Budapesti Corvinus Egyetem

Gazdálkodástudományi Kar

Marketing Tanszék

A KÖZÖSSÉGI MÉDIA ÉS A NŐK

A Web 2.0 és az új marketingeszközök a női célcsoport

meghódítására

Kollin Ferencné Készítette: Juhász Lilla Márta

Szakszeminárium Vezető Marketing-

Marketingkommunikáció Szak

2010
Tartalomjegyzék

1.1.1 A közösségi oldalak nemzetközi története............................26

1.1.2 A közösségi oldalak és a márkák..........................................27

1.1.3 A közösségi hálók viralitása.................................................28

1.1.4 Nők a közösségi oldalakon...................................................29

1.1.5 A Facebook története..........................................................30

1.1 http://www.facebook.com/press/info.php?statistics......................................31

1.1.6 A Facebook Magyarországon................................................31

1.1.7 A Facebook marketing.........................................................32

1.1.8 Az F8 jövőképe....................................................................36

1.1.9 Facebook kampányok nőknek..............................................37

1.1.10 Web 2.0 és Közösségi Média..............................................55

1.1.11 Blog..................................................................................55

1.1.12 Fórumok...........................................................................58

1.1.13 Tanácsadás.......................................................................60

1.1.14 Közösségi Oldalak.............................................................60

1.1.15 iwiw..................................................................................60

1.1.16 Facebook .........................................................................62

1.1.17 Közösségi Játékok..............................................................65

1.1.18 Twitter..............................................................................65

1.1.19 Összegző Kérdések............................................................66

6. ÖSSZEGZÉS...................................................................................66

7.1. Ábrák............................................................................................................. 66

7.2. Fókuszcsoport vezérfonal..............................................................................66

7. IRODALOMJEGYZÉK........................................................................70

a. Offline............................................................................................................... 70

b. Online............................................................................................................... 71
 1. BEVEZETÉS
Dolgozatom felvetése az, hogy az egyre szélesebb körben elterjedt
közösségi média, amelynek több platformján is a nők vannak többségben,
megfelelő közegként szolgál marketing és kommunikációs törekvéseink
megvalósításához, amennyiben a női célcsoportot kívánjuk elérni. Ehhez
természetesen a stratégiánkba jól beágyazott community és content
management szükséges.
A dolgozat első fele a szakirodalom és statisztikák áttekintése, amely
segít felvázolni a női fogyasztók helyzetét, és viszonyulásukat a közösségi
médiához a fejlettebb piacokon és Magyarországon egyaránt. Érveket
hozok fel amellett, hogy a nők elsősorban a közösségi oldalakon,
másodsorban pedig a blogokon a legaktívabbak, ezért ezekre a területekre
érdemes egy női célcsoporttal rendelkező vállalatnak, márkának
koncentrálnia.
Elsőként a webkettő technológiai hátterét, és a felhasználói
viselkedési formáit elemzem. Ezután definiálom a social media fogalmát,
és bemutatom a márkák és a nők közösségi média használatát. A
továbbiakban pedig a közösségi média azon platformjait elemzem,
amelyeken a nők a legaktívabbak, így röviden a blogokat, majd
mélyrehatóbban a közösségi oldalakat tárgyalom. Bemutatom azokat a
marketing eszközöket, amelyeket ezeken a felületeken használnak, és
megemlítek egy-egy kifejezetten nőknek szóló kampányt is. Az elemzés
során sorra veszem a Facebookot, az iwiwet, a Twittert, és a közösségi
játékokat is.

2. ELMÉLETI FELVEZETÉS
2.1. A digitális forradalom után
Adam Toffler már a nyolcvanas évek elején megjósolta a Harmadik
Hullám című könyvében, a harmadik világméretű forradalom eljövetelét.
Az mezőgazdasági forradalom több ezer éven át ment végbe, az ipari
forradalom már csak háromszáz évig tartott, majd a harmadik hullám, a
digitális forradalom lezajlott pár évtized alatt. A tömegtermeléstől, a
tömegmédiától és a tömeges disztribúciós csatornáktól eljutottunk a
digitális forradalom korába, ahol a fogyasztó került a középpontba (Adam
Toffler, 1980). Ez azt jelenti, hogy a közösségi konszenzus és a kollektív
intelligencia határozzák meg egyes termékek gyártási, disztribúciós
és/vagy marketing folyamatát. Ez a jelenség Jeff Howe, a Wired Magazin
munkatársa szerint, a croudsourcing, vagyis erőforrás kiszervezése a
tömegekre támaszkodva (Howe, 2006).
A technológiai fejlődés pedig többek között megteremtette a social
médiát, vagy közösségi médiát, amelyben a fogyasztó maga is kreátora,
és befolyásolója a tartalomnak. Az online térben a közösségi híroldalakon
a közösség akarata szerint kerülnek kiemeltebb helyre a cikkek, a
keresőmotorok a közösség által legrelevánsabbnak tartott találatokat
előrébb sorolják, a közösségi könyvjelzőoldalakon különböző tartalmakat,
site-okat sorolnak be a közösség döntése alapján.
A digitális forradalom a tömeges disztribúciót is átalakította, ahogy
azt Chris Anderson, a Wired magazin főszerkesztője 2004 októberében a
Hosszú Farok című cikkében - amit később, 2006-ban könyvvé gyúr-,
elemezte. Elmélete szerint az internet egy teljesen új üzleti modell
létjogosultságát teremtette meg, mégpedig a niche piacokra termelő
feltörekvő művészek, új ízlésformálók és új aggregátorok számára. Egy
virtuális térben létező könyvesboltban már bármelyik könyv kint lehet a
polcokon, hiszen megszűntek a fizikai határok, és a velejáró költségek.
Ugyanúgy válhat egy ismeretlen zenészből, mint a Dub FX a Youtube és a
Myspace segítségével világhíres előadó. (Chris Anderson, 2004)

2.2. Az új fogyasztói magatartás

A harmadik hullám hatására a fogyasztói magatartás az utóbbi
évtizedben gyökeresen megváltozott: a tömegtermelésre,
tömegmédiumokra és tömegdisztribúcióra immunissá vált fogyasztók a
hatalmas reklámzajban tudatos reklámkerülőkké váltak, az új
technológiáknak köszönhetően pedig egészen új, aktív, informálódó
viselkedési forma jött létre. Ezáltal, a jól bevált, hagyományos marketing
eszközök erőtlenné, hatástalanná váltak. Ezért, míg a modern marketing
még a fogyasztói igények kielégítését tartotta feladatának, addig a
posztmodern marketing a fogyasztó hatalommal való felruházását tűzte ki
céljának (Firat-Dholakia, 2006).
Ezek a változások olyan átalakulásokat indukáltak a reklámiparban,
amelyek megkérdőjelezik a korábbi módszereket. Kaizer Gábor, a
ReVISION Gerilla Marketing ügynökség stratégiai igazgatója, a Magyar
Reklámszövetség szaklapjában azt állítja, hogy „a jövő reklámja az lesz,
amelyik hatást tud gyakorolni az új gondolkodású fogyasztóra azáltal,
hogy:
•csak azt éri el, aki számára releváns az üzenete (tökéletesen
targetált)
•akkor éri el, amikor az befogadásra képes állapotban van (időzített),
talán épp azért, mert nem számít reklámüzenetre
•gazdag tartalmat kínál (rich media)
•bevonja a kommunikációba (interaktív)
•továbblépést nyújt részletesebb információs háttér felé (informatív,
linkelt tartalom), mint például egy matricán elhelyezett honlapcím
 •őszinte (mivel a neten pillanatok alatt hozzájuthatunk a
reklámüzenetet meghazudtoló információkhoz is, úgyis kiderül, ha nem
igaz)”(Kaizer Gábor, 2006).

2.3. A női fogyasztók

még ha kell: http://adage.com/images/random/1109/aa-
newfemale-whitepaper.pdf

A 21. század marketingkihívásai nemcsak a megváltozott fogyasztói

viselkedésformákat jelentik, hanem egy eddig háttérbeszoruló, új
fogyasztói réteg megjelenését is. Akár a gerilla marketing korai érájában,
a női csoportnak szóló marketing ma még periférikusnak számít, a főbb
marketingtevékenységek mellett, ha egyáltalán felismerik az igényt,
kiegészítő tevékenységként.
De hamarosan egész irányzat épül majd a női felvevőpiacra, ami nem
csupán a marketing, hanem már a termékfejlesztés fázisát is felöleli.
Vagyis Toffler jóslata, miszerint a termékfejlesztésbe is beleszól majd a
fogyasztó, és sajátjaként kezeli majd a terméket, a női célcsoportnál is
kialakul majd.
A nők irányítják a fogyasztói döntéseket az egész világon, és ez
kiváltképp igaz az amerikai piacra. A fejlett piacokon mára már nem az a
kérdés, hogy érdemes-e a női célcsoportra szabott marketinget
alkalmazni, hanem az, hogy milyen is a nőknek szóló marketing. Ez a
tendencia késleltetve bár, de megjelenik majd a fejletlenebb piacokon is,
így Magyarországon is hamarosan nagyobb figyelem fog irányulni a női
célcsoportra.
Amerikában a nők keresik meg a háztartások bevételének legalább
55%-át, míg a háztartások 27%-át egyedülálló nők teszik ki. A dolgozó nők
30%-a többet keres a férjénél.
Költés oldalról vizsgálva, a nők hozzák meg a legtöbb fogyasztási
döntést, ami számszerűen 80%-ot jelent az Amerikában, és ezek a
hagyományos női kiadásokon felül az elektronikai eszközök 51%-át, a
bankszámlák 81%-át, az egészségügyi biztosítások 80%-át és a csináld-
magad beszerzések 50%-át jelentik. További amerikai statisztikák szerint,
a nők 50%-a vállalati vezető, és 70%-uk indított saját vállalkozást az
elmúlt 15 évben.
A nők Amerikában az internetezők 60%-át teszik ki, és a vásárlástól
kezdve az online számlafizetésekig a mindennapi életükkel kapcsolatos
tevékenységeket végeznek.1
A női fogyasztás szempontjából rendkívül fontos továbbá az is, hogy a
nőknél háromszor nagyobb a valószínűsége, hogy elmesélik személyes
történeteiket egy barátjuknak, mint a férfiaknál. 64 millió amerikai nő ad,
illetve kap rendszeresen tanácsot termékek vagy szolgáltatások kapcsán.
Közülük 25 millióan az online térben is terjesztik tanácsaikat blogokon
vagy közösségi oldalakon (Liliana Rodriguez & Lisa A. McCluskey, 2008).
Az Európai Unióban a férfiak átlagosan 25%-kal többet keresnek azonos
munkakörben, mint a nők. Ehhez képest Magyarországon 2007-ben csak 15%-os
különbség volt, vagyis az átlagot nagyban túlszárnyaltuk. Ez annak köszönhető,
hogy a 25-29 évesek körében a nők 19,7%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel,
míg a férfiaknak csak 16,3%-a.
Az USA és az EU közötti jelentős versenyképesség különbség az, hogy a z
amerikai gazdaságban nagyságrendileg több a női vezető, mint az EU-ban, és ezt
a trendet Magyarország is követi. Míg az USA-ban minden ötödik felsővezetői
helyet nők töltenek be (20%), ez csupán 10% az Európai Unióban. Gazdaságilag
is előnyösebb lenne több magyar nőt bevonni a vezetésbe, amit nem is lenne
lehetetlen megvalósítani, mivel Magyarországon több a felsőfokú végzettségű nő,
mint a férfi. Ezen felül gazdaságilag is hatékonyabb lenne, többek között azért is,
mert az ő alkalmazásuk nem jár együtt magasabb egészségügyi és
nyugdíjköltségekkel, szemben azzal az esettel, ha külföldről érkező munkaerőt
foglalkoztatunk. A nők mindenképpen hozzájutnak a juttatásokhoz függetlenül
attól, hogy otthon maradnak-e, vagy dolgoznak. (Matolcsy György, 2007)
A Global Gender Gap kutatása, amely a nők és férfiak közötti gazdasági,
politikai, egészségügyi és oktatási különbségeket vizsgálja, 2009-ben
Magyarországot a 65. helyen sorolja, amellyel már a magas jövedelmű országok
között jegyeznek, míg Az Egyesült Államok a 31. helyen szerepel. A nők
gazdasági részvétele és lehetőségei szempontjából Magyarország csupán 56.

1
helyen szerepel. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalásban az 56. helyen
szerepelünk, míg a jövedelem egyenlőség szempontjából csak 113.-ak vagyunk
0,52-es aránnyal, ahol a nulla az egyenlőtlenséget, 1 pedig az egyenlőséget
jelenti. A nők 0,41 arányban, vagyis inkább egyenlőtlen arányban tudnak saját
vállalkozást indítani a kutatás szerint.(Global Gender Gap Report, 2009)

1. ábra Magyarország Nemek Közötti Különbség Indexe, 2009

Bár a rangsorban relatíve hátra kerültünk, és az évek során 2006-hoz képest
11 helyet veszítettünk, az index abszolút értékben növekedett 2000 óta 0,0182
pontot. Vagyis a tendencia azt mutatja, hogy a nők egyre fontosabb részei
lesznek a gazdaságnak, egyre közelebb kerülünk az ideális egyenlőséghez, és ez
fogyasztásukat is befolyásolja.
A Gfk 2009 szeptemberében közzétett adatai alapján megállapítható,
hogy a pénzügyi kérdésekben a magyar háztartások csupán 28
százalékában döntéshozó a férfi, míg a nő 32 százalékában. A fennmaradó
40 százalékban közösen hozzák meg a döntéseket a felek. És ez már nem
csak a hétköznapi cikkek esetében van így: a hölgyek befolyásoló szerepe
szemmel látható az autók, bútorok, lakások stb. piacán éppúgy, mint a
tradicionálisan férfi privilégiumnak számító háztartási elektronikai piacon.
(Gfk, 2009)
Összességében elmondhatjuk tehát, hogy elindult egy tendencia, ahol
a nők anyagilag, és a hierarchiában is egyre előnyösebb pozícióba
kerülnek, vagyis jövedelmük, és fogyasztásuk egyre nőni fog. Ezen felül a
magyar családmodellben is erős döntő, illetve befolyásoló szerepet
játszanak a háztartás fogyasztása során.
 2. A WEB 2.0
A digitális forradalom és az internet megjelenése óriási változásokat
hozott, amit a fentebb említett Toffler elmélet a harmadik hullámként
emleget. Az internet gyerekkorától a Web 0.x-től eljutottunk pár év alatt
aWeb 2.0 fázisáig, ahol teljesen megváltoztak a felhasználói szokások, és
a passzív befogadóból aktív, tartalomgeneráló, véleménykifejtő vált egy
demokratikus rendszerben.

2.1. A web 2.0 előzményei

Az 1994-et megelőző időszakban létező Web 0.x még az
informatikusok és a hozzáértők privilégiuma volt. A legfőbb cél az
egyszerű és megvalósítható adatcsere volt. A Web 1.x 1995-2005 között
olyan újdonságokat hozott, mint az e-kereskedelem, vagy az e-média. A
Web 1.0-nál a weboldalak statikusak, a felhasználók passzívak. Valójában
itt az internet még tömegmédiumnak számít, ahol az üzleti honlapok
uralják a teret. A Web 1.5-nél az oldalak dinamikussá válnak az újfajta
technikának köszönhetően. 2

2. ábra A web 2.0 történeti diagramja

2.2. A web 2.0 vs. web 1.x

A Web 2.0 2005 óta változtatta meg életünket. Egyrészről a felhasználó
kilépett passzív státuszából és aktív felhasználója, alakítója lett a webes
tartalomnak, másrészről a vállalatok megszűntek uralni az internet világát.
A korábban statikus céges honlapok átköltöztek dinamikus blogokra,
Facebook rajongói oldalakká alakultak, és sokkal rugalmasabbá váltak.
1. táblázat: A web 1.x és a web 2.0 összevetése
Web 1.x Web 2.0
Irányító Vállalatok, kereskedők Felhasználók
2
[Andra Filip, Ibrahim Gharbi, Sylvain Gizard, Julien Honnart, Carmen Indrecan (2008)]
Felhasználó
Passzív Aktív
profilja
Tartalom szelekció, Tartalom szelekció,
Interaktivitás
olvasás olvasás, szerkesztés3

2.3. A web 2.0 kommunikációs térképe

A Web 2.0 társadalmilag hatalmas változást hozott, ahogy azt Toffler
megjósolta. Egy olyan interaktív médiát hozott létre, ahol a társadalmi
konszenzus a legfőbb érték, ahol a közösség akarata és a közös döntés
alapján sorolják be a híreket, tartalmakat, oldalakat a weben. A Web 1.0-
nál kommunikáció során a kevés honlap generált tartalmat a
felhasználóknak, míg a Web 2.0 lehetővé tette nagy tömegek
kommunikációját számtalan honlappal, vagyis a kollektív intelligenciának
platformot, játékteret teremtett. (Filip, A. - Gharbi , I.- Gizard, S. - Honnart,
J.- Indrecan, C., 2008)

3. ábra A Web 1.0 fejlődése Web 2.0-vá

(Filip, A. - Gharbi , I.- Gizard, S. - Honnart,
J.- Indrecan, C. , 2008)

2.4. A web 2.0 felhasználói

A webkettő felhasználóit többféleképpen kategorizálhatjuk. Kozinets
(2002) két dimenzió mentén helyezi el az online hozzászólókat, a

3
fogyasztói aktivitás és az online közösséghez való kötődés alapján. A
turistáknak gyenge a kötődése az online közösséghez és nem túl aktívak
fogyasztói szempontból. Az elkeveredők már erősen kötődnek a
közösséghez, fogyasztói aktivitásuk azonban még alacsony. A hívek aktív
fogyasztók, kötődésük viszont alacsony az online közösséghez. Végül a
beavatottak aktív fogyasztók, és a kötődésük is magas a közösséghez.

