons
agosabb" v
altozat
Igen, ezek a f
uggvenyek j
ol hasznalhatoak, de mit tegy
unk, ha mi pont a
fordtottjat szeretnenk tenni a dolognak, peldaul hozzaadni egy u
jsort vagy pedig
egy teljesen m
as feladatunk akad? Erre van a map parancs. Ket parametert kell
neki megadni, az els
o egy parancs - amit tenni szeretnenk az egyes elemekkel -, a
parancs eredmenye lesz az adott elem u
j tartalma, a masodik a tomb. Az aktualis
elem $ v
altoz
oba ker
ul bele. Ime p
ar pelda:
@ujtomb=map(".\$_. ", @egytomb);
@ujtomb=map(\$_**2, @egytomb);
@tomb=map(substr(\$_, -1) eq "\n":substr(\$_, 0, -1)?\$_, @tomb);
Mint l
athat
o ez a parancs m
ar nem a tombon magan dolgozik, hanem az
eredmenye egy u
j t
ombbe ker
ul bele. Az elso pelda idezojelbe teszi minden elemet
a tombnek, a m
asodik pedig a t
omb minden elemet negyzetre emeli. Az utolso
pelda gyakorlatilag a chomp megval
ostasa, persze lehetett volna hatekonyabban
is rni, de t
orekedtem az erthet
osegre, hiszen a felteteles utastasokat meg nem
oviden annyit csin
al, hogyha az utolso karaktere az adott elemnek
mutattam be. R
u
jsor, akkor a kerd
ojel el
otti reszt adja vissza, azaz az utolso karakter levagasra
ker
ul, k
ul
onben pedig a kerd
ojel ut
anit, azaz az eredeti erteket.
Ebben a blokkban meg a grep utastas maradt hatra. Segtsegevel kivalogatast
vegezhet
unk, azaz egy
altalunk megadott feltetel segtsegevel megadhatjuk, hogy
a visszaadott t
ombben szerepeljen-e az adott elem, vagy nem.
@haromjegyu=grep(\$_>99 and \$_<1000, @szamok);
@nemmegjegyzes=grep(substr(\$_, 0, 1) ne #, @sorok);
Az els
o pelda a szamok t
ombb
ol visszaadja a haromjegy
u szamokat (felteve,
hogy egesz sz
amokr
ol beszel
unk). A masodik segtsegevel, amennyiben a sorok
tombbe egy
allom
any sorai vannak betoltve, akkor kisz
uri belole azokat, melyek
nem # karakterrel kezd
odnek.
Kulcs megletenek vizsg
alata hash-ben (exists)
A vegere maradtak a hash-ekkel vegezheto m
uveletek. Hash-eket hasznalva,
sz
ukseg
unk lehet arra, hogy megvizsgaljuk, definialva van-e egy adott kulcs a
hash-ben vagy nem? Erre szolg
al az exists operator, ami igaz erteket ad vissza,
ha letezik, s hamisat, ha nem:

 ROVIDEN

11.1. PERL-ROL

359

exists( \$hash{kulcs} ); =, ha nincs, =1, ha van

Hashek kulcsai, ertekei (keys, values)
Tipikus feladat lehet, hogy egy hash minden elemere, vagy minden ertekevel
szeretnenk tenni valamit, erre szolg
alnak a keys es values operatorok. A keys
a hash kulcsait adja vissza egy t
ombben, a values pedig az egyes ertekeket. A
keys-re egy pelda (a values ugyangy m
uk
odik):
print map( \$_."=".\$hash{\$_}."\n", keys %hash );
A pelda kirja a hash elemeit kulcs=ertek formaban, k
ulon sorokban.
Kulcs-ertek p
arok (each)
Amennyiben szeretnenk egy hash elemein vegigfutni es utana hasznalni a tovabbiakban valamire, akkor az each parancsot hasznalhatjuk. Ez egy ketelem
u
listat ad vissza, melyben a soron k
ovetkez
o kulcs es ertek ertekek vannak benne.
Ha a hash elemeinek vegere ert
unk, akkor mindket elem undefined lesz, majd
kezdodik elorol.
(\$kulcs1, \$ertek1)=each(%hash);
(\$kulcs2, \$ertek2)=each(%hash);
(\$kulcs3, \$ertek3)=each(%hash);
Elagazasok
Egy programban legyen az b
armilyen egyszer
u is, nagyon valoszn
u, hogy lehetove kell tenn
unk, hogy bizonyos feltetelek teljes
ulese es nem teljes
ulese eseten
mas es mas tortenjen. Erre szolg
alnak a felteteles utastasok. A felteteles utast
asok legalabb egy feltetelb
ol, s legal
abb egy utastasblokkbol allnak. A feltetel
egy kifejezes lehet, melynek erteke vagy igaz, vagy hamis, az utastasblokk pedig
egy olyan szerkezet mely (
altal
aban) t
obb utastast fog egybe. Az utastasblokkokat kapcsos-z
ar
ojelek k
oze rjuk, s a kapcsos-zarojelek akkor sem hagyhatoak
el, ha egyetlen utast
ast fognak k
ozre (ellenben a Pascal begin-end-jevel, vagy a
C kapcsos-zarojeleivel).
Perl-ben egyetlen lehet
oseg
all rendelkezes
unkre elagazasok hasznalatara, ez
az if-es szerkezet, azonban ezt olyan sokfelekeppen es rugalmasan hasznalhatjuk,
hogy nincs is m
as lehet
osegre sz
ukseg
unk. A legaltalanosabb formaja a kovetkezo:
if (felt
etel1)
{
# ha felt
etel1 igaz
utas
t
asok;

