Arany J.

Szondi kt aprdja:
-1856-ban rta.
Szondi Gyrgy figurja mr a reformkori balladars gyakori tmja volt,
alakjhoz tbbnyire az nfelldozs, a hsiessg, a hazaszeretet kapcsoldott.
A Szondi kt aprdja arra a krdsre keresi a vlaszt, hogy a hsi tetteket s a
tragikus elbukst kvet mindennapokban milyen, erklcsileg kvethet
magatartslehetsgei vannak a tllknek, kztk a kzssghez tartoz
kltknek.
Az elbeszl pontosan megjelli a balladai cselekmny kezdetnek idejt, utal
az elzmnyekre, s 3 trbeli pontra irnytja a figyelmet. A vrrom s Szondi
srja egymssal szemkzti magaslaton helyezkedik el, mg a 3. tr, a vlgy lent
helyezkedik el, itt tallhat a trkk tbora.
A 3 trbeli ponthoz 2 idsk kapcsoldik, Drgely romjhoz a mlt, a
hegyoromhoz s a vlgyhz a jelen.
A vers Drgely 1552-es trk ostromt mutatja be.
1-2. vsz.: a hrom helyszn bemutatsa: vr, sr, vlgy. A 3. versszaktl kezdve a
narrtor elhallgat, a szereplknek adja t a szt. Ezutn a kt versszak utn vgig
drmai prbeszd van a drmban.
A 3-4. vsz Ali s szolgja prbeszde, az 5. vsztl a pratlan strfk az aprdok
nekei, a prosak pedig a trk kldtt beszde. Az 5. vsz elejn lv 3 pont azt
jelzi, hogy az aprdok rgta siratjk Szondit.
Kt klnbz erklcsi vilg, kt egymsnak ellentmond lelklet s rtkrend
ll egymssal szemben. Az aprdok neke bemutatja a dicssges mltat, Szondi
dicssgt. Ali szolgja viszont a jelenrl beszl.
A szolga kzbevgsai jelenetekre tagoljk a trtnetet:
- Mrton pap kvetsge
- Szondi vlasza
- Ali ostromparancsa
1

- Szondi kszldse az ostromra, gondoskods aprdjairl

- ostrom alatti hsiessge s vitzsge, majd dics halla
Az aprdok kitartsa pldzza, hogy nem az szmt, ami volt, hanem az, hogy
emlkezznk a rgi hskre, az aprdok viszik tovbb a hsiessget.
A Szondi hallt elad aprdok nyelve stlusban a XVI. szzadi magyar
kltszetet, illetve Herder Cid-romncait kveti, mg a trk szolga modora a
XVI. szzadi trk-perzsa kltszetet imitlja.
Sok trk sz tallhat a versben. Idmrtkes a verselse. Maga a versforma,
mint a kltemny egsze is, zaklatott menet, nyugtalantan vltakoz ritmus.