4. ábra Az online hozzászólók csoportosítása (Kozinets, 1999)

Egy későbbi csoportosítás alapján a különböző webkettes

platformokon való aktivitásuk alapján, és a közösségi médiához való
hozzájárulásuk alapján hét kategóriába sorolta be a felhasználót a
Forrester Research.
Az első kategóriába tartoznak a kreátorok, akik a tartalmat előállítják,
és publikálják valamely online felületen. Formáját tekintve beszélhetünk
írott anyagról, képről, audióról, vagy videóról egyaránt. Ez a csoport
Amerikában a felhasználók 24%-át jelenti.
A második csoportba tartoznak a társalkodók, ami egy újonnan (2009
folyamán) felfedezett viselkedési forma, amely az új technológiák
megjelenésének, a közösségi média változásainak köszönhetően jött létre.
A társalkodók tevékenysége ugyanis a Twitteren való úgynevezett
„csiripelés”-re, illetve a közösségi oldalakon való bejegyzések
létrehozására korlátozódik. Ez Twitteren egy legfeljebb 140 karakteres
bejegyzést jelent, míg Facebookon általában személyes jellegű állapot
meghatározást, vagy link megosztását jelenti. (Erről bővebben az
alábbiakban értekezem.) Az amerikai felhasználók 33%-a tartozik ebbe a
csoportba.
 A harmadik kategóriába sorolta a kritikusokat, akik szeretik kifejteni
véleményüket a mások által előállított online tartalmakról, ezért bírálattal,
kommentekkel reagálnak, részt vesznek fórumokban és változtatnak a
wikikben szereplő cikkeken. Az amerikai közösségi média 37%-a használja
kritikusként a web 2.0-t.
A negyedik csoportban a gyűjtők vannak, akik az RSS Feed
technikájával összegyűjtik a számukra releváns hírforrások és blogok
tartalmát, szavaznak a weblapokra és megjelölik a honlapokat vagy
képeket. A gyűjtők csoportja az amerikai web 2.0 20%-át teszi ki.
Az ötödik csoportot a csatlakozók alkotják, akik jelen vannak a
közösségi oldalakon, tehát van profiljuk, és látogatják is ezeket. Ez a
csoport a második legmagasabb arányú az amerikai közösségi médiában,
59%.
A hatodik kategória a nézőké, akik blogokat olvasnak, podcastokat
hallgatnak, videókat néznek, online fórumokat, vásárlói bírálatokat,
értékeléseket, és tweeteket (Twitteres csiripelések) olvasnak. Ők a
legnagyobb arányban képviseltek az amerikai web 2.0-n 70%-kal.
Végül a legkevésbé hozzájárulók csoportja következik, az inaktívaké,
akik az előbbi tevékenységek egyikét sem végzik. A web 2.0adottságai
miatt az amerikai közösségi média csupán 17%-a tartozik ide.
2. táblázat A Web 2.0 felhasználói tevékenység szempontjából

Csoport Tevékenységek
Elnevezése
Kreátorok (24%) • Blogot írnak
• Saját honlapot írnak
• Videótartalmat töltenek fel
• Audio/zenei tartalmakat töltenek fel
• Cikkeket és történeteket írnak és közzéteszik
Társalkodók (33%)• Közzéteszik az állapotukat közösségi oldalakon
• Csiripelnek Twitteren
Kritikusok (37%) • Bírálják és pontozzák a termékeket,
szolgáltatásokat
• Mások blogján kommentálnak
• Hozzászólnak online fórumokhoz
• Szerkesztik a wikik cikkeit
Gyűjtők (20%) • RSS Feedet használnak
• Szavaznak a honlapokra
• Képeket, és honlapokat jelölnek meg
Csatlakozók (59%)• Van profiljuk közösségi oldalakon
Nézők (70%) • Blogokat olvasnak
 • Podcastot hallgatnak
• Más felhasználók videóit nézik
• Fórumokat olvasnak
• Vásárlói bírálatokat, pontozásokat olvasnak
• Csiripeléseket olvasnak
Inaktívak (17%) • Semelyik imént felsorolt aktivitást nem folytatják

Ezek közül a kategóriák közül a nők érdekes módon a társalkodók

csoportjában a legkoncentráltabbak, itt ugyanis 56%-os arányban vannak jelen.
Vagyis a közösségi oldalakon az állapot frissítés, és a csiripelés igen jellemző a
nőkre.

3. A KÖZÖSSÉGI MÉDIA
A web 2.0 tehát megteremtette a felhasználók által generált
tartalmak platformját, a technikai hátteret ahhoz, hogy egy újfajta
internetezési kultúra kifejlődjön. Ezek a keretek voltak az előfeltételei a
közösségi médiának, amely gyűjtő fogalma a blogoknak, mikroblogoknak,
közösségi oldalaknak, és minden olyan weblapnak, amely a közösség
interakciója során generál tartalmat.
http://www.brandtrend.hu/hir/4080/a_kis_cegek_szerint_veszelyes_a_
facebook_es_a_twitter.html
3.1. A közösségi média helye a marketingben
A social media jelentőségét már egyre több vállalat fedezte fel, és
egyre nagyobb igény van rá, hogy az ügynökségek, médiavállalatok,
kialakítsák az ehhez kapcsolódó tevékenységüket. Ez azonban igen
izgalmas kérdésnek bizonyul, hogy hogyan lehet implementálni a már
meglévő struktúrába azt a területet, amely valójában mindenhez szorosan
kapcsolódik? Az áthidaló megoldás a külső tanácsadó alkalmazása, ez
azonban hosszú távon, nem csak projektszerű, hanem folyamatos
tevékenységnél igen nehezen kivitelezhető. Sőt, a tanácsadók saját
vállalkozásukban sokszor ugyanazt a szolgáltatáspalettát kínálják, mint a
megbízójuk. Ezért ma már egyre több ügynökség szeretne saját közösségi
média szakembert alkalmazni.
Egy újabb izgalmas vitatéma a közösségi média elhelyezkedése
elméleti síkon a marketing, a kommunikáció, a PR és a CRM között. Miután
a social media leginkább egy folyamatos dialógusról, a közvetett és
követetlen szakmai és ügyféli kapcsolatok hálóján keresztül történő
kommunikációról szól, vagyis tartalom és közösség managementből áll a
folyamatosság szintjén, és projektszinten reklámkampányokból,
alkalmazásfejlesztésekből és egyéb hirdetéshez kapcsolódó aktivitásból,
úgy gondolom kicsit mindegyik terület a része.
A hazai ügynökségek webkettes aktivitásáról 2010. áprilisában
készült jelentés arról árulkodik, hogy a magyar ügynökségek már
felismerték a social media jelentőségét, implementálni azonban csak több-
kevesebb sikerrel tudták azt. A Next Wave kutatása a jelenlétet, az
aktivitást és az interakció mértékét vizsgálta Facebookon, Twitteren, videó
megosztókon, és azt is figyelembe vette, ha az ügynökség saját blogot,
vagy mikroblogot, vagy egyéb webkettes felületet kezel. Az eredmény azt
mutatja, hogy az integrált és egyéb ügynökségek a legkiemelkedőbbek,
őket pedig a digitális ügynökségek követik. Harmadik helyen a
reklámügynökségek, negyedik helyen a kommunikációs-és PR
ügynökségek következnek. A legkevésbé aktívak pedig a piackutató, majd
a médiaügynökségek lettel. A kutatás során arra is fény derült, hogy bár
az ügynökségek tisztában vannak a webkettő platformjaival, sokszor
elmarad a dialógus kialakítása, és az értékes tartalom megteremtése az
ügyfél, és a partnerek számára (Pálinkás János, 2010).

3.2. A közösségi média és a márkák

A közösségi média érája hatalmas változást jelentett marketing és
kommunikáció szempontból is. Mivel a felhasználók aktív résztvevőkké
váltak a tartalom létrehozásában, és a fogyasztó-fogyasztó közti C2C
kommunikáció rendkívül egyszerűvé vált a technikának hála (Hoffman -
Novak, 1997), a márkák egyirányú kommunikációja a tömegek felé már
nem volt elég, hiszen a tömegek is résztvevőivé váltak a
kommunikációnak, és véleményükkel ugyanúgy alakíthatják a márka
hírnevét, mint maga a márka.
Ezt a beszélgetést kell a márkának megfigyelni, illetve meghallgatni,
hogy mit beszélnek róla a közösségi médiában. A megfigyelés
természetesen arra is szolgál, hogy feltérképezze fogyasztóit, érintettjeit,
és a megfelelő stílusban megfogalmazza a megfelelő üzenetet, amit
feléjük kommunikálhat. Ezt az üzenet azonban nem elég egyszeri
időzítéssel közzétenni, ahogy azt a tömegmédia korában megszoktuk,
hanem folyamatos párbeszédben kell kommunikálniuk a felhasználóval,
fogyasztóval, a megfelelő hangnemben (Tamar Weinberg, 2009).
Mivel a fogyasztók szívesen beszélnek, a vállalat feladata megfelelő
beszédtémát, tartalmat generálnia. Ez lehet akár írott anyag, mint az
ingyenes „white paper” nevezetű szakmai anyagok, akár podcast-ek,
videók, vagy bármilyen izgalmas, a fogyasztó számára értéket képviselő
anyagok, amelyek a márkához, vállalathoz kapcsolódnak. Ezzel
meggyőzhetjük a fogyasztót és a partnereket a vállalat szakértelméről, és
befolyásolhatjuk a vállalatról, a termékeiről alkotott képét.
A fogyasztó ugyanis hajlamos megosztani véleményét legyen szó
pozitív, vagy negatív élményről a márka, termék kapcsán. Ezt mutatja a
következő táblázat, amely az észak-amerikai internetezők attitűdjét elemzi
egy-egy szolgáltatás, termék, vagy márka kapcsán. A kutatás külön kezeli
az általános internetezőket és a befolyásolókat, akik nagyobb hatással
vannak a közösségükre. Az eredmények alapján jól látható, hogy az esetek
85%-ban a kanadaiak, és 76%-ban az amerikaiak elmesélik ismerőseiknek,
ha valamelyik szolgáltatással, vagy termékkel meggyűlt a bajuk. Látszik az
is, hogy magas az igény új tapasztalatok szerzésére, és magas
individualizmus jellemző a saját vélemény kialakítása szempontjából. Ez is
jelzi, hogy véget ért a márkák egyirányú kommunikációjának a kora, most
már nem lehet megmondani egy fogyasztónak, hogy mi hova akarjuk
pozícionálni a terméket. Ez az önálló vélemény aztán jellemzően a
befolyásolóknál átalakul tanácsadássá. Ők azok, akik szeretnek tudni
elsőként az új termékekről, és élvezik, ha meggyőzhetnek másokat a
kipróbálásáról.

3. táblázat Attitűd egy márkáról, termékről,

szolgáltatásról való vélemény, és tanácsadással
kapcsolatban az Észak-Amerikai internetezők körében,
2009 (eMarketer, 2009)
Kanada USA
Általán Befolyás Általán Befolyásol
os olók os ók
Interne Interne
 t t
Haszná Haszná
lók lók
Ha problémám van egy 85% 86% 76% 85%
termékkel,
szolgáltatással,
elmondom az
ismerőseimnek.
Mindig új 78% 83% 71% 82%
tapasztalatokra vágyom

Jobban szeretem a s 78% 7% 74% 76%

saját véleményemet
kialakítani, mint
megbízni más
véleményében.
Az emberek gyakran 48% 54% 45% 56%
megfogadják
tanácsomat.
Élvezet meggyőzni 48% 55% 44% 56%
másokat egy új termék
kipróbálásáról.
Szeretek elsőként tudni 49% 56% 45% 55%
egy új termékről.

A márkák szempontjából két csoportra oszthatjuk a márkáról szóló

kommunikációt: egyrészt azokra az üzenetekre, amelyeket a márka tud
kontrollálni, illetve azokra, amelyek felett nincs kontrollja. Az első
csoportba tartoznak a hagyományos médiumok, mint a nyomtatott sajtó, a
televízió, a rádió, a termék és a kiegészítő szolgáltatások, a céges honlap,
a céges közösségi marketing, a fizetett internetes hirdetések és
keresőoptimalizálás, és a kiskereskedelmi hálózat. A második csoport,
amely már kicsúszott a márka felügyelete alól, a szóbeszéd, vagyis Word
of Mouth, a közösségi média, az internetezők honlapértékelései, a blogok,
a viszonteladók weblapjai, és a hagyományos sajtó tudósításai.

4. táblázat A Márka Kontrollja a Kommunikáció Felett, (cmb, 2010)

Kontrollált Kommunikáció Nem Kontrollált Komunikáció
print/TV/rá termék, és céges honlap szóbeszé social internetezők
kiegészítő d (WOM) media honlapértékelés
dió
szolgáltatások ei
céges fizetett kiskereskedel blogok viszontelad hagyományos
internetes mi hálózat ók honlapjai sajtó tudósításai
közösségi
hirdetések, és
média SEO

Jól körvonalazódik a táblázatban tehát, hogy a nem kontrollált

kommunikáció nagy része az interneten folyik, és ezeket meg kell
próbálnia befolyásolni, ha nincs is a teljes kontroll a kezében. Ezért fontos,
hogy jelen legyen mindazokon a platformokon, amelyeken a szóbeszéd
generálódik, a közösségi médiában aktív legyen, figyelje az internetezők
reakcióit, értesüljön mit mondanak róla a blogoszférában, és ellenőrizze a
viszonteladók honlapjait.
A The Global Social Media Check-Up kutatása a Fortune 100 globális
vállalatát vizsgálta közösségi médiában való aktivitásuk kapcsán. A
kutatás során 29 amerikai, 48 európai, 3 latin-amerikai és 20 ázsiai
vállalatot vizsgáltak meg 2009 novembere és 2010 januárja közötti
időszakban. Az eredmények szerint a cégek 65 százaléka rendelkezik
Twitter fiókkal, 54 százalékuk Facebook rajongói oldallal, 50 százalékuk
youtube csatornával, és 33 százalékuk céges bloggal. A vizsgált cégek
több mint háromnegyede használ valamilyen közösségi média platformot,
de a vizsgált négy platform mindegyikét együttesen csak 20 százalék
használja.(Burson-Marsteller, 2010)

Fortune100Globális Vállalat
100%

80%

60%

40%
65%
54% 50%
20% 33%
0%
Twitter Fiók FacebookRajongói Youtube Csatorna CégesBlog
Oldal

5. ábra: A Fortune 100 Globális Vállalat jelenléte a Közösségi

Médiában (Burson-Marsteller, 2010)

A márkák social médiában való elhelyezését és megfelelő

pozícionálásukat tekintve felmerül a márka szocializáció, vagy brand
socialization fogalma, amely arra a folyamatra utal, amely során
megismerjük egy márka fogyasztói kultúráját és a márka ebben való
helyét. A folyamat során meg kell tanuljuk a szükséges készségeket és
szokásokat, hogy a társadalom cselekvői és résztvevői legyünk.
Demoor Michel modellje alapján a márka szocializáció öt fő
összetevőből áll, amely a tartalom, a közreműködés, a kontextualizáció, a
folyamat és a párbeszéd.
 Tartalom: A márka erősítése céljából a közösség számára értékes
tartalmakat tehetünk közzé, amelyek megkönnyítik a felhasználók életét.
Ilyen jellegűek a vállalatok által nyilvánosságra hozott „white paper” nevű
dokumentumok, amelyek sokszor az iparágnak megfelelő adatokat,
technikai leírásokat tartalmaznak, amely hasznosnak bizonyulhat
célcsoportjuknak.
Közreműködés: A felhasználók által generált tartalmak hitelesen és
eredetien jellemzik márkánkat. A lelkes, elkötelezett tagokból lehet a
legjobb márka nagykövet.
Kontextualizáció: Ma már nem az határozza meg a márkát, hogy
mit kommunikálunk róla, hanem az, hogy a közösség mit beszél róla. Ez új
kontextusba helyezi a márkát, és gazdagabb értelmezést ad neki.
Folyamat: A márka kommunikációja az online közösségben
meghaladja az idő és tér hagyományos fogalmát. A párbeszédek a világon
bárhol, bármikor folyhatnak, így a márka egyszerre mindenhol jelen van.
Párbeszéd: A folyamatos párbeszéd fenntartása fontos, hiszen az
kapcsolathoz vezethet, amely idővel affinitássá válhat. A beszélgetés
közben pedig figyelni kell a közösség igényeire, és a visszhangokra.
(Demoor Michel,2008)

6. ábra: A Márka Szocializáció Modellje (Demoor Michel,2008)

3.3. A közösségi média és a nők

 A web 2.0 világa a nőket is magával ragadta, így mára 79 millió
amerikai nő van online, amiből 6,7 millióan, vagyis 16% frissíti állapotát
például Twitteren, 16,8 millióan, azaz 40% használ fórumokat és üzenő
falakat, 23 millióan, vagyis 55% végez valamely bloggal kapcsolatos
tevékenységet (olvasás, kommentálás, cikkírás), 31,5 millióan, azaz 75%
pedig valamelyik közösségi oldalt látogatja (Women and Social Media
Study, 2009).

Amerikai NőkHeti Közösségi MédiaAktivitása

40
20
0
Állapot Üzenőfal, Blogos Közösségi
Frissítés Fórum tevékenységek Oldalak

7. ábra Amerikai Nők Heti Közösségi Média Aktivitása,

2009 Women and Social Media Study

A közösségi média megjelenése nagyon izgalmas nemi megoszlás

szempontjából. Egy 2008-as Rapleaf kutatás megállapította, hogy a nők
szinte az összes közösségi oldalon többségben vannak, kivéve a Digg-et és
a Flickr-t. Ezek közül a Digg egy közösségi híroldal, ahol konszenzus
alapján sorolják be a híreket, és ahol egyes cikkeket „diggelni” lehet, ami
egyszerre saját magunknak könyvjelzőként szolgál, másoknak pedig jelzés
értékű, hogy ezt egyel több ember tartotta fontosnak. A Flickr pedig
fényképmegosztó közösségi oldal, ahol rengeteg ifjú művész osztja meg a
képeit arra várva, hogy felfedezzék őket.(Rapleaf, 2008)
Ez egész egyszerűen a nők igényeiből fakad, hiszen jobban vágynak a
személyes kommunikációra, és fogyasztói döntéseiket is jobban
befolyásolják a személyes tanácsok, mint a hagyományos
marketingeszközök.

3.4. Magyar nők a neten

 2009 novemberében 1,9 millió magyar nő használta az internetet az
NRC Piackutató szerint, ami hetente legalább egyszeri szörfölést jelent. Ez
azt jelenti, hogy a nők létszáma másfélszeresére nőtt az elmúlt két évben,
ezáltal megszűnt a férfiak dominanciája. Ezt a tendenciát a kifejezetten
nőknek szóló honlapok megjelenése is követte.
A magyar internetezők 52,60%-a nő, és ezen belül a 30-35 év
közöttiek a legnagyobb felhasználói 17,5 százalékkal, majd a 24-29 évesek
következnek 17%-kal. Harmadik helyen a 19-23 évesek 16,7%-kal követik
őket, negyedik helyen pedig a 36-44 éves korosztály áll 14,5%-kal.
8. ábra Havi látogatók nem szerinti megoszlása-teljes
webaudit forgalom (©Szonda-Gfk NMA 2008.IV. –
2009.I.né.)
Női LátogatókKorSzerinti Megoszlása-teljes
Webaudit Forgalom

3% 15év alatt

5% 15-18 éb
13% 13%
19-23 év
15%
17% 24-29 év
18% 30-35 év
17%
36-44év
54-59 év
59év felett

A magyar nők legkedveltebb témái közül az egészség vezet 92

százalékkal, majd a főzés és gasztronómia a második legnépszerűbb 91
százalékkal, és a harmadik helyen a szabadidős és kulturális programok 85
százalékkal.
 Alegnépszerűbbtémákazinternetezőnőkkörében
Bázis: 18-69 évesinternetező nők, n=300
egészség,… 39% 53%
főzés, gasztronómia, … 48% 43%
szabadidős éskulturális… 29% 56%
otthon, lakberendezés 24% 60%
diéta ésegészséges… 28% 55% aktívan keresi az ilyen témájú
cikket
szépségápolás 18% 64%
mozi, film 21% 53% habelefut ilyen témájú
cikkbe, akkor elolvassa
divat 14% 58%
asztrológia, ezotéria 24% 47%
könnyűzene 17% 53%

0% 20% 40% 60% 80% 100%

9. ábra A legnépszerűbb témák az internetező nők körében (Sárközy, 2009)

A témákkal és érdeklődési körökkel persze szorosan összefügg az is,
hogy milyen oldalakat böngésznek. Első helyen a magyar nőknél is a
közösségi oldalak szerepelnek, amit a levelező rendszerek követnek. Ebből
következik az alábbi ábrán látható eredmény, miszerint a legfontosabb a
magyar internetező nőknek a kapcsolattartás a messze élő ismerősökkel,
ami még az általános tájékozódást is megelőzi. Harmadik helyen pedig
ismét a kapcsolattartás kerül előtérbe, vagyis a személyes kapcsolatok
mindenképp döntő fontosságúak számukra.
A rangsorban harmadik helyen a női portálok, negyedikként az
egészséggel kapcsolatos honlapok és ötödikként a gasztronómiai portálok
következnek. Utóbbi kettőnek a látogatói aránya a kor előrehaladtával
növekszik. Az internet fontosságának megítélése is a dobogós személyes
aspektusok után a hobbival és érdeklődési körrel kapcsolatosak.
A munka és a tanulás ötödik és hatodik helyen szerepelnek, majd a
bevásárlás utáni informálódás folytatja a sort, megelőzve a kikapcsolódást
és szórakozást, míg az önkifejezésnek már kevesebb jelentőséget
tulajdonítanak. Ezek szerint a magyar nők sokkal inkább praktikus okokból
használják az internetet. Ezt az is alátámasztja, hogy kétharmaduk inkább
hasznos dolognak tartja az internetet, és csak minden tizedik tartja inkább
szórakozásnak.
 A magyar internetező nők szinte mind olvasnak női oldalakat, még ha
egy részük nem is azonosítja annak. 21 százalékuk teljesen, 61 százalékuk
pedig inkább egyetért azzal, hogy a nőknek szóló oldalak valóban nőknek
szólnak, és hasonló arányban gondolják, hogy ezek nagyjából lefedik a női
témákat. (Sárközy, 2009)