360

11. FEJEZET

ESZKOZ

OK,

FEJLESZTOI
ISMERTETOK

}
elsif (felt
etel2)
{
# ha felt
etel1 nem igaz
es felt
etel2 igaz
utas
t
asok;
}
else
{
# ha egyik felt
etel sem igaz
utas
t
asok;
}
Mind az elsif es az ut
ana k
ovetkez
o blokk, mind az else es az utana kovetkezo
blokk tetszes szerint elhagyhat
o. Elsif blokkbol tobbet is hasznalhatunk. A fenti
program m
uk
odese teh
at a k
ovetkez
o: ha feltetel1 igaz, akkor a hozzatartozo
blokk hajtodik vegre, k
ul
onben ha a feltetel2 igaz, akkor a masodik blokk fut le,
egyebkent pedig az else-hez tartoz
o blokk. Lassunk a hasznalatara peldakat:
if (\$szam<10) { print "0".\$szam } else { print \$szam }
if (\$parancs eq elore)
{
print "\$ertek1 \$ertek2 \$ertek3\n";
}
elsif (\$parancs eq hatra)
{
print "\$ertek3 \$ertek2 \$ertek1\n";
}
elsif (\$parancs eq elso)
{
print "\$ertek1\n";
}
elsif (\$parancs eq utolso)
{
print "\$ertek3\n";
}
elsif (\$parancs eq kozepso)
{
print "\$ertek2\n";
}
else
{
print "Ismeretlen parancs!\n";

 ROVIDEN

11.1. PERL-ROL

361

}
A fenti peldak remelhet
oleg egyertelm
uek. A felteteleknel a m
uveleteknel megismert osszehasonlt
asokat alkalmaztam. Az if szo helyett tovabbi lehetoseg az unless szo hasznalata, amely gyakorlatilag az ellenkezojet fogja tenni az if-nek, akkor
hajtodik vegre az if-hez tartoz
o utast
asblokk, ha a kifejezes nem igaz. Elsunless
utastas nem letezik. A haszn
alata ezenkv
ul teljesen megegyezik az if-evel:
unless (felt
etel1)
{
# ha felt
etel1 nem igaz
utas
t
asok;
}
elsif (felt
etel2)
{
# ha felt
etel1 igaz
es felt
etel2 igaz
utas
t
asok;
}
else
{
# ha felt
etel1 igaz volt, a t
obbi felt
etel nem
utas
t
asok;
}
Amennyiben az utast
asblokkunk csak egy utastasbol all, rendelkezes
unkre
all egy tovabbi lehet
oseg is:
utas
t
as if (felt
etel);
utas
t
as unless (felt
etel);
Ekkor az utast
as csak akkor fog vegrehajtodni, ha a feltetel igaz (if), illetve
hamis (unless). Erre a lehet
osegre p
ar pelda:
print "T
ul nagy sz
am" if (\$szam>9999);
print "Hiba!!!" unless (\$hiba==0);
Az elso u
zenet akkor jelenik meg, hogyha a szam valtozo erteke nagyobb, mint
9999, a masodik pedig akkor, ha a hiba nev
u valtozo erteke nem 0. Termeszetesen ezeknek az utast
asoknak az egym
asba agyazasa, azaz felteteles utastas
hasznalata egy felteteles utastas utast
asblokkjaban minden tovabbi nelk
ul lehetseges.

362

11. FEJEZET

ESZKOZ

OK,

FEJLESZTOI
ISMERTETOK

Ciklusszervezesi lehet
osegek
Gyakran lehet sz
ukseg
unk arra is, hogy a programunk egy reszet tobbszor
vegrehajtsuk, peld
aul amg egy feltetel igaz, vagy amg egy feltetel hamis. Erre
a Perl nyelv sz
amos lehet
oseget biztost. Kepzelj
uk el, hogy mi tennenk, ha ki
kellene rnunk az
osszes negyjegy
u egesz szamot! Biztosan nem rnank le mindet.
A peldakban ennek megold
asi lehet
osegeit fogom bemutatni.
Az egyik legegyszer
ubb ciklusszervezesi lehetoseg a while ciklus. A szintaktikaja a k
ovetkez
o:
while (felt
etel)
{
utas
t
asok;
}
Az utast
asblokk addig ismetl
odik, amg a feltetel igaz (mas oldalol megkozeltve, amg hamiss
a nem v
alik). A pelda (ami a negyjegy
u egeszeket rja ki):
\$szam=1000;
while (\$szam<10000)
{
print \$szam++."\n";
}
A while-hoz hasonl
o ciklusszervezesi lehetoseg
unk az until, ami ugyan
ugy m
ukodik, mint a while, kiveve, hogy a ciklusmagot, azaz az utastasblokkban szereplo utast
asokat addig ismetli, amg feltetel igazza nem valik, azaz ameddig
hamis. Ezzel megoldva a peld
ank a k
ovetkezokeppen alakul:
\$szam=1000;
until (\$szam>9999)
{
print \$szam++."\n";
}
Az if es az unless szerkezetekhez hasonloan mind a while, mind az until szerkezet lehet
oseget ad arra, hogy a feltetelt egy utastas utan rjuk:
\$szam=1000; print \$szam++."\n" while (\$szam<10000);
\$szam=1000; print \$szam++."\n" until (\$szam>9999);

