Matematikai alapok s

valsznsgszmts
Valsznsgi eloszlsok
Binomilis eloszls

Bevezets
A tudomnyos letben megfigyelseket tesznk, ksrleteket vgznk. Ezek
tbbfle klnbz eredmnyre vezethetnek, s a konkrt eredmny a
vletlenen is mlik.
Pldul, ha az iskolai vgzettsget vizsgljuk, akkor egy szemly
kivlasztsa az ksrlet, amelynek eredmnye a vltoz valamely rtke.
A megfigyelsi egysg kivlasztsa jellemzen vletlenszeren trtnik, gy
a vltoz bekvetkez rtke is vletlenszer, ezrt a statisztikai vltozkat
vletlen vltozknak is nevezzk.

Bevezets

Egy statisztikai (vletlen) vltoz akkor jl definilt, ha:

Ismert az rtkkszlete (mik a vltoz lehetsges rtkei)

Minden megfigyelsi egysghez hozzrendelhet a vltoz egy, s

csakis egy rtke.

A valsznsg eloszlsa
Egy megfigyelsi egysg vletlenszer kivlasztsakor a vizsgland
vltoznak bekvetkezik valamilyen rtke, ami egy esemnynek
tekinthet. A vltoz rtkei teht esemnyek, egymst klcsnsen
kizr (diszjunkt) esemnyek. Ezen diszjunkt esemnyek unija a biztos
esemnyt adja.

Ha a populcibl vletlenszeren kivlasztunk egy megfigyelsi egysget,

akkor a vltoz klnbz rtkei bizonyos valsznsggel kvetkeznek
be. A vltoz rtkei valsznsgnek sszege 1.

A valsznsg eloszlsa

Egy statisztikai vltozt pontos megismershez, tudnunk kell az adott

vltoz eloszlst, azaz azt, hogy milyen mdon oszlik meg az
egysgnyi valsznsg a vltoz klnbz rtkei kztt.
A vltozk eloszlsa elmletileg vgtelen sokfle lehet, azonban a
gyakorlatban kezelhet szm specilis, jl definilt eloszls valamelyike
jellemz a vltozk tlnyom tbbsgre.

Diszkrt vltozk valsznsgi eloszlsa

Egy statisztikai vltozt akkor tekinthetnk diszkrtnek, ha csak vges (kis)

szm, egymstl jl elklnl rtket vehet fel.
Diszkrt vltozk esetn a vltoz eloszlst ismerni annyit jelent, mint
ismerni az adott vltoz rtkeit s az rtkekhez tartoz
valsznsgeket.
Pldul, ha ismert egy populciban a nemek arnya (relatv gyakorisga),
vagyis valsznsge, akkor azt mondhatjuk, hogy ismerjk a biolgiai
nem vltozt.

A Binomilis eloszls
Tekintsk az albbi, gyakori ksrleti elrendezst:

n szm ksrletet, vagy prbt vgznk

Minden ksrlet eredmnye sikerknt vagy kudarcknt foghat fel
A siker valsznsge, p, prbrl prbra lland
Az egyes prbk egymstl fggetlenek

Az ilyen ksrleti elrendezs esetn a vltoz Binomialis eloszlst kvet n s

p paramterekkel.
Jellse: B(n,p).
A klnbz paramterekkel jellemezhet binomilis eloszlsok egymstl
klnbzek lesznek.

A Binomilis eloszls
Plda: pnzrmt feldobunk egyms utn ngyszer
Krds: hnyszor lesz fej a dobs eredmnye a ngy dobsbl?
Statisztikai vltozt: fejek szma.
Lehetsges kimenetek: 0, 1, 2, 3, 4
? Mennyi a valsznsge ezeknek a kimeneteknek?

A Binomilis eloszls
Plda: pnzrmt feldobunk egyms utn ngyszer
Krds: hnyszor lesz fej a dobs eredmnye a ngy dobsbl?
Statisztikai vltozt: fejek szma.
Lehetsges kimenetek: 0, 1, 2, 3, 4
? Mennyi a valsznsge ezeknek a kimeneteknek?
4 fej p(4)=1/16
3 fej p(3)=4/16
2 fej p(2)=6/16
A tovbbi kimenetekre is kiszmolhat, hogy milyen valsznsggel
fordulhatnak el:
n
n x
p( x ) = p x (1 p )
x

A Binomilis eloszls
A binomilis eloszls kt fontos paramtere:
prbk szma, n
siker (azaz a bennnket rdekl kimenet) valsznsge, p.
Ahogy n n, gy n a lehetsges kimenetek szma, gy oszlik meg egyre
tbb rtk kztt a valsznsg.
Amennyiben p = 0.5 a binomilis eloszls szimmetrikus lesz, egyb
esetekben pedig aszimmetrikus, annl aszimmetrikusabb, minl inkbb
eltr a valsznsg 0.5-tl.
Fontos, hogy az egyes kimenetek diszjunkt esemnyek, unijuk pedig a
teljes esemnyt adja, azaz unijuk valsznsge 1.

Pldnkban a binomilis eloszls a kvetkezkppen adhat meg:

fejek szma
(X; x = 0, 1, 2,
3, 4)
0

valszns
g
p(X = x)
0.0625

0.25

0.375

0.25

0.0625

A B(4, 0.5) eloszls grafikus reprezentcija

0.20
0.15
0.10
0.05
0.00

0.25

0.30

0.35

B(4,0.5)

Kumulatv valsznsg

Az egyes rtkek valsznsge mellett a kumulatv valsznsg is

meghatrozhat, ami egy adott rtk vagy annl kisebb rtk
bekvetkezsnek valsznsgt adja meg.
A kumulatv valsznsg fontos szerepet jtszik a statisztikai
hipotzisvizsglatok sorn.

A B(4, 0.5) eloszls kumulatv valsznsgei

fejek szma
(X; x = 0, 1, 2,
3, 4)

valszns kumulatv
g
valsznsg
p(X x)
p(X = x)

0,0625

0.0625

0,25

0,3125

0,375

0,6875

0,25

0,9375

0,0625

A B(4, 0.5) eloszls kumulatv valsznsgei grafikusan

0.0

0.2

0.4

0.6

0.8

1.0

B(4,0.5)

Nhny Binomilis eloszls grafikus reprezentcija: B(10,

0.5)

B(10,0.5)

0.0

0.0

0.2

0.2

0.4

0.4

0.6

0.6

0.8

0.8

1.0

1.0

B(10,0.5)

10

10

B(10, 0.25)

B(10,0.25)

0.0

0.0

0.2

0.2

0.4

0.4

0.6

0.6

0.8

0.8

1.0

1.0

B(10,0.25)

10

10

B(10, 0.75)

B(10,0.75)

0.0

0.0

0.2

0.2

0.4

0.4

0.6

0.6

0.8

0.8

1.0

1.0

B(10,0.75)

10

10

Kumulatv valsznsgi tblzat s hasznlata

A klnbz binomilis eloszlsok rtkeihez tartoz kumulatv

valsznsgek megtallhatk tblzatba foglalva, illetve kiszmthatak
pldul az R statisztikai szoftver hasznlatval.
Tblzatok hasznlatakor meg kell keresni azt a tblzatot, amelyik a
keresett paramterekkel rendelkez binomilis eloszlshoz tartozik, s
ebben meg kell keresni a krdses rtkhez tartoz kumulatv
valsznsgi rtket.
Az R szoftver esetn a pbinom(rtk,n,p) parancs alkalmazsval
kaphatjuk meg az rtk-hez tartoz kumulatv valsznsget, az n s
p paramterekkel lerhat Binomilis eloszls esetn.