Azinternet fontosságánakmegítélésekülönbözőterületeken
Értékelés5 fokú skálán, ahol 1-egyáltalánnemfontos, 5-nagyonfontos
Bázis18-69 éves internetező nők, n=3000

kapcsolattartás messze élő ismerősökkel 4,21

általános tájékozódás az eseményekről 3,95
kapcsolattartás közelben élő ismerősökkel 3,88
információszerzéshobbiról, érdeklődési… 3,87
munka, tanulás 3,76
kikapcsolódás, unaloműzés, időtöltés Átlag
3,56
vásárlás előtti informálódás 3,48
szórakozás, játék 3,12
önkifejezés 2,53

0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5

10. ábra Az internet fontosságának megítélése különböző területeken (Sárközy,

2009)

3.5. A blog
3.5.1. A blog definíciója
A web-log vagy blog kifejezést először Jorn Barger használta 1997-ben
olyan kis weblapra, amely rövid feljegyzéseket, információkat, személyes
naplójegyzeteket, vagy linkeket tartalmaz, fordított kronologikus
sorrendben, mint egy online napló. Ezeket a jegyzeteket bejegyzéseknek
nevezzük (Doctorow, 2002). A legtöbb blog arra is lehetőséget biztosít,
hogy olvasói megjegyzéseket, vagyis kommenteket tegyenek egy-egy
bejegyzést követően (Anderson,2007).
Így alakul ki kommunikáció a szerző és az olvasó között. Vagyis a
passzív olvasóból aktív kommentelő lesz, aki kritizálhat, értékelhet, egyet
érthet, és megkérdőjelezhet.
 3.5.2. Nők és blogok
A Technocratie State of Blogosphere 2009 (SOTB) kutatása alapján
lemondható, hogy a a blogírók magasan képzett, tehetős emberek. Az
átlag blogírónak három, vagy több blogja van, és két évnél régebb óta írja
őket. Észrevehető még egy folytonosan növekvő átfedés a blogozás és a
mainstream média között.
A számszerű adatok szerint a blogozók kétharmada férfi, 60%-uk 18-
44 év közötti, több, mint felük házas és szülők. A megkérdezettek fele
főállású alkalmazott, míg a hivatásos bloggerek háromnegyede az. Tehát a
nők az amerikai blogoszférában még alulreprezentáltak, mégis a második
legnépszerűbb tevékenység náluk a blogozás a közösségi oldalak után
(Sussman, 2009).
A BlogHer 2009-es kutatása az amerikai nők körében kimutatta, hogy
a közösségi oldalak után a nők körében a blogozás a legnépszerűbb
közösségi média tevékenység. Hetente 23 millióan végeznek valamilyen
bloggal kapcsolatos aktivitást: 8 millióan publikálnak blogokat, 12 millióan
cikkeket irnak, és 22,7 millióan olvassák őket.

Amerikai NőkHeti Blog-Aktivitása

30
20
10
0
Blog Cikkek írása Olvasás
publikálása

11. ábra: Az amerikai nők heti blog-aktivitása

Arra a kérdésre, hogy miért írnak blogot a legnépszerűbb öt válasz a
következő volt:
1. az élvezet,
2. az önkifejezés,
3. a hasonló emberekkel való kapcsolat,
4. a személyes, napló jelleg és
 5. a tanácsadás, nevelni vágyás (Women and Social Media Study,
2009).
A hazai blogok olvasótábora egy év alatt 44 százalékkal nőtt 2009-re,
míg a penetráció csak 16%-kal. Januárban a hazai internetezők 52
százaléka, 2,38 millióan olvastak hazai blogokat. Magyarországon tehát a
blogozás kultúrája még fejlődőben van. A napi blogolvasók 58%-a férfi, de
havi szinten a nemek aránya 50:50. A blogolvasók táborában a 15-23
évesek száma növekszik a leggyorsabban. (WebAUDIENCE, Gfk-Medián,
2009)
Tehát a blogozásban a nők nem járnak élen, legfeljebb, ha a havi
adatokat nézzük, de nem hanyagolhatjuk el jelentőségét a női célcsoport
szempontjából. Ezt a női témájú blogok magas száma is indokolja, és az is,
hogy 2006-hoz képest 2008-re szignifikánsan megnőtt a magyar nők
érdeklődése az életmóddal és egészséggel kapcsolatos témákban az
interneten. A TGI statisztikák szerint ugyanis a magyar nők az e-mail, a
keresőmotorok és a hírolvasás után a legtöbet ezzel a témával foglalkozik,
ami a női blogokra a legjellemzőbb. (TGI, 2009)

3.5.3. A blog mint PR eszköz

A női célcsoport elérésében tehát jelentős segítséget nyújtanak a női
blogok, hiszen már nálunk is egyre népszerűbbek lettek a kifejezetten
ilyen témájú cikkek. A női blogok jelentőségét külföldön már sokan
felismerték, és olyan online közösségeket hoztak létre női blogíróknak,
ahol egyrészt összegyűjtik a kreatív hajlamú nőket egy közösségbe,
másrészt képzést és segítséget nyújtanak nekik, harmadrészt pedig a
legjobbaknak akár fizetést is hajlandóak adni, ami nyilván azt is jelenti,
hogy témaválasztásukat megszabják. Vagyis ez nem más, mint egy
érdekszervezetnek álcázott női célcsoportra targetáló online PR
ügynökség, akikkel a megfelelő márkák felvehetik a kapcsolatot.
Ilyen online közösség például az angolszász Blogher, amelyhez
összesen 293 blog csatlakozott, 12 különböző témakörben, több mint 20,5
millió látogatóval naponta, amellyel benne vannak a top 4 online női
közösségben. Ezen felül a Blogher közösség 84%-a vásárolt már terméket
a Blogher ajánlására. 4
Hasonlóan működik a CafeMom nevű kismama
blogokat felkaroló online közösség, amelynek napi 6 millió látogatója van,
és olyan stratégiai partnerei, mint a Nestle, a Disney, a Johnson&Johnson,
a P&G vagy a General Mills.5
Magyarországon az internetező nőket célzó vállalatok a Sanoma
Internetező Nők oldalához fordulhatnak, amely hasznos adatokkal és
statisztikákkal mutatja be a magyar internetező nőket. Az oldalon négy női
Sanoma kiadvány online verziója, a Nők Lapja Cafe, a Wellness Cafe, a
Story Online, és a Cosmopolitan vannak felsorolva, ezekhez lehet
médiaajánlatot kérni.6
Ezen kívül A MINŐK (Magyar Internetező Nők Egyesülete) igyekszik
segítségül szolgálni és közösséget létrehozni, de itt az üzleti szemlélet
hiányzik, miután egy közhasznú kezdeményezésről van szó.7

3.6. Közösségi oldalak

3.6.1. Mit nevezünk közösségi oldalnak?
A közösségi oldalakat definiálva három fő kritérium merül fel. Először
is a közösségi oldalak lehetőséget adnak a felhasználónak egy közösségre
nyitott, vagy félig nyitott profilt kialakítaniuk egy határos rendszerben.
Másodszor a felhasználók olyan listáját állapíthatják meg, akikkel
valamilyen kapcsolatban állnak. Végül pedig láthatják és láttathatják
egymás kapcsolatainak listáját a rendszeren belül létező felhasználók
körében. A közösségi oldalak legfontosabb gondolata tehát az offline,
vagyis valóságban is létező kapcsolatok online rögzítése. Legtöbben
ugyanis nem ismerkedésre használják, hanem kiterjedt szociális
hálózatukkal való kommunikációra használják, ezért is nevezzük ezen site-
okat közösségi oldalaknak.
Minden közösségi oldal különbözik technikai adottságaiban, de alapja
ugyanaz. A felhasználó regisztrálhat, ezzel létrehozhat egy online profilt,
és egy listát ismerőseiről és barátairól. A regisztráció során különböző

4
http://www.blogherads.com/
5
http://www.cafemom.com/about/index.php
6
http://www.internetezonok.hu/?p=in
7
http://domain-info.weblink.hu/?id=55308
adatokat adhat meg, illetve kérdésekre válaszolhat, amely alakítja virtuális
személyiségét. (boyd, d. m., & Ellison, N. B., 2007)
Ez a személyiség árnyalja tehát a virtuális világban személyiségét,
ami persze legtöbb esetben megfelel, vagy legalábbis nagyon hasonlít
valódi személyiségéhez. Ha feltételezzük, hogy a felhasználók elsősorban
saját baráti hálózatuk miatt használják a közösségi oldalt, akkor csak
kisebb eufemizmusokkal és ferdítésekkel kell számolnunk. Ezek azonban
nüánsznyi különbségek, amik marketing és szegmentáció szempontjából
elhanyagolhatóak.

1.1.1 A közösségi oldalak nemzetközi története

Az angol nyelv különbséget tesz community site és social networking
site között. Az első a közösségi honlapok közvetlen előzménye. Két
formában létezett: olyan honlapokként, ahol a felhasználó kreálhatott egy
listát barátairól, ismerőseiről, de nem kommunikálhatott azokkal, és
mások számára nem váltak láthatóvá ezek a listák, vagy olyan oldalként
ahol kommunikálhatott, de nem lehetett személyre szabott profilja. Az
előbbire volt példa az AIM és az ICQ, utóbbira pedig a Classmates.com. A
később megjelenő ’social networking site’-ok , amit mi magyarul
egyszerűen csak közösségi oldalaknak hívunk, a korábban már létező
community site-ok tulajdonságait egyesítette.
Az első valódi közösségi oldal az 1997-ben induló SixDegrees.com
volt, amely kombinálta a community site-ok tulajdonságait. A magát
közösségi kapcsolatfenntartó levelezőrendszerként feltüntető közösségi
oldalt milliók vonzottak, de sikere nem volt tartós és 2000-ben megszűnt.
1997 és 2000 között zajlott a közösségi oldalak első hulláma.
Ekkoriban még az internetező szokások kialakulóban voltak, így a
felhasználók nem tudták valódi kapcsolataikat megjeleníteni, hiszen
legtöbben nem voltak jelen az online közösségekben. Problémát jelentett
még, ha a baráti kapcsolatok csak egy irányban működtek, vagyis a
barátként megjelölt személyt nem kérdezték meg a kapcsolat
valódiságáról. Így sokszor a naplóval kombinált oldalak felhasználói csak
azzal a céllal jelöltek meg kapcsolatot valakivel, hogy olvashassák
személyes vallomásaikat. A közösségi oldalak második hulláma 2001-ben
indult olyan webes felületekkel, amelyek célja kifejezetten az üzleti
kapcsolati hálók kiszolgálása volt.
A közösségi oldalak népszerűsége, akárcsak a telefon széleskörű
elterjedése, exponenciálisan nő, amit a hálózati hatással magyaráznak. Ez
azt jelenti, hogy eleinte lassan bővül a felhasználók száma, majd egyszer
csak robbanásszerűen megindul (The Economist, 2010).

1.1.2 A közösségi oldalak és a márkák

Az online közösségek olyan csoportosulások, amelyek valamely közös
érdeklődési pont, vagy érdek köré alakultak ki. A marketingesek feladat
tehát, hogy megtalálják azokat az eszközöket, amelyekkel felépíthetik
saját közösségeiket ezekben az online csoportosulásokban, amelyek
valamely márka köré csoportosulnak, hogy aztán a hagyományos
hirdetésnél érdekesebb és értékesebb eszközökkel kommunikáljanak velük
(Zenith Optimedia, 2009).
A márkák felismerték a közösségi oldalakban rejlő lehetőséget, és
aktívan jelen vannak a megfelelő oldalakon. A fizetett hirdetéseken felül, a
márkák képviseltetik magukat saját profil oldalukon, amelyen keresztül
rajongókat, vagy csoporttagokat gyűjtenek. Vagyis ugyanazt csinálják,
mint a felhasználók: kapcsolati hálókat építenek. Ezek a kapcsolati hálók
teszik lehetővé az információ, az üzenetek áramlását felhasználók és
márka között közvetlenül, mindkét irányba.
A Social Media Around the World felmérése szerint a közösségi
oldalakon a leghitelesebb információforrásnak a fogyasztót tartják 38%-
kal, és csak utána következik maga a márka 32%-kal. Harmadik helyen
szerepelnek 7%-kal az újságírók, 3%-kal a marketingesek, és 1%-kal egy
másik márka. Ez az eredmény mindent elárul a közösségi média új
értékrendszeréről, amely pár évvel ezelőtt még elképzelhetetlennek tűnt
volna.
 Aleghitelesebbinformációforrásegymárkáról egy
közösségi oldalonvilágszerteazinternethasználók
körében

Egy másik márka 1%

Egy marketinges 3%
Egy újságíró 7%
Maga a márka 32%
Fogyasztó 38%

0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40%

12. ábra A leghitelesebb információforrás egy márkáról egy

közösségi oldalon világszerte az internethasználók körében,
(Social Media Around the World, 2010)

1.1.3 A közösségi hálók viralitása

Ha konkrétan közösségi oldalakról beszélünk, fontos kiemelni a
platform adta technológiának köszönhető viralitást, amely a
marketingesek kezébe hihetetlen erejű eszközt adott.
Az internet alapvetően a fizetett hirdetések rendszere, a Cost Per
Click és a Cost Per Mille rendszere él. A CPC-nél a hirdető a hirdetésre való
klikkelések után fizet, vagyis onnantól kezdve, hogy elirányította a
felhasználót a saját oldalára, az ő felelőssége, hogy abból hasznot húzzon.
A CPM modellnél minden ezredik megjelenés után fizet a hirdető, vagyis a
lényeg, hogy a hirdetés minél többször megjelenjen a felhasználóknak.
A közösségi oldalak azonban többet jelentenek a hirdetők számára,
mint csupán a fizetett hirdetések. Közösségi jellegükből fakadóan
rendkívül jól használhatóak Word Of Mouth, vagyis szóbeszéd
generálására. A kapcsolati hálózat ugyanis lehetővé teszi, hogy az
információk exponenciális sebességgel, úgymond „vírusszerűen”
terjedjenek.
Erre a technikai adottságra alapszik a friendvertising fogalma, amely
az angol barát és hirdetés szavakból ered, vagy magyarosan „barketing”
( barát és marketing). Tracy L. Tuten szerint a friendvertising azt jelenti,
hogy a márkák nincsenek korlátozva a fizetett hirdetésre, hogy megfelelő
elérést generáljanak, hiszen a barátok, ismerősök egy online közösségi
hálóban vírusosan terjesztik a márka hírnevét, mikor a márkáról
vitatkoznak, a márka szimbólumait és applikációit ágyazzák be profiljukba,
és kommentálják a márkával kapcsolatos aktivitásokat.(Tracy L. Tuten,
2008)

1.1.4 Nők a közösségi oldalakon

A nők a közösségi oldalakon jellemzően nagyobb arányban lesznek
felhasználók, mint a férfiak. Facebookon 57%-kal, Twitteren szintén 57%-
kal, a holland Ningen 59%-kal, Myspace-en már 64%-kal, Bebon pedig
68%-kal vezetnek a nők az InformationIsBeautiful.net 2009 októberében
közzétett adatai alapján. Az ábrán jól kivehető, hogy a legnagyobb
közösségi oldalakon a nők többségben vannak, néhol egyenlőségben, és
csak a Digg nevű könyvjelző-hírportálon vezetnek a férfiak.

13. ábra Női többség a közösségi

oldalakon (Information is Beautiful,
2009)

Ezek szerint a nők szívesen töltenek időt a közösségi oldalakon,

éppen ezért a hirdetőknek is itt érdemes őket megfogniuk. De vajon
milyen eszközökkel lehet rájuk a legjobban hatni?
 3.7. Facebook
2010 április 21-én San Fransiscoban tartották a Facebook
fejlesztőinek F8 nevű konferenciáját. A konferenciát Mark Zuckerber, a
Facebook alapítója nyitotta egy olyan beszéddel, amiben felvázolta a
Facebook jövőbeli, hosszú-és rövidtávú terveit. Pár évvel ezelőtt még a
Facebook csak egy volt a sok közösségi site közül. Mára viszont
hatalmasra nőtte ki magát a pár évvel ezelőtt talán őrültségnek tűnő
platform, és olyan meglepő tendenciák jelentek meg az online térben,
mint a közösségi játékok, amelyek pár évvel ezelőtt még lehetetlennek
tűntek.

1.1.5 A Facebook története

Az eredetileg thefacebook névre hallgató oldal egy Mark Zuckerberg
nevű harvardi diák fejéből pattant ki, aki hobbiból terjesztette el ötletét
először a harvardi, majd más egyetemek köreiben is. Az ötlet
finanszírozásában Eduardo Saverin segítette, míg a gyors siker láttán
Dustin Moskovitz és Chris Hughes is csatlakozott a projekhez, ami idővel
nemzeti méreteket öltött az amerikai diákok körében. 2005
augusztusában hivatalosan is átnevezték Facebook-ká és a facebook.com
domain nevet is megvették (Yadav, 2006).
A Facebook története tehát egy kifejezetten zárt közösséggel indult,
egy niche közösséggel, és a regisztráció magas korlátokkal járt. A piac
először más egyetemekkel bővült, majd 2005-től középiskolai tanárokkal,
üzleti szekértőkkel bővült. A magas korlátok miatt a közösség tagjának
lenni privilégiumnak számított.
A Facebook különlegessége még abban is rejlett egyrészről, hogy a
felhasználó profilját az egész közösség számára publikussá tehette, vagyis
nem csak barátai számára vált elérhetővé személyes adatlapja. Másrészről
pedig a Facebook volt az első, aki lehetővé tette külső fejlesztőknek, hogy
alkalmazásokat, úgynevezett „Application”-öket építsenek ki a közösségen
belül, amelyek segítségével a felhasználók még jobban árnyalhatták és
színezhették profiljukat (boyd, d. m., & Ellison, N. B., 2007)
 Mára a Facebook nemzetközi népszerűségnek örvend, aktív
felhasználói száma meghaladja a 400 milliót is. 8

1.1.6 A Facebook Magyarországon

Magyarországon a Facebooknak még nem sikerült megelőznie a
lokális közösségi oldalt, az iwiwet, de 2009 novemberében már elérte az 1
millió látogatót (Sárközy 2009), 2010 áprilisában pedig már 1 163 320
felhasználója volt, ami 11,74%-os penetrációt jelent, a 19,81%-os internet
penetrációhoz képest. (Facebakers.com) Trevor Johnson prognózisa szerint
a Facebook 1 milliárd felhasználót is gyűjthet a világban, Magyarországon
pedig piacvezetővé válhat még 2010 folyamán. ”Nagy-Britanniában már
megelőztük a helyi Bebot, Spanyolországban a Tuentit, Franciaországban
a Skyrockot, s becsléseim szerint egy éven belül Magyarországon is
utolérjük az iwiwet a szokásos havi 10 százalékos növekedésnek
köszönhetően” (Kuti, 2009).
A prognózis ha nem is biztos, hogy ilyen gyorsan fog lezajlani, úgy
tűnik megvalósulhat, miután a Facebook növekedését az iwiw
piacvesztése követi. A 2009 év végi adatokból láthatjuk, hogy az iwiw
veszített a látogatók számából 200 ezret 2 hónap alatt, míg a Facebook
180 ezerrel megnőtt, így elérve az egymillió főt.
5. táblázat Közösségi oldalak látogatásstatisztikái Google adatbankokból -
2009. Magyarország9
2009
szeptem október novemb
ber er
iwiw.hu Látogatók 2600 2400 2400
Száma ezer ezer ezer
Elérés 56% 52% 52%
Oldalletölté 1600 1700 1500
s millió millió millió
facebook. Látogatók 820 ezer 910 ezer 1000
com Száma ezer
Elérés 18% 20% 22%
Oldalletölté 230 300 410
s millió millió millió

8
http://www.facebook.com/press/info.php?statistics
9
[Sárközy Ildikó (2009)]
 Magyarországon a Facebookot jelenleg a 18-24 év közötti korosztály
használja a legnagyobb arányban 31%-kal, utánuk a 25-34 évesek
következnek 27%-kal, aztán a 13-15 évesek 9%-kal, és a 16-17 évesek
8%-kal. Az idősebb korosztályoknál jól láthatóan még igen alacsony a
penetráció.