 ROVIDEN

11.1. PERL-ROL

363

A do f
uggveny segtsegevel utast
asblokkot is hasznalhatunk az egyetlen utastas helyett. Igy egyetlen k
ul
onbseg lesz a sima while es until ciklusokhoz kepest:
a ciklusmag akkor is vegre fog hajt
odni egyszer, ha a feltetel nem igaz (while),
illetve hamis (until) (ez az el
oz
o peld
ara is igaz!). Ilyenkor a ciklusmag ele a do
szot kell rnunk. A pelda do-while-al:
\$szam=1000;
do {
print \$szam++."\n";
} while (\$szam<10000);
Illetve do-until segtsegevel:
\$szam=1000;
do {
print \$szam++."\n";
} until (\$szam>9999);
A kovetkezo ciklusszervezesi lehet
oseg
unk a for ciklus. Nagyon rugalmas szerkezet, rendkv
ul szelesk
or
uen felhaszn
alhat
o. A kovetkezokeppen lehet hasznalni:
for (utas
t
as1; felt
etel; utas
t
as2)
{
ciklusmag;
}
Az utastas1 utast
as az egesz ciklus elejen hajtodik vegre, majd vegrehajtodnak az u
gynevezett ciklusmag helyen szereplo utastasok, s utana az utastas2
utastas, majd megint a ciklusmag es megint az utastas2, es gy tovabb, amg a
feltetel igaz, es hamiss
a nem v
alik. Ez gy elsore biztosan bonyolultan hangzik,
l
assuk, hogy hogyan oldhat
o meg a feladatunk ezzel a ciklusszervezesi modszerrel:
for (\$szam=1000; \$szam<10000; \$szam++)
{
print \$szam."\n";
}
Elso alkalommal erteket adunk a szam valtozonak, majd amg nem erj
uk el
a 10000-et, addig kirjuk a szam v
altoz
o erteket es novelj
uk eggyel. A zarojelben
levo reszek tetszes szerint elhagyhat
oak, vagy akar (a feltetel kivetelevel) tobb is
rhato belol
uk, vessz
ovel elv
alasztva:

364

11. FEJEZET

ESZKOZ

OK,

FEJLESZTOI
ISMERTETOK

for (;;) {print "V

egtelen ciklus!";}
for (\$x=0, \$y=1; \$x<10; \$x++, \$y+=2) { print \$x. .\$y."\n";}
A ciklusok haszn
alatakor felmer
ulhet az az igeny, hogy a ciklusmag kozepen
valamely feltetel eseten ki szeretnenk lepni a ciklusmagbol. Erre haromfajta lehetoseg
unk van, a next, a last es a redo utastas. A next segtsegevel az utastasblokk
vegere ugorhatunk, a redo segtsegevel az elejere (gy ugyanazokkal az ertekekkel
megegyszer vegrehajt
odik a ciklusmag), a last pedig befejezi a ciklus vegrehajtasat es kilep bel
ole. A k
ovetkez
o peld
ak mutatjak be ezeknek az utastasoknak a
hasznalat
at:
while (\$line=EgyUjSor)
{
if (\$line eq kil
ep) { last }
if (\$line eq
udv) { print "Hello!\n"; next }
if (\$line eq hello) { \$line=
udv; redo }
print "Nem
ertem.\n";
}
A ciklus addig ismetl
odik, mg tud u
j sort beolvasni. Ha beolvasott egy sort,
akkor a tartalma szerint a k
ovetkez
ok tortenhetnek: kilep eseten kilep a ciklusbol,
udv es hello eseten visszar egy Hello!-t, a tobbi esetben pedig azt rja ki,
hogy Nem ertem.. A Hello! kir
asa utan nem rodik ki a Nem ertem., mivel a
next utastast haszn
altuk, az
udv pedig megvaltoztatja a line valtozo erteket es
a redo-val u
jra feldolgoztatja azt, ezert kapjuk a Hello! u
zenetet.
E resz vegere a rendkv
ul j
ol hasznalhato foreach utastas maradt. Ez veszi egy
tomb osszes elemet es mindegyikhez vegrehajtja a hozza tartozo utastasblokkot.
Egy pelda a haszn
alat
ara:
asodik,sat
obbi,utols
o);
@tomb=(elso,m
\$i=1;
foreach (@tomb)
{
print "A \$i. elem: \$_\n"; \$i++;
}
Mint l
athat
o, az aktu
alis elem az valtozoban all rendelkezes
unkre. Ezt mar
hasznaltuk kor
abban (grep-nel, map-nel) es rejtett valtozonak hvjuk. A fenti ciklusszervezesi m
odszerekkel rendkv
ul valtozatos es elegansan hasznalhato ciklusszervezesi eszk
oz
okh
oz juttat minket a Perl, melyek keves nyelvben hasznalhatoak
ilyen kenyelmesen es v
altozatosan.

 ROVIDEN

11.1. PERL-ROL

365

Metodusok (Elj
ar
asok es f
uggvenyek)
Mint minden m
as fejlett nyelv, a Perl is biztost lehetoseget a gyakran hasznalt programreszek
alland
o ismetelgetese helyett metodusok hasznalatara, azonban nem tesz k
ul
onbseget az eljar
asok, illetve f
uggvenyek kozott (eljaras, amit
meghvunk, de nem ter vissza ertekkel - ilyen a print -, f
uggveny, amit meghvunk,
es visszater egy ertekkel - ilyen a szinusz-t megvalosto sin). Mindket metodustpus deklaraci
oja megegyezik, s az, hogy egy metodust mire hasznalunk, csakis
tol
unk f
ugg. Egy peld
an kereszt
ul megpr
obalom bemutatni, hogy mit nyer
unk
akkor, ha metodusokat haszn
alunk:
\$szam=1;
print "A sz
am
\$szam=5;
print "A sz
am
\$szam=8;
print "A sz
am
\$szam=9;
print "A sz
am

ert

eke: \$szam. Eggyel kisebb: ".\$szam-1."\n";

ert

eke: \$szam. Eggyel kisebb: ".\$szam-1."\n";

ert

eke: \$szam. Eggyel kisebb: ".\$szam-1."\n";

ert

eke: \$szam. Eggyel kisebb: ".\$szam-1."\n";

Ezt a kovetkez
okre tudjuk leegyszer
usteni:
\$szam=1;
\$szam=5;
\$szam=8;
\$szam=9;

kiir();
kiir();
kiir();
kiir();

sub kiir
{
print "A sz
am
ert
eke: \$szam. Eggyel kisebb: ".\$szam-1."\n";
}
Ez azon az el
ony
on kv
ul, hogy nem kell 4-szer berni a kiro sort, azzal az
elonnyel is jar, hogy ha a kes
obbiekben m
odostani kell a programot, hogy az
eggyel nagyobb sz
amokat rja ki, akkor nem negy helyen kell azt megtenn
unk.
Amennyiben elkepzelj
uk, hogy 20-30 soros az ismetlendo resz (ennel sokkal-sokkal
hosszabb megold
asok is vannak), meg erthetobb lesz a problema.
De nezz
uk vegig, hogy mit is csin
al a fenti program, mit is jelentenek az egyes
sorai. A kiir() utast
asok hat
as
ara a program atugrik a sub reszhez, vegrehajtja
az ott lertakat, majd annak vegen visszaugrik oda, ahol volt. A sub szo azt
jelenti, hogy egy met
odust (szubrutint) szeretnenk most lerni, majd kapcsos zarojelek kozott a tartalma j
on.

366

11. FEJEZET

ESZKOZ

OK,

FEJLESZTOI
ISMERTETOK

Mint l
athat
o volt, az elj
ar
asunk a szam erteket hasznalja. Felmer
ulhet benn
unk a kerdes, hogy nem lehetne-e meg egyszer
ubben megoldani a problemankat?
Termeszetesen lehet, parameter
atad
assal. Ilyen parameteratadast hasznalunk akkor is, mikor lerjuk, hogy sin(30). Ekkor felsoroljuk a metodus neve utan, hogy
milyen v
altozokat, konstansokat szeretnenk atadni a szamara, majd ezeket a metoduson bel
ul haszn
alni fogjuk tudni. Nezz
uk, ezt hogyan lehet megoldani:
kiir(1);
kiir(5);
kiir(8);
kiir(9);
sub kiir
{
(\$szam)=@_;
print "A sz
am
ert
eke: \$szam. Eggyel kisebb: ".\$szam-1."\n";
}
A valtozas annyi, hogy elj
ar
asunk kibov
ult egy sorral, ahol is a szam valu tombbe (@ )
tozonak erteket adunk. Az elj
ar
asnak atadott valtozok az nev
ker
ulnek bele (m
ar megint egy rejtett valtozo), s abbol vessz
uk ki oket ebben a
sorban.
Bovts
uk tov
abb tud
asunkat a f
uggvenyekkel, azaz az olyan metodusokkal,
ahol egy erteket kapunk vissza. Ime egy pelda ennek megvalostasara:
print kob(4);
print kob(3);
sub kob
{
return \$[0]**3;
}
A peld
aban a k
obre emel
o f
uggvenyt valostottuk meg. A f
uggveny visszateresi
erteket a return utast
as segtsegevel hatarozhatjuk meg, az eljaras egyszer
uen
veszi az els
o parametert (az t
omb elso eleme: $ [0]), es visszaadja annak a
kobet. A f
uggveny visszateresi erteke ha nem adunk meg return-nel semmit,
akkor az utols
o kifejezes erteket veszi fel, azaz rhattuk volna a kovetkezoket is a
f
uggveny
unkben:
sub kob

 ROVIDEN

11.1. PERL-ROL

367

{
\$[0]**3;
}
Hogyan oldhatjuk meg, ha t
obb parametert szeretnenk visszaadni? Ketfele
modszerrel. Az egyik, amely tal
an mag
at
ol ertetodik: a visszateresi ertek
unk legyen egy tomb, melynek elemei az
altalunk visszaadando ertekek:
@tomb=paratlanszamok(5,9);
sub paratlanszamok
{
(\$szam1,\$szam2)=@_;
for(\$szam1++ if (\$szam1%2==0); \$szam1<\$szam2; \$szam1+=2)
{
push(@ret,\$szam1);
}
return @ret;
}
A f
uggveny a p
aratlan sz
amokat adja vissza a ket parameter kozott (parameterkent egesz szamokat kell megadni, hogy helyesen m
ukodjon a f
uggveny). A ret
tombbe ker
ulnek bele a sz
amok, s ahogy az elobb is, itt is a return paranccsal
ter
unk vissza a f
uggveny vegen.
A masik megold
as a cm szerint
atadott parameterek hasznalataval tortenik.
Perlben is ketfelekeppen haszn
alhatjuk a parametereket, az egyik, mikor letrehozunk egy u
j valtoz
ot es azt haszn
aljuk, m
odostjuk (ahogy a kobos pelda kivetelevel eddig tett
uk). Ez az ertek szerinti
atadas megfeleloje. A masik modszer,
mikor az tomb elemeire k
ozvetlen
ul hivatkozunk, ha megvaltoztatjuk ezek erteket, akkor a k
uls
o v
altoz
o erteke is m
odosul (tehat Perlben valojaban csak
cm szerinti atad
as t
ortenik). L
assunk erre is egy peldat:
@tomb=(4,7,2,8,2,4,7,9);
rendez(@tomb);
print "A t
omb elemei: ".join(,,@tomb)."\n";
sub rendez
{
@_= sort({lc(\$a) cmp lc(\$b)}, @_);
}