MagyarokaFacebookonkorcsoportszerint

6% 4%1% 9% 8%
13-15
13% 16-17
18-24
25-34
31%
27% 35-44
45-54
55-64
65+

14. ábra Magyarok a Facebookon korcsoportok szerint 2010. április 23.

(Facebakers.com)

A magyar felhasználók 55%-a nő, 648 120 fővel, míg a férfiak csupán
45%-át teszik ki a magyar felhasználóknak 527 720 fővel. A két nem
növekedése azonban közel ugyanolyan mértékű.

1.1.7 A Facebook marketing

A Facebookon marketing szempontból kétféle eszközt találunk. Az
első, a hagyományos online modellnek megfelelő fizetett hirdetés, ami a
Google Ad-hez hasonlóan jelenik meg. Ezek a fizetett hirdetések rendkívül
egyszerűek formailag, egy kép, egy rövid szöveg és egy főcím szerepel
rajtuk, és ugyanúgy, mint a Google-nél, a hirdető vagy klikkelések, vagy
ezer megjelenés után fizet. Amitől azonban még a Google-nél is
izgalmasabb, hogy rendkívül jól targetálható, hiszen a felhasználók az
oldal közösségi jellege miatt, bátran megadnak magukról mindenféle
demográfiai jellemzőt, amiket a Facebook Ad rendszere mind felhasznál. A
hirdetéskezelő segítségével beállíthatjuk a célcsoport nemét, korát,
szexuális beállítottságát, családi állapotát, iskoláit, munkahelyeit,
érdeklődési köreit, nyelvét, és azt is, hogy valamilyen csoportoknak,
rajongói oldalnak tagjai-e.
Ezen felül a Facebook fizetett hirdetéseinek ereje épp a közösségi
jellegből fakadnak. Ha egy rajongói oldalt hirdetek például, az úgy fog
megjelenni a célzott felhasználóknál, hogy X, Y, és Z barátaid rajongója
lett az adott oldalnak. Ezt a hirdetési formát social adnek hívják, hiszen az
ismerősök kapcsolati hálóját lovagolja meg. Ez a fajta hirdetés nagyon
hasonlít az oldal organikus tartalmához, a News Feed-hez, amely az
ismerősök aktivitását és a követett márkák aktivitását jeleníti meg.
Magyarországon 2010 áprilisában az átlagos CPC 0,2$, míg az átlag CPM
0,8$, vagyis ennyit szánnak a hirdetők egy klikkelésért, illetve ezer view
után. (Facebakers.com)
A fizetett hirdetések mellett azonban rengeteg ingyenes lehetőség is
akad, ami a közösségi oldal jellegéből fakadóan vírusosan terjedhet a
virtuális kötelékek útján. A Facebook ugyanis, az iwiw-vel szemben
megengedi, hogy márkák, vagy cégek rajongói oldalakat, vagy
csoportokat hozzanak létre ingyen. A hivatalos megítélés szerint a
Facebook rajongói oldal megfelelőbb szakmai felhasználásra, míg a
csoport, jellegét tekintve inkább személyes. Ezen felül a csoportnak
legfeljebb 5000 tagja lehet, és az adminisztrátorok név szerint
szerepelnek, és nagyobb kontrolljuk van, mint a rajongói oldalnál. A
rajongói oldal ezzel szemben nem listázza ki az adminisztrátorokat, vagyis
mint külön entitás létezik a közösségi oldalon, a keresőmotorok
könnyebben találják meg, építhető rá alkalmazás, és fizetett hirdetéssel,
úgynevezett „social ad”-del népszerűsíthető (Howard Greenstein, 2009).
A rajongói oldal (Fan Page) a Facebook platformba ágyazott felület,
amelyen leginkább a tartalom alakítható, illetve külső fejlesztők által
kialakított alkalmazások adhatók hozzá, de valójában igen kevés
változtatható a külsején. Minden oldalhoz tartozik egy „fal”, az a felület,
ahova maga a márka, illetve a rajongók egyaránt írhatnak (beállítás
kérdése, hogy mit engedünk meg). A falra feltöltött tartalmak
(státuszjelentések, linkek, megjegyzések) automatikusan megjelennek a
rajongók hírfolyamában, vagyis a felhasználók az ismerőseikről kapott
hírek között találkoznak a márka üzeneteivel, így kevésbé érezhetik annak
direktségét, valamint ők maguk döntenek úgy, hogy rajongókká válnak,
amit bármikor vissza is vonhatnak. Ezekre a tartalmakra a rajongók
bármikor reagálhatnak, vagyis meg van a lehetőség a két-, vagy
többoldalú párbeszéd kialakítására is.
A CMB Consumer Pulse kutatása megvizsgálta, hogy a nemek
eloszlásában hány márkának lesznek a Facebook felhasználók rajongói,
vagyis követői. Az eredmény alapján elmondható, hogy a legtöbben egy
kezükön meg tudják számolni, hány márkáért rajonganak, vagyis a nők
75%-a, míg a férfiak 68%-a követ 5-nél kevesebb márkát.
6. táblázat Hány márkát követnek Facebookon a
felhasználók? (CMB Consumer Pulse, 2009-2010)
A Facebookon Összesen Férfiak Nők
követett márkák
száma
Nulla 20% 17% 22%
1-2 33% 31% 34%
3-4 19% 20% 19%
5-9 17% 21% 14%
Több, mint 10 11% 12% 11%

Arra a kérdésre is keresték a választ, hogy miért lesz valaki egy

márka követője. A nők első helyen azt jelölték meg, hogy szeretnének
kedvezményeket kapni és rész venni az akciókban, míg a férfiaknál jobban
számított, hogy másoknak megmutassák, hogy szeretik, illetve támogatják
ezt a márkát. A nők másodsorban azt emelték ki, hogy a márka vásárlói,
akár csak a férfiak. A nők számára a mások véleménye csak harmadik
helyen szerepelt, míg a férfiaknál a kedvezmények. Jól látszik tehát, hogy
a nőknek a praktikus okok szerepelnek első helyen, míg a férfiaknál a
mások véleménye.

7. táblázat Mi az elsődleges oka, hogy

rajongója lesz egy márkának? ( CMB, 2009-
2010)
Mi az elsődleges Össze Férfiak Nők
oka, hogy sen
rajongója egy
márkának
Facebookon?
Hogy kedvezményt 25% 18% 30%
kapjak
A vállalat 21% 22% 20%
fogyasztója vagyok
Hogy 18% 23% 15%
megmutassam
másoknak, hogy
szeretem/támogat
om ezt a márkát
Mert izgalmas és 10% 11% 10%
szórakoztató
Hogy elsőként 8% 7% 8%
értesüljek a
hírekről
Hogy hozzáférjek 6% 7% 5%
az exkluzív
tartalmakhoz
Valaki ajánlotta 5% 4% 7%
Hogy részese 4% 5% 4%
legyek egy
közösségnek
Ennek a cégnek 2% 2% 2%
dolgozom
Részvényese 0% 0% 0%
vagyok a cégnek

2010 áprilisában a Facebook rajongói oldalán a fejlesztők

megváltoztatták a rajongói funkciót. Ez annyit jelentett, hogy a
felhasználók ezentúl, nem rajongói (fanjei) lettek a márkának, hanem
ugyanúgy, ahogy ismerősök aktivitásánál lehet, „kedvelni” (like-olni) lehet
a márkát. Ez a változás annak köszönhető, hogy a felhasználók nagyobb
hajlandóságot mutatnak a „kedvelésre”, mint a rajongóvá válásra.
A Nielsen kutatása, amely 800 000 Facebook felhasználót, és
tizennégy különböző márkát vizsgált meg, azt mutatja, hogy a márka
felidézése, a márkaismertség és a vásárlási hajlandóság jelentősen nő, ha
a felhasználó olyan hirdetést lát, amelyben a közösségi hálón lévő
ismerősök szerepelnek. Ilyen például, ha egy ismerős rajongója lesz egy
márkának. A hatás és hajlandóság fokozódik, amennyiben organikus
hirdetésről van szó, amely a hírfolyamban jelenik meg, vagyis még inkább
beépül a Facebook felületébe.
A Facebook rajongói oldalak hirdetései átlagosan 10%-kal növelték a
márka felidézését, 4%-kal a márkaismertséget, és 2%-kal a vásárlási
hajlandóságot azokban, akik látták a hirdetést, azokhoz képest, akik nem.
De a felidézés 16%-ra ugrott, ha a hirdetésben szerepeltek ismerősök is,
és 30%-ra ha a hirdetés mellett a hírfolyamban is megjelent, hogy az
ismerős rajongója lett a márkának.
A márkaismertség is 2%-ról 8%-ra ugrott az úgynevezett „social ad”
használatakor, abban az esetben pedig, amikor a hírfolyamban is jelen
volt, 13%-ra. A vásárlási hajlandóság is 8%-ra ugrott mind a social ad-től,
mind az organikus említéstől a hírfolyamban.
A Facebook adottságai tehát lehetővé teszik, hogy kombináljuk az
organikus, a platform által megjelenést, ami a márkának semmibe sem
kerül, és a fizetős, de mégis közösségi jellegű hirdetést, amelyek
együttesen egy erős szimbiózist hoznak létre. (Jack Neff, 2010)

1.1.8 Az F8 jövőképe
2010 április 21-én került megrendezésre a Facebook fejlesztői
konferenciája San Fransiscoban. A Facebook jövőbeli terveit egy bevezető
előadásban ismertetette az alapító Mark Zuckerberg és a
termékfejlesztésért felelős Bret Taylor azokat az újításokat, amelyekkel a
fejlesztők életét szeretnék megkönnyíteni.
A 2009-ben bevezetett Facebook Connect, amellyel például a hirdetők
is összekapcsolhatják weboldalaikat, idáig csak 24 órán át engedte, hogy
megtartsák a vállalatok a felhasználók adatait. Mostantól eltörlik ezt a
szabályt, és a vállalatok megtarthatják végleg ezeket az adatokat. Ez
hatalmas lépést jelent marketing szempontból, hiszen a Facebook
világában nem csak egyszerű demográfiai adatok szerepelnek, hanem az
érdeklődési kör, az oldalak, amiket a felhasználó, vagy az ismerősei
belinkeltek, márkák, amiknek rajongója, vagy kedvelője lett, és még
rengeteg adat, amely a hirdetőknek aranyat ér.
A konferencián három új terméket mutattak be, amelyek megnyitják
majd a Facebook világát az online térre. Mostantól ugyanis bármilyen
weboldalon lehet majd kedvelni valódi tárgyakat. Ezt a funkciót már
beépítette például az IMDB.com (Internet Movie Database), amely a
legpopulárisabb filmes adatbázis a weben. Ez a fejlesztés azt jelenti tehát,
hogy az IMDB.com böngészése során a felhasználó megtalálja a kedvelem
gombot a Facebookon kívül eső site felületén, és ha megnyomja, akkor az
adott film a Facebook profiljába is beágyazódik, nem csak a News Feed-
jébe, vagyis nem csak az adott pillanattól három órán át lesz
megtalálható, hanem örökre rögzül a profilján.
Taylor bemutatta még azt a funkciót is, amelynél egy egyszerű kód
segítségével bármelyik felhasználó aktivitása lekérhető lesz majd. Például
ha egy vállalat kíváncsi Taylor baráti körére Facebookon, akkor elég neki a
http://graph.facebook.com/btaylor/friends kóddal lekérdeznie ezt az
adatot.10

1.1.9 Facebook kampányok nőknek

A Facebookon jelenlévő többség, a nők elérése a folyamatos
fejlesztéseknek hála, egyre jobban megkönnyíti a marketingesek dolgát,
és ez látszik is a kifejezetten nőknek szóló kampányok, rajongói oldalak, és
márkák megjelenése kapcsán.
Az alábbiakban olyan kampányokat szeretnék bemutatni, amelyek
remekül kihasználták a Facebook adottságait, vagyis elsősorban a nem
fizetett eszközökre támaszkodó virális kampányokról szeretnék írni.
2010 elején a Facebook női felhasználói egy része status update-ként,
vagyis állapot meghatározásként egy színt adtak meg. A jelenség
hatalmas WOM-ot gerjesztett, és az emberek találgattak, vajon mi lehet ez

10
http://apps.facebook.com/feightlive/
a szín. Idővel aztán kiderült, hogy a nők a melltartójuk színét adták meg,
amit állítólagosan detroiti nők indítottak el, hogy felhívják a figyelmet a
mellrák elleni küzdelemre. Biztosan nem lehet tudni a kampány eredetét,
annyit azonban igen, hogy az egész blogoszféra és közösségi média ettől
volt hangos.11 Egy másik hasonlóan működő kampány szintén a nők
körében arról szólt, hogy email-ben kaptak egy tesztet, amelyben
különböző szexszel és alkohollal kapcsolatos kérdések voltak, amelyk
különböző pontot értek. A felhasználók összeadták a pontokat, majd kiírták
a profiljukra, hogy mennyi büntetést érdemelnének ezért euróban. A
körlevél megfogalmazása titokzatos volt, és arra buzdította a nőket, hogy
titkolják el férfitársaik előtt a játékszabályokat. Az értetlenek tábora az
előzőhöz hasonlóan nagy port kavart a közösségi médiában, és a
titokzatosság ereje elég volt ahhoz, hogy a nőket meggyőzzék, és
vírusszerűen elterjedjenek a büntetések.
Az Estée Lauder 2009 végi kampánya összeköti az online
közösségépítést és a CRM-et azzal, hogy a Facebook rajongóit meghívta
legújabb üzletük megnyitójára, ahol Derek Miller sminkes ingyen kezelése
után a hölgyekről fotókat készítettek, amit feltölthettek Facebook
profilképnek. Ezen felül egy microsite-on olyan sminkelős alkalmazást
indítottak, amelyhez a felhasználó feltölthette saját képét, és kipróbálhatta
, hogyan állnának neki a legújabb Estée Lauder termékek, majd a kész
arcképet felhasználhatta profilképnek Facebookon.12 A kampány lényege,
hogy az elkészült képek logózva voltak, ezért a felhasználók ismerősei is
értesültek a kampányról, és ha azok like-olták, vagyis kedvelték ezt az
aktivitást, az tovább terjedt a News Feed vírusosságának köszönhetően.
Az ausztrál Telstra telekommunikációs vállalat 2009-es Mum 2.0
Digital Makeover című kampánya, egy online videósorozattal és egy
microsite-tal igyekezett az anyukákat okítani a webkettő rejtelmeire, és a
Facebook használatára. Az alapvető kapaszkodókon túl az anyukákat
leginkább etikus viselkedésre oktatják a gyerekeikkel szemben, hogy ne
folyjanak bele az életükbe a virtuális közösségben. A DigitalMum nevű

11
http://mashable.com/2010/01/07/bra-color-facebook-status/
12
http://feminad.blog.hu/2009/10/17/sikeres_kozossegi_marketing_az_estee_lauder_tol
microsite-on az anyukák számára kialakított kisokost lehetett letölteni, ami
nyereményjátékkal volt összekötve.13
A Sara Lee előrecsomagolt felvágottak Facebook oldala, több mint 41
ezer rajongóval rendelkezik, többek között annak köszönhetően, hogy
Saga Solvers podcast sorozata, amely az oldalon is megtalálható, nagy
népszerűségnek örvend. A videók anyukáknak szolgálnak segítségül, hogy
minél ötletesebb és finomabb uzsonnát készíthessenek a Sara Lee
termékekből.14
A rengeteg külföldi példa mellett egyre több magyar kampány indul a
Facebookra alapozva. A fiatal divattervező Sándor Sandra ruhamárkája, a
Nanushka Facebook oldalán arra buzdította a rajongókat, hogy a saját
Nanushka ruhájukban készítsenek magukról képet, amit aztán az oldal
falára feltöltve a többi felhasználó kedvelhetett. A nyertes, akinek a képét
a legtöbben kedvelték, Nanushka utalványt nyert.
Ezek a kampányok mind azt mutatják, hogy a Facebook platformján
azok a kampányok terjedhetnek el a legjobban, amelyek meglovagolják a
platform technikai és hálózati adottságait, hogy minél hatékonyabban és
gyorsabban érjék el a lehető legtöbb felhasználót.

3.8. iwiw
Az iwiw, a magyar közösségi oldal, amely a Facebook megjelenése
előtt már három évvel létezett, és a Facebook piacra törése ellenére
sikerült a mai napig piacvezetőnek maradnia, bár már sokan
megpecsételtnek tekintik sorsát.

3.8.1. Az iwiw története

Magyarország második legnépszerűbb oldalának 4,2 millió regisztrált
felhasználója van, naponta mintegy 1,2 millió egyedi látogató fordul meg
rajta, 70 millió napi átlag letöltéssel és 35 millió feltöltött képpel
rendelkezik.15

13
http://feminad.blog.hu/2009/11/27/mum_2_0_digital_makeover
14
http://feminad.blog.hu/2010/02/25/sara_lee_deli_kampany_anyaknak_facebookon
15
http://webaudit.hu/
 A története 2002-re nyúlik vissza, amikor is április 14-én wiw alias
„Who is who?”, vagyis „Ki, kicsoda?” néven indult útjának az akkor még
országos, majd 2005 október 26-án megújult a rendszer és iwiw néven
folytatta pályafutását, vagyis „International Who is Who?” néven, ami a
többnyelvűségére utalt.16

3.8.2. Marketing az iwiwen

Az iwiw marketing szempontból, akárcsak a Facebook, rendelkezik a
hagyományos fizetős hirdetésekkel, mint belépőoldalon szereplő hatalmas
bannerfelület, vagy a belső oldalain felül és oldalt szereplő bannerek. A
Facebookkal ellentétben azonban az iwiwnek nincs egy hirdetés
menedzselő online felülete, amellyel bárki beléphetne és helyezhetne el
hirdetéseket, vagy pontosan targetálhatná a saját kampányát. Az iwiw
ilyen szempontból megegyezik bármelyik céges honlappal, vagy
hírportárral, ahol egy megadott médiaügynökség- jelen esetben az Origo
Adhouse-, foglalkozik az online felületek értékesítésével.
Az iwiw másik nehézsége hirdetői szempontból az, hogy a
Facebookkal szemben az alkalmazásokat külső fejlesztők nem
fejleszthetnek ingyen, amennyiben brandingelt tartalomról van szó.
Ilyenkor az Origo Adhouse akár 30%-ot is levonhat a hirdetőtől.
A harmadik hátrány a Facebookkal szemben, hogy az iwiwen nincs
lehetőség egy márkának megjelennie, mivel csak személyes profilok
léteznek, és nem létezik rajongói oldal. Csoportok léteznek, de teljesen
máshogy működnek, mint Facebookon.
Az iwiw nemrég elindította a Facebook mintájára a hírfolyamot, ami a
News Feed-hez hasonlóan beszámol a kapcsolati hálóba tartozó ismerősök
aktivitásáról. A felhasználók szabadon dönthetnek arról, hogy milyen
aktivitásukról szeretnének információt közölni ismerőseikkel a
hírfolyamban. Ezen kívül igen kevés információt tudnak kontrollálni: a
felhasználók profiloldala mindenki számára látható. Felhasználói oldalról
hátrányt jelent még, hogy míg a Facebookon bárki készíthet magának

16
http://hu.wikipedia.org/wiki/IWiW
profilt, addig az iwiw meghívásos rendszeren alapszik, amely a
felhasználók csökkenése ellenére sem változott meg.
Vagyis úgy tűnik az iwiw nem csak a hirdetőknek szab jogi és fizikai
határokat, hanem magának a felhasználónak is.
3.8.3. iwiw kampányok nőknek
Carefree app
3.9. Twitter
A Twitter szintén egy közösségi oldal és mikroblog szolgáltatás,
amellyel felhasználó 140 karakter terjedelemben írhatnak tweeteket. Más
közösségi oldalaktól eltérően itt a felhasználók eldönthetik, hogy követői
lesznek-e valakinek, vagy valamelyik márkának, de az nem lesz
szükségszerűen követőjük. Vagyis a követők és a követettek száma
eltérhet, nem úgy, mint más közösségi oldalakon, ahol a kapcsolatok
mindkét oldal által megerősítettek.
A Twitter felhasználói felületén a követettek frissített állapot
meghatározásai, vagyis a Facebooknál status update-nek nevezett rövid
szöveges üzenetei láthatóak. Minden felhasználónak van profilja, ahol
tweetjei frissítési sorrendben (a legfrissebb legfelül), és rövid biográfiája
látható. A Twitter alkalmazása számítógéppel is tökéletesen működik, de
valójában okostelefonra a legalkalmasabb a rövid karakterszám és a
folyamatos frissítésből kifolyólag.

3.9.1. A Twitter története

A Twitter ötlete először egy Oreo nevű podcasting cég ötletelésén
merült fel, egy olyan ötlet kapcsán, amelyet az SMS sajátos csoportközi
kommunikációjára találtak ki. Ez a projekt 2006-ban el is indult, akkor még
csak kísérletként twttr munkanéven. Amikor a Twitter értéke instant
kommunikációs hálózatként megjelent- (például események, földrengések,
tárgyalások fesztiválok megosztása során) a cég és a híre elkezdett nőni
és 2007-ben megalakult a Twitter, Inc. Ma, a Twitter egy magáncég a
kaliforniai San Franciscóban.
Magyarországon a Twitter igazán csak 2009-ben vált népszerűbbé,
akkor haladta meg a felhasználók száma az 5000 főt a Yamm.hu magyar
Twitterközösség adatai alapján. (Yamm.hu, 2010) Magyarországon
egyébként Turulcsirip néven elindult a Twitter mashupja, ami nem más,
mint a magyar kiszolgáló felülete az eredeti Twitternek, tehát ha valaki
már tagja volt a közösségnek az eredeti Twitteren, akkor ugyanúgy
bejelentkezhet a Turulcsiripen keresztül is. Mára körülbelül 3000 magyar
csiripelő van, amelyből minden harmadik aktív felhasználója is. A magyar
Twitterezők átlagban 41 másik twitterező aktivitását figyelik. (webisztán,
2010)

15. ábra Hazai Twitter felhasználók száma (yamm.hu, 2010)

3.9.2. A Twitter és a nők

Egy 2009-es kutatás kimutatta, hogy bár Twitteren a férfiak és a nők
ugyanannyi Twitterezőt követnek, a nőknek 15%-kal kevesebb a követőjük
van. A férfiaknál ezen kívül sokkal jellemzőbb, hogy visszakövetik, vagyis
több a reciprok kapcsolata. Ez kifejezetten éredekes, miután a Twitter
felhasználók 55%-a nő. A kutatás még azt is kimutatta, hogy egy átlag
férfit kétszer valószínűbb, hogy egy férfit fog követni, mint egy nőt.
Ugyanúgy, egy átlag nő 25%-kal valószínűbb, hogy férfit követ, mint nőt.
Végül egy átlag férfit 40%-kal valószínűbb, hogy férfi fog követni, és nem
nő.17
A CMB Consumer Pulse kutatása arra keresett választ, hogy mi az
elsődleges oka, ha valaki egy márkának a követője lesz. A férfiak 29
17
http://blogs.hbr.org/cs/2009/06/new_twitter_research_men_follo.html
százaléka azt válaszolt, hogy szeretne elsőként értesülni a hírekről, míg a
nők 34 százaléka kedvezményt szeretne kapni. Rögtön erős attitűdbeli
különbségbe botlottunk, hiszen ez azt jelenti, hogy a nőknek kevésbé az
önkifejezés, mint a praktikus szemlélet a meghatározó.
További 17% jelölte meg az exkluzív tartalmakat, majd 11% azt, hogy
a vállalat fogyasztója. Ez 4 százalékponttal kevesebb, mint a a férfiaknál.
Tehát a nőknek sokkal fontosabb egy-egy kedvezmény, vagy exkluzív
tartalom, minthogy vásárlója-e az adott márkának, vagy sem.
Érdekes még, hogy a férfiak sokkal többen jelölték meg a közösségi
élményt indoknak, mint a nők. Ez jól reflektálja a Twitter és a nők
kapcsolatát, vagyis itt kevésbé érzik, hogy közösséget alkotnak, hiszen a
kapcsolatok sokszor egyoldalúak, és rengeteg márka is része a követettek
halmazának. (CMB Consumer Pulse, 2009-2010) A férfiakat viszont, ahogy azt
az imént említettem, nagyobb valószínűséggel fogják követni, vagyis nem
lesz akkora aránytalanság a követők és követettek között, ezért a
személyes kapcsoltok is kiegyensúlyozottabbak lesznek. vagyis ők sokkal
inkább érezhetik magukat közösségben, mint a nők.
8. táblázat Mi az elsődleges oka, hogy egy márka
követője lett Twitteren? (CMB Consumer Pulse, 2009-
2010)
Mi az elsődleges oka, hogy Összese Férfia Nők
egy márka követője lett n k
Twitteren?
Hogy kedvezményt kapjak 28% 23% 34%
Hogy elsőként értesüljek a 19% 29% 9%
hírekről
Hogy hozzáférjek az 14% 11% 17%
exkluzív tartalmakhoz
A vállalat fogyasztója 13% 15% 11%
vagyok
Mert izgalmas és 11% 8% 4%
szórakoztató
Tartalmak megszerzése, 6% 6% 6%
amit utána elcsiripelhetek,
és megoszthatok
Hogy részese legyek egy 5% 8% 3%
közösségnek
Hogy megmutassam 2% 0% 3%
másoknak, hogy
szeretem/támogatom ezt a
márkát
Valaki ajánlotta 2% 0% 3%
Ügyfélszolgálat, vagy 0% 0% 0%
problémamegoldás miatt
 Bár úgy tűnik a nőknek kevesebb a követője, mégis 55%-os
többségben vannak a férfifelhasználókkal szemben, és leginkább praktikus
okokból követik a márkákat, hogy akciókhoz és exkluzív tartalmakhoz
kussanak hozzá. Ezért olyan kampányokat érdemes nekik kialakítani,
amelyekkel különleges ajándékokkal és engedményekkel kecsegtethetjük
őket.

3.9.3. Twitter kampányok nőknek

Az ausztrál Levi’s kampány iSpy néven, vagyis „internetes kém”
címmel teljes egészében a Twitterre épített. Meghirdették, hogy a
városban Levi’s farmeros hoszteszek járnak, és aki megtalálja őket, és
felteszi nekik a megadott kérdést, az rögtön megkaphatja a rajta lévő
farmert. A bújócska lényege az volt, hogy a Twitteren megosztott
nyomokból kellett kikövetkeztetni, hogy a hoszteszek merre járnak. A
valósidejű nyomozáshoz elkerülhetetlen volt egy okostelefon használata,
hogy a hoszteszeket lokalizálni lehessen.18 A kampány tehát remekül
kihasználta a Twitter adta technológiai lehetőségeket, a valósidejűséget,
és a 140 karakternyi üzeneteket.
2009 végén a Cadillac legújabb modellje, a Cadillac SRX
bevezetéséhez a közösségi médiában befolyásos szerepet betöltő nőket
kért fel a kipróbálásra, akik aztán Facebookon, Twitteren és blogjukban, is
nyilatkoztak az autóról.19

3.9.4. Twitter vs. Facebook

Egy kutatás szerint, ha egy felhasználó követője lesz egy márkának
Twitteren, akkor nagyobb valószínűséggel ajánlja majd, és szívesebben
fog vásárolni adott márka termékeit, mintha Facebookon lenne rajongója,
kedvelője.

18
http://feminad.blog.hu/2010/02/01/levi_s_ispy_a_bujocska_es_a_twitter
19
http://www.tampabay.com/news/humaninterest/cadillac-aims-twitter-campaign-at-
influential-women/1044681
 Szívesebben ajánlod a
79%
márkát, amióta
rajongója/követője lettél? 60%

Twitter
Szívesebben vásárolsz,
64% Facebook
amióta rajongója/követője
lettél a márkának? 51%

0% 20% 40% 60% 80%100%

16. ábra Hogyan hat a közösségi média a vásárlásra? (CMB Consumer Pulse,
2010)

Az azonban tény, hogy a magyar piacon a Twitter penetrációja még

marginálisnak tekinthető a Facebookhoz képest, és az okostelefonok sem
elég elterjedtek ahhoz, hogy a Twitter előnyeit tömegek élvezhessék.
Ezért, bár fontos csatornának tartják, még nem érdemes központi
elemként kezelni egy reklámkampány során.

3.10. Közösségi játékok

Ha pár évvel ezelőtt valaki azt állítja, hogy lesz Facebookon egy
Farmville nevű közösségi játék, amelynek több napi aktív felhasználója
lesz, mint ahány Twitter profil, minden bizonnyal furcsán néztek volna rá.
különösen, ha az a játék egy egyszerű, grafikailag és design szempontból
primitívnek mondható játék.20 Hasonlóan lehetetlennek tűnt volna, ha
valaki azt állítja, hogy az egyik legnagyobb videojáték gyártó, az Electronic
Arts egy pár éves Facebook online játék céget 300 millió $-ért fog
felvásárolni.21
Valójában az egész videojáték ipar a feje tetejére állt az utóbbi pár
évben, és mindez a Facebooknak köszönhető. A közösségi játékok ereje a
vártnál sokkal erősebb, és meghökkentő módon jelenleg ez az egyik
legvirágzóbb iparágak egyike.
A Facebook játékok világát három cég uralja: első helyen a Zynga áll,
230 millió havi aktív felhasználóval, amelyből a legnépszerűbb öt játéka, a

20
http://mashable.com/2009/12/02/farmville-bigger-than-twitter/
21
http://www.playfish.com/press_releases/?release=09_11_2009
Farmville, a Café World, a Fishville, a Texas HoldEm Poker és a Mafia Wars
összesen, több mint 180 millió havi-, és 56 millió napi aktív felhasználóval
büszkélkedhet. A második helyezett Crowdstar ennél már jelentősen
kevesebb, csupán 50 millió havi, és 11 millió napi aktív felhasználóval
rendelkezik, míg a harmadik helyen az EA Games által felvásárolt Playfish
áll 41 millió havi, és 8 millió napi aktív felhasználóval.

17. ábra A legnagyobb Facebook Játék Cégek Top 5 Játéka (Social Times, 2010.
Február)

Ezeknek a játékoknak az üzleti modellje igen meglepő, miután a

bevételeik nagy része nem a hirdetésekből folyik be, hanem a
játékosoktól. A játékok designja és mechanikája ugyanis a freemium22
modell alapján épül fel, vagyis létezik egy ingyenesen elérhető tartalom,
amit bárki használhat, de van egy plusz szolgáltatás is ,amelyhez már csak
a fizető tagok férhetnek hozzá. Így például van olyan játék, ahol az extra,
magasabb szintű pályákért kell fizetni, illetve egyes virtuális világ
játékokban a perszonalizációért kell fizetni, vagy az összegyűjtött virtuális
pénznem elköltéséhez kell prémium felhasználóvá válni. Ha például a
játékos a Pet Society című Playfish játékban a kis állata szobáját fel
szeretné díszíteni, egyes tárgyak olyan magas összegű virtuális pénzbe
kerülnek, hogy azt a játék során lehetetlen lenne összegyűjteni, ezért csak
valódi pénz befizetésével lehet őket elérni.
22
http://en.wikipedia.org/wiki/Freemium
 A trükk abban rejlik, hogy az ingyenes tartalmaknak úgy alakítják ki a
designját, hogy a játékosok rászokjanak a rendszeres, napi szintű játékra.
A gyűjtögetés, az aktivitás díjazása, a folyamatos visszacsatolások, és a
perszonalizált tartalmak mind rendkívül vonzóvá teszik ezeket az egyszerű
flash játékokat. Aki pedig rendszeresen időt és energiát áldoz a játékra, az
nagy valószínűséggel nem sajnálja majd az anyagi áldozatot. Legalábbis
ezt mutatja a példa, miután az összesen három éves Zynga 2010-re 450
millió $-nál magasabb bevételre számít.23
Ami azonban megmagyarázza az egyszerű flash játékok félelmetes
sikerét, az a közösségi jellege. A játék során ugyanis ismerőseinkkel
interakcióba léphetünk, megajándékozhatjuk egymást, megöntözhetjük
egymás virágait, megelőzhetjük egymást, vagyis versengünk, és segítünk
a másikon. A játékiparban most a legnagyobb figyelem a játék designjára
irányul, vagyis arra, hogy ezt a kötődést, ezt a napi rendszerességgel
visszatérő felhasználók táborát, hogyan tudjuk motiválni a játékban
elrejtett apró mozzanatokkal. És ebben a Facebook platformja kiváló
alappillérnek bizonyult.
Bár az elsődleges bevételforrást a játékosok jelentik, a hirdetők is
elismerik a játékok népszerűségét csakúgy, mint a Microsoft által
fejlesztett keresőmotor, a Bing, amely a Zynga Farmville nevű virtuális
farmépítő világában vett bannert, és arra invitálta a játékosokat, hogy
virtuális játékpénz fejében legyenek rajongói a Bing Facebook oldalának.
Az eredmény: egy nap alatt 400 ezer rajongóra tettek szert.
(AllFacebook.com, 2010)
A közösségi játékok sikere először Facebookon vált kimagaslóvá, de
azóta a többi közösségi oldal is igyekszik a megfelelő technikai hátteret
biztosítani, hogy ezek a játékok náluk is megjelenhessenek, vagyis
erőteljes konvergencia látszik a közösségi játékok terén. A másik
tendencia, ami jól látható az, hogy nagy IT cégek pár éves cégeket
kebeleznek be annak reményében, hogy ők is részesülnek majd az iparág
sikeréből.

23
http://www.businessweek.com/magazine/content/10_18/b4176047938855.htm
 3.10.1. A közösségi játékok és a nők
A PopCap Games 2010 februárjában megjelentette az amerikai és brit
piacra vonatkozó, közösségi játékok kapcsán végzett kutatásának
eredményét. A válaszokból kiderült, hogy az átlagos, közösségi játékos 43
éves nő. A közösségi platformok játékosai 55%-ban nők, és közülük 38%
naponta többször is játszik, míg a férfiak közül csak 29% nyilatkozta ezt.
Ezen felül a nők nagyobb arányban játszanak ismerősökkel (nők 68%-ban,
férfiak 56%-ban).
A Facebook a legkedveltebb platform az online játékok világában. A
megkérdezettek 83%-a játszott már ott. A megkérdezettek 28%-a vásárolt
már valódi pénzért játékpénzt, az átlag játékos hat játékot próbált már ki,
és a válaszadók több, mint fele egy barát ajánlására kezdett el játszani,
vagy mert látták a közösségi oldalon egy ismerősük hírfolyamában
(PopCap Games, 2010).
Magyarországon a külön a közösségi játékokról nincs hozzáférhető adat, az
online játékokról azonban kiderül, hogy a 14 év feletti lakosság 23 százaléka
rendszeresen játszik velük, ami az összes internetező 63%-át jelenti, és nem
meglepő, hogy az online játékosok fele (50%-a) a 15-29 éves korosztályból kerül
ki. (GKIeNET, 2009)

3.10.2. A közösségi játékok marketing relevanciája a nők

szempontjából
A Q Interactive és Social Media World Forum 2009 novemberében
publikálta eredményeit a nők social gaming attitűdje kapcsán. Az
eredmények azt mutatják, hogy az átlag női játékosok versenyszelleműek,
szociálisak, és lojálisak. A megkérdezettek 85%-a ötnél kevesebb játékkal
játszik, vagy alkalmazást használ rendszeresen, ami lojalitásra utal, és
csak 15% játszik, vagy használ 6-nál több alkalmazást. Több mint a felük,
57 százalék napi rendszerességgel költ, illetve nyer virtuális pénznemet.
Az új játékok megismerése nagyban függ a szóbeszédtől, mivel 74
százalékuk más „ajánlására” ismerte meg a játékot, miután észrevették,
hogy egy ismerős, vagy családtag pontjait a hírfolyamban. 95 százalékuk
használja a virtuális pénznemet elsősorban ajándékozásra, vagy a
játékban való előrejutásra. Ezt a virtuális ajándékozást 57 százalékuk
olyan relevánsnak érzi, mint a valóságban ajándékozást.
A kutatás azt is megvizsgálta, hogy a márkák és a nők hogyan
viszonyulnak egymáshoz, és arra a következtetésre jutott, hogy a nők
fontos partnerként kezelik a márkákat. A válaszadók 97 százaléka jobban
szeret virtuális pénzt keresni játék közben egy márkázott ajánlatért,
tartalomért cserébe, mint valódi pénzüket virtuálisra váltani. Annak
ellnére, hogy rendszeresen játszanak, csak minden tízedik nő vásárolt
valódi pénzen virtuálisat, amelyből 85% összesen 100$ alatti összeget
költött valaha. Azok közül, akik feliratkoztak valamely márkázott ajánlatra,
tartalomra, 65% hasznosnak találta az ajánlatot. Ezek közül 37%
választotta az ajánlatot tartalma, 17% pedig az ingyenes termék, vagy
szolgáltatás miatt (Q Interactive, 2009).

4. A NŐKRE SPECIALIZÁLÓDOTT IRÁNYZAT JÖVŐJE

5. EMPIRIKUS KUTATÁS24
5.1. Hipotézis
Előzetes hipotézisem, hogy a nők a weben leginkább a közösségi
oldalakat preferálják, ezért marketing szempontból itt lehet őket a
legjobban elérni és befolyásolni. Kutatásommal szerettem volna árnyalni
ezt a hipotézist, és feltárni olyan területeit a kérdéskörnek, ami esetleg
nem fogalmazódott még meg bennem.
5.2. Kutatási Kérdések
Mennyire vannak tisztában a web 2.0 és a közösségi média
fogalmával?
Kíváncsi voltam, hogy mennyire ismerik, és hogyan definiálják a
résztvevők a web 2.0 és a közösségi média fogalmait. Fontosnak tartottam
feltenni ezeket a kérdéseket, hogy tisztázzuk előre a használt fogalmakat,
valamint, hogy kiderüljön, mennyire jártasak a résztvevők a témában.
Milyen közösségi oldalakat ismernek és használnak a résztvevők és
mire?