368

11. FEJEZET

ESZKOZ

OK,

FEJLESZTOI
ISMERTETOK

Regul
aris kifejezesek
A regul
aris kifejezesek a Perl egyik erossege (de nem sajatja, mar tobb nyelv
kiegesztesekent is megjelent regul
aris kifejezesek hasznalatat lehetove tevo modul), mar a nyelv m
asodik verzi
oj
at
ol a nyelv reszet kepezik (viszont az, hogy bele
van eptve a nyelvbe, az ismertebb nyelveknel egyikenel sem fordul elo). Segtseg
ukkel t
obbsoros k
odreszleteket helyettesthet
unk egyetlen kifejezessel, es sok
esetben j
oval eleg
ansabban oldhatjuk meg problemainkat, mint hasznalatuk nelk
ul. Ebben a reszben csak egy r
ovid zeltot probalok ny
ujtani arrol, hogy mire
hasznalhat
oak, s milyen lehet
osegek rejlenek benn
uk, a regularis kifejezesekkel
kapcsolatos temak
or oly nagy, hogy mar tobb konyv is sz
uletett, mely csak ezzel
foglalkozik.
Mi is val
ojaban egy regul
aris kifejezes? Elso ranezesre jelek osszevisszasaga
(masodik r
anezesre is), azonban ha jobban megszemlelj
uk, akkor egy nagyon jol
hasznalhat
o eszk
oz. R
oviden arr
ol sz
ol, hogy egy sztringben szeretnenk egy reszletet keresni. A gy
okerei valahol a joker karaktereknel vannak, a legismertebb
ilyen joker karakterek a * es a ?, mikor DOS (vagy akar Windows, UNIX) alatt
ezeket a jeleket haszn
aljuk, akkor * eseten barmennyi es barmilyen, ? eseten pedig
egy barmilyen karaktert ert
unk alatta. Peldaval illusztralva a *.txt alatt az osszes
.txt kiterjesztes
u
allom
anyt ertj
uk, hell?.txt alatt pedig peldaul a hello.txt-t, a
hella.txt-t, stb. - a ? helyen b
armely karakter szerepelhet.
A legegyszer
ubben tal
an egy peldaval lehet ravilagtani a regularis kifejezesek m
ukodesere. Kezdj
uk az illeszt
o operatorral, melyet a skalar m
uveleteknel
kihagytunk! A feladat nagyon egyszer
u egy tombbol kivalogatjuk azokat az elemeket, melyek tartalmazz
ak az egy szoreszletet, azaz itt a regularis kifejezes
unk
az egy reszletre fog r
akeresni:
@tomb=(teljes, egyetem, begy, lehet, stb);
foreach(@tomb)
{
if (/egy/)
{
print "A(z) \$_ sz
o tartalmazza az egy r
eszletet\n";
}
}
A hangs
uly az if feltetelen van. A /-ek koze egy regularis kifejezes van rva,
ez ker
ul illesztesre, s amennyiben benne van az adott valtozoban, akkor igaz az
erteke, ha nincs, hamis. Az aktu
alis v
altozo, ha nem adjuk meg, akkor a $ rejtett
valtozo. Megadni a k
ovetkez
okeppen tudtuk volna:
@tomb=(teljes,egyetem,begy,lehet,beetet,stb);

 ROVIDEN

11.1. PERL-ROL

369

foreach(@tomb)
{
if (\$_=~/egy/)
{
print "A(z) \$_ sz
o tartalmazza az egy r
eszletet\n";
}
}
Ez gy nagyon egyszer
unek t
unik, ezert kezdj
uk el bonyoltani. A feladat legyen
az, hogy valasszuk ki azokat a szavakat, amelyekben legalabb ketto e bet
u van.
Ezt a kovetkez
okeppen tudjuk megtenni:
@tomb=(teljes, egyetem, begy, lehet, beetet, stb);
foreach(@tomb)
{
if (/e.*e/)
{
print "A(z) \$_ sz
o legal
abb k
et e betut tartalmaz\n";
}
}
Az altalunk alkalmazott tr
ukk az volt, hogy egy e, barmilyen karakterek, e
reszletre kerest
unk r
a. Ha volt ilyen, akkor ket e bet
u van a szoban. A kifejezesben (a / jelek k
oz
ott) a . egy b
armilyen (kiveve a soremeles) karaktert jelol,
a * pedig azt, hogy az el
oz
o karakterb
ol b
armennyi (0 vagy tobb) lehet, azaz
pontosan azt jelenti, ami nek
unk is kellett. Ha azokra a szavakra szeretnenk rakeresni, melyek egy e-t, egy b
armilyen karaktert es egy masik e-t tartalmaznak,
akkor egyszer
uen el kell hagynunk a *-ot .
Megismert
unk teh
at ket joker karaktert a regularis kifejezesek vilagabol,
most nezz
unk egy t
abl
azatot a tov
abbiakr
ol:
.
*
+
?
^
$

b
armely karakter
0, vagy t
obb az elozo karakterbol
1, vagy t
obb az elozo karakterbol
0, vagy 1 az elozo karakterbol
sor (sztring) eleje
sor (sztring) v
ege

Ha a fenti karakterekre szeretnenk r

akeresni, akkor hasznalhatjuk a -t, rjuk
a karakter ele! Vegy
unk egy bonyolultabb peldat, a fentiek szemleltetesere:

370

11. FEJEZET

ESZKOZ

OK,

FEJLESZTOI
ISMERTETOK

foreach (@emailcimek)
{
if (/^.+\@.+\....?\$/)
{
print "A(z) \$_ c
m szab
alyos e-mail c
mnek tunik\n";
}
}
A fenti k
odreszletben egy e-mail cmet ellenorizt
unk le, azzal a megkotessel,
hogy azt vesz
unk szab
alyos e-mail cmnek, amiben van egy @, utana valahol egy
pont majd ket vagy h
arom karakter a vegen. A fentiek jelentese rendre: a sztring
eleje (), egy vagy t
obb b
armilyen karakter (.+) egy @ (), egy vagy tobb barmilyen
karakter (@ ), egy pont (\.), kett
o vagy harom barmilyen karakter (??), sztring
vege. Hany sor kellene a regul
aris kifejezesek hasznalata nelk
ul, hogy megoldjuk
ezt a problem
at?
Vezess
unk be ket u
jdons
agot, melyek egy kicsit jobba, illetve egyszer
ubbe
teszik a kifejezes
unket:
foreach (@emailcimek)
{
if (/^[a-z]+\@[a-z.]+\..{2,3}\$/)
{
print "A(z) \$_ c
m szab
alyos e-mail c
mnek tunik\n";
}
}
Az u
jdons
ag a sz
ogletes es a kapcsos zarojelek hasznalata. A pelda kedveert
most csak az angol kisbet
uket tartalmazo e-mail cmeket fogadjuk el. A kapcsos
zarojelek k
oz
ott karaktereket kell megadnunk es ezen karakterek lehetoseget jelolik. Lehet r
ovidteni is, a - jellel elvalasztva egy tartomanyt adhatunk meg. A
[a-z] teh
at az jelenti, hogy egy kis angol bet
u. A [a-z.] pedig ertelemszer
uen,
hogy egy kis angol bet
u, vagy egy pont. A kapcsos zarojel az elozo karakterre hivatkozik, egy tartom
anyt (mint a fenti peldaban), vagy egy szamot adhatunk meg
benne, mely azt mondja meg, hogy az elozo karakterbol mennyinek kell lennie.
Vegezet
ul, miel
ott r
aternenk a m
uveletekre, meg a kovetkezo tablazattal a
rendelkezes
unkre
all
o makr
okat szeretnem bemutatni, melyek segtsegevel tobb
esetben r
ovidthet
unk:
\d - sz
amjegy
\D - nem-sz
amjegy
\w - sz
o

 ROVIDEN

11.1. PERL-ROL

371

\W - nem-sz
o
\s - elv
alaszt
o karakter (sz
ok
oz,
ujsor, tabul
ator)
\S - nem-elv
alaszt
o karakter
Eddig tehat az illeszt
o oper
atorral ismerkedt
unk meg, azonban a Perl-ben nem
csak ez az eszk
oz van, ahol regul
aris kifejezeseket hasznalhatunk. Kovetkezonek
ismerkedj
unk meg a helyettest
o oper
atorral, melynek segtsegevel a sztring
unk
egyes reszeit tudjuk lecserelni az
altalunk megadottakra.
Vegy
unk egy egyszer
u peld
at, val
ostsunk meg egy a chomp parancshoz hasonlo helyettest
o oper
atort:
\$line="Ez egy sor\n\r";
\$line=~s/[\r\n]//g;
Mint latjuk a szintakszisa hasonlt az illeszto operatorhoz, azzal a k
ulonbseggel, hogy meg egy / ker
ul a vegere. A g bet
u egy parameter, azt adja meg,
hogy globalisan kell vegrehajtani a cseret, azaz ha tobb elofordulast talal, akkor
mindet cserelje le. Enelk
ul csak az els
o el
ofordulast cserelnenk le. Nezz
uk meg
veg
ul, hogy mit csin
al a k
odreszlet: az
osszes return es newline karaktert kitorli
(lecsereli a ket / k
oz
otti reszre, azaz eset
unkben egy u
res sztringre). Ezzel az
utastassal tehat a regul
aris kifejezes
unkre illo sztringreszleteket tudjuk lecserelni
az altalunk megadottra.
Tal
an ez a ket parancs az, melyeket a legtobbet hasznalhatunk a regularis
kifejezeseknel. Ezeken kv
ul a Perl meg tartalmaz parat, tovabba rengeteg tr
ukkot vihet
unk vegbe vel
uk. Tov
abbi ismerkedeshez a minden Perl disztrib
ucioban
benne talalhato regul
aris kifejezeseket bemutato tutorial-t javaslom.
Szoveges allom
anykezeles, input/output
Szoveges allom
anyok kezelese Perl nyelvben is a megszokott open es close
eljarasokkal van megval
ostva. Az egyik k
ulonbseg, hogy a megnyitott allomanyokhoz rendelt
allom
anyazonost
okra a Perl egy k
ulon valtozotpust hasznal
(melyet nem emltettem meg a kor
abbiakban az egyszer
ubb erthetoseg miatt).
A kovetkezo programreszlet megnyit egy sz
oveges allomanyt, es kirja a sorait a
kepernyore:
open(FILEID,<proba.txt);
print <FILEID>;
close(FILEID);
Az elso sorban a FILEID nev
u
allom
anyazonostohoz rendelj
uk hozza az allomany megnyit
as
aval mag
at az
allom
anyt (egy allomany tobb azonostohoz is