24
A fókuszcsoportos kutatásnál Vicsek Lilla Fókuszcsoport (2006) című könyvét
használtam fel.
 Szerettem volna összehasonlítani a résztvevők internetezési szokásait
a létező külföldi és magyar kutatások eredményeivel, miszerint a nők
főként a közösségi oldalakat használják. Ezen felül fontosnak tartottam
megkérdezni, hogy ezeket az oldalakat milyen módon és mire használják,
hogy kiderüljön, mennyire megfelelő platformok ezek marketing
szempontból.
Szoktak-e tanácsot adni/kapni közösségi oldalakon márkákkal,
termékekkel kapcsolatban?
Meg szerettem volna tudni, hogy a való világban, illetve a webkettes
platformokon szoktak-e informálódni vásárlás előtt, és mennyire szeretik
ha befolyásolják őket, vagy mennyire szeretnek befolyásolni. Érdekelt
továbbá, hogy mit gondolnak a férfiak tanácsadási szokásairól.
Mennyire tartják hitelesnek az egyes közösségi platformot
információszerzésre?
A webkettes informálódás folyamán szerettem volna megkérdezni,
hogy mennyire tartják megbízhatónak, hitelesnek a használt forrásokat,
legyen szó fórumról, blog bejegyzésekről, vagy akár comment-ekről. Ez a
kérdéskör azért fontos, mert rengeteg cég használja ezeket a felületeket
PR tevékenységre, illetve tisztességtele befolyásolási eszközként.
Mennyire hatékonyak a fizetett hirdetések ezeken az oldalakon?

Milyen kampányok érték el/tűnnek hatásosnak a megkérdezettek

szerint?

5.3. Metodológia
Hipotézisem vizsgálatához egy kvalitatív módszert, a fókuszcsoportos
interjút találtam a legmegfelelőbbnek, hiszen amellett, hogy milyen
mértékben használják az egyetemista korú, illetve fiatal felnőtt nők a web
2. 0-t, és a közösségi média különböző platformjait, olyan nehezen
standardizálható kérdésekre is kíváncsi voltam, hogy milyen módon lehet
őket a marketingeszközökkel elérni. Szerettem volna megtudni, hogy
mennyire elterjedtek a megkérdezettek körében a közösségi média
felületei, és hogy milyen aktivitást folytatnak ezeken az oldalakon.
Érdekelt továbbá, hogy fogyasztói döntéseiket befolyásolják-e ezek az
oldalak, mennyire tartják hitelesnek az elérhető információkat, és milyen
hatással vannak rájuk a különböző marketinges eszközök.
Ezekre a kérdésekre egy személyes, szóbeli beszélgetés során
könnyebben fény derülhet, mint egy strukturált kérdőív lekérdezésével,
hiszen olyan új szempontok is szerepet játszhatnak, amikre előzetesen
nem is gondoltam. Célom az volt, hogy minél árnyaltabb képet kapjak
közösségi média használatról a nők körében.

5.4. Minta

A web 2.0 és a közösségi média tematikája mára már széleskörű

népszerűségnek örvend, és egyre több vállalat és marketingszakember
ismeri fel jelentőségét különösen nyugaton, de 2010-re már
Magyarországon is egyre többen. A téma nagyon új keletű, valójában 2005
után beszélhetünk web 2.0-ról, vagyis az Y generáció végének már volt
szerencséje ez idő alatt végezni tanulmányait. Ez azt jelenti, hogy
tanulmányaik során használták a web 2.0-t mindennapi
tevékenységeikhez, felsőoktatásban pedig megélték azt a kort, amikor az
iskolai hivatalos procedúrák egy része felkerült az internetre. Az R
generáció, vagyis a 1990 után született generáció már a digitális világba
született bele, ezért nem kérdés, hogy a web 2.0 már a korai
szocializációjuk során elérhető volt. Tehát nekik már az internet és a web
2.0 nem egy új technológia, amely megváltoztatta a körülöttük lévő
világot, hanem egy alapvető eszköz, amely nélkül nem ismerik a világot.
Kvalitatív kutatásom során szerettem volna közelebbről megismerni a
női internetezők szokásait a közösségi média platformja kapcsán, illetve
megvizsgálni milyen felületetek a legalkalmasabbak a nők elérésére
marketing szempontból a webkettő megváltozott világában. Az Y és az R
generáció a legjelentősebb felhasználója ezeknek az eszközöknek, de csak
az Y generáció rendelkezik saját keresettel, döntései közvetlen hatással
vannak fogyasztására és költéseire. Ezért kvalitatív kutatásom során az Y
generáció vizsgálatát tartottam a témában a legrelevánsabbnak.
 Az első fókuszcsoportos beszélgetésen négy nő vett részt,
mindannyian az Y generációt képviselték. Mind a négyen ismerték
egymást. A csoportban több domináns személyiség is volt, de Orsolya
bizonyult a nagy történetmesélőnek, szerette minden kérdésről kifejteni a
véleményét, akkor is, ha bizonytalan volt a válasz igazában. A második
legaktívabb hozzászóló Anna volt, mindig megfontoltan válaszolt a
kérdésekre, és neki is mindenről volt véleménye. Anna és Orsolya
dominanciája a témában való magabiztosságukból és szakértelmükből
fakadhatott, mivel mindkettejük egyéni érdeklődési körébe beletartozik a
social media sőt, Anna munkája során is foglalkozik vele. Zsófia
munkahelyén és szabadidejében is használja a webet, de kizárólag
felhasználói szinten közelít a témához. Nóra kevésbé volt fogékony a téma
iránt, szabadidejében, ritkábban használja a közösségi média platformjait.
Számára több fogalom is tisztázatlan volt, de érdekelte jelentésük, amit a
két domináns személy szívesen meg is magyarázott.
Az első fókuszcsoport 2 órát vett igénybe, a résztvevők sokszor
elkalandoztak a beszélgetés során, amit egyrészt az ismeretségnek és a
sok közös történetnek tudható be, másrészt pedig annak, hogy a témában
kevésbé jártasak számára, tisztázni kellett egy-egy fogalmat. A
fókuszcsoportos beszélgetés során feltételezhetően mindenki jól érezte
magát, és szívesen vettek részt benne. Ez egyrészt abból is látszott, hogy
az interjú során egyikőjük sem mutatta annak jelét, hogy untatná a téma,
másrészt miután feltettem az utolsó kérdést, még sokáig a korábbi
témához kapcsolódóan zajlott a beszélgetés.
Az első fókuszcsoport közösségi médiához való viszonyát tekintve
Anna elsősorban a társalkodók csoportjába sorolható, mivel közzéteszi
állapotát Facebookon, de a nézők attitűdje is jellemzi, hiszen olvassa és
figyeli a blogokat, néz mások által feltöltött videókat, valamint nagy ritkán
kommentálja is a mások által feltöltött tartalmakat, tehát kritikusnak is
mondható. Orsolya Facebookon és Twitteren is szereti megjeleníteni
aktuális állapotát, vagyis igazi társalkodó, és blogokat és egyéb
tartalmakat is elolvas, megnéz, tehát ő is valódi nézőnek mondható. A
kritikusi attitűdtől azonban szorosan elzárkózik: Zsófia a csatlakozók és a
nézők csoportjába tartozik, vagyis van profilja Facebookon és Twitteren, és
olvas blogokat, figyeli a mások által feltöltött tartalmakat. Nórának van
Facebook és iwiw profilja, de állítása szerint „egy kezemen meg tudom
számolni, hogy hányszor status update-eltem, amióta fent vagyok”, vagyis
a csatlakozók csoportjába tartozik. A nézői attitűd nem jellemző rá, főleg
e-mailezésre használja az internetet, vagy keresőmotorokkal böngész, és
néha a Facebookot is megnyitja.
A második fókuszcsoporton három nő vett részt, szintén az Y
generációból. Mindhárman ismerték egymást, kettejüket pedig különösen
erős kötelék fűzte össze. A beszélgetés 1,5 óráig tartott, vagyis
gyorsabban végigjártuk a kérdésköröket, mint az elsőnél. Ez annak
tudható be, hogy a résztvevők kevésbé jártasak a témában, és kevésbé
ismerik a webkettő platformjait. A csoportban nem volt kiemelkedően
domináns szereplő, mivel mindhárom résztvevő témához való kötődése
gyenge, ezért kevésbé tűntek magabiztosnak egy-egy kérdés
megválaszolásában. A kérdésekre sokszor Petra és Réka hasonlóan
válaszoltak, ami a közvetlen kapcsolatukból fakadhat.
A második fókuszcsoport közösségi médiához való viszonya gyengébb
volt, mint az első. Petra és Réka csatlakozóknak számítanak, hiszen van
profiljuk iwiwen és Facebookon egyaránt, de nem szólnak hozzá, vagy nem
kommentálják mások aktivitását, és nem változtatnak a státuszukon sem.
Petra ezen felül a nézők csoportjába is beleillik, mivel követi a mások által
feltöltött tartalmakat. Júlia tipikus társalgóként viselkedik Facebookon,
más szempontból pedig beleillik a nézők csoportjába is. Mindhárman írtak
már személyes blogot, de mivel korlátozták a hozzáférést, nem
tekinthetőek igazi tartalomgenerálóknak, vagyis csak ál-kreátorok.

5.5. Az Eredmények Tematikus Elemzése

A beszélgetésre előre felkészültem kérdésekkel, amelyek a
fókuszcsoport vezérfonalául szolgáltak. Ezt azonban rugalmasan kezeltem,
a beszélgetés során felmerülő témák, és információk fényében, hogy ne
szakítsak meg egy-egy értékes gondolatmenetet. Kérdéseimet logikailag
kapcsolódó témák mentén csoportosítottam, amelyeket az alábbiakban a
megkérdezettek idézeteivel, és a beszélgetés folyamán leszűrt
insightokkal együtt prezentálok.

5.5.1. Internet
Az internetezési szokásoknál az első fókuszcsoporton megkérdezettek
által leglátogatottabb oldalak a levelezőrendszerek, mint a Gmail, és a
Facebook voltak. Utólag még hozzátették a Google keresőmotorját is. A
második fókuszcsoporton a megkérdezettek napi szinten az e-mailt, a
Facebookot, a Google-t, a Youtube-ot, az iwiwet, a Myspace-t, és a
hírportálokat használják. Elmondásuk szerint főleg kapcsolattartásra és
kommunikációra használják, de a hírek is fontosak, különösen, ha egy
specifikus információra kíváncsiak. Ezen felül megemlítették a wikipédiát,
amelyet előszeretettel használnak, és az online szótárak is szóba kerültek.
Az első fókuszcsoporton arra a kérdésre, hogy életük melyik részéből
elengedhetetlen az internet, leginkább praktikus dolgokat soroltak fel,
mint a hírek, vagyis az informálódással kapcsolatos, és a
programszervezés barátokkal, vagyis a kapcsolattartással kapcsolatos
tevékenységeket. A második beszélgetésen a megkérdezettek azt
állították, nincs olyan terület az életükben, amit el tudnának képzelni
internet nélkül.
Mivel a vásárlás nem került szóba az internet használatáról
beszélgetve, rákérdeztem, hogy vásárlási döntés előtt informálódnak-e a
neten. Az első fókuszcsoport résztvevői főleg olyan példákat hoztak,
amelyek nagyobb értékűek, mint például az utazás, a drágább műszaki
cikkek, a bútor, de a könyvek is szóba kerültek. A résztvevők említették,
hogy az internetet rendkívül jól lehet árak összehasonlítására használni
akkor is, ha nem online vásárlásról van szó. Az internetes vásárlással
kapcsolatban felmerült az online rendelés biztosította kedvezmények,
valamint a többi fogyasztó visszajelzéseinek, bírálatainak a jelentősége.
A második beszélgetésen a vásárlással kapcsolatban nagyon
hasonló példákat említettek. Ugyanúgy nagy értékű
beruházásokról mesélte, Petra például a laptop vásárlást
említette, Júlia pedig utazásainál tartotta fontosnak az internetet.
 1.1.10 Web 2.0 és Közösségi Média
Az első fókuszcsoport során úgy tűnt, hogy Nóra kivételével
mindannyian hallottak már a web 2.0 és a közösségi média fogalmáról, de
a két fogalom közti különbség, illetve a definiálásuk már a domináns
tagoknak is nehezére esett. A web 2.0 definiálásakor felsorolták a
közösségi oldalakat, a blogokat, és fórumokat, és említették a közösség
által generált tartalmakat is. Anna úgy definálta a webkettőt, hogy
összevetette a tömegmédiával a közösség által előállított tartalmakat.
Fontosnak tartották még azt is, hogy a közösségi oldalak valamilyen szűrőt
alakítanak ki, amely a kapcsolataikon keresztül kiszűri, hogy hozzájuk
milyen információk jutnak el. Valamint azt is, hogy ők maguk szűrhetik a
számukra érdekes és releváns tartalmakat.
A második fókuszcsoport résztvevői zavarba jöttek ettől a
kérdéskörtől, és kérték, tisztázzuk, melyik fogalom mit takar. Ennek
fényében fontosnak ítéltem, hogy definiáljam a webkettő és a social media
fogalmát, hogy további beszélgetésünk során ne merüljenek fel
félreértések.
Amikor megkérdeztem az első fókuszcsoporton, hogy szerintük mi a
különbség a webkettő és a közösségi média között, úgy tűnt, hogy a
témában jártasak is zavarba jönnek a kérdéstől, és halmazokat említettek,
vagyis, hogy a közösségi média a webkettő részhalmaza, illetve
belebonyolódtak saját definícióikba. A második fókuszcsoporton,
tekintettel arra, hogy a fogalmakkal nem voltak tisztában, ezt a kérdést
nem tettem fel, hanem megmagyaráztam álláspontomat a résztvevőknek.

1.1.11 Blog
A blog kifejezést az első fókuszcsoporton mind a négy résztvevő
hallotta már, és tisztában volt elsődleges jelentésével, amely inkább
személyes jellegű, mint szakmai. Először Nóra említette, hogy számára
„alapvetően internetes napló”, majd Zsófia további értelmet adott neki,
mikor megemlítette kolléganőjét, aki saját blogját különböző témákról írja,
de nem feltétlenül személyes jellegűeket.
 „Nekem van egy csoporttársam, aki most elkezdett
blogozni.(..) Ő egy PR szakember, csak most
kisbabája van, és be van zárva a négy fal közé.
Hát, mindenféléről, a reklámoktól elkezdve,
különböző gyerekjátékokon át mindenféléről ír.”
Végül Anna kiegészítette a definíciót, és áttért a szakmai blog
leírására, amely szerinte mindig valami adott „témakör köté
csoportosulnak”. Orsolya is kifejtette, hogy ő leginkább szakmai blogokat
olvas, mert azokat megtalálja könnyen, és jobban is érdeklik. Anna
felvetette egyik ismerőse blogját, ami személyes hangvételű, de kevésbé
személyes témájú volt. Orsolya is megemlített egy személyes blogot,
amelyet a földrajzi távolság indokolt, miután az egyik családtag távol volt,
és a kommunikáció egy formája a blogírás volt. Végül mindannyian egyet
értettek abban, hogy bár ismernek több példát is személyes hangvételű
blogra, az inkább a személyközi kommunikáció egy új válfaja, amely segít
áthidalni a földrajzi távolság okozta nehézségeket információcsere
szempontjából.
Ezek után megkérdeztem, hogy ők maguk írtak-e már blogot, és
szoktak-e reagálni mások által kreált tartalmakra? Orsolya kifejtette, hogy
bár ő még nem ír blogot, egyre erősebb külső kényszert érez egy
indítására, miután egyre több állásinterjún elvárás lenne. De belső
kényszert nem érez az írásra:
Orsolya: „Én meg úgy gondolkodom erről, hogy social
media, vagy mindenféle marketinges témában mi a túrónak
indítsak még egy szakmai blogot, hacsak nem tényleg valami
speciálisabb téma.”
A kijelentéssel Anna nem értett egyet, szerinte ha valakit érdekel ez a
téma, akkor jogos az elvárás a munkáltatók részéről. Orsolya ezzel
szemben azzal érvelt, hogy neki bőven elég 140 karakter a gondolatai
megosztására, amelyet kommentálva szokott megosztani.
Blogot Nóra ás Zsófia sem írnak, nem is nagyon jellemző, hogy
hozzászólnának mások cikkeire. Anna kifejtette, hogy bár ő sem ír blogot,
azért ritkán hozzászól egy-egy cikkhez, hogyha olyan témáról van szó, ami
nagyon érdekli, vagy nagyon ért hozzá. A gondolatot Orsolya tovább fűzte,
és megjegyezte, hogy ő személy szerint nem érzi magát elég
kompetensnek, hogy hozzászóljon egy szakmai bloghoz. Anna ezzel nem
értett egyet, szerinte bárkinek lehet véleménye.
A blogok hitelességéről is kérdeztem őket, amelyről az általános
vélekedés az volt, hogy a cikk és a kommentek mind szubjektív
vélemények, amelyekből mindenki leszűrheti magának a tanulságot. A
beszélgetés ezután elkalandozott a márkablogok irányába. Anna elmesélte
a Nestlé esetét a KitKattal, amikor a Greenpeace azzal támadta, hogy a
pálmaolajat olyan beszállítóktól szerzi be, akik kiírtják az erdőket, ahol az
orángutánok élnek. Ezt a történetet annak kapcsán mesélte, hogy
példázza, mennyire nincs már kontrolljuk a webkettő felett a márkáknak.
Az eset kapcsán Orsolya lényegre törően megfogalmazta véleményét,
amely valóban érdekes meglátás marketing szempontból:
Orsolya: „Ez a jó az egész webkettőben, hogy így
rohadtul nem tudják befolyásolni azt, amit írnak róluk. Most
tök menő, hogy minden márkának van Facebook profilja, de
úgy meg tudják szívni, mint a torkos borz. Nagyon nem
tudják befolyásolni, hogy milyen irányba megy el.”
Orsolya érdekes meglátására Anna az internet előtti időkkel reflektált,
amikor még nem volt lehetőség hírek virális terjedésére az interneten.
Azzal állította szembe a Greenpeace online akcióját, hogy milyen
hatástalan lett volna internet nélkül a nyomtatott sajtóban ugyanez az
eset. Kettejük párbeszédéből tehát olyan elementáris állításokat
szűrhetünk le, amelyek jól modellezik a márkák kontrollját a róluk szóló
információ terjedésében.
Amikor a női blogokról kérdeztem őket, úgy tűnt, ismernek párat, de
zavarba jöttek, mert nem volt számukra egyértelmű, hogy miket lehet
idesorolni.
Végül a blogokon elhelyezett hirdetésekről kérdeztem a részt
vevőket. Úgy tűnt, szinte sosem kattintanak rájuk, vagy csak
véletlenszerűen. Anna még azt is valószínűbbnek találta, hogy google-ön
kattintson egy szponzorált linkre, mint egy blogon a hirdetsére.
 Amikor a második csoportot kérdeztem a blogokról hamar kiderült,
hogy személyes blogokat már mindannyian írtak, de cikkeiket nem tárták
a széles nyilvánosság elé, sőt lekorlátozták a hozzáférést, és csak bizonyos
barátok láthatták a tartalmat. A blog létezését a földrajzi távolság
indokolta, és a kommunikációs csatornák közül emellett döntöttek. Ez a
megoldás már az első fókuszcsoportnál is felmerült.
A beszélgetés során kiderült, hogy nem sok blogot olvasnak, csak
egy-egy tanulmányaiknak megfelelő szakmához, tudományhoz
kapcsolódóan olvasnak építész, vagy közgazdász blogokat. Arra a
kérdésre, hogy szoktak-e kommentelni Réka azt válaszolta, hogy még
távol áll tőle, hogy a véleményét megfogalmazza. Júlia kifejtette, hogy
csak akkor írná meg véleményét, ha „nagyon heves”, és hozzátette, hogy
még fiatalnak érzi magát, hogy a nevével fémjelzett kommenteket írjon.
Petra reakciója volt a legkülönösebb, mert ő mindenkitől eltérően a
lustaságával indokolta a passzivitást. Úgy fogalmazott „túl nagy munka a
semmiért”. Ez nagyon jól körvonalazza az attitűdjét a tartalmak aktív
teremtése felé.
Amikor arról kérdeztem őket, hogy mennyire tartják a blogokat hiteles
információforrásnak, a szakmai blogoknál az író személyét említették, és
az érvelését, stílusát. Vagyis ha az író szakmailag elismert és szimpatikus
a gondolatmenete, akkor elgondolkodtatónak tartják.
A blogokon elhelyezett hirdetéseket kifejezetten idegesítőnek
tartották, kivéve ha esetleg egy másik hasonló témájú oldalról van szó.
Rákérdeztem, hogy Google hirdetésre kattintottak-e már, és ketten azt
állították, hogy igen, míg egyikük a felugró ablakoktól való félelméről
számolt be, ami megakadályozza abban, hogy ráklikkeljen ezekre.