372

11. FEJEZET

ESZKOZ

OK,

FEJLESZTOI
ISMERTETOK

hozzarendelhet
o). A kes
obbiekben ezzel az azonostoval tudunk a megnyitott allomanyra hivatkozni. Az open m
asodik parametere az allomanynev, melyben a
UNIX k
ornyezetben megszokott kisebb-nagyobb jeleket hasznalhatjuk a megnyitasi mod meghat
aroz
as
ara. Peld
ankban olvasasra nyitjuk meg az allomanyt, ha
a > jelet haszn
aljuk, akkor r
asra nyitodik meg, s a tartalma egybol elvesz, ha
pedig a jeleket haszn
aln
ank, akkor hozzaf
uzesre nylna meg az allomany. Az
utolso sorban megsz
untetj
uk a hozz
arendelest (nem sz
ukseges, de illik megsz
untetni, kilepeskor a Perl bez
arja a nyitva maradt allomanyokat).
A m
asodik sorban ker
ul beolvas
asra es kiratasra az allomany tartalma. A
kisebb-nagyobb jelek k
oze tett
allom
any-azonosto szolgal egy sor beolvasasara.
Ha tombkent van kezelve, akkor az
allomany osszes sorat tartalmazza, ha skalarkent, akkor mindig csak a k
ovetkezot. Peldankban azert ker
ul kirasa a teljes
allomany, mert a print utast
asnak meg lehet adni egy tomb valtozot, s ilyenkor osszef
uzve megjelenti az elemeit. Egy $sor=<FILEID> tehat egy sort, mg
egy @sorok=<FILEID> a teljes
allomanyt, soronkent a tomb egyes elemeihez
rendelve t
olti be.
Az allom
anyba val
o r
ast a k
ovetkezokeppen valosthatjuk meg Perl-ben (az
allomany azonost
oj
at - vessz
o nelk
ul! - kell a print utan rni):
print FILEID "Hello World!";
A Perl nyelvben leteznek a standard kimenetre, bemenetre es hibakimenetre
beeptett
allom
anyazonost
ok. Ezek rendre STDOUT, STDIN es STDERR.
Ezek haszn
alata teljesen megegyezik a tobbi allomanyazonostoeval:
print STDERR "Hello World!";
\$sor=<STDIN>;
Az ut
obbi pelda teh
at egy sort fog beolvasni a standard bemenetrol, ami
alapertelmezeskent a billenty
uzet, de ha perl programnev <egyallomany modon
hvjuk meg a programunkat, akkor az egyallomany tartalma lesz.

Osszefoglal
as
Mint l
athattuk, a Perl nyelv nagyon sok olyan egyedi beeptett tulajdonsaggal
rendelkezik, melyet szelesk
or
uen lehet felhasznalni, s mellyel keves nyelv b
uszkelkedhet. Az el
oz
oek azonban csak egyszer
u ismerkedest biztostottak a nyelv lehetosegeivel, kor
antsem lett bemutatva minden, amit a magaval a nyelvvel, illetve
a kiegeszteseivel megval
osthatunk.
Tovabbi ismerkedeshez a http://www.perl.org.hu/ cmen talalhato linkeket
ajanlom, melyek k
oz
ul sz
amos sznvonalas m
u segthet a tovabbi ismerkedesben.

12. fejezet

Tippek
es tru
ok
kk

13. fejezet

Az UHU-Linux
altal
t
amogatott tanulm
anyok

14. fejezet

Fu
ek
ggel
14.1.

Az UHU-Linux frisst
ese

Az UHU-Linux teleptes ut
an tartalmazza azokat a bejegyzeseket a
/etc/apt/sources.list
allom
anyban, amely az interneten kereszt
uli frisstest
lehetove teszi:
deb cdrom:[UHU Linux CD1]/ /
deb ftp://ftp.uhulinux.hu/pub/uhu/1.0-rc2 ./
deb ftp://ftp.uhulinux.hu/pub/uhu/packages-update ./
#deb ftp://ftp.linuxforum.hu/uhulinux/1.0_RC2.1 ./
#deb http://krix.uhulinux.hu/uhu_rc2/ ./
UHU-Linuxunk frisstese erdekeben root-kent a kovetkezo parancsokat kell

kiadnunk:
apt-get update
apt-get upgrade
a fenti parancsok vegrehajt
asa k
ozben a friss
ulo csomagok a
/var/cache/apt/archives/ k
onyvt
ar al
a toltodnek le, amiatt itt nem art
ha van elegend
o hely.
A frisstes vegen a csomagok ott maradnak. Ez hasznos is lehet, amennyiben
t
obb gepen is szeretnenk vegrehajtani a m
uveletet.

378

14.2.

14. FEJEZET

FUGGEL
EK

A grub ut
olagos telept
ese

Elofordulhat, hogy sz
amt
ogep
unkon talalhato az elso partciok kozott peldaul egy Windows, es m
og
otte az UHU-Linux. A Windows-os manipulaciok nem
ritkan azzal j
arnak, hogy a sz
am
ara ismeretlennek telt betoltes vezerlot (a bootmanagert) minden k
ul
on
osebb figyelmeztetes nelk
ul megsemmisti. Ilyen esetekben hasznos, ha ismerj
uk a m
odszert, mikent kell u
jraeleszten
unk a GRUB-ot.
Indtsuk u
jra rendszer
unket u
gy, hogy az az UHU-Linux telepto CD-rol induljon. A bejelentkezest k
ovet
oen rjuk be, hogy uhudebug, majd az Enter meg
nyomasaval folytassuk a teleptest.
Az UHU-Licenc elfogad
asa kepernyonel lepj
unk at konzolos u
zemmodba a
Ctrl+Alt+F1 billenty
uk egy
uttes megnyomasaval, majd gepelj
uk be:

mount /dev/hdaxx /mnt

Az hda-t k
ovet
o xx annak a partcionak a szama, ahol az UHU-Linux talalhato. Ezt k
ovet
oen a k
ovetkez
o parancsokat kell kiadnunk:
mount --bind /dev /mnt/dev
mount --bind /proc /mnt/proc
chroot /mnt
grub-install "(hd0)"
A hd0 abban az esetben helyes, ha az elso meghajtonk indto rekordjaba (MBR