1.1.12 Fórumok
Az első fókuszcsoporton a fórumot úgy definiálták, mint egy kérdések
megválaszolására szolgáló platformot, ahol valamilyen problémára
keresnek megoldást különböző témákban. A megkérdezettek a fórumokat
keresőmotorokon keresztül találják meg, és általában megbíznak a
fórumozókban, mivel úgy vélik, mindenkinek a szubjektív véleményét
olvashatják, amiből következtetéseket vonhatnak le adott témában,
kérdéskörben. A beszélgetés során kiderült, hogy nem nagyon ismernek
női fórumot, nem használnak céltudatosan adott fórumot, csak ad hoc
jelleggel találnak rájuk, témától függően. Mint kiderült, sosem írtak
fórumokra, nem indítottak témát, és ritkán olvasnak. Indokként azt
mondták, ha problémájuk van, akkor felkeresik a fórumokat, ha azonban
tudnak valamit, azt nem osztják meg másokkal:
Anna: „Ilyen szempontból önző vagyok, hogy azért keresek rá
egy témára, mert nem tudok valamit, és akkor ott elolvasom,
hogy mi van. De mivel pont azért kerestem rá, mert fogalmam
sincs, ezért nem is szólok hozzá.”
A beszélgetés folyamán szóba került az is, hogy sok nő terhesség
alatt ír fórumokba, és hogy a kismamáknak kiváló tájékozódásra, és
egymás segítésére. A fórumozás folyamatánál az is felmerült, hogy fontos
a rendszeresség. Témától is függ, szerintük, hogy ki mennyire aktív egy
fórumon.
Amikor a fórumok hitelességről kérdeztem őket, kiderült, hogy
hihetőnek tartják a fórumozók véleményeit, és hisznek a közösség
konszenzusában, vagyis ha valaki hamisat ír, azt majd a többiek kijavítják.
Azt is elmesélték, hogy nem találkoztak még hirdetésszagú bejegyzéssel,
de ha kiderülne egy fórumozóról, hogy egy vállalati ember, aki a márkája
propagálására használja a fórumot, annak borzasztó visszhangja lenne.
A második fókuszcsoport a fórum fogalmát elsősorban politikai jellegű
megnyilvánulások színtereként írta le, vagyis egy olyan helynek, ahol
könnyen le lehet szűrni a közhangulatot. Ez egyrészt a választások
közeledte miatt lehetett, másrészt pedig személyes érdeklődésük lehetett
az oka.
Ez a csoport is inkább keresőmotorokon keresztül leli meg a
megfelelő fórumokat, témától függően, és általában elektronikai cikkek
vásárlása előtt, vagyis olyan termékeknél, amikhez kevésbé értenek.
A résztvevők közül itt sem írtak még soha bejegyzést, vagy kezdtek új
témát. Ezt azzal is indokolták, hogy a regisztráció mennyire időigényes.
Júlia itt is megemlítette, ahogy a blogoknál, hogy ahhoz, hogy
hozzászóljon, fontos az indulat, az érdekeltség egy témában. Meglátásuk
szerint a fórumozók egy szűkebb csoportot képviselnek, akik nagyon
aktívak és rendszeresen, sokat használják a platformot.
Petra meglátása szerint minden interakciónak, hozzászólásnak
„nyoma van” a weben, ezért ő sosem vette a bátorságot, hogy megtegye
ezt a lépést. Korábban Faebookon sem mert comment-elni, aztán, amikor
látta, hogy mindenki ezt csinálja, ő is csatlakozott.
A hitelesség szempontja szerintük is szubjektív, és úgy gondolják, le
tudják szűrni a valós és a valótlan, direkt negatív tartalmakat.

1.1.13 Tanácsadás
Az első fókuszcsoporton a tanácsadással kapcsolatban egyet értettek.
Anna úgy gondolta, tipikusan női dolog, mivel „a férfiak képtelenek
tanácsot elfogadni, mert mindenről azt hiszik, hogy ők tudják jobban”.
Nóra szerint a férfiak, ha tanácsot kérnek, „akkor is előbb kérik meg
bármelyik pasit, minthogy egy nőhez forduljanak.”
A második fókuszcsoport is egyet értett azzal, hogy a nők jobban
szeretnek tanácsot adni, illetve kapni, mint a férfiak. Júlia még hozzátette,
hogy „pasi, ha azt akarja hangsúlyozni,h mennyire férfias, de nem kér
tanácsot”. Érdekes módon, a második csoport is inkább tanácsot adni
szeretnek, mint kapni. De azért akad olyan eset is, hogy nem fogadnak el
tanácsot.

1.1.14 Közösségi Oldalak

Ezt a témát egy asszociációs játékkal indítottam. Megkérdeztem a
részt vevőket, hogy mi jut eszükbe arról a kifejezésről, hogy közösségi
oldal. Az első válasz mindkét csoportnál a Facebook volt, majd, mikor
kivártam, az iwiw is felmerült. Mindkét csoport körében egyértelműen a
Facebook volt a népszerűbb, és azt is használják gyakrabban.

1.1.15 iwiw
Az iwiw közösségi oldalon mindkét fókuszcsoport résztvevői regisztrálva
vannak, tehát van profiljuk, de már nem élnek rajta aktív közösségi életet.
Hetente pár alkalommal ellenőrzik, de van, aki csak akkor jelentkezik be, amikor
figyelmeztető e-mailt kap iwiw-en kívüli postafiókjába, hogy üzenete érkezett.
 Hátrányként felmerültek a személyes információk lekorlátozása, amire az
iwiw-en szinte nincs lehetőség. Épp ezt a tulajdonságot használják ki szívesen a
megkérdezettek, mert így bárkinek a profilját elérhetik, és ehhez csak annyi kell,
hogy tagok maradjanak.
Orsolya: „Max heti kétszer, meg ha valakire kíváncsi vagyok.
Lecsekkolok embereket, mert ott még nincsenek fejlett
privacy settingsek. Az ismerőseim is abszolút inaktívak.”
Júlia: „Nyomozni jó!”
Miután az iwiwen nem lehet korlátozni a személyes adatokat, sokan
kevés adatot adnak meg magukról éppen ezért.
Petra: „Nagyon nagy különbség a magánszféra. Wiwre soha nem
fogok feltölteni háromnál több képet.”
Újabb hátrányként említették a profil hibernálását, amit Facebookon
meg lehet valósítani, de az iwiw nem engedi, tehát kizárólag végleges
lejelentkezést engedélyez, és törli a felhasználó adatait.
Zsófia: „Igen amúgy erre tök jó a Facebook, hogy tudod magad
hibernálni, és ha meggondolod magad, hogy szeretnél mégis közösségi
életet élni, akkor újra aktiválod. Ilyen nincs iwiwen, ott végleg törlik a
profilodat.”
Meglátásuk szerint, az aktivitás, ismerőseik körében nagyon
lecsökkent, és ismerőseik „egyre törlik le magukat”. Ezen felül rengeteg
kör e-mailt kapnak, és úgy érzik, nem annyira nekik szólnak az üzenetek.
Vagyis mindenki DM-re használja, vagy arra, ha „elveszti a telefonját”.
A Facebook és az iwiw kiélezett harca abból is érezhető, hogy olyan
csoportok alakulnak Facebookon, mint az „Április elsején törlöm magam
az iwiw-ről”.
Az iwiw-es hirdetésekre semelyik fókusz csoport nem szokott
ráklikkelni. Egy kivétel volt, Júlia, aki a Balaton Sound bannerjére klikkelt.
Nem jellemző továbbá, hogy alkalmazásokat használnak, a „Mások
szemében” merült fel, amit idegesítőnek írtak le, és egyből törölték is.
Csoportoknak már inkább tagjai, felmerültek az első beszélgetésen a
gimnáziumok, a WWF Panda, a csoporttársak együttesei, a Közgáz utazás és a
Meex Klub, akik szintén utazásokat szerveznek, a második csoportban pedig a
Coca Cola és a Barbie Baba Klub. Ebből jól láthatóan nagyjából a fele egy márka
csoportja. De mindkét beszélgetés résztvevői egyértelmű nemtetszésüket
fejezték ki a csoportok üzenetei iránt.

1.1.16 Facebook
A Facebookkal szemben egyértelműen pozitívabb volt mindkét csoport
hozzáállása, mint az iwiw-vel szemben. Sokkal többet szóltak hozzá, és minden
résztvevő felélénkült. Attól függően, hogy ki mennyit ül a számítógépe előtt,
illetve mennyi ideje jut internetezni, változó, hogy ki mennyire aktív Facebookon.
Anna, Orsolya és Júlia azt mondták, hogy egész nap be van kapcsolva az
internetük, ezért vagy folyamatosan, vagy naponta többször belépnek
Facebookra. Zsófia munkájától függően tud aktív lenni napi szinten. Nóra már
nem tartotta magát aktív tagnak, csak az ismerősökkel való kapcsolattartásra
használja. Petra és Réka csak akkor mennek fel Facebookra, ha postafiókjukba
jelző üzenetet kapnak valamilyen aktivitásról, például, hogy üzenetet kaptak. De
ilyenkor is csak akkor lépnek be, ha válaszolni is fognak, hiszen az üzenet
tartalmát postafiókjukból is meg tudják nyitni (az iwiw-vel szemben).
Arra a kérdésre, hogy miket szoktak csinálni Facebookon, az első
fókuszcsoporton a következő aktivitások merültek fel:
• news feed olvasása,
• rajongói oldalak nézegetése,
• ismerőseik új képeinek megtekintése,
• státuszok elolvasása,
• barátokkal való kapcsolattartás,
• programszervezés,
• chat,
• cikkek, videók belinkelése,
• like-olás (kedvelés).
A második csoport ennél kevesebb aktivitást sorolt fel:
• valaki bejelöli,
• üzenetek olvasása,
• chat,
• news feed,
• emberek, ismerősök „csekkolása”.
Mikor az első csoportot a fizetett hirdetésekről kérdeztem, volt aki
nem is volt tisztában azzal, hogy mire gondolok, mások, akik viszont igen,
kifejezetten idegesítőnek tartották. A második csoport is negatívan állt
hozzá a témához, amit vagy az időhiánnyal, vagy a hirdetések
irrelevanciájával indokoltak.
Ezzel szemben azonban rengeteg rajongói oldal tagjai, vagy csak
pusztán „jópofaságból”- ezek a nem márkákhoz kapcsolódó oldalak-, de
sok márkát is felsoroltak:
Az első csoport felsorolása:
• Starbucks,
• Blackberry
• Vista utazási iroda
• sorozatok
• Oreo
• ruhamárkák, mint a Mango, Zara
• magyar márkákat is, mint a Forma, Bigyóshop és a Nanushka.
Ezeket az oldalakat leginkább onnan ismerik meg, hogy mások
belinkelték őket, vay rajongói (kedvelői) lettek, de volt olyan is, aki
kifejezetten rákeresett.
A második beszélgetésen a következő márkák merültek fel:
• Túró Rudi,
• Vapiano étterem,
• Szex és New York.
A második csoportban Réka elmesélte, hogy amióta a Szex és New
York című sorozat rajongója lett, folyamatosan sztereotip reklámokat kap,
ami kifejezetten zavarja.
Réka: „Attól még, hogy a fanje lettem, az ne azt jelenti, hogy a
gondolataim 90 százaléka e körül forog, és hogy olyan szeretnék
lenni, mint Samantha, Melinda, vagy Charlotte.”
A második csoportban Júlia elmesélte, hogy ő kifejezetten azért nem
lesz rajongója egy-egy oldalnak, mert úgy érzi ez nem tartozik másra.
Júlia: „Direkt nem vagyok fanje a Mangónak és a Zaranak,
pedig ott vásárolok, de nem érzem úgy, hogy ehhez
bárkinek köze van.”
 Az első csoport arra a kérdésre, hogy miért jó nekik ezeken az
oldalakon rajongóvá válni, azzal érvelt, hogy így akciós árakat kaptak,
vagy részt vehettek nyereményjátékon is. Az amerikai Starbucks kapcsán
például kiemelték, hogy ott a heti ajánlatokat biztosan kihasználnák,
hogyha a magyar piacon is jelen lenne.
A Starbucks példáján felmerültek magyar példák is, mint a Sugarshop
nevezetű design cukrászat, amely aktív Facebookon, és hasonló
ajánlatokkal kecsegteti rajongóit. Egy másik magyar példát Orsolya
említett a Nanushka tervezői női ruha kapcsán, akik arra kérték
rajongóikat, hogy fényképezzék le magukat Nanushka ruhában, és tegyék
fel a képet a Nanushka Facebook oldalára, ahol a legtöbb „Like”-ot, vagy
„kedvelést” kapó fogyasztó ajándékutalványt nyert. Anna elmesélte, hogy
a Forma nevű lakberendezési bolt Facebook oldalához azért csatlakozott,
hogy utalványt nyerjen, és a Vista utazási irodához is azért, hogy utazást
nyerjen.
Ezután szóba került az a közismert Burger King kampány, ahol egy
ingyen Whopper szendvicsért le kellett mondani 10 Facebook ismerősről,
és hatalmas sikert aratott. Természetesen a Facebook le is tiltotta, hiszen
érdekei ellen dolgozott a Burger King, de épp emiatt még nagyobb port
kavart. A sikeres kampányok sorozatában előkerült még egy twitteres
Levi’s kampány és a jól ismert Vatera Vera is.
Az alkalmazások közül meséltek egy-egy social application-ről, mint a
Pillow Fight, a Poke-olás, és a Kvízek, de kevés márkához köthető
alkalmazásról számoltak be. Anna elmesélte az Oreo sütemény küldő
alkalmazását, ahol virtuális ajándékként lehetett küldeni terméket.
Felmerült még az Estée Lauder profilkép sminkelő alkalmazása, ahol egy
microsite segítségével a Facebook profilképét sminkelhette ki a
nagyérdemű, hogy aztán logózott profilképét mindenki megcsodálhassa.
Orsolya felvetette a Dunkin Donuts virtuális fánktervező, és fánkküldő
kampányát, ahol a legjobb fánk tervezője díjat kapott, és bárki küldhetett
saját tervezésű fánkot Facebook ismerőseinek.
A második csoportban az alkalmazások közül a Poke-olást viccesnek
tartotta Júlia, Ptera azonban még sosem használt ilyesmit. Júlia még
hozzátette, hogy ő rengeteg alkalmazástól „falra mászik”, ezért le is
tiltotta például a Farmville-t.

1.1.17 Közösségi Játékok

A közösségi játékok kapcsán mindkét csoport kijelentette, hogy nem
játszanak szinte semmivel, de az első beszélgetés részt vevői bevallották, hogy a
kezdeti időszakban, vagyis amikor elkezdtek barátkozni a Facebookkal, akkor
még próbálgatták a játékokat.
Az első csoportban Anna sokat mesélt anyukájáról és húgáról, akik nagy
Farmville játékosok, és előfordult már, hogy egymás mellett ülve játszanak, és
megbeszélik, hogy ki hogyan segít a másik farmján.
Orsolya egy csoporttársáról mesélt, akiről sose hitte volna, hogy ilyesmivel
játszana, amíg fel nem hívta az éjszaka közepén, hogy játsszon.
Orsolya: „ (…) Azóta fanje lettem az „I’m not playing farmville”-nek.”
Zsófia bevallotta, hogy ő egy játékot nagyon szeretett, a Chain Reaction
nevezetű ügyességi játékot.
A beszélgetés során megkértem az alanyokat, hogy fejtsék meg, miért lesznek
egyesek Facebook játék fanatikusok? Anna azzal érvelt, hogy ezek a játékok
„kezdeti dolgok”. Nóra, aki nemrég érkezett haza Amerikából azt mesélte, hogy a
Farmville ott már rég lecsengett. Szóba került az is, hogy embertípus függő,
hogy valaki rászokik-e, vagy van-e ideje, kedve napi rendszerességgel ránézni
egy-egy ilyen játékra. Érveltek továbbá azzal, hogy ha valakinek nincsenek
barátai, vagy sokat van egyedül, az többet játszik. Sőt, úgy gondolták, ha
valakinek a baráti köre játszik, akkor az nagy húzóerő lehet.
Anna: „Ez ilyen közösségi, és nekem a barátaim nem csinálják. A
tesómnak a baráti köre meg aktívan használja, és úgy biztos
nagyobb élmény.”
A második csoportban azonban senki nem játszik ezekkel a
játékokkal, és soha nem is próbálták. Ezért nem kérdeztem őket
mélyebben erről a témáról.
1.1.18 Twitter
Az első fókuszcsoportból ketten jobban ismerték a Twittert, ketten pedig
hallottak már róla, de nem használják, ezért ők kevésbé tudtak hozzászólni a
beszélgetéshez. Orsolya nemrég belépett, de még csak 4-5 követője van, és nem
sokkal több személyt, márkát követ, például a Bookline-t. Anna nem használja,
amit azzal indokol, hogy Facebookon sem szokott státuszt frissíteni soha. Azt
viszont elismerően mesélte, hogy milyen jól lehet élő közvetítésre használni
konferenciákon, vagy a választásokon, vagy ha valami aktuális hír érdekli.
Sokat beszélgettek arról, hogy a Twitter inkább a szakmai kapcsolatokhoz
megfelelő-e, mint személyesekhez. Orsolya a mellett érvelt, hogy ő sokkal inkább
követne Twitteren „újságokat, vagy ismeretlen, de okos embereket”, míg a
Facebook inkább a barátairól szól. Anna ez ellen úgy érvelt, hogy ha a Twitter
penetrációja is magasabb lenne, akkor személyes kapcsolatokra is jól szolgálna.
Szerinte a Twitter felhasználói száma ugyanúgy, rohamosan fog nőni, mint azt a
Facebooknál láthattuk, de a nem nő túl a Facebookon.
Zsófia kifejtette, hogy az iwiw-nél még az számított, hogy minél több
ismerőse legyen, Facebook-nál már sokkal kevesebb van, így Twitteren majd
ennél is kevesebb lesz. Orsolya még hozzátette, hogy szerinte előnyös az, hogy
elkülönül a követők és a követettek száma.
A második beszélgetésen a tagok nem ismerték a Twittert, Petra például
keverte a LinkedIn nevű üzleti közösségi oldallal. Ezért erről a témáról sem
beszélgettünk mélyrehatón.
1.1.19 Összegző Kérdések
Az összegzés során kiderült, hogy minkét csoport rendkívül fontosnak tartja
a közösségi médiát mindennapos életükhöz. Kifejtették, hogy nagyon hasznos,
hogy „minden ott van egy helyen, információ, barátok, hírek”.A jövővel
kapcsolatban volt, aki szerint Magyarországon az a jövő, hogy egyáltalán elkezdik
használni ezeket a platformokat, mások szerint pedig ezek a platformok még
átfogóbbak lesznek.

6. ÖSSZEGZÉS
7. MELLÉKLETEK

7.1. Ábrák
7.2. Fókuszcsoport vezérfonal

Bevezetés/ Bemutatkozás
Sziasztok!
 Szeretettel köszöntök mindenkit, és nagyon köszönöm, hogy időt szántok
erre a beszélgetésre! Gondolom, mindannyian sejtitek, hogy a mai beszélgetés
témája az internetezési szokások lesznek. Észrevehettétek, hogy csak lányok
ülnek a szobában, szakdolgozatom ugyanis kifejezetten a nőkkel foglalkozik. Arra
kérek mindenkit, hogy nyugodtan fejtse ki véleményét, minden hozzászólás
értékes számomra. Van valakinek valamilyen kérdése? Mivel Ti mind ismeritek
már egymást, a bemutatkozó részt átugorjuk.
Internet
1. Mennyit szoktatok naponta/hetente internetezni?
2. Milyen weblapokat kedveltek?
3. Milyen témák, oldalak érdekelnek az interneten?
4. Mire használjátok legtöbbet, az internetet?
5. Szoktatok-e online kommunikálni? Kikkel?
6. Informálódtok-e az interneten vásárlás előtt?
7. Van-e olyan része az életeteknek, amit nem tudtok elképzelni
internet nélkül?

Web 2.0/Közösségi Média

1. Hallottátok-e már azt a kifejezést, hogy Web 2.0?
2. Szerintetek mit takar ez a fogalom?
3. Ismerős-e az a kifejezés, hogy közösségi média?
4. Szerintetek mit jelenthet?
5. Mi lehet a különbség e két fogalom között?

Blog
1. Mi az a blog? Mire jó? Kik használják?
2. Szoktatok-e blogot olvasni, esetleg írni, kommentelni? Milyen
helyzetben tudnátok elképzelni, hogy reagáltok?
3. Mennyire találjátok hitelesnek egy blogíró valamely
márkáról/termékről alkotott véleményét?
4. Volt-e már arra példa, hogy egy fogyasztási döntéseteket
befolyásolta egy blog?
5. Befolyásol-e Benneteket, ha egy blogíró negatív/pozitív képet fest
egy márkáról?
6. Ismertek kifejezetten női blogokat? Olvastok női blogokat?
7. Mit gondoltok a blogon elhelyezett hirdetésekről?
 8. Előfordult-e már, hogy ráklikkeltetek egyre?

Fórumok
1. Mi az a fórum és mire jó?
2. Soroljatok fel párat!
3. Ismertek kifejezetten női fórumokat?
4. Milyen témák érdekelnek Benneteket a fórumokon?
5. Indítottatok már témát, vagy írtatok már véleményt fórumra?
6. Szerintetek mi ebben a jó?
7. Mennyire tartjátok hitelesnek egy fórum információit? Befolyásolna
vásárlási döntéseidben?
8. Találkoztatok-e már olyan fórumbejegyzéssel, ami hirdetésszagú
volt?
9. Mit gondoltok, van olyan cég, aki hirdeti magát fórumon?

Tanácsadás
1. Mit gondoltok arról az állításról, hogy a nők szeretnek tanácsot
adni/kapni, akár vásárlási döntéseikkel kapcsolatban?
2. Adtatok már tanácsot valakinek bármilyen webkettes felületen
valamilyen fogyasztói döntés kapcsán?

Közösségi oldalak

1. Most asszociációs játék következik: Mi jut eszetekbe arról a szóról,

hogy Közösségi Oldal?
2. Melyik számotokra a legnépszerűbb közösségi oldal?
3. Miért használjátok, és mire?
iwiw
1. Próbáltátok már az iwiwet?
2. Mennyit használjátok az iwiwet?
3. Mire használjátok?
4. Mit gondoltok az iwiwen elhelyezett reklámfelületekről?
5. Előfordult-e már, hogy ráklikkeltetek egy bannerre?
6. Találkoztatok már reklám tartalmú alkalmazással iwiwen?
 7. Fel tudnátok idézni olyan maradandó hirdetést, bannert,
alkalmazást, amivel iwiwen találkoztatok? Ezek közül van olyan, ami kifejezetten
nőknek szólt?
8. Tagja vagytok valamely csoportnak?
Facebook
1. Próbáltátok-e már a Facebookot? Mire és mennyit használjátok?
2. Hol láttatok már hirdetést Facebookon?
3. Mit gondoltok a Facebookon elhelyezett fizetett hirdetésekről?
4. Előfordult-e már, hogy ráklikkeltetek egy bannerre?
5. Fel tudnátok idézni olyan maradandó hirdetést, bannert,
alkalmazást, amivel Facebookon találkoztatok?
6. Ezek közül van olyan, ami kifejezetten nőknek szólt?
7. Tagjai vagytok valamely csoportnak, oldalnak?
8. Miért érdemes ilyen csoportokhoz csatlakozni?
9. Mitől függ, hogy melyik csoporthoz csatlakoztok? Hogyan értesültök
egy-egy csoport/rajongói oldal létezéséről?
10. Vagytok-e rajongói valamely márkának, terméknek, vállalatnak?
11. Miért csatlakoztatok? Milyen aktivitást végeztek egy ilyen rajongói
oldalon?
12. Mikhez szoktatok hozzászólni, szoktatok-e linkelni, vagy egyéb
tartalmat feltölteni? (Status Update, linkek, képek, videók)
13. Mi az alkalmazás/application?
14. Szoktatok-e Facebook alkalmazásokat használni?
15. Találkoztatok-e már olyan alkalmazással, ami valamilyen céghez,
vagy márkához volt köthető?

Közösségi Játékok
1. Szoktatok-e játszani bármelyik közösségi oldalon? Miket?
2. Soroljatok fel három közösségi játékot!
3. Miért jók/rosszak a közösségi játékok?
4. Költöttetek már valaha pénzt a virtuális játékokra?
5. Találkoztatok-e már hirdetéssel játék közben?
6. Ha igen, előfordult-e már, hogy ráklikkeltetek egyre?
7. Mit szólnátok, ha olyan reklámmal találkoznátok, amit ha
megnéztek, kaptok érte virtuális pénzt?
 Twitter
1. Hallottátok-e már azt a kifejezést, hogy mikroblogging? Ha igen,
vajon mit jelenthet?
2. Tudjátok-e mire való a Twitter? Fent vagytok-e rajta?
3. Találkoztatok-e már kifejezetten reklámtartalommal Twitteren? Volt,
amelyik ezek közül kifejezetten női márka volt?
4. Követitek-e valamelyik márkát Twitteren?

Összegző Kérdések
1. Miben segíti életeteket a közösségi média/internet?
2. Szerintetek a jövőben milyen változások következnek be a közösségi
médiában/interneten?

Lezárás
Kérlek titeket hogy legfontosabb véleményeteket fogalmazzátok meg az
elhangzottak alapján. Ezután a moderátorok röviden összefoglalják az
elhangzottakat és megkérdezik, hogy van-e még valakinek valami
hozzáfűznivalója, kiegészítenivalója. Köszönjük szépen, hogy részt vettetek az
interjún!

7. IRODALOMJEGYZÉK
a. Offline
1. Filip, A. - Gharbi , I.- Gizard, S. - Honnart, J.- Indrecan, C.
(2008): Historique du Web. Caractéristiques générales et technologiques.
Le Web 2.0, Département Télécommunications, Services et Usages. INSA
de Lyon Culture Générale des Télécoms
2. Doctorow, C. - Dornfest, R. - Johnson, S.- Powers, S.- Trott, B. –
Trott, M. G. (2002): Essential Blogging. O’Reilly, Egyesült Államok
3. Firat, A. F. – Dholaki, N. (2006): Theoritical and Philosophical
implications of postmodern debates: some chalenges to mdern marketing.
Marketing Theory, 6 (2), p. 123-162.
4. Hoffman, D. I. – Novak, T. P. (1997): A new marketing
paradigm for electronic commerce. The information Society, Vol. 13. p. 43-
54.
5. Halligan, B.- Shah, D. – Scott, D. M. (2010): Inbound Marketing:
Get Found Using Google, Social Media, and Blogs. John Wiley & Sons, Inc.,
Hoboken, New Jersey.
6. Kaizer Gábor(2006): A Reklám Szép Új világa. Új utak,
lehetőségek, alternatívák-gerilla, vírusmarketing és társai. RekláMérték IV.
évf. 31. sz. 2006. március-április, pp. 1-13.
 7. Kozinets, R. V. (1999): E-Tribalized Marketing? The Strategic
Implications of Virtual Communities of Consumption. European
Management Journal, 17 (3), p. 252-264.
8. Kozinets, R. V. (2002): The Field Behind the Screen: Using
NEtnography For Marketing Research in Online Communities. Journal of
Marketing Research, 39 (February), p. 61-72.
9. Safko , L. – Brakle, D. K. (2009): The Social Media Bible:
Tactics, Tools, and Strategies for Business Success. John Wiley & Sons,
Inc., Hoboken, New Jersey.
10. Tuten , T. L. (2008), Advertising 2.0: Social Media Marketing in
a Web 2.0 World, Preager Publishers, 88 Post Road West, Westport.
11. Vicsek Lilla (2006): Fókuszcsoport. Elméleti megfontolások és
gyakorlati alkalmazás. Osiris Kiadó, Budapest.
12. Weinberg, T. (2009), The New Community Rules: Marketing On
The Social Web, O’Reilly, Egyesült államok.

b. Online

1. Anderson, C. (2004): The Long Tail.

http://www.wired.com/wired/archive/12.10/tail.html, Letöltés Dátuma:
2010. április 23.
2. Anderson, P. (2007): Key Web 2.0 services/applications. What
is Web 2.0? Ideas, technologies and implications for education.
http://www.scribd.com/doc/300024/What-is-web-20-Ideas-technologies-
and-implications-Paul-Anderson, Letöltés Dátuma: 2009. november 09.
3. BlogHer - iVillage - Compass Partners (2009): Women and
Social Media Study.
http://assets3.blogher.com/files/2009_Compass_BlogHer_Social_Media_Stu
dy_042709_FINAL.pdf, Letöltés Dátuma: 2010. március 12.
4. Boyd, d. m., - Ellison, N. B. (2007): Social network sites:
Definition, history, and scholarship. Journal of Computer-Mediated
Communication, 13(1), article 11.
http://jcmc.indiana.edu/vol13/issue1/boyd.ellison.html, Letöltés Dátuma:
2009. november 3.
5. Brant Cruz, B.- Mendelsohn, J. (2010): Why Social Media
Matters to Your Business. Findings from Recent Research on Social Media.
http://www.cmbinfo.com/cmb-cms/wp-
content/uploads/2010/04/Why_Social_Media_Matters_20102.pdf, Letöltés
Dátuma: 2010. április 11.
6. Burson-Marsteller Evidence-Based Communications GroupData
(2010): The Global Social Media Check-up.
http://bmfrance.bursonmarsteller-online.eu/images/upload/burson-
marsteller2010globalsocialmediacheck-upwhitepaper.pdf, Letöltés
Dátuma: 2010. március
7. CMB Consumer Pulse (2010): How Social Media Affects Buying
Behaviour. http://www.viralblog.com/research/social-media-affects-
consumer-buying-behavior/, Letöltés Dátuma: 2010. április 24.
8. CMB Consumer Pulse (2010): Why Social Media Matters.
http://www.cmbinfo.com/cmb-cms/wp-
content/uploads/2010/04/Why_Social_Media_Matters_20102.pdf, Letöltés
Dátuma: 2010. április 11.
9. David McCandless (2009): Who Rules The Social Web.
Information Is Beautiful. http://www.informationisbeautiful.net/2009/who-
rules-the-social-web/, Letöltés Dátuma: 2010. március 6.
10. eMarketer (2009): Brand advocates spread the word online.
http://www.emarketer.com/Article.aspx?R=1007600, Letöltés Dátuma:
2010. április 11.
11. eMarketer (2010): Brands Vie for Credibility on Social
Networks. http://www.emarketer.com/Article.aspx?R=1007608, Letöltés
Dátuma: 2010. április 11.
12. Facebakers.com(2010): Facebook Statistics Hungary.
http://www.facebakers.com/countries-with-facebook/HU/, Letöltés Dátuma:
2010. április 23.
13. Forrester Research, Inc (2010): Social Technographics:
Conversationalists get onto the ladder.
http://forrester.typepad.com/groundswell/2010/01/conversationalists-get-
onto-the-ladder.html, Letöltés Dátuma: 2010. március 6.
14. Gfk (2009): A tipikus magyar férfi,
http://www.gfk.com/imperia/md/content/gfk_hungaria/pdf/press_extra_h/pr
ess_extra_20090930_h.pdf, Letöltés Dátuma: 2010. április 23.
15. GKIeNET (2009): Az Online játék már nem csak játék.
http://gkienet.hu/hu/hirek/jelentes-az-internet-gazdasagrol-
fokuszban-az-online-tartalom-osszefoglalo-a-sajto-szamara-
gkienet-%E2%80%93-t-home-%E2%80%93-t-mobile-az-online-
jatek-mar-nem-csak-jatek/, Letöltés Dátuma: 2010. április 25.
16. Greenstein, H. (2009): Facebook Pages vs Facebook Groups:
What’s the Difference? Mashable,
http://mashable.com/2009/05/27/facebook-page-vs-group/, Letöltés
Dátuma: 2010. március 29.
17. Hausmann, R. - Tyson, L. D. - Zahidi, S. (2009): Global Gender
Gap Report. http://www.astrid-online.it/Le-pari-op/Studi--ric/WEF_Global-
gender-gap-report-2009.pdf, Letöltés Dátuma: 2010. április 23.
18. Howe, J. (2006): The Rise of Crowdsourcing.
http://www.wired.com/wired/archive/14.06/crowds.html, Letöltés Dátuma:
2010. május 1.

19. Kuti Noémi (2009): Virtuális gyarmatosítók. Marketing&Media.

http://www.fn.hu/media_print/20091007/virtualis_gyarmatositok/, Letöltés
Dátuma: 2009. november 3.
20. Michel, D.(2009): The 5 C’s of Brand Socialization.
http://www.slideshare.net/MichelDemoor/5-cs-of-brand-socialization-
applied-to-facebook, Letöltés Dátuma: 2010. március 11.
21. Matolcsy György(2007): Magyar Trendfigyelő.
http://www.polgariszemle.hu/app/data/tt_0703.pdf, Letöltés Dátuma: 2010.
április 24.
 22. Neff, J. (2010): Nielsen: Facebook's Ads Work Pretty Well.
http://adage.com/digital/article?article_id=143381, Letöltés Dátuma:
2010. április 20.
23. Pálinkás János (2010): Egyről webkettőre. A hazai
ügynökségek webkettes jelenléte 2010 áprilisában.
http://nextwave.hu/blog/egyrol-a-webkettore/, Letöltés Dátuma:
2010. május 1.
24. PopCap Games (2010): New Survey Reveals Social Gaming
Phenomenon in U.S. and U.K. http://popcap.mediaroom.com/index.php?
s=43&item=149, Letöltés Dátuma: 2010. március 10.
25. Q Interactive (2009): Study of 2000 Women Regarding Social
Media Gaming & „App’ing”: Loyal, Thirsty for Virtual Currency & Engaged
with Brands. http://www.qinteractive.com/pressSingle.asp?
rId=263&CS=&ID=1, Letöltés Dátuma: 2010. április 25.
26. Rodriguez, L. - McCluskey, L. A. (2008): A Fresh Outlook on
Marketing to Women. Moving away from the pull of the past and towards
the push of the future. http://www.scribd.com/doc/8913619/Marketing-to-
Women-, Letöltés Dátuma: 2010 március 21.
27. Razorfish & Cafe Mom (2009): Digital Moms Research.
http://digitalmom.razorfish.com/publication/?m=4248&l=1, Letöltés
Dátuma: 2010. március 21.
28. Sárközy Ildikó (2009): Internetező nők száma 1,6 millió-2009.
november. http://netkutatasok.blogspot.com/2009/12/internetezo-nok-
szama-16-millio-2009.html, Letöltés Dátuma: 2010. március 28.
29. Sárközy Ildikó (2009): Közösségi oldalak látogatásstatisztikái
Google adatbankból-2009 December.
http://netkutatasok.blogspot.com/2009/12/kozossegi-oldalak-
latogatasstatisztikai.html, Letöltés Dátuma: 2010. március 22.
30. Shah,A. (2009): An introduction to Social Media & Women in
Social Media. http://anishvshah.com/2009/04/06/about-social-media-
gender-divide-women-measurements/, Letöltés Dátuma: 2010. március
11.
31. Smith, J. (2009): Introduction. The Facebook Marketing Bible.
http://www.insidefacebook.com/, Letöltés Dátuma: 2009. november 3.
32. Sussman,M. (2009): Day 1: Who Are The Bloggers?
http://technorati.com/blogging/article/day-1-who-are-the-bloggers1,
Letöltés Dátuma: 2010. március 21.
33. Szonda-Gfk NMA (2009): Havi látogatók nem szerinti
megoszlása-teljes webaudit forgalom. 2008.IV. – 2009.I.né.,
http://www.internetezonok.hu/?p=in&sp=median_4, Letöltés Dátuma:
2010. április 23.
34. TGI (2009): Internetezési szokások, Internet célja.
http://www.internetezonok.hu/?p=in&sp=stats_tgi, Letöltés Dátuma: 2010.
április 24.
35. The Economist (2010): Special Report on Social Networking
2010. http://www.economist.com/specialreports/displayStory.cfm?
story_id=15351002, Letöltés Dátuma: 2010. május 3.
36. Veyrieras, J. (2008): Digging through Rapleaf’s study on
gender and age in social networks.
http://www.mininglabs.com/2008/08/05/digging-through-rapleaf
%E2%80%99s-study-on-gender-and-age-in-social-networks/, Letöltés
Dátuma: 2010. április 24.
37. Vidyarthi, N. (2010): Bing Advertises on Farmville, Aquires
400 000 Facebook Fan sin one day.
http://www.allfacebook.com/2010/03/bing-advertises-on-farmville-
acquires-400000-facebook-fans-in-one-day/, Letöltés Dátuma: 2010.
április 24.
38. Vidyarthi, N. (2010): Fans Versus Active Users: An Analysis Of
The Top Facebook Games. http://www.socialtimes.com/2010/02/fans-vs-
users-facebook-games/, Letöltés Dátuma: 2010. április 24.
39. VMR.woman (2009): Mindent az internetező nőkről.
http://www.nrc.hu/hirek?page=details&news_id=558, Letöltés Dátuma:
2010. március 22.
40. WebAUDIENCE, Gfk-Medián (2009): Mit csinál, és mit nem
csinál a magyar internetező online?
web24.ap.hu/eloadasok/Netkutatasok_Prezentacio_200903_publikus.ppt,
2010. április 27.
41. Webaudit (2009): iwiw http://webaudit.hu/, Letöltés Dátuma:
2009. november 3.
42. Webisztán (2010): Turulcsirip statisztikák: ignorkák és
zajforrások.
http://webisztan.blog.hu/2009/03/10/turulcsirip_statisztikak,
Letöltés Dátuma: 2010. április 24.
43. Wikipedia (2009): http://hu.wikipedia.org/wiki/IWiW, Letöltés
Dátuma: 2009. november 3.
44. Yadav,S. (2006): Facebook-The Complete Biography.
http://mashable.com/2006/08/25/facebook-profile/, Letöltés Dátuma: 2009.
november 03.
45. Yamm!(2010): Yamm! Twitterstat 2010/03.
http://yamm.hu/stat/2010/03#r2, Letöltés Dátuma: 2010. április 24.
46. Zenith Optimedia(2009): Fast Forward. Issue 2. Marketing to
Online Communities. http://www.zenithoptimedia.com/gff/pdf/Fast
%20Forward%20Issue%202.pdf, Letöltés Dátuma: 2010. április 23.
47.