- Make Boot Record) akarjuk telepteni. Ertelemszer

uen ha mashova szeretnenk
tenni, akkor annak a partci
onak a nevet (pl.: hda1, hda2, . . . ), vagy a merevlemez
nevet (pl.: hdb0, hdc0, . . . ) kell megadnunk.
Ezzel a folyamat vegere ert
unk, a rendszer u
jraindtas utan a GRUB-al fog
indulni.

14.3.

Az UHU-Linux elt
avolt
asa

Talan az egyik legh

al
atlanabb feladat egy Linux felhasznalo szamara, ha arrol
kell rnia, hogy mikent lehet kedvenc operacios rendszeretol megszabadtani a
szamtogepet. Viszont re
alisan gondolkodva be kell latnunk, hogy nem nyerheti
meg mindenki tetszeset a Linux, es ezert szeretne visszaterni az eddig megszokott
szamtogepes k
ornyezetebe, vagy esetleg egy masik Linuxot szeretne kiprobalni.


ITASA

14.3. AZ UHU-LINUX ELTAVOL

379

Az UHU-Linux elt
avolt
asa Linux segts
eg
evel
Abban az esetben, amikor a m
ar meglev
o UHU-Linuxra szeretnenk masik Linuxot telepteni, nem kell k
ul
on el
okesz
uleteket tenn
unk, csupan a teleptendo
Linux u
tmutat
asait kell k
ovetn
unk, es a m
ar meglevo linuxos partciora kell telepten
unk a rendszert. A rendszerindt
ot, ami az UHU-Linuxban Grub nevre
hallgat, nem kell k
ul
on elt
avoltani, mivel az u
j rendszer ezt automatikusan megteszi. Ilyen ertelemben nem tesz
unk k
ul
onbseget a k
ulonbozo boot manager-ek
kozott, tehat a Lilo (LInux LOader) es a Grub is fel
ul tudja rni az MBR rekordot.

Az UHU-Linux elt
avolt
asa UHU-Linux segts
eg
evel
Ez a cm tal
an mosolyra fakaszt
o, de el
ofordulhat, hogy az UHU-Linuxot eppen az UHU-Linux segtsegevel akarjuk elt
avoltani, mert peldaul egy u
res partciora, vagy merevlemezre van sz
ukseg
unk.
Helyezz
uk be az UHU-Linux telept
o CD-t a meghajtoba, majd indtsuk u
jra
a gepet u
gy, hogy az a CD-r
ol induljon. A bejelentkezest kovetoen rjuk be az
uhudebug szot, majd nyomjuk meg az Enter billenty
ut. Az UHU-Licenc bejelentkezesekkor valtsunk
at konzolos u
odba a Ctrl+Alt+F1 billenty
ukombinacio
zemm
megnyomasaval. A root:\~\# felirat m
oge gepelj
uk be a cfdisk parancsot.

A program magyar nyelv

u, gy eltekint
unk annak reszletes ismertetesetol.
A legfontosabb lepesek:

380

14. FEJEZET

FUGGEL
EK

t
or
olj
uk a Linux partci
okat, vagy a Tpust valasztva valtoztassunk a

fajlrendszeren.
a Kir
as-r
ol ne feledkezz
unk meg kilepes elott.

lepj
unk ki a programb
ol.

Miutan sikeresen leromboltuk a Linuxot, mar csak a Grub rendszerbetoltot

kell eltavoltanunk.

Az UHU-Linux elt
avolt
asa DOS, Windows k
ornyezetben
Keszts
unk egy indt
olemezt azzal a rendszerrel, amit a jovoben hasznalni
szeretnenk, vagy ami m
ar am
ugy is megtalalhato a gepen.
Peldaul Windows 98 melle teleptett
uk az UHU-Linuxot, es szeretnenk ha
csak a Windows 98 maradna meg.
Errol a rendszerlemezr
ol indtsuk a gepet, majd indtsuk el az fdisk programot. Tor
ulj
uk vele a nem dos partciokat, majd hozzunk letre a helyen egy

u
j partci
ot, vagy partci
okat, majd a folyamat vegen, meg az u
jraindtas elott,
adjuk ki az fdisk /mbr parancsot.
A Grub elt
avolt
asa
DOS, Win9x, ME Az el
oz
oekben mar emltett Biztonsagi rendszerlemezrol
(Rescue disc) indtva a rendszert, adjuk ki a kovetkezo parancsot:
fdisk /mbr
OS/2 Egy OS/2 rendszerlemez segtsegevel adjuk ki, a kovetkezo parancsot:
fdisk /newmbr
NT, 2000, XP Indtsuk el a rendszert az XP telepto CD-rol, es az R billenty
u lenyomas
aval csalogassuk el
o a Recovery Console-t. Ott valasszuk ki a
Windows XP installation-t, majd a rendszergazda jelszo megadasa utan
adjuk ki a
fixmbr
parancsot. meger
osteskent v
alaszoljunk az Y billenty
uvel. Lepj
unk ki az
exit parancs megad
as
aval.

14.4.

Az UHU-Linux t
amogat
asa

14.5.

Regisztr
aci
os adatlap

14.6.

Jegyzetek